AZ MKBT VULKÁNSZPELEOLÓGIAI KOLLEKTÍVÁJÁNAK ÉVKÖNYVE. Az Évkönyv kézirat gyanánt készült 8 példányban. Szerkesztette: Eszterhás István

Átírás

1 AZ MKBT VULKÁNSZPELEOLÓGIAI KOLLEKTÍVÁJÁNAK ÉVKÖNYVE 1993 Az Évkönyv kézirat gyanánt készült 8 példányban Szerkesztette: Eszterhás István Tartalmaz: számozott oldalt, ebből 194 gépírásos lapot, 134 drb. térképet és 3 drb. magyarázó rajzot, továbbá: 89 drb. fényképet. A fényképeket készítették: Eszterhás István /E. I./ Gönczöl Imre /G. I./ Gönczöl Tímea /G. T./ Gyurman Csaba: /Gy. Cs./ Schäfer István Zs. /Sch/ Szabó Géza /Sz. G./ Az Évkönyv, vagy annak egyes tanulmányai utánrendelhetők Eszterhás Istvánnál. Az elektronikus változatot Szenti Tamás készítette 2005-ben. A fényképek nem lettek digitalizálva. TARTALOMJEGYZÉK 1. MUNKATERVEK 5 Eszterhás István: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának évi munkaterve 6 Eszterhás István: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának évi munkatervében foglaltak végrehajtásának értékelése 9 Eszterhás István: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának évi munkaterve ÖSSZEFOGLALÁS 14 Eszterhás István: A Vulkánszpeleológiai Kollektíva évi Évkönyvének rövid tartalma FELTÁRÓ ÉS BARLANGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG 21 Gönczöl Imre: Nagy kalandunk: az Arany-barlang 22 Eszterhás István: A Kádártai-forrásbarlang vízvédelmi feltárása TUDOMÁNYOS MUNKÁK 27 Eszterhás István: Lúgos oldódású barlangok 28 Höhlen durch alkalischer Lösung 29 Eszterhás István: Konzekvenciabarlangok 30

2 Konsequenzhöhlen 32 Szablyár Péter: Az erdőbényei pszeudocseppkövek első vizsgálata 33 Eszterhás István: Barlangbiológiai vizsgálatok DOKUMENTÁCIÓS MUNKÁK 40 Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma 41 Eszterhás István: A Kovácsi-hegy /Végveszélyben hazánk legszebb bazaltmezája/ 69 Eszterhás István: A Kádártai-forrásbarlang és környéke 88 Eszterhás István: Barlangkataszterező terepbejárás Hajmáskér környékén 114 Eszterhás István: A Budaligeti-bazaltos-barlang 120 Szerzői munkaközösség: Eszterhás István, Gönczöl Imre, Grosz Imre, Gyurman Csaba, Schäfer István Zsolt, Szablyár Péter, Szabó Géza, Szarka Gyula és Szász Noémi A Tokaji-hegység barlangjai II. rész 125 /Ezen belül résztartalomjegyzék/ CSOPORTÉLET 309 Gönczöl Imre: Közösségi élet 310 Gönczöl Imréné: A barlangkutatástól az ásványbörzékig 318 Függelék /elismerések/ MUNKATERVEK Eszterhás István: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának évi munkaterve 1./ A korábban már átvizsgált nemkarsztos hazai barlangvidékek kataszterkiegészítő figyelése. Az újonnan fellelt objektumok feldolgozása. 2./ Folytatjuk a kőzet- és ásványgyűjtést a nemkarsztos barlangok környékén, illetve a gyűjtött anyagot rendezzük. 3./ A vulkánikus barlangok témakörében poszterösszeállítások és videofilmek készítése. 4./ A IX. Vulkánszpeleológiai Tábort július között kívánjuk megrendezni a BNP Rostallói Kutatóházánál. A tábor célja a Tokaji-hegység megkezdett barlangkataszterezési tevékenységének folytatása. 5./ Aktívan kívánunk résztvenni Bielsko-Bialában szeptemberében rendezendő V. Pszeudokarszt Szimpózium -on. 6./ Szakmai és népszerűsítő publikációk megjelentetése. Ismeretterjesztő előadások tartása az igények szerint. Kedves Barátunk!

3 A Vulkánszpeleológiai Kollektíva évi kutatási munkatervének egyik programja a minden kutató és érdeklődő számára meghirdetett IX. VULKÁNSZPELEOLÓGIAI TÁBOR. Célja: A Tokaji-hegység 1992-ben megkezdett barlangkataszterezésének folytatása. Az előző évi tevékenység során felkerestünk és feldolgoztunk 109 barlangot /azonosítottunk 2 megszűnt barlangot és továbbra is csak írásból ismerünk 12 barlangot/. A terepbejárások és térképek áttanulmányozása után az a meglátásunk, hogy még igen sok, eddig ismeretlen barlangra lehet számítani a hegységben. A tábor ideje alatt azonosítani kéne a még meg nem talált, írásokban említett 12 barlangot, át kívánjuk vizsgálni a barlangképződésre optimális helyeket újabb üregeket keresve, továbbá néhány kínálkozó vizsgálatot elvégezni egynéhány barlangban. Lehetőség lesz sziklamászásra és kirándulásra is. Ideje: július Helye: Regéc, Kemence-völgy, a BNP Rostallói Kutatóháza Megközelíthető: gépjárművel a legpraktikusabban Sátoraljaújhelyen, Pálházán át Rostallóig aszfaltúton /25 km/; vagy nehezebben és lassabban Tolcsva, Fony, valamint Gönc felől. Tömegközlekedési eszközzel Sátoraljaújhelyig vonattal, innen Pálházáig autóbusszal, Pálházától Rostallóig erdei kisvasúton. ROSTALLÓ 93 A IX. Vulkánszpeleológiai Tábor helyszínrajza Elszállásolás: A Bükki Nemzeti Park Rostallói Kutatóháza mellett saját sátorban, illetve korlátozott számban /kb. 15 fő/ az épületben. A házban rendelkezésre áll melegítő konyha,

4 tusoló, WC, hálózati áram. A ház mellett a már említett sátorozási lehetőség, autóparkolási hely, tűzrakó hely kínálkozik. Közös felszerelés: engedélyek, mérő és gyűjtő eszközök, kézi szerszámok, mentőláda. Egyéni felszerelés: Sátor, derékalj, hálózsák, könnyű barlangi öltözet, lámpa, esetleg alpintechnikai felszerelés, tájoló, 2-3 napi élelem, további napokra kosztpénz, kulacs, tisztálkodó szerek, stb. Beszerzési lehetőség: Kemencepatak /4 km/ vegyesbolt, Pálháza-ipartelep /8 km/ benzinkút, Kishuta /6 km/ vegyesbolt, italozó, Pálháza /10 km/ ABC, több kis szakbolt Ajánlott térképek: A Zempléni-hegység túristatérképei /északi 1:40000 és déli 1:60000/, kataszteri térképek, légifotók stb. Táborvezető: Eszterhás István tanár, a karszt- és barlangtudományok szakértője, barlangi kutatásvezető Kérjük, jelezd részvételi szándékodat és a programba illeszthető további kutatási témáidat. Isztimér, november Jó szerencsét! Eszterhás István táborvezető Eszterhás István: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának ÉVI MUNKATERVÉBEN FOGLALTAK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 1./ A már korábban átvizsgált nemkarsztos barlangvidékeken végzett kiegészítő kutatásaink során feldolgoztunk a Kovácsi-hegyen két újabb bazaltbarlangot. Kirándulásokat tettünk a Szentgyörgy-hegyre, Fekete-hegyre, Bondoró-hegyre klimatológiai és hidrológiai vizsgálatok végett, valamint meglátogattuk a Budaligeti-bazaltbarlangot. - A karsztos területek közül feldolgoztuk a kádártai Geleméri-fennsík és Hajmáskér környékének barlangjait, hidrológiai viszonyait. Résztvettünk a Veszprémi Egyetem Barlangkutató Csoportjának Csatár-hegyi-barlangban végzett újrafeltárási munkáiban. - Jelenlegi ismereteink szerint Magyarország nemkarsztos barlangjainak száma: / A témához kapcsolódó kőzet- és ásványgyűjtések során elsősorban a Tokajihegységben, a Bakonyban, a Medves - Ajnácskői-hegységben gyűjtöttünk mintákat. 3./ Elkészült a Kovácsi-hegy természeti értékeit, köztük barlangjait is bemutató videofilm, valamint a IX. Vulkánszpeleológiai Tábor tevékenységéről, a Tokaji-hegység újabb barlangjairól szóló videokazetta. Videofilmre került az erdőbényei Arany-barlang újrafeltárása. 4./ A tervezett időben megrendeztük a IX. Vulkánszpeleológiai Tábort a Tokajihegységben. A tábor tevékenységében 58-an vettek részt, így valószínűleg a legnépesebb barlangkutató tábor volt 1993-ban. A kataszterező munka során újabb 89 barlangot dolgoztunk fel. A Tokaji-hegység ismert barlangjainak száma így már 211-re emelkedett, melyeknek együttes hossza meghaladja az 1200 m-t. Különösen figyelmet érdemlő az Aranybarlang újrafeltárása, az igen látványos Gradual-barlang, a Galériás-hasadékbarlang és a Nehéz-átjáróbarlang megtalálása, valamint a sárospataki Felső-barlang megismerése. Az eddig megtalált barlangok többsége három falu határában koncentrálódnak /Regéc - 59 drb. barlang; Háromhuta - 52 drb. barlang; Fony - 53 drb. barlang/. Még mindig nem tudtuk átvizsgálni a Tokaji-hegység egészét barlangkereső tevékenységünk során, ezért 1994-ben folytatni kívánjuk itteni barlangkataszterező munkánkat. 5./ Előadással, poszterekkel, videofilmekkel készültünk az 5. Pszeudokarszt Szimpóziumra, de az sajnálatos módon elmaradt - előreláthatólag majd 1994-ben lesz megrendezve.

5 6./ A vulkanikus barlangok témakörében megjelent néhány felhívás és ismertetés a Műsorfüzet -ben. Elkészült négy tanulmány, de csak egy, az Ortenbergi-bazaltbarlang keletkezését bemutató dolgozat került publikálásra német nyelven Frankfurtban. Előadásokra nem nagyon mutatkozott igény az általunk képviselt témakörben, így csak néhány székesfehérvári gimnázium és a nyári természetbúvár táborozáson résztvevő általános iskolások hallgatóságának tartottunk összesen öt vetítettképes ismeretterjesztő előadást. Eszterhás István: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának ÉVI MUNKATERVE 1. Kataszterezés, hazai tájakon való kutatás a/ A korábban már átvizsgált nemkarsztos barlangvidékek kataszterkiegészítő figyelése. Az újonnan fellelt objektumok feldolgozása. b/ A Tokaji-hegység barlangkataszterezési tevékenységének folytatása a X. Vulkánszpeleológiai Tábor keretei között. c/ A Velencei-hegység barlangjainak kataszterezése. d/ A Bondoró komplex természetvédelmi felmérése. 2. Külföldi rendezvényeken való részvétel expedíciók a/ Szeretnénk elmenni a Semriach-ban megrendezendő ALCADI 94 Szpeleotörténeti Konferenciára. b/ Aktívan kívánunk résztvenni az előző évről elmaradt V. Pszeudokarszt Szimpóziumon Bielsko-Biala-ban. c/ A rimaszombati barlangkutatók meghívtak a Medves-Ajnácskői-hegységben szervezendő Pogányvár-expedícióra, melyre el is kívánunk menni. 3. Adatgyűjtés és rendezés a/ kőzet- és ásványgyűjtés a nemkarsztos barlangok környékén

6 b/ biológiai gyűjtések és megfigyelések, c/ hidrológiai és klimatológiai mérések, - stb. - A gyűjtött anyagok és adatok rendezése 4. Rendezvények a/ Tízéves tevékenységünk elteltének apropójából kívánjuk a Lychnis Barlangász Találkozót megszervezni Kapolcson. Ezen a háromnapos MKBT rendezvényen bemutatjuk eredményeinket és a környék többnyire bazaltban lévő barlangjait a kutatótársaknak és az érdeklődő nagyközönségnek. b/ Egyhetes táborozás keretein belül vulkánszpeleológiai szaktanfolyamot rendezünk Kapolcson a Lychnis-találkozót közvetlenül megelőző időben. 5. Publikálás a/ Tudományos és népszerűsítő írások készítése és megjelentetése. b/ Poszterek készítése c/ Videofilmek készítése d/ Előadások tartása ÖSSZEFOGLALÁS Eszterhás István: A VULKÁNSZPELEOLÓGIAI KOLLEKTÍVA ÉVI ÉVKÖNYVÉNEK RÖVID TARTALMA Munkatervek Az évi munkatervünk fő programja a Tokaji-hegység barlangjainak előző évben megkezdett kataszterezése volt. Ezt a Rostallón megrendezett IX. Vulkánszpeleológiai Tábor keretei között hajtottuk végre 58 résztvevővel és 89 újabb és 6 újrafeldolgozott barlang dokumentálásával. Elvégeztük a bakonyi Kovácsi-hegy és a Geleméri-fennsík komplex természetvédelmi, hidrológiai és barlangtani feldolgozását, 3 újabb barlang dokumentálásával ben tovább kívánjuk folytatni a Tokaji-hegység barlangkataszterezését. Aztán szeretnénk barlangtanilag feldolgozni a Velencei-hegységet és a Bondoró-hegyet. Vulkánszpeleológiai szaktanfolyamot kívánunk indítani, valamint tervezzük Kapolcson a Lychnis Barlangász Találkozót megrendezni. Feltáró és barlangvédelmi tevékenység Elvégeztük az erdőbényei Arany-barlang újrafeltárását 50 m hosszúságban, ahol igen érdekes ún. pszeudocseppköveket figyeltünk rneg. Erről azonnal értesítettük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, hogy a barlang lezárására intézkedhessenek. Feltártuk a Kádártaiforrásbarlang és a vele kapcsolatban álló halastó dinamikus hidrológiai rendszerét, valamint konkrét lezárási, kiépítési tervet adtunk e kádártai barlanghoz. Tudományos munkák

7 Rövid magyar és németnyelvű tanulmányban mutatjuk bea lúgos oldódású barlangokat. E barlangtípus meghatározása előtt több éven át gyakorlati és elméleti kutatásokat végeztünk, hogy egzaktul, tényekkel alátámasztva megfogalmazhassuk ezt az új genotipusú üreget. A lényeg az, hogy a természetes savak által oldhatatlan kőzetekben lévő oldásos barlangüregeket csak a lugos oldatok voltak képesek kioldani. Hazánkban ilyen üregnek számítanak a Tihanyi-félsziget gejziritjében és a legyesbényei Fuló-hegy hidrokvarcitos riolittufájában kioldódott barlangok. Hasonlóan rövid, magyar és németnyelvű tanulmányban határozzuk meg a konzekvenciabarlangok fogalmát. E szintén újnak számító barlangtípus ismérveit is kollektívánk gyűjtötte össze. Azok az üregek tartoznak e genotípusba, amelyek régi bányák és egyéb mesterséges üregek természetes úton történő felszakadozása, átrendeződése által keletkeztek. Ilyenek a Salgótarján melletti Szilvás-kő barlangjai, vagy a gyöngyössolymosi Nagy-barlang, hogy csak a jelentősebbeket említsük. Az erdőbényei Arany-barlangban tömegesen talált különös és látványos cseppkőszerű képződmények első vizsgálatáról is számot adunk. A vulkánikus kőzet üregében képződött puha, törékeny pszeudocseppkövek röntgendiffrakciós vizsgálat szerint hidroszilikátképződmények. Izzításos elemzésükkor tridimit módosulatot sikerült belőlük kimutatni. Barlangbiológiai megfigyeléseket és az ezekhez kapcsolódó fajmeghatározásokat végeztünk a Tokaji-hegység barlangjaiban, a Kovácsi-hegy barlangjaiban és a Kádártaiforrásbarlangban. A Tokaji-hegység barlangjaiban hat növénycsoport egyedei lettek kimutatva, köztük különösnek hat a tölgy és a hárs barlangban való jelenléte. Szintén e hegység barlangjaiban tizennégy féle állat számos egyedét találtuk, melyek közül érdekességnek számít az unka és a bagoly barlangi jelenléte. A Kovácsi-hegy barlangjaiból egy növény és tizenkét állatfaj populációit ismertetjük, melyek közül kiemelendő egy endemikus korongcsiga és két bogárfaj jelenléte. A Kádártai-forrásbarlangból négy növényfajt és nyolc állatfajt írtunk le. Dokumentációs munkák Hazánkban tevékenységünk nyomán rohamosan bővül az ismertté vált nemkarsztos barlangok lajstroma. Jelenleg 520 ilyen barlangot tartunk nyilván. Évkönyvünkben mindezen barlangokat felsoroljuk hegységenkénti és településenkénti bontásban. Megemlítjük továbbá befoglaló kőzetüket és méretüket is. A legtöbb /211 drb./ nemkarsztos barlang a Tokajihegységben ismert, majd a Bakony következik /131 barlanggal/ és harmadik helyezett a Mátra /68 barlanggal/. Hazánk településeinek barlangszám szerinti toplistájára is új nevek kerülnek: bizonyára elsők között kell számontartanunk a korábban e viszonylatban sehol sem jegyzett Regéc nevét 59 barlanggal, vagy Fony községet, a határában ismertté vált 53 barlanggal. Összefoglaló természetvédelmi monográfiát közlünk a Kovácsi-hegyről, mert veszélyeztetettsége egyre nő. Paradox módon a balaton-felvidéki bazaltbányák természetvédelmi sürgetésére leállított termelése ellensúlyozására a Kovácsi-hegybe Vindornyaszőlős felől nyitottak hatalmas bazaltbányát. Abba a hegybe, ami ugyan a nagyközönség előtt kevésbé ismert, de Cholnoky a legszebb bazaltmezának tartotta. A bánya lebontotta már a felét az egykor 1,5 km hosszú világszenzációnak számító bazaltutcának. Működése miatt vesztette vizét a 2,5 hektáros bazaltdolinató, amely valamikor csodálatos élővilágú tőzegmohás úszóláp volt. Ezeken túl, természetesen a bazaltutca még máig megmaradt tíz barlangjáról is megemlékezünk. És még egy sikolyt, ide az összefoglalásba! Csak a monográfia megírása után jutott tudomásunkra, hogy a vindornyaszőlősi máig a Délkőhöz tartozó bazaltbányáját egy német bánya-kft megvette és a termelést rögtön megsokszorozta. Most tegyünk még meg mindent a hegy maradék

8 természeti értékeinek érdekében, mert könnyen Esztramos sorsára jut e csodálatos, barlangokkal is rendelkező táj. Szintén a teljességre törekvő monográfia szól a Kádártai-forrásbarlangról és környékéről. Ez bemutatja a barlangot magábafoglaló Geleméri-fennsík geológiai, tektonikai viszonyait. Hosszasan elemzi a fennsík hidrológiáját és beszámol új megállapításainkról, nevezetesen a kimért karsztvízáramlási csatornákról, melyek közül az egyik a forrásbarlang felszínalatti karsztforrásait táplálja. Feltártuk azokat a potenciális veszélylehetőségeket /trágyatelep, szennyvízcsatorna, működő bánya stb./ amelyek a karsztvíztükör felett m- re levő felszínen komoly veszélyforrások. Maga a barlang a Bakony egyetlen aktív, patakos forrásbarlangja és így nyilván fokozott figyelmet érdemel. Ezért elkészítettük a bejárat részletes kiépítési tervét is. Hajmáskér környékén barlangkataszterező terepbejárásokat tettünk. Feltérképeztük, dokumentáltuk az Andrej-barlangot /melyről utólag derült ki, hogy 1992-ben a Bakony Csoport is feldolgozta/ és megvizsgáltuk az Ótott-hegy üregeit, melyek mesterségeseknek mutatkoztak. Tapasztalatgyűjtő kiránduláson tekintettük meg a Budaligeti-bazaltos-barlangot. A triász mészkő közé nyomult kréta korú bazaltintrúzió önmagában is szenzáció - Embey-Isztin és munkatársai kutatják is rendesen - de, hogy e bazaltdejk egy barlangban is jelentkezik a körülötte lévő metamorf kőzetváltozatokkal, az nekünk barlangkutatóknak jelent külön élményt és számos további kutatási témát. Az évben kollektívánk legnagyobb vállalkozása a Tokaji-hegység előző évben megkezdett barlangkataszterezési munkáinak folytatása volt. Az e tevékenységről és e- redményeiről évkönyvünk egy szerzői munkaközössége által összeállított legterjedelmesebb tanulmánya szól. Előbb a IX. Vulkánszpeleológiai Tábor szervezeti életéről és főbb eredményeiről írtunk, amit a további fejezetekben részleteztünk. Így a feldolgozás korábbi szakaszában az előző évben már említett, vagy akkor csak hiányosan feldolgozott barlangok reevaluációjával, többek között az erdőbényei Arany-barlangról, a sárospataki Mandulás Felső-barlangjáról stb. A következő nagyobb szakaszban pedig az újonnan megismert 89 barlangról adunk ismertetést településenként és kistájanként csoportosítva. Összesen 47 barlanggyanús helyet vizsgáltunk át /az előre kijelölt 120 közül/ és ezek közül 23 helyen találtunk is barlangokat. A korábbi ismeretek szerinti és az újonnan feldolgozott barlangok együttes száma már 211 darab, összeadott hosszuk meghaladja az 1200 m-t. Ezeken túl még további új barlangokra is számíthatunk, így folytatni kívánjuk a barlangkataszterezést a hegységben. A barlangok zöme tömegmozgásos eredetű, de vannak hévíz oldotta és konzekvenciabarlangok. Ez évben szingenetikus barlangokat is sikerült találni. Végül a tanulmányt a Tokaji-hegység barlangjainak betűrendes mutatója zárja. Csoportélet A Társulat rendezvényei közül a XXXV. Barlangnapon vettünk részt, szakosztályi és területi szervezeti rendezvények közül a Bükki barlangok... konferencián és a régészeti táboron képviseltettük magunkat. Mintegy 150 munkaórával segítettük a Csatár-hegyibarlang újrafeltárását. Saját táboraink és kirándulásaink közül a jelentősebbek a IX. Vulkánszpeleológiai Tábor /58 résztvevővel/, a Kovácsi-hegyen, Kádártán és Erdőbényén rendezett kutató táborok, a bondorói, fekete-hegyi, budaligeti, béri kirándulások. Az MKBT Cholnoky-pályázatán II. helyezést értünk el, szintén II. helyezettek lettünk a Természetvédelmi Hivatal Természeti értékek feltárása c. pályázatán és sikerrel pályáztunk a Karszt és Barlang Alapítványnál is. Elismerő levelet kaptunk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságától, a Veszprém Megyei Horgászszövetségtől. Oktatási előadást adtunk a Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Csoport alapfokú barlangjáró tanfolyamához. Népes képviselettel voltunk jelen a Kapolcsi Művészeti Napokon

9 és kollektívánk képviseltette magát a jelentősebb hazai és néhány külföldi ásványbörzén és kiállításon. 3. FELTÁRÓ ÉS BARLANGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG Gönczöl Imre: NAGY KALANDUNK: AZ ARANY-BARLANG Első információnk dr. Dénes Györgytől származik, aki a 60-as években járt már az Arany-barlangnál, de bejárni a benne lévő nagy víz miatt nem tudta. A régi - 11 Ft-os - turistatérkép nem jelöli. Az új es - igen: az Erdőbényétől Nyra lévő 607 m magas Szokolya D-i lábánál, a Mély-patak Csipkés-árok nevű völgyének közelében, Arany-barlang felirattal. A múlt évi táborunkban az egyik kis csapatunk két alkalommal is hiába kereste... Ez évben a katonai üdülő őrétől kapott precíz információ alapján biztosra mentünk...és a Bacsó-ház közelében meg is találtuk az alig több, mint 5 m hosszú kutatótárót, ami nyilván nem azonos az Arany-barlanggal. A Bacsó-ház egyik lakója többet tudott: ő már járt ott gyerek korában. Bánya volt az, víz folyik ki belőle, de bemenni már nem lehet. Elmondta még, hogy hogyan találjuk meg. Még aznap az Aranyos-völgyből a Hideg-völgyi erdészeti úton próbáltuk autóval elérni a Csipkés-árok végét. A Dacia nehezen tud a Trabant nyomában maradni a helyenként gyalázatosan rossz erdei utakon. Persze, a valóságban sokkal - de sokkal több út van, mint amit a térképünk jelez. Eltévedtünk! Már csak az volt a cél, hogy kijussunk valahogyan Bénye alatt a műútra....ehelyett nagy sokára a Mád feletti szőlőkben értünk először biztonsággal azonosítható helyre. Két nap múlva Bényéből gyalogosan próbálkoztunk. A szántóföldi úton indultunk, majd a Z+ jelzést követtük a Deák-kút-völgyben. másodszorra azért már a helyes irányra sikerült rátalálni. Végignéztük a Mély-patak völgyét. /Nem is olyan mély ez a patak!/ átfésültük a Csipkés-árkot. Kerestük a táróból kifolyó vizet, ami - informátorunk szerint - belefolyik a patakba. Nem találtunk ilyet! Kepesztettünk a Szokolya hatalmas oldalában, - hátha nem is ér el a vízfolyás a patakig! Aranka kislányaiból marékszámra szedtük ki a kullancsokat... Hirtelen borulni kezdett, erős szél támadt: közelít a vihar! A lányokat útnak indítottuk az autók felé, Zozó és én mégegyszer végigbogarásztuk a Csipkés-árkot, közvetlenül a patak szintjében. Semmi! Már indultunk volna a többiek után, amikor javaslom: nézzük meg még a térkép által jelzett helyet, nincs messze innen!...és íme: itt van! Teljesen beomlott, de az omladékon átszivárgó vasas-okkeros víz elárulja, hogy itt van, amit mi keresünk. Miért nem itt kerestük eleve? - egyrészt, mert a Bacsó-házi friss információnk nem ide szólt, másrészt mert azt feltételeztük, hogy az előző évben itt jártak ezen a helyen bizonyára keresték. /Ők az idén nem voltak ott a táborban, így aztán nem derült ki, hogy miért is nem sikerült megtalálniuk./ Zozó megpróbált bontani, de rá kellett jönnünk, hogy a fentről leomlott sok köbméter anyag ellen az egy szál pájszerrel nem számítunk ellenfélnek. Este megérkezett a táborba dr. Dénes György és felesége. /Egy évvel korábbra vártuk.../ A régi fényképek láttán fellelkesültünk: kibontjuk! A másnapi bontóbrigád nem tudott sok kárt tenni az omladékban. Fogadalom: egy szép, száraz őszi hétvégén visszajövünk! Az októberi expedíciónkat Kalicza Tibor szervezte, és az ECO 2001 Kft szponzorálta. Sárospatakig Kalicza Tibor Citroenjével jutottunk el, aholis átpakoltunk az ÉMÁSZ-tól bérbe vett dobozos UAZ terepjáróba. Ezzel az autóval előfordultak ugyan kisebb hibák, de mégis

10 biztonságosan tudtunk mozogni a hegyes terepen a meglehetősen nedves őszi időjárás ellenére is. Ezen a túrán Kalicza Tibor, Szablyár Péter, Ecsődi Zoltán és Gönczöl Imre vettek részt. Dénes Gyuri bátyánk az indulás idején gyengélkedett, így nem tudott velünk jönni. Tolcsvára érve már szakad az eső! Bénye után már földúton csúszkálunk, de nem sikerül az UAZ-t összkerékhajtásossá varázsolni. Közeleg a Deák-kút-völgy, mindjárt az elején a nyáron már megismert meredek lejtő... Végre megvan az első hajtás is! Innen már semmi gond, szépen haladunk a hepehupás, sáros, és igen rossz úton. Néhol fenéklemezig ér a víz! Elérjük a tárót: olyan, mint a nyáron volt. Sátorverés szakadó esőben, Zozó lecsót főz, vacsora és beszélgetés az UAZ-ban. Reggel szép időre ébredünk. A bontást nagy lelkesedéssel kezdjük, de valahogy nem akar haladni a dolog. Kezdem azt hinni, hogy nem lesz elég az időnk a bejutásra... Aztán felgyorsulnak az események. Egyre jobban folyik a víz, már segít is görgetni a köveket. Megnyílik a táró teteje. Időnként szörnyű böfögés, kortyogás, bugyborékolás hallatszik a táróból! Tibi szorgalmasan videóz, a szinte félelmetes hanghatás rögzítése is sikerül. Nagyon jön a víz, egészen kitölti a patakmedret, ameddig csak ellátunk. Egyre több látszik a táróból. Valaki felveti, hogy ebédelni kellene, de senki nem reagál rá. Megbabonázva bámuljuk a vizet, és mélyítjük a csorgát. Délután Tibi tölteni akarja az UAZ-ban a kamera és a lámpák akkumulátorait, de nincs az autó akkujában semmi feszültség! /...pedig még a forráshoz is el kellene menni vízért!/ Próbáljuk az autót beindítani a lejtőn hátrafelé gurulással. Nem megy. Zozó csigasort rögtönöz, megfordítjuk nagy keservesen az UAZ-t: most már előre gurulhat. Zseblámpaelemekkel próbáljuk pótolni a generátor hiányzó gerjesztését, - de végülis elfogy a lejtő... Kalicza Tibi elindul Bényére, telefonálni. Mi is békén hagyjuk a tárót: elfáradtunk az UAZ tologatásában. Kezd is sötétedni, fát gyűjtünk az esti tűzhöz, gombát szedünk vacsorára. Bényén az első elékerülő embertől érdeklődik Tibi a segélykérő telefon után. Az atyafi igencsak bámul rá: sáros, szakadt, és segélykérő telefont keres... Vajon mi lelhette? A telefonálás: - A sárospataki ÉMÁSZ ÜIK-et kérem, az autójuk mentésre szorul. - Hogyan fogja fizetni a telefonálást? - Itt állok Bényén a kocsma előtti fülkében, hozza ide a számlát, és fizetem! Erre a központkezelő szó nélkül kapcsolta az ÉMÁSZ-t. Nem reméltük, hogy még az este folyamán kijönnek erre a vad terepre, de rövidesen megjöttek! Végülis az áramszolgáltatók hozzá vannak szokva a terephez, és a legvadabb időjárás sem szokott nekik akadály lenni... Az autónkat bebikázták, mi pedig a csaknem teljesen elektrolit nélküli akkut patakvízzel megtöltöttük. /...akkor még nem tudtuk, hogy a táróból kifolyó patakvíz voltaképpen híg kénsav, így az éppen jó az akkumulátorba!/ Még egy órán át töltöttük járó motorral az akkut - és nem is volt vele több bajunk a továbbiakban. Vasárnap reggel éppen indultunk - tapogatóbotokkal felszerelkezve - a táróba, amikor motorberregés hallatszik: a telefont megmutató Gulácsi Imre Zsolt - aki a bényei vízmű kezelője és karbantartója - érkezett a fiával egy kistraktoron, merthogy erősen felkeltette érdeklődésüket a munkánk, és szeretnék megnézni a bányát. A mély víz azonban meglepte őket, visszamentek gumiruháért. Mi elindultunk befelé. Óvatosan, a járat fenekét tapogatva a derékig érő, sűrű, zavaros, vöröses színű vízben. Az első omlás. Egy rövid vágat ágazott itt ki valaha, de már összeomlott, csak a legvége van úgyahogy épségben. Néhány ácsolatfa is látható.

11 Az omlás alkotta jókora terem után a járat folytatódik. A víz éppen olyan, mint előtte. A falakat viszont cseppkőszerű képződmények pazar sokasága borítja!!! Furcsa a színük: túl fehérek. Talán csak nem gipsz ez?...de hogyan képződhettek, amikor a tárót - ki tudja mióta - teljesen kitöltötte a víz? A képződmények puhák, némelyik saját súlyától leszakad... Teljesen el vannak ázva. A táró vizének valami furcsa szaga van: mintha akkumulátorjavító műhelyben járnánk! Hiszen ez gyenge kénsav!!! Nem tudunk betelni a látottakkal! Fényképezünk, térképezünk a nagy vízben, Kalicza Tibi videóz. Húsz méter múlva újabb omlás. 7 méter hosszú, de át lehet menni fölötte a vágat jobb oldalán, igaz, hogy csak kúszva. Itt már erősebben érződik a kénsav-szag. Persze, hiszen a kőzetben sok vékony pirites ér látható, ami - valószínűleg a víz miatt - kenőcsszerű fekete színű valamivé alakult. Ez az átalakulás okozza az omlást ezen a helyen. Az omlás után a víz teljesen tiszta, átlátszó, de olyan mély, hogy ellepne bennünket. A szabad légrés is csupán cm a víz felett. Előrevilágítva a víz fölött mintegy 10 m-re egy jobbkanyart látok. A lehetséges folytatás egyelőre még rejtve marad előttünk. Majd a nyáron víztelenítjük ezt a részt is, és továbbmegyünk. /Ehhez Gulácsi Imre Zsolt fel is ajánlotta segítségét: munkát, gumiruhákat, benzinmotoros iszapszivattyút. Ez utóbbi igen jó szolgálatot tudna tenni.../ Hát igen, szerveződik a nyári programunk! Hétfőn dél körül felhívott Szablyár Péter a munkahelyemen: küldjek fotókat a képződményekről, mert az intézet lázban van, látni szeretnék azokat, merthogy a képződményekből vitt mintákat elemezték, és a tömegüknek 90 %-a hidroszilikát, - és egyelőre rejtély, hogy ilyen körülmények között hogyan is jöhettek azok létre?! Elkészültek a fényképek. Nocsak, ez érdekes: a második omlás után - a tisztavizes szakaszban - úgyszólván nincsenek képződmények!...csak a két omlás közötti zavaros, vöröses vizű szakaszon. /A helyszínen, az első bejárás alkalmával ez nem is tűnt fel./ Miért csak ott vannak képzódmények? Sok miért lesz itt még! Vajon sikerül-e választ adni rájuk? Eszterhás István: A KÁDÁRTAI-FORRÁSBARLANG VÍZVÉDELMI FELTÁRÁSA A Kádártai-forrásbarlang eddig feltárt ismérveit egy külön tanulmányban /ESZTERHÁS I: A Kádártai-forrásbarlang és környéke/ ugyanezen évkönyvben közreadjuk. Itt csupán összefoglaljuk a főcímre való utalásokat, nevezetesen a feltáró és védelmi vonatkozásokat. A Bakony egyetlen aktív patakos forrásbarlangja az egyébként vízszegény Balatonfelvidék azon kistáján, a Geleméri-fennsíkon található, amely hidrográfiai gazdagságával erősen eltér a többi részektől. A 11 m hosszú kisbarlang patakja kilenc forrásszájból táplálkozik, melyeknek együttes vízhozama átlagosan liter/perc. A barlangot gyakorlatilag ez az intenzív vízfolyás tárta fel, így magunknak a víz eredetének feltárását határoztuk meg. A barlang közelében, de attól magasabb szinten levő felszíni vizeket megfestettük fluoreszcein-oldattal, de mint az ismert tektonikai viszonyokból előre is sejtettük, a jelzett víz nem a barlangban jelent meg. Sebaj, a negatív eredmény is bizonyít - mármint ez esetben azt, hogy az említett felszíni vizek nincsenek közvetlen összefüggésben a forrásbarlang vizével. A korábban kiadott geológiai és hidrológiai térképek tanulmányozása és számos saját mérésünk nyomán megszerkesztettük a barlangot magábafoglaló Geleméri-fennsík hidrogeológiai metszetét. Ebből már kibontakozni látszott, hogy a barlangi források a

12 főkarsztvizet csapolják meg. Ezt a feltételezést aztán több, önmagában nem perdöntő, de egymást erősító és egybevágó bizonyíték támasztotta alá. Úgymint a barlangi források megközelítőleg a mért karsztvízfelszínnel egy magasságban vannak, a víz oldott anyagainak összetétele nagyon hasonlít a karsztvízteknőbe mélyesztett kút vizének paramétereihez, magnetoradioesztéziás módszerrel kimutattuk a karsztvíz felszín alatti áramlási rendszerét. Miután bizonyítottuk, hogy honnan származik a barlangi források és patak vize, megvizsgáltuk e víz veszélyeztetettségét is. A jelenleg még tiszta, egészséges barlangi víz jövője nem egészen megnyugtató, hisz több valós és potenciális szennyező gócot találtunk a karsztvízteknő feletti igen sérülékeny karsztos felszínen. Ezek: a fennsíkot átszelő szennyvízcsatorna, egy 0,5 ha-os trágyatelep, több kisebb szeméttelep, a m-rel a karsztvíztükör felett működő murvabánya. A murvás dolomitban levő barlang az intenzív vízfolyás miatt természetes módon is viszonylag gyorsan fejlődik. Ennek következtében omlásokkal, leszakadásokkal alakul folyosójának mennyezete, de főként a bejáratának környéke. Részletes kiépítési tervet készítettünk a bejárat további leszakadozásának kivédésére. A terv kivitelezése nyilván a természetvédelemhez oly gyéren csordogáló pénzügyi lehetőségek függvénye. 4. TUDOMÁNYOS MUNKÁK Eszterhás István LÚGOS OLDÓDÁSÚ BARLANGOK A barlangok többsége a kőzetek oldódásával keletkezett. Legismertebb a karsztos oldódás. Ez esetben savas oldószer /leggyakrabban híg szénsav/ old üregeket a karsztosodásra alkalmas kőzetekben /mészkő, dolomit, gipsz, anhidrit stb./. Oldott üregek azonban olyan kőzetekben is vannak, amelyeket a természetben előforduló savak nem képesek megbontani. Ilyenek a magas kovatartalmú gejziritek, hidrokvarcitok, lávakőzetek. E kőzetekben az oldott barlangok csak lúgok hatására keletkeznek. De honnan kerül az áramló lúg a szilikátos kőzetek repedéseibe, hogy aztán barlangokká oldja azokat? - Az általunk megismert példák esetében a vulkáni utóműködés során felszínközelbe került forró oldatok válhatnak erősen lúgossá. Vagy a magmakamrában utoljára megmaradt anyalúg kerül felszínközelbe vagy a hévforrások gyors működése során fellépő hatásokra válik a forró oldat lúgossá. Gejzírmegfigyelések és laboratóriumi kísérletek igazolják, hogy a 9 ph feletti forró lúgok erőteljesen oldják a szilikátokat. Megjegyezendő, hogy az esetek jelentős részében a hévforrásokból váltak ki azok a szilikáttartalmú kőzetek, amelyben aztán a barlangok is kialakultak. Ez a kiválasztó tevékenység viszont a hévforrások lassú kiömlési szakaszaiban 8 ph alatti kémhatás mellett történt. Lúgos oldódással keletkezett barlangok szép példáit láthatjuk Magyarországon a Tihanyi-félszigeten gejziritben és a legyesbényei Fuló-hegyen hidrokvarcitos riolittufában. HÖHLEN DURCH ALKALISCHER LÖSUNG Die meiste Höhlen sind durch Lösung der Gesteine entstanden Die bekännteste Erscheinung ist die karstische Lösung. In diesem Falle löst das sauere Lösungsmittel /oftmaligst dünne Kohlensäure/ Höhlungen in den Karstgesteinen /Kalkstein, Dolomit, Anhydrit, Gips, usw./.

13 Aber es gibt auch gelösende Höhlungen in solchen Gestein, welche die Säueren in der vorkommenden Natur nicht auflösen können Diese sind hochkieselhaltige Gesteine zb. Geysirith, Hydroquarzit, Lavagesteine. In diesen Gesteine entstehen gelösende Höhlen nur Wirkung der Laugen. Aber, woher kommt die strömende Lauge in den Rissen der silikatischen Gesteine, da3 in den später Höhlen löst? - In den Beispielen, was wir erkennen, durch vulkanische Nachbetätigun sind zu sehr alkalischen Lösung in der Nähe der Oberfläche die hei3e Salution geworden. Entweder ist in der Nähe der Oberflache die Mutterlauge, wer letzte Ausfüllung der Magmakammer gekommen ist, oder die hei3e Salution halber auftretender Wirkungen in den schnellen Perioden der Thermalquellen zur alkalischen Lösung sich gebilden. Beobachtungen der Geysire und die Laborsexperimente bestätigen, da3 die hei3e Laugen, wenn der ph-wert über 9 ist, so die Silikate kraftwoll lösen. Eine Bemerkung mu3 man macht, da3 die silikatgehaltigen Gesteine, worin auch die Höhlen später entstanden, in der Merheit der Fälle ebenfalls aus den Thermalquellen geschieden ist aus. Diese ausscheidende Tätigkeit ist hingegen in den langsam ausströmenden Abschnitten der Thermalquellen bei Werten unter 8 ph geschehen. Durch alkalischer Lösung entstandene Höhlen sind in Ungarn in der Halbinsel Tihany aus Geysirith und im Fulóberg bei Dorf Legyesbénye aus hydroquarziten Rhyolithtuff bekannt. Eszterhás István KONZEKVENCIABARLANGOK Barlangok az ember számára is járható természetes üregek. Az ember készítette bányákat, pincéket, kazamatákat stb. mesterséges üregeknek nevezzük. De milyen kategóriába sorolhatók azok az üregek, amelyek a régi bányák /és egyéb mesterséges üregek/ természetes felszakadása, átrendeződése után keletkeztek? Az ilyen üregek megnevezésére javaslom a konzekvenciabarlang megjelölés bevezetését. Mit jelöl ez a fogalom? Azt, hogy valódi barlangokról van szó, mert természetes úton keletkeztek a kőzetekben felgyülemlett feszültségek kiegyenlítődésével. Az így képződött barlangok főleg a tektonikus keletkezés formajegyeit viselik magukon. A konzekvencia szó viszont arra utal, hogy az ilyen genotípusú barlangok üregtérfogata egy korábbi mesterséges üreg felszakadásával öröklődött át. Tehát minden esetben magasabb szinten találhatók, mint az eredeti mesterséges üreg volt. E jelenségek előfordulnak valódi barlangok felszakadásával is, de ezeket felszakadásos barlangoknak, vagy a guancsó nyelvből /Kanári-szigetek/ átvett szóval jameo -nak nevezzük. Tehát a konzekvenciabarlang megjelölést csak a mesterséges üregek felszakadásos átrendeződésével keletkező újabb, de már természetes barlangjaira ajánlom használni. A dolog természetéből adódóan ilyen konzekvenciabarlangok főként a régi bányavidékeken találhatók. Keletkezésükhöz a feltételek akkor igazán jók, ha az egykori üreg felett rideg kőzetek /bazalt, riolit, mészkő stb./ vannak. E kőzetek képesek tartósan megőrizni a tömegmozgással keletkezett másodlagos üregeket, a konzekvenciabarlangokat. KONSEQUENZHÖHLEN Höhlen sind auch für die Menschen wegsam natürlichen Höhlungen. Von den Menschen erzeugte Stollen, Keller, Kasamatten, usw. Werden künstliche Räume geraunt.

14 Aber, in welche Kategorie sind die solche Höhlungen zu einreichen, welche auf eine natürliche Art durch Aufri3 und durch Umordnung der alten Stollen /und andere künstliche Räume/ entstanden sind? Nennung dieser Höhlungen schlage ich vor, Einführung die Bezeichnung der Konsequenzhöhlen einzuführen. Was bedeutet dieser Begriff? Es geht um wirkliche Höhlen, weil sie auf einer natürlichen Art, durch eine Ausgleichung der angewachsen Spannung im Gestein entstanden sind. Die solche Höhlen tragen vorwiegend die Kennzeichen der tektonischen Entstehung. Das Konsequenz- /Folge/ Wort weist darauf hin, da3 sich die solchen genotypischen Höhlen durch den Aufri3 eines frühern Raums weiter vererben waren. Zufolge sind diese in jedem Falle auf höhern Niveau als der unsprünglich künstlich Raum war. Diese Erscheinung kommt auch durch den Aufri3 der wirklichen Höhlen vor, aber wir diese aufrei3ende Höhlen, oder jameo -s nennen - welches Wort wurde der guantschischen Sprache /Kanarische Inseln/ entlechen. Demzufolge empfehle ich die Konsequenzhöhle Bezeichnung nur für die künstlichen Räumen brauchen, durch die aufrei3ende Umordnung entstehen, aber für die neuen und natürlichen Höhlen. Daraus erklärt sich, da3 sich solche Konsequenzhöhlen vor-wiegend an die alten Graubegegenden finden. Bedingungen der Entstehung sind beste, wenn die spröden Gesteine /Basalt, Rhyolith, Kalkstein, usw./ aberhalb den ehemaligen Räume sind. Diese Gesteine können durch die Massenbewegung sekundäre entstehende Höhlungen, namentlich Konsequenzhöhlen dauerhaft bewahren. Szablyár Péter AZ ERDŐBÉNYEI PSZEUDOCSEPPKÖVEK ELSŐ VIZSGÁLATA Az erdőbényei Arany-barlang újrafeltárását követő első bejárás alkalmával a járat középső, két omlás közti 20 m-es szakaszában különös cseppkövek sokasága fogadott. A falakat és a főtét is sűrűn borítják hófehér és finoman színezett függőcseppkőszerű képződmények, melyek átmérője a néhány mm-től a 100 mm-ig változik. Ezek anyaga rendkívül puha, képlékeny, érintésre azonnal lehullanak és pépszerűen szétkenődnek, elvesztve eredeti formájukat és nedvességtartalmukat. Az e képződményekből távozó folyadék ph-ja 5-6 közötti, amelyet a helyszínen tapasztalható gyenge savas szag is megerősít. A képződmények közül néhány - a pépszerű állapot ellenére - vázszerűen visszaoldódott, némelyiken vöröses-sárga, okkeres bevonat található. A képződmények anyagának első röntgendiffrakciós vizsgálata azt mutatta, hogy ezek hidroszilikátos képződmények. Izzított anyaguk pedig egy tridimit módosulat jellemzőit mutatta. /Az erre vonatkozó difraktogrammot rnellékeljük./ A pszeudocseppkövek anyagösszetételének és képződési mechanizmusának megállapítása további vizsgálatokat kíván, amit a jövőben el is szeretnénk végezni.

15 Eszterhás István BARLANGBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A kollektívánkhoz csatlakozó barlangkutatók biológiai megfigyelésket és fajmeghatározásokat is végeztek. E tevékenység kötődött egy-egy barlangos táj komplex feldolgozásához. Így ilyen jellegű megfigyeléseink, meghatározásaink kapcsolódnak a Tokaji-hegység, a Kovácsi-hegy, a Geleméri-fennsík barlangjaihoz. Továbbá tanácsokkal szolgáltunk a szegedi denevérvédőknek, akik a Bakonyban végeztek denevérszámlálást és szivességből meghatároztuk a Gánti-barlangban csapdázott rovarokat. A Tokaji-hegység barlangjaiban észlelt élőlények növények: - Algák /Algae/, ezeket nem mi vizsgáltuk, hanem Kol Erzsébet, aki a Telkibányaijeges-üregben több alkalommal tett észrevételeit és megállapításait az Algológiai vizsgálatok a Sátorhegység jeges barlangjában /Bot.Közl XLVII. köt. 1-4.füz. Bp. p / és a Kriobiológiai vizsgálatok a Magyar Középhegységben - Bükk- és Sátor-hegységben /Hidr. Közl évf. 5.sz. Bp. p / című tanulmányaiban adta közre. - Gombák /Fungi/ fehér penészbevonatot tapasztaltunk a Gönc-pataki-barlang nedves falán. - Mohák /Bryophyta/ a Telkibányai-jeges-üreg moháival Győrffy István foglalkozott, melyekről A Sátorhegység jeges barlangja és környékének mohái /Ann. Hist-nat. Mus. Nation. Hung. 1957/ és ennek német nyelvű változatában adott hírt. - Erdei pajzsika /Dryopteris filix-mas/ a Kis-Péter-mennykő Páfrányos-barlangjának előterében él.

16 - Kocsánytalan tölgy /Cuercus petraea/ gyökerei belógnak a Rózsa Sándor-barlangba, ugyanitt egy lapátnyélni vastagságú gyökér is kúszik a barlangoldal lejtős falán; továbbá névadója a nagy-szarvas-kői Gyökeres-barlangnak, ahol a barlang aljának felszínén kúszik végig egy karvastagságú gyökér, kijelölve az üreg tengelyét. - Hárs /Tilia hibrid/ a bagoly-kői Hárs-barlangból három hárstörzs hajlik ki, az üreg belsejének alján pedig combvastagságú gyökér kúszik végig. állatok: - Erdei ganéjtúró bogár /Geotrupes stercorosus/ került elő a nagy-oldal-tetői Mikkambarlangban. - Legyek /Brachycera/, meg nem határozott fajú egyedek sokaságát tapasztalták a nagy-oldal-tetői Qulan-barlangban. - Dalos szúnyog /Culex pipiens/ fordult elő a sárkány-törés-völgyi Róka-lyukban. - Kutyabenge araszoló /Triphosa dubitata/ barlangkedvelő lepkét találtunk a Kisbarlangban, a Rózsa Sándor-barlangban, a Póklakban, a Galériáshasadákbarlangban és a Róka-lyukban. - Vörös csipkésbagoly-pillét /Scoliopterys libatrix/ fordult elő a Rózsa Sándorbarlangban. - Nappali pávaszem /Inochis io/ szintén barlangkedvelő, találkoztunk példányaival a Kis-barlangban és a Rózsa Sándor-barlangban. - Barlangi keresztespók /Meta menardi/ egyedeit tapasztaltuk a Rózsa Sándorbarlangban, a Gönc-pataki-barlangban, a Póklakban, a Nehéz-átjáróbarlangban, a Galériás-hasadékbarlangban, a Mikkam-barlangban, a Minaleső-barlang-ban és a Róka-lyukban. - Sárgahasú unka /Bambina variegata/ tömegesen fordult elő a megyer-hegyi Békabarlangban. - Barna varangy /Bufo bufo/ szintén a Béka-barlangban volt. - Kis patkósorrú denevér /Rhinolophus hipposideros/ jelenlétét a Rózsa Sándorbarlangban és a Guanós-barlangban tapasztaltuk. - Bagoly /Strigidae/, meg nem határozott faj köpetét, ill. a madár láttáról szóló beszámoló erősíti meg, hogy a sárospataki Mandulás Felső-barlangját olykor baglyok lakják. - Vörös róka /Vulpes vulpes/ jelenléte, illetve nyomai tapasztalhatók a Döglött rókabarlangbon, a Rókás-álbarlangban és a Róka-lyukban. - Őz /Capreolus capreolus/ rendszeresen vackol az Őz-ereszben és a Forrás-ereszben. - ismeretlen kisemlős ürüléke található a Rózsa Sándor-barlangban. A Kovácsi-hegy barlangjaiban észlelt élőlények növények: - Leptodon smidtii moha a bazaltutcai barlangok előterében él. állatok: - Orsócsiga /Lacinaria sp./ egyedeit a Vadlány-likban láttuk. - Korongcsiga /Aegopis verticillus/, e ritka csigafaj főként a Kovácsi-hegyen él, itt viszont szinte mindegyik barlangban elő is fordul. - Éticsiga /Helix pomatia/ alkalmi vendég a barlangokban, így a Vadlány-likban is. - Orobainosoma hungaricum, ritka bogár a Vadlány-likból. - Hungarosoma bokori szinten kevésbé ismert bogár a Vadlány-likban is előfordul. - Tegzes /Stenophylax permistus/ a Vadlány-likban is előfordul.

17 - Dalos szúnyog /Culex pipiens/-ot a Görbői-hasadékbarlangban találtunk. - Iszapszúnyog /Limonia nubeculosa/ szinte mindegyik bazaltutcai barlangban előfordul, bizonyára a fennsíki láptavak közelsége miatt. - Vörös csipkésbagoly-pille /Scoliopterys libatrix/ jelenléte a Vadlány-likban, a Lepkés-barlangban, a Kőajtós-barlangban néha tömeges. - Barlangi keresztespók /Meta menardi/ valamennyi bazaltutcai üregben él. - Kaszáspók /Nelima sempronii/ a Bazaltutcai-kőfülkében volt. - Hegyesorrú denevér /Myotis blithi oxignathus/ a Vadlány-likban fordul elő rendszeresen. A Kádártai-forrásbarlang élőlényei növények: - Fürtös zöldmoszat /Pleurococcus vulgaris/ - Lápi ligetmoha /Mnium seligeri/ - Érmoha /Philontis culcarea/ állatok: - Közönséges bolharák /Gammarus fossarum/ - Karimás ikerszelvényes /Polydesmus complantus/ - Gyötrő szúnyog /Aedes vexanus/ - Dalos szúnyog /Culex pipiens/ - Gombaszúnyog /Mycetophilia sp, / - Árvaszúnyog /Chironomus sp./ - Közönséges állaspók /Tentragantha extensa/ - Hegyi zugpók /Tegenaria ferruginea/ A Gánti-barlangban csapdázott anyag fajai - Ugróvillás /Folsomia candida/ 1 drb. - pecebogár /Choleva spedicea/ 39 drb - /fehete/ pecebogár /Choleva sp./ 2 drb - /nagyobb/ holyva /Coprophilus sp./ 2 drb - /kisebb/ holyva /Philonthus sp./ 1 drb - árnyéklégy /Sciara thome/ 13 drb - Erdei szúnyog /Aedes cantanus/ 4 drb - Púposlégy /Metopina sp./ 6 drb 5. DOKUMENTÁCIÓS MUNKÁK Eszterhás István MAGYARORSZÁG NEMKARSZTOS BARLANGJAINAK LAJSTROMA /Az év végéig ismertté vált barlangok/ Az 1985-ben beindult Nemkarsztos barlangok vizsgálatának programja egyik feladatának tekintjük a hazai karsztidegen barlangok számbavételét. Az irodalmi említések rendezése és saját terepbejárásaink alapján állítottuk össze a bemutatandó lajstromot, amely 520 objektumot említ. BERTALAN Károly: Magyarország nem karsztos barlangjai címmel 1958-ban /Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató/ megjelent munkája 51 nemkarsztos barlangot

18 tartalmaz. KORDOS László: Magyarország barlangjai című 1984-ben megjelent könyvének függelékében 119 nemkarsztos barlangot sorol fel. Tevékenységünk során mi ezeknél lényegesen több barlangról szereztünk tudomást, ami arra késztet, hogy ismereteinket megosszuk az érdeklődőkkel. Terepbejárásaink során eddig a Bakony, a Cserhát, a Mátra, a Medves-Ajnácskői-hegység és a Tokaji-hegység területét vizsgáltuk át alaposabban. Az e hegységekből felsorolt nemkarsztos barlangok döntő többségében jártunk, azokat kataszterileg fel is dolgoztuk. A többi hegység barlangjai közül csak néhányat volt szerencsénk ezidáig bejárni, így a felsorolást főleg irodalmi említésekre alapoztuk. A felsorolásban említett 520 objektumból 478 a természetes barlang, 42 a mesterséges üreg, melyeket a turisztikai irodalom barlangoknak említ és a turistatérképek is barlangnak jelölnek. Az összeállításba felvettük az egykor létezett, de napjainkra megsemmisült barlangokat is - ezek száma mintegy 50 körül van. A barlangok száma kőzetféleségekként: Vulkánikus kőzetekben: kvarcit 3barlang gránit 2 andezit 178 andezitbreccsa 12 andezitagglomerátum 53 andezittufa 8 riolit 37 riolittufa 7 riodácit 9 riodácittufa 22 riolitos perlit 5 diabáz 1 bazalt 49 bazalttufa 3 bazalttufit 13 Üledékes kőzetekben: csillámpala 7 homokkő 28 Ca-kötésű konglomerátum 32 Si-kötésű konglomerátum 5 gejzirit 40 lösz 2 Ismeretlen kőzetben: 4 ÖSSZESEN: 520 barlang /illetve barlangnak tartott mesterséges üreg/ A nemkarsztos barlangok hegységenkénti megoszlása: Kőszegi-hegység 7 barlang - mesterséges üreg

19 Mecsek 2 - Bakony Velencei-hg. 4 1 Gerecse 1 - Pilis 5 - Budai-hg. 1 - Visegrádi-hg Börzsöny 12 2 Cserhát 10 3 Mátra Medves-Ajnácskői-hg. 9 2 Karancs-Sátoros-hg. 1 - Bükk 9 3 Tokaji-hg ÖSSZESEN: 478 barlang 42 mesterséges üreg EGGYÜTTESEN: 520 nemkarsztos objektum A továbbiakban nyugatról kelet felé haladva hegységenként, ezen belül ABC-rendben említett helységek neve után /a barlangkataszteri terület számának közlésével/ folyamatosan sorszámozva soroljuk fel a barlangokat. A barlangok nevét követően esetleges egyéb elnevezésüket, befoglaló kőzetük anyagát, megjegyzéseinket, végül méretüket közöljük. KŐSZEGI-HEGYSÉG Bozsok /2890/ 1. Seybald-kőfejtői-barlang, 2890/13 /mészcsillámpala/? 2. Kurta-völgyi-barlang, 2890/14 /mészcsillámpala/? 3. Kalapos-kői-barlang, 2890/15 /mészcsillámpala/ 20/? Kőszeg /2890/ 4. Kőszegi-barlang /mészcsillámpala/? 5. Szikla-forrási-rókalyuk /mészcsillámpala/? 6. Petrich-hegyi-barlang /mészcsillámpala/? Velem /2890/ 7. Hosszú-völgyi-rókalyuk /mészcsillámpala/? MECSEK Kővágószőlős /4120/ 8. Jakab-hegyi keleti kőfülke /homokkő/ 5/+1,5 9. Jakab-hegyi nyugati kőfülke /homokkő/ 2,5/+1, 5 BAKONY Ábrahámhegy /4461/ 10. Sós Pista barlangja, Őrsi-hegyi-bg /homokkő/ 3,7/+1,5 Ajkarendek /4430/ 11. Északi-barlang /konglomerátum/ 6/-1,7 12. Nyugati-barlang /konglomerátum/ 3x10/ Déli-barlang /konglomerátum/ 2x8/-1

20 Badacsonytomaj /4450/ 14. Badacsonytomaji bazaltbánya barlangja /bazalt/ 3/+1,5 Badacsonytördemic /4450/ 15. Rodostó-barlang /bazalt/ 4/+1 Bakonyjákó /4412/ 16. Bakonyjákói-sziklaüreg /konglomerátum/ 3x4/+1,7 Balatonfüred /4462/ 17. Koloska-völgyi-gejzírüreg /gejzirit/ beomlott Celldömölk /4412/ 18. Vas Pál lyuka /bazalt/ lebányászták Cserszegtomaj /4440/ 19. Dobogó-tetői bánya barlangja /homokkő/? Devecser /4412/ 20. Kolontári 1.sz. sziklaeresz /konglomerátum/? 21. Kolontári 2.sz. sziklaeresz /konglomerátum/? Hegyesd /4450/ 22. Ördög-lik /bazalt/ léte kétséges 23. Ágó-fennsíki-barlang /bazalt/ 5,5/-3,5 Herend /4412/ 24. Szőlőmáli 1.sz. sziklahasadék /konglomerátum/ 5/ Szőlőmáli 2.sz. sziklahasadék /konglomerátum/ 3/ Szőlőmáli 3.sz. sziklahasadék /konglomerátum/ beomlott 27. Szőlőmáli 4.sz. sziklahasadék /konglomerátum/ beomlott Kapolcs /4430 és 4461/ 28. Pokol-lik /bazalt/ 51/ Kecske-hegyi-sziklaüreg /bazalt/ betömve 30. Király-kő barlangja /bazalt/ 3,5/+4,5 Kislőd /4412 és 4430/ 31. Csurgó-kúti-forrásbarlang /konglomerátum/ 5/ Vashámori 1.sz. barlang /konglomerátum/ 4,3/ Vashámori 2.sz.barlang /konglomerátum/ 4,8/ Vashámori 3.sz. barlang /konglomerátum/ 3,6/ Várhámori 4.sz. barlang /konglomerátum/ 6,5/+1,5 36. Vashámori 5.sz. barlang /konglomerátum/ 3,8/ Vashámori 6.sz. barlang /konglomerátum/ 3,4/ Vashámori 7.sz. barlang /konglomerátum/ 3,6/+3 Köveskál /4461/ 39. Gyöngy-tavi-barlang /bazalt/ 2,6/+1,5

21 40. Gyöngy-tavi-álbarlang /bazalt/ 4/+1 Magyarpolány /4412/ 41. Ősember barlangja /konglomerátum/ 3x8/+2,5 Nagygörbő /4440/ 42. Kovácsi-hegy bazaltbányájának hasadékbarlangja /bazalt/ lebányászták 43. Szádok-barlang /bazalt/ 5,2/ Kéményes-üreg /bazalt/ 3/+l 45. Lepkés-barlang /bazalt/ 5,1/-2,5 46. Görbői-hasadékbarlang /bazalt/ 5/+4,5 47. Vadlány-lik /bazalt/ 24,3/-4,2 48. Lyukas-oldalú-barlang /bazalt/ 6,5/ Kőajtós-barlang /bazalt/ 6,5/ Kőkamra /bazalt/ 12/ Bazaltutcai-kőfülke /bazalt/ 7,3/ Kétlyukú-barlang /bazalt/ 4,5/-1 Nagyvázsony /4430/ 53. Négyszög-akna /bazalt/ mesterségesen bővítve 2,6/-3,5 54. Halász Árpád-barlang /bazalt/ alakított, víz alatt van 72/-6 Padragkút-Ajka /4430/ 55. Dobozgyári-sziklaeresz /konglomerátum/ 7/ Küfői-sziklaeresz /konglomerátum/ 2/ Küfői-hasadékbarlang /komglomerátum/ 8/ Küfői-sziklahasadék /konglomerátum/ 2,9/+2,5 59. Fekete-hegyi l.sz. sziklaüreg /konglomerátum/ 3,3/ Fekete-hegyi 2.sz. sziklaüreg /konglomerátum/ 4,4/ Bódéi kőfejtő barlangja /konglomerátum/ 4/+3 Pula /4430 és 4461/ 62. Pulai-bazaltbarlang /bazalt/ 151/ Pulai-bazalttufabarlang /bazalttufa/ 10/-2 Pusztamiske /4430/ 64. Kolontári 3.sz. sziklaeresz /konglomerátum/ 2x4/ Kígyós-patak-völgyi-kőfülke /konglomerátum/ 3/+2 Somlóvásárhely /4412/ 6. Sziklakonyha /bazalt/ 8,2/+4,5 Szentbékkálla /4461/ 67. Kő-hegyi-barlang /homokkő/ 3,2/+0,7 68. Kő-hegyi-üreg /homokkő/ 7/ Kő-hegyi-átjáró /homokkő/ 3/+1,5 Szentgál /4412/ 70. Köves-tetői-kőfülke /konglomerátum/ 5x4/+2,5 71. Köves-tetői-sziklaüreg /konglomerátum/ 3,5/+1