Szalai Miklós március 21. Jesenius kerekasztal-beszélgetés, Istenérvek és valószínűségszámítás
|
|
- Irma Feketené
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szalai Miklós március 21. Jesenius kerekasztal-beszélgetés, Istenérvek és valószínűségszámítás Tisztelt Hallgatóság, kedves barátaim! Úgy gondolom, miután Kodácsy tanár úr bemutatott egy specifikusan keresztény konklúziókat alátámasztó bayesiánus, valószínűségi érvet, Mezei Balázs kollégám pedig vázolta a legnagyobb, a Bayes-tételt használó teista filozófus, Swinburne munkásságát, én azzal egészíthetem ki, tehetem teljessé képüket az istenérvek és a valószínűségszámítás kapcsolatáról, ha bemutatom a Bayes-tételnek egy ateista irányú filozófiai felhasználását, vagyis egy bayesiánus ateista érvet, amelyet egy ma élő neves amerikai ateista filozófus, William L. Rowe alkotott meg. Rowe célja az volt, hogy a rosszból vett induktív ateista érvnek adja meg egy, a Bayes-tételt felhasználó megfogalmazását. De mielőtt bemutatnám magát az érvet, az érthetőség kedvéért szólnom kell arról, miért is van szükség arra, hogyan is jutottunk el oda, hogy a rosszból vett ateista érvet ilyen módon fejtsük ki? Ateista beállítottságú emberek és gondolkodók sokszor vélték úgy a filozófiatörténet során, hogy a rossz létezése, a szenvedés a legkomolyabb ateista érv. Egy tizenkilencedik századi, a maga korában népszerű, ámde nem túlságosan mély materialista gondolkodó, Büchner úgy fogalmazta meg ezt: A szenvedés az ateizmus sziklaalapja. De általában homályban maradt, hogy ez egy deduktív, vagy csak egy induktív érv, kizárja, vagy csak valószínűtlenné teszi Isten létezését? J. L. Mackie-nek, egy angol ateista analitikus filozófusnak köszönhetjük, hogy megfelelő világossággal tisztázta: az érv csakis induktív lehet. Mackie rámutatott egy, az 1950-es években a Mind című rangos analitikus filozófiai folyóiratban megjelent cikkében, amelynek a címe: Evil and Omnipotence, A rossz és a mindenhatóság hogy a teisták el vannak kötelezve a következő három állításnak, 1. Létezik egy mindenható és mindentudó lény. 2. Ez a lény tökéletesen jó. 3. A világban van rossz. 1
2 Mackie szerint ez a három állítás inkonzisztens egymással, nem lehetnek együtt igazak, s ebből az következik, hogy Isten nem létezhet. De ugyanakkor felismerte, hogy e három állítás csak akkor valóban inkonzisztens, hogyha hozzáteszünk még további két állítást. 4. Egy mindenható lény mindent megtehet. 5. Egy tökéletesen jó lény mindig és mindenütt megszünteti a rosszat, ha csak teheti. Hogyha ezeket a premisszákat elfogadjuk, akkor ezek együtt egy szigorú deduktív érvet alkotnak, amely bizonyítja, hogy a teizmus állításai egymással inkonzisztensek, s így Isten nem létezik. Azonban a negyedik és az ötödik premissza nem igaz, vagy legalábbis a teista nincs elkötelezve igazságuknak. A negyedik azért nem, mert a standard teizmus szerint Isten mindenhatósága nem terjed ki a logika törvényeire, ő sem teheti meg azt, ami logikailag lehetetlen. Az ötödik azért nem, mert egy tökéletesen jó lény sem szünteti meg a rosszat, hogyha valamilyen erkölcsileg elégséges indoka van arra, hogy ne szüntesse meg. Mivel Isten mindenható, s ezért minden rosszat megszüntethet, amit logikailag lehetséges megszüntetni, s mivel Isten tökéletesen jó, ezért ha létezne, akkor meg is szüntetné a rosszat, ezért amennyiben Isten létezik, akkor a rossz egyedül lehetséges magyarázata az, hogy Istennek valamilyen logikailag szükségszerű tényállás, vagy tényállások adnak egy erkölcsileg elégséges indokot arra, hogy ne szüntesse meg a rosszat. Ez a logikailag szükségszerű, Isten által sem megváltoztatható tényállás pedig csakis vagy az lehet, hogy a rossz megszüntetése logikai szükségszerűséggel valami még nagyobb rosszhoz vezetne, vagy az, hogy valami nagyobb jó megvalósulását logikai szükségszerűséggel megakadályozná. Más szavakkal: amennyiben Isten létezik, akkor a világban lévő rossz vagy valami nagyobb jónak, vagy valami nagyobb rossz elhárításának a logikailag szükségszerű feltétele. Lehet-e valami ami rossz, valami nagyobb jó létrejöttének, vagy valami nagyobb rossz megakadályozásának a logikailag szükségszerű feltétele? Első látásra úgy tűnik, hogy igen. Például Kertész Imre a maga koncentrációs tábori serdülőkori élményeiről írt egy kiváló regényt, amelyért Nobel-díjat kapott. Lehetséges-e nagy alkotássá formálni a koncentrációs tábor élményeit koncentrációs táborban való tartózkodás 2
3 nélkül? Úgy tűnik, nem. És számtalan hasonló esetet tudnánk felhozni még tapasztalatainkból. A probléma azonban ott van, hogy a teista azt kell, hogy állítsa, hogy a rossz minden esete ilyen. Hogyha Isten megmentené bármelyik rákban haldokló kisgyereket, megakadályozta volna egyetlen áldozat halálát a Holocaust, vagy a sztálini terror idején, vagy biztosította volna, hogy az emberiség ne csak Pasteur munkássága révén, hanem már kétszáz évvel korábban felismerje a veszettség kezelésének módját, akkor ezzel valami nagyobb jó létrejöttét akadályozta volna meg, vagy valami nagyobb rossz létrejöttét segítené elő. Az ateista filozófus nem tagadja, hogy ez a lehetőség logikailag fennáll. Túl sok jó és rossz dolog van, amiről nem tudunk, és ezek, valamint az általunk ismert jó és rossz dolgok között túl sok kapcsolat akár logikailag is szükségszerű kapcsolat lehet, amelyeket mi nem ismerünk. Az ateista filozófus csak azt állítja, hogy ez a lehetőség igen valószínűtlen. Ezt a gondolatot William Rowe egy híres 1979-es cikkében a következő érv formájában fejtette ki: P1. : Vannak esetei a rossznak, amelyeket egy mindenható, mindentudó és tökéletesen jó lény megakadályozhatott volna anélkül, hogy ezzel valami nagyobb jó létrejöttét segíti elő, vagy valami nagyobb rossz létrejöttét akadályozza meg. P2.: Egy mindenható, mindentudó és tökéletesen jó lény megakadályozná a rossznak ezeket az eseteit. K. : Tehát nincs ilyen lény. A második premisszával nincs semmi probléma, mert azt a teisták sem tagadhatják. Nincs probléma a premisszák és a konklúzió közötti viszonnyal sem; a premisszák maguk után vonják a konklúziót. Az érv igazolásra szoruló pontja az 1. premissza. Rowe itt arra az esetre hivatkozik, amikor valahol, egy ember-nem-járta hátsóindiai őserdőben kigyulladt egy erdőtűz, amelyben megég egy őz. Az őz nem pusztul el azonnal, hanem még napokig kínlódik a vackán, mielőtt elpusztulna. Nyilvánvalóan az őz szenvedése teljesen értelmetlennek tűnik, Isten nyilván megtehette volna, hogy ne égjen meg, vagy ha már meg kellett égnie, ne pusztuljon el, vagy ha már meg kellett égnie s el kellett pusztulnia, akkor pusztuljon el azonnal. 3
4 Természetesen tévedhetünk, a dolgok sokkal bonyolultabban függhetnek össze a világban, mint ahogy mi gondoljuk, s a jó dolgok egy része túl van a mi látókörünkön. Éppen ezért marad az érv induktív érv, amely konklúzióját csak bizonyos valószínűséggel igazolja. Ez a valószínűség azonban Rowe szerint azért nagyon erős, mert bár az őz esetében tévedhetünk, s az ő szenvedésének lehetett valamilyen jó célja, az már, hogy minden más hasonló esetben is tévednénk, rendkívül valószínűtlen. Rowe cikke szerint a teista két dolgot tehet az érvvel szemben. Megkísérelheti megmagyarázni, hogy mi a célja az őz szenvedésének és minden hasonló esetnek vagyis kifejthet egy ún. teodiceát. Erre a lehetőségre Rowe is és a legtöbb mai analitikus vallásfilozófus is szkeptikusan tekintenek. Az egyetlen fontos kivétel éppen Swinburne. Számos teodicea van, amelyek megpróbálják megmagyarázni: világunkban milyen jó dolgok vannak, amelyek kedvéért Isten megengedi a rosszat. Ezek a teodiceák semmiképpen sem teljesen önkényesek, vagy tévesek de összefoglalóan legalábbis kevesek a rosszból vett ateista érv megválaszolásához nem tudják megmagyarázni, Istennek miért kell megengednie a rossznak azt a mennyiségét és megoszlását, amellyel világunkban találkozunk. A másik lehetőség az, hogy a teista tagadja a konklúziót, s ebből kiindulva az első premisszát. Azt állítja a kozmológiai istenérv, a tervezési érv, vagy valamilyen vallási tapasztalat alapján, vagy bármilyen alapon hogy ő tudja: Isten létezik, s éppen ezért nem igaz az első premissza, az, hogy vannak olyan esetei a rossznak, amelyek nem valami nagyobb jó megvalósulásának vagy valami nagyobb rossz elhárításának a logikailag nélkülözhetetlen eszközei. Ezt a két stratégiát: a teodiceákat, és az erős istenérvek felhozását, amelyek ellensúlyoznák a rosszból vett érv erejét, a mai estén nem tudjuk megvizsgálni egyszerűen az időnk nem engedi meg. Figyelmünket egy harmadik teista védekezési lehetőségre kell összpontosítanunk, amelyet a szakirodalomban rendszerint defenzív szkepszisnek neveznek. Ez volt ugyanis az a védekezési stratégiája a teista filozófusoknak, amely miatt Rowe arra kényszerült, hogy a most bemutatott érvet egy bayesiánus formában fogalmazza meg. A defenzív szkepszisnek nevezett álláspont képviselői 4
5 mindenekelőtt William Alston, Peter Van Inwagen és Stephen J. Wykstra keresztény filozófusok azt állítják, hogy a rosszból vett induktív ateista érv akkor sem valószínűsíti az ateizmust, ha nincsenek a kezünkben megfelelő teodiceák, s nincsenek az érvet ellensúlyozó erős istenérveink sem. Ugyanis az érv elsietetten következtet abból, hogy mi nem látjuk a rossz pozitív céljait, arra, hogy nincsenek is ilyen célok. Ezzel kapcsolatban Stephen J. Wykstra felállította a következő következtetési elvet: a tapasztalatból levont következtetéseink csak akkor érvényesek, megbízhatóak, ha eleget tesznek egy bizonyos feltételnek, amelyet ő CORNEA-nak (Condition of Reasoned Epistemic Accessibilitynek (Ésszerű episztemikus hozzáférhetőség elve) nevezett el. Ez a feltétel azt jelenti, hogy egy bizonyos tapasztalatból csak akkor következtethetek egy bizonyos tényállásra, ha ez a tapasztalat, amennyiben a kérdéses tényállás nem volna igaz, valamiképpen más volna. Hogyha tapasztalatom ugyanaz lenne akkor is, ha az, amire következtetek belőle, teljesen másképpen volna, akkor nem bízhatom rá magam a kérdéses következtetésre. Egyszerű példa: kiveszem a hűtőből a tejet, megszagolom, nem árasztja magából a romlott tej jellegzetes szagát, ezért indokoltan következtetek arra, hogy a tej valószínűleg nem romlott. Ámde hogyha tudom azt, hogy meg vagyok fázva, s akkor sem érzékelném a tej rossz szagát, ha a tej tényleg romlott volna, akkor következtetésem nem megbízható, nem tudhatom, hogy a tej romlott-e vagy sem. Hasonló a helyzet akkor, ha nem érzékszerveim, vagy egyéb megismerő képességeim megbízhatóságával van baj, hanem a kérdéses tényállás jellegével. Azt nyugodtan állíthatom, hogy a garázsomban nincs Tyrannosaurus, arra hivatkozva, hogy nem látom. Azt viszont nem állíthatom, hogy nincs egy tuberkulózisbacillus a garázsomban, mert nem látom. Kiállja-e a rosszból vett induktív ateista érv és annak Rowe által adott megfogalmazása ennek az elvnek a próbáját. Wykstra szerint nem állja ki. Ha ugyanis Isten létezne és ezért például a Rowe által példaként használt őz szenvedésének volna valamilyen célja, akkor azt mi valószínűleg nem látnánk, tekintve, hogy Isten annyival bölcsebb és nagyobb tudású nálunk. Következésképpen tapasztalataink ugyanolyanok lennének, mint akkor, ha Isten nem létezik, és az őz 5
6 szenvedésének tényleg nincs célja. Igy a rosszból vett induktív ateista érv sem állhatja meg a helyét, nem teszi valószínűtlenné, hogy Isten létezik. Rowe és más ateista filozófusok többféle stratégiával próbáltak válaszolni Wykstra és általában a defenzív szkepszis kihívására. Ezeknek a stratégiáknak az egyike az, amely a Bayes-tételt alkalmazza, s amelyet most szeretnék bemutatni. Rowe azt írja: Legyen P. az az állítás, hogy Az általunk ismert jó dolgok közül egyik sem szolgáltat erkölcsileg megfelelő indokot arra, hogy egy mindenható, mindentudó és teljesen jó lény megengedje a szenvedés bizonyos eseteit (ilyen eset az őz esete, vagy a Holocaust). Legyen G. az az állítás, hogy Létezik egy mindenható, mindentudó és végtelenül jóságos lény. Legyen k mindaz a háttértudás, amellyel teisták és ateisták közösen rendelkeznek. A kérdésünk, amelyet a Bayes tétellel próbálunk most megválaszolni, ez lesz, Mennyire valószínű G P mellett? P/G = G x P/G P G-nek az előzetes valószínűségét 0,5-nek tekintjük, tehát egy agnosztikus alapállásból indulunk ki, a teisták természetesen tekinthetik nagyobbnak ezt a valószínűséget, attól függően, mennyire jó érveik vannak Isten létezése mellett. P/G-t 0,5-nek tekintjük, mert a klasszikus teizmus hipotézise nem tartalmaz semmit, aminek az alapján eldönthetnénk: mennyire valószínű, hogy ha Isten létezik, és az életben szörnyűséges szenvedéseknek vagyunk kitéve, akkor semmit sem tudnánk ezek céljáról, amelyek kedvéért Isten megengedi őket. Természetesen egy inkább racionális teista, aki azt gondolja, hogy Istentől ésszerűen az várható, hogy ha már szenvednünk kell, akkor valamilyen támpontokat adjon nekünk arra vonatkozóan, hogy melyek az Ő indokai, kisebbnek tartaná ezt az értéket 0,5-nél, egy olyan inkább misztikus beállítottságú teista pedig, aki úgy gondolja, hogy pontosan az várható Istentől, hogy érthetetlen szenvedéseknek tesz ki bennünket, mint amilyen például Jóbé volt, jóval nagyobbnak. De egyiküknek sincsenek kényszerítő filozófiai érvei. 6
7 Hogyan határozzuk meg P/ - G-t? P két esetben lehet igaz, akkor, ha van Isten, de nem tudjuk, milyen indokok miatt engedi meg a szenvedést, s akkor, ha nincs, és azért nem tudjuk ezt, mert nincsenek is ilyen indokok. P valószínűsége ezért két valószínűség összege. A kérdéses két összeg pedig két szorzat: PrP = ( P/G X G) és P/-G x -G). Fentebb már megadtuk a teizmus valószínűségét önmagában, s P valószínűségét a teizmus alapján, tehát az első kifejezéshez behelyettesíthetjük a következő értéket: (0,5 X 0,5). P/-G 1 lesz, mert Rowe szerint, hogyha nincs Isten akkor biztosan tudhatjuk, hogy az általunk ismert jó dolgok közül egyik sem alkalmas arra, hogy elfogadható indokot szolgáltatasson neki a rossz megengedésére. G pedig 0,5 lesz, mert hiszen ha agnosztikusok vagyunk, akkor az, hogy Isten nem létezik, éppen olyan valószínű, mint, hogy létezik. Helyettesítsük most be az összes számokat a képletbe: Láthatjuk, hogy P/G = 0,5 X 0, (0,5 X 0,5)+ ( 0,5 X 1) 0,5 X 0,5 0,75 0,5: 0,75 egy végtelen tizedes tört lesz, kb. 0,6666. Szorozzuk most meg ezzel 0,5-öt, a teizmus előzetes valószínűségét, s látni fogjuk, a teizmus valószínűsége P fényében 0,3333-ra csökkent, az agnoszticizmustól eljutottunk egy egyértelmű ateista állásponthoz. Természetesen hogyha a teista meggyőződésünk erős, például 0,9-re taksáljuk a teizmus valószínűségét, akkor az érv csak arra lesz alkalmas, hogy egy kevésbé erős teista meggyőződést hozzon létre bennünk, hiszen: 0,9 X 0,666 = 0, 5, Természetesen a bemutatott érvet a szakirodalomban számos kritika érte. William Alston szerint például Rowe önkényesen tekinti P valószínűségét G mellett 0,5-nek, és P valószínűségét G mellett 1.-nek. Ezekre a kritikákra s lehetséges megválaszolásaikra azonban a mai estén nem térhetek ki. 7
Bayes-tétel és a feltámadás
Bayes-tétel és a feltámadás Kodácsy Tamás 2004. március 21. 1. Feltételes valószínűség A mai valószínűségszámítás általánosan elfogadott elmélete (Kolmogorov-féle elmélet) a valószínűség fogalmát a következő
RészletesebbenÉrveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
RészletesebbenÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH
ÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH 1. Mi a különbség a veszekedés és a racionális vita között? 2. Mit nevezünk premisszának a logikában? 3. Mi a hasonlóság és mi a különbség a veszekedés
RészletesebbenPöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?
Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet
RészletesebbenKedves Barátaim! A mai estén egy relatíve új ateista filozófiai érvről beszélnék. Ez a hitetlenségből vett ateista érv. Ez az érv új annyiból, hogy a tudományos szintű diszkutálása, mint külön érvnek,
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenKategorikus szillogizmus
Kategorikus szillogizmus A szillogizmus három állítást tartalmaz. Az első kettő neve premissza, a harmadiké konklúzió. Mindhárom állítás szubjektum-prédikátum szerkezetű. A három állítás három fogalmat
RészletesebbenKant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
RészletesebbenÉrvelés, tárgyalás, meggyőzés
Érvelés, tárgyalás, meggyőzés 10. óra Retorika és logika Csordás Geng Pinkasz Szabó - Tanács TÉMAKÖRÖK A vita elemzése: retorika és logika 2 BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, Érvelés, tárgyalás,
RészletesebbenPöntör Jenő. Fizikalizmus és ontológiai realizmus
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pöntör Jenő Fizikalizmus és ontológiai realizmus Doktori értekezés tézisei Budapest, 2013 2 1. Témaválasztás és célkitűzés A fizikalizmus nem egyszerűen
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 4. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2.
Érveléstechnika-logika 4. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Következtetések két csoportja Különböző állítások különböző erősségű indoklást igényelnek. Annak
RészletesebbenA 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenMiért téves az antropikus elv a kozmológiában?
Konferenciaelőadás, Magyar Pax Romana 47. kongresszusa, Győr, 2005. Miért téves az antropikus elv a kozmológiában? E. Szabó László MTA ELTE Elméleti Fizika Kutatócsoport ELTE, Tudománytörténet és Tudományfilozófia
RészletesebbenMUNKADOKUMENTUM. HU Egyesülve a sokféleségben HU 11.11.2011
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 11.11.2011 MUNKADOKUMENTUM a bejegyzett élettársi közösségek vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok
RészletesebbenBarabás Erzsébet. Titkos igazság
Barabás Erzsébet Titkos igazság Tudattalanság Élet és halál! Megszületni majd meghalni. Kérdés, hogy hogyan, miként és mikor vagy esetleg miért! Még meg sem születünk, már előtte kiválasztjuk az állítólagos
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
RészletesebbenII. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ ( ) FILOZÓFIÁJA
II. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ (1646-1716) FILOZÓFIÁJA A lipcsei származású és a racionalista áramlathoz tartozó Gottfried Wilhelm Leibniz főbb művei: Nouveaux essais sur l'entendement humain (Újabb
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
RészletesebbenAZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai
RészletesebbenBevezetés a Formális Logikába Érveléstechnika-logika 7.
Bevezetés a Formális Logikába Érveléstechnika-logika 7. Elemi és összetett állítások Elemi állítások Állítás: Jelentéssel bíró kijelentő mondat, amely információt közöl a világról. Az állítás vagy igaz
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések
Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Összetett érvelések Hosszabb szövegekben vagy beszédekben számos esetben találkozunk összetett érvelésekkel. (Lásd előző dián a 22-es csapdájának
RészletesebbenAz egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma
Tóth-Simon Károly Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma Bevezetés Különböző hivatalos nyomtatványokon rendszeresen rákérdeznek a családi állapotunkra. Az önéletrajzunkban is hivatkozunk
Részletesebben3. Az indukció szerepe
3. Az indukció szerepe Honnan jönnek a hipotézisek? Egyesek szerint az előzetesen összegyűjtött adatokból induktív (általánosító) következtetések útján. [Az induktív következtetésekről l. Kutrovátz jegyzet,
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika NULLADREND LOGIKA 3. Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Ruzsa
RészletesebbenEURÓPAI TURISTA, Szenegál, » A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi «
292 K RÄ M E R EURÓPAI TURISTA, Szenegál, 1975» A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi « EGZISZTENCIALIZMUS JEAN-PAUL SARTRE AZ EMBER semmi más, mint amivé önmagát teszi. Ez az egzisztencializmus
Részletesebben2005. évi SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS: A mezőgazdasági biztosítások szerepe és jövője a mezőgazdasági termelés kockázatkezelésében
OTKA nyilvántartási szám: F 042588 OTKA iktatószám: Szent István Egyetem, Gödöllő IFJÚSÁGI OTKA KUTATÁS 2005. évi SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS: A mezőgazdasági biztosítások szerepe és jövője a mezőgazdasági termelés
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenFedezd fel Isten tervét: Békesség és élet
Fedezd fel Isten tervét: Békesség és élet Istennek az a szándéka, hogy boldog életünk legyen itt és most. Miért nem ismeri a legtöbb ember ezt az igazi életet? Isten szereti az embereket, és szeret téged.
RészletesebbenOktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója FILOZÓFIÁBÓL 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat!
RészletesebbenA tudatosság és a fal
A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János
RészletesebbenFilozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2. Érveléstechnika-logika 9. Induktív érvek, analógiás érvek
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 9. Induktív érvek, analógiás érvek Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik
RészletesebbenSchéner Mihály Az alkotás létállapotai
Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék
RészletesebbenIV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE
IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.
Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.
RészletesebbenOgonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié
Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy
RészletesebbenA cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó
A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na
RészletesebbenAz Istentől származó élet
Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ
RészletesebbenStatisztika az orvoslásban, amikor élőlény és személy is vagyunk egyszerre
Statisztika az orvoslásban, amikor élőlény és személy is vagyunk egyszerre Kellermayer Miklós A Központi Statisztikai Hivatal Konferenciája Budapest 2017. október 18. 1 Miért én? A Klinikai Biokémia diszciplina
RészletesebbenKONFLIKTUSKEZELÉS - JÁTSZMÁK NÉLKÜL
KONFLIKTUSKEZELÉS - JÁTSZMÁK NÉLKÜL Dr. Henry Cloud & Dr. John Townsend: Játszmák nélkül című könyve alapján Készítette: Dr. Németh Zoltán MIÉRT VAN SZÜKSÉG KONFRONTÁCIÓRA? 1. Definíciók 2. A konfrontáció
RészletesebbenNémedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata
Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!
RészletesebbenMódszertani dilemmák a statisztikában 40 éve alakult a Jövőkutatási Bizottság
Módszertani dilemmák a statisztikában 40 éve alakult a Jövőkutatási Bizottság SZIGNIFIKANCIA Sándorné Kriszt Éva Az MTA IX. Osztály Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának tudományos ülése
Részletesebben1000 forintos adósságunkat, de csak 600 forintunk van. Egyetlen lehetőségünk, hogy a
A merész játékok stratégiája A következő problémával foglalkozunk: Tegyük fel, hogy feltétlenül ki kell fizetnünk 000 forintos adósságunkat, de csak 600 forintunk van. Egyetlen lehetőségünk, hogy a még
Részletesebben1. A matematikai logika alapfogalmai. 2. A matematikai logika műveletei
1. A matematikai logika alapfogalmai Megjegyzések: a) A logikában az állítás (kijelentés), valamint annak igaz vagy hamis voltát alapfogalomnak tekintjük, nem definiáljuk. b) Minden állítással kapcsolatban
RészletesebbenAz Úr az! Hol van a kutya? Az Úr az!
Nézzétek el nekem ezt a képet, de valahogy a ma emberét úgy látom, hogy kezében tart egy okos eszközt, és az a mese kel életre, amikor a fiatalember vagy az a fiatal hölgy találkozik a békával. Ugye megvan
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
RészletesebbenEgészrészes feladatok
Kitűzött feladatok Egészrészes feladatok Győry Ákos Miskolc, Földes Ferenc Gimnázium 1. feladat. Oldjuk meg a valós számok halmazán a { } 3x 1 x+1 7 egyenletet!. feladat. Bizonyítsuk be, hogy tetszőleges
Részletesebben2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció
2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció Folláth János Debreceni Egyetem - Informatika Kar 2012/13. I. félév Áttekintés 1 Függvények Relációk Halmazok 2 Természetes számok Formulák Definíció
RészletesebbenVI. TÉTEL A TÖKÉLETESSÉGI FOKOZATOKBÓL VETT ÉRV. 1) Az érv megfogalmazása Szent Tamásnál
VI. TÉTEL A TÖKÉLETESSÉGI FOKOZATOKBÓL VETT ÉRV A tökéletességi fokozatokból vett istenérv istenérvet Aquinói Szent Tamás ( 1274) Summa theologica című művében találjuk (I. q. 2 a. 3). Ez az istenbizonyíték
RészletesebbenTartalom. x 7.
Tartalom LEGYEN VILÁGOSSÁG! 23 A. MINDENT EGYESÍTŐ ELMÉLET? 29 1. A valóság rejtélye 29 Egy kettős rejtély 30 Az új világmodell: Kopernikusz, Kepler, Galilei 31 Az egyház a természettudomány ellen 34 A
RészletesebbenElemi matematika szakkör
Elemi matematika szakkör Kolozsvár, 2015. október 5. 1.1. Feladat. Egy pozitív egész számot K tulajdonságúnak nevezünk, ha számjegyei nullától különböznek és nincs két azonos számjegye. Határozd meg az
RészletesebbenA matematikai logika alapjai
A matematikai logika alapjai A logika a gondolkodás törvényeivel foglalkozó tudomány A matematikai logika a logikának az az ága, amely a formális logika vizsgálatára matematikai módszereket alkalmaz. Tárgya
RészletesebbenA SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA
RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és
RészletesebbenCornelius Van Til Apologetika
Cornelius Van Til Apologetika Presbyterian and Reformed Publishing Company 1976 1 Tartalomjegyzék Első fejezet: A keresztyén igazság rendszere...3 Rendszeres teológia...6 A. Teológia...6 B. Antropológia...14
RészletesebbenInduktív következtetés. Deduktív következtetés. Induktív és deduktív következtetések. Induktív és deduktív következtetések 02/03/2015
(1) Daninak jövőre a szociológiát vagy az antropológiát kell felvennie. Mivel (2) mindig a lazábbat választja, és (3) a szociológia jövőre laza lesz, mert (4) dr. Laza adja elő, (5) nem kétséges, melyiket
RészletesebbenRichard Dawkins az evolúcióelmélet és a genetika
ATEISTA KIÁLTVÁNY Szalai Miklós Richard Dawkins: Isteni téveszme Ford. Kepes János Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2007. 428 oldal, 3580 Ft 1 n A brightnak nincs még általánosan elfogadott magyar fordítása,
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenPszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.
Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenAZ ELME RÉTEGEI DIAGRAM
AZ ELME RÉTEGEI DIAGRAM "Vágyad éppúgy helyreállítja az igazságot, ahogy az igazság elvesztése is egy vágyadnak volt köszönhető. A csodák tanítása, Törzsszöveg, 20. VIII. 1.2. A. Amikor arra gondolok:
RészletesebbenVázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség
Vázlat 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség 6. Termodinamika 7. Informatika 8. Filozófiai következtetések 9. Szociológiai háttér 1.
RészletesebbenHogyan kell használni a SZÓFOGADÓ füzeteket? SZÓFOGADÓ füzetek
SZÓFOGADÓ füzetek A SZÓFOGADÓ füzetek olyan hétköznapi dolgokban szeretnének segíteni neked, amikről nem biztos, hogy tanulni fogsz az iskolában Ilyen témák például a fogmosás, a közlekedés, táplálkozás,
RészletesebbenHÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László
Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással
RészletesebbenAz 1 Krón 1,1-ben is említik valamint a: Jób 31,33; Lk 3,38; Róm 5,14; 1 Kor 15,22, 45; 1 Tim 2,13, 14.
Alig tudjuk elképzelni, hogy milyen lehetett az, amikor Ádám volt az első és egyetlen ember a Földön. Biztosan magányos volt egyedül. Ádám számára ez természetes volt, még soha nem ismert egy másik embert.
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenA Társaság a Szabadságjogokért Gyerekkel vagyok című kampánya keretében folytatott felmérésének összegzése alapján elkészített javaslatok
A Társaság a Szabadságjogokért Gyerekkel vagyok című kampánya keretében folytatott felmérésének összegzése alapján elkészített javaslatok A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet egy Magyarországon
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 2. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.
Érveléstechnika-logika 2. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Racionális vita, mint érvelési helyzet A racionális (érvelő) vitát tekinthetjük az érvelési alaphelyzetnek.
Részletesebben1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.
1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata. HLMZOK halmaz axiomatikus fogalom, nincs definíciója. benne van valami a halmazban szintén axiomatikus fogalom,
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
RészletesebbenTudatos Teremtés Alapok. Erőteljes teremtő erő lakozik benned!
Tudatos Teremtés Alapok 1-es Modul Erőteljes teremtő erő lakozik benned! 1 Üdvözöllek! Kalló Melinda vagyok, és megtisztelő számomra hogy részese lehetek a tudatos teremtésednek. Tudatos teremtés alapok:
Részletesebbenminden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének mondjuk, f(x 0 )-at pedig az (abszolút) maximumértékének.
Függvények határértéke és folytonossága Egy f: D R R függvényt korlátosnak nevezünk, ha a függvényértékek halmaza korlátos. Ha f(x) f(x 0 ) teljesül minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének
RészletesebbenTartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK
Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 1. fejezet: A gyülekezetnövekedés és az égő vágy........... 7 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK 2. fejezet: Hogyan lehet nagy dolgokat elvégezni
RészletesebbenMindenki tud úszni. Nincs olyan, aki ne tudna úszni.
Mindenki tud úszni. Nincs olyan, aki ne tudna úszni. Kvantoros logikai ekvivalenciák Mindenki tud úszni. Nincs olyan, aki ne tudna úszni. x(úx) ~ x(~úx) Kvantoros logikai ekvivalenciák Mindenki tud úszni.
RészletesebbenDescartes: Elmélkedések, I II. Felkészülési segédlet. Gulyás Péter
1 Descartes: Elmélkedések, I II. Felkészülési segédlet Gulyás Péter Előzetes megjegyzések: Az Elmélkedések az első filozófiáról kb. 1639-re készül el, első kiadására 1641-ben kerül sor, mégpedig más, kortárs
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika NULLADREND LOGIKA 1. Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Ruzsa
Részletesebben3. Vírusmentes e-levelemet a kolléga számítógépe fert½ozte meg érkezéskor.
Haladvány Kiadvány 0.06.4 Számítógépes vírusok vagy ugratás valószín½uségér½ol Hujter M.. Dedikálva egy másik Hujter M. mai születésnapjára. Egy nagyon okos kollégámtól ma kaptam egy e-levelet, mert a
Részletesebbenvalamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája
Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,
RészletesebbenÜzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja IV. Évfolyam 26. szám, 2011. jún. 26. Kedves Testvérek!
Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja IV. Évfolyam 26. szám, 2011. jún. 26. Isten! Add törvényeidet a királynak... Zsolt 72,1 Érdekes kérés: szerintem egyszerre jó
RészletesebbenJézus az ég és a föld Teremtője
1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté
Részletesebben1/50. Teljes indukció 1. Back Close
1/50 Teljes indukció 1 A teljes indukció talán a legfontosabb bizonyítási módszer a számítástudományban. Teljes indukció elve. Legyen P (n) egy állítás. Tegyük fel, hogy (1) P (0) igaz, (2) minden n N
RészletesebbenA TEST ÉS AZ ELME VISZONYA
A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan
RészletesebbenESSZÉÍRÁS június
ESSZÉÍRÁS Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAz óra célja. Az érv fogalmának több értelmezése is elképzelhető. A mai órán éppen ezt, az érv fogalmát igyekszünk körülhatárolni!
Érveléstechnika Bevezetés: Az érv Az óra célja 1. Megismertetni a hallgatókat az érvelés mesterségének néhány alapvető fogásával. 2. Eszközöket adni érvek minősítésére, szerkezetük feltárására. 3. Nézőpontokat
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
RészletesebbenEgy természetes ateista életrajz Sokan elmélkedtek már azon, hogy az ember természeténél fogva hívő-e, vagy ateista. Nem vagyok benne biztos, hogy
Egy természetes ateista életrajz Sokan elmélkedtek már azon, hogy az ember természeténél fogva hívő-e, vagy ateista. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt meg lehet-e mondani, hiszen nincs ember neveltetés
RészletesebbenHÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség
HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ESSZÉÍRÁS. Készítette: Reich Orsolya. Szakmai felelős: Wessely Anna június
ESSZÉÍRÁS ESSZÉÍRÁS Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldás
Megoldás 1. Melyik mondat állítás a következőek közül? A: Szép idő van ma? B: A 100 szép szám. C: Minden prímszám páratlan. D: Bárcsak újra nyár lenne! Az állítás olyan kijelentő mondat, melyről egyértelműen
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Jogi Bizottság 2.7.2014 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés
RészletesebbenA 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP A munka megkezdése előtt nyomtatott
RészletesebbenA MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI
Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott
Részletesebben3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló
Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február
RészletesebbenA KÖZÖSSÉG TERE ANYAG ÉS ESZME
A KÖZÖSSÉG TERE ANYAG ÉS ESZME KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS MAKOVECZ IMRE MŰHELYE A FÉNY nevében halványul a HIT S kihunynak a Fények Az ÉSZ nevében lefojtják a LELKET S csődöt mond az Értelem... A T E S T V É R I S
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 6. óra
Érveléstechnika-logika 6. óra BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék http://www.filozofia.bme.hu/ Tartalom Deduktív és induktív érvelések Induktív érvelések értékelése Induktív általánosítások Adatok
RészletesebbenDr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA
Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Nyomdai_Az_onkormanyzat_jogallasa.indd 1 2015.02.16.
RészletesebbenMindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK
2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,
RészletesebbenA HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA
Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat
Részletesebben