dr. Halász József Kiút a válságból a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "dr. Halász József Kiút a válságból a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá"

Átírás

1 dr. Halász József Kiút a válságból a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá dr. Morvai Krisztina EU-parlamenti képviselőasszony felkérésére írt tanulmány

2

3 Tartalom Tartalom Bevezetés. 1. oldal 1. Az átalakulás szükségességének oka. 3. oldal 1.1 Az Európai Unió nem teljesítette a Lisszaboni Szerződésben meghatározott céljait 1.2 Az Európai Unió tagállamok állampolgárainak kisebbsége föderalista. 6. oldal 1.3 Az Európai Unió föderatív szövetségi államként nem képes a nemzetek érdekérvényesítésének összehangolására (az Eurobarometer Egy évvel a évi európai választások előtt: Gazdasági és társadalmi kérdések c. tanulmány tematikája szerint). 7. oldal A válsággal szembeni reakciók Mely szereplő tud a leghatékonyabban fellépni a válság következményeivel szemben?.. 9. oldal Kiemelt szakpolitikák válság idején. 10. oldal Az euró szerepe. 16. oldal Milyen lesz az euróövezet 2025-ben? oldal Az Európai Unió költségvetése 18. oldal Az Európai Unió költségvetésének prioritásai. 19. oldal A föderatív GDP és a konföderatív nemzeti vagyonnövekedés 22. oldal A bankrendszer átfogó reformja. 26. oldal Az európai gazdasági teljesítmény javítására irányuló három kezdeményezés Az európaiak és a globalizáció 2025-ig előretekintve 28. oldal Összefoglaló megállapítás. 31. oldal 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében oldal Az Európai Konföderáció alapelvei 2.1 A teljes szabadság elve 34. oldal 2.2 A célzott összehangolás elve oldal 2.3 A döntési helyzet kialakulása helyén történő döntések (csorbítatlan szubszidiaritás) elve oldal 2.4 Az alulról építkező, érdek-összehangoláson alapuló közszabadság (demokrácia) elve. 39. oldal 2.5 Az élettér elve oldal 2.6 Az államalapító és államalkotó nemzetek hatalomgyakorláshoz való kizárólagos jogának elve. 43. oldal 2.7 Az államalapító és államalkotó nemzetek egyetemes és kizárólagos érdekérvényesülésének elve. 45. oldal 2.8 Sorsközösség vállalás (szolidaritás) elve az élettér, valamint az államalapító és államalkotó nemzetek jogainak megtartása érdekében 48. oldal 2.9 A pénz értékfedezeti elve oldal 2.10 Az igények és lehetőségek összhangjának elve oldal 2.11 Az értékcsere elve az igény-lehetőség összhangjának megteremtése érdekében 52. oldal 2.12 A szabadság védelmének elve 53. oldal - a -

4 Tartalom 3. Az átalakulás részei és fokozatai. 57. oldal 3.1 A jelenlegi helyzet értékelése 3.2 Az átalakulás részeinek és fokozatainak kapcsolat-rendszere oldal 3.3 Az átalakulás első fokozatának feladatai oldal 3.4 Az átalakulás második fokozatának feladatai. 63. oldal Jegyzetek oldal - b -

5 Bevezetés Bevezetés A dr. Morvai Krisztina EU parlamenti képviselőasszony kérésére elkészített Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe c. tanulmány az arisztotelészi szillogizmus értelmében egy premissza-rendszer, amelyből két konklúzió következik: 1. az EU átalakul Európai Konföderációvá, 2. marad a föderatív EU. Aquinói Szent Tamás kiegészítése (a transzcendentális premissza határozza meg a helyes konklúziót) segít itt is a döntésben, az 1. konklúziót kijelölve. Ez a tanulmány az 1. konklúzió megvalósítási ütemterve. A magyarországi (sőt, ez minden tagországra kiterjed) és az EU-parlamenti választások összefüggenek. (Ezt A választások elé c. írásomban részleteztem - Az 1. konklúzió a járható út. Ebben van csak lehetőség arra, hogy a hazai életviszonyok megváltozzanak, mert kialakul Európa szerves egységként működése, vagyis az államok úgy boldogulnak, ahogyan Európa egésze boldogul, és fordítva: Európa csak úgy boldogul, ha az államok is boldogulnak. Nincs szükség kettős beszédre, mert Magyarország és Európa szabadsága ugyanazokat a feltételeket kívánja. A Gondoskodó Magyarország és az Konföderatív Európáról szóló szerződéstervezet mutatja Magyarország (és a többi tagállam), valamint az európai szövetség szabályozási összhangját. A 2. konklúzió választása nem jelent megoldást, hiszen a Magyarországon szükséges változásokat elsősorban az gátolja, hogy egy föderatív szövetségi állam tagja vagyunk. Így hát mindazok a pártok, amelyek a változatlanságért kampányolnak, egyet akarnak, csak a hangsúlyt máshova helyezik. Ezért törvényszerűen fokozzák a bizalmatlanságot a rendszerben, fokozzák a választók jövőkép-nélküliségét, vagyis becsapják a választókat. A választók jelentős része Magyarországon és az EU tagországaiban nem elégedett nemzetközi szövetségi tagságunk következményeivel, és egyre többen látják, hogy ez szegénységünk oka. Ezt az EU hivatalos statisztikai adatai bizonyítják, amelyeket az alábbiakban feldolgozok. Ugyancsak az EU hivatalos adatai bizonyítják, hogy a megoldást egyre többen keresik a konföderatív gondolkodási mód mintában (paradigmában). Karen Hudes, a Világbank volt vezető jogtanácsosa ebben a paradigmában látja a globális megoldást. A vele készült interjúból vettem át a fősodratú média ( A fősodratú média teljes mértékben ugyanazon cégek, a Federal Reserve rendszert birtokló magáncégek tulajdonában van, és ők irányítják. ) és a titkos szuperhatalom ( kik birtokolják és irányítják a vállalatokat a tőkepiacon, a vállalatot. Megállapították, hogy van egy titkos szuperszervezet, ahogy ők hívják, amely minden évben a bevételek 60 %-át és az eszközök 40 %-át szerzi meg. ) kifejezéseket. Ezt a tanulmányt alig több mint két hét alatt írtam meg kizárólag az EU hivatalos adatainak (Eurostat, Eurobarometer) elemzésével. Ez idő alatt történt események megerősítik A választások elé c. írásomban levont következtetéseket. Nem kétséges, hogy nemcsak történelmi, hanem mindennapi időszámítás szerint is a föderalista paradigma szerinti politikai és gazdasági rendszer összeomlik

6 Bevezetés Minden felelősséggel élő ember dolga az, hogy lehetősége szerint mindent megtegyen azért, hogy az összeomlást túlélje az emberiség, beleértve az európai polgárokat, így a magyarságot is. Nem az a kérdés, hogy mi a pártok szándéka Magyarországon és az EU tagállamaikban, hanem az, hogy az emberek megismerik-e és felismerik-e a veszélyt és az elhárítás lehetőségét. Szándékuk az, hogy alternatívát adjanak a válság okának és következményeinek megszüntetésére, vagy hagyományos kormány-ellenzék felállásban folytatják az iszapbirkózást, az EU bürokratái utasításait közvetítve vagy kibicelve. Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe c. premisszarendszert és ezt a konklúzió-kifejtő tanulmányt azért írtam meg, hogy ébresszek és tettre sarkalljak. Fel kell ébredni a föderatív gondolkodási móddal ránk kényszerített rémálomból, és tenni kell annak érdekében, hogy rémálmok nélküli, emberhez méltó életet éljünk. Kelt Szegeden, november 18. napján. dr. Halász József - 2 -

7 1. Az átalakulás szükségességének oka 1. Az átalakulás szükségességének oka 1.1 Az Európai Unió nem teljesítette a Lisszaboni Szerződésben meghatározott céljait Az EU nem teljesítette Magyarországgal szemben a Lisszaboni Szerződés EUSz 3. cikkében 1 meghatározott céljait: a./ Cél: a (2) bekezdésben hivatkozott (az EUM 26. cikk (3) bekezdésben meghatározott) négy liberális alapelven keresztül szabadság, biztonság és jogérvényesülés valósul meg, Tény: a tagországok állampolgárai, vállalkozásai, a termékek, szolgáltatások esélyegyenlőtlen helyzetbe kerültek az EU-n belül, ami jövőkép nélküli bizonytalanságot, jogi diktatúrát és gazdasági kiszolgáltatottságot jelentett. Ezt elsősorban - a tiltó rendelkezések = Behozatalt korlátozó tilalom: EUM 34. = Kivitelt korlátozó tilalom: EUM 35. = Tőkemozgást korlátozó tilalom EUM 63. = Monetáris műveleteket korlátozó tilalom EUM 63. = Árrögzítés tilalma EUM 101. = Értékesítési korlátozás tilalma EUM 101. = Piacmegosztási tilalom EUM 101. = Saját termelés kiegészítő támogatása EUM 107. = Önálló pénzforgalmi tevékenység tilalma EUM 282. = Önálló vám- és adópolitika tilalma EUM a kizárólagos hatáskörbe vont területek (EUM 3.), amelyek a függetlenséget csorbítva folyamatosan bővülnek, pl. az EUM 38. cikk (1) bekezdésének első mondatát de facto hatályon kívül helyezte az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete, amely különleges végrehajtási hatásköröket ruházott az Európai Bizottságra, kivételes esetekben az Európai Tanácsra. Ezek a hatáskörök magukban foglalják a mezőgazdaságot is, így gyakorlatilag a mezőgazdaság is kizárólagos hatáskörbe került 2 továbbá 1 A Lisszaboni Szerződés hivatkozott részeit a végjegyzet tartalmazza. A hivatkozások a tanulmányban az alábbi rövidítésekkel szerepelnek: Az Európai Unióról szóló szerződés = EUSz, Szerződés az Európai Unió működéséről = EUM 2 1. cikk Tárgy Ez a rendelet meghatározza az azon mechanizmusokra irányadó szabályokat és általános elveket, amelyek abban az esetben alkalmazandók, ha valamely kötelező erejű uniós jogi aktus (a továbbiakban: alap jogi aktus) egységes végrehajtási feltételek szükségességét állapítja meg, és előírja a végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadásának tagállami ellenőrzését. 2. cikk Az eljárások kiválasztása (1) Az alap jogi aktus a szükséges végrehajtási jogi aktus jellegének vagy hatásának megfelelően előírhatja a tanácsadó bizottsági eljárás vagy a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazását. (2) A vizsgálóbizottsági eljárás különösen az alábbiak elfogadására alkalmazandó: a) általános hatályú végrehajtási jogi aktusok; b) az alábbiakhoz kapcsolódó egyéb végrehajtási jogi aktusok: i. a jelentős következményekkel járó programok; - 3 -

8 1. Az átalakulás szükségességének oka - a kiegészítő jogszabályok, különösen = a kvótarendszer a csatlakozás évében. a területi támogatás alapja Magyarország termőterületének 77,5 %-ára,. a mennyiségi támogatás átlagosan a megtermelhető mennyiség kevesebb, mint felére vonatkozik (a kvótarendszer teljes hatásának elemzését Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe c. tanulmány oldalai tartalmazzák; = a Koppenhágai Kompromisszum 3 (hatásának részletezését a Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyagának oldala tartalmazza) okozzák. ii. a közös mezőgazdasági és a közös halászati politika; iii. környezetvédelem, biztonság és védelem, vagy az emberek, állatok, illetve növények egészségének és biztonságának védelme; iv. közös kereskedelempolitika; v. adózás. 7. cikk Végrehajtási jogi aktusok elfogadása kivételes esetekben Az 5. cikk (3) bekezdésétől és az 5. cikk (4) bekezdésének második albekezdésétől eltérve, a Bizottság elfogadhatja a végrehajtási jogi aktus tervezetét, amennyiben annak haladéktalan elfogadásának elmaradása jelentős piaci zavarokat okozna a mezőgazdaság terén, vagy az EUMSZ 325. cikke értelmében veszélyeztetné az Unió pénzügyi érdekeit. (Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete) 3... a magyar termelők, a koppenhágai kompromisszum nyomán ma harmadannyi támogatást kapnak, mint a régi tagországok gazdái. Felidézte, hogy az uniós költségvetés kapcsán kibontakozott vitában Magyarország azt javasolta: "Ha felnyitjuk a mezőgazdasági kérdést, ha felnyitjuk azokat a kompromisszumokat, amelyeket az utóbbi időben kötöttünk, akkor felnyitjuk Koppenhágát is." Ezt a felvetést eddig sem a francia Európa-ügyi miniszter, sem a brit miniszterelnök nem utasította vissza (Gyurcsány Ferenc A magyar mezőgazdaság ügye nemzeti ügy) - 4 -

9 1. Az átalakulás szükségességének oka b./ Cél: az Európai Unió fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul. [EUSz 3. cikk (3) bekezdés] Tény: a szociális érzékenység teljes hiányával folyamatosan életbe léptetett megszorító intézkedések hatására - Munkanélküliség növekedése (A munkanélküliség adatait az Eurostat Harmonised unemployment rate by sex c. oldala tartalmazza ld. végjegyzet) A foglalkoztatási adatokat egyszerűen meghamisítják, teljes mértékben, mert nem veszik figyelembe azokat a munkanélkülieket, akik már feladták, hogy valaha is találjanak munkát. Ez nevetséges! A valós munkanélküliségi ráta valójában kétszerese annak, amit bejelentettek. (Karen Hudes a Világbank volt vezető jogtanácsosa) 4 - Általános elszegényedés (Az általános elszegényedés adatait az Eurostat Jövedelemeloszlási statisztika c. tanulmány részletei tartalmazzák ld. végjegyzet) = az EU-27 lakosságának 16,4 %-a van kitéve az elszegényedés kockázatának = a munkanélküliek közel fele (45,0 %) ki van téve az elszegényedés kockázatának az EU-27 területén = minden hetedik nyugdíjas (13,9 %) van kitéve a szegénység kockázatának az EU- 27 területén = a népesség legmagasabb jövedelemmel rendelkező 20 %-a ötször annyit keresett, mint a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 20 %-a. c./ Cél: béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. [EUSz 3. cikk (1) bekezdés] Az előző két pont következtében az EU tagság nem a jólétet és annak növekedését mozdítja elő, hanem folyamatosan csökkenti az életfeltételek minőségét és mennyiségét, ezáltal békétlenséget szít a tagállamokon belül (kiemelten a nemzetiségek között), így az általa vallott értékek élhetetlenségét bizonyítja. 4 A dollár összeomlik, új pénzügyi rendszer alakul ki (ld. végjegyzet) - 5 -

10 1. Az átalakulás szükségességének oka 1.2 Az Európai Unió tagállamok állampolgárainak kisebbsége föderalista (Az EU és a nemzetek érdekérvényesítésével kapcsolatos adatokat a Republikon Intézet Viszonyunk az Unióhoz: euroszkeptikusok, mérsékelt EU-támogatók és föderalisták c. tanulmány részletei tartalmazzák ld. végjegyzet) A Republikon Intézet a föderalizmus konföderalizmus kérdésében három kategóriát különít el: - föderalistáknak nevezi azokat, akik kifejezetten támogatnák az EU központi jogosítványainak bővítését: például közös kül- és védelempolitikát és összeurópai pártokat szeretnének; - mérsékelt EU-támogatóknak nevezi azokat, akik hangot adnak komoly fenntartásuknak az Unió jelenlegi helyzetével kapcsolatban; - euroszkeptikusnak nevezi azokat, akiknek kifejezetten negatív az Unió jelenlegi helyzetéről alkotott képe, és igazán a továbbiakban sem remélnek javulást. Ez a kategorizálás használja a föderalista kifejezést, de annak ellentétét, a konföderalistát nem. Ha megnézzük, hogy a mérsékelt támogatók komoly fenntartás alatt mit értenek, akkor egyértelművé válik, hogy ők az EU föderalizmusból eredő eszközei helyett konföderativ eszközöket támogatnak (pl. közüzemi szolgáltatások állami felügyelet alá helyezése, árfixálás, bérfixálás, teljes foglalkoztatottság felé elmozdulás). Ezért tehát az EU-val kapcsolatban szkeptikusak (kétkedők), tehát ők az euszkeptikusok. Az euroszkeptikusnak nevezett csoportba tartozók viszont nem az euróval, vagyis az egységes fizetőeszközzel kapcsolatban kételkednek, hanem a nemzetek feletti (föderatív) szövetségi formát utasítják el, következésképpen a nemzeti érdekek összehangolásában (a konföderatívizmusban) látják a megoldást. E szerint a három kategória a következő: - Föderalisták, akik a nemzetek feletti érdekérvényesítést megvalósító szövetségi állam, az EU fenntartását támogatják - Euszkeptikusok, akik a föderatív és konföderatív elemeket egyaránt támogatják az államok közötti szövetségben - Konföderalisták, akik a nemzetek érdekérvényesítését összehangoló államszövetséget támogatják. Ennek megfelelően a Republikon Intézet megállapításával szemben az euszkeptikusok álláspontja a konföderalistákéhoz áll közel és nem a föderalistákéhoz. Az európai polgárok megoszlása szövetségi forma szerint Föderalisták 32% Konföderalisták 31% Euszkeptikusok 37% - 6 -

11 1. Az átalakulás szükségességének oka 1.3 Az Európai Unió föderatív szövetségi államként nem képes a nemzetek érdekérvényesítésének összehangolására (Az EU és a nemzetek érdekérvényesítésével kapcsolatos adatokat az Eurobarometer Egy évvel a évi európai választások előtt: Gazdasági és társadalmi kérdések c. tanulmány részletei tartalmazzák ld. végjegyzet) Az elemzést az Eurobarometer tanulmányának tematikája szerint végzem. A válsággal szembeni reakciók Az európai polgárok 50 %-a (egy év alatt 5 %-kal csökkenve) véli úgy, hogy jobban védve lenne a jelenlegi válsággal szemben, ha országa a többi uniós országgal együttműködve hozna intézkedéseket, míg 41%-uk (egy év alatt 3 %-kal növekedve) akkor érezné magát jobban védve, ha országa egyénileg hozna intézkedéseket. A többi uniós országgal együttműködve hozna intézkedéseket kifejezés a konföderatív gondolkodásra utal, de nyilvánvalóan félrevezető szándékkal. Az utóbbi időben az integráció (összevonás) kifejezést nyilvánvalóan a konföderatív szemlélet terjedése miatt megtévesztő módon felcserélte a hatalom (és ennek megfelelően a fősodratú média) az együttműködés kifejezéssel, nem pontosítva annak tartalmát. Ebből az következik, hogy együttműködésen = a föderalisták a nemzeten felüli érdekérvényesítést értik, ami azt jelenti, hogy az együttműködésnek ezt a formáját az európai polgárok 31 %-a támogatja, míg = az euszkeptikusok, akik a válsággal szembeni reakcióként az együttműködésen belül elfogadhatónak tartanak konföderatív intézkedéseket is, 19 %-ot tesznek ki. Nem pontos az a kifejezés sem, hogy országa egyénileg hozna intézkedéseket, hiszen ez izolációra (elszigetelődésre) mutat, ami nyilvánvalóan nem lehet szándéka egyetlen európai polgárnak sem, hiszen mindegyik ország bár különböző fokon olyan mértékben kiszolgáltatott a titkos szuperhatalomnak, hogy nem tudna teljes önellátásban élni. Joggal tételezhető fel, hogy az országa egyénileg hozna intézkedéseket kifejezés alatt ténylegesen a nemzeti érdekérvényesítés összehangolása (vagyis konföderalizmus) értendő. Szövetségi forma választás a válsággal szembeni reakciók alapján Konföderalisták 50% Föderalisták 31% Euszkeptikusok 19% - 7 -

12 1. Az átalakulás szükségességének oka A válság oka a föderatív szemlélet, amely a nemzetek fölötti érdekérvényesítés alaptételeit fogalmazza meg a Lisszaboni Szerződés: - a négy liberális alapelvet (EUM 26. cikk), - a gazdaság legfontosabb területeinek kizárólagos hatáskörbe rendelésével (EUM 3. cikk), amit teljessé tett az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete, a mezőgazdaság közös hatáskörből kizárólagos hatáskörbe utalásával, - a szubszidiaritás (és ezzel a demokrácia és a szolidaritás) megcsonkítását (EUSz 5. cikk). Ennek érvényesülése érdekében - kötelezővé teszi a nemzetek feletti érdekképviseletet szolgáló uniós jogszabályok beépítését (harmonizációját) a tagországok jogrendszerébe (EUM 288. cikk) a nemzeti érdekérvényesítést szolgáló területek vonatkozásában, például a tagországok államalapító és államalkotó nemzeteinek saját termőföldjük feletti tulajdonlási és birtoklási jogát (EUM 38.) (ld. a magyar földforgalmi törvény 5, amelynek elemzését Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe c. tanulmány oldalai tartalmazzák), - megtiltja a jogharmonizációt azokban a kérdésekben és területeken, amelyek a konföderatív elemek összehangolását tennék lehetővé (a jogharmonizáció-tilalom összefoglalását Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe c. tanulmány 8. oldala tartalmazza), - tételesen is megtiltja azokat az intézkedéseket, amelyek a tagországok nemzeti érdekérvényesülését (és ezzel összefüggésben érdekvédelmét) szolgálnák (a tiltó rendelkezések felsorolását ld. 3. oldal) évi CXXII. tv. Mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról - 8 -

13 1. Az átalakulás szükségességének oka Mely szereplő tud a leghatékonyabban fellépni a válság következményeivel szemben? Az európai polgárok véleménye szerint a gazdasági és pénzügyi válság következményeivel szemben az Európai Unió (22%), a nemzeti kormányok (21%) és a titkos szuperhatalom egyéb szervei - G20, IMF, USA (34 %) tudnak a leghatékonyabban fellépni. 23 %-uk más eszközt talál célravezetőnek. Akik a titkos szuperhatalomtól várják a megoldást a gazdasági és pénzügyi válság következményeire, nyilvánvalóan nem tartják az EU-t elég erősnek ahhoz, hogy ezt a kérdést a megoldja, viszont nem ismerik a konföderatív gondolkodási módot, vagy nem értenek egyet azzal. Tehát ők a föderáció felé hajló euszkeptikusok. Azok számára, akik sem az EU-tól, sem a nemzeti kormánytól, sem a titkos szuperhatalomtól nem várnak megoldást a gazdasági és pénzügyi válság következményeivel szemben, a kedvező eszközt a konföderativitásban találják meg, tehát ők a konföderáció felé hajló euszkeptikusok. Szövetségi forma választás a gazdasági és pénzügyi válság következményei alapján Föderalisták 22% Konföderalisták 21% Föderáció felé hajló euszkeptikusok 34% Konföderáció felé hajló euszkeptikusok 23% - 9 -

14 1. Az átalakulás szükségességének oka Kiemelt szakpolitikák válság idején Arra a kérdésre, hogy a válsággal összefüggésben mely szakpolitikákkal kell kiemelten foglalkozni, az európai polgárok döntő többsége (74 %-a, 2012 júniusához képest +2) a foglalkoztatást és a munkanélküliség leküzdését jelölte meg, e mögött messze elmaradva pedig a növekedés újraindítása (35 %, =) és a vásárlóerő és az infláció elleni küzdelem (34 %, -1) szerepelt. A további sorrend: adósságcsökkenés (32 %), nyugdíjak (31 %), pénzügyi piacok szabályozása (29 %), lakásügy (21 %), egyéb (2 %). (Megjegyzés: A kérdésre maximum két választ lehetett adni. Az alábbi számok ennek megfelelően súlyozottak.) Kiemelt szakpolitikák válság idején Pénzügyi piacok szabályozása 11% Lakásügy 8% Egyéb 1% Foglalkoztatáspolitika és a munkanélküliség leküzdése 29% Nyugdíjak 12% Növekedés újraindítása 14% Adósságcsökkenés 12% Vásárlóerő növelés és az infláció elleni küzdelem 13% Az Eurobarometer vizsgált tanulmányában szereplő szakpolitikai ágakról: - Foglalkoztatáspolitika megváltoztatása és a munkanélküliség leküzdése A foglalkoztatáspolitika a föderációban piacnak alárendelt, a foglalkoztatottak száma és a fizetett bér a piac érdekeihez igazodik, a konföderációban értékteremtést jelent, így a munkanélküliség leküzdése a föderációban ellentétes az uralkodó paradigmával, a konföderációban pedig az értékteremtéssel teljesített kötelezettség a jog gyakorlásának alapja (ld. bővebben: Az Európai Konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe oldal). Vagyis az emberek a foglalkoztatáspolitika megváltoztatását és a munkanélküliség leküzdését soha be nem váltható ígéretként kaphatják meg a nemzetek fölötti érdekek föderalista képviselőitől. - Vásárlóerő és az infláció elleni küzdelem A föderalizmus alapelve a kínálat által manipulált kereslet. A vásárlóerő a kereslet alapja. A vásárlóerő növelésének módja a bérek növelése és az árak csökkentése. A bérek növelése a profit csökkenésével jár, amit az árak emelésével lehet ellensúlyozni. Az infláció növelése az árak emelkedését, így a pénz vásárlóerejének csökkenését jelenti, tehát a béremelés ellentételeként lehet használni. A Svájci Szövetségi Technológiai Intézet néhány matematikusa készített egy tanulmányt arról, hogy kik birtokolják és irányítják a vállalatokat a tőkepiacon, a vállalatot. Megállapították, hogy van egy titkos szuperszervezet, ahogy ők hívják, amely minden évben a bevételek 60 %-át és az eszközök 40 %-át szerzi meg. Ezt úgy érték el, hogy ugyanazokat az embereket helyezték a vállalatok igazgatóságába. Így tízszer akkora gazdasági

15 1. Az átalakulás szükségességének oka előnyhöz jutottak, mint amekkorára jogosultak. Ez egy óriási konglomerátum, amely a munkabéreket leszorítja, spekulál az összes áru árával, bennfentes információk alapján kereskednek az értékpapírtőzsdéken (Karen Hudes a Világbank volt vezető jogtanácsosa) 6. Ez a 22-es csapdája. A konföderációban az igény és lehetőség összhangja az alapelv, ami azt jelenti, hogy a lehetőségekkel teremtett érték az értékteremtők (vagyis minden ember) igényeinek kielégítését szolgálja, vagyis a vásárlóerő azonos a létrehozott értékkel, annak mesterséges manipulálása kizárt. (ld. bővebben: Az Európai Konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe és oldal) - Nyugdíjak A föderációban a piacon (munkaerő-piacon) már eladhatatlan árut jelent a nyugdíjas. Következésképpen a fogyasztói társadalomnak nem érdeke, hogy létezzen, hiszen a neki fizetett juttatásnak nincs a kínálat-előállításban kimutatható fedezete, így az a profit, ami a nyugdíjasok vásárlásával kapcsolatban jelentkezik, elenyésző a teljes nyugdíjhoz képest. Így eltartottak, ingyenélők a nyugdíjasok a föderalista társadalomban. A konföderációban a korosztályok feladat-megosztásában lévő különbség jelenti az értékteremtés, értékőrzés és értékfelhasználás arányainak változását. A tapasztalatátadás korának (nyugdíjas kor) elismerése a konföderatív ország részéről - az alapvető életfeltételek természetes értékfelhasználásként (ingyenes) biztosítása, - tevékenység utáni elismerés (jövedelem) és - nyugdíj, ami a szakma (hivatás) szerinti átlagbér 50 %-a. Tekintettel arra, hogy a nemzeti vagyon növekedése folyamatosan emelkedik, a nyugdíj összege és vásárlóereje is évről-évre nő. Az Európai Konföderációban a tagországok tapasztalatátadási időszakának (nyugdíjas kor) társadalmi csoportja a Korcsoportok Bizottságába delegált képviselőin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt a hatalom gyakorlásában. (Az Európai Konföderáció családdal és a korosztályokkal kapcsolatos politikáját ld. bővebben: Az Európai Konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe oldal) - Lakásügy A föderációban a lakás nem a társadalom legszentebb alapjának, a családnak az élettere, hanem piaci áru, ezért annak létrehozása, megvásárlása pusztán kínálat-kereslet kérdése és lehetőség arra, hogy az eszközfedezettel nem rendelkező pénz manipulációjának áldozata legyen. Így aztán a föderatív szövetségi államban a lakásügy megoldatlansága örökké fennálló következménye a nemzetek fölötti érdekképviselet paradigmájának. A konföderatív ország alapelve az, hogy minden állampolgárának joga van lakásra és a családoknak lakást kell biztosítani. Az állampolgár határozza meg, hogy milyen lakásban kíván lakni. 6 A dollár összeomlik, új pénzügyi rendszer alakul ki (ld. végjegyzet)

16 1. Az átalakulás szükségességének oka (ld. bővebben: Az Európai Konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe oldal) - Növekedés újraindítása A föderáció alapja a kínálat növelése, és értékesítése a kereslet kielégítésére. Az EU a multinacionális cégeknek adott kedvezményt rákényszeríti a tagállamokra (EUM 106. cikk). A bankok pénzgyárak, amelyek eszközfedezet (áru- vagy szolgáltatás-fedezet) nélkül bocsátanak ki fizetőeszközöket. A pénz fedezetnélküliségét a hitel ára, a kamat eredményezi, ami a beruházások finanszírozásán keresztül keletkezik. A kínálatmonopólium érdekében végzett gazdasági növekedés a titkos szuperhatalom eszköze annak elérésére, hogy az emberek kiszolgáltatottsága fokozódjék. - Adósság-csökkenés A probléma lényegében az, amikor az adósságról beszélünk, hogy a pénzünket adósság finanszírozza; pénzünket a Federal Reserve adja ki, a Kincstár helyett, ami alkotmányellenes. Az adósság tehát egyszerűen a bankárokat szolgálja, akik kamattal terhelik, évente növelik és konszolidálják az adósságot. Az adósság kitalált dolog, talán meg is lehetne tagadni. De csak akkor tagadhatjuk meg, ha megnézzük az összes vonzatát. (Karen Hudes a Világbank volt vezető jogtanácsosa) 7 7 A dollár összeomlik, új pénzügyi rendszer alakul ki (ld. végjegyzet)

17 1. Az átalakulás szükségességének oka - Pénzügyi piacok szabályozása (A bankrendszer átfogó reformja) Az Európai Parlament több mint egy éve számtalan alkalommal szorgalmazta egy uniós szintű bankunió létrehozását. A felmérést követően pár nappal, június én összeült ECOFIN Tanács és általános megközelítést fogadott el a kérdésben szeptember 12-én az Európai Parlament végleges beleegyezését adta egy európai bankfelügyeleti mechanizmus kialakításához, melynek célja, hogy megelőzze a jövőbeli zavarokat az Unió bankszektorában, és amely jelentős lépésnek tekinthető a jövőbeli európai bankunió irányába. Az összes válaszadó 57 %-a jobbnak tartja, ha európai szintű, 32 %-a, ha nemzeti döntések születnek. 11 %-nak nincs véleménye. Az eurozónában élő válaszadók 61 %-a jobbnak tartja, ha európai szintű, 28 %-a, ha nemzeti döntések születnek. 11 %-nak nincs véleménye. Az eurozónán kívül élő válaszadók 49 %-a jobbnak tartja, ha európai szintű, 40 %-a, ha nemzeti döntések születnek. 11 %-nak nincs véleménye. 70% 60% 50% 57% Az Európai Bankunió elfogadottsága 61% 49% 40% 30% 32% 28% 40% Igen Nem 20% Nincs véleménye 10% 11% 11% 11% 0% Minden EU tagország Eurózónában lévő tagország Eurózónán kívüli tagország

18 1. Az átalakulás szükségességének oka A Kiemelt szakpolitikák válság idején kérdésre adott válaszok összefoglaló elemzése: A részletező elemzések szerint az államok közötti szövetségi formával kapcsolatosan az európai polgárok támogatottsága a következő: - Föderalista 26 % [Növekedés újraindítása (14 %), Adósság-csökkenés (12 %)] - Euszkeptikus: 25 % [Vásárlóerő növelés és az infláció elleni küzdelem (13 %), Pénzügyi piacok szabályozása (11 %), egyéb (1 %)] - Konföderatív megoldás: 49 % [Foglalkoztatás-politika és a munkanélküliség leküzdése (29 %), Nyugdíjak (12 %), Lakásügy (8 %)] Szövetségi forma választás szakpolitikai prioritás alapján Konföderalisták 49% Föderalisták 26% Euszkeptikusok 25% A válságot okozó föderatív szemlélet minden szakpolitikai jellegű következménye a föderációban jelentkezik, de a konföderatív államban és államszövetségben oldódik meg. Ez a megállapítás igazolódik azzal, hogy a válsággal szembeni reakciók nagyságrendileg azonosak a kiemelt szakpolitikák válságának megoldására tett szövetségi forma választással. Az alkalmazott iránymutatás eredet határozza meg, hogy a válság megszűnik a nemzeti érdekérvényesítésből adódó alulról építkező hatalomgyakorlás életbe léptetésével, vagy folytatódik a nemzetek feletti érdekérvényesít felülről leosztó diktatórikus paradigmájával: - a föderációban a társadalmi csoportoknak (így a szakmai csoportoknak) nincs közvetlen képviseletük a hatalomban (a szakszervezetek és a civil szervezetek még ha függetlenek lennének is a hatalomtól nem hatalmi tényezők), míg - a konföderációban minden társadalmi csoport (nemzetiségek, vallások, korcsoportok, szakmák és hivatások) általános szabályként a társadalmi csoportok Bizottságába delegált képviselőkön keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt a hatalom gyakorlásában

19 1. Az átalakulás szükségességének oka A társadalmi csoportok képviselete a Konföderatív Európa országainak hatalomgyakorlásában (magyarországi példa)* 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 2% 4% 9% 9% 9% 11% 14% 2% 19% 7% 4% 2% 2% 4% * Szent Korona Értékrend Akadémia második fokozat (gyakorlati alkalmazás) munkaanyaga 100. oldal

20 1. Az átalakulás szükségességének oka Az euró szerepe Habár egyre kevesebben, mégis a többség (51%, -3) véli úgy, hogy az euró összességében nem mérsékelte a válság negatív hatásait (konföderalista), ugyanakkor emelkedik azok száma, akik szerint igen (föderalista) (38%, +4). A többiek szerint az euró nem befolyásolja a válság negatív hatását (euszkeptikus) (11 %) Elveszett a bizalom a fedezet nélküli pénznemekkel szemben, amelyeket a magánbankok bocsátanak ki. Szeretik magukat úgy hívni, hogy állami bankok, de tulajdonképpen magántulajdonban vannak. Ezek a pénznemek pedig össze fognak omlani, mivel értéktelenek, mindig ez történik az olyan papírpénzekkel, amelyek mögött nincs eszközfedezet. (Karen Hudes a Világbank volt vezető jogtanácsosa) 8 Szövetségi forma választás az euró szerepe alapján Nincs hatással rá (euszkeptikus) 11% Mérsékelte (föderalista) 38% Nem mérsékelte (konföderalista) 51% 8 A dollár összeomlik, új pénzügyi rendszer alakul ki (ld. végjegyzet)

21 1. Az átalakulás szükségességének oka Milyen lesz az euróövezet 2025-ben? A válaszadók 47 %-a úgy véli, hogy 2025-ben már euróval fizethet országában (föderalista), 45 %-a pedig úgy, hogy nem (konföderalista), 8 % nem tudja (euszkeptikus). (A kérdést az eurózónán kívüli európai polgároknak tették fel.) Bevezeti-e országa az eurot 2015-ig? Nem tudja (euszkeptikus) 8% Nem (konföderalista) 45% Igen (föderalista) 47%

22 1. Az átalakulás szükségességének oka Az Európai Unió költségvetése Az Európai Unió költségvetése az összes tagállam bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 1%-át (vagyis megközelítőleg 145 milliárd eurót) tesz ki. Az európaiak közel kétötöde (39%) úgy véli, hogy az Európai Unió költségvetésére szánt százalékarány megfelelő, 13 %-a túl magasnak, 22 % túl alacsonynak tartja, 26 %-nak nincs véleménye. Az Európai Unió költségvetésére szánt százalékarány Nincs véleménye 26% Megfelelő 39% Túl alacsony 22% Túl magas 13%

23 1. Az átalakulás szükségességének oka Az Európai Unió költségvetésének prioritásai A költségvetésből milyen területeket kellene kiemelten finanszírozni? A jelenlegi gazdasági és társadalmi válság idején nem meglepő, hogy a következőket sorolták fel: - Szociális ügyek és foglalkoztatás (50 %) - Gazdasági növekedés (48 %) - Oktatás és képzés (43 %) - Közegészségügy (41 %) - Tudományos kutatás (22 %) - Mezőgazdaság és vidékfejlesztés (18 %) - Energiaügy (18 %) - Éghajlatváltozás és környezetvédelem (17 %) - Védelem és biztonság (15 %) - Regionális beruházás (14 %) - Bevándorlási kérdések (12 %) - Segélyek EU-n kívüli országok részére (7 %) - Fuvarozás (6 %) - Kultúra és média (5 %) - EU szomszéd országainak segítése (5 %) - Adminisztratív és személyi költségek (3 %) - Egyéb (5 %) (Megjegyzés: A kérdésre maximum három választ lehetett adni. Az alábbi számok ennek megfelelően súlyozottak.) Az Európai Unió költségvetésének prioritásai 16% 14% 12% 10% 8% 15% 15% 6% 13% 12% 4% 7% 2% 5% 5% 5% 5% 4% 4% 0% 2% 2% 2% 2% 1% 2%

24 1. Az átalakulás szükségességének oka Föderalista: 35 % (szociális ügyek és foglalkoztatás, gazdasági növekedés, regionális beruházás, adminisztratív és személyi költségek) Konföderalista: 55 % (oktatás és képzés, közegészségügy, tudományos kutatás, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, energiaügy, éghajlatváltozás és környezetvédelem, védelem és biztonság, fuvarozás, kultúra és média) Euszkeptikus: 10 % (Bevándorlási kérdések, segélyek EU-n kívüli országok részére, EU szomszéd országainak segítése, egyéb) Szövetségi forma választás az Európai Unió költségvetésének prioritásai alapján Euszkeptikus 10% Föderalista 35% Konföderalista 55% A konföderativitás lényegéből ered, hogy az állam működésének alapja az anyagtalan és anyagi értékek teremtése, őrzése és összehangolása. Ebből következik, hogy annyi igényt elégít ki, amekkora értéket létrehoz. Az igények és lehetőségek összhangja a pénz, mint értékcsere-eszköz működésén keresztül valósul meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a pénz fedezete a megteremtett érték. Ezeknek az alapelvek következménye, hogy a családtól felépülő háztartás az igények és lehetőségek összhangjának a mutatója. A Konföderatív Európa a nemzetek összehangolt érdekképviseletét látja el, nem önálló jogi személy és nincs önálló háztartása. Feladatai végzéséhez szükséges feltételek érték-fedezetét a tagországok államháztartása Közkiadás főfejezetének állam működtetés fejezete biztosítja. A tagországok államháztartásának felépítését (Magyarország példáján keresztül) Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe c. tanulmány oldalai tartalmazzák. A következő oldalakon összehasonlítom a föderatív és a konföderatív iránymutató eredet országok jólétét meghatározó mutatóit. Az 1. tábla egyértelművé teszi, hogy az európai polgárok jelentős része miért utasítja el a föderatív paradigmát, akár úgy is, hogy még nem ismeri azt a gondolkodási módot, ami közel duplájára emeli a jóléti szintet. Ez ad magyarázatot arra, hogy mit jelent a mindennapi életben az, hogy a titkos szuperszervezet minden évben a bevételek 60 %-át és az eszközök 40 %-át szerzi meg

25 1. Az átalakulás szükségességének oka Ez a tábla azt is mutatja, hogy milyen különbségek vannak a 2004 előtti és a 2004 után csatlakozott tagállamok között. A Konföderatív Európában ezek a különbségek néhány év alatt kiegyenlítődnek a nemzeti érdekérvényesítés összehangolásával. A 2. tábla azt mutatja be, hogy a Konföderatív Európában országonként a családok (és ezen belül az emberek), mint a legszentebb emberi közösség életfeltételei (családfenntartás, élelmezés, egyéb ellátás, lakásfenntartás) hogyan javulnak. A 3. tábla azt mutatja be, hogy a Konföderatív Európa államainak közkiadásainak [állam működtetés, nevelés és oktatás, egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatás, nyugdíj, közlekedés (személyszállítás), energiaellátás, védelem, kultúra, művészet, településműködtető közigazgatás] milyen fedezete van. A 4. tábla azt mutatja be, hogy a Konföderatív Európa államai fejlesztéseiket és kiegészítő szolgáltatásaikat [közlekedés (áruszállítás), kereskedelem, idegenforgalom, fejlesztés település közvetlen érdekében, fejlesztés település közvetett érdekében] milyen nagyságú értékfedezet mellett végezheti

26 1. Az átalakulás szükségességének oka A föderatív GDP és a konföderatív nemzeti vagyonnövekedés 1. tábla Nemzeti vagyonnövekedés 1 főre/1 családra (alap) Terület négyzetkilométerben 9 Lakos 10 Család 11 GDP korrekciós szorzó GDP 2012-ben 12 Nemzeti vagyonnövekedés/év 13 Egy főre eső GDP 2012-ben 1000 EUR EUR Ausztria (AT) , Belgium (BE) , Bulgária (BG) , Ciprus (CY) , Cseh Köztársaság (CZ) , Dánia (DK) , Egyesült Királyság (UK) , Észtország (EE) , Finnország (FI) , Franciaország (FR) , Görögország (EL) , Hollandia (NL) , Horvátország (HR) , Írország (IE) , Lengyelország (PL) , Lettország (LV) , Litvánia (LT) , Luxemburg (LU) , Magyarország (HU) , Málta (MT) , Németország (DE) , Olaszország (IT) , Portugália (PT) , Románia (RO) , Spanyolország (ES) , Svédország (SE) , Szlovákia (SK) , Szlovénia (SI) , Összesen ,241 Egy főre eső vagyonnövekedés/év 9 Élet az Európai Unióban 10 Population on 1 January (2013) 11 Család: lakos/3 12 Országok GDP szerinti listája (nominális) (2012) 13 Saját adatbázis

27 1. Az átalakulás szükségességének oka A föderatív GDP és a konföderatív nemzeti vagyonnövekedés 2. tábla Életfeltétel biztosítás családfenntartás élelmezés egyéb ellátás lakásfenntartás Összes 1000 EUR/család Nemzeti vagyonnövekedés 1 főre/1 családra (alap) 3,679 5,519 5,519 3,679 18,396 Ausztria (AT) Belgium (BE) Bulgária (BG) Ciprus (CY) Cseh Köztársaság (CZ) Dánia (DK) Egyesült Királyság (UK) Észtország (EE) Finnország (FI) Franciaország (FR) Görögország (EL) Hollandia (NL) Horvátország (HR) Írország (IE) Lengyelország (PL) Lettország (LV) Litvánia (LT) Luxemburg (LU) Magyarország (HU) Málta (MT) Németország (DE) Olaszország (IT) Portugália (PT) Románia (RO) Spanyolország (ES) Svédország (SE) Szlovákia (SK) Szlovénia (SI) Összesen

28 1. Az átalakulás szükségességének oka

29 1. Az átalakulás szükségességének oka A föderatív GDP és a konföderatív nemzeti vagyonnövekedés 4. tábla Fejlesztés, kiegészítés közlekedés (áruszállítás) kereskedelem idegenforgalom fejlesztés település közvetlen érdekében fejlesztés település közvetett érdekében Összes Nemzeti vagyonnövekedés 1 főre/1 családra (alap) 1000 EUR/fő 0,862 0,862 0,431 1,724 0,431 4,310 Ausztria (AT) Belgium (BE) Bulgária (BG) Ciprus (CY) Cseh Köztársaság (CZ) Dánia (DK) Egyesült Királyság (UK) Észtország (EE) Finnország (FI) Franciaország (FR) Görögország (EL) Hollandia (NL) Horvátország (HR) Írország (IE) Lengyelország (PL) Lettország (LV) Litvánia (LT) Luxemburg (LU) Magyarország (HU) Málta (MT) Németország (DE) Olaszország (IT) Portugália (PT) Románia (RO) Spanyolország (ES) Svédország (SE) Szlovákia (SK) Szlovénia (SI) Összesen

30 1. Az átalakulás szükségességének oka A bankrendszer átfogó reformja (ld. Pénzügyi piacok szabályozása) Az európai gazdasági teljesítmény javítására irányuló három kezdeményezés Mi lenne az a három kezdeményezés, amellyel a leginkább lehetne javítani Európa gazdasági teljesítményét? - A szakképzés és az oktatás javítása (47 %) - A költségvetési hiányok és az államadósságok csökkentése (32 %) - A vállalkozásalapítás megkönnyítése (32 %) - Befektetés kutatás-fejlesztésbe és innovációba (31 %) - A hitelhez jutás megkönnyítése a vállalkozók számára (23 %) - Hatékonyabb energiafelhasználás (20 %) - A pénzügyi piacok szabályozásának szigorítása (19 %) - Befektetés környezetbarát termékekbe és szolgáltatásokba (12 %) - Befektetés közlekedésbe (autópályák, vasutak stb.) (12 %) - Munkaidő hosszának növelése (6 %) - A nyugdíjkorhatár emelése (4 %) - Egyéb (7 %) (Megjegyzés: A kérdésre maximum három választ lehetett adni. Az alábbi számok ennek megfelelően súlyozottak.) Az európai gazdasági teljesítmény javítására irányuló kezdeményezések

31 1. Az átalakulás szükségességének oka Föderalista: 56 % (Költségvetési hiány és az államadósság csökkentése, a vállalkozásalapítás megkönnyítése, befektetés kutatás-fejlesztésbe és innovációba, a hitelhez jutás megkönnyítése a vállalkozók számára, a pénzügyi piacok szabályozásának szigorítása) Konföderalista: 37 % (A szakképzés és az oktatás javítása, hatékonyabb energiafelhasználás, befektetés környezetbarát termékekbe és szolgáltatásokba, befektetés közlekedésbe) Euszkeptikus: 7 % (Munkaidő hosszának növelése, a nyugdíjkorhatár emelése, egyéb) Szövetségi forma választás az európai gazdasági teljesítmény javítására irányuló három kezdeményezés alapján Euszkeptikus 7% Konföderalista 37% Föderalista 56%

32 1. Az átalakulás szükségességének oka Az európaiak és a globalizáció 2025-ig előretekintve a./ 2025-ig előretekintve mely szereplő van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez? Az európaiak közel fele (49%) úgy véli, hogy az Európai Unió a legalkalmasabb. Ezt a választ a nemzeti kormányok (43%) és a magánvállalkozások (30%) követik. - Az Európai Unió (49 %) - A nemzeti kormányok (43 %) - Magánvállalkozások (30 %) - Civil szervezetek (18 %) - Spontán módon alakul ki (13 %) - Nem tudja (18 %) Föderalista: EU (49 %) Konföderalista: nemzeti kormányok (43 %) + magánvállalkozások (önellátás) (30 %) Euszkeptikus: Civil szervezetek (18 %) + spontán (13 %) (Megjegyzés: A kérdésre több választ lehetett adni. Az alábbi számok ennek megfelelően súlyozottak.) Szövetségi forma választás a válság okának és következményeinek megszüntetéséhez, 2025-ig Euszkeptikus 20% Föderalista 32% Konföderalista 48%

33 1. Az átalakulás szükségességének oka b./ 2025-ig előretekintve mely szereplő van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy megvédje az európaiakat a globalizáció negatív hatásaitól? Erre a feladatra az európai polgárok az Európai Uniót és a nemzeti kormányokat egyforma arányban látják alkalmasnak (49-49%). Ezeket a nem kormányzati szervezetek (19%) és a magánvállalkozások (18%) követik. - Az Európai Unió (49 %) - A nemzeti kormányok (49 %) - Civil szervezetek (19 %) - Magánvállalkozások (18 %) - Spontán módon alakul ki (15 %) - Nem tudja (19 %) Föderalista: 49 EU (49 %) Konföderalista: 67 nemzeti kormányok (49 %) + magánvállalkozások (önellátás) (18 %) Euszkeptikus: 34 Civil szervezetek (19 %) + spontán (15 %) Megjegyzés: A kérdésre több választ lehetett adni. Az alábbi számok ennek megfelelően súlyozottak. Szövetségi forma választás az európaiak megvédéséhez a globalizáció negatív hatásaitól, 2025-ig Euszkeptikus 23% Föderalista 33% Konföderalista 44%

34 1. Az átalakulás szükségességének oka c./ Mely ország vagy régió lesz a legjelentősebb világgazdasági hatalom 2025-ben? A felmérés keretében hasznosnak bizonyult azt is megvizsgálni, hogyan vélekednek az európaiak 2025 gazdasági erőviszonyairól. Az európai polgárok közel háromnegyede (73%) szerint 2025-ben Kína lesz a legjelentősebb világgazdasági hatalom, megelőzve az Egyesült Államokat (51%) és az Európai Uniót (24%). - Kína (73 %) - USA (51 %) - Európai Unió (24 %) - Japán (23 %) - Oroszország (21 %) - India (19 %) - Brazilia (13 %) - Kanada (4 %) - Dél-Afrika (3 %) - Spontán módon alakul ki (1 %) - Nem tudja (7 %) Föderalista Európai Unió (24 %), USA (51 %), Kanada (4 %) Konföderalista BRICS államok [Brazília (13 %), Oroszország (21 %), India (19 %), Kína (73 %), Dél-Afrika (3 %)] Euszkeptikus Japán (23 %), Spontán módon alakul ki (1 %) Megjegyzés: A kérdésre több választ lehetett adni. Az alábbi számok ennek megfelelően súlyozottak. Szövetségi forma választás a legjelentősebb világgazdasági hatalom meghatározására, 2025-ig Euszkeptikus (Japán, Spontán módon alakul ki) 10% Föderalista (Európai Unió, USA, Kanada) 34% Konföderalista BRICS államok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) 56%

35 1. Az átalakulás szükségességének oka Összefoglaló megállapítás A Republikon Intézet Viszonyunk az Unióhoz: euroszkeptikusok, mérsékelt EU-támogatók és föderalisták c. tanulmány elemzésével nyert megállapítás, hogy az Európai Unió tagállamok állampolgárainak kisebbsége föderalista igazolódik az Eurobarometer Egy évvel a évi európai választások előtt: Gazdasági és társadalmi kérdések c. tanulmány felmérésének eredményeiben. 120% Az európai polgárok szövetségi forma választása a válaszok alaján 100% 80% 60% 37% 19% 31% 57% 25% 26% 11% 8% 10% 7% 10% 20% 23% 38% 35% 34% 47% 56% 32% 33% 40% 20% 0% 32% 31% 50% 22% 21% 49% 51% 45% 55% 37% 48% 44% 56% Euszkeptikusok Föderalisták Konföderalisták

36 1. Az átalakulás szükségességének oka

37 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében (Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet szakaszai alapján 14 ) Az Európai Konföderáció alapelvei (1) Minden állam politikai, társadalmi, közigazgatási, gazdasági és területi szabadsága örök és sérthetetlen. (2) Minden embernek a jogok és kötelezettségek összhangjában egy és ugyanazon szabadsága van. (3) Minden állam lelki, szellemi és természeti vagyona az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona. (4) Az állam vagyonával létrehozott minden érték az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség érdekeit szolgálja. (5) Azzal szemben, aki az állam vagy az állampolgárok szabadságát veszélyezteti, minden állampolgárnak nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. 14 Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet szakaszait a végjegyzet tartalmazza. Jelölése: EKonf

38 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében a./ Általános elvek 2.1 A teljes szabadság elve (EKonf Az Európai Konföderáció alapelvei, 1. ) - Minden állam politikai, társadalmi, közigazgatási, gazdasági és területi szabadsága örök és sérthetetlen. (EKonf Az Európai Konföderáció alapelvei) - Minden országnak elidegeníthetetlen joga van szabadságának megőrzéséhez, illetve, ha szabadságát idegen hatalom elvette, annak visszaszerzéséhez. (EKonf Az Európai Konföderáció alapelvei) - Az állam szabadsága = a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének, = a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának, = a társadalmi berendezkedés meghatározásának, = a gazdasági és kereskedelmi rendszere kialakításának és működésének, = a külső és belső védelem eszközei fejlesztésének és alkalmazásának, = a teljes önkormányzatiságot (szubszidiaritást) biztosító képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának minden más államtól való függetlenségét jelenti. (EKonf 1. ) b./ Konföderativitásból eredő elvek (EKonf 1. ) - A tagországok csak olyan nemzetközi szerződést kötnek, amely a nemzet érdekeit szolgáló tárgykörre vonatkozik, és a tagország = külügyi- és védelmi, = jogalkotási, = jogalkalmazási, végrehajtási, igazságszolgáltatási = közigazgatási, = pénzügyi, = gazdasági, = kereskedelmi, = vám- és adóügyi, = nemzetközi szerződés kötésére vonatkozó és = területi függetlenségét sem részben sem egészben nem sérti. - Az állam szabadsága az országok állampolgárainak országonként együttesen gyakorolt alapjoga, annak egésze, vagy bármely eleme soha, amely senki által és senki érdekében nem szüntethető meg. - Minden állam elidegeníthetetlen joga függetlensége megtartása mellett -, a jogharmonizáció alkalmazása a vele szomszédos államokkal kulturális, hagyományőrző, gazdasági és védelmi területeken

39 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében a./ Általános elvek (Jogi összehangolás) 2.2 A célzott összehangolás elve - Az Európai Konföderáció összehangoló tevékenységével létrejött két- vagy többoldalú nemzetközi szerződések érintett tagországok jogrendszerébe történő beillesztését és a szükséges jogharmonizációt a tagországok végzik. (EKonf 7. ) - Az Európai Konföderáció a tagországok közötti szerződések vonatkozásában közreműködik az összehangolt helyi jogrendszerbe iktatás és a szükséges jogharmonizáció végrehajtásában. (EKonf 7. ) - Az Európai Konföderáció jogalkotása a tagországok igényeinek és lehetőségeinek összehangolását szolgálja. (EKonf 8. ) - A jogszabályalkotás folyamatát egy döntési helyzet indítja el. (EKonf 8. ) - A jogalkotás = hatályban lévő jogszabály módosítását, = hatályban lévő jogszabály hatálytalanítását, = új jogszabály alkotását jelenti. (EKonf 8. ) - A jogszabályalkotás folyamatának részei: = Jogszabályalkotás kezdeményezése, = Jogszabály tervezet elkészítése és előterjesztése = Jogszabály elfogadása = Jogszabály elfogadás ellenőrzése = Jogszabály hatályba léptetése = Jogszabály kihirdetése (EKonf 8. ) - Az új vagy a módosítás utáni jogszabály nem lehet ellentétes jelen szerződéssel, jelen szerződés, mint irányelv alapján készített jogszabályokkal és a tárgykörben korábban hozott egyéb jogszabályokkal. (EKonf 8. ) - A jogszabályt a kellő felkészülési időt biztosítva kell hatályba léptetni. (EKonf 8. ) - A jogszabályalkotásra, a jogszabályokra, a tagországok igényeinek és lehetőségeinek összehangolására vonatkozó egyéb jogi eszközökre, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre vonatkozó részletes szabályokat jelen szerződés, mint irányelv alapján készített jogszabály állapítja meg. (EKonf 8. )

40 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében b./ Konföderativitásból eredő elvek (Összehangolt önellátás) (EKonf 103. ) - Az életfeltételek szerinti igények (jogok) feltételeit a lehetőségek teljesítése (kötelezettség) biztosítja. - Az igények és lehetőségek szerves egységként működésének összhangját a teljes önellátás (autarkia) biztosítja. - A teljes önellátás működése: Fel kell mérni a belföldi igényt egy-egy tevékenység eredményére (lelki, szellemi vagy anyagi termék, illetve szolgáltatás) és ahhoz kell viszonyítani a települési, területi és országos lehetőségeket (Igény-lehetőség mérleg). = Az igényfelmérés településenként történik, az ott élők természetes adatai (kor, nem, szakma) alapján. = Az adatokat folyamatosan ki kell igazítani. az állampolgárok igényfejlődése és. a kutatások és a tapasztalatok alapján. = A kiigazított adatok alapján olyan termelési, szolgáltatási mennyiségi határértékeket (kontingenseket, kvótákat) kell megállapítani, amelyek figyelemmel vannak az igényfejlődés követelményeire is. = A települések. először közvetlen környezetükben,. majd megyéjükben, a területek. először a szomszédos,. majd a távolabbi területeken végzik az igény-lehetőség egységének összehangolását. = Az országosan összehangolt igény és - a tényleges, valamint a fejleszthető termelés és szolgáltatás, mint - lehetőség összevetése alapján kell megállapítani a nemzeti vagyon felhasználásának hármas csoportját:. a saját termelésből kielégíthető igényeket,. az átadható (export) termékeket, szolgáltatásokat, végül. a behozatallal (importtal) kielégíthető igényeket. = Az Európai Konföderáció tagországának fentiek szerint elkészített igény-lehetőség mérlege adja a Konföderáció összehangoló tevékenységének alapját

41 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében 2.3 A döntési helyzet kialakulása helyén történő döntések (csorbítatlan szubszidiaritás) elve (EKonf 11. és ) A csorbítatlan szubszidiaritás alapja a konföderativitás ajánlás-elve. - Az ajánlás döntési helyzetét az eredményezi, ha = ha valamely tagországban az igény-lehetőség mérleg pontatlanságát mutatja valamely nemzetközi szerződés végrehajtása, illetve = az Európai Konföderáció összesített igény-lehetőség mérlegének elemzése, illetve az Európai Konföderáción kívüli igények és lehetőségek összhangja jelzi valamely tárgykörbe tartozó termék, termény vagy szolgáltatás igénynövekedését, lehetőségszükséglet csökkenését vagy megszűnését, vagy új igény jelentkezését, illetve = valamelyik tagország igénybővítő lehetőséget javasol. (EKonf 19. ) - Ajánlást kezdeményezhet a döntési helyzet alapján = az Európai Konföderáció bármely intézménye a tagországok részére olyan jogharmonizációs, vagy önálló jogalkotási eljárást, amely elősegíti a szubszidiaritás, a demokrácia és a szolidaritás egységes érvényesülését, és ezáltal az igény-lehetőség mérleg tárgyszerűségét, = az Európai Konföderáció bármely intézménye és bármely tagországa a többi tagország részére a meghatározott tárgykörökben 15 az összesített igény-lehetőség mérleg alakulásából természetszerűen következő termékfejlesztést vagy termékszerkezet változtatást, = az Európai Konföderáció bármely tagországa igénybővítő lehetőségre tehet ajánlatot, az országban kidolgozott módszerrel, eljárással, eszközzel kapcsolatban. (EKonf 20. ) - A jogharmonizációs és/vagy jogszabály-alkotási ajánlás-tervezet készítésének összehangolását és a jogszabály javaslatot elfogadásra előterjesztését az Előterjesztő elnök végzi, aki = a kezdeményező Bizottság elnöke, amennyiben a jogszabálytervezet a meghatározott 15 egy tárgykört érint, = a kezdeményezéssel érintett Bizottságok együttes ülésén, az érintett tárgykörök Bizottságainak elnökei közül többségi szavazattal választott személy, amennyiben a kezdeményezés a meghatározott 15 több tárgykört érint. (EKonf 21. ) 15 egészségügyi ellátás, oktatás-nevelés, kultúra, vallás, védelem, mezőgazdaság és élelmiszeripar, ipar, energetika, közösségi (kommunális) és a gondoskodási (szociális) szolgáltatás, idegenforgalom, kereskedelem, közlekedés és szállítás. (EKonf 11. )

42 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében - A termékfejlesztés vagy termékszerkezet változtatás ajánlás-tervezet készítésének összehangolását és a jogszabály javaslatot elfogadásra előterjesztését az Előterjesztő elnök végzi, aki = az (1) bekezdés szerinti Bizottság elnök, amennyiben az Európai Konföderáció egyik Bizottsága a kezdeményező, = a kezdeményező tagországnak az a képviselője, aki a kezdeményezés tárgykörében érintett Bizottság tagja. (EKonf 21. ) - Az igénybővítő lehetőségre tett ajánlás-tervezet készítésének összehangolását és a jogszabály javaslatot elfogadásra előterjesztését a kezdeményező tagországnak az a képviselője végzi, Előterjesztő elnöki minőségben, aki a kezdeményezés tárgykörében érintett Bizottság tagja. (EKonf 21. ) - Az Ajánlás jogszabály-előkészítésének elkészítését az Előkészítő elnök által felkért szakértői csoport végzi. (EKonf 21. ) - Az Ajánlástervezetet az Európai Konföderáció Tanácsa fogadja el, egyszerű többséggel. (EKonf 22. ) - Abban az esetben, ha a Tanács, vagy az Ellenőrző Bizottság bármely tagjának kétségei vannak a felől, hogy az Ajánlástervezet megfelel-e a tárgykörben érintett bármely ország tárgy szerinti társadalmi csoportjának a jogszabály előkészítés során kinyilvánított akaratának, akkor kérheti az Ellenőrző Bizottságtól a jogszabálytervezet elfogadásának ellenőrzését. (EKonf 22. ) - Az Ellenőrző Bizottság a hatályba léptető által kért javaslat elfogadását, a kihirdetés előtt ellenőrzi Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés című jogszabályban leírtak szerint. (EKonf 23. ) - Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzésének eredményeként az Ajánlás kihirdethetőségére vonatkozóan a következő döntéseket hozza: = Az Ajánlás közzé tehető. = Az Ajánlás folyamatát meg kell ismételni. = Az Ajánlás tárgyköre ellentétes az Európai Konföderáció alapelveivel, azért nem tehető közzé, és a jogalkotási folyamat nem ismételhető meg. (EKonf 23. ) - Az Ajánlás elfogadása ellenőrzésének részleteit az Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés című jogszabály szabályozza. (EKonf 23. ) - Az ajánlás címzett tagországok részéről történő elfogadása az Európai Konföderáció összehangoló jogszabály-alkotási folyamatának döntési helyzetét jelenti. (EKonf 23. ) - Az Ajánlást az Európai Konföderáció, valamint a címzett tagországok hivatalos lapjában kell kihirdetni. (EKonf 24. )

43 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében 2.4 Az alulról építkező, érdek-összehangoláson alapuló közszabadság (demokrácia) elve (EKonf 1., 3., 4., 20., 59., 87., 98., és 101. ) a./ Általános elvek - Az állam szabadságának része a teljes önkormányzatiságot (szubszidiaritást) biztosító képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának minden más államtól való függetlensége. (EKonf 1. ) - Az Európai Konföderáció a tagországok érdekérvényesítésén és a korlátozás nélküli önkormányzatiságon (szubszidiaritáson) alapszik. Ez a feltétele a népuralomnak (demokráciának) és a sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak). (EKonf 3. ) - Ennek megfelelően képviseleti rendszere és intézményei a tagországok pártfüggetlen társadalmi csoportjainak küldöttjeiből épül fel. (EKonf 3. ) b./ Konföderativitásból eredő elvek - Az Európai Konföderációban a tagországok képviselői a szubszidiaritás elve szerint - kötött mandátummal rendelkeznek. (EKonf 4. ) - Az Európai Konföderáció bármely intézménye a tagországok részére olyan jogharmonizációs, vagy önálló jogalkotási eljárást, amely elősegíti a szubszidiaritás, a demokrácia és a szolidaritás egységes érvényesülését, és ezáltal az igénylehetőség mérleg tárgyszerűségét. (EKonf 20. ) - A települések önszerveződéshez (szubszidiaritáshoz) fűződő jogai: = a település érdekeit képviselő önkormányzat alakításának joga és kötelessége, = a település államhatalomban történő érdekképviseletének joga és kötelessége, = a lelki, szellemi és anyagi önellátás (autarkia) kialakításának joga, = a nevelés-oktatás működtetésének joga, = az egészségi ellátás működtetésének joga, = az életfeltételei kialakításának és működtetésének joga, = az önellátásra és a szabad versenyre alapozott gazdaság kialakításának és működtetésének joga, amelyeket a tagország jogrendszere biztosít. (EKonf 59. ) - A társadalmi csoportok önszerveződéshez (szubszidiaritáshoz) fűződő jogai: = a társadalmi csoport érdekeit képviselő önkormányzat alakításának joga és kötelessége, = a társadalmi csoport államhatalomban történő érdekképviseletének joga és kötelessége, = a társadalmi csoportnak az Európai Konföderációban történő érdekképviseletének joga és kötelessége, = a társadalmi csoport jellegének megfelelő tevékenysége végzéséhez szükséges feltételekhez való joga és ezek rendeltetésszerű használatának kötelezettsége, amelyeket a tagország jogrendszere biztosít. (EKonf 59. )

44 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében - A települések érdekvédelmét az önkormányzatiság (szubszidiaritás) elvének megfelelően a Európai Konföderáció választási jogszabálya, mint irányelv alapján létrehozott tagországi jogszabály szerint kötött mandátummal választott = döntéséért egyszemélyi felelősséggel tartozó Települési Önkormányzatot vezető Polgármester, = a tagország államhatalmi szervezetébe, kötött mandátummal választott képviselő. a jogszabályalkotás döntéselőkészítő folyamatának teljesítésével,. a döntés során a településen élő állampolgárok kinyilvánított akaratának megfelelően leadott szavazatával végzi. (EKonf 87. ) - Az Európai Konföderáció tagországa az önigazgatás (szubszidiaritás) alapelvének megfelelően biztosítja a szakmák, mint társadalmi csoportok = önkormányzatainak megalakítását és működését, valamint a = társadalmi csoportok létszámarányos (más társadalmi csoportokkal összehangolt) érdekképviseletét a tagország hatalmi szervezetében. (EKonf 98. ) - Az Európai Konföderáció és a tagországok működésének alapja a korlátozás nélküli önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely következménye a népuralom (demokrácia) teljes érvényesülése, amiből a sorsközösség vállalás (szolidaritás) ered. (EKonf 101. )

45 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében a./ Általános elvek 2.5 Az élettér elve (EKonf 1., 5., 65., 85., 86., 100., 101., 103., 104. ) - Az Európai Konföderációban a tagországok államalapító és államalkotó nemzetei által képviselt egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona a nemzeti vagyon növekedéséhez szükséges = a lélek irányító, = a szellem közvetítő, = az anyag végrehajtó feladatát ellátó feltétel. (EKonf 104. ) - Az előző bekezdésből eredően, a tagországok által képviselt egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdonában van a tagország területén lévő minden = lelki, szakrális, = szellemi erő, valamint átalakítandó és uralandó eszközként = az anyagi világ. termőföldje,. vize,. levegője és. a föld méhének kincse. (EKonf 104. ) - A tagország értéke minden olyan (a következő bekezdésben meghatározott) tevékenység eredménye, amelyet = a tagország lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonával, = a tagország területén, = a tagország állampolgára, vendége, tartózkodási joggal felruházott személy, illetve azok közreműködése hozott létre, illetve szolgáltatott. (EKonf 100. ) - Csak olyan tevékenység végezhető, amely = eredménye (termék vagy szolgáltatás), = a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, = a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki, szellemi és testi egészségét, valamint a természetes környezetet. (EKonf 100. ) - Az Európai Konföderáció elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik az államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől. (EKonf 5. ) - Az Európai Konföderáció minden tagországa elvárja minden államtól és nemzettől, hogy vele szemben tartózkodjék függetlensége, területi épsége, politikai és gazdasági rendszere ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg erőszakkal történő fenyegetéstől. (EKonf 5. )

46 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében - A véleménynyilvánítás szabadságát csak a tagország jogrendszerében meghatározott olyan korlátozásoknak szabad alávetni, amelyek a honvédelem, a bűnözés megelőzése, a közrend, a nemzetbiztonság, az ország területi sérthetetlensége, mások jó hírneve vagy jogai védelme, illetőleg a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából szükségesek. (EKonf 65. ) - A területi elv alapján a választópolgárok választókörzetenként közvetlenül választják = a Települési Önkormányzatot, a település Polgármesterét és = a polgármesterek közül a tagország államhatalmi képviselőjét. (EKonf 85. ) - Az Európai Konföderáció tagországa a területi elven szervezett önkormányzatokon keresztül valósítja meg a teljes önellátást (autarkiát). A területi szervezettségnek két szintje van: = választási körzet és = település. (EKonf 85. ) - Az Európai Konföderáció tagországa összehangolja a területenként és településenként szervezett bűnmegelőző csendőrség és a bűnüldöző rendőrség munkáját és biztosítja azok működési feltételeit. Az Európai Konföderáció tagországának területi, politikai sérthetetlenségét a honvédség biztosítja. (EKonf 86. ) - Az önkormányzatiságban kifejeződik a hagyományos értékrend két alkotóeleme, a terület és a különböző tulajdonságokkal, adottságokkal rendelkező személy érdekazonossága. (EKonf 101. ) b./ Konföderativitásból eredő elvek - A teljes önellátás működése: Fel kell mérni a belföldi igényt egy-egy tevékenység eredményére (lelki, szellemi vagy anyagi termék, illetve szolgáltatás) és ahhoz kell viszonyítani a települési, területi és országos lehetőségeket (Igény-lehetőség mérleg). (EKonf 103. ) - A tagországok csak olyan nemzetközi szerződést kötnek, amely a meghatározott 15 tárgykörre vonatkozik, és a tagország = külügyi- és védelmi, = jogalkotási, = jogalkalmazási, végrehajtási, igazságszolgáltatási = közigazgatási, = pénzügyi, = gazdasági, = kereskedelmi, = vám- és adóügyi, = nemzetközi szerződés kötésére vonatkozó és = területi függetlenségét sem részben sem egészben nem sérti. (EKonf 1. )

47 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében 2.6 Az államalapító és államalkotó nemzetek hatalomgyakorláshoz való kizárólagos jogának elve (EKonf Az Európai Konföderáció alapelvei, 4., 6., 25., 68., 88., 90. ) a./ Általános elvek - Minden állam lelki, szellemi és természeti vagyona az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona. (EKonf Az Európai Konföderáció alapelvei) - Az állam vagyonával létrehozott minden érték az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség érdekeit szolgálja. (EKonf Az Európai Konföderáció alapelvei) - Az Európai Konföderáció képviselőit a tagországok = államalapító és államalkotó nemzetei, = államalapító és államalkotó nemzeteinek domináns vallásai, = korcsoportok, = nemek és = szakmák társadalmi csoportjainak önkormányzatai választják, a tagországok hagyományai és a társadalmi csoportok választóinak lélekszáma alapján. (EKonf 4. ) - Az Európai Konföderáció felelősséget érez tagországai államalapító vagy államalkotó nemzeteinek határain kívül nemzeti kisebbségben élő tagjainak sorsáért, és előmozdítja azok anyaországukkal való kapcsolatának ápolását. (EKonf 6. ) - A tagországok állampolgára: = az államalapító nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint = az államalkotó nemzetek tagjai, ha a tagország területén élnek 16. (EKonf 25. ) - Az Európai Konföderáció tagországának állampolgárai között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha a tagország jogrendszere másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a tagország állampolgársága mellett van-e más állampolgárságuk. (EKonf 88. ) - Az Európai Konföderáció tagországának minden állampolgára részt vehet az országos és a helyi közügyek vitelében, továbbá a tagország jogrendszerében meghatározottak szerint közhivatalt viselhet. (EKonf 68. ) - A tagországban vendégjoggal élő személyeknek, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgárok nem vesznek részt a közügyek vitelében, és nem viselhetnek az előző bekezdésben meghatározott közhivatalt. (EKonf 68. ) 16 Az államalkotó nemzeteket a tagországok jogrendszere határozza meg

48 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében b./ Konföderativitásból eredő elvek (Az államalapító nemzet) - Az Európai Konföderáció tagországa jogszabályban határozza meg, hogy mely nemzetet tekint államalapító nemzetnek. (EKonf 88. ) - Az Európai Konföderáció felelősséget érez azok sorsáért, akik a tagországokban kisebbségi nemzetiségként élnek, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint az anyaországgal való kapcsolatuk ápolását. Ezek megvalósítása a Konföderáció és a tagországok alapvető kötelezettsége. (EKonf 88. ) - Az Európai Konföderáció ajánlja a tagországoknak, hogy az államalapító nemzet azon tagjainak, akik politikai vagy gazdasági okból emigrálni kényszerültek, illetve határmódosítással más országba kerültek, adjanak jogot az őket érintő kérdésben a tagországban történő hatalomgyakorlásra. (EKonf 88. ) - Az Európai Konföderáció tagországának kettős vagy többes állampolgárságú állampolgára csak akkor rendelkezik köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha = politikai okból hagyta el a tagországot (emigrált) és = a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond. (EKonf 88. ) c./ Konföderativitásból eredő elvek (Az államalkotó nemzet) - Államalkotó nemzet az, amely elfogadva az államalapító nemzet értékrendjét, kultúrájának helyet talált a tagország területén. (EKonf 25. ) - Az Európai Konföderáció tagországa jogszabályban határozza meg, hogy hagyományai alapján mely nemzeteket tekint államalkotó nemzetnek. (EKonf 90. ) - Az Európai Konföderációban a tagországok államalkotó nemzeteinek társadalmi csoportjaihoz tartozó állampolgárok a Nemzetiségi Bizottságba delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt a Konföderáció munkájában. (EKonf 90. ) - A szerves egységként működő Európai Konföderáció a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen. Azoknak a személyeknek, akik államalkotó nemzet tagjaként a befogadó ország állampolgárai anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg. (EKonf 90. ) - Az Európai Konföderáció tagországai jogrendszerükben határozzák meg azokat a területükön élő nemzetiségeket, akik - elfogadva az államalkotó nemzet értékrendjét államhatalmi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek. (EKonf 90. )

49 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében 2.7 Az államalapító és államalkotó nemzetek egyetemes és kizárólagos érdekérvényesülésének elve (EKonf Az Európai Konföderáció alapelvei, 104., 105., 106., 107., ) a./ Általános elvek - Minden állam lelki, szellemi és természeti vagyona az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona. (Ekonf Az Európai Konföderáció alapelvei) - Az állam vagyonával létrehozott minden érték az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség érdekeit szolgálja. (Ekonf Az Európai Konföderáció alapelvei) aa./ Tulajdonlás - Az Európai Konföderációban a tagországok államalapító és államalkotó nemzetei által képviselt egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona a nemzeti vagyon növekedéséhez szükséges = a lélek irányító, = a szellem közvetítő, = az anyag végrehajtó feladatát ellátó feltétel. (EKonf 104. ) - Az előző bekezdésből eredően, a tagországok által képviselt egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdonában van a tagország területén lévő minden = lelki, szakrális, = szellemi erő, valamint átalakítandó és uralandó eszközként = az anyagi világ. termőföldje,. vize,. levegője és. a föld méhének kincse. (EKonf 104. ) - Az Európai Konföderáció tagországaiban az államalapító és államalkotó nemzetei által képviselt egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdonjogát az életfeltételt biztosító szervezetek gyakorolják: = a Krisztust követő hitélet összehangoló szervezete, = a nevelési-oktatási szervezetek, továbbá = települési önkormányzatoknak a tagország jogrendszerében meghatározott tevékenységét ellátó szervezetei, = az energiaátalakítás, = a bányászat, = a közlekedési eszközök gyártása, = a közút- és vasútépítés, = a gépgyártás, = az építőanyag-gyártás, = a vegyipar,

50 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében = a gyógyszeripar, = a könnyűipar szervezetei. (EKonf 105. ) - Az előző bekezdésben felsoroltakon kívül eső tevékenység végzése magántulajdonon alapuló szervezetekben történik. (EKonf 105. ) ab./ Birtoklás - Az ingatlan birtokjogot gyakorló a birtoklás tárgyát a tulajdonjogot gyakorló hozzájárulásával = semmisítheti meg, = változtathatja meg rendeltetését. (EKonf 106. ) - Az ingatlan birtokjogot gyakorló a birtokjogot = átruházni az EKonf 74. szerint, = örökíteni a EKonf 75. szerint köteles. (EKonf 106. ) - Az Európai Konföderáció tagországainak állampolgárai által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdonának birtokjogát gyakorolják: = a Krisztust követő hit vallását követő szervezet. hit gyakorlását,. nevelés-oktatást,. egészségügyi ellátást,. egészségügyi gondoskodást és. különleges egészségügyi gondoskodást, = a települési önkormányzatok. az egészségügyet,. a nevelés-oktatást és. egyéb szolgáltató- és termelő tevékenységet szolgáló feladatok elvégzéséhez. (EKonf 107. ) b./ Konföderativitásból eredő elvek - Mindaz az érték = ami a tagországok állampolgárai által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona felhasználásával jött létre, = amit a tagországok állampolgárai lelki, vagy szellemi adottságukkal létrehoztak a tagországok örök és elidegeníthetetlen tulajdonát, a nemzeti vagyont növeli. (EKonf 122. ) - A nemzeti vagyon növekedését a tagországok állampolgárainak kötelezettségteljesítése során keletkező érték eredményezi. (EKonf 123. ) - A nemzeti vagyon növekedésének mértékét az előző évhez viszonyított helyzetfelmérésen alapuló, valósan tervezhető - arány határozza meg. (EKonf 123. ) - A nemzeti vagyon növekedését

51 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében a./ a növekedés előkészítésére (fejlesztés), b./ közkiadásra és c./ az életfeltételek közvetlen biztosítására kell használni. (EKonf 124. ) - A nemzeti vagyon felhasználásának kívánatos arányszámai: = a növekedés előkészítése = 20 %, = közkiadás = 30 %, = az életfeltételek közvetlen biztosítása = 50 %. (EKonf 124. ) - Az Európai Konföderáció létrejötte utáni első évben a./ a fejlesztési arányszám magas (a nemzeti vagyon növekedésének 34 %-a), tekintettel arra, hogy a szocialista-kommunista és a liberális-kapitalista rendszerek nem fordítottak figyelmet a jövő megalapozására, b./ a közkiadások - közte meghatározó jelleggel a gondoskodási (szociális), az egészségügyi és a nyugdíjellátás jelentősen emelkednek, de az előző pontban leírt ok miatt nem érik el a kívánatos szintet (25 %), c./ az életfeltétel közvetlen biztosítása szintén jelentősen javul, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy az állampolgárokhoz jutott személyi elismerés meghatározó életszínvonal-emelkedést biztosít. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy a személyi elismerésnek arányosnak kell lennie azzal az értékkel, amelyet a termék (szolgáltatás) képvisel a Világmindenség fejlődésében. (41 %) - Az Európai Konföderáció tagországa közös költségeinek (közkiadás) fedezetét (az alapvető emberi - egyéni és közösségi - jogok feltételeinek biztosítására) a nemzeti vagyon növekedésének a tagország jogrendszere szerint évente jóváhagyott aránya jelenti. - Az Európai Konföderáció létrejötte utáni első évben a nemzeti vagyonnövekedés felhasználása a következő: Az Európai Konföderáció létrejötte utáni első évben a nemzeti vagyon növekedés felhasználása Életfeltétel biztosítás 41% Fejlesztés 34% Közkiadás 25%

52 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében 2.8 A sorsközösség vállalás (szolidaritás) elve az élettér, valamint az államalapító és államalkotó nemzetek jogainak megtartása érdekében (EKonf 3., 20., 101. ) a./ Általános elvek - Az Európai Konföderáció a tagországok érdekérvényesítésén és a korlátozás nélküli önkormányzatiságon (szubszidiaritáson) alapszik. Ez a feltétele a népuralomnak (demokráciának) és a sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak). Ennek megfelelően képviseleti rendszere és intézményei a tagországok pártfüggetlen társadalmi csoportjainak küldöttjeiből épül fel. (EKonf 3. ) b./ Konföderativitásból eredő elvek - Ajánlást kezdeményezhet a döntési helyzet alapján az Európai Konföderáció bármely intézménye a tagországok részére olyan jogharmonizációs, vagy önálló jogalkotási eljárást, amely elősegíti a szubszidiaritás, a demokrácia és a szolidaritás egységes érvényesülését, és ezáltal az igény-lehetőség mérleg tárgyszerűségét. (EKonf 20. ) - Az Európai Konföderáció és a tagországok működésének alapja a korlátozás nélküli önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely következménye a népuralom (demokrácia) teljes érvényesülése, amiből a sorsközösség vállalás (szolidaritás) ered. (EKonf 101. )

53 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében a./ Általános elvek (EUkonf 125. cikk) - A pénz az értékcsere eszköze. 2.9 A pénz értékfedezeti elve (EUkonf 125., 126. ) - A forgalomban lévő pénzmennyiség minden évben azonos a tagország nemzeti vagyon növekedésének mértékével. b./ Konföderativitásból eredő elvek (EUkonf 126. cikk) - Az Európai Konföderáció tagországának Nemzeti Bankja a tagország jegy- és hitelbankja. - Jegybanki minőségében gondoskodik a nemzeti vagyon növekedése és a forgalomban lévő pénzmennyiség egyensúlyáról. - Hitelbanki minősítésében a nemzeti vagyon növekedésének a tagország jogrendszerében meghatározottak szerinti célokra kamat nélküli hitelt nyújt, = az összehangolt gazdasági rendszer működéséhez és = a tagország állampolgárainak, a tagország jogrendszerében meghatározott esetekben. - A hitelnyújtás feltételeit a tagország jogrendszere szabályozza

54 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében a./ Általános elvek 2.10 Az igények és lehetőségek összhangjának elve (EKonf 8., 11., 42., 86., 102., 103., 108. ) - Az Európai Konföderáció társadalmi, politikai és gazdasági életének meghatározója az igényeket és lehetőségeket összehangoló teljes önellátás (autarkia). (EKonf 42. ) - Az életfeltételek szerinti igények (jogok) feltételeit a lehetőségek teljesítése (kötelezettség) biztosítja. (EKonf 103. ) - Az igények és lehetőségek szerves egységként működésének összhangját a teljes önellátás (autarkia) biztosítja. (EKonf 103. ) b./ Konföderativitásból eredő elvek - Az Európai Konföderáció jogalkotása a tagországok igényeinek és lehetőségeinek összehangolását szolgálja. (EKonf 8. ) - A jogszabályalkotásra, a jogszabályokra, a tagországok igényeinek és lehetőségeinek összehangolására vonatkozó egyéb jogi eszközökre, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre vonatkozó részletes szabályokat jelen szerződés, mint irányelv alapján készített jogszabály állapítja meg. (EKonf 8. ) - Az Európai Konföderáció működésének és jogszabályalkotásának alapja a tagországok adataiból összeállított igény-lehetőség mérleg. (EKonf 11. ) - A tagországok folyamatosan frissítik saját igény-lehetőség mérlegüket a következő csoportosítás szerint: = egészségügyi ellátás, = oktatás-nevelés, = kultúra, = vallás, = védelem, = mezőgazdaság és élelmiszeripar, = ipar, = energetika, = közösségi (kommunális) és a gondoskodási (szociális) szolgáltatás, = idegenforgalom, = kereskedelem, = közlekedés és szállítás. (EKonf 11. ) - Az alapvető életfeltételek biztosításával kapcsolatban a települések többirányú tevékenységet folytatunk. Ezek közös alapja az igény-lehetőség mérleg egyensúlyára törekvő önellátó rendszer, a Települési Önkormányzat irányítása alatt. (EKonf 86. )

55 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében - Az igények szerinti életfeltételek biztosításához a kötelezettségek és a jogok egységben történő gyakorlására van szükség nemcsak a tagországok állampolgárainak személyenként, hanem a tagország és az Európai Konföderáció, mint egység vonatkozásában is. Ennek következménye az, hogy ha az állampolgárok alapvető emberi jogait biztosítja az tagország, akkor van erkölcsi alapja arra, hogy meghatározza az egyes emberek kőtelezettségeit és megkövetelje annak teljesítését, ami a jogkövető magatartásban nyilvánul meg. Ehhez a megkövetelt magatartási szabályoknak összhangban kell lenniük nemcsak a gazdasági, hanem a hagyományokból eredő teljes (lelki, szellemi és anyagi) értékrenddel is. (EKonf 102. ) - Az Európai Konföderáció tagországa gazdaságának célja a nemzeti vagyon anyagi részének növelése az egyetemes közösség tagjai anyagi életfeltételekkel szembeni jelentkező igényeinek biztosítása és az igények növekedésének jövőbeli kielégítse érdekében. (EKonf 108. )

56 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében 2.11 Az értékcsere elve az igény-lehetőség összhangjának megteremtése érdekében (EKonf 108. ) a./ Általános elvek - Az Európai Konföderáció tagországának gazdasága az anyagi igények kielégítésére törekvő rendszer, amelyben való részvétel módját mindenki szabadon megválaszthatja. b./ Konföderativitásból eredő elvek - Az Európai Konföderáció tagországa felajánlja a területén élő minden személynek és szervezetnek, azt, hogy gazdasági tevékenységét az összehangolt gazdasági rendszerben végezze. Az összehangolás célja, hogy a lehetőségek minél teljesebben elégítsék ki az igényeket. Az összehangolt gazdasági rendszerben = Az Európai Konföderáció tagországa biztosítja a termelés (szolgáltatás) iránti igényt, és a termelés (szolgáltatás) feltételeit, = az összehangolt gazdasági rendszerben személy (szervezet) pedig a szerződésben meghatározott határidőre, minőségben és mennyiségben előállítja a terméket, illetve elvégzi a szolgáltatást. - Az Európai Konföderáció tagországa jogrendszerében meghatározott tárgykörök kivételével mindenkinek joga van az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni gazdasági tevékenységét. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia a termék, vagy termény előállításának feltételeiről és értékesítéséről. - A gazdasági rendszer működésére vonatkozó szabályokat a tagország jogrendszere tartalmazza. - Az Európai Konföderáció tagországában a tevékenység-típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportok létszámarányosan az államhatalmi szervezetbe és az Európai Konföderáció Tanácsába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban

57 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében 2.12 A szabadság védelmének elve (EKonf Az Európai Konföderáció alapelvei, 1., 5., 6., 10., 11., 26., , ) a./ Általános elvek - Azzal szemben, aki az állam vagy az állampolgárok szabadságát veszélyezteti, minden állampolgárnak nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. (EKonf Az Európai Konföderáció alapelvei) - Az állam szabadsága = a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének, = a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának, = a társadalmi berendezkedés meghatározásának, = a gazdasági és kereskedelmi rendszere kialakításának és működésének, = a külső és belső védelem eszközei fejlesztésének és alkalmazásának, = a teljes önkormányzatiságot (szubszidiaritást) biztosító képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának minden más államtól való függetlenségét jelenti. (EKonf 1. ) - Az állam szabadsága az országok állampolgárainak országonként együttesen gyakorolt alapjoga; annak egésze, vagy bármely eleme soha, amely senki által és senki érdekében nem szüntethető meg. (EKonf 1. ) b./ Konföderativitásból eredő elvek - Mindazzal szemben, aki megsérti az Európai Konföderáció hagyományokon alapuló értékrendjét, a tagország minden állampolgárának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. (EKonf 127. ) - Az Európai Konföderáció hagyományokon alapuló értékrendjének megsértését jelenti: = az állam szabadságának, = a tagország állampolgárai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, = a birtoklás szabályának, = a vendégjog szabályainak, = a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás. (EKonf 127. ) - Az Európai Konföderáció elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik az államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől. (EKonf 5. ) - Az Európai Konföderáció nem tart kapcsolatot olyan állammal vagy államszövetséggel, amelynek célja egy vagy több államban a politikai és/vagy gazdasági hatalom erőszakkal történő megszerzése, vagy fenntartása. (EKonf 5. )

58 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében - Az Európai Konföderáció minden tagországa elvárja minden államtól és nemzettől, hogy vele szemben tartózkodjék függetlensége, területi épsége, politikai és gazdasági rendszere ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg erőszakkal történő fenyegetéstől. (EKonf 5. ) - Az Európai Konföderáció együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és államával. (EKonf 6. ) - Az Európai Konföderáció felelősséget érez tagországai államalapító vagy államalkotó nemzeteinek határain kívül nemzeti kisebbségben élő tagjainak sorsáért, és előmozdítja azok anyaországukkal való kapcsolatának ápolását. (EKonf 6. ) - Az Európai Konföderáció az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében szorgalmazza, hogy az európai konföderatív államszövetségnek minden európai állam tagja legyen. (EKonf 6. ) - Az Európai Konföderáció tagországa nem lehet tagja olyan nemzetközi fegyveres államszövetségnek, amelynek célja politikai és/vagy gazdasági hatalom erőszakkal történő megszerzése vagy megtartása. (EKonf 130. ) - Az Európai Konföderáció tagországa egyenlő feltételek mellett részt vesz bármely országgal olyan nemzetvédelmi sorsközösség vállaló kapcsolatban, amely nem irányul harmadik ország függetlensége ellen. (EKonf 130. ) - Az Európai Konföderáció tagországának védelmi feladatai kétrétűek: a./ belbiztonság és b./ külbiztonság. (EKonf 128. ) - A belbiztonság szervezetei: = a csendőrség a bűnmegelőzés, = a rendőrség a bűnüldözés feladatait látja el. (EKonf 129. ) - A honvédséget az Európai Konföderáció tagországa - alkotmányos rendjének megdöntésére, vagy - a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá - az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, kihirdetett szükségállapot (EKonf ) idején lehet felhasználni. (EKonf 131. ) - Az Európai Konföderáció tagországának védelme a tagország minden állampolgárának kötelessége. (EKonf 131. ) - A Társadalmi Csoportok Összehangoló Bizottságai (továbbiakban: Bizottság) Az Európai Konföderáció döntéselőkészítő szervezete. Az Európai Konföderáció Tanácsának tagjaiból és az egyes társadalmi csoportok vezetésében, szervezésében gyakorlatot szerzett személyekből álló szakmai intézmény. Bizottságok:

59 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében = Egészségügyi Bizottság, = Oktatás-nevelési Bizottság, = Kulturális Bizottság, = Korcsoport Bizottság, = Vallási Bizottság, = Védelmi Bizottság, = Mezőgazdasági Bizottság, = Ipari Bizottság, = Energetikai Bizottság, = Szolgáltatási Bizottság, = Idegenforgalmi Bizottság, = Kereskedelmi Bizottság, = Személyforgalmi- és áruszállítási Bizottság. (EKonf 10. ) - A tagországok folyamatosan frissítik saját igény-lehetőség mérlegüket a következő csoportosítás szerint: = egészségügyi ellátás, = oktatás-nevelés, = kultúra, = vallás, = védelem, = mezőgazdaság és élelmiszeripar, = ipar, = energetika, = közösségi (kommunális) és a gondoskodási (szociális) szolgáltatás, = idegenforgalom, = kereskedelem, = közlekedés és szállítás. (EKonf 11. ) - Az állampolgárságból eredő jogok (a továbbiakban: alapvető jogok) és azok védelme - természetüknek megfelelően - megilletik a jogi személyt és a jogi személyiség nélküli szervezetet. - Alapvető jogait jogszerű eszközökkel mindenki maga is megvédheti. E jogok megsértése esetén mindenki bírósághoz fordulhat, vagy a tárgykörnek megfelelően egyéb módon kötelességszerűen érvényesítheti ellentmondási és ellenállási jogát. (EKonf 26. ) - Az Európai Konföderáció tagországának minden állampolgára számára alapvető állampolgári jogon biztosítja az élet-, személyiség- és vagyonbiztonságot. - Az Európai Konföderáció tagországa megszabadítja a tagország társadalmát mindazoktól a - tagországban és nem a tagországban élő - személyektől, akik az emberi életet, az állampolgárok személyhez fűződő jogait, valamint az állampolgárok és szervezetek tulajdonát, és/vagy a közbiztonságot veszélyeztetik. - A honvédség a tagország államalapító és államalkotó nemzeteit, valamint azok értékeit és érdekeit megóvó szervezet, így az államalapító és államalkotó nemzetek önazonosságának elsődleges védelmezője. (EKonf 130. )

60 2. Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében - Az, hogy egyetlen ország állampolgára se veszélyeztesse a tagországot, csak egységes szervezetben biztosítható hatékonyan, tehát a tagország gazdasági védelmét és határellenőrzési feladatát a honvédségnek kell végeznie. (EKonf 130. ) - A gazdasági bűncselekmények felderítésével kapcsolatos feladatokat a rendőrség végzi. (EKonf 130. ) - A tagország védelme nemcsak a szolgálatukat töltő katonák, hanem a tagország minden állampolgárának kötelessége. (EKonf 130. ) - A tagország célja annak elérése, hogy a tagország minden állampolgárában tudatosodjon a haza védelmének magasztos kötelessége, és a honvédség minden tisztje, katonája ennek megfelelően éljen és működjön közre a reá eső feladatok végrehajtásában. (EKonf 130. ) - Az emberi tényezők mellett nagy fontosságú, hogy olyan eszközök segítsék a honvédség munkáját, amelyek meggyőző és bizalmat keltő erejüknél fogva alkalmasak a haza hatékony védelmére. (EKonf 130. ) - A védelmi kutatások és alkalmazásuk kiemelt fontosságúak az Európai Konföderáció tagországa biztonsága szempontjából. (EKonf 130. ) - A nemzetbiztonsági szolgálatok feladata az Európai Konföderáció tagországa függetlenségének védelme és nemzeti érdekeinek megóvása. A nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködnek a tagország alkotmányos rendje ellen irányuló bűncselekmények megakadályozásában és felderítésében. (EKonf 136. )

61 3. Az átalakulás részei és fokozatai 3. Az átalakulás részei és fokozatai 3.1 A jelenlegi helyzet értékelése Az előző fejezetek bizonysága szerint az európai polgárok egyharmada konföderalista, egyharmada euszkeptikus (tehát rájött arra, hogy a válság egyes következményei csak konföderatív elemekkel szüntethetőek meg) és egyharmada a föderalista. A demokratikusnak mondott, de a föderalista paradigma diktatúráját támogató választási rendszer és a Fed befolyása alatt álló fősodratú média tevékenységének hatására az Európai Parlamentben az európai polgárok akarata nem érvényesül. Az Európai Parlament megoszlása szövetségi forma szerint Konföderalisták 31 fő (Függetlenek 31) 4% Föderalisták 554 fő (Európai Néppárt 275, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége 194, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért 85) 72% Euszkeptikusok 181 fő (Zöldek/Eu. Szab. Szöv. 58, Eu. Konzervatívok és Reformerek 56, Egységes Eu. Baloldal/Északi Zöld Baloldal 35, Szabadság és Demokrácia Európája 32) 24% Forrás: Képviselők tagállamonként és képviselőcsoportonként 7. parlamenti ciklus 80% 60% 40% 20% 0% Az európai polgárok akaratának érvényesülése az Európai Parlamentben 72% 32% 24% 37% 4% 31% Föderalisták Euszkeptikusok Konföderalisták EU Parlament Európai polgárok akarata A 2014-es EU parlamenti választásokon ez az arány törvényszerűen megváltozik, a konföderatív gondolkodási mód terjedése következtében, de nem fogja az EU Parlament összetétele tükrözni az európai polgárok akaratát a választási rendszer és a fősodratú média hatásai miatt

62 3. Az átalakulás részei és fokozatai 3.2 Az átalakulás részeinek és fokozatainak kapcsolat-rendszere A föderatív szemlélet Európában és az egész világon kiszolgáltatottá tette az államokat, ezért a titkos szuperhatalom föderatív birodalmának szétesése azt eredményezné, hogy az államok önálló élete lehetetlenné válna, így törvényszerűen bekövetkezne a nemzetek feletti érdekképviselet paradigmájának visszarendeződése. Ezért az európai nemzetek és az európai emberek számára a megoldás egyedül az európai államok feletti érdekképviselet átváltoztatása nemzetek összehangolt érdekképviseletévé, vagyis a föderatív Európai Unió, mint szövetségi állam átalakulása Európai Konföderációvá. Az átalakulás feladatokat tartalmazó részei és időbeli fokozatai egymással indító-befejező kapcsolatban vannak, ezért azt programértékelő és ellenőrző módszerrel (PERT-diagram - Program Evaluation and Review Technique) kell működtetni. A feladatcsoportokat két fő rész foglalja rendszerbe: - Az Európai Unióban végzendő feladatok, - a konföderatívvá átalakulásban mintát adó államban, Magyarországon végzendő feladatok. A feladatcsoportokat két időbeli fokozatban kell megvalósítani: - Az első fokozat a globális világhatalom összeomlásáig, de legfeljebb 2019-ig tart - Az első fokozat eredménye határozza meg a második fokozatot: = A: 2019-ig összeomlik a föderatív titkos szuperszervezet világhatalma, = B: a föderatív titkos szuperszervezet világhatalma 2019-ig nem omlik össze. A továbbiak a részek és fokozatok vázlatát tartalmazzák. A részletes kidolgozást akkor hozom nyilvánosságra, amikor a lehetőségek megnyílnak a végrehajtásra

63 3. Az átalakulás részei és fokozatai

64 3. Az átalakulás részei és fokozatai 3.3 Az átalakulás első fokozatának feladatai Az első fokozat a globális világhatalom összeomlásáig, de legfeljebb 2019-ig tart. Mivel ennek az időszaknak a hossza bizonytalan, a feladatok meghatározásánál súlyozni kell az alábbi rendezőelv szerint: - minél előbb el kell juttatni az európai polgárokhoz azokat az alapinformációkat, amelyek meggyőzően bizonyítják, hogy a világválság megszüntetésének egyetlen lehetősége a föderatív személet felváltása a konföderatív gondolkodási móddal, - az alapinformációkat folyamatosan bővítve meg kell ismertetni az összehangolt teljes önellátás megvalósításának lépéseit, - minél több tagországban el kell kezdeni az összehangolt teljes önellátás és az ehhez kapcsolódó alulról történő érdekképviselet kiépítését. a./ Az Európai Unióban végzendő feladatok Az EU-ban végzendő feladatok fő célja az, hogy az Európai Parlament összetétele tükrözze az európai polgárok akaratát. Ennek megfelelően az EU Konföderatív Európává átalakulásának részeként az Európai Parlamentben végzett legfontosabb feladatok: - Az EU Parlamenten belül egységesíteni kell a föderalizmust elutasító erőket, egy frakcióba, hogy ezzel olyan lehetőségek álljanak a konföderalisták rendelkezésére, amelyek további feladataik elvégzéséhez szükségesek. - Lehetőség biztosítása az európai polgárok akaratának szervezett, összehangolt és folyamatos kinyilvánítására. - A fősodratú média ellensúlyozása céljából létre kell hozni lehetőleg az EU összes hivatalos nyelvén - az Európai Konföderatív Médiát, = nyomtatott kiadványokkal, = internetes tájékoztatással, = rádión és televízió közvetített adásokkal. - Konföderációs tájékoztatások szervezése a tagországokban. - Európa konföderációvá átalakulása címmel konferencia szervezése. - A tagállamok igény-lehetőség mérlegének elkészítése az alapvető életfeltételek biztosításához szükséges termékekre és szolgáltatásokra. - Előkészület a tényleges népakaratot kifejező tagországi és európai választásokra

65 3. Az átalakulás részei és fokozatai b./ A konföderációvá átalakulásban mintát adó államban, Magyarországon végzendő feladatok Az Európai Unióban végzendő feladatok végrehajtása Magyarországon, a súlyozás figyelembevételével, a Munkaterv fejezeteinek megfelelően: - Előkészítés - Településeken végzett tevékenységek - Járásokban végzett tevékenységek - Megyékben végzett tevékenységek - Országos összehangoló tevékenység A Gondoskodó Magyarország adatbázis 2011-es népszámlálás adataival élősített állománya alapján április 30-ig elkészítem Magyarország minden településére, járására, megyéjére az összehangolt teljes önellátás előkészítő anyagait

66 3. Az átalakulás részei és fokozatai

67 3. Az átalakulás részei és fokozatai 3.4 Az átalakulás második fokozatának feladatai Az első fokozat eredménye határozza meg a második fokozatot. A./ 2019-ig összeomlik a föderatív titkos szuperszervezet világhatalma Azt kell biztosítaniuk a feladatoknak, hogy az összeomlás - ne jelentse a nemzeti érdekérvényesítés feltételeinek megszűnését, - ne adjon okot a titkos szuperhatalomnak a terrorista beavatkozásra az alkotmányossági rend erőszakos megdöntésére hivatkozva, - ne eredményezzen polgárháborút. a./ Az Európai Unióban végzendő feladatok Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet szerint - választás kiírása; - a választás eredményeként az intézményrendszerének kialakítása; - a tagállamok igény-lehetőség mérlegei alapján javaslattétel a nemzeti összehangolt érdekképviselet első kétoldalú vagy többoldalú szerződéseire; - a közös érdekek megvédése a titkos szuperhatalom restaurációjával szemben. b./ Az EU tagállamokban végzendő feladatok Feladatok kiemelten annak a veszélynek az elhárítására szolgálnak, ami az összeomlással megszüntetni igyekszik a tagállamok működésének feltételeit Az első fokozat feladatai a veszélyelhárítást készítik elő. Ezekhez szervesen kapcsolódnak az alábbi feladatok: - az összehangolt önellátás csererendszerű működtetése tagországon belül; - hatalomátvétel a föderalistáktól a tagországok jogrendszere szerinti békés lehetőségek felhasználásával; - választás az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet szerint - a konföderatív jogrendszer kialakításának elkezdése, amelyhez mintát Magyarország szolgáltat, a Munkaterv fejezeteinek megfelelően: = Országgyűlési képviselőválasztás = Alkotmányozó Nemzetgyűlés

68 3. Az átalakulás részei és fokozatai B./ A föderatív titkos szuperszervezet világhatalma 2019-ig nem omlik össze. a./ Az Európai Unióban végzendő feladatok - A 2019-es EU képviselőválasztáson a tagországok konföderalistái választási szövetséget hoznak létre annak érdekében, hogy az új Európai Parlament összetétele az európai polgárok akaratát tükrözze. - A 2019-ben megalakuló Európai Parlament összetétele szerinti két eredménynek megfelelően = a konföderalisták többsége létrejön az EU Parlamentben ebben az esetben az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet lép a Lisszaboni Szerződés illetve az éppen hatályban lévő föderatív alapszerződés helyébe és a titkos szuperhatalom világhatalmának összeomlásával kapcsolatos - első fokozatnál leírt - feladatokat kell elvégezni; = a konföderalisták többsége nem jön létre az EU Parlamentben ebben az esetben a kétpólusú EU Parlament kialakításával az erőviszony átalakítása a cél, az első fokozat feladatainak folytatásával. b./ Az EU tagállamokban végzendő feladatok - A 2014 utáni első tagországi képviselőválasztáson a tagország konföderalistái választási szövetséget hoznak létre annak érdekében, hogy a tagország törvényhozó testületének összetétele a tagország választóinak akaratát tükrözze. - A 2014 utáni első tagországi választással megalakult parlament összetétele szerinti két eredménynek megfelelően = a konföderalisták többsége létrejön a tagország Parlamentjében ebben az esetben a tagország tiszta konföderatív állammá alakul eszmeileg, jogilag és gazdaságilag; ehhez a mintát Magyarország adja Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I. c. jogszabálygyűjtemény Magyarországra vonatkozó részének alkotmánya, alaptörvénye és alaptörvény szintű főtörvényei szerint; az EU tagállamaira vonatkozó irányelveket Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. c. és a Válaszok a Világtörténelmi Korszakváltáshoz c. anyagok tartalmazzák; = a konföderalisták többsége nem jön létre a tagország Parlamentjében ebben az esetben a kétpólusú Parlament kialakításával az erőviszony átalakítása a cél, az első fokozat feladatainak folytatásával

69 3. Az átalakulás részei és fokozatai

70 3. Az átalakulás részei és fokozatai

71 Jegyzet részei A Lisszaboni Szerződés Az Európai Unióról szóló szerződés c. rész-szerződésének hivatkozott cikkei (EUSz). Lisszaboni Szerződés Szerződés az Európai Unió működéséről c. rész-szerződésének hivatkozott cikkei (EUM). III. oldal IV. oldal Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet hivatkozott szakaszai (EKonf).. VIII. oldal A dollár összeomlik, új pénzügyi rendszer alakul ki (Sophie Shevardnadze beszélgetése Karen Hudes-szal a Világbank volt vezető jogtanácsosával).. XXXIII. oldal Munkanélküliség növekedése az Eurostat Harmonised unemployment rate by sex c. oldala alapján XXXIX. oldal GDP adatok a Public opinion in the European Union és az MTI adatai alapján XL. oldal Részletek az Eurostat Jövedelemeloszlási statisztika c. tanulmányából. XLII. oldal Részletek az Eurobarometer Egy évvel a évi európai választások előtt: Gazdasági és társadalmi kérdések c. tanulmányából XLVI. oldal Részletek a Republikon Intézet Viszonyunk az Unióhoz: euroszkeptikusok, mérsékelt EU-támogatók és föderalisták c. tanulmányából.. LXXXIV. oldal - I -

72 - II -

73 A Lisszaboni Szerződés Az Európai Unióról szóló szerződés c. rész-szerződésének hivatkozott cikkei (EUSz) 3. cikk (1) Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. (2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső hat árok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul. (3) Az Unió egy belső piacot hoz létre. Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Az Unió elősegíti a tudományos és műszaki haladást. Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét. Előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást. Az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását. (4) Az Unió gazdasági és monetáris Uniót hoz létre, amelynek fizetőeszköze az euro. (5) A világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban az Unió védelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit, és hozzájárul polgárainak védelméhez. Hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a Föld fenntartható fejlődéséhez, a népek közötti szolidaritáshoz és kölcsönös tisztelethez, a szabad és tisztességes kereskedelemhez, a szegénység felszámolásához és az emberi jogok, különösen pedig a gyermekek jogainak védelméhez, továbbá a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez, így különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartásához. (6) Az Unió e célkitűzéseket a megfelelő eszközökkel, a Szerződésekben ráruházott hatáskörök keretein belül valósítja meg. 5. cikk (1) Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó. (2) A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad. (3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról. (4) Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. Az Unió intézményei az arányosság elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben foglaltak szerint alkalmazzák. - III -

74 Lisszaboni Szerződés Szerződés az Európai Unió működéséről c. rész-szerződésének hivatkozott cikkei (EUM) 3. cikk (1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken: a) vámunió, b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro, d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében, e) közös kereskedelempolitika. (2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja. 26. cikk (1) Az Unió a Szerződések vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően meghozza a belső piac létrehozásához, illetve működésének biztosításához szükséges intézkedéseket. (2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. (3) A Tanács a Bizottság javaslata alapján, meghatározza az összes érintett ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének biztosításához szükséges iránymutatásokat és feltételeket. 34. cikk A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. 35. cikk A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. 38. cikk (1) Az Unió közös mezőgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre. A belső piac kiterjed a mezőgazdaságra és a halászatra, valamint a mezőgazdasági termékek kereskedelmére. Mezőgazdasági termékek a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei. A közös agrárpolitikára vagy a mezőgazdaságra vonatkozó utalásokat, valamint a mezőgazdasági, illetve az agrár kifejezéseket úgy kell értelmezni, mint amelyek a halászatot is magukban foglalják, figyelembe véve ezen ágazat sajátos jellemzőit. (2) Ha a cikk másként nem rendelkezik, a belső piac létrehozására illetve működésére megállapított szabályokat a mezőgazdasági termékekre is alkalmazni kell. (3) A cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozó termékeket az I. melléklet sorolja fel. (4) A mezőgazdasági termékek belső piaca működésének és fejlődésének együtt kell járnia egy közös agrárpolitika létrehozásával. 63. cikk (1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás. (2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás cikk (1) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok - IV -

75 közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen: a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése; b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése; c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása; d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek; e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához. (2) Az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis. (3) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától azonban el lehet tekinteni az olyan esetekben, amikor a vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja; a vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja; az összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportja hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy: a) az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek; b) lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt cikk (1) A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn az a Szerződésekkel, különösen az annak 18. és cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket. (2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes az Unió érdekeivel. (3) A Bizottság biztosítja e cikk rendelkezéseinek alkalmazását, és szükség esetén megfelelő irányelveket vagy határozatokat intéz a tagállamokhoz cikk (1) Ha a Szerződések másként nem rendelkezik, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. (2) A belső piaccal összeegyeztethető: a) a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, feltéve hogy azt a termék származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják; b) a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás; c) a Németországi Szövetségi Köztársaság Németország felosztása által érintett egyes területei gazdaságának nyújtott támogatás, amennyiben a támogatásra a felosztásból eredő gazdasági hátrányok ellensúlyozásához szükség van. Öt évvel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően e pontot a Tanács a Bizottság javaslata alapján elfogadott határozattal hatályon kívül helyezheti. (3) A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető: a) az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, valamint a 349. cikkben említett térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ezek strukturális, gazdasági és társadalmi helyzetére tekintettel; b) valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás; c) az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben; d) a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben; - V -

76 e) a támogatás olyan egyéb fajtái, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel hozott határozatával határoz meg cikk (1) A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa és kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni. (2) A közös kereskedelempolitika végrehajtásának kereteit meghatározó intézkedéseket rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. (3) Ha egy vagy több országgal vagy nemzetközi szervezettel megállapodásokat kell megtárgyalni, illetve megkötni, az e cikk különös rendelkezéseire is figyelemmel, a 218. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. A Bizottság ajánlásokat terjeszt a Tanács elé, amely felhatalmazza a szükséges tárgyalások megkezdésére. A Tanács és a Bizottság feladata annak biztosítása, hogy a megtárgyalt megállapodások a belső uniós politikákkal és szabályokkal összeegyeztethetőek legyenek. A Bizottság ezeket a tárgyalásokat a Tanács által e feladatának támogatására kijelölt különbizottsággal konzultálva, a Tanács által számára kibocsátható irányelvek keretei között folytatja le. A Bizottság a tárgyalások előrehaladásáról rendszeresen jelentést tesz a különbizottságnak és az Európai Parlamentnek. (4) A (3) bekezdésben említett megállapodások tárgyalása és megkötése tekintetében a Tanács minősített többséggel határoz. A szolgáltatások kereskedelme, a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásai, valamint a közvetlen külföldi befektetések területére vonatkozó megállapodások tárgyalása és megkötése tekintetében a Tanács egyhangúlag jár el, ha a megállapodás olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek elfogadásához a belső szabályok esetében egyhangúságra van szükség. A Tanács szintén egyhangúlag határoz: a) a kulturális és audiovizuális szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó megállapodások tárgyalása és megkötése tekintetében, ha fennáll a veszélye annak, hogy azok korlátozzák az Unió kulturális és nyelvi sokféleségét; b) a szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó megállapodások tárgyalása és megkötése tekintetében, ha fennáll a veszélye annak, hogy azok komoly zavarokat okoznak az ilyen szolgáltatások nemzeti megszervezésében, illetve korlátozzák a tagállamok ezek biztosítására vonatkozó hatáskörét. (5) A közlekedés területén a nemzetközi megállapodások tárgyalására és megkötésére a harmadik rész V. címét és a 218. cikket kell alkalmazni. (6) Az e cikkben a közös kereskedelempolitika területén átruházott hatáskörök gyakorlása nem sértheti az Unió és a tagállamok közötti hatáskörök elhatárolását, és nem vezethet a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációjához, amennyiben a Szerződések az ilyen harmonizációt kizárják cikk (1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják. (2) A KBER-t az Európai Központi Bank döntéshozó szervei irányítják. A KBER elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. E cél veszélyeztetése nélkül támogatja az Unión belüli általános gazdaságpolitikát azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az Unió célkitűzéseinek megvalósításához. (3) Az Európai Központi Bank jogi személy. Kizárólag az Európai Központi Bank jogosult euro kibocsátásának engedélyezésére. Hatásköreinek gyakorlásában és saját pénzügyei kezelésének tekintetében függetlenséget élvez. Az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok kormányai tiszteletben tartják ezt a függetlenséget. (4) Az Európai Központi Bank a és a 138. cikkel, valamint a KBER és az EKB alapokmányában megállapított feltételekkel összhangban elfogadja a feladatai végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Ugyanezen cikkeknek megfelelően azok a tagállamok és központi bankjaik, amelyek pénzneme nem az euro, megőrzik a monetáris ügyekben meglévő hatásköreiket. - VI -

77 (5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elő cikk Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el. A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl. Az ajánlások és a vélemények nem kötelezőek. - VII -

78 Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet hivatkozott szakaszai (EKonf) Az Európai Konföderáció alapelvei (1) Minden állam politikai, társadalmi, közigazgatási, gazdasági és területi szabadsága örök és sérthetetlen. (2) Minden embernek a jogok és kötelezettségek összhangjában egy és ugyanazon szabadsága van. (3) Minden állam lelki, szellemi és természeti vagyona az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona. (4) Az állam vagyonával létrehozott minden érték az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség érdekeit szolgálja. (5) Azzal szemben, aki az állam vagy az állampolgárok szabadságát veszélyezteti, minden állampolgárnak nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. 1. (1) Minden országnak elidegeníthetetlen joga van szabadságának megőrzéséhez, illetve, ha szabadságát idegen hatalom elvette, annak visszaszerzéséhez. (2) Az állam szabadsága a./ a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének, b./ a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának, c./ a társadalmi berendezkedés meghatározásának, d./ a gazdasági és kereskedelmi rendszere kialakításának és működésének, e./ a külső és belső védelem eszközei fejlesztésének és alkalmazásának, f./ a teljes önkormányzatiságot (szubszidiaritást) biztosító képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának minden más államtól való függetlenségét jelenti. (3) A (2) bekezdésnek megfelelően a tagországok csak olyan nemzetközi szerződést kötnek, amely a 11. (2) bekezdésében szabályozott tárgykörre vonatkozik, és a tagország a./ külügyi- és védelmi, b./ jogalkotási, c./ jogalkalmazási, végrehajtási, igazságszolgáltatási d./ közigazgatási, e./ pénzügyi, f./ gazdasági, g./ kereskedelmi, h./ vám- és adóügyi, i./ nemzetközi szerződés kötésére vonatkozó és j./ területi függetlenségét sem részben sem egészben nem sérti. (4) Az állam szabadsága az országok állampolgárainak országonként együttesen gyakorolt alapjoga, annak egésze, vagy bármely eleme soha, amely senki által és senki érdekében nem szüntethető meg. (5) Minden állam elidegeníthetetlen joga függetlensége megtartása mellett -, a jogharmonizáció alkalmazása a vele szomszédos államokkal kulturális, hagyományőrző, gazdasági és védelmi területeken. 3. (1) Az Európai Konföderáció összehangolja a tagországok kulturális, tudományos és gazdasági tevékenységét, a tagországok által meghatározott tárgykörökben. - VIII -

79 (2) Az Európai Konföderáció a tagországok érdekérvényesítésén és a korlátozás nélküli önkormányzatiságon (szubszidiaritáson) alapszik. Ez a feltétele a népuralomnak (demokráciának) és a sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak). Ennek megfelelően képviseleti rendszere és intézményei a tagországok pártfüggetlen társadalmi csoportjainak küldöttjeiből épül fel. 4. (1) Az Európai Konföderáció képviselőit a tagországok a./ államalapító és államalkotó nemzetei, b./ államalapító és államalkotó nemzeteinek domináns vallásai, c./ korcsoportok, d./ nemek és e./ szakmák társadalmi csoportjainak önkormányzatai választják, a tagországok hagyományai és a társadalmi csoportok választóinak lélekszáma alapján. (2) Az Európai Konföderációban a tagországok képviselői a szubszidiaritás elve szerint - kötött mandátummal rendelkeznek. 5. (1) Az Európai Konföderáció elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik az államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől. (2) Az Európai Konföderáció nem tart kapcsolatot olyan állammal vagy államszövetséggel, amelynek célja egy vagy több államban a politikai és/vagy gazdasági hatalom erőszakkal történő megszerzése, vagy fenntartása. (3) Az Európai Konföderáció minden tagországa elvárja minden államtól és nemzettől, hogy vele szemben tartózkodjék függetlensége, területi épsége, politikai és gazdasági rendszere ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg erőszakkal történő fenyegetéstől. (1) Az Európai Konföderáció együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és államával. 6. (2) Az Európai Konföderáció felelősséget érez tagországai államalapító vagy államalkotó nemzeteinek határain kívül nemzeti kisebbségben élő tagjainak sorsáért, és előmozdítja azok anyaországukkal való kapcsolatának ápolását. (3) Az Európai Konföderáció az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében szorgalmazza, hogy az európai konföderatív államszövetségnek minden európai állam tagja legyen. 7. Az Európai Konföderáció és a tagországok jogrendszereinek összehangolása (1) Az Európai Konföderáció összehangoló tevékenységével létrejött két- vagy többoldalú nemzetközi szerződések érintett tagországok jogrendszerébe történő beillesztését és a szükséges jogharmonizációt a tagországok végzik. (2) Az Európai Konföderáció az (1) bekezdés szerinti szerződések vonatkozásában közreműködik az összehangolt helyi jogrendszerbe iktatás és a szükséges jogharmonizáció végrehajtásában. - IX -

80 8. (1) Az Európai Konföderáció jogalkotása a tagországok igényeinek és lehetőségeinek összehangolását szolgálja. (2) A jogszabályalkotás folyamatát egy döntési helyzet indítja el. (3) A jogalkotás a./ hatályban lévő jogszabály módosítását, b./ hatályban lévő jogszabály hatálytalanítását, c./ új jogszabály alkotását jelenti. (4) A jogszabályalkotás folyamatának részei: a./ b./ c./ d./ e./ f./ Jogszabályalkotás kezdeményezése, Jogszabály tervezet elkészítése és előterjesztése Jogszabály elfogadása Jogszabály elfogadás ellenőrzése Jogszabály hatályba léptetése Jogszabály kihirdetése (5) Az új vagy a módosítás utáni jogszabály nem lehet ellentétes jelen szerződéssel, jelen szerződés, mint irányelv alapján készített jogszabályokkal és a tárgykörben korábban hozott egyéb jogszabályokkal. (6) A jogszabályt a kellő felkészülési időt biztosítva kell hatályba léptetni. (7) A jogszabályalkotásra, a jogszabályokra, a tagországok igényeinek és lehetőségeinek összehangolására vonatkozó egyéb jogi eszközökre, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre vonatkozó részletes szabályokat jelen szerződés, mint irányelv alapján készített jogszabály állapítja meg. (8) A jogszabályalkotás folyamatának áttekintő tábláját az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az Európai Konföderáció jogszabályai 9. (1) Az Európai Konföderáció jogrendszere a tagországok - mint független társadalmi, politikai és gazdasági egységek - együttélési szabályait határozza meg. (2) Az Európai Konföderáció az alábbi jogszabályokat alkotja: a./ b./ c./ A Konföderáció intézményeinek működési szabályzata, Az Európai Konföderáció összehangoló jogszabályai bb./ Két vagy többoldalú nemzetközi szerződés a tagországok között, bc./ Nemzetközi szerződés a Konföderáció egy vagy több tagországa és a Konföderáción kívüli egy vagy több állam, illetve államszövetség között, Ajánlások. (3) Az Európai Konföderáció határozatait a Konföderáció Tanácsa hozza. (4) Az Európai Konföderáció jogszabályai a jogszabályban meghatározott tagországokra vonatkoznak. 10. (1) Az Európai Konföderáció intézményei: a./ Az Európai Konföderáció Tanácsa (továbbiakban: Tanács) Az Európai Konföderáció döntéshozó szervezete. - X -

81 A tagországok társadalmi csoportjainak képviselőiből áll, az egyes társadalmi csoportok európai lélekszámának megfelelő arányban. A tagországok társadalmi csoportonként delegálnak a társadalmi csoport összes európai lélekszáma tagországban képviselt hányadának megfelelő számú képviselőt. b./ c./ A Társadalmi Csoportok Összehangoló Bizottságai (továbbiakban: Bizottság) Az Európai Konföderáció döntéselőkészítő szervezete. Az Európai Konföderáció Tanácsának tagjaiból és az egyes társadalmi csoportok vezetésében, szervezésében gyakorlatot szerzett személyekből álló szakmai intézmény. Bizottságok: ba./ Egészségügyi Bizottság, bb./ Oktatás-nevelési Bizottság, bc./ Kulturális Bizottság, bd./ Korcsoport Bizottság, be./ Vallási Bizottság, bf./ Védelmi Bizottság, bg./ Mezőgazdasági Bizottság, bh./ Ipari Bizottság, bi./ Energetikai Bizottság, bj./ Szolgáltatási Bizottság, bk./ Idegenforgalmi Bizottság, bl./ Kereskedelmi Bizottság, bm./ Személyforgalmi- és áruszállítási Bizottság. Az Európai Konföderáció Ellenőrző Bizottsága (továbbiakban: Ellenőrző Bizottság) Az Európai Konföderáció végrehajtás-ellenőrző és visszacsatoló szervezete. A tagországok egy-egy delegáltjából áll. (2) A Konföderáció intézményei működési szabályzatának alkotását a kezdeményezéssel érintett intézmény tagja indítványozhatja, (3) A három intézmény működésének szabályozását a jelen szerződés szerves részét képező Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés című jogszabály tartalmazza. 11. Igény-lehetőség mérleg (1) Az Európai Konföderáció működésének és jogszabályalkotásának alapja a tagországok adataiból összeállított igény-lehetőség mérleg. (2) A tagországok folyamatosan frissítik saját igény-lehetőség mérlegüket a következő csoportosítás szerint: a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./ h./ i./ j./ k./ l./ egészségügyi ellátás, oktatás-nevelés, kultúra, vallás, védelem, mezőgazdaság és élelmiszeripar, ipar, energetika, közösségi (kommunális) és a gondoskodási (szociális) szolgáltatás, idegenforgalom, kereskedelem, közlekedés és szállítás. 12. Döntési helyzet (1) A döntési helyzet alapja a tagországok igény-lehetőség mérlege. - XI -

82 Döntési helyzet alakul ki, ha a tagországokban vagy az Európai Konföderáció egészében az igénylehetőség mérleg valamely elemére vonatkozóan nincs meg az összhang. (2) A döntési helyzet alapján készülő jogszabály célja az igény-lehetőség egyensúly kialakítása a./ b./ c./ d./ a tagország igény-többletét a hozzá legközelebbi tagország lehetőség-többletével, a tagország lehetőség-többletét a hozzá legközelebbi tagország igény-többletével, a Konföderáción belül, a belső összehangolás után fennmaradó igény- vagy lehetőség többletet Konföderáción kívüli állam vagy államszövetség lehetőség-, vagy igény-többletével, a fenti módszerekkel ki nem elégíthető - igényeket termékfejlesztéssel, illetve helyettesítő termékkel, terménnyel, vagy szolgáltatással, - lehetőségeket termékszerkezet váltással. (3) A döntési helyzet egy vagy több tárgykört érint, ha a társadalmi együttélés feltételei a döntési helyzetet eredményező tárgykörön kívül más tárgykörre vagy tárgykörökre is kihat. Ebben az esetben az érintett összes tárgykörre vonatkozóan kell lefolytatni a jogszabályalkotási eljárást. 13. A jogszabályalkotás kezdeményezése (1) A kialakult döntési helyzet alapján indított jogszabályalkotás-kezdeményezés a jogszabályalkotás folyamatának első része. (2) Új jogszabály alkotásának kezdeményezése a./ b./ A tagországok közötti két vagy többoldalú nemzetközi szerződést a 11. (1) bekezdésében meghatározott tárgykört érintő, (2) bekezdés a./, b./ és c./ pontja esetén = az összhang nélküli igény-lehetőség mérleggel rendelkező tagország, = az illetékes Bizottság; (2) bekezdés d./ pontja esetén = az igénytöbblet helyettesítő terménnyel, termékkel vagy szolgáltatással kielégíthetősége esetén az illetékes Bizottság, = az igénytöbblet termékfejlesztéssel történő kielégítését bármely tagország, amely adottságainál fogva képes a termékfejlesztést végrehajtani, = a lehetőségtöbblet termékszerkezet váltással történő felszámolását a lehetőségtöbblettel rendelkező állam, vagy az illetékes Bizottság Kezdeményezi. A 11. (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben a Konföderáció szintjén összehangolhatatlan igény-lehetőség elemekre vonatkozóan, az összhang biztosítása érdekében a Konföderáció egy vagy több tagországa és a Konföderáción kívüli egy vagy több állam, illetve államszövetség közötti nemzetközi szerződés létrehozását - a tárgykörben érintett bármely állam, vagy államszövetség, illetve - az illetékes Bizottság kezdeményezheti. c./ A b./ pont második alpontját csak akkor lehet alkalmazni, ha az igény-lehetőség összhang az a./ pontban leírt nemzetközi szerződéssel nem teremthető meg. (3) Jogszabály-módosítás kezdeményezése a./ A meghatározott időszakra vonatkozó szerződések hatályának meghosszabbítását - a szerződést megerősítő államok, vagy államszövetségek bármelyike, - az illetékes Bizottság kezdeményezheti. - XII -

83 b./ c./ A szerződéshez csatlakozást - a csatlakozni akaró állam, vagy államszövetség, - az illetékes Bizottság kezdeményezheti. A szerződés tárgyköreinek kiterjesztését - a szerződést megerősítő államok vagy államszövetségek bármelyike, - az illetékes Bizottság kezdeményezheti. (4) Jogszabály hatályon kívül helyezésének kezdeményezése a./ b./ Amennyiben egy szerződés teljesítése során a szerződést megerősítő bármelyik állam vagy államszövetség megsérti az Európai Konföderáció bármely általános rendelkezését, az Ellenőrző Bizottság kezdeményezi mindazon szerződések végrehajtásának felfüggesztését és hatályon kívül helyezését, amelyekben az állam vagy államszövetség érintett. Amennyiben egy - határozott időre létrejött szerződés a hatályban léte alatt, - határozatlan időre létrejött szerződés bármikor teljesítette az abban megfogalmazott célokat, akkor - a szerződést megerősítő államok, vagy államszövetségek bármelyike, vagy - az illetékes Bizottság kezdeményezheti annak hatályon kívül helyezését. 14. Jogszabály tervezet elkészítése (1) A jogszabály tervezet készítése során biztosítani kell a szerződésben érintett tagország tárgykörben érintett társadalmi csoportjai akaratának kinyilvánítását. (2) A jogszabály tervezet készítésének összehangolását és a jogszabályjavaslat elfogadásra előterjesztését az Előterjesztő elnök végzi, aki a./ b./ az illetékes Bizottság elnöke, amennyiben a jogszabálytervezet a 11. (2) bekezdésében meghatározott egy tárgykört érint, az illetékes Bizottságok együttes ülésén, az érintett tárgykörök Bizottságainak elnökei közül többségi szavazattal választott személy, amennyiben a jogszabálytervezet a 11. (2) bekezdésében meghatározott több tárgykört érint. (3) A jogszabály tervezetet a./ b./ a tagországok közötti két vagy többoldalú nemzetközi szerződés esetén az illetékes Bizottságok azon tagjai készítik, akik a szerződésben érintett tagországok képviselői, a Konföderáció egy vagy több tagországa és a Konföderáción kívüli egy vagy több állam, illetve államszövetség közötti szerződéstervezet készítését - a Konföderáció részéről az a./ pontban meghatározott személyek - a Konföderáción kívüli állam vagy államszövetség kormánya által a szerződéstervezet készítéséhez delegált személyekkel közösen végzik. (4) A jogszabálytervezet elkészítésében részt vevő bizottsági tagok a tervezet elkészítése során kötelesek az általuk képviselt állam választópolgáraival egyeztetni a Bizottságban előzetesen elkészített jogszabály-javaslatot. Az egyeztetés során a jogszabálytervezettel érintett tárgyköröknek a tagország megfelelő társadalmi csoportjainak többségi véleménye meghatározó a jogszabálytervezet elkészítésénél. (5) A jogszabálytervezet Előterjesztő elnöke akkor jogosult a jogszabály javaslatot elfogadásra előterjeszteni, ha - XIII -

84 a./ b./ a tagországok közötti két vagy többoldalú nemzetközi szerződéstervezet esetén az illetékes Bizottság (több tárgykör esetén az illetékes Bizottságok) szerződésben érintett tagországokat képviselő tagjai egységesen támogatják a javaslat előterjesztését; a Konföderáció egy vagy több tagországa és a Konföderáción kívüli egy vagy több állam, illetve államszövetség közötti szerződéstervezet esetén - az illetékes Bizottság (több tárgykör esetén az illetékes Bizottságok) szerződésben érintett tagországokat képviselő tagjai és - a szerződésben érintett Konföderáción kívüli államok és/vagy államszövetségek egységesen támogatják a javaslat előterjesztését. 15. A jogszabály tervezet elfogadása (1) A jogszabály tervezetet az Európai Konföderáció Tanácsa fogadja el, egyszerű többséggel, a szerződéstervezetben érintett tagországok képviselőinek egységes szavazatával. (2) Abban az esetben, ha a Tanács, vagy az Ellenőrző Bizottság bármely tagjának kétségei vannak a felől, hogy a jogszabálytervezet megfelel-e a tárgykörben érintett bármely ország tárgy szerinti társadalmi csoportjának a jogszabály előkészítés során kinyilvánított akaratának, akkor kérheti az Ellenőrző Bizottságtól a jogszabálytervezet elfogadásának ellenőrzését. 16. A jogszabály hatályba lépése (1) A jogszabálytervezetet az Európai Konföderáció Tanácsa a 15. szerinti elfogadó határozata alapján az Európai Könföderáció elnöke lépteti hatályba. (2) A jogszabállyal érintett tárgykör (tárgykörök) szabályozásáért a jogszabálytervezetet elfogadó minden képviselő személyesen viseli a felelősséget. (1) Az Ellenőrző Bizottság 17. A jogszabály elfogadásának ellenőrzése a./ b./ a hatályba léptetett jogszabály elfogadását, illetve hatályba léptetését, annak kihirdetése előtt, a hatályba léptető által kért javaslat elfogadását, a hatályba léptetés előtt ellenőrzi Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés című jogszabályban leírtak szerint. (2) Az Ellenőrző Bizottság az ellenőrzésének eredményeként a jogszabály kihirdethetőségére vonatkozóan a következő döntéseket hozza: a./ b./ A jogszabály kihirdethető. A jogszabályalkotás folyamatát meg kell ismételni. (3) A jogszabály elfogadása ellenőrzésének részleteit az Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés című jogszabály szabályozza. 18. A jogszabály kihirdetése A jogszabályt az Európai Konföderáció, valamint a szerződést aláíró tagországok hivatalos lapjában kell kihirdetni. 19. Döntési helyzet Az ajánlás döntési helyzetét az eredményezi, ha - XIV -

85 a./ b./ c./ ha valamely tagországban az igény-lehetőség mérleg pontatlanságát mutatja valamely nemzetközi szerződés végrehajtása, illetve az Európai Konföderáció összesített igény-lehetőség mérlegének elemzése, illetve az Európai Konföderáción kívüli igények és lehetőségek összhangja jelzi valamely tárgykörbe tartozó termék, termény vagy szolgáltatás igénynövekedését, lehetőség-szükséglet csökkenését vagy megszűnését, vagy új igény jelentkezését, illetve valamelyik tagország igénybővítő lehetőséget javasol. Ajánlást kezdeményezhet a döntési helyzet alapján 20. Az Ajánlás kezdeményezése a./ az Európai Konföderáció bármely intézménye a tagországok részére olyan jogharmonizációs, vagy önálló jogalkotási eljárást, amely elősegíti a szubszidiaritás, a demokrácia és a szolidaritás egységes érvényesülését, és ezáltal az igény-lehetőség mérleg tárgyszerűségét, b./ az Európai Konföderáció bármely intézménye és bármely tagországa a többi tagország részére a 11. (2) bekezdésben meghatározott tárgykörökben az összesített igény-lehetőség mérleg alakulásából természetszerűen következő termékfejlesztést vagy termékszerkezet változtatást, c./ az Európai Konföderáció bármely tagországa igénybővítő lehetőségre tehet ajánlatot, az országban kidolgozott módszerrel, eljárással, eszközzel kapcsolatban. 21. Az Ajánlástervezet elkészítése (1) A jogharmonizációs és/vagy jogszabály-alkotási ajánlás-tervezet készítésének összehangolását és a jogszabály javaslatot elfogadásra előterjesztését az Előterjesztő elnök végzi, aki a./ b./ a kezdeményező Bizottság elnöke, amennyiben a jogszabálytervezet a 11. (2) bekezdésében meghatározott egy tárgykört érint, a kezdeményezéssel érintett Bizottságok együttes ülésén, az érintett tárgykörök Bizottságainak elnökei közül többségi szavazattal választott személy, amennyiben a kezdeményezés a 11. (2) bekezdésében meghatározott több tárgykört érint. (2) A termékfejlesztés vagy termékszerkezet változtatás ajánlás-tervezet készítésének összehangolását és a jogszabály javaslatot elfogadásra előterjesztését az Előterjesztő elnök végzi, aki a./ b./ az (1) bekezdés szerinti Bizottság elnök, amennyiben az Európai Konföderáció egyik Bizottsága a kezdeményező, a kezdeményező tagországnak az a képviselője, aki a kezdeményezés tárgykörében érintett Bizottság tagja. (3) Az igénybővítő lehetőségre tett ajánlás-tervezet készítésének összehangolását és a jogszabály javaslatot elfogadásra előterjesztését a kezdeményező tagországnak az a képviselője végzi, Előterjesztő elnöki minőségben, aki a kezdeményezés tárgykörében érintett Bizottság tagja. (4) Az Ajánlás jogszabály-előkészítésének elkészítését az Előkészítő elnök által felkért szakértői csoport végzi. 22. Az Ajánlástervezet elfogadása (1) Az Ajánlástervezetet az Európai Konföderáció Tanácsa fogadja el, egyszerű többséggel. - XV -

86 (2) Abban az esetben, ha a Tanács, vagy az Ellenőrző Bizottság bármely tagjának kétségei vannak a felől, hogy az Ajánlástervezet megfelel-e a tárgykörben érintett bármely ország tárgy szerinti társadalmi csoportjának a jogszabály előkészítés során kinyilvánított akaratának, akkor kérheti az Ellenőrző Bizottságtól a jogszabálytervezet elfogadásának ellenőrzését. 23. A jogszabály elfogadásának ellenőrzése (1) Az Ellenőrző Bizottság a hatályba léptető által kért javaslat elfogadását, a kihirdetés előtt ellenőrzi Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés című jogszabályban leírtak szerint. (2) Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzésének eredményeként az Ajánlás kihirdethetőségére vonatkozóan a következő döntéseket hozza: a./ b./ c./ Az Ajánlás közzé tehető. Az Ajánlás folyamatát meg kell ismételni. Az Ajánlás tárgyköre ellentétes az Európai Konföderáció alapelveivel, azért nem tehető közzé, és a jogalkotási folyamat nem ismételhető meg. (3) Az Ajánlás elfogadása ellenőrzésének részleteit az Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés című jogszabály szabályozza. (4) Az ajánlás címzett tagországok részéről történő elfogadása az Európai Konföderáció összehangoló jogszabály-alkotási folyamatának döntési helyzetét jelenti. 24. Az Ajánlástervezet közzététele Az Ajánlást az Európai Konföderáció, valamint a címzett tagországok hivatalos lapjában kell kihirdetni. 25. Általános rendelkezések (1) A kötelezettségek és jogok egységében az Európai Konföderáció tagországainak minden állampolgára egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható. (2) A tagországok állampolgára: a./ az államalapító nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a tagország területén élnek 17. (3) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva az államalapító nemzet értékrendjét, kultúrájának helyet talált a tagország területén. (4) Aki nem a tagország állampolgára, az a tagországban vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával. (5) Az állampolgárságra méltatlan személyt az Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés című jogszabályban meghatározott esetekben meg kell fosztani állampolgárságától. (6) A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint az állampolgár, kivéve: a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a tagország politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van, b./ nem vehet részt a tagország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában, c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a tagország egyetemes tulajdonának birtokosa. 17 Az államalkotó nemzeteket a tagországok jogrendszere határozza meg. - XVI -

87 26. Az alapvető jogok gyakorlása és védelme (1) Az állampolgárságból eredő jogok (a továbbiakban: alapvető jogok) és azok védelme - természetüknek megfelelően - megilletik az Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés című jogszabályban meghatározott jogi személyt és a jogi személyiség nélküli szervezetet. (2) Alapvető jogait jogszerű eszközökkel mindenki maga is megvédheti. E jogok megsértése esetén mindenki bírósághoz fordulhat, vagy a tárgykörnek megfelelően egyéb módon kötelességszerűen érvényesítheti a NEGYEDIK RÉSZBEN ( ) meghatározott feltételek mellett ellentmondási és ellenállási jogát. 42. A nemzeti vagyon növelésének joga (1) Az Európai Konföderáció társadalmi, politikai és gazdasági életének meghatározója az igényeket és lehetőségeket összehangoló teljes önellátás (autarkia). (2) A nemzeti vagyon növelésében való részvétel a tagországok minden állampolgárának, a tagországokban vendégjoggal élő személyeknek, valamint a tagországok jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgároknak átruházhatatlan joga és kötelessége. (3) Az anyagi jellegű igények és lehetőségek összhangját biztosítja az Európai Konföderáció a jelen jogszabály HARMADIK RÉSZÉBEN ( ), illetve a tagországok jogrendszerében meghatározottak szerint, amely a./ az összehangolt ellátásra és b./ szabad gazdasági versenyre épül. (4) A szabad gazdasági versenyben működő vállalkozások jogát és a gazdasági verseny szabadságát a tagországok jogrendszere korlátozza abból a célból, hogy védelmezze az állampolgárok érdekeit és a közerkölcsöt, érvényesítse a tisztességtelen piaci verseny tilalmát, továbbá megtiltja a verseny biztosítása érdekében kialakuló tulajdonosi vagy más monopolhelyzetet. (5) Mindenkit megillet az arra vonatkozó döntés joga, hogy gazdasági tevékenységét az összehangolt ellátásban vagy a szabad gazdasági versenyben teljesíti-e. (6) Az Európai Konföderáció gazdasági rendszerét jelen jogszabály HARMADIK RÉSZE ( ), valamint a tagországok jogrendszere határozza meg. 59. A települések és a társadalmi csoportok önkormányzatisághoz való joga (1) A települések önszerveződéshez (szubszidiaritáshoz) fűződő jogai: a./ a település érdekeit képviselő önkormányzat alakításának joga és kötelessége, b./ a település államhatalomban történő érdekképviseletének joga és kötelessége, c./ a lelki, szellemi és anyagi önellátás (autarkia) kialakításának joga, d./ a nevelés-oktatás működtetésének joga, e./ az egészségi ellátás működtetésének joga, f./ az életfeltételei kialakításának és működtetésének joga, g./ az önellátásra és a szabad versenyre alapozott gazdaság kialakításának és működtetésének joga, amelyeket a tagország jogrendszere biztosít. (2) A társadalmi csoportok önszerveződéshez (szubszidiaritáshoz) fűződő jogai: a./ a társadalmi csoport érdekeit képviselő önkormányzat alakításának joga és kötelessége, b./ a társadalmi csoport államhatalomban történő érdekképviseletének joga és kötelessége, c./ a társadalmi csoportnak az Európai Konföderációban történő érdekképviseletének joga és kötelessége, d./ a társadalmi csoport jellegének megfelelő tevékenysége végzéséhez szükséges feltételekhez való joga és ezek rendeltetésszerű használatának kötelezettsége, - XVII -

88 amelyeket a tagország jogrendszere biztosít. 65. A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményét szóban, írásban, sajtó útján és a közlés más formájában szabadon kinyilvánítsa, továbbá arra, hogy az információkat és más véleményét megismerje. (2) Tilos a háborús propaganda, a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet bármilyen formájú keltése, amely hátrányos megkülönböztetést, ellenségeskedést, erőszakra való felhívást vagy annak támogatását tartalmazza. (3) A véleménynyilvánítás szabadságát csak a tagország jogrendszerében meghatározott olyan korlátozásoknak szabad alávetni, amelyek a honvédelem, a bűnözés megelőzése, a közrend, a nemzetbiztonság, az ország területi sérthetetlensége, mások jó hírneve vagy jogai védelme, illetőleg a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából szükségesek. (4) A tagországok jogrendszere a gyermekek védelme érdekében a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozhatja. (5) A nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és a hagyományos illetve elektronikus adatot továbbító hírügynökség köteles hitelesen, pontosan, a közléssel érintett tárgykört teljességgel érintő adatok tárgyilagos tájékoztatásával a közérdekű adatok megismerési jogának gyakorlását elősegíteni. Amennyiben az e bekezdésben meghatározott tájékoztatási eszköz megsérti a közérdekű adatok megismerési jogának gyakorlását, a sértést követően haladéktalanul elveszíti tájékoztatási jogát. (6) A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának részletes szabályozásáról a tagország jogrendszere rendelkezik. 68. A közügyekben való részvétel joga (1) Az Európai Konföderáció tagországának minden állampolgára részt vehet az országos és a helyi közügyek vitelében, továbbá a tagország jogrendszerében meghatározottak szerint közhivatalt viselhet. (2) A tagországban vendégjoggal élő személyeknek, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgárok nem vesznek részt a közügyek vitelében, és nem viselhetnek az (1) bekezdésben meghatározott közhivatalt. (3) Az Európai Konföderáció képviselőinek választásához és választhatóságához való jogot részletesen az Európai Konföderáció választási jogszabálya szabályozza. 73. A tulajdonhoz és a birtokláshoz való jog (1) Az Európai Konföderáció tagországában minden személy (tehát a tagország minden állampolgára, valamint a tagországban vendégjoggal élő személy, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgár) - közrendvédelmet, nemzetbiztonságot, közegészségügyet és környezetvédelmet nem veszélyeztető - ingó tárgyakat korlátozás nélkül tulajdonolhat, illetve birtokolhat. (2) A tagország kizárólagos, illetőleg tartós tulajdonának körét a tagország jogrendszere határozza meg. Ezek tulajdonlási- és birtoklási jogát csak a tagország állampolgára gyakorolhatja. (3) A magántulajdon és a köztulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. (4) Tulajdonjogot korlátozni vagy megvonni, illetőleg tulajdonjog gyakorlását kötelezettséggel terhelni közérdekből, a tagország jogrendszerében meghatározott esetben és módon lehet. - XVIII -

89 (5) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és kizárólag közérdekből, a tagország jogrendszerében meghatározott esetben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. (6) A tulajdonhoz és a birtokláshoz való jog gyakorlásának részletes szabályozását a tagország jogrendszere, valamint jelen szerződés HARMADIK RÉSZÉNEK ( ), szabályozásai tartalmazzák. 74. Az ingatlan tulajdon- és birtoklás jogának átruházása (1) A tulajdon- és birtokjog átruházásának tárgya csak a tagország jogrendszerében meghatározott ingatlan lehet. (2) A (1) bekezdés alól, a birtokjog gyakorlás átruházása vonatkozásában a tagország jogrendszere kivételt tehet. (3) A tulajdon- és birtokjog gyakorlásának részletes szabályait a tagország jogrendszere szabályozza. 75. Az öröklés joga (1) Az Európai Konföderáció tagországában minden személy tehát a tagország minden állampolgára, valamint a tagországban vendégjoggal élő személy, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgár - közrendvédelmet, nemzetbiztonságot, közegészségügyet és környezetvédelmet nem veszélyeztető - ingó tárgyakat korlátozás nélkül örökíthet és örökölhet. (2) Ingatlan örököse csak a tagország állampolgára lehet. (3) Az ingó- és ingatlan javak öröklése illetékmentes. (4) Az örökléssel kapcsolatos jog gyakorlásának részletes szabályait a tagország jogrendszere tartalmazza. 85. Általános rendelkezések (1) Az Európai Konföderáció tagországa a területi elven szervezett önkormányzatokon keresztül valósítja meg a teljes önellátást (autarkiát). A területi szervezettségnek két szintje van: a./ választási körzet és b./ település. (2) A területi elv alapján a választópolgárok által választókörzetenként közvetlenül választott képviselők alkotják a./ a Települési Önkormányzatot, a település Polgármesterét és b./ a polgármesterek közül a tagország államhatalmi képviselőjét. 86. A települések önellátó tevékenysége Az alapvető életfeltételek biztosításával kapcsolatban a települések többirányú tevékenységet folytatunk. Ezek közös alapja az igény-lehetőség mérleg egyensúlyára törekvő önellátó rendszer, a Települési Önkormányzat irányítása alatt. Az önellátás részei: (1) Egészségvédelem Az Európai Konföderáció egészségvédelmi alapelve: a megelőzés eszközeit kell elsődlegesen kialakítani. Betegség esetén előnyben kell részesíteni a természetes gyógymódokat, valamint a homeopátiát és csak legvégső esetben kell a kemoterápiához és az operatív beavatkozáshoz folyamodni. Minden egészségügyi szolgáltatás (így a gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek biztosítása is) állampolgári alapjogként térítésmentes. - XIX -

90 Az egészségügyi rendszer a területi és települési elven szerveződő megelőző szűrések és a teljesen szakosított, ingyenes gyógyítóhálózaton keresztül működik. (2) Táplálkozás A táplálkozás alapja a természetes élelmiszer. Ennek érdekében az Európai Konföderáció tagországa - a nem génmanipulált és természetes körülmények között nevelt állatok, és az így termesztett növények termesztését, tartását, - a feldolgozás nélküli, illetve a természetes úton tartósított állati- és növényi termékek forgalmazását engedélyezi és támogatja. a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./ h./ A települések önellátása mindenek előtt a mindennapi (alapvető) élelmiszer (kenyér, tej, tejtermék, hús, zöldség és gyümölcs) közvetlen forrásból történő biztosítását jelenti. A fejlődésben lévő és tanulmányaikat folytató fiatalok, valamint a koruk és egészségi állapotuk miatt keresőképtelen emberek, térítésmentesen jutnak az alapvető élelmiszerekhez. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termékek ne legyenek egészségkárosító hatásúak, minőségellenőrző laboratóriumot kell létrehozni és üzemeltetni területenként. Csak azokat az élelmiszereket lehet forgalmazni, amelyek minősítését a saját laboratóriuma végezte. Jelen jogszabály hatályba lépését követő egy éven belül ki kell alakítani és be kell vezetni egy minden befolyásolástól mentes, független szabványrendszert, először az élelmiszerekre vonatkozóan. A növényi és állati szaporító-állomány alapját a hagyományos fajták jelentik. A termőtalaj természetes kémiai állapotát vissza kell állítása, majd meg kell őrizni Helyre kell állítani, és fenn kell tartani az ökologikus egyensúly természetes működését. A minőségellenőrző laboratóriumi vizsgálatoknak ki kell terjednie a települések ivóvíz minőségének vizsgálatára is. (3) Közvédelem, közbiztonság Az Európai Konföderáció tagországa összehangolja a területenként és településenként szervezett bűnmegelőző csendőrség és a bűnüldöző rendőrség munkáját és biztosítja azok működési feltételeit. Az Európai Konföderáció tagországának területi, politikai sérthetetlenségét a honvédség biztosítja. 87. A Települési Önkormányzat érdekvédő tevékenysége A települések érdekvédelmét az önkormányzatiság (szubszidiaritás) elvének megfelelően a Európai Konföderáció választási jogszabálya, mint irányelv alapján létrehozott tagországi jogszabály szerint kötött mandátummal választott (1) döntéséért egyszemélyi felelősséggel tartozó Települési Önkormányzatot vezető Polgármester, (2) a tagország államhatalmi szervezetébe, kötött mandátummal választott képviselő a./ b./ végzi. a jogszabályalkotás döntéselőkészítő folyamatának teljesítésével, a döntés során a településen élő állampolgárok kinyilvánított akaratának megfelelően leadott szavazatával 88. Az államalapító nemzet (1) Az Európai Konföderáció tagországa jogszabályban határozza meg, hogy mely nemzetet tekint államalapító nemzetnek. (2) Az Európai Konföderáció felelősséget érez azok sorsáért, akik a tagországokban kisebbségi nemzetiségként élnek, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, - XX -

91 vallásuk, valamint az anyaországgal való kapcsolatuk ápolását. Ezek megvalósítása a Konföderáció és a tagországok alapvető kötelezettsége. (3) Az Európai Konföderáció ajánlja a tagországoknak, hogy az államalapító nemzet azon tagjainak, akik politikai vagy gazdasági okból emigrálni kényszerültek, illetve határmódosítással más országba kerültek, adjanak jogot az őket érintő kérdésben a tagországban történő hatalomgyakorlásra. (4) Az Európai Konföderáció tagországának állampolgárai között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha a tagország jogrendszere másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a tagország állampolgársága mellett van-e más állampolgárságuk. (5) Az Európai Konföderáció tagországának kettős vagy többes állampolgárságú állampolgára csak akkor rendelkezik köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha a./ b./ politikai okból hagyta el a tagországot (emigrált) és a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond. (6) A tagországban vendégjoggal élő személy, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztség-viselői jogáról lemond. 98. Szakma (1) Szakma a tagország nemzeti vagyonának növeléséhez szükséges, képességen és képzettségen alapuló alkalmasság. (2) Az Európai Konföderáció tagországa az önigazgatás (szubszidiaritás) alapelvének megfelelően biztosítja a szakmák, mint társadalmi csoportok a./ önkormányzatainak megalakítását és működését, valamint a b./ társadalmi csoportok létszámarányos (más társadalmi csoportokkal összehangolt) érdekképviseletét a tagország hatalmi szervezetében. (3) Az Európai Konföderáció tagországában a társadalmi csoportot képviselő önkormányzattal és államhatalmi képviselettel rendelkező társadalmi csoportok: a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./ h./ i./ j./ k./ l./ Lelki gondozás Nevelés, oktatás (az emberi szentháromság szellemi része) Testi egészségóvás, gyógyítás (az emberi szentháromság testi része) Mezőgazdaság és élelmiszeripar Ipar - Könnyűipar - Nehézipar - Energiaipar Szolgáltatás - Közellátó szolgáltatás - Szociális szolgáltatás Idegenforgalom Kereskedelem Szállítás, közlekedés Közigazgatás Pénzügy Egyéb 90. Államalkotó nemzet (1) Az Európai Konföderáció tagországa jogszabályban határozza meg, hogy hagyományai alapján mely nemzeteket tekint államalkotó nemzetnek. - XXI -

92 (2) Az Európai Konföderációban a tagországok államalkotó nemzeteinek társadalmi csoportjaihoz tartozó állampolgárok a Nemzetiségi Bizottságba delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt a Konföderáció munkájában. (3) A szerves egységként működő Európai Konföderáció a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen. Azoknak a személyeknek, akik államalkotó nemzet tagjaként a befogadó ország állampolgárai anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg. (4) Az Európai Konföderáció tagországai jogrendszerükben határozzák meg azokat a területükön élő nemzetiségeket, akik - elfogadva az államalkotó nemzet értékrendjét államhatalmi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek (1) Az Európai Konföderáció tagországának minden értéke a tagország érdekeit szolgálja. (2) A tagország értéke minden olyan (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet a./ a tagország lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonával, b./ a tagország területén, c./ a tagország állampolgára, vendége, tartózkodási joggal felruházott személy, illetve azok közreműködése hozott létre, illetve szolgáltatott. (3) Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki, szellemi és testi egészségét, valamint a természetes környezetet (1) Az Európai Konföderáció minden tagországa biztosítja az állam és az állampolgárok szabadságának lelki, szellemi és anyagi feltételeit. (2) Az Európai Konföderáció és a tagországok működésének alapja a korlátozás nélküli önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely következménye a népuralom (demokrácia) teljes érvényesülése, amiből a sorsközösség vállalás (szolidaritás) ered. (3) Az önkormányzatiságban kifejeződik a hagyományos értékrend két alkotóeleme, a terület és a különböző tulajdonságokkal, adottságokkal rendelkező személy érdekazonossága. (4) Az önkormányzatok feladatuk teljesítését a./ a nemzeti vagyonnövekedésének meghatározott része, b./ önkormányzatiság alapján - települési önkormányzat esetén az érdekképviselethez és az alapvető életfeltételek biztosításához, - társadalmi csoport önkormányzata esetén az érdekképviselethez szükséges eszközök tulajdonlása és birtoklása biztosítja, a tagországok jogrendszerén keresztül. (5) Az Európai Konföderáció szabadság-értelmezése: minden ember küldetése (hivatása) szerinti feladatát úgy végzi, hogy szabad akaratával a Világmindenség fejlődését szolgálja, vagyis szabadsága a hagyományos értékrendben megfogalmazott isteni szabályok betartásán keresztül érvényesül. - XXII -

93 (6) A szerves egységként élő társadalom az Európai Konföderáció tagországainak állampolgárairól (és a tagországban vendégjoggal élő személyekről, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgárokról) gondoskodó tagország működésén keresztül valósul meg, a kötelezettségek és a jogok egységével, valamint a lelki, szellemi és testi (anyagi) esélyegyenlőség megvalósításával. (5) A szabadság feltételeit a társadalmi együttélés természetes szabályainak jogrendszerré rendeződése biztosítja Általános rendelkezés (1) Az életfeltételek biztosításának körét és minőségét az Európai Konföderáció tagországainak lehetőségei határozzák meg. A hatalomgyakorlás kötelessége biztosítani a tagországok minden állampolgára számára a mindenkori igényekhez leginkább közelítő lehetőségeket. Az emberi jogokban megfogalmazott életfeltételekhez szükséges lehetőségek biztosítása a hatalmat gyakorlók alapkötelessége. (2) A hatalomgyakorlásnak rendelkeznie kell azokkal a feltételekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tagországok biztosítsák az életfeltételeket állampolgáraik számára. (3) Az igények szerinti életfeltételek biztosításához a kötelezettségek és a jogok egységben történő gyakorlására van szükség nemcsak a tagországok állampolgárainak személyenként, hanem a tagország és az Európai Konföderáció, mint egység vonatkozásában is. Ennek következménye az, hogy ha az állampolgárok alapvető emberi jogait biztosítja az tagország, akkor van erkölcsi alapja arra, hogy meghatározza az egyes emberek kőtelezettségeit és megkövetelje annak teljesítését, ami a jogkövető magatartásban nyilvánul meg. Ehhez a megkövetelt magatartási szabályoknak összhangban kell lenniük nemcsak a gazdasági, hanem a hagyományokból eredő teljes (lelki, szellemi és anyagi) értékrenddel is Az önellátás (1) Az életfeltételek szerinti igények (jogok) feltételeit a lehetőségek teljesítése (kötelezettség) biztosítja. (2) Az igények és lehetőségek szerves egységként működésének összhangját a teljes önellátás (autarkia) biztosítja. (3) A teljes önellátás működése: Fel kell mérni a belföldi igényt egy-egy tevékenység eredményére (lelki, szellemi vagy anyagi termék, illetve szolgáltatás) és ahhoz kell viszonyítani a települési, területi és országos lehetőségeket (Igénylehetőség mérleg). a./ Az igényfelmérés településenként történik, az ott élők természetes adatai (kor, nem, szakma) alapján. b./ Az adatokat folyamatosan ki kell igazítani - az állampolgárok igényfejlődése és - a kutatások és a tapasztalatok alapján. c./ A kiigazított adatok alapján olyan termelési, szolgáltatási mennyiségi határértékeket (kontingenseket, kvótákat) kell megállapítani, amelyek figyelemmel vannak az igényfejlődés követelményeire is. d./ A települések - először közvetlen környezetükben, - majd megyéjükben, a területek - először a szomszédos, - majd a távolabbi területeken végzik az igény-lehetőség egységének összehangolását. - XXIII -

94 e./ f./ Az országosan összehangolt igény és - a tényleges, valamint a fejleszthető termelés és szolgáltatás, mint - lehetőség összevetése alapján kell megállapítani a nemzeti vagyon felhasználásának hármas csoportját: - a saját termelésből kielégíthető igényeket, - az átadható (export) termékeket, szolgáltatásokat, végül - a behozatallal (importtal) kielégíthető igényeket. Az Európai Konföderáció tagországának fentiek szerint elkészített igény-lehetőség mérlege adja a Konföderáció összehangoló tevékenységének alapját Általános rendelkezések (1) Az Európai Konföderációban a tagországok államalapító és államalkotó nemzetei által képviselt egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona a nemzeti vagyon növekedéséhez szükséges a./ a lélek irányító, b./ a szellem közvetítő, c./ az anyag végrehajtó feladatát ellátó feltétel. (2) Az (1) bekezdésből eredően, a tagországok által képviselt egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdonában van a tagország területén lévő minden a./ lelki, szakrális, b./ szellemi erő, valamint átalakítandó és uralandó eszközként c./ az anyagi világ - termőföldje, - vize, - levegője és - a föld méhének kincse A tulajdonjog gyakorlói (1) Az Európai Konföderáció tagországaiban az államalapító és államalkotó nemzetei által képviselt egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdonjogát az életfeltételt biztosító szervezetek gyakorolják: a./ a Krisztust követő hitélet összehangoló szervezete, b./ a nevelési-oktatási szervezetek, továbbá c./ települési önkormányzatoknak a tagország jogrendszerében meghatározott tevékenységét ellátó szervezetei, d./ az energiaátalakítás, e./ a bányászat, f./ a közlekedési eszközök gyártása, g./ a közút- és vasútépítés, h./ a gépgyártás, i./ az építőanyag-gyártás, j./ a vegyipar, k./ a gyógyszeripar, l./ a könnyűipar szervezetei. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül eső tevékenység végzése magántulajdonon alapuló szervezetekben történik Általános rendelkezések (1) Az ingatlan birtokjogot gyakorló a birtoklás tárgyát a tulajdonjogot gyakorló hozzájárulásával a./ semmisítheti meg, - XXIV -

95 b./ változtathatja meg rendeltetését. (2) Az ingatlan birtokjogot gyakorló a birtokjogot a./ átruházni a 74. szerint, b./ örökíteni a 75. szerint köteles A birtoklás jogának gyakorlói (1) Az Európai Konföderáció tagországainak állampolgárai által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdonának birtokjogát gyakorolják: a./ b./ a Krisztust követő hit vallását követő szervezet - hit gyakorlásához, - nevelés-oktatáshoz, - az egészséghez = egészségügyi ellátó, = egészségügyi gondoskodó és = különleges egészségügyi gondoskodást a települési önkormányzatok - az egészségügyet, - a nevelés-oktatást és - egyéb szolgáltató- és termelő tevékenységet szolgáló feladatok elvégzéséhez Általános rendelkezések (1) Az Európai Konföderáció tagországa gazdaságának célja a nemzeti vagyon anyagi részének növelése az egyetemes közösség tagjai anyagi életfeltételekkel szembeni jelentkező igényeinek biztosítása és az igények növekedésének jövőbeli kielégítse érdekében. (2) Az Európai Konföderáció tagországa az emberi társadalom szerves egységként történő működéséből következő, és a gazdaságra is vonatkozó általános alapelve: minden tevékenység végzési módjának és eredményének olyannak kell lennie, hogy az az ember és környezete egészségét ne károsítsa. (3) A (2) bekezdésből eredően a./ csak olyan tevékenységet lehet folytatni, amely végzése vagy annak eredménye nem károsítja a Világmindenség anyagi részét, vagyis nem veszélyes sem az ember testére, sem az élő- és élettelen környezetre; b./ a tevékenységek végzése és az annak eredményeként létrehozott termék nem károsíthatja a Világmindenség anyagtalan részét, vagyis nem lehetnek a szocialista-kommunista és/vagy a liberális-kapitalista diktatúra és annak egyik eszköze, a fináncoligarchia lélek- és agymosó eszközei az emberiség falanszterizálásával, és az ezt eredményező vallási, nemzetiségi, etnikai vagy egyéb társadalmi csoportok szembeállításával elérhető felszeleteléssel. (4) A gazdaság tevékenység-összetételét alapvetően az határozza meg, hogy az emberek lelki, szellemi és anyagi életfeltételei mit és milyen mértékben igényelnek. (5) Az Európai Konföderáció tagországának gazdasága az anyagi igények kielégítésére törekvő rendszer, amelyben való részvétel módját mindenki szabadon megválaszthatja. a./ Az Európai Konföderáció tagországa felajánlja a területén élő minden személynek és szervezetnek, azt, hogy gazdasági tevékenységét az összehangolt gazdasági rendszerben végezze. Az összehangolás célja, hogy a lehetőségek minél teljesebben elégítsék ki az igényeket. Az összehangolt gazdasági rendszerben - Az Európai Konföderáció tagországa biztosítja a termelés (szolgáltatás) iránti igényt, és a termelés (szolgáltatás) feltételeit, - az összehangolt gazdasági rendszerben személy (szervezet) pedig a szerződésben meghatározott határidőre, minőségben és mennyiségben előállítja a terméket, illetve elvégzi a szolgáltatást. - XXV -

96 b./ Az Európai Konföderáció tagországa jogrendszerében meghatározott tárgykörök kivételével mindenkinek joga van az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni gazdasági tevékenységét. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia a termék, vagy termény előállításának feltételeiről és értékesítéséről. (6) A gazdasági rendszer működésére vonatkozó szabályokat a tagország jogrendszere tartalmazza. (7) Az Európai Konföderáció tagországában a tevékenység-típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportok létszámarányosan az államhatalmi szervezetbe és az Európai Konföderáció Tanácsába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban Mindaz az érték a./ ami a tagországok állampolgárai által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona felhasználásával jött létre, b./ amit a tagországok állampolgárai lelki, vagy szellemi adottságukkal létrehoztak a tagországok örök és elidegeníthetetlen tulajdonát, a nemzeti vagyont növeli A nemzeti vagyon növekedése (1) A nemzeti vagyon növekedését a tagországok állampolgárainak kötelezettségteljesítése során keletkező érték eredményezi. (2) A nemzeti vagyon növekedésének mértékét az előző évhez viszonyított helyzetfelmérésen alapuló, valósan tervezhető - arány határozza meg. (1) A nemzeti vagyon növekedését a./ a növekedés előkészítésére (fejlesztés), b./ közkiadásra és c./ az életfeltételek közvetlen biztosítására kell használni A nemzeti vagyon növekedésének felhasználása (2) A nemzeti vagyon felhasználásának kívánatos arányszámai: a./ a növekedés előkészítése = 20 %, b./ közkiadás = 30 %, c./ az életfeltételek közvetlen biztosítása = 50 %. (3) Az Európai Konföderáció létrejötte utáni első évben a./ a fejlesztési arányszám magas (a nemzeti vagyon növekedésének 34 %-a), tekintettel arra, hogy a szocialista-kommunista és a liberális-kapitalista rendszerek nem fordítottak figyelmet a jövő megalapozására, b./ a közkiadások - közte meghatározó jelleggel a gondoskodási (szociális), az egészségügyi és a nyugdíjellátás jelentősen emelkednek, de az előző pontban leírt ok miatt nem érik el a kívánatos szintet, c./ az életfeltétel közvetlen biztosítása szintén jelentősen javul, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy az állampolgárokhoz jutott személyi elismerés meghatározó életszínvonal-emelkedést biztosít. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy a személyi elismerésnek arányosnak kell lennie azzal az értékkel, amelyet a termék (szolgáltatás) képvisel a Világmindenség fejlődésében. (4) Az Európai Konföderáció tagországa közös költségeinek (közkiadás) fedezetét (az alapvető emberi - egyéni és közösségi - jogok feltételeinek biztosítására) a nemzeti vagyon növekedésének a tagország jogrendszere szerint évente jóváhagyott aránya jelenti. (8) Az Európai Konföderáció létrejötte utáni első évben a nemzeti vagyon növekedés felhasználása a következő: - XXVI -

97 Az Európai Konföderáció létrejötte utáni első évben a nemzeti vagyon növekedés felhasználása Életfeltétel biztosítás 41% Fejlesztés 34% Közkiadás 25% (1) A pénz az értékcsere eszköze (2) A forgalomban lévő pénzmennyiség minden évben azonos a tagország nemzeti vagyon növekedésének mértékével (1) Az Európai Konföderáció tagországának Nemzeti Bankja a tagország jegy- és hitelbankja. (2) Jegybanki minőségében gondoskodik a nemzeti vagyon növekedése és a forgalomban lévő pénzmennyiség egyensúlyáról. (3) Hitelbanki minősítésében a nemzeti vagyon növekedésének a tagország jogrendszerében meghatározottak szerinti célokra kamat nélküli hitelt nyújt, a./ az összehangolt gazdasági rendszer működéséhez és b./ a tagország állampolgárainak, a tagország jogrendszerében meghatározott esetekben. (4) A hitelnyújtás feltételeit a tagország jogrendszere szabályozza (1) Mindazzal szemben, aki megsérti az Európai Konföderáció hagyományokon alapuló értékrendjét, a tagország minden állampolgárának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. (2) Az Európai Konföderáció hagyományokon alapuló értékrendjének megsértését jelenti: a./ az állam szabadságának, b./ a tagország állampolgárai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, c./ a birtoklás szabályának, d./ a vendégjog szabályainak, e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás (1) Az Európai Konföderáció tagországának minden állampolgára számára alapvető állampolgári jogon biztosítja az élet-, személyiség- és vagyonbiztonságot. - XXVII -

98 (2) Az Európai Konföderáció tagországának védelmi feladatai kétrétűek: a./ belbiztonság és b./ külbiztonság. (3) A biztonság megőrzésének, az azzal ellentétes (bűn)cselekmények üldözésével, felderítésével kapcsolatos szervezet a tagország Ügyészsége. (4) A biztonságot veszélyeztető cselekmények megítélését, és a hátrányos helyzettel összefüggő-, illetve büntetőintézkedéseket a tagország Bírósága hozza. (5) A Bíróság és az Ügyészség feladatait Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés című jogszabály tartalmazza. (6) Az Európai Konföderációban a tagországok védelmet ellátó társadalmi csoporthoz tartozó állampolgárok a Védelmi Bizottságába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt a Konföderáció munkájában (1) Az Európai Konföderáció tagországa megszabadítja a tagország társadalmát mindazoktól a - tagországban és nem a tagországban élő - személyektől, akik az emberi életet, az állampolgárok személyhez fűződő jogait, valamint az állampolgárok és szervezetek tulajdonát, és/vagy a közbiztonságot veszélyeztetik. (2) Olyan eljárási szabályokat és büntetőszankciókat kell alkalmazni, amelyek elrettentenek a bűncselekmények elkövetésétől. Azokat a személyeket, akik bűncselekmény folyamatos elkövetésével biztosítják megélhetésüket - ezzel együtt veszélyeztetve a közbiztonságot is - és szervezett csoportokban (maffiákban) dolgoznak, minden eszközt felhasználva el kell távolítani a tagország társadalmából (a háttérhatalmi diktatúra által kitermelt fehérgalléros bűnözőkkel együtt), mint első számú közellenséget. (3) A belbiztonság szervezetei: a./ a csendőrség a bűnmegelőzés, b./ a rendőrség a bűnüldözés feladatait látja el. (4) A belbiztonság szervezeteinek működését, feladatát Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés című jogszabály szabályozza Általános rendelkezések (1) Az Európai Konföderáció tagországa nem lehet tagja olyan nemzetközi fegyveres államszövetségnek, amelynek célja politikai és/vagy gazdasági hatalom erőszakkal történő megszerzése vagy megtartása. (2) Az Európai Konföderáció tagországa egyenlő feltételek mellett részt vesz bármely országgal olyan nemzetvédelmi sorsközösség vállaló kapcsolatban, amely nem irányul harmadik ország függetlensége ellen. (3) A honvédség a tagország államalapító és államalkotó nemzeteit, valamint azok értékeit és érdekeit megóvó szervezet, így az államalapító és államalkotó nemzetek önazonosságának elsődleges védelmezője. (4) Az, hogy egyetlen ország állampolgára se veszélyeztesse a tagországot, csak egységes szervezetben biztosítható hatékonyan, tehát a tagország gazdasági védelmét és határellenőrzési feladatát a honvédségnek kell végeznie. A gazdasági bűncselekmények felderítésével kapcsolatos feladatokat a rendőrség végzi. (5) A tagország védelme nemcsak a szolgálatukat töltő katonák, hanem a tagország minden állampolgárának kötelessége. - XXVIII -

99 Ennek megfelelően a honvédség feladata annak biztosítása, hogy a tényleges állományban lévő katonák mellett a tagország minden felnőtt állampolgára legyen felkészült arra, hogy idegen támadás esetén aktívan részt vehessen a hazája megvédésében. Ezért a honvédség a civil embereket is szervezi és kiképzi a honvédelemre. (6) A tagország célja annak elérése, hogy a tagország minden állampolgárában tudatosodjon a haza védelmének magasztos kötelessége, és a honvédség minden tisztje, katonája ennek megfelelően éljen és működjön közre a reá eső feladatok végrehajtásában. (7) A tisztikar tagjai a honvédelem bölcsei, nemcsak tudósai. A tisztikart azok alkotják, akik a tagország a./ stratégiai-, taktikai- és fegyverismereti tudományban, valamint az ismeretek továbbadásában kiváló képességű állampolgára, akik b./ hisznek a feladatuk fontosságában. (8) Az emberi tényezők mellett nagy fontosságú, hogy olyan eszközök segítsék a honvédség munkáját, amelyek meggyőző és bizalmat keltő erejüknél fogva alkalmasak a haza hatékony védelmére. (9) A védelmi kutatások és alkalmazásuk kiemelt fontosságúak az Európai Konföderáció tagországa biztonsága szempontjából A honvédség belbiztonsági tevékenysége A honvédséget az Európai Konföderáció tagországa (1) alkotmányos rendjének megdöntésére, vagy (2) a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá (3) az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés című jogszabály rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni Személyes honvédelmi kötelezettség (1) Az Európai Konföderáció tagországának védelme a tagország minden állampolgárának kötelessége. (2) Az Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés című jogszabály szabályozza az állampolgároknak a rendkívüli helyzetekben fennálló kötelezettségeit A nemzetbiztonsági szolgálatok feladata az Európai Konföderáció tagországa függetlenségének védelme és nemzeti érdekeinek megóvása. A nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködnek a tagország alkotmányos rendje ellen irányuló bűncselekmények megakadályozásában és felderítésében Katasztrófahelyzet (1) Katasztrófahelyzet áll fenn az Európai Konföderáció tagországában, ha rendkívüli méretű elemi csapás vagy más, az élet- és vagyonbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő esemény következik be, feltéve, hogy ennek elhárításához, illetőleg felszámolásához a területi vagy a központi állami szervek közvetlen és különleges irányító tevékenysége szükséges. (2) A katasztrófahelyzetet a tagország jogrendszere állapítja meg, a szabályozza a katasztrófaállapotot kihirdetését, és az érintett területet katasztrófa sújtotta területté nyilvánítja. - XXIX -

100 (3) A tagország jogrendszerében meghatározott állami szervezet rendkívüli intézkedéseket bevezető rendeletet készít, terjeszt elő, fogadja el és hirdeti ki. (4) Ha a tagország jogrendszerében szereplő, a katasztrófaállapot idején alkalmazandó szabályok megengedik, a rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet eltérhet a tagország érvényben lévő jogszabályainak rendelkezéseitől, továbbá elrendelheti a katonai és a rendvédelmi szervek egységeinek igénybevételét Szükséghelyzet (1) Szükséghelyzet áll fenn, ha a tagországon belüli erőszakos cselekmények közvetlenül fenyegetik az Európai Konföderáció értékrendjét, vagy széleskörű veszélybe került az élet- és vagyonbiztonság. (2) Szükséghelyzetben a fegyveres védelmi helyzetre előírt szabályok lépnek életbe Megelőző védelmi helyzet Megelőző védelmi helyzet áll fenn, ha az Európai Konföderáció tagországát idegen hatalom fegyveres támadása fenyegeti, vagy a tagország területére külső fegyveres csoport váratlanul betört Fegyveres védelmi helyzet Fegyveres védelmi helyzet áll fenn, ha az Európai Konföderáció tagországát idegen hatalom támadása közvetlenül fenyegeti, vagy az idegen hatalom támadása bekövetkezett, illetőleg a hadiállapotot kinyilvánították Intézkedések megelőző- és fegyveres védelmi helyzet esetén (1) A szükséghelyzetet, valamint a megelőző-, illetve fegyveres védelmi helyzetet a tagország jogrendszerében meghatározott állami szervezet állapítja meg, és rendeletben megelőző védelmi állapotot hirdethet ki. (2) Szükséghelyzet, valamint megelőző-, illetve fegyveres védelmi helyzet fennállása esetén haladéktalanul össze kell hívni a tagország hatalomgyakorló szervezetét, akkor is, ha azt előzőleg feloszlatták, vagy feloszlatta önmagát. (3) Szükséghelyzet, valamint megelőző-, illetve fegyveres védelmi helyzet fennállása idején a tagország hatalomgyakorló szervezete nem fejezheti be ülését, nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel. (5) Ha a tagország hatalomgyakorló szervezete első megválasztása után, de megalakulása előtt áll fenn megelőző-, illetve fegyveres védelmi helyzet, a hatalomgyakorló szervezet a formai szabályok mellőzésével alakul meg, és látja el a fegyveres védelmi helyzetben meghatározott feladatait. (6) A tagország hatalomgyakorló szervezetének vezetője szükséghelyzet, valamint megelőző-, illetve fegyveres védelmi helyzet kialakulásától annak megszűntéig a megtett intézkedéséről a./ tájékoztatja a tagország hatalomgyakorló szervezetét, és b./ közérdekű adatként gondoskodik arról, hogy azokról minden állampolgár tudomást szerezzen. (7) Ha a tagország hatalomgyakorló szervezetének vezetője megállapította, hogy a tagország hatalomgyakorló szervezetének összehívása akadályozva van, ideiglenes szabályok lépnek életbe a tagország hatalomgyakorló szervezete feladatának ellátására. - XXX -

101 142. Rendkívüli állapot (1) Fegyveres védelmi helyzet esetén a tagország hatalomgyakorló szervezetének vezetője rendkívüli állapotot hirdet ki. (2) A rendkívüli állapottal összefüggő feladatokat a tagország jogrendszerében meghatározott védelmi szervezet látja el a rendkívül állapot időtartama alatt. (3) A hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről a tagország hatalomgyakorló szervezetének felhatalmazása alapján annak vezetője határoz Országvédelmi terv (1) A 142. (2) bekezdése szerinti védelmi szervezet haladéktalanul a./ országvédelmi tervet készít - szükséghelyzet esetén a kiváltó ok hatásának megszűntetéséhez szükséges, - megelőző védelmi helyzet esetén a fenyegető támadással arányos előkészületi, - fegyveres védelmi helyzet esetén a fenyegető támadást elhárító, illetve - a váratlanul betört fegyveres csoport leküzdéséhez szükséges intézkedéseire; b./ rendkívüli intézkedéseket bevezető rendeletet indítványoz. (2) Ha a tagország jogrendszerében szereplő, rendkívüli helyzetben alkalmazandó szabályok megengedik, a rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet eltérhet a tagország érvényben lévő jogszabályainak rendelkezéseitől, továbbá elrendelheti a katonai és a rendvédelmi szervek egységeinek igénybevételét. (3) A védelmi szervezet által elkészített Országvédelmi tervet és a rendkívüli intézkedéseket bevezető rendeletet a tagország hatalomgyakorló szervezetének felhatalmazása alapján annak vezetője hirdeti ki A szükséghelyzet, valamint a megelőző- és fegyveres védelmi helyzet megszűntetése (1) Szükséghelyzet, valamint megelőző védelmi helyzet megszűntével, illetve a háborús cselekmények befejezése után a védelmi helyzetet, illetve a rendkívüli állapotot a Nemzetgyűlés indítványára a védelmi helyzet miatt összehívott ülés utolsó munkanapján a hatalomgyakorló szervezet vezetője szünteti meg. (2) Az országvédelmi tervet, a rendkívüli intézkedéseket bevezető rendeletet és annak végrehajtási utasítását a rendkívüli helyzet megszűnésével a tagország hatalomgyakorló szervezetének indítványára annak vezetője hatályon kívül helyezi A szükséghelyzet, valamint a megelőző- és fegyveres védelmi helyzet jogosságának vizsgálata (1) Az Európai Konföderáció Ellenőrző Bizottsága és tagországának jogrendszere szerinti ellenőrző szervezet a szükséghelyzet, valamint megelőző-, illetve fegyveres védelmi helyzet fennállásának, valamint a rendkívüli állapot kihirdetésének indokoltságát folyamatosan vizsgálja, és a tagország hatalomgyakorló szervezetének folyamatban lévő akadályoztatás esetén a háborús helyzet megszűnése után összehívott - ülésének utolsó munkanapján határozati javaslatot terjeszt a tagország hatalomgyakorló szervezete elé, amelyben a tagország hatalomgyakorló szervezete vezetőjének szükséghelyzetet, valamint megelőző-, illetve rendkívüli állapotot kihirdető határozatának jóváhagyását, vagy annak elutasítását terjeszti a tagország hatalomgyakorló szervezete elé. (2) Amennyiben az Európai Konföderáció Ellenőrző Bizottsága és tagországának jogrendszere szerinti ellenőrző szervezet a rendkívüli- vagy szükséghelyzet fennállása alatt folytatott vizsgálata során azt tapasztalja, hogy a rendkívüli- vagy szükséghelyzetre tekintettel hozott rendelet vagy annak végrehajtási utasítása a./ eltér olyan alapvető jogtól, amelytől rendkívüli helyzetben sem lehet eltérni, vagy - XXXI -

102 b./ a rendkívüli- vagy szükséghelyzetre tekintettel megállapított szabályok megszegésével jött létre, a tagország jogrendszere szerinti ellenőrző szervezet megsemmisítheti a rendkívüli- vagy szükséghelyzetre helyzetre tekintettel hozott rendeletet vagy annak végrehajtási utasítását egészében, vagy a jogsértő rész vonatkozásában. (3) Amennyiben a szükséghelyzet, valamint megelőző-, illetve fegyveres védelmi helyzet minősítést és a rendkívüli állapot kihirdetését a tagország hatalomgyakorló szervezetének javaslata elutasítja, a tagországának jogrendszere szerinti ellenőrző szervezet ténymegállapító eljárás lefolytatását rendeli el, aminek határozatáig a tagország hatalomgyakorló szervezetének vezetője és a minősítésben, illetve a rendkívüli állapot kihirdetésében részt vevő személyek tevékenységvégzését felfüggeszti, elöljárói feladatait a tagországának jogrendszere szerinti ellenőrző szervezet veszi át. (4) Amennyiben az Európai Konföderáció Ellenőrző Bizottsága és tagországának jogrendszere szerinti ellenőrző szervezet határozata azt állapítja meg, hogy a tagország hatalomgyakorló szervezetének vezetője a szükséghelyzet, valamint a megelőző-, illetve a fegyveres védelmi helyzet fennállásával kapcsolatban kifejtett tevékenysége nem az Európai Konföderáció tagállama értékrendjének védelmét szolgálta, a tagország hatalomgyakorló szervezetének vezetője és a határozatban megjelölt más személyek ellen büntetőeljárás indul, és a tagország hatalomgyakorló szervezete új vezetőt, illetve a büntetőeljárás alatt lévő más személyek által viselt elöljárói feladatok ellátására új elöljárót választ. (5) A tagország jogrendszere szerinti ellenőrző szervezet a rendkívüli helyzetre tekintettel hozott rendelet vagy annak végrehajtási utasítása egészének, vagy a jogsértő részének megsemmisítését a rendkívüli helyzet idejére visszamenő hatállyal is kimondhatja. - XXXII -

103 A dollár összeomlik, új pénzügyi rendszer alakul ki https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=tmfxp-dzoww#t=13 A riport írott változata: Sophie Shevardnadze beszélgetése Karen Hudes-szal a Világbank volt vezető jogtanácsosával. - Üdvözli Önt a SophieCo! Sophie Shevardnadze vagyok. Az amerikai kormány leállása mit jelenthet? Egy ideiglenes rendellenességet, vagy egy súlyos betegség tünetét? Minden államban élénk viták folynak a költségvetésről, miközben a gazdaság igyekszik a viharos hullámok felszínén maradni. De van valaki, akinek hasznára van ez a felfordulás? Kik azok, akik talán még a szelet is befogják? A bűnös politikai manőverezés és korrupció körei A pénz minden gonosz forrása? Vagy csak azoké, akik irányítják? Bankrendszereink azért vannak, hogy őrizzék az emberek vagyonát vagy ellopják? Őszintének nevezhetjük-e bármelyik kormányt? Kik irányítják a gazdaság és a politika színfalait? Mai vendégünk Karen Hudes informátor, a Világbank volt vezető jogtanácsosa. Karen, nagyon örülünk, hogy mai műsorunkban itt van velünk. - Sophie, köszönöm, hogy meghívtak, örülök, hogy itt lehetek. - Beszéljünk a kormány leállásáról. A republikánusok javaslata indokolt? Érdemes ekkora felfordulást csinálni az Obamacare elleni harcban? - Azt hiszem, hogy ennél több zajlik a színfalak mögött. Sokkal több, igazából. - Mire gondol? - Nagyon komoly pénzprobléma van. Jelenleg a pénzháború határán vagyunk. A Federal Reserve úgy nyomtatja a dollárt, mintha nem lenne holnap, és ha így folytatják, a világ többi része nem fogja elfogadni. A BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) már most úgy döntött, hogy az egymás közötti kereskedelmet eszközökkel finanszírozzák, a különbözetet pedig aranyban fizetik ki. A Képviselőház harcban áll az elnökséggel, mert az elnökség teljesen semmibe veszi, az amerikai kormány legmagasabb szintű jogtanácsosa szintén teljesen semmibe veszi a Képviselőház nemzetközi korrupcióval szembeni harcát, amely rontja a dollárt, mint nemzetközi tartalékvalutát. - De, mint tudjuk, a közgazdászok már a 2008-as válság óta folyamatosan azt jósolják, hogy a dollár esni fog. A kormánynak viszont sikerült szinten tartania. - Hát nem sokáig. Ha megnézzük, hogy mi folyik az arany és már nemesfémek piacán, az ezüst piacán is, ún. tartós arany deportálás felé tartunk. Ez azt jelenti, hogy elveszett a bizalom a fedezet nélküli pénznemekkel szemben, amelyeket a magánbankok bocsátanak ki. Szeretik magukat úgy hívni, hogy állami bankok, de tulajdonképpen magántulajdonban vannak. Ezek a pénznemek pedig össze fognak omlani, mivel értéktelenek, mindig ez történik az olyan papírpénzekkel, amelyek mögött nincs eszközfedezet. - Mint említette, aranydeportálás, gyakran hangoztatják az aranyról, hogy tökéletesen biztonságos befektetés, és a dollár egyenértékű alternatívája. De hogyan lehet az, hogy az arany ára esik? - Piaci manipulálás miatt. De ez csak egy ideig folytatódhat, mert a jegybankok aranytartalékai elfogynak és a világ többi része sorban áll, hogy felvásárolhassa. Ha ma valaki aranyat akar vásárolni, felárat kell fizetni. Amit a jövőben kínálni fognak, az az - XXXIII -

104 ún. fedezetlen shortolás. Nincs aranyuk az ajánlatuk fedezeteként, törvénytelen, amit csinálnak. - Vissza fogok térni kicsit az aranyara. Most azonban az Obamacare-re szeretnék összpontosítani. Az Ön véleménye szerint az Obamacare tényleg olyan alapvetően fontos az amerikai gazdaság számára? - Ami most van, az nagyon jó az egészségügyi biztosítók számára, mert a legtöbb más ország az orvosi ellátást egyetlen kibocsátón keresztül kínálja. Nekünk pedig ilyen rendszerünk van. Azt a törvényt, ami nálunk működik, az egészségügyi biztosítócégek tervezték meg. A gazdaság számára nem jó. Soha sem volt az. - Miért mondja azt, hogy nem jó? - Mert most az történik, hogy a teljes munkaidős dolgozókat szándékosan részmunkaidőssé teszik, hogy a cégeknek ne kelljen egészségbiztosítást kötniük a törvény rendelkezései alapján. - Tudja, ez az Obamacare dolog Sokszor hallottam, hogy még a szocialista, sőt kommunista rendszerhez hasonlítják. Lát ilyen hasonlóságot? - Ez csak azért van, mert amikor a fősodratú média valamiről beszámol, akkor hazugságokkal és olyan dolgokkal etetnek bennünket, ami csak a hatalomnak jó. A fősodratú média teljes mértékben ugyanazon cégek, a Federal Reserve rendszert birtokló magáncégek tulajdonában van, és ők irányítják. A legtöbb amerikai polgárnak fogalma sincs arról a korrupcióról, amely fosztogatja gazdaságukat. - És hogy biztos legyek benne, Ön azt mondja, hogy az Obamacare körül minden rossz? Vagy vannak benne jó dolgok? - Persze, hogy vannak benne jó dolgok. Az a baj, hogy azok az emberek, akik tisztességes ellátást akartak biztosítani, nem kapták meg az eszközöket, nem kapták meg a lehetőségeket, nem kapták meg a sajtó támogatását, a becsületes sajtó támogatását, azt, amire a társadalomnak szüksége van az igazságos törvényhozáshoz. A Képviselőház embereit megvesztegették ezek a korrupt erők, és az amerikai polgárok már egyáltalán nem bíznak a Képviselőházban. - Tehát ennél a pontnál a republikánusok mellett van, akik befagyasztják az orvosi ellátást. - Nem vagyok sem a demokraták, sem a republikánusok mellett, mert mindkét pártot maguk mellé állították azok a borzalmas korrupt erők, akikről beszélek. - Most az történik éppen, hogy az amerikaiakat arra kényszerítik, hogy egészségügyi biztosítást kössenek. Hogyan köthető ez össze a szabadságszeretetükkel és a választási szabadsággal? - Ez nem annyira kényszerítés kérdése; nézzük csak meg a társadalomban azokat a dolgokat, amiket a busz alá löktek. Azokat a tanulatlan gyerekeket, akik nem részesülnek olyan kiváló oktatásban, amihez hozzászoktunk. Olyan lett a társadalmunk, amely rövid úton elintézi az embereket, akiknek szükségük van ránk. Nem azt mondom, hogy országunk egészségügyi szükségleteit vegyük semmibe. Azt mondom, hogy a fősodratú médiát vegyük semmibe, mert nem mondják el nekünk az igazat. - Azt is hallottam, az Obamacare támogatói azzal érvelnek, hogy az amerikai kapitalizmus jelenlegi formájában haláltusáját vívja, mostani létezésének vége, és ezért van szükség a társadalmi injekciókra, tehát az egészségügyi ellátásra és az Obamacare-re, mert csak így lehet megreformálni, vagy megmenteni. Egyetért ezzel vagy nem? - Nem az amerikai polgárokkal van baj. Ők egy csodálatos embercsoport, megfelelő értékeik vannak. Egyszerűen csak nem kapják meg azokat az eszközöket, amelyekre szükségük van egy igazságos társadalomban. Nem kapják meg az alapvető információkat arról, hogy valójában mi folyik, és hogy kinek hasznára van az a gazdasági helyzet, amiről beszélnek nekik azt mondják neki, hogy nincs pénzük, egy egész város, Detroit csődbe ment. Amikor pedig a valóságban az történik, hogy az adódollárjaik még csak nem is maradnak a - XXXIV -

105 társadalomban, adódollárjaik egyezmény útján az Egyesül Királyságba kerülnek, majd onnan a Vatikánba, a Vatikáni Bankba. Ez nem olyan társadalom, amely bármilyen alapon, bármilyen indokkal fenntartható marad. - Úgy érzi, hogy az amerikai gazdaság kezd erőre kapni, mert azt halljuk, Obama elnök azt mondja, hogy a leállás éppen a legérzékenyebb pillanatban árt az amerikai gazdaságnak, mert az éppen kezdett fellendülni. Ön is úgy érzi, hogy tényleg kezd fellendülni? - A foglalkoztatási adatokat egyszerűen meghamisítják, teljes mértékben, mert nem veszik figyelembe azokat a munkanélkülieket, akik már feladták, hogy valaha is találjanak munkát. Ez nevetséges! A valós munkanélküliségi ráta valójában kétszerese annak, amit bejelentettek. - Az amerikai adósság tehát olyan, mint a halálra ítélt beteg. Van-e más lehetőség azon kívül, hogy ez örökké így folytatódjon? Úgy értem évente egyszer vagy kétszer emelik az adósságplafont. Mi a baj? - A probléma lényegében az, amikor az adósságról beszélünk, hogy a pénzünket adósság finanszírozza; pénzünket a Federal Reserve adja ki, a Kincstár helyett, ami alkotmányellenes. Amikor a Federal Reserve rendszert 1913-ban létrehozták, a Képviselőház nagy része szabadságon volt, a törvényt alattomosan vitték végbe. Az adósság tehát egyszerűen a bankárokat szolgálja, akik kamattal terhelik, évente növelik és konszolidálják az adósságot. Az adósság kitalált dolog, talán meg is lehetne tagadni. De csak akkor tagadhatjuk meg, ha megnézzük az összes vonzatát. - Úgy gondolja, hogy ez fog most örökké tartani? - Nem. Én azt hiszem, hogy a következő Bretton Woods találkozón, október 9-én a világ országai, a világ külügyminiszterei leülnek, és józan alapot teremtenek a pénz számára a fedezetlen pénz helyett, ami teljesen hogy is mondjam -, értelmetlen mindenki számára, a kibocsátó bankárok kivértelével. - Tehát, ha az adósság fogalmát nézzük, többet jelent a pénzkölcsönzésnél, eszköz arra, hogy irányítsanak bennünket. Például az USA esetében, Ön szerint ki irányít? A nagyvállalatokra vagy olyan országokra gondol, mint Kína és Japán, akik az adósság jelentős részét irányítják? - Hát ez nagyon jó kérdés, és szerencsére a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet néhány matematikusa nagyon pontos választ adott erre. Végeztek egy tanulmányt arról, hogy kik birtokolják és irányítják a vállalatokat a tőkepiacon, a vállalatot. Megállapították, hogy van egy titkos szuperszervezet, ahogy ők hívják, amely minden évben a bevételek 60 %-át és az eszközök 40 %-át szerzi meg. Ezt úgy érték el, hogy ugyanazokat az embereket helyezték a vállalatok igazgatóságába. Így tízszer akkora gazdasági előnyhöz jutottak, mint amekkorára jogosultak. És azt hitték, hogy senki sem kapja őket rajta. Ez egy óriási konglomerátum, amely a munkabéreket leszorítja, spekulál az összes áru árával, bennfentes információk alapján kereskednek az értékpapírtőzsdéken. Ezt le kell állítani. Emellett felvásárolták a médiát, és szándékosan hazudnak az embereknek. Ennek vége lesz! - A kérdésemre válaszolva a kormányt a konglomerátum vagy a nagyvállalatok irányítják, nem pedig azok az országok, amelyek gazdaságilag erősek, úgy-e? Miért nem lehet ezeket a nagyvállalatokat vagy a konglomerátumot, ahogyan Ön hívja, rajta kapni? Miért nem változik semmi? - Éppen erről van szó. Azt szeretnék hinni, hogy övék a hatalom, pedig nem, nem állnak a törvények fölött. És mi, polgárok, pontosan tudjuk, hogy mire készülnek, dolgozunk ezen a problémán, az államok minden kormányzója dolgozik ezen a borzasztó korrupción, ahogyan a legfőbb ügyész, ahogyan a seriffek, és nem fog folytatódni. Az amerikai nép visszaszerzi kormányát, és leállítják ezt a borzasztó korrupciót. - XXXV -

106 - Jelenleg az Egyesült Államok világ pénzügyi szíve. Akár összeomlik, akár fennmarad, egyértelműen rossz, hogy ekkora hatalom összpontosul egy helyen. Ázsia máris egy növekvő monstrum, megszerezheti az USA-tól a pénzügyi szerepet? Kínára gondolok, például, ők megszerezhetik az USA pénzügyi szerepét? Vagy őket is ugyanaz a pénzügyi elit irányítja, akiket említett? - Nos, azt kell mondanom, hogy a jezsuiták nagyon erősen kezükben tartják Kínát is, de azt is el kell mondanom, hogy a nyugati országoktól a gazdasági erő át fog kerülni keletre, és ez akadálymentesen fog megtörténni. Nem olyan valutaháborún keresztül fog megtörténni az átmenet, amibe ez a borzalmas korrupt csoport próbál mindenkit belevinni. Már most folyamatban van egy békés erő átjutás; nem lesz 3. világháború. Megpróbálják kirobbantani Szíriában; most azon gondolkodnak, hogy megpróbálják kirobbantani Iránban, de nem fog megtörténni. A világ polgárai látják, hogy mit csinálnak, és ezúttal nem fogják engedni, hogy megússzák. - Közvetlenül a szünet után az arany még mindig fényleni fog, és amikor a fentről lefelé mindent átsző a korrupció, mit lehet tenni a leleplezés érdekében? Maradjanak velünk. - Köszöntjük Önöket újra a műsorban! Karen Hudes-szal beszélgetünk, a Világbank informátorával. Örülünk, hogy újra itt van! A külföldi kormányok folyamatosan amerikai kincstári kötvényeket vásárolnak a nyilvánvaló gondok ellenére, amivel az amerikai gazdaság szembenéz. Az Ön véleménye szerint mi készteti őket erre? - Úgy gondolom, hogy a Federal Reserve bankjegyek legnagyobb piaca az amerikai kincstár, és már most dollárhiány van. De igen, van egy kisebb piac is, sajnos a piac gyengülőben van, mert a dollár gyengül amiatt, amit mennyiségi lazításnak nevezünk, amikor minden hónapban olyan sok újabb dollárt nyomtatnak ki minden fedezet nélkül. - Ez azt jelenti, hogy aranyat kellene vásárolnunk? - Igen és nem. Úgy gondolom, hogy bölcs dolog most aranyat vásárolni, de inkább biztosítékként, mint befektetésként, mert valójában nagyon sok arany van, sokkal több arany, mint gondolnák az emberek. Például a Hawaii Bank aranykészlete tonna, ez több, mint amennyi az Arany Világtanács szerint az egész Földön rendelkezésre áll. Az emberek nem tudják, hogy milyen sok arany van, rengeteg arany van. - Ön is vásárol aranyat? - Igen, vettem aranyat. De nem befektetésként, hanem azért, mert nem vagyok teljesen biztos abban, hogy mindannyian összefogunk, mielőtt az egész fedezetlen papírpénz rendszer összeomlik. Tehát biztosításnak tekintem, de mivel olyan sok arany van ténylegesen az egész világon, a világ készleteiben, nem vagyok benne biztos, hogy remek befektetés. - Úgy gondolja tehát, hogy az aranystandard újbóli bevezetése reális dolog? Ez egy lehetőség lenne? - Hát igazából az nem olyan jó dolog. A pénzt értékkel kell fedezni, de nincs indok arra, hogy pénzt nemesfémekhez kellene kötni, a fedezet lehet bármely árucikk, aminek értéke van. Az a lényeg, hogy a pénzt eszközökkel kell fedezni, nem pedig adóssággal, ahogyan most történik. - De ha megtörténik a pénzügyi összeomlás, akkor használható lesz az arany? Úgy értem, élelmiszerhiány van, nézzünk körül a mai világban, a legnagyobb probléma, amivel szembe kell néznünk, az a tiszta ivóvíz. Mit tud ezen segíteni az arany? - Először is, azt hiszem, sikerült az embereknek összefogniuk; nem számítok összeomlásra. Nagyon pontos játékelméleti modell azt mutatja, hogy sikerül nagyon egyenletes átmenetet elérnünk; talán lesz néhány zökkenő, de azt hiszem, hogy a világ legtöbb országa az együttműködés mellett van, nem pedig az összeomlás mellett. Az egyetlen dolog, amiről Ön beszél, az lehet, hogy néhányan a hitvány alakok közül nem - XXXVI -

107 jöttek rá, nem látják az írást a falon, nem vették észre, hogy mi tudjuk, van mód az együttműködésre és a problémák elkerülésekre, mert azok teljes mértékben elkerülhetőek. - Ön, Karen, vezető jogtanácsos volt a Világbanknál. Mondja meg nekem, az őszinteség és a bank egymással ellentétes? - Nem, mindenütt láthatunk példákat. Az Egyesült Államokban Észak Dakota államnak saját állami bankja van, és több más állam is ezt tervezi, jelenleg 22 más állam tervezi, és arra bátorítjuk a többi 28 államot is, hogy ezt tegye. Volt egy amszterdami bank, amely azt hiszem, 300 évig működött, probléma nélkül. Tudjuk, hogyan kell bankot működtetni, egy olyan infrastruktúrának kell lennie, amely támogatja a gazdaságot, nem szolgálhatja az elitet, amely azt hiszi, hogy a törvények felett állnak, ahogy most történik. Ha megnézzük a Nemzetközi Fizetések Bankját (BIS) ezt az intézményt akkor hozták létre, amikor a háborús jóvátételeket behajtották Németországtól, az I. világháború után, 1930-ban jött létre, és azt hiszem, annak 60 központi bankja, ezek a BIS tagjai -, azok a társaságok, amelyeknek tényleg meg kell szűnniük az üzleti életben. - Ön először a Világbanknál tapasztalt korrupciót leplezte le. Beszéljen többet a felfedezéseiről. - Nos, valójában ez történt: A Fülöp-szigeteken dolgoztam, és volt egy bank., ez az 1990-as évek végén a kelet-ázsiai pénzügyi válság végén történt. A Fülöp-szigetek második legnagyobb bankja, a Fülöp-szigeteki Nemzeti Bank kölcsönt vett fel a bankszektor megerősítésére, és az történt, hogy volt egy férfi, akinek a tulajdonában volt a Fülöp-szigeteki légitársaság, Lucio Tan, aki a Fülöp-szigeteki Nemzeti Bank részvényeinek több mint 10 %-át vásárolta fel anélkül, hogy értesítette volna a Fülöp-szigeteki tőzsdefelügyeletet, és ez törvényellenes volt. Aztán szóltam a Világbank hitelprogramjáért felelős illetékesnek, hogy közölniük kellene a Fülöp-szigeteki kormánnyal, hogy a kölcsön feltételeit nem tartják be. Ehelyett más beosztásba helyeztek, amit nem fogadtam el, így aztán elmentem a gyűlésre, ahol arról kellett dönteni, hogy a kölcsönt visszafizessék-e vagy sem, és én elmondtam, hogy az igazgatóságot nem tájékoztatták arról, hogy a feltételeket nem teljesítik. Ezután pedig az történt, hogy a kölcsönt nem fizették ki, hanem azok az emberek, akiknek pénzük volt a bankban, kivették a pénzüket, és a Philippine Deposit Insurance Corp.-nak ötszázmillió dollárt kellett kivonnia, hogy fedezze a bankot, aztán mi nem fizettük ki a kétszázmilliós kölcsönt, a japánok pedig nem fizették ki a kétszázmilliós kölcsönüket. Így aztán kilencszáz millió dollárnyi kölcsön kifizetése maradt el, és amikor a Világbank felmérési osztálya azt mondta, hogy a Világbank jól teljesített, én kijavítottam a jelentést, de a javított változatot sohasem adták ki át az igazgatóságnak. Ez leleplezés volt. Nem lehet egy bankban dolgokat leleplezni, látni lehet, hogy a pénz rossz helyre megy. A Világban más informátoraival együttdolgoztam, mert tudjuk, hogy az igazgatóságot tájékoztatni kell arról, hogy mi folyik a valóságban. Más informátorok kettős könyvelésről számoltak be, ezt jelentettük az Egyesült Királyság parlamentjének. Jelentettem az Európai Parlamentnek 2011-ben, és az Európai Parlament levelet írt a Világbanknak. Nagyon részletes kronológiám van és a Világbank soha sem válaszolt. Aztán jelentettem ezt az USA Képviselőháznak, és amikor az USA Képviselőházat arra kérték, hogy adjon tőkeemelést a Világbanknak, ők a kormány ellenőrzési hivatalát vizsgálatra kérték, de ez sohasem történt meg. Ezt bejelentettem a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetéhez, aztán kértem az igazgatóságot, hogy írja elő a KPMG számára a Világbank belső ellenőrzésének vizsgálatát. A KPMG nem követte a vizsgálati előírásokat, ezért ezt bejelentettem az állami vállalkozás felügyeleti bizottságnak, bejelentettem a SEC-nek. De mivel a SEC-et nem lehet azzal zavarni, hogy utasítsa rendre a Federal Reserve rendszert a bennfentes kereskedelem miatt, természetesen nem voltak hajlandók a Világbank kötvényeit sem rendbe tenni. Ezért vettem egy világbanki kötvényt, és az értéktőzsdei törvény alapján pert indítottam, és - XXXVII -

108 elmentem az államok összes legfőbb ügyészéhez, és elmondtam, hogy kötelesek gondoskodni róla, hogy a kötvénytulajdonosok pontos pénzügyi információkat kapjanak az államokban, és elmentem a Tőzsdefelügyeletek Nemzetközi Szervezetéhez is. A Világbankot tehát megfelelővé kell tenni, biztosítani kell az átláthatóságot a tőkepiacokon, a Federal Reserve rendszer bennfentes kereskedelmét pedig rövid időn belül meg kell szüntetni. - Biztonságban érzi magát a kiszivárogtatások miatt, úgy értem, hogy Önt elbocsátották? - Tudja, néhány nagyon csodálatos informátorral dolgozom együtt; különösen Mark Novitskyt kell megemlítenem, aki beszámolt a bennfentes kereskedelemről a Teletech pontatlan pénzügyi jelentéséről, ez az a cég, amely amerikai polgárok után kémkedik. Amikor az informátorok együttműködnek, összehasonlítják feljegyzéseiket és információkat osztanak meg, akkor az ember nagyon pontos képet kap. Emellett szeretném megemlíteni Larry Harrisont, aki az én PR társam. Amikor vannak emberek, akikkel együtt dolgozhatunk, akkor nem könnyű az informátorokat leállítani, együtt megerősödünk. - Úgy érzi, hogy meghallgatják Önt? Változik valami? - Ez az, amire az Önök nézőközönségét szeretném kérni. - Úgy érzi, hogy változik valami a rendszerben, ha leleplezi azt? - Igen, teljes mértékben! Arra a sok emberre gondolok, akik meghallják üzenetemet, és beleássák magukat ezekbe az információkba, és mindennap üzeneteket küldenek nekem. Átmennek egymáshoz, a szomszédjaikhoz, hogy megbeszéljék, mi folyik igazából. Nem hiszem, hogy a fősodratú médiának olyan nagy közönsége lesz, mint amekkorát mi szerzőnk meg. - Vannak felszabadítási mozgalmak, amelyek ténylegesen most erősödnek meg, mint például a Bitcoin 18. Tudnak ezek valaha is a hagyományos rendszer erős ellenfelévé válni? - Azt hiszem, olyan erővé válnak, amit igenis figyelembe kell venni. Ez magától értetődik. Vannak más hasonló fizetőrendszerek is, amelyek egyre erősödnek. Igen, azt hiszem, olyan világban lesz részünk, ahol sok a választási lehetőség, és a törvényes fizetőeszköznek nem az lesz a célja, hogy adósságba sodorja és bebörtönözze az embereket. - Használja már a Bitcoint? - Ez jó kérdés. Próbálom megtanulni. Van egy konferencia, amit most szerveznek, és próbálok ott kiigazodni rajta. - Karen, nagyon köszönöm, hogy eljött! Ez volt a mai műsorunk. Vendégünk Karen Hudes volt, a Világbank volt vezető jogtanácsosa, bennfentese. Köszönjük, hogy néztek bennünket, és legközelebb is várjuk Önöket a SophieCo-nál. Forrás: 18 Bitcoin: az univerzális kiegészítő pénz? - XXXVIII -

109 Munkanélküliség növekedése az Eurostat Harmonised unemployment rate by sex c. oldala alapján Munkanélküliségi ráta terület év, hó Code: teilm020 Eurózóna (összetétel változás) Eurózóna (17 ország) Eurózóna (16 ország) EU (28 ország) EU (27 ország) EU (15 ország) Belgium Bulgaria Czech Republic Denmark Germany Estonia : Ireland Greece : : Spain France Croatia Italy Cyprus Latvia : : : Lithuania Luxembourg Hungary : Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovenia Slovakia Finland Sweden United Kingdom : : Iceland Norway : Turkey : : United States Japan XXXIX -

110 GDP adatok a Public opinion in the European Union és az MTI adatai alapján A GDP alakulása Euróban és PPS-ben (vásárlóerő-egységben) egységben) összesen (GDP) és egy főre vetítve (GDP per capita) - XL -

111 - XLI -

112 Részletek az Eurostat Jövedelemeloszlási statisztika c. tanulmányából Az egyes országok életszínvonalának összehasonlítása gyakran az egy főre jutó bruttó hazai terméken (GDP ld. előző oldalak) alapul, amely pénzben fejezi ki, mennyire jómódú egy adott ország a másikhoz viszonyítva. Ez a kiemelt mutatószám azonban keveset árul el a jövedelem országon belüli eloszlásáról, és olyan, nem anyagi tényezőkről sem ad tájékoztatást, amelyeknek jelentős szerepük lehet az adott népesség életminőségének meghatározásában. A jövedelemeloszlás egyenlőtlenségei egyrészről arra ösztönözhetik az embereket, hogy munkával, innovációval vagy új készségek elsajátításával helyzetük javítására törekedjenek. Másrészről azonban, az ilyen jövedelemegyenlőtlenségeket gyakran hozzák összefüggésbe a bűnözéssel, a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel ben az EU-27 lakosságának 16,4 %-a volt kitéve az elszegényedés kockázatának a szociális transzferek után (lásd az 1. ábrát). Ez a nemzeti adatok súlyozott átlagaként számított részarány azonban nem világít rá az uniós tagállamok között fennálló számottevő különbségekre. A lakosság több mint egyötöde volt kitéve az elszegényedés kockázatának hat országban, így Lettországban (21,3 %), Romániában (21,1 %), Bulgáriában (20,7 %), Spanyolországban (20,7 %), Litvániában (20,2 %) és Görögországban (20,1 %). Az elszegényedés kockázatának kitettek aránya Hollandiában (10,3 %) és a Cseh Köztársaságban (9,0 %), volt a legalacsonyabb. A közölt adatok szerint viszonylag alacsony volt az elszegényedés kockázatának kitett lakosság aránya Norvégiában (11,2 %) és Izlandon (9,8 %) is. 1. ábra: Szegénységi ráta és küszöb, Forrás: Eurostat(ilc_li01) és (ilc_li02) A (szociális transzferek figyelembevételével számított) szegénységi ráta általában véve viszonylag stabil maradt egyik évről a másikra (lásd az 1. táblázatot). - XLII -

113 1. táblázat: Szegénységi ráta a szociális transzferek után, (%) - Forrás: Eurostat (ilc_li02) A munkanélküliek kiemelten kiszolgáltatott csoportot alkotnak: a munkanélküliek közel fele (45,0 %) ki volt téve 2010-ben az elszegényedés kockázatának az EU-27 területén. Megközelítőleg minden hetedik nyugdíjas (13,9 %) volt kitéve a szegénység kockázatának az EU-27 területén 2010-ben. A kormányok, a politikai döntéshozók és általában véve a társadalom nem tudja leküzdeni a szegénységet és a társadalmi kirekesztést annak vizsgálata nélkül, hogy a jövedelemegyenlőtlenségi problémák gazdasági vagy társadalmi jellegűek-e. A gazdasági egyenlőtlenségre vonatkozó adatok különösen fontosak a relatív szegénység felméréséhez, mivel a gazdasági erőforrások eloszlása közvetlenül befolyásolhatja a szegénység mértékét és mélységét (lásd a 3. ábrát) ben jelentős jövedelemeloszlási egyenlőtlenségek álltak fenn az EU-27 népességének körében: a népesség legmagasabb ekvivalens rendelkezésre álló jövedelemmel rendelkező 20 %-a ötször annyit keresett, mint a legalacsonyabb ekvivalens rendelkezésre álló jövedelemmel rendelkező 20 %-a. - XLIII -

114 3. ábra: A jövedelemeloszlás egyenlőtlensége, 2010 (jövedelmi ötödök aránya) - Forrás: Eurostat (ilc_di11) A nyugdíjrendszerek fontos szerepet játszhatnak az idősek körében tapasztalható szegénység kezelésében. E tekintetben érdemes összehasonlítani az idősek jövedelmét a népesség többi részének jövedelmével. Az EU-27 egészét tekintve 2010-ben a 65. életévét betöltött népesség medián jövedelme a 65 év alatti népesség medián jövedelmének 88 %-a volt (lásd a 4. ábrát). Az uniós tagállamok közül csak Magyarországon és Luxemburgban volt magasabb az idősebbek jövedelme a 65 évesnél fiatalabbakénál. 4. ábra: Relatív medián jövedelem hányadosa, 2010 (a 65 év felettiek medián ekvivalens rendelkezésre álló jövedelemének és a 65 év alattiak medián ekvivalens rendelkezésre álló jövedelemének hányadosa) - Forrás: Eurostat (ilc_pnp2) Szociális védelmi intézkedések alkalmazásával visszaszorítható a szegénység és a társadalmi kirekesztés. E célt szolgáló intézkedés lehet például a segélyezés. A szociális védelmi intézkedések eredményessége értékelhető többek között a szegénységi mutatóknak a szociális transzferek előtti és utáni összehasonlításával (lásd a 2. ábrát). A szociális transzferek 2010-ben az EU-27 népességének körében a transzferek előtti 25,9 %-ról a transzferek utáni 16,4 %-ra csökkentették a szegénységi arányt, ezzel az egyébként az elszegényedés kockázatának kitett lakosság közel 37 %-át a szegénységi küszöb fölé emelték. - XLIV -

115 2. ábra: Szegénységi ráta a szociális transzferek előtt és után, 2010 (1) (%) - Forrás: Eurostat (ilc_li02) és (ilc_li10) - XLV -

116 Részletek az Eurobarometer Egy évvel a évi európai választások előtt: Gazdasági és társadalmi kérdések c. tanulmányából Minden ötödik európai úgy véli, hogy az Európai Unió a legalkalmasabb szereplő arra, hogy hatékonyan fellépjen a gazdasági és pénzügyi válság hatásai ellen. Körülbelül ugyanennyien a nemzeti kormányt tartják a legalkalmasabbnak erre a feladatra. A válsággal való megbirkózás céljából az európai polgárok nagy többsége továbbra is a tagállamok közötti együttműködést preferálja a különálló intézkedésekkel szemben, annak ellenére, hogy ez utóbbi támogatottsága egyre nő. Nagyon kevesen érzik úgy, hogy az euró mérsékelte volna a válság hatásait, azonban a gazdasági és szociális válság ellenére is növekszik az ezzel egyetértők száma. A válsággal szembeni reakciók Minden második európai polgár (50%, -5) úgy véli, hogy jobban védve lenne a jelenlegi válsággal szemben, ha országa a többi uniós országgal együttműködve hozna intézkedéseket, míg 41%-uk (+3) akkor érezné magát jobban védve, ha országa egyénileg hozna intézkedéseket. A tagállamok összehangolt intézkedései tekintetében 14 százalékpontos különbség figyelhető meg az euróövezethez tartozó tagállamok (55%) és az azon kívüli országok (41%) között. Országos bontásban megfigyelhető, hogy Észtországban (71%, +9), Németországban (66%, -1), Máltán (66%, -1) és Finnországban (66%, -3) a válaszadók inkább az összehangolt intézkedéseket preferálják, míg az Egyesült Királyságban (61%,-1), Cipruson (53%, +4), Magyarországon (48%, +6) és Csehországban (48%, -4) az állampolgárok inkább a különálló intézkedéseket tekintik a válsággal való megbirkózás hatékonyabb módjának. A tagállamok közötti koordinációt a vezető beosztásúak (61%) és a diákok (58%), az egyéni intézkedéseket pedig a munkanélküliek (46%) és a munkások (44%) támogatják a leginkább. - XLVI -

117 - XLVII -

118 - XLVIII -

119 Mely szereplő tud a leghatékonyabban fellépni a válság következményeivel szemben? Az európai polgárok véleménye szerint a gazdasági és pénzügyi válság következményeivel szemben az Európai Unió (22%) és a nemzeti kormányok (21%) tudnak a leghatékonyabban fellépni. - XLIX -

120 - L -

121 - LI -

122 Kiemelt szakpolitikák válság idején Arra a kérdésre, hogy a válsággal összefüggésben mely szakpolitikákkal kell kiemelten foglalkozni, az európai polgárok döntő többsége (74%-a, 2012 júniusához képest +2) a foglalkoztatást és a munkanélküliség leküzdését jelölte meg, e mögött messze elmaradva pedig a növekedés újraindítása (35%, =) és a vásárlóerő és az infláció elleni küzdelem (34%, -1) szerepelt. - LII -

123 - LIII -

124 - LIV -

125 Az euró szerepe Habár egyre kevesebben, mégis a többség (51%, -3) véli úgy, hogy az euró összességében nem mérsékelte a válság negatív hatásait, ugyanakkor emelkedik azok száma, akik szerint igen (38%, +4). A tagállamok szintjére bontva megállapítható, hogy Lengyelországban (42%, +15), Németországban (41%, +13) és Észtországban (40%, +12) emelkedett a leginkább azok aránya, akik szerint az euró mérsékelte a válság hatásait. Ezzel szemben Hollandiában (26%, -7), Spanyolországban (27%, -5) és Görögországban (37%, -3) tapasztalható a legjelentősebb csökkenés e tekintetben. Több férfi (41%) mint nő (35%) véli úgy, hogy az euró összességében mérsékelte a válság hatásait. A vezető beosztásúak (43%), a munkavállalók (41%) és a diákok (41%) között is elterjedtebb ez a nézet. Ezzel szemben a munkanélküliek (55%) és a háztartásbeliek (53%) körében vélik a legtöbben úgy, hogy az euró összességében nem mérsékelte a válság hatásait. Megjegyzendő, hogy a vidéken élők körében (55%) inkább elterjedt ez a nézet, mint a kis és közepes méretű városok (50%) vagy a nagyvárosok (48%) lakosai között. - LV -

126 - LVI -

127 - LVII -

128 Milyen lesz az euróövezet 2025-ben? A válaszadók nagy része úgy véli, hogy 2025-ben már euróval fizethet országában. Ezt a nézetet az alábbi hét, euróövezeten kívüli tagállam osztja leginkább: Lettország (90%), Horvátország (79%), Litvánia (75%), Románia (67%), Lengyelország (60%), Magyarország (55%) és Bulgária (52%). Ezzel szemben az Egyesült Királyság válaszadóinak 71%-a, Svédországénak pedig 62%-a az ellenkező véleményen van. Két országban holtverseny alakult ki a kérdésre adott válaszok tekintetében: Dániában 49% válaszolt igennel és ugyanennyi nemmel, Csehországban pedig 47% igennel és ugyanennyi nemmel. - LVIII -

129 - LIX -

130 - LX -

131 Az Európai Unió költségvetése Az európaiak közel kétötöde (39%) úgy véli, hogy az Európai Unió költségvetésére szánt százalékarány megfelelő. - LXI -

132 - LXII -

133 - LXIII -

134 Az Európai Unió költségvetésének prioritásai A költségvetésből milyen területeket kellene kiemelten finanszírozni? A jelenlegi gazdasági és társadalmi válság idején nem meglepő, hogy a következőket sorolták fel: - szociális ügyek és foglalkoztatás (50%) - gazdasági növekedés (48%) - oktatás és képzés (43%) - közegészségügy (41%). - LXIV -

135 - LXV -

136 - LXVI -

137 - LXVII -

138 A bankrendszer átfogó reformja Az Európai Parlament több mint egy éve számtalan alkalommal szorgalmazta egy uniós szintű bankunió létrehozását. A felmérést követően pár nappal, június én összeült ECOFIN Tanács általános megközelítést fogadott el a kérdésben szeptember 12-én az Európai Parlament végleges beleegyezését adta egy európai bankfelügyeleti mechanizmus kialakításához, melynek célja, hogy megelőzze a jövőbeli zavarokat az Unió bankszektorában, és amely jelentős lépésnek tekinthető a jövőbeli európai bankunió irányába. A válaszadók többsége a felvetett kérdéskörök mindegyike esetén jobbnak tartja, ha nem nemzeti, hanem európai szintű döntések születnek. Jelentős, az egyes felvetett kérdésköröktől függően 11 és 18 százalékpont közötti a különbség azonban az euróövezeti és az azon kívüli országok között. A bankok felügyelete és ellenőrzése: 54% szerint európai szinten hatékonyabb Az állampolgári bankbetétek garantálása: 47% szerint európai szinten hatékonyabb (45% szerint pedig nemzeti szinten hatékonyabb) A nehéz helyzetbe került bankok támogatása: 57% szerint európai szinten hatékonyabb Jelentős különbségek tapasztalhatók az euróövezeti és az azon kívüli országok között: az előbbiek nagyobb számban vélekednek úgy, hogy ezeket az intézkedéseket európai szinten hatékonyabban lehetne kezelni. Az euróövezeten kívüli tagállamok válaszadói szerint azonban a négy intézkedésből három esetében nemzeti szintű megvalósítás lenne a kívánatos. - LXVIII -

139 - LXIX -

140 - LXX -

141 Az európai gazdasági teljesítmény javítására irányuló három kezdeményezés Mi lenne az a három kezdeményezés, amellyel a leginkább lehetne javítani Európa gazdasági teljesítményét. - A szakképzés és az oktatás javítása (47%) - A költségvetési hiányok és az államadósságok csökkentése (32%) - A vállalkozásalapítás megkönnyítése (32%) - LXXI -

142 - LXXII -

143 - LXXIII -

144 Az európaiak és a globalizáció 2025-ig előretekintve ig előretekintve mely szereplő van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez? Az európaiak közel fele (49%) úgy véli, hogy az Európai Unió a legalkalmasabb. Ezt a választ a nemzeti kormányok (43%) és a magánvállalkozások (30%) követik. - Továbbra is 2025-ig előretekintve mely szereplő van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy megvédje az európaiakat a globalizáció negatív hatásaitól? Erre a feladatra az európai polgárok az Európai Uniót és a nemzeti kormányokat egyforma arányban látják alkalmasnak (49-49%). Ezeket a nem kormányzati szervezetek (19%) és a magánvállalkozások (18%) követik. - Mely ország vagy régió lesz a legjelentősebb világgazdasági hatalom 2025-ben? A felmérés keretében hasznosnak bizonyult azt is megvizsgálni, hogyan vélekednek az európaiak 2025 gazdasági erőviszonyairól. Az európai polgárok közel háromnegyede (73%) szerint 2025-ben Kína lesz a legjelentősebb világgazdasági hatalom, megelőzve az Egyesült Államokat (51%) és az Európai Uniót (24%). - LXXIV -

145 - LXXV -

146 - LXXVI -

147 - LXXVII -

148 - LXXVIII -

149 - LXXIX -

150 - LXXX -

151 - LXXXI -

152 - LXXXII -

153 - LXXXIII -

154 Részletek a Republikon Intézet Viszonyunk az Unióhoz: euroszkeptikusok, mérsékelt EU-támogatók és föderalisták c. tanulmányából (A tanulmány forrása az Eubarometer Public opinion in the European Union c. tanulmánya) Az Eurobarometer egy 2012-es felmérése alapján 19 a Republikon Intézet komplex indexet készített, amelynek alapján három kategóriát különítettünk el: föderalistáknak nevezzük azokat, akik kifejezetten támogatnák az EU központi jogosítványainak bővítését: például közös kül- és védelempolitikát és összeurópai pártokat szeretnének. Mérsékelt EU-támogatóknak neveztük azokat, akik hangot adnak fenntartásuknak az Unió jelenlegi helyzetével kapcsolatban, de összességében inkább bizalommal tekintenek az EU-jövőjére. Végül euroszkeptikusnak nevezzük azokat, akiknek kifejezetten negatív az Unió jelenlegi helyzetéről alkotott képe, és igazán a továbbiakban sem remélnek javulást. 20 Idézet a Republikon Intézet tanulmányából: Az európaiak 31 százaléka vall föderalista nézeteket, 32 százalékuk euroszkeptikus, míg 37 százalékukat találtuk mérsékelt EU-támogatónak. Ezek az arányok egyfelől jól mutatják az Unió állampolgárainak megosztottságát, ám ez arra is bizonyíték, hogy a polgárok jelentős többsége inkább az EU mellett teszi le voksát még ha a jövő együttműködésének formájában és mélységében nem is értenek teljesen egyet. A fent bemutatott arányok azonban országonként igen jelentősen eltérnek: némely társadalmakban a föderalisták kerülnek többségbe és találtunk olyan nemzetet is, ahol az euroszkeptikusok alkotják a társadalom abszolút többségét. Az európai társadalom meglehetősen megosztott az Unióhoz való viszonya alapján, egyszerre van jelen egy erős euroszkeptikus réteg, akik rossznak látják a helyzetet és pesszimisták a közös jövőt illetően, ám ugyanekkora csoportot alkotnak azok a föderalisták, akik a minél szorosabb együttműködést szorgalmaznák. A középen állók véleményét ugyan mérsékelt eurooptimizmus jellemzi, ám komoly fenntartásaik nekik is vannak. Érdemes továbbá látni, hogy bizonyos társadalmak vészesen polarizálódnak: a görög társadalom szinte szétszakad a két kérdés mentén: középső, mérsékelt véleményen igen kevesen vannak. A térképre nézve azt látjuk, hogy az euroszkeptikus álláspont elterjedésének kevésbé vannak egyértelmű történelmi-földrajzi okai, és nem is az uniós tagság idejével függ össze nem minden nyugat-európai országot sorolhatunk az euroszkeptikus országok közé, tény ugyanakkor, hogy a legkevésbé szkeptikus országok a 2004 után csatlakozott országok közül kerültek ki. A sok tekintetben hasonlóan viselkedő közép-kelet-európai országok megosztottsága is látványos: elég csak a cseh társadalom 40 százalék fölötti és a román társadalom 20 százalék alatti euroszkeptikus rétegére gondolni. A klasszikus demográfiai változók szerepe ugyanakkor igen erős és hasonló a tagországok többségében. A fiatalok körében lényegében mindenhol, számottevően alacsonyabb az euroszkeptikusok aránya: ez egyfelől meglepő lehet, hiszen a legfiatalabbak hagyományosan erős bázisai a radikális pártoknak melyek igen gyakran EU-ellenesek. Másfelől azt is tudjuk, hogy a mai fiatalok a leginkább haszonélvezői az európai együttműködés nyújtotta lehetőségeknek legyen szó tanulásról, utazásról, munkavállalásról. Ezen adatok arra engednek következtetni, hogy ezek az előnyök működnek: a személyes élmények megerősítik az unióról alkotott pozitív képet. A másik fontos, minden országban erős hatást mutató szempont az anyagi biztonság: a rossz helyzetben, nehezen élők között mindenhol felerősödik az unióval szembeni ellenséges, elutasító hangnem. A szakirodalomból ismert jelenség, hogy havi megélhetési gondokkal küzdők gyakran maguknál nagyobb szereplőket, hatalmakat hibáztatnak nehéz helyzetük miatt: az Európai Unió erre a szerepre tökéletesen megfelel. 19 Public opinion in the European Union 20 Viszonyunk az unióhoz euroszkeptikusok, mérsékelt EU-támogatók és föderalisták szinopszis - LXXXIV -

155 A tanulmányban szereplő ábrák: Euroszkeptikusok aránya az Unió tagországaiban, LXXXV -

156 A három kategória aránya az egyes társadalmon belül, Euroszkeptikusok aránya, településtípus szerint: a sorba rendezés alapja a kategóriák közti különbség - LXXXVI -

Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések

Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. szeptember 15. Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és

Részletesebben

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott neoliberális diktátum és a Szent Korona Értékrend szabadság-őrző intézkedéseinek összehasonlítása Felépítés 1. nap

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

Karcagi járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.xls

Karcagi járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.xls Jász-Nagykun Nagykun-Szolnok megye Karcagi járás Honlap: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/karcagj.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=1616&fullsize=1

Részletesebben

Békés. megye. Békéscsabai járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.

Békés. megye. Békéscsabai járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj. Békés megye Békéscsabai járás Honlap: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=1587&fullsize=1

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Veszprém megye. Balatonalmádi járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij.

Veszprém megye. Balatonalmádi járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij. Veszprém megye Balatonalmádi járás Honlap: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/balatonalmadij.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=1645&fullsize=1

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan 25.05.2005-31.12.2005 A beállított feltételeknek 826 felel meg a(z) 826 válaszból. Jelölje meg vállalkozásának

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Működőtőke-befektetések Adatok és tények Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.7.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 189/19 A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. július 19.) a 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról (az értesítés a C(2010) 4889. számú dokumentummal

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban Karmazin György Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) regionalitásért és rendezvényekért felelős alelnök BI-KA Logisztika Kft. tulajdonos A hazai szállítmányozók és logisztikai

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Pártfüggetlen magyarországi és európai népszavazások kezdeményezése Magyarország és Európa minden országa szabadságának visszaállításáért

Pártfüggetlen magyarországi és európai népszavazások kezdeményezése Magyarország és Európa minden országa szabadságának visszaállításáért Sajtótájékoztató anyag Pártfüggetlen magyarországi és európai népszavazások kezdeményezése Magyarország és Európa minden országa szabadságának visszaállításáért A kezdeményezés előterjesztője: dr. Halász

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények)

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Makó Csaba Szociológiai Kutatóintézet Magyar Tudományos Akadémia,

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22 Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.16. COM(2014) 363 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Összegző jelentés az ivóvíz minőségéről az EU-ban a 98/83/EK irányelv szerinti, a 2008 2010 közötti időszakra vonatkozó

Részletesebben

INFORMÁCIÓKÉRÉS A CSALÁDI JUTTATÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL A CSALÁDTAGOK LAKÓHELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN

INFORMÁCIÓKÉRÉS A CSALÁDI JUTTATÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL A CSALÁDTAGOK LAKÓHELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 4. oldalon E 411 ( 1 ) INFORMÁCIÓKÉRÉS A CSALÁDI JUTTATÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL A CSALÁDTAGOK LAKÓHELYE

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény

Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény 31/03/2008-28/04/2008 A beállított feltételeknek 371 felel meg a(z) 371 válaszból 0. A válaszadó adatai Ország DE - Németország 58 (15.6%) PL - Lengyelország

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG

NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG Candidate Countries Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 2004.1 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A TAGJELÖLT ÉS CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN Terepmunka: 2004 február-március Nyilvánosságra hozatal: 2004 július

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 215.11.26. COM(215) 691 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A riasztási

Részletesebben

dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe

dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe dr. Morvai Krisztina EU-parlamenti képviselőasszony felkérésére írt tanulmány Tartalom Tartalom Bevezetés. Az európai föderációról

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN dr.balogh László MMESZ elnöke mmesz11@gmail.com MET ENERGIA FÓRUM 2011.06.8-9. BALATONALMÁDI BEMUTATKOZUNK

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9

2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9 2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9 A BIZOTTSÁG 653/2007/EK RENDELETE (2007. június 13.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok

Részletesebben