Az idegrendszer felépítése és működése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az idegrendszer felépítése és működése"

Átírás

1 Az idegrendszer felépítése és működése Az idegszövet Az idegszövet tartalmaz: nyúlványos idegsejteket, neuronokat, gliasejteket. Szerk.: Vizkievicz András A neuronok A neuronok ingerlékeny sejtek, amelyek ingerfelvételre és idegi ingerületek vezetésére specializálódtak. Egymagvú nyúlványos sejtek, számuk emberben hozzávetőleg 100 milliárd. A neuronok részei: sejttest, amely a magot, ill. a sejtszervecskék zömét tartalmazza, dendritek, rövidebb, elágazó nyúlványok, amelyek nagy számban fordulhatnak elő, axon, vagy tengelyfonal, a hosszú főnyúlvány, amely gyakran elágazik. A sejttest Tartalmaz: sejtmagot, mitokondriumokat, melyek kielégítik a neuronok nagy energiaigényét, DER-t, Golgi-készüléket. A fenti alkotórészekből következően igen intenzív fehérjeképzés folyik az idegsejtekben. Nincs azonban sejtközpont, tehát osztódni nem képesek. Az idegsejtek végleges száma már a születés környékén kialakul. A későbbi méretnövekedés a nyúlványok növekedéséből, bonyolódásából, és az axonhüvelyek kialakulásából adódik. 1

2 A dendritek Felépítésük megegyezik a sejttestével, ezért plazmanyúlványoknak is tekinthetjük őket. Hosszuk néhány mikrontól akár 2-3 mm-ig is terjedhet. Számuk elérheti a et egyetlen sejten. Rendkívül elágazók. Felületükön kiemelkedések, ún. tövisek lehetnek. Feladatuk a sejt felszínének a növelése, így az idegsejtek közötti kapcsolódásokban a szinapszisokban - játszanak szerepet. Az axon Sejtenként max. egy fordul elő. Hossza emberben elérheti az 1 m-t (piramis sejtek). Az axon eredését a sejttesten axondombnak, végelágazódását végfácskának (végbunkó) nevezzük. A végfácska rendkívül elágazó, akár több száz végződésből is állhat, amelyek a sejtek közötti kapcsolódásban - szinapszis - rendkívüli jelentőségűek. Az axonok elágazhatnak, axonkollaterálist képezve. Az idegsejtek típusai Nyúlványaik száma alapján lehetnek: Egynyúlványú sejtek egyetlen axonnal, pl. a retinában, gerinctelenekben. Pszeudounipoláris sejtek a gerincvelő csigolyaközti dúcaiban. Kétnyúlványú, bipoláris sejtek egy axonnal és egy dentrittel, pl. szintén a retinában, ill. csigában. Soknyúlványú, multipoláris sejtek, egy axonnal és több dendrittel, ilyen a legtöbb idegsejt. Az idegsejteket nemcsak alakjuk, hanem feladatuk alapján is csoportosíthatjuk: Érző (szenzoros) bipoláris idegsejtek, amelyek a receptoroktól a központ felé továbbítják az ingerületet, mindig a környéki idegrendszerhez tartoznak retinában, csigában, a csigolyaközti dúcokban (pszeudouniporáris sejtek). Mozgató (motoros) multipoláris idegsejtek, amelyek a végrehajtószerv (izmok, mirigyek) felé közvetítik a központok utasításait. Köztes (asszociációs) idegsejtek, amelyek összekapcsolják az érző és a mozgató idegsejteket (interneuronok). A legtöbb idegsejtünk ilyen. 2

3 A szinapszis Szinapszisoknak nevezzük az idegsejtek kapcsolódásait más idegsejtekkel, izom-, ill. mirigysejtekkel, a neuro-kommunikáció helyei. Az ember idegrendszerében számú szinapszis valószínű. A kisagy egyetlen Purkinje sejtje akár szinapszist képezhet. Ismertek kémiai és elektromos szinapszisok. A kémiai szinapszis Ingerületátvivő anyagok, neurotranszmitterek közvetítik az ingerületet egyik sejtről a másikra. Pre- (axonvég) és posztszinaptikus (sejttest) membrán módosulatok alkotják. A kettő között szinaptikus rés, mérete nm. Neurotranszmitterek szinaptikus hólyagokban tárolódnak, exocitózissal ürülnek. Az átvitel egyirányú, mivel a szinaptikus hólyagok csak a szinapszis előtti sejtvégződésben keletkeznek. Vannak serkentő és gátló szinapszisok, az átvivő anyag típusától és a receptorfehérje fajtájától függően. A preszinaptikus idegsejt aktivitása ingerületi állapota során a szinaptikus hólyagok tartalma exocitózissal a szinaptikus résbe ürül. A szinaptikus résben az ingerületátvivő anyag diffúzióval jut el a posztszinaptikus membránig, ott megkötődik specifikus fehérje receptorokon. A receptorok ioncsatornák, amelyek különféle ionok, o a gátló szinapszisokban Cl -, ill. K +, o a serkentő szinapszisokban Na + beáramlását teszik lehetővé a sejtbe. A beáramló ionok megváltoztatják a sejthártya töltésviszonyait (membránpotenciálját), egyúttal a sejt aktivitását. Neurotranszmitterek lehetnek aminosavak, aminosav származékok, peptidek: acetilkolin, dopamin, adrenalin, noradrenalin, gamma-amino-vajsav (GABA), glicin amelyek gátló átvivőanyagok. A kiürült átvivőanyagok hatásukat rövid ideig fejtik ki, mivel részben enzimek bontják le, részben kimosódnak, ill. visszakerülnek aktív transzporttal a preszinapszisba. 3

4 A drogok nagy része a szinapszisok működésének befolyásolásával fejti ki a hatását. A gyorsító drogok gátolják az átvivőanyagok visszavételét, (kokain) lebomlását, ill. serkentik az ürülésüket, (amfetamin a noradrenalinét). A lassító drogok, nyugtatók gátolják a transzmitterek ürülését (opiátok: morfin és tsai). Az idegmérgek egy csoportja a szinapszisok működését befolyásolja. Ilyen pl. a curare, amely dél-amerikai indiánok nyílmérge, mely különböző fák kérgéből készül. A curare az izmok acetilkolin receptoraihoz kapcsolódva megakadályozza az ideg-izom szinapszis működését, így az izom mozgásképtelenné válik. Fájdalom és fájdalomcsillapítás A fájdalom definíció szerint kellemetlen érzékelési és emocionális élmény, melyet ártalmas ingerek fejtenek ki mechanikus, vegyi vagy hő általi kárnak, stressz hatásnak kitett szövetek idegvégződéseinél. Az ilyen veszélyt jelző üzenetek idegpályák útján jutnak el a központi idegrendszerig, ahol az ingerek természetük és intenzitásuk alapján prioritási sorrendbe kerülnek, s ezután hatnak a tudatos elmére. (Webster 1994) A fájdalom érzékelése szubjektív, pszichés tényezők által meghatározott, amelyet befolyásol az egyén érzelmi állapota és korábbi tapasztalatai. A fájdalomérzet szöveti károsodásokkal járó sérülések esetén alakul ki a nagyagykéreg fali lebenyében. A fájdalom elengedhetetlen az életben maradás szempontjából, hiánya halálhoz vezet, mivel kiesnek azok a mechanizmusok, melyek megvédik a szervezetet a káros hatásoktól. A sérült szövetekből különféle anyagok (K + a sérült sejtekből, szerotonin a trombocitákból, hisztamin, bradykinin a hízósejtekből, stb.) szabadulnak fel, melyek ingerlik a fájdalomérző receptorokat. A receptorok csupasz idegvégződések, mechanikai, termikus, kémiai hatásokra aktiválódnak. Megtalálhatók szinte mindenhol, bőrben, izmokban, csonthártyában, bélrendszerben, agyburkokban, ugyanakkor az agyszövetből hiányoznak. A fájdalom lehet: gyors, azonnali, szúrós, éles fájdalom, lassú, égető, tompa fájdalom. Továbbá a fájdalom lehet: Nociceptív A nociceptív fájdalmat a test szöveteinek sérülése okozza, ami lehet vágott seb, csonttörés, nyomás okozta roncsolódás, égés, illetve bármi, ami szövetkárosodással jár. Ez a fájdalom jellegzetesen sajgó, éles, esetenként lüktető. A fájdalmak többsége ebbe a kategóriába tartozik. Neuropátiás A neuropátiás fájdalmat az idegek, a gerincvelő vagy az agy kóros folyamatai okozzák. A neuropátiás fájdalom rendszerint égető, bizsergő érzésként jelentkezik, hosszantartó krónikus fájdalom. A neuropátiás fájdalom tünetei az idegi sérülés következtében kialakuló kóros idegrendszeri aktivitásfokozódással magyarázható. 4

5 Pszihogén A pszichogén fájdalmat teljesen vagy döntő részben pszichológiai rendellenességek váltják ki. A fájdalom csillapítását többféle természetes mechanizmus biztosítja: a gátló interneuronok a gerincvelő hátsó szarvában megakadályozzák az ingerület továbbterjedését, a központi idegrendszeri neurotranszmitterek, az ún. endogén ópioidok (béta-endorfin, enkefalinok), melyek saját membrán-receptoraikhoz kötődve gátolják az idegsejtek aktivitását (hiperpolarizálnak), miáltal csökkentik a fájdalomérzet kialakulását. A fájdalom csillapítására többféle lehetőség van. 1. Opiátok A leggyakrabban használt opiátok a morfin, pethidin, fentanyl, sufentanyl, tramadol. A morfin és származékai a központi idegrendszer neuronjainak specifikus receptorain hatnak, gátolják a neurotranszmitterek felszabadulását, fokozzák az idegsejtek gátlását. 2. Nem-szteroid gyulladásgátlók A gyulladás során többek között ciklooxigenaz enzim (COX-1 és COX-2) szabadul fel, melynek hatására másokkal együtt prosztaglandinok jönnek létre, amelyek fokozzák a fájdalomérzékelő receptorok érzékenységét (ezenkívül, kialakítják a más vegyületekkel együtt hisztamin - gyulladás jellegzetes tüneteit: vérbőség, ödéma, helyi hőmérsékletemelkedés, fájdalom). E hatástani csoportba tartozó gyógyszerek gátolják a ciklooxigenázenzim működését, így a prosztaglandinok felszabadulását, miáltal gátolják a láz, fájdalom és a gyulladásos reakciókat. Ilyen az aspirin, ibuprofen (algoflex), paracetamol (panadol). 3. Helyi érzéstelenítők adása Pl. a lidocain hatására gátlódik a sejtmembránon át a gyors nátriumion beáramlás, miáltal az akciós potenciál kialakulása és tovaterjedése is gátlódik. 4. Masszázs alkalmazása. 5. Relaxáció, izomlazítás, figyelemelvonás stb. 6. Fájdalmas testrész hűtése (borogatás, mentolos, alkoholos oldatokkal). Szabályok a fájdalomcsillapításban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1992-ben meghatározta a fájdalomcsillapítás alapelveit. A legfontosabb a lépcsőzetesség elve. A gyógyszereket pontos időben, szükség szerint kell bevenni! Mindig a leggyengébb, de még hatásos fájdalomcsillapítót kell adni. Ha az adott fájdalomcsillapító nem hatásos, jelezni kell a kezelőorvosnak. A fájdalomcsillapítókat lehetőleg szájon keresztül kell szedni, így a beteg megőrizheti mozgásszabadságát, függetlenségét. 5

6 Neuroglia jellemzői, funkciói Az idegrendszer kötő- és támasztószövete, a gliasejtek biztosítják a neuronok működéséhez szükséges feltételeket. Számuk kb. 10 x-es mennyiségben haladja meg az idegsejtekét. Életünk végéig osztódóképesek. Tápanyagokat közvetítenek a vér és a neuronok között, létrehozzák az agy-vér gátat. Biztosítják az idegszövet kémiai védelmét (vér-liquor gát). Az extracelluláris tér összetételét szabályozzák, biztosítják az idegszövet homeosztázisát, táplálják a neuronokat. Elektromos szigetelést biztosítanak az axonok körül, gyorsítják az ingerületvezetést. Degenerált neuronokat, kórokozókat eltávolítják, majd kitöltik a megüresedett tereket. Velőshüvely képződés, myelinizáció, szigetelés Egyes gliasejtek még az embrionális fejlődés során az axonok körül többször feltekeredve akár 40 rétegű szigetelést hoznak létre (myelinizáció). Az idegrostok elektromos szigetelését biztosító, lemezes szerkezetű velőshüvely anyaga a myelin. Az így létrejött velőshüvelyes axon az idegrost. A gliasejtek nem képeznek folytonosságot, a közöttük található rések a Ranvier-féle befűződések. Az idegrostok vezetési sebessége 100 m/s, míg a csupasz axonoké csak 1 m/s körül van. Az idegsejtek velőshüvelyének kóros lebomlása, pusztulása áll a sclerozis multiplex hátterében. A sclerosis multiplex autoimmun betegség. A gyulladás immunreakció - elsősorban központi idegrendszeri idegrostokat szigetelő sejteket pusztítja, aminek következtében kezdetben az ingerület vezetése romlik, a későbbiekben azonban maga az idegrost is károsodik, ami a sejt pusztulásához vezet. A betegség kiváltója feltehetően egy közönséges vírusfertőzés, ami kóros, folyamatos immunválaszt vált ki. Hogy miért jön létre a kóros immunválasz, nem ismert, hajlamosító tényezők szerepét feltételezik. A betegség ma még gyógyíthatatlan. 6

7 A tünetek, attól függően, hogy a gyulladásos góc az idegrendszernek épp melyik részét érinti, nagyon különbözőek lehetnek. A legfontosabb tünetek: látászavar, kettőslátás, egyensúlyvesztés, bizonytalan járás, szédülés, a végtagokkal végzett mozgások ügyetlensége, a lábak gyengesége, a beszéd lelassul, érthetetlenné válik, megváltozik a ritmusa, beszéd közben nyelési nehézségek jelentkeznek, változó eloszlású zsibbadás (főleg, ha a törzs is érintett), vizelet indítási vagy tartási zavara. Membránpotenciál Elemi idegjelenségek Minden élő sejtre jellemző, hogy a sejthártya két oldalán a sejten belüli tér (ICF) és a sejten kívüli tér (ECF) között potenciálkülönbség van, azaz feszültség mérhető. Ezt membránpotenciálnak nevezzük, értéke 20 és 100 mv közé esik. A sejthártya két oldalán a különböző töltéssel rendelkező részecskék megoszlása eltérő. A feszültséget a sejt belsejébe és a sejten kívüli térbe helyezett mikroelektródák között mérhetjük mv-ban. A sejtek nyugalmi állapotában (hatásoktól mentesen) a nyugalmi potenciál mérhető, melynek értéke idegsejteknél átlagosan 70 mv (-50 és -90 mv). A sejten belüli tér jellemzői: nem diffundáló, nagyméretű anionokat tartalmaz, pl. fehérjéket, RNSeket, magas a K + koncentráció, alacsony a Na + koncentráció. A sejten kívüli tér jellemzői: magas a Na + koncentráció, alacsony a K + koncentráció. Az ICF-ban található elektród negatív potenciálú az ECF-ban lévő elektródhoz képest, ezért a membránpotenciál értékét negatív előjellel vesszük (megállapodás alapján). 7

8 A hatásoktól mentes sejt membránpotenciálja a nyugalmi potenciál. Idegsejtekben 50 és 90 mv között. A membránpotenciál értéke változhat, ez különösen fontos idegsejtek és izomsejtek esetén. Hipopolarizáció, ha a membránpotenciál értéke csökken (pl. - 50mV). Depolarizáció, ha a membrán polarizációja megszűnik. Hiperpolarizáció, ha a membránpotenciál értéke nő, gátló szinapszisokban, ahol a potenciálváltozást a K + kiáramlása, ill. a Cl - beáramlása okozza (- 100 mv). A membránpotenciált az egyenlőtlen ioneloszlás hozza létre. Megváltozását az ionáramok megváltozása okozza. Mindkét folyamatot a membránban elhelyezkedő ioncsatornák és ionpumpák eredményezik. Na + -K + -pumpa (ATP-áz, azaz ATP bontó enzim) Minden állati sejtben megtalálható, aktív transzporttal 1 ATP hidrolízise mellett 3 Na + -t juttat ki és 2 K + -t visz be a sejtbe. A sejt ATP készletének 30 %-át használja el. Eltávolítja a sejt belsejéből az enzimműködést gátló Na + -t. Nyugalomban a sejtek Na + és K + készletei állandóak (nem fogynak el a Na + ionok), mivel a sejthártyában található ún. szivárgási csatornákon keresztül a sejt folyamatosan K + -t veszít és Na + -t vesz fel diffúzióval. Többféle csatorna ismert, vannak ligand- és feszültségfüggő csatornák. A nyugalmi potenciál megváltozhat: Endogén módon a sejtek anyagcseréjének változása okán. Ilyenkor külső inger hiányában is megváltozik az ionáramok erőssége. Ezek az oszcilláló membránpotenciálú sejtek automatikus működésűek, endogén ritmusúak, pl: szívizomsejtek (színuszcsomó), egyes idegsejtek, simaizomsejtek. Ezeknek a sejteknek a működése az alapja a biológiai időmérésnek, a biológiai órák működésének (pl. a szív egy perc alatt 72- szer húzódik össze). A nyugalmi potenciál megváltozhat külső inger hatására is. Inger: külső, belső környezeti hatások, amelyek megváltoztatják egyes sejtek működését, anyagcseréjét. Ingerület: inger hatására bekövetkező anyagcsere-változás (membránpotenciál változás). Ingerküszöb: az a legkisebb inger potenciálváltozás -, amely kiváltja az akciós potenciált. Receptor: olyan sejt vagy idegvégződés, mely különféle ingereket képes felfogni azáltal, hogy a környezeti hatások ingerületi folyamatokat, potenciálváltozást eredményeznek működésében. 8

9 Adekvát inger az az inger, mellyel szemben a receptornak legkisebb az ingerküszöbe, ennek megfelelően megkülönböztetünk mechano-, foto-, termo-, kemoreceptorokat. Akciós potenciál Idegsejtek, izomrostok, izomsejtek, egyes mirigysejtek inger hatására ingerületi állapotba kerülhetnek, azaz képesek a nyugalmi potenciáljuk gyors megváltoztatására és helyreállítására. Szakaszai a nyugalmi potenciált követően: Depolarizáció (Na + vagy/és Ca 2+ beáramlás) Csúcspotenciál (túllövés) Repolarizáció (K + kiáramlás) Hiperpolarizáció (K + kiáramlás) A folyamatok összessége az akciós potenciál (1-5 ms-ig). Y tengely: membránpotenciál értéke mv-ban. X tengely: idő ms-ban mérve. Az akciós potenciál lezajlása Inger: a serkentő neurotranszmitter megkötődik a fogadósejt fehérje receptorain. A receptorok ún. ligand-függő Na + - csatornák, melyek a kötődés hatására megnyílnak. Az ECF felől Na + -ok passzív transzporttal áramolnak be a sejtbe. A membrán depolarizálódik, a passzív transzporttal beömlő Na + átmenetileg + töltésűvé változtatják a membrán belső felszínét (+30mV értékű csúcspotenciál). Ezt követően feszültségfüggő K + -csatornák nyílnak meg, K + ionok tömegesen ömlenek diffúzióval az ECF felé, így a membrán repolarizálódik. Mivel nagy mennyiségű + ion (K + ) hagyja el a sejtet, ill. kis mennyiségű Cl - is beáramlik a sejtbe, a membrán hiperpolarizálódik. A nyugalmi potenciálnak megfelelő ioneloszlást és az ennek megfelelő potenciálértéket a Na + -K + - pumpa állítja helyre. A folyamat rendkívül gyors, kb. 3-4 ms múlva a nyugalmi potenciál az adott membrán szakaszon helyreáll. Az inger erősségét az idegsejt a csúcspotenciálok sorozatának szaporaságában/frekvenciájában kódolja. 9

10 Minden vagy semmi törvénye Amennyiben egy inger erőssége eléri az ingerküszöb értékét, a kialakuló akciós potenciál értéke maximális, amplitúdója tovább nem fokozható (minden). Az erősebb ingerek nem az akciós potenciál amplitúdóját, hanem a frekvenciáját növelik (frekvenciakód). Azonban, ha a inger nagysága nem éri el az ingerküszöb értéket, nem alakul ki akciós potenciál (semmi). A serkentő szinapszisok Na + -csatornákat nyitnak meg, a gátló szinapszisok Cl - -csatornák, ill. K + -csatornák megnyitása révén hiperpolarizálják a membránt. Ingerületvezetés Az ingerület a keletkezési helyétől minden irányba szétterjed a membránon. Sebessége néhány cm/s m/s-ig terjedhet. Az idegrostok esetén a depolarizáció csak a gliasejtek közötti ún. befűződésekben jöhet létre, így az ingerület az idegroston ugrálva terjed (saltatorikus vezetés), ami sokkal gyorsabb ingerületvezetés tesz lehetővé. 10

22. Az idegrendszer működésének alapjai. Az idegszövet felépítése

22. Az idegrendszer működésének alapjai. Az idegszövet felépítése 22. Megtudhatod Hogyan lehetséges, hogy amikor étel kerül a szánkba, fokozódik a nyáltermelés? Az idegrendszer működésének alapjai Idegszövet Az idegsejtek nyúlványai behálózzák a testet, eljutnak minden

Részletesebben

SZABÁLYOZÁS visszajelzések

SZABÁLYOZÁS visszajelzések SZABÁLYOZÁS A szabályozás fogalma azt jelenti, hogy a szövetek működéséről folyamatosan visszajelzések érkeznek a szabályozást végző szervekhez, és ezen információk feldolgozása után következik be a további

Részletesebben

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza

Részletesebben

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg: Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Speciális működésű sejtek

Speciális működésű sejtek Speciális működésű sejtek Mirigysejt Izomsejt Vörösvérsejt Idegsejt Mirigysejt Kémiai anyagok termelése Váladék kibocsátása A váladék anyaga lehet: Fehérje Szénhidrát Lipid Víz+illatanyag Vörösvérsejt

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

Membránpotenciál, akciós potenciál

Membránpotenciál, akciós potenciál A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30

Részletesebben

Idegrendszer 1. systema nervosum. Általános jellemzés, idegszövet

Idegrendszer 1. systema nervosum. Általános jellemzés, idegszövet Idegrendszer 1. systema nervosum Általános jellemzés, idegszövet Idegszövet (tela nervosa) Az idegrendszert építi fel. Sejttípusai: Idegsejt (neuron): ingerületvezetésre alkalmas Gliasejt: burkot képez

Részletesebben

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor

Részletesebben

Érzékszervi receptorok

Érzékszervi receptorok Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből

Részletesebben

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/

Részletesebben

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai Élettani és Neurobiológiai Tanszék MTA-ELTE NAP B Idegi Sejtbiológiai Kutatócsoport Schlett Katalin a kurzus anyaga elérhető: http://physiology.elte.hu/agykutatas.html

Részletesebben

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel. Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron

Részletesebben

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin 1 AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin Az idegszövet elektromos impulzusok generálására és gyors továbbítására specializálódott szövetféleség, idegsejtekből és gliasejtekből épül fel. Az egyedfejlődés során a

Részletesebben

Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György

Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György Nyugalmi membránpotenciál: TK. 284-285. Akciós potenciál: TK. 294-301. Elektromos ingerelhetőség:

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés

Részletesebben

A sejtek membránpotenciálja (MP)

A sejtek membránpotenciálja (MP) A sejtek membránpotenciálja (MP) XVIII. sz. Galvani, Aldani: "állati elektromosság" az izom és az idegszövet elektromosan ingerlékeny az izom és az idegszövet elektromosan vezetıképes 1939, Hodgkin és

Részletesebben

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői Receptor felépítése MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb

Részletesebben

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás

Részletesebben

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Harmadik rész

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Harmadik rész MI A TITKA? Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Harmadik rész Az idegi ingerlékenység Idegrendszerünk rengeteg apró, soknyúlványú sejtből, idegsejtek milliárdjaiból épül fel. Ezek a sejtek a beérkező

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás

Részletesebben

Az érzékelés biofizikájának alapjai. Érzékelési folyamat szereplői. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Az érzékelés biofizikájának alapjai. Érzékelési folyamat szereplői. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Az érzékelés biofizikájának alapjai Hol érzi a fájdalmat kérdezte fogorvosa A. J. P. filozófustól Micsoda kérdés! felelte Ő Természetesen agyamban! külső, belső környezet ei specifikus transzducer Érzékelési

Részletesebben

Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai

Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai Dr. Oláh Attila DEOEC Élettani Intézet 2011.09.15. Alapvetések I. Mi az a membránpotenciál? Az intakt sejtmembrán elektromosan szigetel -> a rajta keresztül

Részletesebben

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

Potenciálok. Elektrokémiai egyensúly

Potenciálok. Elektrokémiai egyensúly Potenciálok Elektrokémiai egyensúly 2/14 edény szemipermeábilis hártyával elválasztva KCl oldat, negatív ion nem tud átlépni kvantitatív jellemzés: elektrokémiai potenciál = + RTlnc + zfe ha ez egyenlő

Részletesebben

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok

Részletesebben

A somatomotoros rendszer

A somatomotoros rendszer A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok

Részletesebben

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Központi idegrendszer egyedfejlődése: Ektoderma dorsális részéből velőcső Velőcső középső és hátsó részéből: gerincvelő Velőcső elülső részéből 3 agyhólyag:

Részletesebben

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:

Részletesebben

Az élőlények szabályozó működése

Az élőlények szabályozó működése Az élőlények szabályozó működése Idegrendszer gerincesek: csőidegrendszerrel rendelkeznek Szabályozás Szabályozás: A szabályozás élettani folyamat. információ feldolgozás válasz Az idegsejtek működése

Részletesebben

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál Biofizika szeminárium 2013. 09. 09. Membránszerkezet Biológiai membránok (citoplazma, sejten belüli membránféleségek) közös jellemzője: Nem kovalens

Részletesebben

Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet A membránpotenciál eredete. A diffúziós potenciál, Donnan-potenciál, Goldmann-potenciál, a Nernst-Planckegyenlet. A nyugalmi és akciós potenciál (általános jellemzői, ionáramok). Bari Ferenc egyetemi tanár

Részletesebben

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-02-25 20:35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1)

Részletesebben

Az idegsejtek biofizikája. 1. Az egyensúlyi potenciál

Az idegsejtek biofizikája. 1. Az egyensúlyi potenciál Az idegsejtek biofizikája Ujfalussy Balázs MTA KFKI RMKI, Elméleti Idegtudomány Csoport Bevezetés A legyek vagy a madarak sebesen repülnek, navigálnak a három-dimenziós környezetben, majd finoman landolnak

Részletesebben

Idegszövet alapelemei

Idegszövet alapelemei III. BESZÁMOLÓ IDEGI SZABÁLYOZÁS - Az idegszövet feladata: az inger fölfogása, ingerület képzése, az ingerület gyors továbbítása. - Az idegszövet fölépítése: Idegszövet alapelemei idegsejtek vagy neuronok,

Részletesebben

Elemi idegi működések, az idegrendszer felépítése és működésének alapjai

Elemi idegi működések, az idegrendszer felépítése és működésének alapjai Elemi idegi működések, az idegrendszer felépítése és működésének alapjai Golgi-impregnációval készült metszetek eredeti rajzai agykérgi sejtek képe Golgi-impregnációs metszeteken Santiago Ramón y Cajal

Részletesebben

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan kapcsolódnak. Hiányzik a sejtközötti állomány. Feladata:

Részletesebben

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert Összefoglaló Az idegsejtek közt az ingerületátvitel döntően kémiai természetű, míg az idegsejten belül az elektromos jelterjedés a jellemző. A

Részletesebben

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

Biológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer

Biológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer Idegrendszer Az idegrendszer feladata: Külsőkörnyezethez való alkalmazkodás biztosítása. Homeosztázis fenntartása. Minden idegrendszerre igaz Elvont fogalomalkotásra képes. Csak az emberi idegrendszer.

Részletesebben

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3- Ionáromok IONCSATORNÁK 1. Osztályozás töltéshordozók szerint: 1. pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ 2. negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-3. Non-specifikus kationcsatornák: h áram 4. Non-specifikus anioncsatornák

Részletesebben

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója A Golgi-impregnáció kulcsfontosságú módszer a struktúra megismerésében rer: tigroid vs Nissl rögök Tigroid: Lenhossék

Részletesebben

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet BIOFIZIKA 2012 10 15 Membránpotenciál és transzport Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom@enzim.hu A biofizika előadások temamkája 1. 09-03 Biofizika: fizikai szemlélet, modellalkotás, biometria

Részletesebben

SZAGLÁS 2

SZAGLÁS 2 AZ ÉRZÉKELÉS BIOLÓGIÁJA 1 SZAGLÁS 2 ÍZLELÉS 3 HALLÁS 4 ÉRINTÉS EGYENSÚLY 5 FÁJDALOM 6 túl az emberi érzékelésen 7 HOGYAN ALAKÍTJÁK ÁT A RECEPTOR SEJTEK A KÜLÖNBÖZŐ STIMULUSOKAT AKCIÓS POTENCIÁLLÁ? HOGYAN

Részletesebben

Az idegrendszeri alapműködése, felépítése

Az idegrendszeri alapműködése, felépítése Az idegrendszeri alapműködése, felépítése Golgi-impregnációval készült metszetek eredeti rajzai Agykérgi sejtek képe Golgi impregnációs metszeteken Információáramlás iránya Neurontípusok bemeneti zóna

Részletesebben

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Eke András, Kollai Márk FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Szerkesztette: Ivanics Tamás Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu B u d a p e s t, 2 0 0 7 Szerkesztette: Ivanics Tamás egyetemi docens, Semmelweis

Részletesebben

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése A membránpotenciál Elektromos potenciál különbség a membrán két oldala közt, E m Cink Galvani (1791) Réz ideg izom A membránpotenciál mérése Mérési elv: feszültségmérő áramkör Erősítő (feszültségmérő műszer)

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

Fenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten tartásához szükséges: elimináció visszapótlása!

Fenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten tartásához szükséges: elimináció visszapótlása! Farmakokinetika Tárgya: A gyógyszerhatás időbeni alakulásának vizsgálata. Meghatározható: a gyógyszer adagja a gyógyszerhatás erőssége a hatás időtartama az adagolás rendje Dosis efficans: terápiás dózis

Részletesebben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyaatok a biológiai rendszerekben Elektrofiziológiai jelenségek és a transzportfolyaatok kapcsolata Transzportfolyaatok a sejt nyugali állapotában A nyugali potenciál jelentősége a sejt hoeosztázisának

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,

Részletesebben

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet. Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet. Biológiai membránok passzív elektromos tulajdonságai. A sejtmembrán kondenzátorként viselkedik

Részletesebben

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

VEGETATÍV IDEGRENDSZER VEGETATÍV IDEGRENDSZER A külső környezet ingereire adandó válaszreakciók szabályozását a központi idegrendszer végzi. A szervezet belső környezetéből érkező ingerekre pedig a vegetatív idegrendszer küld

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál 2011.11.15. A biológiai membránok fő komponense. Foszfolipidek foszfolipid = diglicerid + foszfát csoport + szerves molekula (pl. kolin). Poláros fej (hidrofil)

Részletesebben

Membránszerkezet. Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Folyékony mozaik modell. Membrán-modellek. Biofizika szeminárium

Membránszerkezet. Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Folyékony mozaik modell. Membrán-modellek. Biofizika szeminárium Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál Membránszerkezet Biológiai membránok (citoplazma, sejten belüli membránféleségek) közös jellemzője: Nem kovalens kötésekkel összetartott lipidekből

Részletesebben

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali

Részletesebben

sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne.

sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne. Szervezettan2 gyakorlati zh I. Szövettípusok: 1. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne. 2. Q: Melyik alapszövet

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

Sáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet

Sáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet A szenzoros transzdukció celluláris alapjai: a szenzoros inger neurális aktivitás összefüggés általános törvényszerűségei, a szenzoros (generátor) potenciál keletkezése különböző szenzoros modalitásokban,

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés

Részletesebben

Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban).

Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban). 3. MINTATÉTEL Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban). 1. Mutassa be a térdreflex kiváltásának módját! Fogalmazza meg, hogy ebben

Részletesebben

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron Látás Nyelv Emlékezet A látás alapjai Általános elv Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya AGY Kéregalatti és kérgi területek Szenzoros, majd motoros és asszociációs területek

Részletesebben

A kémiai szinapszis (alapok)

A kémiai szinapszis (alapok) A preszinapszis A kémiai szinapszis (alapok) preszinaptikus neuron 1 akciós potenciál 2 Ca 2+ axon végbunkó (preszinapszis) Ca 2+ szinaptikus vezikula feszültség-függő Ca 2+ csatorna citoplazma szinaptikus

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció Kommunikáció Sejtek közötti kommunikáció soksejtűekben elengedhetetlen összehangolni a sejtek működését direkt és indirekt kommunikáció direkt kommunikáció: rés-illeszkedés (gap junction) 6 connexin =

Részletesebben

Az 1. beszámoló tananyaga

Az 1. beszámoló tananyaga I. Idegrendszer KRK SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FOT - 12. ÉVFOLYAM Biológia Az 1. beszámoló tananyaga 1. Szerepe: - a szervezet összehangolt működését biztosítja - a külvilág ingereinek felvétele, feldolgozása,

Részletesebben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyaatok a biológiai rendszerekben Elektrofiziológiai jelenségek és a transzportfolyaatok kapcsolata Transzportfolyaatok a sejt nyugali állapotában A nyugali potenciál jelentősége a sejt hoeosztázisának

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK A membránok minden sejtnek lényeges alkotórészei. Egyrészt magát a sejtet határolják - ez a sejtmembrán vagy

Részletesebben

Sejtek membránpotenciálja

Sejtek membránpotenciálja Sejtek membránpotenciálja Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan) Diffúziós potenciál, (Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet) A nyugalmi membránpotenciál: TK. 284-285. A nyugalmi membránpotenciál

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

Idegsejtek közötti kommunikáció

Idegsejtek közötti kommunikáció Idegsejtek közötti kommunikáció Idegrendszer funkcionális alapegysége: neuron (idegsejt) Neuronok morfológiája: Morfológia leírása: Soma és dendritek geometria leírása: dendritek száma, elágazások száma

Részletesebben

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó multimédiás anyag: Az előadás témakörei: 1.A diffúzió fogalma 2. A diffúzió biológiai jelentősége 3. A részecskék mozgása 3.1. A Brown mozgás 4. Mitől függ a diffúzió erőssége?

Részletesebben

MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL. Biofizika szeminárium

MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL. Biofizika szeminárium MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL Biofizika szeminárium 2012. 09. 24. MEMBRÁNSZERKEZET Biológiai membránok (citoplazma, sejten belüli membránféleségek) közös jellemzője: Nem kovalens

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

Jellegzetességek, specialitások

Jellegzetességek, specialitások Fájdalom Jellegzetességek, specialitások Szomatoszenzoros almodalitás Védelmi funkcióval bír Affektív/emocionális aspektusa van A pillanatnyi környezetnek hatása van az intenzitásra Ugyanaz az inger másoknál

Részletesebben

Orvosi fizika laboratóriumi gyakorlatok 1 EKG

Orvosi fizika laboratóriumi gyakorlatok 1 EKG ELEKTROKARDIOGRÁFIA I. Háttér A szívműködést kísérő elektromos változások a szív körül egy változó irányú és erősségű elektromos erőteret hoznak létre. A szívizomsejtek depolarizációja majd repolarizációja

Részletesebben

A B C D 1. ábra. Béka ideg-izom preparátum készítése

A B C D 1. ábra. Béka ideg-izom preparátum készítése III. Idegi alapjelenségek. A perifériás idegrendszer élettana. 1. Preparátumok készítése A. Béka ideg-izom preparátum készítése A békát altatás után dekapitáljuk, gerincvelejét elroncsoljuk, majd hosszanti

Részletesebben

3. A szénen, a hidrogénen, az oxigénen és a nitrogénen kívül, mely elem atomjait tartalmazza az X szerv hormonja?

3. A szénen, a hidrogénen, az oxigénen és a nitrogénen kívül, mely elem atomjait tartalmazza az X szerv hormonja? LÁTOGATÁS EGY LABORATÓRIUMBAN Egy kutatóintézetben emlősállatok hormonális rendellenességeit kutatják. Az első laboratóriumban növekedéssel kapcsolatos hormonális betegségeket vizsgálnak. A növekedésre

Részletesebben

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben