A KORMÁNYZAT ENERGIAPOLITIKÁJA. Dr. Szerdahelyi György

Átírás

1 A KORMÁNYZAT ENERGIAPOLITIKÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1

2 Az energiapolitika fő jellemzői Biztosítja az energiaigények és források összhangját (ellátásbiztonság) Kialakítja a piackonform jogi és közgazdasági szabályozást Biztosítja a fogyasztók érdekeinek, valamint a társadalmi érdekeknek az érvényesülését Előtérbe helyezi a környezetvédelmet, a nemzetközi kötelezettségvállalásokat Érvényesíti a parlamenti demokrácia szabályait Megteremti az összhangot az EU szabályozásával 2

3 A magyar energiapolitika alapelvei GYAKORI KÉRDÉS: VAN ENERGIAPOLITIKA? Az energiaellátás biztonsága, az egyoldalú import függőség mérséklése, megfelelő stratégiai készletek és tartalék kapacitások Környezetvédelmi szempontok érvényesítése Energiahatékonyság növelése, energiatakarékosság Megújuló energiahordozó felhasználás növelése Legkisebb költség elve a versenyelemek bővítésével A szénbányászat helyzetének rendezése nemzetgazdasági szempontok figyelembevételével Nyivánosság, demokratizmus Piackonform és EU csatlakozást elősegítő szabályozási környezet megteremtése és OGY felé jelentés, üzleti modell, 2001 OGY jelentés, 2003 OGY Bizottságok 3

4 Az energiapolitikai alapelvek megvalósítása / I. Ellátásbiztonság, egyoldalú importfüggőség-mérséklés, stratégiai készletezés Jelentős mértékű (56%, illetve 73%) importfüggőségünk ellenére az ország energiaellátása stabil Földgáz ellátásunkban: 1995-ben megépült a HAG-vezeték Földgáztároló kapacitásunk 3,38 Mrd m 3 Kőolaj ellátásunkban: évben készletezési törvény (stratégiai készlet 20 naprólb 90 napra nő) Szénellátás: bánya-erőmű integrációk gazdaságtalan bányák bezárása 4

5 Az energiapolitikai alapelvek megvalósítása / II. Ellátásbiztonság, egyoldalú importfüggőség mérséklés, stratégiai készletezés Villamosenergia-ellátás: 1990 óta szükséges import 11,12 TWh-ról (28%) 3,44 TWh-ra (9%) mérséklődött 1993-ban üzembe lépett a 400 KV-os Győr-Bécs vezeték Beépített erőmű kapacitásunk 8345 MW (2003. évi), csúcsterhelés 6140 MW (biztonság 27% tartalék + import kapacitás) Szekunder tartalékkapacitások Litér és Sajószöged MW, Lőrinci 160 MW csúcskapacitás 2000-ben üzembe lépett a 400 kv-os horvát-magyar vezeték CENTREL, január 1. UCTE tagság Jelenlegi probléma: PA Rt 5

6 A KÖZÉP- KELET-EURÓPAI ORSZÁGOK ENERGIAFELHASZNÁLÁSÁNAK JELLEMZŐI Magas energia-intenzitás Alacsony energia-hatékonyság Magas emissziós értékek Magas energia-intenzív ipari részarány Alacsony GDP 6

7 Főbb mutatók nemzetközi összehasonlítása Egy főre jutó GDP Vásárlóerő Egy főre jutó energiafelhasználás Egy főre jutó vill.en.felh. MAGYARORSZÁG 3,50 paritáson mérve MAGYARORSZÁG 2,50 MAGYARORSZÁG 3,75 EU átlag 20,67 Olaszország 2,97 Olaszország 5,16 Olaszország 21,04 Ausztria 3,60 Hollandia 6,55 IEA átlag 21,58 Németország 4,13 Németország 6,72 Hollandia 22,25 EU átlag 3,86 Ausztria 6,92 Németország 22,96 Hollandia 4,67 EU átlag 6,96 Ausztria 23,38 IEA átlag 5,15 IEA átlag 9,24 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25, USD (1990) /fő 0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 0,00 2,00 4,00 6,00 8,00 10,00 toe/fő MWh/fő Energiaigényesség Villamos energia igényesség Olaszország 0,14 Olaszország 0,25 Ausztria 0,15 Hollandia 0,29 Németország 0,18 Németország 0,29 EU átlag 0,19 Ausztria 0,29 Hollandia IEA átlag 0,20 0,23 Vásárlóerő paritáson mérve EU átlag IEA átlag 0,34 0,43 Vásárlóerő paritáson mérve MAGYARORSZÁG 0,69 MAGYARORSZÁG 1,07 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 toe/1000 USD (1990) GWh/1000 USD (1990) Vásárlóerő paritáson Magyarország gazdasági teljesítménye és energiaigényességei kedvezőbb képet mutatnak. USD évi összehasonlító áron 7 4

8 Gazdasági fejlődés és energiafelhasználás Magyarországon ( valós helyzet ) 140% 130% 120% Maximális értékek: GDP: 116,1%, 1989-ben Energia: 1356 PJ, 1987-ben Vill. en.: 40,7 TWh, 1989-ben 1980=100% 110% 100% GDP 90% Összenergia 80% Villamos energia 70%

9 ENERGIA IMPORT FÜGGŐSÉGÜNK Szén (lignitet is tartalmazza) 25% Kőolaj és termékek 86% Földgáz 81% Villamos energia 17% ÖSSZESEN 100% 9

10 Az energiapolitikai alapelvek megvalósítása / III. környezetvédelmi kötelezettségvállalások SO 2 kibocsátás mérséklése 1980-hoz képest a Kén II. Egyezmény alapján 2000-re -45% 2005-re -50% 2010-re -60% CO 2 kibocsátás mérséklése 1992 Rio de Janeiro hez képest nem lehet nővekmény 2000-ig 1997 Kyoto: korábbi vállalás 6%-os mérséklése 2010-ig Energiatakarékossággal, illetve a megújuló energiahordozó felhasználás növelésével a vállalás teljesíthető 10

11 Az energiapolitikai alapelvek megvalósítása / IV. Az energiatakarékosság szükségességének a szempontjai Környezetvédelem EU felzárkózás Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség) Külkereskedelmi mérleg Gazdaság világpiaci versenyképessége Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) Költségvetési ráfordítás mérséklés (intézmények) Költségvetési bevétel növelés (ÁFA, SZJA, TB) Munkanélküliség csökkentése Nemzetközi elvárások 11

12 Az energiapolitikai alapelvek megvalósítása / IV. Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének a szempontjai Környezetvédelem Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség) Külkereskedelmi mérleg Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) Munkanélküliség csökkentése Vidék népességmegtartó képességének a növelése Optimális földhasználat Nemzetközi elvárások 12

13 2010-ig szóló Energiatakarékossági Program és Cselekvési Program (1107/1999(X. 8. ) Korm. Hat. A program számszer mszerűsített célkitc lkitűzései 3,5%-os hatékonyságnövelés évente 75 PJ/év (1,8 Mtoe) megtakarítás évente CO 2 csökkenés 5 Mtoe/év, min 6% Megújuló en. Felh. növelése A program eszközei zei Pénzügyi támogatás (Széchenyi Terv, Nemzeti Energiatakarékossági Program, nemzetközi források) Integrált intézményi háttér 13

14 Energiatakarékosságmegújuló támogatások 2010-ig szóló energiatakarékossági program( SZT, NEP ) NFT (KIOP, AVOP) EHA PHARE Készülő MEP, 2005 gondja 14

15 Megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek 2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló energiahordozóval előállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erősen differenciált arányok szerint) Fehér Könyv: a megújuló energiahordozóknál EU-beli 5,3%-os részarányát 2010-re 12%-ra növelni Magyarország felé elvárás: a jelenlegi 3,5%-os megújuló energiahordozó részarány 5%-ra növelése (hosszú távú energiatakarékossági program) a megújulókkal termelt villamos energia 0,7%-os részarányának 3,6%-ra történő növelése MINDEN EU ORSZÁG TÁMOGAT, KÉSŐBB KÖZÖSSÉGI KERET 15

16 Bio motorhajtóanyagok az EU-ban a 2003/30 EK direktíva alapján Biodízel és bioetanol gyártás az EU országaiban az összes motorhajtóanyag felhasználás 0,3 %-át fedezi végéig 2 %-ra, 2010-ig évi 0,75 %-kal kell növelni a közlekedési bioüzemanyagok arányát. biodízel bioetanol Ausztria t Belgium t Franciaország t t Németország t Olaszország t Spanyolország t Svédország t Többi tagország t t Összesen t t Magyarország 2010-ig 2 % elérését tervezi 2233/2004.(IX.22.) Korm. rendelet 16

17 A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG Energiafogyasztás (Exajoule/év) egyéb ár-apály energia napenergia új biomassza szélenergia vízenergia hagyományos biomassza atomenergia földgáz kőolaj szén Év 17

18 Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított ,2 4 0,01 7,2 5 0,006 0,7 Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia 18

19 Energiapolitikai alapelvek megvalósítása / V. Legkisebb költség elvének érvényesítése A korábbi villamos energia törvény és gáztörvény előírta a legkisebb költség elvének alkalmazását Villamosenergia-rendszer fejlesztésére kiírt tender a legkisebb költség elvére alapozódott A VET is tartalmazza a legkisebb költség elvét a következő területeken: o 14. (3) a szabályzatok kidolgozásánál o 43. (3) a közüzemi nagykereskedő működésénél o 50. (3) a hivatali engedélyek kiadásánál o 96. a hivatali árképzés szabályainál o 97. a hatósági ármegállapításba tartozó engedélyes működésénél 19

20 Energiapolitikai alapelvek megvalósítása / VI. Nyilvánosság, demokratizmus érvényesítése Előzmény:Bős- Nagymaros A 146/1992. (XI. 4.) Korm. rend. megteremtette a közmeghallgatás intézményét, a 73/1996. (V. 22.) Korm. rend. újraszabályozta A közmeghallgatással lebonyolított erőművi engedélyezések: Dunamenti Erőmű gáztárbina TITÁSZ Debreceni Erőmű gázturbina Bakonyi Erőmű Inota szenes erőmű BERT Újpesti Erőmű gázturbina Tiszai Erőmű Kazincbarcika szenes erőmű Algyői Erőmű gázturbina Sajószöged, Litér szekunder tartalékok Lőrinci Erőmű csúcstartalék Csepeli Erőmű gázturbina Mátrai Erőmű retrofitok IN-ER Erőmű Kispesti Erőmű Pannonpower Erőmű AES Ajka 20

21 Energiapolitikai alapelvek megvalósítása / VII. Piackonform szabályozás kiépítése 1993: Készletezési törvény : : Ágazati törvények (Bányatörvény, Gáztörvény, Villamos energia törvény) Privatizáció 1996: Atomtörvény 1998: Távhőtörvény 2001.: 2001.: 2003 : Villamos energia törvény Kőolaj készletezési törvény Gáztörvény 21

22 Nemzetközi együttműködési elvárások, piacnyitás előzményei Európai Közösség energia szektorra kiterjedő irányelvei 96/92/EK irányelv a villamos energia piacról- VET Monopóliumokon alapuló vill. energia piac fokozatos megnyitásának szabályai A verseny bevezetése 98/30/EK irányelv a földgáz piacról- GET Monopóliumokon alapuló földgázenergia piac fokozatos megnyitásának szabályai A verseny bevezetése 22

23 Villamosenergia piac megnyitása decemberében a Parlament elfogadta a VET-et A villamosenergia piac megnyílt Január 1.-től Kezdetben a 6,5 GWh-nál nagyobb fogyasztók léphettek ki, majd jogszabály változással 2004 júliusától minden nem lakossági fogyasztó 2004 május végéig 85 fogyasztó lépett ki a szabad piacra (ez 20%, a jogi lehetőség 70%) 23

24 A villamosenergia piac megnyitás felgyorsulása 2004 júliusát követően felgyosult a szabad piac növekedése: kilépett fogyasztók száma piaci db részaránya(%) Július 76 1,91 Augusztus 44 0,34 Szeptember 41 0,28 Október 247 0,40 November 570 0,95 December 22 0,15 A szabad piac részaránya 2005 január elsején 24,84% volt, a kilépett fogyasztók száma meghaladta az 1170-et. 24

25 Gázpiac megnyitása Június 25 : a Parlament elfogadta a GET-et A gázpiac megnyílt január 1-től A gázpiacra minden nem lakossági fogyasztó kiléphet 2004 július 1-ig 23 fogyasztó lépett ki a szabad piacra, a II. félévben további kilépés nem volt. A nyitás jogi lehetősége 67%, a kilépett fogyasztók felhasználása kb. 750Mm 3 ( ez a évi országos felhasználáshoz viszonyítva 5,15%, a várható évihez viszonyítva kb. 6% ). 25

26 Lakossági energiahordozók egységárai Magyarországon (adókkal) (tüzeléstechnikai hatásfokkal módosítva) 10 Ft/MJ 8 7,82 7,2 6, ,49 3,55 3,34 3,08 2,46 2,43 2 2,19 1,88 1,59 0 Tüzelőolaj El.áram PB palackos PB tartályos Brikett német 22,5 MJ/kg El.áram éjszakai Koksz fekete szén Koksz barna szén Tüzifa Távhő Szén lengyel fekete 26 MJ/kg Földgáz Hatásfokok az ETE tanulmány alapján 26

27 Kedvezményes lakossági gázellátási rendszer Kapja a lakosság közvetlen felhasználásnál, illetve távhőnél Sávos kompenzáció ( m 3 /év, m 3 /év) PB ára a vezetékes gáz árának 120%-a (alsó sávban) Forrása: Energiagazdálkodási Célelőirányzat (bányajáradék) Alkalmazása október 1-től 27

28 Kedvezményes lakossági villamos energia rendszer 1320 kwh alatti fogyasztókat érinti Társadalmi minimum 1235 kwh 2005 február 1-i átlagos lakossági áremelés 6,8% A szociális tömbtarifa emelése csak 4,3% (2,5 millió lakossági fogyasztó itt vételez ) 28

29 Az Európai Parlament és Tanács 2003/54 és 55 sz. Irányelvei a villamos energia és a földgáz piacnyitás üteméről Az áram- és gázpiac közös szabályait tartalmazó új irányelveket az Európai Parlament Június 6.-án fogadta el. Ebben a piacnyitás új ütemezése a villamos energia és a gáz-szektorban: július 1-ig a nem háztartási fogyasztók 100% -a legyen feljogosított Átmeneti - max. 18 hónapos - mentesítés kérhető, ha egy fogyasztói csoportnál súlyos műszaki problémák gátolják a feljogosítás július 1.-ig minden fogyasztó legyen feljogosított Az új piacnyitási ütem tervezetének ismeretében nem kértünk átmeneti mentességet 29

30 A villamos energiáról szóló törvény módosítása ÚJ EU joganyag villamosenergia-piaci irányelv (2003/54/EK) cél: harmonizáció megteremtése a törvény és a Vhr. módosításán keresztül A fogyasztók piacra lépésének elősegítése Piacrnyitás jogi felgyorsítása rövidebb határidő a közüzemből való kilépésre Engedélyezés a kiserőművek engedélykötelesek kapcsolt irányelv (2004/8/EK) cél: teljes megfelelés a törvényben megjelenő alapvető szabályokon, illetve alsóbb szintű jogszabályokon keresztül 30

31 Gáztörvény módosítása Számviteli szétválasztási szabályok pontosítása(mintha önálló társaságok végeznék) MEH:engedélyesek közötti viták rendezése Feljogosított körbe történő átlépés és visszalépés könnyítése Új infrastruktura építés ösztönzése Vezetékekhez való hozzáférés szabályozásának a pontosítása Átállási költség megszüntetése EgC források bővítése A GET módosítása 2005 I. félévében kerül az Országgyűlés elé. 31

32 Klimaváltozás ténye és jövőbeli hatásai I re földi fajok 17-35%-a kihalhat Nature 2004 Január 2060-ra károk nagyságrendileg azonosak a globális GDP-vel Münich Re. 32

33 Klimaváltozás ténye és jövőbeli hatásai III. 33

34 Klímaváltozás elkerüléséhez szükséges csökkentések Szén-dioxid min. 60% Metán 15-20% Dinitrogén-oxid 70-80% Óriási globális kihívást jelent, amire globális választ kell adni! 34

35 Klimaváltozás globális egyezményének a folyamata 1992 Rio de Janeiro : Klímaváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) 1997 Kiotói Jegyzőkönyv 2003 október EU ETS direktíva elfogadása 2005 január 1. EU ETS indul! 2005 február 16 Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépése tanulási időszak, kisebb büntetések első teljesítési periódus ? második teljesítési periódus 35

36 87/2003/EU irányelv Alapelvek Az érintett létesítmények csak engedély birtokában bocsáthatnak ki CO2-t Az állam kibocsátási egységeket oszt szét a létesítményeknek Év elején a létesítményeknek annyi kibocsátási egységet adnak át az államnak, amennyi az előző évi kibocsátásuk volt aki azt megsemmisíti A létesítmények adhatják-vehetik a kibocsátási egységeket 36

37 Büntetések : 40 EUR minden tonna visszaadott kvótával nem fedezett kibocsátás után( tanulási időszak ) 2008 után: 100 EUR/t 37

38 Hazai helyzet alapjai Magyarországon mintegy 160 vállalat vesz részt a kereskedelemben Körülbelül 260 berendezés esik az irányelv hatálya alá 2001-ben a magyar CO2 kibocsátás 60 Mt volt, ebből az érintett, kereskedő szektorban kb.30 Mt keletkezett A végrehajtást két minisztérium koordinálja: ---Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ---Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 38

39 Hazai bevezetés pillanatnyi helyzete NKT-et Kormány és az EU már elfogadta Engedélyek kiadva Jogszabályok folyamatban 39

40 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 40