Fogászati CAD-CAM rendszerek műszaki háttere. Dr. habil Husi Géza, Dr. Szemes Péter Tamás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fogászati CAD-CAM rendszerek műszaki háttere. Dr. habil Husi Géza, Dr. Szemes Péter Tamás"

Átírás

1 Fogászati CAD-CAM rendszerek műszaki háttere Dr. habil Husi Géza, Dr. Szemes Péter Tamás Készült: A tananyag elkészítését "Az élettudományi- klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére" TÁMOP C-13/1/KONV számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. TARTALOMJEGYZÉK 1

2 3. FOGÁSZATI CAD-CAM RENDSZEREK MŰSZAKI HÁTTERE Bevezetés Előzmények A CIM RENDSZER A CIM fogalmának kialakulása A gépgyártás automatizálás történelmi szakaszai A CIM rendszerek kialakulásának folyamata Gyártórendszerek belső hierarchiája Rugalmas gyártócellák Rugalmas gyártórendszerek Gyártórendszerek irányítása Az integráció fő irányai A CIM alrendszerei CAD (Számítógéppel segített tervezés) A CAD rendszer alapkomponensei [9] CAE (Számítógéppel segített mérnöki tevékenység) CAM (Számítógéppel segített gyártás) CAPP (Számítógéppel segített folyamattervezés) CAQ (Számítógéppel támogatott minőségbiztosítás)...46 RÖVIDÍTÉSEK JELENTÉSEIK, ÖSSZEFÜGGÉSEIK...51 TESZTKÉRDÉSEK...54 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

3 3. FOGÁSZATI CAD-CAM RENDSZEREK MŰSZAKI HÁTTERE 3.1. Bevezetés A XX. Század elején az ipari és gazdasági termelést, termelési folyamatok használatával segítették. Erre a célra külön technológia jött létre, amely technológia rohamos fejlődésnek indult. Ez volt a termelési folyamatok és ezen belül az ipari termelési folyamatok technológiája. Az I. világháború után megjelenő tömegtermelés nagy lendületet hozott az iparba és a termelésbe, de ezt a lendületet igazán csak az iparilag fejlett országok tudták kihasználni. A II. világháború után az egyik legnagyobb jelentőségű változást az adatfeldolgozás és anyagfeldolgozás fejlődése hozta, elterjedtek az úgynevezett CAxx technikák ( Számítógéppel segített (végrehajtott) módszerek és eljárások gyűjtőneve, amelyek műszaki (tervezési, előkészítési, gyártási) és vállalatirányítási feladatok megoldására alkalmasak. A technológiai szót itt módszertani értelemben szerepel. Adott technológiák esetén a xx helyére a konkrét technológiára uraló jel (rövidítés, betűszó) kerül. Ilyen például a CAD, CAPP, CAM, CAQC stb. ) [1] és a rugalmas gyártórendszerek. 3

4 1. ábra Rugalmas gyártócella robottal Természetesen ahhoz, hogy ezek a rendszerek tökéletesen és hatékonyan működhessenek szükséges volt az informatikai alkalmazások széles körének alkalmazása és fejlesztése. Olyan informatikai eszközök, módszerek és eljárások tervezése és fejlesztése kezdődött amelyek képesek az ipari folyamatok tervezésére, szervezésére és irányítására. A mérnököknek számos problémával kellet szembesülniük, mivel rendkívül szerteágazó rendszert próbáltak összekovácsolni, figyelembe kellet venniük a termelési rendszerek és folyamatok sajátos és még ha kis mértékben is de eltérő információs technológiát igényelnek. Ugyanakkor ezek a termelési rendszerek funkcionális alrendszer készlete is más-más informatikai alkalmazást igényel. Az információtechnológia (IT) és a korszerű gépgyártás technológia eszközrendszerének egységesítése és rendszerszemléletű integrálása vezet a CIM fogalmához. A gépipar a CIM legperspektivikusabb területe. A CIM erősen kötődik a diszkrét termelési folyamatokhoz. A diszkrét termelési folyamatok tervezését, irányítását és végrehajtását a következők jellemzik: 4

5 - az informatikai infrastruktúra lehetővé teszi a korábbiaknál sokkal nagyobb méretű feladatok az eddigieknél nagyságrendekkel rövidebb idő alatti megoldását, ami új modellezési lehetőségeket nyit meg a tervezésben. - a tervezéselmélet olyan új, főként a mesterséges intelligencia fogalom körébe tartozó, matematikailag jól megalapozott modellekkel és módszerekkel bővült, amelyek előnyösen megváltoztatják az ember és a számítógép munkamegosztását a műszaki tervezésben és a folyamatirányításban szerepet játszó kiválasztási és döntési részfeladatoknál. - a nyílt rendszerek architektúrájának gyakorlati megvalósíthatósága az eddigieknél szorosabb integrációt tesz lehetővé a műszaki tervezés és - irányítás funkcionális moduljai között. [2] A CIM kiépítésének alapvető problémája, hogyan integrálhatók a funkciók egységes egésszé. Az információs rendszereknek, amelyeket az egyes funkcionális egységekbe telepítettek, egyrészt végre kell hajtaniuk saját specifikus feladataikat, másrészt használniuk kell a más egységek által előállított információt és küldeniük kell a szükséges adatokat az alá-, fölé- és mellérendelt egységek számára. Egy integrált információs rendszer egyszerre jelenti az adatfeldolgozási eszközök intenzívebb használatát és egy olyan, konzisztens és nyitott számítógépes struktúra kifejlesztését, amely standard elemekként számítógépeket, adat- és tudásbázisokat, felhasználói alkalmazásokat és helyi hálózatokra alapuló kommunikációs rendszereket foglal magába. Az ilyen CIM rendszerek láncolatán keresztül vezet az út az integrált gyár megvalósulása felé. [2] 3.2. Előzmények A CAD rendszerek kialakulása az 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor is a tömeggyártásban megjelent az igény a szükséges információk gyors rendelkezésre állására, azok módosíthatóságára és az egyszerű prototípustervezés készítése. A papír alapú tervezés csökkentette a termelékenységet, nehézkes volt a módosítás és lassú volt a folyamat. Az informatikai rendszerek fejlődésével együtt jelenetek meg a gyártástervezésben az újabbnál újabb technikai irányok. 5

6 es évek: a CAD rendszer elméleti megalapozása (MIT, USA) es évek: az NC vezérlés kifejlesztése (MIT, USA) : az APT nyelv szabványosítása es évek: az IBM COPICS rendszer kifejlesztése es évek: a CAPP rendszerek elmélete kialakul : a CIM paradigma megalkotása (J. Harrington) es évek: FMS rendszerek, a rugalmas gyártás paradigmájának kialakulása : a MAP és az MMS iniciatíva megalkotása : az MRP II koncepció megalkotása (MIT) : a DEC megalkotja a MES koncepciót es évek: az ERP rendszerek kialakulása, az SAP sikerei es évek: az integrált műszaki - üzleti adatbázis (Oracle) : a virtuális vállalat (VE) és az intranet paradigmáinak összekapcsolódása : a Java technológia sikerei, az EAI paradigma A CIM rendszer bevezetése azért is vált fontossá, mert a nemzetközi piacokon nemcsak a termék ára volt fontos, hanem annak minősége is, a vevő igényinek kielégítése és a határidő betartása, és persze új kollekciókkal megjelenni a piacon. Ezeket a felsorolt tulajdonságokat, hogy be tudják tartani, rengeteg információval kellett gyorsan és biztosan megbirkózni. A termelési folyamatok intenzitásának fokozása jelentős profittal kecsegtetett, és nagy lendületet adott az automatizálás kezdeti technikai megoldásainak a kifejlesztéséhez (pl.: a futószalag). A mechanikus automaták és automatikus gépsorok révén jelentős eredményeket értek el az egyforma kivitelű termékek eladásával, mely tömegesen eladható volt. Gépsorok összekapcsolásával teljesen automatizált üzemeket hoztak létre, például a gördülőcsapágy gyártásban. Itt valósult meg elsőként az automatikus gépsorokban az anyag és információfolyam egysége. A tömeggyártás eszköztárára főképpen a merev automatizálású gépsorok voltak a jellemzők, mely rendszer az egyedi, kis és középgyártás automatizálására nem voltak kifizetődőek. Rendkívüli változást hozott az NC technika, ami a fejlődés logikájának következtében összeforrt a számítástechnikával. Az FMS-el párhuzamosan robbant be a gépipari gyártásautomatizálás 6

7 területére a robottechnika. Elterjedt az ipari robot alkalmazása, egyre jobban fejlődtek, mozgásterük kibővült és a programozhatóságuk is egyre jobban fejlődött. Az NC, CNC technika a rugalmas gyártócellák - rendszerek és a robottechnika, valamint a működtetésükhöz szükséges számítógépes szoftverek integrálódása vezetett el a CIM számítógéppel integrált gyártás kialakulásához. [3] 2. ábra A számítógéppel integrált gyártás fogalomköréhez vezető fejlődési főirányok (Forrás: Dr. Kulcsár Gyula: A termelésinformatika alapjai. Oktatási segédletek: előadásvázlatok és gyakorlati jegyzetek. 7

8 3.3. A CIM RENDSZER A CIM fogalmának kialakulása A CIM fogalma elválaszthatatlan a gépgyártás automatizálástól. Az automatizálásnak ismerünk egy szűkebb és egy tágabb értelmezését. Tágabb, amikor a termelésben az emberi tevékenységeket műszaki rendszerek helyettesítik, és ezzel kivonják az embert a tényleges anyagfeldolgozásból és az információs folyamatokból. A szűkebb értelmezés pedig azt jelenti, hogy egy folyamat teljesen emberi beavatkozás nélkül megy végbe. A CIM rendszerek létrejötte az elmúlt 20 év tapasztalata alapján öt fejlődési főirány összefonódásából jött létre. Ezek a fő irányok: - CAD - Mérnöki tervezőmunka numerikus és grafikus támogatása számítógéppel; - CAM - A gyártás kivitelezési folyamatainak számítógépes támogatása; - CAPP A gyártási folyamatok technológiai előkészítésének számítógépes támogatása; - A mesterséges intelligencia alkalmazásai; - PPS- Teljes iparvállalat termelésirányításának számítógépes támogatása; 8

9 3. ábra Jellegzetes PPS szoftver képernyő a feladatokkal gyártó cellákkal és az ütemezéssel A CIM fogalma egy nagyon hatékony és modern vállalatirányítási filozófiává bontakozik ki, egyesítve az üzleti rugalmasságot, a gyártási folyamat és termékszabályozást. A CIM rendszer bevezetése azért is vált fontossá, mert a nemzetközi piacokon nemcsak a termék ára volt fontos, hanem annak minősége is, a vevő igényinek kielégítése és a határidő betartása, és persze új kollekciókkal megjelenni a piacon. Ezeket a felsorolt tulajdonságokat, hogy be tudják tartani, rengeteg információval kellett gyorsan és biztosan megbirkózni. Ezért nélkülözhetetlen a modern információ technológia alkalmazása, melynek nagy előnye a számítógépek használata, állandó működés, felhasználóbarát programok, nagy megbízhatóság, egyre könnyebben telepíthető felhasználói programok, amelyek az egyes üzemek igényeihez rugalmasan illeszthetők. 9

10 Az eddigi munkamegosztás gyakran már nem megfelelő és nem is szükséges, ismét lehet több tevékenységet egy csoportban végezni. Ez az egységesített információfolyam növeli a rugalmasságot, és az üzemi szervezés számára technikai és technológiai alternatívákat is felkínál. 4. ábra Ipari, szolgáltatási és kereskedelmi változások (Forrás: Dr. Kulcsár Gyula: A termelésinformatika alapjai. Oktatási segédletek: előadásvázlatok és gyakorlati jegyzetek. Így alakult ki a számítógéppel támogatott gyár, a vállalati funkciók összefonódásának számítógépes támogatása, amely nem csupán egy korszerű technika. A CIM soha sem egy készen kapott szabványos termék, hanem mindig egy adott vállalat paramétereihez egyedileg kialakított megoldás a vállalat minden részlegéhez. A CIM rendszer gyakorlati bevezetését több dolog is hátráltatja. A szakirodalom szerint volt néhány sikeres bevezetés, de voltak, amelyek teljesen kudarcba fulladtak. Ennek okai: helytelen célokkal és alkalmazási körrel terveztek CIM 10

11 projekteket helyes információ hiányában. A vállalatok nem figyeltek eléggé a CIM implementációra és nem figyeltek olyan kulturális és szociális változásokra, amelyek személyi vagy esetleg csoportérdekeket sérthettek. A CIM fogalma máig sem határozható meg pontosan, számos meghatározás létezik róla. A CIM (számítógéppel integrált gyártás) egy csúcstechnológiai megközelítés a hatékonyabb gyártáshoz, amely a digitális számítógépek sebességét és pontosságát használja fel integráló tényezőként a teljes gyártási folyamat minden fázisában. A legszélesebb értelemben véve a CIM a piaci igények elsődleges felismerésétől és a termék koncepciójától kezdődően kiterjed a teljes gyári folyamatra és a kereskedelmi szférában, a készterméknek a vevőhöz (megrendelőhöz) való kiszállítással fejeződik be. [3] A gépgyártás automatizálás történelmi szakaszai A termelés folyamatok intenzitásának fokozása jelentős profittal kecsegtetett, és nagy lendületet adott az automatizálás kezdeti technikai megoldásainak a kifejlesztéséhez gondolok itt például a futószalagra. A mechanikus automaták és automatikus gépsorok révén jelentős eredményeket értek el az egyforma kivitelű termékek eladásával, mely tömegesen eladható volt. Gépsorok összekapcsolásával teljesen automatizált üzemeket hoztak létre, például a gördülő csapágygyártásban. Itt valósult meg elsőként az automatikus gépsorokban az anyag és információfolyam egysége. A tömeggyártás eszköztára főképpen a merev automatizálású gépsorok voltak a jellemzők, mely rendszer az egyedi, kis és középgyártás automatizálására nem voltak kifizetődőek. Rendkívüli változást hozott az NC technika, ami a fejlődés logikájának következtében összeforrt a számítástechnikával. Ezzel a teremtődött meg az anyag és adatfeldolgozás egyesítésének a lehetősége. Az NC nemcsak a termelés technikájával, hanem az ember és kép közötti kapcsolatot is jelentősen megváltoztatta. Az NC szerszámgépek magyarországi gyártása 1964-ben kezdődött el Csepeli Szerszámgyárban. Az NC gépek és a számítógépek gyártásbeli összekapcsolása az 1960-as években alakult ki ben jelen meg az USA-ban az első számítógép vezérlésű gyártócella ben jelent meg Európában először az FMS rugalmas gyártórendszer elnevezés ban valósították meg Magyarországon az első kétgépes rendszer, aminek elnevezése IAAR, amely rendszer Hajós György nevéhez fűződik. 11

12 átfutási idő 100% mozgás, várakozás 95% gépen töltött idő 5% gépi megmunkálás 1,5% 5. ábra A hetvenes évek végétől származó statisztikai adatok (műveletidők) (Forrás: Dr. Kulcsár Gyula: A termelésinformatika alapjai. Oktatási segédletek: előadásvázlatok és gyakorlati jegyzetek. Az FMS-el párhuzamosan robbant be a gépipari gyártásautomatizálás területére a robottechnika. Elterjedt az ipari robotalkalmazás, egyre jobban fejlődtek, mozgásterük kibővült és a programozhatóságuk is egyre jobban fejlődött. A robotok ipari alkalmazása az USA-ban kezdődött el, és 1985-t tekintjük a robotkorszak kezdetének, amikor is már a robotok feladatait számítógépes tervezőrendszerekkel készítették elő. 12

13 6. ábra A CIM koncepció fejlődésének további szakaszai (Forrás: Dr. Kulcsár Gyula: A termelésinformatika alapjai. Oktatási segédletek: előadásvázlatok és gyakorlati jegyzetek. Az NC, CNC technika a rugalmas gyártócellák- rendszerek és robottechnika, valamint a működtetésükhöz szükséges számítógépes szoftverek integrálódása vezetett el a CIM kialakulásához. A CIM felöli a gyártásautomatizálás teljes fizikai és szellemi eszköztárát. Az automatizálás a termelés korszerűsítésének olyan útja, mely az emberi tevékenységet műszaki rendszerekkel helyettesíti, ezáltal az ember mentesíti a tényleges adatfeldolgozástól és az információs folyamatoktól. A CIM intelligens elektronikát tartalmazó gyártási rendszert jelent, amely gyártóberendezések, informatikai rendszer és irányítási szoftver együttese. A termelési folyamat összes műveletének tervezésére és ellenőrzésére szolgáló rendszerek integrálása, a gyár irányításával és széleskörű üzleti funkciókkal. Célja hatékonyság, termelékenység és a nyereségtermelő képesség maximalizálása. Vagyis a CIM egy nagyon hatékony vállalatirányítási 13

14 filozófiát is takar, amely a termék- és folyamatszabályozás és az üzleti rugalmasság aspektusait egyesíti. Alrendszerei: CAD (Computer Aided Design) - számítógéppel segített konstrukciós tervezés, amelyfejlesztést, tervezést, szerkesztést foglal magába. Igényli a grafikai lehetőségeket. A mérnökitervezőmunka hatékonyságának nagyságrendekkel való növelésére képes. A tervezésifolyamat eredményei: konstrukciós, összeállítási és részletrajzok. CAE (Computer Aided Engineering) számítógéppel segített mérnöki tevékenység. A megalkotott CAD geometria modell elemzésére, a termékek várható viselkedésének szimulálására, azok áttervezésére és optimálására használt számítógépes technológia. CAM (Computer Aided Manufacturing) számítógéppel segített gyártás. A közvetlen gyártásirányítást és felügyeletetellátó funkció, amely szabályozza egy-egy gyártóberendezés kapacitás terhelését. CAPP (Computer Aided Process Planning) számítógéppel segített folyamattervezés.a CAD fázisban kidolgozott konstrukcióknak és módisításainak gyártásba viteléttechnológiailag előkészíti. CAQ(A) (Computer Aided Quality Assurance) számítógéppel segített minőségbiztosítás. Alapelve, hogya minőség szavatolását csak úgy lehet elérni, ha a konstrukciós tervezést, a technológiaitervezést és a gyártást a végső termékkibocsátásig folyamatos minőség - ellenőrzés kíséri, és efolyamat minden fázisát számítógép támogatja. [4] 14

15 A CIM rendszerek kialakulásának folyamata Egy termelő vállalatot tevékenységi funkciók szerint vizsgálva három jelentős részre bonthatunk: - Vállalatirányítás - Műszaki tervezés - Gyártás Egy vállalat versenyképessége, rugalmassága és jövedelmezhetőségének egyik fő eszköze a számítógépes integráció. A számítógéppel integrált gyártás (CIM) napjainkban a teljes vállalati tevékenységi kör integrációját jelenti. A számítógéppel integrált gyártás, a CIM a termeléshez kapcsolódó vállalati funkciók olyan integrált együttese, amelyben a funkciók informatikai folyamatait számítógép támogatja és az alkalmazási modulok informatikai kapcsolatait helyi hálózat egységes adatbázis és üzenetszolgáltatások biztosítják. (Erdélyi Ferenc) [5] 15

16 7. ábra A számítógéppel integrált gyártás (Forrás: Dr. Kondácsy János, Dr. Pintér József: Forgácsolás és szerszámai. Széchenyi István Egyetem (2011.)) Gyártórendszerek belső hierarchiája A gyártórendszer (MS) fogalom a programozható automatizálás technikájának eredményei alapján született meg az 1970-es években. A rugalmas, automatizált és digitális technikával programozható gyártórendszer alapelveit D.T.N. Williamson dolgozta ki 1974-ben. A CNC szerszámgépeket, robotokat, robot kocsikat tartalmazó rugalmas gyártórendszerek (FMS) mikroprocesszorok és számítógépes hálózatok vezérléstechnikai felhasználásával alakultak ki, melyek Hajós György professzor szavaival integrált anyag- és adatfeldolgozási rendszernek nevezhetünk. 16

17 Ez az FMS technika az integrált gyártásban nem bizonyult jól bevált technikának, okai, költségnövekedések, információs és technológiai problémák, és egyes termelési részfolyamatokba is problémák léptek fel Rugalmas gyártócellák Ezen problémák egy részére jöttek létre a rugalmas gyártócellák (FMC). A rugalmas gyártócellák az FMS-hez hasonlóan automatizált, számítógéppel irányított technológiai rendszerek, amelyek már sokkal egyszerűbb felépítésűek, általában csak 1-3 munkagépet tartalmaznak. A flexibilis gyártócellák rugalmassága azt jelenti, hogy különböző alkatrészek gyártására a cella könnyen és egyszerűen átállítható és programozható. Egy másik nagy jelentőségű rendszerszervezési technika a top down integráció alapja, az információs technológia gyors fejlődése. Kiemelkedő jelentőséget képviselnek itt a számítógépes hálózatok, a magas szintű protokollok, kliens-szerver struktúra, gyorsprocesszorok, osztott adat-báziskezelés és a számítógépes perifériák fejlődése. A gyártórendszer ebben a szemléletben olyan megmunkáló, anyagkezelő, gyártóeszköz ellátó és irányító alrendszerekből álló komplex technológiai objektum, amelynek feladata agyártási rendelések teljesítése. A gyártórendszerek legfőbb alrendszerei a megmunkáló alrendszerek, amelyek mechanikai, anyagkezelő, szerszámváltó és irányító alrendszerekből álló technológiai objektumok. A mechanikai alrendszer lehet robotizált, vagy kézi munkahely, vagy szerszámgép. Az alrendszer fő feladata a műveletek végrehajtása. A megmunkáló alrendszerbe tartoznak az anyagellátó, szerszámcserélő központok és az 1-3gépből álló cellák. Legfontosabb alrendszere a megmunkáló alrendszernek a szerszámgép. Feladata technológiai műveleteke végrehajtása. A gyártórendszer alrendszere továbbá még a fizikai-anyagi alrendszer. Maró-gyártó rendszerekben például ez a maró alrendszer. Tipikus feladat a marás. Tipikus attribútumok a geometriai változók, folyamatváltozók, mint például a maró erő, fordulatszám, szerszámkopás stb. 17

18 8. ábra Rugalmas gyártócellák (Forrás: Dr. Kondácsy János, Dr. Pintér József: Forgácsolás és szerszámai. Széchenyi István Egyetem (2011.)) Rugalmas gyártórendszerek A rugalmas gyártórendszerek jelölése FMS, de találkozhatunk az integrált gyártórendszer megnevezéssel is. A rugalmas gyártórendszer a megmunkáló központok és gyártócellák olyan csoportja, amelyet egy közös munkadarab, illetve szerszámellátó rendszer és egy közös irányítási rendszer köt össze. A szerszám és munkadarab cseréjét a megmunkáló központok és gyártócellák igen rövididő alatt elvégzik. A gyors csere csakis akkor lehetséges, ha a következő szerszám és munkadarab már ott is van. Ezért vannak a munkadarab és szerszámellátó alrendszerek. Az is megvalósítható a rugalmas gyártórendszerekben, hogy a már elkészült munkadarabot egyből kövesse egy másik típusú munkadarab. Ilyenkor az információs alrendszer gondoskodik arról, hogy a megmunkálandó munkadarabhoz szükséges 18

19 szerszámot a szerszámellátó alrendszer a megmunkáló géphez jutassa, valamint a gép vezérlésébe akkor már az új munkadarab megmunkálási programja legyen betöltve. 9. ábra Rugalmas gyártórendszer (Forrás: Dr. Kondácsy János, Dr. Pintér József: Forgácsolás és szerszámai. Széchenyi István Egyetem (2011.)) A rugalmasságot azt tükrözi, hogy a szerszámok és munkadarabok rendkívül gyors cseréje összehangolt, és a megmunkálandó munkadarabok típusai tetszőleges sorrendben követhetik egymást. Ezen rugalmassággal megszűnnek a gyártósorok nehéz, sok időt igénybe vevőátállításai. Az átállítási idő csökkentésével a kis sorozatú gyártás gazdaságosabbá válik. Napjainkban a kis és közepes sorozatú gyártás gazdaságos megoldását jelentik a rugalmas gyártórendszerek. [6] 19

20 Gyártórendszerek irányítása Fogalmazhatunk úgy is, hogy a gyártásirányítás, ami olyan termelési funkció, mely valósidőben irányítja és felügyeli a gyártási folyamatokat az integrált gyártórendszerekben. Feladata egy adott rendszer céljainak megvalósítása. A számítógépes gyártásirányítás egy rendkívül összetett, komplex feladat, melynek a belsőfelépítését részfeladatok szoros integrációja jellemzi. Ez az integráció, legalább háromirányú lehet. - A gyártási folyamatok időben egymás után következő operációinak szinkronizálása, illesztése a termelési rendszer keretei között. Ezt az integrációt a jellegzetes gyártásirányítási paradigmák valósítják meg, mint például a Kanban vagy a Just-in-time. - Párhuzamosan működő gyártásirányítási funkciók integrációja. Például: LAN. - Egymástól hierarchikusan függő gyártásirányítási funkciók integrációja, amit az egységes adatbázis, a kompatibilis input-output párok és a hierarchikus struktúravalósítja meg. Az irányítási rendszerekben a rendszermodulok kapcsolatai egyenrangúak vagy aláfölérendeltek, vagyis hierarchikusak lehetnek. [5] Az integráció fő irányai A CIM legbensőbb lényege az integrációban van, amely itt az elemek magasabb fokú - időbeli - szervezeti (architektúrális) - funkcionális szintézisét jelenti. Három fontos elemcsoportja: 1. illesztési helyek (csatlakoztatási felületek) 2. hálózati (elektronikus adatáramlás) 20

21 3. adatbank (logikailag centralizált) A CIM háromirányú integrációt foglal magába: - az egymás után következő gyártási fázisok illesztése úgy, hogy a készgyártmánykibocsátás ütemessége maximális legyen ("Időrendi metszet", optimális gyártási program) - az egymás feletti irányítási szintek integrációja ("Szervezeti piramis") - az egymás mellett működő vállalati funkciók integrációja Az a) jelű metszetet időbeli, a b) jelűt architektúrális, a c) jelűt funkcionális integrációnak is nevezik. a) Időbeli integráció A gyártás időben egymást követő fázisai hogyan illeszkednek egymáshoz és hogyan lehet azokat egyesíteni, összevonni? Az implementált CIM rendszer legfontosabb feladata az egyes automatizált egységek összekapcsolása, úgy hogy az integrált rendszerben minimális készletek halmozódjanak fel, és a kész gyártmány-kibocsátás üteme maximális legyen. Ehhez pontosan időzített (ütemezett) külső anyagszállítás és belső gyártás szükséges, összehangolásuk a logisztika és a gyártásirányítás alapvető feladatai közé tartozik. A működő rendszer elemeit (az emberi személyzetet is) a folyamatos munkakövetelményének rendelik alá (JIT = Just-in-Time, kb. "mindent a kívánt időre"). b) Architektúrális integráció Az anyagok, félkészgyártmányok folyamatos mozgása és a gyártás zavartalansága végett jól szervezett, többszörös mélységű számítógépes irányítási hierarchiát kell kialakítani. Az implementált konkrét CIM rendszerek hierarchiai szintjeinek száma általában 4 és 7 között van, ezért a szakirodalomban szívesen használnak 5 hierarchiai szintet, ha absztrakt CIM modellről van szó. 21

22 Hierarchiai szintek: - vállalatirányítási szint (Top Level) - a gyártásirányító alrendszerek szintje (Center Level) - az autonóm termelőegységek szintje (Cell Level) - a munkahelyek szintje (Workstation Level) - a gyártási folyamat közvetlen vezérlésének szintje (Process Level) 10. ábra Egy CIM rendszer sematikus ábrája 22

23 c) Funkcionális integráció A gyártáshoz kapcsolódó tevékenységek összehangolását vizsgálja: lényegében az egymás mellett működő vállalati funkciók integrálásának lehetőségeit méri fel. Ezek: - a műszaki fejlesztés - a gyártásirányítás - a minőségbiztosítás - a termelésszervezés Ezek a területek - viszonylagos önállóságuk révén - számítógéppel külön-külön is jól támogathatók. [7] 11. ábra A CIM rendszerek háromirányú integráltsága (Forrás: Dr. Kulcsár Gyula: A termelésinformatika alapjai. Oktatási segédletek: előadásvázlatok és gyakorlati jegyzetek. 23

24 A CIM alrendszerei CAD (Számítógéppel segített tervezés) Kezdetben a CAD csak a számítógépes rajzkészítést jelentette. A CAD-et gyártmányok tervezésére és fejlesztésére használják, ezek olyan termékek lehetnek, melyek vagy közvetlenül végfelhasználókhoz kerülnek, vagy közbenső termékek, melyeket más gyártmányokhoz használnak fel. A CAD-et széleskörűen használják alkatrészek gyártására szolgáló gépek és szerszámok tervezésére is. CAD-et használnak a mérnöki tevékenység teljes területén a koncepcionális tervezéstől gyártási módszerek meghatározásáig bezárólag. Főbb fejlesztési eredmények amelyek a CAD rendszerek kialakulásához vezettek: Az 1950-es évek elején a Massachusettsi Tecnológiai Intézet Szervomechanizmusok Laboratóriuma fejlesztette ki a Whirwind számítógépre alapozva az első automatikus vezérlésű marógépet. Ez az Automatically Programed Tool (APT) szerszámgép-program nyelv kifejlődéséhez vezetett ban a Sutherland a Massachusettsi Tecnológiai Intézet által kifejlesztett interaktív grafikus eszközöket átvéve megalkotta a SKETCHPAD rendszerét, ekkor alkották meg a gumiszalag vonalak, az áthaladási körök, a nagyítás, az elforgatás és a szerkesztés szoftveres megvalósulásának elveit ben jelent meg a DAC-1 (Design Augmented by Computer) rendszer amelyet a General Motors mutatott be, a hardvert a General Motors Kutató Laboratóriumának előírásai szerint az IBM építette. Ezt a rendszert még nem az interaktív grafikus módszerek alkalmazása jellemezte ben került bemutatásra a Bel Telefon Laboratórium fejlesztésében a GRAPHIC-1, amely egy kihelyezett megjelenítő rendszer. A GRAPHIC-1 egy IBM 7094 számítógéphez kapcsolt módosított DEC 340 megjelenítővel és egy PDP 5 vezérlőprocesszorral működött. 24

25 Az IBM Alkatrész Részlege 1966-ben olyan rendszerről számolt be, amelyet az IBM System 360 számítógépnél alkalmazott hibrid integrált áramkörös modulok tervezésében használtak. 12. ábra IBM System ben Freeman a takaróvonal-problémák megoldására javasolt algoritmust es évek első felében a kutatók és rendszerfejlesztők lelkes munkával lefektették a CAD alapjait, megalkották az Integrált Építőmérnöki Rendszert (ICES) ben a Rochesteri Egyetem a Gyártás Automatizálás projekt keretében megalkotta a PADL-1es és a PADL-2es geometriai modellező rendszert. 25

26 1978-ban a Lockheed Aircraft Corporation kutatója Chasen elemzést tett közzé amit a rendszerekben alkalmazott számítógépes grafika előnyeiről írt ban a General Motors és a Boeing közreadott ismertetései megerősítették a CAD/CAM technológia hasznosságát és bemutatták, hogy miképpen hidalható át a CAD és CAM közötti szakadék. A hetvenes évek végén a CAD kitört a tudományos próbálkozások keretéből és megjelent gazdaságos ipari termelő eszközként. A nyolcvanas évek kezdetén megfigyelhető a CAD piaci térhódítása. A CAD a számítógép- tudomány módszereinek és a mérnöki tudományoknak egy számítógépre épülő rendszerbe való egyesítését jelenti, amely adatbázissal, programkönyvtárral és kapcsolattartási alrendszerrel rendelkezik. A CAD rendszerek alkalmazásának főbb területei: Építészet - AEC (Architecture Engineering and Construction) Elektronikai ipar Gyártástervezés Gépészet o o o o Gépjármű ipar Űreszközök és repülőgép ipar Fogyasztási cikkek Hajógyártás 26

27 13. ábra példa Építészeti CAD alkalmazásra [8] A CAD rendszerek több szempont szerint csoportosíthatóak: Leggyakrabban az alkalmazási területük szerint csoportosítják ezeket a szoftvereket. Léteznek általános rendszerek, de leginkább mindegyik valamelyik iparág igényeinek kielégítését célozza meg. Vagy létezik iparág specifikus modulja. Csoportosítási szempont lehet, hogy egy CAD rendszer 2D-s síkbeli, vagy 3D-s térbeli modellezést használ. Egy CAD rendszer modellezése lehet parametrikus vagy nem parametrikus. Parametrikus modellezésnél az elemek méretét paraméterek segítségével tudjuk megadni illetve módosítani, ilyenkor a méret módosításakor a modell is módosul. Valamint a nem parametrikus modellezést használó szoftvereknél maga a modell határozza meg a méretszámokat. 27

28 Alkalmazott modellezési módszerek alapján is csoportosíthatók ezen szoftverek Ezek a módszerek a drótvázas modellt, a felületmodellt, testmodellt, valamint hibrid rendszerek, melyek ezen három előbbi keverékét használják. Számos érv szól a CAD rendszerek mellett. A CAD rendszerek fejlődésében a legnagyobb hajtóerő a verseny. Annak érdekében, hogy az egyes cégek sikeresebbek legyenek a piacon lévő társaiknál. A cégek a legújabb és legjobb CAD rendszereket használják, hogy ezzel jobb terveket készítsenek, gyorsabban és olcsóbban mint a versenytársaik. A CAD rendszereknek számost előnye van a korábban használt papír alapú tervezéssel szemben. A termelékenység jelentősen növekszik azáltal, hogy a tervezők könnyedén rajzolhatnak egy CAD program segítségével párhuzamos egyeneseket, íveket, sokszögeket, illetve bonyolult geometria alakzatokat minden különösebb megerőltetés nélkül. A másolás, forgatás és tükrözés használata szimmetrikus alkatrészek esetén szintén tovább gyorsítja a tervezési folyamatot. A kicsinyítés és nagyítás szintén nagy segítség a skála elkészítésekor. Számos eszköz áll rendelkezésünkre, hogy a kész tervet a lehető legnagyobb sikerrel prezentálhassuk. Ilyenek a beépített kitöltési minták, valamint a számos betűtípus, ami minden CAD rendszerben megtalálható. A CAD rendszerekben lehetőségünk van továbbá, különböző grafikus formátumok importálására, így fényképek és szkennelt anyagok használatára, melyeket manipulálhatunk, restaurálhatunk, illetve animálhatunk is. A CAD rendszerek szintén nagy előnye, hogy képesek az entitások tárolására. Ezáltal jelentős időt takaríthatunk meg, ha a gyakran használt entitást nem kell újra és újra megrajzolnunk. A legtöbbet használt és fontosabb alkatrészek tervei külön is beszerezhetőek. Így a rajzokon egyes részeket másodpercek alatt az adott körülményeknek megfelelően alakíthatjuk. Továbbá a már korábban általunk elkészített rajzokat is importálhatjuk. A különböző komponensek közötti hézag közvetlenül a rajzról lemérhető, így ha szükséges oda elkészíthetjük a megfelelő alkatrészt. Valamint egy munkadarab dimenzióit a rajzunkról 28

29 leolvasva elkészíthető a pontosan hozzáilleszkedő másik alkatrész. Ezzel elkerülhetőek a különböző alkatrészek méretbeli különbségeiből adódó problémák sora. 14. ábra példa gépészeti CAD alkalmazásra [8] A CAD rendszerek kifejezetten alkalmasak olyan alkatrészek gyors dokumentálására, amelyek mérete egy adott tartományon belül változik. Így például ha az általunk tervezett munkadarab több különböző alkatrészből tevődik össze, úgy hogy az alkatrészek különböző kombinációja mind egy-egy különálló termékként jelenik meg, ekkor a dokumentációt egy adatbázisból kell elkészíteni. A számítógéppel elkészített projekt tartalmazza a termékkel kapcsolatos technikai részleteket, specifikációkat. Így, ha az adatbázisban szerepelnek a gyártással kapcsolatos, tesztelési, szállítási valamint számlázási információk. A gyártási adatbázis egy integrált CAD/CAM adatbázis, mely tartalmazza a tervezéskor keletkezett összes adatot. Ilyenek például a 29

30 geometriai adatok, az alapanyagok számlája, az összeszerelési lista, alapanyag specifikációk, valamint sok más információ mellett a gyártáshoz szükséges információk. A CAD rendszerek elterjedése előtt a mérnökök és tervezők sok időt fordítottak arra, hogy a rajzokat és a dokumentációkat elkészítettek, de a CAD rendszerek elterjedésével ezek az időigényes folyamatok lényegesen kevesebb időt vesznek igénybe. Elég csak arra gondolni, hogy ha a mérnök a munkadarabot papíron tervezi meg, de az ügyfél változtatásokat kér, mennyi időt vesz igényben azokat elvégezni papíron. Ezzel ellentétben ha a mérnök egy CAD rendszer segítségével tervezi meg a munkadarabot, a kért változtatások szinte azonnal elvégezhetőek, a rajz perceken belül elkészül, amit akár ben is elküldhet az ügyfélnek. Továbbá a bonyolult geometriai alakzatok rajzolása papíron igen sok időt vesznek igénybe, rengeteg mérés és referencia pont szükséges hozzá, ezzel ellentétben a CAD rendszerekben ezeknek az alakzatoknak a megrajzolása lényegesen egyszerűbb és gyorsabb. A legtöbb CAD rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználó személyre szabhassa a CAD rendszer munkafelületét, hogy ezáltal is gyorsítsa a termelést, illetve komfortosabbá tegye a program használatát. Ha egy cég CAD rendszer segítségével tervezi a termékeit, akkor ezeknek a termékeknek megjelenésének csak a gyártási technológia határai szabnak korlátot. Ezen rendszerek használatával már a tervezési fázisban megszüntethetők a kétes lehetőségek, azáltal, hogy még a gyártás előtt lehetőségünk van rá, hogy a megtervezett munkadarabot modellezzük. Ezek az úgynevezett drótvázas modellek. Ezen modellek a tervezéskor megadott adatok alapján generálódnak le. Ezután a drótvázas modellen a számítógépünk különböző számításokat tud végrehajtani, úgy mint a felület kiszámítása, az egyes részek térfogatának meghatározása, a megadott anyagok tulajdonságai alapján az egyes alkotóelemek súlyát kiszámolhatjuk, ugyanakkor ezek súlypontja is meghatározható. Szintén hasznos funkció a tehetetlenségi nyomaték valamint a forgási sugarak meghatározásának lehetősége, melyek segítségével meg tudjuk határozni, mekkora stresszt tud elviselni a 30

31 munkadarabunk szerkezeti károsodás nélkül. A CAD-ben létrehozott szilárdtest modellek átvihetők végeselemes analízist végző programba, mely ellenőrzi, hogy a javasolt módosítások mellett is képes lesz e a munkadarabunk az előírt terhelést elviselni. Másik nagy előnye a számítógépek használatának a tervezési folyamatba, az úgynevezett soft prototípusok használata. Ezek lényegében 3D-s számítógépes modellek, melyek a számítógéppel történő tesztelést segítik elő. Ezek a soft prototípusok szinte kivétel nélkül olcsóbban és gyorsabban előállíthatóak mit egy valódi prototípus, mert ezek a valódi prototípusok anyagukban és előállításuk folyamatát tekintve eltérhetnek a végleges terméktől. Így esetenként a soft prototípusok sokkal jobban hasonlíthatnak a végső termékhez. Ugyanakkor ezek a soft prototípusok annyira realisztikusak, hogy azok tökéletesen megfelelnek különböző marketing célokra is. Ezeket használják arra is, hogy a marketing szakemberek felmérjék, a terméket egyáltalán lehet-e nyereséggel értékesíteni az adott piaci körülmények között. Ezek a prototípusok megjelenhetnek brosúrákon, hirdetőtáblákon, prezentációkban, lényegében bárhol ami segítheti a termék értékesítését a versenypiacon 31

32 15. ábra Bonyolult öntvény tervezésének és szilárdságtani ellenőrzésének végeredménye CAD rendszerben 32

33 A CAD rendszer alapkomponensei [9] A CAD (Computer Aided Design ) jelentése számítógéppel segített tervezést jelent, korábban a design szó helyett a drafting (rajzolás) szót használták, mivel eleinte a gépet csak rajzolásra használták. Az interaktív számítógépes grafika (ICG) azonban további lehetőségeket adott, bár a képernyős megjelenítés ma is a CAD meghatározó sajátossága. A CAD rendszernek négy előnye van: A tervezés ideje jelentősen csökken Jobb színvonalú a tervezés, mivel nagyszámú változat próbálható ki, lehetőség nyílik a különféle tervezési szoftverek (például: Computer Aided Engineering, CAE azaz számítógéppel segített mérnöki munka) használatára, így a végeselem módszerre is. Jobb a hozzáférés az információkhoz, mivel a tervezett elemek gépen vannak, így más konstrukcióhoz is elővehetőek. A CAD adatokból generálhatjuk az automatizált gyártáshoz szükséges adatokat is. Az összes olyan megoldási lépés és eszközrendszer, amely a konstrukciós folyamatot a munkadarabok geometriai leírásának kiadásáig biztosítja. A konstrukció és gyártás-előkészítés területein széles körben alkalmazott bizonylatok, segédletek, dokumentációk előállításához szükséges hardver és szoftver együttes A tervezési folyamatra kialakított első durva modell még nem tükrözi a tervezési folyamat egyes lépéseinek jellegzetességeit. Különböző szempontokat kell figyelembe vennünk és így kialakíthatjuk a finom tervezési modellt. A tervezési folyamat nem független, mindig beágyazódik más folyamatokba, amelyeket környezetnek nevezünk. A tervezési folyamat kezdetekor a tervező megkapja a tervezési előírásokat, ezek az előírások nem határozzák meg előre a végeredményt ezek inkább útmutatásként szolgálnak. A tervezési előírásokat nemcsak külső hatások befolyásolhatják, kiderülhet például hogy a megkapott előírások bizonyos részletei 33

34 előnytelenek a célkitűzés szempontjából. A magasabb szinten megismételt felülvizsgálat kevésbé szigorú előírási követelményekhez vezethet, és így kedvezőbb tervezési feltételeket biztosíthat. A CAD folyamat megvalósításának legkönnyebb módja ha a tervezési környezetben egy speciálisan programozott vagy célszámítógép olyan CAD rendszert biztosít, amelyet a tervező közvetlenül vagy néhány általános parancs segítségével használhat. A rendszer könnyen használható és jól illeszkedik kisebb tervező vagy tervezési feladatcsoportokhoz A CAD rendszer alatt több, számítógépen alapuló eszközt értünk, mely a mérnököket és más tervezési szakembereket tervezési tevékenységükben segíti. A CAD mellett a számítógéppel segített folyamattervezés (CAPP) és a számítógéppel segített gyártás (CAM) egyaránt fontossá vált. A szakirodalom gyakran a számítógéppel segített mérnöki tevékenység, azaz a CAE kifejezést használja fentiek összefoglalásaként, illetve gyakran csak a CAD és CAM vagy a CAD/CAM rövidítést alkalmazzák. A CAPP-t gyakran tekintik, tekintették a CAM részeként, ami helytelen fogalom használat. A CAD/CAM célja a tervezés és a gyártás minőségének javítása, az új gyártmányok gyorsabb elkészülése és az olcsóbb gyártás. [10] CAE (Számítógéppel segített mérnöki tevékenység) Szokványos követelmény, hogy egy korszerű CAD rendszer képes legyen a modellezendő objektumot oly módon kezelni és tárolni, hogy CAE szimuláció közvetlenül végrehajtható legyen (például feszültségállapot és alakváltozási állapot analízise összetett igénybevételnek kitett gépalkatrészek esetén, elektronikus áramkörök viselkedésének tanulmányozása, stb.). A CAE célja a termék oly módon történő kifejlesztése, hogy az ipari körülmények között való gyártás, a termék teljesítőképessége, valamint a költségek súlyozott optimum-feltételeknek tegyenek eleget (például: különféle tulajdonságokkal rendelkező szerkezeti anyagok és eltérő konstrukciós tervek összehasonlítása ugyanazon funkció teljesítése esetében). A CAE funkció nemcsak a CAD rendszerből kinyert információt használja, hanem azt az információt is, amelyen számítógépes PIC rendszerrel közösen osztozik, azon célból, hogy 34

35 elemezze a mindenkori alkatrész funkcionális sajátosságait, az összetett termék kialakulásának folyamatát a konstrukciós tervezés szakaszában, továbbá szimuláció útján összehasonlítsa a konstrukciós terv-változatok teljesítőképességét. A szakirodalom jelenleg három alapvető alkalmazási területet jelöl meg, amely a CAE általános szakkifejezésnek tartalmilag megfelel. [3] Elektronikus CAE és teljes tőképesség-szimuláció í Szerkezet-analízis és megbízhatóság előrebecslés Folyamatok szimulációja Komponensek modellezése CADD Grafikus reprezentáció Gyártervezés Teljesítőképesség megállapítása Integrált és nyomtatott áramkörök tervezése Rendszerek szimulációja (analízise) Szűrőáramkörök szintézise CAD Az objektum fizikai modellezése Számítások; Megoldások és az eredmények felhasználása Ütemezés és segítség- nyújtás a folyamatok végrehajtásában Szimulátor Emuláció (követés / utánzás) Irányítás és felügyelet 16. ábra A CAE funkció jellegzetes alkalmazási területei (Forrás: Dr. Kulcsár Gyula: A termelésinformatika alapjai. Oktatási segédletek: előadásvázlatok és gyakorlati jegyzetek. 35

36 CAM (Számítógéppel segített gyártás) A számítógéppel segített gyártáshoz tartoznak azok az alkalmazott informatikai, számítógépes módszerek, eljárások, rendszerek és szolgáltatások, amelyek a termelés végrehajtási szakaszához, az anyagi, technológiai folyamatokhoz kapcsolódnak. A CAM fő alkalmazás területei: - Mechatronikai rendszerek alkalmazása, - Gyártásautomatizálás, programozható vezérlés, számjegyvezérlés, robottechnika - Gyártórendszerek, gyártósorok szerelő rendszerek számítógépes irányítása, - Üzemi számítógépes adatgyűjtés, - Üzemek és gyártó műhelyek számítógépes irányítása, - Raktári és anyagmozgató rendszerek számítógépes irányítása, - Minőségbiztosítási rendszerek számítógépes támogatása, - Ipari számítógépes hálózatok alkalmazása integrált rendszerekben. A számítógépes gyártásirányítás magában foglalja: - a számítógépes üzem és műhelyirányítást, - a gyártórendszerek, gyártócellák és gépcsoportok számítógépes irányítását, - a gépek, robotok, mérő berendezések és kézi munkahelyek számítógépes irányítását, - az automatizált folyamat felügyeletet, a pozicionáló rendszerek, manipulátorok - mechanizmusok és szenzorok számítógépes irányítását. [11] 36

37 17. ábra CAM szoftverrel tervezett forgácsolási műveleti sorrend [12] CAPP (Számítógéppel segített folyamattervezés) A gyártási folyamat előkészítése A termékfejlesztési költségek és az idő csökkentése érdekében az elmúlt évtizedekben a hagyományos prototípust és a tesztelés nagy részét felváltotta egy szimuláció-alapú tervezési folyamat. Ez egy olyan folyamat, amely csökkenti a költséges és időigényes fizikai prototípusok elkészítését, így lehetővé teszi a mérnökök számára, hogy sikeresen előre teszteljék a termék teljesítményét, működését, még mielőtt ténylegesen a gyártásra kerülne a sor. Ez a módszer gyors, költséghatékony és megbízható lehetőséget biztosít arra, hogy az adott terméket könnyedén módosítani tudják a számítógépes modellen a kívánt teljesítmény 37

38 elérése érdekében. Számítógéppel segített folyamattervezés, a CAM és a CAD közötti kapcsolatteremtő eszköz. A CIM tevékenységi modellben központi helyet foglal el. A CAPP rendszerek CIM rendszerbe való integrálása már az 1980-s években megkezdődött. Egyik fő irányzata, a számítógépes NC és robotprogramozás. A számítógéppel segített gyártás (CAM) mint gyártási rendszer olyan számítógépes gyártásirányítási koncepciók, módszerek, eljárások és szolgáltatások együttese, amelyek a termelés operatív (végrehajtási) szintjéhez kapcsolódnak. [13] 18. ábra A CAPP helye (Forrás: Dr. Kulcsár Gyula: A termelésinformatika alapjai. Oktatási segédletek: előadásvázlatok és gyakorlati jegyzetek. 38

39 A technológiai folyamat tervezés lépései: - Ráhagyások azonosítása, meghatározása; - A megmunkálási fokozat, tartomány kiválasztása; - Munkadarab-befogó készülék kiválasztása; - A változási struktúra, sorrend a termék szempontjából; - Szerszámgépválasztás; - Bázisok, helyzet meghatározás; - Elrendezési terv meghatározása; - Ráhagyás leválasztási terv; - Szerszámszempontú változási struktúra; - Alakváltozási variánsok meghatározása; - Szerszámválasztás; - Megmunkálási variáns paramétereinek definiálása. 39

40 19. ábra A technológiai tervezés szintjei és feladatai (Forrás: A sorrendtervezés szintjén a geometriai feldolgozás feladata a méretláncok elemzése, agyártási igények meghatározása, a gyárthatóság vizsgálata. A felületcsoportokra értelmezett igénye alapján történhet meg a gyártási eljárások kiválasztása, a bázisok és a befogási feltételek meghatározása, a készülékek kiválasztása vagy tervezése, a gépek kiválasztása. A gyártási feladatatok és a gépek technológiai lehetőségének birtokában nyílik mód a folyamatműveletekre való tagolására és a munkadarab műveletközi állapotainak meghatározására. Az optimális gyártási sorrend függ a berendezések sajátosságaitól, az aktuális gazdasági céltól. A szintet a legjobbnak ítélt sorrendtervi változatok szerkesztése zárja. 40

41 A művelettervezés is geometriai feldolgozással indul. Ebben a lépésben alakulnak át végessé a végtelennek definiált geometriai elemek, kiegészülnek a hiányos definíciók, majd kialakul egységes, kanonikus ábrázolásuk. Itt alakulnak ki a műveleten belüli közbenső munkadarab állapotok is. A gép lehetőségeinek ismertében történik meg a műveletelemek és azok primer sorrendjének meghatározása, a ráhagyások elosztása, miközben generálódnak a szerszámválasztási igények és feltételek. Ezek alapján valósul meg a szerszámok, mérőeszközök választása, vagy tervezése, majd a szerszámok elrendezése a tárban és/vagy a revolverfejben. A műveletelemek végső, optimális sorrendje függ a szerszám elrendezési tervtől és apró módosításokat tesz szükségessé a műveletelemek ráhagyásain. A szintvégeredménye a jól szerkesztett műveletterv. [14] 20. ábra A CAPP rendszer (Forrás: Az első számjegyvezérlésű szerszámgépet, az MIT-n (Massachusetts Intstitute of Technology), az USA laboratóriumában állították elő. Mint annyiszor a műszaki fejlődés történetében, ebben az esetben is a hadiipar volt a mozgatóerő. Az USA légierejének a megbízásából 1949-ben kezdtek hozzá olyan számjegyvezérlésű marógépek fejlesztéséhez, amelyek aerodinamikus 41

42 felületek pontos gyártását tették lehetővé. Az első prototípus szerszámgép 1952-ben készült el. [13] Európában az 50-es években helyezték üzembe az első NC gépet (USA által gyártott), Magyarországon a 60-as évek második felében kezdődött meg a tervezés és a gyártás a Csepeli Szerszámgépgyárban és a Szerszámgépipari Művekben. Az NC a Numerical Control rövidítése, amely számjegyvezérlést jelent. Az NC-gépek vezérlői ún. kombinációs logikai hálózatokból épülnek fel, ezek rögzített logikájú (huzalozott) vezérlők (hardveres megoldások). [13] Az NC-gépek külső ismertetőjele általában a lyukszalagolvasó, az elkészített NC-programot a gép lyukszalag formájában dolgozta fel. Az NC-gépek továbbfejlesztett változata a CNC-gép. A CNC a Computerized Numerical Control, azaz számítógépes számjegyvezérlés rövidítése. A CNC-gépek szabadon programozható logikájú mikroszámítógépek. [13] 21. ábra Jellegzetes CNC esztergagép 42

43 A mikroszámítógép a beadott adatokkal számításokat végez és vezérli a szerszámgépet. A CNCgépen történő gyártás, megmunkálás nem jelent mást mint, hogy a programvezérlést a mikroszámítógép és az operációs rendszer együttesen valósítja meg. A CNC-gépek az NCgépekkel ellentétben programtárolók, több CNC program tárolására is alkalmasak. A CNC-gépek külső ismertető jegyei: Képernyő: a program kijelzésére Billentyűzet: a program beadására és módosítására A CNC-gép két fő részből áll: A vezérlésből, ez elektronikus irányítóberendezés A szerszámgépből, amely az irányítást tudja fogadni, és a megmunkálást végzi. A CNC szerszámgép felépítése: A szerszámgépágyak Főhajtóművek, főorsók Mellékhajtóművek, szánrendszerek Szerszámbefogók Munkadarab befogók A CNC-gépket idővel megpróbálták hálózatba kapcsolni ebből fejlődött ki a DNC rendszer. A DNC (Direct Numerical Control) olyan irányítási struktúra, amelyben több CNCszerszámgépet együttesen egy folyamatirányító számítógép lát el alkatrészprogramokkal. [13] 43

44 22. ábra A DNC kapcsolattartása, helyi hálózaton belül biztosítják [11] A DNC lehetővé teszi a többgépes vezérlést, az elektromechanikus információbevitel (lyukszalag, floppy lemez) elmarad, ezáltal a megbízhatóság nő. Az alkatrészprogramot a folyamatirányító számítógép külső memóriájában tárolják, amelyeket szükség esetén a szerszámgépek hívnak le. A számítógép így átveszi az elosztóállomás és a puffertároló feladatát. A számítógépet folyamatirányítási célokra is használhatják, és a munkadarab megmunkálásán kívül az anyagmozgatást is irányíthatja. [13] 44

45 23. ábra A DNC rendszer [11.] A gyártásban először azok a programok jelentek meg, amelyek a CNC-szerszámpályákat képesek generálni a CAD modellekből. Ezeket nevezik CAM-szoftvereknek. [13] A gyártásnak ma már egyre több területét segítik számítógépek az általánosan használt szoftverekkel és a speciális feladatokat ellátó számítógépekkel együtt. A számítógéppel segített gyártás irányítási feladatai: Gyártási és termelési információk előállítása, kezelése, elosztása, majd a visszajelzések összegyűjtése és feldolgozása. A gyártási folyamtok modellezése, ütemezése, indítása, irányítása, ellenőrzése és azok folyamatos megfigyelése. Döntések meghozatala, szakértő tapasztalatok alapján a gyártási folyamat konfliktusainak feloldása. A számítógéppel segített gyártás irányítási szintjei: Üzemirányítás Gyártórendszer irányítás 45

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A CIM fejlődése Specializálódás (1980-as évek vége) A termelővállalatokat

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A CIM fejlődése Specializálódás (1980-as évek vége) A termelővállalatokat a munkamegosztás

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Tartalomjegyzék Bevezetés Termelési paradigma fogalma Paradigma váltások A CIM fogalmának

Részletesebben

A gyártási rendszerek áttekintése

A gyártási rendszerek áttekintése SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Gyártócellák (NGB_AJ018_1) A gyártási rendszerek áttekintése Bevezetés A tantárgy célja A gyártócellák c. tárgy átfogóan foglalkozik a gyártás automatizálás eszközeivel, ezen

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2017/18 2. félév 1.-2. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Tartalomjegyzék Bevezetés

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 2. félév 1. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Tartalomjegyzék Bevezetés Termelési paradigma fogalma Paradigma

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS 2. LGB_AJ005_2. Gépészmérnöki (BSc) szak NC, CNC TECHNOLÓGIA. Összeállította: Dr.

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS 2. LGB_AJ005_2. Gépészmérnöki (BSc) szak NC, CNC TECHNOLÓGIA. Összeállította: Dr. GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS 2. LGB_AJ005_2 Gépészmérnöki (BSc) szak NC, CNC TECHNOLÓGIA Összeállította: Dr. Pintér József 1. NC-technika alapfogalmak 2. NC-technika fejlődéstörténete 3. NC, CNC szerszámgépek

Részletesebben

Ipari termelés informatika támogatása

Ipari termelés informatika támogatása Debreceni Egyetem Informatikai Kar Ipari termelés informatika támogatása Témavezető: Dr. Husi Géza tanszékvezető főiskolai docens Készítette: Lakatos Gergely mérnök informatikus hallgató Debrecen 2010.

Részletesebben

GYÁRTÁSAUTOMATIZÁLÁS

GYÁRTÁSAUTOMATIZÁLÁS Megmunkálási technológiák AJ003_2 Gépészmérnöki (BSc) szak GYÁRTÁSAUTOMATIZÁLÁS Összeállította: Dr. Pintér József GYÁRTÁSAUTOMATIZÁLÁS 1. A rugalmas gyártás alapfogalmai 2. Rugalmas gyártócella (Flexible

Részletesebben

Termelési folyamat logisztikai elemei

Termelési folyamat logisztikai elemei BESZERZÉSI LOGISZTIKA Termelési logisztika Beszállítás a technológiai folyamat tárolójába Termelés ütemezés Kiszállítás a technológiai sorhoz vagy géphez Technológiai berendezés kiválasztása Technológiai

Részletesebben

CNC gépek szerszámellátása

CNC gépek szerszámellátása CNC gépek szerszámellátása Magyarkúti József BGK-AGI 2009 Figyelem! Az előadásvázlat nem helyettesíti a tankönyvet Dr. Nagy P. Sándor: Gyártóberendezések és rendszerek I.-II., BMF Czéh Mihály Hervay Péter

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Gyártási folyamatok tervezése

Gyártási folyamatok tervezése Gyártási folyamatok tervezése Dr. Kardos Károly, Jósvai János 2006. március 28. 2 Tartalomjegyzék 1. Gyártási folyamatok, bevezetés 9 1.1. Gyártó vállalatok modellezése.................. 9 1.1.1. Számítógéppel

Részletesebben

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ 8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében,

Részletesebben

Beszállítás AR Gyártási folyamat KR

Beszállítás AR Gyártási folyamat KR 3. ELŐADÁS TERMELÉSI FOLYAMATOK STRUKTURÁLÓDÁSA 1. Megszakítás nélküli folyamatos gyártás A folyamatos gyártás lényege, hogy a termelési folyamat az első művelettől az utolsóig közvetlenül összekapcsolt,

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Gépgyártástechnológiai technikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 521 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens CIM funkciók az IBM által javasolt modell szerint Az IBM által javasolt, erősen egyszerűsített

Részletesebben

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 14. Digitális Alakzatrekonstrukció - Bevezetés http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiima01 Dr. Várady Tamás, Dr.

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Megoldásjavító szabályzókör A Kybernos egyszerűsített modellje Klasszikus termelésirányítási

Részletesebben

CNC programozás. Alap ismeretek. Készített: Hatos István

CNC programozás. Alap ismeretek. Készített: Hatos István CNC programozás Alap ismeretek Készített: Hatos István Mit jelent a CNC? A számjegyvezérlés (Numerical Control), a vezérlés a parancsokat az alkatrészprogramból ismeri. Az alkatrészprogram alfanumerikus

Részletesebben

CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés

CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés Farkas Zsolt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék 1/ 14 Tartalom -Sajátosság alapú tervezés:

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 2. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Gyártórendszerek egyszerűsített irányítási modellje Zavaró

Részletesebben

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: FOGLALKOZÁSI TERV Nyíregyházi Főiskola Gyártórendszerek tervezése c. tan- 2009/2010. tanév, II. félév GM.III. évfolyam Gyak.jegy, 2 kredit tárgy Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Tanítási

Részletesebben

Foglalkozási napló. Autógyártó 11. évfolyam

Foglalkozási napló. Autógyártó 11. évfolyam Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Autógyártó 11. évfolyam (OKJ száma: 34 521 01) szakma gyakorlati oktatásához A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre CNC gépkezelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 35 521 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai

Részletesebben

A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói

A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói 9., ELŐADÁS LOGISZTIKA A TERMELÉSIRÁNYÍTÁSBAN Hagyományos termelésirányítási módszerek A termelésirányítás feladata az egyes gyártási műveletek sorrendjének és eszközökhöz történő hozzárendelésének meghatározása.

Részletesebben

Vezetői információs rendszer

Vezetői információs rendszer Vezetői információs rendszer A stratégiai tervezés (általában a tervezés) elemzések, döntések, választások sorozata, melynek során a stratégiai menedzsmentnek elemeznie kell a környezetet, a szervezet

Részletesebben

5. Az NC programozás alapjai. Az NC technika fejlődése

5. Az NC programozás alapjai. Az NC technika fejlődése 5. Az NC programozás alapjai Az NC (Numerical Control) az automatizálás egyik specifikus formája A vezérlés a parancsokat az alkatrészprogramból ismeri Az alkatrészprogram alfanumerikus karakterekből áll

Részletesebben

Parametrikus tervezés

Parametrikus tervezés 2012.03.31. Statikus modell Dinamikus modell Parametrikus tervezés Módosítások a tervezés folyamán Konstrukciós variánsok (termékcsaládok) Parametrikus Modell Parametrikus tervezés Paraméterek (változók

Részletesebben

- Adat, információ, tudás definíciói, összefüggéseik reprezentációtípusok Részletesebben a téma az AI alapjai című tárgyban

- Adat, információ, tudás definíciói, összefüggéseik reprezentációtípusok Részletesebben a téma az AI alapjai című tárgyban I. Intelligens tervezőrendszerek - Adat, információ, tudás definíciói, összefüggéseik reprezentációtípusok Részletesebben a téma az AI alapjai című tárgyban Adat = struktúrálatlan tények, amelyek tárolhatók,

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Gépszerkezettan tanszék CAE gépészeknek Szerkesztette: Falmann László Lektorálta: Dr. Horváth Sándor Pécs 2004. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3

Részletesebben

5.2 Rugalmas gyártórendszerek alrendszerei. a) A megmunkáló alrendszer és elemei. Megmunkáló alrendszer. Megmunkáló központ

5.2 Rugalmas gyártórendszerek alrendszerei. a) A megmunkáló alrendszer és elemei. Megmunkáló alrendszer. Megmunkáló központ Megmunkáló alrendszer 5.2 Rugalmas gyártórendszerek alrendszerei a munkadarabokon a technológiai műveletek elvégzése gyártóberendezések készülékek szerszámok mérőeszközök Anyagmozgatási alrendszer a munkadarabok

Részletesebben

Alapítsunk vállalatot!

Alapítsunk vállalatot! Számítógéppel segített gyártás Hervay Péter BGK-AGI 2009 Számítógéppel segített gyártás 1 Alapítsunk vállalatot! Mi kell hozzá? Még mire lesz szükségünk? TŐKE! Makkos cipő Menő óra Mobil telefon Csíkos

Részletesebben

CAD- CAM informatikus képzés tematika oktatott modulok

CAD- CAM informatikus képzés tematika oktatott modulok CAD- CAM informatikus képzés tematika oktatott modulok 1156-06 - Számjegyvezérlésű gépek működtetése, karbantartása, javítása, dokumentálása Új vezérlőberendezéseket üzembe helyez Ismerteti a vezérlő szolgáltatásait

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 2. félév 3. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Vállalati funkcionális modellek és számítógépes alkalmazási

Részletesebben

Gyártástechnológia III. 1.előadás: Gépgyártástechnológia alapfogalmai. előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár

Gyártástechnológia III. 1.előadás: Gépgyártástechnológia alapfogalmai. előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológiai Tanszék Gépészmérnöki szak Gyártástechnológia III 1.előadás: Gépgyártástechnológia alapfogalmai előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár Gépgyártástechnológia

Részletesebben

3D-s számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

3D-s számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 3D-s számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 14. Digitális Alakzatrekonstrukció - Bevezetés http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiiav08 Dr. Várady Tamás,

Részletesebben

Korszerű szerszámgépek

Korszerű szerszámgépek SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR SZERSZÁMGÉPEK (NGB_AJ009_2) Korszerű szerszámgépek Összeállította: Dr. Pintér József 2011.09.26. Korszerű szerszámgépek 1 Korszerű szerszámgépek VÁZLAT 1. Kinematikai alapok,

Részletesebben

A gyártástervezés modelljei. Dr. Mikó Balázs

A gyártástervezés modelljei. Dr. Mikó Balázs Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet ermelési folyamatok II. A gyártástervezés modelljei Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu

Részletesebben

GYÁRTÁSI STRUKTÚRÁK. 8. Szegmentált gyártás

GYÁRTÁSI STRUKTÚRÁK. 8. Szegmentált gyártás GYÁRTÁSI STRUKTÚRÁK 1. Műhely rendszerű gyártás 2. Merev gyártósorok 3. Rugalmas gyártórendszerek 4. Egymástól független alkatrészgyártó szigetek 5. Egymáshoz kapcsolódó gyártó szigetek 6. Folyamatorientált

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI TERV. Kósa Péter műszaki oktató. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

FOGLALKOZÁSI TERV. Kósa Péter műszaki oktató. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: FOGLALKOZÁSI TERV NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA Gépgyártástechnológia szakirányú gyakorlat II. tantárgy MŰSZAKI ALAPOZÓ ÉS GÉPGYÁRTTECHN. 2009/2010. tanév, II. félév TANSZÉK GMB. III. évfolyam Gyak.jegy, kredit:

Részletesebben

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet, Gépgyártástechnológia Szakcsoport

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet, Gépgyártástechnológia Szakcsoport Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet, Gépgyártástechnológia Szakcsoport Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu MŰANYAG

Részletesebben

RUGALMAS GYÁRTÓRENDSZEREK LEMEZALAKÍTÁSHOZ

RUGALMAS GYÁRTÓRENDSZEREK LEMEZALAKÍTÁSHOZ SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Gyártócellák (NGB_AJ018_1) RUGALMAS GYÁRTÓRENDSZEREK LEMEZALAKÍTÁSHOZ ESETTANULMÁNYOK Alapfogalmak Rugalmas gyártórendszer Flexible Manufacturing System (FMS) A rendszer egy

Részletesebben

MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Részletesebben

CNC-forgácsoló tanfolyam

CNC-forgácsoló tanfolyam CNC-forgácsoló tanfolyam I. Óra felosztási terv Azonosító Megnevezése Elmélet 0110-06 0225-06 0227-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános anyagvizsgálatok

Részletesebben

COSMOS/M-VÉGESELEM PROGRAMOK INTEGRÁLÁSA CAD TERVEZŐRENDSZEREKHEZ

COSMOS/M-VÉGESELEM PROGRAMOK INTEGRÁLÁSA CAD TERVEZŐRENDSZEREKHEZ FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 1998. március 20-21. COSOS/-VÉGSL PROGRAOK INTGRÁLÁSA TRVZŐRNDSZRKHZ Torkos Zoltán okleveles gépészmérnök, doktorandus hallgató (Budapesti űszaki gyetem,

Részletesebben

Az irányítástechnika alapfogalmai. 2008.02.15. Irányítástechnika MI BSc 1

Az irányítástechnika alapfogalmai. 2008.02.15. Irányítástechnika MI BSc 1 Az irányítástechnika alapfogalmai 2008.02.15. 1 Irányítás fogalma irányítástechnika: önműködő irányítás törvényeivel és gyakorlati megvalósításával foglakozó műszaki tudomány irányítás: olyan művelet,

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. CAD-CAM INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 01. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. CAD-CAM INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 01. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM CAD-CAM INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 01 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM Megnevezése OKJ azonosító 54 481 01 A képzési program CAD-CAM informatikus A képzés során megszerezhető kompetenciák

Részletesebben

TERMÉKFEJLESZTÉS (BMEGEGE MNTF)

TERMÉKFEJLESZTÉS (BMEGEGE MNTF) TERVEZÉS ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN (BMEGEGE MGTM) TERMÉKFEJLESZTÉS (BMEGEGE MNTF) 10. Előadás Költségszempontú tervezés 2010/2011 II. félév 1 / 17 Ütemterv 2011. tavaszi félév Hét Előadás 1. Tervezési iskolák,

Részletesebben

Termék modell. Definíció:

Termék modell. Definíció: Definíció: Termék modell Összetett, többfunkciós, integrált modell (számítógépes reprezentáció) amely leír egy műszaki objektumot annak különböző életfázis szakaszaiban: tervezés, gyártás, szerelés, szervízelés,

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPFOGALMAK, VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK FEJLŐDÉSE, PLC-GENERÁCIÓK

IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPFOGALMAK, VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK FEJLŐDÉSE, PLC-GENERÁCIÓK IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPFOGALMAK, VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK FEJLŐDÉSE, PLC-GENERÁCIÓK Irányítástechnika Az irányítás olyan művelet, mely beavatkozik valamely műszaki folyamatba annak: létrehozása (elindítása)

Részletesebben

Hagyományos termelésirányítási módszerek:

Hagyományos termelésirányítási módszerek: Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon készüljenek el, - mikor kezdődjenek

Részletesebben

CAD/CAM, CNC programozó technológus (FAT lajstromszám: PL-5608)

CAD/CAM, CNC programozó technológus (FAT lajstromszám: PL-5608) CAD/CAM, CNC programozó technológus (FAT lajstromszám: PL-5608) Tanfolyam kezdés (befejezés) várható időpontja: 2013. november 30. 09:00-2014. június 2014. május - 2015. január Tanfolyami díj: A képzőnél

Részletesebben

Házi feladat Dr Mikó Balázs - Gyártástechnológia II. 5

Házi feladat Dr Mikó Balázs - Gyártástechnológia II. 5 Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gyártástechnológia II. BAGGT23NND/NLD 01A - Bevezetés, Alapfogalmak Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Rugalmas gyártórendszerek Milyen gyártóberendezés-csoport tekinthető rugalmas gyártórendszernek?

Részletesebben

Modellek dokumentálása

Modellek dokumentálása előadás CAD Rendszerek II AGC2 Piros Attila Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék 1 / 18 DOKUMENTÁCIÓK FELOSZTÁSA I. Felosztás felhasználás szerint: gyártási dokumentáció

Részletesebben

CAD technikák A számítógépes tervezési módszerek hatása a tervezési folyamatokra

CAD technikák A számítógépes tervezési módszerek hatása a tervezési folyamatokra A számítógépes tervezési módszerek hatása a tervezési folyamatokra VII. előadás 2008. március 31. A számítógéppel segített tervezés napjainkra már ipari technológiává vált. A mai integrált terméktervező

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 1. félév 3. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A termelésinformatika alapjai

Részletesebben

Képfeldolgozó rendszerek a méréstechnikában

Képfeldolgozó rendszerek a méréstechnikában Képfeldolgozó rendszerek a méréstechnikában www.falcon-vision.com GYÁRTÓSORI ELLENÔRZÉS MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS FOLYAMATDIAGNOSZTIKA www.falcon-vision.com Termékeink felhasználási köre Képfeldolgozó mérôrendszerek

Részletesebben

Logisztikai szimulációs módszerek

Logisztikai szimulációs módszerek Üzemszervezés Logisztikai szimulációs módszerek Dr. Juhász János Integrált, rugalmas gyártórendszerek tervezésénél használatos szimulációs módszerek A sztochasztikus külső-belső tényezőknek kitett folyamatok

Részletesebben

CAD/CAM, CNC-programozó technológus

CAD/CAM, CNC-programozó technológus CAD/CAM, CNC-programozó technológus Tanfolyam kezdés várható időpontja: 009. november Tanfolyami díj: A képzőnél* történő jelentkezésnél 130.000,-Ft Részletfizetés lehetséges Tanfolyam díj tartalmazza:

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI TERV. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

FOGLALKOZÁSI TERV. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: FOGLALKOZÁSI TERV NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ALAPOZÓ ÉS GÉPGYÁRTTECHN. TANSZÉK Szakirányú gyakorlat I. tantárgy 2010/2011. tanév, I. félév GM1B. III. évfolyam Gyak.jegy, kredit: 2 Tanítási hetek száma:

Részletesebben

PTE PMMIK, SzKK Smart City Technologies, BimSolutions.hu 1

PTE PMMIK, SzKK Smart City Technologies, BimSolutions.hu 1 BEMUTATKOZÁS Diploma (2009) Építészirodai munka, tervezési gyakorlat VICO vcs, (vce), pl, trainer (2010) PhD tanulmányok + oktatás Kutatócsoport + saját projektek (2014) BimSolutions.hu 1 BIM FELHASZNÁLÁSI

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A termelésinformatika alapjai

Részletesebben

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 1. félév 5. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A termelésinformatika alapjai

Részletesebben

Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 2015.09.29. 19:14 Elektronika - Alapok

Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 2015.09.29. 19:14 Elektronika - Alapok Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 1 2 Az előadás diasora (előre elérhető a teljes anyag, fejlesztések mindig történnek) Könyv: Török Miklós jegyzet Tiezte, Schenk, könyv interneten elérhető anyagok Laborjegyzet,

Részletesebben

Gyártási folyamat tervezés

Gyártási folyamat tervezés Gyártási folyamat tervezés Markos Sándor Szalay Tibor 1 A gyártási folyamat tagozódása Szakasz Müveletcsoport Művelet Műveletelemcsoport Műveletelem Mozdulat Mozdulatelem A gyártás azon része amely a termékhez

Részletesebben

Máté: Számítógépes grafika alapjai

Máté: Számítógépes grafika alapjai Történeti áttekintés Interaktív grafikai rendszerek A számítógépes grafika osztályozása Valós és képzeletbeli objektumok (pl. tárgyak képei, függvények) szintézise számítógépes modelljeikből (pl. pontok,

Részletesebben

Elektronikai tervezés Dr. Burány, Nándor Dr. Zachár, András

Elektronikai tervezés Dr. Burány, Nándor Dr. Zachár, András Elektronikai tervezés Dr. Burány, Nándor Dr. Zachár, András Elektronikai tervezés írta Dr. Burány, Nándor és Dr. Zachár, András Publication date 2013 Szerzői

Részletesebben

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK 5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Tanszék 2013/14 2. félév 5. Gyakorlat Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Tartalomjegyzék Klasszikus termelésirányítási

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Irányítástechnikai alapok Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Az irányítás feladatai és fajtái: Alapfogalmak Irányítás: Műszaki berendezések ( gépek, gyártó sorok, szállító eszközök, vegyi-, hő-technikai

Részletesebben

10. Az NC programozás alapjai. Az NC technika fejlődése. Az NC technika rugalmas automatizált. nagy termelékenység

10. Az NC programozás alapjai. Az NC technika fejlődése. Az NC technika rugalmas automatizált. nagy termelékenység 10. Az NC programozás alapjai Az NC (Numerical lcontrol) az automatizálás ti egyik specifikus formája A vezérlés a parancsokat az alkatrészprogramból ismeri Az alkatrészprogram alfanumerikus karakterekből

Részletesebben

Gépipari alkatrészgyártás és szerelés technológiai tervdokumentáció készítésének számítógépes támogatása

Gépipari alkatrészgyártás és szerelés technológiai tervdokumentáció készítésének számítógépes támogatása MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TANSZÉK Gépipari alkatrészgyártás és szerelés technológiai tervdokumentáció készítésének számítógépes támogatása http://www.lib.uni-miskolc.hu/digital/

Részletesebben

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS Az Enterprise Architect (EA) modell illesztése az számú, Komplex népegészségügyi szűrések elnevezésű kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan 1. Fogalmak és rövidítések

Részletesebben

TANFOLYAMZÁRÓ ÍRÁSBELI VIZSGAFELADAT

TANFOLYAMZÁRÓ ÍRÁSBELI VIZSGAFELADAT CNC PROGRAMOZÓ TECHNOLÓGUS TANFOLYAM TANFOLYAMZÁRÓ ÍRÁSBELI VIZSGAFELADAT MEZŐKÖVESD, 2014. február 23. Összeállította: Daragó Gábor 1 CNC PROGRAMOZÓ TECHNOLÓGUS TANFOLYAM TANFOLYAMZÁRÓ ÍRÁSBELI VIZSGAFELADAT

Részletesebben

Beszerzési logisztikai folyamat

Beszerzési logisztikai folyamat BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés Beszerzési logisztika Szállítási mód és eszköz megválasztása Beszállítás Beszerzési folyamat: - igények meghatározása, - ajánlatkérés és feldolgozás, - beszállítók kiválasztása,

Részletesebben

Az IQ Kecskemét Ipari Innovációs Központ széleskörű szolgáltatásokat biztosít a vállalkozások számára az alábbi területeken:

Az IQ Kecskemét Ipari Innovációs Központ széleskörű szolgáltatásokat biztosít a vállalkozások számára az alábbi területeken: MEGVALÓSÍTÁS Az IQ Kecskemét Ipari Kutató Kft-t 2011-ben alapították azzal a céllal, hogy Kecskeméten létrejöjjön egy innovációs műhely, ahol lehetőség van a kutatásra, ipari fejlesztések kidolgozására

Részletesebben

Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz

Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz A mobil robot vezérlőrendszerének feladatai Elvégzendő feladat Kommunikáció Vezérlő rendszer

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 2. félév 1-2. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A tantárgy tematikája 1.

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?

Részletesebben

NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai) NC, CNC technológia. Dr. Pintér József 2016.

NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai) NC, CNC technológia. Dr. Pintér József 2016. NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai) NC, CNC technológia Dr. Pintér József 2016. 1 Felhasznált irodalom Dr. Szmejkál Attila Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások

Részletesebben

Autodesk Inventor Suite

Autodesk Inventor Suite 1 / 5 Autodesk Inventor Suite 2 / 5 Autodesk Inventor Suite Az Autodesk Inventor Suite egy olyan parametrikus tervező - modellező szoftver, melynek segítségével hatékonyan hozhatjuk létre alkatrészeink

Részletesebben

Dr. Klein Lajos Richter Gedeon Nyrt.

Dr. Klein Lajos Richter Gedeon Nyrt. Dr. Klein Lajos Richter Gedeon Nyrt. Tartalom 1. Injekció gyártó üzem átvilágítás 2. Termelés Követő Rendszer Előzmények 2014-ben 5 kiemelt hatékonyságjavítási program indult vállalati szinten az IFUA

Részletesebben

1. DIGITÁLIS TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ÁRAMKÖRÖKKEL (PLD)

1. DIGITÁLIS TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ÁRAMKÖRÖKKEL (PLD) 1. DIGITÁLIS TERVEZÉS PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ÁRAMKÖRÖKKEL (PLD) 1 1.1. AZ INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁI A digitális berendezések tervezésekor számos technológia szerint gyártott áramkörök közül

Részletesebben

(Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja.

(Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja. Testmodellezés Testmodellezés (Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja. A tervezés (modellezés) során megadjuk a objektum geometria

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI TERV. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

FOGLALKOZÁSI TERV. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: FOGLALKOZÁSI TERV NYÍREGYHÁZI EGYETEM MŰSZAKI ALAPOZÓ, FIZIKA ÉS GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIA TANSZÉK B Szakirányú gyakorlat III. tantárgy 2016/2017. tanév, II. félév GMB. IV. évfolyam Gyak.jegy, kredit: 3 Tantárgy

Részletesebben

Dr. Mikó Balázs

Dr. Mikó Balázs Gyártórendszerek mechatronikája Termelési folyamatok II. 03 CAM rendszerek Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu 1 Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai

Részletesebben

Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához

Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához 1 Nemzeti Workshop Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához Berczeli Attila Campden BRI Magyarország

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

Az automatizálás a hajtóerőnk

Az automatizálás a hajtóerőnk Az automatizálás a hajtóerőnk 02 Springer Az automatizálás a hajtóerőnk Springer GmbH - innovatív vállalat, hogy automatizálása sikeres legyen Springer Az automatizálás a hajtóerőnk Innovációs erejével,

Részletesebben

Menedzsment paradigmák és a virtuális vállalat. Virtuális vállalat 2012/13 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula

Menedzsment paradigmák és a virtuális vállalat. Virtuális vállalat 2012/13 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula Menedzsment paradigmák és a virtuális vállalat Virtuális vállalat 2012/13 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula Rendszer (System) Elem, kölcsönhatás, struktúra, határ, jel, állapot, folyamat, modell. Rendszer

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre i napló a 20 /20. tanévre Gépi forgácsoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 521 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése

Részletesebben

NYF-MMFK Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék gépészmérnöki szak III. évfolyam

NYF-MMFK Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék gépészmérnöki szak III. évfolyam FOLYAMATTERVEZÉS B Tantárgy kódja: GM 2505 Meghirdetés féléve: 5. Össz-óraszám (elm. + gyak.): 28 5. 14 1 1 14 14 Összesen: 14 14 Előfeltétel (tantárgyi kód): GM 1302 Tantárgyfelelős neve: Dr. Végső Károly

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling IV. előadás. Gazdasági tervezés (folytatás)

Vezetői számvitel / Controlling IV. előadás. Gazdasági tervezés (folytatás) Vezetői számvitel / Controlling IV. előadás Gazdasági tervezés (folytatás) A kommunikációs folyamat állomásai Előnyök a célok gyorsabban és hatékonyabban válnak ismertté a közös értelmezések biztosítják

Részletesebben

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László Vállalati modellek Előadásvázlat dr. Kovács László Vállalati modell fogalom értelmezés Strukturált szervezet gazdasági tevékenység elvégzésére, nyereség optimalizálási céllal Jellemzői: gazdasági egység

Részletesebben

1.4. A vállalati tevékenység számítógépes támogatása

1.4. A vállalati tevékenység számítógépes támogatása A gyártástervezés lyan termelést segítő tevékenység, amely a gyártmány gyártáshelyes és minimális költséggel járó előállítását biztsítja. A gyártástervezés részterületei: gyártási flyamattervezés, művelettervezés,

Részletesebben