A mérnöki tevékenység és a jogi környezet
|
|
- Dénes Orsós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A mérnöki tevékenység és a jogi környezet A társadalom minden területét a személyek egymás közti és az intézményekkel való kapcsolatát, egymáshoz való viszonyát szabályok határozzák meg. Ezek legfontosabb kérdésköreit törvények szabályozzák, az egyes részletek gyakorlati végrehajtásáról törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletek és miniszteri rendeletek intézkednek. A mérnöki tevékenységekre is érvényes általános, minden tevékenységre, kapcsolati rendszerre vonatkozó szabályokon túlmenően a vizekkel kapcsolatos mindenféle tevékenységet, beavatkozást, már az előkészítés, a szándék esetén is önálló speciális szabályok rendeznek, melynek a közösségi érdekek védelme érdekében van indokoltsága. A mérnöki tevékenységek minden esetben valamilyen meghatározott cél érdekében történnek. A megvalósítási folyamatban az elkészített, kísérleti termék, prototípus részletes vizsgálata, elemzése után kezdődhet meg a termék, gyártmány, vagy eljárás rendszerbe állítása, alkalmazása, forgalmazása. Az előre meghatározott megvalósítandó cél teljesülésének ellenőrzése mellett a vizsgálatok során eredetileg elhatározott mellékhatások, másodlagos eredmények, következmények is jelentkeznek, jelentkezhetnek. Mindezek mérlegelése alapján lehet az elgondolt mérnöki tevékenység megvalósításáról, a termék-gyártmány bevezetéséről, stb. dönteni. A természeti környezetbe történő beavatkozások, ezek között is a vizekkel kapcsolatos tevékenységek azonban minden esetben prototípusnak tekinthetők. A vizekkel kapcsolatos minden fajta tevékenység a megvalósítani szándékozott cél elérése mellett, a tényleges beavatkozás helyétől időben és térben jelentősen eltérő, a beavatkozó céljait nem befolyásoló hatásokat is eredményezhet, mások érdekeit, körülményeit jelentősen befolyásolhatja. A vizekkel kapcsolatos mérnöki tevékenység térben és időben jelentősen elhúzódóan jelentkező hatásai indokolják, hogy ezen tevékenység végzése feltételekhez, un. Jogosultsághoz kötötten valósítható meg, mely az előírt iskolai végzettség mellett meghatározott igazolt gyakorlatot követel meg. A vizekkel kapcsolatos valamennyi tevékenység során alapvető szempont a környezeti állapot megőrzése, a jó vízminőség állapot biztosítása és annak figyelembe vétele, hogy a közösségi vízhasználati igények és mások korábban szerzett jogai a vízhasználatot illetően ne sérüljenek. Mindezek alapján valamely tevékenység engedélyezése ellenőrzése a törvény által erre jogosított hatóság jogköre. A vizekkel kapcsolatos viták, érdeksérelmek a középkori okleveleinkben is fellelhetők, amikor a vizek használatát érintő kérdésekről rendelkeznek. A régi döntvénytár és a CORPUS JURIS HUNGARICI a vizek használatával és a vízi munkálatokkal kapcsolatos jogi kérdések szabályozásával már a XIV. század óta foglalkozott.
2 2 A XVI-XVIII.században alkalomszerűen hoztak intézkedéseket és a szükségesnek bizonyult vízi munkálatokkal kapcsolatban. Werbőczi Istvánnak a Nemes Magyarország Szokásjogának Hármaskönyvében találkozunk a vízjogi elvek legrégebbi megfogalmazott nyomaira, I.r. 24.cz. 8 -ában a nemesi birtok tartozékai között felsorolja: a vizek, folyók, halászat, halastavak, vízfolyások, malmok és ezek helyeit I.r.87. cz. értekezik a folyóvizek ereje által elszakított földekről, sőt rögzíti a mederváltozásokkal, árvízvédelmi töltésekkel, malomgátakkal kapcsolatos birtokjogi kérdések között, hogy a közcélú vízi munkálatok érdekében a magántulajdon bizonyos korlátozása is szükséges és elismert. A honfoglaló magyarság egy kultúrtájban keresett és talált hazát magának, ez elsősorban a mai Dunántúlra igaz, az ókori Pannónia területén, ahol a római civilizáció és a hozzá tartozóan a műszaki kultúra- alakította a környezet az akkori társadalom és gazdaság igényeihez. A településeken vízművek, csatornák kerültek kiépítésre, gazdaságaikat öntözték. A rómaiak építették között Galerius császár parancsára a Balaton vízszintjét szabályozó Sió- csatornát, mely a XVI.század végéig üzemben volt. Az alkalomszerű, eseti vízügyi szabályozások területén a változás 1686 után történt. Az akkor kialakuló differenciálódott civil igazgatással együtt, a török hódoltság utáni újjáépítés időszakában kapott polgári értelmet a vízügyi igazgatás. A szakigazgatás központi szerve a Budai Kamara volt, ezt követték a Kerületi tiszttartóságok ( kamarák, majd igazgatóságok ). Ezeknél az intézményeknél már megtaláljuk a hajózási, folyamszabályozási ügyek szakmai előadói is. Az első közcélú vízi munkálatokkal kapcsolatos központi-királyi kamara- és megyei területi feladatokat Mária Terézia évi II. dekrétuma rögzítette. Ebben utasította a területi kamarákat a hajózható folyók medrének tisztítására, karbantartására, a malomgátak felülvizsgálatára. Ezen feladatok végrehajtása során fejlődött önálló szervezetté a kamarai folyammérnökök osztálya. A II. József által létrehozott Helyhatóság keretében alakult meg a Hajózási és építészeti osztály, mely idők során szervezeti formájában többször módosulva egészen 1867-ig fennmaradt, a modern magyar miniszteriális struktúra megalkotásáig. Ebben a szervezeti keretben működött az a vízügyi-műszaki kar, amelyik az állami vízi munkákat felmérte, megtervezte, a kivitelezést irányította. Már a XVIII.- XIX.század fordulóján megjelent a helyi jelentőségű közcélú vízi létesítmény fogalma és a Ferencz-csatorna építésével kapcsolatban a megvalósítására és üzemeltetésére szolgáló sajátos szervezet: - a vízi társulat. A társulatok egyre nagyobb műszaki tervek megvalósítására szerveződtek, 1846.januárjában alakult meg a Tiszavölgyi Társulat gróf Széchenyi István munkája nyomán.
3 3 Mérnöki gondolkodásmód: - ennek birtokosa a feladatot átlátja, figyelembe veszi az összefüggéseket, felismeri a lényeges motívumokat, ezeket el tudja különíteni a lényegtelenektől, és eközben meghatározza a prioritásokat. - végig tudja vinni a folyamatot (készség, képesség, tudás) Mérnöki gondolkodás az okozatosság elvében gyökerezik: - minden jelenségnek eredeti okait keresi - szakmai meggyőződése mellett kiáll, és rendelkezik - kompromisszumkészséggel Jókai Mór -Fekete gyémántok (Berend Iván bányamérnök) - Vásárhelyi Pál - Mosonyi Emil - Clark Ádám - Természettudományos gondolkodás a magyar mérnökök egyik erénye. Társadalmi együttélés optimális formái és ebben a mérnök helye: - tudás alapú társadalom, - globalizáció, - informális társadalom A tudás nem elég a sikerhez. Kreativitás kell! Az un. Kreatív társadalom kiépítése. Ismét 3T. (Ságváry- Dessewfy): Tehetség, Technológia, Tolerancia (Aczél György 3T : Támogat, tűr, tilt Felelősség a jövő generációjáért. Mérnöki Kamara: a mérnöki tevékenységek jogszerűségének biztosítása és a szakmai színvonal javítása az EU-ban a Kreativitás és az innováció éve; mottója: Álmodj, alkoss, újíts! Emlékeztetőül: Hass, alkoss, gyarapíts, s a hon fényre derül! (Kölcsey Ferenc) A mérnöki gondolkodás fejlődése Követelmények időbeli változása egy gép/autó életében Kezdetben: működjön (homo mechanicus) Később jó hatásfokkal működjön (homo technicus) eladható legyen (homo economus) Jelenleg: kímélje a környezetet (homo ecologus)
4 4 Hazánknak környezetvédelmi projektekre a következő 7 évben 2300 milliárd forint juthat, amelyet további 1200 milliárd forintnyi közvetetten környezeti hasznú támogatás egészíthet ki. / Megjegyzés: 600 milliárd euró az éves adminisztrációs költsége az Unióban a gazdálkodó szervezeteknek.) Az egyes környezetei elemek jogi szabályozásának alakulásáról. 1.) Víz Az EU 2015-ig jó állapotba helyezi Európa vizeit, különös tekintettel a vízi élet feltételeire. Az EK vízügyi politikáját a Víz Keretirány (VKI) tartalmazza. (2000/60/EK) Március 22. A Víz világnapja: Magyarország néhány vízgazdálkodási adata: négyzetkilométeres Duna- medence, - vízgyűjtő-gazdálkodás terv, országos, 4 db regionális, Duna, Dráva, Tisza, Balaton; 42db kisebb tervezési egység / - vízkészlet 3 forrása : csapadék, felszín alatti víz, külföldről érkező vízfolyás ) - mérsékelt égöv: mm/ évi átlagos csapadék - az ivóvízbázis mintegy 2/3-a sérülékeny földtani környezetben van - éves átlagos utánpótlás 2 milliárd m 3 / év - az ország vízfolyásainak hossza: km (az egyenlítő 2,5 szerese) - az ország ¼-e a folyók árvizeinek szintje alatt fekszik - települések víziközmű ellátása /(kb.400 társaság), (túl elaprózott) - síkvidéki vízrendezés / belvízmentesítés m 2 - termálturizmus - határokon átnyúló hatások (alvízi ország, medence-jelleg) - klímaváltozás hatásaira való felkészülés - A víz egyszerre éltető és pusztító erő - Az összes természeti katasztrófa kárainak egyharmadát árvizek okozzák. - A XXI. Század elején másfél milliárd embernek nincs egészséges ivóvize. - Naponta 6000 gyerek hal meg olyan fertőzésektől, amelyekért a víz a felelős. És ezeket a problémákat egyetlen ország sem képes egyedül megoldani. Egyidejű feladat: - a hazai szervezet felépítése és a nemzetközi együttműködés kialakítása (vízgyűjtő gazdálkodás) A 70 évek eleje: egy főre jutó vízkészlet: m 3 ma 6000 m 3 A XX. Században a Föld népessége megháromszorozódott kétmilliárdról hatmilliárdra.
5 5 A modern világ két pillére - információs társadalom - környezettudatos gondolkodás - Túl sok hatósági ügy, sok párhuzamosság - A tiszta környezetben való jog, ún. szabadságjog, mint a verseny szabadsága. - Tisztább környezet, jobb életminőség. Nemzetközi folyók: Állam nemzeti - nemzetközi folyók = nemzetközi szabályok bécsi konvenció / szabad hajózás / Nemzetközi folyó, amely: hajózható, tengerbe ömlik, több állam számára lehetővé teszi a tenger megközelítését Belgrádi egyezmény (Duna-folyam) - un. Kétoldalú vízügyi egyezmények Tenger: összefüggő vízterület, bármely pontjáról elérhető a világtenger. ( nem tenger : Holt- tenger, Kaszpi-tó) 2.) Természetvédelem - általában a nemzetközi közjog szabályozza - XII. Táblás Törvény: actio de arboribus / Róma/ - Franciaország erdőtörvény - XIV. Lajos egész országra kiterjedő fakivágási tilalom - Csemegi kódex Jegesmedvék védelme - Bálnavadászat Ramsari- egyezmény: nemzetközi jelentőségű vadvizekről és az ott élő vízimadarakról - UNESCO- a világ természeti és kulturális örökségek védelméről Washington: vadon élő veszélyeztetett fajokkal való kereskedés tilalma - a tenger védelme - Vízszennyezés - Nemzeti parkok létesítése - Un. Vörös Köny 3.) Környezetvédelem - XIX.- XX. Századtól; általában nemzeti jogalkotás dominál - Babilon: a pásztort felelősségre vonták, ha a szaporulat kisebb volt, vagy kár keletkezett a nyájban, vagy ha az öntözőárkot elhanyagolta és ez kárt okozott, - Fővadak elfogása, elejtése csak engedéllyel az úrbéreseknek - Madárfogás fejedelmi regálé - USA /1960/ Clean Air Act / 1963/ Water Quality - Nixon / 1970 / - Országos Környezetpolitikai Törvény - UK : 1875: Public Health Act Stockholm
6 6 Környezetvédelmi fogalmak környezet környezetvédelem környezetjog környezetvédelmi jog 1972 Stockholm csővégi (And of pipe) problémák megoldásának szektorális kezelése 1492 Rió fenntartható fejlődés (itt még csak következmény) 2002 Johannesburg Szabályozás kialakulása: III. Körny vadászat, madarászat tilalma alap vízjog, természetvédelmi jog év. II. tv. az emberi környezet védelméről - üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja - környezeti hatásvizsgálat Környezetbarát jogrendszer Kvt preambulum, fogalmak, alapfogalmak
7 7 Közösségi jog tagállamokra nézve kötelező - Alapszerződésekből - Európai közösségek Bíróság joggyakorlatában fejlődik Nemzetközi jog közösségi jog Közösségi jog: A tagállamoktól ered, azon hatáskörök összessége, amelyet a tagállamok ruháztak át. Lisszaboni szerződés problémája - szuverenitás Alapvető jellemzői - a közösségi jog autonomiája, önállósága - elsőbbsége (szupramációja, primátusa) - közösségi jog keletkezésének az alapja, (átruházott hatáskörökön belül jár el), alkalmazása az elérendő cél érdekében - közvetlen alkalmazhatóság - közvetlen hatás (bíróságok előtt lehet hivatkozni rá) A környezetvédelem helye, szerepe Környezetvédelmi joganyag meglehetősen tagolt - részletesen szabályozott Kikre ró feladatot együttműködési jog kötelezettség terheli
8 8 A környezetvédelem, természetvédelem területére néhány rendelkezés: - 347/2006. (XII.23.) Korm. rend: a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, évi. XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya évi LIX. tv.: az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról Új feladatok, új elmélet a környezetvédelmi jogalkotásban: - Aarhusi egyezmény: információhoz jutás és a részvételhez és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés joga, - a biztonságpolitika részévé vált (környezet-egészségügy; vízbázisvédelem; környezetbiztonság), - környezettudatosság (életmód, felfogás) - klímaváltozás, - NÉS, - Mérés, monitoring, nemzetközi tevékenység, szabályozás, szolgáltatás - Fenntartható fejlődés: 3 pillér: - társadalom Zöld Szám: Sokáig azt hittük, hogy a környezeti problémák oka a nem megfelelő technológiák alkalmazása és a gondokat a technikai fejlődés megoldja. Nem így történt. A vízzel ésszel és szolidárisan kell gazdálkodni. A vízhez való jog általános és elidegeníthetetlen jog (hozzáférés, rendelkezésre állás). A víz nélkül az élet van veszélyben és ez már az emberi méltóság kérdése is. A víz mindig a köz javának számított. Változtatni kell az életfelfogáson, életformán. A víz misztikum is (megtisztulás, pl.: rituális fürdések a mohamedánoknál, az indusoknál a Gangeszban, keresztelés a kereszténységben, stb.) Cél lakható, biztonságos ország, megbízható, működő rendszerekkel. Ez új magatartást, értéken alapuló cselekvést igényel. Ez az új víz etika feladata. A természeti környezet megóvása nem más, mint közjó, vagyis az emberi méltóság védelme és előmozdítása évi LIII. törvény: a természet védelméről évi LIII. törvény: a környezet védelmének általános szabályairól - 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet: a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről - 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet: a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
9 évi XCIII. törvény: az illetékekről - 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról évi LVII. törvény: a vízgazdálkodásról évi CXLIV. törvény: a vízitársulatokról évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság Alkotmánya évi CXXX. törvény: a jogalkotásról évi CLXVIII. törvény: az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről - 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet: a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról évi CXL. törvény: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet: a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről évi LIX. törvény: az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról évi CXXXI. törvény: a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről Alkotmány 18. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Alkotmány évi XX. tv hoz fűzött indokolás -az állam elsődleges feladata a társadalmi élet létfeltételeinek megszervezése, -a társadalmi méretekben jelentkező szükségletek kielégítése jórészt állami feladat alapvető jogok és kötelezettségek. állami funkciók ^ szervező szabályozási
10 10 Alkotmány 70. /D a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészség. Épített és természetes környezet védelmével valósítja meg. Római szerződés Maastricht A környezeti politika a fenntartható fejlődés eleme Magas szintű környezetvédelem: közösségi cél Környezeti károk helyreállítása a keletkezés helyén Szennyező fizet-elv Megelőzés Elővigyázatosság Védelem magas szintje Közösségi feladat: 2. cikk környezetminőség magasfokú védelme és annak javítása, az életszínvonal az életminőség emelésével. A környezet jó minősége, a jólét elengedhetetlen feltétele A Ktv. megfelelő keretet teremt az alkotmányos jogok érvényesítéséhez oldal Környezetvédelmi jogszabály (Mi a hatályos magyar jog?) szigorú és aprólékos (9 év átlagos jogszabály elkészítése) 3 lista a hulladékokra (fogalom) Minél több előírást kreálunk, annál európaiabbak vagyunk. Koherencia zavarok Növekvő számú hatóság a meglévő jogszabályok végrehajtásának erősítése 600 milliárd euró/év ad. beszámoló, statisztika Rió Környezet és fejlődés Fenntartható fejlődés életminőség javítása Hazai jogrendszer, folyamatos felülvizsgálat 54-ből -5 + hatástanulmány 25 % A vízjog története, kialakulása és fejlődése. Szervezeti felépítése Korai vízjogi emlékek A vízjog társadalmi- gazdasági fejlődés rendkívül korai szakában jelent meg az egyes ókori civilizációkban, mivel már idejekorán felismerték a vízzel kapcsolatos tevékenységek súlyát és jelentőségét. A matematikai, csillagászati és építészeti előírások mellett megjelentek a vízre vonatkozó, vizekkel kapcsolatos rendelkezések is. Az első vízi munkák- ily módon a vizekre vonatkozó rendelkezések is- a vizek kártételei elleni védelemre és a vizek mezőgazdasági célú hasznosítására, a hasznosítás feltételeinek megteremtésére vonatkozóan.
11 11 Az első államszervezetek tulajdonképpen az öntözéses gazdálkodás termelési szervezeti voltak, erre kiváló példát ad Egyiptom, de akár Kína és Mezopotámia esete is; ahol az uralkodó maga volt egyben a főépítész. Az első törvénynek nevezhető dokumentumok- Mezopotámiából származnak, szabályozásuk tárgya pedig az öntözőcsatornák létesítése és fenntartása volt. E jogszabályok az államapparátusból kiindulva egészen a bérlőig lebontva meghatározzák a létesítményhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket. Az ókori Róma vízjoga Az ókori vízépítészet legmaradandóbb emlékeit azonban Róma teremtette meg Pannónia területéről is számos mű őrzi az ókori római építőmesterek kiemelkedő tudását. Ezek: aquincumi vízvezeték, al-duna Vaskapu- csatorna, valamint a Sió- csatorna és zsilip. A hazai vízjog kialakulása és fejlődése szempontjából egyértelműen az ókori Róma vízépítészeti munkái és az azokkal kapcsolatos vízjogi szabályozás jelentette az alapot. Általánosságban is megállapítható, hogy az európai jogoknak, különösen a polgári jognak ma is a római jog adja az alapvető szabályozási elveket és tartalmat is. A római jog rendelkezései között szép számmal található vizekre vonatkozó előírások, különösen érdekes azok tulajdonának, használatának a szabályozása. A víz, az állandó vizű folyó és a kikötő olyan közdolog, mely mindenkit megillet, mely mindenki rendelkezésére áll, azaz belőle annyit vesz és használ, amennyit csak akar. A víz a használat során még a tulajdonába is kerül. A vizeket azonban senki sem veheti kizárólagosan a saját tulajdonába, azaz másokat nem zárhat ki azok használatából. A keletkező szigetet bárki elfoglalhatja, de ha azt például árvíz elönti a korábbi tulajdon is megszűnik és a sziget (partrész) ismét bárki által tulajdonba vehető. A növekedésről és az iszap (kavics) lerakódásról úgy rendelkezett a római jog, hogyha az felméretlen telekhez kapcsolódott, a telek vele megnövekedett, azaz hozzáadódott. Amennyiben felmért teleknél történt mindez, a terület nem növekedett ezáltal, hanem a keletkező földrészt bárki elfoglalhatta. A vízvezetési szolgalmi jogra vonatkozó rendelkezések ugyancsak kimunkáltak voltak és alapját képezték hazai vízjogi rendelkezéseink. Vízjogi emlékeink a korai középkorból A korai vízjog kialakulását nézve az első vízjogi rendelkezések már az 1100-as években megjelentek, halászhelyek és tógazdaságok adományozása, valamint malomjogi döntések formájában olvashatók a Magyar Törvénytár, azaz a Corpus Juris Hungarici köteteiben. Az árvízveszély elleni védekezések és az azokra vonatkozó jogi szabályozás akkor jelent meg a Magyar Törvénytár szabályozásában, amikor IV. Béla alatt letelepedett és főként mezőgazdaságból élő községeknek védekeznie kellett az árvizek ellen.
12 12 Ez időszakban az árvizek elleni védelem nem az állam, hanem az abban érdekeltek közös feladata volt ban például Mátyás király decrétuma szólt az alábbiak szerint: a Tisza kiöntéseivel szemben a töltések emelésére azok a vármegyék, amelyekben a folyó kiáradni szokott- a saját javak megmaradása érdekében- egymás között határozzanak. Az első jelentős szabályozás Werbőczi Tripartitumában ( hármas könyv ) jelent meg, mely Magyarország szokásjogainak gyűjteménye. A vizekkel kapcsolatos legrégebbi jogelvek itt kerültek első ízben rögzítésre, törvény mondta ki ugyanis, hogy a vizek, a folyamok, a halastavak, a vízfolyások és a malmok a birtok ( a föld ) tartozékai. A Tripartitum számos előírást tartalmaz a vízhasználatokról, és a közérdekű vízi munkák elvégzése érdekében megengedhetőnek tartja, az egyébként szigorúan védett magántulajdon korlátozását is. A középkor derekán bővült a kiadott vízjogi rendelkezések sora a vízfolyások rendezésének szabályaival ( első sorban a Tisza, a Maros és a Szamos tekintetében), a vízfolyások hajózhatóságának biztosításával. Az ártéri vízgazdálkodás jellemzői Egészen a XVIII. Század végéig a magyar vízjogi fejlődést hasonlóan a folyami civilizációk vízgazdálkodásához az ország földrajzi és vízrajzi viszonyaihoz való alkalmazkodás jellemezte. Ártéri gazdálkodás folyt, mégpedig azzal a céllal, hogy minél nagyobb területeket lehessen bevonni a mezőgazdasági termelésbe. Fokrendszereket alakítottak ki, melynek segítségével a csatornák útján- nagy területeket lehetett bevonni a folyók áradásába. Siófok neve őrzi is az ártéri gazdálkodás a formáját, mely lehetővé tette- a folyamatos előntés és apadás megteremtését. A vízjogi szabályozás első korszaka tehát, egészen a XVIII. Század végéig, az árvizek elhárításával, a vizek lecsapolásával és hasznosításával, az öntözéssel volt kapcsolatos. A technológiai irányzat megjelenése a vízjogban A XIX. század elejétől indult a technológiai irányzatú vízgazdálkodás, mivel ez időszakban a mezőgazdasági termelés mellett folyamatosan jelentek meg az egyes gazdálkodási szakmai területek ( ágazatok) és a kialakultak az állandó jellegű kisebb-nagyobb települések is. Ezekkel együtt nőtt, bővült, változott a vízgazdálkodási feladatok köre és ezzel szorosan összefüggésben alakult, változott a vízjog is. Az első ivóvíz- és csatornarendszerek létrehozása és az azokra vonatkozó jogszabályok kiadása Budapest fővároshoz köthetőek. Az 1790-es éveket megelőző időkből csatorna alig maradt fenn, az első víz,- valamint csatornaművek között épültek.
13 13 A központi vízművek vízszolgáltatását, a víz használatát, az elfogyasztott víz ellenértékének megtérítését kormányhatóságilag jóváhagyott szabályrendeletek határozták meg. Az első csatornázási szabályrendelet 1847-ben jelent meg és egészen 197-ig hatályban volt. Kimondta, hogy köz- és magán vízcsatorna létezik, a közcsatorna megengedhetőségéről a Városi Tanács határozott. Annak megépítési költségeit a város, valamint a köztelkek tulajdonosai viselték. A magáncsatorna tulajdonosa egyben a köztelek tulajdonosa, aki köteles a magáncsatorna építési költségeit állni. Korszerűnek tűnik az évi XLI. Törvénycikk, mely lehetővé tette közhasználatra szolgáló vízvezeték, köztisztasági- és közegészségügyi célú csatornavezeték, továbbá közfürdők létesítése céljából a szigorúan védett magántulajdon kisajátítását is. Sajátos módon- ez időszakban- a fürdők, a gőzmalmok és az uszodák szabályozási, engedélyezési kérdései az iparhatóság eljárásába tartoztak. Ez időszakban már a vízjogi rendelkezések a vízellátásra, csatornázásra, valamint a vizek védelmére vonatkozó előírásokat is tartalmaztak. Az első törvény kiadását megelőző korszak vízjogi jellemzői Egészen 1885-ig az első vízjogról szóló generális szabályozás megalkotásáig összesen 85 db törvény született és mintegy 200db országos rendelet került kiadásra. E szabályozások közös jellemzője, hogy egyaránt a magánvizek jogi elvét érvényesítették. Legjelentősebb törvényalkotásaink ez időszakban a vizekről és csatornákról, a vízszabályozási társulatokról, a belvizek elvezetése körüli eljárásokról, továbbá a folyókból és kezelésből nyert vizek megjavításáról szóltak. A korai szabályozás és a vízjogi eljárásokra természetes módon, történelmi okok folytán az osztrák polgári törvény és az egyéb osztrák jogszabályok gyakoroltak lényeges hatást, már az 1800-as évek közepétől. Az osztrák vízjogi szabályozás a tulajdonjog szempontjából kétféle vizet ismert, ami hajózható és tutajozható és ami nem alkalmas e célokra. Az előbbi esetben a víz, meder és a part állami tulajdon, a második esetben pedig magánvagyon. Az első hazai vízjogi törvény megalkotása idejében tehát már a középkori magánvíz jogi elve kezdett hátérbe szorulni és az osztrák német, valamint francia minta alapján a vizek köztulajdoni jellege dominált. E szerint minden hajózható és tutajozható víz az állami közvagyona, kétség esetében a törvény a közfolyókat és a vizeket tételesen megjelöli. Magántulajdont képeznek a birtok területén összegyűlt eső- és hóvizek, a birtokon fakadó és napfényre törő források mindaddig, amíg a birtok határát el nem hagyják, a birtok szélét érintő, de nem hajózható, tutajozható folyó vagy patak, a források és a légcsapadékokból támadt tavak, ( ha a birtoktól vannak körülvéve ), továbbá az államtól nyert jognál fogva a közfolyó vagy csatorna, árok a megszabott időre.
14 14 A magántulajdont képező folyók és patakok esetében a tulajdoni arány a partbirtokosok között a part hossza határozta meg. A vízjogról szóló 1885.évi XXIII. Törvénycikk A vízjogról szóló és Európa számára is példaértékű törvény alkotói olyan törvény létrehozását tűzték ki célul, mely megfelel az akkori kor igényeinek és választ ad a felmerült valamennyi vízzel kapcsolatos probléma kezelésére. A törvényjavaslatot előterjesztő képviselő expozéjában azt adta elő, hogy az január 1. előtt kiadott törvények és rendeletek nem alkalmasak a vízi kérdések eldöntésében. A törvényalkotáshoz hiányoznak a jogelvek, illetően a magánvíz jogi elve helyett- az újabb európai irányhoz igazodva- a vizek köztulajdoni jellegét kell erősíteni. Az előző jogelvnek megfelelően szabályozta a felszíni és felszín alatti vizek tulajdonjogát az évi XXIII. Törvénycikk, amikor is meghatározta az állami tulajdon ( közvizek ) és a magántulajdon körébe (magánvizek) tartozó vizek, vízi létesítmények kategóriáit. A törvény nem differenciál felszíni és a felszín alatti vizek között, de nyilvánvalóan a felszín alatti vizeket ( ártézi kút, galéria, fúrások) magánvíznek tekinti. A törvény alapvető rendelkezése, mely a vízmunkák elvégzését hatósági engedélyhez kötötte és a hatóság műszaki szakértőjeként a kultúrmérnöki hivatalokat jelölte meg. A kultúrmérnöki hivatalok a törvény hatálybalépésétől az összes állami vízimunka engedélyezésével közreműködtek. A vízközművek tulajdonosai kötelesek voltak a törvény alapján kártérítést fizetni, ha a víz folyásában olyan változások következtek be, amelyek károsak voltak. A tulajdonos felelt azért is, ha a meghatározottnál magasabb vagy alacsonyabb vízszintet tartott. Az átereszek és hidak tulajdonosainak volt feladata a vizet természetes lefolyásának biztosítása, akinek területén vízmosások képződtek, köteles voltak végrehajtani a hatóság által elrendelt munkálatokat. A törvény IV. fejezete részletesen szabályozta a vízi társulatok feladatait és működését. Eszerint a társulat vízrendezésre és vízhasználatra működhet. A vízrendelkező társulatok végzik a vízszabályozást és az ármentesítést. A vízhasználatra alapított társulatok feladata a lecsapolás és öntözés volt, A törvény szabályozásának döntő része a vizek kártételeinek elhárítására irányult, érvényesítette az állami beavatkozás elvét, de szigorúan szem előtt tartotta a magánérdekeket. Abból az elvből indult ki, hogy a víz szükségletet kielégítő mértékben rendelkezésre áll és a vele közvetlen természeti kapcsolatban lévő ingatlan szükségleteinek kielégítésére szolgál. A jog szerepe elsősorban az volt, hogy a korábban szerzett birtokosok és használók érdekeit védje, ugyanakkor a közöttük felmerült érdekellentéteket rendezze. A törvény egyes előírásai egészen 1965.július 1-ig hatályban voltak.
15 15 A vízjogi fejlődés következő korszaka, egészen 1964-ig A jogfejlődés következő állomása az 1913-as év, amikor a vizek mennyiségi védelme terén olyan új szabályozás jelent meg, mely egyben kiegészítette a vízjogról szóló alaptörvényt. Ezt alacsonyabb szinten, de további olyan jogszabályok kiadása követte, melyek a vizek tisztításának biztosítása érdekében tartalmaztak rendelkezéseket. Jellemzője ezen jogszabályoknak az alapvető közegészségügyi cél volt. A vízjog további fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű volt Sajó Elemér által meghirdetett vízügyi politika, mely már akkoriban magába foglalta az árvízvédelem, a vízrendezés, a mezőgazdasággal kapcsolatos vízügyi feladatok a vízerőhasznosítás, a vízellátás és a csatornázás feladat. A műszaki szabályozásokat ez időszaktól egyre sűrűbben váltotta fel a vízimunkákra, vízilétesítményekre vonatkozó gazdasági-pénzügyi jellegű szabályozás, azaz a főként nagy beruházások esetén sorra jelentek meg azok finanszírozási szabályai, az állami kölcsönök folyósítására, sőt az állam esetenkénti költségviselése. ( 1892-ben a XXXII. Törvénycikk úgy rendelkezett például az al-dunai Vaskapu zuhatagon épülő csatorna létesítményéről, hogy a költségeket az államkincstári készletből kell biztosítani, de csupán előlegként.) A vízhasznosítási és vízkárelhárítási munkákra vonatkozó jogi szabályozás ez időszakbanrendkívül gazdagnak és sokrétűnek mondható, melynek alapvető oka fenti tevékenységek társadalom egészére kiterjedő alapvető fontosságában és jelentőségében található. Ez időszak ivóvízellátásának jogi fejlődésére a legnagyobb hatást az Országos Ivóvíz ellátási Nagygyűlés gyakorolta, megy összehívásának az volt a célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét egészséges ivóvízellátás megteremtésének fontosságára. ( Az 1900-as éves első felében az ásott kutak háromnegyed részének a vize ártalmas volt az egészségre.) A második világháborút közvetlenül követő időszakban a jogi szabályozás érthető módon nem a szakmai szabályok, hanem az alapjogintézmények átalakításával, megteremtésével, újraszabályozásával foglalkozott. A vízügyről szóló IV. törvény A második vízügyi alaptörvény ( IV. tv. ) július 1-én lépett hatályba. A törvény rendelkezéseinek alapja a megváltozott és szinte kizárólagosságot élvező állami tulajdonviszonyok, közfeladatok ellátásáért való kizárólagos állami felelősség, az állam korlátlan gondoskodási kötelezettsége és mindezek alapján az állami közvetlen beavatkozást is jelentő végrehajtó- rendelkező tevékenysége. A vízügyről szóló évi IV. törvény és annak egységes végrehajtási rendelete a 32/1964. ( XII.13.) Korm. Rendelet december 13-án került kihirdetésre, a rendelkezéseik július 1-én léptek hatályba. A törvény szövegének lényegi módosítására tulajdonképpen csak két ízben a kormányzati munka megosztás változására ; nevezetesen a környezetvédelmi és
16 16 vízügyi feladatok megosztására figyelemmel 1990-ben, illetőleg a vízközművekkel kapcsolatos megváltozott önkormányzati feladatok miatt került sor. A generális végrehajtási rendelete- melynek egyes részei még az alapul szolgáló törvényt is túlélték átlag 3 évenként kerül módosításra, kiegészítésre, jobbításra. A vízügyről szóló törvény és az azzal egységet képező végrehajtási rendelet 30 évig tartó működését hatályban tarthatóságát első sorban az indokolja, hogy a jogszabályok a társadalmi- gazdasági változásokra kevésbé érzékeny műszaki szabályokat tartalmazza, amellett a törvény keret jellegű, egyes rendelkezései pedig- a törvénykezés idejét nézvemindenképpen előremutató jellegűek voltak. ( lsd. külön törvényi fejezet a vizek mennyiségi és minőségi védelméről.) A törvényalkotók már akkor felismerték, hogy a víz nem áll korlátlan mértékben rendelkezésre, ezért azzal gazdálkodni szükséges. A víz nem a vele közvetlen természeti kapcsolatban állók igényeinek kielégítését szolgálja, hanem az egész társadalomét. Ennek érdekében a vizekbe való beavatkozás, elsősorban a vízjogi engedélyezés eszközeinek széles körét vezette be a törvény és a végrehajtási rendelet. Szervezeti Felépítés Vízügyi szakigazgatás Fogalma: ( évi IV. tv. és az évi LVII.tv. ) Jogi lexikon: - vízgazdálkodásról való gondoskodás - vízügyi hatósági jogkör gyakorlása - vízi munkák és vízilétesítmények tervezésének, kivitelezésének és üzemeltetésének szabályozása, szakirányítása és ellenőrzése A vízügyi igazgatás fejlődése 1.) Intézmények 1953-ig 2.) OVF és szervei 3.) ) Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 5.) kormányzati Munkarend változás 6.) szervezeti reform 7.) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ( ) 8.) Vidékfejlesztési Minisztérium (2010.-)
17 17 A vízügyi szakigazgatás feladatrendszere - Állami - közhatalmi feladatok (adatgyűjtés, szabályozás) - tulajdonosi feladatok - Települési önkormányzati - közhatalmi feladatok - tulajdonosi feladatok - Területi Vízgazdálkodási Tanácsok, Regionális Vízgazdálkodási Tanács, Országos Vízgazdálkodási Tanács: véleményez (tervek, pályázatok) - értékel ( megvalósítási tanulmány, kárelhárítási terv) - javaslatot tesz (szabályozási problémára) Állami vízügyi igazgatási szervezet A vízügyi szakigazgatás szervezet rendszere - kormány - ágazati minisztérium ( Vidékfejlesztési Minisztérium ) - Vízügyi Környezetvédelmi Központi Igazgatóság ( volt OVH, OVF, OKTVF ) - Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség ( hatóság) - 10 db Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ( regionális hatóság ) - 12 db Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - Fejlesztési Igazgatóság - 9 db Nemzeti Park Igazgatóság ( 10 db Nemzeti Park ) Települési önkormányzati igazgatási szervezet - képviselőtestület - polgármester - jegyző A vízügyi igazgatás egyéb szervei - Területi Regionális és Országos Vízgazdálkodási Tanács - VITUKI Kht. - ABKSZ Kht - 5 db regionális vízmű - vízközmű társulatok - vízgazdálkodási társulatok
18 18 A vízügyi igazgatási szervezet történeti alakulása A vízügyi igazgatás első állandó szervezeteként a Kamara, majd a Helytartótanács jött létre; a kettő integrációjaként pedig a II. József által 1785-ben megalakított Helytartóság. A Helytartóság alá rendelt Hajózási Igazgatóság hat területi szervvel és mérnöki karral működött. Amikor a Hajózási Igazgatóság kiegészült az Építészeti Főigazgatósággal, tulajdonképpen megteremtődött az egységes műszaki igazgatás. Feladatai a hajózás, a vízszabályozás, az építészet, az út- és a hídépítés voltak. E struktúra többször módosult, a jelentkező új feladat függvényében változott ben Kvassay Jenő megszervezi a kultúrmérnöki hivatalok rendszerét, a hivatalok száma 19-től utóbb 6-ra csökken. A vízügyi igazgatás egységesítésére való törekvés az 1930-as években jelentkezett. Sajó Elemér által meghirdetett vízügyi politika már akkoriban magában foglalta az árvízvédelem, a vízrendezés, a mezőgazdasággal kapcsolatos vízügyi feladatok, a vízerőhasznosítás, a vízellátás és a csatornázás feladatát. A vízügyi feladatkörök összefogására 1948-ban került sor, amikor is a Földművelésügyi Minisztérium irányítása alatt létrejött az Országos Vízgazdálkodási Hivatal. Az OVH még 1948-ban létrehozta területi szerveit, önálló, jogi személyekként és államigazgatási hatóságként. Az ezt követő néhány évben az épp megalakult vízügyi igazgatás szétesett, majd az 160/1953. (IX.30.) MT határozattal újraszervezésre került. A kormányhatározat kimondta, hogy a vízügyi igazgatás valamennyi feladata ellátását a Kormány közvetlen alárendeltségben működő Országos Vízügyi Főigazgatóság (1969-től Országos Vízügyi Hivatal, 1990-től Országos Vízügyi Főigazgatóság) és az általa ig létrehozott- 12 területi vízügyi igazgatóság végzi. Ezzel az intézkedéssel egységes, a mai rendszer alapját is képező vízügyi államigazgatási szervezetalakult. Az 1953 és az 1987 közötti időszakban a vízügyi ágazat a Kormány közvetlen irányításával, élén államtitkárral működött ben került sor a két országos hatáskörű szerv, az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal integrációjára, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Minisztériumként. A kormányzati munkamegosztás évi újabb változása során létrehozták a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot, illetőleg a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot. A szervezeti változtatással egyidejűleg változott a feladatrendszer is, mégpedig oly módon, hogy az addig egységes vízügyi feladatkör is megbontásra került. A vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmével összefüggő szabályozási és ellenőrzési feladatok a KTM-be kerültek, ezzel együtt a vízügyi igazgatási szervezet feladatai ellátásához szükséges eszközök, berendezések is megosztásra kerültek. A KHVM minisztere még 1990-ben rendeletet alkotott a vízügyi szolgálatról (4/1990.(X.24.) KHVM rendelet), melyben meghatározta az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a 12 vízügyi igazgatóság feladat- és hatáskörét.
19 19 Jól mutatja az évi szabályozás alapvető célját a rendelet melléklete; ez ugyanis nem a rendelethez, hanem általánosságban valamennyi vízügyi jogszabályhoz kapcsolódóan, tételes hatásköri listát ad abból a célból,hogy a szétválasztott környezetvédelmi és vízügyi igazgatási szervek vízgazdálkodási feladatai ( ezen belül hatáskörei) egyértelműen meghatározásra kerüljenek. Az utóbbi évek jogszabályi változásai következtében- figyelemmel a központi közigazgatási szervek jogállásáról rendelkező kormányhatározatokra is, a vízügyi szolgálatról szóló miniszteri rendelet szabályozása korszerűtlenné vált. A miniszteri rendelet január 1-től váltotta fel az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat- és hatásköréről szóló 234/1996. (XI.26) Korm. rendelet. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 151/1994. (XI.17.) Korm. rendelet rögzítette a miniszter vízügyi igazgatással kapcsolatos irányítási, felügyeleti és ellenőrzési jogosítványait. E kormányrendelet módosítására két ízben került sor; 1995-ben a 142/1995. ( XI.30.) Korm. rendelettel, továbbá az ezt követő évben a 193/1996. ( XII.19.) Kormány rendelet szabályozásával. Jelenleg a 347/2006. (XII.23.) Korm. rend.: a Környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szervezetet a vidékfejlesztési miniszter irányítja a környezetügyért felelős államtitkár útján. A vízügyi jogi norma fogalma, tartalma, sajátosságai. A jogkövetés és a jogérvényesítés. A vízgazdálkodás érvényesülésének, azaz hatályosulása biztosításának eszköze a jog. A jog alapvetően magatartásszabályok összessége. A tételes jog az állam akarataként jelenik meg. E jogot az állam bocsátja ki, az állam fűz hozzá szankciót, és ugyancsak az állam kényszeríti ki az abban foglaltak teljesítését. A jogi norma általában magatartásszabályt jelent. A jogi normák egy-egy meghatározott csoportja ad egy jogszabályt. A társadalomban azonban mint magatartásszabály nemcsak a jog létezik, mint társadalmi norma jelen van az erkölcs, a vallás, az illem, a szokás is. Ezekhez az állam kötelező erőt és kikényszerítési lehetőséget azonban nem fűz. A társadalmi normák és a jogi normák között állandó a kölcsönhatás, sokszor az egymás közötti átfedés is. A jogi norma s így a vízügyi és a környezetvédelmi norma is valamely magatartásra vonatkozó rendelkezést jelent. Kiadásával a cél, hogy létrejöjjön, vagy épp ellenkezőleg ne jöjjön létre valamely magatartás.
20 20 A jogi norma szerkezet tartalmazza a magatartás körülményeit, feltételeit ( hipotézis), azt a kitételt, hogy a norma címzettjének milyen magatartást kell (nem kell) tanúsítania (diszpozíció), továbbá a magatartás jogkövetkezményét ( joghatás ). Ez a szerkezet a környezeti és vízügyi jogi normák esetében nem mindenhol jelenik meg, ugyanis, ahol a magatartásszabály egyértelműen tiltó jellegű, nincs külön hipotézis, csak diszpozíció és joghatás. ( Aki a vizet szennyezi: szennyvízbírság megfizetésére köteles, vagy aki a közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást igénybe veszi: díjat fizet.) A vízügyi jogi norma formai sajátossága, hogy általában új társadalmi viszonyokat keletkeztet, azaz olyan magatartásszabályok kialakítására irányul, amelyek spontán módon nem, vagy nem kellő gyakorisággal jönnének létre. Mivel a jogi norma kimondja, hogy minden vízi létesítmény és vízhasználat megkezdése előtt vízjogi engedélyt kell kérni, ezáltal létrejön a vízügyi igazgatási szervezet és az ügyfél közötti jogviszony. A vízügyi és környezetvédelmi jogi norma a joghatása szempontjából többféle, esetenként súlyos hátrányokkal is járó lehet. Ilyen a megszerzett jogoktól való megfosztás ( vízjogi ás a környezetvédelmi engedély visszavonása ), a jogok korlátozása ( a korábbi engedély módosítása, meghatározott tevékenységtől való eltiltás ), vagy vagyoni jellegű szankció alkalmazása ( fennmaradási engedély megadása esetén bírság fizetése ). A vízügyi jogi norma tartalmát tekintve a vízgazdálkodás eszköze, a vízgazdálkodási célok érvényesítésének és érvényesülésének körülményeit, feltételeit fogalmazza meg és juttatja általános és követendő cselekvési normaként, kötelező magatartásként érvényre. A jog szerepe, hogy szabályozó funkciója folytán megteremtse a vízgazdálkodási tevékenységek megvalósítását és megvalósításának feltételeit. Két alapvető fajtája van: egyik a vízgazdálkodási tevékenységek konkrét szabályozása, másik ugyanilyen fontossággal- a vízgazdálkodási tevékenység megvalósítási kereteinek, körülményeinek, feltételeinek a megteremtése. Az általános érvényű és kötelező jogi normák kibocsátása még önmagában nem vezet a kitűzött állami feladatok és célok megvalósításához. A jogi normában foglaltak szükséges érvényesülésének két módja van: az önkéntes jogkövetés és a hatóságok jogalkalmazói tevékenysége során történő teljesülés. A vizes jogszabályok megjelenési formái A jogforrás fogalma anyagi és alaki értelemben meghatározása - jogforrás: nem ad választ, hogy melyik nem, milyen jogszabályi formában törvényi rendeleti - anyagi: a jogszabály alkotói - alaki: a jogszabály megjelenési formája
A vízügyi jogi norma fogalma, tartalma, sajátosságai. A jogkövetés és a jogérvényesítés.
A vízügyi jogi norma fogalma, tartalma, sajátosságai. A jogkövetés és a jogérvényesítés. A vízgazdálkodás érvényesülésének, azaz hatályosulása biztosításának eszköze a jog. A jog alapvetően magatartásszabályok
RészletesebbenVízügyi igazgatás története
Vízügyi igazgatás története Emberi beavatkozás fázisai Eseti beavatkozás Tervezett felmérés / építkezés Természet adta korlátokhoz való igazodás Állam feladatai: Jogalkotás, jogalkalmazás Tárgyiasult feladatok
RészletesebbenA 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM
122-06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe
RészletesebbenMagyar joganyagok - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosítás 2. oldal 8. A költségvetési szerv működési köre: a környezetvédelm
Magyar joganyagok - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosítás 1. oldal Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A környezetvédelmi,
RészletesebbenMagyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 2. oldal A költségvetési szerv a gazdálkodási besorolása alapján ö
Magyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 1. oldal Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A környezetvédelmi,
RészletesebbenVÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS
VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ 2018. december 31. TÁJÉKOZTATÁS Hazánk ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik, ezért nagyon fontos hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya
Részletesebben1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány. Korm. rendelete
1 A Kormány /2016. (.) Korm. rendelete a hatékony víz-ár politika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott
Részletesebben5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról
1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és
RészletesebbenMagyar joganyagok - Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - alapító 2. oldal 5. Létrehozásáról rendelkező határozat: 1060/1953. (IX. 3
Magyar joganyagok - Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - alapító 1. oldal Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
RészletesebbenVízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén
Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK
RészletesebbenA VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2.) 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási
RészletesebbenSzervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)
Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenA Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :47. Parlex azonosító: 18Q17QZ90004
Iromány száma: T/15373. Benyújtás dátuma: 2017-04-26 17:47 Miniszterelnökség Parlex azonosító: 18Q17QZ90004 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
RészletesebbenIromány száma: T/384/7. Benyújtás dátuma: :23. Parlex azonosító: 1M3V9K140003
Iromány száma: T/384/7. Benyújtás dátuma: 2018-07-05 12:23 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Parlex azonosító: 1M3V9K140003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Dr. Bajkai István,
RészletesebbenSzervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.
Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi
Részletesebben347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
Vízügyi igazgatóság 7/C. (1) A vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a belügyminiszter irányítása alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. (2) Az igazgatóság
RészletesebbenA víz stratégiai jelentőségű erőforrás
soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki
RészletesebbenA vízügyi hatósági jogalkalmazás, a jogalkalmazás fogalma
A vízügyi hatósági jogalkalmazás, a jogalkalmazás fogalma A jogalkalmazás legáltalánosabb értelemben az absztrakt jogi rendelkezések egyes, konkrét esetekben történő hatályosulását jelenti: Tekintettel
RészletesebbenElőterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére
Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata
RészletesebbenTÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum
1. melléklet TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról Preambulum Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
RészletesebbenZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.
ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenHATALOMMEGOSZTÁS. Köztársasági elnök. Törvényhozói hatalom. Bírói hatalom. Önkormányzatok. Végrehajtói hatalom. Alkotmánybíróság ???
JOGI ALAPISMERETEK HATALOMMEGOSZTÁS Törvényhozói hatalom Köztársasági elnök Bírói hatalom Végrehajtói hatalom Önkormányzatok Alkotmánybíróság??? 2 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 2010. évi XLIII. tv.
RészletesebbenTájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19.
Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenT/7395. számú törvényjavaslat. a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7395. számú törvényjavaslat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest,
RészletesebbenA környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
Részletesebbentörvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról
Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság
RészletesebbenKörnyezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30
JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA 2011. TÉMAKÖR: 1 / 30 Hulladékgazdálkodás Levegővédelem Termékdíj Természetvédelem Vízvédelem, vízgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem 2 / 30 TÖRVÉNYEK
RészletesebbenA szociális és munkaügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter. /2006. ( ) SZMM-EüM együttes rendelete
TERVEZET A szociális és munkaügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter /2006. ( ) SZMM-EüM együttes rendelete egyes munkavédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A munkavédelemről szóló
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :02. Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001
Iromány száma: T/18816. Benyújtás dátuma: 2017-12-08 14:02 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenKörnyezetpolitika eszközei. - Jogi dokumentumok - Gazdasági szabályozó eszközök - Tudatformálás
Környezetpolitika eszközei - Jogi dokumentumok - Gazdasági szabályozó eszközök - Tudatformálás Szennyezési Lánc Környezetpolitika szabályozási eszközei Közvetlen törvényi szabályozása Közvetett piackonform
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
RészletesebbenMagyar Hidrológiai Társaság XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS
Helyi árvízvédelem és multifunkcionális árvízvédelmi rendszerek Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS SZOMBATHELY 2015. július 1-3. 1 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását,
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek. Tematika:
Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014
RészletesebbenTovábbképzéshez kötött szakértői jogosultságok változása. Parragh Dénes Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat
Továbbképzéshez kötött szakértői jogosultságok változása Parragh Dénes Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat Építésüggyel összefüggő tervezés-szakértés 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
Részletesebben1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról
1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
RészletesebbenA tervezet előterjesztője
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
RészletesebbenA környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.
A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi
RészletesebbenJogszabályok listája
Kiadás száma 03 Kiadás dátuma: 2018.07.10. Oldal 1/8. KÖRNYEZETVÉDELEM 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 83/1997. (IX.26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról
RészletesebbenA Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata
XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás
RészletesebbenA Vízügyi és vízvédelmi hatósági szakterület évi tevékenysége II. TAVASZI HATÓSÁGI KEREKASZTAL
A Vízügyi és vízvédelmi hatósági szakterület 2017. évi tevékenysége II. TAVASZI HATÓSÁGI KEREKASZTAL DR. KIRÁLY ZITA FŐOSZTÁLYVEZETŐ 2018. március 21. Jogszabály-változások Ákr.-hez kapcsolódóan: Vgtv.
RészletesebbenKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: provinciaterv@gmail.com
RészletesebbenMagyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 2. oldal 4. (1) Az állam és a helyi önkormányzatok vízgazdálkodás
Magyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 1. oldal 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról A Kormány a vízgazdálkodásról
RészletesebbenA vizek és vízilétesítmények tulajdona
A vizek és vízilétesítmények tulajdona A Vgtv. megszüntette a vizek kizárólagos állami tulajdonát. A Vgtv. III. fejezete A tulajdonra és a tulajdon működtetésére vonatkozó rendelkezések -et tartalmazza.
RészletesebbenKistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium
Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
RészletesebbenA polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok
Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Ihász Norbert tű. főhadnagy tűzvédelmi mérnök Tűzoltósági Főfelügyelőség
RészletesebbenKörnyezetvédelmi és Környezetgazdasági Főosztály -környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos hatáskörök gyakorlása -hatósági ellenőrzést tart
Környezetügyért Felelős Államtitkárság Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek Nemzeti Park Igazgatóságok 1 Vidékfejlesztési
RészletesebbenSIÓFOKI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE
SIÓFOKI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2016. júniusi ülésére Tárgy: Javaslat
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenVízjogi engedélyezési eljárások
Vízjogi engedélyezési eljárások SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS 2018. november 07. Schoblocher József szakmai tanácsadó Általános jogi szabályozás Keret szabályozás 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási
RészletesebbenAz Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:
RészletesebbenTisztelt Képviselő-testület!
Előterjesztés munkaterv szerinti ülésre/ nyílt Nagykovácsi, 2012. február 23. Előterjesztő:. Előadó: Pappné Molnár Afrodité pénzügyi előadó. Melléklet:Rendelet tervezet Véleményezi: Pénzügyi Bizottság
Részletesebben[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
Országgyűlés Hivatala ;~,~:~~, : ~ X10,(3 2 11 FEER 21. 2013. évi... törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke
RészletesebbenBALATONÚJLAK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK../2016. (XII..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Balatonújlak Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8712 Balatonújlak, Templom u. 3. BALATONÚJLAK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK../2016. (XII..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a nem közművel
RészletesebbenAz idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció
Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció Dr. Varga Ildikó Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos szakmai nap Földművelésügyi
RészletesebbenA közigazgatási szervek előirányzat-felhasználási számláinak megnevezése
86404 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 218. szám 3. melléklet a 131/2013. (XII. 23.) VM rendelethez Melléklet a 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelethez A közigazgatási szervek előirányzat-felhasználási számláinak
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)
ESETTANULMÁNYOK Javaslatok néhány egyszerűbb, általános esetre a megfelelő létesítményűrlapok kiválasztásához az integrációs feladatokat ellátó munkacsoport szakterületi alcsoport besorolásai alapján:
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s
EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. január 29-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CXVI. törvény - az egyes fővárosi fejlesztési beruházás 2. oldal 2. (1) Az 1. (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt
Magyar joganyagok - 2015. évi CXVI. törvény - az egyes fővárosi fejlesztési beruházás 1. oldal 2015. évi CXVI. törvény az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről 1 Az
RészletesebbenPOLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. január 08. Dr. Pavlek Tünde sk.
RészletesebbenElőterjesztés. Hidegkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének szeptember 22.-i ülésére 2. napirend a zajvédelem helyi szabályozásáról
HIDEGKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE Szám:../2016./HID. Előterjesztés Hidegkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. szeptember 22.-i ülésére 2. napirend a zajvédelem helyi szabályozásáról
RészletesebbenAz árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban
Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése
Részletesebben8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete
8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány
RészletesebbenVedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.
Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!
RészletesebbenIromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
RészletesebbenStratégiai? környezeti vizsgálatok
Stratégiai? környezeti vizsgálatok Döntéshozatali piramis Perspectives on Strategic Environmental Assessment, edited by Maria Rosario Partidario and Ray Clark, Lewis Publishers, 2000 Környezeti hatások
RészletesebbenHatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2015.VI.26.) hatályos állapota A jel a
RészletesebbenVÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.
VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban
RészletesebbenMagyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT
Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenCivil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben
Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil
RészletesebbenH A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P
H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P I. Költségvetési hatások: Az előterjesztésben foglalt módosítás kizárólag az új tűzoltólaktanyák létrehozását és fejlesztését célzó beruházások megvalósításával összefüggő
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság
9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: 96/524-000, Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában
RészletesebbenVízgazdálkodással összefüggő jogszabályok (Főbb változások 2008-tól)
Vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok (Főbb változások 2008-tól) - Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény I. Fejezete egyes jogforrások
RészletesebbenT/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5145. számú törvényjavaslat az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest,
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉSZÍTETT ÚJ MMK SEGÉDLET BEMUTATÁSA
A TELEPÜLÉSI VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉSZÍTETT ÚJ MMK SEGÉDLET BEMUTATÁSA Gombás Károly ÉDUVIZIG MMK VZ-T 08-1150 MHT XXXIII. Vándorgyűlés, Szombathely, 2015. július 01. Segédlet jogszabályi
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére
VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/151-2/2014. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat
RészletesebbenA bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály
A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető
RészletesebbenBudakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére
Budakalász Város Polgármestere 34/2011.(II.24.) számú előterjesztés E L ŐT E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2011. február 24-ei rendes ülésére Tárgy: Javaslat Környezetvédelmi Alapról szóló önkormányzati
Részletesebben91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet
91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról
RészletesebbenA VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN
ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
Részletesebben559/2013. (XII. 31.) KORM. RENDELET
559/2013. (XII. 31.) KORM. RENDELET Hatályos: 2014.01.02-2014.01.30 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet a bányászattal és a távhőszolgáltatással összefüggő kormányrendeletek módosításáról A Kormány a bányászatról
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. szeptember 15-i ülésére Tárgy: A környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról szóló 33/2012.(XII.18.) önkormányzati rendelet
RészletesebbenA magyarországi legális vízkútfúrás helyzetének javítása államigazgatási eszközökkel
A magyarországi legális vízkútfúrás helyzetének javítása államigazgatási eszközökkel Deák István Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Vízügyi Helyettes Államtitkárság Problémafelvetés I. Alapprobléma:
RészletesebbenAz egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény
Részletesebben