A tantárgy megnevezése Oktatója Oktatás formája Kreditpontok A nemzeti parlamentek európai integrációs Király Andrea előadás 2
|
|
- Nikolett Margit Tóthné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A tantárgy megnevezése Oktatója Oktatás formája Kreditpontok A nemzeti parlamentek európai integrációs Király Andrea előadás 2 bizottságai A tantárgy oktatásának célja: Hazánk európai integrációs csatlakozásával még erőteljesebbé válik az a törekvés, hogy az Országgyűlés bizonyos ellenőrzési funkciókat lásson el a Kormány felett ellenőrizvén azt, hogy milyen pozíciót kíván képviselni a Kormány az európai uniós ügyekben az európai tanácsi illetőleg a miniszteri tanácsi üléseken. Az Európai Unió alkotmánytervezetét kidolgozó Konvent negyedik munkacsoportja is a nemzeti parlamentek szerepének növelése, az európai döntéshozatalba való minél szélesebb körű bevonása mellett szállt síkra. Ennek a folyamatnak az első intézményei az egyes nemzeti parlamentek európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottságaiban nevezhetők meg. A tantárgy elsődleges célja annak bemutatása, hogy a Közösségekben és 1992-től az Európai Unióban miként történt a nemzeti parlamentek szerepének növekedése, valamint a Konvent ezirányú törekvéseinek ismertetése. Továbbá, az egyes tagállamok európai integrációs bizottságainak összehasonlító elemzése, illetőleg külön-külön az EÜIB-k bemutatása, a nemzeti alkotmányok vonatkozó cikkelyeinek ismertetésével. Külön hangsúllyal szerepel a tantárgy tematikájában a magyar folyamat, illetőleg a magyar modell kidolgozása, az Országgyűlés Kormány feletti ellenőrzési hatásköréről (scrutiny) szóló kétharmados törvény (annak parlamenti vitája illetőleg előkészületei) ismertetése, az Európai Ügyek Integrációs Bizottságának részletes bemutatása, a bizottság munkájába való betekintés. 1. A tagállamok nemzeti parlamentjei szerepének növekedése 2. A COSAC és a Konvent munkája a nemzeti parlamentekért 3. Az európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottságok összehasonlító elemzése 4. A tagállamok parlamentjeinek európai integrációs bizottságai: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország 5. Franciaország, Németország, Görögország, Írország európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 6. Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 7. Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság, Csehország európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 8. Észtország, Lettország, Litvánia és Málta európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 9. Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 10. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Európai Ügyek Integrációs Bizottsága 11. A magyar scrutiny modell Az európai egységeszme modernkori Dr. Kövér Lajos előadás 3 gyökerei A kurzus célja az európai egységeszme újkori gyökereinek bemutatása. Az előadás két támpilléren nyugszik. Egyrészt, az európai hatalmi viszonyok fő folyamatait áttekintve felvázolja azokat a legfontosabb eseményeket és motiváló tényezőket, amelyek az európai egységeszme szempontjából figyelembe veendők. Másrészt a háborúk, a békék, a békerendszerek kapcsán felvetődő tartós béke gondolatköréből kiindulva konkrét tervezetek elemzésére és értékelése adja az előadások másik alkotóelemét. Ennek keretében Podjebrád György, Emeric La Croix, Sully-Burckhardt, abbé Saint-Pierre, illetve Saint-Simon tervezetével foglakozik részletesebben az előadás, amely egyúttal arra is igyekszik rámutatni, hogy az európai államok felett átívelő egység gondolata soha sem csak valamely elméleti absztrakció, hanem mindig az adott korban meglévő történelmi kihívásra adandó válaszreakció is! Az Európai Unió gazdasága Dr. Farkas Beáta Somosi Sarolta előadás 3 Az EU előzményei, kialakulása a II. világháború végétől. Európa-mozgalmak, a hidegháború hatása. Európa Tanács. Az EU fejlődésének fő állomásai. Az EU intézményrendszere. A döntési mechanizmus alapelemei a Római Szerződéstől a Nizzai Szerződésig. A négy szabadság értelmezése. A versenyjog az EU-ban. Az EU agrárpolitikája. Piaci rendtartások. Az agrárpolitika reformjai. A közös környezetvédelem. Iparpolitikák. Az átfogó iparpolitika hiánya mint a szabad piacgazdaság következménye. Textil- és acélipari politika. A versenyképesség erősítésének előtérbe kerülése. Energiapolitika. Közlekedéspolitika. Közös kutatás-fejlesztés. A regionális politika. A Strukturális Alapok és reformjaik. A Kohéziós Alap. Az EU szociálpolitikája. Az Európai Szociális Charta. A közös költségvetés. A költségvetés szerkezete, bevételei és kiadásai. A költségvetés elkészítésének mechanizmusa. Az EU monetáris politikája. Az Európai Monetáris Rendszer és az ECU. A Maastrichti Szerződés. A monetáris unió. Az EU a világgazdaságban. Az Európai Gazdasági Térség. Az EU és a NAFTA. Az EU és a fejlődő országok, a Loméi Szerződés. Az EU és Magyarország.
2 Az Európai Unió jövője Dr. Majsa József előadás 3 A tárgy interdiszciplináris jellegű. Célja az egységes Európa perspektivikus fejlődésének jövőjének, világpolitikai szerepének jogi, politikai, társadalmi, gazdasági szempontból történő bemutatása. Az integráció pozitív és negatív következményeinek reális sokoldalú megismerése lehetővé teszi a különböző speciális tantárgyak ismereteinek integrálását. 1. Az Európai Unió bővülésének folyamata, intézményeinek fejlődése 2. A csatlakozó országok harmonizációs problémái 3. A kormányközi konferenciák az Unió jövőjéről 4. Az Unió bővülésének gazdasági hatásai. 5. A pénzügyi unió az euro bevezetésének feltételei 6. Az Alkotmányos Szerződés kialakításának folyamata I. 7. Az Alkotmányos Szerződés kialakításának folyamata II. 8. Az Európai Unió bővítésének lehetőségei a tízek csatlakozása után 9. Az európai tudat és a demokratikus deficit A jövő Európája - lehetséges forgatókönyvek Az Európai Unió támogatási rendszere Király Andrea előadás 2 A tantárgy oktatásának célja: A kurzus célja az Európai Unió Strukturális műveleteinek a bemutatása, a strukturális alapokhoz kapcsolódó jogszabályok ismertetése. A programozási időszakok ( , , ) összehasonlító elemzése után az egyes strukturális alapokra (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Orientációs-és Garancia Alap, Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz) és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozások (tanácsi rendeletek) részletes tanulmányozása következik, különös tekintettel a strukturális alapokra vonatkozó hatályos általános szabályozásra. Az elméleti-jogszabályi háttér ismeretében a félév folyamán projektciklus-menedzsment gyakorlati órákra kerül sor, melyeknek keretében a hallgatók, gyakorlati betekintés céljából, aktívan közreműködnek egy európai uniós pályázat elkészítésében a cél az, hogy lássák, hogyan kell elkészíteni egy uniós pályázatot, kikerülve a képzésből magabiztosan hozzá tudjanak látni a pályázatíráshoz. Az Európai Unió regionális politikájának bemutatása Az Európai Unió támogatáspolitikája: történeti bevezetés A strukturális műveletek általános alapelvei Az Európai Unió Tanácsának 1260/1999/EK rendelete Az Európai Regionális Fejlesztési Alap Az Európai Szociális Alap Az Európai Mezőgazdasági Orientációs-és Garancia Alap A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz A Kohéziós Alap Közösségi Kezdeményezések Az Európai Szolidaritási Alap Projektciklus menedzsment: logikai keretmátrix készítése Projektciklus menedzsment: költségvetési tábla készítése Projektciklus menedzsment: pályázati formanyomtatvány kitöltése Projektciklus menedzsment: pályázat végrehajtása, monitoring, értékelés Az Európai Unió története és intézményei Dr. Ferwagner Péter Ákos előadás 3 A tantárgy leírása: Az előadás keretében bemutatásra kerül az Európa-fogalom megjelenésének és elterjedésének folyamata, az első európai egységtervek megszületése és a körülöttük folytatott viták, valamint az első integrációs szervezetek. Az előadás részletesen tárgyalja a második világháború utáni újjáépítés gazdasági és politikai következményeit, a francia nyugatnémet együttműködés kialakulását, a későbbi Európai Unió prototípusának számító Európai Szén- és Acélközösség létrejöttét ben megszületik az EU közvetlen elődje, az Európai Gazdasági Közösség (EGK), mely több hullámban kibővül a későbbi évtizedekben. A bővüléssel párhuzamosan folyamatos és egy pillanatra sem áll le az integrációs folyamat elmélyülése (luxemburgi kompromisszum, közös mezőgazdasági politika, nyilatkozat az európai identitásról, Európai Pénzügyi Rendszer, egységes okmány stb.). Kiemelt figyelem irányul az integrációs szervezet intézményi fejlődésére, az egyes szervek egymáshoz való viszonyára, a döntéshozatalban betöltött helyükre ben megalakul az Európai Unió, amely a 21. század elején a példátlan méretű keleti bővítés szükségessége folytán alapvető intézményi reformokat vezet be. Az integrációs folyamat kiemelt fontosságú pillanata a közös pénz, az euró bevezetése és az európai alkotmány elfogadása.
3 Európa a nemzetközi politikában Dr. Majsa József előadás 3 A tárgy célja összefoglalni és bemutatni az Európai Uniónak a nemzetközi politikában betöltött szerepét és tevékenységét, azokat a kihívásokat, amelyek, az EU -t, mint a nemzetközi viszonyok egyik fontos szereplőjét érték és érik. A kurzus be kívánja mutatni azt a történelmi folyamatot, amelynek során kialakult a közös kül- és biztonságpolitika jelenlegi működési mechanizmusa. 1. Az Európai Közösség, mint a nemzetközi jog alanya. A nemzetközi hatáskör kérdései 2. Az Európai Közösség nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai 3. Az Európai Közösség külkapcsolatainak rendszere 4. Az Európai Közösség külkapcsolatainak fejlődése és csoportosítása 5. Közös kül- és biztonságpolitika. Belső ellentétek és egyenlőtlenségek 6. Az európai politikai együttműködéstől a közös kül- és biztonságpolitikához vezető út. A közös kül- és biztonságpolitika kialakításának kérdései 7. A közös kül- és biztonságpolitika intézményi háttere 8. A nemzeti érdek és a közösségi érdek érvényesülésének kérdései a közös kül- és biztonságpolitikában Az Európai Unió és a közös védelem. A Nyugat-európai Unió(WEU) megváltozó szerepe 9. A Közösség és a nemzetközi konfliktusok. A közös kül- és biztonságpolitika határai: a jugoszláv konfliktus példája 10. Az Európai Közösség és a közép- és kelet-európai országok kapcsolatának története és perspektívái Konzultáció. Európai civil társadalmak Dr. Fejes Zsuzsanna előadás 3 A tantárgy célja az európai civil társadalom bemutatása, melynek során elemzésre kerül az Európai Unió tagállamainak a civilekkel kapcsolatos, a partnerség elvére épülő politikai és társadalmi gyakorlata, szabályozása, támogatási normarendszere, valamint a non-profit szervezetek oldaláról annak bemutatása, hogy miként alkalmazzák saját körülményeikre az európai demokratikus jogrend normáit és mintáit. Ezzel párhuzamosan a kurzus vizsgálja a civil szektor magyarországi helyzetét tekintettel arra, hogy a magyar non-profit szektor mutatói mennyiben felelnek meg az európai uniós elvárásoknak. Az elemzés tárgya, hogy mennyiben valósult meg a non-profit szektor gazdasági és politikai autonómiája, mennyiben váltak a gazdasági és közhatalmi szektor partnereivé, hogyan vesznek részt a döntéshozatali folyamatokban, milyen a szektorra vonatkozó jogi szabályozás, milyen támogatási és pályázati lehetőségek állnak rendelkezésre és nyílnak meg a csatlakozást követően, s mindez milyen mértékben segíti a civil szféra társadalmi szerepvállalásának megalapozását és kiszélesítését hazánkban és az Európai Unióban egyaránt. 1. Bevezetés, programismertetés. 2. A civil társadalom kutatásának helye és szerepe a politikatudományban. 3. A civil szervezetek megjelenési formái és elterjedése Európában. 4. A civil társadalom és a demokratikus politikai átalakulás kölcsönhatása. 5. A civil szervezetek politikai funkciói és érdekérvényesítési eszközei. Társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés a civil szektorban. 6. Civil érdekérvényesítés és az Európai Unió. A közösségfejlesztés európai trendjei. 7. A civil szektor önszerveződése, identitása, civil hálók. A partnerség elve a civil társadalomban. Civil szervezetek és az önkormányzatiság. 9. A civil szektor egyes területeinek részletes elemzése. 10. A civil társadalom helyzete Magyarországon. Kormányzati magatartás a civil szféra vonatkozásában, a kormányzat civil stratégiája. 11. Civil jövőkép és a szektor lehetőségei Magyarországon, tekintettel az EU-tagságra. 12. Konzultáció.
4 Határ menti együttműködések Európában Dr. Fejes Zsuzsanna előadás 3 és Magyarországon A tantárgy célja a határok és a határ mentiség kérdéseinek elemzése, a politikai államhatárok elválasztó és összekötő szerepének vizsgálata a II. világháború előtt és azt követően az európai integrációs folyamatban. A kurzus bemutatja az Európai Unióban e folyamatok eredményeként kialakult határon átnyúló együttműködéseket, azok fejlődésének főbb állomásait, tekintettel a jogszabályi háttérre és az intézményesítés feltételeire, lehetőségeire. A téma jól beilleszthető az Európai Unió regionális politikájának témakörébe, ennek kapcsán nagy hangsúlyt kapnak a határ menti együttműködéseket is segítő a regionális támogatások /Interreg, Phare CBC/. Ezek működése és felhasználása Magyarország szempontjából is elemzésre kerül magyar és európai példákon keresztül, figyelemmel csatlakozásból adódó lehetőségekre. 1. Bevezetés, programismertetés. 2. A határ menti együttműködések kialakulásának történelmi háttere. A határok jellege és hatása az államok közötti kapcsolatokra. 3. A határ menti együttműködések általános alapelvei, a szabályozásukat elősegítő jogi eszközök. 4. A határ menti együttműködések szervezetei formáinak kiépítése, az intézményesülés folyamata. 5. Stratégiai- és projekt szintű együttműködési struktúrák, európai példákkal. 6. Az Európai Unió regionális politikája, támogatási programok a határ menti együttműködések számára. 7. A határ menti együttműködések lehetőségei és kérdései Közép- és Kelet-Európában. 8. Határ menti együttműködések Magyarországon. A határok helyzete a rendszerváltás előtt és után. Az együttműködések kialakításának lehetőségei, helye a magyar politikában. 9. A magyar határok mentén kialakított együttműködések jogállása, a vonatkozó jogi szabályozás. Az együttműködések intézményesítésének lehetőségei, formái. 10. A magyar határ menti együttműködések támogatási eszközei, a támogatások hozzáféréséhez szükséges programtervezés általános szempontjai. 11. Magyar részvétellel működő munkaközösségek és eurorégiók részletes elemzése. 12. Konzultáció. Közpolitika az Európai Unióban Dr. Fábián György előadás 3 A tárgy célja az Európai Unió "közpolitikájának", a közösségi politikai gyakorlatnak, politikai folyamatainak megismertetése. Ennek keretében vizsgálja az EU közpolitika szereplőit, egyes fázisait, az EU "szakpolitikákat", az EU közpolitika és az egyes tagállamok "közpolitikájának viszonyát". Az EU-t mint policy community-t, policy network-öt és issue network-öt mutatja be. Vizsgálja az EU közszereplőit, a szakértők szerepét, az intézményesítés és informalitás helyét az Unióban, az érdekérvényesítés és lobbizás uniós sajátosságait. 1. A közpolitika fogalma. Európai közpolitika nemzeti közpolitikai rendszerek. Az Európai Unió közpolitikai rendszere. 2. Az európai közpolitika meghatározói: intézmények, érdekek, eszmék, informalitás. A közpolitika típusai. Az európai közpolitika fő szereplői. Érdekérvényesítés az Európai Unióban. A lobbizás. 3. A közpolitikai folyamat jellemzői, szakaszai. Az EU közpolitikai rendszere, mint policy community, policy network, issue network. A szakértői közösségek és a támogató koalíciók szerepe. 4. Az EU közpolitikája és a transzparencia. Az EU közpolitikája és a nemzeti közpolitikai rendszerek. 5. Az angol közpolitikai rendszer és kapcsolata az EKR-rel. 6. A francia közpolitikai rendszer és kapcsolata az EKR-rel. 7. A német közpolitikai rendszer és kapcsolata az EKR-rel. 8. A közös kül- és biztonságpolitika. 9. A közös igazságügyi- és belpolitika. 10. Egyéb közösségi politikák. Esettanulmány.
5 Magyarország az Európai Unióban Dr. Fejes Zsuzsanna előadás 3 A tárgy célja szintetizáló jelleggel összefoglalni Magyarországnak az európai egyesülési folyamathoz való viszonyát, a magyar felkészülés folyamatát és eredményeit, majd vizsgálni a kibővülés utáni Európai Unió működőképességét, benne Magyarország helyét és szerepét. A kurzus bemutatja az Európai Unió bővítési stratégiájának fő elemeit, szakaszait, az EU és Magyarország kapcsolatának fő állomásait, Magyarország csatlakozási stratégiájának alakulását, a csatlakozási tárgyalások menetét, problémáit. A csatlakozási tárgyalások lezárásával és a teljes jogú tagság elnyerésével azonban a felkészülés folyamata még nem zárult le. Ahhoz, hogy Magyarország sikeresen bekapcsolódjék az Unió működésébe, elengedhetetlen a jogok és kötelezettségek teljes skálájának az ismerete. Az Európai Unió egy olyan, államokon túlnyúló jogközösséget és intézményrendszert hozott létre, amely képes volt a természetesen fennálló eltérő érdekek ötvözésére, kiegyenlítésre, melynek ma már Magyarország is szerves része. Az Európai Unió ezen túl egy eszmerendszert, értékközösséget is jelent, amelyben olyan alapvető európai értékek fogalmazódnak meg, amelyek minden tagállam, így Magyarország számára is meghatározzák a politikai cselekvések irányait és korlátait. 1. Bevezetés, programismertetés. 2. A bővítés általános problémái. Az Európai Unió bővítési stratégiájának fő elemei. Az Európai Unió és Közép-Kelet- Európa viszonya. 3. Az európai egyesülési folyamat és Magyarország. Az EU és Magyarország kapcsolatának története, főbb állomásai a társulásig. 4. A magyar-ek társulási megállapodás (Európai Megállapodás), annak helye az Európai Unió külkapcsolati rendszerében. 5. Magyarország úton az Európai Uniós tagság felé. A koppenhágai kritériumok. Az Agenda 2000 a keleti kibővülésről. 6. A csatlakozási folyamat: a tárgyalások megindulása, alapelvei, menete. 7. Az EK-jog és a magyar jogharmonizáció. Magyarország belső felkészülési stratégiája. 8. A csatlakozási folyamat napjainkig. A Csatlakozási Szerződés. Intézményi és döntéshozatali kérdések. 9. Magyarország EU-csatlakozásának közjogi feltételei. Az EU-csatlakozás alkotmányjogi, jogdogmatikai és jogpolitikai aspektusai. 10. Az Európai Unió új szomszédai és a magyar külpolitika átalakulása. Magyarország külpolitikájának új dimenziói, betagozódása az EU külkapcsolati rendszerébe. 11. Konzultáció. Személyek szabad áramlása az Európai Dr. Tráser Juliannna előadás 3 Unióban A szabad áramlás joga, mint a négy gazdasági szabadság egyike, több mint 450 millió európai állampolgár alapjoga. Legyen szó akár turistákról, nyugdíjasokról, diákokról vagy munkanélküliekről, a külföldre utazás, az idegen országban történő letelepedés olyan fontos kérdéseket vet fel, mint például az adminisztratív teendők, megélhetés vagy egészségügyi ellátás igénybe vétele. E közösségi jogi foglom fejlődési útvonalát követve megvizsgáljuk, hogy az alapvetően gazdasági tényezőként kezelt személy hogyan vált európai állampolgárrá, széleskörű jogok és kötelezettségek alanyává. A tantárgy első fele a szabad áramlás jelentésének, tartalmának és a jogosultak körének általános áttekintését adja. A továbbiakban a szabad áramlás korlátainak, a kivételek zárt körének, valamint a magánszemélyek által igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeknek ismertetése következik. Az általános kitekintés keretében szót ejtünk az emberi jogok védelméről az Európai Unióban, valamint az Európai Alkotmány-tervezetben lefektetett közös értékekről és európai identitásról. Az előadások keretében kiemelt szerepet kap a releváns közösségi jogalkotás és az Európai Bíróság joggyakorlatának vizsgálata és ismerete.
6 Uniós projektek menedzselése Imreh Szabolcs előadás 3 A projektmenedzsment alapjai. A projekt fogalma. A Strukturális Alapokon keresztül történő támogatások alapelvei. Programok és projektek. A projektciklus elemei. A projektciklus menedzsment (PCM) kézikönyv lényege. A PCM módszertani áttekintése, alkalmazott technikák (problémafa, célfa, tevékenységfa). A Logikai Keretmátrix (Logframe), mint a projekttervezés eszköze (sorok, oszlopok tartalma, a mátrix használata). Az indikátorok fontossága a projektmenedzsmentben, az indikátorok SMART tulajdonságai. A legfontosabb típusok (input-, output-, eredmény- és hatásindikátorok). Alapvető indikátorok a különböző prioritások esetén. A projektek részletes előkészítése, a projekt űrlap (projektfiche). A monitoring tevékenység. Pénzügyi és fizikai monitoring, a monitoring szintjei, típusai. Programok monitoringja, a Monitoring Bizottság feladatai. Az ellenőrzés okai, külső és belső ellenőrzések. Az értékelési tevékenység, az értékelés típusai (előzetes, közbenső és végső értékelés. Program- és projekt értékelés. Módszertani útmutatás az értékelési tevékenységhez, a Means-füzetek. Jogszabályi háttér: a Bizottság 1260/1999-es rendelete
BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA
FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenAz Európai Unió jogrendszere 2017/2018.
Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
RészletesebbenMit tudunk az Európai Unióról? 3.rész
2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
RészletesebbenRegionális trendek integrációs kihívások az EU tagállamok kereskedelmi nyilvántartásainak jogi modellje, mint versenyképességi tényező
Regionális trendek integrációs kihívások az EU tagállamok kereskedelmi nyilvántartásainak jogi modellje, mint versenyképességi tényező Pázmándi Kinga PhD. egyetemi docens Pétervári Kinga PhD. egyetemi
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenKOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február
KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenA magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola
Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője
RészletesebbenAz EU közjogi alapjai Gombos Katalin
Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenAz Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai
Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
Részletesebben42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?
42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 1. (OR. en) 10824/19 OJ CRP2 25 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. július 3. és 4. (10.00, 9.00)
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai
RészletesebbenAz EUREKA és a EUROSTARS program
Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének
RészletesebbenAz Európai Unió tagállamainak közigazgatása
Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának
RészletesebbenKözlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon
Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
RészletesebbenMagyarország Európa politikája
Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre
RészletesebbenMAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenMunkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
RészletesebbenAz energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem
Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.8. COM(2014) 619 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről
RészletesebbenA magyarországi közbeszerzések átláthatósága
A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke
RészletesebbenPályázati lehetőségek. civil szervezetek részére január 15.
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTI POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERI IRODA EU PROGRAMIRODA Pályázati lehetőségek civil szervezetek részére 2018. január 15. 1173 Budapest, Pesti út 165.; Levélcím:
RészletesebbenA LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN
Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK
RészletesebbenAz uniós jogrend, az uniós jog forrásai
Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság
RészletesebbenKONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében
KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi
RészletesebbenAz Európai Unió kialakulásának története
Az Európai Unió kialakulásának története Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem teperics.karoly@science.unideb.hu Korai elképzelések
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz
III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek
Részletesebben2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.:
2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2018. 08. 03. 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf. 166. Tel.: +36 1 882 85 00 kapcsolat@kt.hu www.kozbeszerzes.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a Kbt. 62. (1)
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenFelkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
RészletesebbenAZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN
AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben
RészletesebbenAz eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei
A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK
AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIA Összeállította: Szelthafner Henrietta Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Budapest, 2000 1. Párizsi Szerződés
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
RészletesebbenRESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai
RészletesebbenKözösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit
Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
Részletesebbenalapozó ismeretek 1. Közjogi és közigazgatási ismeretek 2.
tantárgyak alapozó ismeretek Közjogi és közigazgatási ismeretek A magyar külügyi igazgatás Nemzetközi kapcsolatok elmélete Nemzetközi politikai gazdaságtan Nemzetközi jog és nemzetközi szervezetek szakmai
RészletesebbenÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. II. évf. vállalkozás szervező. 2007/2008 I. félév. Távoktatási Központ
/fax: 222-4584 : 383-8491/172 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 Távoktatási Központ ÉVFOLYAM II. évf. vállalkozás szervező TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Bevezetés az EU tanulmányokba 2007/2008 I. félév 1 A Tantárgyi útmutató
RészletesebbenAz Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem
Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 12. (OR. en) 9046/17 ADD 1 EF 97 ECOFIN 351 AGRIFIN 50 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenA fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság
A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Sisakné dr. Fekete Zsuzsanna Magyar Nemzeti Bank Statisztika Fizetésimérleg-statisztika
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.
1 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. TARTALOM 2 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok
RészletesebbenDuna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek
Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Szabó Tamás főiskolai tanársegéd, Zsigmond Király Főiskola, Budapest Budapest, 2009. december 4. A magyar EU elnökség és az európai területpolitika
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
MEGÁLLAPODÁS A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGNAK,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok
Részletesebben15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA
15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 1. 31994 R 1164: A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 130. szám, 1994.5.25., 1. o.), az
RészletesebbenEU-tezaurusz Dokumentumok és testületek
EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány
RészletesebbenEU ISMERETEK FO MFKGT600331
EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenIPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenA Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás
A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenNagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről
Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről Bizonyára hallottátok már, sőt tanultatok is arról, hogy a 20. században két pusztító háború is indult Európából. Ez a két világháború több millió ember halálát
RészletesebbenNyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban
Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai
RészletesebbenKÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS (D.2.2.) tanulmányokhoz
IV. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment alapszak Vállalkozásszervező szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS (D.2.2.) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/2015. tanév II. (tavaszi) félév A KURZUS ALAPADATAI
RészletesebbenEURÓPA ITT KEZDŐDIK!
EURÓPA ITT KEZDŐDIK! EURÓPA ÖNNEL KEZDŐDIK! Az Európai Örökség cím nagyszerű lehetőség arra, hogy felhívja a figyelmet közös örökségünkhöz tartozó helyszínére, és nagyobb megbecsültséget érjen el számára.
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara pályázatot ír ki 2015/2016. tanévi Erasmus+ oktatói mobilitási programban való részvételre.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara pályázatot ír ki 2015/2016. tanévi Erasmus+ oktatói mobilitási programban való részvételre. A pályázat célja: Az oktatói mobilitás célja
RészletesebbenBIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)
2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;
RészletesebbenIntegráció és szövetkezés
Integráció és szövetkezés Jakab István Országgyűlés alelnöke MAGOSZ elnöke Napi Gazdaság Konferencia Budapest 2013. április 30. A mezőgazdasági termelés hatékonyságát a élelmiszerláncban elért magas érdekérvényesítési
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap
RészletesebbenI. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról
FORMANYOMTATVÁNY A KÉRELMEZŐ IGAZGATÓSÁG FELHASZNÁLÁSÁRA (FAKULTATÍV) I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról a munkavállalók szolgáltatások
RészletesebbenAz Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége
Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
Részletesebben