A tantárgy megnevezése Oktatója Oktatás formája Kreditpontok A nemzeti parlamentek európai integrációs Király Andrea előadás 2

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tantárgy megnevezése Oktatója Oktatás formája Kreditpontok A nemzeti parlamentek európai integrációs Király Andrea előadás 2"

Átírás

1 A tantárgy megnevezése Oktatója Oktatás formája Kreditpontok A nemzeti parlamentek európai integrációs Király Andrea előadás 2 bizottságai A tantárgy oktatásának célja: Hazánk európai integrációs csatlakozásával még erőteljesebbé válik az a törekvés, hogy az Országgyűlés bizonyos ellenőrzési funkciókat lásson el a Kormány felett ellenőrizvén azt, hogy milyen pozíciót kíván képviselni a Kormány az európai uniós ügyekben az európai tanácsi illetőleg a miniszteri tanácsi üléseken. Az Európai Unió alkotmánytervezetét kidolgozó Konvent negyedik munkacsoportja is a nemzeti parlamentek szerepének növelése, az európai döntéshozatalba való minél szélesebb körű bevonása mellett szállt síkra. Ennek a folyamatnak az első intézményei az egyes nemzeti parlamentek európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottságaiban nevezhetők meg. A tantárgy elsődleges célja annak bemutatása, hogy a Közösségekben és 1992-től az Európai Unióban miként történt a nemzeti parlamentek szerepének növekedése, valamint a Konvent ezirányú törekvéseinek ismertetése. Továbbá, az egyes tagállamok európai integrációs bizottságainak összehasonlító elemzése, illetőleg külön-külön az EÜIB-k bemutatása, a nemzeti alkotmányok vonatkozó cikkelyeinek ismertetésével. Külön hangsúllyal szerepel a tantárgy tematikájában a magyar folyamat, illetőleg a magyar modell kidolgozása, az Országgyűlés Kormány feletti ellenőrzési hatásköréről (scrutiny) szóló kétharmados törvény (annak parlamenti vitája illetőleg előkészületei) ismertetése, az Európai Ügyek Integrációs Bizottságának részletes bemutatása, a bizottság munkájába való betekintés. 1. A tagállamok nemzeti parlamentjei szerepének növekedése 2. A COSAC és a Konvent munkája a nemzeti parlamentekért 3. Az európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottságok összehasonlító elemzése 4. A tagállamok parlamentjeinek európai integrációs bizottságai: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország 5. Franciaország, Németország, Görögország, Írország európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 6. Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 7. Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság, Csehország európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 8. Észtország, Lettország, Litvánia és Málta európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 9. Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 10. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Európai Ügyek Integrációs Bizottsága 11. A magyar scrutiny modell Az európai egységeszme modernkori Dr. Kövér Lajos előadás 3 gyökerei A kurzus célja az európai egységeszme újkori gyökereinek bemutatása. Az előadás két támpilléren nyugszik. Egyrészt, az európai hatalmi viszonyok fő folyamatait áttekintve felvázolja azokat a legfontosabb eseményeket és motiváló tényezőket, amelyek az európai egységeszme szempontjából figyelembe veendők. Másrészt a háborúk, a békék, a békerendszerek kapcsán felvetődő tartós béke gondolatköréből kiindulva konkrét tervezetek elemzésére és értékelése adja az előadások másik alkotóelemét. Ennek keretében Podjebrád György, Emeric La Croix, Sully-Burckhardt, abbé Saint-Pierre, illetve Saint-Simon tervezetével foglakozik részletesebben az előadás, amely egyúttal arra is igyekszik rámutatni, hogy az európai államok felett átívelő egység gondolata soha sem csak valamely elméleti absztrakció, hanem mindig az adott korban meglévő történelmi kihívásra adandó válaszreakció is! Az Európai Unió gazdasága Dr. Farkas Beáta Somosi Sarolta előadás 3 Az EU előzményei, kialakulása a II. világháború végétől. Európa-mozgalmak, a hidegháború hatása. Európa Tanács. Az EU fejlődésének fő állomásai. Az EU intézményrendszere. A döntési mechanizmus alapelemei a Római Szerződéstől a Nizzai Szerződésig. A négy szabadság értelmezése. A versenyjog az EU-ban. Az EU agrárpolitikája. Piaci rendtartások. Az agrárpolitika reformjai. A közös környezetvédelem. Iparpolitikák. Az átfogó iparpolitika hiánya mint a szabad piacgazdaság következménye. Textil- és acélipari politika. A versenyképesség erősítésének előtérbe kerülése. Energiapolitika. Közlekedéspolitika. Közös kutatás-fejlesztés. A regionális politika. A Strukturális Alapok és reformjaik. A Kohéziós Alap. Az EU szociálpolitikája. Az Európai Szociális Charta. A közös költségvetés. A költségvetés szerkezete, bevételei és kiadásai. A költségvetés elkészítésének mechanizmusa. Az EU monetáris politikája. Az Európai Monetáris Rendszer és az ECU. A Maastrichti Szerződés. A monetáris unió. Az EU a világgazdaságban. Az Európai Gazdasági Térség. Az EU és a NAFTA. Az EU és a fejlődő országok, a Loméi Szerződés. Az EU és Magyarország.

2 Az Európai Unió jövője Dr. Majsa József előadás 3 A tárgy interdiszciplináris jellegű. Célja az egységes Európa perspektivikus fejlődésének jövőjének, világpolitikai szerepének jogi, politikai, társadalmi, gazdasági szempontból történő bemutatása. Az integráció pozitív és negatív következményeinek reális sokoldalú megismerése lehetővé teszi a különböző speciális tantárgyak ismereteinek integrálását. 1. Az Európai Unió bővülésének folyamata, intézményeinek fejlődése 2. A csatlakozó országok harmonizációs problémái 3. A kormányközi konferenciák az Unió jövőjéről 4. Az Unió bővülésének gazdasági hatásai. 5. A pénzügyi unió az euro bevezetésének feltételei 6. Az Alkotmányos Szerződés kialakításának folyamata I. 7. Az Alkotmányos Szerződés kialakításának folyamata II. 8. Az Európai Unió bővítésének lehetőségei a tízek csatlakozása után 9. Az európai tudat és a demokratikus deficit A jövő Európája - lehetséges forgatókönyvek Az Európai Unió támogatási rendszere Király Andrea előadás 2 A tantárgy oktatásának célja: A kurzus célja az Európai Unió Strukturális műveleteinek a bemutatása, a strukturális alapokhoz kapcsolódó jogszabályok ismertetése. A programozási időszakok ( , , ) összehasonlító elemzése után az egyes strukturális alapokra (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Orientációs-és Garancia Alap, Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz) és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozások (tanácsi rendeletek) részletes tanulmányozása következik, különös tekintettel a strukturális alapokra vonatkozó hatályos általános szabályozásra. Az elméleti-jogszabályi háttér ismeretében a félév folyamán projektciklus-menedzsment gyakorlati órákra kerül sor, melyeknek keretében a hallgatók, gyakorlati betekintés céljából, aktívan közreműködnek egy európai uniós pályázat elkészítésében a cél az, hogy lássák, hogyan kell elkészíteni egy uniós pályázatot, kikerülve a képzésből magabiztosan hozzá tudjanak látni a pályázatíráshoz. Az Európai Unió regionális politikájának bemutatása Az Európai Unió támogatáspolitikája: történeti bevezetés A strukturális műveletek általános alapelvei Az Európai Unió Tanácsának 1260/1999/EK rendelete Az Európai Regionális Fejlesztési Alap Az Európai Szociális Alap Az Európai Mezőgazdasági Orientációs-és Garancia Alap A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz A Kohéziós Alap Közösségi Kezdeményezések Az Európai Szolidaritási Alap Projektciklus menedzsment: logikai keretmátrix készítése Projektciklus menedzsment: költségvetési tábla készítése Projektciklus menedzsment: pályázati formanyomtatvány kitöltése Projektciklus menedzsment: pályázat végrehajtása, monitoring, értékelés Az Európai Unió története és intézményei Dr. Ferwagner Péter Ákos előadás 3 A tantárgy leírása: Az előadás keretében bemutatásra kerül az Európa-fogalom megjelenésének és elterjedésének folyamata, az első európai egységtervek megszületése és a körülöttük folytatott viták, valamint az első integrációs szervezetek. Az előadás részletesen tárgyalja a második világháború utáni újjáépítés gazdasági és politikai következményeit, a francia nyugatnémet együttműködés kialakulását, a későbbi Európai Unió prototípusának számító Európai Szén- és Acélközösség létrejöttét ben megszületik az EU közvetlen elődje, az Európai Gazdasági Közösség (EGK), mely több hullámban kibővül a későbbi évtizedekben. A bővüléssel párhuzamosan folyamatos és egy pillanatra sem áll le az integrációs folyamat elmélyülése (luxemburgi kompromisszum, közös mezőgazdasági politika, nyilatkozat az európai identitásról, Európai Pénzügyi Rendszer, egységes okmány stb.). Kiemelt figyelem irányul az integrációs szervezet intézményi fejlődésére, az egyes szervek egymáshoz való viszonyára, a döntéshozatalban betöltött helyükre ben megalakul az Európai Unió, amely a 21. század elején a példátlan méretű keleti bővítés szükségessége folytán alapvető intézményi reformokat vezet be. Az integrációs folyamat kiemelt fontosságú pillanata a közös pénz, az euró bevezetése és az európai alkotmány elfogadása.

3 Európa a nemzetközi politikában Dr. Majsa József előadás 3 A tárgy célja összefoglalni és bemutatni az Európai Uniónak a nemzetközi politikában betöltött szerepét és tevékenységét, azokat a kihívásokat, amelyek, az EU -t, mint a nemzetközi viszonyok egyik fontos szereplőjét érték és érik. A kurzus be kívánja mutatni azt a történelmi folyamatot, amelynek során kialakult a közös kül- és biztonságpolitika jelenlegi működési mechanizmusa. 1. Az Európai Közösség, mint a nemzetközi jog alanya. A nemzetközi hatáskör kérdései 2. Az Európai Közösség nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai 3. Az Európai Közösség külkapcsolatainak rendszere 4. Az Európai Közösség külkapcsolatainak fejlődése és csoportosítása 5. Közös kül- és biztonságpolitika. Belső ellentétek és egyenlőtlenségek 6. Az európai politikai együttműködéstől a közös kül- és biztonságpolitikához vezető út. A közös kül- és biztonságpolitika kialakításának kérdései 7. A közös kül- és biztonságpolitika intézményi háttere 8. A nemzeti érdek és a közösségi érdek érvényesülésének kérdései a közös kül- és biztonságpolitikában Az Európai Unió és a közös védelem. A Nyugat-európai Unió(WEU) megváltozó szerepe 9. A Közösség és a nemzetközi konfliktusok. A közös kül- és biztonságpolitika határai: a jugoszláv konfliktus példája 10. Az Európai Közösség és a közép- és kelet-európai országok kapcsolatának története és perspektívái Konzultáció. Európai civil társadalmak Dr. Fejes Zsuzsanna előadás 3 A tantárgy célja az európai civil társadalom bemutatása, melynek során elemzésre kerül az Európai Unió tagállamainak a civilekkel kapcsolatos, a partnerség elvére épülő politikai és társadalmi gyakorlata, szabályozása, támogatási normarendszere, valamint a non-profit szervezetek oldaláról annak bemutatása, hogy miként alkalmazzák saját körülményeikre az európai demokratikus jogrend normáit és mintáit. Ezzel párhuzamosan a kurzus vizsgálja a civil szektor magyarországi helyzetét tekintettel arra, hogy a magyar non-profit szektor mutatói mennyiben felelnek meg az európai uniós elvárásoknak. Az elemzés tárgya, hogy mennyiben valósult meg a non-profit szektor gazdasági és politikai autonómiája, mennyiben váltak a gazdasági és közhatalmi szektor partnereivé, hogyan vesznek részt a döntéshozatali folyamatokban, milyen a szektorra vonatkozó jogi szabályozás, milyen támogatási és pályázati lehetőségek állnak rendelkezésre és nyílnak meg a csatlakozást követően, s mindez milyen mértékben segíti a civil szféra társadalmi szerepvállalásának megalapozását és kiszélesítését hazánkban és az Európai Unióban egyaránt. 1. Bevezetés, programismertetés. 2. A civil társadalom kutatásának helye és szerepe a politikatudományban. 3. A civil szervezetek megjelenési formái és elterjedése Európában. 4. A civil társadalom és a demokratikus politikai átalakulás kölcsönhatása. 5. A civil szervezetek politikai funkciói és érdekérvényesítési eszközei. Társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés a civil szektorban. 6. Civil érdekérvényesítés és az Európai Unió. A közösségfejlesztés európai trendjei. 7. A civil szektor önszerveződése, identitása, civil hálók. A partnerség elve a civil társadalomban. Civil szervezetek és az önkormányzatiság. 9. A civil szektor egyes területeinek részletes elemzése. 10. A civil társadalom helyzete Magyarországon. Kormányzati magatartás a civil szféra vonatkozásában, a kormányzat civil stratégiája. 11. Civil jövőkép és a szektor lehetőségei Magyarországon, tekintettel az EU-tagságra. 12. Konzultáció.

4 Határ menti együttműködések Európában Dr. Fejes Zsuzsanna előadás 3 és Magyarországon A tantárgy célja a határok és a határ mentiség kérdéseinek elemzése, a politikai államhatárok elválasztó és összekötő szerepének vizsgálata a II. világháború előtt és azt követően az európai integrációs folyamatban. A kurzus bemutatja az Európai Unióban e folyamatok eredményeként kialakult határon átnyúló együttműködéseket, azok fejlődésének főbb állomásait, tekintettel a jogszabályi háttérre és az intézményesítés feltételeire, lehetőségeire. A téma jól beilleszthető az Európai Unió regionális politikájának témakörébe, ennek kapcsán nagy hangsúlyt kapnak a határ menti együttműködéseket is segítő a regionális támogatások /Interreg, Phare CBC/. Ezek működése és felhasználása Magyarország szempontjából is elemzésre kerül magyar és európai példákon keresztül, figyelemmel csatlakozásból adódó lehetőségekre. 1. Bevezetés, programismertetés. 2. A határ menti együttműködések kialakulásának történelmi háttere. A határok jellege és hatása az államok közötti kapcsolatokra. 3. A határ menti együttműködések általános alapelvei, a szabályozásukat elősegítő jogi eszközök. 4. A határ menti együttműködések szervezetei formáinak kiépítése, az intézményesülés folyamata. 5. Stratégiai- és projekt szintű együttműködési struktúrák, európai példákkal. 6. Az Európai Unió regionális politikája, támogatási programok a határ menti együttműködések számára. 7. A határ menti együttműködések lehetőségei és kérdései Közép- és Kelet-Európában. 8. Határ menti együttműködések Magyarországon. A határok helyzete a rendszerváltás előtt és után. Az együttműködések kialakításának lehetőségei, helye a magyar politikában. 9. A magyar határok mentén kialakított együttműködések jogállása, a vonatkozó jogi szabályozás. Az együttműködések intézményesítésének lehetőségei, formái. 10. A magyar határ menti együttműködések támogatási eszközei, a támogatások hozzáféréséhez szükséges programtervezés általános szempontjai. 11. Magyar részvétellel működő munkaközösségek és eurorégiók részletes elemzése. 12. Konzultáció. Közpolitika az Európai Unióban Dr. Fábián György előadás 3 A tárgy célja az Európai Unió "közpolitikájának", a közösségi politikai gyakorlatnak, politikai folyamatainak megismertetése. Ennek keretében vizsgálja az EU közpolitika szereplőit, egyes fázisait, az EU "szakpolitikákat", az EU közpolitika és az egyes tagállamok "közpolitikájának viszonyát". Az EU-t mint policy community-t, policy network-öt és issue network-öt mutatja be. Vizsgálja az EU közszereplőit, a szakértők szerepét, az intézményesítés és informalitás helyét az Unióban, az érdekérvényesítés és lobbizás uniós sajátosságait. 1. A közpolitika fogalma. Európai közpolitika nemzeti közpolitikai rendszerek. Az Európai Unió közpolitikai rendszere. 2. Az európai közpolitika meghatározói: intézmények, érdekek, eszmék, informalitás. A közpolitika típusai. Az európai közpolitika fő szereplői. Érdekérvényesítés az Európai Unióban. A lobbizás. 3. A közpolitikai folyamat jellemzői, szakaszai. Az EU közpolitikai rendszere, mint policy community, policy network, issue network. A szakértői közösségek és a támogató koalíciók szerepe. 4. Az EU közpolitikája és a transzparencia. Az EU közpolitikája és a nemzeti közpolitikai rendszerek. 5. Az angol közpolitikai rendszer és kapcsolata az EKR-rel. 6. A francia közpolitikai rendszer és kapcsolata az EKR-rel. 7. A német közpolitikai rendszer és kapcsolata az EKR-rel. 8. A közös kül- és biztonságpolitika. 9. A közös igazságügyi- és belpolitika. 10. Egyéb közösségi politikák. Esettanulmány.

5 Magyarország az Európai Unióban Dr. Fejes Zsuzsanna előadás 3 A tárgy célja szintetizáló jelleggel összefoglalni Magyarországnak az európai egyesülési folyamathoz való viszonyát, a magyar felkészülés folyamatát és eredményeit, majd vizsgálni a kibővülés utáni Európai Unió működőképességét, benne Magyarország helyét és szerepét. A kurzus bemutatja az Európai Unió bővítési stratégiájának fő elemeit, szakaszait, az EU és Magyarország kapcsolatának fő állomásait, Magyarország csatlakozási stratégiájának alakulását, a csatlakozási tárgyalások menetét, problémáit. A csatlakozási tárgyalások lezárásával és a teljes jogú tagság elnyerésével azonban a felkészülés folyamata még nem zárult le. Ahhoz, hogy Magyarország sikeresen bekapcsolódjék az Unió működésébe, elengedhetetlen a jogok és kötelezettségek teljes skálájának az ismerete. Az Európai Unió egy olyan, államokon túlnyúló jogközösséget és intézményrendszert hozott létre, amely képes volt a természetesen fennálló eltérő érdekek ötvözésére, kiegyenlítésre, melynek ma már Magyarország is szerves része. Az Európai Unió ezen túl egy eszmerendszert, értékközösséget is jelent, amelyben olyan alapvető európai értékek fogalmazódnak meg, amelyek minden tagállam, így Magyarország számára is meghatározzák a politikai cselekvések irányait és korlátait. 1. Bevezetés, programismertetés. 2. A bővítés általános problémái. Az Európai Unió bővítési stratégiájának fő elemei. Az Európai Unió és Közép-Kelet- Európa viszonya. 3. Az európai egyesülési folyamat és Magyarország. Az EU és Magyarország kapcsolatának története, főbb állomásai a társulásig. 4. A magyar-ek társulási megállapodás (Európai Megállapodás), annak helye az Európai Unió külkapcsolati rendszerében. 5. Magyarország úton az Európai Uniós tagság felé. A koppenhágai kritériumok. Az Agenda 2000 a keleti kibővülésről. 6. A csatlakozási folyamat: a tárgyalások megindulása, alapelvei, menete. 7. Az EK-jog és a magyar jogharmonizáció. Magyarország belső felkészülési stratégiája. 8. A csatlakozási folyamat napjainkig. A Csatlakozási Szerződés. Intézményi és döntéshozatali kérdések. 9. Magyarország EU-csatlakozásának közjogi feltételei. Az EU-csatlakozás alkotmányjogi, jogdogmatikai és jogpolitikai aspektusai. 10. Az Európai Unió új szomszédai és a magyar külpolitika átalakulása. Magyarország külpolitikájának új dimenziói, betagozódása az EU külkapcsolati rendszerébe. 11. Konzultáció. Személyek szabad áramlása az Európai Dr. Tráser Juliannna előadás 3 Unióban A szabad áramlás joga, mint a négy gazdasági szabadság egyike, több mint 450 millió európai állampolgár alapjoga. Legyen szó akár turistákról, nyugdíjasokról, diákokról vagy munkanélküliekről, a külföldre utazás, az idegen országban történő letelepedés olyan fontos kérdéseket vet fel, mint például az adminisztratív teendők, megélhetés vagy egészségügyi ellátás igénybe vétele. E közösségi jogi foglom fejlődési útvonalát követve megvizsgáljuk, hogy az alapvetően gazdasági tényezőként kezelt személy hogyan vált európai állampolgárrá, széleskörű jogok és kötelezettségek alanyává. A tantárgy első fele a szabad áramlás jelentésének, tartalmának és a jogosultak körének általános áttekintését adja. A továbbiakban a szabad áramlás korlátainak, a kivételek zárt körének, valamint a magánszemélyek által igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeknek ismertetése következik. Az általános kitekintés keretében szót ejtünk az emberi jogok védelméről az Európai Unióban, valamint az Európai Alkotmány-tervezetben lefektetett közös értékekről és európai identitásról. Az előadások keretében kiemelt szerepet kap a releváns közösségi jogalkotás és az Európai Bíróság joggyakorlatának vizsgálata és ismerete.

6 Uniós projektek menedzselése Imreh Szabolcs előadás 3 A projektmenedzsment alapjai. A projekt fogalma. A Strukturális Alapokon keresztül történő támogatások alapelvei. Programok és projektek. A projektciklus elemei. A projektciklus menedzsment (PCM) kézikönyv lényege. A PCM módszertani áttekintése, alkalmazott technikák (problémafa, célfa, tevékenységfa). A Logikai Keretmátrix (Logframe), mint a projekttervezés eszköze (sorok, oszlopok tartalma, a mátrix használata). Az indikátorok fontossága a projektmenedzsmentben, az indikátorok SMART tulajdonságai. A legfontosabb típusok (input-, output-, eredmény- és hatásindikátorok). Alapvető indikátorok a különböző prioritások esetén. A projektek részletes előkészítése, a projekt űrlap (projektfiche). A monitoring tevékenység. Pénzügyi és fizikai monitoring, a monitoring szintjei, típusai. Programok monitoringja, a Monitoring Bizottság feladatai. Az ellenőrzés okai, külső és belső ellenőrzések. Az értékelési tevékenység, az értékelés típusai (előzetes, közbenső és végső értékelés. Program- és projekt értékelés. Módszertani útmutatás az értékelési tevékenységhez, a Means-füzetek. Jogszabályi háttér: a Bizottság 1260/1999-es rendelete

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK

AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIA Összeállította: Szelthafner Henrietta Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Budapest, 2000 1. Párizsi Szerződés

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. II. évf. vállalkozás szervező. 2007/2008 I. félév. Távoktatási Központ

ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. II. évf. vállalkozás szervező. 2007/2008 I. félév. Távoktatási Központ /fax: 222-4584 : 383-8491/172 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 Távoktatási Központ ÉVFOLYAM II. évf. vállalkozás szervező TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Bevezetés az EU tanulmányokba 2007/2008 I. félév 1 A Tantárgyi útmutató

Részletesebben

Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek

Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Szabó Tamás főiskolai tanársegéd, Zsigmond Király Főiskola, Budapest Budapest, 2009. december 4. A magyar EU elnökség és az európai területpolitika

Részletesebben

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. 1 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. TARTALOM 2 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok

Részletesebben

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Sisakné dr. Fekete Zsuzsanna Magyar Nemzeti Bank Statisztika Fizetésimérleg-statisztika

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

Integráció és szövetkezés

Integráció és szövetkezés Integráció és szövetkezés Jakab István Országgyűlés alelnöke MAGOSZ elnöke Napi Gazdaság Konferencia Budapest 2013. április 30. A mezőgazdasági termelés hatékonyságát a élelmiszerláncban elért magas érdekérvényesítési

Részletesebben

Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről

Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről Bizonyára hallottátok már, sőt tanultatok is arról, hogy a 20. században két pusztító háború is indult Európából. Ez a két világháború több millió ember halálát

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 1. 31994 R 1164: A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 130. szám, 1994.5.25., 1. o.), az

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA 15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS (D.2.2.) tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS (D.2.2.) tanulmányokhoz IV. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment alapszak Vállalkozásszervező szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS (D.2.2.) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/2015. tanév II. (tavaszi) félév A KURZUS ALAPADATAI

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK Nemzetközi tanulmányok szak Európa főszakirány

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK Nemzetközi tanulmányok szak Európa főszakirány KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK Nemzetközi tanulmányok szak Európa főszakirány AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1. Ismertesse, csoportosítsa a második világháború utáni európai egységtörekvéseket! 2. Ismertesse

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2009. január 1-től hatályos 80. (5) bekezdése értelmében a Közösségi rendelet vagy a

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, MEGÁLLAPODÁS A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGNAK,

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

EU szabályozási környezet. Tantárgyi útmutató

EU szabályozási környezet. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest EU szabályozási környezet Tantárgyi útmutató Nappali 2014/2015. I. félév 1 Tantárgy megnevezése EU szabályozási környezet Tantárgy kódja:

Részletesebben

A EUROSTARS2 program. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes. H2020 ICT Információs nap

A EUROSTARS2 program. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes. H2020 ICT Információs nap A EUROSTARS2 program Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes H2020 ICT Információs nap 2014.02.20. A kezdetek - az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttmőködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének

Részletesebben

ERASMUS Roadshow Külföldi ösztöndíjak bemutatása február 23.

ERASMUS Roadshow Külföldi ösztöndíjak bemutatása február 23. ERASMUS Roadshow Külföldi ösztöndíjak bemutatása 2016. február 23. Erasmus Plus program Az Európai Bizottság 2014-2020 közötti programja Magában foglalja a korábbi Erasmus programokat (mobilitás, közös

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

E/17. Az európai integráció előzményei

E/17. Az európai integráció előzményei E/17. Az európai integráció előzményei

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK

ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK JOGSZABÁLYOK ÉS INTÉZMÉNYEK VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK MINDENNEK A KEZDETE XVI. század bányászati célú lóvasúti vontatás fa nyompálya 1760 Anglia; első vaspálya

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon

Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon Miért érdemes pályázni? Erasmus + Hogyan pályázzak? Pályázási szempontok Ösztöndíj Nyelvismeret fejlesztése Szakmai ismeretek bővítése Új iskola-, oktatási

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztések aktuális állapota Riz Gábor országgyűlési képviselő, Borsod- Abaúj-Zemplén megye fejlesztési biztosa

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztések aktuális állapota Riz Gábor országgyűlési képviselő, Borsod- Abaúj-Zemplén megye fejlesztési biztosa Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztések aktuális állapota Riz Gábor országgyűlési képviselő, Borsod- Abaúj-Zemplén megye fejlesztési biztosa Miskolc, 2016. november 17. A gazdaság erősítése Kiemelt cél

Részletesebben

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13.

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13. TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK SZOCIÁLIS VÉDELMI V RENDSZEREK MST, Balatonfüred 2006. október 12-13. 13. ÁLTALÁNOS MEGKÖZEL ZELÍTÉS A szociális védelem v meghatároz rozása Társadalmi szüks kségletek Nemzetközi

Részletesebben

KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG

KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0

Részletesebben