Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Hogyan változik a cafeteria 2017-től?

Átírás

1 Cafeteria Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Hogyan változik a cafeteria 2017-től? A Magyar Közlöny évi 87. számában, június 15-én jelent meg a évi LXVI. törvény Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról. A törvény tartalmazza többek között a évre érvényes, cafeteria területre vonatkozó szabályokat. Mint az a híradásokból és az előzetes törvényjavaslatból is várható volt, a cafeteriát érintő uniós döntés után újra kell tanulnia a cégeknek a VBK-t. Tény, hogy alaposan átszabta a törvényalkotási bizottság az adótörvénycsomag zárószavazása előtt pár nappal a parlament elé terjesztett összegző módosító javaslatában 2017-re a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások adózási feltételrendszerét, melyet végül az Országgyűlés június 07-én elfogadott. Nézzük a változó szabályokat részleteiben... Mi minősül évben béren kívüli juttatásnak? évtől a béren kívüli juttatások köre jelentősen átalakul, az alábbi juttatásokat lehet kedvező adózás mellett biztosítani a munkavállalóknak: - évi 100 ezer forintig pénzösszeget, - az eddig is használt SZÉP kártya elemeket összesen 450 ezer forint összeghatárig. A SZÉP kártya alszámlák tekintetében változás nincs, azaz szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint, vendéglátás alszámlára legfeljebb 150 ezer forint, szabadidő alszámlára pedig legfeljebb 75 ezer forint támogatás utalható. Jogszabályi hely: SZJA törvény 71.. (1) bekezdés Továbbá Béren kívüli juttatásnak minősül a) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész ; b) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott egyébként adóköteles jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. Jogszabályi hely: SZJA törvény 71.. (2) bekezdés

2 Éves rekreációs keretösszeg és a szorzószámok alakulása Jelentős változás, hogy a törvény más szabályokat állapít meg a versenyszféra, illetve a közszféra munkavállalóira. A magánszektorban 450 ezer forint a kedvezményes éves cafeteria-keret, amiből százezer forint lehetne a készpénz, a fennmaradó 350 ezer forint kerülhetne SZÉP -kártyára. A közszférában a keretösszeg kétszázezer forint, amely a két juttatási forma között egyenlő arányban oszlana meg. Ezen keretösszegek abban az esetben érvényesek, ha a munkaviszony egész évben fennáll, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, úgy fenti összegeket arányosítani szükséges. Kivétel: ha a munkaviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg. Partnercégeink körében az ún. rekreációs keretösszeg tehát továbbra is 450 ezer forint, mely fenti juttatásokra együttesen értendő, azaz a készpénz összeget, illetve SZÉP kártyára utalt összegeket maximum éves 450 ezer forintig lehet majd 1,3451-es szorzószám mellett biztosítani, az efelett nyújtott összegek már egyéb meghatározott juttatásnak minősülnek és 1,4998-as szorzószám mellett adhatóak. Jogszabályi hely: SZJA törvény 70. (4)-(4a) bekezdés Mi kerül ki évben a béren kívüli juttatások köréből? Kikerül a béren kívüli juttatások közül: a munkahelyi étkeztetés, az iskolakezdési támogatás, helyi utazásra szolgáló bérlet, iskolarendszerű képzés költsége, önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség-, önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói havi hozzájárulás. Szintén kikerül a béren kívüli juttatások köréből az Erzsébet utalvány, tekintettel az Európai Bíróság döntésére. Helyére kissé megemelt összegben a készpénzjuttatás lehetősége kerül. Jogszabályi hely: SZJA törvény 89. (6) bekezdés Egyes meghatározott juttatások köre és mértéke évben Ajándékutalvány (felső összeghatár nélkül) Munkahelyi étkezés (felső összeghatár nélkül) Erzsébet-utalvány (felső összeghatár nélkül) Helyi bérlet (felső összeghatár nélkül) Iskolakezdési utalvány (felső összeghatár nélkül) Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás (havonta a minimálbér 50 %-áig) Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás (havonta a minimálbér 30 %-áig) Fentiek értelmében ezen elemek az eddigi 1,3451- es szorszószám helyett már egyéb meghatározott juttatásnak minősülnek és 1,4998-as szorzószám mellett adhatóak a munkavállalók részére. 2

3 Adómentes juttatások köre 2017 Minimálisan bővül az adómentes juttatások köre, az eddig is érvényben lévő adómentes elemek mellett új lehetőségekben is gondolkodhat évtől a munkáltató: kulturális belépő (kultúra utalvány) kifizetőnként évente legfeljebb ,-Ftig, sportrendezvény belépő (felső összeghatár nélkül), lakáshitel támogatás (5 év alatt legfeljebb 5 millió Ft a jogosultsági feltételek teljesülése esetén), kockázati biztosítás havonta a minimálbér 30 %-áig mobilitási célú munkáltatói támogatás = albérlet munkáltatói támogatása ÚJ! bölcsődei szolgáltatás bölcsődei ellátás ÚJ! óvodai szolgáltatás ÚJ! óvodai ellátás ÚJ! egészségügyi ellátások biztosítása ÚJ! Nézzük az új elemeket részleteiben: Mobilitási célú munkáltatói támogatás: Mértéke: A támogatás alapjául a munkavállaló, vagy a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt bérleti díja, vagy a munkáltató által tulajdonolt lakás szokásos piaci értéke szolgál, mely értéket csökkenti a munkavállaló által fizetett, vagy vele megtéríttetett rész. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes: az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből a) a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát, b) a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát, c) a foglalkoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát meg nem haladó összeg, figyelemmel a 9. pont 9.7. alpont előírásaira is. Folyt. a köv. oldalon... Ajánló ismerje meg az ALFA-HUMAN KFT. szolgáltatásait Cafeteria outsourcing Vállaljuk egyedi béren kívüli juttatási rendszerek egészének vagy részeinek kialakítását, bevezetését, működtetését, belső szabályzatok kidolgozását. Biztosítjuk a folyamatos jogszabálykövetést, szaktanácsadást és adminisztrációt. Bővebb felvilágosításért keresse üzletfejlesztésért felelős munkatársunkat: Varga-Sásváry Mónika humán erőforrás vezető tanácsadó : Látogasson el honlapunkra: 3

4 Folytatás az előző oldalról. Támogatás alanya: A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja, aki esetében az alábbi feltételek fennállnak: határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszony, a munkavállalónak az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, munkaviszonya létrejöttét megelőző 12 hónapban, valamint jelenleg sincs a fentieknek megfelelő lakásban tulajdon vagy haszonélvezeti joga. Munkáltatói kötelezettség: A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről. A Tao. törvény 7. (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki: Az adózás előtti eredményt csökkenti: k) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, l) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege. Jogszabályi hely: SZJA törvény I. számú melléklet 9. pont 9.7. alpont SZJA törvény I. számú melléklet 2. pont alpont (mérték) Megjegyzés: A munkavállalók lakhatásához kapcsolódó további kedvező változtatás, hogy igazodva a kor igényeihez, kibővítésre kerül a munkásszállás fogalma. Eszerint már olyan, több lakóhelyiséggel rendelkező ingatlanban is adómentesen elszállásolhatja a kifizető munkavállalóit, mely lakóhelyiségenként akár csak egy (a feltételeknek megfelelő) személy elszállásolására szolgál. A kormány új intézkedésétől azt várják a szakemberek, hogy enyhülnek majd a munkavállalók mobilitási, lakhatással és utazással összefüggő problémái. Egészségügyi ellátások biztosítása Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpontja a következő g) alponttal egészül ki: A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes: az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott g) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) részére azonos feltételekkel, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhet ő belső szabályzat alapján biztosított, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi ellátás, ide nem értve az utalvány formájában biztosított juttatást; január 01-jétől adómentes lesz a munkáltató által a külön rendeletben meghatározott egészségügyi ellátások biztosítása. A korábbi javaslatban egyes szűrővizsgálatok, fizikoterápiás és mentálegészségügyi ellátások voltak adómentes juttatásként nevesítve, így várhatóan az ilyen jellegű szolgáltatások körét határozza majd meg rendelet. A juttatás nincs felső korláthoz kötve. Jogszabályi hely: SZJA törvény I. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont g.) Bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás Eddig is adómentes juttatásnak volt tekinthető az, ha a munkáltató a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számla ellenében megtéríti a magánszemély által bölcsődei szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan - megelőlegezett összeget vagy pedig egy bizonyos összeget átad a magánszemélynek azzal, hogy a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számlával egy adott időpontig számoljon el. Ez a kör bővül ki a törvény módosulása értelmében óvodai szolgáltatással, valamint bölcsődei és óvodai ellátással is. Jogszabályi hely: SZJA törvény I. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont c.) 4

5 Továbbá fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás, mint adómentes juttatás tekintetében az alábbi lényeges változások lépnek kell figyelembe venni. életbe augusztus 01-i (!) hatállyal: A lakáscélú támogatást érintően az elfogadott törvény megoldja, hogy a lakáscélú támogatás adómentességének egyes feltételeit és szabályait ne kelljen a továbbiakban a lakáscélú állami támogatásokról szóló es kormányrendeletben keresni. A törvény ugyanis augusztus 01-től a kormányrendelet szabályait átemeli az SZJA törvény adómentességre vonatkozó szabályai közé. Így mostantól az SZJA törvény 1. számú mellékletében található meg, hogy mit kell érteni a korszerűsítés, akadálymentesítés, méltányolható lakásigény mértéke, együttköltöző, illetve együttlakó családtagok fogalmai alatt. A fogalmak alapjaiban nem változtak a korszerűsítés és akadálymentesítés tekintetében, ám a méltányolható lakásigény mértéke vonatkozásában új szabályok lépnek életbe. A méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba, három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba. Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. E rendelkezés alkalmazásában lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de a meglévő, kialakult állapotot kivéve legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles ajtó és ablak nélküli falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös Fentiek alapján: térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként másként kell számolni a méltányolható lakásméretet, megszűnik a fél szoba fogalma, így a 8 négyzetméteres szobák is egy szobának számítanak, egy-két személy esetében legfeljebb ha rom szobás, ha rom-négy személy esetében legfeljebb négy szobás lakás felelhet meg az adómentesség feltételeinek (korábbi szabályozás alapján egy -két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba), minden további személy esetében egy lakószobával nő az adómentesen támogatható lakásméret (korábbi szabályozás alapján minden további személy esetében fél lakószobával nőtt a lakásigény mértéke), a testvéren kívül minden közeli hozzátartozót figyelembe vehetünk majd az együtt lakók számának meghatározásakor. Jogszabályi hely: SZJA törvény I. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont augusztus 01-től Impresszum Az ALFA-HUMAN KFT. időszakosan megjelenő szakmai hírlevele. Kiadásért felelős: Szabó Béla ügyvezető igazgató Tartalomért felelős: Konczné Krajnyák Mariann Senior HR tanácsadó Megjelenik: elektronikus hírlevél formájában Terjesztés: Partner cégek részére en, ingyenes A tartalom előzetes egyeztetést követően szabadon felhasználható, forrás megjelöléssel. Várjuk észrevételét! Írjon nekünk Ön is! A kiadvánnyal kapcsolatos észrevételét, kérdését, felmerülő témával kapcsolatos javaslatát az info@alfahuman.hu címre várjuk! 5