A tantárgy megnevezése Oktatója Oktatás formája Kreditpontok A nemzeti parlamentek európai integrációs Király Andrea előadás 2

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tantárgy megnevezése Oktatója Oktatás formája Kreditpontok A nemzeti parlamentek európai integrációs Király Andrea előadás 2"

Átírás

1 A tantárgy megnevezése Oktatója Oktatás formája Kreditpontok A nemzeti parlamentek európai integrációs Király Andrea előadás 2 bizottságai A tantárgy oktatásának célja: Hazánk európai integrációs csatlakozásával még erőteljesebbé válik az a törekvés, hogy az Országgyűlés bizonyos ellenőrzési funkciókat lásson el a Kormány felett ellenőrizvén azt, hogy milyen pozíciót kíván képviselni a Kormány az európai uniós ügyekben az európai tanácsi illetőleg a miniszteri tanácsi üléseken. Az Európai Unió alkotmánytervezetét kidolgozó Konvent negyedik munkacsoportja is a nemzeti parlamentek szerepének növelése, az európai döntéshozatalba való minél szélesebb körű bevonása mellett szállt síkra. Ennek a folyamatnak az első intézményei az egyes nemzeti parlamentek európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottságaiban nevezhetők meg. A tantárgy elsődleges célja annak bemutatása, hogy a Közösségekben és 1992-től az Európai Unióban miként történt a nemzeti parlamentek szerepének növekedése, valamint a Konvent ezirányú törekvéseinek ismertetése. Továbbá, az egyes tagállamok európai integrációs bizottságainak összehasonlító elemzése, illetőleg külön-külön az EÜIB-k bemutatása, a nemzeti alkotmányok vonatkozó cikkelyeinek ismertetésével. Külön hangsúllyal szerepel a tantárgy tematikájában a magyar folyamat, illetőleg a magyar modell kidolgozása, az Országgyűlés Kormány feletti ellenőrzési hatásköréről (scrutiny) szóló kétharmados törvény (annak parlamenti vitája illetőleg előkészületei) ismertetése, az Európai Ügyek Integrációs Bizottságának részletes bemutatása, a bizottság munkájába való betekintés. 1. A tagállamok nemzeti parlamentjei szerepének növekedése 2. A COSAC és a Konvent munkája a nemzeti parlamentekért 3. Az európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottságok összehasonlító elemzése 4. A tagállamok parlamentjeinek európai integrációs bizottságai: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország 5. Franciaország, Németország, Görögország, Írország európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 6. Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 7. Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság, Csehország európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 8. Észtország, Lettország, Litvánia és Málta európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 9. Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 10. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Európai Ügyek Integrációs Bizottsága 11. A magyar scrutiny modell Az európai egységeszme modernkori Dr. Kövér Lajos előadás 3 gyökerei A kurzus célja az európai egységeszme újkori gyökereinek bemutatása. Az előadás két támpilléren nyugszik. Egyrészt, az európai hatalmi viszonyok fő folyamatait áttekintve felvázolja azokat a legfontosabb eseményeket és motiváló tényezőket, amelyek az európai egységeszme szempontjából figyelembe veendők. Másrészt a háborúk, a békék, a békerendszerek kapcsán felvetődő tartós béke gondolatköréből kiindulva konkrét tervezetek elemzésére és értékelése adja az előadások másik alkotóelemét. Ennek keretében Podjebrád György, Emeric La Croix, Sully-Burckhardt, abbé Saint-Pierre, illetve Saint-Simon tervezetével foglakozik részletesebben az előadás, amely egyúttal arra is igyekszik rámutatni, hogy az európai államok felett átívelő egység gondolata soha sem csak valamely elméleti absztrakció, hanem mindig az adott korban meglévő történelmi kihívásra adandó válaszreakció is! Az Európai Unió gazdasága Dr. Farkas Beáta Somosi Sarolta előadás 3 Az EU előzményei, kialakulása a II. világháború végétől. Európa-mozgalmak, a hidegháború hatása. Európa Tanács. Az EU fejlődésének fő állomásai. Az EU intézményrendszere. A döntési mechanizmus alapelemei a Római Szerződéstől a Nizzai Szerződésig. A négy szabadság értelmezése. A versenyjog az EU-ban. Az EU agrárpolitikája. Piaci rendtartások. Az agrárpolitika reformjai. A közös környezetvédelem. Iparpolitikák. Az átfogó iparpolitika hiánya mint a szabad piacgazdaság következménye. Textil- és acélipari politika. A versenyképesség erősítésének előtérbe kerülése. Energiapolitika. Közlekedéspolitika. Közös kutatás-fejlesztés. A regionális politika. A Strukturális Alapok és reformjaik. A Kohéziós Alap. Az EU szociálpolitikája. Az Európai Szociális Charta. A közös költségvetés. A költségvetés szerkezete, bevételei és kiadásai. A költségvetés elkészítésének mechanizmusa. Az EU monetáris politikája. Az Európai Monetáris Rendszer és az ECU. A Maastrichti Szerződés. A monetáris unió. Az EU a világgazdaságban. Az Európai Gazdasági Térség. Az EU és a NAFTA. Az EU és a fejlődő országok, a Loméi Szerződés. Az EU és Magyarország.

2 Az Európai Unió jövője Dr. Majsa József előadás 3 A tárgy interdiszciplináris jellegű. Célja az egységes Európa perspektivikus fejlődésének jövőjének, világpolitikai szerepének jogi, politikai, társadalmi, gazdasági szempontból történő bemutatása. Az integráció pozitív és negatív következményeinek reális sokoldalú megismerése lehetővé teszi a különböző speciális tantárgyak ismereteinek integrálását. 1. Az Európai Unió bővülésének folyamata, intézményeinek fejlődése 2. A csatlakozó országok harmonizációs problémái 3. A kormányközi konferenciák az Unió jövőjéről 4. Az Unió bővülésének gazdasági hatásai. 5. A pénzügyi unió az euro bevezetésének feltételei 6. Az Alkotmányos Szerződés kialakításának folyamata I. 7. Az Alkotmányos Szerződés kialakításának folyamata II. 8. Az Európai Unió bővítésének lehetőségei a tízek csatlakozása után 9. Az európai tudat és a demokratikus deficit A jövő Európája - lehetséges forgatókönyvek Az Európai Unió támogatási rendszere Király Andrea előadás 2 A tantárgy oktatásának célja: A kurzus célja az Európai Unió Strukturális műveleteinek a bemutatása, a strukturális alapokhoz kapcsolódó jogszabályok ismertetése. A programozási időszakok ( , , ) összehasonlító elemzése után az egyes strukturális alapokra (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Orientációs-és Garancia Alap, Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz) és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozások (tanácsi rendeletek) részletes tanulmányozása következik, különös tekintettel a strukturális alapokra vonatkozó hatályos általános szabályozásra. Az elméleti-jogszabályi háttér ismeretében a félév folyamán projektciklus-menedzsment gyakorlati órákra kerül sor, melyeknek keretében a hallgatók, gyakorlati betekintés céljából, aktívan közreműködnek egy európai uniós pályázat elkészítésében a cél az, hogy lássák, hogyan kell elkészíteni egy uniós pályázatot, kikerülve a képzésből magabiztosan hozzá tudjanak látni a pályázatíráshoz. Az Európai Unió regionális politikájának bemutatása Az Európai Unió támogatáspolitikája: történeti bevezetés A strukturális műveletek általános alapelvei Az Európai Unió Tanácsának 1260/1999/EK rendelete Az Európai Regionális Fejlesztési Alap Az Európai Szociális Alap Az Európai Mezőgazdasági Orientációs-és Garancia Alap A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz A Kohéziós Alap Közösségi Kezdeményezések Az Európai Szolidaritási Alap Projektciklus menedzsment: logikai keretmátrix készítése Projektciklus menedzsment: költségvetési tábla készítése Projektciklus menedzsment: pályázati formanyomtatvány kitöltése Projektciklus menedzsment: pályázat végrehajtása, monitoring, értékelés Az Európai Unió története és intézményei Dr. Ferwagner Péter Ákos előadás 3 A tantárgy leírása: Az előadás keretében bemutatásra kerül az Európa-fogalom megjelenésének és elterjedésének folyamata, az első európai egységtervek megszületése és a körülöttük folytatott viták, valamint az első integrációs szervezetek. Az előadás részletesen tárgyalja a második világháború utáni újjáépítés gazdasági és politikai következményeit, a francia nyugatnémet együttműködés kialakulását, a későbbi Európai Unió prototípusának számító Európai Szén- és Acélközösség létrejöttét ben megszületik az EU közvetlen elődje, az Európai Gazdasági Közösség (EGK), mely több hullámban kibővül a későbbi évtizedekben. A bővüléssel párhuzamosan folyamatos és egy pillanatra sem áll le az integrációs folyamat elmélyülése (luxemburgi kompromisszum, közös mezőgazdasági politika, nyilatkozat az európai identitásról, Európai Pénzügyi Rendszer, egységes okmány stb.). Kiemelt figyelem irányul az integrációs szervezet intézményi fejlődésére, az egyes szervek egymáshoz való viszonyára, a döntéshozatalban betöltött helyükre ben megalakul az Európai Unió, amely a 21. század elején a példátlan méretű keleti bővítés szükségessége folytán alapvető intézményi reformokat vezet be. Az integrációs folyamat kiemelt fontosságú pillanata a közös pénz, az euró bevezetése és az európai alkotmány elfogadása.

3 Európa a nemzetközi politikában Dr. Majsa József előadás 3 A tárgy célja összefoglalni és bemutatni az Európai Uniónak a nemzetközi politikában betöltött szerepét és tevékenységét, azokat a kihívásokat, amelyek, az EU -t, mint a nemzetközi viszonyok egyik fontos szereplőjét érték és érik. A kurzus be kívánja mutatni azt a történelmi folyamatot, amelynek során kialakult a közös kül- és biztonságpolitika jelenlegi működési mechanizmusa. 1. Az Európai Közösség, mint a nemzetközi jog alanya. A nemzetközi hatáskör kérdései 2. Az Európai Közösség nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai 3. Az Európai Közösség külkapcsolatainak rendszere 4. Az Európai Közösség külkapcsolatainak fejlődése és csoportosítása 5. Közös kül- és biztonságpolitika. Belső ellentétek és egyenlőtlenségek 6. Az európai politikai együttműködéstől a közös kül- és biztonságpolitikához vezető út. A közös kül- és biztonságpolitika kialakításának kérdései 7. A közös kül- és biztonságpolitika intézményi háttere 8. A nemzeti érdek és a közösségi érdek érvényesülésének kérdései a közös kül- és biztonságpolitikában Az Európai Unió és a közös védelem. A Nyugat-európai Unió(WEU) megváltozó szerepe 9. A Közösség és a nemzetközi konfliktusok. A közös kül- és biztonságpolitika határai: a jugoszláv konfliktus példája 10. Az Európai Közösség és a közép- és kelet-európai országok kapcsolatának története és perspektívái Konzultáció. Európai civil társadalmak Dr. Fejes Zsuzsanna előadás 3 A tantárgy célja az európai civil társadalom bemutatása, melynek során elemzésre kerül az Európai Unió tagállamainak a civilekkel kapcsolatos, a partnerség elvére épülő politikai és társadalmi gyakorlata, szabályozása, támogatási normarendszere, valamint a non-profit szervezetek oldaláról annak bemutatása, hogy miként alkalmazzák saját körülményeikre az európai demokratikus jogrend normáit és mintáit. Ezzel párhuzamosan a kurzus vizsgálja a civil szektor magyarországi helyzetét tekintettel arra, hogy a magyar non-profit szektor mutatói mennyiben felelnek meg az európai uniós elvárásoknak. Az elemzés tárgya, hogy mennyiben valósult meg a non-profit szektor gazdasági és politikai autonómiája, mennyiben váltak a gazdasági és közhatalmi szektor partnereivé, hogyan vesznek részt a döntéshozatali folyamatokban, milyen a szektorra vonatkozó jogi szabályozás, milyen támogatási és pályázati lehetőségek állnak rendelkezésre és nyílnak meg a csatlakozást követően, s mindez milyen mértékben segíti a civil szféra társadalmi szerepvállalásának megalapozását és kiszélesítését hazánkban és az Európai Unióban egyaránt. 1. Bevezetés, programismertetés. 2. A civil társadalom kutatásának helye és szerepe a politikatudományban. 3. A civil szervezetek megjelenési formái és elterjedése Európában. 4. A civil társadalom és a demokratikus politikai átalakulás kölcsönhatása. 5. A civil szervezetek politikai funkciói és érdekérvényesítési eszközei. Társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés a civil szektorban. 6. Civil érdekérvényesítés és az Európai Unió. A közösségfejlesztés európai trendjei. 7. A civil szektor önszerveződése, identitása, civil hálók. A partnerség elve a civil társadalomban. Civil szervezetek és az önkormányzatiság. 9. A civil szektor egyes területeinek részletes elemzése. 10. A civil társadalom helyzete Magyarországon. Kormányzati magatartás a civil szféra vonatkozásában, a kormányzat civil stratégiája. 11. Civil jövőkép és a szektor lehetőségei Magyarországon, tekintettel az EU-tagságra. 12. Konzultáció.

4 Határ menti együttműködések Európában Dr. Fejes Zsuzsanna előadás 3 és Magyarországon A tantárgy célja a határok és a határ mentiség kérdéseinek elemzése, a politikai államhatárok elválasztó és összekötő szerepének vizsgálata a II. világháború előtt és azt követően az európai integrációs folyamatban. A kurzus bemutatja az Európai Unióban e folyamatok eredményeként kialakult határon átnyúló együttműködéseket, azok fejlődésének főbb állomásait, tekintettel a jogszabályi háttérre és az intézményesítés feltételeire, lehetőségeire. A téma jól beilleszthető az Európai Unió regionális politikájának témakörébe, ennek kapcsán nagy hangsúlyt kapnak a határ menti együttműködéseket is segítő a regionális támogatások /Interreg, Phare CBC/. Ezek működése és felhasználása Magyarország szempontjából is elemzésre kerül magyar és európai példákon keresztül, figyelemmel csatlakozásból adódó lehetőségekre. 1. Bevezetés, programismertetés. 2. A határ menti együttműködések kialakulásának történelmi háttere. A határok jellege és hatása az államok közötti kapcsolatokra. 3. A határ menti együttműködések általános alapelvei, a szabályozásukat elősegítő jogi eszközök. 4. A határ menti együttműködések szervezetei formáinak kiépítése, az intézményesülés folyamata. 5. Stratégiai- és projekt szintű együttműködési struktúrák, európai példákkal. 6. Az Európai Unió regionális politikája, támogatási programok a határ menti együttműködések számára. 7. A határ menti együttműködések lehetőségei és kérdései Közép- és Kelet-Európában. 8. Határ menti együttműködések Magyarországon. A határok helyzete a rendszerváltás előtt és után. Az együttműködések kialakításának lehetőségei, helye a magyar politikában. 9. A magyar határok mentén kialakított együttműködések jogállása, a vonatkozó jogi szabályozás. Az együttműködések intézményesítésének lehetőségei, formái. 10. A magyar határ menti együttműködések támogatási eszközei, a támogatások hozzáféréséhez szükséges programtervezés általános szempontjai. 11. Magyar részvétellel működő munkaközösségek és eurorégiók részletes elemzése. 12. Konzultáció. Közpolitika az Európai Unióban Dr. Fábián György előadás 3 A tárgy célja az Európai Unió "közpolitikájának", a közösségi politikai gyakorlatnak, politikai folyamatainak megismertetése. Ennek keretében vizsgálja az EU közpolitika szereplőit, egyes fázisait, az EU "szakpolitikákat", az EU közpolitika és az egyes tagállamok "közpolitikájának viszonyát". Az EU-t mint policy community-t, policy network-öt és issue network-öt mutatja be. Vizsgálja az EU közszereplőit, a szakértők szerepét, az intézményesítés és informalitás helyét az Unióban, az érdekérvényesítés és lobbizás uniós sajátosságait. 1. A közpolitika fogalma. Európai közpolitika nemzeti közpolitikai rendszerek. Az Európai Unió közpolitikai rendszere. 2. Az európai közpolitika meghatározói: intézmények, érdekek, eszmék, informalitás. A közpolitika típusai. Az európai közpolitika fő szereplői. Érdekérvényesítés az Európai Unióban. A lobbizás. 3. A közpolitikai folyamat jellemzői, szakaszai. Az EU közpolitikai rendszere, mint policy community, policy network, issue network. A szakértői közösségek és a támogató koalíciók szerepe. 4. Az EU közpolitikája és a transzparencia. Az EU közpolitikája és a nemzeti közpolitikai rendszerek. 5. Az angol közpolitikai rendszer és kapcsolata az EKR-rel. 6. A francia közpolitikai rendszer és kapcsolata az EKR-rel. 7. A német közpolitikai rendszer és kapcsolata az EKR-rel. 8. A közös kül- és biztonságpolitika. 9. A közös igazságügyi- és belpolitika. 10. Egyéb közösségi politikák. Esettanulmány.

5 Magyarország az Európai Unióban Dr. Fejes Zsuzsanna előadás 3 A tárgy célja szintetizáló jelleggel összefoglalni Magyarországnak az európai egyesülési folyamathoz való viszonyát, a magyar felkészülés folyamatát és eredményeit, majd vizsgálni a kibővülés utáni Európai Unió működőképességét, benne Magyarország helyét és szerepét. A kurzus bemutatja az Európai Unió bővítési stratégiájának fő elemeit, szakaszait, az EU és Magyarország kapcsolatának fő állomásait, Magyarország csatlakozási stratégiájának alakulását, a csatlakozási tárgyalások menetét, problémáit. A csatlakozási tárgyalások lezárásával és a teljes jogú tagság elnyerésével azonban a felkészülés folyamata még nem zárult le. Ahhoz, hogy Magyarország sikeresen bekapcsolódjék az Unió működésébe, elengedhetetlen a jogok és kötelezettségek teljes skálájának az ismerete. Az Európai Unió egy olyan, államokon túlnyúló jogközösséget és intézményrendszert hozott létre, amely képes volt a természetesen fennálló eltérő érdekek ötvözésére, kiegyenlítésre, melynek ma már Magyarország is szerves része. Az Európai Unió ezen túl egy eszmerendszert, értékközösséget is jelent, amelyben olyan alapvető európai értékek fogalmazódnak meg, amelyek minden tagállam, így Magyarország számára is meghatározzák a politikai cselekvések irányait és korlátait. 1. Bevezetés, programismertetés. 2. A bővítés általános problémái. Az Európai Unió bővítési stratégiájának fő elemei. Az Európai Unió és Közép-Kelet- Európa viszonya. 3. Az európai egyesülési folyamat és Magyarország. Az EU és Magyarország kapcsolatának története, főbb állomásai a társulásig. 4. A magyar-ek társulási megállapodás (Európai Megállapodás), annak helye az Európai Unió külkapcsolati rendszerében. 5. Magyarország úton az Európai Uniós tagság felé. A koppenhágai kritériumok. Az Agenda 2000 a keleti kibővülésről. 6. A csatlakozási folyamat: a tárgyalások megindulása, alapelvei, menete. 7. Az EK-jog és a magyar jogharmonizáció. Magyarország belső felkészülési stratégiája. 8. A csatlakozási folyamat napjainkig. A Csatlakozási Szerződés. Intézményi és döntéshozatali kérdések. 9. Magyarország EU-csatlakozásának közjogi feltételei. Az EU-csatlakozás alkotmányjogi, jogdogmatikai és jogpolitikai aspektusai. 10. Az Európai Unió új szomszédai és a magyar külpolitika átalakulása. Magyarország külpolitikájának új dimenziói, betagozódása az EU külkapcsolati rendszerébe. 11. Konzultáció. Személyek szabad áramlása az Európai Dr. Tráser Juliannna előadás 3 Unióban A szabad áramlás joga, mint a négy gazdasági szabadság egyike, több mint 450 millió európai állampolgár alapjoga. Legyen szó akár turistákról, nyugdíjasokról, diákokról vagy munkanélküliekről, a külföldre utazás, az idegen országban történő letelepedés olyan fontos kérdéseket vet fel, mint például az adminisztratív teendők, megélhetés vagy egészségügyi ellátás igénybe vétele. E közösségi jogi foglom fejlődési útvonalát követve megvizsgáljuk, hogy az alapvetően gazdasági tényezőként kezelt személy hogyan vált európai állampolgárrá, széleskörű jogok és kötelezettségek alanyává. A tantárgy első fele a szabad áramlás jelentésének, tartalmának és a jogosultak körének általános áttekintését adja. A továbbiakban a szabad áramlás korlátainak, a kivételek zárt körének, valamint a magánszemélyek által igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeknek ismertetése következik. Az általános kitekintés keretében szót ejtünk az emberi jogok védelméről az Európai Unióban, valamint az Európai Alkotmány-tervezetben lefektetett közös értékekről és európai identitásról. Az előadások keretében kiemelt szerepet kap a releváns közösségi jogalkotás és az Európai Bíróság joggyakorlatának vizsgálata és ismerete.

6 Uniós projektek menedzselése Imreh Szabolcs előadás 3 A projektmenedzsment alapjai. A projekt fogalma. A Strukturális Alapokon keresztül történő támogatások alapelvei. Programok és projektek. A projektciklus elemei. A projektciklus menedzsment (PCM) kézikönyv lényege. A PCM módszertani áttekintése, alkalmazott technikák (problémafa, célfa, tevékenységfa). A Logikai Keretmátrix (Logframe), mint a projekttervezés eszköze (sorok, oszlopok tartalma, a mátrix használata). Az indikátorok fontossága a projektmenedzsmentben, az indikátorok SMART tulajdonságai. A legfontosabb típusok (input-, output-, eredmény- és hatásindikátorok). Alapvető indikátorok a különböző prioritások esetén. A projektek részletes előkészítése, a projekt űrlap (projektfiche). A monitoring tevékenység. Pénzügyi és fizikai monitoring, a monitoring szintjei, típusai. Programok monitoringja, a Monitoring Bizottság feladatai. Az ellenőrzés okai, külső és belső ellenőrzések. Az értékelési tevékenység, az értékelés típusai (előzetes, közbenső és végső értékelés. Program- és projekt értékelés. Módszertani útmutatás az értékelési tevékenységhez, a Means-füzetek. Jogszabályi háttér: a Bizottság 1260/1999-es rendelete

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS (D.2.2.) tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS (D.2.2.) tanulmányokhoz IV. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment alapszak Vállalkozásszervező szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS (D.2.2.) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/2015. tanév II. (tavaszi) félév A KURZUS ALAPADATAI

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG

KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Tantárgyi program. Kontaktórák száma: Elmélet: 10 Gyakorlat: Összesen

Tantárgyi program. Kontaktórák száma: Elmélet: 10 Gyakorlat: Összesen PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 IV. évfolyam

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre

Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre 2010. október 6. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Képzési program A kis és középvállalkozások menedzsmentjének továbbképzése

Képzési program A kis és középvállalkozások menedzsmentjének továbbképzése Képzési program A kis és középvállalkozások menedzsmentjének továbbképzése A tervezett képzési idő: 30 óra Tematika I. PCM ismeretek, pályázatírói készségek fejlesztése 4 óra - Projektciklus-menedzsment,

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. EU szabályozási környezet. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. EU szabályozási környezet. tanulmányokhoz IV. évfolyam GM/Vállalkozásszervező szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ EU szabályozási környezet tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: EU szabályozási

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

EU szabályozási környezet

EU szabályozási környezet PSZK Mester és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 III. évfolyam GM szak/vállszerv. TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ EU szabályozási környezet 2011/2012. I. félév 1 Budapesti

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Mi az az Erasmus+ program? Az Európai Bizottság idén már 28 éves programja Plusz, mert a 28 évvel ezelőtt alapított

Részletesebben

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi projektmenedzsment Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi pályázatok: miben más? Hosszú elıkészítés, egyeztetés Partnerek száma 10-15 is lehet Kommunikáció

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben