Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program

Átírás

1 Európai Területi Együttműködés Célkitűzés Magyarrszág Rmánia Határn Átnyúló Együttműködési Prgram Összefglaló május 03. 1

2 Tartalmjegyzék Bevezetés Prgramzási flyamat A prgramterület bemutatása és SWOT elemzés Közös, határn átnyúló fejlesztési stratégia, prgramcélk Stratégia Célk Priritási tengelyek Priritás: Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása Priritás: Társadalmi és gazdasági khézió erősítése a határmenti térségben Priritás: Technikai segítségnyújtás Pénzügyi terv A prgram végrehajtása

3 Bevezetés Jelen dkumentum a Magyarrszág-Rmánia Határn Átnyúló Együttműködési Prgram magyar nyelvű összefglalója, amely a teljes angl nyelvű prgram rövid tartalmi ismertetését fglalja magában. A prgramdkumentum a Tanács /2006/ EK rendelete (2006. július az Európai Reginális Fejlesztési Alapra, az Európai Szciális Alapra és a Khéziós Alapra vnatkzó általáns rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályn kívül helyezéséről) az Európai Parlament és a Tanács /2006/EK rendelete (2006. július 5. - az Európai Reginális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályn kívül helyezéséről) a Bizttság /2006/EK rendelete (2006. december 8. - az Európai Reginális Fejlesztési Alapra, az Európai Szciális Alapra és a Khéziós Alapra vnatkzó általáns rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK Tanácsi rendelet, valamint az Európai Reginális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vnatkzó szabályk meghatárzásáról) és a partnerség elvének figyelembevétele mellett került kidlgzásra. A bilaterális prgram munkanyelve az angl, ezért a teljes prgramdkumentum és a hzzá kapcslódó stratégiai környezetvizsgálat is angl nyelven került kidlgzásra. 1. Prgramzási flyamat A prgramzási flyamat 2006 januárjában kezdődött és az peratív prgram Európai Bizttság általi elfgadásával zárul. A tervezési flyamat kezdetén egy kétldalú prgramzó munkacsprt (Task Frce) került felállításra, amely a prgramzási flyamat irányítását, felügyeletét látta el. Tagjai az alábbi intézmények delegált képviselői: Magyarrszág Rmánia Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium VÁTI Kht. BRECO Reginális Irda a Határmenti Együttműködésért Szablcs-Szatmár-Bereg Megye képviselői Szatmár Megye képviselői Hajdú-Bihar Megye képviselői Békés Megye képviselői Csngrád Megye képviselői Bihar Megye képviselői Arad Megye képviselői Temes Megye képviselői A prgramzási flyamat szakmai egyeztetései: január 21. Budapest A prgramzást felügyelő Task Frce megalakuló ülésének előkészítő találkzója április 11. Békéscsaba 1. Task Frce találkzó Az Operatív Prgram kncepciójának, a tervezési flyamat ütemezésének ismertetése 3

4 2006. június 20. Temesvár 2. Task Frce találkzó szeptember 4. Nyíregyháza 3. Task Frce találkzó nvember 21. Szatmárnémeti 4. Task Frce találkzó január 30. Hajdúszbszló 5. Task Frce találkzó június 19. Makó Az Operatív Prgram analízis, stratégia részeinek megvitatása. Az Operatív Prgram analízis, stratégia és a prgram végrehajtási fejezeteinek a megvitatása. Az Operatív Prgram analízis, stratégia, és priritás részeinek az elfgadása. Az Operatív Prgram végrehajtási fejezetének megvitatása. Ex-ante és Stratégiai Környezet Vizsgálat eredményeinek ismertetése. Az Operatív Prgram ismertetése szeptember szeptember któber któber 04. Reginális wrkshp Temesvár, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti Reginális wrkshp Az Operatív Prgram ismertetése. Az peratív prgram szerkezeti felépítése: I. Bevezetés II. A prgramterület elemzése III. Stratégiai prgram és az peratív prgram általáns célkitűzései IV. Priritási tengelyek, indikátrk V. A prgram végrehajtása VI. Pénzügyi terv Jelen dkumentum nem tér ki a prgramterület elemzése kapcsán az adatk, megállapításk bemutatására, a prgram kherencia-vizsgálatára más nemzeti, ágazati prgramkkal, a krábbi együttműködési tapasztalatk bemutatására és a prgram végrehajtását leíró fejezetekre, hanem a levnt következtetéseket és megállapításkat SWOT elemzés keretében mutatja be. 2. A prgramterület bemutatása és SWOT elemzés Az peratív prgram támgatásra jgsult területei négy négy egymással határs megyét fglalnak magukban. Ezek lefedik Magyarrszág keleti és dél-keleti, Rmánia nyugati és északnyugati részét: Magyarrszág Szablcs-Szatmár-Bereg megye Hajdú-Bihar megye Békés megye Csngrád megye Rmánia Szatmár megye Bihar megye Arad megye Temes megye 4

5 SWOT ELEMZÉS Erősségek A határn áthaladó főbb közlekedési útvnalak és határátkelőhelyek az elmúlt években jelentős fejlesztésen mentek keresztül Az 5 nemzetközi repülőtér jó légi megközelíthetőséget biztsít a térségnek, kiemelhető a temesvári repülőtér szerepe. Tiszta, érintetlen, vnzó természeti környezet (különösen Hajdú-Bihar, Bihr, Arad és Temes megyékben) A települési és megyei önkrmányzatk között egyre élénkebb határn átnyúló kapcslatk alakulnak ki, 3 Eurrégió teljesen lefedi a határszakaszt. Egyre élénkebb kereskedelmi kapcslatk alakulnak a szmszéds megyék között Növekvő külföldi befektetések jellemzik a határtérséget, beleértve a magyar tőkét rmán ldaln A megyeszékhelyek, mint gazdasági közpntk kiegyensúlyztt földrajzi elhelyezkedése a határtérségben A felsőfkú ktatási intézmények kiterjedt hálózata széles tudásbázist eredményez, és megfelelő alapt képeznek a kutatás-fejlesztésnek (különösen Szegeden, Debrecenben, Nagyváradn, Aradn és Temesvárn) Multikulturális hagymányk és skféle etnikai megsztás jellemzi a határtérséget, elsősrban a rmán ldaln Növekvő számú határn átnyúló közösségi kezdeményezések közintézmények, nn-prfit szervezetek között Gyengeségek Nem megfelelő kiépítettség és minőségű a kis települések összeköttetése magasabb rendű utakkal Hiánys közúti kapcslat a határ két ldalán lévő települések között. Hiánys vasúti kapcslatk, összeköttetések, alacsny minőségű vasúti szlgáltatás Kiépítetlen ivóvíz és szennyvíz-infrastruktúra elsősrban a rmán ldaln A határtérség biznys részeiben a nem megfelelő ipari szennyezés kezelése kmly környezeti kckázatt jelent Krábbi beavatkzásk ellenére a flyók szennyezése még mindig prblémát jelent. Alacsny az egy főre jutó GDP Magas a mezőgazdaság szerepe a gazdaság szerkezetében, ami a jelenlegi frmájában nem biztsít megfelelő életszínvnalat az abból élők számára. Tőkehiány, alacsny termelékenység, krlátztt versenyképesség jellemzi a kis és középvállalkzáskat. Infrmációk hiánya az üzleti együttműködés lehetőségeiről, alacsny szintű üzleti együttműködések jellemzik a térséget (beszállítói hálózatk, klasszterek) Fejletlen K+F infrastruktúra, alacsny szintű együttműködés a K+Fben Alacsny szintű IT használat és szélessávú Internet elérés Nagyn alacsny gazdasági aktivitási arány és magas munkanélküliség a jellemző (különösen a magyar ldaln) Hiánys üzleti infrastruktúra Kevés a jelentős turisztikai látványsság és a jó minőségű turisztikai infrastruktúra; gyakran alacsny színvnalú turisztikai szlgáltatásk jellemzőek. Hiányznak a turisztikai nevezetességekről szóló infrmációk, a versenyképes turisztikai termékek Negatív demgráfiai trend: természetes fgyás és jelentős 5

6 elvándrlás jellemzi, főleg a magyar térséget Szükséges szakismeret hiánya fedezhető fel néhány szakterületen (úgymint turizmus, szciális ellátás, prjektmenedzsment, IT) Lehetőségek Veszélyek Rmánia csatlakzása az Európai unióhz a prgramperiódus elején jgharmnizációt és az adminisztrációs rendszerek összehanglását fgja eredményezni. A két rszág nemzeti plitikáinak összehanglása tvább erősíti az együttműködéseket valamennyi területen. A határn átnyúló együttműködésben megnövekedett a felhasználható pénzösszeg és közös felhasználási rend lesz érvényben mindkét ldaln. Államhatárk fkzats megszűnése (Csatlakzás a Schengeni egyezményhez) Jelentős közúti fejlesztések magyar és rmán ldaln egyaránt, az együttműködési övezetet érintve Nagyszámú rmán látgatók, beutazók Magyarrszágn. A magyar beutazók száma egyre növekszik Rmánia irányába Növekvő gazdasági teljesítmény (GDP) Rmániában és Magyarrszágn Magas minőségű, nagy mennyiségű termálvízfrrásk megléte a határ mindkét ldalán Az EU környezetvédelmi előírásai a természetvédelem területén közös cselekvéseket követelnek meg. A lassú autópálya fejlesztések a rmán ldaln hátráltatják a közös gazdasági fejlesztést A vidéki területek nehézkes elérhetősége tvábbi leszakadáshz vezet. Magas a kckázata a nagy mennyiségű ipari szennyezésnek és árvíznek. Nem teremtődnek meg a határn átnyúló egészségügyi együttműködés feltételeinek jgi, intézményi feltételei Összefglalás: Visznylag hmgén jellegéből adódóan a térség száms tekintetben hasnló prblémával és hasnló kihíváskkal szembesül a határ mindkét ldalán. Gyengeségek-veszélyek A határtérségben az egyik legnagybb kihívást a gyengén kiépített közúti infrastruktúra jelenti. Nha néhány éve a főbb közlekedési útvnalak, határátkelőhelyek javítása, felújítása flyamatsan zajlik, az alacsnyabb rendű utak bekötéseinek hiánya tvábbi nehézségeket, szűk keresztmetszetet kz a határátkelésben. Az utak fejlesztésének és az összeköttetések kiépítettségének elmaradása a periférikus térség tvábbi lemaradásáhz vezethet. Az ivóvíz és szennyvízhálózat nem megfelelő kiépítettsége, valamint az ipari szennyezések krlátlan fennmaradása tvább növeli a szennyezés és környezeti katasztrófák veszélyét. Éppen ezért a visznylag még 6

7 érintetlen, tiszta természeti környezet fenntartása érdekében a szennyezés és természeti katasztrófák megelőzését célzó beavatkzásk fnts szerepet kapnak az intézkedések között. A helyi kis- és középvállalkzáskat tőkehiány és alacsny termelékenység jellemzi, ami gátlja versenyképességük növekedését, és visszatartó erőt jelent a határ menti együttműködésben. Ez utóbbinak szintén nem kedvez a szélessávú Internet kiépítetlensége, és a vállalkzásk közepes szintű IT ismerete, alkalmazása. Erősségek-lehetőségek A határn áthaladó főbb közlekedési útvnalak, és a térségben működő 5 nemzetközi repülőtér visznylag jó megközelíthetőséget biztsít, ami elősegíti a térség iránt érdeklődő turisták és befektetők számának növekedését. A kedvező földrajzi fekvés Szerbiával és Ukrajnával való szmszédság és a keresztülhaladó TEN közlekedési flysó -, a gazdasági közpntk (megyeszékhelyek) kiegyensúlyztt elhelyezkedése, valamint a főutak jelentős fejlesztése (elsősrban magyar ldaln) a térség biznys területeinek lgisztikai közpnttá történő fejlesztésének alapját jelenthetik. A közös történelmi múlt, hagymányk, a rmán ldal etnikai megsztttsága különleges adttságt jelent a térségnek, ami megkönnyítheti a partneri együttműködést szinte valamennyi területen, de leginkább a közösségek közötti együttműködésben (P2P). Magas színvnalú képzést nyújtó felsőfkú ktatási intézmények működése szintén az egyik legfntsabb erőssége a térségnek, ami száms szakterületen a minőségi ktatás és kutatás-fejlesztés hátterét jelenti. Az egyetemek közötti, valamint az egyetemek és a vállalkzásk közötti határn átnyúló együttműködés jelenleg csak krlátztt mértékben van jelen, a későbbiekben fnts szerepet kell kapnia a határtérség integrált fejlesztésében és versenyképességének növelésében. Rmánia csatlakzása az Európai Unióhz az uniós jganyag fkzats átvételét, az adminisztrációs rendszerek harmnizálását, végül pedig az államhatárk teljes megszűnését fgja eredményezni. Ezek a tények fgják leginkább meghatárzni a határtérség közös fejlődését. A fenti megállapításk alapján kijelenthető, hgy elsősrban a közlekedési, kmmunális és IT infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen a térség tvábbi leszakadásának megállításáhz és a térség vnzerejének növeléséhez. Mindezek mellett a környezetvédelem mindenhl párhuzamsan kell, hgy megjelenjen a környezeti katasztrófák magas kckázata miatt. Mindezeket figyelembe véve körvnalazódtak azk a területek, melyeken a magyar-rmán határtérségnek jó adttságai, esélyei vannak a meg növekedet Európai Uniós frrásk hatékny felhasználására: kutatás-fejlesztés, innváció, ktatás, környezetvédelem, lgisztika, üzleti együttműködés, kultúra, egészségügy. 3. Közös, határn átnyúló fejlesztési stratégia, prgramcélk 3.1 Stratégia A bemutatásra kerülő stratégia a jelenleg végrehajtás alatt álló Magyarrszág Rmánia és Magyarrszág- Szerbia és Mntenegró Közösségi Kezdeményezési Prgram stratégiájának tvábbvitele, a következő szempntk figyelembevételével: A leendő területi együttműködési prgram más támgatásra jgsult földrajzi területekre terjed ki. Kétldalú, csak a magyar-rmán határ mentén fekvő megyéket érinti. Rmánia a prgramperiódus elején csatlakztt az Európai Unióhz, melynek következtében a két rszág között húzódó határ az Európai Unió belső határszakaszává vált. A as időszakra szóló Cmmunity Strategy Guidelines n Chesin (CSG) figyelembe vétele, mely a Strukturális Alapkból végrehajtásra kerülő prgramk általáns kereteit adja. A stratégia közpnti eleme váltzatlan maradt: A határmenti térség által nyújttt közös lehetőségek jbb kihasználása érdekében a különböző szereplők emberek, gazdasági szereplők, közösségek közelebb kerüljenek egymáshz. A prgramtérség egy sajáts mmentummal jellemezhető: Rmánia csatlakzása az Európai Unióhz az rszághatár fkzats eltűnéséhez fg vezetni, amely ma még elválasztja egymástól az embereket, közösségeket, akik egyébként száms természeti és kulturális kapcslatkkal kötődnek egymáshz. Ez a jelentős váltzás a stratégiában is fnts szerepet kap. 7

8 A javaslt stratégia ezért ezen egyszeri lehetőség kihasználására épül, vagyis: Az együttműködés kulcsfeltételeinek javítása a legfntsabb akadályk leküzdése által A jelenleg is fellelhető együttműködési kezdeményezések támgatása Rmánia Európai Uniós taggá válásával egy sr lyan adminisztratív tényező megszűnik, melyek eddig gátlói vltak az együttműködéseknek. Az együttműködés mindaddig nem tud kiteljesedni, míg annak legfntsabb előfeltételei nem biztsítttak. Először is az intézményeknek, vállalkzásknak, településeknek infrmációra van szükségük ahhz, hgy megismerhessék és kihasználhassák az üzleti életben, ktatásban, kultúrában vagy az idegenfrgalmban rejlő lehetőségeket. Másdsrban, az infrmáció birtkában szükség van arra, hgy szmszéds rszágbeli partnereiket, céljaikat el tudják érni, meg tudják közelíteni különösebb nehézségek nélkül. A személyek, vállalkzásk, intézmények egymáshz közelebb vitele fejlett közlekedési infrastruktúrát követel meg. Mindezek következtében, a tervezett stratégia első pillére az infrmációáramlás javítását és a közlekedésfejlesztést célzza meg. Ha már a kulcsfeltételek biztsítttak, az együttműködés egyéb más területeken is létrejöhet; ebből következően a tervezett stratégia másdik pillére a száms területen létrejövő együttműködési kezdeményezések támgatására kncentrál. 3.2 Célk Az együttműködési prgram átfgó, stratégiai célja A határmenti térségben élő, tevékenykedő emberek, közösségek, gazdasági szereplők közelebb hzása egymáshz a térség közös fejlesztése érdekében, a határrégiók kmparatív előnyeinek kihasználására építve. Specifikus célk: A prgram átfgó célja és a stratégia kulcselemei a következő specifikus célk kialakításáhz vezettek: 1. Specifikus cél: A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a térségen belüli jbb összeköttetés kialakítása érdekében 2. Specifikus cél: A térségen belül hatéknyabb infrmációáramlás 3. Specifikus cél: A közös természeti erőfrrásk hatékny használata, a természeti értékek védelme a határtérségben 4. Specifikus cél: A gazdasági kapcslatk élénkítése a határtérségben, fenntartható gazdaságfejlesztés a kmparatív előnyök kihasználására építve 5. Specifikus cél: Társadalmi és kulturális kherencia erősítése az emberek és közösségek között. A fenti specifikus célk a közös fejlődés alapjainak megteremtésére összpntsítanak. Emellett a prgramnak hzzá kell járulnia a biztnságs és a krábbinál kedvezőbb társadalmi, gazdasági, munkaerőpiaci körülmények megteremtéséhez a hrizntális elvek betartásával. Ezen megközelítés alapján, a prgramn belül valamennyi beavatkzás: Biztsítani fgja a nemek közötti esélyegyenlőséget, Figyelembe fgja venni a hátránys helyzetűek, fgyatéksk speciális szükségleteit, Biztsítani fgja a természeti és épített környezet védelmét. A fent említett hrizntális célkat a teljes prgramciklus srán valamennyi intézkedés esetén figyelembe kell venni, beleértve a prgramzást, a mnitring indikátrk meghatárzását és értékelését, a prjekt-kiválasztási kritériumk kialakítását, a prjektértékelést és a nyertes prjektek megvalósítását. 3.3 Priritási tengelyek A javaslt stratégia két fő pillérre épül, ennek nymán két priritási tengely került meghatárzásra a stratégiai célk végrehajtásáhz: Az első priritás az első pillérhez, a másdik priritás a másdik pillérhez kapcslódik. 8

9 Ezen túlmenően egy harmadik priritási tengely is kialakításra került, a technikai segítségnyújtás, melynek célja a prgram megvalósításának és a hatékny prgrammenedzsment és infrmációáramlás biztsításának érdekében a végrehajtás és az ehhez kapcslódó menedzsment és eszközrendszer működésének biztsítása 1. Priritás: Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása 2. Priritás: A határ menti térség gazdasági és társadalmi khéziójának erősítése 3. Priritás: Technikai segítségnyújtás Az 1. priritás az 1., 2., és 3. specifikus cél, a 2. priritás a 4. és 5. specifikus cél eléréséhez járul hzzá. A priritási tengelyek és prgramcélk közötti kapcslatt a következő ábra szemlélteti: 1. Ábra A határmenti térségben élő, tevékenykedő emberek, közösségek, gazdasági szereplők közelebb hzása egymáshz a térség közös fe jlesztése érdekében, a határrégiók kmparatív előnyeinek kihasználására építve. CÉLOK PRIORITÁSI TENGELYEK A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a térségen belüli jbb összeköttetés kialakítása érdekében A térségen belül jbb infrmációáramlás a közös lehetőségekről A közös természeti erőfrrásk hatékny használata, a természeti értékek védelme Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcs feltételek javítása Technikai segítségnyújtás A gazdasági kapcslatk élénkítése a határtérségben, fenntartható gazdaságfejlesztés a kmparatív előnyök kihasználására építve Társadalmi és kulturális kherencia erősítése az emberek és közösségek között. Társadalmi és gazdasági khézió erősítése a határmenti térségben A priritási tengelyekre épülő beavatkzásk A priritási tengelyekre épülő stratégia beavatkzáskn és akciókn keresztül kerül végrehajtásra. A következő ábra a javaslt intézkedéseket mutatja priritásnként. 9

10 2. Ábra Magyarrszág-Rmánia Határn Átnyúló Együttműködési Prgram Priritás Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlődéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása 2. Priritás A határmenti terület társadalmi, gazdasági khéziójának erősítése 1.1 Beavatkzás: Határn átnyúló közlekedés fejlesztése 1.2 Beavatkzás Határn átnyúló kmmunikáció javítása 1.3 Beavatkzás Környezetvédelem 2.1 Beavatkzás Határn átnyúló üzleti együttműködés támgatása 2.2 Beavatkzás Együttműködés támgatása a K+F és innváció területén 2.3 Beavatkzás Munka erőpiaci és ktatási együttműködések támgatása - készségek, ismeretek közös fejlesztése 2.4 Beavatkzás Együttműködés az egészségügyben, közös veszélyek megelőzése 2.5 Beavatkzás Közösségek közötti együttműködés 3. Priritás Technikai segítségnyújtás 1. Priritás: Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása A priritás fő célkitűzései Az 1. priritásra allkált frrásk a közös fejlődés kulcsfeltételeinek megteremtését fgják szlgálni. Ez magában fglalja a közlekedési (közösségi közlekedés is) és a kmmunikációs infrastruktúra fejlesztését, amelyek elengedhetetlen eszközei a megfelelő személyi és teherszállításnak és az infrmációáramlásnak. Mindezek mellett, a priritás lyan tevékenységeket is tartalmaz, amely a visznylag érintetlen, tiszta természeti környezet megóvását célzza, amely szükséges lételeme bármilyen emberi cselekvésnek. A priritás közvetlenül az 1-es, 2-es, 3-as, közvetve pedig a 4-es és 5-ös célkitűzések elérését segíti elő. Célcsprt és kedvezményezettek A priritás célcsprtjai (1) egyének és háztartásk, (2) vállalkzásk, (3) nem krmányzati nn-prfit szervezetek, (4) krmányzati intézmények, szervezetek. A ptenciális pályázók a következők: Helyi önkrmányzatk és intézményeik Útgazdálkdási szervezetek, intézmények 10

11 Magyar ill. Rmán Államvasutak Állami tulajdnú közlekedési vállalatk Vízgazdálkdási szervezetek Természetvédelmi szervezetek, intézmények Nemzeti Park Felügyelőségek és menedzsment szervezetek Nem állami nn-prfit szervezetek (NGOs) Kistérségi társulásk Reginális fejlesztési ügynökségek Megyei fejlesztési ügynökségek, megyei fejlesztési tanácsk Eurrégiók menedzsment szervezetei Stb. Beavatkzásk indikatív listája 1.1 Beavatkzás: A határn átnyúló közlekedés fejlesztése Határn átnyúló, településeket összekötő útszakaszk építése, felújítása, szélesítése Településeket a határhz vezető főutakra kötő, alacsnyabb rendű utak építése, felújítása, szélesítése Határn áthaladó vasútvnalak egyes rövidebb szakaszainak fejlesztése a nemzetközi vasúti személy- és teherfrgalm javítása érdekében Útfejlesztéshez kapcslódó megvalósíthatósági tanulmányk, műszaki tervdkumentumk, építési tervek, környezeti hatástanulmányk kidlgzása Nagy vlumenű, reginális hatású vasútfejlesztések előkészítése. Vasútfejlesztéshez kapcslódó megvalósíthatósági tanulmányk, műszaki tervdkumentumk, építési tervek, környezeti hatástanulmányk kidlgzása Új, rendszeres határn áthaladó közösségi közlekedési szlgáltatásk javítását célzó prjektek megvalósítása; menetrendek összehanglása, infrmációnyújtás hatéknyabbá tétele; a szlgáltatásk összehanglását, javítását vizsgáló tanulmányk kidlgzása 1.2 Beavatkzás : A határn átnyúló kmmunikáció javítása A szélessávú Internet elérésének segítése, infrastruktúrafejlesztés a településeken. A közös, határn átnyúló infrmáció és telekmmunikációs technlógia (ICT) fejlesztése Országs főhálózatra való kapcslódás elősegítése Két vagy több település közötti elsztóhálózat kiépítése Végfelhasználói pntk kiépítése Közösségi kapcslódási prgramk kialakítása a térségben (például isklákban, könyvtárakban, egyéb közösségi helyeken) A határn átnyúló hírközlés lehetőségeinek kiépítése, fejlesztése (pl. rendszeres műsrsugárzás a helyi TV-ben, rádióban, időszaks melléklet a helyi sajtóban határn átnyúló témában.) Együttműködés lehetőségeit vizsgáló tanulmányk kidlgzása a fenti területekre vnatkzóan. 1.3 Beavatkzás : Környezetvédelem Természetvédelem 11

12 Intézmények közötti együttműködés (természetvédelmi hivatalk, ügynökségek, természetvédelmi területek kezelő szervezetei között) természetvédelmi területek közös menedzsmentjének kialakítása, erre irányuló tervek kialakítása természetvédelmi területek infrastruktúrájának fejlesztése, látgathatóság feltételeinek megteremtése Tudatfrmáló, PR tevékenységek: Közös knferenciák, szakmai műhelyek, kiállításk, többnyelvű ismeretterjesztő, kmmunikációs anyagk (kiadványk, CD-k, könyvek, katalógusk) Vízgazdálkdás, vízminőség-javítás Intézmények közötti együttműködés támgatása, tevékenységük összehanglása a közös árvízvédelem, vízszennyezés megelőzése területén Szennyezés csökkentés Árvíz-előrejelzési rendszerek összehanglása Árvíz- és belvízvédelmi intézkedések, beruházásk A határtérség természetes vizeinek minőségét javító beruházásk Hatékny hulladékgyűjtési és határn átnyúló feldlgzási rendszerek kialakítása. Határn átnyúló szennyvízprblémák megldása. A fenti területekre közös megldást vizsgáló tanulmányk kidlgzása; beruházási prjektek előkészítése. 2. Priritás: Társadalmi és gazdasági khézió erősítése a határmenti térségben A priritás fő célkitűzései A 2-es priritás a különböző területeken jelenleg meglévő együttműködéseket kívánja tvábbfejleszteni, a határmenti térség közös gazdasági, társadalmi khéziójának erősítése érdekében. A priritás átfgó célja gazdasági versenyképesség növelése az üzleti környezet és az emberi erőfrrás fejlesztése által. A priritás közvetlenül a 4-es és 5-ös célkitűzések elérését segíti elő. Célcsprt és kedvezményezettek A priritás célcsprtjai (1) egyének és háztartásk, (2) vállalkzásk, (3) nem krmányzati nn-prfit szervezetek, (4) krmányzati intézmények, szervezetek. A ptenciális pályázók a következők: Helyi önkrmányzatk és intézményeik Gazdaságfejlesztési nn-prfit szervezetek Felsőfkú ktatási intézmények, kutatási intézmények Alap és középfkú isklák, szakképző intézmények Kamarák Nn-prfit turisztikai szervezetek Egyéb nem állami, nn-prfit szervezetek (NGOs) Kistérségi társulásk Reginális fejlesztési ügynökségek Megyei fejlesztési ügynökségek, megyei fejlesztési tanácsk Eurrégiók menedzsment szervezete Munkaügyi közpntk, munka erőpiaci nn-prfit szervezetek 12

13 Közegészségügyi intézmények Tűzltóság, katasztrófavédelem, rendőrség Múzeumk, könyvtárak, színházak, művelődési házak Stb. Beavatkzásk indikatív listája 2.1 Beavatkzás: Határn átnyúló üzleti együttműködés támgatása Üzleti infrastruktúra fejlesztése Üzleti infrastruktúra (ipari területek, ipari parkk, közös lgisztikai közpntk, inkubátrházak, kereskedelmi közpntk) kialakítása és a meglévők bővítése közvetlenül a határn átnyúló üzleti kapcslatk fejlesztése érdekében (beleértve a földterületek fejlesztését, infrastruktúrával történő ellátását és eszközök beszerzését is). Kisméretű turisztikai beruházásk, a turisztikai infrastruktúra fejlesztése (határn átnyúló gyalgösvények, kerékpárútvnalak, lvaglópályák kialakítása). Desztináció menedzsment Üzleti infrastruktúrafejlesztéshez kapcslódó megvalósíthatósági tanulmányk, műszaki tervdkumentumk, építési tervek, környezeti hatástanulmányk, piackutatásk kidlgzása Üzleti együttműködés támgatása Határn átnyúló együttműködések, klaszterek kialakításának elősegítése Határn átnyúló vállalkzásösztönzés, KKV-k részére nyújttt infrmációszlgáltatás, tanácsadás fejlesztése (Internet-alapú infrmációs kiadványk, hírlevelek) Üzleti találkzók, kiállításk (mezőgazdasági, ipari, szlgáltatói) szervezése 2.2 Beavatkzás: Együttműködés ösztönzése a kutatás-fejlesztés (K+F) és innváció területén Közös és egymást kiegészítő kutatásk, és a közös kutatáshz kapcslódó K+F és innvációs infrastruktúrafejlesztések. Már meglévő, határn átnyúló együttműködést szlgáló K+F és innvációs infrastruktúra fejlesztése, speciális eszközök, berendezések beszerzésének összehanglása, új kutatóállmásk kialakítása. Új partnerségek kialakításának, innvatív tevékenységek, egyetemek, kutatóközpntk és vállalkzásk közötti együttműködések ösztönzése, kutatók csereprgramja. Közös kutatásk végzése, K+F és innvációs eredmények terjesztése, technlógiatranszfer a vállalkzói szektr felé. Kutatás-fejlesztés és innvációs közpntkhz kapcslódó megvalósíthatósági tanulmányk, műszaki tervdkumentumk, építési tervek, környezeti hatástanulmányk, elkészítése, piackutatás 2.3 Beavatkzás: Együttműködés a munkaerőpiacn, ktatásban készségek, ismeretek közös fejlesztése Képzési és ktatási infrastruktúra fejlesztése, szakképző intézmények, isklák fejlesztése, amennyiben ezek határn átnyúló humán erőfrrás fejlesztési tevékenységet szlgálnak. Tudástranszfer-hálózatk kialakítása, a legjbb gyakrlatk megsztása az ktatási intézmények között. Hátránys helyzetű, fgyatékkal élő gyermekek ktatásával kapcslats jó gyakrlatk megsztása. Oktatási intézmények közötti együttműködés, közös tananyagfejlesztés, kurzusk, tréning prgramk tartása. Hiányszakmákat érintő speciális, közös tréningprgramk kidlgzása (felnőttképzés keretein belül) A strukturális munkanélküliség csökkentését célzó, képző, szakképző, egész életen át tartó tanulási prgramk: fglalkztatási, munkaügyi szervezetek együttműködése, hálózatk kialakítása, a határn 13

14 túli munkaerőpiacra vnatkzó infrmációk összegyűjtése, megsztása. Közös munkaerőpiaci mnitring és infrmációs rendszerek kialakítása, működtetése, jó munkerőpiaci gyakrlatk megsztása. 2.4 Beavatkzás: Egészségügy és közös veszélyelhárítás Egészségügyi szlgáltatók közötti együttműködések (rvsi műszerek, berendezések összehanglt beszerzése, közös használata, közös kutatási infrastruktúrák tervezése, n-line hálózatk kialakítása) Közös egészségügyi szlgáltatásk kialakítása (a határ közelében lévő kórházak kapacitásainak kiaknázása, a külföldi egészségügyi biztsítási rendszerek kölcsönös elismerése, közös betegbiztsítási kártya bevezetése, a betegvizsgálat és után követés közös n-line rendszerének kialakítása) a hsszú várólisták kialakulásának elkerülése érdekében. Mechanizmusk kialakítása a hirtelen keletkező, gyrs beavatkzást igénylő, sürgős esetekre (pl. közlekedési balesetek, tűzvész, természeti katasztrófák, bűnesetek, stb.) Közös riasztási tervek, kmmunikációs kapcslatk, közös mnitring, megelőző intézkedések kialakítása. A sürgősségi, katasztrófaesetekben fellépő szervezetek személyzetének közös képzése, beleértve alapfkú nyelvképzést is. 2.5 Beavatkzás: Közösségek közötti együttműködés Közös, innvatív kulturális- és sprtesemények szervezése Közös knferenciák, szemináriumk, szakmai műhelyek szervezése különféle szakterületeken Általáns isklák közötti együttműködés, fiatalk csereüdültetése, közös prgramk szervezése Tréningek szervezése az Internet és számítástechnikai használat növelése érdekében A határ mentén jelen lévő nemzeti kulturális örökség védelme a kulturális intézmények határn átnyúló együttműködéseinek támgatása által. (múzeumk, színházak, könyvtárak) 3. Priritás: Technikai segítségnyújtás A priritás célja a prgram hatékny, eredményes és átlátható irányításának és működésének biztsítása. A sikeres megvalósítás érdekében jelentős végrehajtási rendszerek felállítására és működtetésére van szükség. 3.1 Beavatkzás A prjektek előkészítése, kiválasztása, értékelése A közös intézményi struktúra működtetése A Közös Technikai Titkárság és Inf Pnt munkájának biztsítása A Mnitring és Irányító Bizttságk működéséhez kapcslódó tevékenységek A Közös Mnitring és Infrmációs Rendszer felállítása és működtetése Jelentések és tanulmányk készítése Helyszíni ellenőrzések Infrmációs és kmmunikációs tevékenységek 4. Pénzügyi terv A Magyarrszág Rmánia Határn Átnyúló Együttműködési Prgram finanszírzási kereteit 85% - ban az Európai Reginális Fejlesztési Alap, 10%-ban a nemzeti társfinanszírzás biztsítja, valamint a kedvezményezettől várt önerő 5%. A prgram keretében mintegy millió EUR uniós frrás kerülhet felhasználásra. A következő táblák a prgram pénzügyi terveit mutatják be. 14

15 1 Tábla : A pénzügyi előirányzatk éves bntása a 2007 és 2013 közötti időszakra az Európai Reginális Fejlesztési Alapból Az összegek euróban értendők ERFA Összesen: Tábla : A közösségi hzzájárulás és az annak nemzeti szinten megfelelő hzzájárulásk teljes pénzügyi előirányzatának összege valamennyi priritási tengely vnatkzásában Priritási Tengely 1 Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása Közösségi hzzájárulás (a) Az összegek euróban értendők: Nemzeti társfinanszírzás (b) Nemzeti magán frrás (c) Frrás összesen (d) = (a)+(b)+ (c) Tásrfinanszírzási ráta % (e)=(a)/(d) EFB hzzájárulás Más frrásk Priritási Tengely 2 Társadalmi és gazdasági khézió erősítése a határmenti térségben Priritási Tengely 3 Szakmai segítségnyújtás Teljes összeg

16 5. A prgram végrehajtása A prgram végrehajtását a közösen felállíttt intézményi struktúrák látják el. Felelős intézmény Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Magyarrszág Igazló Hatóság Ellenőrzési Hatóság Nemzeti hatóság Közös Technikai Titkárság Kntrll egység Pénzügyminisztérium Magyarrszág Krmányzati Ellenőrzési Hivatal Magyarrszág Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Magyarrszág Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium Rmánia VÁTI Kht. Budapest Magyarrszág VÁTI Kht. Budapest, Békéscsaba, Mátészalka / Magyarrszág BRECO Irda Nagyvárad, Temesvár, Szatmárnémeti, Arad Rmánia Felelős az peratív prgram hatékny és eredményes pénzgazdálkdás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért. Felel az igazlt költségnyilatkzatk és kifizetési kérelmek elkészítéséért és azk benyújtásáért a Bizttsághz. Felel a menedzsment és az ellenőrzési rendszer hatékny ellenőrzéséért Felel a prgram prjektpartner szintű peratív irányításáért, az ellenőrzési rendszer felállításáért Támgatja az Irányító Hatóság, Mnitring és Irányító Bizttságk munkáját. Felel a kedvezményezettek által benyújttt kiadásk ellenőrzéséért és igazlásáért. Pályázati rendszer A prgram megvalósításának közös, illetve nemzeti/reginális székhelyű végrehajtó szervezetei lyan hálózatként működnek majd, amelyek megfelelő keretet biztsítanak a határtérség közös céljaira és célkitűzéseire összpntsító, flyamats pályáztatási rendszer keretében kiválaszttt közös prjektek megvalósításáhz. A prgram átfgó krdinációjáért a közös szervezetek felelnek, így többek között a stratégiai irányk meghatárzásáért és megtartásáért felelős Közös Mnitring Bizttság albizttságaként működő Közös Irányító Bizttság is, melynek legfőbb feladata a közös pályázati rendszer keretein belül a prjektek közös kiválasztása és jóváhagyása. Az Európai Bizttság nvember 29-i brüsszeli, az Európai Területi Együttműködési Prgramkkal kapcslats munkatalálkzóján elhangztt bizttsági állásfglalással összhangban semmilyen előzetes értékelési (pre - assessment) flyamat, tevékenység nem megengedett a Prgram keretein belül! 16