POLITIKAI MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "POLITIKAI MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Újabb diplomás levelező tagozat Nemzetközi marketing szakirány POLITIKAI MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ MAGYARORSZÁGON Készítette: Vető Lídia Lilla Budapest, 2006

2 2

3 TARTALOM 1. BEVEZETÉS SZERKEZET ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS A POLITIKAI MARKETING TERÜLETEI MARKETING A POLITIKÁBAN A POLITIKAI MARKETING A DEMOKRÁCIA SZEMPONTJÁBÓL A POLITIKAI MARKETING MODELLJE A POLITIKAI MARKETING SAJÁTOSSÁGAI MARKETING SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉS Marketing-mix a politikában A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ A politikai tömegkommunikáció folyamata A politikai kommunikáció formái A politikai pr A politikai reklám A propaganda A politikai üzenet A politikai reklám funkciója ÉNELADÁS, CÉGELADÁS, TERMÉKELADÁS A POLITIKÁBAN Éneladás a politikában Cégeladás a politikában Termékeladás a politikában A VÁLASZTÓI MAGATARTÁS A KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSOK ÉS HATÁSAI A POLITIKAI REKLÁMKAMPÁNY FELÉPÍTÉSE Információgyűjtés és elemzés A kommunikációstratégia A politikai reklám tervezése a befolyásolási terv A POLITIKAI MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ ESZKÖZEI A KAMPÁNYESZKÖZÖK TIPOLÓGIÁJA

4 4. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS - POLITIKAI MARKETING MAGYARORSZÁGON A RENDSZERVÁLTOZÁS ÓTA AZ 1990-ES VÁLASZTÁSOK AZ 1994-ES VÁLASZTÁSOK AZ 1998-AS VÁLASZTÁSOK A 2002-ES VÁLASZTÁSOK A 2006-OS VÁLASZTÁSOK A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY A BIZONYTALANOK MEGGYŐZÉSÉÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM A MINISZTERELNÖK-JELÖLTEK ÉS AZ MMPP PRIMER KUTATÁS A VÁLASZTÓI ATTITŰD ÖSSZETEVŐINEK KIEMELTEN A POLITIKAI MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZEREPÉNEK VIZSGÁLATÁRA, VALAMINT A POLITIKAI PLAKÁTOK MEGÍTÉLÉSÉNEK FELTÁRÁSÁRA A KUTATÁS BEMUTATÁSA A kutatás célja Hipotézisek Kutatási módszer Populáció és mintavétel Konceptualizáció a kutatás során használt kifejezések SZEKUNDER INFORMÁCIÓK Szekunder információk a 2006-os választási plakátok elemzéséhez A Fidesz plakátok Az MSZP plakátok Az SZDSZ plakátok Az MDF plakátok A NEGATÍV KAMPÁNY MEGÍTÉLÉSE - KITEKINTÉS A MÉLYINTERJÚK ÉRTÉKELÉSE A választói attitűdök kialakulása, összetevői A plakátok értékelése Plakátok tipizálása, összegzése Hipotézisek értékelése

5 A primer kutatás eredményeinek összefoglalása A 2006-OS VÁLASZTÁSI KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK TÜKRÉBEN A JÖVŐ POLITIKAI MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEI ONLINE POLITIKAI KAMPÁNYOK MAGYAR PÁRTOK AZ INTERNETEN A TOPIKOK AZ ONLINE PR BLOG-OK PR ÉRTÉKE A POLITIKAI BLOG Néhány külföldi példa Magyar politikusi blogok A MÉMEK BEFEJEZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK

6 TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra: A politikai marketing területei ábra: A politikai marketing modellje ábra: A politikai tömegkommunikáció folyamata számú táblázat: A politikai kommunikáció formái ábra: A kampányeszközök tipológiája számú táblázat: A primer kutatás mintaösszetétele ábra: Egy Fidesz plakát elemzése ábra: Egy MSZP plakát elemzése ábra: Egy SZDSZ plakát elemzése ábra: Egy MDF plakát elemzése ábra: A választói attitűdöt meghatározó tényezők számú táblázat: A választói attitűdöt meghatározó legfontosabb tényezők a mintában számú táblázat: Pártpreferenciák a mintában számú táblázat: Választói lojalitás a mintában

7 1. BEVEZETÉS A politikai marketing szakterület kiválasztásának több oka is van. Egyrészt a parlamenti választások aktualitása folytán olyan témáról van szó, mely a kutatás hónapjaiban erőteljesen uralta a közéletet, a médiát és a marketingkommunikáció számos területét, hiszen Magyarországon a mindennapok is erősen átpolitizáltak. Aktualitásánál fogva tehát számos elemzésre váró anyagot szolgáltatott a választási kampány. Másrészt a politikai marketing területe, bár külföldön idegen nyelvű szakirodalomban és a politikai gyakorlatban egyaránt egyre inkább és egyre alaposabban feldolgozott és alkalmazott tudományterület, viszonylag kevés magyar nyelvű és vonatkozású anyag áll rendelkezésre e téren és azoknak a politikai gyakorlatba való átültetése is gyerekcipőben jár még. Ezért is tartottam különösen érdekes és feldolgozásra váró feladatnak a politikai marketingkommunikáció témájának magyarországi vonatkozású elemzését. Végül pedig témaválasztásomat erőteljesen befolyásolta, hogy alapdiplomámat politológia szakon szereztem, így érdeklődésem a téma iránt és elméleti tudásom a politikatudomány területén megalapozott. Szakdolgozatomban be szeretném mutatni, mit jelent a politikai marketing, miben különbözik a kereskedelmi marketingtől, valamint hogy hogyan válik szét a politikai marketing, a politikai reklám és a politikai kommunikáció, pr. A modern politikai kommunikáció kapcsán érdemes megemlíteni Walter Lippman nevét, ő volt ugyanis az az amerikai politikai újságíró, aki már 1922-ben észlelte, hogy a választójog általánossá tétele eltünteti azokat a műveltségbeli korlátokat, amelyek addig megakadályozták, hogy a politikáról kellő ismeretek nélküli emberek is véleményt nyilvánítsanak és beleszóljanak a közügyek intézésébe. 1 A tömegdemokráciák létrejöttétől kezdve a sikeres politizálás egyik legfontosabb feltétele a meggyőzőerő megléte. Az ország kormányzóerejét olyan emberek jelölik ki, akik egyáltalán nem, vagy csak eseti jelleggel érdeklődnek a politika iránt. A politikusoknak őket kell meggyőzniük és ez a meggyőzés nem korlátozódik a kampányok idejére. 1 Borókai Gábor, Kormányzati kommunikáció barátságtalan környezetben, In: Magyarország politikai évkönyve 2002-ről, Demokrácia kutatások magyar központja közhasznú alapítvány, 2003, p

8 A politikai marketinget az amerikai választási piacon már több mint hat évtizede sikeresen használják, Magyarországon másfél évtizede. Bár szeméremre, tisztességre, szakmai tekintélyre hivatkozva sokan elvetik, sőt megvetik a politikai siker érdekében alkalmazott marketing eszközöket, a tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő marketing munkával komoly eredményeket lehet elérni a politika színterén is és a politikai marketingnek egyre nagyobb szerepe van hazánkban is SZERKEZET Dolgozatom elején áttekintést adok a politikai marketing, politikai kommunikáció nemzetközi és hazai elméleti hátteréről, ezt követően bemutatom a politikai reklámok sajátosságait. A következő részben rövid történeti áttekintést szeretnék adni a rendszerváltozás óta Magyarországon lezajlott választások marketingkommunikációjáról, a politikai pártok 16 év során megfogalmazott üzeneteiről, különös tekintettel a választási kampányokra. Kiemelten elemzem a 2006 tavaszán aktuális parlamenti választásokhoz kapcsolódó politikai marketingkommunikáció egy-egy elemét. A magyar választók politikai reklám-érzékenységére vonatkozóan primer kutatást végeztem, melyben arra keresem a választ, hogy mennyire befolyásolja a magyar választókat választásukban a kampány, mi alapján döntenek egyik vagy másik politikai párt vagy politikus mellett. Dolgozatomban kitérek a nem biztos választók döntésének elemzésére is, hiszen ma Magyarországon ez a csoport jelentős súllyal bír a választások kimenetelének eldöntésében. A politikai marketingkommunikációnak tulajdonképpen őket kell meggyőznie (valamint a biztos és kevésbé biztos választók meggyőződését tovább erősítenie, megerősítést adni számukra). Az ingadozók jelenthetik tehát a legfőbb célcsoportját a politikai marketingnek. Kutatásom semmiképpen sem politikai közvéleménykutatás, nem a pártokhoz való viszonyulásokat és a szavazói magatartásokat kívánja megismerni. Célja annak felmérése, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a politikai kommunikációhoz, milyen hatással van rájuk a kampány és annak mely elemei fejtik ki a legjelentősebb hatást majdani választásukra. Feltételezésem szerint a politikai reklámoknak és a szűk értelemben vett politikai (választási) kampányoknak viszonylag kis szerepe van az emberek pártokkal szembeni megítélésének alakításában, inkább a bizonytalanok meggyőzésében játszhat szerepet. Ezzel szemben a tágabb értelemben vett politikai marketing, a politikai pr jóval összetettebb 8

9 hatásmechanizmussal, akár az emberek tudtán kívül is jelentősen befolyásolhatja a politikai pártok megítélését, így egy-egy választás végkimenetelét is. Dolgozatom végén a jövő politikai marketingkommunikációs eszközeiről (online pr, politikai blog-ok - politikusi webnaplók), valamint a politikai marketing gyakorlat további fejlődésének lehetőségeiről teszek említést. 9

10 A politikai vezetőerő (leadership) forrása ma már nem csupán az ideológia, hanem legalább annyira a marketing is. (Bruce I. Newman) 2 2. ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS A politikai marketing, amely a marketing speciális ága, meglehetősen új keletű tudomány. A választási kampány időszaka körüli marketing tevékenységnek mai formáját Eisenhower vezette be 1952-ben. Ő alkalmazott először politikai piackutatást és ennek eredményét hasznosítva módosított kampányán. (A 30 másodperces tv-spotot is ő alkalmazta először.) A politikai marketing pártok és személyek hatalomhoz jutását, politikai üzenetek választópolgárokhoz való eljuttatását, illetve a választópolgárok megnyerését elősegítő eszközrendszer. Másképpen fogalmazva, a hatalom megszerzésének és/vagy megtartásának gyakorlati teendőiről szól. 3 Szerepe és feladata kettős, egyrészt a választások közötti időszakban indokolja, magyarázza a politikai cselekedeteket, igyekszik a maga oldalára állítani a választópolgárokat, másrészt eszköz a lehető legjobb eredmény eléréséhez a választásokon. Minden formájában célja a politikai erők szavazatszerző képességének erősítése. Ugyanakkor a politikai marketingben az intuíciónak ugyanakkora szerepe van, mint a praktikus gondolkodásnak, a társadalmi ismereteknek és a szakmai megalapozottságnak A POLITIKAI MARKETING TERÜLETEI 4 A politikai marketing organikus, komplex rendszer, ahol az események folyamatosan zajlanak. Három fő részből tevődik össze, a választási marketingből, a párt marketingből és a hatalomgyakorlás marketingjéből, melyek tovább oszthatók az alábbi ábrában felsorolt tevékenységekre. 2 Newman, Bruce I., Politikai marketing mint kampánystratégia, Bagolyvár Kiadó, 2000, p Vaszari András, Politikai marketing, Bestseller 21 Kiadó, 2001, p Vaszari András, Politikai marketing, Bestseller 21 Kiadó, 2001, p

11 POLITIKAI MARKETING 1. ábra: A politikai marketing területei Választási marketing Párt marketing A hatalomgyakorlás marketingje Választási kampány A pártépítés marketingje Kormányzati marketing A pártpolitikusok marketingje A parlamenti frakció marketingje (kormánypárti) Aktuálpolitikai marketing A parlamenti frakció marketingje (ellenzékben) A választási marketing arra szolgál, hogy a választópolgárok megismerjék a párt programját, a jelölt gondolatait, ötleteit, hovatartozását. A választási marketing a választási kampányon keresztül valósul meg. A kampány célja a lehető legtöbb szavazat megszerzése, ez leghatékonyabban permanens kampánnyal érhető el. Választási kampányt elsődlegesen helyi munkával, az aktivistahálózat bővítésével, az adatbázis-rendszerű választói megszólítással és a helyi sajtóval való aktív kapcsolattartás által lehet megnyerni. 5 A párt marketing a párt imázsán, hírnevén, tagjain, szimpatizánsain, programjain, politikusain keresztül valósul meg. Célja a párt eszméinek, gondolatainak, ötleteinek, valamint a párt politikusainak megismertetése és elfogadtatása a társadalommal. 5 Baja Ferenc, Tóbiás József, Szigetvári Viktor, Egy lépéssel ellenfeleink előtt, In: Magyarország politikai évkönyve 2002-ről, p

12 A pártépítés marketingje pártszervezést, azaz közösségszervezést jelent, mely minden tagnak és vezetőnek folyamatos feladata. Szintén a pártépítés feladata a hasonló értékrendű civil és szakmai, érdek és lobby szervezetekkel való kapcsolattartás, valamint a médiával való jó kapcsolat kialakítása. A párt szervezettsége előre vetíti a kormányzati munka szervezettségének minőségét. Egy párt akkor dolgozik jól, ha egy professzionális vezetői csoport csapatként irányítja és sok önkéntese van. 6 A párt eredményessége általában egyenes arányban áll a tagság többi párthoz viszonyított számarányával, ezért az egyik legfontosabb törekvés a tagság növelése. A politikusok személyes marketingje szervezetszerű tevékenységbe kell, hogy illeszkedjen. Fontos az aktív tevékenység, hiszen a személyes kapcsolatot és az elérhetőséget a legjobb médiakampány sem tudja felülmúlni. Ideális esetben a politikus médiaszemélyiséggé tud válni, ehhez gyakori közszereplésekre van szükség. Az aktuálpolitikai marketing a párt napi üzeneteinek terepe. Minél több olyan ügyre célszerű reagálniuk, melyek a választók érdeklődésére számot tarthatnak. Fontos azonban, hogy az eseményekre nem csak reagálni, hanem azokat kezdeményezniük is kell a pártoknak. Az ellenzéki parlamenti frakció marketingje tartalmilag különbözik a kormánypártokétól, hiszen faladata, hogy a kormányzás gyenge pontjaira felhívja a figyelmet, illetve igyekezzen saját programját beépíteni a törvényhozás munkájába. A hatalomgyakorlás marketingje a hatalomban való működés, a mindennapi politika, a gyakorlati politizálás választópolgárokkal való megismertetése és elfogadtatása. Fontos megemlíteni, hogy a választásokon győztes párt és a hatalom marketingje eltérhet egymástól. A párt által folytatott aktuálpolitikai marketing általában radikálisabb, mint a hatalomgyakorlás marketingje. A kormányzati marketing egyik fő feladata, hogy a kormányt mindabban, ami a feladata kompetensnek mutassa. Mivel a kormány a hatalom mindenkori megtestesítője, célszerű a legfőbb politikai hírforrásnak lennie. Kormányzati kommunikáció esetén az üzenetek választókhoz való eljuttatása akkor hatékony, ha abban korlátozott számú politikus vesz részt, kevés mondandó sokszor ismétlődik és az ellenvetések reakció nélkül maradnak. Megkülönböztethetünk reaktív, illetve pro-aktív kommunikációt. 7 6 Vaszari András, Politikai marketing, Bestseller 21 Kiadó, 2001, p Borókai Gábor, Kormányzati kommunikáció barátságtalan környezetben, In: Magyarország Politikai évkönyve 2002-ről, Demokrácia kutatások magyar központja közhasznú alapítvány, 2003, p

13 A kormánypárti parlamenti frakció marketingje a parlamenti munkán keresztül megvalósuló közvélemény-formálást jelent, hiszen a nyilvánosan elhangzottak alakítják a közhangulatot, ugyanakkor ebben a pozícióban több lehetőség adódik a megmagyarázásra. A médiapiaci változások eredményeként a kormánynak versenyhelyzetben kell eladnia áruját. Míg a közszolgálati csatornákon és az országos terjesztésű lapokban többnyire a kormány az elsődleges hírforrás, a többi fórumon csak egy a sok közül MARKETING A POLITIKÁBAN 9 A politikai marketing egyik sajátos területe a politikai kampány, mely felfogható a politikai termék bevezetésének. A politikai kampányok eleinte rendezvénysorozatok voltak, középpontjukban a korteskedésekkel és tömeggyűlésekkel. A technológiai és információs fejlődéssel, a televízió, a telekommunikáció és az Internet megjelenésével azonban a kampányok irányítását a profi kommunikációs szakemberek vették át. A korábbi közvetett befolyásolás mellett egyre nagyobb teret hódít a választók közvetlen megszólítása is (pl. direct mail által). A választókkal való kommunikáció során a párt vagy a politikus nem konkrét problémákra kínál konkrét szakpolitikai megoldásokat, hanem egyetlen dolgot szándékozik elhitetni velük, hogy ő kompetens. A választó többnyire unja a szakpolitikai részleteket, illetve nem is ért azokhoz, a politikusnak tehát arról kell meggyőznie, hogy tudomással bír a problémákról, képes azokat megoldani, sőt a még nem látható veszélyek esetén is képes lesz a helyzetet kezelni A POLITIKAI MARKETING A DEMOKRÁCIA SZEMPONTJÁBÓL A politikai marketing a demokrácia szempontjából pozitív dolog, azért nélkülözhetetlen, mert szükségessé vált, hogy a politikusok alkalmazkodjanak a figyelemfelkeltésnek a médiában érvényesülő szabályaihoz. Ez az alkalmazkodás pedig főhajtás a demokrácia előtt 10, hiszen a demokráciában a politikai döntéseket jóvá kell hagyatni a választókkal a politikai marketing éppen ezeknek a demokratikus céloknak az elérésében igyekszik segíteni a politikusokat. További pozitívum a politika szempontjából, hogy a marketingeszközök 8 Borókai Gábor, Kormányzati kommunikáció barátságtalan környezetben, In: Magyarország Politikai évkönyve 2002-ről, Demokrácia kutatások magyar központja közhasznú alapítvány, 2003, p Dinya-Farkas-Hetesi-Veres, Nonbusiness marketing és menedzsment, KJK Kerszöv, 2004, p Neményi László, Politikai marketing és demokrácia, Beszélő, 2004/ október

14 alkalmazásával mozgósítani lehet a politikától elfordult tömegeket, enyhíteni lehet a politikai apátiát és biztosítani a demokratikus részvétel megfelelő szintjét. Ugyanakkor a politikai marketing rovására írható fel, hogy alkalmazása következtében a tulajdonképpeni politika a háttérbe szorul, eltűnik a csomagolásban, tehát az a politika lebontásához, eltűnéséhez vezet. 11 Az sem kedvező a demokráciára nézve, hogy a marketingtudatos politikai szereplők a választástaktikai okokból számukra fontos célcsoportok kedvét keresik, ezért elhanyagolják a hosszú távon szükséges, de népszerűtlen intézkedések meghozatalát. Ballai László meglehetősen szkeptikusan fogalmaz a politikai marketing demokráciára gyakorolt hatásával kapcsolatban, szerinte a marketingpolitika először beviszi a szórakoztatást a politikába, és miután elhitették, hogy a politika nem valami komoly dolog, már könnyű azt az érzetet kelteni az utca emberében, hogy most ő dönthet olyan kérdésekről, amelyekről azelőtt soha Neményi László, Politikai marketing és demokrácia, Beszélő, 2004/ október Ballai László, Esszék - A politika mint marketing, tanulmány, 2002 p január

15 2.4. A POLITIKAI MARKETING MODELLJE ábra: A politikai marketing modellje JELÖLTFÓKUSZ A MARKETINGKAMPÁNY KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK A. Pártszempontú Piac (szavazóbázis) A jelölt A stratégia A. Technológia szegmentálás pozícionálása kidolgozása és 1. számítógép megközelítés megvalósítása 2. televízió B. Termékszempontú A. A szavazók A. A jelölt A. A politikai 3. direkt mail megközelítés igényeinek felmérése erősségeinek és gyengeségeinek marketing 4P-je 1. Termék B. Strukturális C. Eladásszempontú B. A szavazók megállapítása (választási változások tipizálása B. A versenytársak program) 1. Előválasztási megközelítés C. Szavazói felmérése 2. Tolómarketing és országos D. Marketingszempontú szegmensek C. A szegmensek (alsó szintű megközelítés meghatározása megcélzása D. Imázskialakítás A POLITIKAI KAMPÁNY kezdeményezés) 3. Húzómarketing (tömegmédiumo k) 4. közvéleménykut atás B. Szervezetfejleszt és és irányítás Előválasztás előtti szakasz előválasztási szakasz konvenció szakasza általános választás szakasza jelölőgyűlési szabályok 2. pénzügyi szabályok 3. a jelöltek vitái C. Hatalombróke rek befolyásának megváltoztatá sa 1. jelölt 2. tanácsadó 3. közvéleményk utató 4. média 5. politikai párt 6. politikai akcióbizottság ok 7. szavazók A Newman által felvázolt modell lelke a marketingkampány (tulajdonképpen erre szűkíti le a politikai marketinget), mert ez tartalmazza a politikai marketing módszereit. Három részre oszlik: a piac (szavazóbázis) szegmentálására, a jelölt pozicionálására és a stratégia kidolgozására és megvalósítására. A modell, mivel az amerikai politikai rendszerre, vagyis különösen az elnökválasztási kampányra készült, némileg eltér a magyar viszonylatban alkalmazható modelltől, ezért részletes kifejtésére nem térek ki (másrészt összetevői a dolgozat más területein kifejtésre kerülnek). A modell egyik érdekessége, hogy a marketingből ismert 4P-t a politikára vonatkoztatva az eredeti termék -en kívül tolómarketingre (push marketing), húzómarketingre (pull marketing) és közvéleménykutatásra (polling) bontja. Ez a sajátos 4p értelmezés magában foglalja azt a két csatornát, amelyeken keresztül a jelölt szorgalmazhatja saját elfogadását. A 13 Newman, Bruce I., Politikai marketing mint kampánystratégia, Bagolyvár Kiadó, 2000, p

16 tolómarketing lényege, hogy a jelölt politikai programüzenete először a kampánymunkásokhoz jut el és azt az ő közvetítésükkel ismerik meg a választók - ez történhet az alsó szintű hálózatépítés, illetve önkéntesek segítségével. (A tólómarketing újra egyre nagyobb szerephez jut a választási kampányok idején, például ide tartozik magyar példaként a Fidesz jól ismert 2002-es felszólítása: Mindenki hozzon magával még egy embert! ) A húzómarketing a tömegmédiumokat használja fel arra, hogy a politikai üzenet eljusson a választópolgárokhoz. A negyedik P, a közvéleménykutatás pedig azért kap itt kiemelt szerepet, mert ez szolgáltatja a politikusok számára a marketingkampány formálásához szükséges információkat. 14 A modell másik érdekessége a jelöltfókusz evolúciójának levezetése, mely az egykor a pártra irányuló kampányfókusztól a jelölt-központú, majd szavazó központú kampányra változott. A jelenlegi, marketingszempontú megközelítés abból indul ki, hogy először a fogyasztók igényeinek meghatározása szükséges, ezt követi azoknak a termékeknek a kifejlesztése, amelyekkel ezek az igények kielégíthetők A POLITIKAI MARKETING SAJÁTOSSÁGAI MARKETING SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉS A piac a politikai marketingben az egész társadalom, szereplői a politikai pártok, a társadalmi szervezetek, a polgárok, a média, illetve a tágabb környezetben azok a külföldi államok, amelyek befolyásolni képesek a politikai piacot. Piaci potenciálnak itt az ország választópolgárainak számát kell tekinteni, ugyanakkor a pártoknak a jövőbeli (jelenleg gyermekkorú) választókhoz is szólni kell. A piaci volumen a leadott szavazatok száma, illetve a választásokon résztvevő választópolgárok száma. Egy-egy párt piaci részesedését a rájuk leadott szavazatok száma mutatja, ez azonban nem feltétlenül fejezi ki a hatalomból való részesedést is, hiszen az sok egyéb tényezőtől függ, többek között attól, hogy kormánypártról, vagy ellenzéki pártról van-e szó. Piaci szerkezetét tekintve a politikai piac oligopol szerkezetű, hiszen nehéz bekerülni (a választásokon el kell érni a parlamentbe való bekerüléshez szükséges küszöböt), tehát a piacon viszonylag kevés szereplő (párt) található. 14 Newman, Bruce I., Politikai marketing mint kampánystratégia, Bagolyvár Kiadó, 2000, p Idem, p

17 Marketing-mix a politikában 16 A politikai marketingben a marketing-mix 4 fő elemre korlátozódik, ezek azonban nem egyeznek meg a hagyományos termékek esetében vizsgált 4 P -vel. A politikai marketing mint szolgáltatás-marketing 4 fő eleme a következő: Product A termékkel kapcsolatos döntéseknek itt is kiemelt szerep jut. A termék a politikai pártok esetében egy megoldáscsomag, vagy annak ígérete. A termék alapvető elemei az ideológia (erkölcsi értéküzenet), a politikai teljesítmény, valamint a párt által tett ígéretek. Promotion (Mivel dolgozatom témája ennek a területnek a részletes elemzése, itt csak az alapvető marketing-szemléletű elméleti megközelítésről szólok röviden.) A piacbefolyásolás három kulcseleme a megfelelő célközönség kiválasztása, a célközönségnek szóló üzenet kiválasztása, illetve a célközönséget elérő, az üzenetet hatékonyan közvetíteni tudó média kiválasztása. A célcsoport meghatározásánál meg kell említenünk, hogy elvileg a pártok célközönségét a teljes társadalom, szűkebben a választásra jogosultak alkotják - hiszen a cél az ő szavazatuk megszerzése -, azonban a gyakorlatban a pártok általában bizonyos társadalmi és gazdasági ismérvek alapján többékevésbé körülhatárolható csoportokat céloznak meg üzeneteikkel, vagyis azokat, akiket potenciális választóiknak tekintenek. Az üzenetek tehát a célközönséghez igazodnak, a pártok saját önmeghatározásukat, programjukat, ideológiai kötődésüket a mindenkori kereslethez kell, hogy igazítsák. A hatékony kampány a célcsoport meghatározásakor figyelembe veszi a társadalmi-gazdasági tényezőket, valamint a párthoz való viszonyulást (a határozottak / biztos választók és a határozatlanok / nem-választók két végpontja közötti skálán) is. A politikai üzenetnek arra kell törekedni, hogy felkeltse a figyelmet, érdeklődést gerjesszen és végső soron cselekvést eredményezzen, hiszen a választások eredménye a teljes politikai marketing hatékonyságának legfőbb indikátora. Az üzenet lehet racionális és emocionális, illetve ezek kombinációja. Az emocionális üzenetek közé tartoznak a negatív üzenetek, kampányok. Fontos tényező lehet a reklámok megítélésénél a humor is. (Ide tartozik továbbá a politikai pr is, mely azonban szintén külön tárgyalást igényel, lásd A politikai pr, 21.oldal). People 16 Dinya-Farkas-Hetesi-Veres, Nonbusiness marketing és menedzsment, KJK Kerszöv, 2004, p

18 Az emberi tényező kezelése a politikai marketing egyik kulcskérdése, hiszen a szavazók a politikusokat, azok vélt vagy valós személyiségjegyeit, magatartását, kommunikációját ítélik meg. Process A folyamat kezelése a politikai szituációk időben állandóan változó súlypontjaihoz igazítja a politikai üzenetet. A további, szolgáltatások esetében vizsgált 3 marketing-mix elem közül az árpolitika a politika esetében egyedül a kampányfinanszírozással összefüggésben merülhet fel, ez azonban a marketingkommunikáció részeként értelmezhető. Ide tartozhatnak még a tagdíj létéhez és mértékéhez kapcsolódó kérdések, a költség és fedezetelemzés területei. 17 (A politikai termékeknek természetesen nincs hagyományos értelemben vett áruk.) A politikai termék értékesítéséhez megfelelő marketingcsatornák megválasztása szintén a kommunikáció területére sorolható, az ezzel kapcsolatos kérdések inkább ott tárgyalandók. A tárgyi elemek, fizikai tényezők szellemi szolgáltatásról lévén szó korlátozottan értelmezhetőek. Ide tartozóan fontos például a politikusok fizikai megjelenése, a kampány során alkalmazott eszközök megválasztása, hiszen ezek mind egyfajta üzenetet hordoznak a választók számára az adott pártról, illetve politikusról. A pártpolitika és egy politikai személyiség mint áru és a hagyományos áru és szolgáltatás között számos különbség húzódik meg, amiket felismerve egyértelműbbé válhat, mely marketingeszközökre érdemes nagyobb hangsúlyt helyezni a politikai marketing esetében. A szavazók a választáskor mindannyian ugyanazon a napon hozzák meg a vásárlási döntéseiket, és amíg egy termék vagy szolgáltatás esetében, ha egy közgazdaságilag komplex döntést korrigálhatnak, addig itt erre nincs lehetőség: változtatni, csak a következő választáskor lehet. A fogyasztó választásához itt nem kötődik közvetlenül ár, ezért a hagyományos, a háztartási büdzsének alárendelt haszonmaximalizálási elv sem érvényesülhet. Abban is eltér a politikai marketing az üzleti marketingtől, hogy itt nagyon is helye van a versenytársak emlegetésének, a velük való vitának, valamint finanszírozása is különleges, amennyiben non-profit szervezetekről lévén szó a pártok számára nagyobb terhet jelentenek a marketingköltségek Orosdy Béla, Héder Sándor, Politikai marketing politikusi (meta)kommunikáció, Marketing és Menedzsment, 1997/4. p Oleár Éva, A politika mint árucikk, Marketing & Management, 1995/3. p

19 Newman szerint a politika marketingszempontú megközelítésének sajátosságai a következők 19 : Míg a mosóport vásárló személy nem sok időt fordít annak eldöntésére, milyen márkát vegyen, addig a szavazó általában komolyan megfontolja, kire adja le voksát. A politikai párt vagy politikus által ígért szolgáltatások ideje akkor jön el, amikor hatalmat kap a kormányzásra, tehát a kampány és a kormányzás ideje eltér egymástól. A jelölt dinamikus, gyorsan változó környezetben tevékenykedik, mely tele van akadályokkal, így rugalmasságot igénylő marketingkihívásokkal. A politikát és a marketinget alapvetően az különbözteti meg, hogy eltér alapfilozófiájuk. Az üzletben a profit a cél, míg a politikában a demokrácia sikeres működtetése. Ráadásul a politikában a győzelmet nem ritkán csak néhány tizedszázaléknyi előny jelenti, míg az üzleti világban a győzelem és vereség mögött hatalmas különbségek rejlenek. Továbbá míg az üzleti tevékenységek esetében a tettek alapját legtöbbször piackutatások képezik, a politikában gyakran a jelölt életfilozófiája, politikai nézetei határozzák meg, milyen mértékben járhatnak el a kampány során a piackutatási eredményekkel összhangban A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ A politikai kommunikáció eszköz a szavazatuk révén döntéshozó választók befolyásolására. Akció, mely reakciót szándékozik kiváltani. Másképpen: a politikai kommunikáció a politikai rendszer, a média rendszere és az állampolgár-választópolgár által létrehozott közérdekű és politikai tartalmaknak a cseréje és konfrontációja. 21 A politikai kommunikáció során a felmerülő problémaköröket, ügyeket úgy értelmezzük, hogy azok felcímkézhető témák legyenek. (Például egy politikus pénzügyi visszaélését lehet az adott párt erkölcsi válságaként aposztrofálni.) 22 A témafelvetés közvélemény általi fogadásának folyamatában a korai szakaszt az információ hiány, az ezt követő szereplők általi mozgósítás szakaszát az információ adagolása (címkézés, ismert emberek bevonása) jellemzi. A megoldódás szakaszában gyorsan csökken az érdeklődés, nincs új információ a témával kapcsolatban. A felmerülő témák jelentős része idő előtt kifullad, azonban ha nem oldódik meg egy kérdés, bármikor feléledhet. 19 Newman, Bruce I., Politikai marketing mint kampánystratégia, Bagolyvár Kiadó, 2000, p Idem, p Mazzoleni Gianpietro, Politikai kommunikáció, Osiris, 2002, p Vaszari András, Politikai marketing, Bestseller 21 Kiadó, 2001, p

20 A politikai kommunikáció lehet egyirányú, kétirányú (interaktív) illetve tömegkommunikációs eszközökön keresztül megvalósuló (kétlépcsős médiakommunikáció). A legteljesebb politikai kommunikáció kétirányú folyamat, ahol párbeszéd folyik a választópolgárokkal, lehetőség van a visszacsatolásra. A politikai marketingkommunikációs stratégia két fő kérdése, hogy mit akarunk elérni, és hogyan. Marketing szempontból az utóbbival kell foglalkoznunk, a politikai versenytársakkal szemben a politikai marketingkommunikációs innováció jelenthet előnyt. Ennek legfontosabb kérdése a politikai marketingkommunikációs mix helyes arányainak megtalálása. A pártkommunikáció sikere az értékkommunikáció és a stratégiai kommunikáció egyensúlya annak elérése, hogy a párt által megcélzott lehetséges szavazók azt gondolhassák, a párt által használt látható stratégia nem ütközik a párt által érvényesíteni kívánt értékekkel. A pártidentitás kommunikációja eltérő aszerint, hogy nagy vagy kis pártról beszélünk. A nagy pártok közel vannak ahhoz, hogy akár koalíció nélkül is meg tudják szerezni a kormányzati hatalmat, ezért hajlamosak higítani politikai mondanivalójukat, ennek megfelelően erősíteni a meggyőzés stratégiai elemeit. Ezzel szemben a kis pártok politikai tartalmuk, értékeik és érdekcsoportjaik megjelölésének szigorú kommunikációjában érdekeltek, ezáltal csökkentik felmorzsolódásuk veszélyét és erősítik a saját út imázsát Szilágyi-Gál Mihály, Imázslak, In: Hegedűs István, Szilágyi-Gál Mihály, Sipos Balázs, Navracsics Tibor, Politikai kommunikáció 2004, Médiakutató, 2005 tavasz 20

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ Az előadás témái 1./ A marketingkommunikációs mix tartalma 2./ Reklám 3./ Eladásösztönzés 4./ Személyes eladás 5./ PR Kommunikációs mix Reklám Eladásösztönzés Public Relations Személyes

Részletesebben

AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA

AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA A vállalat céljai elérése érdekében folytatott koordináció, azaz az erőforrások koordinálásának folyamata. AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA A

Részletesebben

Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni

Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni tanácsadó-partner 2014. December 2. Kérdésfelvetések 1. A téma aktualitása,

Részletesebben

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék MARKETINGKUTATÁS Marketing a gyakorlatban I. előadás Kovács István BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Piac-, marketing- és közvélemény kutatás elhatárolása Kutatás: célja a problémamegoldás

Részletesebben

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat Marketing mix Partnerek Értékajánlat Pozícionálás Márkaépítés Referenciacsoportok Szolgáltató Fogyasztó Termék Árazás Értékesítés Versenytársak Reklám gyüttfogyasztók Árazás Ár Áron egy termék vagy szolgáltatás

Részletesebben

Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR

Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció Schwarcz Tibor Oneline PR Marketingkommunikáció elhelyezése A marketing ( társadalmi és vezetési lépések láncolata, melyek során az egyének és csoportok

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget!

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget! 1. a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget! b) Hasonlítsa össze a kvalitatív és a kvantitatív kutatást,

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 1) A fogyasztói és vásárlási magatartás bemutatása. Milyen egyéni tényezők

Részletesebben

Marketingkommunikáció

Marketingkommunikáció Marketingkommunikáció Tk. 10.fejezet Marketingkommunikáció (piacbefolyásolás) A vállalati célcsoport(ok) közvéleményének, közvélekedésének olyan irányban való befolyásolása, amely a vállalat értékesítéssel

Részletesebben

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet A B2B marketingkommunikációs eszközei Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet - Nem tudom ki vagy. - Nem ismerem a céged. - Nem ismerem a céged termékeit. - Nem tudom mire törekszik a céged.

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés,

Részletesebben

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma. Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS). FŐBB PONTOK A kutatási terv fogalmának meghatározása, a különböző kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtető kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

KISVÁLLALKOZÁSOK KOMMUNIKÁCIÓJA

KISVÁLLALKOZÁSOK KOMMUNIKÁCIÓJA KISVÁLLALKOZÁSOK KOMMUNIKÁCIÓJA A MARKETINGTŐL AZ ÜZLETI PROTOKOLLIG SZENES GÁBOR PRESSONLINE Kommunikációs Tanácsadó Kft. Székesfehérvár, 2014.10.27. MIRE VALÓ A MARKETING? Almaeszencia Termelői piac

Részletesebben

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének

Részletesebben

Tantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AV_KMLA216-K5 Marketing alapjai. 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Szakály Zoltán egyetemi tanár

Tantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AV_KMLA216-K5 Marketing alapjai. 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Dr. Szakály Zoltán egyetemi tanár Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: AV_KMLA216-K5 Marketing alapjai 2. A neve, beosztása: egyetemi tanár 3. Szak megnevezése: Kereskedelem és Marketing BA szak, levelező tagozat 4. A tantárgy

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin

főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin Németh I. Gergely főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin A világ leghíresebb bblomisa: Wll Walle Lomisok midig lesznek reméljük nem ez a jövő, de a g j j, kérdéssel foglalkozni kell! Kérdés: milyen

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Kommunikációs, vezetői szerepek 2009. FOGYASZTÓ SZOLGÁLTATÓ Végrehajtás Döntés

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR 1. A mellékelt források felhasználásával mutassa be a marketing gondolkodás fejlődését! Hasonlítsa össze a termelésorientált és a marketingorientált vállalkozást! Milyen lépéseket kell tenni a marketinges

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS

SZERVEZETI VISELKEDÉS SZERVEZETI VISELKEDÉS DR. FINNA HENRIETTA EGYETEMI ADJUNKTUS MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK FINNA@MVT.BME.HU Q.A.317. +36-1-463-4010 Meggyőzés és társai 1 http://tinyurl.com/kutatok2016 2 További

Részletesebben

Népszámlálás kommunikációs program

Népszámlálás kommunikációs program Népszámlálás kommunikációs program Sikeres kommunikáció=eredményes összeírás Népszámlálás az egyetlen teljeskörű összeírás. Legmélyebb területi szintű adatok megszerzése. (kistérség, városrész). Tetszőleges

Részletesebben

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011.

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. MARKETINGTERVEZÉS Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. BEVEZETŐ Mielőtt a marketing terv készítés egyes lépéseit számba

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

A marketing alapkoncepciói. Dr. Petruska Ildikó

A marketing alapkoncepciói. Dr. Petruska Ildikó 1. A marketing alapkoncepciói A marketing értelmezése A marketing a menedzsmenttudományok egyik szakterülete Üzleti filozófia (a vevőt középpontba helyező szemléletmód Funkció (vevőközpontúság érvényesítését

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

Frakcióvezetők a Parlamentben

Frakcióvezetők a Parlamentben Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek

Részletesebben

Szolgáltatások tervezése I.

Szolgáltatások tervezése I. Szolgáltatások tervezése I. A szolgáltatásmarketing tárgya Kétféle megközelítés Szolgáltatások alapsajátosságai Szolgáltatások minősége A szolgáltatásmarketing eszközrendszere: a 7 P A szolgáltatások a

Részletesebben

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék

Részletesebben

Stratégia. Márkaépítés. Kommunikáció. Határozott értékszemlélettel

Stratégia. Márkaépítés. Kommunikáció. Határozott értékszemlélettel Stratégia. Márkaépítés. Kommunikáció. Határozott értékszemlélettel MITTE Communications A MITTE Communications az iparági területek működését értő és támogató csapatával megkerülhetetlen résztvevője a

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Kvantitatív kutatás mire figyeljünk? Majláth Melinda PhD Tartalom. Kutatási kérdés kérdőív kérdés. Kutatási kérdés kérdőív kérdés

Kvantitatív kutatás mire figyeljünk? Majláth Melinda PhD Tartalom. Kutatási kérdés kérdőív kérdés. Kutatási kérdés kérdőív kérdés Kvantitatív kutatás mire figyeljünk?. Tartalom Kutatási kérdés Mintaválasztás Kérdésfeltevés Elemzés Jánossy Ferenc Szakkollégium- TDK felkészítő előadások sorozat, 2016. február Óbudai Egyetem Mintavétel

Részletesebben

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK

Részletesebben

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése A projekt jövőbeni hasznosíthatósága kétirányú: egyrészről a Továbbképzési és Szakképzési Központ segítségével külső körnek történő értékesítés,

Részletesebben

2. tétel: 3. tétel: 4. tétel:

2. tétel: 3. tétel: 4. tétel: 1. tétel: Ismertesse az egyéni és a társas vállalkozások tevékenységének megkezdéséhez szükséges dokumentumokat és azok főbb tartalmi elemeit! Cége versenytárgyalást kíván kiírni. Sorolja fel az előkészítés

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

INGATLANMARKETING. a globális válság ellen a marketing eszközeivel

INGATLANMARKETING. a globális válság ellen a marketing eszközeivel INGATLANMARKETING a globális válság ellen a marketing eszközeivel a marketing fogalmának bevezetése Kottler szerint : a marketing olyan, mint a kertészkedés. marketing értékesítés A marketing nem olyan,

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Marketing alapjai tantárgy

Marketing alapjai tantárgy Marketing alapjai tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A Marketing alapjai tantárgy oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZATHOZ

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZATHOZ 2.123. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZATHOZ A 10051-12 azonosító számú Vendéglátó marketing és kommunikáció megnevezésű

Részletesebben

1. A mellékelt újságcikk (szemelvény, esettanulmány) alapján mutassa be a marketing fejlődési szakaszait, a marketing jellemzői tendenciáit

1. A mellékelt újságcikk (szemelvény, esettanulmány) alapján mutassa be a marketing fejlődési szakaszait, a marketing jellemzői tendenciáit 1. A mellékelt újságcikk (szemelvény, esettanulmány) alapján mutassa be a marketing fejlődési szakaszait, a marketing jellemzői tendenciáit napjainkban, a marketing sajátosságait a kereskedelemben! 7.

Részletesebben

Miért fontos, hogy lássanak engem? Hogyan mutassam meg magam?

Miért fontos, hogy lássanak engem? Hogyan mutassam meg magam? Miért fontos, hogy lássanak engem? Hogyan mutassam meg magam? Disszeminációs műhely Erasmus+ projekteknek Tempus Közalapítvány Dr. Kuráth Gabriella Pécsi Tudományegyetem Miért? Kötelező - vállaltuk Lehetőség,

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

Marketing Mood Barometer 2012

Marketing Mood Barometer 2012 Marketing Mood Barometer 2012 1 Marketing Mood Barometer Kvantitatív kutatás és kvalitatív kutatás Célcsoport: a hazai legjelentősebb márkatulajdonos cégek marketingvezetői, ügyvezetői TOP 50-be tartozik:

Részletesebben

Tantárgyi program. 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező tagozat

Tantárgyi program. 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező tagozat Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: AV_GLD110-K3 Marketing 2. A neve, beosztása:, egyetemi tanár 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

A Mediaforce. A többit bízza ránk:

A Mediaforce. A többit bízza ránk: A Mediaforce Cégünk egyedi, testre szabott megoldásokat kínál vállalkozása fejlesztésére és marketingjének racionalizálására. A mindig túlterhelt vállalatvezetők válláról vesszük le a terhet integrált

Részletesebben

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN Dr. habil. Szabó Zoltán PhD MBA Vada Gergely - Vezető tanácsadó TÉMAKÖRÖK Célcsoportok 10 K SWOT MIR Exponenciális tervezés Kulcs a Befektetőkhöz Tervezési projekt -

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

Tantárgyi program 2013/2014. tanév, 2. félév

Tantárgyi program 2013/2014. tanév, 2. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrás Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2013/2014. tanév, 2. félév Gazdaságinformatikus alapszak Nappali tagozat hallgatói

Részletesebben

Tervezés-Kutatás A REKLÁM ALAPJAI. Sunday 14 September 14

Tervezés-Kutatás A REKLÁM ALAPJAI. Sunday 14 September 14 Tervezés-Kutatás 3. A REKLÁM ALAPJAI Mi a reklám?...hír az, amit eltitkolnak, a többi hirdetés! (?) REKLÁM: Valamely termék, szolgáltatás kelendőségének növelésére irányuló tevékenység. Mennyiért? Mikor?

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A marketing új koncepciói 1. Tétel. Dr. Petruska Ildikó

A marketing új koncepciói 1. Tétel. Dr. Petruska Ildikó A marketing új koncepciói 1. Tétel Dr. Petruska Ildikó Értékorientáció (értékvezérelt marketing) Dr. Petruska Ildikó Termék vs. vevőérték Termék Megoldás A termék csupán tárgyi kifejezője a fogyasztóknak

Részletesebben

3 Filozófia A biológiai információ generációk közötti átadását az örökítőanyag biztosítja. A DNS szerkezete teremti meg az információ majdnem tökéletesen stabil tárolását, pontos megkettőződését és átadását.

Részletesebben

8. Az image és az egyedi vállalati arculat (CI) Végné Faddi Andrea Marketing 12. osztály tankönyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde

8. Az image és az egyedi vállalati arculat (CI) Végné Faddi Andrea Marketing 12. osztály tankönyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde 8. Az image és az egyedi vállalati arculat (CI) Végné Faddi Andrea Marketing 12. osztály tankönyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde A vállalati image az a kép, a benyomásoknak és véleményeknek

Részletesebben

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet Dr. Szántó Szilvia Marketingkörnyezet Az előadás témái 1./ Marketingkörnyezet jellemzése 2./ A mikrokörnyezet alkotóelemei 3./ A makrokörnyezet jellemzése Marketingkörnyezet Azok a külső tényezők és erők,

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV

KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV KOMNUKICIÓS ÉS PR TERV 1. Célok A referencia-intézmény egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező

Részletesebben

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE EDUTUS FŐISKOLA A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE Konzulens: Dr. Kandikó József Főiskolai tanár Készítette: Budai Gábor Levelező tagozat Gazdálkodás és menedzsment szak Kontrolling

Részletesebben

MARKETING- ÉS REKLÁMÜGYINTÉZŐ (középfokú szakképesítés) TANTÁRGYI FELÉPÍTÉS ÉS ÓRATERV

MARKETING- ÉS REKLÁMÜGYINTÉZŐ (középfokú szakképesítés) TANTÁRGYI FELÉPÍTÉS ÉS ÓRATERV () TANTÁRGYI FELÉPÍTÉS ÉS ÓRATERV - Basic marketing 16 (12 + 4) - Marketing-mix döntések 15 (6 + 9) - Marketingkommunikáció 14 (8 + 6) A reklám elmélete és gyakorlata - A gazdasági jog alapjai 6 (6 + 0)

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudomány 1.3 Intézet Újságírás 1.4 Szakterület

Részletesebben

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18 Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:

Részletesebben

Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés. Tematika. Gazdálkodás modul. Marketing alapjai

Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés. Tematika. Gazdálkodás modul. Marketing alapjai BGF PSZK Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés Tematika Gazdálkodás modul Marketing alapjai Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Tárgyszavak: többcsatornás értékesítés; marketing-mix; vásárlói elégedettség.

Tárgyszavak: többcsatornás értékesítés; marketing-mix; vásárlói elégedettség. A MARKETING TERÜLETEI Többcsatornás értékesítés Németországban A német vállalatok 40%-a négy vagy ennél is több értékesítési csatornát használ. A hagyományos értékesítési csatornák mellett a (helyhez kötött)

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

1. PR lényege, jelentősége. PR fogalma

1. PR lényege, jelentősége. PR fogalma Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1495-06 Marketing és PR ismeret Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1495-06/2 Marketing- és PR alapfogalmainak ismertetése,

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor

Részletesebben