Élelmiszerbiztonsági akciós vizsgálatok a növényvédelmi hatóság ellenőrzési rendszerében

Átírás

1 Élelmiszerbiztonsági akciós vizsgálatok a növényvédelmi hatóság ellenőrzési rendszerében A Hatóságok és a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal fő célkitűzése a fogyasztók egészségének védelme az élelmiszerek által jelentett azonnali és késői egészségártalmakkal szemben. A komplex ellenőrzések négy hatóság (közegészségügyi, állategészségügyi, növényegészségügyi, fogyasztóvédelmi) szoros együttműködésén alapultak, melynek során az előzetes egyeztetéseknek megfelelően, saját hatósági és szakmai szempontjaik szerint, különkülön illetve közösen, végezték az ellenőrzéseket. Az ellenőrzések a fogyasztók egészségének és érdekeinek védelmében, a feketegazdaság elleni küzdelemért, illetve a termékek eredetének nyomon követése érdekében történtek, ezzel is ösztönözve az értékesítő helyeket, hogy ne fogadjanak el gyanús eredetű, bizonytalan minőségű terméket. Az Eurobarometer Niamh Delaney, EOS Gallup Europe piackutató cég, mely az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA), az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelemi Főigazgatóság (DG SANCO) együttes támogatását élvezi, kutatásában betekintést ad az egészséget veszélyeztető tényezők elemzésébe a fogyasztók szempontjából ítélve, különösen, melyek élelmiszer-biztonsággal kapcsolatosak. A kutatás vizsgálja az általános kockázatészlelést és a hatóságok szerepét is az élelmiszerbiztonság vonatkozásában. Egyik fontos kérdés a tanulmányban, hogy a fogyasztók többsége az élelmiszerek vásárlásakor elsősorban az ízekre és az örömszerzésre asszociál. Leginkább az élelmiszerek minősége és ára határozza meg, hogy mely élelmiszereket válasszák és kevésbé az egészség- és az élelmiszer biztonsággal kapcsolatos szempontok. A kutatás kimutatta, hogy ötből egy ember gondol élelmiszer beszerzésekor az egészségére. Hasonló a helyzet Magyarországon is, ezért igen fontos szerepe van a hatóságoknak abban, hogy megakadályozzák olyan élelmiszerek piacra kerülését, melyek az egészségre hosszú távon veszélyt jelenthetnek. Az EU élelmiszer-biztonsági szabályozása egyike a világ legszigorúbb szabályozásainak, melyhez a magyar hatóságok is kapcsolódnak munkájukkal. A korábbi években az Unió által létrehozott RASFF, Gyors vészjelzési rendszer, garantálja, hogy probléma esetén az élelmiszer láncban az információt gyorsan továbbítva, a legkisebb mértékűre csökkenti a fogyasztót fenyegető veszélyt ben az élelmiszer-biztonsági kockázatokról szóló tagállami bejelentések száma az előző évhez képest 22 %-al növekedett (2004-ben 2588, 2005-ben 3158 bejelentés). A tagállamok növekvő számú jelzése az új tagállamok javuló ellenőrzésének valamint a több ellenőrzésnek köszönhető. Az élelmiszer- ellenőrző hatóságok - a tervezett éves vizsgálati programjuk hiánytalan ellátása mellett - összehangolt élelmiszer-biztonsági akciót folytattak Karácsony előtt. A Karácsonyt megelőző hetekben a hatóságok szakemberei a szezonális élelmiszereket gyakrabban vizsgálták, több mintát vettek és a termékekből széleskörű analízist végeztek. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok friss gyümölcs- és zöldségfélék növényvédő szer maradékait ellenőrizték. A mintavételt a határállomásokra, a budapesti nagybani piacokra, valamint a budapesti és a vidéki nagy forgalmú elárusító helyekre, illetve a hajtatott zöldségfélék termőhelyeire összpontosították. 1

2 Az akció november 27- december 1-ig terjedő időszakában a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok növényvédelmi felügyelői 16 zöldség- és gyümölcsféléből 161 mintát vettek, amelyekből a laboratóriumok mintegy 100 különböző hatóanyagra kiterjesztve analitikai vizsgálatot végeztek. Az ellenőrzés alá került termékek 10,5%-a tartalmazott a megengedett mennyiség felett növényvédő szer hatóanyagot, elsősorban az olasz származású csemegeszőlőt kell megemlíteni, melyben gombaölő szerek hatóanyag maradékait mutatták ki analitikusaink. Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálatra került termékek (161 ) mintegy 71,4%-a tartalmazott növényvédő szer hatóanyagot kimutatható mennyiségben. Említésre méltó: a Csongrád megyei NTSZ Növényvédő szer Analitikai Laboratóriuma által vizsgált és kifogásolt török származású grapefruit, melyben 0,51 mg/kg klórpirifosz (rovarölő) hatóanyagot mutattak ki. A török szállítmányt a röszkei határállomáson mintázta a növényvédelmi felügyelőnk. A gyors vizsgálati eredmény és az ezt követő intézkedés következtében a kg-os szállítmányt a határállomásról visszaküldték a török tulajdonoshoz, így megakadályozva annak a fogyasztókhoz kerülését. a Somogy megyei NTSZ Növényvédő szer Analitikai Laboratóriuma által vizsgált és zárolt alma tétel, melyben dimetoát (rovarölő) hatóanyagot, a megengedett mennyiség húszszorosát mutattak ki analitikusaink ban összesen öt alkalommal vett részt a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat a koordinált ellenőrzésekben. Minden esetben rendkívül szervezetten bonyolítottuk le az egész országra kiterjedő ellenőrzésünket, egy hét alatt mintavétel, vizsgálat, eredményközlés és intézkedés. Az ellenőrzések számszerű összesítését az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Kultúra Vizsgált Kifogásolt Kultúra Vizsgált Kifogásolt alma 20 1 köszméte 2 2 banán 3 - mandarin 56 2 citrom 83 1 meggy 9 - csemegeszőlő narancs 22 - cseresznye 4 - nektarin 3 - fejeskáposzta 1 - őszibarack 13 1 fejessaláta 78 9 paprika fokhagyma 2 - paradicsom földieper 9 - petrezselyem 1 - grapefruit 4 1 retek 27 - jégcsapretek 1 - saláta mix 3 - jégsaláta 4 - sárgarépa 15 - kajszibarack 2 - torma 5 - karfiol 2 - uborka 84 3 körte 26 2 zöldhagyma 11 - összesen 786 db minta 43 db kifogásolt minta 2

3 Két év alatt, az összehangolt hatósági élelmiszer ellenőrzések során az Országos Növény- és Talajvédelmi Szolgálat összesen 786 db minta vizsgálatát végezte el. Az ellenőrzések során a vizsgálandó zöldség-, gyümölcs termékek szezonális jelleggel kerültek kiválasztásra. Összesen 29 kultúraféleségre terjedtek ki az ellenőrzések, a minták 40,8%-a (321 db) hazai termesztésű, míg 59,2%-a (465 db) import (EU tagállamból, illetve harmadik országból) származású volt. A megvizsgált 786 db tétel, 5,5%-a tartalmazott a megengedett mennyiség felett szermaradékot, illetve Magyarországon nem engedélyezett növényvédő szer hatóanyagait, ugyanakkor 42,9%-k tartalmazott kimutatható mennyiségben. A megengedett mennyiség felett növényvédőszer-maradékot tartalmazó minták összesen 11 különböző termékféleségből tevődtek össze. Említésre méltó a fejes saláta, a megvizsgált minták 11,5%-a bizonyult kifogásoltnak, illetve a csemegeszőlő esetében a vizsgált minták 22%-a. A kifogásolt termékek adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Kultúra Hatóanyag Határérték mg/kg Mért szermaradék mg/kg alma dimetoát 0,02 0,40 citrom metilparation 0,02 0,13 csemegeszőlő ciprodinil 0,5 0,77; 0,8; 0,84; 1,0; 1,1; 1,2; 1,25; 1,3; 1,44 dimetoát 0,02 0,12 imazalil 0,02 0,13 tolilfluanid 0,1 0,12; 0,24; 0,38; 0,41; 0,43; 1,43 fejessaláta azoxistrobin nem eng. 0,49; 6,1 ciprodinil nem eng. 0,8 fludioxonil nem eng. 0,86 ditiokarbamát nem eng. 0,06 klórtalonil 0,01 0,056 piridaben nem eng. 0,58 ditiokarbamát nem eng. 0,12 tebukonazol nem eng. 0,48 grapefruit klórpirifosz 0,3 0,51 körte ditiokarbamát 3 8,41 tolilfluanid 0,1 0,39 köszméte foszalon 1 6,4 dimetoát 0,02 1,2 mandarin imazalil 5 7,7 dimetoát 0,02 0,06 paprika metomil 0,2 0,26 kaptán 0,1 0,75 metomil 0,2 0,23 dimetoát 0,02 0,26 őszibarack dimetoát 0,02 0,39 uborka brómpropilát 0,05 2,1 procimidon nem eng. 0,22 procimidon nem eng. 0,079 dimetoát 0,02 0,73 3

4 A kifogásolt termékek megoszlása származásuk alapján 16 db származott magyar termelőtől, illetve 27 db külföldről. Az egy-egy akció során kifogásolt termékek számát tekintve a évi, karácsony előtti ellenőrzés emelkedik ki, amikor is 17 termék bizonyult kifogásoltnak, 13 db származott Uniós tagállamból, 1 db harmadik országból, illetve 3 db magyar termelőtől. Az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések során, átlagosan 100 különböző hatóanyagra történt vizsgálat. A vizsgált hatóanyagok körét a 383/1/2005 (febr. 21.) belső import-utasítás tartalmazza. A vizsgálandó hatóanyagkör kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: - ismert eredetű (a kezelési körülményeket ismertnek tekintve) terményeknél a termelő által vezetett permetezési napló, - ismeretlen eredetűeknél az adott kultúrában engedélyezett szerek és az alkalmazástechnológia, - exportra menő terményeknél a fogadó ország esetleges különleges előírásai, valamint az Európai uniós előírások. A különböző kultúrák kimutatható mennyiségben 68 féle hatóanyagot tartalmaztak. A leggyakrabban előforduló hatóanyagok: ciprodinil, tolilfluanid, ditiokarbamátok, azoxistrobin, klórpirifosz, vinklozolin, procimidon, fenhexamid, illetve a déli gyümölcsökben imazalil, tiabendazol, o-fenil-fenol. Hatóanyagok előfordulási gyakorisága Hatóanyag - gyakoriság metilparation f oszf amidon metomil endoszulf án tiabendazol v inklozolin o-f enil-f enol ciprodinil imazalil ditiokarbamát Minták száma 4

5 Az alábbi táblázatban összesítettük egy adott kultúrában mért hatóanyagok számát és előfordulásuk esetszámait. Hatóanyagok száma/ Kultúra Esetszám alma 1 1 citrom csemegeszőlő fejes saláta 6 1 grapefruit 1 körte mandarin narancs 7 1 őszibarack 1 1 paprika paradicsom 8 1 retek 1 uborka 2 1 A legtöbb kimutatható mennyiségű hatóanyagot a csemegeszőlő minták tartalmazták Több hatóanyag jelenléte csemegeszőlőben Mintaszám Hatóanyagok száma egy mintában Karácsony előtti vizsgálatok évi vizsgálatok A több növényvédő szer hatóanyagot tartalmazó minták száma igen magas arányú volt az akciós ellenőrzések során. Pillanatnyilag nemzetközi szinten sem tisztázott a friss zöldség-, gyümölcsben jelenlevő ún. hatóanyag-koktél hatása az emberi szervezetre. Jelenlétük oka: részben a különböző hatású növényvédő szer készítmények egymás utáni használatára vezethető vissza (különböző kártevők elleni védekezésre használt más-más hatású készítmény) másrészt pedig arra a tényre, hogy a tétel több termelő termékeiből áll össze. Nemzetközi szinten, amerikai, angol, német és holland szakértők szerint a több hatóanyag egyidejű jelenlétének kockázata a hatóanyagok csoportosításával elemezhető: 5

6 hatóanyagok, melyek különböző hatásmechanizmussal, egymástól függetlenül hatnak. Az idesorolt hatóanyagokat önálló hatóanyagként kell elemezni. hatóanyagok, melyek azonos toxikológiai hatásmechanizmussal együttes hatást váltanak ki. Ezen hatóanyagok elemzése együttesen történik. Az expozíció-számításokban, valamint a toxikológia területén is további kutatásokra lesz szükség, fogyasztási adatok, modellek felhasználásával. A célzott monitoring vizsgálatok adatai jó alapot biztosítanak a több hatóanyagot tartalmazó minták expozíciójából végzendő probabilisztikus kockázat elemzéshez. Mérési adatainkkal részesei lehetünk a nemzetközi kutatásoknak, hiszen például a német CVUA (Chemisches und Veterinaruntersuchungsamt) Hivatallal kapcsolatban állnak laboratóriumaink. Az eredményekből megállapítható, hogy az Uniós tagállamok közül az Olaszországból importált termékek vizsgálatára fokozottan szükség lesz a jövőben is, mert a minták jelentős százalékában több féle hatóanyagot lehet kimutatni ( 3 9 hatóanyagig). A célzott monitoring vizsgálatok adatai jó alapot biztosítanak a több hatóanyagot tartalmazó minták expozíciójából végzendő probabilisztikus kockázat elemzéshez. A koordinált akciós vizsgálatok összességében nagyon hasznosak, hiszen az éves monitoring jellegű hatósági ellenőrzés ritkán ad lehetőséget a kifogás alá eső friss árú visszatartására. Az ellenőrzéseink eredményeiből levont következtetések, majd az ezeket követő hatósági intézkedések (szankciók) elősegítik a fogyasztók védelmét és kihatnak a termelés biztonságára is. 6