Pásztói Kistérség Turizmusfejlesztési Programja. Dátum: április Készítette: Lőrik Andrea Módszertan: Mészáros Sándor

Átírás

1 Pásztói Kistérség Turizmusfejlesztési Programja Dátum: április Készítette: Lőrik Andrea Módszertan: Mészáros Sándor

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Anyag és módszer Pásztói kistérség általános bemutatása Elhelyezkedés, földrajzi fekvés Népesség, társadalmi helyzet Gazdasági helyzet Infrastruktúra A Pásztói kistérség turizmusfejlesztési koncepciójának megalapozása SWOT * analízis Problémafa Célfa A Pásztói kistérség turisztikai kínálata, turisztikai attrakciók Természet adta, ember alkotta vonzerők Nógrád Novohard Geopark értékeink Szálláshelyek Vendéglátóhelyek, egyéb szolgáltatások A települések jellemző turizmustípusai, fejlesztési lehetőségek Turisztikai Desztináció Menedzsment a kistérségben Testvértelepülések, nemzetközi kapcsolatok A Pásztói kistérség turisztikai kereslete Pásztói Kistérség turizmusfejlesztési stratégiájának főbb irányvonalai Rövid-, közép-, hosszú távú tervek Összegzés Ábrák jegyzéke Táblázatok jegyzéke Források... 56

3 1. Bevezetés A Pásztói kistérség önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. sz. 41. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló évi CXXXV. tv a alapján - abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást, testületeik döntése alapján társulási megállapodást kötöttek. A Pásztó Kistérség Többcélú Társulása átalakult a IV. évi CVII. törvényben meghatározott Többcélú Kistérségi Társulássá. Jogutódja a Pásztói Kistérség Többcélú Társulásának. A Pásztói Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében a évi megállapodásban rögzített eljárásban és módon szervezik és oldják meg, hangolják össze a települési önkormányzatok feladatait (hatásköreit). A legtöbb településen, kistérségben, megyében, régióban és az országban is készült turizmusfejlesztési program, melyek közösen, egymásra támaszkodva segítik elő a turizmus szektor fejlődését évek óta. A turizmus összehangolása, fejlesztése a kistérségen belül, a hatáskörök több feladatainak elősegítő elemévé válhat. E mellett a kistérségi turizmus elemzése és a fejlesztési lehetőségek tervezése, majd azok megvalósítása is elősegítheti a települések fenntartható fejlesztését. Ezért szükséges a Pásztói Kistérségi Turizmusfejlesztési Programjának, gyakorlati megvalósításra alapozott elkészítése és hasznosítása. A turisztikai programot a társulás szakemberei készítik el, melyhez a társulás önkormányzatainak szakmai támogatásai is elengedhetetlenül szükséges. A legtöbb pályázati folyamatban csak előnyt jelent egy fejlesztési program megléte, de a nagyobb támogatottsággal bíró pályázatok esetében ez már kötelező elemként jelenik meg. Mindezek függvényében Pásztó Kistérség Többcélú Társulása Tanácsa a 41/2009. (XII. 04.) sz. határozatával úgy döntött, hogy együttműködve a Pásztó Kistérség Többcélú 2

4 Társulása munkaszervezetének szakterületi munkatársaival elkészíti a Pásztó kistérség Turizmusfejlesztési Programját Anyag és módszer A Turizmusfejlesztési program elkészítéséhez elsődleges (későbbiekben primer), illetve másodlagos (későbbiekben szekunder) forrásokat használtunk fel az adatgyűjtésünk során. A rövid-, közép-, és hosszú távú célok meghatározása primer forrásokkal, a települések egyeztetésével történt. A megalapozó felméréseket pedig szekunder forrásokból táplálkozva készítettük el. Ide tartoznak a különböző fejlesztési dokumentumok, adatbázis rendszerek, statisztikai adatszolgáltató oldalak, illetve az egyéni adatszolgáltatók, mint az érintett települések polgármesterei, a polgármesteri hivatalok munkatársai, az érintett kulturális intézmények, szervezetek, egyesületek munkatársai. Az elemzés módszerei közül meghatározó fontossággal bír a SWOT analízis, amely jó kiinduló pont a további elemzési módszereknek. Analízisünk gyengeségeiből táplálkozva könnyen elkészíthetővé vált a problémafa, illetve a célfa kialakítása, melyek segítségével a kistérség központi turisztikai problémájának elméleti megoldásával egységes, komplex kistérségi stratégiai és operatív célokat tudtunk meghatározni. A program kidolgozása során ügyeltünk arra, hogy a témához kapcsolódó helyi- (Kistérségi Fejlesztési Program, Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési program), regionális (Észak-magyarországi Turizmusfejlesztési Stratégia), és országos (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia) fejlesztési dokumentumokhoz illeszkedjen az elemzésünk. 3

5 2. Pásztói kistérség általános bemutatása A térség általános bemutatásával, adattokkal alátámasztva levonhatóak következtetések, hogy a problémák feltárására, és azokból célok leképezésére miért is van nagy szükség a térségben Elhelyezkedés, földrajzi fekvés A pásztói kistérség Nógrád megye déli részén fekszik, 552 km 2 a területe, a megye legnagyobb kistérsége. A legnagyobb területén a Cserhát hegység terül el, a keleti oldalon pedig a Mátra vonulatai húzzák meg a határt. A két hegység között a Zagyva völgye található, és nyugaton, a kistérség határain túl a Galga völgye terül el. A Cserhát fokozatosan, déli irányban haladva alakul át dombsággá. Közvetlenül határos a kistérség Heves és Pest megyékkel, és észak felé Salgótarjánon keresztül elérhető a Szlovák Köztársaság. 2. ábra: A Pásztói kistérség elhelyezkedése, Forrás: [8] A kistérség 26 településének (Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Csécse, Cserhátszentiván, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kálló, Kisbágyon, Kozárd, Kutasó, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, 4

6 Szarvasgede, Szirák, Szurdokpüspöki, Tar, Vanyarc) népességszáma fő. Hatvannal és a Szlovák Köztársasággal a 21-es számú főút és a 81-es számú vasúti út köti össze. Pásztó földrajzi fekvése igen jó, ugyanis viszonylag közel, 30 km-re helyezkedik el a megyeszékhelytől, Salgótarjántól, illetve a környező városok (Hatvan, Gyöngyös, Szécsény) is hasonló távolságra helyezkednek el, míg Budapest a kistérségi központtól 70 km-re található, amely az M3-as autópályán haladva 1órán belül érhető el. [1.] 2.2. Népesség, társadalmi helyzet A települések számát tekintve, a legnagyobb számban a nagyobb falvak ( fő között) vannak jelen, ez összesen 15 darab települést jelent. A kistelepülések száma is jelentős (500 fő alatt), amely 10 darab települést tesz ki. A 9 ezer főt csak Pásztó éri el (9784 fővel), az egyetlen város a kistérségben, amely egyben a központi szerepet is betölti a térségben. 3,85 % 3,85 % 57,69 % 57,69 % 38,46 % 38,46 % 500 fő és alatta fő és alatta fő között ezer fő fő között között 9-50 ezer fő között 3. ábra: Településtípusok megoszlása 2009., Forrás: [1] Saját készítés A kistérségben szlovák és cigány kisebbség él. Szlovák nemzetiségű lakosok két településen (Vanyarcon és Egyházasdengelegen) élnek, a cigány lakosság leginkább Kálló, Ecseg és Jobbágyi községekben jelentős. A következő diagramm az oda- és elvándorlási adatokat mutatja, az ezelőtti évekre vonatkozóan. 5

7 4. ábra: Vándorlási egyenleg ( ), Forrás: [2] A kistérségbe való bevándorlás aránya elég csekély, megyei és regionális szinten pedig az elvándorlás aránya meglehetősen nagy. Amint az ábra is mutatja, a térségből elvándorlók száma kistérségi szinten is nagyobb, mint az bevándorlók aránya. Évről évre sajnos nem fordult meg az irány a pozitív tendencia felé, tehát az idevándorlás esélye is folyamatosan csökken. A térségben a lakónépesség száma folyamatos csökkenést mutat, ezzel párhuzamosan alakult a gazdaságilag aktív népességszám is Lakónépesség Gazdaságilag aktív népesség 5. ábra: A lakónépesség és a gazdaságilag aktív népesség száma 2005 és 2009 között a Pásztói kistérségben, Forrás: [3] Saját készítés 6

8 A kistérségben a lakónépesség száma január 1-jén fő, és ebből a gazdaságilag aktív népességszám ennek csak az egyharmada, ami azt sejteti, hogy a térség lakosai elöregednek, illetve az aktívkorúak közül sokan a kistérség területén kívül vállalnak munkát Gazdasági helyzet 1. táblázat: Regisztrált vállalkozások számának alakulása (db) a pásztói kistérségben Megnevezés Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Összesen lakosra jutó Forrás: [13] Mint ahogyan a táblázatból is kiderül, 2006 és 2008 között a regisztrált társas vállalkozások számában kisebb növekedés, az egyéni vállalkozások számában pedig jóval intenzívebb növekedés következett be. Összességében a regisztrált vállalkozások számukat tekintve évről-évre növekedtek 2008-ig, viszont 2009-től a működőképességük folyamatosan gyengül a kistérségben. Ez a negatív irány a globális eredetű gazdasági válság hatásának is elkönyvelhető, amely az összes térséget sújtja Európa és világszerte. A KSH különböző jellemzők figyelembevételével besorolja a kistérségeket. Pásztó kistérsége meghatározó ágazati karakterrel nem rendelkezik a KSH szerint, nincs nagy munkaerő felszívó képessége, és válságágazatban sem foglalkoztatnak átlag felett. Ebben a kategóriában stagnáló térségnek ítélik. Egyéb gazdasági jellemzők alapján a KSH, a kistérséget felzárkózónak minősítette. [3] Nógrád megyében jelenleg 4 ipari park található, amelyek a salgótarjáni, a bátonyterenyei, a rétsági és balassagyarmati kistérség területén helyezkednek el. A megye maradék két kistérségében (Szécsényi, Pásztói) nincs ipari park, ami azt jelenti, hogy ezek a térségek fejletlenebbek a gazdaság terén. Legfontosabb szerepe az ipari parkoknak lenne, hogy elősegítsék az új vállalkozások betelepülését a térségbe, és hogy az infrastruktúra fejlesztésével új, korszerű, környezetbarát technológiákat honosítsanak meg. Elősegítve a munkanélküliség csökkentését, az ipari termelés növekedését, az adott térségben élők életszínvonalának emelkedését. Tehát a pásztói kistérség gazdasági fejlődésének egyik kiindu- 7

9 lópontja egy ipari park létrehozása lehet [4], melyet más kistérségi munkahelyteremtés is elősegíthet. A mezőgazdaság területén a pásztói kistérség a megyei átlagnál jobb termőföldi adottsággal rendelkezik, de domborzati viszonyai és a termeltetési hagyományai, technológia adottságai átlagban elmaradnak a versenyképes helyzettől. Megállapítható, hogy a mezőgazdasági termelési-, tenyésztési adottságok egy-két kivételtől eltekintve az elmúlt évtizedben nem fejlődtek kellőképpen. A legnagyobb vállalkozásokat követően igen nagy különbség érezhető az őstermelői, egyéni és társas vállalkozások szervezettsége, működése és eredményessége között. A kistérségben beszerzési, termeltetési és értékesítési szövetségek csak itt-ott lelhetők fel. Követendő jó példa elsősorban a gyümölcstermesztés területén látható. A mikro térségek közül a pásztóiban található az Agro-Produkt Kft., amely a megyében egyedüli vállalkozásként teljes termeltetési és sertés tenyésztési vertikummal rendelkezik. Ők árbevételük és foglalkoztatotti létszámukat tekintve is a megye-kistérség legnagyobb vállalkozást működtetik. Az elmúlt években fejlesztéseik kivitelezésével megalapozták összetett tevékenységük jó színvonalú folytatását. Hasonló szervezett növény és gyümölcstermelési tevékenységgel a kozárdi és a palotási mikro térségben találkozhatunk, ahol közel 260 hektáron folyik gyümölcstermesztés és több ezer hektáron szántóföldi növénytermesztés. Az Agroservice Kft., valamint a Páltelek Kft. tevékenységeinek bővítésével igyekszik stabilizálni helyzetét, biztosítani fontos mikro térségi szerepkörét. A 21-es főútvonal mellé tervezett mezőgazdasági park létrehozása segítheti a termelés-értékesítés koordinálását, hozzájárulva egy gazdaságosabb tevékenység hátterének megteremtéséhez. A pásztói piac folyamatban lévő korszerűsítése elősegítheti a helyi termékek értékesítését és a vásárlók, látogatók magasabb színvonalon történő kiszolgálását Munkaerő-piaci helyzet Pásztó és térsége a megyei átlagnál folyamatosan kedvezőbb munkaerő-piaci pozícióval rendelkezik, annak ellenére, hogy a statisztikai besorolás szerint a pásztói kistérség a stagnáló térségek egyike. A térségben működő külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és azok foglalkoztatási aránya elmarad az ideális, igényelt mértéktől. E vállalkozások Pásztóra koncentrálódnak és e mellett csak Kállón található jelentősebb ipari üzem. 8

10 Pásztón stabil gazdasági háttérrel és foglalkoztatotti létszámmal rendelkezve működik a külföldi érdekeltségű EGLO Magyarország Termelő Kft., a Polytechnik Hungária Kft., valamint a SIC HUNGARY Kft. Ezen vállalkozások közel 500 dolgozónak biztosítanak munkát. Rajtuk kívül több hazai vállalkozás is működik Pásztón, közülük a legnagyobb foglalkoztatók közé tartozik az Állami Nyomda Nyrt. és a Kézmű Kht. Bőrdíszmű Részlege. Egyedülálló, hogy a magyar innovációt és termelési hagyományokat felhasználva Pásztón vásárolt telephelyet és folytat magas színvonalú termelést a Dension Audio System Kft. és beszállítója az Elektromont Kft. Természetesen a magas arányú ingázók és álláskeresők számát vizsgálva megállapítható, hogy több száz fő helyben történő foglalkoztatására volna igény. A nagymértékben megváltozott gazdasági helyzetben új befektetők területre való vonzásához rövidtávon igen kicsi az esély. A térségben a regisztrált álláskeresők aránya ingadozó mértékben ugyan, de a vizsgált időszak minden évében a megyei arány alatt volt 3-4 % ponttal. Számuk a vizsgált időszakban folyamatosan növekedett majd 2006-ban 0,7%-kal csökkent 2005-höz képest. Ezt követő években folyamatos növekedés állt be az álláskeresők számában. A gazdasági világválság hatása a éves adatokban jól kimutatható. 6. ábra: Az álláskeresők számának változása, Forrás: [15.] A Pásztói kistérség júniusában érte el a maximumot az álláskeresők számában az elmúlt időszakban, amely negatív értelemben messze túlszárnyalja az országos, az Észak- 9

11 magyarországi régiót, illetve Nógrád megyét első negyedév végére nagyarányú, az előzőekhez képest ellentétes pozitív változás következett be a kistérségben, amely még mindig a megyei és régiós adatok fölött áll, viszont az országos viszonylathoz képest javulás figyelhető meg az álláskeresők számának tekintetében. Az álláskeresők száma sajnálatos módon a legdinamikusabban a pásztói kistérségben növekedett a kistérségek között. Az a tény sem elhanyagolandó, hogy sokan csak azért regisztrálnak, mert feketén vállalnak olyan munkát, ahol a munkáltatója nem jelenti be őket. Ezek olyan tények, amelyeket nem lehet számokkal alátámasztani. 2. táblázat: Álláskeresők átlagos számának alakulása a pásztói kistérségben Munkanélküliségi ráta (%) 9, ,89 12,92 12,52 13,0 14,9 18,8 Megyei ráta (%) 13,83 14,6 14,55 16,0 16,1 17,1 18,6 22,5 Regisztrált álláskeresők (fő) Forrás: [9] Saját készítés Regisztrált álláskeresők (fő) ábra: A regisztrált munkanélküliek, álláskeresők számának változása a Pásztói kistérségben, Forrás: [6], [9] Saját készítés A térségben élők munkaerő-piaci helyzetét a főváros és a szomszédos megyék jelentősen befolyásolják, ugyanis az aktív keresők nagy része megyén kívül dolgozik. Magas az ingázók aránya. Az építőiparban dolgoztató vállalkozók, cégek szinte az egész or- 10

12 szág területén dolgoznak, de főképpen a főváros és környékén. Sok munkavállaló személygépjárművel, kisbusszal naponta utazik a körzeten kívüli munkahelyekre. Jellemzővé vált a nagyobb cégek részéről pl. LEAR, BOSCH, hogy a munkavállalókat saját buszaikkal szállítják a munkahelyre. Ezáltal a távolabbi helyekről is lehetőség nyílik az elhelyezkedésre. Az állást találók rendszerint a gép-elektronikai iparban, valamint az építőiparban helyezkednek el, de az utóbbi években a közeli Heves megyei városok nagy munkáltatói is szívesen látják a nógrádi munkavállalókat. A helyben alkalmazottak nagy részének a bőráruk és a világítás-technikai eszközök gyártása, az egészségügy, az oktatás és a közigazgatás biztosítja a megélhetést. Pásztón a legnagyobb foglalkoztató a városi önkormányzat. Az újonnan alakult kisvállalkozások mellett folyamatosan váltak működésképtelenné kisebb-nagyobb munkáltatók. Főként nehéz gazdasági helyzetbe került cégek végeztek létszám-leépítést, egyrészt telephely megszüntetése, másrészt felszámolás miatt. A térség korábban meghatározó munkáltatója (SOLE Hungária Rt) felszámolta pásztói telephelyét, ahol 112 fő munkaviszonya szűnt meg 2004-ben ben a haderőreform következtében 195 fő jogviszonya szűnt meg, továbbá iskolabezárás miatt 14 fő veszítette el munkahelyét ban nem történt csoportos létszámleépítés májusáig nem jeleztek elbocsátást, de az egészségügyi reform hatása kedvezőtlenül érintette a helyi kórházat, a több mint 100 fős létszámleépítéssel. Az elmúlt időszakban jelentős létszámbővítés a térség munkáltatóinál nem történt. Nagy beruházások évek óta nem történnek, a gazdaságilag fejletlen kistelepüléseken pedig alig akad új munkavégzési lehetőség. [9] A pásztói kistérség önkormányzatai sikeresen pályáztak a Küzdelem a munkavilágából történő kirekesztődés ellen Phare pályázatra 2004-ben, melyre két év alatt közel 240 M Ft-ot használtak fel. Ezen pályázat keretében a helyi, térségi szociális szolgáltatások kapacitásbővítése valósult meg. A program célcsoportját a pályázat által érintett településeken állandó, vagy tartózkodási hellyel rendelkező aktív korú, tartós munkanélküliek alkották. E program keretében 57 fő részére sikerült munkalehetőséget biztosítani. A programban résztvevők szociális segítő képzésben illetve szociális gondozó és ápoló képzésben is részt vettek. A program résztvevői közül 38 fő a mai napig is munkaviszonyban áll. [8] Pásztó Kistérség Többcélú Társulása szeptemberében pályázatot nyújtott be az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) felé, Minősített foglalkoztatási paktumok működésének támogatása című kiírásra. Az OFA e Ft vissza nem térítendő 11

13 támogatást ítélt meg a pályázatban jelzett 15 hónapos program kivitelezésére, ( ) melyhez a Társulás eFt (15%) saját forrást biztosított. Pályaválasztási fórumok, pályázati tanácsadások mellett 149 fő elhelyezkedését segítették a projektben résztvevők, amelyből 61 fő támogatott, 90 fő pedig támogatás nélküli új munkahelyen helyezkedett el. Megállapítható, hogy a pásztói kistérségben a környezetet károsító ipari tevékenységet nem végeznek és ilyen típusú ipar telepítését nem is támogatjuk Infrastruktúra A közúti közlekedés fő eleme - a megyében és a kistérségben egyaránt a 21-es számú főközlekedési út, illetve a 81-es számú vasútvonal. A főút az M3-as autópályát köti össze Salgótarjánon keresztül Szlovákiával. Ez teszi lehetővé, hogy személygépkocsival Pest megye, illetve Budapest percen belül elérhető. A Pásztói kistérséget a 21-es számú főközlekedési útvonal észak-déli irányban keresztezi, Hatvannál becsatlakozva az M3-as autópályához. A kistérség elérhetőségében kulcsszerepet játszó főút jelenlegi állapota több helyen nem kielégítő, az úttesten található számos kátyú következtében rendkívül balesetveszélyessé vált, lassítva ezzel az egyébként is zsúfolt forgalmat. A főúton ban elkezdték kiépíteni a különböző hosszúságú előzési szakaszok négysávosítását, mely Salgótarján, Vizslás, Mátraverebély, Tar, Pásztó és Szurdokpüspöki határában 2009-re elkészült. Az igen zsúfolt forgalom valamelyest csökkent, viszont az új utak minősége kifogásolható. A továbbiakban tervbe van véve az egész főút négysávosítása. Jelenleg Heves megyében több szakaszon folyik a négy sáv kiépítése. A tervek szerint 2012-re négysávos lesz a 21-es főút Salgótarján és az M3-as autópálya hatvani csomópontja között. A Pásztói kistérség településeit összekötő alsóbbrendű utak állapota sok helyen kritikusnak mondható, számos útszakaszon az úttestet teljes mértékben kátyúk borítják, előfordul, hogy gyakorlatilag megszűnik az úttest. A zsáktelepülések élhetőségét szolgáló összekötő utak elkészítése több mint 20 éve csak terv maradt. Kerékpáros közlekedés tekintetében, mivel az egész kistérség területén jelenleg csak Pásztón, egy mindössze 686 m-es kerékpárút szakasz található, ezért azt lehet megállapítani, hogy a kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételei, annak ellenére, hogy a térség a kerékpáros-turizmus szempontjából kitűnő domborzati és tájképi adottságokkal rendelkezik, nem túl kedvezőek a kistérség területén. A kiépített kerékpárutak hiányában főleg 12

14 Pásztón jelentkezik fokozott balesetveszély, de a kistérség rendkívül elhasználódott közútjai is meglehetősen megnehezítik a kerékpárral való közlekedést a térségben. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott kerékpárút-hálózat fejlesztési javaslat országos törzshálózata a kistérség déli részét érinti. A Jobbágyit Vanyarccal összekötő es jelű közút mentén (Szarvasgede, Kisbágyon és Szirák településeket felfűzve) fut a kijelölt országos törzshálózat nyomvonala. A fenti dokumentum alapján pedig a kiemelt regionális kapcsolati elemek közé tartozik a Jobbágyitól induló és északi irányba tartó, a 21. sz. főút mentén futó nyomvonal. [11] 8. ábra: A Pásztói kistérség úthálózata, Forrás: [10] A kistérségben hiányzó, kiépítendő utak kategóriájába tartozik többek között a három települést, Bért-Bujákot-Ecseget összekötő út megépítése, amely útfejlesztés Bér község zsáktelepülés jellegének megszűntetésével függ leginkább össze. Emellett ugyanakkor Ecseg és Buják egymástól alig 5 km-re lévő községek, ennek ellenére 25 km-t kell utazni ahhoz, hogy kiépített úton Ecsegről Bujákra, vagy közel 30 km-t, hogy Ecsegről Bérre jusson az ember. A beruházás megvalósulása tehát több évtizedes probléma megoldását jelentené. A műszaki tervdokumentációk már elkészültek, építési engedéllyel azonban egyelőre még csak az Ecseg-Buják összekötő út rendelkezik, a Bér-Buják közötti szakasz engedé- 13

15 lyeztetése jelenleg folyamatban van. Várható, hogy ez is hamarosan megszületik, a kiépítés forrására azonban még pályáznia kell az érintett településeknek. [9] A vonalas infrastruktúrát tekintve a Pásztói kistérség elmaradottabb, mint a megyén belüli térségek. Legkritikusabb adatok a csatornahálózat hiányára vonatkozóan emelkednek ki a 2008-as adatok alapján. Itt látható, hogy a közcsatorna csak 1/3 részben van kiépítve a kistérségben, melyet a kb:80 %-os rákötési arány tovább ront. Az ábrán lévő adatok a bekötött lakásállományt százalékában ábrázolja. Megállapítható, hogy a vezetékes ivóvíz és a vezetékes gáz bekötési arány meghaladja a megyei átlagot, sőt a salgótarjáni adatokat is. Ezen közművek rákötési aránya jobb, mint a közcsatorna esetében volt. Tehát ebből arra tudunk következtetni, hogy számos településen, nincsenek az emberek olyan anyagi helyzetben, hogy a házukhoz kapcsolható infrastruktúra beköttetést finanszírozni tudják. Ma már gondot jelent a szolgáltatások árának finanszírozása is Salgótarjáni Szécsényi Balassagyarmati Rétsági Bátonyterenyei Pásztói közcsatorna (%) vezetékes gáz (%) vezetékes víz (%) 9. ábra: Nógrád megye kistérségeinek a vonalas infrastruktúra kiépítettsége, 2008., Forrás: [7] Saját készítés A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a Salgótarjáni kistérségben a legkevesebb, viszont ebben a térségben jellemző a távfűtéses ellátás. A vezetékes víz a térség legtöbb részén ki van építve. Ahová nem jut el a vezetékes víz, ott saját forrás-kutakkal pótolják az ivóvízellátást, amelynek ugyanolyan jó a vízminősége, mint a vezetékesnek. A kistérség településeiről az elektromos energia ellátás tekintetében összességében elmondható, hogy az igényeknek és a mai kor követelményeinek megfelelő. Az elektromos hálózatra minden település rá van csatlakoztatva, kiépítettség problémák ezen a téren nem jellemzőek. A közvilágítás minden településen kiépült. A Pásztói kistérség vízrendezési megvalósíthatósági tanulmányának és vízkárelhárítási tervének rövid, illetve középtávú célként való megfogalmazása a települések 14

16 általi egyetértéssel megtörtént. Megállapítható, hogy a vonalas infrastruktúra kiépítettsége kisebb, az úthálózat részleges hiánya, a meglévők rossz állapota viszont jelentős mértékben rontják a turizmus adottságainak kihasználását. A kommunális szilárd és folyékony hulladék kezelés területén igen komoly hiányosságok fedezhetők fel a kistérségben. A turisztikai vonzerő fejlesztését sok esetben rontják az illegális hulladék lerakók és a nem megfelelően fenntartott lakókörnyezet. 15

17 3. A Pásztói kistérség turizmusfejlesztési koncepciójának megalapozása A SWOT * analízis egy rendkívül megfelelő összehasonlító módszer arra vonatkozóan, hogy az erősségeink és gyengeségeink, mint belső saját, illetve a lehetőségeink és veszélyeink, mint külső befolyásoló tényezők hogyan viszonyulnak egymáshoz, illetve hogyan befolyásolják a turizmus fejlődését. A gyengeségeink egy jó kiindulási pont a problémáink kiszűrésére, amely segítséget nyújt egy problémafa elkészítéséhez. A problémafa ellenkezője, illetve a problémák leképezése célokká arra alkalmas, hogy célfánkat elkészítsük. Ezt a folyamatot levezetve bizonyosodhatunk meg tényekkel alátámasztva arról, hogy miért is megalapozott a turizmusfejlesztési koncepció SWOT * analízis SWOT - analízis BELSŐ Erősségek Strengths Gyengeségek weaknesses KÜLSŐ Lehetőségek opportunities Veszélyek Threats ERŐFORRÁSOK KORLÁTOK ábra: SWOT-analízis, Forrás: [17] Ez az ábra bemutatja és értelmezi a SWOT elemzés módszertanát, amelyet helyesen alkalmazva kell elkészíteni saját elemzésünk során. * angol eredetű mozaikszó 16

18 ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK a kistérség közel helyezkedik el az M3- as autópályához, és Budapesthez a térség a turisztikailag hasznosítható természeti, épített, és kulturális értékekben gazdag a Mátra és a Cserhát jóvoltából a kistérség lakossága kiváló munkakultúrával rendelkezik, és jelentős számú munkaerő áll rendelkezésre szabad ipari ingatlanok állnak rendelkezésre a kistérség területén a megye egyetlen gyógyvizű strandja a Pásztói kistérség központjában található az alapvető üzleti szolgáltatások, és a szociális ellátórendszer adott a kistérségben francia két-tannyelvű oktatás folyik a Pásztói kistérség központjában a közművelődés érdekeltjei, a civil szerveztek fejlődést mutatnak, érvényesítik közös céljaikat Pásztói kistérség weblapján bővelkedünk a települések turisztikai információival ( ) Hollókő közelségének köszönhetően, a turisták hamarabb észreveszik a kistérség adta lehetőségeket A rekreációs lehetőségek adottságaival rendelkezik a térség Szlovákia közelsége különböző kereskedelmi és turisztikai lehetőségeket teremt a térség számára A TDM (Turisztikai Desztináció menedzsment) fejletlen, mivel nem kap elég hangsúlyt a kistérségben A meglévő pályázati lehetőségekre a fogadókészség gyenge a vállalkozók részéről: hiányzik a pályázatírói gyakorlat, illetve a pályázatokhoz szükséges aktivitás, bátorság Pályázati önerő, előfinanszírozás problémái A helyenkénti infrastrukturális, és közlekedési viszonyok, a tömegközlekedés adta kifogásolható lehetőségek nehezítik a térség megközelíthetőségét A kistérségi szemlélet, és az együttműködés a turizmus terén sem kifejlett, elszigeteltek a pályázók A szakképzett turisztikai szakemberek hiánya a kistérségben A szakemberek gyenge nyelvtudása hátrányt jelent A saját PR munka kezdetleges, esetleges, nem szakszerű és nem összehangolt Hiányos a kistérség turisztikai marketing kiadványainak készlete Kistérségi közös rendezvény hiánya A lakosság fizetőképes kereslete csökkent, mely kihat a turizmus iránti motiváltságra is Nem működik a kistérségben Tourinform iroda 5

19 LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Az Európai Unióhoz való csatlakozással megnőttek a turisztikai tevékenységek pályázati forrásai, lehetőségei A kistérségeken belüli partnerépítés erősítése A turisztikai szereplők közötti kommunikáció fejlesztése Olyan rendezvényi formák erősítése, bevezetése, amelyek alkalmasak az adott település lakosságának bevonására, a mikrotérségi rendezvényturizmus együttműködés erősítésére A falunapok és fesztiválok időpontjának és tematikájának koordinációjával megerősödik az együttműködés lehetősége: hosszabb távú célként egy, a településeket összefogó nagyobb rendezvény létrehozása is lehetséges A felnőttképzési lehetőségek kihasználása A területfejlesztés, a humán-erőforrás fejlesztés, a kulturális turizmus, a szociális munka, a helyi tömegkommunikáció szektorok kapcsolatainak megerősítésével történő erősebb összefogás elősegítheti a turizmus magasabb pozícióját A recesszióval sújtott gazdasági folyamatok kedvezőtlenül alakulnak több éves távlatban Turisztikai kereslet csökkenés Infrastrukturális fejlesztések stagnálása A környező országok kínálatának erősödése, régiók versenyképességének növekedése A nagyfokú tőkehiány nem változik, a befektetők érdeklődése alacsonyabb szinten marad A környezetszennyezés, megóvás, állapotjavítás terén nem történik pozitív változás Fenntartható fejlődés elvének sérülése. Ár-érték arány romlása Országon belüli turizmusfejlesztési aránytalanságok fennmaradása Hatékony desztináció-menedzsment feltételei nem értek be, elmaradás a versenytől Nemzetközi terrorizmus negatív hatásai. 6

20 3.2. Problémafa Gyenge turisztikai termék Fejletlen turisztikai kínálat Gyenge, fejletlen marketing Gyenge turisztikai kereslet Kistérségi közös rendezvény hiánya, kevés és rendezetlen attrakció Szakember, Tourinform iroda hiány a kistérségben Gyenge vállalkozói, önkormányzati, civil aktivitás, pályázati kihasználatlanság Kezdetleges PR munka, nem szakszerű, összehangolt Kevés kistérségi marketing kiadvány A digitális turisztikai reklámokkal nem veszi föl a versenyt a kistérség szereplői A lakosság fizetőképes kereslete csökkent, kevés beruházó Motivációs szegénység a turistákban, látogatókban Potenciális turisták, látogatók szabadidejének kihasználatlansága 7