PARTNERSÉG A FEJLESZTÉSBEN. Együttműködés a hatékonyabb célmegvalósítás tükrében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PARTNERSÉG A FEJLESZTÉSBEN. Együttműködés a hatékonyabb célmegvalósítás tükrében"

Átírás

1 Együttműködés a hatékonyabb célmegvalósítás tükrében

2 2

3 A PARTNERSÉG ÁLTALÁNOS SZEREPE AZ EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSEKBEN A partnerség definíciójának szempontjából a világtörténelem nem egyéb, mint megosztott felelősségű és megosztott hasznú együttműködések sorozata. Háborúk, forradalmak és kisebb felkelések, tudományos fejlesztések, előrelépések és szerelmi viszonyok mind a partnerséget használják alapul, még ha ez gyakran nem is tudatosan történik. A partnerség fogalma már az Európai Unió kezdeteitől jelen volt a kontinens történelmében. Robert Schuman, azóta híressé vált beszéde, 1950 május 9-én, lefekteti az Európai Uniós együttműködés alapjait. Kimondja, hogy csak akkor lehet egy háborútól megnyomorított és önmagában való hitét elvesztett politika, gazdasági és kulturális csoportosulást visszahozni a világ nagyhatalmainak színterére, ha ez a felgyógyulás az együttműködésen alapszik. Így kezdődik a francia-német megbékélés, amely egy olyan folyamatot indít be, melynek eredményeit ma is élvezzük. Európai Uniós fejlesztésekről nem lehet hihetően beszélni, ha nem ismerjük az Európai Unió történetét. Minden egyes szabály, gyakran idegesítően bürokratikusnak mondott rendszer, intézmények tömkelege, melyben az egyszeri kedvezményezett nem találja a helyét, szerződések és elszámolási szabályzatok, mind az Unió szövevényes és mégis eredményes 50 éves múltjához kapcsolódnak. Az 1950-ben elkezdett együttműködés hamar megtalálja támogatóit az Európai Szén és Acélközösségben, melynek aláírása pillanatában 6 tagja van, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg. A bővítés hullámait végigtekintve, hamar világossá válik, hogy még ha sok ellenzője és szkeptikusa is van az Európai Uniónak, ennek a kis kontinensnek még mindig az együttműködésre alapuló, közös haszon és felelősség megosztás a legjárhatóbb útja ben az Egyesült Királyság, Dánia és Írország csatlakoztak, 3

4 őket követi 1981-ben Görögország, majd Spanyolország, Portugália 1986-ban, 9 évvel később érkezett 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország, majd jött a legnagyobb bővítés ben, amikor csatlakozott Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Ciprus, Málta, Észtország, Lettország, Litvánia és Csehország, végül a sort egyelőre Románia és Bulgária csatlakozása zárta 2007-ben. Jelen írás természetesen nem az Európai Unió előnyeit és hátrányait fogja taglalni, de elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy néhány szó erejéig beszéljünk eme partnerségi formának az előnyeiről. Az Európai Unió fejlődése során egyike a legfontosabb megvalósításoknak a négy szabadsága létrejötte volt január 1. létrejön az egységes belső piac, ami az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlását jelenti, korlátozás és ellenőrzés mentesen válik európaivá az Európai Közösségek területén. Az 1993-ban, Koppenhágában megfogalmazott bővítési kritériumok közül jelen esetben az aquis communitaire (közösségi jog) átvétele számít a legfontosabbnak, hiszen ez a szabály jelenti az egyik törvényes keretét a partnerségnek. A közösségi joggal való harmonizáció egyértelmű utalás arra az egyszerű alapelvre, hogy a partnerség lényege a megosztott felelősségből és a megosztott haszonból áll. Hogyan jelentkezik ez a partnerség az Európai Uniós finanszírozási mechanizmusban? Mint már említettük, az Unió működésének megértése nélkül a támogatási folyamatok is nehezebben követhetők. Az Unió Regionális és Kohéziós Politikája egyaránt a tagállamok közti különbség leküzdését tűzi célul, a Regionális Politika különös tekintettel a régiók közti fejlődésbeli különbségek leküzdésére, míg a Kohéziós Politika alapvető célja a Közösségek gazdasági és szociális összetartásának erősítése. Politikák szintjén létezik, tehát a partnerség erősítése, ez az elv fog megjelenni a támogatási szabályok rendszerében is. A Regionális Politikának négy alapelve van. 1. Koncentráció. A rendelkezésre álló forrásokat pontosan meghatározott célkitűzések megvalósítására kell fordítani. 2. Programozás. Meg kell határozni a nemzeti, illetve regionális szinten elérendő célokat és az elérésükhöz szükséges intézkedéseket (többéves integrált programok). 4

5 3. Partnerség. Az érintett szereplők bevonása a programok kidolgozásába, a programok és projektek végrehajtásába és ellenőrzésébe. 4. Addicionalitás. A közösségi támogatás nem helyettesíti, hanem kiegészíti a tagállami vagy önkormányzati fejlesztési forrásokat (társfinanszírozás). Láttuk, tehát, hogyan jelenik meg a partnerség az európai politikák szintjén. Vessünk most egy pillantást az országok politikáira is, amelyeknek elengedhetetlen feltétele, hogy az európaival összhangban legyenek. A Román Nemzeti Fejlesztési Terv az a dokumentum, amely összesítve meghatározza egy csatlakozásra váró, vagy már taggá vált állam számára a fejlesztési irányokat az Unió adott költségvetési időszakára. Románia belépése az Unióba azonos időpontra esett az új költségvetési időszak meghatározásával, tehát a nemzeti politikák a as fejlesztési időszak romániai irányvonalait határozzák meg. A Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítése önmagában már egy partnerségre épül, hiszen létrejöttében szerves részt kell vállaljanak az érintett társadalom különböző szektorai. A Régiók Bizottsága támogatja a helyi, regionális, nemzeti és uniós hatóságok közötti, valamint a magánszférához tartozó és szociális szereplőkkel való partnerségnek és együttműködésnek a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap teljes tervezési, végrehajtási és értékelési folyamatában történő erősítésére irányuló javaslatokat. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy egy Uniós elveket tiszteletben tartó, országos stratégiai okmány alapja a társadalommal való konzultáció. A NFTén belül megfogalmazódó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, a közös munka és konzultációk eredményeképpen, tartalmazza azokat az irányvonalakat és témaköröket, amelyeken belül az Uniótól érkező pénzügyi támogatás elköltésre kerül. Európai Uniós fejlesztések Mi kell a jó kezdéshez? Első sorban nyitottság és megújulás. Nyitottság, hogy tanuljunk a mások hibájából és átvegyük a jó tapasztalatokat, megújulás, hogy értsük az együttműködés és a térségben gondolkodás elveit. A bővítési hullám utolsójának érkező Románia abban az előnyős helyzetben van, hogy szomszédos országai már 2004 óta próbálkoznak sikeresen helyt állni az 5

6 EU által lefektetett támogatási kritériumok útvesztőjében. A jó gyakorlatok átvétele olyan lehetőség, amely segíthet a hazai fejlesztőnek, kedvezményezettnek, akár civil szféra képviselője, akát vállalkozó, akár önkormányzat, hogy ne csak átvegye a szabályokat, hanem megértse és a legjobbat hozza ki belőlük. Megújulásra szükség van a Strukturális Alapokra való sikeres áttérés miatt, hiszen az Előcsatlakozási Alapokhoz szokott felhasználó most olyan változásokkal és alapelvekkel találhatja szembe magát, amelyek egy új fajta szemléletet, nyitottságot, tanulékonyságot igényelnek. Az Európai Unió Regionális Politikájának alapelve, a régiók közti fejlődésbeli különbségek csökkentése a mindenkori társadalom három szektorjának a fejlesztésén keresztül kell megvalósuljon. Ez okból kifolyólag a fejlesztési politika egyaránt támogatja a civil szférát, a magán szférát és a közszférát. A partnerség szerepe talán legerősebben a közszféra esetében érződik. Az új fejlesztési rendszerben az önkormányzat szerepe bővül, alapfunkciójának megmarad a közigazgatás, de olyan funkciókat is fel kell vállalnia, amelyek eddig nem szerepeltek, és amelyekhez elengedhetetlen a másik két szektorral való együttműködés. Új funkciónak számít a helyi gazdaság szervezése és koordinálása, a harmadik gazdaság kiépítése és az integrált településfejlesztés koordinálása. A helyi gazdaság szervezése olyan jellegű tevékenységeket foglal magában, mint a helyben létező és működő vállalkozások segítése különböző vállalkozásfejlesztési programokon keresztül, a közös fejlesztések támogatása és kezdeményesése a Public Private Partnership elve alapján, valamint a gazdaságfejlesztő intézmények (ipari parkok, inkubátorházak, mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását segítő csarnokok) létrehozása. A harmadik gazdaság kialakítása talán egyike a legérdekesebb vetületeinek a partnerségre alapuló fejlesztéseknek. A harmadik gazdaság vagy szociális gazdaság fogalmának elterjedése az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz kapcsolódik, és egy olyan típusú együttműködést jelöl, amely eleddig többnyire hiányzott a romániai és általában a Kelet-Európai társadalomfejlesztési mozgalmakból. A csatlakozással járó szabályrendszer bevezetésének pillanatáig a hagyományos önkormányzati szerepek szinte mindent magukba foglaltak, amely nem konkrétan magánvállalkozásokra irányultak. Az önkormányzat teljes kontroll alatt tartotta a 6

7 településeken működő intézmények nagy százalékát, egyaránt foglalkozott oktatási, szociális, kulturális, egészségügyi, környezetvédelmi problémákkal, megpróbálta átfogni a társadalom minden rétegét. Nyilvánvalóan, az elmúlt évek centralizált tapasztalata többszörösen bebizonyította több országban, hogy ez a rendszer nem fenntartható, hiszen az önkormányzatnak nincs akkora kapacitása, hogy mindezen funkciókat olyan szinten lássa el, amennyire azt a lakosság egyre növekvő igényszintje megköveteli. Sem infrastrukturális ellátottsága, sem financiális adottságai, sem humán erőforrása nem volt elegendő ahhoz, hogy minden területet lefedjen, így, gyakorlatilag saját csapdájába került bele. Az újfajta igazgatási elvrendszer alapján ezen a területen kap a legnagyobb szerepet a partnerség gyakorlása. A szociális gazdaság, mint neve is mutatja a civil szféra szerves részvételét feltételezi, egy olyan együttműködés kialakítása a cél, amelyben az önkormányzat az eddig betöltött és alapvetőnek megítélt funkcióinak jelentős részét átruházza a civil szférára. A partnerség célja, hogy tehermentesítse az önkormányzatot azáltal, hogy olyan non-profit szervezetek segítségét kapja meg, amelyek tevékenységi körüket tekintve megfelelnek bizonyos funkciók betöltésére. Így, erősödik a civil szféra, így a társadalom is, hiszen a szociális, kulturális, oktatásügyi, egészségügyi feladatok nagy része kompetensebb személyek, intézmények kezébe kerül, akik jellegüket tekintve több időt, nagyobb humán erőforrást tudnak a munkájukba fektetni, és lényegesen jelentősebb finanszírozást vonhatnak be a projektjeikbe. Így az önkormányzat, bár a partnerség eredményeképpen részese a projektnek, nagyobb erővel és felszabadultabb ember állaggal tudja ellátni azokat a funkcióit, amiről fentebb szó esett. A jelentősebb finanszírozások megszerzése nem csak egy véletlenszerű eredménye a partnerségen alapuló projektfejlesztésnek. Az Európai Uniós pénzek megszerzéséhez településen túl mutató, térségi funkciókat ellátó, sok szereplős partnerek együttműködésére alapuló újszerű projektek szükségesek. Ám, ezeknek az újszerű projekteknek a kidolgozása szakértelmet igényel. A partnerség leghumánusabb megközelítése az együtt egymásért elv érvényesülése. Bármely térségi projektfejlesztés egyik alapvető feladata, mint már említettük, egy szakértői bázis kialakítása, ahol konkrétan projektfejlesztésre és pályázatírásra kiképzett helyi emberek dolgoznak. Egy ilyen hálózat kidolgozásának nem csak az a célja, hogy EU-konform, a fejlesztési 7

8 irányvonalakat szem előtt tartó projektek valósuljanak meg, hanem az is, hogy térségben lévő fejlesztési koncepciók integrációja és koordinációja megvalósuljon, annak érdekében, hogy elkerülhessük a projektek szétaprózódását és a párhuzamos fejlesztéseket ugyanazon térségben. A térségfejlesztés másik alapelve, hogy a kitűzött célok összhangban legyenek a annak a régiónak, megyének, országnak az fejlesztési elképzeléseivel, ahol az adott település található, ahol a projektet meg akarjuk valósítani. A as időszakban előnyt jelent az előszűrt, EU-konform projektek kidolgozása. Minél hamarabb kezdődik a felkészülés, annál nagyobb arányú forráslekötés lehetséges. A projektfejlesztés egyik legfontosabb tényezője az alulról való építkezés. A mostanság divatossá vált kifejezés egy olyan újfajta szemléletmódot jelent, amely megváltoztatja az eddig bejáratos projektfejlesztés rendszerét. Az Európai Uniós projektek esetében már nem elég egy pályázati kiíráshoz alkalmazkodni, nem elég sem idő, sem fenntarthatóság szempontjából, hiszen olyan szabályrendszerrel találkozunk, amely egyértelműen rákényszeríti a fejlesztőt, hogy projektje kialakítása közben a helyi társadalom szükségleteit vegye figyelembe, azokra építsen, a megvalósítandó projekt egyértelműen választ adjon azokra a problémákra, amelyekkel a fejlesztő szűkebb társadalma szembesül. Ebben a folyamatban elengedhetetlen követelmény a partnerség kialakítása, az együttműködés. Mi változott az integrált településfejlesztés esetében Románia csatlakozása után? Az integrált településfejlesztés szemlélete kulcsfontosságú abban, hogy meghatározzuk, a Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosa program miképpen szolgálhatja a város közép- és hosszú távú fejlesztését. A múltban a településfejlesztésért egyedül az önkormányzat volt felelős, gyakorlatilag partneri segítség nélkül kellett minden funkciót ellásson, ám ezek a funkciók elsősorban infrastruktúrára, közművekre, önkormányzati intézményekre és szolgáltatásbővítésre vonatkoztak. Jelen helyzetben és jövőben szintén kialakul az együtt fogalma, önkormányzati intézmények szerepe és a szolgáltatásbővítés terén markánsan megjelennek a civil szervezetek és a vállalkozók, azok a szektorok, amelyek eddig szintén egymástól elzártan folytatták 8

9 tevékenységüket, és mint ilyen, lényegesen kisebb mértékben tudtak hozzájárulni hatékonyan a település fejlesztéséhez. Ezeknek a szféráknak az összefonódása jelenti a kulcsát az aktuális projektfejlesztésnek. A partnerség kialakulása ezen rétegek között egyaránt megvalósulhat horizontálisan és vertikálisan. Az alábbi ábra mutatja, hogyan néz ki az együttműködés vertikálisan, amikor a közszféra, a magán szféra és a civil szféra egymást erősíti a projekten belül, ugyanakkor az is látszik, hogy néz ki a horizontális együttműködés, amikor civilek, vállalkozók, önkormányzatok egymás között vállalják fel a partnerséget. Célcsoport Közszféra Vállalkozások Az együttműködés keretei Pl: kistérségi társulás Pl: klaszter non profit szektor Pl:hálózat A fenti ábra értelmében a közszféra együttműködési formája lehet a kistérségi társulás, aminek Romániában nincs törvényes kerete, tehát nem létezik a kistérségi társulás, mint adminisztratív egység, ám az Asociaţia de Dezvoltare Intercomunitară név alatt futó, partnerségre alapuló együttműködési forma ugyanezt a célt szolgálja. Ez a kollaboráció lehetőséget nyújt községi önkormányzatoknak, hogy egy civil szervezet formájában tömörüljenek és egyesüljenek, 9

10 aminek következtében már bizonyítottan nagyobb méretű Európai Uniós forrásokat tudnak lekötni. A vállalkozások együttműködési formája lehet a klaszter, vagy termelői és értékesítési lánc, vagy szövetkezet. Ennek az együttműködésnek az a célja, hogy egy ilyen társuláson belül valósuljon meg a tevékenység, a nyersanyag feldolgozástól kezdve, át a csomagoláson és forgalmazáson el az értékesítésig. A termelő célja, hogy ne legyen arra kényszerítve, hogy szerződéses alapon adott helyről felvásárolja a nyersanyagot, ő maga feldolgozza, majd újabb szerződések során ez a feldolgozott termék eljut a vásárlóig. A klaszterek, termelési és értékesítési szövetkezetek összevonják a különböző ágakban aktiváló vállalkozókat, gazdaságosabbá és hatékonyabbá téve ezáltal mindegyiknek a munkáját. A non profit szektor egyike a legérzékenyebb pontjainak az Európai Uniónak fejlesztési szempontból. A civil szféra feladata és célja kitölteni azokat a hiányokat, amelyeket az önkormányzat vagy a gazdasági szektor nem tud, felvállalni olyan szolgáltatásokat, amelyekre egyértelmű igény van, de hiányos a kellő kiszolgálása ezeknek az igényeknek. Az Unió elképzelése szerint a civil szektor legalább olyan erős lehetne és kell legyen, mint a fenn említett másik kettő, ám jellemző probléma a frissen csatlakozott, vagy úgymond fejlődésben lévő országokra, hogy nincs kitalálva az a rendszer, amelyben ezt a szférát döntéshozatali szintre lehetne erősíteni. A támogatásoknak, ezért, jelentős hányada irányul olyan partnerségen alapuló fejlesztésekre, amelyben a civil szektor érintve van, mi több, jelentős szerepet vállal a projektek véghezvitelében. A hálózatban működő civil szervezetek előnye, hogy képesek erősebben hallatni a hangjukat és olyan társadalmi jelenségre tudják felhívni a figyelmet, amely adott esetben elkerülheti az önkormányzat vagy a vállalkozó figyelmét. A három szektoron belüli együttműködés formája lehet a PPP is (Public Private Partneship), ahol a közszféra kollaborál a gazdasági szektorral, vagy a szociális gazdaság, ahol a közszféra bevonja a non profit szektort feladatainak ellátásába. A partnerségen (és nem csak) alapuló fejlesztések végső nagy célja az innováció és az újítás. Minden egyes projekt a maga során olyan célt kíván megvalósítani, ami addig nem létezett, 10

11 vagy ha igen, akkor rossz minőségben. A fejlesztés önmagában hordozza az újítást, a megújulást és a piac követelményeinek megfelelő gyorsulást is. A fejlesztés maga hasznot kell hozzon és teremtsen a fejlesztőnek, ezen eredmény nélkül lényegtelenné válik a folyamat is. A fejlesztés megvalósítása egy tervezési folyamat eredménye. Már a tervezési folyamat alatt figyelembe kell venni az Európai Unió finanszírozási kritériumait, ezek figyelmen kívül hagyása, még ha nem is akadályoz meg egy adott támogatás elnyerésében, hosszútávon semmiképp nem támogatja a fejlesztés létrejöttét, fenntarthatóságát. MELYEK AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK KRITÉRIUMAI? 1. Széles partneri együttműködésre való épülés. Már többször is említettük ennek fontosságát. Az eszmei értékén túl a partnerség egyértelműen jelentkezik az EU elvárásai között is, azon az elven, hogy együtt több minden lehetséges, beleértve a nagyobb értékű források lehívását is. 2. A mindennapi életszínvonal emelkedésének elérése Egy fejlesztés soha nem szolgálhatja önmagában a fejlesztőnek a céljait. Bármely projekt célja egy magasabb rendű cél elérését kell szolgálja, amely egyértelműen a társadalom jólétéhez kell vezessen, annak a mikro-közösségnek az életét kell szolgálja, ahol a projekt, a fejlesztés megvalósul. 3. Átláthatóság biztosítása Azon elv, mely a fejlesztés teljes időtartamára és utána még évekig igaz és érvényes. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió gyakorlatilag a tagállamok állampolgárainak az adójából gazdálkodik, a legelméletibb szinten szólva, a francia állampolgár joggal kérheti számon, hogy Romániában mit valósítottak meg az ő pénzéből. Ebből kifolyólag az átláyhatóság elengedhetetlen feltétele a fejlesztésnek, mind a hatóságok, mind az állampolgárok lehetőséget kell kapjanak, hogy a projekt megvalósítását kövessék, eredményeit élvezzék. 11

12 4. Fenntarthatóság biztosítása A fenntarthatóságról szintén esett már szó jelen fejezetben, hiszen nem lehet úgy EU-s fejlesztésekről beszélni akár a partnerség szempontjából is, hogy ne lebegjen állandóan a szemünk előtt ez az egyszerűnek látszó irányelv. Mint már említettük, az Unió adófizető polgárainak a pénzével gazdálkodunk, így jogosnak tűnhet az az elvárás is, hogy egy projekt vagy fejlesztés ne csak addig maradjon életben, amíg megkapja ezt a fajta tőkeinjekciót, amíg akad egy olyan szervezet, aki ebbe pénzt áldoz, hanem jóval a támogatás lejárta után is. Akár egy befektetés, az Unió hajlandó befektetni pénzt a mi életszínvonalunk javításának az elindításába, de a kezdeti nehézségek után tovább a mi dolgunk marad olyanná alakítani a projektünket, a fejlesztést, hogy az önmagát fenntartsa, hasznot hozzon és új munkahelyeket teremtsen, amivel el is érkeztünk az 5. ponthoz. 5. Új munkahelyek teremtése Érthető és jogos elvárás a fentiek tükrében. A munkahely teremtésnek egyaránt van gazadasági és társadalmi következménye, a jóléti társadalom alapját kell képezze, hogy az állampolgárok dolgoznak és keresetükből egy decens életformát folytathatnak. A sokrétű gazdasági mutatók, melyek egy ország helyzetét hivatottak tükrözni külön fejezetként említik a munkanélküliséget. Ennek visszaszorítása, csökkentése Románia egyik fejlesztési prioritása. 6. Szubszidiaritás Az alulról való építkezés fogalmának egyik folyománya. A projekt nemcsak földrajzilag, de tartalmában és hatásában az állampolgárhoz legközelebb eső módon kell megvalósuljon. Ennek természetes előzménye, hogy a fejlesztés olyan problémára kell választ nyújtson, mely valós, a projekt megvalósulási helyszínén élő ember konkrét gondját tükrözi, egy alulról jövő kezdeményezés eredménye. Amennyiben a probléma, melyre megoldást nyújt a fejlesztés reális és képviseli az állampolgárok gondolatait, úgy a megvalósított projekt is a lakoshoz legközelebb álló lesz. Tehát, előző szavaink megerősítése végett, elmondhatjuk az Európai Uniós támogatások lehívásának feltételei az alulról építkezés, a fenntarthatóság és a partnerség. 12

13 Összegezzük hát, mit is jelent a partnerség, miért ragaszkodik úgy az Európai Unió ehhez, a számunkra még idegen, vagy rossz emlékeket idéző együttműködéshez. A partnerség egyrészt egymás kiegészítése. Amit nem tud az egyik, tudja a másik, amije hiányzik az egyiknek, megvan a másiknak és fordítva. Különösen fontos tud lenni ez az elv, például, az önrész előállításakor, amikor a főpályázó szervezet esetleg nem tudja biztosítani a kellő anyagi hátteret. Ugyanilyen helyzetnek minősül, amikor a fejlesztést kezdeményező szervezetnek a legális dokumentumban lefektetett tevékenységi területei nem felelnek meg a kiírásban szereplő tevékenységi köröknek. A partnerség, másrészt a funkciók többszintű betöltése. Egyetlen intézmény sem kell már csak az alapfunkcióit betöltse. Hiszen, ahogy az elején is említettük, például egy önkormányzat számára gyakran kínos kihívást jelent, hogy olyan szerepeket is el kell vállaljon, amelyekhez nincs kellő erőforrása, sem szakmai tudása. Az együttműködéssel kivédhetők ezek a gondok, hiszen a hozzáadott érték pont a partner szervezetben létezik, ő fogja biztosítani azt az erőforrást, ami szükséges a többszintű funkciók betöltéséhez. A partnerség harmadrészt, a tartalmak többoldalú ellátása. Egy projekt csak akkor életképes, ha tartalommal van megtöltve. Semmilyen infrastrukturális fejlesztés nem lesz működésre alkalmas, ha nincs hozzárendelve tartalom és főként integrált tartalom. Tartalomnak számít minden, ami funkciókat és célokat jelöl, amely megtölti értelemmel és élettel a fejlesztést. Reményeink szerint sikerült legalább nagyvonalakban összefoglalni a partnerség szerepét, jelentőségét az EU-s fejlesztésekben, az önkormányzat hatékony működésében, illetve a civil és magán szféra működésének megsegítésében. Reméljük azt is, hogy sikerült legalább részleteiben ledolgozni az előítéleteket az együttműködéssel szemben, felkelteni az érdeklődést a közös munka ilyen formája iránt, kedvet teremteni a lehetséges partnerek megkereséséhez egy-egy ötletük során. 13

14 14

15 15

16 16

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai)

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) MELLEARN Szeged, 2013. április 18-19. A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) Stark Gabriella Mária Babeş-Bolyai

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER-szerűség vizsgálatának kritérium rendszere a projekt javaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet TÁJÉKOZTATÓ A devizában végzett műveletek teljesítési rendjéről Hatályos: 2012. január 2-től 1 I. Általános feltételek A Takarékszövetkezet csak tartalmi, nyelvi és alaki

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

SZÁLLÍTÁSI SZABÁLYZAT

SZÁLLÍTÁSI SZABÁLYZAT SZÁLLÍTÁSI SZABÁLYZAT A DHANVANTARI Kft. a logisztikai szolgáltatást szerződött partnerei útján látja el. A termékek központi raktározása M5-Gyál Business Parkban (cím: 2360 Gyál, Bem J. u. 32.), az AUTÓKER

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

VÁROSOK A TÁRSADALMI T KIREKESZTŐDÉS S ELLEN (Cities Against Social Exclusion) CASE Pécs, 2007. március m 29. (csütört rtök) NEMZETKÖZI ZI PARTNEREK 6 ország, 7 város, 10 résztvevő partner Arad Város Önkormányzata

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben