E-Adóellenőrzési Tanácsadó

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-Adóellenőrzési Tanácsadó"

Átírás

1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat október IX. évfolyam 10. szám Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! ILLETÉK évi jelentősebb illetékváltozások Írta: dr. Tóth György főtanácsos NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály január 1-jétől jelentős változások történtek az illetékekről szóló évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.): radikálisan leegyszerűsödtek az öröklési és ajándékozási illetékmértékek, illetve megvalósult az egykulcsos illetékrendszer a visszterhes vagyonátruházás körében. Az öröklési és ajándékozási illetékkel kapcsolatos változások Az öröklési illetékkötelezettség megállapítása az egyik legnehezebb feladat az illetékkiszabás során, hiszen ig nem csupán az illetékalap megállapítása volt bonyolult, de az öröklési és az ajándékozási illeték sávosan progreszszív kulcsainak a száma is több tucat volt. Az újonnan kialakított szabályozás teljesen átalakította az öröklési és az ehhez szorosan kapcsolódó ajándékozási illetékmértékek rendszerét a január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben. Megszűnt a rokonsági kapcsolatokhoz és a szerzett va- Tartalom 1 ILLETÉK évi jelentősebb illetékváltozások 6 ART. Az önellenőrzési pótlék legfontosabb szabályai 8 ÁFA A beszerzés tényének bizonyítása 11 EHO Az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségének változó szabályai 13 OLVASÓI KÉRDÉSEK Számla befogadása pénzforgalmi adózást választó cégtől Tulajdonjogának ellenérték fejében történő átruházása Magánszeméllyel szemben fennálló követelés vásárlása Szerzők: Bonácz Zsolt adószakértő Botházy Béla NAV, Ellenőrzési osztály dr. Kovács Ferenc - adószakértő Lepsényi Mária NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Morvai Edina senior adótanácsadó, WTS Klient Adótanácsadó Kft. dr. Németh Nóra NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Széll Zoltánné NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tisztelt Olvasónk! A szakmai folyóirat előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Adózással kapcsolatos kérdését az hu címen várjuk. Honlapunkról - - a JOG- SZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2013 Az Ön jelszava: segedletek368 A kézirat lezárásának dátuma: szeptember 27. Üdvözlettel: Szabó Attila Termékmenedzser 1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó október, IX. évfolyam 10. szám

2 gyon értékéhez igazodó illetékmértékek rendszere, de a lakástulajdon szerzése továbbra is preferált maradt. Ezzel összesen két-két illetékkulcs maradt az öröklésre és az ajándékozásra a korábbi tizennyolc-tizennyolc helyett, vagyis már csupán egy kedvezményesebb illetékkulcs irányadó a lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzésére (9%), és egy másik, általános kulcs (18%) minden egyéb vagyontárgyra (ingóra, lakásnak nem minősülő egyéb ingatlanra), függetlenül a megszerzett vagyon értékétől és az örökhagyóörökös, ajándékozó-megajándékozott közötti rokoni kapcsolattól. Természetesen a változás nem érinti az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentességét, mert az ilyen ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradtak január 1-jétől további változás az öröklési illetékek körében, hogy a túlélő házastárs által megszerzett örökrész is már teljes öröklési illetékmentességet élvez. A módosítás összhangban van a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (új Ptk.) örökhagyó túlélő házastársának törvényes öröklésére vonatkozó szabályaival, mert az új szabályozás alapján az özvegy is állagörökössé válik, vagyis a gyermekrész őt is megilleti a hagyaték többi részéből az örökhagyóval közösen lakott lakás és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló holtig tartó haszonélvezeti jogon felül. Az özvegyet tehát az egyenes ági rokonokhoz hasonlóan a korábbi szabályozás szerinti, az általa megszerzett örökrész tiszta értékéből őt megillető 20 millió forintos mentesség helyett értékhatár nélküli öröklési illetékmentesség illeti meg. Rendkívül fontos tudni, hogy az özvegy öröklési illetékmentességét már a folyamatban lévő ügyekben is alkalmaznia kell az adóhatóságnak, vagyis mindazon ügyekben, melyeket január 1-jéig jogerősen még nem bírált el. Ez azt jelenti, hogy ha az örökhagyó 2012 szeptemberében hunyt el, és a közjegyző a hagyatékot 2012 októberében bejelentette az adóhatósághoz, de az adóhatóság január 1-jéig még nem bocsátott ki fizetési meghagyást, vagy kibocsátott, de az nem vált jogerőssé eddig az időpontig, akkor az új szabályokat az adóhatóságnak kötelező figyelembe vennie a döntéshozatal során. Természetesen az Itv. 78. (1) bekezdése szerinti szabály az özvegy öröklési illetékmentessége esetén is alkalmazandó, vagyis az adóhatóság fizetési meghagyást nem bocsát ki, a döntését csak az ügyiratra jegyzi fel hasonlóan az egyenes ági rokonok illetékmentességéhez. Mind az öröklésnél, mind az ajándékozásnál megszűnt január 1-jétől a takarékbetét megszerzésének illetékmentessége. (E szabálynak különös jelentőséget az ad, hogy az Itv. értelmező rendelkezése alapján a bankszámlák közötti átutalás is a takarékbetét megszerzésének minősült.) Így a január 1-jét követően illetékkiszabásra bejelentett ügyletek esetében már csak az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás keretében történt banki átutalás, illetve az egyenes ági rokon (felmenő, illetve leszármazó) bankszámláján elhelyezett pénzösszeg öröklése mentesül az illeték alól. Amennyiben az örökös ideértve az ismertetett szabályok alapján az özvegyet is vagy a megajándékozott nem egyenes ági rokon, akkor az ingó megszerzésére vonatkozó általános illetékmérték alapján ami január 1-jétől 18% kell megfizetni az öröklési vagy ajándékozási illetéket, ha egyéb tárgyi illetékmentesség nem érvényesíthető. A jogalkalmazás során azonban problémákat okozott a jogszabály-módosításnak hatályba léptető rendelkezése. Hiába keletkezett ugyanis az illetékkötelezettség még ben, ha az illetékkiszabásra történő bejelentés január 1-jét követően történt meg, akkor a vagyonszerzés után illetéket meg kellett fizetni. Az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló évi CIII. törvény ezt úgy korrigálta, hogy a mentesség alkalmazását még lehetővé teszi azokban az ügyekben, me október, IX. évfolyam 10. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

3 lyekben az illetékkötelezettség január 1-jét megelőzően keletkezett. Vagyis ha a vagyonszerző bankszámlájára még 2012-ben érkezett az átutalás, illetékfizetési kötelezettsége így már akkor sem keletkezik, ha az illetékkiszabásra bejelentés (vagy a vagyonszerzés állami adóhatóság tudomására jutása) január 1-jét követően történt. A évi CIII. törvény módosította június 30-ai hatállyal az Itv. 17. (1) bekezdés o) pontjának illetékmentességét is. A módosítás következtében a magánszeméllyel szemben fennálló, pénzügyi intézmény által elengedett követelés már csak abban az esetben mentes az ajándékozási illeték alól, ha a követelés elengedése az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján és a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti független felek között történik. Az Szja tv pontja szerint független feleknek azok a személyek (természetes személyek, jogi személyek, egyéb szervezetek) minősülnek, amelyek (akik) között nem áll fenn olyan szoros gazdasági, jogi kapcsolat, amelynek révén legalább az egyik fél meghatározó befolyást képes gyakorolni a másik fél gazdasági döntéseire, vagy amelynek révén a felek egymással szoros együttműködésben folytatják tevékenységüket. Az Szja tv. arról is rendelkezik, hogy nem tekinthetők független feleknek az egymással munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban álló személyek, továbbá a társas vállalkozás és a benne akár közvetlenül, akár közvetve a közeli hozzátartozókat megillető jogokat együttesen számítva többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező magánszemély. Szintén a követelés elengedését érintő változás az, hogy az Itv. 17. (1) bekezdés t) pontja (a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött deviza alapú kölcsön és a deviza alapú pénzügyi lízingszerződésből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztése miatt megszűnő kötelezettség ajándékozási illetékmentessége) hatályon kívül helyezésre került. Az adózók számára kevésbé ismert rendelkezés, hogy január 1-jétől az egyenes ági rokonok közötti ajándékozást már nem kell külön bejelenteni illetékkiszabásra az állami adóhatósághoz. A visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó változások január 1-jétől valamennyi visszterhes vagyonszerzésre kivéve a gépjármű-vagyonszerzést, mert ott az illeték mértékét továbbra is a gépjármű életkora és teljesítménye határozza meg egyetlen illetékkulcs került megállapításra. Az illeték mértéke megegyezik a visszterhes vagyonátruházási illeték évtől hatályos általános mértékével, vagyis ez a kulcs irányadó a lakásszerzésre, és egyben ez az illeték általános mértéke is, azaz minden visszterhes vagyonszerzés után ugyanakkora kulcs alapján kiszámított illetéket kell fizetni. Visszterhes vagyonátruházás esetén tehát a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke után 1 milliárd forintig 4% illetéket kell fizetni a lakás, az üzlet, de például az orvosi praxis jogának megszerzése után is. A forgalmi érték 1 milliárd forint feletti részéért fizetendő 2% illeték, az ingatlanonként 200 millió forintban meghatározott maximálisan fizetendő illeték, illetve az ingatlan résztulajdonának, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak és a vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan megszerzésének arányosítására vonatkozó részletszabályok nem változtak. Az egy kulcs legfőbb előnye az, hogy a január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott lakásvásárlások esetében már nem kell arányosítani, tehát 4 millió forintig már nem 2%, az afölötti részre pedig 4% az illeték mértéke, hanem a forgalmi érték teljes egészére 4% illetéket kell fizetni. (Ezzel egyébként feleslegessé vált a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog szerzése miatti arányosítás kötelezettsége is.) 3 E-Adóellenőrzési Tanácsadó október, IX. évfolyam 10. szám

4 A változások következtében január 1-jétől ugyan emelkedett a lakásvásárlás illetéke, de az új illetékkedvezmények, illetékmentességek (például a fiatal első lakásszerzők, illetve az egy éven belül értékesített lakáshoz képest kisebb értékű lakást vásárlók) ezt a negatív hatást kompenzálják. A lakás vásárlása után fizetendő illeték változását a következő táblázat mutatja be: A megszerzett lakás forgalmi értéke Ft millió forintig 2% = Ft 9 millió forint után 4% = Ft Összesen: Ft 13 millió forint után 4% Összesen: Ft. Az egykulcsos illetékrendszer megvalósításával párhuzamosan egységesítésre kerültek a lakástulajdon cseréjére és a cserét pótló vételi kedvezményre vonatkozó szabályok. A kettőnél több lakás cseréjére vonatkozó illetékjogi szabályozás túlságosan bonyolult volt, ezért január 1-jétől a cserét pótló vétel szabályai alapján kell kiszámítani ebben az esetben is az illeték alapját. Több lakástulajdon cseréje vagy egy éven belül több lakástulajdon vásárlása, értékesítése esetén a forgalmi értékkülönbözet megállapításánál minden egyes szerzéssel szemben csak egyetlen a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező elidegenítést lehet figyelembe venni. Amennyiben pedig a cserélő fél további lakásszerzéseivel szemben további lakások elidegenítése már nem vehető figyelembe, akkor e lakásszerzések illetékkötelezettségére az általános szabályokat kell alkalmazni. Több lakástulajdon cseréje esetén az egyes vagyonszerzők már nem olyan arányban viselik az illetéket, amilyen arányt az általuk megszerzett lakástulajdon forgalmi értéke képez a csereügyletben szereplő valamennyi lakástulajdon forgalmi értékének együttes összegében, hanem minden szerző külön-külön fizeti a forgalmi érték különbözete után a vagyonszerzési illetéket. A cserére és a cserét pótló vételi kedvezményre vonatkozó speciális illetékszabályokat csak magánszemélyek vehetik igénybe, gazdálkodó szervezetek nem. Amennyiben tehát a gazdálkodó szervezet cserével szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, akkor az Itv. 19. (2) bekezdése alapján az általános szabályok szerint a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke után kell az illetéket megfizetnie. Cserét pótló vétel esetében szintén ugyanez a helyzet, vagyis nem a szerzett és az értékesített lakás forgalmi értékének különbözete, hanem a vásárolt lakás forgalmi értéke után kell illetéket fizetnie a gazdálkodó szervezetnek. Rendkívül kedvező szabály a csere és a cserét pótló vétel esetében az, hogy ha a magánszemély elcseréli, illetve egy éven belül értékesíti korábbi lakástulajdonát, de a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az eladott, elcserélt lakáshoz képest kisebb forgalmi értékű, akkor a szerzett lakás után illetéket nem kell fizetni. (A korábban hatályos szabályok szerint az Itv. az egy éven belül eladott és vásárolt lakástulajdonok forgalmi értékének különbözetét [abszolút értékét] illetékeztette annak tehát nem volt jelentősége, hogy a szerzett lakás forgalmi értéke egyébként alacsonyabb volt, mint az értékesítetté, ezért az illetékkötelezettség a negatív illetékalap után is fennállt.) Például ha valaki 2012-ben forintért értékesítette a lakását, de forintért vásárolt helyette másik lakást, akkor az illeték alapja forint volt, ezután kellett az illetéket megfizetnie tól azonban már ebben az esetben illetékfizetési kötelezettség nem terheli az adózót, mert kevesebbért vett, mint amennyiért eladott. Ha a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke magasabb, mint amit értékesített/elcserélt a vagyonszerző, akkor ez a szabály természetesen nem alkalmazható. A példánál maradva: ha 8 millió forintért adta el az adózó a lakását és 13 millió forintért vásárolt, akkor 5 millió forint után 4%-os illetéket kell fizetnie 2013-tól október, IX. évfolyam 10. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

5 2013. január 1-jétől a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzésére vonatkozó illetékkedvezmény jelentősen kiszélesítésre került. Korábban a kedvezmény mértéke a fizetendő illeték 50%- áig terjedt, de összege legfeljebb forint lehetett, ha a vásárolt egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladta meg. A január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott lakások esetében a 8 millió forintos értékhatár 15 millió forintra emelkedett, és a korábbi forintos illetékkedvezmény is eltörlésre került. A módosítások a továbbiakban nem érintették annak a meghatározását, hogy ki minősül első lakástulajdont szerzőnek (akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga; a kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el; nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már igénybe vette), illetve a megemelt összeghatárú forgalmi érték mellett is alkalmazható a 35. életévét be nem töltött fiatal kérelmére a legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetés lehetősége. A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek továbbra is az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia. Az első lakást szerző fiatalok illetékkedvezményének változását a következő táblázat mutatja be: A megszerzett lakás forgalmi értéke Ft Ft Az illeték összege millió forintig 2% = Ft 4 millió forint után 4% = Ft Összesen: Ft Kedvezmény összege: Ft Fizetendő illeték: Ft A kedvezmény nem volt igénybe vehető, ezért az illetéket az általános szabályok szerint kellett megállapítani: 4 millió forintig 2% = Ft 9 millió forint után 4% = Ft Fizetendő illeték összesen: Ft 8 millió forint után 4% = Ft Kedvezmény összege: Ft Fizetendő illeték: Ft 13 millió forint után 4% = Ft Kedvezmény összege: Ft Fizetendő illeték: Ft Új illetékmentességi szabály a visszterhes vagyonátruházások esetében, hogy január 1-jétől az ingyenes vagyonszerzések (öröklés, ajándékozás) mellett már a visszterhes vagyonátruházás is mentes az illeték alól az egyenes ági rokonok között. Az alanyi kör értelemszerűen ugyanúgy a lemenő és felmenő rokonokra vonatkozik ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is, a házastársra viszont az ajándékozáshoz hasonlóan nem terjed ki az illetékmentesség. Lényeges különbség azonban az ajándékozáshoz képest, hogy az egyenes ági rokonok közötti visszterhes ügyleteket továbbra is be kell jelenteni az adóhatósághoz. 5 E-Adóellenőrzési Tanácsadó október, IX. évfolyam 10. szám

6 ADÓZÁS RENDJE Az önellenőrzési pótlék legfontosabb szabályai Írta: dr. Kovács Ferenc adószakértő Az önadózás alapelve, hogy az adózó adóját önmaga állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az önellenőrzés intézményének célja, hogy ha az adózó észleli, hogy bevallása nem felel meg a tényleges kötelezettségének, akkor ezt helyesbíteni tudja. Az önellenőrzéshez pótlékfizetési kötelezettség kapcsolódhat, jelen cikkünk e témakör legfontosabb szabályait tartalmazza. 1. Az önellenőrzési pótlék általános szabályai Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) 168. (1) bekezdése alapján, ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot kell fizetnie. A pótlékot csak akkor kell felszámítania az adózónak, ha az önellenőrzéssel módosított kötelezettség meghaladja az eredetileg bevallott kötelezettséget. Ellenkező esetben az adózó javára mutatkozó önellenőrzés esetén pótlékot nem kell felszámítani. [Art. 51. (2) bekezdés] Ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, nem minősül önellenőrzésnek. A késedelmes bevallás után nem önellenőrzési pótlékot, hanem (amennyiben erről az adóhatóság határozatot hoz) az Art (1) bekezdés b) pontja szerinti mulasztási bírságot kell fizetni. Az önellenőrzési pótlékot az adózónak kell megállapítania és bevallania. Az önellenőrzési pótlék bevallásának elmulasztása vagy a valósnál alacsonyabb összegben történő bevallása esetén nincs akadálya annak, hogy azt ellenőrzés keretében adókülönbözetként, esetleg adóhiányként állapítsa meg az adóhatóság. Az önellenőrzési pótlékot adónként és támogatási nemenként külön-külön kell megállapítani. Az egyes adónemek között a pótlék számítása szempontjából kiegyenlíteni nem lehet, vagyis nincs arra lehetőség, hogy amennyiben az önellenőrzési bevallásban szereplő egyik adónemben kötelezettségcsökkenés van, míg a másik adónemben ugyanolyan mértékű kötelezettségnövekedés, akkor e két különbség kioltja egymást, vagyis egyáltalán ne kellene önellenőrzési pótlékot fizetni. Az önellenőrzési pótlékot a módosított adóval együtt be kell vallani és ezzel egyidejűleg kell megfizetni. Ilyenkor a pótlék esedékessége az önellenőrzési bevallás benyújtásának időpontja. (Tehát ettől az időponttól a megfizetés elmaradása esetén késedelmi pótlékot is fizetni kell.) 2. Az önellenőrzési pótlék mértéke Az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék mértékéhez így a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazodik. Abban az esetben, ha az adózó első alkalommal helyesbíti egy adott bevallás adott kötelezettségét vagy támogatását, akkor az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 50%-a, ugyanazon költségvetési kapcsolat ismételt önellenőrzése esetén amennyiben az önellenőrzéshez pótlék is kapcsolódik az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 75%-a. Fontos kiemelni, hogy nincs jelentősége annak, hogy esetleg a korábbi önellenőrzésnél nem terhelte önellenőrzési pótlék az adózót. Az ismételt önellenőrzés miatt ha az önellenőrzés pótlékköteles felemelt mértékű önellenőrzési pótlék terheli az adózót. A pótlék felszámítása a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig történik. Az Art. 1. számú melléklet I. A) 8. pontja alapján az adózó adójáról és költségvetési támogatásáról október, IX. évfolyam 10. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

7 az 1. számú mellékletben meghatározott határidő utolsó napja előtt is benyújthatja bevallását. Ebben az esetben a bevallást csak önellenőrzéssel lehet helyesbíteni, az önellenőrzési pótlékot azonban a bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól kell csak felszámítani, az előzőekben kifejtettek szerint. 3. Speciális önellenőrzési pótlékszámítási módszerek 3.1. Korábban megfizetett adó Az önellenőrzési pótlék a bevallás helyesbítéséhez kapcsolódó jogkövetkezmény. A bevallás helyesbítése nincs összefüggésben az adó pénzügyi teljesítésével. Mégis az Art. tartalmazza azt a szabályt, hogy ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Fontos kiemelni, hogy amennyiben az általános szabályok szerint kiszámított önellenőrzési pótlék összege nem érné el az 1000/5000 Ftot, akkor ezen speciális szabályok alkalmazása miatt nem 1000/5000 Ft lesz az önellenőrzési pótlék összege, hanem a ténylegesen kiszámított (1000/5000 Ft-nál alacsonyabb) összeg, figyelemmel a kerekítési szabályokra Következő adómegállapítási időszakban levonható adó Ugyancsak előnyösebb az önellenőrzési pótlék megállapítása abban az esetben, ha az adózónál azért nem keletkezik pótlólagos fizetési kötelezettség, mert a bevallani és befizetni elmulasztott adó a következő adómegállapítási időszakban levonhatónak minősült volna, vagy az adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette. Ez esetben az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallási időszak közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Az adózó tehát először kiszámítja az általános szabályok szerint az önellenőrzési pótlék összegét, majd megállapítja a két bevallási időszak közötti késedelmi pótlék összegét, és az alacsonyabb összeg terheli önellenőrzési pótlék címén. Az önellenőrzési pótlékot a bevallani és megfizetni elmulasztott adó után minden esetben meg kell fizetni, tehát az adónemen belül más korrekciós tételekkel nem vonható össze az önellenőrzési pótlék alapja. Így előfordulhat, hogy az adott időszak bevallásához kapcsolódóan feltárt különbözet összességében az adózó javára mutatkozik (tehát elvileg nem terhelné önellenőrzési pótlék), de mivel az Art. speciális szabályt tartalmaz arra a bevallani és megfizetni elmulasztott adóra, ami a következő adómegállapítási időszakban levonhatónak minősült volna, így ezen összegrész után fennáll a pótlékmegállapítási (bevallási, megfizetési) kötelezettség. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként Több adómegállapítási időszak önellenőrzése Az Art (4) bekezdése szerint, ha több, egymást követő elszámolási időszak általános forgalmi adó bevallását azért kellett önellenőrizni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette, az önellenőrzési pótlék alapja az első téves adóbevallásban feltárt különbözet. E rendelkezés az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) szabályával van összefüggésben. Az Áfa tv. szerint az adómegállapítási időszakra megállapított nettó negatív adót kizárólag abban az esetben igényel- 7 E-Adóellenőrzési Tanácsadó október, IX. évfolyam 10. szám

8 heti vissza az adózó, ha a vonatkozó törvényben meghatározott feltételek teljesültek. Ennek hiányában az adózó a negatív összeget a következő adómegállapítási időszakra göngyölített adatként átviheti. Előfordulhat, hogy az adózó a göngyölített adat meghatározásánál tévedett, amit az Art. szabálya alapján önellenőrzéssel helyesbíthet. Abban az esetben, ha ez a helyesbítés több egymást követő időszak bevallását érinti, akkor az önellenőrzési pótlék alapja az első téves bevallásban feltárt különbözet. Előfordulhat, hogy az adózó az egymást követő időszakok bevallásának felülvizsgálatánál más hibát is feltár, aminek következtében az egyes bevallásokhoz eltérő adókülönbözet kapcsolódik. Ebben az esetben az önellenőrzési pótlék számításának menete a következő: az első téves adóbevallásban feltárt adókülönbözet után a feltárás időpontjáig kell az önellenőrzési pótlékot megállapítani, majd a következő adómegállapítási időszakkal kapcsolatosan feltárt adókülönbözet esetén csak az előző időszakhoz képest bekövetkező növekedés képezi az önellenőrzési pótlék alapját. Ennek alapján kell az önellenőrzési pótlék öszszegét kiszámítani és az önellenőrzési bevallásba bejegyezni. 4. Önellenőrzési pótlék alóli mentesség A magánszemély bevallását a kifizetőktől, munkáltatótól kapott igazolások alapján készíti el. Méltányos szabályt tartalmaz az Art (5) bekezdése, amikor kimondja, hogy nem kell pótlékot felszámítani, ha a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti. A rendelkezés egységben áll azzal a szabállyal, hogy a téves igazolás alapján elkészített bevallás után az adózónak bírságot fizetni nem kell. (Természetesen ilyen esetben az esetleges adóhiány megfizetése nem maradhat el.) Az Art (5) bekezdése értelemszerűen vonatkozik a magánszemély által végrehajtott, járulékkal kapcsolatos önellenőrzésére is, figyelemmel az Art. 30. (5) bekezdésére. Amennyiben tehát a magánszemély a jogszerűtlen nyilatkozatot a foglalkoztatónak felróható okból tette, akkor a helyesbítés pótlékmentesen tehető. Az Art (7) bekezdése alapján pedig a munkáltatónak (kifizetőnek) nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha az elektronikus havi adó- és járulékbevallást a magánszemély hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti. 5. Az önellenőrzési pótlék mérséklése Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák a bírságmérséklést is. A rendelkezés szerint tehát amennyiben az egyéb körülmények miatt indokolt a meg nem fizetett önellenőrzési pótlékot is mérsékelheti az adóhatóság az adózó kérelmére. A pótlék mérséklésénél az Art (1) bekezdésében foglaltak az irányadók, tehát a kérelem elbírálása során az adókülönbözet keletkezésének körülményeit kell vizsgálni és ennek alapján kerülhet sor az önellenőrzési pótlék mérséklésére, illetve elengedésére. ÁFA A beszerzés tényének bizonyítása Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Termékek beszerzése a vállalkozások életében az egyik leggyakrabban előforduló gazdasági esemény. Ebből adódóan az általános forgalmi adó ellenőrzése során a revizorok bizonyosan vizsgálat tárgyává teszik a termék(ek) beszerzéséről szóló számlára alapozott áfa levonásának szabályszerűségét. Az adóhatóság mindenféleképpen hiteltelennek minősíti a számlát, s ennek következtében az arra alapozott adólevonás jogosságát sem is október, IX. évfolyam 10. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

9 meri el, ha álláspontja szerint a számlán feltüntetett termék(ek) beszerzése ténylegesen nem történt meg. Ennek elkerülése érdekében a vállalkozásoknak kiemelt figyelmet érdemes fordítani annak dokumentálására, hogy a számlán feltüntetett termék(ek) tényleges átvétele megvalósult. Nemcsak az adóhatóság jogosult az ellenőrzések során a szabad bizonyítás elvét alkalmazni, hanem a vállalkozások is. A szabad bizonyítás elvéből adódóan az Art. nem határozza meg azoknak az iratoknak, dokumentumoknak a körét, amely által a vállalkozás részéről a termék(ek) beszerzésének ténye bizonyítható. A termék átadásának és átvételének bizonyítására a vállalkozások általában a szállítólevelet használják. Azonban ennek alátámasztására kizárólag hiteles számviteli bizonylatnak minősülő szállítólevél alkalmas. A hitelesség szempontjából alapkövetelmény, hogy a szállítólevél szigorú számadás alá vont számviteli bizonylat legyen, azaz minden egyes szállítólevél nyomdai úton előre sorszámozott, annak beszerzéséről, illetve előállításáról/előállíttatásáról bizonylat álljon rendelkezésre, amelyből a beszerzett vagy előállított/előállíttatott darabszám és az egyedi azonosító egyértelműen megállapítható, továbbá annak felhasználása is dokumentált. A szállítólevél azonban csak akkor tekinthető hiteles számviteli bizonylatnak, ha annak adattartalma alapján egyértelműen beazonosítható, hogy mely termék(ek) átadására és átvételére került sor, valamint a mennyiség is kétséget kizáróan megállapítható. Nagyon sok esetben a szállítólevélen ugyan szerepel az átadó és az átvevő személy aláírása (szignója), de abból az átadó és az átvevő személye nem azonosítható be. Ez a körülmény a szállítólevél hitelességét nem erősíti. A szállítólevél hitelességét alapvetően befolyásolja, hogy az abban foglalt adatok alapján egyértelműen beazonosíthatók-e azok a személyek, akik az átadás-átvételben ténylegesen részt vettek. Ennek érdekében mindenképpen javasolt a szállítólevélre az átadó és átvevő személy(ek) nevét olvasható formában is felvezetni. Nagyon lényeges az is, hogy a szállítólevélből az átadás és átvétel időpontja is egyértelműen megállapítható legyen. A számla hitelességének bizonyítása érdekében releváns körülmény lehet az is, ha a számla kibocsátója a számla és a szállítólevél közötti kapcsolatot is megteremtette oly módon, hogy a számlán feltüntette a szállítólevél/szállítólevelek számát. Ennek érdekében a vállalkozásnak mindenképpen érdemes ezen igényét előzetesen jeleznie a szállítónak, mivel az Áfa tv a nem tartalmaz olyan jellegű rendelkezést, amely szerint ezt a számlára kötelező lenne felvezetni. Azonban a vállalkozás nem kötelezheti a szállítót, hogy a számlát ebbéli igényének megfelelően bocsássa ki. Továbbá a számla befogadásától sem zárkózhat el arra hivatkozva, hogy az általa igényelt az Áfa tv ában nem említett adatokat a számla nem tartalmazza. Érdemes arra törekedni, hogy a vállalkozás a szállítólevélen kívül más dokumentumokkal és bizonyítékokkal is rendelkezzen, amely(ek) által az átadás és átvétel kétséget kizáróan bizonyítható. A szállítólevél hitelességét megerősítheti az a raktározási okmány, amellyel alátámasztható, hogy a szállítólevélen feltüntetett termék(ek) ténylegesen a vállalkozás raktárába bevételezésre kerültek. A raktározási okmány abban az esetben rendelkezik nagyobb bizonyító erővel, ha a raktár az átadás-átvétel helyén működött. A szállítólevél és a raktározási okmány közötti kapcsolatot is indokolt biztosítani a szállítólevél hitelességének alátámasztása érdekében, oly módon, hogy a raktározási okmány(ok)ra is rávezetésre kerüljön a szállítólevél/szállítólevelek száma. A termék átvételének folyamata videofelvételen is rögzíthető, amely szintén alkalmas e tény bizonyítására. A videofelvétel akkor bír teljes bizonyító erővel, ha legalább az alábbi követelményeknek megfelel: 9 E-Adóellenőrzési Tanácsadó október, IX. évfolyam 10. szám

10 - abból az átadás-átvétel helye beazonosítható; - azon az átadás-átvétel teljes folyamata (a termék fizikai megérkezésétől az átvétel végéig) rögzítésre került;- azon a folyamat során használt fuvareszközök és egyéb eszközök (pl. rakodásnál használt eszközök) használatát, valamint a folyamatban közreműködő személyek tevékenységét rögzítették; - abból az átadott és átvett termékek egyértelműen beazonosíthatóak, az átadott és átvett termékek mennyisége megállapítható. A bizonyítás ezen eszközének alkalmazására minden egyes beszerzéshez kapcsolódóan nyilvánvalóan nincs lehetőség, de a szokásosnál nagyobb volumenű, illetve fajlagosan nagy érteket képező beszerzések esetében a videofelvétel készítése mindenképpen megfontolandó. A beszerzés bizonyíthatósága érdekében felhasználhatóak az átadás-átvételnél bármilyen formában közreműködő (pl. a lerakodásban részt vevő) személyek nyilatkozatai, akik ezzel igazolni tudják, hogy a termék átadása és átvétele ténylegesen megtörtént. Az adóhatóság részéről gyakori kifogás, hogy a számla azért nem tekinthető hitelesnek, mert nem ténylegesen a számlán feltüntetett kibocsátó részéről valósult meg a termék értékesítése, ugyanis a könyvelési adatok alapján az értékesítés időpontjában a számlán feltüntetett termékek nála készletként nem mutathatók ki. Az adóhatóság ezen kifogása nem feleltethető meg az Európai Bíróság C 80/11. sz. ügyben hozott ítéletében foglaltaknak. Az ítéletben értékelt tényállás szerint az adóhatóság által vizsgálat alá vont vállalkozás (továbbiakban: felperes) és a szállító között feldolgozatlan állapotú akácrönkök szállítására irányuló szerződést kötöttek június 1. napjától december 31. napjáig terjedő határozott időszakra. Ezen időtartam alatt a szállító tizenhat számlát állított ki a felperes nevére, amelyek mind különböző mennyiségű akácrönk szállításáról szóltak. E számlák közül haton szerepelt a mellékletként csatolt szállítólevél száma. A szállító adóbevallásában valamennyi számlát elszámolta arra hivatkozva, hogy a szállítások teljesítésre kerültek, és megfizette a szállítást terhelő áfát. A felperes szintén szerepeltette e számlákat az adóbevallásában, és gyakorolta adólevonási jogát. A szállítótól vásárolt akácrönkök a felperes árukészletében szerepeltek, majd azokat különböző vállalkozásoknak értékesítette tovább. Az adóhatóság arra a megállapításra jutott, hogy a szállító nem rendelkezett akácrönkökkel az árukészletében, és a 2007 ben általa beszerzett akácrönkmennyiség nem volt elegendő a felperes részére kiszámlázott szállítások teljesítéséhez, ezért a számlák nem hitelesek. Továbbá a szállító a farönkök szállításához megfelelő tehergépjárművel nem rendelkezett, valamint a szállításért fizetett díjazást nem tudta igazolni. A felperes nem járt el kellő körültekintéssel, mert nem ellenőrizte, hogy a szállító létező adóalany e, és hogy rendelkezik e az általa megvásárolni kívánt árumennyiséggel. A felperes a Baranya Megyei Bírósághoz fordult keresettel, amelyben kifejtette, hogy az ügyletre való ráhatása arra korlátozódott, hogy meggyőződött arról, hogy a szállító be volt jegyezve, rendelkezett adószámmal, és képes volt a szóban forgó ügylet teljesítésére. Ezen túl az árunak az említett szerződés szerinti teljesítési helyen, azaz a telephelyén történő átvételekor meggyőződött annak minőségéről és mennyiségéről. Az Európai Bíróság a Baranya Megyei Bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás során hozott ítéletében a következőket szögezte le. A 2006/112 irányelv 167. cikkét, 168. cikkének a) pontját, 178. cikkének a) pontját és 273. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely az áfa levonását az alábbi indokokkal utasítja el: az adóhatóság megtagadja a levonási jogot azzal az indokkal, hogy az adóalany nem győződött meg arról, hogy a levonási joga gyakorlásának alapjául szolgáló termékekre vonatkozó számla kibocsátója adóalanynak minősül e; október, IX. évfolyam 10. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

11 rendelkezik e a szóban forgó termékekkel, és képes e azok szállítására, illetőleg hogy áfabevallási, és -fizetési kötelezettségének eleget tesz e; a számlán kívül nem rendelkezik más olyan irattal, amely bizonyítaná az említett körülmények fennállását, bár a 2006/112 irányelvben a levonási jog gyakorlása vonatkozásában előírt valamennyi tartalmi és formai követelmény teljesült, és az adóalanynak nem volt tudomása az említett számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülményről. EHO Az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségének változó szabályai Írta: Matlné Kisari Erika vezető főtanácsos NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló évi CXXIII. törvény módosította az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényt (a továbbiakban: Eho tv.) is. Az Eho tv. alább ismertetett rendelkezései augusztus 1-jétől léptek hatályba. Az Eho tv. 3/A. (1) bekezdése szerint a Tbj. szerinti belföldi magánszemély vagy ha a jövedelem utáni adófizetésre az Szja tv. szerint a kifizető köteles a kifizető 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a) az Szja tv a szerinti kamatjövedelem az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével adóalapként meghatározott összege után, b) az Szja tv. 67/B. -a szerint megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor. A kamatjövedelem A kamatjövedelemmel összefüggésben főszabály szerint a magánszemély a 6 százalék egészségügyi hozzájárulás kötelezettje. Abban az esetben, ha a jövedelem után az adófizetési kötelezettség a kifizetőt terheli, akkor a 6 százalék egészségügyi hozzájárulást is a kifizetőnek kell megfizetnie. Nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni akkor, ha a kamatjövedelem az Szja tv. szerint adómentesnek minősül. Az Szja tv a szerint kamatjövedelemnek minősül: a hitelintézeti betétre, illetve folyó- vagy bankszámlán jóváírt és/vagy tőkésített kamatnak a szokásos piaci értéket meg nem haladó része, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és a kollektív befektetési értékpapír kamata, hozama és árfolyamnyeresége (beváltáskor, visszavásárláskor, átruházáskor), a biztosítói teljesítésből ide nem értve az adómentes vagy az Szja tv. más rendelkezése szerint adóköteles jövedelmet a befizetett díjat meghaladó összeg (nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja), a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a tag által befizetett összeg hozama, ha a kifizetés nem nyugdíjszolgáltatás címén teljesül, a törvényi feltételek teljesülése esetén a szövetkezetnek nyújtott tagi kölcsön hozadékaként fizetett kamatnak az a része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg. Amennyiben a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,19-szerese, amely egyben a kifizetőt terhelő 6 százalék egészségügyi hozzájárulásnak az alapja is. Ha a kamatjövedelem kifizetőtől származik, akkor az adót és az egészségügyi hozzájárulást a ki- 11 E-Adóellenőrzési Tanácsadó október, IX. évfolyam 10. szám

12 fizetőnek kell megállapítani, levonni, megfizetni és bevallani. Amennyiben a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik, akkor az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése a magánszemélyt terheli. Ez jellemzően a külföldről származó kamatjövedelmek tekintetében fordul elő. Tartós befektetési szerződések hozama Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a 6 százalékos kötelezettséget csak a július 31-ét követően megkötött tartós befektetési szerződések hozamával összefüggésben kell teljesíteni, mert az Eho tv. 11/C. -ában rögzíti, hogy a 6 százalék egészségügyi hozzájárulás kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a augusztus 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni azzal, hogy azok nem alkalmazhatóak a augusztus 1-jét megelőzően megkötött tartós befektetési szerződések lekötési hozamára. A 6 százalék mértékű kötelezettség abban az esetben terheli a magánszemélyt, ha a tartós befektetési szerződés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor. Tehát abban az esetben, ha a augusztus 1-jét megelőzően megkötött tartós befektetési szerződést a hároméves lekötési időszak utolsó napja előtt szakítja meg a magánszemély, akkor 6 százalékos mértékű kötelezettség nem merül fel. Szintén nem állapítható meg a kötelezettség akkor sem, ha a július 31-ét követően megkötött tartós befektetési szerződést a hároméves lekötési időszak utolsó napját követően szakítja meg a magánszemély. Az egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség Az adómentes kamatjövedelmekkel összefüggésben az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége nem merül fel, amely jövedelmeket az Szja tv. 65. (3) bekezdése tartalmazza. Mentes az egészségügyi hozzájárulás alól az a kamatjövedelem is, amely után az Szja tv. 84/G. -a alapján az adó mértéke 0 százalék. Az Szja tv. hivatkozott rendelkezése szerint például a szeptember 1-je előtt megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések határozott időtartamú kamatperiódusa esetén a szeptember 1-je előtt indult teljes kamatperiódusra december 31-ét követően jóváírt (kifizetett) kamat után nem merül fel adófizetési kötelezettség. Az említett szerződésekben szereplő határozatlan időtartamú kamatperiódus esetén 0 százalék az adóteher a január 1-je előtt megszolgált, ezen időpontot követően jóváírt (kifizetett) kamat után. Nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni az Szja tv. szerinti EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben megállapított vagy az ilyen értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem után. Fontos, hogy abban az esetben, ha az állampapír jegyzése nem forintban történt meg, akkor az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni. Nem terheli egészségügyi hozzájárulás az olyan kollektív befektetési értékpapír után fizetett kamatot, hozamot vagy a kollektív befektetési értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelmet, amelynél az értékpapír tulajdonban tartásának időszakában mindvégig a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet szabályzatában vagy más hasonló, a befektető által megismerhető belső szabályában meghatározottak szerint a szervezet befektetésének legalább 80 százalékos arányban kell forintban kibocsátott állampapírt tartalmaznia, és a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll. Nincs egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége annak a természetes személynek, aki a október, IX. évfolyam 10. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

13 közösségi rendelet hatálya alá tartozik, és másik tagállamban biztosított. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentesség feltétele, hogy a másik tagállamban fennálló biztosítotti pozícióját az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja. A kötelezettség megállapítása, bevallása és megfizetése A kötelezettséget főszabály szerint havonta a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia, majd a tárgyhónapot követő hónap 12-éig a 08-as bevallás keretében bevallania. A kifizető az egészségügyi hozzájárulást és annak alapját a Tbj. szerinti belföldi minőség vizsgálata nélkül állapítja meg, vonja le, és magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bruttó módon vallja be. A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulás megállapítása során az Szja tv. külföldi pénznemről forintra történő átszámításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a magánszemély a 6 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére nem köteles, a tőle levont egészségügyi hozzájárulás visszatérítését az Art. 4. számú melléklet 5. pontjában meghatározott eljárásban kezdeményezheti, melynek során igazolja, hogy a Tbj. szerinti külföldinek minősül, vagy hogy másik tagállamban fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie. A kamatjövedelemmel összefüggésben, abban az esetben, ha a kifizető az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapír járulékos költségeit az adó megállapításakor nem vette vagy csak részben vette figyelembe, és a költségeket a természetes személy utólag érvényesíteni kívánja, akkor a többletként levont egészségügyi hozzájárulást a kifizető igazolásának birtokában az 53-as bevallás keretében lehet visszaigényelni. A tartós befektetési szerződések esetében fordulhat elő, hogy a kifizető az egészségügyi hozzájárulást csak részben vagy nem tudja levonni, ebben az esetben a kötelezettség bevallása a magánszemélyt terheli. Az Eho tv. átmeneti rendelkezése szerint, ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak augusztus 1-je előtt kezdődik, de a jövedelem megszerzésének időpontja a augusztus 1-jével kezdődő időszakra esik, a 6 százalék egészségügyi hozzájárulás a augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet terheli. A augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak július 31-ét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani. OLVASÓI KÉRDÉSEK Számla befogadása pénzforgalmi adózást választó cégtől Kérdés Az áfa-önellenőrzés szempontjaihoz szeretném a szakértőjük segítségét kérni, ugyanis 2013-ban a pénzforgalmi áfás cégek kissé megbonyolítják az áfa-önellenőrzést. Kérdésem az lenne, mihez viszonyítom a bevallást, a teljesítés napjához vagy a könyvelés dátumához? A közösségi beszerzéseknél az áfa dátuma a számla kelte. A teljesítés napja a bevételezés kelte, de előfordul, hogy a számla kelte és a bevételezés napja két különböző időszakra esik. Ilyen esetben kell-e önellenőrzést végezni mert megjelenik fizetendő és levonható oldalon is. Ráadásul a 13A60-as öszszesítőn is be kell vallani. Vagy elég az analitikában kimunkálni, mely számlák kerültek át a következő hónapra? A belföldi áfánál szintén ki kell mutatni a könyvelt és bevallott áfaérték közti különbözeteket de mi a fix pont? A teljesítés szerinti 466/467 fők. számlán könyvelt összeg vagy a bevallás mínusz pénzügyi áfás tételek? Mert a teljesítés a pénzügyi áfás 13 E-Adóellenőrzési Tanácsadó október, IX. évfolyam 10. szám

14 tételeknél lehet akár 60 napnál korábbi is. És az is előfordulhat, hogy későn kapjuk meg a számlát, mely csak a következő áfaidőszakra könyvelhető le. Akár érinthet három hónapot is, attól függően, hogy 60/90/180 napos fizetési határidőben állapodtak meg a felek. Hol találok erre iránymutatást? Mit fog a NAV ellenőrizni? Válasz Amennyiben egy vállalkozás olyan vállalkozástól fogad be számlát, amely a pénzforgalmi adózást választotta, és a számlázott ügyletre alkalmazható a pénzforgalmi adózás [az Áfa tv. 196/B. (2) bekezdés a) pontja felsorolja azokat az ügyleteket, amelyekre a pénzforgalmi adózás nem alkalmazható], valamint a számlán szerepel a pénzforgalmi elszámolás kifejezés, akkor az Áfa tv (1) bekezdése szerint az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor a másik félnél a pénzforgalmi adózás szabályai szerint az adófizetési kötelezettség. Ez a szabály hosszabb fizetési határidő esetén azt eredményezheti, hogy az áthárított adó levonására csak hosszabb idő elteltét követően van lehetőség. Az Áfa tv ában foglalt szabály szerint az adólevonási jog megnyílásának napját magában foglaló bevallásban van legkorábban lehetőség az áthárított adó levonható adóként történő elszámolására, de az Áfa tv (1) bekezdése értelmében az adólevonási jog gyakorlására később, de legfeljebb az adómegállapításhoz való jog elévüléséig is lehetőség van. Az Art. 49. (1) bekezdése alapján, ha az adózó az adólevonási jogát annak megnyílásának időpontját követően (tehát nem a megnyílás időpontját magában foglaló bevallásban, hanem valamely azt követő bevallásban) gyakorolta, akkor nincs lehetőség ezt önellenőrzés útján módosítani (azaz önellenőrzés útján levonni az áfát az adólevonási jog megnyílásának időpontját magában foglaló bevallásban). A pénzforgalmi adózás szabályai szerint adózó vállalkozásoktól befogadott számla esetében feltéve, hogy a számlázott ügyletre a pénzforgalmi adózás szabályai az irányadóak és a számlán szerepel a pénzforgalmi elszámolás kifejezés az áthárított adót egy ún. technikai számlára, nem közvetlenül a 466 főkönyvi számlára, érdemes könyvelni, amelyről átvezetésre kerül a levonható adóként elszámolható összeg a 466 főkönyvi számlára azzal az időponttal, amikor az adólevonási jog megnyílt. A pénzforgalmi adózás szabályaival kapcsolatban a NAV honlapján találhatók tájékoztatások. A közösségi beszerzések esetében az adófizetési kötelezettség keletkezésére vonatkozóan az Áfa tv. 63. (1) bekezdése az irányadó, amely szerint a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. A teljesítés időpontját az Áfa tv. rendelkezései alapján úgy kell megállapítani, mintha a beszerző a terméket saját maga értékesítette volna. A szabály lényege: a fizetendő adót az adólevonási jog terjedelmétől függően annak egy részét vagy egészét levonható adóként alapesetben a számla keltét magában foglaló bevallási időszakban kell elszámolni, de ha a beszerző a számlát a teljesítést követő hónap 15. napját magában foglaló bevallási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásáig nem veszi kézhez (tehát a számla keltét nem állapíthatja meg), akkor a fizetendő adót az adólevonási jog terjedelmétől függően annak egy részét vagy egészét levonható adóként a teljesítés napját követő hónap 15. napját magában foglaló bevallásban kell elszámolni. A számla későbbi kézhezvételekor a beszerző a kelet tényleges napját megismeri, azonban ekkor már a kelet napja nem releváns, tehát a fizetendő adó elszámolásának időpontját nem módosítja. Közösségi beszerzések esetén adólevonási jog akkor merülhet fel, ha adófizetési kötelezettség keletkezett. A fizetendő adó vonatkozásában nincs mód sem a korábbi, sem a későbbi elszámolásra, azt abban a bevallási időszakban kell elszámolni, amely az Áfa tv. említett rendelkezéséből következik. Amennyiben korábbi vagy későbbi bevallási idő október, IX. évfolyam 10. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

15 szakban került bevallásra a fizetendő adó, mint amelyben azt az előző szabály alapján be kellett volna vallani, akkor a fizetendő adó mellett a levonható adót is törölni kell, s a helyes bevallási időszakban kell elszámolni a fizetendő adót és az adólevonási jog terjedelmétől függően annak egészét, illetve részét mint levonható adót. A közösségi beszerzések adóalapját abban az öszszesítő nyilatkozatban kell elszámolni, amelynek időszaka az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját magában foglalja. Ebből adódóan az áfabevallásban bevallott adóalappal az ugyanezen időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozat számszerű adatainak egyezőséget kell mutatnia. Amennyiben az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja tévesen került meghatározásra, akkor az áfabevallás(ok) önellenőrzése maga után vonja az összesítő nyilatkozat(ok) helyesbítését is. Az adóhatóság a fizetendő és levonható adó elszámolásának számszaki (helyes összegben történt-e meg a fizetendő és a levonható adó megállapítása) és időbeli helyességét (a fizetendő a megfelelő bevallási időszakban került-e elszámolásra, a levonható adó elszámolására az adólevonási jog megnyílását követően került-e sor) ellenőrzi. Tulajdonjogának ellenérték fejében történő átruházása Kérdés: Társaságunk építési engedélyhez kötött beruházást valósított meg. A szállító cég fordított áfás számlákat készített, mivel mind a két cég áfaadóalany. Társaságunk úgy döntött, hogy a beruházást értékesíti egy harmadik áfaadóalany részére. Kérdésem: lehet-e a beruházást közvetített szolgáltatásként továbbszámlázni, és lehet-e a fordított áfát alkalmazni. Válasz Az Áfa tv. rendszerében birtokba vehető dolog tulajdonjogának ellenérték fejében történő átruházása termékértékesítésnek minősül, ezért szolgáltatásnyújtásról a kérdésben leírt esetben nem lehet szó. Az Áfa tv. 86. (1) bekezdés jb) pontja szerint a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítése adóköteles, feltéve, hogy annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg. E szabály irányadó a kérdésben felvetett esetben is, ha a be nem fejezett beruházás útján létrehozott felépítmény feltéve, hogy ilyen létesült beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) minősíthető. Amennyiben a beruházással érintett földterület az értékesítés időpontjában az Áfa tv pontja szerinti teleknek minősül, akkor annak értékesítése az Áfa tv. 86. (1) bekezdés k) pontja alapján adóköteles. A telken levő birtokba vehető dolog/dolgok értékesítése termékértékesítés jogcímén külön ügylet tárgyát képezi. A beépített ingatlan és a hozzá tartozó földterület, továbbá az építési telek adókötelezettség alá eső értékesítése nem tartozik az Áfa tv ában említett ügyletek közé, feltételezve, hogy nem az Áfa tv (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti tényállás valósul meg. Magánszeméllyel szemben fennálló követelés vásárlása Kérdés Vásárolt követelések kezelésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Milyen adózási következménye van magánszemély, illetve társaság esetén annak, ha a névérték alatt vásárolt és a számviteli törvény szerint vételáron nyilvántartott követelésből a követelés vételára és a vásárolt követelés eredeti (magasabb) összege közötti rész elengedésre kerül. 15 E-Adóellenőrzési Tanácsadó október, IX. évfolyam 10. szám

16 Összefoglaló áttekintés a 2014-től hatályos adótörvényi változások alkalmazásával kapcsolatban! Tisztelt Gazdasági vezető / Pénzügyi vezető! Ne felejtse el, beírni a naptárába hagyományos év végi adóváltozásokat, amelyen részletesen tájékozódhat a 2014-es adótörvényi változásokról. Kiváló előadóink: Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs: ügyvéd, adószakértő, egyetemi docens - SZJA. Sike Olga NAV Forgalmi Adó Osztály főosztályvezető-helyettes ÁFA. Dr. Ácsné Molnár Judit: NAV TAO. Dr. Kovács Ferenc: adószakértő - ART Egész napos előadásunkon a téma legelismertebb szakértőitől értesülhet a változó adó rendszerrel kapcsolatos gyakorlati teendőiről! Adótörvények módosításai 2014 Egész napos szakmai rendezvény az Szjatörvény, az Áfatörvény és az Art. és egyéb adótörvények módosításairól, gazdasági vezetők, főkönyvelők, könyvelők részére A konferencia programja a Parlament által elfogadásra kerülő végleges jogszabályi anyag függvényében kerül kialakításra. Éljen a lehetőséggel, és küldje el jelentkezését még ma a levél végén található Jelentkezési lapon! Időpont: december 16. (hétfő) 9.00 és 17:00 óra között Helyszín: Gólyavár rendezvényház, 1088 Budapest, Múzeum körút 6. A további részletekkel kapcsolatban látogasson el honlapunkra Adóellenőrzési Tanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Válasz A kérdésben foglaltakra való válaszadás során azt a tényállást vettem alapul, hogy a társaság magánszeméllyel szemben fennálló követelést vásárolt, amelynek a követelés vételárát meghaladó részét a társaság elengedi, így a magánszemély a követelés beszerzési árát köteles megfizetni a társaság részére. A kérdésben leírt esetben könyvekben a tartozás elengedése nem mutatható ki, hiszen a vásárolt követelés a vételi értéken kerül kimutatásra a könyvekben, s az adósnak ezzel megegyező öszszeget kell fizetnie. A vásárolt követelést egyéb követelések között kell kimutatni. Ebben az esetben a társaságnál nem keletkezik pénzügyi műveletek egyéb bevétele, hiszen az adós a bekerülési értékkel egyező összeget fizet meg. A tranzakcióval kapcsolatban a társasági adó alapját nem kell módosítani. Azonban a követelés részbeni elengedése esetén az elengedett összeg a társaság által a magánszemély részére adott ajándéknak minősül. Amennyiben az elengedett követelés összege meghaladja a Ft-ot, akkor az ajándék az illetéktörvény hatálya alá tartozik, s a magánszemély ajándékozási illetéket köteles fizetni. Az ajándékozás tényét a magánszemélynek kell 30 napon belül bejelenteni a NAV-hoz az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány benyújtása útján. E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai Folyóirat IX. évfolyam, tizedik szám, október Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: , Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft október, IX. évfolyam 10. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: -_- Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: - - _- ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella

HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK 2013 Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ VÁLTOZÁSOK IPARŰZÉSI ADÓ 2012. Évi CLXXVIII. törvény Elábé és közvetített szolgáltatás (ksz) értékének együttes összege sávos progresszió

Részletesebben

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1.

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. 2012/2013. tanév II. félév PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam PSZ szak/pü Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Illeték

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP. Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: -_- Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: - - _-

ÖNELLENŐRZÉSI LAP. Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: -_- Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: - - _- BERHIDA Város Jegyzője 8181 Berhida, Veszprémi u. 1-3. Tel: 88/596-580, - 584. Fax: 88/585-620. AZ ADÓHATÓSÁG TÖLTI KI! Benyújtás, postára adás napja:.... Az adóhatóság megnevezése: Berhida Város Jegyzője.

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 2014. április Magánszemélyek adóbevallása 2014 Belföldi illetőségű magánszemélyeknek a teljes jövedelmük után, míg a nem belföldi illetőségű magánszemélyeknek a Magyarországon

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Az illetéktörvény szabályainak főbb változásai

Az illetéktörvény szabályainak főbb változásai Az illetéktörvény szabályainak főbb változásai Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. számú törvény 2013. január 1-jétől jelentősen módosította

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Budapest, 2013. június

Budapest, 2013. június MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11563. számú törvényjavaslat egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2013. június 1 2013.

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

Helyi adók, illetékek, 2013.

Helyi adók, illetékek, 2013. Helyi adók, illetékek, 2013. Helyi iparűzési adó Nettó árbevétel csökkentő tételek korlátozott levonhatósága: a nettó árbevétel és a közvetített szolgáltatások együttes értéke legfeljebb a nettó árbevétel

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Példák a helyi adóra és az illetékre

Példák a helyi adóra és az illetékre Példák a helyi adóra és az illetékre Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I. Hol tartunk? Illetékek eredete Illetékfajták Öröklési illeték Ajándékozási illeték Visszterhes vagyonátruházási illeték Eljárási díjak Dr

Részletesebben

A RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAIRÓL

A RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAIRÓL Hirdetmény A RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAIRÓL I. KÖNYVES BETÉTEK: 1. Kamatozó betétek éves kamat Látra szóló betét /lekötés nélkül / 1 % Iskolai betétlap 2,2 % 3 hónapra 1,2 % 6 hónapra 1,1

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával 7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az adóköteles jövedelem kiszámításához a bevételből kiindulva először az

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Az Illeték tv 2014 évi változásai. Ponyiné Oszvald Katalin NAV Nógrád Megyei Adóigazgatósága

Az Illeték tv 2014 évi változásai. Ponyiné Oszvald Katalin NAV Nógrád Megyei Adóigazgatósága Az Illeték tv 2014 évi változásai Ponyiné Oszvald Katalin NAV Nógrád Megyei Adóigazgatósága Házastársak közötti vagyonmozgások [25. (2)-(3) bekezdés, 17. (1) bekezdés p) és v) pontok, 26. (1) bekezdés

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6954. számú törvényjavaslat a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

TUDNIVALÓK AZ INGATLANVÁSÁRLÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ILLETÉKKÖ- TELEZETTSÉGRE VONATKOZÓAN

TUDNIVALÓK AZ INGATLANVÁSÁRLÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ILLETÉKKÖ- TELEZETTSÉGRE VONATKOZÓAN udnivalók TUDNIVALÓK AZ INGATLANVÁSÁRLÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ILLETÉKKÖ- TELEZETTSÉGRE VONATKOZÓAN Mikor kell illetéket fizetni? Ingatlan tulajdonának (akár telek, akár lakástulajdon) ellenérték fejében történő

Részletesebben

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. )

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. ) Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. értékpapír szolgáltatásainak díjtételeiről szóló hirdetménnyel kapcsolatban (2008. január 1-től érvényes szabályok) 1. Kamatjövedelem Személyi jövedelemadó (Szja tv.

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015. Kihirdetve: Magyar Közlöny 161. szám 2014. november 26., szerda 2014. évi LXXIV. törvény A személyi jövedelemadót érintő 2015. évi adótörvény változások CSALÁDI KEDVEZMÉNY,

Részletesebben

1. Általános szabályok

1. Általános szabályok 1 számú melléklet 2/2004. ügyviteli utasításhoz a természetbeni juttatások elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárások rendjéről 2009. évre Hatályos: 2009. 12. 31. napjáig Adómentesen adható

Részletesebben

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról Általános tudnivalók az egyes adófajtákról Kamatadó 2 Tõzsdei árfolyamnyereség adó 4 Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6 Osztalékból származó jövedelem 7 Egészségügyi hozzájárulás (EHO) 7 Járulékos költség

Részletesebben

ELTE PÉNZÜGYI JOGI KONFERENCIA 2012

ELTE PÉNZÜGYI JOGI KONFERENCIA 2012 Budapesti Ügyvédi Kamara ELTE ELTE PÉNZÜGYI JOGI KONFERENCIA 2012 Budapest, 2012. november 23. Második szekció: Belföldi ÁFA ügylettel kapcsolatos problémák elemzése Moderátor: dr. Fülöp Péter ügyvéd,

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, az illetékességi

Részletesebben

Önellenőrzés. Az önellenőrzés

Önellenőrzés. Az önellenőrzés Önellenőrzés Az önellenőrzés adózói jog, sajátos lehetőség, amelyre az adózó önadózás esetén jogosult. Az önellenőrzés joga az önadózásból következik, ha ugyanis az adózónak saját magának kell megállapítania

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása T Á J É K O Z T A T Ó az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása A Magyar Közlöny 174. számában megjelent az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI törvény( a

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Gazdasági Igazgatóság Adó, Költségvetési és Pénzügyi Osztály 2400 Dunaújváros, Városháza tér 1. Iktatószám: Önkormányzati szám: Beérkezés dátuma:...

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉS 1. Ha az önellenőrzés Önnek visszajáró összeget eredményez, úgy feltétlenül töltse ki a 1153 főlap (D) tábláját.

ÖNELLENŐRZÉS 1. Ha az önellenőrzés Önnek visszajáró összeget eredményez, úgy feltétlenül töltse ki a 1153 főlap (D) tábláját. ÖNELLENŐRZÉS 1 Ezek a lapok a 1153-as, a csökkentett adattartalmú 1153-as, a 1153E számú bevallás, a 1153ANY adónyilatkozat és a 11M29 (munkáltatói adómegállapítás) önellenőrzésének eredményeként mutatkozó

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet

Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet (Egységes szerkezetben a 11/2008. (III.21.) a 38/2008.(XII.30.) a 21/2009.(XII.22.), az 1/2010. (I.4.), az 1/2011.

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Tájékoztató a változásokról 2010. 09. 12. Visszakerült az önkormányzatokhoz az iparűzési adó adóigazgatási hatásköre

Tájékoztató a változásokról 2010. 09. 12. Visszakerült az önkormányzatokhoz az iparűzési adó adóigazgatási hatásköre Tájékoztató a változásokról 2010. 09. 12 Visszakerült az önkormányzatokhoz az iparűzési adó adóigazgatási hatásköre 2010. június 29-től a helyi iparűzési adóban az adóigazgatási hatáskör visszakerült az

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Dr. Németh Mária Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága Sopron, 2011. október 7. Előadás témái Jogszabályi háttér Visszterhes vagyonszerzések

Részletesebben

ADATLAP. Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP. Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához Azonosító adatok: A gazdálkodó szervezet teljes (és rövidített) elnevezése: Adószáma:... ; Tevékenység

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

ADATLAP Magánszemély fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP Magánszemély fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Magánszemély fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: Neve:... Adóazonosító szám:... Lakcíme:... Munkahely megnevezése és címe:... 2. A kérelemmel

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

Rábaközi Takarékszövetkezet

Rábaközi Takarékszövetkezet Rábaközi Takarékszövetkezet Vállalkozások és egyéni vállalkozók részére vezetett pénzforgalmi számlák és betétszámlák kamatairól, valamint a vonatkozó betétbiztosítási feltételekről Hatályos: 2015. július

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t i s tlivaetal a SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Helyben Z ).crfcc ( 4z9,(.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! Az egyes adótörvények

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról

Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról 2012.06.28. Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról (Áfa tv. 142. (1) bekezdés i) pont, 142. (8) bekezdés, Art. 31/A. ) A

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 29/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 29/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az építményadóról

Részletesebben

ADATLAP. Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetéskönnyítésre (fizetéshalasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP. Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetéskönnyítésre (fizetéshalasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához ADATLAP Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetéskönnyítésre (fizetéshalasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához Azonosító adatok: A gazdálkodó szervezet teljes (és rövidített)

Részletesebben

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4.

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4. BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport Budapest, V., Erzsébet tér 4. ADATLAP gazdasági társaságok, a Ptk., vagy egyéb jogszabály

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2003. /XII.30./ számú R e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 11/2007.(XII.15.) számú

Részletesebben

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Direktíva változásához kapcsolódó, kihirdetett Áfa tv. módosítás 2014. évi XXXIII. tv. Magyar Közlöny 94. szám, kihirdetve 2014. 07. 14. Hatályba lép 2015. január 1. Az

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 16/2005.(XI.30.) rendelete a telekadóról, építményadóról és a magánszemélyek kommunális adójáról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

Tájékoztatás. Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja.

Tájékoztatás. Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja. Tájékoztatás a magánszemély 2011. évi személyi jövedelemadó bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához kapcsolódó munkáltatói és kifizetői feladatokról A 2011. január 1-jétől alkalmazandó a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Magánszemélyek kommunális adója

Magánszemélyek kommunális adója 5/2000. (XI.20.) sz. Önkormányzati rendelet a helyi adókról (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) A Pusztazámor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a központi állami költségvetéstől független

Részletesebben

Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. a HELYI TELEKADÓKRÓL szóló

Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. a HELYI TELEKADÓKRÓL szóló Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a HELYI TELEKADÓKRÓL szóló 17/1991. (XII.31.), 9/1996. (XI.25.), 12/1999. (XII.01.), 11/2003. (X.06.), 11/2005.(X.24.) 13/2006.(XII.15.) 8/2015.(IX.21.)

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete

Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete Kistelek Város Képviselő-testülete 9/1999. (V.25.) KT sz. rendelete a kommunális adóról (egységes szerkezetben) 1 A többször módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazása

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben