A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkársága

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkársága"

Átírás

1

2

3

4 E katalógus a magyar és szerb szervezetek munkáját, együttműködését hivatott bemutatni, mely határon átnyúló projektek megvalósításában testesült meg. A kötet egyben a magyar és szerb intézmények, valamint az Európai Bizottság által végrehajtott programok közös, összehangolt tevékenységeinek eredményeit kívánja összefoglalni. E kiadványban bemutatjuk a még jelenleg is folyamatban lévő munka hozadékait és hatásait. Ahogyan a legtöbb összefoglaló, ez sem képes érzékeltetni a maga teljességében a Program és a projektek megvalósításán dolgozó emberek, illetve intézmények minden törekvését, erőfeszítését és lelkesedését. Tehát a Program és a projektek céljainak, tevékenységeinek, eredményeinek és hatásainak összegzésekor terjedelmi okok miatt elkerülhetetlen volt az egyszerűsítés, illetve bizonyos részletek kihagyása. Minden egyes megvalósított projekt egy történet, amely külön kötetet érdemelne. Annak érdekében, hogy mind a 203 projektet egyformán tárjuk a régió nyilvánossága, illetve nemzetközi közönség elé, arra kényszerültünk, hogy a projektpartnerek hat hónaptól két évig terjedő együttműködését mindössze egy oldalban foglaljuk össze és mutassuk be. A katalógus olvasóit arra buzdítjuk, hogy látogassák meg e vidéket, városait és falvait, élvezzék természeti szépségeit, kulturális programjait, csatlakozzanak tudományos, akadémiai vagy gazdasági hálózataihoz, valamint tapasztalják meg lakóinak vendégszeretetét. Mivel számos projekt még folyamatban van, és még dolgoznak ezek megvalósításán, a katalógusban bemutatott adatok és számok nem tekinthetőek véglegesnek. Jelentősen megsokszorozódnak mire az utolsó projekt is lezárul. A látható, könnyen mérhető és kézzel fogható eredményeken túl, mint az új kerékpárutak, felújított útszakaszok hossza, az újonnan épített vagy helyreállított épületek, létesítmények és külső terek, a Program mindenre kiterjedő hatása érezhető lesz az elkövetkező években. Vitathatatlan a Program hozzájárulása az olyan kevésbé tapintható, de hosszabb távú eredményekhez, mint a harmonikus, gazdaságilag fejlett és fenntartható régió kialakítása. Egyszerűen szólva a Program intézményeinek és a projektekben résztvevők célkitűzése tartós együttműködés létrehozása, megerősítése a két ország szervezetei, intézményei és lakói között egy olyan folyamat, amely elkezdődött és már szétbonthatatlan. Az elmúlt hét évben együtt dolgozó összes intézmény, a programszervek, a partnerszervezetek és a projektcsapat tagjai közös munkája már meghozta az eredményét, és ezt folytatja majd az előttünk álló években is. A leglényegesebb, hogy a Program, a tervezett célok zökkenőmentes megvalósítása lehetetlen lett volna a szilárd elkötelezettség, a folyamatos támogatás, a kellő időben történő reakciók, valamint a magyar, szerb intézmények és az Európai Bizottság kemény munkája nélkül. Ahogyan mindez a projekteket megvalósító szervezetek, intézmények és emberek erőfeszítései, odaadása és munkája nélkül sem válhatott volna valóra. Arra kérjük az olvasót, hogy e türténetek olvasásakor tartsa szem előtt, hogy a Program megvalósítása még folyamatban van e katalógus megjelenésekor, így annak eredményei semmiképpen sem tekinthetők véglegesnek. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkársága

5 I. Általános információk a Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programról 1. Az EU és az ETE-programok 1.1. Az Európai Unióról A támogatott projektek bemutatása...8 a) A programok és pénzeszközök számokban Mit takar a név? Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2.1. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködés Program A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program részletei 3.1. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program célkitűzései, prioritásai és tevékenységei Az illetékes intézmények és szerepük Tények és számok A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázati felhívásainak ütemezése Pénzügyi adatok Programszervek és intézmények 4.1. A Program irányítási struktúrája A programszervek közti kommunikáció ábrázolása

6 5. A legfontosabb eljárások leírása 5.1. Pályázás Kiválasztás és szerződéskötés Megvalósítás és módosítások Elszámolás és kifizetések A legfontosabb eljárások diagramja...45 II. A támogatott projektek áttekintése 1. Első pályázati felhívás 1.1. Bevezető A támogatott projektek bemutatása Második pályázati felhívás 2.1. Bevezető A támogatott projektek bemutatása Első pályázati felhívás 3.1. Bevezető A támogatott projektek bemutatása

7 I. Általános információk a Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programról 1. Az EU és az ETE-programok Ebben a fejezetben: Röviden bemutatjuk az Európai Uniót, bővítésének történetét és az EU-28 térképét. Ezt követi az Európai Területi Együttműködés rövid leírása a programozási időszakokkal, a projektekkel és a finanszírozással kapcsolatos adatokkal Az Európai Unióról 1 Az Európai Unió 28 európai ország egyedülálló gazdasági és politikai partnersége, mely a második világháború után jött létre. Az EU nemzetek feletti független intézményrendszer révén működik, melybe beletartozik az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank, az Európai Számvevőszék és az Európai Parlament. Az uniós politikák célja az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának elősegítése, bel- és igazságügyi okiratok meghozatala, valamint közös gazdasági, mezőgazdasági, halászati és regionális fejlesztési szakpolitikák fenntartása. Tudta? Amikor az EGK elfogadta Európa zászlóját amely kék mezőben kört alkotó tizenkét arany (sárga) csillagból áll 1985-ben, sokan azt hitték, hogy a csillagok a tagországokat jelképezik. Ezzel szemben a csillagok nem a tagországok számát ábrázolják, hanem az európai népek közötti egység, szolidaritás és harmónia eszményét szimbolizálják. 1 / 6

8 Az EU fejlődésének mérföldkövei: Hat ország (Belgium, Franciaország, Németország (Német Szövetségi Köztársaság), Olaszország, Luxemburg és Hollandia) megalapítja az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) Rómában tizenhat ország aláírja az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom) létrehozó szerződéseket Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozik az Európai Közösséghez Görögország csatlakozik az Európai Közösséghez Spanyolország és Portugália csatlakozik az Európai Közösséghez, a tagországok száma tizenkettőre nő A Maastrichti Szerződés létrehozza az Európai Uniót jelenlegi elnevezésével Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz (EU-15) 11 EU-tagország cseréli le saját pénznemét az euróra, amely ekkor jelenik meg először a pénzpiacon Az euróövezet országai elkezdik használni az euró bankjegyeket és érméket Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozik az Európai Unióhoz (EU-25) Bulgária és Románia csatlakozik az EU-hoz (EU-27) Hatályba lép a Lisszaboni Szerződés Horvátország EU-tagországgá válik (EU-28) 1. ábra Az EU-tagországok térképe (EU-28) 7

9 1.2. A támogatott projektek bemutatása 2 A területi együttműködés az Európai Unióban a régiók közötti különbségek csökkentéséről, a kohézió és az optimális gazdasági fejlődés megerősítéséről szól a mindennapi élet, a közlekedés, az oktatás, az energia, az egészségügyi ellátás és a környezetvédelem kérdéseit szem előtt tartva. Európai Területi Együttműködés (ETE) Az EU kohéziós politikája arra ösztönzi a régiókat és városokat, hogy dolgozzanak együtt és tanuljanak egymástól közös programokon, projekteken és hálózatokon keresztül. Az Európai Unió alábbi három eszköze segíti a területi együttműködést: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatja a tagországok közötti határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködési programokat Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) támogatja az EU-régió és a tagjelölt országok közötti együttműködést Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) támogatja az EU-régiók és az Európán kívüli területek közti együttműködést Az Európai Területi Együttműködés (ETE) határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködési programokat támogat. A határon átnyúló együttműködés segít az Európai Unió belső és külső határai mentén fekvő régiókat erős gazdasági és társadalmi pólusokká változtatni. A transznacionális együttműködés a nagyobb európai régiók együttműködését segíti, és lehetővé teszi a közös kihívásokra adott koordinált stratégiai válaszokat. Az interregionális együttműködés egy keretet biztosít a helyi és regionális szereplők tapasztalatcseréjéhez Európaszerte, hozzájárulva az EU növekedéssel, munkahelyekkel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiáihoz. Ezek az együttműködési programok támogatást nyújtanak az EU tagországaiban működő helyi és regionális intézményeknek, egyetemeknek, cégeknek és kutatóintézeteknek, hogy közösen dolgozzanak, közös programok, projektek és hálózatok segítségével tanuljanak egymástól. 2 / etc_2007_13/4/2; 8

10 a) A programok és pénzeszközök számokban A területi együttműködéseket az Európai Unió ERFA, IPA és ENPI forrásokon keresztül finanszírozta az alábbi két időszakban: 2000-től 2006-ig és 2007-től 2013-ig. A kohéziós politika új, 2014-től 2020-ig terjedő programozási időszaka most kezdődött. Az ETE-programok számát az előző programozási periódusokban, illetve az ezek rendelkezésére álló támogatások összegét a következőképpen foglalhatjuk össze: 53 határon átnyúló együttműködési program az EU tagállamai között. ERFA-támogatás: 5,6 milliárd euró. 10 határon átnyúló együttműködési program a tagállamok és (potenciális) tagjelölt országok között. IPA- és ERFA-támogatás: millió euró. 8 határon átnyúló együttműködési program a (potenciális) tagjelölt országok között. IPA-támogatás: 61,3 millió euró 3 13 transznacionális együttműködési program nagyobb területek, például a Balti-tenger, az Alpok és a Mediterránium vidéke, közreműködését fedi le. ERFA-, IPA- és ENPI-támogatás: 1,8 milliárd euró. Az interregionális együttműködési program keretet biztosít a különböző országok helyi és regionális intézményeinek tapasztalatcseréjéhez. ERFA-támogatás: 445 millió euró. 2. Mit takar a név? Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Ebben a fejezetben: Arról lesz szó, hogy mit is jelent a Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program elnevezés. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Unió as költségvetési időszakában valósult meg az IPA (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz) Program keretében. 3 / added_value_for_eu_integration_of_wb_-_p_mirel.pdf 9

11 2.1. Magyarország Szerbia Magyarország Magyaroszág közép-európai ország a Kárpát-medencében. Északon Szlovákiával, keleten Ukrajnával és Romániával, délen Szerbiával és Horvátországgal, délnyugaton Szlovéniával, nyugaton pedig Ausztriával határos. Magyarország tagja az Európai Uniónak (2004. május 1-je óta), a NATO-nak, az OECDnek, a Visegrádi csoportnak (V4) és a schengeni övezetnek. Hivatalos nyelve a magyar. Szerbia Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (Republika Srbija), Közép- és Délkelet- Európa határán terül el, magába foglalja a Pannon-síkság déli és a Balkán-félsziget középső részét. Szerbia november 7-én írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást. Az ország Európai Uniós csatlakozási folyamatának mérföldköve volt március 1-je, amikor Szerbia teljes jogú tagjelöltté vált. Hivatalos nyelv Államforma Törvényhozás Pénznem magyar parlamentáris köztársaság országgyűlés forint (HUF) Hivatalos nyelv Államforma Törvényhozás Pénznem szerb parlamentáris köztársaság országgyűlés szerb dinár (RSD) 1. táblázat. Tények Magyarországról 2. táblázat. Tények Szerbiáról 10

12 Magyarország és Szerbia határrégiója 4 Magyarország és Szerbia határrégiója 7 területi egységet (NUTS III szintű, vagy azzal egyenértékű) foglal magába: Magyarországon Csongrád és Bács-Kiskun megyét, Szerbiában Nyugat-Bácskát, Észak-Bácskát, Dél-Bácskát, Észak-Bánátot és Közép-Bánátot, valamint kapcsolódó területként még Dél-Bánátot és Szerémséget. Bács-Kiskun Észak-Bácskát Csongrád Nyugat-Bácskát Észak-Bánátot Dél-Bácskát Közép-Bánátot Szerémséget Dél-Bánátot 2. ábra. A határrégió térképe 4 / Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program , Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, Programdokumentum a as programozási periódusra 11

13 2.2. IPA 5 Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) az Európai Unió egységes támogatási eszköze, amely minden előcsatlakozási támogatást egyetlen pénzforrásba tömörít. Célja a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok segítése az EU-hoz történő csatlakozási folyamatuk során. A támogatás öt komponensen keresztül valósul meg, melyek a következők: a) Átmeneti segítségnyújtás és intézményrendszer kiépítése b) Határon Átnyúló Együttműködés c) Regionális fejlesztés d) Humánerőforrás-fejlesztés e) Vidékfejlesztés A Tanács 1085/2006 sz. rendelete által létrehozott és az annak végrehajtásáról szóló 718/2007 sz. (EC) Bizottsági rendelet által szabályozott előcsatlakozási eszköz pénzügyi forrást biztosít mind a tagjelölt, mind a potenciális tagjelölt státuszú országok (köztük Szerbia) számára. A as költségvetési időszakban e támogatást öt komponensen keresztül valósították meg: A támogatási eszköz a közösségi vívmányok ( acquis communautaire ) átvételét és végrehajtását szolgálja (a felhalmozódott jogszabályok, jogi aktusok és bírósági döntések, melyek az Európai Unió jogrendszerét alkotják), valamint segíti a felkészülést a közösség irányelveinek alkalmazására és kezelésére Határon Átnyúló Együttműködés Míg maga az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz több komponense is a kedvezményezett országok határain belül biztosít támogatást, addig a 2. elem, a Határon Átnyúló Együttműködés (IPA Program) szélesebb körű. Ez a támogatás olyan határon átívelő kezdeményezések számára biztosított, melyek vagy egy EU-tagország és egy tagjelölt állam között, vagy az IPA kedvezményezett államai között valósulnak meg. Az IPA program keretében támogatható továbbá a kedvezményezett ország részvétele az ERFA transznacionális együttműködési programjában. 5 /

14 A határon átnyúló komponens azt a célt szolgálja, hogy az összes érintett ország közös érdekeként népszerűsítsék a jószomszédi viszonyokat, elősegítsék és erősítsék a stabilitást, a biztonságot és a jólétet, valamint ösztönözzék a résztvevő országok harmonikus, összehangolt és kiegyensúlyozott fejlődését Program Az IPA Program a tagországok és a (potenciális) tagjelöltek között kétféleképpen valósítható meg: megosztott irányítással és átmeneti megközelítéssel. Magyarország és Szerbia egy közös intézményi háttéren alapuló program keretében működött együtt. A két ország együtt fektette le a stratégiai fejlesztési prioritásokat a közös Programdokumentumban (Operatív Program). A pályázati felhívások mindkét állam nonprofit szervezetei számára elérhetőek voltak. A Programban egy nyílt pályázati rendszer keretében közös pénzügyi források álltak a jelentkezők rendelkezésére. A Program megvalósítása közös szervezeti rendszerben, közös projektekkel és közös döntéshozatallal történt. 13

15 3. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program részletei Ebben a fejezetben: Részleteket, tényeket és adatokat közlünk a Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program célkitűzéseiről, ütemezéséről, szervezéséről, illetékes intézményeiről és pénzügyeiről. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program a lehetőségek széles skáláját kínálta a potenciális kedvezményezettek sokrétű tevékenységeinek finanszírozására. Az IPA-források a határ menti partnerek számára hosszú távú, szoros és gyümölcsöző együttműködést tettek lehetővé. A 2007 és 2013 közötti programozási időszakban három pályázati felhívást tettek közzé, melyek eredményeképpen a megkötött szerződések támogatására kiosztották a teljes rendelkezésre álló összeget. Az Európai Unió a magyar és szerb közös projektek teljes költségvetésének 85%-át támogatta. Magyarország a Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósult közös projektek magyarországi résztvevőinek a költségek 10 vagy 15%-át biztosította (a partner jogállásától függően) A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program célkitűzései, prioritásai és tevékenységei A Program hosszú távú, általános célja egy fenntartható és biztonságos környezetben együttműködő régió létrehozása. A fő cél ezen belül az együttműködés keretében a közös kulturális és természeti örökség megőrzése, a gazdasági lehetőségek kiaknázásának elősegítése, közös oktatási, kutatási tevékenységek erősítése, segítve ezzel a munkahelyteremtést, valamint csökkentve a schengeni határhelyzet negatív hatásait. A stratégiai cél eléréséhez az alábbi öt specifikus célnak kell teljesülnie: 1. A határvidék elszigeteltségének csökkentése a határ elérhetőségének javításával 2. Környezeti fenntarthatóság és biztonság a határzónában 3. Szinergiák és együttműködések elősegítése a gazdasági életben 4. A közös kulturális örökség megőrzése a kulturális értékek, hagyományok bemutatásával és a turizmus fejlesztésével 5. Kulturális, oktatási és kutatási együttműködések elősegítése 14

16 1. Közös struktúrák kiépítése a határon átnyúló hatások maximalizálása által 2. A magyar-szerb kétnyelvűség erősítése a célterülten a Program végrehajtása során 3. Esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok tagjai számára 4. A fenntarthatóság biztosítása 6 A különböző specifikus célkitűzések kifejezésre jutnak a Program prioritásaiban, beavatkozási és tevékenységi területeiben. A Program által támogatott összes projektnek eleget kell tennie a horizontális céloknak. 3. ábra. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program célkitűzéseinek rendszere HARMONIKUS ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ RÉGIÓ FENNTARTHATÓ ÉS BIZTONSÁGOS KÖRNYEZETTEL Egy fenntartható és biztonságos környezet a határrégióban, a növekvő számú gazdasági, oktatási és kulturális kapcsolat új munkahelyeket eredményeznek, valamint enyhítik a schengeni külső határpozícióból fakadó negatív hatásokat. 1. A határterületek elszigeteltségének csökkentése a határátkelés megkönnyítésével 2. Környezeti fenntarthatóság és biztonság a határrégióban 3. Szinergiák és együttműködések a gazdaság terén 4. Közös kulturális örökség a kulturális értékek, hagyományok népszerűsítése és a turizmus fejlesztése érdekében 5. Intenzív kulturális, oktatási és kutatási párbeszéd Közös struktúrák kiépítése a határon átnyúló hatások maximalizálása által A magyar-szerb kétnyelvűség erősítése a célterülten a Program végrehajtása során Esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok tagjai számára A Fenntarthatóság biztosítása Forrás: Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, Operatív Program a as programozási periódusra. 30. o. 6 / Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Projekt Megvalósítási Útmutató o. 15

17 3. táblázat. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program prioritásainak, beavatkozási és tevékenységi területeinek szerkezete INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZET 1.1 Infrastruktúrafejlesztés Határon átnyúló, településeket összekötő útszakaszok építése, felújítása Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: euró Határon átnyúló, településeket összekötő útszakaszok építése, felújítása. A határátkelőhelyek és az azokhoz vezető kisebb utak javításai a kishatárátkelők személy- és áruszállítási kapacitásának növelése érdekében Határon átnyúló közlekedési útvonalak tervezése, a közösségi közlekedés összehangolása Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: euró Helyi tömegközlekedési járatok tervezése a határvidék mikrorégióiban és a határ menti tömegközlekedési lehetőségek (busz és vonat) összehangolása (hálózati és átmeneti költségek, kisebb fejlesztések a távolsági tömegközlekedés terén). E tevékenységek hozzájárulnak a határátkeléshez vagy a nagyobb központok eléréséhez szükséges utazási idő csökkenéséhez. 1.2 Közös felelősségvállalás a környezetért Kisebb léptékű vízgazdálkodási (ár- és belvízvédelemi) tevékenységek Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: euró Kisebb tevékenységek a vízgazdálkodás terén, melyek célja az ár- és belvíz megelőzése a közös határtérségben. Az alábbi tevékenységeket célzó projektek: - tervezés és vonatkozó kutatási tevékenységek - közös megfigyelő rendszer kifejlesztése (beleértve a berendezéseket és a szükséges felméréseket) - kisebb, helyi szintű tevékenységek az ár- és belvízvédelem érdekében (helyi csatornák karbantartása, árvízvédelmi intézkedések) Állategészségügyi monitoring, a környezet minőségét javító tevékenységek Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: euró Az állatok egészségének ellenőrzése, kisebb, a környezet minőségének javítását célzó tevékenységek. Együttműködés az állategészségügy terén a vad- és házi állatokat támadó járványok kiküszöbölése érdekében. Az állategészségügyi intézkedések a következők: - az állatok folyamatos megfigyelése - az állatok rendszeres felügyelete és jelentések más országoknak - adatbázisok építése - helyi vizek, erdők és rétek tisztítása - illegális szeméttelepek megszüntetése - tájgazdálkodási tevékenységek a fenntarthatóbb és egészségesebb környezetért - allergén növények kivágása (pl. parlagfű) - a határ menti élőhelyek védelme és helyreállítása 16

18 GAZDASÁG, OKTATÁS és KULTÚRA 2.1 Gazdasági együttműködés, turizmus és K+F Képzések és határon átnyúló üzleti partnerkeresés Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: euró Az üzleti kapcsolatok létesítésének megkönnyítése, tapasztalatcsere és az együttműködési készségek fejlesztése képzések révén a határ mindkét oldalán működő cégek és intézmények együttműködésének fellendítése céljából Határon átnyúló kulturális útvonalak létrehozása, kulturális örökségvédelem Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: euró Hálózati projektek támogatása a kulturális örökségvédelem támogatása, mely a következőkre terjed ki: - közös marketing - tematikus turistaútvonalak létrehozása - vonatkozó kisebb léptékű felújítási és korszerűsítési munkálatok a régió vonzerejének fokozása érdekében A régió terület- és ágazati fejlesztéséről szóló közös tanulmányok Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: euró Projektek támogatása a következő területeken: - területrendezés - infrastruktúra - oktatás és egyéb ágazatbeli kérdések - ipari zónák előkészítése - környezetvédelem, klímaváltozás és biodiverzitás a határtérségben Termékorientált közös kutatás-fejlesztés és innováció Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: euró Támogatás az egyetemi és nem egyetemi intézmények közös erőfeszítéseire, KKV-kal való együttműködés lehetőségével, a közös K+F kapacitás növelése a érdekében a határrégióban. Előnyt élveznek a fenntartható, környezetbarát technológiák. 17

19 2.2 Oktatási és kulturális együttműködések Oktatási együttműködés Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: euró Közös, határ menti oktatási és képzési társulás elsősorban oktatási intézmények között az együttműködés megerősítése céljából az oktatás és a szakképzés terén, illetve a helyi, regionális intézményi kapacitások fejlesztése. A támogatott tevékenységek a következők: - közös képzési programok - oktató- és diákcsere programok - tantervek korszerűsítése és összehangolása - fokozatok vagy tanulmányi időszak elismerése - a Bologna-folyamat irányelveihez hozzájáruló közös intézkedések a felsőoktatásban Emberek közötti (people-to-people) együttműködés Projektenként az IPA-támogatás minimuma és maximuma: euró Önkormányzatok vagy civil szervezetek által megszervezett együttműködések a polgárok közti párbeszéd elősegítése és a határtérség közös identitásának megerősítése céljából. Olyan projektek támogatása, melyek tovább tartanak egy eseménynél, és amelyekbe számos szervezetet, résztvevőt, különösen helyi önkormányzatot és közösséget vonnak be. Technikai segítségnyújtás Forrás: Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Projekt Megvalósítási Útmutató 3. o Az illetékes intézmények és szerepük A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programot az Európai Bizottság március 25-én fogadta el. A döntés meghozatala óta három pályázati felhívást bonyolítottak le. A magyar és szerb illetékes kormányszervek (Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 7 Szerbiában a Pénzügyminisztérium, majd a Szerb Köztársaság Kormányának Európai Integrációs Hivatala) három pályázati felhívást indítottak a Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. A felhívások közzététele csupán egy lépés volt Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program teljes megvalósításának folyamatában. 7 / január 1-jétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatait a Miniszterelnöki Hivatal vette át. 18

20 A megvalósítás megosztott irányítással történt egy EU-tagország (Magyarország) és egy nem EU-tagország (Szerbia) között a következő irányelvek figyelembevételével: közös irányítási rendszer, egységes végrehajtási szabályrendszer egy Irányító Hatóság, amely támogatási szerződést köt (közösségi finanszírozás) a Vezető kedvezményezettel, aki képviseli a projektet és vállalja a felelősséget az összes projektpartner által aláírt partnerségi megállapodás keretében egységes szabályrendszer a projekt végrehajtására és költségek elszámolására A közös irányítási struktúra közös programszerveket igényel, melyek elnevezése és alapfeladatai az alábbi táblázatban találhatóak. 4. táblázat. Közös programszervek és alapfeladataik Közös Monitoring és Irányító Bizottság a résztvevő országok által delegált minisztériumok és regionális szintű érintettek Irányító Hatóság (MA) Prime Miniszterelnöki Hivatal, Magyarország, 8 Budapest Igazoló Hatóság (CA) Magyar Államkincstár, Budapest Ellenőrző Hatóság (AA) Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, Budapest Közös Technikai Titkárság (JTS) a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft., 9 Budapest keretében hozták létre Nemzeti Hatóságok (NH) Szerbiában a Szerb Köztársaság Kormányának Európai Integrációs Irodája, Magyarországon pedig a Miniszterelnöki Hivatal Információs Pont (IP) Szabadkán Ellenőrző szervek első szintű ellenőrzés (FLC) Magyarországon a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. 10 keretében hozták létre Budapesten, Szegeden és Békéscsabán; Szerbiában a Pénzügyminisztérium keretében működik. A program megvalósítását és a projektek kiválasztását felügyeli, ellenőrzi. Program menedzsmentjéért és végrehajtásáért vállalja a felelősséget. Hivatalosan igazolja a kifizetési kérelmeket, és továbbítja azokat az Európai Bizottságnak. Igazolja a menedzsment és az ellenőrzés megfelelő működését. Támogatja a programszerveket, ellátja a Program végrehajtásának napi szintű menedzsmentjét A fenti szervezetek mellett felelősek az ellenőrző rendszer felállításáért, biztosítják a program szintű nemzeti társfinanszírozást és felelnek a szabálytalansági gyanúk kivizsgálásáért, valamint a szabálytalanságok megállapításáért, kezeléséért. Támogatja a JTS és a szerbiai partnerek munkáját. Nemzeti szinten felelős a kifizetések érvényesítéséért a közösségi és nemzeti szabályozásokkal összhangban. Forrás: Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Projekt Megvalósítási Útmutató o. 8 / január 1-jétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatait a Miniszterelnöki Hivatal vette át. 9 / január 1-jétől a JTS befogadó intézménye a SZPO Nonprofit Kft., a VÁTI Nonprofit Kft. jogutódja lett. 10 / január 1-jétől a JTS befogadó intézménye a SZPO Nonprofit Kft., a VÁTI Nonprofit Kft. jogutódja lett. 19

21 3.3. Tények és számok Eddigi eredmények A Katalógus megjelenésekor a 3. pályázati felhívás bizonyos projektjeinek végrehajtása még folyamatban van, azok várhatóan 2015 első felében fejeződnek be. Ez azt jelenti, hogy a Program eredményei és hatásai, a projektek megvalósítása, a határon átnyúló társulások munkája teljes körűen még nem mutatható be ebben a kiadványban. A leglátványosabb eredményeket tárjuk tehát most Önök elé, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez még egy alakuló folyamat, így semmiképpen sem tekinthető véglegesnek. A látható, könnyen mérhető és kézzel fogható eredményeken túl, mint az új kerékpárutak, felújított útszakaszok hossza, az újonnan épített vagy helyreállított épületek, létesítmények és külső terek, a Program sok egyéb területre kiterjedő hatása érezhető lesz az elkövetkező években. Vitathatatlan a Program hozzájárulása az olyan kevésbé tapintható, de hosszabb távú eredményekhez, mint a harmonikus, gazdaságilag fejlett és fenntartható régió kialakítása. Egyszerűen szólva a Program szervezeteinek és a projektpartner intézményeknek a célkitűzése tartós együttműködés létrehozása, megerősítése a két ország szervezetei, intézményei és lakói között egy olyan folyamat, amely elkezdődött és már szétbonthatatlan. Az elmúlt hét évben együtt dolgozó összes intézmény, a programszervek, a partnerszervezetek és a projektcsapat tagjai közös munkája már meghozta az eredményét, és ez folytatódni fog majd az előttünk álló években is. Ahogyan már említettük tehát, a továbbiakban csak néhányat mutatunk be a Program eredményei közül, mivel a harmadik pályázati felhívás projektjei közül több még jelenleg is megvalósulás alatt áll, és vannak olyanok is, amelyek esetében az utolsó simítások zajlanak. A katalógusban bemutatott adatok és számok jelentősen megsokszorozódnak majd, mire az utolsó projekt is lezárul. A még folyamatban lévő munka néhány hozadékát jól szemléltetik az alábbiak. A nyilvánosság a határ menti kapcsolatok általános javulását tartja a legnagyobb eredménynek, de emellett számos egyébbel is büszkélkedhet a Program: 30 kilométer hosszú kerékpárút épült; 8 árvízvédelmi akció valósult meg; 66 eseményt szerveztek a gazdasági együttműködés fokozásáért; 44 terméket fejlesztettek a közös kulturális és idegenforgalmi térségben; személyt vontak be valamiféleképpen a projektekbe 287 településen; személy látogatta meg a Program által támogatott tematikus útvonalak kulturális és történelmi látványosságait; fő vett részt a közös képzéseken; 480 kutatót érintettek a K+F projektek; 72 stratégiát, szabályt, rendeletet hangoltak össze a Koordinált kutatások a régió területi és ágazati fejlesztéséért tevékenységben; többnyelvű tájékoztató anyagot készítettek a Képzések és a partnerkeresés megkönnyítése a cégek számára tevékenység keretében; 34 közös és folyamatosan frissített weboldal segíti online az oktatási együttműködést; 360 szervezet vett részt a változatos közös rendezvényeken, melyeket az emberek közötti együttműködés keretében szerveztek. 20

22 21

23 3.4. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázati felhívásainak ütemezése A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programot március 25-én fogadta el az Európai Bizottság. A bizottság döntése óta három pályázati felhívást indítottak. 5. táblázat. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázati felhívásainak ütemezése Pályázati felhívás Rövidítés Felhívás közzététele Benyújtási határidő Első HUSRB/ szeptember december 31. Második HUSRB/ november február 14. Harmadik HUSRB/ március május 30. Az első pályázati felhívásban összesen 68, a másodikban pedig 64 projektet fejeztek be sikeresen, míg a harmadik pályázati felhívás néhány projektje 2016 őszén vagy azután zárul majd le. 22

24 6. táblázat. Az első, második és harmadik pályázati felhívás számokban: 2015 júniusában érvényes adatok Fő jellemzők Első pályázati felhívás Második pályázati felhívás Harmadik pályázati felhívás Pályázati felhívás közzététele szeptember november március 1. Benyújtási határidő december február május 30. Fő értékelési szakaszok 1. Formai értékelés 2. Minőség értékelése 1. Formai értékelés 2. Minőség értékelése 1. Formai értékelés 2. Minőség értékelése A teljes értékelési folyamat hossza (a pályázati felhívás közzétételétől a döntéshozatalig) A minősítés hossza (a benyújtási határidőtől a minőségellenőrzés befejezéséig) 8 hónap 8.5 hónap 7 hónap 3 hónap 3.5 hónap 3 hónap Benyújtott pályázatok száma A minősítés átlagos hossza projektenként 0.6 nap 0.5 nap 0.4 nap Szerződött projektek száma IPA-támogatás összege 18.2 millió 12.2 millió millió Visszavont pályázatok száma Megvalósított vagy megvalósuló projektek száma IPA-támogatás összege millió 11.9 millió millió Forrás: A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program ( ) Záró Értékelési Jelentése. 53. o.; a JTS táblázatai 23

25 4. ábra. A pályázók száma és a kérelmezett támogatás pályázati felhívásonként pályázati felhívás 2. pályázati felhívás 3. pályázati felhívás Pályázók száma 38 42,95 58,34 Kérelmezett IPA-támogatás (millió euró) Ahogyan a számok mutatják, a pályázók érdeklődése folyamatosan növekedett a Program iránt. Az egymást követő felhívásokban a jelentkezők száma majdnem az előző ciklusban beadott pályázatok negyedével növekedett. Ez jelentősen kiterjesztette a pályázók körét, lehetőséget adva ezzel a legjobb minőségű projektek kiválasztására. Mindegyik pályázati felhívásban háromszor annyi támogatást kértek, mint amennyi rendelkezésre állt. Ez, valamint a pályázók számának növekedése biztosította, hogy mindegyik felhívásban a legjobb projektek nyerjék el a támogatást. A Program jól célzott promóciós tevékenysége nagyban hozzájárult a jelentkezők számának növekedéséhez, de sokkal fontosabb, hogy a már kiválasztott, megvalósítás alatt lévő projektek jelentették a Program legjobb ajánlását. A jelentkezők területi elosztását megvizsgálva megállapítható, hogy a Csongrád megyei pályázók voltak túlsúlyban: a partnerek 35,7%-a származott ebből a megyéből. Ezt követte Dél-Bácska (24,3%), Észak-Bácska (14,5%) és Bács-Kiskun megye (11,8%). Ez a négy megye, illetve körzet közösen az összes partner számának 86%-át adja. A partnerek aránya a többi körzetben (Közép-Bánát és Nyugat-Bácska) alacsony (1-2%), míg Szerémségben és Dél-Bánátban még alacsonyabb (természetesen figyelembe kell vennünk, hogy ez a két utóbbi körzet csupán ún. kapcsolódó régió a támogatási területen belül, melyekre külön támogatási szabályok vonatkoznak). 24

26 5. ábra. A támogatott projektet száma tevékenységi területek szerint 1. pályázati felhívás 2. pályázati felhívás 3. pályázati felhívás Határon átnyúló infrastruktúra Közlekedési útvonalak tervezése Vízgazdálkodás A környezet minőségének javítása Üzleti partnereket megtalálása Kulturális örökség Koordinált tanulmányok Termékorientált K+F Oktatási együttműködés People to people Forrás: A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program ( ) Záró Értékelési Jelentése. 28. o.; a JTS táblázatai Az 5. ábra a támogatott pályázatok számát mutatja tevékenységi területek szerint mindhárom pályázati felhívásban. A Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program két fő prioritásra, négy beavatkozási területre és tíz különböző tevékenységre oszlik. A Záró Értékelési Jelentés értelmében a támogatott pályázatok mintegy 30%-a a People to People tevékenységi körből került ki. Bár magas az ilyen típusú támogatott projektek száma, ezek általában kis projektek a támogatási összeget illetően, így nem meglepő, hogy az IPA-támogatások mindössze 10%-át teszik ki. Másrészt a Határon átnyúló, településeket összekötő útszakaszok építése tevékenységi területbe csupán 13 projekt tartozik, azok mégis a támogatás 29%-át fedték le a nagy és jelentős infrastrukturális beruházások miatt. Minden projektpartner besorolható az alábbi kategóriák valamelyikébe: - Helyi önkormányzat és intézményei - Állami hatóság - Nem kormányzati szervezet - Nonprofit cég - Oktatási intézmény - Fejlesztési ügynökség - Templom - Alapítvány - Központi költségvetési szerv Míg Magyarországon a legsikeresebb pályázók többsége a nonprofit szervezetek közül került ki (31%), Szerbiában a helyi önkormányzatok és intézményeik aránya volt a legmagasabb (29%). 25

27 3.5. Pénzügyi adatok Ahhoz, hogy bemutassuk a Programra vonatkozó releváns pénzügyi adatokat, két részletet emelünk ki a as periódusra vonatkozó Programdokumentumból. A következő táblázatok a Program as időszakának pénzügyi terveit szemléltetik. 7. táblázat. Az elérhető IPA-források összege, a nemzeti hozzájárulás és a társtámogatás aránya a prioritási tengely szerint (euróban) Prioritások Közösségi finanszírozás Nemzeti hozzájárulás Teljes támogatás 1. prioritás Infrastruktúra és környezet , , ,00 2. prioritás Gazdaság, oktatás és kultúra , , ,00 3. prioritás Technikai segítségnyújtás , , ,00 Összesen , , ,00 Forrás: Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, Programdokumentum a as programozási periódusra. 80. o. A Program összesen 50,1 millió euróval rendelkezett, amelyet három prioritás között osztottak szét. 6. ábra. Elérhető IPA-források a prioritási tengely szerint ,00 10% ,00 41% ,00 49% 1. prioritás Infrastruktúra és környezet 2. prioritás Gazdaság, oktatás és kultúra 3. prioritás Technikai segítségnyújtás 26

28 8. táblázat. Éves juttatások euróban feltüntetve, a jelenlegi árfolyam szerint, a programozási időszak elején Összesen 4,032,500 6,889,525 7,530,765 7,681,381 7,835,008 7,991,707 8,151,542 50,112,428 Forrás: Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, Programdokumentum a as programozási periódusra. 80. o. Az IPA-források kifizetésének folyamata a szerződéskötéssel vette kezdetét. Bár 208 projektre kötöttek szerződést, ezekből öt később különböző külső körülmények miatt visszavonásra került. A kezdeti keretösszeg prioritások és évek szerinti elosztását szigorúan követték. A 9. táblázat, valamint a 7. és 8. ábra az előrehaladási jelentések számát, valamint az azokon keresztül elszámolt támogatás összegét mutatja mindegyik pályázati felhívásban októberében összesen 706 jelentés érkezett be ,95 euró érvényesített IPAtámogatásról, így a három felhívás teljes felhasználási aránya 88,10% volt. 9. táblázat. Elszámolások dinamikája pályázati felhívások szerint 1. pályázati felhívás 2. pályázati felhívás 3. pályázati felhívás Jelentések / Érték Jelentések / Érték Jelentések / Érték 239 / 15, 643, / 10,717, / 13,540, Forrás: A JTS táblázatai, 2015 júniusában érvényes adatok 27

29 7. ábra. Előrehaladási jelentések pályázati felhívások szerint 1. pályázati felhívás 2. pályázati felhívás 3. pályázati felhívás Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q4 8. ábra. Fizetési dinamika: megtérített források pályázati felhívások szerint 1. pályázati felhívás 2. pályázati felhívás 3. pályázati felhívás , , , , , , , , ,00 0, Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q Q4 Forrás: A JTS táblázatai, 2015 júniusában érvényes adatok Ahogyan a 7. és 8. ábra mutatja, az elszámolások és kifizetések a projektek kezdeti szakaszában kevésbé intenzívek, azok a projektmegvalósítás középső és záró szakaszában összpontosulnak júniusában az első pályázati felhívás mind a 68 projektje befejeződött 87,24%-os teljesítési aránnyal. A második pályázati felhívás 64 projektjéből 61 zárult le, ebben az esetben a teljesítési arány 89,26%, míg a harmadik felhívás 71 projektje közül 56 projekt ért véget 89,77%-os teljesítési aránnyal. Ezen összegek negyedek szerinti eloszlása a 10. táblázatban tekinthető meg. 28

30 10. táblázat. Záró jelentések, valamint az 1., 2. és 3. pályázati felhívás projektjei Évek Záró jelentések Záró jelentések összeg Projekt - elköltött Projekt szerződött összeg Teljesítési arány 1. pályázati felhívás 68 8,292, ,643, ,931, % 2. pályázati felhívás 64 3,869, ,620, ,898, % 3. pályázati felhívás 56 5,271, ,373, ,555, % Forrás: A JTS táblázatai, 2015 júniusában érvényes adatok Ahogyan a fenti táblázat szemlélteti, a projektek felhasználási aránya 90% körül mozog. A magas teljesítési arány a következőket feltételezi: Alaposan megtervezett és jól kivitelezett előkészületi szakasz előzte meg a projekt végrehajtását. A Program körültekintő, alapos és okos tervezése összhangban van a régió valós igényeivel, de egyben a projekt is jól tervezett. Jó együttműködés a partnerek között és zökkenőmentes, jól időzített kommunikáció, információáramlás jellemző a programszervekre is. Jól időzített válaszok az időszerű információkon alapuló döntéshozásban. A rendszer és a műveletek rugalmassága igazodik a külső körülmények változásához, és megkönnyíti a projekttevékenységek akadálymentes megvalósítását. A felhasználási arány felhívásonkénti emelkedése arra is utal, hogy a rendszer rugalmassága nagyban segít a kisebb változások és módosítások elfogadásában. Azt is szemlélteti, hogy a programszervek figyelmesen ellenőrzik a folyamatokat és eljárásokat, de nem csak ellenőrzik azokat, hanem azonnal reagálnak is rájuk. Ily módon a Program folyamatosan tanul a korábbi tapasztalatokból. Minden pályázati felhívás után összegezték a tanulságokat, így az eljárásokat finomítani tudták a hatékonyság növelése, az akadálymentes projektvégrehajtás, valamint a Program általános és specifikus célkitűzéseinek gyorsabb elérése céljából. 29

31 4. Programszervek és intézmények Ebben a fejezetben: Bemutatjuk a Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programba bevont intézményeket A Program irányítási struktúrája 11 Az IPA Végrehajtási Szabályzatának 98. cikkelye szerint a Program végrehajtása megosztott irányítással az egységes Irányító Hatóság, Igazoló Hatóság és az Ellenőrző Hatóság kötelezettségvállalásával történik. A résztvevő országok az egyetértési megállapodásban szabályozzák viszonyaikat és felelősségüket. A Program menedzsmentje a következőképpen épül fel: Irányító Hatóság (MA): az Európai Bizottság előtt felel a Program megvalósításáért, valamint annak irányításáért. Az Irányító Hatóság feladait a magyar Miniszterelnöki Hivatal látja el. Igazoló Hatóság (CA): fő feladata, hogy hivatalosan igazolja a kifizetési kérelmeket, mielőtt továbbítja azokat az Európai Bizottsághoz. Igazoló Hatóságként a Magyar Államkincstár működik. Ellenőrző Hatóság (AA): szervezetileg független az Irányító Hatóságtól és az Igazoló Hatóságtól. Elsődleges feladata, hogy igazolja a menedzsment és az ellenőrzés megfelelő működését. Az Ellenőrző Hatóság munkáját segíti az ún. Auditorok Csoportja. Az Ellenőrző Hatóság szerepét a magyar Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság tölti be. Közös Monitoring és Irányító Bizottság (JMSC): felügyeli és ellenőrzi a program végrehajtását, felel a projektek kiválasztásáért. A bizottság tevékenységeit annak működési szabályzata szerint végzi. Közös Technikai Titkárság (JTS): napi kapcsolatban van a potenciális pályázókkal és az elfogadott projektek Vezető kedvezményezetteivel. A Közös Technikai Titkárság szegedi tagja, valamint a titkárság antennaszervezetként működő Információs Pontja Szabadkán különösen jelentős szerepet játszanak a hatékony projektfejlesztésben a határ mindkét oldalán, közvetlen segítséget nyújtva a potenciális pályázók számára. A Közös Technikai Titkárság mind a magyar, mind a szerb Vezető kedvezményezettek fő kapcsolata a projektek megvalósítása terén. A szervezet jelenleg a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-n belül működik budapesti központtal és szegedi területi irodával. A JTS támogatja a Vezető kedvezményezetteket a projekt kidolgozása, a jelentkezés, szerződéskötés és a végrehajtás során is. Emellett segíti az Irányító Hatóság, az Igazoló Hatóság, az Ellenőrző Hatóság, a Közös Monitoring és Irányító Bizottság és a Nemzeti Hatóságok munkáját. Nemzeti Hatóságok: a fenti szervezetek mellett a magyar Miniszterelnöki Hivatal és a Szerb Köztársaság Kormányának Európai Integrációs Irodája felelősek többek között az ellenőrző rendszer felállításáért, amely nemzeti szinten igazolja a felmerülő költségek érvényességét. A Nemzeti Hatóságok biztosítják a program szintű nemzeti társfinanszírozást is. A Nemzeti Hatóságok felelnek továbbá a szabálytalanságok gyanújának kivizsgálásáért, a szabálytalanságok megállapításáért, illetve azok kezeléséért. 11 / Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, Programdokumentum a as programozási periódusra. 56. o. 30

32 Ellenőrző szervek: Magyarországon a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. keretében hozták létre Budapesten, valamint szegedi és békéscsabai területi irodákkal, Szerbiában pedig a Szerb Köztársaság Pénzügyminisztériumán belül. Az ellenőrző szervek felelősek a költségek nemzeti szinten történő közvetlen igazolásáért a közösségi, valamint a nemzeti szabályoknak megfelelően A programszervek közti kommunikáció ábrázolása Résztvevő országok (nemzeti hatóságok) Európai Bizottság Közös Monitoring és Irányító Bizottság Ellenőrző Hatóság (Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság) Auditorok Csoportja Irányító Hatóság (Miniszterelnöki Hivatal, Magyarország) Igazoló Hatóság (Magyar Államkincstár) Közös Technikai Titkárság Vezető kedvezményezett Információs Pont (Szerbia) Ellenőrző szervek Projektpartner (SRB) Projektpartner (HU) A Közösségi Jog által definiált törvényes kapcsolatok Technikai támogatás Szerződéses kapcsolat 31

33 5. A legfontosabb eljárások leírása Ebben a fejezetben: Bemutatjuk a Program legfontosabb lépéseit, eljárásait és tevékenységeit a projektciklussal kapcsolatban: a jelentkezéstől és a kiválasztástól a végrehajtáson, elszámoláson és projektzáráson át a projekt ellenőrzéséig Pályázás Jelentkezés előtt A Program egyik lényegi követelménye a projektpartnerek közötti együttműködés. A határ menti partnerek közreműködése a projekt tervezési szakaszában kezdődik, és akadálymentesen kell folytatódnia a projekt megvalósítása során. Szinte törvényszerű, hogy a partnerintézmények közti jó együttműködés a projekt befejezése után is folytatódik. Amikor partnerszervezetet keres, fordítson külön figyelmet a következőkre: Közös érdekek és célkitűzések A megvalósítandó tevékenységek típusa A partner jogosultsága A partner pénzügyi és szervezeti lehetőségei a rá vonatkozó projektrész megvalósítását illetően A partnerek szakmai képesítése A projektek kiválasztásakor a partnerek közötti együttműködés intenzitása és minősége kulcsfontosságú tényező. 8 / Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme, Programming Document for the Programming Period p

34 A közös kritériumrendszer a következőket tartalmazza: Közös finanszírozás a tervezett projektköltségvetésnek tartalmaznia kell legalább egy magyar és egy szerb partner alaptevékenységeihez szükséges költségeket (kivéve a projektmenedzsment költségei). A pénzeszközök elosztásának kiegyensúlyozottnak kell lennie a partnerek között, illetve tükröznie kell a partnerek feladatait és felelősségét. Közös fejlesztés A vezető kedvezményezett és projektpartnere a kezdetektől aktívan részt vesz a projektötlet generálásában, a tevékenységek meghatározásában és a jelentkezés folyamatában. Közös végrehajtás A vezető kedvezményezett és a határ másik oldaláról származó partnere szorosan együttműködve dolgozik a projekt általános céljainak elérésén. A feladatokat a kompetenciáknak, tapasztalatoknak és a projektkialakításnak megfelelően osztják el. Közös projekt team A vezető kedvezményezett és partnere megosztja a fe lelősséget a projekt napi szintű irányításával és működtetésével legalább egy foglalkoztatott bevonásával. Partnerkapcsolat a határon átnyúló együttműködési projektekben A projekteket a Vezető Kedvezményezett elvet követve kell megvalósítani, ami azt jelenti, hogy mindenképpen szükséges egy Vezető Kedvezményezett. Vezető kedvezményezett: a társulásban vezető szerepet betöltő szervezet a vezető kedvezményezett elv alapján. Ez az elv kimondja, hogy minden partnerkapcsolatot úgy kell kialakítani, hogy az egyik partner vezető kedvezményezetté lép elő. Ez a partner pályázik az egész társulás nevében, és vállalja a felelősséget a projekt lebonyolításáért. Mindazonáltal a vezető kedvezményezett projektpartnerként is működik, akinek meg kell valósítania saját projektrészét. Projektpartner: olyan szervezet, amely aktívan részt vesz a projekt végrehajtásában, felelősséggel tartozik saját feladatainak megfelelő megvalósításáért. Társulás: A projekteket társulásoknak kell megvalósítaniuk, amelyek egy vezető kedvezményezettből és projektpartner(ek) ből állnak. Egyik partnernek mindenképpen a határ másik oldaláról kell származnia. A projekt egy sor jogosultsági feltételt támaszt a jelentkezőkkel szemben. A potenciális jelentkezőnek teljes mértékben ki kell elégítenie ezeket a kritériumokat jogi helyzetére, földrajzi helyzetére valamint szakmai és pénzügyi hátterére vonatkozóan egyaránt. 33

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

Jó szomszédok a közös jövőért

Jó szomszédok a közös jövőért Jó szomszédok a közös jövőért A PROGRAMRÓL Az Interreg IPA Magyarország Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program a magyar szerb határtérség határon átnyúló programjainak negyedik generációja. A résztvevő

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra

Részletesebben

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Az eddigi eredmények A jogosult programterület A program EU támogatása 1. prioritás - Fenntartható környezet és turizmus 2. prioritás

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa

Részletesebben

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési

Részletesebben

A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök

A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához 8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Európai Területi Együttműködés Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program (South-East Europe Space SEES) Összefoglaló

Európai Területi Együttműködés Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program (South-East Europe Space SEES) Összefoglaló Európai Területi Együttműködés Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program 2007-2013 (South-East Europe Space SEES) Összefoglaló 2008. március 21. Tartalomjegyzék 1. Háttér 3 1.1. Előzmények

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása szeptember

A Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása szeptember A Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása 2015. szeptember INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8 948 000 000 9 000 000 000 8 000 000 000 7 750 000 000 7 000 000

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

L 165 I Hivatalos Lapja

L 165 I Hivatalos Lapja Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,

Részletesebben

Pályázati lehetőségek. civil szervezetek részére január 15.

Pályázati lehetőségek. civil szervezetek részére január 15. BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTI POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERI IRODA EU PROGRAMIRODA Pályázati lehetőségek civil szervezetek részére 2018. január 15. 1173 Budapest, Pesti út 165.; Levélcím:

Részletesebben

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre

Részletesebben

CENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13.

CENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13. CENTRAL EUROPE Program 2007-2013 TRANSENERGY Konferencia Budapest, 2012. szeptember 13. TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében Lubor Jusko JTS CENTRAL EUROPE PROGRAMME CENTRAL EUROPE

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök

A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. alapcélja koordinációs

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETE

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETE MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETE TARTALOM Az Operatív Program Jogszabályok Uniós intézményrendszer Közreműködő Szervezet feladatai TERÜLET-

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK. Törő-Ihász Zsuzsanna programirányító Határmenti Operatív Programok Főosztály

HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK. Törő-Ihász Zsuzsanna programirányító Határmenti Operatív Programok Főosztály HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK Törő-Ihász Zsuzsanna programirányító Határmenti Operatív Programok Főosztály Európai Területi Együttműködés célkitűzés A Strukturális és Kohéziós Alapok keretében

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26. Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap

Részletesebben

Délkelet-európai Transznacionális Program

Délkelet-európai Transznacionális Program Délkelet-európai Transznacionális Program 2011. október 6. Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 1 224 32 74 / 06 30 475 85 73 1 Tartalom 1. ETE 2. A SEE program 3. Közös

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

KREATÍV EURÓPA ( ) Kultúra alprogram. Pályázati felhívás:

KREATÍV EURÓPA ( ) Kultúra alprogram. Pályázati felhívás: KREATÍV EURÓPA (2014 2020) Kultúra alprogram Pályázati felhívás: Pályázati felhívás EACEA 35/2017: A kulturális örökség 2018-as európai évéhez kapcsolódó európai együttműködési projektek támogatása FIGYELMEZTETÉS:

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Vállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban

Vállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban Vállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban Lelkes Gábor, PhD. Danube EuroConsulting Kft. igazgatója Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság elnöke Legnagyobb

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN

HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN Zakota Zoltán zzakota@gmail.com Partiumi Keresztény Egyetem - Nagyvárad A határmenti együttműködések főbb szakaszai PHARE CBC INTERREG III HU-RO

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai

Részletesebben

A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA SZEREPE A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN,

A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA SZEREPE A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN, SZÉCHENYI PROGRAMIRODA KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA SZEREPE A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN, GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN BUZÁS LÁSZLÓ REGIONÁLIS IGAZGATÓ ELŐZMÉNYEK 2011-ben létrejött a Széchenyi

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

A JASPERS szerepe a EU által támogatott vízügyi projektek fejlesztésében

A JASPERS szerepe a EU által támogatott vízügyi projektek fejlesztésében A JASPERS szerepe a EU által támogatott vízügyi projektek fejlesztésében EWA & MASZESZ KONFERENCIA A VIZIKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSÉSRŐL BUDAPEST 2011. ÁPRILIS 6. Dr. Eckart Tronnier Vízügyi Szakosztály vezetője

Részletesebben

Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre

Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre 2010. október 6. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai KEK tagállamok Visegrádi Négyek Előzmények Közép-európai Kezdeményezés (KEK) o 1989. 11.11. Budapest, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és

Részletesebben

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztések aktuális állapota Riz Gábor országgyűlési képviselő, Borsod- Abaúj-Zemplén megye fejlesztési biztosa

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztések aktuális állapota Riz Gábor országgyűlési képviselő, Borsod- Abaúj-Zemplén megye fejlesztési biztosa Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztések aktuális állapota Riz Gábor országgyűlési képviselő, Borsod- Abaúj-Zemplén megye fejlesztési biztosa Miskolc, 2016. november 17. A gazdaság erősítése Kiemelt cél

Részletesebben

AZ EU HATÁR MENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMJAI 2007-2013

AZ EU HATÁR MENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMJAI 2007-2013 AZ EU HATÁR MENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMJAI 2007-2013 Európai Területi Együttm ttműködés A Strukturális Alapok új célterületeinek egyike Célterületek 2000-2006 1. célterület: fejlődésben elmaradt térségek

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,

Részletesebben

EURÓPA ITT KEZDŐDIK!

EURÓPA ITT KEZDŐDIK! EURÓPA ITT KEZDŐDIK! EURÓPA ÖNNEL KEZDŐDIK! Az Európai Örökség cím nagyszerű lehetőség arra, hogy felhívja a figyelmet közös örökségünkhöz tartozó helyszínére, és nagyobb megbecsültséget érjen el számára.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.14. COM(2017) 299 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): kötelezettségvállalásokra,

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

ERASMUS Roadshow Külföldi ösztöndíjak bemutatása február 23.

ERASMUS Roadshow Külföldi ösztöndíjak bemutatása február 23. ERASMUS Roadshow Külföldi ösztöndíjak bemutatása 2016. február 23. Erasmus Plus program Az Európai Bizottság 2014-2020 közötti programja Magában foglalja a korábbi Erasmus programokat (mobilitás, közös

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. Megerősítem, hogy vállalkozásom ipari vagy kereskedelmi jellegű

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Regionális trendek integrációs kihívások az EU tagállamok kereskedelmi nyilvántartásainak jogi modellje, mint versenyképességi tényező

Regionális trendek integrációs kihívások az EU tagállamok kereskedelmi nyilvántartásainak jogi modellje, mint versenyképességi tényező Regionális trendek integrációs kihívások az EU tagállamok kereskedelmi nyilvántartásainak jogi modellje, mint versenyképességi tényező Pázmándi Kinga PhD. egyetemi docens Pétervári Kinga PhD. egyetemi

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi

Részletesebben

KÖFOP A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA NONPROFIT KFT. SZEREPE ÉS FELADATAI

KÖFOP A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA NONPROFIT KFT. SZEREPE ÉS FELADATAI KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA NONPROFIT KFT. SZEREPE ÉS FELADATAI ELŐZMÉNYEK 2011-ben létrejött a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. a Promei Nonprofit Kft. jogutódjaként a Nemzeti

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az

Részletesebben

KEDVEZMÉNYEZETTEK KAPACITÁSAINAK TÁMOGATÁSA KÖFOP-BÓL

KEDVEZMÉNYEZETTEK KAPACITÁSAINAK TÁMOGATÁSA KÖFOP-BÓL KEDVEZMÉNYEZETTEK KAPACITÁSAINAK TÁMOGATÁSA KÖFOP-BÓL DR. ANTAL TÍMEA MINISZTERELNÖKSÉG KÖZIGAZGATÁSI PROGRAMOK IRÁNYÍTÁSI FŐOSZTÁLY FŐOSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTES Az előadás tartalma Az előadás célja bemutatni

Részletesebben

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén ICT - Vasfüggöny fórum Tiszasziget 2014. augusztus 4. Budai Krisztina - Hogyor Veronika Magyar Falusi és Zöldturizmus Programiroda NAKVI Financial

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 20. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 10329/17 CODEC 1059 CULT 88 AELE 54 EEE 31 PE 46 TÁJÉKOZTATÓ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben