A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET ÉS ELJÁRÓ TANÁCSAI ELJÁRÁSÁNAK FONTOSABB SZABÁLYAI VESZPRÉM MEGYÉBEN

Átírás

1 A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET ÉS ELJÁRÓ TANÁCSAI ELJÁRÁSÁNAK FONTOSABB SZABÁLYAI VESZPRÉM MEGYÉBEN ÉVI CLV. TÖRVÉNY A FOGYASZTÓVÉDELEMRŐL I. Fejezet Általános rendelkezések A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. (1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a vállalkozások azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti. (2) E törvény hatálya nem terjed ki a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek MNB által felügyelt tevékenységére (a továbbiakban: pénzügyi szolgáltatási tevékenység). ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2. E törvény alkalmazásában: a) FOGYASZTÓ: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje, b) VÁLLALKOZÁS: aki az 1. szerinti tevékenységet önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi, c) GYÁRTÓ: ca) a terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel; vagy cb) a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló, d) FORGALMAZÓ: az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza, j) ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS: a Polgári Törvénykönyv szerinti adásvételi szerződés, valamint minden olyan szerződés is, amelynek áruk és szolgáltatások egyaránt tárgyát képezik, k) SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS: az adásvételi szerződéstől eltérő bármely olyan szerződés, amelynek értelmében a vállalkozás a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatás díját, f) TERMÉK: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt - és a dolog módjára hasznosítható természeti erő, g) SZOLGÁLTATÁS: termék, ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékesítésén kívül minden olyan - ellenszolgáltatás fejében végzett - tevékenység, amely a megrendelő, illetve megbízó igényének kielégítésére valamely eredmény létrehozását, teljesítmény nyújtását vagy más magatartás tanúsítását foglalja magában, h) KÖZSZOLGÁLTATÁS: külön törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott víziközmű-szolgáltatás, távhőszolgáltatás, települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatás, kéményseprő-ipari szolgáltatás, elektronikus hírközlési szolgáltatás, postai szolgáltatás, villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatás, valamint földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgáz-kereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatás,

2 2. i) FOGYASZTÓI CSOPORT: a szervezők - díjazás ellenében történő - közreműködésével a csoport tagjai pénzének összegyűjtésén alapuló minden olyan csoport, amelynek célja, hogy minden tagja az általa előre meghatározott dolog tulajdonjogát a tagok befizetéseiből, előre meghatározott időtartamon belül - véletlenszerű vagy többletfeltételek vállalásától függő kiválasztás útján - a csoport segítségével megszerezze l) ÁRU: a termék, az ingatlan és a vagyoni értékű jog, valamint a szolgáltatás, o) BÉKÉLTETŐ TESTÜLET: tartós alapon létrejött, a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési eljárás keretében történő rendezésével foglalkozó szervezet, amelyet az e törvényben meghatározott szerv (személy) nyilvántartásba vett, p) ONLINE ADÁSVÉTELI VAGY ONLINE SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS: olyan adásvételi vagy szolgáltatási szerződés, amelynek értelmében a vállalkozás vagy annak közvetítője egy honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál megvételre valamilyen árut vagy kínál igénybevételre valamilyen szolgáltatást, és a fogyasztó az adott honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül rendeli meg az árut vagy szolgáltatást, r) FORGALMAZÁS: valamely termék vállalkozás által - értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára ellenérték fejében vagy ingyenesen - történő rendelkezésre bocsátása, ideértve a fogyasztó számára történő felkínálást is, s) FOGYASZTÓI JOGVITA: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy, t) BELFÖLDI FOGYASZTÓI JOGVITA: adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő olyan jogvita, amely esetében a fogyasztó a termék vagy a szolgáltatás megrendelésének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, és a vállalkozás rendelkezik Magyarországon székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, u) HATÁRON ÁTNYÚLÓ FOGYASZTÓI JOGVITA: adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő olyan jogvita, amely esetében az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a vállalkozás székhelye, telephelye, letelepedési helye ettől eltérő európai uniós tagállamban van, vagy az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más európai uniós tagállamban található, és a vállalkozás székhelye Magyarországon van, FOGYASZTÓI CSOPORT SZERVEZÉSÉNEK TILALMA 16/B. (1) Tilos fogyasztói csoportot létrehozni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom megsértésével vagy megkerülésével kötött szerződés semmis. (3) Tilos fogyasztói csoportba fogyasztókat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A január 1-je előtt létrehozott fogyasztói csoportba új fogyasztó kizárólag a - szerződés felmondással történő megszüntetése következtében - kieső fogyasztó helyére vehető fel. BT elnöki feladat Ha a Fogyasztó beadványából megállapítható, hogy fogyasztói csoportról van szó, akkor a Vállalkozást fel kell hívni a kiértesítő levélben: igazolja (dokumentálva), hogy a Fgytv. 16/B. (3) bekezdés szerinti tagról van szó. Eljáró tanács elnöke: a döntésben ki kell térni ennek tisztázására 2 / 33

3 VI. Fejezet A fogyasztói jogok érvényesítése PANASZKEZELÉS, ÜGYFÉLSZOLGÁLAT 17/A. (1) A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni a) a székhelyéről, b) a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével, c) a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint d) a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás 17/B. szerinti ügyfélszolgálatának levelezési címéről és - ha a panaszokat ilyen módon is fogadja - elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. (1a) A tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e bekezdés és az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni. (2) A fogyasztó a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással. (3) A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. (..további előírások!) (8) A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást. 17/A. (6) Az írásbeli panaszt a vállalkozás - ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. (7) A vállalkozás a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát öt évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni. (8) A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Meg kell adni az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét. 17/B. (1) A közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás, valamint a külön törvényben meghatározott egyéb vállalkozás a fogyasztói panaszok intézésére, a fogyasztók tájékoztatására köteles ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni oly módon, hogy az - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben kerüljön kialakításra. (. további előírások). 3 / 33

4 (5) A 17/A. -tól eltérően az ügyfélszolgálat minden esetben köteles a vállalkozás panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit indokolással ellátva írásba foglalni, és a fogyasztónak a panasz beérkezését követő tizenöt napon belül megküldeni, kivéve, ha a fogyasztó panaszát szóban közli és a vállalkozás az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz. (6) Az (5) bekezdés szerinti válaszadási határidő helyszíni vizsgálat vagy valamely hatóság megkeresésének szükségessége esetén egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. A válaszadási határidő meghosszabbításáról és annak indokáról a fogyasztót írásban, a válaszadási határidő letelte előtt tájékoztatni kell. (9) A közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás - a külön jogszabályban foglaltakat figyelembe véve - köteles saját, önálló, kizárólag a közszolgáltatói tevékenységéről információt nyújtó internetes honlapot működtetni vagy meglévő honlapjának nyitóoldaláról közvetlenül elérhető, tárolható, megjeleníthető és nyomtatható módon ingyenesen hozzáférhetővé tenni legalább az alábbiakat: a) a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás nevét; b) a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás székhelyének és telephelyének elérhetőségét; c) a közszolgáltatással érintett szolgáltatási terület földrajzi elhelyezkedésének megnevezését; d) az alkalmazandó díjak mértékét, alkalmazásának feltételeit, díjképzésének szabályait; e) a közszolgáltatási tevékenysége során kötelezően alkalmazandó jogszabályok felsorolását, ide értve a közszolgáltatási tevékenységét szabályozó önkormányzati rendeletet településenkénti bontásban; f) a panaszok benyújtásával és intézésével kapcsolatos információkat; g) a feladatkörrel rendelkező fogyasztóvédelmi szervek, békéltető testületek és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek elérhetőségét vagy a felügyeleti szerv honlapjának ezen információkat maradéktalanul tartalmazó közvetlen hivatkozását; h) az ügyfélszolgálata elérhetőségére és működésére vonatkozó információkat; i) az üzletszabályzatát, egyéb általános szerződési feltételeit. (10) A (9) bekezdés d) pontja szerinti alkalmazandó díj mértékét felhasználói kategóriánként és településenkénti bontásban kell hozzáférhetővé tenni. (11) A (9) bekezdés d) és e) pontja szerinti rendeleteket, továbbá i) pontja szerinti üzletszabályzatokat és általános szerződési feltételeket a szövegben való kereshetőség biztosításával, a hatályos időállapotok elhatárolásával kell hozzáférhetővé tenni 5 évre visszamenőleg. Fogyasztóvédelmi referens 17/D. (1) A számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás köteles fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztatni. A FOGYASZTÓVÉDELMI REFERENS ÉS A BT KAPCSOLATA 17/D. (2) A fogyasztóvédelmi referens feladata a vállalkozás fogyasztókat érintő tevékenységének figyelemmel kísérése, a vállalkozás alkalmazottai részére fogyasztóvédelmi tárgyú oktatás, képzés szervezése. A fogyasztóvédelmi referens kapcsolatot tart a fogyasztóvédelmi hatósággal, békéltető testületekkel, valamint egyéb, fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó állami szervekkel. BT elnöki feladat A fogyasztóvédelmi referenssel történő megbeszélésről, tájékoztatóról rövid feljegyzést kell annak megtörténtét követő 3 napon belül készíteni. 17/D. (3) Fogyasztóvédelmi referens az a magyar állampolgár vagy az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára lehet, aki legalább kétéves, fogyasztóvédelmi területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik. 4 / 33

5 A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET HATÁSKÖR 2. o) 1 BÉKÉLTETŐ TESTÜLET: tartós alapon létrejött, a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési eljárás keretében történő rendezésével foglalkozó szervezet, amelyet az e törvényben meghatározott szerv (személy) nyilvántartásba vett (1) 3 A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban. A testület elnökének feladata: A nyilvántartásba vétel érdekében, a 37/A. (6) bekezdése szerinti a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek tájékoztatás megküldése. Az eljáró tanács elnöke gondoskodjon arról, hogy a szükséges mértékben beidézésre kerüljön az írásba foglalt döntésbe a hatáskörre, és adott esetben az illetékességre vonatkozó Fgytv. szabály. 18. (2) A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák (a továbbiakban: kamara) mellett működő független testület. (3) Az állam - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben - gondoskodik a békéltető testületek működésének ügyszámarányos támogatásáról, ide nem értve a Pénzügyi Békéltető Testületet. (4) A helyi önkormányzatok részt vállalhatnak a békéltető testület működtetésének feladataiból. (5) 4 Online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén az eljárásra kizárólag a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület illetékes. 18. (6) 5 A békéltető testület köteles a tagjai számára rendszeresen képzést szervezni. A képzés tematikájának kidolgozása az elnök feladata szeptember december közötti időszakban 1 szakmai megbeszélésre kerül még sor figyelemmel a december 31-én lejáró mandátumra -, amikor az eljárási szabályokkal kapcsolatos, új törvényi szabályozás kerül megvitatásra. (7) 6 A békéltető testületek együttműködnek a fogyasztói jogviták alternatív rendezésére irányuló eljárások joggyakorlatának fejlesztése, a döntések egyöntetűsége, a szakmaiság javítása, valamint a legjobb gyakorlatok átvétele érdekében. 1 Megállapította: évi CXXXVII. törvény 1. (2). Hatályos: IX. 11-től. 2 Megállapította: évi XLII. törvény 17.. Hatályos: IX. 1-től. 3 Megállapította: évi CXXXVII. törvény 3. (1). Hatályos: IX. 11-től. 4 Beiktatta: évi CXXXVII. törvény 3. (2). Hatályos: IX. 11-től. 5 Beiktatta: évi CXXXVII. törvény 3. (2). Hatályos: IX. 11-től. 6 Beiktatta: évi CXXXVII. törvény 3. (2). Hatályos: IX. 11-től. 5 / 33

6 19. A fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület látja el a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti (BT elnöki feladat)tagállami online vitarendezési kapcsolattartó pont feladatait. ILLETÉKESSÉG 20. (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. (2) A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg (3) Az eljárásra - a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján - az (1) és (2) bekezdés szerint illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes. (4) Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes. (5) A békéltető testület illetékességi területe a testületet működtető kamara szerinti megyére (fővárosra) terjed ki. (6) 7 A békéltető testületi eljárás hivatalos nyelve a magyar. BT elnöke a kérelem beérkezése után vizsgálja az illetékességet is. Az eljáró tanács elnöke gondoskodjon arról, hogy a szükséges mértékben beidézésre kerüljön az írásba foglalt döntésbe az illetékességre, és adott esetben a hatáskörre vonatkozó Fgytv. szabály. Minden esetben szerepeltetni kell a kiértesítésekben is (BT elnöki feladat), és a indokolásban azt (eljáró tanács elnöke), ha a (3) bekezdés választott illetékesség szerint kérte az eljárást a Fogyasztó, A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 21. (1) A békéltető testület elnökből, - szükség szerint elnökhelyettesből és tagokból (a továbbiakban együtt: békéltető testületi tagok) áll. 21. (2) A békéltető testületi tagokat a Kormány rendeletében meghatározottak szerint egyrészről a kamara és a megyei (fővárosi) agrárkamarák, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek egyenlő arányban jelölik ki. (3) A testületi tagok száma testületenként legalább tíz fő. 21. (4) A kijelölés során biztosítani kell, hogy a testületnek mind a kamara, megyei (fővárosi) agrárkamarák, mind a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt személyek között legyen olyan tagja, aki megfelel a 25. (3) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek. 21. (5)A békéltető testületi tagok kijelölését követően a tagok összehívásával megalakul a békéltető testület. A Testület elnöke a választások, illetve az esetleges pótlás esetében az érdekelt szervezetekkel közli a létszámot, az egyéb feltételeket köztük a jogász végzettségűek iránti igényt. Jelenleg a békéltető testületi tagok kijelölésének szabályairól szóló 215/2008. (VIII. 29.) Korm. rendeletet kell használni. A es ciklusra 12 tag jelölése szükséges. 6-6 a két oldalról, 6-nál több olyan személy nem lehet köztük, aki már túl van az öregségi nyugdíjkorhatáron. A tagok között legalább 6 jogász szakképzettségű személynek kell lenni. A leköszönő elnök hívja össze. A megalakulás időpontja: január 5. 7 Beiktatta: évi CXXXVII. törvény 4.. Hatályos: IX. 11-től. 6 / 33

7 21. (6) A békéltető testület megbízatása négy évre szól. A békéltető testületi tagok újra kijelölhetőek. 21. (7) A békéltető testület tagjai tevékenységüket külön jogszabályban meghatározott díjazás ellenében végzik. A jelenlegi testület mandátuma Jelenleg ez a 211/1998. (XII. 24.) Korm. rendelet a békéltető testületi tagok díjazásáról. 22. (1) Békéltető testületi tag az lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és annak megfelelő szakterületen legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik. (2) Nem lehet békéltető testületi tag, aki a) a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, b) büntetett előéletű, c) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a június 30-ig hatályban volt, a Btk-ban meghatározott ( ) 23/A. A tagokról a testület elnöke listát vezet. A lista tartalmazza a tagok nevét, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését, szakterületük és a tagot jelölő szervezet megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a békéltető testület működési feltételeit biztosító kamarának, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek. BT elnökének feladata A tagokról a BT használatára vezetni kell a legfontosabb elérhetőségeket, adatokat (telefon, fax, mobil, ). Ezt át kell adni minden BT tagnak. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETI TAGSÁG MEGSZŰNÉSE 24. (1) A békéltető testületi tag megbízatása megszűnik a) a békéltető testület megbízatása időtartamának lejártával, b) ha vele szemben a 22. (2) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok áll fenn, c) ha bejelenti, hogy vele szemben a 22. (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn, vagy a 22/A. (1) bekezdésében meghatározott felhívásra nem igazolja vagy nem tudja igazolni, hogy nem áll fenn vele szemben a 22. (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró ok, d) lemondással, e) alkalmatlanná válása esetén, f) halálával. 24. (2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben [alkalmatlanná válás] a megbízatás megszűnését az érintett testületi tag meghallgatása után és a tagot jelölő szervezet véleményének figyelembevételével a békéltető testület elnöke, illetve - az elnök tekintetében - a békéltető testület tagjai közül választott, a kamara, megyei (fővárosi) agrárkamarák és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt tagokból álló háromfős testület állapítja meg. 24. (3) Ha a békéltető testületi tag megbízatása e törvényben szabályozott bármely okból megszűnik, helyette a békéltető testületi tag jelölésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új testületi tagot kell kijelölni. Ha a békéltető testületi tag megbízatása az (1) bekezdés b)-f) pontja alapján szűnik Elnöki feladat: meghallgatás, döntés. Ha az elnökről van szó, akkor a kamarák és a fogyasztói szervezet, illetve a tagok által jelölt 3 tag állapítja meg. Elnöki feladat A b) d) pontokban megjelölt esetekben különösen a d) pontnál a tag írásban jelentse be a megszűnést, 7 / 33

8 meg, a folyamatban lévő ügyekben a békéltető testület elnöke jelöli ki a megszűnt megbízatású tag helyett eljáró tagot. 24. (4) Ha az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti okból a békéltető testület elnökének megbízatása szűnik meg, a békéltető testületi elnök megválasztására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új elnököt kell választani, illetve megbízni. határnap megjelöléssel. Elnöki feladat A testületi elnök eljárásánál a 24. (3) bekezdésében írtaknak megfelelően kell eljárni. A TAGOKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK 24/A. A békéltető testületi tagoknak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a békéltető testület működése során tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Minderről kijelölésük elfogadásakor írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni. Elnök feladata a benyújtáskor ellenőrizni A BT tagjai nem vállalhatják el a panaszos képviseletét a saját BT-nél folyó eljárásban. AZ ELJÁRÓ TANÁCS KIJELÖLÉSE 25. (1) A békéltető testület - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - háromtagú tanácsban jár el. 25. (2) Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, egy másik tagját pedig az eljárással érintett vállalkozás jelöli ki a testületi tagok 23/A. -ban meghatározott listájáról. 25. (2) Az eljáró tanács elnökét, továbbá ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy ha más okból szükséges, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki, figyelemmel a (3) bekezdés szerinti követelményekre [jogi végzettség], továbbá arra, hogy legalább egy tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt, egy másik tag pedig a kamara vagy a megyei (fővárosi) agrárkamarák által kijelölt testületi tagok közül kerüljön ki, valamint minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független és pártatlan testületi HÁROM TAGÚ TANÁCS Az előzetes kijelölést [a munkavállalás, a szakmai ismeretek, képzettség-végzettség, az oldalak képviseletét biztosítva figyelemmel a tanácsadásra is] a kijelölni kívánt taggal való előzetes konzultáció után, a meghallgatási időpont kitűzésekor a testületi elnök végzi el. Testületi elnök feladata: A kiértesítésben a kijelölési lehetőségről a Feleket írásban tájékoztatni kell. [lásd erről a Fogyasztó illetve a Vállalkozás kiértesítési nyomtatványait (Lásd az I. és IV. számú. mellékleteket. A listát az expediálást végzők helyezik el a küldeményben (Lásd a VIII. számú mellékletet). A tanács elnökét a BT elnöke jelöli ki, figyelemmel arra, hogy 1-1 tagnak a két jelölő oldalt kell képviselni, és 1 tagnak jogi végzettségű jelölendő. A tagokat ha nincs jelölés a Felek részéről szintén az elnök jelöli ki [Az eljáró tanács elnöke gondoskodjon arról, hogy a javasolt szöveg az indokolásban szerepeljen: ). Mivel a tanácsba sem a Fogyasztó, sem a Vállalkozás nem jelölt tagot, a testület elnöke a Fgytv. 25. (2), illetve a 29. (5) bekezdése alapján jelölte ki az eljárás lefolytatására a három tagú eljáró tanácsot. Az eljáró tanács két (egy) tagja szakvizsgázott jogász, két egy)( tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt, a harmadik tag tag kijelölését. ( további két tag) pedig a kamara által kijelölt testületi tagok közül kerül ki, így a tanács 8 / 33

9 összetétele megfelel a Fgytv. 25. (2) - (3) bekezdésében előírtaknak. ] 25. (2) Nem jelölhető ki az eljáró tanács tagjának az a békéltető testületi tag, aki az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott. E követelmény érvényesüléséről a békéltető testület elnöke az eljáró tanács tagjainak 29. (5) bekezdése szerinti jelölése során is gondoskodik. 25. (3) Az eljáró tanács legalább egy tagja jogi végzettséggel kell, hogy rendelkezzen. A testületi döntést mindhárom résztvevő aláírja: az eljáró tanács elnöke az eljáró tanács tagja megjelöléssel. Amennyiben az aláírás távollét miatt - nem realizálható, akkor az eljáró tag helyett az elnök, ennek megjegyzésével, h. -ként a név fölött írja alá. Ezt a kijelölést végző BT elnök kíséri figyelemmel. Ha nincs jelölés a Felek részéről, akkor a BT elnöke jelöli ki, figyelemmel arra, hogy 1-1 tagnak a két jelölő oldalt kell képviselnie. 25. (4) Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki. Ha azonban mindkét fél - az általa az (1) bekezdés szerint jelölhető testületi tag megjelölésével - azt kéri, a békéltető testület ebben az esetben is háromtagú tanácsban jár el. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben egyedül eljáró testületi tagként csak az jelölhető ki, aki jogi végzettséggel rendelkezik, és a megelőző három évben nem állt az őt jelölő kamarával, megyei (fővárosi) agrárkamarával, illetve fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesülettel, vagy ezek tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. EGYEDÜL ELJÁRÓ TAG A kijelölés a BT elnök feladata. A kiértesítésben a kijelölt nevéről a Feleket írásban tájékoztatni kell. [Lásd a II. és V. számú mellékleteket.] Ha csak azt jelzi vissza bármelyik Fél -, hogy jelölni kíván egy másik tagot, akkor a kijelölést amennyiben a másik fél is jelezte szándékát, vagy a konkrét személyt az elnök végzi el. A listát az expediálást végzők helyezik el a küldeményben. (Lásd a VIII. számú mellékletet). Az írásba foglalt döntésben szerepeltetni kell (eljáró tanács elnöke): A testület elnöke a Fgytv. 25. (4) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki, aki ugyanazokkal a jogosítványokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az eljáró tanács, illetve mint az eljáró tanács elnöke [Fgytv. 25. (6) bekezdés]. Az egyedül eljáró tanácstag csak jogi végzettségű személy lehet, a kijelölt személy jogi szakvizsgával is rendelkezik, így megfelel az előírásoknak. Hasonló megoldással oldjuk meg az írásbelileg (Fgytv. 29. (7) bekezdés) lefolytatható eljárásoknál is a kijelölését. 25. (6) Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot, illetve az A hozott döntések aláírása, ha egyedül eljáró testületi tagként hozza azt meg a testületi 9 / 33

10 eljáró tanács elnökét említ, azon az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell. tag: egyedül eljáró testületi tag vagy az eljáró tanács elnöke lehet. Kifogás az eljáró taggal/tanáccsal szemben - Az eljárásból való kizárás 26. (1) A békéltető testületi tag az eljárásból ki van zárva, ha neki vagy hozzátartozójának [régi Ptk b) pont; új Ptk. 8:1. [Értelmező rendelkezések] (1) E törvény alkalmazásában 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; 2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;] a vitás ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta, és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem emelt kifogást. Kijelölt tag bejelentési kötelezettsége 26. (2) A felek, illetve az elnök által az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag köteles a testület elnökének haladéktalanul bejelenteni és a felek előtt feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében. A kijelölt tag bejelentését követően a BT elnöke intézkedik, dönt. A testületi tagot meghallgatja. [lásd a 26. (6) bekezdését is) Kizárási kérelem a kijelölt taggal szemben 26. (3) Az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében. (4) A fél az általa kijelölt testületi tag ellen csak olyan okból élhet kizárási kérelemmel, amely a kijelölést követően vált előtte ismertté. 26. (5) Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor a (3) bekezdésben említett körülmények előtte ismertté váltak. 26. (6) A kizárási kérelemről a békéltető testület elnöke dönt, az érintett testületi tag meghallgatása után. E döntés meghozataláig az eljáró tanács - a kizárással érintett testületi tagot is beleértve - folytathatja az eljárást, de kötelezést tartalmazó határozatot, illetve ajánlást nem hozhat. A bejelentését követően a BT elnöke megvizsgálja a határidő betartását. BT elnökei feladat meg kell hallgatni a BT tagot. Ésszerű határidő belül kell dönteni. Gyakorlat Amennyiben a Fél a meghallgatáson szóban terjeszt elő az eljáró tanáccsal, a tanács tagjával kapcsolatosan kifogását, tesz kizárására 10 / 33

11 vonatkozó kérelmet, az eljárást célszerű felfüggeszteni és ésszerű határidő után folytatni. Fel kell hívni a kérelmező figyelmét arra, hogy három napon belül írásban, indokolással a BT elnökéhez terjessze be kérelmét. Kérni kell, hogy a kérelmében egyúttal tegyen javaslatot kizárás esetében az új tag személyére, ha a kizárási kérelemben érintett tag az ő felének képviselője (Fogyasztónál a fogyasztói oldal Vállalkozónál a kamarai oldal esetében). Nem látjuk értelmét az eljárás azonnali folytatásának [bár erre a (6) bekezdés lehetőséget ad], mivel további bonyodalmakat okozhat az esetlegesen meghozott döntés. Az elnök a döntését lehetőleg 5 napon belül hozza meg, döntsön a tanács összetételéről figyelemmel a kizárási kérelmet előterjesztő javaslatára és utána az új összetételű tanács folytassa le az eljárást. Tájékoztatás tanácsadás 26/A. (1) A békéltető testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni a hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy a békéltető testület eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét. 26/A. (2) A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére a fogyasztót megillető jogokkal, kötelezettségekkel kapcsolatban teljesített tanácsadásról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza: a) a fogyasztó, illetve a vállalkozás nevét, b) a tanácsot adó személy nevét, c) a tanácsadás időpontját és d) a tanácsadással érintett ügy rövid tartalmi összefoglalását. Elsősorban elnöki feladat. A BT tagjai is ad(hat)nak tanácsot, illetve tájékoztatást (információ). Célszerű feljegyzést/vázlatot készíteni az információ adásáról és arról tájékoztatni szükséges (a nyilvántartás miatt) az elnököt. Telefoni érdeklődés esetében a testület munkáját segítő kamarai alkalmazottak is adhatnak felvilágosítást. A felvilágosítás szólhat a Fgytv. 18. (hatáskör), a 20. (illetékesség) szabályairól, illetve az eljárás menetéről (kérelem-kiértesítés-meghallgatás-döntés; alávetési nyilatkozat; alapos panasznál egyezség, ajánlás, kötelezés; egyéb esetek: megszüntetés; bírósági út; Elsősorban elnöki feladat. A BT tagjai is ad(hat)nak tanácsot, illetve tájékoztatást (információ). Célszerű feljegyzést/vázlatot készíteni az információ adásáról arról az elnökhelyettest tájékoztatni szükséges (a nyilvántartás miatt). Az írásban beérkezetteket iktatni szükséges. A folyó eljárásban már nem adható tanács 29/C. A békéltető testület eljárása során az eljáró tanács vagy annak tagja nem adhat tanácsot a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről. 30. (2) A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja. 11 / 33

12 AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 27. A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. 28. (1) A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul. 28. (2) A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az írásos formának a 17/C. szerinti módokon is eleget lehet tenni. 37/A. (3) 8 A békéltető testület ( ) internetes honlapot működtet, amelyen biztosítja, hogy a fogyasztó online úton is benyújthassa kérelmét és annak mellékleteit. ( ) A kiértesítő levélben [Lásd: IX. számú melléklet] illetve a fogyasztói kérelem nyomtatványán [Lásd: X. számú melléklet] erre külön utalni kell. A beérkezett dokumentációban vizsgálni kell a vitarendezésre vonatkozó utalásokat. Amennyiben nincs a rendezésre utaló megjegyzés, dokumentum, úgy hiánypótlásra kell utalni az ügyet. Elnöki feladat (a kitűzés előtt), majd az eljáró tanács elnöke is leellenőrzi a dokumentum meglétét. A testület honlapján közzé kell tenni a javasolt nyomtatványt. [Lásd: X. számú melléklet] Amennyiben szükséges, az aktualizálást el kell végezni. E feladatot az elnök végzi. formák: levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján, továbbá bármely egyéb olyan eszköz, amely lehetővé teszi a az adat tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését (pl. cd). Amennyiben ben küldik be, vagy szkenneltetés, vagy az utólagos aláíratás lehet a megoldás. Írásbeliség a BT eljárásában 17/C. A 17/A. és a 17/B. alkalmazásában az írásbeliség követelményének levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján, továbbá bármely egyéb olyan eszközzel is eleget lehet tenni, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. A 28. (2) bekezdése alkalmazásánál fogyasztói kérelem figyelembe veendő. Amennyiben ben küldik be, vagy szkenneltetés, vagy az utólagos aláíratás lehet a megoldás. Az eljáró tanács elnöke felelős az utólagos aláíratásért. A FOGYASZTÓI KÉRELEM TARTALMA 28. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, b) a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét, c) ha az illetékességet a 20. (3) bekezdése szerint a szerződés teljesítésének A testület elnöke által kidolgozott 2 fajta kérelem (Lásd X. és XI. számú mellékletet) megfelel ennek a követelményrendszernek. A nyilvánosságra hozott kérelem rovatai, megválaszolandó kérdései tartalmazzák a 28. (2) bekezdésében előírtakat. 8 Megállapította: évi CXXXVII. törvény 8. (1). Hatályos: IX. 11-től. 12 / 33

13 helyére kívánja alapítani a fogyasztónak a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát, d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, e) a fogyasztó nyilatkozatát a 27. -ban előírt feltétel teljesítéséről, f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor, g) a testület döntésére irányuló indítvány, h) a fogyasztó aláírását. 28. (3) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot a 27. -ban előírt egyeztetés megkísérléséről. 28. (4) Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást. 28. (5) Ha a kérelem nem felel meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltaknak, a békéltető testület elnöke a hiány megjelölésével a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül pótlásra hívja fel a kérelmezőt. 31. (1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja, vagy a vállalkozás az alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása, illetőleg kiegészítése ellen tiltakozik. A kérelem tartalmának elsődleges vizsgálatát a meghallgatást kitűző elnök végzi el. Amennyiben szükséges, intézkedik a hiánypótlásra [lásd 28. (5) bekezdését]. Az eljáró tanács elnöke, tagjai a meghallgatás előtt áttekintik az aktában elhelyezett dokumentumokat értékelik azokat, és ha szükséges, javaslatot tesznek a kiegészítésekre. A hiánypótlásban fel kell tüntetni, hogy ha nem teljesíti, akkor megszünteti a testület az eljárást. A hiánypótlásra célszerű 8 vagy 15 napot adni. Kivételesen 3 napos határidő is adható. A hiánypótlás teljesítése után e tényt a BORÍTÓLAPON fel kell jegyezni! Amennyiben az eljárásban vagy annak előkészítése során derül ki, hogy szükséges újabb dokumentum beszerzése az eljáró tanács elnöke közvetlenül is intézheti azt. e döntés előkészítése a meghallgatáson. E döntést az eljárás lezárásaként hozott döntésben külön is szerepeltetni kell. A BÉKÉLTETŐ ELJÁRÁS HATÁRIDŐINEK SZÁMÍTÁSA 29. (1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának napja az a nap, amelyen a kérelem a békéltető testület elnökéhez beérkezik, hiánypótlásra történő felhívás esetén az a nap, amelyen a kérelmező a hiánypótlásnak eleget tett. A kérelem beérkezésének napján a Kamara iktatását végzők beiktatják VEMBT számra is a kérelmet. A BORÍTÓLAP első oldalán feltüntetik a beérkezés napját, magán az iraton pedig bélyegzővel jelzik azt. Ha hiánypótlásra került sor, és visszaérkezik a pótlás, ennek érkezését külön jelezni kell a BORÍTÓN is, mivel ez lesz az eljárás kezdő napja. 13 / 33

14 BEÉRKEZETT KÉRELEM VIZSGÁLATA ÁTTÉTEL, MEGSZÜNTETÉS, MEGHALLGATÁS KITŰZÉSE 29. (2) A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozike. A testület hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet a kérelmező egyidejű értesítésével a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi. 29. (3) A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök a (4) és a (7) bekezdésben meghatározott kivételekkel az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. Elnöki feladat 8 napon belül Ha nem tartozik az ügy a testülethez, az elnök legkésőbb a 8. napon megküldi azt a megfelelő szervnek (értesítve erről a kérelmezőt is), vagy közli vele, hogy nem tudta a hatáskört, illetékességet megállapítani, és megszünteti az eljárást. Amennyiben az eljárás során merül fel a hatáskör, vagy illetékesség hiánya az eljáró tanács elnöke intézkedik. Elnöki feladat A meghallgatási időpontot a megindulástól számított 60 napon belülre kell kitűzni. Törekedni kell arra, hogy a meghallgatás időpontja lehetőleg ne legyen később, mint 45 nap. Amennyiben a testülethez tartozik az ügy, legkésőbb az eljárás megindulásának napjától számított 8. napon a kiértesítést, a meghallgatásra szóló meghívást expediálni kell. A BORÍTÓLAP első oldalán a kijelölő személy kézírásával kell jelezni a kijelölt tag(ok) nevét (első sorban az eljáró tanács elnökének neve szerepeljen), miután velük megtörtént az egyeztetés. Ugyancsak az első oldalon kell feltüntetni a tervezett meghallgatási időpontot is. Amennyiben valamelyik Fél kérésére halasztás történik, az új időpontot is rögzíteni szükséges. Megszüntetés 29. (4) 9 Az elnök az eljárást meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti, ha tudomására jut, hogy a) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt aa) békéltető testület előtt eljárást indítottak, ab) közvetítői eljárást indítottak, ac) per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak, b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor, c) a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű, Elnöki feladat A BORÍTÓLAP megfelelő rovatában e tényt fel kell tüntetni. A megszüntetésre vonatkozó döntést, alakszerű formában kell a Féllel közölni. A döntést célszerű alapesetben 8 napon belül meghozni, és kiközölni, egyéb esetben pedig a tudomásszerzést követően olyan időben, hogy még a 21 napba beleférjen. Amennyiben a 29. (4) bekezdésében felsoroltak az eljárás során derülnek ki az eljáró tanács elnöke intézkedik a megszüntetésről. 9 Megállapította: évi CXXXVII. törvény 5. (1). Hatályos: IX. 11-től. 14 / 33

15 d) a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására vagy e) a fogyasztó a hiánypótlási felhívást - az erre nyitva álló határidőben - nem teljesítette. (4a) 10 Az elnök a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli elutasítása esetén ennek tényéről, valamint indokáról a feleket a kérelem kézhezvételétől számított huszonegy napon belül értesíti. MEGHALLGATÁS IDŐPONTJÁRÓL VALÓ TÁJÉKOZTATÁS; MEGHALLGATÁS MELLŐZÉSE 29. (5) Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának és a 23/A. szerinti lista egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti, azzal a felhívással, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az értesítés részükre történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül tegyék meg, ellenkező esetben a kijelölésről a békéltető testület elnöke hivatalból gondoskodik (5a) 11 Az (5) bekezdés szerinti értesítésnek arra is ki kell terjednie, hogy a) a megtett egyezségi ajánlat elfogadása előtt a fogyasztó szabadon dönthet arról, hogy elfogadja a békéltető testület ajánlását, az egyezségi ajánlatot, valamint a kötelezést tartalmazó határozatot, b) az eljárásban való részvétel nem zárja ki, hogy a felek bírósági eljárás keretében folyamodjanak jogorvoslatért, c) a döntés tartalma esetlegesen eltérhet a bíróság által meghozott határozattól, valamint d) a vállalkozás 36/C. szerinti általános alávetési nyilatkozatot tett-e. Elnöki ) feladat a kitűzés Lásd a 29. (3) bekezdésénél írtakat is. A lista expediálása a Kamara munkatársainak feladata. Amennyiben a Felek jelölnek, és a jelöltek nem egyeznek meg az előzetesen a BT elnöke által felkért személyekkel, akkor az új helyzet megbeszélése az elnök feladata. Ha a kért tag akadályoztatva van, akkor legkésőbb a meghallgatáson az eljáró tanács elnöke ennek okát közli a Féllel, és kéri az új tag elfogadását. Az írásba foglalt döntésben a tag-jelölésnek, illetve az esetleges akadályoztatásnak és a kijelölt tag személyének elfogadását is szerepeltetni kell (eljáró tanács elnökének feladata). Elnöki feladat biztosítani, hogy a kiértesítések, illetve a honlapon fennlévő tájékoztató is tartalmazza az előírtakat. 10 Beiktatta: évi CXXXVII. törvény 5. (1). Hatályos: IX. 11-től. 11 Beiktatta: évi CXXXVII. törvény 5. (2). Hatályos: IX. 11-től. 15 / 33

16 (5b) 12 Az (5) bekezdés szerinti értesítés magában foglalja a békéltető testület eljárásában meghozatalra kerülő döntések joghatására történő figyelemfelhívást, valamint az arra történő kioktatást is, hogy a felek nem kötelesek az eljárás során jogi képviselőt igénybe venni, azonban az eljárás bármely szakában kérhetnek független szakvéleményt, illetve képviselheti vagy segítheti őket harmadik fél. Az értesítés kiterjed az eljárás várható időtartamára, valamint az eljárás időtartama meghosszabbításának lehetőségére is. Elnöki feladat biztosítani, hogy a kiértesítések, illetve a honlapon fennlévő tartalmazza az előírtakat. tájékoztató is EGYEDÜL ELJÁRÓ TAG KIJELÖLÉS KÖZLÉSE 29. (6) A 25. (4) bekezdése szerinti esetben az elnök az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, egyben köteles felhívni a felek figyelmét arra, hogy a 25. (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Elnöki feladat egyedül eljáró tag kijelölésének közlése. AZ EGYEDÜL ELJÁRÓ TAG HELYETT, KÉSŐBB 3 TAGÚ TANÁCS KIJELÖLÉSÉRE KERÜLT SOR Javasolt megoldás az írásba foglalt döntés indokolási részében A testület elnöke a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. (3) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki., aki ugyanazokkal a jogosítványokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az eljáró tanács, illetve mint az eljáró tanács elnöke [Fgytv. 25. (5) bekezdés]. Az egyedül eljáró tag csak jogi végzettségű személy lehet, a kijelölt személy jogi szakvizsgával is rendelkezik, így megfelelt az előírásoknak. A meghallgatás előtt a testület elnöke felülvizsgálva korábbi álláspontját, a fogyasztóvédelemről szóló Fgytv. 25. (1), illetve 29. (5) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására 3 tagú eljáró tanácsot jelölt ki. A tagok között két jogi végzettségű személy van, akik jogi szakvizsgával is rendelkeznek, a tagok a két jelölő oldalt kamarák, illetve fogyasztói érdekképviseletet is ellátó egyesületek képviselik, így az eljáró tanács mindenben megfelel a Fgytv. előírásainak. ÍRÁSBELI LEFOLYTATÁS - KEZDEMÉNYEZÉSE 29. (7) Az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a fél az elnök erre irányuló felhívásának kézbesítésétől számított tizenöt napon Elnöki feladat Az írásbeli lebonyolítást fő szabályként - az elnök végzi el. 12 Beiktatta: évi CXXXVII. törvény 5. (2). Hatályos: IX. 11-től. 16 / 33

17 belül nem nyilatkozik. Az írásba foglalt döntés, indokolási részében célszerű szerepeltetni: A testület elnöke a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (Fgytv.) 29. (7) bekezdése alapján az eljárás írásbeli lefolytatását kezdeményezte a Feleknél. A Felek a megadott határidőn belül hozzájárultak az ilyen formában történő lebonyolításhoz. A testület elnöke a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (Fgytv.) 29. (7) bekezdése alapján az eljárás írásbeli lefolytatását kezdeményezte a Feleknél. A Fogyasztó/Vállalkozás a megadott határidőn belül nem nyilatkozott, így ezt a tényt a törvény értelmében megadottnak kell tekinteni. Az ügyben egyedül eljáró testületi tag kijelölésére került sor. Tájékoztatom, hogy a Fgytv. 25. (5) bekezdése értelmében egyedül eljáró tagként csak az jelölhető ki, aki jogi végzettséggel rendelkezik. Az egyedül eljáró tag ugyanazokkal a jogosítványokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az eljáró tanács, illetve mint az eljáró tanács elnöke [Fgytv. 25. (6) bekezdés]. Mindkét fél kérte, hogy az ügyet 3 tagú tanács bírálja el [Fgytv. 25. (4) bekezdése]. Ennek megfelelően került sor az eljáró tanács kijelölésére. (Ha csak az egyik fél kéri, akkor nem kell kijelölni a 3 tagú tanácsot.) A VÁLLALKOZÁS KIÉRTESÍTÉSÉNEK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI utalások a döntésben (8) 13 Az értesítésben a vállalkozást fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (a továbbiakban: válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (a továbbiakban: eseti alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a vállalkozást, hogy egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét köteles biztosítani a meghallgatáson, továbbá az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Az értesítés kiterjed a (11) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségről történő tájékoztatásra, valamint arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor. Elnöki feladat A kiértesítésben [Lásd a IV-V. mellékleteket] kell közölni a meghallgatás időpontját, helyét (az írásban lefolytatást). A kiértesítés melléklete amely elválaszthatatlan része a kiértesítésnek tartalmazza az együttműködésre vonatkozó előírásokat (válaszirat, megjelenés, nyilatkozattétel). Fel kell hívni a Fgytv. 45/A. (1) bekezdés e) pontjára is a Vállalkozás figyelmét. Amennyiben válasziratot nem küld erről havonta egy alkalommal a Fogy.védelmi Felügyelőséget írásban a megállapodás szerint az elnökhelyettes tájékoztatja. Az együttműködés hiánya miatti közzétételre (36/B. ) az elnök tesz intézkedést. Az eljáró tanács elnöke gondoskodik arról, hogy a válaszirat, az alávetési nyilatkozat, a bizonyítékok csatolása elmaradásáról szóló megjegyzés a döntés indokolási részébe bekerüljön. Ugyancsak tartalmaznia kell a döntés indokolási részének a (8) bekezdés utolsó fordulatára, és/vagy a 31. (2) bekezdésére való hivatkozást is. 13 Megállapította: évi CXXXVII. törvény 5. (3). Hatályos: IX. 11-től. 17 / 33

18 29. (9) A vállalkozás válasziratának másolatát az elnök a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át. 29. (10) Ha a vállalkozás válasziratát nem terjeszti elő, a tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené. (11) 14 A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli. Ennek keretében köteles a (8) bekezdésben rögzített tartalommal, az ott említett határidőn belül válasziratát megküldeni a békéltető testület számára és a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani. Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. (12) 15 A (11) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségét megsértő vállalkozásról a békéltető testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot. A VÁLASZIRATTAL KAPCSOLATOS TEENDŐK Elnöki feladat Amennyiben ismert a Fogyasztó címe, úgy azon keresztül kell továbbítani a válasziratot. A postai kézbesítéstől, ha a meghallgatásig 10, vagy kevesebb nap van hátra el kell tekinteni ebben az esetben az eljáró tanács elnöke a meghallgatáson adja át a Fogyasztónak a válasziratot. Ugyancsak Ő köteles gondoskodni arról, hogy a válaszirat átadásának módja a döntés indokolási részében szerepeljen. Eljáró tanács elnökének kötelezettsége Amennyiben szükséges, úgy erre a döntés indokolási részében külön is utalni szükséges. Ha az eljárás a 31. (3) bekezdés c) pontja lehetetlenség miatt került megszüntetésre, és ez az ok, akkor annak szerepelnie kell az indokolásban. Elnöki feladat: - a kiértesítésben szerepelnie kell az együttműködési kötelezettségre szóló felhívásnak [Lásd a IV-VI. mellékleteket], hogy kontrollálja - a megjelenési kötelezettség, illetve - a 3. mondat utolsó fordulatának teljesülését. Elnöki feladat a kialakított rendszernek megfelelően a tájékoztatás megadása ( ben). Az ezzel kapcsolatos feladatokat a KÖZZÉTELEK című belső anyag tartalmazza [Lásd: a Lássa Mindenki! dossziét)] AZ IRATOK KÉZBESÍTÉSE 29/A. (1) A békéltető testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére Az expediálást a Kamara alkalmazottjai végzik a kiadmányozási jogosult/ az eljáró tanács elnöke utasításai szerint. Az eljáró tanács elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a tértivevénnyel kiküldendő iratok példányain fel legyen tüntetve a tértivevénnyel jelzés. Az iraton (döntésen) szerepeltetni kell: Kapja: 1. Fogyasztó neve, címe tértivevénnyel 14 Beiktatta: évi CXXXVII. törvény 5. (4). Hatályos: IX. 11-től. 15 Beiktatta: évi CXXXVII. törvény 5. (4). Hatályos: IX. 11-től. 18 / 33

19 vonatkozó rendelkezések szerint kell kézbesíteni. 2. Vállalkozás neve, címe tértivevénnyel 3. Irattár Amennyiben ben/faxon kell továbbítani a küldeményt, akkor a kiadmányozó gondoskodik ennek az iraton való feltüntetéséről [ ben továbbított levél ; faxon továbbított levél ]. Szükség esetén az irathoz kell csatolni a továbbítást bizonyító dokumentumot. Kivételesen lehetőség van arra is, hogy a Fél, személyesen vegye át a küldeményt. Ebben az esetben az irattári példányon kell átvetetni az iratot. Megjegyzés: A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (Cgtv.) 7. (1) A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A postai kézbesítés szabályai 29/A. (2) A postai szolgáltató útján megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha az irat a békéltető testülethez nem kereste jelzéssel érkezett vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A tértivevényt visszaérkezésekor meg kell vizsgálni. Az eljáró tanács elnöke a vizsgálat alapján köteles rögzíteni a döntés indokolási részében a megállapításokat, amennyiben a tértivevényes levél érkezett vissza! [kézbesítés napja; szabályszerűen kézbesítve; van-e akadálya az eljárásnak (pl. kézbesíthetetlen; ismeretlen helyre költözött; a címzett ismeretlen; nem kereste;stb.] Lásd még: a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendeletet, különösen annak 24., 25., 31. -ait. AZ ELJÁRÁS (A DÖNTÉS MEGHOZATALÁNAK) MENETRENDJE A MEGHALLGATÁS 29. (5) Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról a feleket a kérelem másolatának és a 23/A. szerinti lista egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti Az elnök az időpont megjelölése mellett a kiértesítésben közli a 29. egyéb előírásait is (tag jelölés, válaszirat, eljárás menete, közzététel, stb.) 19 / 33

20 A meghallgatás általános menete 1) Bevezető 2) A tényállás felvázolása 3) A Felek nyilatkozatai összegzés 4) Döntésre visszavonulás 5) Döntés kihirdetése 6) Utómunkálatok Javasolt eljárás A tanács elnöke a meghallgatás hivatalos megnyitását követően bemutatja az eljáró tanácsot, (ha volt tagi javaslat kitér annak teljesítésére; a változtatás indokára; elfogadja-e a jelölő ezt?, van-e kifogás bármelyik taggal szemben?,stb.) megállapítja, hogy a kért tanácstag szerepel-e a tanács összetételében, ismerteti a tanács összetételét. azonosítja a megjelent Feleket; ha a Feleken kívül jelen kíván lenni bárki [tisztázandó: a 29. (5b) szerinti segítőhöz is?], ahhoz a másik félnek hozzá kell járulnia; rögzíti, hogy az értesítések szabályszerűen kézbesítettek voltak-e (vagyis van-e kézbesítésből származó akadálya a meghallgatásnak), a távolmaradó bejelentette-e távolmaradását és a meghallgatás távollétében való megtartását, tisztázandó, hogy a székhely/telephely miatt kötelező-e a megjelenés biztosítása, ha nem, benyújtotta-e az előírt nyilatkozatot [29. (11) bekezdés] tette-e alávetési nyilatkozatot, egyezségi javaslatot a vállalkozás, röviden ismerteti az eljárás célját (egyezség létrehozása), illetve a döntési lehetőségeket. (Ez jelenjen meg az írásba foglalt döntés indokolási részében is.) Először azt kell vizsgálni, hogy sikerül-e egyezséget létrehozni (lásd 30. (1) bekezdés első fordulatát is). Ha nem sikerült, akkor folytatni kell az eljárást. Meghatalmazott eljárási lehetősége 29/B. A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak. Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. 29. (5b) 16 ( ) a felek nem kötelesek az eljárás során jogi képviselőt igénybe venni, azonban az eljárás bármely szakában ( ) képviselheti vagy segítheti őket harmadik fél. ( ) A meghatalmazás ellenőrzése az eljáró tanács elnökének feladata. A fogyasztói meghatalmazásnak mivel nincs jogszabályi előírás legalább tartalmaznia kell a meghatalmazó és a meghatalmazott nevét, lakcímét, és a BT eljárásra való meghatalmazását. Nem követelmény a Pp ában előírt követelmények betartatása. A meghatalmazást minden esetben az iratok között kell elfektetni. [28. (4) Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.] A Vállalkozás meghatalmazása feleljen meg legalább a Pp (1) d) pontjának: a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; 16 Beiktatta: évi CXXXVII. törvény 5. (2). Hatályos: IX. 11-től. 20 / 33