ARCKÉPCSARNOK Peter Straub... 38

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ARCKÉPCSARNOK Peter Straub... 38"

Átírás

1 Tartalom MAZSOLÁZÓ HÍREK, ESEMÉNYEK Magyar álláspont a cukorreformról Cukorkészletek cukormozgások Portugál példa Együtt a hazai gabonáért A minôség gyökerei az EU-ban 5 Blair magyarázkodik és ígér. 6 Étel- és itallista a gyermekeknek évében is megújul az OMÉK EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS A minôség esélyei Bioetanol uniós gabonaintervenciós készletekbôl? 11 Hazai és külföldi ökológiai szervezetek Német gazdálkodók féltik a földjüket Mûhelymunkák az Unióban.. 16 Mirôl volt szó Oslóban? BÔVÍTÉS Viharfelhôk a KAP egén BRÜSSZELBE JÁRUNK Felkészülés a brüsszeli munkára Ne légy kishitû! FÓRUM Miénk a fürdô! Üstökön ragadni a szerencsét! 25 FALUSI ÉS ÖKOTURIZMUS Meg kell szerettetni a vidéket! 26 Nyaralni gond nélkül Vészharang a kisvasutakért!. 28 Fenntarthatóság és/vagy fejlôdés Szárnyakat a vidéknek RIPORT Ádáz ellenségünk, a parlagfû. 33 Ökoportyán Kelet- Magyarországon Erdélyi utakon ARCKÉPCSARNOK Peter Straub KITEKINTÉS Mit lehet tenni az elsivatagosodás ellen?.. 39 Kína, mint potenciális agrárpiac Az orosz lótenyésztés helyzete, perspektívái PIACI HÍREK Az elsô negyedév mérlege A turizmus helyzetképe SZAKMAI ESEMÉNYEK Sárközy Péter Tudományos Emlékülés KÖZLÖNY E lapszámunk kiemelt témája: falusi turizmus, vidékfejlesztés BORÍTÓ 2. A fürdôzésrôl BORÍTÓ 3. Ádáz ellenségünk, a parlagfû BELSÔ SZÍNES 1 2. Ökoportyán a Hortobágyon BELSÔ SZÍNES 3-4. Erdélyi utakon BORÍTÓ 4. Az EU közös agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere Az Európai Unió Agrárgazdasága évfolyam 7 8. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: Fax: Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, dr. Baintner Ferenc Jazigián Dikránné Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó Kft Budapest, Angol u /89 HU-ISSN A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünkön: Berekfürdô Fotó: Tamás Enikô évfolyam 7 8. szám 1

2 Contents BROWSER NEWS, EVENTS Hungarian standpoint on sugar reform Sugar stocks sugar movements Portuguese sample Together for Hungarian grain 5 Roots of quality in the EU Blair explains and promises.. 6 List of food and beverages for children OMÉK in its 74. year EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Chances of quality Bio-ethanol from the grain intervention stocks of the Union? Domestic and foreign ecological organizations.. 12 German farmers are worrying about their lands Internal works in the Union.. 16 What was talked about in Oslo 19 ENLARGEMENT Storm clouds on the sky of the CAP ATTENDING BRUSSELS Preparation for working in Brussels Don t be pusillanimous! FORUM The spa is ours Take your fortune VILLAGE AND ECO-TOURISM Let s love our countryside! Holiday without problems.. 27 Ringing alarm for dinkey railway lines Sustainability or development 29 Wings for rural areas REPORT The damned ragweed Eco-trip to East-Hungary Wandering in Transylvania.. 37 PORTRAIT Peter Straub OUTLOOK What could be done against desertification China, the potential agricultural market Perspectives and situation of Russian horse breeding MARKET NEWS Balance of the first quarter of the year Situation of tourism PROFESSIONAL PROGRAMS Sárközy Péter Scientific Meeting BULLETIN Exposed topic of the present issue is village tourism and rural development. COVER 2 About spas and bathing COVER 3 The damned ragweed INNER COVER 1-2 Eco-trip to the Hortobágy INNER COVER 3-4 Wandering in Transylvania COVER 4 Theory and international latitudes of the Common Agricultural Policy of the European Union AgraEconomy of the European Union Volume 2005/10., Issue 7 8. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: , Fax: Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Baintner Ferenc, Jazigián Dikránné, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1149 Budapest, Angol u. 34. HU-ISSN Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes Front Cover: Berekfürdô Photo: Enikô Tamás 2 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

3 Mazsolázó! A szabadpiac kegyetlen versenyében a kis- és középvállalkozók egyetlen esélye a különleges minôség. A XXI. század élelmiszergyártásának alfája és omegája a minôség. A TAIEX szeminárium értékes tanulságairól a 8. oldalon olvashatnak.! Égetô szükség lenne a falusi vendégfogadó kormányrendelet megalkotására. Ez rajtunk múlik! Miért lenne fontos, hogy a vendégfogadó falusi porták hagyományos termékeiket közvetlen értékesítéssel, eladhassák szállóvendégeiknek? Hogyan látja a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke a jelen helyzetet? (Az interjú a 26. oldalon olvasható.)! Az ezer lelkes Berekfürdô csodálatos gyógyvize egyre ismertebb és keresettebb Magyarországon, amely Európa gyógyvizekben leggazdagabb országa. Mennyire vannak ennek tudatában a döntéshozók? Gyógyfürdôkrôl érdekes gondolatok olvashatók a 25. oldalon.! A parlagfû elleni védekezésben nagy elôrelépést hozhat az idei év. Június 30-a után kényszerkaszálás és büntetés lép életbe elôzetes figyelmeztetés nélkül ott, ahol virágzó állományra bukkannak az ellenôrök. Mi várható az új szabályozástól? (Részletek a 33. oldalon.)! Miért tudott az olasz ökoturizmus akkorát elôrelépni? Olaszországban 1300 ökoturisztikai vállalkozás kínálja szolgáltatásait. Mi az üzenete ennek a hazai falusi és agroturizmusban érdekeltek, valamint a döntéshozók számára? (A 31. oldalon.)! A legnagyobb vesztese a sivatagosodásnak, a termôtalaj pusztulásának a mezôgazdaság. Ezért sem lehet figyelmen kívül hagyni a fenntartható fejlôdés szempontjait. A természeti környezet pusztulása Európát is érinti. Mit tesz a FIPA (az Agrártermelôk Nemzetközi Szövetsége) az elsivatagosodás ellen? (Bôvebben a 39. oldalon.)! Milyen viharfelhôk gyülekeznek a közös agrárpolitika kapcsán az Európai Unió fölött? Mit hozhat a további bôvítés? (Részletek a 19. oldalon.)! Valóban veszélyben vannak a német gazdálkodók a svájciak földvásárlása miatt a határ mentén? Mit tesz a kormány? Mit várnak a német gazdák? (A 16. oldalon.)! Hogyan alakulnak a kétoldalú, kínai-magyar agrár-külkereskedelmi kapcsolatok? Várható-e, hogy a közeljövôben kivitelünk a távoli, fél-kontinensnyi országban növekszik? Mi a kínaiak titka? Miért fékezik a modernizációt a mezôgazdaságban? (Részletek a 40. oldalon.)! Turizmussal, külkereskedelemmel kapcsolatos piaci hírek, EU-s jogszabályok és számos más érdekes téma olvasható ebben a számban évfolyam 7 8. szám 3

4 Hírek, események Magyar álláspont a cukorreformról Az Európai Bizottság június 22-én hozta nyilvánosságra a cukor termékpálya átalakítására vonatkozó javaslatait. Magyarország egyetért a reform szükségességével. Csak így biztosítható ugyanis a termelés és fogyasztás egyensúlya, a termelés hosszú távú fennmaradása és a nemzetközi követelményeknek való megfelelés. Magyarország álláspontja szerint a reformot több lépcsôben átmenet biztosítása mellett és középtávú idôszak alatt kell megvalósítani. A jelenleg érvényes ár- és szabályozó rendszer megfelelô jövedelmet garantál mind a termelôk, mind a feldolgozók számára. Sajnálatos módon a kvótával szabályozott termelés, valamint a nemzetközi szerzôdésekben vállalt kötelezettségek szerint a vámmentesen érkezô import jóval meghaladja a belsô fogyasztást. A WTO illegálisnak nyilvánította az EU jelenlegi exporttámogatási gyakorlatát, így a feleslegek jó része harmadik piacon nem értékesíthetô. További nehézséget okoz, hogy a világpiacit jóval meghaladó belsô árak miatt folyamatos importnyomás nehezedik a közösségi cukorpiacra. A fentiek miatt elkerülhetetlen az árak és a termelés egyidejû csökkentése. Magyarország egyetért a Bizottság azon javaslatával, hogy az árcsökkentést a cukorrépa-termelôk esetében közvetlen termelôi támogatásokkal, a nyersanyagként kukoricát felhasználó izoglükóz-gyártóknál pedig a kvóta növelésével kompenzálják. Támogatjuk azt is, hogy a termeléssel való felhagyás esetén mind a gyárak, mind a répatermelôk kapjanak egyszeri támogatást. A magyar kormány a Bizottság konkrét javaslatairól (az árcsökkentés, a támogatás mértéke, a piaci egyensúlyt biztosító szabályok) azok részletes elemzését követôen alakítja ki álláspontját, az érintett szakmai szervezetek bevonásával. Magyarország a kérdés megítélésénél elsôsorban nemzeti érdekeibôl indul ki. A cél, hogy a reform kapcsán olyan szabályozó rendszer alakuljon ki, amely hosszú távon biztosítja a gazdaságos hazai cukor- és izoglükóz termelést. Törekedni fogunk arra, hogy az ágazatnak a lehetô legkisebb veszteségeket kelljen elszenvednie. A cukor belsô piaci árának mérsékelt, visszafogott csökkentésével a negatív hatásokat a lehetô legteljesebb mértékben kompenzálni lehessen mind a répatermelôk, mind a cukoripari vállalkozások esetében. T.E. Cukorkészletek cukor mozgások július ig a lengyelek tonna cukrot ajánlottak föl intervencióra. A Bizottság legutóbbi döntése szerint tonna olasz cukrot és tonna belga cukrot formailag elfogadtak tárolásra. A bizottsági döntés azt is megerôsítette, hogy a következô országok által korábban felajánlott cukor sorsát még vizsgálják: Szlovénia tonna, Magyarország tonna, Lengyelország tonna, Olaszország tonna. A cukorkészletek június 24-én a következôképpen alakultak: Franciaország t, Magyarország t, Belgium t, Svédország t, Olaszország t. A teljes cukorkészlet úgy alakul, hogy a tárolt cukor mennyisége tonnára emelkedett, és tonna vizsgálat alatt van. Szabad piaci ki viteli tenderekre, licitre felajánlott tonna cukrot 383,63 423,63 euro/tonna áron visszautasították. t Forrás: AgraFacts július 24. Portugál példa Portugália Magyarországhoz hasonló, közepes méretû ország, tapasztalatai példaértékûek számunkra. A portugál hagyományos termékek gyûjteményét (Traditional Portuguese Products), hasonlóan a magyar HÍR (Hagyományok Ízek Régiók) könyvhöz, 2001-ben adták ki könyv alakban. A kétkötetes, színes fényképekkel illusztrált portugál nyelvû kiadvány termékcsoportos beosztásban tartalmazza a portugál gyûjtemény 351 termékének termékleírását, külön jelezve azokat, amelyek PDO vagy PDI jelöléssel rendelkeznek. A portugál mezôgazdasági termékek és élelmiszerek közül már több mint 90 termék rendelkezik közösségi oltalommal. Minden segítséget igyekszik megadni a minisztérium (pl. tanácsadás), hogy a gyûjteménybôl minél több ter- 4 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

5 Hírek, események mék élvezzen közösségi szintû védelmet. Jó tanácsként elhangzott a június elején az FVM-ben megtartott egész napos szemináriumon, hogy a termékleírásokkal kapcsolatos hazai bizonytalanságok esetén, a hivatalos brüsszeli döntés negatív kimenetelét elkerülendô, ajánlatos a magyar kérelmek továbbítása elôtt konzultálni akár a Bizottság szakembereivel, akár más tagállamok e témában járatos szakértôivel. Több ízben hangsúlyozták az elôadók azt is, hogy az ellenôrzési rendszer megléte az eredetvédelem egyik legfontosabb garanciális eleme, alapja a közösségi oltalmi rendszer megbízhatóságának. Amennyiben a termékek közösségi szinten is védetté válnak, a hangsúly áttevôdik a népszerûsítésükre a fogyasztók körében. Ehhez adott a közösségi marketing eszközeinek alkalmazása szempontjából is érdekes ötleteket a portugál termelôi csoportok bemutatása. Továbbá a közösségi szinten már bejegyzett termékek piaci ellenôrzését, védelmét a tagállamok hatóságai kölcsönösségi alapon kötelesek az EU egész területén, belsô piacán mindenütt biztosítani. (Bôvebben a 8. oldalon.) Pallóné Dr. Kisérdi Imola FVM Együtt a hazai gabonáért Ismét megkezdte munkáját az Aratási Koordinációs Bizottság Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár vezetésével. A Bizottság olyan érdekképviseleteket, megyei és fôvárosi szervezeteket egyesít, melyek feladata, hogy figyelemmel kísérjék a betakarítást, különösen pedig az intervencióra ajánlott gabonamennyiség sorsát. Emellett nyomon követik az Európai Unió gabonapiacát is. A bizottság tagjai a Magyar Agrárkamara, MOSZ, MAGOSZ, Gabonatermelôk Szövetsége, valamint a Gabonafeldolgozók és Kereskedôk Szövetsége, a megyei tagokat tömörítô szervezetek pedig a Megyei Aratási Koordinációs Bizottságok. A tagszervezetek a múlt évi, aratás utáni nehéz helyzetet próbálják idôben meghozott intézkedésekkel elkerülni. P.D. A minôség gyökerei az EU-ban Minôség, minôség, minôség. Hangozhatna a XXI. század élelmiszergyártásának jelmondata. Noha senki nem választotta jelmondatként, mégis az élelmiszeriparról beszélve mindenki a minôség gondolatához jut el. A kilencvenes évek nagy mezôgazdasági reformjaiban az európai vezetôk egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a minôségi élelmiszertermelésre. Ez a évi KAP reformban csúcsosodott ki, amikor megszületett az eredetvédelemrôl szóló 2081/92/EGK rendelet, valamint a hagyományos és különleges tulajdonság tanúsítását szabályozó 2082/92/EGK rendelet. Az Unió eredetvédelmi rendszerében ekkor vezették be az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (PDO), az oltalom alatt álló földrajzi megjelölés (PGI) és a hagyományos különleges termék tanúsító jel (TSG) használatát a valóban minôségi élelmiszert keresô fogyasztók számára, a választási lehetôséget kínálva. Az EU bôvítésekor sokakban felmerült az igény arra, hogy ezt a minôség orientált gondolkozást az újonnan csatlakozott országokba is eljuttassák. Így jött létre a mai Corvinus Egyetem szervezésében egy PHARE program keretében TAIEX támogatással a Roots of Quality programsorozat, melynek elsô állomása egy minôségpolitikai nemzetközi szeminárium volt 2004 novemberében. A második találkozóra 2005 áprilisában került sor Budapesten. A szakmai konferencián a 10 új tagállam szakemberei tartottak beszámolót az EU minôségpolitikájának bevezetésével kapcsolatos eddigi tapasztalataikról, eredményeikrôl. A nemzetközi rendezvény nyitó elôadását Pallóné Dr. Kisérdi Imola tartotta A versenyképesség biztosításának új minôségi dimenziója az élelmiszergazdaságban címmel. Dr. Jókúti András az FVM részérôl az eredetvédelem hazai helyzetét évfolyam 7 8. szám 5

6 Hírek, események és jogi lehetôségeit ismertette. Popovics Anett az AMC szerepét mutatta be a hagyományos termékek marketingjében. Az említett elôadások és a többi külföldi elôadás is elérhetô angol nyelven a konferencia honlapján: Az elhangzott cseh, litván, észt, lengyel, német, bolgár, magyar tanulmányok példázzák, hogy a szabadpiac kegyetlen versenyében a kis- és középvállalkozások egyetlen esélye a különleges minôség. A különleges minôség eredhet a hagyományokból, az élelmiszer elôállításához szorosan kapcsolódó földrajzi tulajdonságokból, vagy vegyszermentes, organikus jellegébôl. B. B. P. K. I. Blair magyarázkodik és ígér Az Egyesült Királyságnak esze ágában sincs véget vetni a közös agrárpolitikának, sôt nem fûzôdik érdeke a közös agrárpolitikai reform újratárgyalásához sem. Arra azonban igenis szükség van, hogy újragondolják az Unió döntéshozói a évekre vonatkozó költségvetést, azt racionális alapokra kell helyezni mondta többek között Tony Blair brit miniszterelnök nemrégiben Brüsszelben. Véleménye szerint az uniós alkotmányra adott nemleges népszavazás Franciaországban és Hollandiában azt jelezte, hogy az Európai Unió politikájával szembeni ellenállás erôsebb, mint az EU új alkotmányával szembeni elégedetlenség. Ezért van szükség a problémák gyökereit érintô megbeszélésre annak érdekében is, hogy kerüljön közelebb az emberekhez az Európai Unió és egyúttal a XXI. századhoz is. Az Unió költségvetésébôl a jelenleginél sokkal többet kellene fordítani kutatásra, fejlesztésre, oktatásra. Egy modern költségvetés nem engedheti meg magának, hogy az uniós források 40%-át 10 év múlva is a közös agrárpolitikára fordítsák. Mi tudjuk, hogy a különféle visszatérítések miatt az Egyesült Királyság nem vesztese a közös agrárpolitikának. Azt pedig sejtjük, mennyit emelt Tony Blair népszerûségén a brit választók körében az a kemény csörte, amelyet megvívott Brüsszelben. Szavainak negatív fogadtatását hetekkel késôbb azzal az ígérettel enyhítette Tony Blair, hogy az Unió soros elnökségi tisztét betöltô Nagy-Britannia mindent el fog követni annak érdekében, hogy az újonnan csatlakozott 10 ország megkapja, ami jár nekik, sôt felzárkóztatásuk gyorsításán dolgozik majd a brit elnökség. A 10 újonnan csatlakozott tagállam változatlanul arról álmodik, hogy egyszer majdcsak fölzárkózik az EU-15-ökhöz, s ehhez szilárd alapokon álló költségvetés is szükséges. Minket, magyarokat, Románia csatlakozásának kérdése érzékenyen érint, a határon túl élô magyarok miatt is. T. E. Forrás: AgraFacts VI. 24. Kossuth Rádió, BBC hírek VI. 28. Étel- és itallista a gyermekeknek Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet nem csak a nyárra gondol, mikor az ember egészségének védelmére kel. A közelmúltban került napvilágra, hogy a felnövekvô nemzedék nem biztos, hogy megfelelôen táplálkozik, mely az iskolákban elhelyezett automatákban megtalálható finomságok csábításának is tulajdonítható. Emellett abban sem lehetünk biztosak, hogy az iskolabüfé kínálata megfelelô-e egy fejlôdésben lévô gyermek számára. Ezért az OÉTI Dietetikai Fôosztálya minden alapvetô élelmiszertípus esetében elkészített egy ajánlólistát, ennek alapján az iskolavezetôk meghatározhatják az intézményükbe bekerülô és árusítandó étkeket. Így a lajstromból kimaradnak a sok cukrot tartalmazó szénsavas üdítôitalok, helyükbe inkább a rostos üdítôk és az enyhén szénsavas, vagy szénsavmentes ásványvizek, teák kerülnek a polcokra. A hidegételeknek, szendvicseknek több idényjellegû zöldséget kell tartalmazni. Vissza kell csempészni a fejlôdô nebulók étrendjébe a jó minôségû magyar tejtermékeket is, ezek sokkal egészségesebbek, mint a szintetikus anyagoktól hemzsegô, nyugati szeletcsokik. A helyes étkezési szokások kialakítá- 6 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

7 Hírek, események sában a legnagyobb szerepe és felelôssége a családnak, családi környezetnek van. Az otthoni étkezésben meg kell szerettetni a gyerekkel a gyümölcsöt, zöldséget. Meg lehet és meg is kell tanítani ôket a helyes táplálkozás alapelveire, gyakorlatára, rendszerességére. A lista összeállítói gondoltak a reformétkezést követô családokra, a lisztérzékenyekre, a húsfalókra és a súlyfelesleggel küzdôkre is. Aki a listát részletesen tanulmányozni szeretné, látogasson el az ÁNTSZ honlapjára, és keresse a Nyáron is a fogyasztók védelméért címû írást. P.D. 74. évében is megújul az OMÉK A 74. OMÉK (Országos Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás) elôkészítési munkálataival kapcsolatban június 28-án tartották második sajtótájékoztatójukat a rendezô intézmények, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Közhasznú Társaság, a Magyar Állattenyésztôk Szervezete, valamint a Hungexpo Rt. A történel mi esménynek számító OMÉK elsô ízben 1896-ban, a millenniumi évben nyitotta meg kapuit. Azóta 5 évenként nyújt betekintést a magyar mezôgazdaság és a hozzá kapcsolódó ágazatok helyzetébe, emellett jövôképet fogalmaz meg a termelôk, értékesítôk, fogyasztók felé. Az augusztus 27. és szeptember 4. között tartandó rendezvény fôvédnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, védnöke pedig Gráf József mezôgazdasági miniszter. Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár, az OMÉK fôbizottságának elnöke elmondta, hogy az idei 9 napos, konferenciákkal, állatbemutatókkal és kulturális programokkal egybekötött kiállítás több szempontból is újat hoz az érdeklôdôk, kiállítók és kereskedôk számára. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után a mezôgazdaság, élelmiszeripar, feldolgozóipar, kereskedôk, szakmai szervezetek bemutathatják azokat a tapasztalatokat, melyeket az elmúlt idôszakban, az új feltételrendszerben éltek meg. Idén Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság tagja ellátogat hozzánk, és a kiállítás ideje alatt EU miniszteri találkozóra is sor kerül. Emellett a csatlakozásra váró országok is ellátogatnak Magyarországra, az OMÉK idejére. Pásztor Zsuzsa, az OMÉK miniszteri biztosa ismertette a rendezvénnyel kapcsolatos általános tudnivalókat. A Hungexpo Rt. eddig 19 ezer m 2 kültéri területre vett fel megrendeléseket, melyeken nagyrészt a mezôgazdaság technológiáját mutatják be a kiállító cégek. 6 ezer m 2 beltéri területre jeleztek igényt a mezôgazdasági és élelmiszeripari szervezetek, melyek között közösségi és egyéni kiállítók standjait látogathatja majd a közönség. Széles körû a külföldi érdeklôdés is, fôleg európai uniós tagországok részérôl. Németország, Dánia, Svédország, Franciaország, Olasz- és Spanyolország termékeit ismerhetjük meg, de Románia, Törökország és Tunézia is képviseli magát a nagyszabású eseményen ben a látogatók szakmai igényeinek kielégítésén túl az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektet a szervezôség kicsik és nagyok szórakoztatására. A Budapesti Vásárközpont területén komoly- és könnyûzenei koncertek, mûvészeti bemutatók, gyermekprogramok teszik színessé a vendégek nyár végi napjait. Mint minden évben, most is bemutatkoznak a kitûnô biológiai és genetikai adottsággal rendelkezô ôshonos magyar állatfajták: a Magyar Állattenyésztôk Szövetsége a Kincsem Lovasparkkal karöltve várja tenyészállat-bírálatokkal az állattenyésztési ágazatok képviselôit, szakembereit. Aki pedig elég állatot látott már, elmehet szurkolni a fogathajtóknak, vagy ökörsütésen vehet évfolyam 7 8. szám 7

8 Hírek, események EU Agrárium és Piacgazdaság részt, az élelmesebbek pedig ingyenes kóstolót is kaphatnak belôle. Iskolák, szakiskolák, egyetemek intézményes látogatásuk esetén ingyen léphetnek be a Hungexpo területére, ahol a szakmai események mellett minden bizonnyal finom kóstolókban lehet részük. A sajtó kérdésére Benedek Fülöp államtitkár ismertette, hogy az FVM 730 millió forintot biztosít a rendezvény kialakítására. Az, hogy összesen mennyibe kerül a 9 napos program megszervezése, a közbeszerzési eljárások után derül csak ki. Szintén újságírói kérdésre válaszolva fejtette ki az államtitkár, hogy mint minden szakkiállításon, itt is nagy hangsúlyt kapnak a hagyományos magyar termékek. Népszerûsítésükrôl a Coop Hungary Kft. gondoskodik. További kérdések hangzottak el arra vonatkozólag, hogy a Magyar Állattenyésztôk Szövetsége hangsúlyozza-e a magyar állattenyésztés szerkezeti javításának szükségességét, és bátorítja-e tagjait a derûs jövôkép kialakításával. Dr. Fésûs László, A MÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a szövetség elsôdleges feladata a kitûnô minôségû tenyészállat biztosítása. Az OMÉK-on és egyéb mezôgazdasági kállításokon tartott szemlék üzenete az, hogy Magyarországon jelen van az a biológiai érték, melynek megtartása nemcsak gazdasági, de szociológiai, kulturális szempontból is fontos. Az OMÉK-ról tudósítást olvashatnak szeptemberi lapszámunkban, bôvebb információt pedig a honlapon találhatnak. P.D. A minôség esélyei Beszámoló az EU élelmiszer minôségpolitikájáról szóló TAIEX 1 szemináriumról Budapesten került sor az élelmiszerek minôségpolitikájáról szóló egész napos szemináriumra az Európai Bizottság Bôvítési Fôigazgatósága TAIEX Irodája és az FVM közös szervezésében, június elején. A konferencia sikeres megvalósításáért magyar részrôl az FVM EU Koordinációs Fôosztálya volt a felelôs, az Élelmiszeripari Fôosztály, illetve az Agrármarketing Centrum bevonásával. A rendezvény elôkészítésében és megrendezésében aktívan közremûködött az Európai Minôségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága (EOQ MNB), és annak Hagyományos Élelmiszer Munkacsoportja. A szeminárium célkitûzése az volt, hogy tájékoztatást nyújtson az EU minôségpolitikájáról a hatósági ellenôrzô szervezetek szakembereinek, valamint a termelôknek, elôállítóknak és szakmai szervezeteiknek. Fontos célkitûzése volt még a tagállami tapasztalatok bemutatása és az eredetvédelmi rendszer kapcsolatának feltárása más közösségi politikákkal (például vidékfejlesztési, illetve promóciós programokkal). A konferenciát a TAIEX képviseletében megnyitó Alberik Scharpé elnök kiemelte, hogy az 1992 óta hatályos 2081/92/EK és 2082/92/EK rendeletek alapján eddig több mint 600 termék nyert közösségi oltalmat (OEM, OFJ), illetve 15 termék közösségi tanúsítványt (HKT. Hagyományok Ízek Régiók Dr. Vajda László fôcsoportfônök (EU Koordinációs Fôosztály) az FVM vezetése nevében tartott köszöntôjében elmondta, már a csatlakozási tárgyalások során napirenden volt a földrajzi árujelzôs magyar termékek közösségi szintû eredetvédelmének kérdése, az erre pályázó termékek köre azóta bôvült. Magyarország a kilencvenes évek végén a közép-kelet-európai országok közül elsôként csatlakozott az európai Euroterroirs programhoz. Mióta az EU tagjává váltunk, az agrártermékek behozatala lényegesen megnôtt, kivitelünk viszont csak kisebb mértékben növekedett. Annak érdekében, hogy kiváló magyar termékeink helyt tudjanak állni az EU belsô és külsô piacain, fontos, hogy megkülönböztetô minôségi jellel (védjegy, földrajzi árujelzô) lássuk el ôket és ezt a fogyasztókkal is elfogadtassuk. A szeminárium célja az is, hogy az itt szerzett ismeretek hozzájáruljanak a magyar termékek Unión belüli és kívüli értékesítésének a sikerességéhez. Dr. Molnár Pál elnök, a szervezésben közremûködô EOQ MNB részérôl hozzászólásában kiemelte, hogy az EOQ Európai Bizottság megbízásából 2000-ben készült tanulmánya (A minôség európai jövôképe) szerint az európai verseny- 1 Tecnhical Assistance Information Unit, DG Enlargement Technikai Segítségnyújtási és Információs Egység, Bôvítési Fôigazgatóság 8 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

9 EU Agrárium és Piacgazdaság képesség motorja az új évezredben a sikerre építés, a sokféleségek kibontakoztatása és a gyôzni együtt szemlélet. Ettôl a szemlélettôl áthatva, az EOQ MNB Élelmiszer Szakbizottságán belül 2004 májusában szakmai munkacsoportot hoztak létre, melynek vezetôjéül Pallóné Dr. Kisérdi Imola fôtanácsost (FVM EU Koordinációs Fôosztály) választották. A Hagyományos Élelmiszer Munkacsoport célkitûzése, hogy a HÍR gyûjtemény termékeinek (a gyûjtemény 300 terméke a mintegy 4000 magyar termék 8%-át teszi ki) hasznosítási stratégiáját továbbfejlessze, európai szintû hasznosítását elôsegítse. A munkacsoport tikárságát az AMC mûködteti, az FVM-mel közösen szakmai támogatást nyújt. Regisztrált tagjainak száma jelenleg 142 fô. Aktív tevékenységet folytat, eddigi ülésein a résztvevôk a következô témákkal foglalkoztak magas színvonalú elôadások és azt követô szakmai eszmecserék keretében: A hagyományos élelmiszerek és európai hasznosítási lehetôségeik (2004. május, FVM). A HÍR gyûjtemény marketing és kommunikációs stratégiájának továbbfejlesztési lehetôségei (2004. július, AMC). A HÍR gyûjtemény sütôipari termékeinek hagyományôrzése (2004. október, Komáromi Monostori Erôd). Hagyományos élelmiszereink hasznosítási stratégiájának gyakorlati megvalósítása (2005. november, Foodapest). A hagyományos élelmiszerek és az élelmiszerbiztonság (2005. február, Wessling Laboratórium Kft.). A hagyományos élelmiszerek fogyasztói kedveltségének vizsgálata nemzetközi felmérések alapján (2005. május, Corvinus Egyetem) A munkacsoport nyitott, a munkacsoport titkársága várja az érdeklôdô szakemberek jelentkezését ( cím: 10 benyújtott kérelem Nyitóelôadásában dr. Jókúti András (jogharmonizációs tanácsadó, FVM Élelmiszeripari Fôosztály) a földrajzi árujelzôk közösségi oltalmáról, illetve ezeknek az oltalom alatt álló minôségi jeleknek (eredetmegjelölés és földrajzi jelzés) hazai vonatkozásairól beszélt. Bemutatta a jogintézmény kettôs kötôdését, amely mind a minôségpolitika, mind az iparjogvédelem területéhez hozzákapcsolja az oltalom alatt álló nevek rendszerét, majd az oltalom valódi természetével kapcsolatos általános félreértések eloszlatását célul kitûzve összehasonlította a földrajzi árujelzôket a védjegyek és a származási jelek más-más jellemzôket mutató intézményeivel. Beszélt a termékleírások meghatározó szerepérôl, az oltalom terjedelmérôl. Majd a közösségi oltalom megszerzése kapcsán az eljárás nemzeti szakaszának feladatairól, az abban résztvevô szerveirôl (FVM, MSZH, Magyar Eredetvédelmi Tanács) és a kérelmezô csoportosulásokkal szemben támasztott követelményekrôl is beszámolt. Magyarország 10 mezôgazdasági termék és élelmiszer földrajzi árujelzôjének közösségi szintû oltalom iránti kérelmét nyújtotta be az Európai Bizottsághoz: Szegedi téliszalámi, Budapesti téliszalámi, Makói vöröshagyma, Szegedi fûszerpaprika-ôrlemény, Kalocsai fûszerpaprika-ôrlemény, Gyulai kolbász, Csabai kolbász, Hajdúsági torma, Gönci kajszibarack, Szôregi rózsatô. (Az elôadáshoz kapcsolódó útmutatók az eredetvédelmi és a hagyományos tulajdonság tanúsítási eljárásokról az FVM Élelmiszeripari Fôosztályán elérhetôk. A közösségi oltalom iránt érdeklôdôk további szakmai kérdéseikkel forduljanak bizalommal az Élelmiszeripari Fôosztály munkatársaihoz.) Ana Soeiro (osztályvezetô, Vidékfejlesztési és Hidrológiai Intézet, Portugália) az EU-s jogi szabályozást mutatta be és a tagállami alkalmazás tapasztalatairól számolt be. Elôadásában a következô fô témákat érintette: A KAP 1990-es reformja a hangsúlyt a mennyiségrôl a minôségre helyezte. A hagyományos termékek és a hagyományos módszerek a fenntartható vidékfejlesztést és a mezôgazdasági termékek sokszínûségét (makro- és mikrodiverzitás fenntartását) szolgálják. Ezeknek a mezôgazdasági termékeknek és élelmiszereknek a védelmére dolgozták ki ezt az ún. minôségpolitikai közösségi rendszert, közösségi rendeleteket. A rendeletekhez kapcsolódó promóciós kampány fôleg a termelôk számára volt sikeres, a fogyasztókat kevésbé sikerült bevonni ebbe a kampányba. Jogi aspektusok a TRIPS egyezmény kontextusában. A közösségi oltalom eredetvédelmi rendszere magas szintû jogi védelmet jelent, megbízhatóságot és hozzáadott értéket biztosít a valódi OEM/OFJ termékek és elôállítóik számára. Fontos hangsúlyozni jogi szempontból, hogy a nemzeti rendszerek nem lehetnek ellentétesek a közösségi joggal. Így az Európai Bíróság példaértékû döntései értelmében (Case C-6/02) az áruk évfolyam 7 8. szám 9

10 EU Agrárium és Piacgazdaság szabad áramlásával ellentétes és tilos pl. a nemzeti, illetve regionális eredetre, származásra utaló minôségjelek használata (mint pl. CMA jelölés, illetve a francia regionális árujelzôk jogesete). A WTO Panel döntése értelmében a 2081/92/EK rendelet minden tekintetben megfelel a TRIPS megállapodásnak. A rendelet azonban nem terjedhet ki a harmadik országokra vonatkozó kötelezettségekre, ekvivalenciára vonatkozó elôírásokra. Ugyanakkor a WTO Panel az EU t kötelezte arra, hogy a harmadik országok termékeinek is hasonló oltalmat kell biztosítania. A Közösségnek az a jövôbeli szándéka a WTO-n belül, hogy a TRIPS egyezményt kiterjessze a jelenleg védett borokon és szeszes italokon kívül más termékekre is. Az ellenôrzés költségét a termelô fizeti Az ellenôrzési rendszer. A tagállamok kötelezettsége az ellenôrzési rendszer biztosítása nemzeti szinten. Az ellenôrzô szervek feladata annak feltárása, hogy a közösségi oltalom alatt álló termék, amely a közösségi logót viseli, valóban megfelel-e a termékleírásban rögzített követelményeknek. Az ellenôrzô szervezeteknek pártatlanoknak, függetleneknek kell lenniük a termelôktôl vagy az elôállítóktól. Továbbá rendelkezniük kell az ellenôrzés személyi és tárgyi feltételeivel (szakképzett személyzet, vizsgáló laboratóriumi háttér stb.), továbbá ki kell elégíteniük a tanúsító szervezetekre vonatkozó EN szabvány követelményeit. Az ellenôrzés a kötelezô, szokásos élelmiszer ellenôrzésen így a 882/2004/EK rendelet szerinti élelmiszerhigiéniai ellenôrzésen felüli speciális ellenôrzést jelent a termékleírás alapján, a termék eredetére, speciális elôállítási módjára, különleges tulajdonságaira, jelölésére vonatkozóan. Az ellenôrzés költségét a termelô, illetve a gyártó fizeti. Az ellenôrzés több szintû: belsô (az adott régióban, illetve az elôállítónál) külsô: a régión kívül; a szállítóknál; a forgalmazás során pl. az árusítóhelyeken (belsô illetve külsô piacokon). Az ellenôrzési rendszer megléte a OEM/OFJ jelölés egyik legfontosabb garanciális eleme, alapja az eredetvédelmi, azaz közösségi oltalmi rendszer megbízhatóságának. Maria Jesus Ceia, a Natur-Al-Carnes és az APAFNA termelôi csoport igazgatója a termelôi csoportosulások szerepérôl, gyakorlati tapasztalatairól számolt be. A portugáliai Portalegre térség lakossága évekkel ezelôtt fokozatosan elöregedett. A befektetôk érdektelennek mutatkoztak az elszigetelôdött, fejlett infrastruktúra és képzett munkaerô nélküli Portalegre iránt. Az emberek két utat választhattak, vagy farmerként dolgoznak, vagy elhagyják a vidéket, és máshol próbálnak szerencsét. A mezôgazdaság válsága miatt egyre kisebb lett a túlélés esélye, fôként a fiatalok hagyták el a vidéket. Valamit tenni kellett, az emberek szervezkedni kezdtek, különleges mezôgazdasági termékeik értékesítésére létrehozták a NATUR-AL-CARNES és APAFNA nevû termelôi csoportokat. A portalegreiek rájöttek arra, hogy csak akkor építhetik fel jövôjüket, ha nagyszüleik tudását a modern technológiával ötvözik. Úgy döntöttek, különleges termékeiket közösségi oltalomra javasolják. Így kapott oltalmat a Queijo de Nisa és a Queijo de Tolosa sajt, a Salsicharia de Portalegre kolbász, a Borrego do Nordeste Alentejano bárányhús, a Cereja de Sao Juliao cseresznye, a Castanha de Marvao Portalegre gesztenye, a Maca de-portalegre alma, az Azeite do Norte, Alentejano olivaolaj. Az eredetvédett termékek népszerûsítése szempontjából érdekes volt az elôadása végén vetített kisfilm, amiben két eredetmegjelölés oltalmával jelzett termék földrajzi környezetét és fogyasztóhoz történô eljuttatását mutatta be. Rendkívül fontosnak tartják, hogy az eredetvédelmi rendszer révén a hozzáadott érték a régióban marad, növeli a helyi fogyasztást (helyi étterem, szálloda, helyi bemutatók, élelmiszer fesztiválok, gasztronómiai fesztiválok, turisztikai rendezvények), munkalehetôséget teremt, lehetôséget nyújt a helyi vállalkozások beindításához, mindezzel megakadályozható a vidéki térségek elnéptelenedése. Termelôi csoportosulásuk pozitív tapasztalatai alapján példájuk követésre méltó Magyarországon is. Tájékozottság és minôségközpontú gondolkodás Carolin Pottier az Európai Bizottság Mezôgazdasági Fôigazgatóságáról a minôségpolitika más közösségi politikákkal való kapcsolódását taglalta: A Hagyományos Különleges Termék (HKT) tanúsítása. A 2082/92/EK rendelet értelmében a hagyományos különleges tulajdonság a hagyományos nyersanyagból, vagy a hagyományos összetételbôl, vagy a hagyományos elôállítási módból eredhet. Az Európai Unióban 15 termék viseli ezt a 10 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

11 EU Agrárium és Piacgazdaság Bizottság által elismert Garantáltan Hagyományos Különleges (TSG) tanúsítványt. A termék elnevezésének védelme kétszintû lehet: alacsony, illetve magas szintû. A magas szintû védelem erôs védelmet ad, a név kizárólagos használatát garantálja. Az alacsony szintû védelem esetében csak a termékleírásban rögzített feltételeknek megfelelô termék viselheti az EU-s logót, míg az elnevezést más terméken is használhatják. Promóciós támogatások. A támogatás alapja a 2826/2000/EK és a 2702/1999 rendelet, célja az EU mezôgazdasági termékeire és élelmiszereire vonatkozó, bel- illetve külpiacra irányuló promóciós programok (több akcióból álló marketing intézkedéscsomagok) támogatása. Elônyt élveznek az OEM, OFJ és HKT jelöléssel kapcsolatos tájékoztató kampányok, rendezvények, kiállítások és vásárok. A támogatásra szakmai és szakmaközi szervezetek nyújthatnak be pályázatot. Az EU a programok költségeinek maximum 50%-át támogatja. Vidékfejlesztési támogatások. A vidékfejlesztési támogatások alapja az 1257/1999 /EK rendelet 24. cikkelye az élelmiszer minôségi rendszerekrôl. Ez a támogatás a vidéki térségek termelôi, elôállító számára nyújt támogatást a minôségi mezôgazdasági termékeik elôállításához, feldolgozásához és marketingjéhez. Az EU kutatási keretprogramjával való kapcsolat. Megemlítésre került a korábbi DOLPHINS kutatási projekt. Az EU új, 7. kutatási keretprogramja is tartalmaz a témához kapcsolódó kutatási lehetôségeket. A szeminárium zárásaként Dr. Rácz Endre osztályvezetô (FVM Minôségpolitikai Osztály) foglalta össze a szemináriumon elhangzottakból a magyar szakemberek számára levonható következtetéseit. Az EU minôségpolitikai rendszerének hazai alkalmazásával kapcsolatosan az egyik fô problémát a hazai termelôi-feldolgozói tájékozatlanságban és mennyiségorientált szemléletben látta, amelyet fel kellene váltania a jövôben egy tudatos, minôségközpontú gondolkodásnak. Ezt a szemléletváltást igyekeztünk elôsegíteni ennek a szemináriumnak a megrendezésével, az érdekeltek széles körû bevonásával. Rövidítések jegyzéke: PDO=OEM oltalom alatt álló eredetjelölés a 2081/92/EGK rendelet szerint PGI=OFJ oltalom alatt álló eredetjelölés a 2081/92/EGK rendelet szerint TSG=HKT hagyományos, különleges termék a 2082/92/EGK rendelet szerint Pallóné Dr. Kisérdi Imola FVM Bioetanol uniós gabona-intervenciós készletekbôl? 2004 óta aggasztó mértékben nô az EU gabonaintervenciós készlete, ha ez az ütem fennmarad, szakértôk szerint akkor az intervenció folytatása komoly finanszírozási és nemzetközi kereskedelmi (exporttámogatási limit) korlátokba ütközik, esetleg emiatt meg kell szûntetni. Elôzetes adatok szerint 2004-ben 285,2 millió tonna gabona termett az EU-ban, és a termés 6%-át, mintegy 17 millió tonna gabonát kell intervenciós célra felvásárolni. Úgy tûnik, hogy az EU valóságos exportproblémáját csak súlyosbítja, hogy az Unió WTO exporttámogatási limitjének tetemes részét elviszi a német rozs-intervenciós készlet kényszertempóban folytatott, prioritást élvezô exportja. Márpedig egy tonna rozsot 50 /tonna körüli támogatással lehet csak a világpiacon értékesíteni, amely támogatási összeg mintegy öt tonna búza exporttámogatását emészti fel. A probléma eredete abban a kompromiszszumban gyökerezik, hogy az Unió legnagyobb rozstermelôje, Németország, a legutóbbi évfolyam 7 8. szám 11

12 EU Agrárium és Piacgazdaság KAP-reform során úgy egyezett bele a rozsintervenció megszüntetésébe, ha az EU rövid idôn belül megszabadítja több millió tonnás intervenciós rozskészletétôl. Ezért amikor az elsô hír jött arról az Unió zöld-dobozos megoldásáról, miszerint a jövôben bioetanolt gyártanának az intervenciós gabonakészletekbôl, a szaksajtó ennek kapcsán már az európai bioetanol-gyártás gyors térnyerésérôl cikkezett. Holott, mint ez az EU gabona irányító bizottság legutóbbi (2005. június 9-én tartott) ülésén kiderült, ez a kérdés még korántsem eldöntött. Ugyanis a bioetanol kapacitással rendelkezô országok álláspontja szerint ez az eljárás sérti a versenyfeltételek egyenlôségét. Az ülésen kifejtették, mivel az intervencióból értékesített gabona olcsóbb a szabad piacon beszerzettnél, emiatt a szabad piacról vásárló etanolgyártók versenyhátrányt szenvednek el azokkal szemben, akik intervenciós készletekhez jutnának hozzá. Ahol viszont még nincs bioetanol-gyártás, ezt a megoldást azért nem tartják szerencsésnek, mert ezzel egy iparág kiépülését támogatott nyersanyagra alapoznák. Ez pedig érveltek a beszerzési diszkriminációhoz hasonlóan versenytorzító. A Bizottság érthetô okokból nem állt el javaslatától az elhangzott érvek ellenére sem, és az elképzelést rövid idôn belül tágabb érvrendszerrel (környezetvédelmi összefüggések, Kyotói Egyezmény stb.) és alaposabb számításokkal alátámasztva ismételten elôvezetik. Dr. Szôke Gyula MVH Hazai és külföldi ökológiai szervezetek A biogazdálkodás jelentôsége, népszerûsége és ebbôl következôen területi aránya napjainkban fokozatosan növekszik. Ennek egyik oka, hogy a nagytáblás, a környezeti és természeti szempontokat figyelmen kívül hagyó mezôgazdaság sikertelensége után sok gazdálkodó szívesen visszatér a tájba illeszkedô, fenntartható mûvelésmódokhoz. Tehetik ezt azért is, mert az ilyen módon elôállított, egészségesebb és magasabb tápanyagtartalmú, valamint ízletesebb élelmiszerekért a fogyasztók hajlandók felárat is fizetni, illetve esetenként eladhatóságuk is jobb a hagyományos termékekénél. A vegyszermentes termékek elôállításának feltétele a szigorú termelési követelmények betartása, aminek biztosításához az ökológiai gazdálkodás különbözô szintû szabályozásai hozzájárulnak. A szabályozott keretek közt zajló ökogazdálkodás nem a XXI. század találmánya. Az EGK elsô, erre vonatkozó szabályozása 1991-es, Magyarországon a Kormány pedig 1999-ben rendelkezett elôször az ökológiai követelményeknek megfelelô élelmiszer-elôállításról. Még ennél is korábbi az egyes gazdaszövetségek, egyesületek, szervezetek saját ökogazdálkodási feltételrendszere, ami tagjaira nézve kötelezô érvényû a gazdálkodásban. A visszaélések megakadályozásán kívül azért is fontos a szabályozott termelés, mert a fogyasztók gyakran a már jól bevált terméket keresik, aminek minôségét garantálhatja, ha folyamatosan ugyanolyan feltételek szerint állítják elô. Ez egyfajta márkahûséget is jelent, ami különösen azokban az országokban jellemzô, ahol többféle gazdaszövetség feltételei szerint termelhetnek (ilyen például Németország, Svájc vagy az Egyesült Királyság). Amellett, hogy az ellenôrzô szervezetek saját feltételeik szerint zajló termelés esetén igazolják a termék ökológiai státuszát, szükséges egy átfogóbb, törvényi elôírás is. Részben azért, hogy a gazdálkodásnak lefektetett jogi alapja legyen, aminek segítségével fel lehet lépni az olyan visszaélésekkel szemben, amelyek a termelôknek, a fogyasztóknak és magának az ökológiai gazdálkodásnak egyaránt sokat ártanak. Másrészt, egy olyan összetett rendszerben, mint amilyen az Európai Unió, az egységes keretbe foglalt elôírások, melyek minden tagállamra vonatkoznak, megkönnyítik az egyes országok hagyományos módszerei alapján elôállított termékek kereskedelmét. (Emellett természetesen minden országnak lehet saját biotörvénye is.) A sok szempontból egységes gazdálkodási szabályok illeszkednek az adott ország hagyományaihoz, környezeti, gazdasági és kulturális viszonyaihoz, ezért számos eltérés is tapasztalható a tagállamok között. Munkám célja néhány tagállam ökológiai gazdálkodásra kiterjedô szabályozásának összevetése. Mivel magyarul nem álltak rendelkezésemre a feltételrendszerek, saját fordításaimat használtam az összehasonlításhoz. Ezzel egyben segíteni tudtam a Sárközy Péter Alapítvány munkáját is, ahol a nemzetközi feltételrendszerek összegyûjtésével és rendszerezésével is foglalkoznak. 12 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

13 EU Agrárium és Piacgazdaság Emellett az Alapítvány segítségével jutottam el az 5. Nemzetközi Bioterra Konferenciára, Kolozsvárra, így a romániai biotörvény is bekerülhetett az elemzésbe. A részletes elemzés során a feltételrendszerek sok tekintetben azonosnak, ugyanakkor számos ponton eltérônek bizonyultak. Találhatók bennük hiányosságok és értelmezési különbségek is. Felmerül továbbá a kérdés, hogy az eltérések milyen hatással vannak magára az ökológiai gazdálkodásra, a termelôknek és fogyasztóknak elônyt vagy hátrányt jelentenek-e. Az átállás idejére és a párhuzamos gazdálkodásra vonatkozó elôírások A párhuzamosság értelmezése eltérô: míg a Bio Suisse az átállás és az ökológiai gazdálkodás egyidejûségét tekinti párhuzamosnak, addig a brit Soil Association értelmezésében azt jelenti, hogy konvencionális és átállási területen ugyanazt a növényt termesztik, a többi feltételrendszer pedig a konvencionális és ökológiai gazdálkodásra érti ugyanezt. A szakaszos átállás engedélyezése vagy tiltása, illetve annak indoklása is eltéréseket mutat (Naturland: engedélyezi az ökonómiailag elfogadható feltételekre, Soil Association: tiltja, a gazdálkodás szilárdságára hivatkozva). Az átállási idô és a párhuzamos gazdálkodás minden feltételrendszerben részletesen és mindenre kiterjedôen szabályozott. Sehol sem található viszont konkrét felsorolás arról, hogy melyek azok a szermaradványok vagy más toxikus anyagok, amelyek még az átállási idô után is kifejtik hatásukat, és emiatt az átállási idô meghosszabbítható, vagy a terület az ökológiai gazdálkodásból végleg vagy átmeneti idôre kizárható. Erre a rugalmasságra feltehetôen azért van szükség, mert a hazánkra is jellemzô, hosszú ideig tartó rossz gazdálkodási gyakorlatból adódóan a talajban felhalmozódott káros anyagok miatt nagyon sok olyan területen lehetne korlátozni az ökológiai gazdálkodást, ahol minden egyéb feltétel adott lenne hozzá (ennek igazságossága pedig vitatható). Ezzel a megfogalmazással az ellenôrzô szervezet bírálhatja el az egyedi eseteket. A hazai ökológiai gazdálkodást tekintve nagy szükség van a szakaszos átállásra és arra, hogy az ökológiai termeléssel párhuzamosan folyhasson a konvencionális mûvelés is. A gazdálkodók többsége ugyanis sokat kockáztat, amikor ökogazdálkodásba kezd, hiszen átmenetileg a bevétel csökkenése várható. Ennek oka, hogy az átállás alatt a termék még nem jelölhetô ökológiaiként, így kisebb felárral vagy felár nélkül értékesíthetô, továbbá ahhoz is idôre van szükség, hogy a stabil felvevôpiac kialakuljon. A gazdálkodók többsége pedig nem rendelkezik annyi tôkével, hogy a teljes gazdaság egyidejû átállításakor ezt az átmeneti idôszakot vállalni tudja. Talajtermékenység és öntözés A talajtermékenységgel, trágyázással és a vetésforgóval foglalkozó szabályok minden feltételrendszerben nagy szerepet kapnak, így általában konkrétak és részletesek. Éppen ezért érdekes és feltûnô három fontos terület hiánya, melyek az öntözés, a vetésforgó definíciója, valamint a talajvizsgálatok értelmezése. Az öntözésrôl annyiban rendelkeznek, hogy az öntözôvíz ne tartalmazzon szennyezôdést és tiltott szereket. Pedig a talaj védelme és a termékek minôsége elsôdleges az ökológiai gazdálkodásban, és az öntözésre használt víz mindkettôt erôsen meghatározza. Kémhatása, sótartalma, esetleges szennyezôdései és nehézfémszintje károsan befolyásolhatja a talaj szerkezeti és kémiai tulajdonságait, illetve ezen keresztül a növényi termékek minôségét is. Ezért érdekes, hogy míg minden szabályozás részletesen meghatározza a talaj- és tápanyag-gazdálkodás helyes gyakorlatát, addig sem az öntözôvíz konkrét minôségi paramétereirôl, sem az öntözés mennyiségérôl, kijuttatásának idejérôl és módjáról nem írnak. A környezet védelmével kapcsolatban felhívják a figyelmet a vizek védelmére, de ezt inkább a trágya kijuttatására és mennyiségére vonatkozóan teszik, nem az öntözés szempontjából. Érdemes lenne tehát meghatározni a kijuttatható víz minôségi követelményeit, úgy mint a nehézfém- és sótartalom határértékeit, a lehetsé évfolyam 7 8. szám 13

14 EU Agrárium és Piacgazdaság ges kémhatásokat a talajtípushoz igazítva (hiszen más összetételû víz javíthatja a talajállapotot egy szikes és egy homokos vagy savanyú talaj esetén), valamint pontosítani, hogy mit értenek a néhány feltételrendszerben szereplô szennyezôdések alatt, melyeket a víz nem tartalmazhat. Lehetséges, hogy a feltételrendszerekben azért nem szerepel a kérdés, mert ezt más törvények, rendeletek szabályozzák. Ebben az esetben azonban nagyon fontos lenne hivatkozásként szerepeltetni a vonatkozó háttérszabályozást. Szükséges lenne a felhasználható mennyiségnek (minimum és maximum érték meghatározásával) megjelölése, mellyel egyben konkrétabbá tehetô a szintén több helyen elôforduló vizek túlhasználatának elkerülése is. (A területet feltehetôen a kutak ásásához és a vízkivételhez szükséges engedélyeken keresztül közvetetten szabályozzák.) Ezt esetleg ajánlás-szerûen tovább lehetne bontani a termesztett növény típusa vagy az éghajlat szerint is. Emellett hasznosnak tartanék valamilyen elôírást az öntözés idôzítésére vonatkozóan is, szintén az éghajlat és a talajtípus alapján. (A növények maguk jelzik a termesztônek az öntözés idôzítését. A szerk.) A következô hiányosság, hogy bár mindenhol elôírják a vetésforgóban történô termesztést, azt nem részletezik, hogy hogyan kell értelmezni a vetésforgót, tehát milyen növényi sorrend sérti a biogazdálkodás elveit. Ez azért érdekes, mert más olyan kifejezéseket, melyek értelmezése bizonytalan lehet (pl. számosállat, nitrogén-tartalom) pontosan meghatároznak, ahogy ez egy szabályozásban elvárható. Ebbôl adódik egy másik, gyakorlati oldalról súlyosabb következményekkel járó hiányosság: a vetésforgó növényeinek viszszakerülési ideje csak a Biokontroll Hungária Kht. feltételrendszerében szerepel konkrét adatokkal. Pedig a növényvédelem szempontjából alapvetô fontosságú lenne, hogy pontosan meghatározzák a termesztési szempontból ideális, de legalább a minimális visszakerülési idôket. Hasonló módon a tápanyag-gazdálkodási elôírások közt található talajvizsgálatok meghatározása sem szerepel. Legtöbbször az derül ki a szabályozásokból, hogy az elemzés az ellenôrzô szervezetek feladata, akik ellenôrzik az összetételt és a határértékeket. Kérdés, hogy ha mindez az ellenôrzô szervezet hatásköre, akkor mennyire részletesen szerepeljen a feltételrendszerben, azonban ha a szövegek egészét figyelembe vesszük, más területek aprólékos elôírásai mellett feltûnik, hogy maga a vizsgálat aránytalanul alulszabályozott. A gyomok, kártevôk és kórokozók szabályozásának alapelvei nagyrészt mindenhol azonosak, azonban az engedélyezett szerek listáján szereplô, illetve nem szereplô anyagok használatában vannak eltérések. Környezet- és természetvédelem A környezet- és természetvédelem az a terület, melynek szabályozása a legnagyobb eltéréseket mutatja, szinte minden feltételrendszer másra helyezi a hangsúlyt az IFOAM sokféle ajánlása közül. Részletes a Bio Suisse, a KRAV és a Soil Association vonatkozó fejezete, utóbbi talán túlzottan is (ugyanakkor azzal, hogy mindent pontosan leszabályoz, nem hagy hiányokat az értelmezésben). Itt is feltûnô, hogy az NOP egyrészt nem rendelkezik ilyen jellegû elôírásokkal, másrészt az összes feltételrendszertôl különbözik azzal, hogy nem tiltja a GMO-használatot, ami véleményem szerint éles eltérés. A vetômaghasználat szintén mutat eltéréseket, ezek azonban mind ugyanazt az elvet követik: elsôsorban ökológiai gazdálkodásban elôállított vetômag alkalmazása, illetve ennek hiányában konvencionális szaporítóanyag, különféle feltételekkel. Az egyes gazdaszervezetek elsôsorban a saját feltételrendszerük szerint elôállított vetômagok használatát tanácsolják. Ennek oka az lehet, hogy a követelményeknek megfelelô minôséget így lehet leginkább biztosítani, illetve a termesztési rendszer egészének fenntarthatóságához is hozzájárul, ha biztosított a szaporítóanyag utánpótlása. Ugyanakkor üzletpolitikailag is számít, ha a saját szervezeten belül gazdálkodók segítik egymást és a vetômagpiacot is kiszámíthatóbbá teszik. Hazánkban például az ökológiai gazdálkodás egyik problémája az, hogy nem áll rendelkezésre megfelelô mennyiségben olyan tanúsított szaporítóanyag, amit itthon állítottak elô. A vadon termô növények gyûjtésének tekintetében minden szabályozás követelményei hasonlóak, mindössze a részletesség más. Meg kell említeni azonban, hogy a vegyszerhasználat általános tilalmától eltérôen Románia rendelete szerint a termés azonnali veszélyeztetése esetén használhatók az engedélyezett szerek is, illetve hogy a Bio Suisse feltételrendszerében nincs szükség átállási idôre (de igazolni kell az egyéb, területtel kapcsolatos követelmények betartását). Mivel ebben az esetben nincs közvetlen gazdálkodásról szó, szigorú feltételeket szabnak a gyûjtésre alkalmas területek kiválasztásához és a betakarításhoz is, melyrôl tervet kell benyújtani a visszaélések elkerülésére. 14 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

15 EU Agrárium és Piacgazdaság Növénytermesztés szabályozása A növénytermesztés szabályozásáról elmondható, hogy ahány feltételrendszer, annyiféle szabályozás. Itt érvényesül leginkább a gazdaszövetségek specialitása és különbözôsége: mivel az egyes szövetségek bizonyos terméktípusok elôállítására specializálódtak (pl. zöldségekre, gyógynövényekre), így azok termesztését szabályozzák elsôsorban. Ennek vannak elônyei és hátrányai is, hiszen ágazatonként részletes és pontos, azonban nehezen összehasonlítható és szerteágazó szabályokról van szó. A feltételrendszerek továbbfejlesztésekor arra a néhány ágazatra, melyekre egyébként is utalnak az általános termesztési feltételek közt, érdemes lenne külön alfejezetet létrehozni, és abban részletesen szabályozni a termesztést. Így az általánosságok helyett több konkrétumot lehetne szerepeltetni, ezzel pedig sok értelmezési probléma, hiányosság kiküszöbölhetôvé válna. Célszerû lenne, ha ezek a fejezetek hasonló struktúra szerint épülnének fel, megkönnyítve ezzel az összehasonlíthatóságot, ami pedig az egyes országok közti kereskedelem szempontjából célszerû és fontos elvárás. Hazai szempontból fontos lenne, hogy a kertészetre (különösen a fóliás termesztésre) vonatkozó elôírásokat pontosítsák és részletezzék, mivel a termesztés feltételei adottak az országban. Ehhez fel lehetne használni a Bio Suisse és a Naturland részletes zöldség- és gyümölcstermesztési elôírásait. Jelölés és logó-használat A feltételrendszerek általában olyan terjedelemben foglalkoznak a jelöléssel és tanúsítással, mint a növénytermesztéssel vagy az állattenyésztéssel. Kiugró eltérést itt is az NOP elôírásai mutatnak, hiszen a többi gazdaszervezet követelményeit az EGK rendelet nagyrészt összehangolja. Az NOP ezzel szemben egyrészt nem követeli meg a tanúsítás feltételeként a jogszabály követését, másrészt az átállási idô alatt nem ellenôrzik a gazdálkodást. Általános jelenségnek tartom, hogy a szabályozások egészét tekintve kevés a konkrét, adatokat tartalmazó elôírás. Sokszor csak irányelveket fogalmaznak meg, de azok betartásának módja nincs kellôen meghatározva. (Ennek lehetnek elônyei is, hiszen így a megvalósításnak, a lehetôségeknek tágabb keretet adnak.) A gyakorlat oldaláról nézve azonban könnyebb átsiklani egy olyan szabályon, amit a gazdálkodó esetleg nem is ért, vagy amirôl úgy gondolhatja, hogy csak annyira kell pontosan betartani, amennyire pontosan meghatározták. A legtöbb és leginkább részletes adat a Bio Suisse és a Soil Association feltételrendszerében szerepel. Ennek oka az is, hogy Svájcban található az ökológiai gazdálkodás kutatóintézete (Forschungsinstitut für Biologischen Landbau FiBL), melynek jelentôsége nyilvánvalóan óriási, illetve az Egyesült Királyság is élen jár a kutatásokban. Hasznos lenne az általuk elért eredményeket egyrészt beépíteni a szabályozásokba, másrészt hazai kutatások alapjaként felhasználni. Ugyanakkor viszont szeretném megemlíteni, hogy konkrét elôírásokat nem csak ilyen háttérrel lehet létrehozni, erre a legjobb példa a vetésforgó visszakerülési ideje, melyrôl átfogó szabályozást csak a Biokontroll Hungária Kht. feltételrendszerében találtam. A szabályozások esetenként tehát lényeges eltéréseket mutatnak, elsôsorban az európai feltételrendszerek és az amerikai program között tapasztalható. Az Unió tagországai közt a különbségek kisebbek, általában a gazdaszövetségek korábban lefektetett szabályaira vezethetôk vissza. Kérdés, hogy az eltérô szigorúságú feltételrendszerek a termelôk számára milyen következményekkel járnak. Egyrészt nyilván nehezebb azoknak, akik szigorúbb elôírásokat kötelesek betartani, mint akik enyhébb feltételek szerint gazdálkodnak. A másik oldalon viszont minél szigorúbb termelési feltételeknek felel meg a gazdálkodó, annál kevésbé akadályozott termékeinek exportja. Ugyanakkor a fogyasztó szempontjából is fontos, hogy a különbözô feltételekkel elôállított és tanúsított biotermékek kapcsán a nagyobb választék az elsôdleges, ami elômozdítja a fogyasztást, vagy ezzel ellentétben a vásárlót megzavarja és elbizonytalanítja az eltérô tanúsítványú termékek közti választás. (A gyakorlatban a vásárló ritkán folytat elôtanulmányokat vásárlás elôtt. A szerk.) Mind a termelô, mind a fogyasztó esetében célszerûbb és hasznosabb meghagyni a választás lehetôségét véleményem szerint. A feltételrendszerek eltérései sokszor olyan gazdálkodási és kulturális hagyományok következményei, melyeket nem érdemes megváltoztatni az egyszerûbb és átláthatóbb rendszer kedvéért, inkább átjárhatóságot kell kialakítani köztük. Napjaink egészségtudatos fogyasztója pedig némi tájékozódással el fogja tudni dönteni, melyik termék felel meg leginkább az ízlésének. Ferencz Veronika Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet évfolyam 7 8. szám 15

16 EU Agrárium és Piacgazdaság Német gazdálkodók féltik a földjüket A német-svájci határ német oldalán hosszabb idô óta nagyon komoly feszültséget okoz, hogy a német gazdálkodókkal összehasonlítva jóval nagyobb honi támogatásban részesülô svájci termelôk a határ német oldalán néhány éve expanzív földvásárlásba kezdtek. Mint szakértôk mondják, a svájci gazdálkodók a németek rovására igyekeznek üzemeik méretét növelni június elején a svájciak földvásárlása ellen tiltakozott mintegy 500 német gazdálkodó, amikor 80 traktorral és munkagéppel mintegy két és fél órára lezárta a svájci-német Reinbrücke-i határátkelôt. A mostani tüntetés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a német parasztok tudomására jutott, miszerint az elmúlt évben a svájciak németországi földjeik után hektáronként 450 frank (mintegy 75 ezer forint) uniós területi támogatásban is részesülnek. Bár Bern tagadta, hogy a német területen gazdálkodók a svájci közvetlen támogatást is megkapnák, ezt azonban, mint az egyik tüntetô elmondta, hivatalosan még nem erôsítették meg, de ha meg is erôsítenék, a svájci termelôknek már az komoly versenyelônyt ad, hogy a német földön megtermelt termékeket Svájcban, a németénél jóval magasabb árszinten értékesíthetik. Ezért a helyzet orvoslására azt követelték, hogy a svájciak által német területen elôállított mezôgazdasági termékekre, vagy vessenek ki a német versenyhátrányt kiegyenlítô vámot, vagy ha ez nem lehetséges, az EU azonnal szüntesse be ezeknek a területeknek az uniós területalapú támogatását. Mint azt Eberhard Grauke, a német határmelléki parasztszervezetek szóvivôje kijelentette, felháborító, hogy az uniós adófizetôk pénzén svájci termelôket támogasson az Európai Unió. Ugyanakkor a szóvivô annak a véleményének is hangot adott, hogy a svájci földvásárlás ellen Németország azonnal, erélyesen lépjen fel. Ha a német kormány ezt nem teszi meg, akkor rövid idôn belül a határ mentén gazdálkodó németek földjeiket elvesztik, és földönfutó munkanélküliekké válnak. A több éve megoldatlan helyzet komolyságát mutatja, hogy a Reihnbrücke-i tüntetésen két badenwürttembergi tartományi miniszter, valamint a régió, Dél-Baden EU képviselôje is megjelent, és aktívan támogatta a határ menti német gazdálkodók követeléseit. Szemben a berlini kormánnyal, amely mint a tüntetés szónokai elmondták - sajnos kevés megértést mutat a határ menti gazdálkodók problémája iránt. A baden-württembergi mezôgazdasági miniszter is felszólalt a tüntetésen, és felháborítónak tartotta, hogy a szövetségi kormány nemcsak tétlen ez ügyben, de egyelôre a probléma meglétét sem hajlandó tudomásul venni. Sz. Gy. MVH Mûhelymunkák az Unióban Állatorvosok brüsszeli tanácskozása Az Európai Unió Szakmai Mezôgazdasági Szervezeteinek Bizottsága (COPA-COGECA, Committee of Professional Agricultural Organisations in the European Union) tenyészállatok munkacsoport mesterséges termékenyítési alcsoportja május végén szokásos ülését tartotta Brüsszelben. Két egymás utáni napon került sor az ún. Rep-Vet munkacsoportülésre, amely a tenyésztéshigiénia, a szarvasmarha és sertés tenyésztés-egészségügy igazgatási kérdéseivel, míg másnap az ún. Cattle Qualivet munkacsoport ülés a szarvasmarha spermatermelés biológiai-technikai körülményeivel foglalkozott. A tagországokat rendszerint egy-egy delegátus képviseli, s a megvitatott kérdésekben igyekezünk egyetértésre jutni. A fontosabb témák köré csoportosítva a szakmai közönség érdeklôdésére leginkább számot tartó kérdésekrôl számolok be. A bikasperma azonosíthatósága A német megbízott elôadással vezette be a témát, kiemelve az azonosítás ellenôrzési pontjait a sperma vételekor, amikor a spermát átviszik a feldolgozóhelyre, illetve a kiszállítás és felhasználás alkalmával. A bika korrekt azonosítása alap követelmény. A manuális adatbevitel során elôfordulnak visszatérô hibák. A megbeszélés során egyetértés volt abban, hogy az inszemináláskor lényegesen nagyobb a 16 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

17 EU Agrárium és Piacgazdaság hiba elôfordulás esélye, mint a feldolgozáskor. A vonalkódos azonosítás hasznosságát több képviselô említette. A tagországok beszámoltak a saját technológiájukról. Az olaszországi l2 bika spermatermelô állomás közül 3-4 alkalmaz vonalkódos krotáliát a bikákon és vonalkódot a mûszalmáknál a laboratóriumban. Ugyanitt a bikák ugratási napon még egy nyakban lógó táblácskát is kapnak Ez a táblácska az ugratás után eltávolítható és mint spermaazonosító mûködik amikor csak a bika ugrik A Spallanzani Intézet véletlenszerûen a továbbított ejakulátumok 20%-át ellenôrzi azonosságra (sperma-dns teszttel) és spermaminôségre. A spermából izolált DNS-t összehasonlítják a bika DNS fingerprint eredményével, hogy az ondó tôle származik-e. Németországban egy-két spermatermelô centrum használ vonalkódot, mások a numerikus jelzôt. A bikák névazonossága okozhat gondot amikor különbözô fajták egyedeinek ugyanaz a neve. Mindhárom belgiumi labor az IMV Smile vonalkódos rendszert alkalmazza. A termelési nap kódja feljegyzésre kerül a tároláskor, a DIY (saját állományban termékenyítô, csináld magad) inszeminátoroknak történô továbbításkor, de már nem jelenik meg a termékenyítési jegyen. Egy osztrák centrum használ vonalkódot, a termelési szériakód az inszemináláskor is regisztrálva van, a hiba elôfordulás esetleg a rossz olvashatóságból adóhat. Szlovéniában nem használnak vonalkódos rendszert, viszont nagy súlyt fektetnek arra, hogy az ugratáskor a dolgozók figyeljenek az azonosításra. Füljelzô azonosítás történik Dániában és Finnországban, a hibás származások inkább a termékenyítés körüli adminisztrációnál fordulnak elô. Svédországban rizikófaktornak számít az átrakás, kiszerelés, amikor az ejakulátumot áttöltik laboratóriumi edényzetbe, vagy szétosztják hígításkor. Magyarországon a bika azonosságát ugratáskor a technikus és a felügyelô személy is megerôsíti. Svájcban a Smile szisztémát akkor vezették be, amikor naponta a laborban fölé emelkedett a feldolgozandó anyagok száma. Amikor a bika visszatér a termelésbe a megôrzésbôl, vércsoportvizsgálattal egyedazonosságát megerôsítik. Svédországban ez DNS-teszttel történik, amikor a megôrzés után termelt ejakulátumok génkódját a megôrzés elôtti termelés DNS tesztjével vetik egybe. A vonalkódos mûszalmák kapcsán technikai részletek is felmerültek, mint a szín és a leolvashatóság. A hollandok említették, hogy problémásak a halvány átlátszó színû mûszalmák, amik üresen (a termékenyítés utáni kontroll alkalmával) rosszul olvashatóak. Bár Hollandiában a vonalkódot több mint két éve használják, mégis sok a kéziratos termékenyítés bejelentés (a mûszalmán alfanumerikus adatsor is van, és ha az inszeminátor leolvasója nem boldogul a vonalkóddal, hagyományos módon kell kitöltenie a termékenyítési adatbejelentô lapot). Vita tárgya volt az egy- vagy kétsoros vonalkód Az egysoros vonalkód esetén nincs elegendô hely a párhuzamos alfanumerikus szám- és betûsorok elhelyezésére (ugyanis egyelôre a mûszalmákat mindkét technika szerint szignálják, hogy azok is el tudják olvasni például hazánkban, ahol még a leolvasót nem alkalmazzák). Megjegyezték, hogy az ICAR (nemzetközi állatregisztrációs szervezet) útmutatóval rendelkezik a vonalkódos jelölésre, de nem foglal állást egyik technika mellett sem. A szubjektív spermabírálati rendszerek standardizálása Hollandiában a CASA (Computer Assisted Semen Analysis) a gyakorlat. A laboratóriumok közötti összehasonlításra évente négyszer körvizsgálati tesztekre küldenek szét mélyhûtött spermát. Olaszországban a Spallanzani (kontroll) Intézet rendelkezik CASA-val, eredményei egysége évfolyam 7 8. szám 17

18 EU Agrárium és Piacgazdaság embriók osztályba sorolása csökkenô gradiens szerint (IV-tôl az I felé, azaz rosszabbtól a jó felé), mely megoszlási százalékban l7,5 : l9,6 : 10,3 : 52,1 voltak. A technikusok vizsgálati eredményei szórásértéke az I. osztályú minôség megítélésében ±3,5 3,3%-ok voltak. Jövôbeni tervek sebbek, az állomásoknak is van CASA-ja, de az eredményeik jobban szórnak. Minden spermát egy laboratórium vizsgál be Belgiumban, akik szintén CASA-t használnak. Szlovéniában egy spermamozgás elemzô készülék szolgál a vizsgálatokhoz Szlovéniában, és a másodmintát (mûszalmát) a nemzeti állategészségügyi intézetbe küldik. A dániai minôségvizsgálat áramlásos citometrián alapul, ami az életképességet vizsgálja, a motilitásra nem tesztelnek. Magyarországon az Országos Mezôgazdasági Minôsítô Intézet (OMMI) és a négy mûködô szarvasmarha spermalabor közül egy CASA-t használ, a többi fénymikroszkópos elemzést: a mélyhûtés után és a 30 napos kontroll idején. Eosin-nigrozin vitális festéssel idôszakonként a szubjektív becslés pontosságát bemérik. A Genus cég laboratóriuma az Egyesült Királyságban ozmózis-rezisztenciavizsgálatot alkalmaz, ami objektív, és jobb egyezôséget mutat a különbözô laboratóriumok között. Emellett úgy találták, hogy jobb korrelációt mutat a fertilitással, mint a motilitási vizsgálatok. Vita bontakozott ki arról, hogy mi szûrhetô le a minôségvizsgálati eredményekbôl a megbízhatóság a tesztek eredményét illetôen, vagy a fertilitás-elôrejelzés lehetôsége. Az olasz küldött említette, hogy van egy állomás Itáliában, ahol marketing okokból jobb, dupla minôségû spermát állítanak elô, azaz a spermakoncentrációt a szokásos kétszeresében állapítják meg, arra alapozva, hogy a vevô filozófiája szerint a több a jobb. Szarvasmarha embrió bírálat Egy német embriológus számolt be az embriókimosások során nyert embriók minôségvizsgálatáról. (Nagy gyakorlattal rendelkezik, ô maga eddig több mint embriót bírált.) Az átültethetôség és az eredményesség szempontjából elsôdleges az I. osztályú embriók klasszifikációja. A kimosott embriók döntô többsége ebbe az osztályba sorolható, míg az IVF-eké változó minôségû. A kimutatásuk donor, embrió és 11 technikus adatait tartalmazza. Az Felvetôdött, hogy vonjunk be egyéb állatfajokat is az érdeklôdési körünkbe (pl. a lovat). Sok országban megfigyelt fertilitáscsökkenési tendenciák tükrében felmerült a mesterséges termékenyítô ipar jövôje. Ehhez csatlakoztak járulékos témák, mint az utód nemének befolyásolása az inszeminálás idôpontja idôzítésével, az ivarzás megállapítási technikák stb. Külön figyelmet kap a jövôben az a munka, ami a spermadózis szabványosításával, a minimumkövetelmények megfogalmazásával függ össze. Egy német csoport most éppen ezen dolgozik. Ismertek azok a tények, hogy a fertilis dózis minimumparaméterei bikánként is különbözôek lehetnek, továbbá tenyésztési érdekbôl igény mutatkozhat egy alacsonyabb fertilitású anyag elfogadására is (pl. szex-determinált sperma esetén). Munkacsoport elnök tájékoztatást adott, hogy hamarosan a svájci mezôgazdasági kollégium Európa szerte kérdôívet tesz közzé a bikák tartásáról és a spermatermelésrôl. Inszeminátorok képzése Kérdéssel fordultam a munkacsoportunkhoz, hogy nem volna-e célszerû a közösségben EUkonformmá tenni az inszeminátorok képzését. Milyenek a képzés standardjai a szolgáltató és a csináld magad (DIY, Do It Yourself) inszeminátorok esetén. Egyes tagországokat nem érint ez a felvetés, mert szinte kizárólagosan állatorvosok termékenyítenek náluk. Abban maradtunk, hogy a témát legközelebb napirendünkre vesszük. Állatjóléti szabályozás Az állatjólétre vonatkozó szabályozás a mesterséges termékenyítô bikákra és kanokra kell hatással legyen. Az elôírások inkább a hímivarú egyedet tartó gazdaságokra, mint az állományokra vonatkoznak. Azon kell dolgozzunk, hogy a gyakorlatot ellehetetlenítô feltételeket ne vezessenek be. A kérdés részletesebb tárgyalása a következô munkacsoport ülésen lesz. Dr. Flink Ferenc,OMMI, Budapest 18 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

19 Mirôl volt szó Oslóban? EU Agrárium és Piacgazdaság Bôvítés Mariann Fischer Boel mezôgazdasági biztos képviselte a Bizottságot egy, a közös agrárpolitikáról tartott elôadásával Oslóban, a Schuman emlékülésen május közepén. Az elôadásban elhangzott az ami talán szûk szakmai közönség elôtt nem történt volna meg, ha a nagy nettó befizetô tagállamok a idôszak költségvetésének összeállításakor továbbra is ragaszkodni fognak az egy százalékos GNI közösségi befizetési limithez, ezzel ellehetetlenítik a KAP második pillére finanszírozásának bôvítését (magyarországi AVOP jogcímek), és akkor ezek a célok csak a közvetlen támogatásokból visszatartott részbôl fejleszthetôk (magyarországi NVT jogcímek). Ilyen körülmények között az agrárbiztos a KAP reform további fô irányaként azt jelölte meg, hogy a jövôben további termékpályákon (bor, zöldséggyümölcs, és fôként a túltámogatott cukor termékpályán) az árszabályozás-jellegû, termeléshez kötött támogatásokat is a tervezett földalapú támogatásban (single farm payment) fogják össze. Természetesen ez a támogatási transzfer csak úgy válik lehetségessé, ha a támogatást teljes mértékben függetlenítik a termeléstôl (100%-os decoupling). Az elôadó a támogatási transzfer pozitív versenyhatását (ez a KAP-ban a Lisszaboni kritérium teljesítése), illetve pozitív WTO hatását (ez az egyetlen járható út az EU számára a WTO támogatási feltételek teljesítéséhez) emelte ki. Elôadása további részében nagy teret szentelt a keresztmegfelelésnek (cross-compliance), amit a KAP reform másik fô csapásirányaként emlegetett. A keresztmegfelelésrôl szólva elsôsorban azt emelte ki, hogy itt a gazdálkodók a támogatást nem ingyen kapják. Ellenszolgáltatásként megfelelô kultúrállapotban kell tartaniuk az európai tájat, és teljesíteniük kell az Unió állatjóléti követelményeit is. Az elôadó nem tehette meg élménye még nagyon friss volt hogy ne beszéljen az Uniónak néhány nappal korábban, a világ négy nagy agrárkereskedelmi országával, Brazíliával, Indiával, Japánnal, USA-val kötött informális WTO alkujáról. Ebben az Unió feltételesen beleegyezett az agrár-exporttámogatások meghatározott határidôn belüli teljes eltörlésébe, azzal a feltétellel, hogy a partner országok az összes burkolt exporttámogatást megszûntetik. Amikor errôl beszélt, nyílván elsôsorban az USA export-hiteltámogatási pénzügyi konstrukciójára gondolt. Az informális megállapodásról szólva az elôadásban az is elhangzott, hogy a világ legjelentôsebb agrárkereskedelmet folytató országaival megkötött alkuba mezôgazdaságon kívüli területet is bevontak, amikor is az EU partnereitôl (itt elsôsorban Indiáról és Brazíliáról lehet szó) az agrártermékek exporttámogatásának megszûntetéséért cserébe az iparban, a szolgáltatási-, és bankszektorban is további piacnyitási engedményeket vár el. Dr. Szôke Gyula MVH Viharfelfôk a KAP egén Aggasztó agrártúlsúly A KAP közötti idôszakának finanszírozási gondjaira nem csupán a sikertelennek tekinthetô állam- és kormányfôi tanácskozás világított rá, voltak elôjelei. A világgazdaság mély válsága az 1999 óta tartó recesszió már jó ideje parkolópályára szorította az EU gôzmozdonyának számító német gazdaságot és vele együtt a 2004-es kibôvüléstôl gazdasági növekedést váró EU-t is. Értelemszerû, hogy a nettó befizetô pozíciójában lévô németek ilyen mély válság idején megfontolás tárgyává teszik, hogy a korábbi mértékben finanszírozzák-e más EU-tagországok agrárgazdaságának életben maradását, vagy gazdasági felemelkedését, Európa más régióinak felvirágzását. Még kevésbé örömteli a kép, ha a csatlakozásra váró európai országokat nézzük, hiszen a jelenlegi 25-öknél lényegesen szegényebb országok várnak bebocsátásra, így a várományosok rendkívüli nyomás alá helyeznék a már ma is kifeszített és jelentôs aránytalanságokkal terhelt közös agrárpolitikát. Az EUROSTAT 2003-as Mezôgazdasági Évkönyve szerint a várakozó listán elôkelô helyen lévô Romániában mintegy 3,7 millió fô foglal évfolyam 7 8. szám 19

20 Bôvítés kozik mezôgazdasággal, és a mezôgazdaságból élôk aktív foglalkoztatottakon belüli aránya 37,7%. Emellett a mezôgazdaság GDP részaránya 12,5%, a mezôgazdaság által hasznosított terület pedig közel 15 millió hektár. Ezzel szemben Európa legjelentôsebb agrárnagyhatalma, Franciaország, csak 987 ezer mezôgazdasági foglalkoztatottat tart nyilván, amely a foglalkoztatott létszám 4,1%-át reprezentálja. Miközben a KAP legjelentôsebb haszonélvezôjeként emlegetett, exportorientált francia mezôgazdaság a francia GDP-nek csak 2,1%-át adja, addig a francia gazdálkodók a romániai mezôgazdasági terület kétszeresének megfelelô területen, közel 30 millió hektáron gazdálkodnak. Hasonló, vagy talán még szembeötlôbb a különbség a török gazdaság esetében, ahol közel 7,5 millió mezôgazdaságból élô várja sorsának jobbra fordulását a közös agrárpolitika által biztosnak vélt közvetlen támogatásoktól, miközben a törökök 39 millió hektáron gazdálkodnak. A mezôgazdaságban dolgozik a török foglalkoztatotti létszám 32,7%-a, jóllehet a mezôgazdaság csak 11%-át adja az országban megtermelt GDP-nek. A törökök csatlakozása esetén nagyobb mezôgazdasági terület kapcsolódna a 25-ök Európájához, mint a 10-ek 2004-es csatlakozásakor, és kétszer annyi kérelmezô kerülne a rendszerbe, mint a tavalyi kibôvüléskor, illetve mintegy 10 millió termelôvel több földhasználóra számíthatna a KAP rendszere, mint amennyit az EU 15-ök számláltak. A területalapú támogatások potenciális igénylôinek száma Bulgária és Románia csatlakozása esetén másfélszeresére, Törökország csatlakozása esetén pedig kétszeresére növekedne. Míg ugyanis az EU-25-ök agrártermelôinek száma alig haladja meg a 10 millió fôt ( ezer fô), addig a 28-ra bôvülô Európai Unióban már ezer fôre növekedne a potenciális igénylôk száma. Kétségtelen tény, hogy a 2004-es kibôvülés elôtti 6,5 millió regisztrált gazdálkodót számláló uniós gazdálkodói réteghez képest riasztóan abszurd ez a bôvülés. Mint az európai Alkotmánynyal kapcsolatos népszavazás körüli mérlegelések kapcsán kiderült, a választókat is igen erôsen motiválja a bôvülô EU kezelhetetlennek és finanszírozhatatlannak tûnô jövôképe. Csak ilyen kontextusban értelmezhetô Tony Blair kijelentése, mely szerint csak akkor hajlandók az angolok lemondani a 3,8 milliárdos brüsszeli viszszatérítésrôl, ha mezôgazdasági támogatások szintje csökken és az új tagok belépését az EU 10-ek finanszírozzák. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy a 28 tagországra bôvülô EU mezôgazdaságilag hasznosítható területe az EU 15-ökhöz képest ugyan közel megduplázódna (130,8 millió hektárról 226 millió hektárra nône), mégsem érné el a világ legfejlôdôképesebb agrárgazdasága (Brazília) által mûvelt mezôgazdaságilag ma hasznosított terület 228 millió hektáros méretét. Összeállította: Szabó Jenô FVM 20 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető HÍR BB elnök FM Eredetvédelmi Főosztály OMÉK - HÍR Gála 2015. szeptember 24. Védjegyek

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei Zobor Enikő szakmai tanácsadó Élelmiszerfeldolgozási Főosztály A HÍR gyűjtemény 1993-1997. EU Euroterroirs (Európa Vidékei) Program FR (890), ES (526),

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS ÉLELMISZEREK MINŐSÉGRENDSZEREI: Az eredetvédelem és a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy jelentősége

A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS ÉLELMISZEREK MINŐSÉGRENDSZEREI: Az eredetvédelem és a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy jelentősége A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS ÉLELMISZEREK MINŐSÉGRENDSZEREI: Az eredetvédelem és a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy jelentősége PALLLÓNÉ DR. KISÉRDI IMOLA osztályvezető FM Eredetvédelmi Főosztály SZEGED

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft.

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A cím értelmezése Kinek az érdeke? - Szolgáltató tanúsítóé? - Gyártóé? - Forgalmazóé? Megalapozott?

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán (szakkönyv-bemutató)

Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán (szakkönyv-bemutató) Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán (szakkönyv-bemutató) Dr. Szakály Zoltán Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék A HAGYOMÁNY-ÍZEK-RÉGIÓK (HÍR)

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

Az Európai Unió által garantált minőség

Az Európai Unió által garantált minőség Az Európai Unió által garantált minőség Micsoda ízek! A földrajzi jelzések címkéi az eredetiség zálogai HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉS OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉS

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG

L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2005. július 20.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Tartalom MAZSOLÁZÓ... 3

Tartalom MAZSOLÁZÓ... 3 Tartalom MAZSOLÁZÓ............................................ 3 HÍREK, ESEMÉNYEK Az élelmiszerláncok hatalmi visszaéléseinek vizsgálatát kezdeményezi az Európai Parlament....................... 4 Termeljünk

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 22/2015

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 22/2015 Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 22/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk arról, hogy idén is meghirdetésre került a Magyar Termék Nagydíj nyilvános pályázat,

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek költsége és témája Tárca neve: Vidékfejlesztési Minisztérium 4. január. - 4. június. Ország Miniszter és ok (név szerint) Más

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

Az EU kereskedelempolitika hatása a fejlődő országokra fókuszban az állattenyésztési szektor nemzetközi civil képzés

Az EU kereskedelempolitika hatása a fejlődő országokra fókuszban az állattenyésztési szektor nemzetközi civil képzés Az EU kereskedelempolitika hatása a fejlődő országokra fókuszban az állattenyésztési szektor nemzetközi civil képzés Helyi piacok és kisléptékű élelmiszerrendszerek védelme Magyarországon Szabadkai Andrea

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy) mint védjegyjogosult Duna Ipoly Nemzeti

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

A pálinka mint hungarikum

A pálinka mint hungarikum A pálinka mint hungarikum 2010.06.01. Vidékfejlesztési Minisztérium Gyaraky Zoltán főosztályvezető Egy kis pálinka történelem Magyarországon a XIV. században aqua vitae reginae Hungariae A XV. században

Részletesebben

A fogyasztóvédelmi hatóság megkezdi a nyári idegenforgalmi ellenőrzéseket

A fogyasztóvédelmi hatóság megkezdi a nyári idegenforgalmi ellenőrzéseket Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 42/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk Önt arról, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a megyei kormányhivatalok

Részletesebben

CHAVET PROJEKT: Megfelelni az agrár-szakképzéssel szemben támasztott jövőbeni kihívásoknak (a fogyasztói elvárások az agrár-szakképzéssel szemben)

CHAVET PROJEKT: Megfelelni az agrár-szakképzéssel szemben támasztott jövőbeni kihívásoknak (a fogyasztói elvárások az agrár-szakképzéssel szemben) M A S Z E M AGYAR AGRÁ RS ZAK OK TATÁS I S ZAK ÉR TŐK EGYES ÜL E TE Hungarian Associacion of Agricultural Vocational Educational Experts H-1223 Budapest, Park u. 2. EUROPEA-INTERNATIONAL konferencia. Kaszó,

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: Projektlátogatások ECOSYAL program 2. Időpont: 2014. augusztus 28. Helyszín: Szokolya, IKSZT 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott egy már

Részletesebben

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr.

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. Totth Gedeon A téma aktualitása - környezetváltozás változik a fogyasztói

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs

Részletesebben

Magyar Állatorvosok Lapja. Kertgazdaság. Állattenyésztés és Takarmányozás. Főszerkesztő: Dr. Visnyei László, PhD

Magyar Állatorvosok Lapja. Kertgazdaság. Állattenyésztés és Takarmányozás. Főszerkesztő: Dr. Visnyei László, PhD Magyar Állatorvosok Lapja Főszerkesztő: Dr. Visnyei László, PhD 1400 Budapest, Pf.: 2 Tel/Fax: +(36) 1-341-3023, Tel: +(36) 1-478-4100, Kiadó: Magyar Mezőgazdaság Kft., Budapest Kertgazdaság Főszerkesztő:

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok MVE & HNT & EOQ MNB 2010. május 19. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok Zobor Enikő vezető-tanácsos FVM Élelmiszerlánc-elemzési

Részletesebben

I. Falusi Vendégasztal Konferencia MUOSZ Székház 1064 Budapest, Vörösmarty u. 47.

I. Falusi Vendégasztal Konferencia MUOSZ Székház 1064 Budapest, Vörösmarty u. 47. I. Falusi Vendégasztal Konferencia MUOSZ Székház 1064 Budapest, Vörösmarty u. 47. Szabadkai Andrea Kistermelői termékértékesítés, magán háznál, termelői piacon rendezvényen Kisléptékű Termékelőállítók

Részletesebben

HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK HÍR védjegy pályázat

HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK HÍR védjegy pályázat HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK HÍR védjegy pályázat PALLÓNÉ DR. KISÉRDI IMOLA EOQ MNB Hagyományos Élelmiszer Munkacsoport vezető VM HÍR Védjegy Bíráló Bizottság elnök HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK HÍR Védjegy Konferencia

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Várható változások a csávázás szabályozásában

Várható változások a csávázás szabályozásában Várható változások a csávázás szabályozásában 2014.05.22. VSZT/SGS ESTA fórum Ruthner Szabolcs Előadás tartalma: ESTA minősítések helyzete: Miért alkalmazzuk az ESTA-t? Európai helyzetkép (résztvevő országok,

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség.

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/15

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában

Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában Bikfalvi Istvánné Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége Zöldség és gyümölcslevek

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A hagyományos termékek piacra jutása - a HÍR védjegy szerepe ZOBOR ENIKŐ szakmai tanácsadó-vezető tanácsos VM Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar Vidékakadémia Konferencia a helyi termékekről Tokaj,

Részletesebben

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si INSIGHT (élesl( leslátás, bepillantás) - pályázat a Hargita megyei gazdák k informáci ció-ellátására a mezőgazdas gazdaság és s vidékfejleszt kfejlesztés s fellendítéséé éért - Európai Bizottság, Mezőgazdas

Részletesebben

A minőségi piac 21. 21.1 A minőségügyi tanácsadók 21.2 Az auditorok 130

A minőségi piac 21. 21.1 A minőségügyi tanácsadók 21.2 Az auditorok 130 21. A minőségi piac 21.1 A minőségügyi tanácsadók A minőségügyi tanácsadás a gazdasági, műszaki és vezetési szakmák határterületén helyezkedik el, vagyis a minőségügyi tanácsadó vállalkozások többféle

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

FEBRUÁR. Rendezők: Magyar Mezőgazdaság Kft. Mezőgazda Kiadó Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

FEBRUÁR. Rendezők: Magyar Mezőgazdaság Kft. Mezőgazda Kiadó Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet FEBRUÁR Rendezők: Magyar Mezőgazdaság Kft. Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet A rendezvény támogatója: Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat MAGYAR MEZŐGAZDASÁG KFT. 2014_konyvho_Meghivo_megnyito_CS6.indd

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása,

A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, Tóth Éva vezető auditor Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) EOQ MNB Konferencia Szeged 2015. november 25. A cél és elérésének biztosítása

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

The Project Traditional and wild

The Project Traditional and wild A projekt az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. The Project Traditional and wild Zámboriné dr. Németh Éva Corvinus University of Budapest Department of Medicinal and Aromatic

Részletesebben

2. TERMÉNYPIACI ELŐREJELZÉSEK 2009-01-22. Olajos növények: Összefoglaló. Az étkezési búza ára nőni fog az elkövetkező hetekben.

2. TERMÉNYPIACI ELŐREJELZÉSEK 2009-01-22. Olajos növények: Összefoglaló. Az étkezési búza ára nőni fog az elkövetkező hetekben. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 2. TERMÉNYPIACI ELŐREJELZÉSEK

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

utazás 2013. február 28. március 3. programod van

utazás 2013. február 28. március 3. programod van utazás 2013. február 28. március 3. programod van ÚJDONSÁGOK 2013-BAN Egy minden résztvevő szempontjából sikeresebb Utazás kiállítás érdekében. Külföldi díszvendég: Szlovákia Tematikabővítés: senior utak,

Részletesebben