A mérnöki tevékenység és a jogi környezet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A mérnöki tevékenység és a jogi környezet"

Átírás

1 A mérnöki tevékenység és a jogi környezet A társadalom minden területét a személyek egymás közti és az intézményekkel való kapcsolatát, egymáshoz való viszonyát szabályok határozzák meg. Ezek legfontosabb kérdésköreit törvények szabályozzák, az egyes részletek gyakorlati végrehajtásáról törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletek és miniszteri rendeletek intézkednek. A mérnöki tevékenységekre is érvényes általános, minden tevékenységre, kapcsolati rendszerre vonatkozó szabályokon túlmenően a vizekkel kapcsolatos mindenféle tevékenységet, beavatkozást, már az előkészítés, a szándék esetén is önálló speciális szabályok rendeznek, melynek a közösségi érdekek védelme érdekében van indokoltsága. A mérnöki tevékenységek minden esetben valamilyen meghatározott cél érdekében történnek. A megvalósítási folyamatban az elkészített, kísérleti termék, prototípus részletes vizsgálata, elemzése után kezdődhet meg a termék, gyártmány, vagy eljárás rendszerbe állítása, alkalmazása, forgalmazása. Az előre meghatározott megvalósítandó cél teljesülésének ellenőrzése mellett a vizsgálatok során eredetileg elhatározott mellékhatások, másodlagos eredmények, következmények is jelentkeznek, jelentkezhetnek. Mindezek mérlegelése alapján lehet az elgondolt mérnöki tevékenység megvalósításáról, a termék-gyártmány bevezetéséről, stb. dönteni. A természeti környezetbe történő beavatkozások, ezek között is a vizekkel kapcsolatos tevékenységek azonban minden esetben prototípusnak tekinthetők. A vizekkel kapcsolatos minden fajta tevékenység a megvalósítani szándékozott cél elérése mellett, a tényleges beavatkozás helyétől időben és térben jelentősen eltérő, a beavatkozó céljait nem befolyásoló hatásokat is eredményezhet, mások érdekeit, körülményeit jelentősen befolyásolhatja. A vizekkel kapcsolatos mérnöki tevékenység térben és időben jelentősen elhúzódóan jelentkező hatásai indokolják, hogy ezen tevékenység végzése feltételekhez, un. Jogosultsághoz kötötten valósítható meg, mely az előírt iskolai végzettség mellett meghatározott igazolt gyakorlatot követel meg. A vizekkel kapcsolatos valamennyi tevékenység során alapvető szempont a környezeti állapot megőrzése, a jó vízminőség állapot biztosítása és annak figyelembe vétele, hogy a közösségi vízhasználati igények és mások korábban szerzett jogai a vízhasználatot illetően ne sérüljenek. Mindezek alapján valamely tevékenység engedélyezése ellenőrzése a törvény által erre jogosított hatóság jogköre. A vizekkel kapcsolatos viták, érdeksérelmek a középkori okleveleinkben is fellelhetők, amikor a vizek használatát érintő kérdésekről rendelkeznek. A régi döntvénytár és a CORPUS JURIS HUNGARICI a vizek használatával és a vízi munkálatokkal kapcsolatos jogi kérdések szabályozásával már a XIV. század óta foglalkozott.

2 2 A XVI-XVIII.században alkalomszerűen hoztak intézkedéseket és a szükségesnek bizonyult vízi munkálatokkal kapcsolatban. Werbőczi Istvánnak a Nemes Magyarország Szokásjogának Hármaskönyvében találkozunk a vízjogi elvek legrégebbi megfogalmazott nyomaira, I.r. 24.cz. 8 -ában a nemesi birtok tartozékai között felsorolja: a vizek, folyók, halászat, halastavak, vízfolyások, malmok és ezek helyeit I.r.87. cz. értekezik a folyóvizek ereje által elszakított földekről, sőt rögzíti a mederváltozásokkal, árvízvédelmi töltésekkel, malomgátakkal kapcsolatos birtokjogi kérdések között, hogy a közcélú vízi munkálatok érdekében a magántulajdon bizonyos korlátozása is szükséges és elismert. A honfoglaló magyarság egy kultúrtájban keresett és talált hazát magának, ez elsősorban a mai Dunántúlra igaz, az ókori Pannónia területén, ahol a római civilizáció és a hozzá tartozóan a műszaki kultúra- alakította a környezet az akkori társadalom és gazdaság igényeihez. A településeken vízművek, csatornák kerültek kiépítésre, gazdaságaikat öntözték. A rómaiak építették között Galerius császár parancsára a Balaton vízszintjét szabályozó Sió- csatornát, mely a XVI.század végéig üzemben volt. Az alkalomszerű, eseti vízügyi szabályozások területén a változás 1686 után történt. Az akkor kialakuló differenciálódott civil igazgatással együtt, a török hódoltság utáni újjáépítés időszakában kapott polgári értelmet a vízügyi igazgatás. A szakigazgatás központi szerve a Budai Kamara volt, ezt követték a Kerületi tiszttartóságok ( kamarák, majd igazgatóságok ). Ezeknél az intézményeknél már megtaláljuk a hajózási, folyamszabályozási ügyek szakmai előadói is. Az első közcélú vízi munkálatokkal kapcsolatos központi-királyi kamara- és megyei területi feladatokat Mária Terézia évi II. dekrétuma rögzítette. Ebben utasította a területi kamarákat a hajózható folyók medrének tisztítására, karbantartására, a malomgátak felülvizsgálatára. Ezen feladatok végrehajtása során fejlődött önálló szervezetté a kamarai folyammérnökök osztálya. A II. József által létrehozott Helyhatóság keretében alakult meg a Hajózási és építészeti osztály, mely idők során szervezeti formájában többször módosulva egészen 1867-ig fennmaradt, a modern magyar miniszteriális struktúra megalkotásáig. Ebben a szervezeti keretben működött az a vízügyi-műszaki kar, amelyik az állami vízi munkákat felmérte, megtervezte, a kivitelezést irányította. Már a XVIII.- XIX.század fordulóján megjelent a helyi jelentőségű közcélú vízi létesítmény fogalma és a Ferencz-csatorna építésével kapcsolatban a megvalósítására és üzemeltetésére szolgáló sajátos szervezet: - a vízi társulat. A társulatok egyre nagyobb műszaki tervek megvalósítására szerveződtek, 1846.januárjában alakult meg a Tiszavölgyi Társulat gróf Széchenyi István munkája nyomán.

3 3 Mérnöki gondolkodásmód: - ennek birtokosa a feladatot átlátja, figyelembe veszi az összefüggéseket, felismeri a lényeges motívumokat, ezeket el tudja különíteni a lényegtelenektől, és eközben meghatározza a prioritásokat. - végig tudja vinni a folyamatot (készség, képesség, tudás) Mérnöki gondolkodás az okozatosság elvében gyökerezik: - minden jelenségnek eredeti okait keresi - szakmai meggyőződése mellett kiáll, és rendelkezik - kompromisszumkészséggel Jókai Mór -Fekete gyémántok (Berend Iván bányamérnök) - Vásárhelyi Pál - Mosonyi Emil - Clark Ádám - Természettudományos gondolkodás a magyar mérnökök egyik erénye. Társadalmi együttélés optimális formái és ebben a mérnök helye: - tudás alapú társadalom, - globalizáció, - informális társadalom A tudás nem elég a sikerhez. Kreativitás kell! Az un. Kreatív társadalom kiépítése. Ismét 3T. (Ságváry- Dessewfy): Tehetség, Technológia, Tolerancia (Aczél György 3T : Támogat, tűr, tilt Felelősség a jövő generációjáért. Mérnöki Kamara: a mérnöki tevékenységek jogszerűségének biztosítása és a szakmai színvonal javítása az EU-ban a Kreativitás és az innováció éve; mottója: Álmodj, alkoss, újíts! Emlékeztetőül: Hass, alkoss, gyarapíts, s a hon fényre derül! (Kölcsey Ferenc) A mérnöki gondolkodás fejlődése Követelmények időbeli változása egy gép/autó életében Kezdetben: működjön (homo mechanicus) Később jó hatásfokkal működjön (homo technicus) eladható legyen (homo economus) Jelenleg: kímélje a környezetet (homo ecologus)

4 4 Hazánknak környezetvédelmi projektekre a következő 7 évben 2300 milliárd forint juthat, amelyet további 1200 milliárd forintnyi közvetetten környezeti hasznú támogatás egészíthet ki. / Megjegyzés: 600 milliárd euró az éves adminisztrációs költsége az Unióban a gazdálkodó szervezeteknek.) Az egyes környezetei elemek jogi szabályozásának alakulásáról. 1.) Víz Az EU 2015-ig jó állapotba helyezi Európa vizeit, különös tekintettel a vízi élet feltételeire. Az EK vízügyi politikáját a Víz Keretirány (VKI) tartalmazza. (2000/60/EK) Március 22. A Víz világnapja: Magyarország néhány vízgazdálkodási adata: négyzetkilométeres Duna- medence, - vízgyűjtő-gazdálkodás terv, országos, 4 db regionális, Duna, Dráva, Tisza, Balaton; 42db kisebb tervezési egység / - vízkészlet 3 forrása : csapadék, felszín alatti víz, külföldről érkező vízfolyás ) - mérsékelt égöv: mm/ évi átlagos csapadék - az ivóvízbázis mintegy 2/3-a sérülékeny földtani környezetben van - éves átlagos utánpótlás 2 milliárd m 3 / év - az ország vízfolyásainak hossza: km (az egyenlítő 2,5 szerese) - az ország ¼-e a folyók árvizeinek szintje alatt fekszik - települések víziközmű ellátása /(kb.400 társaság), (túl elaprózott) - síkvidéki vízrendezés / belvízmentesítés m 2 - termálturizmus - határokon átnyúló hatások (alvízi ország, medence-jelleg) - klímaváltozás hatásaira való felkészülés - A víz egyszerre éltető és pusztító erő - Az összes természeti katasztrófa kárainak egyharmadát árvizek okozzák. - A XXI. Század elején másfél milliárd embernek nincs egészséges ivóvize. - Naponta 6000 gyerek hal meg olyan fertőzésektől, amelyekért a víz a felelős. És ezeket a problémákat egyetlen ország sem képes egyedül megoldani. Egyidejű feladat: - a hazai szervezet felépítése és a nemzetközi együttműködés kialakítása (vízgyűjtő gazdálkodás) A 70 évek eleje: egy főre jutó vízkészlet: m 3 ma 6000 m 3 A XX. Században a Föld népessége megháromszorozódott kétmilliárdról hatmilliárdra.

5 5 A modern világ két pillére - információs társadalom - környezettudatos gondolkodás - Túl sok hatósági ügy, sok párhuzamosság - A tiszta környezetben való jog, ún. szabadságjog, mint a verseny szabadsága. - Tisztább környezet, jobb életminőség. Nemzetközi folyók: Állam nemzeti - nemzetközi folyók = nemzetközi szabályok bécsi konvenció / szabad hajózás / Nemzetközi folyó, amely: hajózható, tengerbe ömlik, több állam számára lehetővé teszi a tenger megközelítését Belgrádi egyezmény (Duna-folyam) - un. Kétoldalú vízügyi egyezmények Tenger: összefüggő vízterület, bármely pontjáról elérhető a világtenger. ( nem tenger : Holt- tenger, Kaszpi-tó) 2.) Természetvédelem - általában a nemzetközi közjog szabályozza - XII. Táblás Törvény: actio de arboribus / Róma/ - Franciaország erdőtörvény - XIV. Lajos egész országra kiterjedő fakivágási tilalom - Csemegi kódex Jegesmedvék védelme - Bálnavadászat Ramsari- egyezmény: nemzetközi jelentőségű vadvizekről és az ott élő vízimadarakról - UNESCO- a világ természeti és kulturális örökségek védelméről Washington: vadon élő veszélyeztetett fajokkal való kereskedés tilalma - a tenger védelme - Vízszennyezés - Nemzeti parkok létesítése - Un. Vörös Köny 3.) Környezetvédelem - XIX.- XX. Századtól; általában nemzeti jogalkotás dominál - Babilon: a pásztort felelősségre vonták, ha a szaporulat kisebb volt, vagy kár keletkezett a nyájban, vagy ha az öntözőárkot elhanyagolta és ez kárt okozott, - Fővadak elfogása, elejtése csak engedéllyel az úrbéreseknek - Madárfogás fejedelmi regálé - USA /1960/ Clean Air Act / 1963/ Water Quality - Nixon / 1970 / - Országos Környezetpolitikai Törvény - UK : 1875: Public Health Act Stockholm

6 6 Környezetvédelmi fogalmak környezet környezetvédelem környezetjog környezetvédelmi jog 1972 Stockholm csővégi (And of pipe) problémák megoldásának szektorális kezelése 1492 Rió fenntartható fejlődés (itt még csak következmény) 2002 Johannesburg Szabályozás kialakulása: III. Körny vadászat, madarászat tilalma alap vízjog, természetvédelmi jog év. II. tv. az emberi környezet védelméről - üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja - környezeti hatásvizsgálat Környezetbarát jogrendszer Kvt preambulum, fogalmak, alapfogalmak

7 7 Közösségi jog tagállamokra nézve kötelező - Alapszerződésekből - Európai közösségek Bíróság joggyakorlatában fejlődik Nemzetközi jog közösségi jog Közösségi jog: A tagállamoktól ered, azon hatáskörök összessége, amelyet a tagállamok ruháztak át. Lisszaboni szerződés problémája - szuverenitás Alapvető jellemzői - a közösségi jog autonomiája, önállósága - elsőbbsége (szupramációja, primátusa) - közösségi jog keletkezésének az alapja, (átruházott hatáskörökön belül jár el), alkalmazása az elérendő cél érdekében - közvetlen alkalmazhatóság - közvetlen hatás (bíróságok előtt lehet hivatkozni rá) A környezetvédelem helye, szerepe Környezetvédelmi joganyag meglehetősen tagolt - részletesen szabályozott Kikre ró feladatot együttműködési jog kötelezettség terheli

8 8 A környezetvédelem, természetvédelem területére néhány rendelkezés: - 347/2006. (XII.23.) Korm. rend: a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, évi. XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya évi LIX. tv.: az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról Új feladatok, új elmélet a környezetvédelmi jogalkotásban: - Aarhusi egyezmény: információhoz jutás és a részvételhez és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés joga, - a biztonságpolitika részévé vált (környezet-egészségügy; vízbázisvédelem; környezetbiztonság), - környezettudatosság (életmód, felfogás) - klímaváltozás, - NÉS, - Mérés, monitoring, nemzetközi tevékenység, szabályozás, szolgáltatás - Fenntartható fejlődés: 3 pillér: - társadalom Zöld Szám: Sokáig azt hittük, hogy a környezeti problémák oka a nem megfelelő technológiák alkalmazása és a gondokat a technikai fejlődés megoldja. Nem így történt. A vízzel ésszel és szolidárisan kell gazdálkodni. A vízhez való jog általános és elidegeníthetetlen jog (hozzáférés, rendelkezésre állás). A víz nélkül az élet van veszélyben és ez már az emberi méltóság kérdése is. A víz mindig a köz javának számított. Változtatni kell az életfelfogáson, életformán. A víz misztikum is (megtisztulás, pl.: rituális fürdések a mohamedánoknál, az indusoknál a Gangeszban, keresztelés a kereszténységben, stb.) Cél lakható, biztonságos ország, megbízható, működő rendszerekkel. Ez új magatartást, értéken alapuló cselekvést igényel. Ez az új víz etika feladata. A természeti környezet megóvása nem más, mint közjó, vagyis az emberi méltóság védelme és előmozdítása évi LIII. törvény: a természet védelméről évi LIII. törvény: a környezet védelmének általános szabályairól - 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet: a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről - 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet: a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

9 évi XCIII. törvény: az illetékekről - 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról évi LVII. törvény: a vízgazdálkodásról évi CXLIV. törvény: a vízitársulatokról évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság Alkotmánya évi CXXX. törvény: a jogalkotásról évi CLXVIII. törvény: az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről - 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet: a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról évi CXL. törvény: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet: a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről évi LIX. törvény: az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról évi CXXXI. törvény: a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről Alkotmány 18. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Alkotmány évi XX. tv hoz fűzött indokolás -az állam elsődleges feladata a társadalmi élet létfeltételeinek megszervezése, -a társadalmi méretekben jelentkező szükségletek kielégítése jórészt állami feladat alapvető jogok és kötelezettségek. állami funkciók ^ szervező szabályozási

10 10 Alkotmány 70. /D a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészség. Épített és természetes környezet védelmével valósítja meg. Római szerződés Maastricht A környezeti politika a fenntartható fejlődés eleme Magas szintű környezetvédelem: közösségi cél Környezeti károk helyreállítása a keletkezés helyén Szennyező fizet-elv Megelőzés Elővigyázatosság Védelem magas szintje Közösségi feladat: 2. cikk környezetminőség magasfokú védelme és annak javítása, az életszínvonal az életminőség emelésével. A környezet jó minősége, a jólét elengedhetetlen feltétele A Ktv. megfelelő keretet teremt az alkotmányos jogok érvényesítéséhez oldal Környezetvédelmi jogszabály (Mi a hatályos magyar jog?) szigorú és aprólékos (9 év átlagos jogszabály elkészítése) 3 lista a hulladékokra (fogalom) Minél több előírást kreálunk, annál európaiabbak vagyunk. Koherencia zavarok Növekvő számú hatóság a meglévő jogszabályok végrehajtásának erősítése 600 milliárd euró/év ad. beszámoló, statisztika Rió Környezet és fejlődés Fenntartható fejlődés életminőség javítása Hazai jogrendszer, folyamatos felülvizsgálat 54-ből -5 + hatástanulmány 25 % A vízjog története, kialakulása és fejlődése. Szervezeti felépítése Korai vízjogi emlékek A vízjog társadalmi- gazdasági fejlődés rendkívül korai szakában jelent meg az egyes ókori civilizációkban, mivel már idejekorán felismerték a vízzel kapcsolatos tevékenységek súlyát és jelentőségét. A matematikai, csillagászati és építészeti előírások mellett megjelentek a vízre vonatkozó, vizekkel kapcsolatos rendelkezések is. Az első vízi munkák- ily módon a vizekre vonatkozó rendelkezések is- a vizek kártételei elleni védelemre és a vizek mezőgazdasági célú hasznosítására, a hasznosítás feltételeinek megteremtésére vonatkozóan.

11 11 Az első államszervezetek tulajdonképpen az öntözéses gazdálkodás termelési szervezeti voltak, erre kiváló példát ad Egyiptom, de akár Kína és Mezopotámia esete is; ahol az uralkodó maga volt egyben a főépítész. Az első törvénynek nevezhető dokumentumok- Mezopotámiából származnak, szabályozásuk tárgya pedig az öntözőcsatornák létesítése és fenntartása volt. E jogszabályok az államapparátusból kiindulva egészen a bérlőig lebontva meghatározzák a létesítményhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket. Az ókori Róma vízjoga Az ókori vízépítészet legmaradandóbb emlékeit azonban Róma teremtette meg Pannónia területéről is számos mű őrzi az ókori római építőmesterek kiemelkedő tudását. Ezek: aquincumi vízvezeték, al-duna Vaskapu- csatorna, valamint a Sió- csatorna és zsilip. A hazai vízjog kialakulása és fejlődése szempontjából egyértelműen az ókori Róma vízépítészeti munkái és az azokkal kapcsolatos vízjogi szabályozás jelentette az alapot. Általánosságban is megállapítható, hogy az európai jogoknak, különösen a polgári jognak ma is a római jog adja az alapvető szabályozási elveket és tartalmat is. A római jog rendelkezései között szép számmal található vizekre vonatkozó előírások, különösen érdekes azok tulajdonának, használatának a szabályozása. A víz, az állandó vizű folyó és a kikötő olyan közdolog, mely mindenkit megillet, mely mindenki rendelkezésére áll, azaz belőle annyit vesz és használ, amennyit csak akar. A víz a használat során még a tulajdonába is kerül. A vizeket azonban senki sem veheti kizárólagosan a saját tulajdonába, azaz másokat nem zárhat ki azok használatából. A keletkező szigetet bárki elfoglalhatja, de ha azt például árvíz elönti a korábbi tulajdon is megszűnik és a sziget (partrész) ismét bárki által tulajdonba vehető. A növekedésről és az iszap (kavics) lerakódásról úgy rendelkezett a római jog, hogyha az felméretlen telekhez kapcsolódott, a telek vele megnövekedett, azaz hozzáadódott. Amennyiben felmért teleknél történt mindez, a terület nem növekedett ezáltal, hanem a keletkező földrészt bárki elfoglalhatta. A vízvezetési szolgalmi jogra vonatkozó rendelkezések ugyancsak kimunkáltak voltak és alapját képezték hazai vízjogi rendelkezéseink. Vízjogi emlékeink a korai középkorból A korai vízjog kialakulását nézve az első vízjogi rendelkezések már az 1100-as években megjelentek, halászhelyek és tógazdaságok adományozása, valamint malomjogi döntések formájában olvashatók a Magyar Törvénytár, azaz a Corpus Juris Hungarici köteteiben. Az árvízveszély elleni védekezések és az azokra vonatkozó jogi szabályozás akkor jelent meg a Magyar Törvénytár szabályozásában, amikor IV. Béla alatt letelepedett és főként mezőgazdaságból élő községeknek védekeznie kellett az árvizek ellen.

12 12 Ez időszakban az árvizek elleni védelem nem az állam, hanem az abban érdekeltek közös feladata volt ban például Mátyás király decrétuma szólt az alábbiak szerint: a Tisza kiöntéseivel szemben a töltések emelésére azok a vármegyék, amelyekben a folyó kiáradni szokott- a saját javak megmaradása érdekében- egymás között határozzanak. Az első jelentős szabályozás Werbőczi Tripartitumában ( hármas könyv ) jelent meg, mely Magyarország szokásjogainak gyűjteménye. A vizekkel kapcsolatos legrégebbi jogelvek itt kerültek első ízben rögzítésre, törvény mondta ki ugyanis, hogy a vizek, a folyamok, a halastavak, a vízfolyások és a malmok a birtok ( a föld ) tartozékai. A Tripartitum számos előírást tartalmaz a vízhasználatokról, és a közérdekű vízi munkák elvégzése érdekében megengedhetőnek tartja, az egyébként szigorúan védett magántulajdon korlátozását is. A középkor derekán bővült a kiadott vízjogi rendelkezések sora a vízfolyások rendezésének szabályaival ( első sorban a Tisza, a Maros és a Szamos tekintetében), a vízfolyások hajózhatóságának biztosításával. Az ártéri vízgazdálkodás jellemzői Egészen a XVIII. Század végéig a magyar vízjogi fejlődést hasonlóan a folyami civilizációk vízgazdálkodásához az ország földrajzi és vízrajzi viszonyaihoz való alkalmazkodás jellemezte. Ártéri gazdálkodás folyt, mégpedig azzal a céllal, hogy minél nagyobb területeket lehessen bevonni a mezőgazdasági termelésbe. Fokrendszereket alakítottak ki, melynek segítségével a csatornák útján- nagy területeket lehetett bevonni a folyók áradásába. Siófok neve őrzi is az ártéri gazdálkodás a formáját, mely lehetővé tette- a folyamatos előntés és apadás megteremtését. A vízjogi szabályozás első korszaka tehát, egészen a XVIII. Század végéig, az árvizek elhárításával, a vizek lecsapolásával és hasznosításával, az öntözéssel volt kapcsolatos. A technológiai irányzat megjelenése a vízjogban A XIX. század elejétől indult a technológiai irányzatú vízgazdálkodás, mivel ez időszakban a mezőgazdasági termelés mellett folyamatosan jelentek meg az egyes gazdálkodási szakmai területek ( ágazatok) és a kialakultak az állandó jellegű kisebb-nagyobb települések is. Ezekkel együtt nőtt, bővült, változott a vízgazdálkodási feladatok köre és ezzel szorosan összefüggésben alakult, változott a vízjog is. Az első ivóvíz- és csatornarendszerek létrehozása és az azokra vonatkozó jogszabályok kiadása Budapest fővároshoz köthetőek. Az 1790-es éveket megelőző időkből csatorna alig maradt fenn, az első víz,- valamint csatornaművek között épültek.

13 13 A központi vízművek vízszolgáltatását, a víz használatát, az elfogyasztott víz ellenértékének megtérítését kormányhatóságilag jóváhagyott szabályrendeletek határozták meg. Az első csatornázási szabályrendelet 1847-ben jelent meg és egészen 197-ig hatályban volt. Kimondta, hogy köz- és magán vízcsatorna létezik, a közcsatorna megengedhetőségéről a Városi Tanács határozott. Annak megépítési költségeit a város, valamint a köztelkek tulajdonosai viselték. A magáncsatorna tulajdonosa egyben a köztelek tulajdonosa, aki köteles a magáncsatorna építési költségeit állni. Korszerűnek tűnik az évi XLI. Törvénycikk, mely lehetővé tette közhasználatra szolgáló vízvezeték, köztisztasági- és közegészségügyi célú csatornavezeték, továbbá közfürdők létesítése céljából a szigorúan védett magántulajdon kisajátítását is. Sajátos módon- ez időszakban- a fürdők, a gőzmalmok és az uszodák szabályozási, engedélyezési kérdései az iparhatóság eljárásába tartoztak. Ez időszakban már a vízjogi rendelkezések a vízellátásra, csatornázásra, valamint a vizek védelmére vonatkozó előírásokat is tartalmaztak. Az első törvény kiadását megelőző korszak vízjogi jellemzői Egészen 1885-ig az első vízjogról szóló generális szabályozás megalkotásáig összesen 85 db törvény született és mintegy 200db országos rendelet került kiadásra. E szabályozások közös jellemzője, hogy egyaránt a magánvizek jogi elvét érvényesítették. Legjelentősebb törvényalkotásaink ez időszakban a vizekről és csatornákról, a vízszabályozási társulatokról, a belvizek elvezetése körüli eljárásokról, továbbá a folyókból és kezelésből nyert vizek megjavításáról szóltak. A korai szabályozás és a vízjogi eljárásokra természetes módon, történelmi okok folytán az osztrák polgári törvény és az egyéb osztrák jogszabályok gyakoroltak lényeges hatást, már az 1800-as évek közepétől. Az osztrák vízjogi szabályozás a tulajdonjog szempontjából kétféle vizet ismert, ami hajózható és tutajozható és ami nem alkalmas e célokra. Az előbbi esetben a víz, meder és a part állami tulajdon, a második esetben pedig magánvagyon. Az első hazai vízjogi törvény megalkotása idejében tehát már a középkori magánvíz jogi elve kezdett hátérbe szorulni és az osztrák német, valamint francia minta alapján a vizek köztulajdoni jellege dominált. E szerint minden hajózható és tutajozható víz az állami közvagyona, kétség esetében a törvény a közfolyókat és a vizeket tételesen megjelöli. Magántulajdont képeznek a birtok területén összegyűlt eső- és hóvizek, a birtokon fakadó és napfényre törő források mindaddig, amíg a birtok határát el nem hagyják, a birtok szélét érintő, de nem hajózható, tutajozható folyó vagy patak, a források és a légcsapadékokból támadt tavak, ( ha a birtoktól vannak körülvéve ), továbbá az államtól nyert jognál fogva a közfolyó vagy csatorna, árok a megszabott időre.

14 14 A magántulajdont képező folyók és patakok esetében a tulajdoni arány a partbirtokosok között a part hossza határozta meg. A vízjogról szóló 1885.évi XXIII. Törvénycikk A vízjogról szóló és Európa számára is példaértékű törvény alkotói olyan törvény létrehozását tűzték ki célul, mely megfelel az akkori kor igényeinek és választ ad a felmerült valamennyi vízzel kapcsolatos probléma kezelésére. A törvényjavaslatot előterjesztő képviselő expozéjában azt adta elő, hogy az január 1. előtt kiadott törvények és rendeletek nem alkalmasak a vízi kérdések eldöntésében. A törvényalkotáshoz hiányoznak a jogelvek, illetően a magánvíz jogi elve helyett- az újabb európai irányhoz igazodva- a vizek köztulajdoni jellegét kell erősíteni. Az előző jogelvnek megfelelően szabályozta a felszíni és felszín alatti vizek tulajdonjogát az évi XXIII. Törvénycikk, amikor is meghatározta az állami tulajdon ( közvizek ) és a magántulajdon körébe (magánvizek) tartozó vizek, vízi létesítmények kategóriáit. A törvény nem differenciál felszíni és a felszín alatti vizek között, de nyilvánvalóan a felszín alatti vizeket ( ártézi kút, galéria, fúrások) magánvíznek tekinti. A törvény alapvető rendelkezése, mely a vízmunkák elvégzését hatósági engedélyhez kötötte és a hatóság műszaki szakértőjeként a kultúrmérnöki hivatalokat jelölte meg. A kultúrmérnöki hivatalok a törvény hatálybalépésétől az összes állami vízimunka engedélyezésével közreműködtek. A vízközművek tulajdonosai kötelesek voltak a törvény alapján kártérítést fizetni, ha a víz folyásában olyan változások következtek be, amelyek károsak voltak. A tulajdonos felelt azért is, ha a meghatározottnál magasabb vagy alacsonyabb vízszintet tartott. Az átereszek és hidak tulajdonosainak volt feladata a vizet természetes lefolyásának biztosítása, akinek területén vízmosások képződtek, köteles voltak végrehajtani a hatóság által elrendelt munkálatokat. A törvény IV. fejezete részletesen szabályozta a vízi társulatok feladatait és működését. Eszerint a társulat vízrendezésre és vízhasználatra működhet. A vízrendelkező társulatok végzik a vízszabályozást és az ármentesítést. A vízhasználatra alapított társulatok feladata a lecsapolás és öntözés volt, A törvény szabályozásának döntő része a vizek kártételeinek elhárítására irányult, érvényesítette az állami beavatkozás elvét, de szigorúan szem előtt tartotta a magánérdekeket. Abból az elvből indult ki, hogy a víz szükségletet kielégítő mértékben rendelkezésre áll és a vele közvetlen természeti kapcsolatban lévő ingatlan szükségleteinek kielégítésére szolgál. A jog szerepe elsősorban az volt, hogy a korábban szerzett birtokosok és használók érdekeit védje, ugyanakkor a közöttük felmerült érdekellentéteket rendezze. A törvény egyes előírásai egészen 1965.július 1-ig hatályban voltak.

15 15 A vízjogi fejlődés következő korszaka, egészen 1964-ig A jogfejlődés következő állomása az 1913-as év, amikor a vizek mennyiségi védelme terén olyan új szabályozás jelent meg, mely egyben kiegészítette a vízjogról szóló alaptörvényt. Ezt alacsonyabb szinten, de további olyan jogszabályok kiadása követte, melyek a vizek tisztításának biztosítása érdekében tartalmaztak rendelkezéseket. Jellemzője ezen jogszabályoknak az alapvető közegészségügyi cél volt. A vízjog további fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű volt Sajó Elemér által meghirdetett vízügyi politika, mely már akkoriban magába foglalta az árvízvédelem, a vízrendezés, a mezőgazdasággal kapcsolatos vízügyi feladatok a vízerőhasznosítás, a vízellátás és a csatornázás feladat. A műszaki szabályozásokat ez időszaktól egyre sűrűbben váltotta fel a vízimunkákra, vízilétesítményekre vonatkozó gazdasági-pénzügyi jellegű szabályozás, azaz a főként nagy beruházások esetén sorra jelentek meg azok finanszírozási szabályai, az állami kölcsönök folyósítására, sőt az állam esetenkénti költségviselése. ( 1892-ben a XXXII. Törvénycikk úgy rendelkezett például az al-dunai Vaskapu zuhatagon épülő csatorna létesítményéről, hogy a költségeket az államkincstári készletből kell biztosítani, de csupán előlegként.) A vízhasznosítási és vízkárelhárítási munkákra vonatkozó jogi szabályozás ez időszakbanrendkívül gazdagnak és sokrétűnek mondható, melynek alapvető oka fenti tevékenységek társadalom egészére kiterjedő alapvető fontosságában és jelentőségében található. Ez időszak ivóvízellátásának jogi fejlődésére a legnagyobb hatást az Országos Ivóvíz ellátási Nagygyűlés gyakorolta, megy összehívásának az volt a célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét egészséges ivóvízellátás megteremtésének fontosságára. ( Az 1900-as éves első felében az ásott kutak háromnegyed részének a vize ártalmas volt az egészségre.) A második világháborút közvetlenül követő időszakban a jogi szabályozás érthető módon nem a szakmai szabályok, hanem az alapjogintézmények átalakításával, megteremtésével, újraszabályozásával foglalkozott. A vízügyről szóló IV. törvény A második vízügyi alaptörvény ( IV. tv. ) július 1-én lépett hatályba. A törvény rendelkezéseinek alapja a megváltozott és szinte kizárólagosságot élvező állami tulajdonviszonyok, közfeladatok ellátásáért való kizárólagos állami felelősség, az állam korlátlan gondoskodási kötelezettsége és mindezek alapján az állami közvetlen beavatkozást is jelentő végrehajtó- rendelkező tevékenysége. A vízügyről szóló évi IV. törvény és annak egységes végrehajtási rendelete a 32/1964. ( XII.13.) Korm. Rendelet december 13-án került kihirdetésre, a rendelkezéseik július 1-én léptek hatályba. A törvény szövegének lényegi módosítására tulajdonképpen csak két ízben a kormányzati munka megosztás változására ; nevezetesen a környezetvédelmi és

16 16 vízügyi feladatok megosztására figyelemmel 1990-ben, illetőleg a vízközművekkel kapcsolatos megváltozott önkormányzati feladatok miatt került sor. A generális végrehajtási rendelete- melynek egyes részei még az alapul szolgáló törvényt is túlélték átlag 3 évenként kerül módosításra, kiegészítésre, jobbításra. A vízügyről szóló törvény és az azzal egységet képező végrehajtási rendelet 30 évig tartó működését hatályban tarthatóságát első sorban az indokolja, hogy a jogszabályok a társadalmi- gazdasági változásokra kevésbé érzékeny műszaki szabályokat tartalmazza, amellett a törvény keret jellegű, egyes rendelkezései pedig- a törvénykezés idejét nézvemindenképpen előremutató jellegűek voltak. ( lsd. külön törvényi fejezet a vizek mennyiségi és minőségi védelméről.) A törvényalkotók már akkor felismerték, hogy a víz nem áll korlátlan mértékben rendelkezésre, ezért azzal gazdálkodni szükséges. A víz nem a vele közvetlen természeti kapcsolatban állók igényeinek kielégítését szolgálja, hanem az egész társadalomét. Ennek érdekében a vizekbe való beavatkozás, elsősorban a vízjogi engedélyezés eszközeinek széles körét vezette be a törvény és a végrehajtási rendelet. Szervezeti Felépítés Vízügyi szakigazgatás Fogalma: ( évi IV. tv. és az évi LVII.tv. ) Jogi lexikon: - vízgazdálkodásról való gondoskodás - vízügyi hatósági jogkör gyakorlása - vízi munkák és vízilétesítmények tervezésének, kivitelezésének és üzemeltetésének szabályozása, szakirányítása és ellenőrzése A vízügyi igazgatás fejlődése 1.) Intézmények 1953-ig 2.) OVF és szervei 3.) ) Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 5.) kormányzati Munkarend változás 6.) szervezeti reform 7.) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ( ) 8.) Vidékfejlesztési Minisztérium (2010.-)

17 17 A vízügyi szakigazgatás feladatrendszere - Állami - közhatalmi feladatok (adatgyűjtés, szabályozás) - tulajdonosi feladatok - Települési önkormányzati - közhatalmi feladatok - tulajdonosi feladatok - Területi Vízgazdálkodási Tanácsok, Regionális Vízgazdálkodási Tanács, Országos Vízgazdálkodási Tanács: véleményez (tervek, pályázatok) - értékel ( megvalósítási tanulmány, kárelhárítási terv) - javaslatot tesz (szabályozási problémára) Állami vízügyi igazgatási szervezet A vízügyi szakigazgatás szervezet rendszere - kormány - ágazati minisztérium ( Vidékfejlesztési Minisztérium ) - Vízügyi Környezetvédelmi Központi Igazgatóság ( volt OVH, OVF, OKTVF ) - Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség ( hatóság) - 10 db Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ( regionális hatóság ) - 12 db Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Fejlesztési Igazgatóság - 9 db Nemzeti Park Igazgatóság ( 10 db Nemzeti Park ) Települési önkormányzati igazgatási szervezet - képviselőtestület - polgármester - jegyző A vízügyi igazgatás egyéb szervei - Területi Regionális és Országos Vízgazdálkodási Tanács - VITUKI Kht. - ABKSZ Kht - 5 db regionális vízmű - vízközmű társulatok - vízgazdálkodási társulatok

18 18 A vízügyi igazgatási szervezet történeti alakulása A vízügyi igazgatás első állandó szervezeteként a Kamara, majd a Helytartótanács jött létre; a kettő integrációjaként pedig a II. József által 1785-ben megalakított Helytartóság. A Helytartóság alá rendelt Hajózási Igazgatóság hat területi szervvel és mérnöki karral működött. Amikor a Hajózási Igazgatóság kiegészült az Építészeti Főigazgatósággal, tulajdonképpen megteremtődött az egységes műszaki igazgatás. Feladatai a hajózás, a vízszabályozás, az építészet, az út- és a hídépítés voltak. E struktúra többször módosult, a jelentkező új feladat függvényében változott ben Kvassay Jenő megszervezi a kultúrmérnöki hivatalok rendszerét, a hivatalok száma 19-től utóbb 6-ra csökken. A vízügyi igazgatás egységesítésére való törekvés az 1930-as években jelentkezett. Sajó Elemér által meghirdetett vízügyi politika már akkoriban magában foglalta az árvízvédelem, a vízrendezés, a mezőgazdasággal kapcsolatos vízügyi feladatok, a vízerőhasznosítás, a vízellátás és a csatornázás feladatát. A vízügyi feladatkörök összefogására 1948-ban került sor, amikor is a Földművelésügyi Minisztérium irányítása alatt létrejött az Országos Vízgazdálkodási Hivatal. Az OVH még 1948-ban létrehozta területi szerveit, önálló, jogi személyekként és államigazgatási hatóságként. Az ezt követő néhány évben az épp megalakult vízügyi igazgatás szétesett, majd az 160/1953. (IX.30.) MT határozattal újraszervezésre került. A kormányhatározat kimondta, hogy a vízügyi igazgatás valamennyi feladata ellátását a Kormány közvetlen alárendeltségben működő Országos Vízügyi Főigazgatóság (1969-től Országos Vízügyi Hivatal, 1990-től Országos Vízügyi Főigazgatóság) és az általa ig létrehozott- 12 területi vízügyi igazgatóság végzi. Ezzel az intézkedéssel egységes, a mai rendszer alapját is képező vízügyi államigazgatási szervezetalakult. Az 1953 és az 1987 közötti időszakban a vízügyi ágazat a Kormány közvetlen irányításával, élén államtitkárral működött ben került sor a két országos hatáskörű szerv, az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal integrációjára, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Minisztériumként. A kormányzati munkamegosztás évi újabb változása során létrehozták a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot, illetőleg a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot. A szervezeti változtatással egyidejűleg változott a feladatrendszer is, mégpedig oly módon, hogy az addig egységes vízügyi feladatkör is megbontásra került. A vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmével összefüggő szabályozási és ellenőrzési feladatok a KTM-be kerültek, ezzel együtt a vízügyi igazgatási szervezet feladatai ellátásához szükséges eszközök, berendezések is megosztásra kerültek. A KHVM minisztere még 1990-ben rendeletet alkotott a vízügyi szolgálatról (4/1990.(X.24.) KHVM rendelet), melyben meghatározta az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a 12 vízügyi igazgatóság feladat- és hatáskörét.

19 19 Jól mutatja az évi szabályozás alapvető célját a rendelet melléklete; ez ugyanis nem a rendelethez, hanem általánosságban valamennyi vízügyi jogszabályhoz kapcsolódóan, tételes hatásköri listát ad abból a célból,hogy a szétválasztott környezetvédelmi és vízügyi igazgatási szervek vízgazdálkodási feladatai ( ezen belül hatáskörei) egyértelműen meghatározásra kerüljenek. Az utóbbi évek jogszabályi változásai következtében- figyelemmel a központi közigazgatási szervek jogállásáról rendelkező kormányhatározatokra is, a vízügyi szolgálatról szóló miniszteri rendelet szabályozása korszerűtlenné vált. A miniszteri rendelet január 1-től váltotta fel az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat- és hatásköréről szóló 234/1996. (XI.26) Korm. rendelet. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 151/1994. (XI.17.) Korm. rendelet rögzítette a miniszter vízügyi igazgatással kapcsolatos irányítási, felügyeleti és ellenőrzési jogosítványait. E kormányrendelet módosítására két ízben került sor; 1995-ben a 142/1995. ( XI.30.) Korm. rendelettel, továbbá az ezt követő évben a 193/1996. ( XII.19.) Kormány rendelet szabályozásával. Jelenleg a 347/2006. (XII.23.) Korm. rend.: a Környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szervezetet a vidékfejlesztési miniszter irányítja a környezetügyért felelős államtitkár útján. A vízügyi jogi norma fogalma, tartalma, sajátosságai. A jogkövetés és a jogérvényesítés. A vízgazdálkodás érvényesülésének, azaz hatályosulása biztosításának eszköze a jog. A jog alapvetően magatartásszabályok összessége. A tételes jog az állam akarataként jelenik meg. E jogot az állam bocsátja ki, az állam fűz hozzá szankciót, és ugyancsak az állam kényszeríti ki az abban foglaltak teljesítését. A jogi norma általában magatartásszabályt jelent. A jogi normák egy-egy meghatározott csoportja ad egy jogszabályt. A társadalomban azonban mint magatartásszabály nemcsak a jog létezik, mint társadalmi norma jelen van az erkölcs, a vallás, az illem, a szokás is. Ezekhez az állam kötelező erőt és kikényszerítési lehetőséget azonban nem fűz. A társadalmi normák és a jogi normák között állandó a kölcsönhatás, sokszor az egymás közötti átfedés is. A jogi norma s így a vízügyi és a környezetvédelmi norma is valamely magatartásra vonatkozó rendelkezést jelent. Kiadásával a cél, hogy létrejöjjön, vagy épp ellenkezőleg ne jöjjön létre valamely magatartás.

20 20 A jogi norma szerkezet tartalmazza a magatartás körülményeit, feltételeit ( hipotézis), azt a kitételt, hogy a norma címzettjének milyen magatartást kell (nem kell) tanúsítania (diszpozíció), továbbá a magatartás jogkövetkezményét ( joghatás ). Ez a szerkezet a környezeti és vízügyi jogi normák esetében nem mindenhol jelenik meg, ugyanis, ahol a magatartásszabály egyértelműen tiltó jellegű, nincs külön hipotézis, csak diszpozíció és joghatás. ( Aki a vizet szennyezi: szennyvízbírság megfizetésére köteles, vagy aki a közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást igénybe veszi: díjat fizet.) A vízügyi jogi norma formai sajátossága, hogy általában új társadalmi viszonyokat keletkeztet, azaz olyan magatartásszabályok kialakítására irányul, amelyek spontán módon nem, vagy nem kellő gyakorisággal jönnének létre. Mivel a jogi norma kimondja, hogy minden vízi létesítmény és vízhasználat megkezdése előtt vízjogi engedélyt kell kérni, ezáltal létrejön a vízügyi igazgatási szervezet és az ügyfél közötti jogviszony. A vízügyi és környezetvédelmi jogi norma a joghatása szempontjából többféle, esetenként súlyos hátrányokkal is járó lehet. Ilyen a megszerzett jogoktól való megfosztás ( vízjogi ás a környezetvédelmi engedély visszavonása ), a jogok korlátozása ( a korábbi engedély módosítása, meghatározott tevékenységtől való eltiltás ), vagy vagyoni jellegű szankció alkalmazása ( fennmaradási engedély megadása esetén bírság fizetése ). A vízügyi jogi norma tartalmát tekintve a vízgazdálkodás eszköze, a vízgazdálkodási célok érvényesítésének és érvényesülésének körülményeit, feltételeit fogalmazza meg és juttatja általános és követendő cselekvési normaként, kötelező magatartásként érvényre. A jog szerepe, hogy szabályozó funkciója folytán megteremtse a vízgazdálkodási tevékenységek megvalósítását és megvalósításának feltételeit. Két alapvető fajtája van: egyik a vízgazdálkodási tevékenységek konkrét szabályozása, másik ugyanilyen fontossággal- a vízgazdálkodási tevékenység megvalósítási kereteinek, körülményeinek, feltételeinek a megteremtése. Az általános érvényű és kötelező jogi normák kibocsátása még önmagában nem vezet a kitűzött állami feladatok és célok megvalósításához. A jogi normában foglaltak szükséges érvényesülésének két módja van: az önkéntes jogkövetés és a hatóságok jogalkalmazói tevékenysége során történő teljesülés. A vizes jogszabályok megjelenési formái A jogforrás fogalma anyagi és alaki értelemben meghatározása - jogforrás: nem ad választ, hogy melyik nem, milyen jogszabályi formában törvényi rendeleti - anyagi: a jogszabály alkotói - alaki: a jogszabály megjelenési formája

A vízügyi jogi norma fogalma, tartalma, sajátosságai. A jogkövetés és a jogérvényesítés.

A vízügyi jogi norma fogalma, tartalma, sajátosságai. A jogkövetés és a jogérvényesítés. A vízügyi jogi norma fogalma, tartalma, sajátosságai. A jogkövetés és a jogérvényesítés. A vízgazdálkodás érvényesülésének, azaz hatályosulása biztosításának eszköze a jog. A jog alapvetően magatartásszabályok

Részletesebben

Vízügyi igazgatás története

Vízügyi igazgatás története Vízügyi igazgatás története Emberi beavatkozás fázisai Eseti beavatkozás Tervezett felmérés / építkezés Természet adta korlátokhoz való igazodás Állam feladatai: Jogalkotás, jogalkalmazás Tárgyiasult feladatok

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh. ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04. Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

A vízügyi hatósági jogalkalmazás, a jogalkalmazás fogalma

A vízügyi hatósági jogalkalmazás, a jogalkalmazás fogalma A vízügyi hatósági jogalkalmazás, a jogalkalmazás fogalma A jogalkalmazás legáltalánosabb értelemben az absztrakt jogi rendelkezések egyes, konkrét esetekben történő hatályosulását jelenti: Tekintettel

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Továbbképzéshez kötött szakértői jogosultságok változása. Parragh Dénes Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat

Továbbképzéshez kötött szakértői jogosultságok változása. Parragh Dénes Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat Továbbképzéshez kötött szakértői jogosultságok változása Parragh Dénes Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat Építésüggyel összefüggő tervezés-szakértés 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Ihász Norbert tű. főhadnagy tűzvédelmi mérnök Tűzoltósági Főfelügyelőség

Részletesebben

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

A vizek és vízilétesítmények tulajdona

A vizek és vízilétesítmények tulajdona A vizek és vízilétesítmények tulajdona A Vgtv. megszüntette a vizek kizárólagos állami tulajdonát. A Vgtv. III. fejezete A tulajdonra és a tulajdon működtetésére vonatkozó rendelkezések -et tartalmazza.

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza] Országgyűlés Hivatala ;~,~:~~, : ~ X10,(3 2 11 FEER 21. 2013. évi... törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5145. számú törvényjavaslat az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest,

Részletesebben

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. január 08. Dr. Pavlek Tünde sk.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

A Projekt Igazgatóságon alkalmazott rendeletek és jogszabályok

A Projekt Igazgatóságon alkalmazott rendeletek és jogszabályok A Projekt Igazgatóságon alkalmazott ek és jogszabályok SOR- SZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. NYILV. SZÁM MEGNEVEZÉS FELLELHETŐSÉG 1959. évi IV. törvény 1988. évi I. törvény 1992. évi XXXVIII.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete

A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete Láng István Vízkárelhárítási főosztályvezető A Tisza-völgy vízkárelhárítási helyzete rossz Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott helyzet Klimaváltozás kitettség Alulértékelt

Részletesebben

Vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok (Főbb változások 2008-tól)

Vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok (Főbb változások 2008-tól) Vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok (Főbb változások 2008-tól) - Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény I. Fejezete egyes jogforrások

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete /2013.(..) önkormányzati rendelete a kiadások készpénzben történő teljesítésének eseteiről Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatala >>>1145 Budapest, Pétervárad utca 2. SZMSZ BUDAPEST FŐVÁROS XIV. KERÜLET ZUGLÓ ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA Városépítési Osztály

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. szeptember 15-i ülésére Tárgy: A környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról szóló 33/2012.(XII.18.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

2. (1) Az Ör. 2. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a következő f) ponttal egészül ki:

2. (1) Az Ör. 2. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a következő f) ponttal egészül ki: Gecse Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(III..) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 3/2011.(I.28.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére A közútkezelői hatáskörök átruházásáról A 2012. évi XCIII. Törvény megszüntette a jegyző közútkezelői hatáskörét

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosítása

Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosítása 2. NAPIREND Ügyiratszám: 14/539-2/2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 8-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról (egységes szerkezetben a 9/1996.(III.25.), 16/1998.(VI.15.), 24/2010.(X.14.), 26/2011.(V.26.), 18/2013.(III.28.)

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 117/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter

Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 158. szám 38943 9. (1) A vízügyi igazgatás vízrajzi tevékenységébõl származó hiteles adatokat a központi és területi vízrajzi adattárak (a továbbiakban: Adattárak) szolgáltatják.

Részletesebben

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) A 2013. évi L. törvény hatálya alá tartozó elektronikus

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁS A BALATONON

VAGYONGAZDÁLKODÁS A BALATONON Útvesztők a vagyongazdálkodásban VAGYONGAZDÁLKODÁS A BALATONON Nemzeti Közlekedési Napok 2014 Siófok, 2014. október 28-30. A Balaton Közép-Európa legnagyobb sekélyvízű természetes tava közel 80 km hosszú

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. március 6-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FOGYSZTÓI TÁJÉKOZTATÓ 2009. október 1-jétől

ÁLTALÁNOS FOGYSZTÓI TÁJÉKOZTATÓ 2009. október 1-jétől ÁLTALÁNOS FOGYSZTÓI TÁJÉKOZTATÓ 2009. október 1-jétől Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy 2009. október 1-jétől a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók megfelelő minőségű tájékoztatását (tájékoztatás

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Amiről a félévben szó lesz... Közigazgatási jog I-II kapcsolódás Közig. I. Közigazgatás

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. január 29-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/151-2/2014. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet. a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet. a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról A Kormány a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. 2. pontjában, a 15. tekintetében a közigazgatási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 28-i ülésére Tárgy: A kiadások készpénzben történő teljesítéseinek szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotása

Részletesebben

Környezetvédelmi tárgyú ügyek

Környezetvédelmi tárgyú ügyek Önkormányzat/Közérdekű adatok/ii/4. menüpontba Környezetvédelmi tárgyú ügyek Zajvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Berente Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. augusztus 26-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Berente Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. augusztus 26-ai ülésére ELŐTERJESZTÉS Berente Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. augusztus 26-ai ülésére Tárgy: Talajterhelési díjról szóló önkormányzati rendelet Előadó: Polgármester Előkészítő: Aljegyző Előzetes

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012. (V.2.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK. Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK. Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei Ügyintézési határidő: engedélyezési eljárási típusoktól függően változó, de nem számítanak bele a közigazgatási hatósági eljárás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÖNTÖZÉSI ÉS ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK MEGYÉNKBEN CIVAQUA PROGRAM 41.lecke ASZÁLY

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok által kért igazgatási szolgáltatási díjak és illetékek Másodfokú eljárásban

Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok által kért igazgatási szolgáltatási díjak és illetékek Másodfokú eljárásban Első fokú Mezőgazdasági Szakigazgatási (talajvédelem, élelmiszerlánc felügyelet, vadászat, halászat, erdészet) Erdészeti hatóság Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról

Részletesebben

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft)

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft) 16564 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 95. szám A Kormány 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

2015. évi VII. törvény

2015. évi VII. törvény 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvény Q) cikkében

Részletesebben

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110.

Részletesebben

Elõzetes kockázatbecslés

Elõzetes kockázatbecslés M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 78. szám 16999 A Kormány 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletébõl eredõ kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben