KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI TERVEZİ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI TERVEZİ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT"

Átírás

1 KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI TERVEZİ ÉS SZOLGÁLTATÓ H-7623 Pécs, József A.u.10/A Tel.:72/ Tel./fax : 72/ www. totalkft.hu KFT Munkaszám : T-2004/18 PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készült PÉCS MJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA megbízásából Összeállította a KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI TERVEZİ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Tervezık: Bunyevácz József témafelelıs Csonka Pál Ügyvezetı ig.: Bunyevácz József Pécs, november 15. Environmental Planning and Services Ltd Umweltschutzplanung und Services GmbH

2 Environmental Planning and Services Ltd Umweltschutzplanung und Services GmbH

3 TARTALOM TARTALOM I. ELİZMÉNYEK I-1 1. Feladatmeghatározás I-1 2. Szakmai és módszertani keretek I Elvek és gyakorlati igények I Ismeretek I Idıtáv I Gazdasági háttér I-4 II. HELYZETÉRTÉKELÉS 1. A környezeti elemek állapota II Levegı II A környezeti levegıminıség alakulása II-2 1.1,2 A kibocsátások fı jellemzıi II Megállapítások II Vizek II Felszíni vizek II Felszíni alatti vizek II Megállapítások II Föld, talajfelszín II Szennyezett területek II Megállapítások II Természet- és tájvédelem II Természetvédelem II Tájvédelem II Megállapítások II Az önállóan kezelt hatótényezık II Hulladékok II Települési szilárd hulladékok II Települési folyékony hulladékok II Települési hulladékként kezelt egyéb hulladékok II Ipari hulladékok, hulladékká vált termékek II Mezıgazdasági hulladékok II Veszélyes hulladékok II Radioaktív hulladékok II Megállapítások II Zaj és rezgés elleni védelem II Közlekedési zaj II Ipari zaj II Megállapítások II Környezetbiztonság II Ipari létesítmények II Potenciális veszélyforrások II Környezeti kárelhárítás II Megállapítások II-22 II-1 i

4 TARTALOM III. A PROGRAM FELADATAINAK TELJESÜLÉSE 1. A projektjavaslatok áttekintése III-1 III A vizsgálat célkitőzései III A projektjavaslatok teljesülésének vizsgálata III A célok aktualitása III A projektjavaslatok teljesülése III Következtetések III A kiválasztott projektek teljesülésének vizsgálata III-22 IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 1. Elvek, célkitőzések IV A városi környezetpolitika elemei IV A megvalósítandó projektek rendszere IV-3 2 Megvalósítandó projektek IV-5 3. Szempontok a megvalósítandó programok kiválasztásához IV A megvalósítás korlátai IV A kiválasztás meghatározó szempontjai IV-48 IV-1 MELLÉKLETEK 1. melléklet A fıbb termelı, szolgáltató szervezetek környezetvédelmi tevékenysége, fejlesztési tervei 2. melléklet Természetvédelmi területek, értékek. Natura 2000 területek 3. melléklet A Nemzeti Környezetvédelmi program (NKP-II) célja, célkitőzései 4. melléklet A fıbb környezetvédelmi jogszabályok jegyzéke ii

5 I. ELİZMÉNYEK I. ELİZMÉNYEK 1. Feladatmeghatározás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata folyamán készíttette el Pécs Város Környezetvédelmi Programját, melyet a Közgyőlés 1999-ben fogadott el. A kidolgozás a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény elıírásaival összhangban történt meg, amely törvény 46. -a megadja az önkormányzati feladatokat, míg 47. (1) bekezdése körvonalazva a fıbb tartalmi követelményeket, (2) bekezdése pedig rendelkezik a felülvizsgálatról is. Az között kidolgozott és hat évre szóló program felülvizsgálatát 2004-ben határozta el a Városfejlesztési Fıosztály. A szakmai, szakértıi elıkészítés keretében megtörtént a módszertani, tartalmi és ütemezési kérdések tisztázása, egyeztetése. Ennek alapján a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság 95/2004. ( ) számú állásfoglalásában rögzítette a kidolgozás módját és feltételeit. Meghatározta a kidolgozásban résztvevıket is; a kidolgozásáért felelıs szakértıi csoport tagjai a Városfejlesztési Fıosztály, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség, a Kft és a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság képviselıibıl áll össze. 1.1 A felülvizsgálat célja és követelményei Az elfogadott felülvizsgálati program megadja a felülvizsgálat célját és az érintendı kérdéseket, tartalmi követelményeket is. Eszerint a felülvizsgálatának célja: az 1999-ben elfogadott Programban kidolgozott beavatkozási- és intézkedési javaslatok/feladatok teljesülésének áttekintése, értékelése, szükség szerinti aktualizálása az egészségesebb életfeltételeket biztosító természeti és települési környezet megteremtésének célkitőzésével, a tervezett és várható gazdasági fejlıdés mellett. a felülvizsgálat követelményei: A Programban meghatározott elérendı célállapotok és stratégiák, beruházások, beavatkozások megvalósulásának vizsgálata, összefüggések meghatározása, a városi környezetminıség értékelése, hangsúlyos területek azonosítása, hangsúly eltolódások megállapítása és elemzése, a környezet minıségét befolyásoló közszolgáltatásokban bekövetkezett változások és azok hatásainak elemzése, trendek megállapítása, valamint a trendek irányának indoklása, környezeti konfliktusok azonosítása, I-1

6 I. ELİZMÉNYEK a környezetminıséget befolyásoló önkormányzati programok számbavétele, a környezetminıségi célokkal való összhangjuk vizsgálata, a város gazdasági szereplıi és környezetvédelmi beruházásaik nagyságának vizsgálata a statisztikai adatok alapján, az önkormányzat gazdasági teljesítıképességének prognosztizálása, környezeti célállapot felülvizsgálata, szükség szerinti aktualizálása, a város környezeti minıségének javítására irányuló javaslatok megtétele, a lakosság bevonása, javaslat tétel a város környezeti elkötelezettségének kinyilvánítására, a javasolt környezetpolitika megfogalmazása. 2. Szakmai és módszertani keretek 2.1 Elvek és gyakorlati igények A Környezetvédelmi Program kidolgozásánál irányadó szakmai elvek és gyakorlati megfontolások a következıkben foglalhatók össze: A fenntartható fejlıdés elvének érvényesítése. Ennek igényét Az Európai Uniós irányelvek és jogszabályok, valamint a hazai környezetvédelmi és a területfejlesztési törvények rögzítik. Az ebbıl eredı igényeknek, követelményeknek meg kell jelenniük a területi tervezés rendszerében (térségi és helyi területfejlesztési és rendezési tervek) is, valamint a környezetvédelmi tervezések alapjául szolgáló a Nemzeti Környezetvédelmi Programban és a települési környezetvédelmi programokban is. Mindez azt jelenti, hogy a környezeti, mőszaki, gazdasági és társadalmi fejlesztések, beavatkozások kidolgozása, megvalósítása során biztosítani kell a természeti értékek megırzését, a természeti erıforrások takarékos és célszerő használatát, az ökológiai szempontok érvényre juttatását az életminıség javításához és a sokféleség megırzéséhez. A fenntartható fejlıdés elveinek figyelembe vételét az is kiemeli, hogy Pécs város önkormányzata több olyan nemzetközi programban is részt vesz, amelyek céljai, feladatai ennek az elvnek a gyakorlati megvalósítására alapulnak (pl. WHO Egészséges Városok, CIVITAS, ÖKOPROFIT, ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ). A környezeti problémák megoldásának átfogó irányítása (menedzselése). Ez olyan új feladatként merül fel, amelynek keretében nem csak a problémák azonosítása, feltárása, az intézkedések és tervek kidolgozása, elfogadtatása és végrehajtása szükséges, hanem a rendszerint összetett környezeti problémák megoldásában közremőködık koordinálása, az érdekeltek és érintettek közötti hatékony kooperáció megvalósítása, a széleskörő szakmai és lakossági egyeztetések és információcserék biztosítása. Mindezek szükségességét alátámasztja, hogy egyre kifejezettebben jelenik meg a lakossági és szakmai igény a város területén jelentkezı és környezetvédelemmel összefüggı problémák hatékony kezelésére, megoldására (pl. a zajkibocsátással, a zaj- és rezgésvédelemmel, légszennyezettséggel, I-2

7 I. ELİZMÉNYEK egészséges ivóvízellátással, a települési folyékony és szilárd hulladékok kezelésével, elhelyezésével, ártalmatlanításával, a csatornázással, stb. kapcsolatos feladatok). az önkormányzatnak már ma is számos - kötelezı és önként vállalt - szolgáltatási feladata van, amelyek mellett az államigazgatási, hatósági feladatok ellátását is biztosítania kell (pl. területfejlesztés és rendezés, építési engedélyezés, levegıtisztaságvédelem, zaj- és rezgés elleni védem, természetvédelem stb.). Az Európai Unióhoz való csatlakozással az önkormányzati feladatok kibıvültek és megnıttek, ugyanis az EU joganyagával harmonizált hazai jogszabályok a jelenlegieknél szigorúbb követelményeket és ellenırzéseket támasztanak. az önkormányzati feladatok között egyre nagyobb szerepet kell kapnia a tervezésnek, döntések elıkészítésének (szakmai, környezetpolitikai, társadalmi), az együttmőködésnek (lakossági, önkormányzati, szakmai; helyi, térségi, országos és nemzetközi szinten), a rendszeres és megfelelı tájékoztatásnak, információ cserének. Mindehhez rendelkezésre kellene állnia a törvényekben körvonalazott, elérhetı és használható területi és környezetvédelmi információs rendszereknek, amelyek kialakítása évek óta folyik, és amelyek elérhetısége ma még számos kérdést vet fel. Az EU elvárásokkal összhangban az ezekkel kapcsolatos problémák is mielıbbi megoldást igényelnek helyi szinteken is. 2.2 Ismeretek A város környezeti problémái, azok jellege, helye, súlyossága lényegében jól feltárt. Hasonlóképpen ismeretesek a szakmai megoldási módok, lehetıségek is; így a város környezeti állapotának, a problémák feltártságának és megoldhatóságának ismerete jónak ítélhetı. A rendelkezésre álló rendezési tervek, fejlesztést megalapozó tervek és programok (régiós, térségi és városi stratégiai tervek, a városi gazdaságfejlesztési terve, rövidtávú környezetvédelmi program stb.), a területrészek és tevékenységek szabályozását biztosító önkormányzati rendeletek mellett a szakvélemények, tanulmányok, adatok és információk széles köre nyújt lehetıséget a környezeti problémák, konfliktusok azonosítására, a megoldást biztosító feladatok meghatározására, a beavatkozások körének és módozatainak kidolgozására. Adat- és információs háttér. A városra, a megyére és régióra kidolgozott fejlesztési koncepciók, programok eltérı tartalmúak és részletességőek, amelyekben a környezeti szempontok különbözı súllyal szerepelnek. A városra és térségére meglévı és témaorientált anyagok (terv, program, tanulmány), adatok és információk mellett a Déldunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (DD-KTVF), valamint a Városfejlesztési Fıosztály munkatársai állítottak össze állapotfelmérést, helyzetértékelést a Program megalapozásához. Mindezek az ismeretek lehetıvé teszik az közötti idıszak környezeti, gazdasági és társadalmi változásainak, tendenciáinak nyomon követését, megítélését és a várható alakulásuk elırejelzését. Emellett a város gazdasági szereplıi is szolgáltattak adatokat, információkat az közötti környezetvédelmi tevékenységükrıl és közép vagy hosszú távú fejlesztési terveikrıl. A jelentısebb cégek beszámolóinak kivonatait az 1. melléklet foglalja össze. Kérdıíves felmérés. A város és a városrészek környezeti állapotának minısítéséhez, a problémák azonosításához, a szükségesnek ítélt feladatok megjelöléséhez, a megkezdett vagy folyó és az elhatározott/tervezett programok, beruházások megadásához, a problémák szervezésének (adatok, információk, eszközrendszer, együttmőködés, kapcso- I-3

8 I. ELİZMÉNYEK latok) megítéléséhez kérdıíves felmérés készült. A város gazdasági társaságainak, a szakmai és civil szervezeteknek, intézményeknek és szakembereknek megküldött és kitöltve visszaküldött kérdıívek módot adtak az érdekeltek, érintettek széleskörő véleményének megismerésére. Emellett a lakosság is véleményt nyilváníthatott a számára szerkesztett és széles körben hozzáférhetı kérdıív (Pécsi Hírek, Internet) kitöltésével és visszaküldésével. A változatos és hiányos kitöltés miatt a részletesebb feldolgozás ugyan nem lehetséges, azonban az egybehangzó válaszok, igények hasznos információkat szolgáltatnak a helyzetelemzéshez és a feladatok meghatározáshoz, a teendık kijelöléséhez. 2.3 Idıtáv A Nemzeti Környezetvédelmi Program idıtávját a környezetvédelmi törvény hat évben rögzíti, a Kormánynak pedig kétévenkénti beszámolási kötelezettséget ír elı [41. (3)]. Hasonlóan legalább kétévenkénti felülvizsgálatot ír elı a törvény a települési önkormányzatok számára is [47. (2)]. A városi területfejlesztési és környezetvédelmi feladatok döntı többsége valójában hosszú távú (legalább év) gondolkodást, tervezést igényel. Ezt is szem elıtt tartva a környezetvédelmi programnak a rövid- (1-3 év), a közép- (3-6 év) és a hosszabb távlatú (kb. 10 év) idıszakot célszerő átfognia. Figyelemmel minderre, a Környezetvédelmi Program elsıdlegesen a közötti idıszak célkitőzéseit, feladatait fogja át. 2.4 Gazdasági háttér A térség- és környezetfejlesztési célok megvalósításában az EU és a hazai céltámogatások pályázati rendszere a jövıben fokozott szerepet kap. Ezeknél rendszerint az alapvetı kritériumok között szerepel rendszerint az érvényes építési, létesítési engedély az adott beruházásra, beavatkozásra. Ezért egyértelmő, hogy a pályázásnál kiindulási feltétel a megfelelı tervek elkészítése és engedélyeztetése, ami költség- és idıigényes elıkészítéssel jár. Az önkormányzat rendelkezik helyi környezetvédelmi alappal, amelynek keretében mintegy 15 millió Ft/év nagyságrendő keret áll rendelkezésre a környezetvédelemmel összefüggı feladatok támogatásához, megoldásához. Emellett a város jelentıs összegeket irányoz elı az éves költségvetésében a városüzemeltetési, ezen belül a környezeti feladatokra is (zöldterületek, utak, közterületek fenntartása, illegális hulladéklerakók megszüntetése stb.). A költségvetési korlátok szabta keretek között fontos a problémák súlyozása, a megoldandó feladatok rangsorolása. Ennél viszont nem csak a szakmai, hanem a társadalmi szempontú igényfelmérésnek, igénykövetésnek, valamint a más térségi, városi programokhoz való kapcsolódásnak (támogatás, közremőködés) is meghatározó jelentıségő kell lennie. I-4

9 II. HELYZETÉRTÉKELÉS II. HELYZETÉRTÉKELÉS A város környezeti állapotának közötti alakulásnak bemutatására a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség készített megalapozó tanulmányt. Az állapotfelmérés, helyzetértékelés részletesen tárgyalva a környezeti elemek (levegı, víz, föld) és az önállóan kezelt hatótényezık (hulladék, zaj és rezgés, környezeti biztonság) jellemzıit, a változások tendenciáit és a javaslatokat a beavatkozásokhoz. Ez szolgál alapul az elmúlt évek környezeti állapotának, viszonyainak áttekintı értékeléséhez, elemzéséhez. 1.1 Levegı 1. A környezeti elemek állapota A 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet figyelembe vételével a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet jelölte ki az ország légszennyezett agglomerációit és "A, B, C, D, E, F" kategóriákba sorolt zónáit. Az A, B és C besorolású zónákra és településekre intézkedési program elkészítését írja elı a rendelet. Pécs város a C levegıminıségi zónába lett besorolva a mért légszennyezettségi adatok alapján, mivel egy, vagy több légszennyezı értéke a légszennyezettségi határérték és a tőréshatár között van. A vizsgált 5 különbözı légszennyezıanyag mért értékei alapján a szennyezı anyagonkénti kategóriákat a II-1. táblázat adja meg. II-1. táblázat: Pécs környéke légszennyezettségi zónái Zónacsoportok a szennyezı anyagok szerint légszennyezı anyag SO 2 NO 2 CO PM 10 Benzol levegıminıségi zóna F C F C F A Pécs és környéke a C kategóriába tartozik a nitrogén-dioxid és szilárd (PM 10 ) légszennyezı anyagok légszennyezettségi eredményei alapján, ezért évben elkészült az intézkedési terv 1 a levegıminıségi állapot javítására. Szmog-riadóintézkedési tervet az országban elsıként, januárjában léptetett életbe a város, felkészülve a jelentıs hatású ipari szennyezı források, a közlekedés valamint a kedvezıtlen meteorológiai körülmények együttes hatásának kezelésére. A szennyezık korlátozásával járó, illetve a lakosság széleskörő tájékoztatását is biztosító rendszer 2003-ban jogszabályoknak megfelelıen módosításra került. A helyi levegıvédelmi követelmények szabályozására alkotta meg az önkormányzat képviselıtestülete a 22/2003. ( ) számú rendeletét. Ennek célja a környezeti levegı minı- 1 Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség: Intézkedési program Pécs és környéke zóna levegıminıség javításáról. Pécs, március II-1

10 II. HELYZETÉRTÉKELÉS ségének tartós és hatékony megóvása, javítása, a légszennyezettségi határérték túllépések megakadályozása, az emberi egészség védelme és a levegı jó állapotának megırzése. A város területén üzemelı légszennyezettségi mérıhálózat közötti mérési eredményei, a évben elvégzett teljes körő (lakosság, ipar, közlekedés) felmérés és légszennyezettségi modellezés eredményei, valamint a bejelentés-köteles légszennyezı források emisszióinak ismeretében a következık érdemelnek kiemelést: A környezeti levegıminıség alakulása A Pécs területén mőködtetett mérıhálózat adatai alapján az egyes fıbb légszennyezık koncentrációinak alakulása a következıkben jellemezhetı: Kén-dioxid (SO 2 ). A monitorállomásokon mért éves átlagkoncentrációk 1998-tıl ig enyhe csökkenı tendenciát mutatnak, majd egy stagnáló állapot a jellemzı ban a monitorállomásokon mért éves SO 2 átlagértékek µg/m 3 között alakultak, így jóval alatta maradtak az éves határértéknek (50 µg/m 3 ). Az adatokat elemezve megállapítható, hogy a város légterében a kén-dioxid szennyezettség mérséklıdik, amely összefügg a csökkenı energiaigény miatt kisebb erımővi tüzelıanyag felhasználással. a kén-dioxid szennyezettség az egész várost érinti és ezért elsısorban a nagy kéndioxid kibocsátó források tehetık felelıssé. Ezt támasztják alá a főtésmentes idıszakok szmog közeli helyzetei is, amikor lakossági és intézményi főtés nincs, viszont a Pécsi Hıerımő - ha kisebb kapacitással is - folyamatosan üzemel. A lakossági és intézményi főtés légszennyezı szerepét jelzik a főtési idıszak megemelkedı szennyezettségi értékei. A főtési idıszakban az erımő mellett az egyéb ipari jellegő kibocsátások, valamint az egyedi főtéső területeken (Mecsek déli oldalán, Rácváros, Nagyárpád, Meszes, Fehérhegy és Vasas városrészekben) a lakossági főtés szerepe is meghatározó. a széntüzeléső erımő magas kén-dioxid kibocsátása, a város domborzati és beépítettségi sajátosságai, valamint az inverziós meteorológiai viszonyok szmogriadó közeli légszennyezettségi állapotokat idézett elı. a folyamán a kén-dioxid város területén mért értékei nem haladták meg a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 3. számú mellékletében meghatáozott tájékoztatási küszöbértéket". a félórás, órás és a 24 órás kén-dioxid túllépési gyakoriság folyamán enyhe csökkenı tendenciát mutat. A monitoring állomások közül a határérték túllépési gyakoriságok a Boszorkány úti állomáson a legmagasabbak, de a tendencia itt is csökkenı év folyamán megtörtént a Pécsi Hıerımő Rt. földgáz és biomassza tüzelésre való átállítása. Ezzel a kibocsátások - köztük a kén dioxidé is - jelentısen lecsökkentek, amit a második félévének immissziós mérései is jeleznek. Nitrogén-dioxid (NO 2 ). Az elmúlt években a szennyezettség alakulásában döntıen a közlekedés a meghatározó, de a főtési idıszakban a helyi főtések szerepe is jelentıs. Az közötti években a város területén mőködı mérıállomásokon, főtési idı- II-2

11 II. HELYZETÉRTÉKELÉS szakban, az éves átlagkoncentrációk µg/m 3, nem főtési idıszakban pedig µg/m 3 között változtak. Az adatok részletesebb vizsgálata alapján rögzíthetı, hogy a Szabadság úti valamint a Buzsáki úti állomásokon az NO 2 mérési eredmények csökkenı, a Légszeszgyár úti és a Boszorkány úti állomásokon viszont növekvı tendenciát jeleznek. Az folyamán mért értékeknél a félórás és az órás határérték túllépések gyakorisága a Légszeszgyár úti és a Boszorkány úti mérıállomásokon növekedést, a Buzsáki úton és a Szabadság utcánál jelentıs csökkenést mutat. az éves határértékét meghaladó (40 µg/m 3 ) szennyezettség évben a Szabadság úti állomáson, évben pedig a Légszeszgyár úti mérıhelyen fordult elı. Így a jelentısebb légszennyezettséget a várost átszelı 6-os út mellett lévı monitorállomások regisztrálják (Légszeszgyár út, Szabadság út). a mérıállomásokon a főtési és nem főtési idıszakban mért NO 2 szennyezettség adatai szerint a főtési idıszak értékei egyértelmően magasabbak, ami összefügg a lakossági, valamint az intézményi és ipari főtéssel, tüzeléssel. A Mecsek-oldalban, Pécsbánya, Meszes és Vasas városrészek területén pl. a lakossági főtés a meghatározó. A nem főtési félévben a jelentısebb forgalmú területeken a közlekedési eredető szennyezettség kimagasló (6-os számú fıközlekedési út, belváros jelentısebb forgalmú helyei). A főtési idıszakban átlagosan 5-15 µg/m 3 értékkel magasabb NO 2 szennyezettség a város területén a földgáz üzemő egyedi tüzelések (lakossági, intézményi, üzemi) egyre nagyobb számával függ össze. Szén-monoxid (CO). A CO kibocsátások döntıen a közlekedéssel és a főtéssel hozhatók összefüggésbe folyamán a mérıállomásokon a szén-monoxid éves átlagkoncentrációi 0,0-1,3 µg/m 3 között változtak, így nagyságrendekkel alatta maradtak a határértéknek (3000 µg/m 3 ). Az alacsonyabb fajlagos kibocsátású gépkocsik és a korszerőbb tüzelıberendezések elterjedésével az emisszió is jelentısen csökken, amit a években mért kisebb CO koncentrációk (0,0-0,9 µg/m 3 ) is jeleznek. Szálló és ülepedı por. A városi levegı porszennyezettsége döntıen a főtésbıl, tüzelésbıl, technológiákból, helyi szennyezı forrásokból és az utak porzásából, a jármőforgalom porfelverésébıl ered. Az közötti vizsgálati eredményekbıl megállapítható, hogy a teljes szálló por (TSPM) mennyiségét mérı Szabadság úti állomáson az éves átlagos koncentráció µg/m 3 között változott, és valamint éven meghaladta az µg/m 3 éves határértéket. A 24 órás határértéken (100 µg/m 3 ) felül mért porkoncentrációk gyakorisága is növekedést mutat. a szálló por 10 µm alatti részének (PM10) mennyiségét mérı Buzsáki u.-i és a Légszeszgyár u.-i állomáson a szennyezettség tendenciája ingadozó, változó. A Légszeszgyár úti mérıhelyen a szállópor (PM10) jelentıs csökkenést mutat; a között itt mért µg/m 3 24 órás porkoncentrációk az 50 µg/m 3 határérték alatt maradnak. az ülepedı por városi átlagos koncentrációja a nem főtési idıszakban 6-12 g/m 2 x30 nap, míg a főtésiben 4-6 g/m 2 x30 nap érték között változott, így nem haladta meg a határértéket (16 g/m 2 x30 nap). Ugyanakkor a határérték túllépés gyakorisága az Edi- II-3

12 II. HELYZETÉRTÉKELÉS son úti és a Tüdıszanatóriumnál üzemelı mérıhelyen növekedést, a többi mérıhelyen pedig csökkenést mutat. A nem főtési idıszak magasabb szennyezettsége jól jelzi a helyi szennyezı források és az utak porterhelésének kedvezıtlen hatásait A kibocsátások fı jellemzıi Pécs város levegıminıségét alapvetıen az ipari és az erımői, a kommunális/háztartási (főtés) és a közlekedési kibocsátások határozzák meg. A város területén üzemelı légszennyezettségi mérıhálózat közötti mérési eredményei, a évben elvégzett teljes körő (lakosság, ipar, közlekedés) felmérés és légszennyezettségi modellezés eredményei, valamint a bejelentés-köteles légszennyezı források emisszióinak ismeretében a következık érdemelnek kiemelést: Pécs város levegıminıségi helyzetének értékeléséhez évben Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség végzett teljes körő (lakosság, ipar, közlekedés) felmérést és elemzést, amelynél a évi adatok szolgáltak a városi összes emisszió összetételi és mennyiségi meghatározásához. Ennek eredményeit a II-2. táblázat tartalmazza. ÁGAZAT II-2. táblázat: A kibocsátott légszennyezık Pécs területén (2000) SO 2 CO NO X szilárd anyag t/év % t/év % t/év % t/év % Ipari , , , ,3 Lakossági , , , ,1 Közlekedési 20 0, , ,1 93 3,6 ÖSSZESEN Az adatok és a %-os részarányok alapján látható, hogy a kén-dioxidnál (SO2) és nitrogénoxidoknál (NO X ) az ipari, a szén-monoxidnál (CO) a közlekedési, míg a szilárd anyagoknál (por, korom) a lakossági források kibocsátásai a meghatározók. Az közötti ipari, lakossági és közlekedési kibocsátási adatok alapján vizsgálva az összetételi és mennyiségi jellemzıket, a megállapítások a következıkben összegezhetık: Ipari emissziók. A város ipari eredető emissziójának alakulásában üzembe lépése óta (1958) meghatározó szerepe van a Pécsi Hıerımőnek. A számos technológiai korszerősítés együtt járt a kibocsátások jelentıs csökkenésével is. A magas hamu (55-60%) és kéntartalmú (3-5 %) mecseki energetikai szenek tüzelése 2004 elsı felében szőnt meg és megtörtént év folyamán az erımő földgáz és biomassza (fa) tüzelésre történı átállítása. Bár a próbaüzem során végzett mérések a korábbi kibocsátások jelentıs mérséklıdését jelzik, az elmúlt idıszak megítéléséhez az évek adatait lehet figyelembe venni. A város ipari, ezen belül az erımő légszennyezıanyag kibocsátásait a II-3. táblázat foglalja keretbe. II-4

13 II. HELYZETÉRTÉKELÉS A táblázat adataiból jól látható az erımő kibocsátásinak meghatározó nagysága és részaránya, valamint a kén-dioxid, szén-monoxid és szilárd anyagok jelentıs, a nitrogénoxidok kisebb mértékő csökkenése. Év II-3. táblázat: Pécs város ipari légszennyezı kibocsátásainak alakulása A város és erımő kibocsátásai (t/év) és a kibocsátásokból az erımő részaránya (%) SO 2 CO NO X Szilárd anyag város erımő % város erımő % város erımő % város erımő % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0 A diffúz ipari források közül legjelentısebb az erımő szénellátását biztosító pécsbányai Karolina külfejtés volt között. Az erımő széntüzeléses technológiájának megszüntetésével a külszíni szénbányászat is felszámolásra került évben. Így az erımő átállítása a földgáz és biomassza tüzelésére, valamint a külfejtéses bányászat megszüntetése igen nagymértékben mérsékli a város területén légtérbe kerülı szennyezık mennyiségét. A város területén levı ipari üzemek közül a MÁV Vontatási Fınökség Kocsijavító Üzeme, a PE Rt Kıszénbánya Külfejtés Széchenyi akna, a Hirdi Fonó- és Szövı KFT, a Délhús Rt., Pécsi Sörfızde Rt., a Baranyatej Rt. és a Hirdi Panelüzem bocsátott ki még említésre méltó mértékben légszennyezıket. A 2000-ben gázüzemre átállított Hirdi Panelüzem mőködése a korábbi években a környezı területeken adott okot lakossági panaszokra, ami a kazánok melegüzem alatti koromlefúvatásával függött össze. A város egyes területein korábban a bőz okozott gondokat. Az elmúlt években az Ágazatközi Akcióprogram keretében bőzcsökkentési beruházások valósultak meg (Megyeri úti szennyvíztelep, Délhús Rt., Pécsi Bırgyár Rt.). A Megyeri úti szennyvíztelep megszőnt, a Pécsi Bırgyár szennyvíztisztító telepe bőzhatásának csökkentésére intézkedési tervet készült. A szerves oldószerek kibocsátása a Pécsi Bırgyár Rt., a Nokia Monitor Kf, a Bader Kapcsolószekrény Bt. és a Mecsekplaszt GMK területén fordult elı. Lakossági kibocsátások. A lakossági főtésbıl, tüzelésbıl eredı légszennyezık kibocsátása az iparinak csak kis részét teszi ki (lásd II-2. táblázat). Ezek szerint a lakossági emisszió elsısorban a város légterébe kerülı összes szén-monoxid és szilárd anyag terhelésben szerepel jelentıs részaránnyal. Mindez összefügg a családiházas városi területek - döntıen szilárd tüzelıanyagokra alapozott - főtési módozataival. Ilyen a Szigeti városrész, Rácváros, Kovácstelep, Makár, Mecsek-oldal, Nagyárpád és Pécsszabolcs. Mivel a lakossági főtésnél a szennyezıanyag kibocsátás gyakorlatilag felszín közeli, a szennyezettség a forrás (kémény) pár tízméteres körzetére terjed ki. Mivel számos háznál így történik a főtés, kiterjedt területek, városrészek levegıminısége lehet kedvezıtlen egyes idıszakokban (pl. télen a reggeli és esti órákban). II-5

14 II. HELYZETÉRTÉKELÉS Közlekedési eredető kibocsátások. Az átfogó vizsgálatok szerint a jármőforgalomból eredı emisszió legnagyobb részarányú a szén-monoxidnál, de jelentıs a nitrogénoxidoknál is (lásd II-2. táblázat). A nagy forgalmú útszakaszokon áthaladó jármővek mintegy 90-95%-át a személygépkocsik teszik ki, a tehergépjármővek pedig 60-80%- kal haladják meg a buszok forgalmát. A város legnagyobb forgalmú útszakaszai az Alsómalom utcai szakasz, valamint a Siklósi út irányában levı Árpád híd. Hasonlóan magas a 6-os út átkelı szakaszai, így a Rákóczi út, Nagy Lajos király útja, József Attila utca, valamint a Siklósi út, Mártírok út, Dr. Veress Endre út, Hungária út, Szigeti út és Aradi Vértanúk útja, Kodály Zoltán út, Alkotmány út, Tüzér utca, és a déli városrészben a Nagy Imre út és Maléter Pál út ben megépült a déli megkerülı úthoz kapcsolódó keleti megkerülı út, a belvárosban a Somogyi Béla és a 48-as tér közötti összekötı út; így a legforgalmasabb Rákóczi utcai útszakaszon mérséklıdött a közúti forgalom Megállapítások A város területén légtérbe kerülı szennyezık mennyiségét és a mért levegıszennyezettség jellemzı értékeit, alakulását vizsgálva az közötti idıszakra, a következık állapíthatók meg: Az erımő kibocsátásainak mérséklıdésével (lásd II-3. táblázat) a városi összes kibocsátás is jelentısen csökkent, mivel az egyes légszennyezık döntı részét (2003-ban a 92,7-99,9 %-át) a Pécsi Hıerımő Rt. juttatta a levegıbe. Ennek hatásait elsısorban az immissziós állomásokon mért csökkenı kén-dioxid koncentrációk jelzik. Ugyanakkor a nitrogén-oxidok, szén-monoxid és a szálló és ülepedı porok levegıben mért mennyiségeinél, koncentrációik alakulásánál a helyi források a meghatározóak (lakossági főtés, közlekedés, diffúz légszennyezı források). Az összes kibocsátások ugyan csökkentek, azonban a levegıminıség alakulásában meghatározó javulás nem következett be. Ez összefügg azzal, hogy az erımő földgáz és biomassza tüzelésre való átállítása 2004 folyamán megtörtént, de ennek a város légterének levegıminıségére kifejtett, várhatóan igen kedvezı hatásai csak az elkövetkezı években lesznek érzékelhetık. a lecsökkenı városi összes kibocsátáson belül megnıtt a helyi források (közlekedés, lakossági főtés, építkezések) szerepe környezetük levegıminıségére (NO X, CO, szilárd anyagok). 1.2 Vizek Felszíni vizek Pécs közigazgatási területérıl lefolyó/elfolyó felszíni vizek döntı része a Pécsi-vízzel, míg a Vasas-Hirdi városrésznél a Vasas-Hirdi vízfolyással hagyja el a térséget. A Pécsi víz jelentısebb mellékágai: a Patacsi vízfolyás, Magyarürögi vízfolyás, Új Füzes árok, Keszü-Kökényi vízfolyás, Nagyárpádi vízfolyás, Lámpás patak, Meszesi vízfolyás és a Szabolcsi vízfolyás, amely a Meszesi vízfolyással való összefolyása után, Pécsi vízként van nyilvántartva. A Vasas-Hirdi városrész csapadékvizeinek befogadója a Vasas-Belvárdi vízfolyás és mellékágai. II-6

15 II. HELYZETÉRTÉKELÉS Tápláló vízfolyások, így a befogadó Pécsi-víz és a Vasas-Hirdi vízfolyás természetes vízhozama is kicsi, száraz idıszakban vízminıségüket döntıen a tápláló vízfolyások, valamint a bányavizek, a kezelt vagy kezeletlen szennyvizek határozzák meg. Az közötti idıszak mennyiségi és minıségi viszonyainak változását, alakulását vizsgálva a következık rögzíthetık: A vízminıségi jellemzık alakulása A Pécsi-víz minıségét a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség rendszeresen ellenırzi. Az oldalági vízfolyásokból (Pécsszabolcsi-, Meszes-, Nagyárpádi patak, stb.) csak eseti, célvizsgálatok történnek. A Pécsi-víz Pécs-Tüskésréti szelvényében az oxigénháztartás mutatói viszonylag kedvezıek alakultak, a vízminıségi besorolás III. osztályú (tőrhetı). A nitrogén- és foszforháztartás mutatói alapján a vízminıség IV. osztályú (szennyezett). A szerves mikroszennyezık közül az ásványolaj-tartalom az osztály meghatározó, ennek alapján V. osztályú (erısen szennyezett) a vízminıség. A bányaterületekrıl, (meddıhányók) zagykazetták környezetébıl lefolyó vizek, hatása kimutatható, amit a sótartalom, a vezetıképesség és a mangántartalom értékei is jeleznek. A Pécsi-víz Pellérdi szelvényénél - az oxigénháztartás mutatóit kivéve - IV. osztályú (szennyezett) a vízminıség. A Pécsi-víz Zóki szelvényében a Pellérdi szelvényhez képest a nitrogén- és foszforháztartás mutatói a városi szennyvízteleprıl bevezetett tisztított szennyvíz hatására magasabbak, a vízminıség V. osztályúra (erısen szennyezett) romlik. A többi komponenscsoport mutatóira a IV. osztályú (szennyezett) minısítés a jellemzı. A Pécsi víz vízgyőjtıhöz tartozó oldalági vízfolyások minısége általában megfelel a különbözı vízhasználatok vízminıségi igényeinek. Itt inkább mennyiségi korlátok jelentkeznek. Az közötti idıszak vízminıségi trendjét vizsgálva megállapítható, hogy a Tüskésréti szelvényben a Pécsi-víz minısége gyakorlatilag nem változott. A Pellérdi szelvényben a vizsgált komponenseknél javulás mutatkozik, amely a Pécsi Bırgyár területén üzemelı bırgyártással foglalkozó cégek egyre csökkenı szennyvízkibocsátásának a következménye. a Zóki szelvényben a trendszámítást a év végétıl augusztus végéig tartó idıszak, amikor a városi szennyvíztelep üzemzavarokkal küzdött (sorozatos meghibásodások a levegıztetı rendszernél). Ettıl az idıszaktól eltekintve kijelenthetı, hogy 1997-hez viszonyítva a Zóki szelvényben a vízminıség javulása figyelhetı meg. A felszíni vizeket érı terhelések A Pécsi-víz legnagyobb terhelıje a Pécs-Pellérdi szennyvíztisztító telep, amely átlagosan m 3 /nap tisztított szennyvízzel terheli a befogadót, ami közel a fele a vízfolyás átlagos vízhozamának. Ezért a kibocsátás hatására - még az elérhetı legjobb tisztítás-technológia alkalmazása esetén is - a vízfolyás minısége igen kedvezıtlenül alakul és rendszerint V., esetenként IV. vízminıségi osztályba tartozik. A város más ipari szennyvízkibocsátói összességében nagyságrendileg kisebb menynyiségő szennyvízzel terhelik a befogadó Pécsi-vizet. A város területén Pécsi Hıerımő Rt. külfejtése, a Zsolnay Porcelángyár Rt., a Környezetvédelem a Bırgyártásért Kht. önálló szennyvízkibocsátásai a fıbb terhelı források, míg a Mecsekérc Rt. II-7

16 II. HELYZETÉRTÉKELÉS rekultivációval összefüggı kibocsátása a városi szennyvíztelep után, a városhatáron kívül éri el a befogadó Pécsi-vizet. A Karolina külfejtésbıl kiemelt bányavíz bevezetésének hatására a befogadó/elvezetı vízfolyások, így a Pécsi-víz kezdeti szakasza is magas sótartalmú. Ezeknek a telephelyeknek a jellemzı összes terhelése mintegy 12 %-a a kémiai oxigénfogyasztásnál és kb. 6 %-a az ammónium kibocsátásnál, a szennyvíztelep kibocsátásához mérve. Így hatásuk - az összes sótartalmat és az öszszes lebegıanyag tartalmat kivéve - kevéssé meghatározó a Pécsi-víz minıségének alakulásában. A város csatornázatlan területei közül között megtörtént többnek a csatornázása (Pécsújhegy, Magyarürögi völgy, Tettye, Pécsszabolcs, stb.) nyarán - az ISPA program keretében - megkezdıdött az ivóvízkészletek védıövezetében elhelyezkedı területeken a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. Vasas és Hird továbbra is csatornázatlan. A pontszerő kibocsátások mellett jelentıs hatást gyakorolnak a vízfolyások vízminıségre az ún. területi terhelések, így szennyvízszikkasztások, az illegális szennyvízbevezetések, az ipari és mezıgazdasági környezethasználatok. A csapadékvizekkel a területekrıl lemosódó szennyezıanyagok ugyancsak terhelik a város kisebb-nagyobb befogadó vízfolyásait. Nagyobb csapadékoknál, a csapadékhullás elsı idıszakában a lefolyó és sokszor jelentıs hordalékmennyiséget szállító csapadékvíz lényegében szennyvíz minıségő Felszín alatti vizek Pécs térségének földtani és morfológiai adottságai következtében a felszín alatti vizek változatos rendszere alakult ki. A város hegységi és hegyoldali részén karsztvíz és repedésvíz jelentkezik, a hegy lábánál rétegvíz megjelenésével kell számolni. A mély fekvéső, sík és domboldali területeken a talajvíz jelenik meg, mint felszín alatti elsı vízszint. A felszín alatti vizek utánpótlódásukat a lehulló csapadék beszivárgó részébıl nyerik és az érintkezési felületeken a különbözı víztartók vizüket átadják egymásnak. A felszín alatti vizek fı szivárgási iránya a Pécsi medence felszíni vízgyőjtıjének vízválasztó vonalától a Pécsi-sík mélyvonalán húzódó Pécsi víz, mint erózióbázis felé mutat, és tovább vonul a mélyvonalon Ny, DNy-i irányba. A város alatt lévı felszín alatti vizek egységes vízrendszert alkotnak, függetlenül a tároló kızetek korától és összetételétıl. Önálló vízföldtani egységet képez a Közép-Mecsek fı tömegét alkotó karsztosodott mészkı, amelynek déli oldali fı megcsapolója a Tettye forrás. A Nyugat-Mecsek elıterében elhelyezkedı Pellérdi és Tortyogói víztároló medencéknek csak az É-i és ÉK-i pereme helyezkedik el Pécs közigazgatási területén. Az itt kialakított vízmő telepek képezik Pécs város vízellátásának bázisát, ezért ezek fokozott védelme indokolt. Ezeknek a vízkészleteknek a rendszeres ellenırzése (monitoring) a következı rendszerben történik: Országos felszín alatti vízminıségi monitoring. A felszín alatti vizek országos monitoring hálózatának három észlelési pontja található Pécs város közigazgatási területén, további három mintavételi pont található a Péccsel határos Pellérdi vízbázis területén. II-8

17 II. HELYZETÉRTÉKELÉS A karsztvíz jellemzı állapotát a Tettye-forrás vízminısége mutatja. A vízgyőjtırıl bejutó szennyezık ellenére az elmúlt 5 évben szennyezést jelzı vízminıségi jellemzık mért értékei nem haladták meg az ivóvízre megállapított határértékeket. A miocén rétegvizeket monitorozza a Délhús Rt. B-87 számú kútja. Vízminısége kiegyenlített állapotú és az egyes összetevıi megfelelnek az ivóvíz minıségi követelményeknek. A talajvizet a Patacsi városrésztıl délre, a vízmő üzemi területén lévı M-22 számú figyelıkút észleli és a Pellérdi vízbázis utánpótlódó vízkészletének minıségét jelzi. Mivel a vízminısége változó (KOI ps 1,8-8,8 mg/l, az ammónium (NH 4 ) 0,12-0,89 mg/l, a nitrit (NO 2 ) 0,02-2,1 mg/l, a nitrát(no 3 ) 0-11,4 mg/l közötti), ezért közvetlen vízkivétel esetén nem felel meg az ivóvíz minıségi követelményeknek. A porózus kızetanyagú rétegvizet a Pécshez közeli és a Pellérdi medence déli részén mélyített P-56 kút vízminısége jellemzi. A P-6/A kút kissé változó vízminısége nem jelez szennyezettséget és megfelel az ivóvízre megadott követelményeknek. A P-56 kút viszonylag alig változik, viszont az átlagosan 0,16 mg/l vas és 0,08 mg/mangán tartalma a víz vastalanítását teszi szükségessé. Települési monitoring. A felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet 5. (8) bekezdése értelmében elıírja a városok települési önkormányzatának a talajvíz mennyiségi és minıségi állapotát, a szennyezések hatásának észlelését és értékelését biztosítót monitoring rendszer kiépítését, üzemeltetését. A rendelet erre nem ad határidıt, de megjelöli, hogy a talajterhelési díjból származó bevételt a települési önkormányzat a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi és minıségi védelmére használhatja fel. Ennek minısül többek között a települési monitoring kialakítása és mőködtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése. A talajterhelési díjról a Közgyőlés 6/2005. ( ) számú határozata rendelkezik, amely megadja az adatszolgáltatási kötelezettségeket, az eljárási szabályokat, a díjmentességet és a bevallás mintalapját is. Ezzel mód nyílik az elkövetkezendı években a települési monitoring kialakítása és üzemeltetésére Pécs város területén. Lokális monitoring. A város területén több olyan telephely üzemel, ahol a tevékenység talajvízre gyakorolt hatásának az ellenırzését írta elı a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság. Így a Pécsi Vízmő Rt. 7 db figyelıkutat telepített a Mecsekaljai szennyvíztelep környezetében, amelyekben talajvízre gyakorolt káros hatást eddig nem mutattak ki. a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. Pécsszabolcs városrész területén a talajvízszint emelkedés bányászati okainak a felderítése érdekében végez vizsgálatokat. A településrészben 6 db ingatlant az ott lévı ásott kutakkal folyamatosan víztelenítenek és 10 db talajvíz figyelıkútban ellenırzik a vízszintet, vizsgálják a vízminıséget. a QUARTZ Kft a Pécsváradi úti homokbánya lemővelt részét építési törmelékkel tölti fel. Az elhelyezés talajvízre gyakorolt hatását egy mintavételi ponton ellenırzik, eddig káros hatást nem észleltek. a földalatti üzemanyagok vagy egyéb szénhidrogének tárolásának talajvízre gyakorolt hatását a következı telephelyeken ellenırzik: E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. Edison úti és Malomvölgyi úti telephelye, II-9

18 II. HELYZETÉRTÉKELÉS Pannon Hıerımő Rt. Edison úti telephelye, OMV Hungária Kft Megyeri úti üzemanyagtöltı állomása, Baranya Megyei Állami Közútkezelı Rt. Eperfás úti telephelye. Vízbázisvédelmi monitoring. A Pécs ivóvízellátásában kiemelt jelentıségő vízbázisok területén a Pécsi Vízmő Rt. monitoring rendszereket. Így a Tettye-forrás vízgyőjtı területén jelenleg 6 db figyelıkútban végeznek vízkémiai és bakteriológiai vizsgálatot. a hirdi vízbázist jelenleg nem használják, a két termelı és egy figyelıkút is tartalékként szerepel. a Pellérdi vízmőtelepen 24 db talajvízre és sekélyebb rétegvízre telepített figyelıkút van, a rétegvizet 18 db kúttal monitorozzák. A vízgyőjtı területen Pécs, Pellérd és Keszü határában létesült többszintő megfigyelı kútcsoport. a Tortyogói vízmőtelepen 7 db talajvíz figyelıkút, 13 db rétegvízre telepített figyelıkút mőködik, ezen kívül 6 db kútcsoport létesült a felszín alatti vízgyőjtı területen Bicsérd és Zók határában Megállapítások A város felszíni és felszín alatti vizeinek mennyiségi és minıségi alakulása, védelme kapcsán vizsgálva az közötti idıszakot, összességében a következık állapíthatók meg: A város felszíni vizeinek, tisztított szennyvizeinek és csapadékvizeinek döntı többségét elvezetı Pécsi-víz vízminısége alapvetıen nem változott; a többnyire erısen szennyezett (V), esetenként szennyezett (IV) kategóriába sorolható a fıbb paraméterek alapján. Vízminıségének kismérvő javulása csak a városhatáron túli zóki szelvényben észlelhetı. A többi kisvízfolyás vízminıségét a helyi szennyvízkibocsátások és szennyvízszikkasztások határozzák meg. A legjelentısebb terhelı forrásává a Pécs-Pellérdi szennyvíztisztító telep vált, a többi, korábban jelentısebb kibocsátó összesen is csak a városi szennyvíztelep terhelésének töredékét juttatják a befogadókba között jelentıs területrészek csatornázása történt meg (Pécsújhegy, Magyarürögi völgy, Tettye, Pécsszabolcs, stb.). míg továbbra is csatornázatlan Hird, Vasas és a Mecsekoldal egyes részei. A csatornázások és a kibocsátott szennyvízmennyiségek kisebb csökkenése ellenére a felszíni vizek minıségénél jelentısebb javulást nem mutatnak a rendszeres és eseti vízvizsgálatok. A különféle eredető felszín alatti vizek minıségének ellenırzésére kiépültek a figyelıkút rendszerek. Az országos, a lokális és a vízbázisvédelmi monitoring rendszer kútjai módot adnak vízminıség alakulásának nyomon követésére. Nem épült ki a talajvizek szennyezésére a települési monitoring rendszer. II-10

19 II. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.3 Föld, talajfelszín Szennyezett területek A múlt örökségét képezı, hátrahagyott tartós környezetkárosodások, környezetszennyezések között kerültek feltárásra. Ekkor egy rövid távú program keretében a Környezetvédelmi Felügyelıség összeírta az általa ismert szennyezett területeket, amely alapján egy prioritási lista készült az állami felelısségi körbe tartozó kármentesítési feladatokról. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) keretében megkezdıdött a szennyezések felszámolása. Önkormányzati kármentesítések. Az OKKP középtávú ( ) szakaszának feladatairól szóló 2304/1997. (X.8.) Kormányhatározat melléklete értelmében ebbe a rendszerbe tartozik az Önkormányzati kármentesítési alprogram (ÖKAP) is, amely magában foglalja az egyes helyi önkormányzati alprogramokat, továbbá a szervezési, tervezési feladatokat. Az Önkormányzati Kármentesítési Alprogram (ÖKAP) megalapozásához megtörtént az önkormányzati tulajdonban lévı intézményi területek környezeti állapotának áttekintése, a valószínősíthetı környezetszennyezés és a becsülhetı kockázat meghatározása. Ezek ismeretében a következık emelendık ki: Az Állatkert és a Vidámpark területén a környezeti kockázat nagy (5). Az Állatkert környezeti felülvizsgálata elkészült, ennek hatósági jóváhagyása, a szükséges beavatkozások meghatározása folyamatban van. A Vidámpark felmérésére a Tettyeforrás védıterületének felülvizsgálata keretében történt meg. A Megyeri úti régi szennyvíztisztító telep jelenleg csak átemelı funkciót lát el. A korábbi, lényegesen nagyobb területre kiterjedı tevékenység hatásainak a felmérése még nem történt meg. Az új szennyvíztisztító telep területén a szennyvíziszap tárolása okozhat környezeti problémát, a szennyvíztelep figyelıkút hálózatának kibıvítése szükséges. A peremi területen lévı iskolák és intézmények jelenlegi szennyvízgyőjtıi a csatornázással egyidejőleg, öt éven belül felszámolásra kerülnek. Állami felelısségi körbe tartozó kármentesítések. Pécsett a következı területek kármentesítése történt/történik meg: A Pécs Edison u. 10. szám alatti, volt Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet galvanizáló üzemének környezetszennyezése. A feltárt nehézfém szennyezés az üzem területére korlátozódik. Jelenleg 3 db figyelıkút monitorozását végzik, amely a szennyezıanyagok fokozatos csökkenését mutatja, a természeti folyamatoknak köszönhetıen. A felhagyott bányaüzemi területeken (Széchenyi akna, András akna, Petıfi akna, István akna, Rücker akna, Pécsújhegyi szénelıkészítı) a szénhidrogénnel szennyezett talajt kitermelték és ártalmatlanították, míg kármentesítést igénylı talajvízszennyezést az üzemi területeken nem tártak föl. A bányabezárás környezetvédelmi felülvizsgálata során és a szénbányászati meddıhányók rekultivációjának tervezésekor megtörtént talajvizek és fakadó vizek minıségvizsgálata is. Ezeket a sótartalma megemelkedett értékő, ezen belül jelentıs a szulfát-ion tartalom. A meddıhányók felületének rendezését és talajtakaróval való lefedését követıen várható a szennyezettség lassú csökkenése, melynek monitorozására a szabolcsi és a vasasi területen figyelıkutak létesültek. II-11

20 II. HELYZETÉRTÉKELÉS A szénbányászat mélyebb rétegekre gyakorolt hatásainak a megfigyelését 9 db. monitoring kúttal végzik. Az uránérc bányászati alprogram környezetvédelmi beruházásai közvetlenül nem érintik Pécs város területét. Az uránércfeldolgozó üzem, a zagytározók és a zagyszállító vezeték okozta környezetszennyezések a Pécs város vízellátását szolgáló Tortyogói vízbázis hidrogeológiai védıterületén vannak, ezek felszámolása kármentesítı mőszaki beavatkozással, valamint tájrendezéssel történik. A végrehajtáshoz szükséges mőszaki létesítmények a 2193/2004. sz. kormányhatározat értelmében, várhatóan év végéig valósulnak meg teljes körően. A végrehajtáshoz szükséges létesítmények várhatóan 2006 év végéig valósulnak meg teljes körően. A mőszaki beavatkozás folyamatos mőködtetése és monitorozása több évtizedet vesz igénybe. OKKP alprogram keretében a MÁV Rt ben felmérte a Pécsi MÁV állomás környezeti állapotát is. A feltárt szénhidrogén szennyezıdés kármentesítését az elsık között kezdték meg, összehangolva az üzemi töltıállomás korszerősítésével. A szennyezett talajt eltávolították, az olajos talajvizet 1998 óta folyamatosan eltávolítják, a szennyezettség alakulását figyelıkutakkal ellenırzik. A szennyezıdés nem terjed túl az állomás területén, elmozdulása nem várható, így nem jelent veszélyt vagy kockázatot a környezı területekre. Gazdálkodó szervezetek által végzett kármentesítések. A város területén a következı kármentesítések történtek/történnek meg: Az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. jogelıdje 1996-ban fölmérte pécsi a telephelyeinek és a transzformátor állomásoknak a környezeti állapotát is. Az elcsöpögı olaj a transzformátorok alatti talajt szinte minden telephelyen elszennyezte. Ezért a transzformátorok környezeti követelményeknek megfelelı átalakítását folyamatosan, ütemezetten végezték, ezzel egyidejőleg a szennyezett talajt kitermelték és kezelték. Aktív kármentesítést jelenleg a Pécs-Kertvárosi 120/20kV-os alállomás területén végeznek. A Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt. a Pécs Mohácsi úti gázelosztó állomása területén a jogelıdje által folytatott városi gázgyártás maradékanyagát találta meg a talajban évben a szénhidrogén tartalmú iszappal elszennyezett földet kitermelték, a területet tiszta talajjal feltöltötték. A szennyezett talajjal érintkezı talajvíz állapotának az ellenırzésére évi két alkalommal monitoring vizsgálatot végeznek; az eredmények szerint a beavatkozás eredményes volt. A Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Mecsekalja-cserkúti bázistelepén és környezetében feltárt talaj- és talajvíz szennyezések felszámolása 1986-tól folyik. A szennyezett talajvíz kármentesítésére telepített három drén-rendszerbıl álló víztermelı rendszer és a víztisztító 1996 óta üzemel. A szennyezett terület kiterjedése a beavatkozások eredményeként kb. 15 ha területre csökkent, de a teljes megszőnésig valószínőleg még évekig várni kell. A telep és környezete szennyezettségét 41 db figyelıkúttal ellenırzik, ebbıl 4 db a rétegvíz minıségét észleli. Pécs város területén a régi, nyilvános üzemanyagtöltı állomásoknak illetve az üzemek saját használatú töltıállomásainak a korszerősítése során számos helyen tártak fel talaj és talajvíz szennyezést. Ezek közös jellemzıje, hogy általában nem nagy kiterjedésőek, nem terjednek túl az üzem területén. Jelenleg a következı töltıállomásokon folyik kármentesítı mőszaki beavatkozás: - OMV Hungária Kft. Pécs, Zsolnay Vilmos úti üzemanyagtöltı állomás, - OMV Hungária Kft. Pécs, Siklósi út 22. alatti üzemanyagtöltı állomás, II-12

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Bibók Zsuzsanna fıovh. 2010 Tartalom Az EU levegıminıségi tematikus stratégiája; A 2008/50/EK irányelv a környezeti levegı minıségérıl; A magyar szabályozásban

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91.

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. E L İ T E R J E S Z T É S Bazsi Község Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. április 14-én tartandó nyilvános ülésére Tárgy: Lakossági

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Vízvédelmi-vízgazdálkodás:

Vízvédelmi-vízgazdálkodás: 1. II. félévre vonatkozó környezeti adatok Kenderesre vonatkozóan a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatai alapján I. Vízvédelmi-vízgazdálkodás: Ipari üzemek

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére A békéscsabai szennyvíz program minıségbiztosítása kapcsán felmerült az infiltráció csökkentésére irányuló intézkedési terv elkészítésének igénye. Mint az

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért -

Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért - Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért - A zöldtárca javaslatára a kormány kiegészítette a levegı védelmérıl

Részletesebben

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 25/2004. (IX. 30.) r e n d e l e t e a talajterhelési díjról 1/2005. (II.07.) számú és a 23/2005. (IX. 19.) számú módosító rendeletével Egységes

Részletesebben

Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések programszerő telepítését elısegítı mintaprojekt bemutatása

Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések programszerő telepítését elısegítı mintaprojekt bemutatása Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések programszerő telepítését elısegítı mintaprojekt bemutatása Harangozó Gábor fogalmazó KvVM Vízgazdálkodási Fıosztály Lajosmizse, 2010. május 11. Jogszabályi háttér:

Részletesebben

A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén

A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén A magyar szabályozás várható iránya és ütemezése a biogáz üzemek engedélyezése területén A bioenergia hasznosítás lehetıségei konferencia Budapest, 2010. november 8. Dr. Lengyel Attila Magyar Biogáz Egyesület

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés . ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 4.sz. melléklet Témaszám 7712/52/696901 7 200 000.06.30 2 200 000 ENSI hálózat Ökoiskola projektje OM-KvVM együttmőködési megállapodás alapján 2005.12.31

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Környezetvédelmi hatósági tevékenység

Környezetvédelmi hatósági tevékenység Környezetvédelmi hatósági tevékenység A cikk bemutatja a környezethasználat feltételeit, valamint az ahhoz kapcsolódó hatósági engedélyezési eljárások fı szabályait. A rendelkezések elsısorban a környezet

Részletesebben

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft.

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. ISO 9001 környezeti károk felszámolása és a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelme érdekében javasolt szakmai programja ISO 14001 MINTAVEVİ NAT-1-1016/2003 H-9025

Részletesebben

2008. ÉVRE ÁTHÚZÓDÓ KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban)

2008. ÉVRE ÁTHÚZÓDÓ KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 2008. ÉVRE ÁTHÚZÓDÓ KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 4/a sz. melléklet Pénzügyi ütemezés 2005. évrıl áthúzódó közhasznú feladatok 7712/52/655401 Erdei Iskola programban résztvevı iskolák támogatására pályázati

Részletesebben

Új jogszabályok a kéményseprı-ipari közszolgáltatás vonatkozásában. Kocsis Krisztián kéményseprımester

Új jogszabályok a kéményseprı-ipari közszolgáltatás vonatkozásában. Kocsis Krisztián kéményseprımester Új jogszabályok a kéményseprı-ipari közszolgáltatás vonatkozásában Kocsis Krisztián kéményseprımester - Kéményseprı-ipari közszolgáltatás egységesítése - Mőszaki feladatok egyértelmősítése, fogalmak tisztázása

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Mirıl szól a Víz Keretirányelv, mi a célja? A Víz Keretirányelv (VKI) nevébıl fakadóan keretet kíván biztosítani a Közösség édesvízzel

Részletesebben

Környezetvédelmi és társadalmi akcióterv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz

Környezetvédelmi és társadalmi akcióterv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz Környezetvédelmi és társadalmi terv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz No Akció Környezeti kockázat, Kötelezettség Projekt elıkészítés, engedélyek, jogosítványok I.1

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 48 Algyı A település neve összeforrt a magyar kıolaj-kitermeléssel. Az Algyı határában kitermelt kıolaj és földgáz máig nemzetgazdasági jelentıségő,

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu

Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu Iktatószám: SZ/706/16/2009 ELİTERJESZTÉS a 2010. évre vonatkozó Éves i

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére 1. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 29-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet 267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet a Korányi Projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggı közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

Ikt. sz.: KTVF: 41283-7/2010. Tárgy: A Dunamenti Erımő egységes

Ikt. sz.: KTVF: 41283-7/2010. Tárgy: A Dunamenti Erımő egységes KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 41283-7/2010. Tárgy: A Dunamenti Erımő egységes környezethasználati

Részletesebben

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu

Részletesebben

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat OTSZ Elemzés és módosítási javaslat OTSZ 3. rész Elemzés Válasz a következı kérdésekre: - a szabályzat tartalmaz-e szabványhivatkozásokat - a hivatkozások megfelelnek-e az európai elveknek és az európai

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Monitoring gyakorlati szempontok

Monitoring gyakorlati szempontok 1 MIKE URBAN Városi lefolyás modellezése Monitoring gyakorlati szempontok Készült az projekt keretében, a DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával 1 Monitoring gyakorlati szempontok Bevezetés A monitoring

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben)

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17.

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. Dr. Dobi Bálint főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetmegőrzési Főosztály PM 10 - kisméretű

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére.

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére. Ügyiratszám: 08-8/102-5/2010 Dátum: 2011. április 8. Ügyintézı: Baracsi László Tárgy: A PÉTÁV Kft. 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása Melléklet: CD-n kiküldve E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben

Háttér információk. A Paksi Atomerımő Üzemidı Hosszabbításának Környezeti Hatástanulmánya. A tanulmánykészítés specifikumai

Háttér információk. A Paksi Atomerımő Üzemidı Hosszabbításának Környezeti Hatástanulmánya. A tanulmánykészítés specifikumai A Paksi Atomerımő Üzemidı Hosszabbításának Környezeti Hatástanulmánya A környezeti hatástanulmány felépítése és legfontosabb megállapításai Bérci Károly Budapest, 2006. június 6. Háttér információk A hatásvizsgálatra

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról.

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. 1 Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Környezetterhelési

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet. a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl. Általános rendelkezések

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet. a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl. Általános rendelkezések A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés Hulladék / melléktermék felmérés Adatszolgáltató 1. Adatszolgáltató neve Weprot Kft. 2. Kapcsolattartó neve Elérhetıség 3. Település Dabas 4. Utca, házszám Kör utca 6/A 5. Irányítószám 2372 6. Telefon/fax

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére Az államháztartásról, valamint az önkormányzatokról szóló törvények elıírásai alapján Gyır Megyei Jogú Város 2010.

Részletesebben

Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év

Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Nagy aktivitású hulladék: 240 m 3 /év Európai Unióban keletkezı radioaktív hulladékok

Részletesebben

A rendelet hatálya. Átalány megállapításának szempontjai. Kedvezmény, mentesség. A díj bevallása, befizetése

A rendelet hatálya. Átalány megállapításának szempontjai. Kedvezmény, mentesség. A díj bevallása, befizetése Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (III.21.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Püspökmolnári Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1817/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat

Részletesebben

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007. szeptember 18-án megjelent KEOP-5.1.0 Energetikai hatékonyság

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal

Fejér Megyei Kormányhivatal Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-17409/2015., 38824 /2016. Ügyintézı: Várdai Enikı, Bálint Zsuzsánna Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310 Tárgy: Lovászpatona, Pölöskei major 07/7 hrsz.-ú ingatlanon

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól. A rendelet hatálya. A víztest kijelölése

30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól. A rendelet hatálya. A víztest kijelölése 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. (8) bekezdés

Részletesebben

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat 2. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 24. május TARTALOM. A levegőminőség értékelése

Részletesebben