Csabina Z.: Marketing

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Csabina Z.: Marketing"

Átírás

1 Csabina Z.: Marketing

2 CSABINA ZOLTÁN: MARKETING Tartalom Mi a marketing?...1 A marketing fogalma...1 Marketingtörténelem...3 A marketingkoncepció és alapfogalmai...5 A marketing és a vállalati stratégia...7 A piac...9 Piaci típusok...9 Fogyasztói magatartás...11 Szervezeti piacok...12 Piacszegmentáció...14 Piackutatás...17 Marketingmix...21 A marketingmix elemei...21 A termék...22 A termék fogalma...22 Termékéletciklus...23 Szolgáltatásmarketing...24 Az ár...25 Értékesítés...28 Marketingkommunikáció...31 A kommunikáció szerepe és tervezése...31 A marketingkommunikáció elemei...31 Összefoglalás A fejezetben eloforduló fontosabb fogalmak...36 Összefoglaló kérdések...37 ii FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

3 TANULÁSI CÉLOK A korszeruen gondolkozó és hatékonyan muködo vállalatok filozófiájuk középpontjába a vásárlót, az ügyfelet állítják. Az vevoközpontú magatartás és a piacorientált stratégia lehet a kulcsa a talpon maradásnak az egyre erosödo piaci versenyben. A vállalati célok eredményes megvalósításához marketingszemléletre és az ezt érvényesíto tevékenységre van szükség. Ez a fejezet mind a szemlélet kialakításhoz, mind a marketingtevékenységek megtervezéséhez segítséget nyújt. A fejezetbol Ön megismeri: a marketing fogalmát, kialakulásának fobb mozzanatait, a marketingkoncepció lényegét és összefüggéseit a vállalati stratégiával, a piac sajátosságait és különbözo típusait, a vásárlási folyamat fobb törvényszeruségeit és a szervezetek beszerzési magatartását, a piac megismerésének fontosabb módszereit a piacszegmentáció lényegét, a termékek és a szolgáltatások közti különbséget, a szolgáltatások jellegzetességeit, az árképzés legfontosabb alapelveit, az értékesítési folyamat jellegzetességeit, az elterjedtebb reklámeszközök elonyeit és hátrányait. A fejezet anyagának elsajátítása után Ön képes lesz: Meghatározni a marketing fogalmát, felsorolni a különbözo elemeit, és meghatározni azok tartalmát. Ismertetni a marketinggel kapcsolatos jellegzetes felfogásokat és szervezeti magatartásokat. Felsorolni a piac megismerésnek különbözo technikáit. Saját vállalata termék- és szolgáltatáskínálata vonatkozásában szegmentálni a vállalat piacát, illetve meghatározni termékeik és szolgáltatásaik azon sajátosságait, amelyek a potenciális vevoi igények szempontjából a legfontosabbak. Megvitatni szervezeténél alkalmazott árképzési elveket, az árpolitikájukat. Orientációt adni a megfelelo marketingkommunikációs technikák alkalmazásához. Segítséget nyújtani saját szervezete vezetésének a marketingstratégia és a marketingterv összeállításához. FFFK SdiLA TEMPUS Projekt iii

4 CSABINA ZOLTÁN: MARKETING Ajánlott irodalom 1. Kotler, P.: Marketingmenedzsment Muszaki Könyvkiadó, Lehota Tomcsányi: Agrármarketing Mezogazda Kiadó, Bauer Berács: Marketing Aula Kiadó, Dr. Józsa Dr. Kiss: A marketing alapjai Ráció Gmk, Nemzetközi Marketing (szerk.: Törzsök Éva) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Menedzsment muszakiaknak (szerk.: Dr. Kocsis József) Muszaki Könyvkiadó, iv FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

5 MI A MARKETING? Mi a marketing? A marketing fogalma Az állandóan formálódó, változó piacgazdaságokban egyremásra jönnek létre és szunnek meg vállalkozások. Bár e dinamizmus természetes velejárója a piacgazdaságnak, mégis azt mondhatjuk, hogy a bukások egyik fo oka, hogy a vállalatok, vállalkozások hogy nem fordítanak elég gondot a piaci munkára. Márpedig a piacgazdaság egyik motorja egy bizonyos szintu túlkínálat, ami versenyre készteti a gazdaság szereploit. Ez a verseny pedig tulajdonképpen automatikusan kitermeli az ösztönös, vagy jó esetben a tudatos marketingtevékenységet. Ez az automatizmus nem volt mindenkor természetes velejárója a piacgazdaságok fejlodésének. Sot, a marketing tulajdonképpen viszonylag rövid múltra tekinthet vissza. Kialakulása a XX. század elso évtizedére teheto. Ekkor vezették be az USAban a fogalmat, mint a jobb áruelosztás különbözo, harmonikusan egymáshoz illesztett módszereinek gyujtofogalmát. Azóta mind a marketing fogalma, mind az ide sorolható eszközök, módszerek, tevékenységek folyamatosan bovülnek, gazdagodnak. A szakirodalomban fellelheto számtalan fogalmi meghatározás az elobb említett bovülésen túl annak is következménye, hogy mennyire szuken vagy tágan értelmezik a marketing feladatait és funkcióját: A szukebb klasszikus értelmezés a marketinget a társadalmi beágyazottságtól elszakítva, csak az üzleti tevékenységek körére vonatkoztatja. Eszerint a vállalatok célja a profitszerzés, a marketing pedig e cél elérésének egyik eszköze. Azokat a tevékenységeket foglalja magában, amelyek egy termék vagy szolgáltatás ötletének megszületésétol annak értékesítéséig tartanak. A marketing modern értelmezése lényegesen kitágítja az elozo határait. Bár itt is a csere áll a középpontban, ez azonban már nem csak a termék és a pénz cseréjét jelenti, hanem ennél elvontabb értékek (érzések, eszmék, társadalmi státus stb.) cseréjét is. Ennek megfeleloen a marketing már nemcsak a gazdaságra, hanem a non-profit szférára is vonatkozik. Ma már az iskolák, kórházak, egyházak, pártok, alapítványok stb. is egyre elterjedtebben vetnek be marketing-eszközöket céljaik elérése érdekében. Így a marketing nem csupán üzleti tevékenységet, hanem társadalmi folyamatot is jelent. Magyarországon a fogalom megjelenése a hatvanas évek második felére teheto, öszszefüggésben az új gazdasági mechanizmus -sal. "A szamaritánusnak is szüksége van eszközökre, hogy saját magát fenntartsa és ezáltal másokért tevékenykedhessék." Joachim Woerner FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 1

6 CSABINA ZOLTÁN: MARKETING A fentekbol is látható, hogy nincs könnyu helyzetben az, aki rövid, mindenki által elfogadott marketing-definíciót próbál találni. Ezért ehelyett számos könyvhöz hasonlóan összegyujtöttünk egy csokorra valót az elterjedtebb hazai és külföldi meghatározásokból: A marketing mindazon muveletek végrehajtása, melyek irányítják a termékek és szolgáltatások áramlását a termelotol a fogyasztóig. (Amerikai Marketing Szövetség, 1960) A marketing társadalmi és vezetési lépések láncolata, melynek során az egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak és cserélnek ki egymás között, s ezáltal szükségleteiket és igényeiket elégítik ki. (Philip Kotler, 1991) A marketing a fogyasztói igények és kielégítésük összehangolt (tervszeru) tudatos továbbfejlesztése a termelés irányítása és a fogyasztók megnyerése révén, amit ökonómiai, technológiai és lélektani eszközökkel ér el. (Tomcsányi, 1973) A marketing sokkal fontosabb dolog annál, hogy csupán a marketingosztályra bízzuk. Szukebb értelemben a marketing olyan vállalati tevékenység, amely a vevok/felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat... Tágabb értelemben a marketing a vállalat egészére kiterjedo a vevokkel való azonosulást hangsúlyozó filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása a vállalati felso vezetés feladata, oly módon, hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketingszempontok domináljanak. (Bauer-Berács, 1992) Feladat Hasonlítsa össze a különbözo definíciókat, keressen hasonlóságokat és különbségeket. E fogalmi gazdagság és sokszínuség láttán nem meglepo, hogy a marketinggel kapcsolatosan kettos veszély állt, illetve áll fenn. Az egyik, hogy a marketing divatszóvá válik és kiüresedett jelszóvá merevedik. A másik pedig egyfajta fogalmi keveredés, a fogalom leszukítése egy-egy részterületére. A leggyakrabban a piackutatással, illetve a reklámmal szokták azonosítani a marketinget, holott ennél lényegesen összetettebb, stratégiai jelentoségu dologról van szó. 2 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

7 MI A MARKETING? Marketingtörténelem A marketinggel kapcsolatos felfogás változásait, a marketingszemlélet tudatossá válását nem valamiféle hirtelen felismerés, hanem a kínálat keresletet meghaladó növekedése, a termelés és a fogyasztás közötti egyensúly fokozatos felbomlása eredményezte. A fobb csomópontok, fejlodési szakaszok jól kitapinthatók, ha végigtekintünk a marketing XX. sz. történetén. Persze az egyes szakaszok, koncepciók sem idoben, sem térben nem választhatók el egymástól élesen. Országonként, ágazatonként vállalatonként eltéro fejlodési szakaszokkal találkozhatunk, és a különbözo szakaszok akár egymás mellett is létezhetnek. Így aztán az egyes szakaszokat akár úgy is tekinthetjük, mint a ma is fellelheto különbözo szervezeti koncepciókat, magatartásformákat. Gyártási koncepció A század elején a gépesítés, az automatizálás, a munkamegosztás fejlodése a termelés ugrásszeru növekedését eredményezi. A vállalatok belso eroforrásaiból kiindulva az olcsó tömegtermelést részesítik elonyben. A fo hangsúly a magas szintu termelékenységen és a széles köru elosztáson, a könnyu hozzáférhetoségen van. A versenytársak száma csekély, a vásárlói magatartás kutatása elhanyagolt. Elso ízben Henry Ford alkalmazta ezt az üzletfilozófiát, aki a gépkocsik tömeggyártásának tökéletesítésére, ezzel a termelési költségek leszorítására törekedett. A koncepcióval a szolgáltatások terén (hivatalokban) is gyakran találkozhatunk, amikor a cél futószalagszeruen minél több ügyet elintézni, ami általában személytelen és lélektelen ügyintézést eredményez. Termékkoncepció Az elobbiekhez hasonlóan itt is a termék áll a gondolkodás középpontjában. Itt azonban az olcsóság helyett a jobb, tökéletesebb termék, a minoség válik túlhangsúlyozottá. Többnyire akkor kerül elotérbe, amikor egy vállalatnál új terméket fejlesztenek ki. Egyfajta marketing-rövidlátásról van szó, amikor nem a vásárlók igényeibol indulnak ki, hanem túlzottan a termékre koncentrálnak. Sokszor a termék olyan minoségi tulajdonságait állítják elotérbe, ami a vásárlók számára lényegtelen. Eladási koncepció Részben a gazdasági világválság eredményeként a korábbi termelési kapacitások kihasználatlanná válnak, meghaladják piac felvevoképességét. árukészletek halmozódnak fel. Ilyen körülmények között a termelés másodlagossá válik, s az értékesítés kerül az elotérbe. A hangsúly a fogyasztó meggyozésén van, a vásárlót rá kell venni arra, hogy a terméket megvásárolja. Ennek érdekében agresszív eladásösz- Nálunk mindenki olyan színu autót vesz, amilyet akar, feltéve, hogy az fekete Henry Ford Honnan is tudhatná a vásárlóközönség, hogy milyen autót is szeretne, amíg mi ki nem találtuk? A General Motors egy vezeto beosztású alkalmazottja FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 3

8 CSABINA ZOLTÁN: MARKETING A közvélemény elol a jelölt minden fogyatékosságát elrejtik, mert az egyedüli cél az eladás, s nem számít, hogy a vevo elégedett lesz-e a vásárlás után. McGinniss: Az elnök eladása Ahogy Önnek ízlik! Burger King A marketing megjelenése az egyes gazdasági területeken az USA-ban Mezogazdasági termékek 1910 Kereskedelem, nagykereskedelem 1920 Fogyasztási cikkek piaca 1930 Tartós fogyasztási cikkek piaca 1950 Szolgáltatások 1960 Ipari termékek piaca 1960 Nemzetközi piacok 1970 Társadalmi non-profit területek 1980 (Bauer-Berács: Marketing) tönzést, reklámokat vetnek be. Azonban még mindig a megtermelt termékbol indulnak ki, nem pedig a fogyasztók szükségleteibol. Azt akarják eladni, amit eloállítanak, ahelyett, hogy azt állítanák elo, amit el tudnak adni. Az eladási koncepciót a non-profit szférában is gyakran alkalmazzák, pl. amikor egy politikai párt adja el a szavazóknak jelöltjét, annak mindenek fölötti alkalmasságát hangsúlyozva. Marketingkoncepció A század második felére egyértelmuvé válik, hogy sem a tömegelosztás, sem az agresszív eladási módszerek nem vezetnek eredményre, ha a vásárlói igény elmarad. Ezért a figyelem a fogyasztó felé irányul: a marketing célja a vevok megismerése, a fogyasztók szükségleteinek feltárása és igényeik kielégítése, méghozzá a versenytársaknál hatékonyabb módon. Itt tehát már nem a szervezet és a termék a kiindulópont, hanem a piac, a fogyasztók szükségletei. A profitot is elsosorban e szükségletek kielégítésén keresztül lehet elérni. g különbözo elemeit, eszközeit ös??szehangoltan, koordináltan használják fel. Társadalmi központú marketing Az utóbbi egy-másfél évtizedben az egészségvédelem, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem elotérbe kerülésével a marketing feladata tovább szélesedett, egyre inkább figyelembe veszi a társadalom általános igényeit. Célja a vállalati profit, a fogyasztói igények és a hosszú távú társadalmi érdekek közti összhang megteremtése. Az üzleti szektor vállalatainak gondolkozásába a marketing más-más idoben hatolt be és nyert létjogosultságot. Leggyorsabban a tartós fogyasztási cikkeket és az ipari felhasználású berendezéseket eloállító vállalatoknál terjedt el, míg a tömegáruknál (pl. acél, papír, vegyi anyagok) térhódítása lassúbb. Még késobb jelent meg a fogyasztói szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknél (bankok, biztosítók, légitársaságok) bár ok már a világszerte a korszeru marketing irányába haladnak. Ahogy már utaltunk rá, a marketing egyre eroteljesebben jelenik meg a non-profit szférában is, egyre inkább magára vonja a kulturális és oktatási intézmények, hivatalok, a szociális szféra vagy éppen a kormányzat figyelmét (pl. dohányzás- vagy kábítószer-ellenes kampány, környezetvédelem, energiatakarékosság, politikai hirdetések stb.) Az Egyesült Államokban pl. a reklámra legtöbbet költo szervezetek egyike a hadsereg. 4 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

9 MI A MARKETING? A marketingkoncepció és alapfogalmai Az eddigiek alapján kísérletet tehetünk arra, hogy a szervezeteket két nagy kategóriába soroljuk aszerint, hogy milyen a szervezeten belüli attitud a marketinggel szemben. A termeléscentrikus szemléletmód sajátosságai: A szervezet belso igényeinek érvényesítésére törekszik, a belso hatások és adottságok dominálnak A hangsúly a termelékenységen, a technológián, a muszaki fejlesztésen van Célja a megtermelt áru vagy szolgáltatás eladása, így a termelést nem elozi meg marketingmunka A piaci ár helyett az önköltség fontosabb; megpróbálják csökkenteni a költségeket és jobb terméket eloállítani Kiindulópontja a gazdaságosan eloállítás, ezért a rugalmasság, a piachoz való igazodás másodlagos A vezetoi intézkedések (és a szervezeti stratégia) nem a fogyasztók, hanem a termelés igényein alapul A korszeru marketingszemléletet alkalmazó szervezetek üzletfilozófiája az elobbivel szemben a következo: a szervezeti célok elérésének kulcsa a célpiacok szükségleteinek és igényeinek meghatározása, s azok másoknál hatásosabb és hatékonyabb kielégítése. E koncepció alappillérei: Piacközpontúság A tevékenység a fogyasztóra, a felhasználóra irányul. Kiindulópont a célpiacok körültekinto meghatározása, az egyes célpiacokhoz igazodó egyedi marketingprogramok kidolgozása Vevoorientáltság A szervezet minden döntését a vevok/ ügyfelek kívánságainak rendelik alá. Ehhez alapveto a fogyasztói szükségletek feltárása, a piackutatás (pontosabban az annál kiterjedtebb marketingkutatás) Koordinált marketing Egyrészt a különbözo marketingtevékenységek egy irányba mutató megszervezését jelenti, másrészt a különbözo szervezeti egységek és szervezeti részfunkciók koordináltságát. A szervezet minden alkalmazottja tisztában van azzal, hogy saját tevékenysége hogyan befolyásolja a fogyasztó elégedettségét. Ennek érdekében fontos szerepet kap a belso marketing, amelynek feladata, hogy a fogyasztók jó kiszolgálásához arra alkalmas embereket képezzen ki és ösztönözzön Nyereségesség A vállalkozások legfobb célja a profit, a nem nyereségorientált szervezeteknél, közintézményeknél pedig a szervezet fennmaradása és a folyamatos muködéséhez szükséges pénzalapok megteremtése. Ezt azonban nem Az anyagbeszerzo nem a 6 mm-es fúrót, hanem a 6 mm keresztmetszetu lyukat vásárolja meg. FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 5

10 CSABINA ZOLTÁN: MARKETING szükséglet éhes vagyok igény hamburgert akarok enni kereslet hamburgert akarok enni és pénzem is van rá Feladat Milyen szükségletek kielégítésére lehet alkalmas egy térinformatikai rendszer? közvetlen módon kell megcélozni, hanem mint a jól végzett munka melléktermékét. Másképpen fogalmazva a cél az, hogy megtaláljuk a vásárlói igények kielégítésének nyereséges módjait Közérdek A fogyasztói igények és a szervezeti nyereségesség mellett a hosszú távú társadalmi érdekeket is figyelembe kell venni. A merketingkoncepció középpontjában tehát a fogyasztói szükséglet áll, s emellett olyan alapfogalmakra épül, mint az igény, kereslet, termék. Marketing szempontból érdemes ezeket a fogalmakat kissé részletesebben megvilágítani: Szükséglet A szükséglet a marketing kiindulópontja, minden fogyasztás alapveto mozgatója. Olyan hiányérzetet jelent, ami cselekvést vált ki a megszüntetés érdekében. Anyagi és szellemi természetu egyaránt lehet. Természetesen a különféle javak iránti szükségletek eltéro intenzitásúak lehetnek, így a fogyasztó azokat mindig rangsorolja. Igény A szükségletek sohasem általában jelennek meg, hanem konkrét formát öltenek. Így az igényt, mint konkretizálódott szükségletet határozhatjuk meg. Az igények alakulására hatással van a technikai fejlodés, a társadalmi összefüggések és a különbözo intézmények. Ezek eredményeként az igénye egyre sokrétubbek, differenciáltabbak lesznek. Kereslet A szükségletek akkor válnak keresletté, amikor az embereknek van vásárlásra fordítható pénzük. A kereslet tehát vásárlóerovel és vásárlási hajlandósággal párosuló konkrét igény. Ebbol következoen befolyásolja a termék ára, hasznosságának szubjektív megítélése, az egyéni ízlés stb. Termék A termékre vonatkozó jellegzetességekkel és követelményekkel a késobbiekben részletesen foglalkozunk Itt csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a hétköznapi felfogással ellentétben nem csak a fizikai tárgyakat jelenti. Ennél tágabb értelemben magában foglal mindent, ami valamilyen szükséglet vagy igény kielégítésére felhasználható, így ide sorolhatjuk pl. a szolgáltatásokat is. Feladat 6 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

11 MI A MARKETING? A marketing és a vállalati stratégia A szervezetek folyton változó környezetben muködnek. Ezért a sikeres muködés kulcsa, hogy képesek-e alkalmazkodni ehhez az állandóan módosuló piaci környezethez. Az alkalmazkodás azonban nem pusztán követését jelenti az eseményeknek, hanem bizonyos értelemben a megelozését. Ennek alapja a piacorientált stratégiai tervezés. A szervezetek stratégiája általában erosen kapcsolódik a piachoz, és számos olyan kérdésre keres választ, ami a marketing hatáskörébe tartozik. Ha ugyanis elfogadjuk, hogy a szervezeti muködés alapveto célja a vásárlók, ügyfelek igényeinek kielégítése, akkor ez azt jelenti, hogy a szervezet legáltalánosabb céljai egybeesnek a marketing specifikus céljával. A stratégiai, a vállalati üzletpolitika szintjén tehát hasonló kérdéseket kell megvizsgálni, mint a marketing esetében (a piac jellemzoi, a versenytársak, a szervezet külso és belso környezete, az alkalmazott marketingeszközök muködése és azok hatékonysága stb.). Egy szervezet marketing-alapstratégiája tehát a nagyobb egység a vállalati és az üzletági szint célrendszerébol lehet levezetni, méghozzá az elobbiek szerint az egyes szintek között meglehetosen nagy átfedéssel. A marketingstratégiában ös??szegzodnek a szervezet marketinggel kapcsolatos feladatai. Magába foglalja marketingcélok meghatározását, a célok eléréséhez szükséges eszközök és folyamatok megtervezését. A szervezetek által követett marketingstratégiát számos tényezo befolyásolja. Ezek között kiemelt szerepe van a versenytársak stratégájának, annak, hogy a szervezet által kínált termék/szolgáltatás életciklusának melyik fázisában tart, illetve a globális (nemzetközi) üzleti lehetoségeknek és kihívásoknak. A marketingstratégiák terén meglehetosen nagy változatosság uralkodik. A nemzetközi gyakorlat azonban kialakított néhány tipikus stratégiaváltozatot, amelyek természetesen nem tekinthetok abszolút, tisztán érvényesülo kategóriáknak. Koncentrációs stratégia Számos vállalat ereje abban rejlik, hogy tevékenységét meghatározott szuk területre koncentrálja, ahol egyúttal ok a piacvezetok (pl. Coca-Cola, McDonald's). Az erok koncentrálásának elonye, hogy jobb az eszközhatékonyság, világosabbak és egyértelmubbek a célok, könnyebb az ellenorizhetoség stb. Stabilizációs stratégia Célja a lassú, egyenletes fejlodés biztosítása, a piaci pozíciók megorzése. Óvatos, alacsony kockázattal járó stratégia. Hogy közben a versenytársakkal szemben is meg tudja Ismételje át a stratégiai tervezésrol tanultakat! FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 7

12 CSABINA ZOLTÁN: MARKETING Diverzifikáció, integráció védeni a szervezet a piacát, folytonos innovációra van szükség. Visszavonulási stratégia Eloidézoje lehet a piac kedvezotlen reagálása, csökkenése, a versenytársak eloretörése, hibás termékpolitika stb. Ha a vállalat idoben reagál a körülmények változásaira és tudatosan tervezi meg a visszavonulását, viszonylag kis anyagiés presztízsveszteséggel szabadulhat meg a veszteséges tevékenységeitol. A visszavonulás útja lehet tokekivonás, a piaci részesedés értékesítése, a tevékenység átengedése egy másik cégnek stb. Növekedési stratégia Számos változata lehetséges. Alapulhat a hagyományos, módosított vagy teljesen új termékeken, hagyományos vagy új piacokon, piaci szegmenseken, illetve ezek kombinációin, vagy éppen a hagyományos termék új felhasználási területein, amivel új felhasználókat lehet megnyerni. Utóbbi egyik legtipikusabb esete a Du Pont cég terméke, a nylon, amit eloször a II. világháborúban ejtoernyok készítésére használtak. Azóta megjelentek a nylonból készített harisnyák, blúzok, ingek, bútorkárpitok, üléshuzatok stb. Az elobbi diverzifikációs stratégiák mellett a növekedési stratégiák másik csoportját alkotják az integrációs stratégiák, ami gyakorlatilag vállalatok egyesülését, felvásárlását, közös vállalatok létrehozását jelenti. Ezek az alapstratégiák nem tisztán, önmagukban jelennek meg. Különösen a nagyobb szervezeteknél találkozhatunk kombinált stratégiákkal, amikor a különbözo piaci szegmensekre azok eltéro sajátosságai miatt különbözo stratégiákat alkalmaznak. A stratégia emellett termékenként, tevékenységi körönként is eléro lehet ugyanazon szervezeten esetében. A marketingstratégiák megalapozása szempontjából is lényeges módszertani változást eredményezett az utóbbi egy-két évtizedben a portfolió-technikák kialakulása és elterjedése. Ezek egyik leggyakrabban használt változata a BCG-módszer. 8 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

13 A PIAC A piac Piaci típusok A fogyasztói igényekbol való kiindulás elvébol következik, hogy azokat nem egységesen, tömbszeruen kell kezelnünk, mert a fogyasztók igényei különbözoek. Sok vállalat esik abba a hibába, hogy a piacot csak szuken, a saját termékére vonatkoztatja. Ennél azonban tágabb keretekben kell gondolkozni. A piac ugyanis nemcsak a tényleges, hanem a potenciális fogyasztókból áll, akiknek közös szükségleteik, illetve igényeik vannak, s ennek kielégítésére hajlandók és képesek is csereügyletekbe bonyolódni (P. Kotler). A lehetséges fogyasztók mellet a piac magában foglalja az eladók összességét (köztük a versenytársakat), de a fogalomhoz tartozónak tekinthetjük a piaci szereplok között végbemeno kapcsolatokat, a muködési elveket is. A marketing szempontjából tehát a piac folyamatosan változó értékesítési lehetoségeket jelent a vállalat számára. A modern piacgazdaságok a munkamegosztás elvébol fakadóan bovelkednek a különbözo piacokban Ugyanis mindenki valaminek az eloállítására specializálódik, fizetést vesz fel és a pénzéért megvásárolja a számára szükséges dolgokat. A gyártók eroforrásokat (pl. alapanyag, munkaero) vásárolnak, felhasználásukkal termékeket, szolgáltatásokat állítanak elo, azokat eladják a kereskedoknek. A fogyasztók munkaerejüket bocsátják áruba, aminek ellenértékéért (fizetés) a kereskedoktol megveszik a terméket vagy szolgáltatást. Fontos piaci szereplok közhivatalok és maga az állam: árut vásárol, adóztat, közszolgáltatásokat nyújt. Mindezek alapján az alábbi fontosabb piaci típusok különböztethetok meg: Fogyasztási cikkek piaca Azoknak a termékeknek az összessége, melyeket az emberek személyes fogyasztásra vásárolnak. Termeloeszközök piaca Azon termékek, melyeket a vásárlók (pl. gyártók) további javak eloállítása céljából vásárolnak. Szolgáltatások piaca E piacon a szolgáltatások értékesítése történik. Munkaeropiac E piacon a munkaero adásvétele történik. Hitel- és pénzpiac Hitelfelvételek, tokebevonás, értékpapírok forgalmazása. A piacok tipizálásának másik gyakori módja, amikor azt a piac szerkezete alapján végezzük el. A piac szerkezete az el- FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 9

14 CSABINA ZOLTÁN: MARKETING A piac szerkezete adók egymáshoz viszonyított versenyhelyzetét jelenti, ami számszeruen azzal mérheto, hogy az egyes eladóknak mekkora a piaci részesedése, az összes eladások hány százalékát tudhatja magáénak. A tiszta verseny sok eladó és sok vevo jelenlétét jelenti, ahol az utóbbiak teljes áttekintéssel rendelkeznek a piacról. Az ilyen piacra új eladók és új vevok egyaránt kön??nyen, korlátok nélkül beléphetnek (ami nem jelenti, hogy ott könynyen meg is tudnak maradni). Az oligopol piacot néhány domináns nagyvállalat (oligopolium) uralja, akik mellett kisebb versenytársak is lehetnek. A cégek függenek egymástól, gyakori köztük az ármegegyezés. A piacvezeto szervezetek nagysága és a magas költségek miatt erre a piacra már nehéz egy új szereplonek betörni. Itt a legnagyobb a marketing jelentosége. A monopol piacon a keresleti-kínálati viszonyt gyakorlatilag egyetlen eladó befolyásolja, oda újabb piaci szereplo nem tud belépni. Ennek egyik oka, hogy olyan egyedi termékrol van szó, ami mással nem helyettesítheto. Ebben a helyzetben nyilván a marketing sem jut jelentos szerephez. Az állam a modern gazdaságokban is gyakran szabályozza a piaci mechanizmusokat, korlátozza, kiiktatja vagy erosíti azokat. Legfontosabb eszköze az árpolitika, de ide sorolható a támogatáspolitika, a pénzügyi és hitelpolitika, a külkereskedelem szabályozása stb. Alkalmazhat olyan közvetlen, adminisztratív eszközöket is, mint pl. a hatósági áruelosztás, a kontingensek meghatározása, fogyasztói normák és utalványrendszer bevezetése. A piacszabályozás e módszerei nemcsak a nemzeti piacokon, hanem pl. az Európai Unión belül is megjelennek. Az egyik legjellemzobb példa erre az agrárágazat, ahol a tagországok mezogazdasági termelését és értékesítését egységes mezogazdasági politika (CAP) keretében igen szigorú keretek, kvóták közé szorítják. Az EU agrártámogatási rendszere e kvóták szigorú betartásán alapul, amely minden tagország részére kötelezo. 10 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

15 A PIAC Fogyasztói magatartás Minden szervezet piaci sikerének záloga, hogy megértse fogyasztóinak viselkedését, azt, hogy mi határozza meg vásárlási döntéseiket, s e döntések hogyan befolyásolhatók. A fogyasztói döntések folyamata hasonló ahhoz az általános döntési folyamathoz, amit a 2. fejezetben megismertünk. A marketing, illetve a döntések befolyásolása szempontjából azonban az is fontos tényezo, hogy ki milyen szerepet játszik a döntéshozatalban. Az egyszeru, gyors, rutinszeru beszerzéseknél a vásárló személyének megállapítása magától értetodo: az emberek többsége maga választja ki a cigarettát, a könyvet, az újságot, a harisnyát stb. Azonban az autó, a bútor vásárlásnál, vagy ha egy szervezet (vállalat, hivatal) pl. számítógépeket akar beszerezni, a vásárlói szerepek differenciálódnak: a kezdeményezo eloször veti fel a vásárlás gondolatát a tanácsadó, befolyásoló nézetei, javaslatai meghatározóak a végso döntés meghozatalában a döntéshozó határozza meg, hogy történik-e vásárlás, s ha igen, mit, hogyan, és hol vegyenek meg a vásárló az, aki ténylegesen lebonyolítja a beszerzést a felhasználó fogyasztja el, veszi igénybe a terméket vagy szolgáltatást A vásárlási folyamat öt szakaszra bontható: 1. A kielégítetlen szükséglet, a hiányérzet tudatosulása minden vásárlási folyamat kiindulópontja. Fakadhat belso szükségletbol (éhségérzet) vagy kiválthatja külso inger (sütemény illata, divatos ruha, elromlott számítógép) 2. A leendo vásárló összegyujti a szükséges információkat a termékválasztékról, az árról, a minoségrol, a kapcsolódó szolgáltatásokról (pl. garancia). Ebben a fázisban nagy szerepe van a korábbi tapasztalatoknak, a barátok, ismerosök véleményének, a szakmai kiadványoknak stb. A marketingszakember számára kulcskérdés, hogy azonosítani tudja ezeket az információforrásokat, hiszen ezeken keresztül befolyásolni tudja a döntéshozatalt. 3. A vásárló meghatározott kritériumokat állít fel a márkára, árra, minoségre, színre, ízre, kényelemre stb. vonatkozóan, amelyek alapján összehasonlítja és rangsorolja az egyes alternatívákat. Bonyolultabb esetekben erre az értékelésre az egyes tényezok különbözo súlyozására matematikai modellek is léteznek. A marketingszemléletu vállalat olyan kritériumokra irányítja a figyelmet, ami a termék megvételére ösztönzi a vásárlót, illetve megpróbálhatja rávenni, hogy megváltoztassa az egyes értékelési tényezok szerepét, súlyát. A jó torreádornak bele kell bújnia a bika borébe Régi spanyol mondás A probléma felismerése Információgyujtés Az alternatívák elemzése FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 11

16 CSABINA ZOLTÁN: MARKETING Vásárlási döntés Vásárlás utáni értékelés A döntési folyamat sémája A fogyasztóra jellemzo faktorok Külso befolyásoló faktorok 4. Az elozo szakasz eredménye alapján a vásárló meghozza a döntést, választ az alternatívák közül. A döntés persze nem kizárólag racionális, hanem emocionális szempontok alapján történik. A döntés nemcsak a termékre (márkára), vonatkozik, hanem a mennyiség, a kereskedo, az idopont, a fizetési mód megválasztására is. 5. A vásárlás után, a használat közben derül ki, hogy a vevo elégedett-e, hogy a termék megfelel-e az elvárásainak. Ha kétségei támadnak, akkor reklamál, panaszt emel, a terméket visszaküldi, vagy éppen rossz hírét kelti a terméknek és a vállalatnak. A vevo tehát a vásárlás után is a marketing középpontjában kell hogy álljon. Szolgáltatások esetében ahogy arra késobb visszatérünk más a helyzet, hiszen azt nem lehet hazavinni, nincsenek fizikai tulajdonságai, így az elégedettség más tényezok függvénye. A döntési folyamat mellett az eredményes marketingstratégia kialakításához azt is ismerni kell, hogy milyen tényezok befolyásolják az embereket a vásárlási döntéseikben. Ezek két nagy csoportra oszthatók: az egyénre jellemzo belso tényezokre és a környezetbol érkezo külso hatásokra. Input Fekete doboz Vásárlási döntési folyamat Output A megvalósult vásárlási cselekmény Külso tényezok tágabb környezet: kultúra (a társadalomi általános értékrendje) szubkultúra (nemzetiségi, faji, vallási csoportok) társadalmi osztályok (elit, középosztály stb.) szukebb környezet: referenciacsoportok (munkatársak, baráti kör) család társadalmi szerepek, státusok (beosztás, választott tisztség) Belso tényezok személyes jellemzok: életkor foglalkozás jövedelmi viszonyok életmód személyiség, énkép pszichológiai tényezok: szükséglet és motiváció érzelmek gondolkozásmód, attitudök észlelés, tanulás (ugyanazt az ingert az emberek eltéroen értelmezhetik, a tanulás pedig módosítja a magatartást) Általában az emberi viselkedés, az emberek magatartása és az amögött meghúzódó motiváció elemzése meglehetosen nehéz feladat. Ezzel kapcsolatban többféle elmélet és irányzat is kialakult, pl. a Maslow-féle szükséglethierarchia. Szervezeti piacok Ha a piacokat a keresleti oldalon lévo szereplok alapján tipizáljuk, különbséget kell tenni a fogyasztói piac (egyének, 12 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

17 A PIAC háztartások) és a szervezeti piac között. A különbözo ágazatokban muködo ipari vállalatok mellett ide tartoznak a viszonteladói szervezetek, a különbözo nem nyereségorientált szervezetek, intézmények vagy a kormányzat, a költségvetési szervezetek. Bár közvetve mindezek tevékenysége is arra irányul, hogy a végso fogyasztót (az állampolgárokat, háztartásokat) lássák el termékekkel, szolgáltatásokkal, azonban a marketing szempontjából nem a végso fogyasztó, hanem az éppen aktuális vevokör az érdekes. A szervezeti piacok jelentoségét azok a statisztikai adatok is alátámasztják, melyek szerint az összes vásárlásoknak csak kb. negyedrészét teszi ki a végso fogyasztás, míg háromnegyed rész a különbözo szervezeti piacokon realizálódik. Nyilvánvaló, hogy a szervezeti piacokon is természetes személyek (pl. anyagbeszerzo) tárgyalnak, döntenek, adnak megrendelést, azonban ok mindig egy szervezetet testesítenek meg. Ebbol a fogyasztói piachoz képest több alapveto eltérés adódik: A szervezeti vásárló nem saját maga számára vásárol. Meghatározott szempontrendszer alapján kell döntenie, amit nem, vagy csak korlátozottan változtathat meg. A döntés ezért sokkal inkább racionális és gazdasági alapon történik, s lényegesen kisebb szerepe van az emocionális motívumoknak. A döntéseket nem egy személy hozza, hanem csoportos döntések születnek. Ennek során sokféle, gyakran egymással ütközo szempontok alakítják ki a végleges vásárlói magatartást. A vásárló és az eladó viszonya kiegyensúlyozottabb, szakmai felkészültségük, információellátottságuk nagyjából azonos. Ebbol adódóan itt nagyobb szerepe van a tárgyalásnak, az alkunak. Az eladó és a vevo szervezetei között gyakran hosszú távú kapcsolat, egyfajta egymásrautaltság alakulhat ki. A szervezeti piacok további jellemzoje, hogy a vevok és az eladók száma itt nagyságrendekkel kisebb, s a vevok területileg koncentráltabban helyezkednek el. Egy-egy beszerzés itt lényegesen nagyobb értéku, ennek ellenére a kereslet kevésbé árérzékeny, hiszen pl. egy gépalkatrészre akkor is szükség van, ha annak az ára idoközben megtöbbszörözodött. A szervezetek vásárlói magatartásával kapcsolatos kutatási eredmények alapján két elméletcsoport alakult ki. A motivációorientált elméletek a beszerzési folyamatban részt vevo személyek magatartására, pszichológiai jellemzoire koncentrálnak, így ezek sok hasonlóságot mutatnak a Feladat Nézzen utána a közbeszerzésrol szóló törvény eloírásainak! A vállalatok nem vásárolnak, hanem kapcsolatokat teremtenek C. S. Goodman FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 13

18 CSABINA ZOLTÁN: MARKETING korábban már említett elméletekkel (pl. Maslow-féle szükséglet-hierarchia). A feladatorientált elméletek ezzel szemben a beszerzési funkciókra koncentrálnak és a szervezetek magatartását alapvetoen közgazdasági tényezokkel magyarázzák. Ez alapján a szervezetek tipikus beszerzési magatartásai a következok lehetnek: Az árminimumra törekvés célja a beszerzési ár minimalizálása a költségek csökkentése érdekében. Hátránya, hogy más tényezoket (pl. minoség) nem nagyon vesz figyelembe, ezért nem biztos, hogy ezzel a maximális nyereség érheto el. Az önköltség minimalizálására törekvo magatartás már több tényezo (minoség, szállítási feltételek, határidok stb.) együttes mérlegelése alapján hozza meg a beszerzésre vonatkozó döntést. A racionális beszerzési magatartás elve szerint a vevok mindig az alternatívák teljes köru értékelése alapján döntenek a vásárlásról. A beszerzési forrásokhoz való huség elmélete abból indul ki, hogy a vevok gyakran rutindöntéseket hoznak, így kiemelkedo szerepe van a korábbi tapasztalatokon alapuló vevo-eladó kapcsolatoknak. A beszerzési helyzetekhez való igazodás az elobbiek egyfajta kombinációjának tekintheto. Az egyes elemek súlyát az határozza meg, hogy teljesen új típusú beszerzésrol van-e szó (ami egy új problémát jelent és új információkat igényel), vagy pedig egy korábbi vásárlás esetleg módosított megismétlésérol, ahol a beszerzési feltételek és körülmények a korábbihoz hasonlóak. Piacszegmentáció Amikor egy vállalat megpróbálja a termékeit, szolgáltatásait a piacon elhelyezni, alapvetoen három stratégiát követhet: Dönthet úgy, hogy csupán egy termékkel vagy termékcsoporttal jelenik meg, s differenciálatlan marketingprogrammal próbálja a leheto legnagyobb számú vásárlót 14 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

19 A PIAC megnyerni. A differenciálatlanság itt azt jelenti, hogy valamennyi potenciális módon ugyanolyan módon kínálja a terméket. A piac azonban nem homogén, ezért a differenciált marketinget folytató vállalat eloször homogén csoportokra (szegmensekre osztja) a sokszínu piacot. A szegmensek közül aztán kiválasztja a számára fontosabbakat, és az egyes csoportok sajátosságaihoz igazított speciális marketing-programokat dolgoz ki. Végül dönthet úgy, hogy marketingmunkáját csupán egyetlen nagyobb szegmentumra koncentrálja, s e célcsoport érdekében koordinálja marketing tevékenységét, erre összpontosítja eroforrásait. Ilyenkor koncentrált marketingrol van szó. Mint látható, az utóbbi két marketingstratégia alapja a picszegmentáció. Ez egyfajta kényszer is a szervezetek számára. Hosszú távon ugyanis legtöbbjük csak úgy tud fennmaradni, ha valamilyen területen érvényesíteni tudja speciális adottságait, lehetoségeit, szervezeti tudását. Fontos tehát, hogy a szervezet azonosítani tudja a potenciális vevok azon csoportjait, ahol ezeket az elonyöket tartósan érvényre tudja juttatni. A szegmentáció célja, hogy a piacon olyan részpiacokat határozzunk meg, amelyekben szereplo személyek és szervezetek magatartása csak minimálisan tér el egymástól, míg más szegmentumokhoz képest az eltérés a leheto legnagyobb. Ily módon a differenciált piacot homogén (ebbol adódóan könnyebben megismerheto és kezelheto) részcsoportokra bontjuk. A szegmensek kialakításánál alapveto, hogy azok tegyenek eleget a következo kritériumoknak: Azonosíthatóság és mérhetoség A csoportosításhoz felhasznált jellemzok legyenek mérhetoek, s az adatok hozzáférhetoek. A bonyolultabb és közvetlenül nem mérheto tulajdonságok (pl. beállítottság a környezetvédelemmel szemben, vagy megtakarítási hajlandóság) sokszor csak olyan komplex mutatókkal írhatók le, amelyeket más, egyszerubb mutatókból különbözo statisztikai módszerekkel állítanak elo. Elérhetoség Mivel a szegmentálás lényege, hogy az egyes csoportokhoz igazodó marketing-programot alkalmazzunk, alapveto, hogy a szegmensek megszólíthatók, elérhetok legyenek. Vagyis fel kell tárni azt is, hogy milyen eszközökkel érhet el, egyegy szegmentum (pl. olvasási szokásaik). Idobeli állandóság A kialakított szegmentumok hosszabb idon keresztül maradjanak változatlanok. Ezt a gyors társadalmi változások FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 15

20 CSABINA ZOLTÁN: MARKETING idoszakában nehezen teljesítheto. Amikor a vevok új vásárlási magatartásokat alakítanak ki, akkor ezt az alkalmazott marketingeszközöknek is követni kell. A fogyasztói piac szegmentálásakor használt legfontosabb változókat négy nagy csoportra szokás osztani: Demográfiai Kor, nem, foglalkozás, családnagyság, jövedelem, vallás, iskolázottság, etnikai eredet stb. Földrajzi Földrész, ország, tájegység, településtípus, településméret, klíma, terep, piacsuruség stb. Társadalmi, pszichológiai Személyiségtípus, életmód, szokások, társadalmi és szociális helyzet stb. Termékkel kapcsolatos magatartás Vásárlási indítékok, elvárt haszon, használt mennyiség, használati gyakoriság, árérzékenység, márkahuség stb. A szervezeti piacoknál az elobbi szempontok számos eleme (pl. földrajzi tényezok) ugyancsak felhasználható. Ezek mellett azonban néhány újabb változót is alkalmaznak: Demográfiai A szervezet típusa és mérete, földrajzi elhelyezkedése, melyik iparágban muködik, a tevékenység jellege, stb. Muködési tényezok Az alkalmazott technológia, a termékhasználat jellege, a fogyasztás (vásárlás) mennyisége (pl. nagyfogyasztók) stb. Beszerzési tényezok A beszerzési funkció hogyan illeszkedik a szervezet egészébe, a beszerzési folyamatban résztvevok közötti eroviszonyok, a beszerzésnél figyelembe vett fo kritériumok, a meglévo kapcsolatok jellege stb. Vásárlási tényezok Sürgosség, a megrendelés nagysága stb. Személyes jellemzok A beszerzési folyamatban közremuködo egyének demográfiai, kockázatvállalási motivációs tényezoi stb. A részpiacok, azaz a pici szegmentumok elkülönítése lehetové teszi azok értékelését. Ennek egyik alapveto szempontja a szegmens mérete, amit a vásárlóero határoz meg. Fontos elore jelezni a kereslet várható változásait, a szegmensen belüli versenyhelyzetet, a versenytársak piaci részarányát stb. Mindezek mérlegelését követoen kerülhet Célcsoportképzés sor annak a szegmensnek vagy szegmenseknek a kiválasztásá- 16 FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Tantárgyi program. 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező tagozat

Tantárgyi program. 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező tagozat Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: AV_GLD110-K3 Marketing 2. A neve, beosztása:, egyetemi tanár 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR 1. A mellékelt források felhasználásával mutassa be a marketing gondolkodás fejlődését! Hasonlítsa össze a termelésorientált és a marketingorientált vállalkozást! Milyen lépéseket kell tenni a marketinges

Részletesebben

Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés. Tematika. Gazdálkodás modul. Marketing alapjai

Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés. Tematika. Gazdálkodás modul. Marketing alapjai BGF PSZK Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés Tematika Gazdálkodás modul Marketing alapjai Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

INGATLANMARKETING. a globális válság ellen a marketing eszközeivel

INGATLANMARKETING. a globális válság ellen a marketing eszközeivel INGATLANMARKETING a globális válság ellen a marketing eszközeivel a marketing fogalmának bevezetése Kottler szerint : a marketing olyan, mint a kertészkedés. marketing értékesítés A marketing nem olyan,

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

A vállat szemléletmódjait piaci orientációit

A vállat szemléletmódjait piaci orientációit Marketing 11.évf. A vállat szemléletmódjait piaci orientációit Termelési orientáció/koncepció Termékkoncepció Értékesítési koncepció Marketingkoncepció!!! 4 pillére Társadalomközpontú marketingkoncepció

Részletesebben

Szolgáltatások tervezése I.

Szolgáltatások tervezése I. Szolgáltatások tervezése I. A szolgáltatásmarketing tárgya Kétféle megközelítés Szolgáltatások alapsajátosságai Szolgáltatások minősége A szolgáltatásmarketing eszközrendszere: a 7 P A szolgáltatások a

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

Marketing morzsák. Mi is az a marketing? Marketingorientáció. A marketingfilozófia. Filozófia Tevékenységek összehangolt rendszere

Marketing morzsák. Mi is az a marketing? Marketingorientáció. A marketingfilozófia. Filozófia Tevékenységek összehangolt rendszere Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Mi is az a marketing? Marketing morzsák Filozófia Tevékenységek összehangolt rendszere Előadó: Tarsoly Péter 2007. október

Részletesebben

SIKERES KAMPÁNY TECHNIKÁK Két hatékony marketingeszköz a gyakorlatban. Ábrahám Zsolt Juhász István

SIKERES KAMPÁNY TECHNIKÁK Két hatékony marketingeszköz a gyakorlatban. Ábrahám Zsolt Juhász István SIKERES KAMPÁNY TECHNIKÁK Két hatékony marketingeszköz a gyakorlatban Ábrahám Zsolt Juhász István MARKETINGESZKÖZÖK Két népszerű marketingeszköszről (STP és 4P) lesz szó STP Szegmentálás Targetálás Pozicionálás

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségivizsgakövetelményeinek

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom

Részletesebben

Marketing alapjai tantárgy

Marketing alapjai tantárgy Marketing alapjai tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A Marketing alapjai tantárgy oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat Marketing mix Partnerek Értékajánlat Pozícionálás Márkaépítés Referenciacsoportok Szolgáltató Fogyasztó Termék Árazás Értékesítés Versenytársak Reklám gyüttfogyasztók Árazás Ár Áron egy termék vagy szolgáltatás

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0062-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartam: 30 perc A 20/2007. (V. 21.)

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Business marketing Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Dr. Piskóti István Marketing Intézet A piacszegmentálás komponensei (integrált koncepció) Piacszegmentálás Információs-oldal: Piacmegragadás

Részletesebben

Marketingmenedzsment. Stratégiakészítés folyamata. Marketingmenedzsment

Marketingmenedzsment. Stratégiakészítés folyamata. Marketingmenedzsment 5. Marketingmenedzsment Marketingmenedzsment, marketingkoncepció, marketingtervezés, marketingstratégia Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar A marketingmenedzsment a cég tudatosan

Részletesebben

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2.

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2. Kutatni kell kutatni jó! - avagy a MIR és a marketingkutatás módszerei Dr. Piskóti István Marketing Intézet Marketing 2. Marketing-menedzsment A marketing összes feladatát és aktivitásait összefoglalóan,

Részletesebben

Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/24 Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Árbevétel Nyereség Fejlődés, presztízs 2/24 Hozam Árbevétel Bevétel HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG

Részletesebben

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet Dr. Szántó Szilvia Marketingkörnyezet Az előadás témái 1./ Marketingkörnyezet jellemzése 2./ A mikrokörnyezet alkotóelemei 3./ A makrokörnyezet jellemzése Marketingkörnyezet Azok a külső tényezők és erők,

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

MARKETING- ÉS REKLÁMÜGYINTÉZŐ (középfokú szakképesítés) TANTÁRGYI FELÉPÍTÉS ÉS ÓRATERV

MARKETING- ÉS REKLÁMÜGYINTÉZŐ (középfokú szakképesítés) TANTÁRGYI FELÉPÍTÉS ÉS ÓRATERV () TANTÁRGYI FELÉPÍTÉS ÉS ÓRATERV - Basic marketing 16 (12 + 4) - Marketing-mix döntések 15 (6 + 9) - Marketingkommunikáció 14 (8 + 6) A reklám elmélete és gyakorlata - A gazdasági jog alapjai 6 (6 + 0)

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu Minden jog fenntartva.

Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu Minden jog fenntartva. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu Minden jog fenntartva. 1210-06 Modul (Szépségszalon létrehozása, gazdálkodása, marketingje) 4. pontjának részletes

Részletesebben

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ Az előadás témái 1./ A marketingkommunikációs mix tartalma 2./ Reklám 3./ Eladásösztönzés 4./ Személyes eladás 5./ PR Kommunikációs mix Reklám Eladásösztönzés Public Relations Személyes

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A kereskedelmi és marketing alapismeretek szakmai előkészítő érettségi vizsgatárgy részletes vizsgakövetelményeinek kidolgozása

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 2. Fejezet: A személyes eladás helye a többutas értékesítési rendszerben 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. Az értékesítési rendszer 2. Többcsatornás értékesítési

Részletesebben

MARKETING - MIX. Marketing mix elsődleges tényezői:

MARKETING - MIX. Marketing mix elsődleges tényezői: MARKETING - MIX Marketing mix elsődleges tényezői: A marketing súlyponti kérdése, hogy milyen legyen a piacbefolyásoló eszközök optimális kombinációja. A legegyszerűbb megközelítésben a marketingszakembernek

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben Hogyan csökkentheti költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? Dr. Szegedi Zoltán c. egyetemi tanár, Az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben zoltan.szegedi@ameropa.hu

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A kereskedelem helye, szerepe

A kereskedelem helye, szerepe A kereskedelem helye, szerepe Kereskedelem: Egyrészt tevékenység, melynek során a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz. Másrészt szervezet, amelyhez azok a vállalatok tartoznak, amelyek fő

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

1. A mellékelt újságcikk (szemelvény, esettanulmány) alapján mutassa be a marketing fejlődési szakaszait, a marketing jellemzői tendenciáit

1. A mellékelt újságcikk (szemelvény, esettanulmány) alapján mutassa be a marketing fejlődési szakaszait, a marketing jellemzői tendenciáit 1. A mellékelt újságcikk (szemelvény, esettanulmány) alapján mutassa be a marketing fejlődési szakaszait, a marketing jellemzői tendenciáit napjainkban, a marketing sajátosságait a kereskedelemben! 7.

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Fejezet 4. Modul 2 Marketingtervezés. Az ár. Dr. Andrea Grimm Dr. Astin Malschinger

Fejezet 4. Modul 2 Marketingtervezés. Az ár. Dr. Andrea Grimm Dr. Astin Malschinger Modul 2 Marketingtervezés Fejezet 4 Az ár Dr. Andrea Grimm Dr. Astin Malschinger TARTALOM 2 MODUL 2 MARKETINGTERVEZÉS Fejezet 4: Az ár Szerzők: Dr. Andrea Grimm, Dr. Astin Malschinger IMPRESSZUM A tartalomért

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Marketing. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Marketing. tanulmányokhoz II. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Marketing tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Marketing Tanszék: Vállalkozás és Emberi Erőforrások

Részletesebben

Marketing alapjai az alapszakok (BA, BSc.) hallgatói számára

Marketing alapjai az alapszakok (BA, BSc.) hallgatói számára Marketing Marketing alapjai az alapszakok (BA, BSc.) hallgatói számára Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 Tantárgy tematikus leírása: Február 10. Mi fán terem a marketing?- a marketing értelmezése,

Részletesebben

Tantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AVM_GLB008-K3 Élelmiszergazdasági marketing

Tantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AVM_GLB008-K3 Élelmiszergazdasági marketing Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: AVM_GLB008-K3 Élelmiszergazdasági marketing 2. A neve, beosztása: egyetemi tanár 3. Szak megnevezése: Gazdasági agrármérnök MSc szak, levelező tagozat 4. A

Részletesebben

Projekt siker és felelősség

Projekt siker és felelősség Projekt siker és felelősség dr. Prónay Gábor 10. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2007. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a siker kritériumok összetettségére, az elmúlt

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

31 812 01 0000 00 00 Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó

31 812 01 0000 00 00 Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN Dr. habil. Szabó Zoltán PhD MBA Vada Gergely - Vezető tanácsadó TÉMAKÖRÖK Célcsoportok 10 K SWOT MIR Exponenciális tervezés Kulcs a Befektetőkhöz Tervezési projekt -

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

Hogyan lehetne hatékonyabb a marketingkommunikáció?

Hogyan lehetne hatékonyabb a marketingkommunikáció? A MARKETING ESZKÖZEI Hogyan lehetne hatékonyabb a marketingkommunikáció? A hatékony marketingkommunikáció kérdései nem érnek véget a B2B ügyletekkel. Hol lehet megtakarítást elérni? Hogyan érhetünk el

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ?

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ? MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS Nagyné Miske Margit ügyvezető igazgató NATURTEX Gyapjú- és Tollfeldolgozó Kft. RÖVID TARTALOM 1. Néhány mondat a NATURTEX

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011

Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011 Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011 BEVEZETÉS Miért is fontos nekünk az árképzés? Amennyiben a célunk, hogy intézményünk képes

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s:

Részletesebben

1495-06/2 MARKETING- ÉS PR ALAPFOGALMAINAK ISMERTETÉSE, ÜZLETI ALKALMAZÁSA, ETIKETT ÉS PROTOKOLL ISMERETEK

1495-06/2 MARKETING- ÉS PR ALAPFOGALMAINAK ISMERTETÉSE, ÜZLETI ALKALMAZÁSA, ETIKETT ÉS PROTOKOLL ISMERETEK 1495-06 MARKETING ÉS PR ISMERET 1495-06/2 MARKETING- ÉS PR ALAPFOGALMAINAK ISMERTETÉSE, ÜZLETI ALKALMAZÁSA, ETIKETT ÉS PROTOKOLL ISMERETEK A marketing és PR alapismeretek alkalmazása vizsgafeladat jellemzője:

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés

Részletesebben

Tartalmi és formai követelmények a KAP A saját farmom mindig zöldebb pályázathoz

Tartalmi és formai követelmények a KAP A saját farmom mindig zöldebb pályázathoz Tartalmi és formai követelmények a KAP A saját farmom mindig zöldebb pályázathoz A saját farmom mindig zöldebb című pályamunkában részletesen be kell mutatni egy elképzelt, vagy már működő gazdaságot.

Részletesebben

IV. A munkaköri leírás és elemzése

IV. A munkaköri leírás és elemzése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IV. A munkaköri leírás és elemzése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Konzulens: Dr. Szente Viktória Egyetemi docens Dr. Szakály Zoltán Egyetemi docens In-store minden

Részletesebben

szolgáltatás ismertető www.primerate.hu

szolgáltatás ismertető www.primerate.hu Szemkamera kutatás szolgáltatás ismertető Mi is az a szemkamera? A szemkamera egy vizuális eszköz, amely képes rögzíteni az emberi szem mozgását, miközben az hirdetéseket, prospektusokat, DM levelet, reklámújságot,

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

Business to business (Ipari) marketing 3.

Business to business (Ipari) marketing 3. Business to business (Ipari) marketing 3. Beszerzés Dr. Piskóti István Marketing Intézet p-marketing Beszerzés helye a szervezetben Centralizált Decentralizált Kombinált megoldás Beszerzési magatartás

Részletesebben

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó

Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Alkalmazkodjunk együtt a digitális változásokhoz! Mizsei Szabolcs XAPT digitális tanszformációs tanácsadó Mi is az a digitális kihívás? Vezetői gyakorlat kihívásai Marketing, termék- és szervezet-fejlesztés

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN. A vállalat

VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN. A vállalat VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN A vállalat Vállalakozás - vállalat Az üzleti vállalkozás a bukás kockázatával végzett gazdasági tevékenység. A vállalat a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti kerete.

Részletesebben

Management & Controlling-Service Vezetési Tanácsadó Kft. Marketing mutatószámok. Prezentáció. Marketing hatékonyság. MCS Szakmai délután

Management & Controlling-Service Vezetési Tanácsadó Kft. Marketing mutatószámok. Prezentáció. Marketing hatékonyság. MCS Szakmai délután Management & Controlling-Service Vezetési Tanácsadó Kft. Marketing mutatószámok Marketing hatékonyság MCS Szakmai délután Prezentáció Budapest, 2008. november 4. MCS Management & Controlling-Service Vezetési

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0062-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 30 perc A 20/2007. (V. 21.)

Részletesebben

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik. Activity Plan A program fő pillérét a cégvezetővel folytatott szakértői konzultáció adja, melynek tartalma minden esetben cégspecifikus és személyre szabott. A Human Map szakértői számára a programban

Részletesebben