AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Átírás

1 AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Térségi partnerségben a foglalkoztatásért Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda ( Az Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiája a Regionális Fejlesztés Operatív Program A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése (ROP 3.2.1) intézkedés keretében támogatásban részesített, Az Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiájának kialakítása, Foglalkozatási paktum létrehozása című projekt keretében valósult meg. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés...3 Vezetői összefoglaló...5 I. Tervezési előzmények...8 II. A foglalkoztatás stratégiája A kistérség A jelen állapot A kistérség lakosságának jövőképe A stratégiai célok Fejlesztési prioritások és intézkedések Prioritás: Fejlett gazdasági környezet létrehozása Térség marketing A térség infrastruktúrájának fejlesztése Új vállalkozások létesítésének és a működő vállalkozások versenyképességének támogatása A vállalatok igényeinek megfelelő képzési programok Prioritás: A tanuló kistérség megteremtése Felnőttképzési stratégia A tanulást, a művelődést népszerűsítő programok szervezése Prioritás: A hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése a munka világába vezető és visszavezető programok futtatása A szociális gazdaság fejlesztése Az esélyegyenlőség elvének tudatosítása és népszerűsítése Prioritás: A térségi és térségek közötti partneri kapcsolatok létrehozása és működése Közösségfejlesztés Foglalkoztatási partnerség-építés A foglalkoztatási paktum szervezeti és infrastrukturális hátterének megteremtése és működtetése Monitoring és értékelés A fejlesztési intézkedések tervezett projektjei Források

3 BEVEZETÉS Az Edelényi kistérség súlyos foglalkoztatási helyzetétől késztetve, Edelény város Önkormányzata elhatározta, hogy foglalkoztatási stratégiát készít a város és a kistérség válság helyzetű munkanélküliségének csökkentésére. Elnyert ROP intézkedés támogatás birtokában szakértő vállalkozást a HATVANI Területfejlesztési Irodát bízott meg Foglalkoztatási stratégia kidolgozásával, és a stratégia megvalósításához partneri együttműködésre vonatkozó Paktum előkészítésével, tevékenységének megszervezésével. A stratégia kritériumául támasztotta a megbízó, hogy az egyrészt a helyi szereplők szoros együttműködésének eredményeképpen jöjjön létre, másrészt célrendszere alapját szolgáltassa egy széles körű partnerségi hálózat kialakításának és működtetésének. Fontos követelmény volt a foglalkoztatási stratégiaalkotás folyamatával szemben, hogy alulról jövő kezdeményezésekre építsen, annak érdekében, hogy a létrejövő dokumentum minél szélesebb körben elfogadott és így megvalósítható legyen. Kiemelt jelentőséget kapott továbbá az az elvárás is, hogy a térségi stratégia célrendszerének illeszkednie kell a magasabb tervezési szintű (Uniós, nemzeti, régiós) foglalkoztatási elemeket tartalmazó stratégiai dokumentumokhoz. A Stratégiát megelőzően elkészült a: HELYZETFELMÉRÉS c. dokumentum. A munkamódszert tekintve, a Stratégia 40-60%-os arányban terepen, illetve irodában készült. A rendelkezésre álló adatbázisok (ld. Forrás jegyzék) és kérdőívek adatai alapján végzett helyzetfeltárás, értékelés és elemzés, majd a két alkalommal rendezett munkaértekezleten és a több alkalommal folytatott kétoldalú eszmecseréken szerzett információk alapján készült el a dokumentum. A megbízott szakértővel együtt dolgoztak a Város Polgármesteri Hivatalának, a Megyei Munkaügyi Központ Edelényi Kirendeltségének és a Többcélú Kistérségi Társulás Irodájának munkatársai, valamint a szakértő által megbízott külső szakemberek. A Foglalkoztatási Paktum megalakulásának előkészítését Edelény Város polgármestere, az általa megbízott munkatársak és a szakértő vállalkozás menedzsere közösen végezték. 3

4 2004. november 3-án a térségi foglalkoztatás meghatározó szereplői együttműködési megállapodást írtak alá partneri együttműködésről, a térségi foglakoztatási helyzet javításáért. Az együttműködési megállapodást a következő szervezetek képviselői írták alá: Edelény Város Önkormányzata, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása, az Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola, az Újra Dolgozom Program, az OTP Bank Zrt. Edelényi Fiókja, a Borsodi Közszolgáltató Kht., a Linga Csoki Kft., a Neptunecht Kft., a Mátrai Műhely Kft., az Orszak Borsod Kft. II. Ép. Vez., a Borsodi Víz Kft. és a Bódva-Coop Kereskedelmi Zrt. Az Edelényi kistérség Foglalkoztatási Stratégiája június 27-án kerül bemutatásra az edelényi Cobourg kastély nagy termében tartandó Foglalkoztatási Konferencián. Ugyan itt és akkor kerül sor a Foglalkoztatási Paktum aláírására is. 4

5 A megvalósításban közreműködtek: Szakmai közreműködők: Szerződő hatóság: Közreműködő szervezet: Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság ( VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Kht.) ( Főkedvezményezett: Edelény Város Önkormányzata ( Támogatásban részesülő partner: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ ( Támogatásban részesülő partner: Projektmenedzser: Szakmai megvalósító: Edelényi Kistérség Többcélú Társulása ( Hatvani Viktor ( Hatvani Területfejlesztési Iroda Kft. ( Marketing tanácsadó: Rosvig Reklámügynökség ( A projekt hivatalos honlapja: Az Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiáját készítő szakértői csoport: Programvezető: dr. Hatvani Zoltán, Hatvani Területfejlesztési Iroda, vezető tanácsadó Közreműködő szakértők: Budai Sándor, a B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ Edelényi Kirendeltségének vezetője, Gombás József, Zala Megyei Munkaügyi Központ, osztályvezető, OFA-ROP Hálózat kulcsszakértője Hahn Csaba, OTH, PIK, osztályvezető, Hatvani Gábor, Hatvani Területfejlesztési Iroda, tanácsadó Hudák Éva, műszaki-földtudományi mérnök, doktor jelölt, Kacser Ferenc, a B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ szakértője. 5

6 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Edelény Városának és a kistérséghez tartozó 46 településnek e dokumentum készülésekor egyik legsúlyosabb problémája a munkanélküliség. Megyei és országos viszonylatban is a legnagyobb munkanélküliséggel sújtott térség ez. A kistérség népessége jövedelmi, szociális, demográfiai és foglalkoztatási helyzeténél fogva hátrányos helyzetű. Az aktív korú lakosság több mint felének nincs munkaviszonya. Különösen hátrányos helyzetű csoportokat képeznek a éves korosztályú szakképzetlen, alacsony iskolázottságú munkanélküliek, ezeken belül is elsősorban a nők, a romák és a pályakezdő fiatalok. A lakosság és elsősorban az innovatív fiatalok elvándorlása, tovább súlyosbítja a jelenlegi helyzetet. A munkaerő kínálat alacsony képzettségi szintjénél fogva nagyobb részt segéd, illetve betanított jellegű munkakörök betöltésére alkalmas. Az Edelényi kistérségben a működő gazdasági szervezetek száma 2004-ben 1624 db volt, ebből 1280 db a működő vállalkozás, és ebből 876 db az egyéni vállalkozás. A gazdasági szervezetek közül 637 működik Edelényben, és közel 170 db Szendrőn. Gyakorlatilag alig van gazdasági aktivitás Tornakápolnán, ahol a gazdasági szervezetek száma 1 darab. Területi eloszlásukat tekintve a vállalkozások döntően a Bódva völgyében, azon belül is elsősorban Szendrőn és Edelényben működnek. A 125 gazdálkodó szervezet 81 %-a kisvállalkozás Az 1000 főre jutó vállalkozások száma 44,7 ami sokkal alacsonyabb, mint a megyei 65,8-as átlag. Az Edelényi Kistérség gazdaságának összteljesítménye alacsony. Az ipari vállalkozások kb. 50%-a kapacitásait teljes egészében kihasználja, de tőkehiány miatt nem tud terjeszkedni, a többiek piaci nehézségeik miatt kapacitásuk mintegy felét használják ki. Méreteiket tekintve kis és középvállalatok, döntő többségükben 50 fő alatti foglalkoztatott létszámmal. A mezőgazdasági üzemek kapacitásaikat szintén teljesen kihasználják, de a bővítéshez ők sem rendelkeznek tőkével. A térség mezőgazdasági termelését néhány nagyüzem kivételével őstermelők és a néhány főt foglalkoztató mikro vállalkozások adják. A kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatásokat nagyszámú egyéni vállalkozó nyújtja. A szolgáltatók nem jelentenek nagy súlyú foglalkoztatási tényezőt. A viszonylag nagy számú kereskedelmi szálláshely kihasználtsági szintje alacsony. 6

7 Az Edelényi kistérség infrastrukturális helyzete úgy jellemezhető, hogy a mikrotérségenként és településenként változó, de sehol sem elégséges színvonalú és sehol sem teljes körű. A kistérséget a megyeközponttal és a szomszédos kistérségekkel összekötő közutak zsúfoltak és általában rossz minőségűek. Az egyetlen vasútvonalat alacsony kihasználatlansága miatt nem fejlesztik. A települések többsége csak alacsonyabb rendű közúton érhető el. Az ivóvízzel ellátott lakások aránya a kistérségben 72%, ami jóval alatta marad a megyei 86%-os aránynak. A csatornázott lakások aránya a kistérségben 37%-os, ami szintén a jóval a megyei átlag (57%) alatt marad. A lakossági derítőkbe, szennyvízaknákba kerülő folyékony hulladék jelentős része a vízkészletet szennyezi. A gázzal ellátott lakások aránya a kistérségben 49%, ami ugyan csak alatta marad a megyei 69%-nak. A villamos energiát fogyasztó lakások aránya a kistérségben szintén jóval alatta marad a megyei átlagnak. Megállapítható tehát, hogy a térség infrastrukturális ellátottsága minden vonatkozásban rosszabb, mint az ugyan csak alacsony megyei átlag. A térségben jelenleg működő tőke munkahely teremtő beruházásokra nem képes vállalkozni, figyelemre méltó külső tőke pedig nem érdeklődik itteni lehetőségek iránt. Az állam a térségfejlesztés, a gazdaságfejlesztés támogatási rendszerével és az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel avatkozik be. Ez eszközök hatása a munkanélküliségre és foglalkoztatásra, változó hatású. Úgy tűnik nincsenek versenyképes, előkészített fejlesztési projektjei a vállalkozóknak. A Munkaügyi Központ által kezelt aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök végleges megoldást nem jelentenek, de átmenetileg enyhítik a válságot. A civil szervezetek közül, a Csereháti Településszövetség elsősorban a kis települések lakosságát érintő több kézműves foglalkoztatási projektet működtetett az elmúlt években. E projektek tapasztalatainak értékelése hasznos információkkal szolgálhat a kistérség foglalkoztatási stratégiájának kidolgozásához. A város és a térség népességének mai helyzetéből következő vágya, hogy a térség, ahol él, legyen: Legyen dinamikusan fejlődő, az ország fejlett régióihoz felzárkózó, lakosai számára, minőségi életkörülményeket, a foglalkoztatás lehetőségét nyújtó és a környezeti értékeit megőrző kistérsége az országnak.. Ez a jövőkép ma még vízió, de mert máshol már megvalósult, ezért megvalósítása stratégiai távlatokban nem lehetetlen. 7

8 A jövőkép konkrétabb, közelebb mutató, reális stratégiai célokon keresztül valósulhat meg, talán év múlva. A problémák elemzése a következő prioritást élvezhető stratégiai célok, kitűzéséhez vezet: Versenyképes térségi gazdaság létrehozása A tanuló kistérség megteremtése A hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése A térségi és térségek közötti partneri kapcsolatok létrehozása és működtetése Ezek a stratégiai célok, prioritások, a mai problémák felszámolása és a felvázolt jövőkép irányába mutatnak. A prioritásokhoz intézkedések tartoznak, az intézkedések pedig projektek által valósulnak meg. Az intézkedések az egyes prioritásokhoz tartozó, egy-egy rész cél megvalósítását célozzák Az intézkedések tervezése része volt a stratégia tervezésének, a projektek a megvalósítás során kerülnek megtervezésre. Az intézkedések a végrehajtás során módosíthatók és változtathatóak, a monitoring jelzéseitől függően. A projektek tervezése döntően a stratégia és tervezett intézkedéseinek a nyilvánosság elé kerülését követően történik. Természetesen vannak a tervezéskor már ismert, és akár azonnal is indítható projektek is, ezeket a Stratégia 7. Fejezete tartalmazza. A projektek megvalósításának forrásai 90-95%-ban támogatási források lehetnek, hiszen a térségben saját fejlesztési célú felhalmozás sem az önkormányzatoknál, sem a vállalkozásoknál nem áll rendelkezésre. A Paktum menedzsmentjének lehet majd feladata a megvalósításhoz igénybe vehető források feltárása. 8

9 I. TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK Az Edelényi kistérségben csakúgy, mint más térségekben az elmúlt években számos térségfejlesztéssel kapcsolatos koncepció, terv és program készült: Gazdaságfejlesztési kezdeményezés (Gyors reagálás, Budai Sándor, Hadobás Pál, 1998.); A Bódva-vidék kistérség komplex fejlesztési stratégiája (MTA RKK Északmagyarországi osztály, 2001.); Kistérségi szociális felzárkóztatási program. (MTA RKK Északmagyarországi osztály, 2003.); A Bódva-vidék gazdasági szerkezetátalakítási programja (MTA RKK Északmagyarországi osztály, 2005.); Az Edelényi Kistérség Komplex Fejlesztési Stratégiája (Megyei Fejlesztési Ügynökség, 2005.); E terv anyagok mindegyikének közvetve, vagy közvetlenül kiemelkedően fontos eleme a foglalkoztatás térségi problémája, illetve az annak növelése, a munkanélküliség csökkentése érdekébe teendő (javasolt) intézkedések. A munkanélküliség a térség legsúlyosabb problémája, illetve sok más problémájának okozója, ezért Edelény Város Önkormányzata 2005-ben a foglalkoztatási helyzet növelése érdekében, Foglalkoztatási Stratégia készítését és végrehajtását határozta el. A ROP intézkedésre benyújtott pályázattal nyert támogatás segítségével, a helyi munkaerőpiaci szereplők, együttműködését kezdeményezte és Foglakoztatási Stratégia készítésére adott megbízást. Az Edelényi Kistérségnek a helyi foglalkoztatás növelésére irányuló tervei összhangban vannak Borsod-Abaúj-Zemplén megye, az Észak-Magyarországi régió, a Magyar Köztársaság Kormánya, és az Európai Unió fejlesztési koncepcióival, terveivel és programjaival is. A területfejlesztés minden szintű koncepciójának. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, az Észak-magyarországi régió Területfejlesztési Koncepciója 1999, az Országos Területfejlesztési Koncepció kiemelt fejezetei foglakoznak a foglalkoztatás növelésének jelentőségével és követelményével 9

10 OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról (96/2005. (XII. 25.)) [ ]Magyarország 2020-ra Európa legdinamikusabban fejlődő, az uniós átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkező, a fenntartható fejlődés szempontjait is követő országai közé tartozzon, ahol ennek eredményeként a jelenleginél a) több a munkahely, b) magasabbak a jövedelmek, c) biztonságos, tiszta és jó minőségű a környezet, d) egészséges és hosszabb az élet.[ ] [ ] b) a foglalkoztatás bővülése, amelynek révén biztosítható, a stabil és kiszámítható társadalom megteremtése, és amely révén elérhető egy kiegyensúlyozott társadalmi felelősség megosztás kialakulása; c) a versenyképes tudás és műveltség növekedése, amely feltétele a tudáson alapul d) a foglalkoztatás növelése, ezért a foglalkoztatás bővítésének szempontját valamennyi fejlesztéspolitikai beavatkozás megtervezésekor meg kell vizsgálni. [ ] Az Észak magyarországi Régió fejlesztési stratégiája ( ) [ ] A vállalkozások fejlesztése a régió nem minden térségben merül fel egyformán hatékonysági kérdésként, ugyanis a vidéki térségekben, ezen belül is a periférikus elhelyezkedésű és többségében képzetlen lakossággal rendelkező társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségekben, településeken kulcskérdés a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének támogatása. Ez sajátos, a foglalkoztatás javítását, mint elsődleges cél javítását szem előtt tartó beavatkozásokat igényel. Ezért szükséges a vidéki térségekben a kis- és mikro-vállalkozások munkahelyteremtést, megőrzést szolgáló, illetve a térségi alapszolgáltatások megfelelő színvonalát biztosító beruházásainak, fejlesztéseinek támogatása. A meglévő vállalkozások fejlesztése mellett szükséges új vállalkozások indulásának a támogatása is. A vállalkozások által létrehozott új munkahelyek legalább öt éves fenntarthatóságát biztosítani kell. [ ] 10

11 A Kormány programból: AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA [ ] A jólétet, a biztonságot, az ország gyarapodását a foglalkoztatás, méghozzá a legális foglalkoztatás növekedése alapozza meg. A kormány foglalkoztatásbarát gazdaságpolitikával biztosítani kívánja, hogy az elkövetkező évek gazdasági fejlődése, a hatalmas fejlesztések eredményeképpen növekedjen azoknak a száma, akik munkájukból tudják eltartani családjukat. Támogatni és ösztönözni fogjuk, hogy döntően a hazai vállalkozások megerősödése, fejlődése több százezer új munkahelyet hozzon létre, ami az elkövetkező évek struktúraváltása, az üzleti és állami szektorban is felgyorsuló munkahelyváltások, munkahely-megszűnések mellett is biztosítja a foglalkoztatottság mai alacsony szintjének növekedését. A Kormány foglalkoztatáspolitikájának központi eleme, hogy segítse, ösztönözze az elhelyezkedést, az álláskeresést, segítsen a fejleszteni kívánó cégeknek, intézményeknek, hogy találjanak megfelelően képzett, felkészült munkaerőt. Csak így lehet kihasználni a példátlan mértékű fejlesztési lehetőségeket, esélyt teremteni a leghátrányosabb helyzetű térségek, rétegek számára is. [ ] A program szerint a vállalkozások támogatásának fontos elbírálási szempontja lesz a létrehozott munkahelyek száma és a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának bővítése: [ ] Célzott támogatásokkal ösztönözzük a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatását, és a hátrányos helyzetű térségekben lévő vállalkozások munkahely bővítését. Tovább mérsékeljük azoknak a munkáltatóknak a terheit, akik a legnehezebb helyzetben lévőket alkalmazzák: Kiterjesztjük a pályakezdők START programját. Hasonló járulékkedvezményt biztosítunk azoknak, akik kisgyermekük gondozása után, vagy tartós munkanélküliségből térnek vissza, helyezkednek el. Elindítjuk a START EXTRA programot. A leghátrányosabb helyzetben lévők, az 50 évesnél idősebb és az ország legelmaradottabb településein élő tartósan munkanélkülieket alkalmazóknak első évben nem kell járulékot fizetniük, második évben is csak 15 százalékot. Folytatjuk az elkezdett programot a kis- és középvállalkozások, civil szervezetek foglalkoztatási képességének növelése érdekében. A helyi szereplők összefogása, erőforrásaik mozgósítása érdekében ösztönözzük a térségi foglalkoztatási partnerségeket, támogatjuk megerősödésüket, illeszkedésüket a térségi fejlesztési-döntési centrumokhoz. Kiemelten támogatjuk azokat a beruházásokat, amelyek a nem foglalkoztatott embereknek teremtenek 11

12 munkalehetőséget, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. Nemzeti közfoglalkoztatási programot indítunk, amely évente legalább 50 ezer olyan embernek biztosít munkát és tisztes megélhetést, akik más módon nem tudnak foglalkoztatási lehetőséghez jutni. [ ] [ ] Elő kell segíteni a romák munkaerőpiaci elhelyezkedését, és ezen területen is lépéseket kell tenni a gazdasági tevékenység legalizálására. Törekedni kell arra, hogy a felnőtt roma népesség tagjai a közmunka programok keretében ne csak fizikai munkát igénylő feladatokat, hanem adminisztratív, kereskedelmi, szociális és kulturális munkát is végezhessenek. Támogatni kell a hasonló típusú munkák ellátását biztosító vállalkozásokat. [ ] Az EU-hoz szeptemberben benyújtandó II. Nemzeti Fejlesztési Tervnek is központi eleme a foglalkoztatás, ahogy azt címében is Foglalkoztatás és növekedés kifejezésre juttatja. Az Edelényi kistérségi Foglalkoztatási Stratégiája olyan környezetbe készül tehát és olyan célrendszerbe helyezendő el, ahol a foglalkoztatás ügye európai léptékű. Ennek a Foglalkoztatási Stratégiának a készítését és a végrehajtását partneri együttműködéssel tervezik a kistérség meghatározó munkaerő-piaci szereplői. A súlyos térségi probléma ilyen módon való megoldására a ROP intézkedés hívta fel a figyelmét a döntésthozóknak, de a felkészülés során tapasztalták, hogy ezt a társadalmi tőkét az EU több országában évek óta sikeresen alkalmazzák, de már Magyarországon is vannak eredményes kezdeményezések. A kitörési pontokat az EU-ban az un. esseni prioritások jelentették: 1. A munkaerő foglalkoztatási lehetőségének javítása a szakképzés fejlesztésével 2. A foglalkoztatás intenzivitásának erősítése és növekedése 3. A közvetett munkaerő-költségek csökkentése 4. A munkaerő-piaci politikák hatékonyságának növelése 5. A munkanélküliség által különösen sújtott rétegeket támogató intézkedések javítása Áttörés a közösségi szintű foglalkoztatáspolitika megteremtésében, Amszterdami Szerződés. A Római Szerződés kiegészül a foglalkozatási fejezettel, a foglalkoztatáspolitika közösségi szintre emelkedik, az EK Tanácsa foglalkozatási 12

13 irányvonalakat fogad el, amelyek mentén összehangolják a nemzeti foglalkoztatási stratégiákat. Európai Foglalkozatási Stratégia Luxemburgi Foglalkoztatási Csúcs, Európai Foglalkozatási Paktum, Kölni Csúcs Foglalkozathatóság növelése (fiatalok és tartósan munkanélküliek) Vállalkozói készség erősítése (kkv és adórendszer) Alkalmazkodó képesség fejlesztése (atipikus foglalkoztatás) Esélyegyenlőség biztosítása (nemek közti diszkrimináció felszámolása) A foglalkoztatás nemzeti és helyi ügyének partneri együttműködéssel való kezelése, az Uniós tapasztalatok hatására Magyarországon is kormányzati támogatást nyert. A kormányprogramból (): A partnerség és a párbeszéd erősítése: [ ] A partnerekkel közösen megteremtjük a hazai párbeszéd több szintű rendszerének törvényi feltételeit, annak érdekében, hogy a közös döntések valóban tükrözzék az érintett emberek érdekeit, garantált legyen a megvalósulásuk. Ennek keretében: Befejezzük az érdekegyeztetés és a szociális párbeszéd intézményei működésének jogi felülvizsgálatát és szabályozását. Törvényben szabályozzuk az Országos Érdekegyeztető Tanács működését, ezáltal is kifejezve és erősítve az ott születő megállapodások súlyát, jogi legitimációt adva a tanács tagjainak és döntéseinek. Megszilárdítjuk a középszintű szociális párbeszéd, az ágazati párbeszéd bizottsági rendszerének jogi kereteit, annak érdekében, hogy a szociális partnerek maguk alakítsák ki kollektív döntésükkel az ágazatra jellemző munkafeltételeket, kapcsolatokat. Kezdeményezzük a munkaerő-piaci érdekegyeztetés rendszerének felülvizsgálatát is, hogy az egyaránt igazodjék az érdekegyeztetési rendszer szabályaihoz, és a korszerű, egységes foglalkoztatási támogatási rendszerhez, munkaerőpiaci tervezéshez. [ ] 13

14 Az Észak-Magyarországi Régió programjából: A foglalkoztatás bővítése érdekében szükséges továbbá a helyi, kistérségi foglalkoztatási paktumok kidolgozása, majd megvalósítása. A foglalkoztatási paktumok keretében kell feltárni az adott kistérségben rendelkezésre álló potenciális munkaerő sokszor sajátos igényeit, a munkaadók foglalkoztatási bővítési lehetőségeit, valamint a képzési igényeket. Nem elégséges a foglalkoztatási paktumok kidolgozása és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségvállalás, szükséges a paktumok megvalósítása is, így egyedi programok esetében a vállalkozások foglalkoztatást bővítő fejlesztéseinek, a szakmai ismeretek és egyéb készségek elsajátításának a támogatása. Támogatandó tevékenységek: Vidéki térségekben és ezen belül elsősorban a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű kistérségekben a kis- és mikro-vállalkozások munkahelyteremtést, illetve megtartást szolgáló beruházásainak támogatása; Non-profit szociális vállalkozások támogatása; A támogatások során preferált a vállalkozások közti együttműködések, közös beruházások megvalósítása; Induló vállalkozások támogatása elsősorban a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségekben (pl. inkubátorház kialakítása); Példa jellegű (pilot) programok keretében a foglalkoztatási szempontból legrosszabb helyzetű térségekben a foglalkoztatási paktumok megvalósítása, ezen belül a vállalkozások, szociális célú foglalkoztatást végző szervezetek munkahelyteremtéshez szükséges beruházásainak támogatása, valamint a foglalkoztatásban résztvevők képzési programjainak támogatása; 14

15 Összességében, a tervezés előzményei alátámasztják a kistérségi foglalkoztatási stratégia készítésének fontosságát és annak helyi partnerségi együttműködésben való megvalósítását. A tervezés előzményei, a probléma megoldásának uniós szintű tapasztalatai, valamint a nemzeti és régiófejlesztési irányzatok felhívják a figyelmet arra, hogy: a munkanélküliség csökkentése érdekében a vállalkozások fejlesztése útján. növelni kell a foglalkoztatást, de különösen figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű munkanélküliekre, így a romákra, a szakképzetlenekre, az idősebbekre, és a megváltozott munkaképességűekre, növelni kell a népesség tudásszintjét, ösztönözni a tovább tanulást, a felnőttek tanulásár, a folyamatosan tanuló és művelődő társadalom létrejöttét és a munkanélküliség problémájának társadalmi összefogással való kezelését. 15

16 II. A FOGLALKOZTATÁS STRATÉGIÁJA 1. A kistérség Az Edelényi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el. A kistérség 46 települése természet földrajzi csoportosítás alapján a megye 11 kistáján található: 1. térkép Az Edelényi kistérség 16

17 2. térkép Az Edelényi kistérség kistájai és mikro-körzetei Tornai medence Galyaság Tókörnyéke Alsó-Bódva völgy Forrás: A Bódva-vidék kistérség Területi adatbázisa, MTA RKK EMO 1. Sajó-Hernád-sík: Boldva; 2. Sajó-völgy: Borsodszirák, Edelény; 3. Nyugati-Cserehát: Abod, Balajt, Damak, Hangács, Hegymeg, Irota, Lak, Ládbesenyő, Nyomár, Szakácsi, Tomor, Zilíz; 4. Bódva-völgy: Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas, Komjáti, Perkupa, Szalonna, Szendrő, Szendrőlád, Tornanádaska, Tornaszentandrás; 5. Szalonnai-hegység: Becskeháza; 6. Tornai-dombság: Debréte, Hidvégardó, Tornabarakony, Tornaszentjakab, Viszló; 7. Rakacai-völgymedence: Martonyi, Meszes, Rakaca, Rakacaszend; 8. Szendrői- rögvidék: Galvács; 9. Putnoki-dombság: Égerszög, Szőlősardó, Szuhogy, Teresztenye; 10. Aggteleki-hegység: Jósvafő, Szín, Szinpetri, Tornakápolna, Varbóc; 11. Alsó-hegy: Szögliget. Az Edelényi Kistérség természetföldrajzi adottságai kistájanként nagyon változó képet jelenítenek meg. Vannak jól megközelíthető és kevésbé megközelíthető települései a térségnek. Éghajlata alkalmas egyes mezőgazdasági kultúrák termelésére. Talaja nagyobbrészt alkalmas mezőgazdasági művelésre, de vannak nem művelhető területei is. Erdősített területei jelentősek, vadállományban gazdagok. Ásvány vagyonát jó minőségű barnaszén telepek és építőanyagok képezik. Vízkészletei jó minőségűek és bőségesek. A természeti környezet állapota általában jó, a táj változatos és alkalmas a 17

18 turizmus művelésére. Különös értéke a térségnek az Aggteleki Nemzeti Park, a Cseppkőbarlang és a szomszédos, határ menti Szlovák Nemzeti Paradicsom. 1. táblázat A térség legfontosabb számadatai és helyzet minősítő jelzői Terület (km 2 ) 739 Lakónépesség (fő, dec. 31.) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Kormányrendelet szerint) Típus szerint Mérték szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Ipari szerkezetátalakítási térség Vidékfejlesztési térség Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb helyzetű Települések száma 46 Jogállás szerint Város 2 Község 44 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Kormányrendelet szerint) Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 40 Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű település I I N I N I

19 2. A jelen állapot AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA A kistérség foglalkoztatási stratégiájának alkotását széleskörű helyzetfeltárás és elemzés előzte meg. A helyzetfeltárás teljes dokumentuma megtalálható a honlapon. A helyzetelemzés hatásos eszköze a SWOT analízis, amely mintegy leltárba veszi a térség erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG SWOT ELEMZÉSE ERŐSSÉGEK van kistérségi akarat, közös fejlesztési szándék, stratégia, intézményi háttér Területének egy része különösen védett: Aggteleki Nemzeti Park A barlangrendszer a világörökség része Gazdag és védett növény és állatvilág Iparilag és egyéb módon sem szennyezett vidék Megőrzött épített örökség (kastélyok, kúriák, népi építészeti emlékek, mű-emlék templomok, kopjafás temetők) Hasznosítható önkormányzati és magán ingatlanok Országos gótikus túra útvonal része A két régió központhoz Miskolchoz és Kassához fűződő történelmi, kulturális és gazdasági kapcsolatok Élő hagyományok (történelmi, mesterségbeli, kulturális, sport) Vadgazdálkodás, vadászturizmus A határ menti kapcsolatok, együtt-működés alapjai megvannak Tornanádaska, Hídvégardó határ át-kelőhely Kassai repülőtér közelsége Vannak fejlesztési tervek Változatos, szép táj GYENGESÉGEK A közlekedési infrastruktúra rossz állapota Hiányos közüzemi ellátás (gáz, szennyvíz); Településrendezési tervek, környezetvédelmi programok hiánya; Aprófalvas településszerkezet, zsák-települések Együttműködés, partnerség zavarai A kistérség két városának rivalizálása A népesség elöregedése, csökkenése, elvándorlás, erősödő település erózió A cigány lakosság számának növekedése, helyenként etnikai feszültségek, megélhetési bűnözés Hiányos lakossági szolgáltatások Kevés a minőségi szálláshely Tőke és forráshiány Hagyományos szakmák és mesterségek, képzett munkaerő hiánya Kevés a piacképes vállalkozás és jövedelmező munkahely Információs, kommunikációs zavarok Elaprózódott birtokszerkezet, a kis birtokok túlsúlya Tartósan leszakadók nagy száma: szegénység, munkanélküliség Hiányos és elégtelen települési és kistérségi marketing Fizetőképes kereslet hiánya A határ korlátozott átjárhatósága 19

20 LEHETŐSÉGEK Épített örökség további felújítása, megóvása A turisztikai szolgáltatások magasabb színvonalra emelése Fokozottan környezetbarát gazdálkodás Határon átnyúló együttműködés, partnerség erősödése, További erdősítések, fafeldolgozó üzemek telepítése Vadaspark, erdei iskolák, tanösvény hálózat kiterjesztése Kerékpárút építése, hálózati kapcsolódása Határmenti közúti és vasúti logisztikai központ létesítése Bódvaszilas térségi központtá szerveződése Gyümölcstermesztés, állattartás hagyományainak megőrzése Biotermékek előállítása Méhészkedés, galambászat, kisállattenyésztés fejlesztése Szőlő és bortermelés hagyományainak felélesztése (borút program) Bódva-ökofolyosó és a Rakacai tó kiemelt idegenforgalmi központtá fejlesztése A horgász- és vízi turizmus feltételeinek javítása Rekreációs lehetőségek, üdülőfalvak kialakítása Új gazdasági lehetőségek kezdeményezése Pályázati tőke bevonása Kistérségi összefogás erősödése VESZÉLYEK Erősödik a leszakadási tendencia Az épített és természeti örökség pusztulása A közüzemi infrastruktúra fejlesztése nélkül a környezet állapota romlik Intézményi és lakossági elszegényedés Nő a települések elöregedése, elnéptelenedése Önkormányzati források csökkenése, a forrásokhoz való hozzájutás feltételeinek szigorodása A humánerőforrások fejlesztésének elmaradása A minőségi követelményeknek való megfelelés hiánya tovább csökkenti a piacra jutás esélyét A mikro-gazdaságok ellehetetlenülése A lemaradás fokozódása 20