A KOMMUNIKÁCIÓS ELEMEK SAJÁTOSSÁGAI FUNKCIONÁLIS MEDDŐSÉG ESETÉN KISNÉMET MÓNIKA.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KOMMUNIKÁCIÓS ELEMEK SAJÁTOSSÁGAI FUNKCIONÁLIS MEDDŐSÉG ESETÉN KISNÉMET MÓNIKA. E-mail: monika.kisnemet@swedishtrade.se"

Átírás

1 A KOMMUNIKÁCIÓS ELEMEK SAJÁTOSSÁGAI FUNKCIONÁLIS MEDDŐSÉG ESETÉN KISNÉMET MÓNIKA SZTE BTK Pszichológiai Intézet MŰHELYMUNKA Általános lélektan őszi szemeszter

2 Összefoglaló A meddőséget leggyakrabban biomedikális szemszögből közelítik meg és azt biológiai zavarnak tekintik. Azonban ma már bizonyított, hogy hátterében nemcsak szervi, hanem pszichés okok is állhatnak, mint például stressz, traumák, vagy házastársi konfliktusok. Jelen kutatásban a női funkcionális meddőséget Wasser reprodukciós filtering modelljébe ágyazva, három különböző pszichés faktorral összefüggésben vizsgáltam; ezek a párkapcsolattal való megelégedettség, a párok kommunikációs-, illetve humorstílusa. A kutatásban 21 meddő és 22, a gyermekáldás első trimeszterében levő pár vett részt. Az eredmények ugyan közvetetten, de azt sugallják, hogy a párkapcsolat instabilitása, amely a meddő párok interakcióiban rejtett kommunikációs jelekben mutatkozik meg, valószínűsíthető faktora a meddőségnek. Kulcsszavak: funkcionális meddőség, humorstílus, kommunikációs stílus, párkapcsolati elégedettség, reprodukciós filtering Plágium nyilatkozat: A plágium szabályokat ismerem, és dolgozatomban azokat betartottam. Kisnémet Mónika, Budapest, január 9.

3 A kommunikációs elemek sajátosságai funkcionális meddőség esetén Mind Magyarországon, mind a fejlett nyugati társadalmakban a születések száma évek óta csökkenő tendenciát mutat. Míg 1980-ban Magyarországon 148,6 ezer csecsemő született, addig 2007-ben már csak 97,6 ezer (forrás: Központi Statisztikai Hivatal; január 9.) Ez a népességfogyás, amelynek egyenes következménye a lakosság elöregedése, komoly szociális, valamint gazdasági problémát jelent. A gyermekvállalási kedv csökkenése okozta gondokat tovább súlyosbítja az is, hogy a gyermekre vágyó párok kb %-a meddő (Bernard és Krizsa, 2006). Egy pár akkor tekinthető meddőnek, ha egy (régebbi szakirodalmakban másfél-két) év, fogamzásgátlás nélküli, rendszeres, heti 2-3 együttlét ellenére sem következik be a gyermekáldás vagy a nő nem képes kihordani az ezen idő alatt megfogant magzatot (Szendi, 2002; Simó, 2006). A meddőség hátterében számos ok állhat: szervi, hormonális, genetikai, immunológiai és pszichés, de akár a nem reprodukciós szerveket érintő krónikus betegségek is megakadályozhatják a sikert (Simó, 2006). A meddőség eredete 40-50%-ban a nőknél, 40-45%-ban a férfiaknál, és 20%-ban mindkettő esetében fennálló problémákra vezethető vissza. Az esetek kb %-nál ismeretlen eredetű a meddőség (Bernard és Krizsa, 2006). Legtöbb ember számára az emberi élet kiteljesítéséhez hozzátartozik a gyermekvállalás. Az emberi reprodukcióra számos tényező hat: életmód, környezeti hatások, táplálkozási és öltözködési szokások, testmozgás, korábbi promiszkuitás, sőt az általános egészségi állapot is (Simó, 2006). Mivel a meddő párok 10-15%-nál külső, illetve szervi okok nélkül áll fenn a meddőség, magától értetődik, hogy felmerül a pszichés eredet és a meddőség pszichoszomatikus betegségként való kezelése. A pszichoszomatikus betegségeknél a kóroki tényezők elsősorban pszichés funkciókhoz kötöttek, azon keresztül mutatkoznak meg. A biomedikális megközelítés a fertilitás eredetét mindig biológiai okokra vezeti vissza, de bizonyított, hogy a meddőség igen gyakran pszichés összetevőkkel van összefüggésben, amelyek hatására nőgyógyászati pszichoszomatikus kórképek alakulhatnak ki. Az eddig vizsgált, és a szakemberek által elfogadott meddőséggel összefüggésben álló pszichés állapotok: a gyermekre túlzottan vágyó, vagy a korábban már abortuszon átesett nők lelkiállapota (Aszódi, 1976), de fennálló depresszió, különböző traumák, rejtett vagy kimondott házastársi konfliktusok, stressz, félelmek és azok elfojtása, illetve kevésbé hatékony megküzdő stratégiák (Fassino, Pieró, Boggio, Piccioni és Garzaro, 2002; Szendi, 3

4 2002; Bereczkei, 2003; Kováts és Krizsán, 2006). A meddőség pszichés aspektusai tehát nem hagyhatóak figyelmen kívül. A női organikus vagy másik nevén az elsődleges meddőséget kiváltó problémákat (pl. méhvel kapcsolatos betegségek, méhkürt szűkület) orvosi beavatkozásokkal és gyógyszerekkel viszonylag sikeresen tudják kezelni. A funkcionális meddőség nehézsége abban áll, hogy nem lehet organikus elváltozásokat beazonosítani, de ennek ellenére nem következik be a kívánt terhesség. A meddőségi centrumok a funkcionálisan meddő nők esetében a legmodernebb beavatkozásokkal próbálják a női testet a fogamzásképesség elérése érdekében a legjobb formájába hozni és megtermékenyíteni (pl. hormonális kezelések, inszemináció, lombik program). Annak ellenére, hogy a kezelések hatására kialakul a fogamzáshoz szükséges optimális hormonális környezet, az esetek nagy százalékában vagy nem jön létre a terhesség, vagy vetéléssel végződik a próbálkozás, vagy igen komoly terhességi problémák merülnek fel, amelyek koraszülésekhez és alacsony súlyú születésekhez vezetnek (Pandian et al., 2001, id. Szendi 2002). Bernstein és munkatársai (1979, id. Szendi, 2002) 11 év eredményeit áttekintve arra a következtetésre jutottak, hogy a kezelések 73%-ban sikeresek az organikus esetekben, és csak 6,6%-os a sikerességi ráta az ismeretlen eredetű meddőségeknél. Jones és Toner (1993, id. Szendi, 2002) a meddőségi esetek felét tekinti másodlagos eredetűnek, azaz funkcionális meddőségnek. Ha az ismeretlen eredetű meddő párok, illetve az anovulációs problémák miatti meddő nők eseteit összevonva kezeljük, akkor a meddőségek 40%-a olyan problémákra vezethető vissza, amelyekre az evolúciós értelmezési keret magyarázattal szolgálhat (Szendi, 2002). A szexuális reprodukció evolúciós megközelítése A szexuális kiválasztódáshoz kétnemű szaporodás kell. A partner kiválasztásánál a cél, hogy a lehető legjobb géneket biztosítsuk az utódnak, így magától értetődik, hogy a partnerválasztásban fontos szerepet kap az egyedek genetikai minősége, azaz fittsége. Fittség alatt a sikeres túlélés és szaporodás képességét értjük. A fittségjelző olyan biológiai tulajdonság, amely speciálisan az egyed fittségének reklámozására fejlődött ki. (Miller, 2006, 99). A fittségjelzők elmélete azt állítja, hogy az ember párkereső viselkedésének nagy része fizikai és szellemi fittségünk fitogtatásából áll a szexuális partnerjelöltek felé. A 4

5 partnerválasztásban az érzékszervek, a memória, a jövővel kapcsolatos vélekedések, döntések és pszichológia preferenciák vesznek részt (Miller, 2006). Hrdy (1999, id Miller, 2006) szerint a nők öröklötten rendelkeznek szellemi és fizikai adaptációkkal, amelyekkel gyermekeiket felnevelhetik akár a férfi segítsége nélkül is, de azért az általuk biztosított kényelem és könnyebb megélhetés mindig nagyra értékelt volt. Miller (2006) ennél tovább megy, és azt állítja, hogy az emberi jóság is egy fittségjelző, amelynek rejtett evolúciós értéke egy olyan szaporodási előny, amit a partnerválasztással értünk el. Azzal, hogy elődeink vonzódtak a bátor, becsületes, jó modorú egyénekhez, akik rendelkeztek azzal a képességgel, hogy önzetlenül segítsék párjukat és azok gyermekeit (akár közös, akár nem), tulajdonképpen előnyben részesítették az erkölcsös viselkedést. Ezzel olyan szelekciós nyomást gyakoroltak e tulajdonságra, amelynek hatására e vonás beépült mindkét nem ösztönvilágába és fittségjelzővé vált. A fajfenntartás szempontjából szaporodási siker az a mutatószám, amely megmutatja, hogy az egyénnek hány életképes utódja van (Miller, 2006). Az európai kultúrában nevelkedett emberek hajlamosak az embert monogám fajnak tekinteni, de a valóságban az szinte mindvégig enyhén poligín volt. Ez azt jelenti, hogy a legmegnyerőbb viselkedésű, legokosabb, legügyesebb, legtekintélyesebb férfiakhoz több nő vonzódik, tehát a férfiak szaporodási sikere függ egyéni tulajdonságaiktól. Az emberi fajra a kölcsönös, fittség szerinti szexuális választás jellemző, azaz mind a férfiak, mind a nők igyekeznek azzal a legfittebb egyeddel párosodni, aki még hajlandó velük arra (Miller, 2006). A férfiak és nők eltérő stratégiát alkalmaznak a minél jobb szaporodási siker elérésére, ami szorosan összefügg a szülői befektetéssel. Ez utóbbit Miller (2006) úgy definiálja, mint a szülő által nyújtott bármilyen gondoskodás, védelem és más erőfeszítés, ami az utód fittségét növeli a szülői fittségnek rovására (398). A szülői ráfordítás már a megtermékenyítés pillanatától eltéréseket mutat. Trivers szerint, ha a szülői beruházás szemszögéből vizsgáljuk a petesejtet, illetve a spermiumot, már ez is magyarázhatja a férfiak és nők közötti stratégiai különbséget (Trivers, 1970 id Miller, 2006). A nőknek egy petesejt megérlelése sokkal többe kerül, mint a férfiaknak a spermium előállítása (a petesejt az első időkben táplálékul is szolgál, míg a spermium tulajdonképpen csak egy DNS-csomag), így a petesejt lesz a szaporodást korlátozó erőforrás. A terhesség és a szoptatás további, főleg biológiai költséget jelent a nő részéről, amivel a beruházási olló még 5

6 szélesebbre nyílik. A férfi szaporodási sikere legalábbis a fogamzásgátlást feltalálása előtt korlátlanul nőtt azzal, hogy minél több potenciálisan termékeny nővel teremtett szexuális kapcsolatot. Ez az ún. R-stratégia, vagyis sok utód kevés szülői ráfordítással. A fent bemutatott beruházási olló miatt a nő szaporodási sikere akkor növekszik, ha olyan férfitől vállal utódot, aki minél fittebb és minél több szülői befektetést hajlandó a nő rendelkezésére bocsátani. Ez a K-stratégia: kevés utód sok szülői ráfordítással (Bereczkei, 2002; Miller, 2006). Az inkluzív fitness, vagyis az összesített rátermettség azt mutatja meg, hogy az egyed génjei milyen mértékben terjednek el egy populációban. Ebből a szemszögből az is fontos, hogy az utódok szaporodási sikere milyen. A szülőnek sok energiát és időt kell utódaira fordítani, így egy rosszkor érkezett gyermek evolúciós szempontból többszörösen felesleges kockázat. Először is, nem ideális körülmények között a magzat vagy utód előbb-utóbb meghalhat. Másodszor, ha életben is marad, a terhesség alatti stressz miatt kevésbé lesz életképes, így még több energiát kell a felnevelésébe befektetni, miközben fennáll a veszélye annak, hogy ő maga nem lesz képes a szaporodásra. A fajfenntartás szempontjából a cél az összesített rátermettség növelése, melynek leghatékonyabb eszköze a megfelelő partnertől a megfelelő időben vállalt utód és annak gondozása (Szendi, 2002; Bereczkei, 2003). A szaporodási sikert három dolog befolyásolja (Szendi, 2002): Környezeti feltételek Kötődési viselkedés és a szaporodási sikeresség összefüggései Tetszés és a reproduktív sikeresség közti közvetítő fizikai jegyek A meddőség evolúciós magyarázata Az evolúciós pszichológia meddőségre adott válaszát Wasser reproduktív filtering modelljében találjuk meg, amely a környezeti feltételek hatására helyezi a hangsúlyt. A modell lényege, hogy az evolúció során szelekciós nyomás hatására olyan pszichobiológiai mechanizmusok alakultak ki, melyek az életképes utód létrehozásához kedvezőtlen környezeti ingerek hatását közvetítve képesek meggátolni a szaporodást többféle mechanizmuson keresztül (Wasser, 1993, id Szendi, 2002). Az alábbi környezeti feltételeknél igazolódtak be, hogy meddőségi problémákhoz vezethetnek (Szendi, 2002): 6

7 Zsírszövet és testsúly aránya o táplálékhiány vagy nem megfelelő táplálkozás (pl. fogyókúra, szorongás vagy depresszió okozta étvágytalanság), amely amenorrheához vezethet o táplálkozási zavarok (pl. anorexia nervosa, ahol az alultápláltság okoz egyértelműen anovulációt, és a normális testsúly elérését követően is gyakran visszamaradhat amenorrhea vagy meddőség) o a szervezet túlzott igénybevétele, mint például a túlzásba vitt intenzív sportolás, másodlagos amenorrheát válthat ki, amikor is anovulációt és egyéb zavarokat (pl. luteális fázis zavara, oligomenorrhea) lehet megfigyelni a gonadikus tengely működésében o obesitas (ezen esetekben gyakran a policisztás ovárium szindróma az egyik oka a meddőségnek) Túlzott stressz (mindennapi vagy traumák okozta) Kihívásokkal, problémákkal terhelt, vagy veszélyes környezetben gyermeket vállalni nagyon kockázatos (inkluzív fitness), így az evolúció során kifejlődtek olyan mechanizmusok, amelyek túlzott stressz hatására megnehezítik/megakadályozzák a reprodukció sikerességét (pl. hormonális eltérések, abortálás). Számos vizsgálattal igazolták már, hogy a pszichésen megélt stressz korrelál a gonadikus funkcionális tengely zavaraival, amely meddőséghez vezet. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy voltak olyan vizsgálati eredmények is, amelyek nem igazolták a stressz és a reproduktív szerv zavarának kapcsolatát, amit azzal magyaráznak, hogy nem mindig manifesztálódik a stressz. A stressz biológiai markerének tartják a corticotropin releasing hormont (CRH), az adrenocorticotropin hormont (ACTH), a kortisolt és a prolaktint. A meddőség és a magas hormonszintek kapcsolatát nagyon sok kutatás megerősítette már (Szendi, 2002): o Extrém körülmények (pl.: háború, koncentrációs tábor) amenorrheához vezethetnek. o Nemi erőszakon átesett nők 10%-nál, míg kivégzésre váró nők 100%-nál regisztráltak amenorrheát. o Munkahelyi stressz, párkapcsolati problémák is meddőséghez vezethetnek (pl. elmaradt vagy meghosszabbodott ciklus). o Túlzott vágy a gyermekáldásra (Sanders és Bruce 1997-es naplóvizsgálata igazolta, hogy a teherbeesés akkor történt meg, amikor a legkevesebb stressz érte a nőket ( id Szendi, 2002)). 7

8 o Szorongás és depresszív tünetekben szenvedő, a mesterséges megtermékenyítésben (in vitro fertilization, IVF) résztvevő nőknél az IVF programok 10-20%-os sikerrel járnak, amelyet Wasser adaptív reprodukciós zavarnak nevez (1999, id Szendi, 2002). A kommunikációs- és humorstílusok a partnerkapcsolatokban A nő azon nem tudatos ítélete, hogy egy párkapcsolat nem elég stabil egy gyermek felneveléséhez evolúciós megközelítésben olyan környezeti feltétel lehet, amely az inkluzív fitness szemszögéből nagy kockázatot jelent. Ebből logikusan következik, hogy egy bizonytalan kimenetelű kapcsolatban annak ellenére, hogy a nő gyermeket szeretne ugyan nem tudatosan de elutasítja a gyermekvállalást, amelynek hatására nem következik be a tudatos szinten vágyott terhesség. Akkor viszont felmerül a kérdés, hogy milyen akár árnyaltabb jeleket lehet találni egy kapcsolatban, amelyek akár nem tudatosodott szinten, de információt adnak a másik fél elégedettségéről, illetve a párkapcsolat erősségéről és tartósságáról függetlenül attól, hogy tudatos szinten milyennek látja azt a nő. Vannak olyan kutatások, amelyek a kommunikációs, illetve a humorstílusokkal összefüggésben vizsgálják a párkapcsolati elégedettséget. Smith, Heaven és Ciarrochi (2008) élettársi kapcsolatban élő pároknál vizsgálták, hogy az érzelmi intelligencia, illetve a konfliktusok esetén mutatott kommunikációs mintázatok hogyan függnek össze a kapcsolattal való elégedettséggel. Az eredmények azt mutatják, hogy azon párok a legelégedettebbek a kapcsolatukkal, ahol az egyének a párjuk érzelmi intelligenciáját magasnak ítélték, illetve ahol nem kerülték a problémák megbeszélését. Manne és munkatársai (2004) egy olyan kutatást végeztek, amelyben összefüggéseket kerestek olyan párok kommunikációja, illetve a kapcsolattal való elégedettsége között, akiknél a nők korai stádiumú mellrákban szenvedtek. Az elégedettséggel kapcsolatosan nem voltak egyértelműek az eredmények, amit azzal magyaráztak, hogy a párok viszonylag kis százaléka jelzett alacsony párkapcsolati elégedettséget, így nem volt elemezhető a minta. Azonban a kommunikációs stílusok vizsgálata azt az eredményt hozta, hogy azok a betegek, akiknek párja reflektív támogató (saját érzését, gondolatát is megosztó) vagy humoros kommunikációs stílust mutatott beszélgetéseik során (akár általános témában, akár a betegséggel kapcsolatban), sokkal kevesebb stresszes tünetet produkáltak, illetve könnyebben megküzdöttek a mellrák elfogadásával. 8

9 Ez összefüggésben áll olyan új vizsgálati eredményekkel, amelyekhez a humorkutatások vezettek, miszerint a férfi partnerek pozitív humora összefüggésben áll a kapcsolat intimitásának fokával, illetve a párok elégedettségével (De Konig és Weiss, 2002, Lauer, Lauer, és Kerr, 1990, valamint Ziv és Gaddish, 1989, id Manne, 2004). Ziv és Gadish (1989; idézi: Martin, 2007) korrelációt talált a kapcsolattal való elégedettség és a másik fél humorának méltányolása között is. Kutatták a humorstílusok egyezőségének és a párkapcsolatok minőségének viszonyát is. Az eddig rendelkezésre álló kutatási eredmények azonban nem támasztják alá egyértelműen, hogy a hasonló humorpreferenciával rendelkező párok nagyobb elköteleződést mutatnának a kapcsolat iránt (Priest és Thein, 2003). A funkcionális meddőség és a párkapcsolati összefüggések vizsgálata A legtöbb kutatás a funkcionális meddőség és a kedvezőtlen környezeti ingerek kapcsolatára fókuszált, amelynek számos eredményét ma már a terápiás kezeléseknél is figyelembe veszik (pl. stressz-csökkentés), azonban ahogy Szendi fogalmaz: a fogamzóképesség-meddőség legelhanyagoltabb tényezőinek egyike a házasság, mint rendszer (Szendi, 2002, 408). Ha ezt tágabban értelmezzük, akkor ez azt jelenti, hogy a párkapcsolatok minőségének és a meddőség kapcsolatának összefüggéseit eddig nem igazán vizsgálták. Ha a párkapcsolat bizonytalanságát mint környezeti ingert amely a nő szülői ráfordításának növekedését jelenti egy esetleges sikeres terhességnél Wasser reproduktív filtering modelljébe helyezzük, akkor a Szendi-féle házasság, mint rendszer vizsgálatával egy új, meddőségre ható valószínűsíthető környezeti faktor elemzéséhez járulhatunk hozzá. Jelen tanulmány ennek a faktornak a kutatását, illetve annak eredményeit foglalja össze. A vizsgálat során arra kerestem a választ, hogy van-e összefüggés a párkapcsolattal való elégedettség, továbbá a partnerek kommunikációs stílusa és a nehézségek humorral történő feldolgozása, valamint a nők funkcionális meddősége között. Hipotéziseim: Állapotos párok párkapcsolati elégedettsége szignifikánsabb magasabb lesz, mint a meddő pároké A funkcionálisan meddő, illetve gyermeket váró párok esetén szignifikáns különbség lesz a férfiak kommunikációs stílusában Meddő párok esetén jellemző lesz a kommunikációs stílusok közül az: o Ellenséges, másikat vádló 9

10 o Magát kivonó, nem támogató o Önvádló Míg a gyermeket váró pároknál a férfira jellemző kommunikációs stílus a: o Reflektív, támogató (érzéseket, gondolatokat kicserélő) o Humoros o Támogató (saját érzéseket nem megosztó) A korábban meddő, de jelenleg gyermeket váró párok közül azoknál, amelyeknél a férfi kommunikációs stílusára a reflektív-támogató, a támogató vagy a humoros a jellemző, hamarabb fogant meg a gyermek. A funkcionálisan meddő pároknál szignifikánsan kisebb százalékban lesz azonos a párok tagjainak humorstílusa. Azonos humorstílussal rendelkező párok elégedettebbek lesznek a párkapcsolatukkal. Azonos humorstílussal rendelkező, előzőleg funkcionálisan meddő pároknál hamarabb fogant meg a gyermek. Résztvevők Módszerek A kutatásban főleg budapesti, Pest megyei és kecskeméti, többségben a harmincas éveikben járó 43 pár vett részt, akik hozzáférés alapú, illetve hólabda mintavétellel kerültek kiválasztásra. A kérdőívek felvétele részben egy budapesti meddőségi klinika és egy kecskeméti nőgyógyászati rendelő pacienseinek, a kezelőorvosok által való felkérése útján történt, részben internetes csatornákon történő toborzás útján (Nők Lapja Café babavárással kapcsolatos fórumai, iwiw felhívás). Huszonegy meddő pár képezte a vizsgálati csoportot és 22, első trimeszterben lévő állapotos párból állt a kontrollcsoport. A kontrollcsoportban 6 olyan pár volt, akiket korábban érintett meddőség problémája, és 16 olyan, akiknek a teherbeesés problémamentes volt. A nők átlagéletkora 32,67 (s= 4,116; meddő pároknál átlagéletkor 32,71, s=4,507; állapotos nők átlagéletkora 32,64, s= 3,812) míg a férfiaké 35,05 (s= 4,791; meddő pároknál átlagéletkor 34,95, s=5,005; állapotos párok esetén átlagéletkor 35,14, s=4,693). A kapcsolat típusa szerint a párok 35%-a (7 meddő és 8 állapotos pár) élettársi, míg a 65%-a (14-14 meddő illetve állapotos pár) házastársi kapcsolatban állt egymással. A 10

11 legmagasabb iskolai végzettség tekintetében a párok 55,8%-a megegyezik. A meddő párok esetében az egyezőség 57,1% (12 pár a 21-ből) míg a gyermeket váró pároknál 54,5% (12 pár a 22-ből). Az iskolázottság megoszlását az alábbi táblázat mutatja. Általános iskola Szakmunkás Szakközép Gimnázium Főiskola/egyetem Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Meddő Állapotos Total % 2,3% 0,0% 16,3% 11,6% 34,9% 16,3% 9,3% 14,0% 37,2% 58,1% 1. számú táblázat: Nők illetve férfiak iskolai végzettsége alapján való megoszlás. A táblázat megmutatja a meddő illetve állapotos párkapcsolatokban élők iskolai végzettségét nemenként illetve a nők valamint a férfiak mintájában a százalékos megoszlást. Az elemzésből 15 párt kellett kizárni, vagy azért mert biológiai okokra volt visszavezethető a meddőség (és ezt lombik programmal sem zárták ki, így egyáltalán nem beszélhetünk funkcionális meddőségről), vagy azért mert a pár valamelyik tagja nem töltötte ki a kérdőívet. Eszközök A kutatásnál részben saját készítésű kérdőívet használtam, részben pedig a Martin, Puhlik-Doris, Larsen, Gray és Weir (2003) által kifejlesztett Humorstílus Kérdőívet (HSQ). A saját készítésű kérdőív három részből áll. Az első rész a párok elégedettségét vizsgálja, amelyet Locke-Wallace (1959) által kifejlesztett Házaspár Összeillési Teszt (LWMAT) egyes részeinek felhasználásával készítettem el. Az elégedettségre kapható maximális pontérték 102 pont. Az elégedettségi mutató négy dimenzió együttesét tartalmazza: egy hétfokozatú Likert-skálán az elégedettség mértékét elérhető maximális pont 7 szintén hétfokozatú Likert-skálán, 8 különböző témában a párok egyetértését (pl.: anyagi kérdések, szexuális kapcsolatok) elérhető maximális pont 56 a párkapcsolatot érintő 7 kérdésre adott válaszokat, amelyeknél 3 válasz közül kell bejelölni azt, amivel az egyén egyetért (pl. bizalmas dolgait, titkait megosztja partnerével) elérhető maximális pont 17 egymásról való vélekedéseket eldöntendő kérdés formájában (pl. partnerem szexinek tart, párom ismeri álmaimat) elérhető maximális pont 22 11

12 A második rész a párok kommunikációs stílusát méri. Az első 30 kérdés a pár általános kommunikációját vizsgálja (a LWMAT képezte a kérdések alapját), míg a második 30 kérdés a meddőséggel kapcsolatos kommunikációt méri (ezen saját kérdéseket előzetesen 5 olyan személlyel teszteltem, akik valaha a meddőség problémájával küzdöttek, de ma már van saját gyermekük). Mindkét esetben vizsgáltam, hogy a párok kommunikációja mennyire pozitív, illetve negatív, valamint ezeken belül 3-3 alkategóriát elemeztem: ellenséges másikat vádló, elutasító magát kivonó (a partnert magára hagyja a problémával), önvádló, valamint támogató (meghallgatja partnerét, esetleg tanácsot is ad, de saját érzéseiről nem beszél passzív támasz), reflektív támogató (mindketten megosztják egymással érzéseiket, véleményüket aktív támasz) és humoros. A kommunikációs stílus megállapításához olyan kérdéseket tettem fel, amelyek mérték az egyének ilyen irányú önjellemzését, a pár másik tagja által észlelt kommunikációs stílust, illetve a párok válaszainak egyezőségét is. Az alkategóriák megállapításához Manne és társai (2004) kutatását vettem alapul, ahol a mellrákos nők partnerének kommunikációs stílusát vizsgálták. A kommunikációs stílusoknak a hat alkategória felel meg, amelyek mindegyikéhez 5 eldöntendő kérdés tartozik (pl. Gyakran érzem úgy, hogy párom kritizál, amikor nem értünk egyet). Minden kérdés 0 vagy 1 pontot ér (a fordított tételek esetén minden hamis válasz ér 1 pontot). Az értékelésnél értelemszerűen a stílusoknál minél több pontszámot ért el az egyén, annál jellemzőbb az adott kommunikációs stílus rá nézve. Az egyéni kommunikációknál, ahol a kérdésben a pár észlelése is megfogalmazódott (pl. Mindkettőnknek fontos, hogy megbeszéljük az érzéseinket.) ott mind a nők, mind a férfiak válaszát hozzáadtam a másik fél kommunikációs pontjaihoz (ezen részpontszámok 0, 1 illetve 2 ponttal gazdagíthatták a férfi, illetve a női kommunikációs stílusokat). Az alkategóriák pontjainak összeadásával számítható ki a párok negatív, illetve pozitív kommunikációjának értéke. A harmadik rész a pár medikális hátterét térképezi fel, amelyben a meddőségi intézetekben használatos orvosi vizsgálatokra, illetve bizonyos pszichológiai jellemzőkre (pl. mit érez a sikertelenség miatt, stresszesnek érzi-e az életét?) kérdezek rá. A Martin és társai (2003) által kidolgozott humorstílus teszt alapján 4 humorstílust vizsgáltam a pároknál: affiliatív (támogató) humor (mások megnevettetése a fő), önvédő humor (kiemelkedő vonása: élet humoros oldalának észlelése, stresszel való megküzdés), agresszív humor (jellemzője: mások kritizálása, kifigurázása és manipulálása) és önleértékelő humor. 12

13 használtam. Az eredmények statisztikai vizsgálatához az SPSS 15.0 for Windows programot A vizsgálat leírása Az egészségügyi intézetekben a vizsgálati személyeket a kezelő orvosok kérték fel a kérdőív kitöltésére (a felkérés szövegét lásd a 2. számú mellékletbn), és a várószobában történő várakozás során töltötték ki és adták át a nővérnek. Az adatok párosíthatósága végett a nővérek a párok kérdőíveit vagy jellel látták el, vagy összetűzték. Azon párok, akik az internetes felkérésre jelentkeztek, ben kapták meg a kérdőívet, így azt faxban, en vagy postán juttathatták vissza, illetve egy esetben telefonon diktálták be. A kérdőív kitöltése egyénileg történt és általában percet vett igénybe. Párok elégedettsége Eredmények Az adatok elemzését független mintás t-próba hipotézisvizsgálattal végeztem el. A nők, illetve férfiak elégedettségében nem volt szignifikáns különbség akkor, ha a meddő, illetve az állapotos párokat hasonlítottam össze, azonban ha a kapcsolat típusának (élettársi vagy házastársi) függvényében vizsgáltam e mutatót, akkor a meddő párkapcsolatoknál szignifikáns különbséget találtam a nők elégedettségére vonatkozóan (t(19)=-2,319; p=0,032), míg ez az eredmény az állapotos párkapcsolatokban nem mutatható ki. Vagyis az élettársi kapcsolatban álló meddő pároknál a nők kapcsolattal való elégedettsége szignifikánsabb kisebb volt, mint a meddő házaspároknál. A férfiak elégedettségében jelentős különbség egyik változó esetében sem volt kimutatható. Állapotos Meddő Házas Élettárs Házas Élettárs Átlag 84,21 72,75 79,5 66,57 Szórás 9,099 16,594 12,132 11, számú táblázat: Nők elégedettségének átlaga illetve szórása kapcsolat típustól függően a vizsgálati és a kontrollcsoportban 13

14 Kommunikációs stílusok az általános kommunikációnál Egyértelműen azonosítható kommunikációs stílusok megállapítását az alkalmazott teszt nem tette lehetővé, de bizonyos kommunikációs elemek használatának gyakorisága mérhető volt. Az adatok elemzését független mintás t-próba hipotézisvizsgálattal végeztem el. A meddő, illetve a babát váró pároknál nem volt szignifikáns különbség a pozitív, illetve a negatív kommunikációt illetően. Kivételt képezett, amikor a két csoportot az élettársi, illetve házastársi dimenzió mentén is megvizsgáltam. Ekkor ugyanis a meddő élettársi és az állapotos házas párok negatív kommunikációjában szignifikáns különbség volt (t(19)=2,468; p=0,023). Vagyis a meddő élettársi kapcsolatban élő pároknál több a negatív kommunikációs elem, mint a házas állapotos pároknál (meddő élettárs átlag: 15,29, s=4,716; állapotos házastárs átlag: 8,93, s=5,916). A kapcsolat élettárs/házastárs felbontása szerint szignifikáns különbség volt megfigyelhető a negatív kommunikációban (t(41)=2,231; p=0,031), azaz az élettársi kapcsolatban több a negatív kommunikáció, mint a házastársiban. A meddő párok esetében attól függően, hogy élettársi vagy házastársi kapcsolatban álltak szintén jelentős különbség volt, itt azonban mind a pozitív (t(19)=-2,304; p=0,033), mind a negatív kommunikációt (t(19)=2,354; p=0,029) illetően. Tehát a meddő élettársi kapcsolatokban kevesebb a pozitív kommunikáció illetve több a negatív kommunikáció a meddő házastársihoz képest. Negatív Pozitív Házas Élettárs Házas Élettárs Átlag 9,21 15,29 22,57 26,57 Szórás 5,925 4,716 5,14 6, számú táblázat: Meddő párok pozitív illetve negatív kommunikációja A női negatív kommunikációt illetően szignifikáns különbséget találtam (t(19)=2,811; p=0,011) a meddő párok esetén attól függően, hogy élettársi vagy házastársi kapcsolatban éltek a párok. Tehát nagyobb mértékben használnak negatív kommunikációt a párjukkal szemben a nők, ha élettársi, mint ha házastársi kapcsolatban álltak. A házaspároknál a kapcsolat típusától függően nem találtam szignifikáns különbséget a női kommunikációban és a férfiak negatív, illetve pozitív kommunikációjában sem volt különbség kimutatható. 14

15 A kommunikációs elemeket illetően a meddő pároknál jelentős különbség volt annak függvényében, hogy házasok voltak vagy sem: a nők esetében mind a vádló, (t(19)=2,527; p=0,021), mind a magát kivonó, elutasító (t(19)=2,442; p=0,025) stílus elemeket illetően, míg a férfiak esetében a magát kivonó, elutasító (t(19)=2,592; p=0,018), és a támogató (t(19)=- 2,782; p=0,012) stíluselemekben. Élettársi kapcsolatban a nők és a férfiak is jobban kivonják magukat a problémák közös vállalása alól, illetve a nők gyakrabban alkalmaznak vádló stílust. A férfiak pedig gyakrabban élnek támogató kommunikációval a házastársi kapcsolatokban. A gyermeket váró kapcsolatoknál a kapcsolat típusa szerint sem volt szignifikáns különbség, sem a nők, sem a férfiak kommunikációs elemeinek gyakoriságában. A támogató és az önvádló, valamint a humoros stíluselemekben nem találtam jelentős különbséget a kapcsolat típusának függvényében sem. Kommunikációs stílusok a meddőséget illetően Az adatok elemzését független mintás t-próba hipotézisvizsgálattal végeztem el. A kontrollcsoportban 6 pár volt, akiket előzőleg érintett a meddőség kérdése, így a két csoporton belül összehasonlítás végezhető a babavállalás nehézségeit illető kommunikációt illetően, de következtetéseket illetően figyelembe kell venni, hogy az elemszám meglehetősen alacsony. A meddő, illetve a babát váró pároknál nem volt szignifikáns különbség a pozitív kommunikációt illetően, azonban a férfiaknál a negatív kommunikáción belül a magát kivonó, elutasító kommunikációs stíluselemekben jelentős különbség volt a meddő és az állapotos párok között (t(25)=-2,096; p=0,046). A meddő pároknál jellemzőbb volt a férfiak kommunikációjában a meddőséggel kapcsolatos problémák elutasítása, a nőknek a magukra hagyása a problémát illetően. Ha a meddő párokon belül a párkapcsolat típusa szerint is megvizsgáljuk a kommunikációs stíluselemeket, csak a férfiaknál mutatható ki szignifikáns különbség a vádló stílus elemeit illetően (t(19)=3,935; p=0,001). A férfiak a meddő élettársi kapcsolatban gyakrabban mutatnak vádló viselkedést a meddőséggel kapcsolatos kérdéseket illetően, mintha házastársi kapcsolatban élnek a nővel. A párkapcsolat típusa szerint az állapotos pároknál a nők kommunikációs stíluselemeiben nem, a férfiakéban viszont van szignifikáns különbség a humoros elemeket 15

16 illetően (t(25)=4,025; p=0,016). Az élettársi kapcsolatoknál a férfiak több humort visznek a kommunikációjukba, mint a házastársi kapcsolatoknál. Kommunikációs stílusváltozások az általános, illetve meddőségi kommunikációkban Az adatok elemzését páros mintás t-próba hipotézisvizsgálattal végeztem el. A kommunikációs stíluselemeket illetően a meddő párok esetén kimutatható szignifikáns különbség attól függően, hogy a párok általános vagy a meddőséggel kapcsolatos kommunikációját vizsgáljuk. A meddőséggel kapcsolatos kommunikációnál a férfiak esetében jelentősen megnő az önvádló (t(20)=-2,1565; p=0,043), illetve a reflektív támogató elemek gyakorisága (t(20)=2,402; p=0,026), míg a nők esetében a vádló (t(20)=5,292; p=0,000) lecsökken, az önvádló elemek gyakorisága pedig megnő (t(20)=-3,750; p=0,01). A többi kommunikációs stíluselemben nem volt kimutatható szignifikáns különbség. A kommunikációs stíluselemeket összevetve semmilyen korreláció nem volt kimutatható a meddőség oka (női, férfi, mindkettő illetve ismeretlen), illetve az iskolai végzettség és a kommunikációs stílusok között sem a meddőségről, sem az általános témában való kommunikáció esetén. Az adatok elemzését Pearson-féle korrelációs hipotézisvizsgálattal végeztem el. Humorstílus Az adatok elemzését független mintás t-próba hipotézisvizsgálattal végeztem el. Mind a nők, mind a férfiak többnyire a támogató, illetve az énkiemelő humorstílushoz tartoztak függetlenül attól, hogy meddő vagy állapotos pár tagjai voltak. Támogató Énkiemelő Agresszív Énalacsonyító Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Meddő Állapotos Total % 53,5% 55,8% 25,6% 25,6% 14,0% 7,0% 7,0% 11,6% 4. számú táblázat: Humorstílus megoszlások nőknél és férfiaknál A meddő párok 42%-nál, míg az állapotosok 50%-nál egyezett meg a párkapcsolatban élők humorstílusa. Sem a meddő, sem az állapotos pároknál nem volt kimutatható 16

17 szignifikáns különbség a humorstílusok egyezőségében, illetve a humorstílusok egyezősége és a párok elégedettsége (sem a nők, sem a férfiak) között. Mivel összesen hat pár volt a mintában, akiket előzetesen érintett a meddőség, de a vizsgálat idejében már gyermeket vártak és ebből két pár esetén nem volt egyértelmű, hogy mennyi idő után sikerült a terhesség, így az ilyen esetekre tett hipotéziseimet nem tudtam megvizsgálni. Megvitatás A kutatás hipotézisei nagy részben nem igazolódtak, mivel nem voltak tesztelhetők, vagy a minta összetétele miatt, vagy az alkalmazott eszköz nem megfelelő szofisztikáltsága miatt. Azonban az adatok elemzése során felfigyeltem egy igen érdekes változóra, ami számos nem várt eredményt hozott mind a párkapcsolati elégedettség, mind a kommunikációs stílusokat illetően, és amely eredmények összhangban vannak saját hipotéziseimmel. Ez a változó a párkapcsolat típusa élettársi vagy házastársi volt. A meddő és az állapotos párok között nem volt szignifikáns különbség sem a párkapcsolattal való elégedettségben, sem a humorstílusok egyezőségében, továbbá a humorstílusok egyezősége és a párkapcsolati elégedettség kapcsolatában sem. Manne és munkatársai (2004) párkapcsolati elégedettséget vizsgáló kutatásuknál nagyon hasonló eredményekről számoltak be. Úgy vélem, ennek oka valószínűleg két tényezőben keresendő. Az egyik, hogy a minta nem volt megfelelő nagyságú, a másik, hogy a válaszok nagy valószínűséggel erősen felfelé torzítottak, mivel a vizsgálati személyek egy pozitív képet szerettek volna párkapcsolatukról bemutatni, amely énvédő torzításként jól ismert a szociálpszichológia jelenségvilágában (Forgács, 2002). Erre utal az is, hogy néhány pár már a kérdőív első felénél félbehagyta a kitöltést, illetve három esetben a nő jelezte, hogy párja nem kíván válaszolni az ilyen irányú kérdésekre. Meggyőződésem, hogy a párkapcsolat elégedettségének vizsgálata elengedhetetlen a funkcionális meddőség kutatásánál, azonban csak olyan eszközt érdemes választani, amely csökkenti a torzítás mértékét azáltal, hogy nem teszi egyértelművé a vizsgálati személyeknek, hogy e faktort vizsgáljuk. Azonban a párkapcsolat típusa szerint a párkapcsolati elégedettség meddő párok esetén érdekes, és Wasser reprodukciós filtering (1993, id Szendi, 2002) modelljével 17

18 összhangban álló eredményt hozott. Az élettársi kapcsolatban álló meddő pároknál a nők párkapcsolati elégedettsége szignifikánsan kisebb volt, mint a meddő házaspárok kismama jelöltjeinél. Ha a társadalmi konvenciókat, hagyományokat, illetve a szocializációs folyamatokat vesszük alapul, teljesen természetes, hogy a törvényesített kapcsolatok biztonságosabbnak tűnnek a nők számára az inkluzív fitness szemszögéből. Ezt a feltevést egy újabb kutatással lehetne alátámasztani, mégpedig olyan házas, illetve élettársi kapcsolatban álló párok vizsgálatával, akik huzamosabb funkcionális meddőséget követően mégis teherbe estek. Mivel ezen kutatás mintájában csak hat ilyen pár (3 házas és 3 élettársi kapcsolat) szerepelt, így sem ezt a feltevést, sem a rájuk vonatkozó eredeti hipotéziseimet (teherbeesés sikere és a párok elégedettsége, kommunikációs stílusa valamint humorstílusa közötti összefüggések) nem állt módomban tesztelni. A kommunikációs stílusok egyértelmű azonosíthatóságát, és annak a meddőséggel kapcsolatos összefüggéseinek vizsgálatát az alkalmazott teszt sajnos nem tette lehetővé. A kategóriák meghatározásánál részben Manne és munkatársai (2004) által leírt kommunikációs stílusokat vettem alapul, azonban míg ők videofelvételeket elemeztek, addig én eldöntendő kérdések alapján próbáltam beazonosítani a párok tagjaira jellemző stílusokat. Minden stílushoz öt kérdést tettem fel, ami azonban nem biztosította, hogy a vizsgálati személyekhez egy stílust tudjak hozzárendelni. Mindennek ellenére úgy gondolom, hogy a kérdések összeállításának szempontjai (egyének ilyen irányú önjellemzése, a pár másik tagja által észlelt kommunikációs stílus, illetve a párok válaszainak egyezősége) elég összetettek az ilyen irányú elemzésekhez és a kérdőíves módszer is alkalmazható, azonban a kategóriákhoz tartozó kérdések számát fel kell emelni. Bár a kommunikációs stílusokat nem, de az egyes stílusokhoz tartozó elemeknek a vizsgálati személyek kommunikációjában tapasztalható gyakoriságát és ezek meddőséggel való kapcsolatát lehetett elemezni, és a párkapcsolat típusokkal összevetve számos nem várt, de a kutatás hipotéziseivel, illetve a párkapcsolati elégedettségnél kimutatottakkal összhangban levő eredményt hozott. Az általános kommunikációt vizsgálva a meddő élettársi kapcsolatokban sokkal több negatív kommunikáció volt, mint az állapotos házastársi kapcsolatoknál. A meddő pároknál mind a nők, mind a férfiak interakciójában sokkal több negatív elem volt megfigyelhető, ha élettársi kapcsolat fűzte őket egymáshoz, mintha házastársi, 18

19 valamint gyakoribb volt a pozitív kommunikáció azon meddő pároknál, akik házasságban éltek (szemben az élettársi kapcsolatban élő meddő párokkal). Az élettársi kapcsolatokban nőknél gyakoribb volt a vádló, illetve társát elutasító, magát kivonó kommunikációs elem, míg a férfiaknál csak ez utóbbi emelkedett meg. Ugyanakkor a meddő házastársi kapcsolatban sokkal több támogató kommunikációt mutattak a férfiak, mintha élettársi kapcsolatban éltek a nővel. Az egyetlen különbség, amely kimutatható volt meddő és állapotos párok kommunikációjában a meddőséggel kapcsolatos interakciók vizsgálatánál, hogy a férfiaknál gyakrabban jelent meg a magát kivonó, elutasító stílus meddő párok esetén. A meddő párokat a kapcsolat típusa szerint vizsgálva szintén kimutatható volt különbség a férfiak kommunikációjában; gyakrabban alkalmaztak vádló kommunikációs elemeket az élettársi kapcsolatokban. Ugyanakkor az élettársi viszonyban élő férfiak több humort visznek a meddőséggel kapcsolatos kommunikációjukba, mint a férjek. A meddő párok kommunikációja változást mutatott, attól függően, hogy általános vagy meddőségi kérdésekről volt-e szó. A meddőséggel kapcsolatos interakcióban mind a férfiak, mind a nők több önváddal éltek, valamint az általános kommunikációhoz viszonyítva a férfiak többet, a nők kevesebbet vádaskodtak. A saját érzéseket, gondolatokat is magába foglaló, támogató kommunikáció gyakoribbá vált a férfiak esetében. Ha mindezen kommunikációs stílusjegyeket összevetjük azzal, hogy a rejtett kommunikáció milyen tartalommal bírt a kapcsolatok minőségéről, ugyan közvetetten, de támogatják hipotéziseimet. Ezen közvetett eredmények alapján fenntartom, hogy a párkapcsolatok stabilitásának és minőségének ugyanolyan nagy szerepe van abban, hogy a fogantatás létrejön-e vagy a funkcionális meddőség alakul-e ki, mint a személyiségnek, az egyén által alkalmazott megküzdő mechanizmusoknak vagy más környezeti feltételeknek. A kommunikációs illetve humorstílusoknak, mint a kapcsolat stabilitásának rejtett mutatóinak vizsgálata ugyan újszerű megközelítése a funkcionális meddőség reprodukciós filtering magyarázatának teszteléséhez, és jelen kutatásban nem is sikerült maradéktalanul alátámasztanom e mutatók érvényességét, azonban úgy gondolom, hogy a felmerült módszertani hibák kijavításával és a kutatásnak egy nagyobb mintán való újbóli lefolytatásával a hipotézisek igazolhatóak. 19

20 Felhasznált irodalom Aszódi, I. (1976) Pszichoszomatikus problémák és nőgyógyászat. In Király. P. (szerk) Pszichoszomatikus megbetegedések. Budapest: Medicina Könyvkiadó; Bereczkei, T. (2003) Evolúciós pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. Bernard, A., Krizsa, F. (2006) A meddőségről általában. In: Kaáli, S. G. (szerk) A meddőség korszerű diagnosztikája és kezelése. Budapest: Medicina Könyvkiadó; Fassino, S., Pieró, A., Boggio, S., Piccioni, V., Garzaro, L. (2002) Anxiety, depression and anger supression in infertile couples: a controlled study. Human reproduction, 17, Forgács, J. (2002) A társas érintkezés pszichológiája, Budapest: Kairosz Kiadó Kováts, T., Krizsán, M. (2006) A meddőség pszichés aspektusai. In: Kaáli, S. G. (szerk) A meddőség korszerű diagnosztikája és kezelése. Budapest: Medicina Könyvkiadó; Manne, S., Sherman, M., Ross, S., Ostroff, J., Heyman, R.E., Fox, K. (2004) Couples' support-related communication, psychological distress, and relationship satisfaction among women with early stage breast cancer. Journal of consulting and clinical psychology, 72, Martin, R. A. (2007) The psychology of humor: an integrative approach, Burlington: Academic Press Miller, G. (2006) A párválasztó agy. A párkapcsolat szerepe az emberi agy evolúciójában. Budapest: Typotex. Priest, R. F., Thein, M. T. (2003) Humor appreciation in marriage: spousal similarity, assortative mating and disaffection. Humor International Journal of Humor Research, 16(1),

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

KISNÉMET MÓNIKA. E-mail: monavilag@indamail.hu. SZTE BTK Pszichológiai Intézet. 2008-2009 tavaszi szemeszter

KISNÉMET MÓNIKA. E-mail: monavilag@indamail.hu. SZTE BTK Pszichológiai Intézet. 2008-2009 tavaszi szemeszter A FUNKCIONÁLIS MEDDŐSÉG ÉS A NŐIESSÉG ÉRZELMI HULLÁMVASÚTJA KISNÉMET MÓNIKA E-mail: monavilag@indamail.hu SZTE BTK Pszichológiai Intézet MŰHELYMUNKA Személyiségpszichológia 2008-2009 tavaszi szemeszter

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Párkapcsolati preferenciák és humor

Párkapcsolati preferenciák és humor Párkapcsolati preferenciák és humor Az önértékelés és a kötődési típus szerepe Tisljár Roland SZTE Pszichológiai Intézet, Szeged Evolúciós Pszichológiai Kutatócsoport, Pécs Párkapcsolati mechanizmusok

Részletesebben

A meddőség a páciensek szemszögéből. Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék

A meddőség a páciensek szemszögéből. Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék A meddőség a páciensek szemszögéből Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék Egészség - betegség Az egészség nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya, hanem a teljes

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról Az asszisztált reprodukciós beavatkozásokat végző intézetek kötelező adatgyűjtését a 339/2008 (XII.30.) Kormányrendelet szabályozza. Az intézetek az adatszolgáltatást

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Centura Szövegértés Teszt

Centura Szövegértés Teszt Centura Szövegértés Teszt Megbízhatósági vizsgálata Tesztfejlesztők: Megbízhatósági vizsgálatot végezte: Copyright tulajdonos: Bóka Ferenc, Németh Bernadett, Selmeci Gábor Bodor Andrea Centura Kft. Dátum:

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokat végző intézmények 2011. évi tevékenységéről

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokat végző intézmények 2011. évi tevékenységéről Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokat végző intézmények 2011. évi tevékenységéről Az asszisztált reprodukciós beavatkozásokat végző intézetek kötelező adatgyűjtését a 339/2008 (XII.30.) Kormányrendelet

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona Társadalmi nem gender és egészségmagatartás Dr. Csörsz Ilona Gender és egészségmagatartás Az orvosi és magatartástudományi szakirodalom a férfiak és nők egészséggel, betegséggel halálozással kapcsolatos

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és

Részletesebben

Méhnyakszűrés: Vizsgálati eredmények magyarázata. Frissített útmutató

Méhnyakszűrés: Vizsgálati eredmények magyarázata. Frissített útmutató Méhnyakszűrés: Vizsgálati eredmények magyarázata Frissített útmutató Page 2 Ebben a betegtájékoztatóban a méhnyakszűrés eredményét magyarázzuk el, amely vizsgálat célja a méhnyak (a méh alsó része) sejtjeiben

Részletesebben

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokat végző intézmények 2010. évi tevékenységéről

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokat végző intézmények 2010. évi tevékenységéről Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokat végző intézmények 2010. évi tevékenységéről Az asszisztált reprodukciós beavatkozásokat végző intézetek kötelező adatgyűjtését a 339/2008 (XII.30.) Kormányrendelet

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

ORAFLOR. A szájflóra kutatás innovatív termékei

ORAFLOR. A szájflóra kutatás innovatív termékei ORAFLOR A szájflóra kutatás innovatív termékei A szájflóra A szájban élő organizmusok összessége. A szervezet egészségi állapotának egyik fontos tényezője és tükre Elsődleges feladata a védelem. Folyamatosan

Részletesebben

A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése

A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése Bardóczky Veronika A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése 2015. március 25. Tartalom 1. Összefoglaló... 1 2. Módszertan... 2 3. Eredmények... 4 3.1. Díjlovaglás... 4 3.2.

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Tisztelt Selmeci József Csongor!

Tisztelt Selmeci József Csongor! Selmeci József Csongornak A Magyar Jóga Társaság elnökének Tisztelt Selmeci József Csongor! E levélhez csatoltan küldjük a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Jóga Társaság szervezésében 2013/14-ben

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Dr. Timmermann Gábor Forrás: Dr. Papp- Dr. Rigó: A várandós nő gondozása Miért kell külön foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? Rasszizmusból? Nem, hanem mert

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Méhnyakszűrés: A kolposzkópiás vizsgálat. Frissített útmutató

Méhnyakszűrés: A kolposzkópiás vizsgálat. Frissített útmutató Méhnyakszűrés: A kolposzkópiás vizsgálat Frissített útmutató Page 2 Miért kell a kolposzkópia klinikára mennem? További vizsgálatra van szükség, mivel a méhnyakszűrés a méhnyakon sejtelváltozásokat mutatott.

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Boldogtalanság miatt válunk A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Családon belüli erőszak Állítás: a házasságokban a férfiak úgy

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról Az asszisztált reprodukciós beavatkozásokat végző intézetek kötelező adatgyűjtését a 339/2008 (XII.30.) Kormányrendelet szabályozza. A hatályos, asszisztált

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról

Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról Jelentés asszisztált reprodukciós eljárásokról Az asszisztált reprodukciós beavatkozásokat végző intézetek kötelező adatgyűjtését a 339/2008 (XII.30.) Kormányrendelet szabályozza. A hatályos, asszisztált

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I.

A társadalomkutatás módszerei I. A társadalomkutatás módszerei I. 2. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. IX. 22. Outline 1 Bevezetés 2 Társadalomtudományi módszerek Beavatkozásmentes vizsgálatok Kvalitatív terepkutatás

Részletesebben

1 Egészségügyi államigazgatási szerv: Ehitv. 1. (1) bekezdése szerint: A közegészségügyi, a járványügyi, az egészségügyi igazgatási

1 Egészségügyi államigazgatási szerv: Ehitv. 1. (1) bekezdése szerint: A közegészségügyi, a járványügyi, az egészségügyi igazgatási Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-368/2016. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3174/2015; 2890/2015; 3227/2015; 3362/2015; 3859/2015; 3904/2015; 4712/2015; 463/2016; 861/2016;) Előadó: dr. Kussinszky

Részletesebben

PCOS-ES BETEG TERHESGONDOZÁSÁNAK SPECIÁLIS VONATKOZÁSAI

PCOS-ES BETEG TERHESGONDOZÁSÁNAK SPECIÁLIS VONATKOZÁSAI PCOS-ES BETEG TERHESGONDOZÁSÁNAK SPECIÁLIS VONATKOZÁSAI Orosz Mónika ÁOK VI. évfolyam Témavezető: Dr. Deli Tamás DE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika POLYCYSTÁS OVARIUM SZINDRÓMA Rotterdami Kritériumok

Részletesebben

CSALÁDTERVEZ TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE. Dr. Erős s Erika

CSALÁDTERVEZ TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE. Dr. Erős s Erika CSALÁDTERVEZ DTERVEZÉS KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE Dr. Erős s Erika A családtervez dtervezés s törtt rténete Magyarországon gon Veleszületett letett rendellenességek (CA) Jelenleg

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

A hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban

A hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban A hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban Kocsor Ferenc 12 Juhász Szabolcs Rezneki Rita Bereczkei Tamás 1 1 PTE BTK, Pszichológiai Intézet 2 PTE ÁOK, Magatartástudományi Intézet 1 1 Vázlat A

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A Kockázatkezelési Terv Összefoglalója

A Kockázatkezelési Terv Összefoglalója 1 A Kockázatkezelési Terv Összefoglalója Hatóanyag/hatóanyagcsoport paracetamol ATC N02BE01 Érintett készítmény(ek) Magyarországon Paracetamol Teva 10 mg/ml oldatos infúzió (MAH: Teva Gyógyszergyár Zrt.,

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

ÉLETMÓD-TANÁCSADÓ ÉS TERAPEUTA Szóbeli tételsor

ÉLETMÓD-TANÁCSADÓ ÉS TERAPEUTA Szóbeli tételsor ÉLETMÓD-TANÁCSADÓ ÉS TERAPEUTA Szóbeli tételsor I. Az életmód-tanácsadás általános kérdésköre 1. Ismertesse az életmód-tanácsadó és terapeuta működési területeit! 2. Ismertesse az életmód-tanácsadó és

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

Családtervezés római katolikusok számára. Dr. Timmermann Gábor

Családtervezés római katolikusok számára. Dr. Timmermann Gábor Családtervezés római katolikusok számára Dr. Timmermann Gábor Keresztény családtervezés! Fogamzás szabályozás! A várandósság előkészítése! Meddőségi kivizsgálási és kezelési elvek az egyház szerint Miért

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Párkapcsolati stabilitás és minõség egy országos kutatás tükrében

Párkapcsolati stabilitás és minõség egy országos kutatás tükrében PILINSZKI ATTILA PILINSZKI ATTILA Párkapcsolati stabilitás és minõség egy országos kutatás tükrében A család intézményének felgyorsult változásait láthatjuk az utóbbi néhány évtizedben, amely többek között

Részletesebben

5. Termékenységgel kapcsolatos problémák esetén miért csak házaspárokat gyógyít a NaProTechnológia?

5. Termékenységgel kapcsolatos problémák esetén miért csak házaspárokat gyógyít a NaProTechnológia? 1. Mi a NaProTechnológia és mit jelent a FertilityCare? A NaProTechnology egy reprodukciós orvostudomány, egy természetes módszer a gyermeket vállalni szándékozó házaspárok részére, mely a női ciklussal

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Az önértékelés szerepe a továbbtanulási döntésekben

Az önértékelés szerepe a továbbtanulási döntésekben Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac 2014. november 28., Szirák, Hotel Kastély Keller Tamás Az önértékelés szerepe a továbbtanulási döntésekben A munka az OTKA PD-105976-os számú poszt-doktori

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

A természetes családtervezés előnyei Martosné dr. Dulácska Csilla

A természetes családtervezés előnyei Martosné dr. Dulácska Csilla Felelős párkapcsolat, gyermekvállalás: A természetes családtervezés előnyei Martosné dr. Dulácska Csilla Bemutatkozás Természetes Családtervezési Tanácsadók Munkaközössége A düsseldorfi orvosi egyetem

Részletesebben

Tartalom. 3. A búskomor Homo sapiens A depresszió tüneteinek evolúciós pszichológiai értelmezése (Birkás Béla)... 57 ELŐSZÓ... 13

Tartalom. 3. A búskomor Homo sapiens A depresszió tüneteinek evolúciós pszichológiai értelmezése (Birkás Béla)... 57 ELŐSZÓ... 13 Tartalom ELŐSZÓ............................................... 13 A KÖTET SZERZŐI........................................ 15 I. RÉSZ BEVEZETÉS 1. Pszichológiai adaptáció és maladaptáció A lelki működés

Részletesebben

Elso elemzés Example Athletic

Elso elemzés Example Athletic 50 KHz R 520 Xc 69 [Víz és BCM zsír nélkül] A mérés 11.07.2005 Ido 15:20 dátuma: Név: Example Athletic Születési dátum: 22.07.1978 Keresztnév: Kor:: 26 Év Neme: férfi Magasság: 1,70 m Mérés sz.: 1 Számított

Részletesebben

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás

Részletesebben

(2001-2011) 2013. január. Összeállította: Fehér Erika vezető főtanácsos védőnő Védőnői Szakfelügyeleti Osztály

(2001-2011) 2013. január. Összeállította: Fehér Erika vezető főtanácsos védőnő Védőnői Szakfelügyeleti Osztály Iktatószám: OTH IF-1857/213. Előzmény: OTH IF-3657/212. A ban dolgozó védőnők létszámával, helyzetével, tevékenységével kapcsolatos fontosabb adatok, mutatók az éves jelentések alapján () 213. január Összeállította:

Részletesebben

II. Biológiai perspektíva

II. Biológiai perspektíva II. Biológiai perspektíva Személyiség: idegrendszeri és hormonális rendszerek működésének következménye. 2 témakör: A személyiség örökletes meghatározottsága (öröklődés, evolúció, személyiség kapcsolata)

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Szeretettel köszöntelek Benneteket!

Szeretettel köszöntelek Benneteket! Házaspáros alkalom Szeretettel köszöntelek Benneteket! Siklósiné Földvári Gabi. 2012-10-28 1 Téma 2012-10-28-án A gyermekcentrikus házasság 2 Ismételjünk egy picit Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Terhességmegszakítás. Dr. Timmermann Gábor

Terhességmegszakítás. Dr. Timmermann Gábor Terhességmegszakítás Dr. Timmermann Gábor Megszülettünk hirtelen Egyikünk se kérte Kérve kérünk szép jelen Meg ne büntess érte. (Devecseri Gábor) Terhességmegszakítás Művi vetélés = abortus arteficialis

Részletesebben

Z Generáció - MeGeneráció

Z Generáció - MeGeneráció Z Generáció - MeGeneráció Kökönyei Gyöngyi 1, Urbán Róbert 1, Örkényi Ágota 2,3, Költő András 2,3, Zsiros Emese 2, Kertész Krisztián 2, Németh Ágnes 2, Demetrovics Zsolt 1 1 ELTE Pszichológiai Intézet

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

X PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS

X PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS X PMS ADATGYŰJTÉS 2007 1 Tartalom Összefoglalás...3 A kutatásba beválasztott betegek életkora... 4 A kutatásba bevont betegek nem szerinti megoszlása... 5 Az adatgyűjtés során feltárt diagnózisok megoszlása...

Részletesebben

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 A hároméves kutatás az evés- és testképzavarok terén jelentősen hozzájárult a hazai alapismeretekhez, egyben nemzetközi összevetésben is (főleg

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

teljesítésének menetéről A Beregszászi járás lakosságának reproduktív egészsége 2015-ig c. Program

teljesítésének menetéről A Beregszászi járás lakosságának reproduktív egészsége 2015-ig c. Program Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 14-ої сесії VI скликання від 21.06. 2013р. 262 м.берегово _ VI _összehívású_14_ülésszaka 2013.06.21.én

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként testen kívüli megtermékenyítés

Részletesebben