Lélekvesztő sajkában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Lélekvesztő sajkában"

Átírás

1 Lélekvesztő sajkában* - korszak-jellemző politikai szküllák, kharübdiszek, szirén-hangok között - navigálva, pályaválasztásomtól ( 1956/ 57 )~1989/ 90-ig egy nemzedéknyi # ideig * sajka = evezős halászcsónak ( kiveszőben lévő ) régi magyar neve, [ földrajzi megnevezésként ld. pl. Sajkod, ( Tihanynál )]; # az évszázadokat 3 nemzedéknyinek számolják, azaz 33,3 év = 1 nemzedék; Nagy Imre versus Kádár János '56-ban és utána [ vázlat ]; az Országos Erdészeti Egyesület/OEE vezetése a rendszerváltáskor [ vázlat ]; kortárs magánélményeim ( egy része ) is, mindkét ''ügyben''. Magyarországot december 14.-én vették fel a bő egy évtizeddel korábban megalakult Egyesült Nemzetek Szervezetébe/ENSZ. Az 1956 októberében kitört magyar forradalmat követő szovjet katonai beavatkozás és az ország szovjet megszállása azonnal az ENSZ Biztonsági Tanácsa/BT és a Közgyűlés napirendjére került. [ A BT 5 állandó tagja közé tartozott a kommunista Szovjetunió és a kommunista Kína is, a BT állandó tagjainak vétójoga volt/van, márpedig egységes igen nélkül a BT nem hozhat(ott) határozatot. Így a Közgyűlés nyilvánossága médiavisszhangja maradt az egyetlen érdemi fórum ]. A magyarországi események kivizsgálására a Közgyűlés én Különbizottságot hozott létre: az ezt követő években magyar kérdés néven mind az ország, mind a Nyugatra menekült mintegy negyed milliós 56-os magyar politikai emigráció helyzete folyamatosan napirenden szerepelt az ENSZ különböző fórumain. A Különbizottság 1962-ben csakis annak alapján zárta le tevékenységét, hogy Kádár János* a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt/MSZMP első titkára/főtitkára, 1961~ 85 között egyúttal a minisztertanács elnöke/miniszterelnök a ( még életben lévő ) politikai foglyok és az emigrációból hazatérni szándékozók számára 1960-ban ( ezt kiegészítve 1963-ban ) általános amnesztiát hirdetett. Rákosiék idején már volt szovjet mintájú kolhozosítás, ám 56-ban e szervezetek zöme széthullott nov. 27.-én a Kádár-adminisztráció is tudomásul vette e tényt, kimondva, hogy a tsz-ekből ki lehet lépni 1957-től ki-ki újra a saját földjét művelte, a saját jószágait nevelte nyarán az MSZMP Agrárpolitikai Tézisei c. program kijelenti, hogy mindenki visszaigényelheti a jogszerűtlenül elvett ingatlanát, és meghatározzák az egy közös háztartásban élő család tulajdonában és használatában/művelésében álló földterület maximális mértékét: élethivatás-szerűen mezőgazdálkodással foglalkozók esetén 25 katasztrális hold ( kerekítve: 14,4 hektár ). Az 57-es Tézisekben a termőföld aranykoronában/ak-ban kifejezett jövedelem-termelő képessége szerint nem differenciáltak. { Rákosiék 1949-ben a 25 kh vagy 350 AK határt szabták meg a még a dolgozó parasztság gyűjtőfogalmába sorolt középparaszti gazdaság, és a már felszámolandónak minősített kizsákmányoló kulák-birtok határaként; termőföldet kulák nem vehetett, nem is bérelhetett; kulák nem vásárolhatott mezőgazdasági gépeket. Az 50-es években a kulákok gyermekei nem járhattak egyetemre, olykor még középiskolába sem. [ Az 1917-es szentpétervári bolsevik puccs előtt, tehát Leninék előtt: кулёк =»kézi/ ökölbe szorított zsák(os)«( értsd: a legkisebb hasznavehetőt is mindig a keze/ökle ügyében lévő zsákba/zacskóba összekaparó/összegyűjtő ), кулак = takarékos nagygazda ]. Magyarországon a nagygazda mindenkor effektív munkát is végzett a gazdaságában, ill. a családi önfenntartáson túl piacra is termelt. A több nemzedéken át kemény, szorgalmas, takarékos munka és szakértelem okán sikeres - bérmunkásokat évszakosan vagy rendszeresen foglalkoztató/munkaadó - falusi családi gazdaságokra rásütött kulák-birtok jelző ( szovjet mintára ) pejoratív szitokszóvá vált: a vidéki osztályharc jegyében a kulákok, mint zsugori és élősdi/kizsákmányoló zsírosparasztok, üzérkedők/spekulánsok, a falu kapitalistái ( is ) a bolsevik kommunizmus üldözöttjeivé lettek. Rákosi aug. 20.-i kecskeméti osztályharcos felhívása szerint a kulák nagygazda fája ne nőjön az égig : 1949 elejére több mint kulákot számoltak össze pusztán a családilag megművelt - saját és bérbe vett - termőföldek 25 kh-os limitje alapján, ( noha sok korábbi nagygazda a családtagjaira íratta át birtokai egy részét, vagy felajánlotta az államnak, továbbá a bérleményeket felmondta, kivédendő a diszkriminációkat, és/vagy az üldöztetést ), ha viszont a bérbe adott birtokrészeket is a tulajdonosnál tüntették fel a tulajdoni lapok/birtokívek alapján, a kulákok száma megközelítette a 62~ főt. [ Mivel a kulák-listáról nemigen lehetett lekerülni még a termőföldre vonatkozó tulajdonosi viszony megszűnése után sem, továbbá a földingatlannal alig, ám egyéb jövedelemmel rendelkezés ( illetményföld, bérbe adható mezőgazdasági erő- és munkagép, falusi kisiparosi tevékenység, szellemi foglalkozás - tanító, lelkész, tisztviselő, alkalmazott - fizetése, stb. ) folytán szorzókkal a listára felkerülés növelte a számukat: 1953-ban már közel kulákot tartottak nyilván, közülük közel értelmiségit ]. A kötelező termény-beszolgáltatások előbb birtokméret-függő szorzószámai is, majd az aranykoronával kombinált számításos kivetései is kulák-sújtóan emelkedtek. A beszolgáltatási kötelezettséget 1950/ 51-től az állatállományra is kiterjesztették ben megkezdődött, 1950~ 51-ben tömegessé vált a termőföldek elhagyása is. A felajánlott, ill. az elhagyott termőföldek állami tartalékterületnek minősültek, ám jelentős hányadukat sem az állami gazdaságok, sem a termelőszövetkezetek nem vették kezelésbe/használatba, a községi tanácsok sem tudták

2 megműveltetni, e parlagterületek mértéke egyre nőtt, ( 1953-ban az ország szántóterületeinek közel 1/10-ére! ), miközben az ország élelmiszer-ellátása katasztrofális volt: a lakosság fogyasztását 1950~1951-ben a fejadag/jegyrendszer bevezetésével korlátozta a totalitárius párt/állam hatalma. [ Mindezekhez ld. bővebben pl. ]. Az egyre nagyobb mértékűnek meghatározott termény- és állati termék-beszolgáltatásokból a létminimum-szintű közellátáson túl a III. VH-ra felkészülést célzó [ a jelszó szerint nem rés, hanem erős bástya akarunk lenni a béke frontján! ] nehéz- és hadiipari erőltetett beruházások fedezetét, a szovjet hadsereg ellátását - a megszálló Vörös Hadsereg létszáma kezdetben meghaladta az 1 milliót(!), élelmezésük, elszállásolásuk felemésztette az ország akkori nemzeti jövedelmének 10%-át -, ill. a II. VH-ban vesztes Magyarországra kirótt jóvátételek törlesztését is finanszírozni igyekeztek, a testvéri felszabadító szovjet igényeknek és elvárásoknak mindenkor feltétlen prioritást adva, sőt, lehetőleg túlteljesítve. A beszolgáltatásban késedelmeskedők, vagy azt objektív okokból ( belvíz, aszály, növényi kártevők inváziója, állatelhullás, stb. ) teljesíteni nem tudók = szabotőrök, akik közellátási bűntettet követtek el: nyilvános megaláztatás, fizikai bántalmazás, gyakran börtön, koncentrációs munkatáborokba kitelepítés járt érte; ha bűntettüket rendszer-ellenes politikai koncepciós váddal súlyosbították, akkor a teljes vagyonelkobzáson túl akár kivégzés, népi demokratikus akasztófa (!) is után újra bolsevik vörös terror árasztotta el a magyar vidéket is késő őszétől a parasztoktól, elsősorban a kulákoktól/gazdag parasztoktól és a vidéki uraktól - birtokos kisnemesektől, továbbá a Vitézi Rend tiszti tagjaitól ( az átlagosan 40~50 kh nagyságú vitézi tiszti telek kötött forgalmú birtok volt, elidegeníthetetlen és megoszthatatlan ) - a 30~40 %-os névértékre becslés alapján papírforma szerint 10 év alatt egyenlő részletekben az állam által majd kifizetendő kötelezettségvállalással kényszerkisajátított, valójában elkobzott/ állami tulajdonba vett erő- és munkagépekből ( mintegy cséplőgép és traktor, stb. ) hozták létre a járási gépállomásokat. Az állami tulajdonba vétel terrorisztikus módszereire, ütemére is jellemzően 1948 legvégén az országban már 110 gépállomás működött a 150 járáshoz viszonyítva, mert jelszó lett a minden járásba legalább 1 gépállomást ; [ természetesen más okokból, de a tanácsrendszer 1950-es bevezetésével a járások számát 140-re csökkentették ]. A termelőszövetkezetekbe beléptetett parasztok által bevitt erő- és munkagépeket a közösből szintén elvitte a pártállam: 1950-ben fel kellett ajánlani a gépállomásoknak. A gépimportot időszakosan beszüntették, megkezdődött a hazai mezőgép-gyártás, de a kulák-listákra fel nem kerülő termőföld magántulajdonos - a kis-, és középparaszt, korabeli gyűjtőnevükön: dolgozó paraszt - sem tudott vásárolni erőgépet: rákényszerült a gépállomási szolgáltatás igénybevételére. Apai nagyszüleimnek Szerecseny-Szőlőhegyen volt kisebb ( messze a 25 kh vagy a 350 AK alatti ) termőföldje, a lakóház körül gazdasági udvara ( terménytároló pajta, kukorica-góré, istállók/ólak, gépszín, konyhakert, stb. ), és - jövedelem-kiegészítésként - egy, még jóval a II. VH előtt megvásárolt, bérbe is adható cséplőgépe. Noha termőföldtulajdonuk a kisparaszti kategóriába esett még az időszakonként bérelt földekkel együtt is, ám a cséplőgép bérbeadásával keletkezett kettős jövedelem okán akár kulákká minősíthetővé lehettek volna. A sztálinista bolsevik Rákosi megfogalmazta fordulat éve ( 1947 tavaszától 1948 közepéig~végéig terjedő időszak ) idején egyértelművé vált paraszt-megnyomorítási irányvonalat és programot mind a Győrben élő és asztalosműhely-tulajdonos/kisiparos édesapám, mind a Budapesten élő 2 lánytestvére ( ekkora már családanyák ) jó érzékkel felismerték, így Szerecsenyben a család több nemzedék alatt megszerzett minden ingatlan és ingó vagyonát eladták, --- ahogy lehetett, ( a mások által is felismert vészhelyzet okozta túlkínálat okán: alacsony áron ). A testvéri egyezség alapján a bevétel Lovász Vilmosné Bolla Juliska nagynénémhez került, akihez ekkor felköltöztek Budapestre a már öreg és beteges apai nagyszüleim, és ellátásukról, gondozásukról Juliska gondoskodott a nagyon hamar - mindössze pár év múlva, és egymás után - bekövetkezett halálukig. Juliska egyébként az 50-es évek végéig gyakran fordult meg Szerecsenyben: az országos hiánygazdaság közepette Budapesten jobban beszerezhető termékeket ( pl. a szappanfőzéshez szükséges lúgkő, stb. ) cserélt falusi élelmiszerekre, hogy a fővárosban élő családjának - amíg éltek, az apai nagyszüleimnek is - a fejadag/jegyrendszer mellett, majd a forradalom után is akadozó közellátás idején jusson a létminimumnál egy kicsivel több, hiszen pesti, Fehérvári úti lakásuk telkén nem volt szabad sem jószágot tartani, sem akár csak konyhakertet létesíteni. Mindezeket onnan tudom, hogy mivel az akkori közlekedési viszonyok mellett nem lehetett 1 nap alatt leérni Budapestről Szerecsenybe vagy vissza, Juliska néném jövet is, menet is nálunk, Győrben szállt meg. 1956/ 57 telén, kb. úgy február végéig Juliska ajánlását hozva jó néhány pesti ismerőse - volt köztük fegyveres szabadságharcos is, épp emiatt kellett menekülnie Nyugatra - nálunk töltötte a tiltott határátlépése előtti éjszakát: a forradalom jó néhány fővárosi eseményéről tőlük hallottunk/hallottam hiteles híreket, beszámolókat. Igaz, hogy viszonylag nem kis alapterületű, ám mégis csak 1 szoba-konyhás akkori tanácsi bérlakásunkban néha a szüleimen és rajtam kívül még 3~4 ember aludt --- a látogatók matracokon, vagy a padlóra terített pokrócokon; aztán mielőtt a

3 város ébredezett volna, még a hajnal előtti sötétben elindultak a vasútállomásra, nehogy bajt = karhatalmat hozzanak ránk. És a SZER-en - jelszóval(!) - általában üzentek is, hogy szerencsésen szabad földre érkeztek.} Magyarországon a katasztrális hold/kh a XV. sz.-tól terjedt el országszerte, és a föld-, ezen belül a mezőgazdasági termőföld-nyilvántartásban adóztatásban 1972-ig(!) használt nem decimális rendszerű terület-mértékegység volt. Az VIII. tc. elrendelte Magyarországon a tízes felosztású mértékrendszer, így a metrikus rendszer bevezetését; ez az összes nemzetgazdasági ágazat közül elsőként az erdőgazdálkodásban valósult meg: a székelymagyar kálnoki Bedő Albert erdőmérnök, minisztériumi főerdőtanácsos, az OEE főtitkára intézkedései nyomán az 1879/ 80-as erdőtörvény által --- ám az országos hüvelyk/öl/mérföld és négyszögöl/kataszteri hold nyilvántartások miatt egyelőre csak párhuzamosan; az ország többi területhasznosítása csak 9 évtized múlva állt át a decimális négyzetméter/hektár-rendszerre; ben az ún. magán- szektor szolgáltatta az összes mezőgazdasági termelés bruttó értékének 80%-át, a még meglévő tsz-ek a 4,8%-át, a többit az állami gazdaságok. Az alig több mint 1 évet megélt Agrárpolitikai Tézisektől elfordulva Kádár János - a szovjet iránymutatásokat és a csatlós/szocialista tömb legtöbb országának példáját követve - a kolhozosítás újbóli megindítását látta szükségesnek: 1958 decemberében ( az MSZMP KB ülésén ) határoztak a mezőgazdaság [ újra]kollektivizálása meggyorsításáról, kimondva, hogy ez a harc az egész párt ügye, ezt a harcot mindenütt a pártnak kell vezetnie től jogszabályban írták elő, hogy a termőföld-tulajdonosok kötelesek a saját és családtagjaik tulajdonában/használatában álló földjeiket a szövetkezet használatába adni; a szövetkezet cserében a tagjainak földjáradékot, a kívülállóknak haszonbért fizet; minden család visszatarthat 1 kh-t ( = 0, ha-t, tehát kevesebb, mint 0,6 ha-t ) háztáji gazdaságként végére lényegében befejeződött a magántulajdonon alapuló mezőgazdálkodás erőszakos visszakollektivizálása, amely során a parasztokat a legtöbb esetben adminisztratív eszközökkel, zsarolással, veréssel kényszerítették, hogy földjeiket önként vigyék be /adják át a termelőszövetkezetek, a közös számára: ekkorra a szántó művelési ágú termőföldek 90%-a tsz-ek kezelésébe, ill. állami gazdaságok tulajdonába került, --- a mezőgazdaságban is uralkodóvá vált az ún. szocialista szektor. A bekényszerítettek visszafogott munkatempója, a kis- és középparaszti méretű magángazdaságokból összeparancsolt eszközállomány nagyüzemi termelésre alkalmatlan volta, a hozzáértő szakemberekkel szemben a politikailag megbízható káderek kezébe adott üzemvezetés következtében pl ban az MSZMP-pártvezetésnek az okozott gondot, mennyi kenyérgabonát vásároljanak Amerikából, hogy legyen kenyér A még nem közösségi tulajdonú és/vagy kezelésű erdők tömeges kollektivizálására a 60-as évtizedben került sor: az addig még magántulajdonú erdők - főként az ún. erdőbirtokossági ( EBT ) erdők = az ország erdeinek 19,4 %-a - tulajdonviszonyaira mért markáns politikai~államigazgatási és erdészeti ágazatirányítási csapások kora volt az 1961~1970 közötti időszak. A kényszerítő jogszabályok végrehajtása után az országban az állami tulajdonú erdők területi aránya 76,9% lett, termelőszövetkezeti használatba, tulajdonba 22,1% jutott, a még megmaradt erdőbirtokossági társulatok és egyéb nem állami szervek, egyéni termelők kezelésében, tulajdonában mindössze 1% maradt év végéig az ország valamennyi erdejéről készült 10 éves erdőgazdálkodási üzemterv: ennek keretében a tszerdők első átfogó üzemtervezése is befejeződött. A korábbi magánerdők kényszer-kollektivizálása során tehát tagadhatatlanul az lett az érem másik oldala, hogy az ország összes erdejének a szakszerű állapotfelméréseken / erdő-leírásokon / alapuló erdészeti üzemtervei először adtak valós képet pl. a favagyonról / élőfa-készletről /, és tették lehetővé a szakszerű ( és nagyüzemi ) erdőgazdálkodást ezekben az erdőkben is. A 70-es évek elejétől a mezőgazdasági termelőszövetkezetek/mgtsz-ek is kezdtek valódi nagyüzemekké válni, ez nem csak a korszerű(bb) technikának, a nemesített szaporítóanyagon és új technológiákon alapuló korszerű termelési rendszerek bevezetésének tudható be, hanem a náluk munkát vállaló közép- és felső szinten szakképzett agrár szakemberek szellemi tőkéjének. Az alapvető élelmiszereket tekintve az ország nem csak önellátó lett, hanem egyre inkább jutott exportra is. Az állami preferencia-rendszer [ gép-beszerzések támogatása, export-ösztönzés, kiemelt kutatások, stb. ] okán is a 80-as évek elejére vetésszerkezeti, intenzív állattenyésztési, ill. sok téren technológiai tekintetben világszínvonalú lett a nagyüzemi - benne az mgtsz - mezőgazdálkodás Magyarországon. Merőben más képet mutatott az áruk egy részének minősége, vagy a fajlagos költség kérdés és a költség-haszon elemzés pl. a Nyugattal, az ottani magángazdaságokéval összehasonlítva.

4 *Kádár János államminiszter volt Nagy Imre október 24.-től november 3. reggelig működő 2. kormányában október 30.-ától - amikor esküt tett(!) -, és az ugyanezen a napon létrejött Magyar Szocialista Munkáspárt Intéző Bizottsága/MSZMP IB tagja is volt. Október 31.-én a régi = megbízhatatlan, mert a több éves itt tartózkodás során valamelyest magyarul megtanulva a magyarokkal szimpatizáló szovjet harci alakulatokat kivonták Budapestről, ( miközben a szovjet Távol-Keletről átvezényelt új = megbízható, többnyire nem is európai származásúakból álló szibériai/сибиряк(szibirjak) katonaságú haderő már a Kárpátok, Verecke felé özönlött ). November 1.-én a Nagy Imre-kormány úgy döntött, hogy felmondja a Varsói Szerződést, kinyilvánítja az ország semlegességét és az ENSZ-hez fordul, hogy a semlegesség védelmére segítséget kérjen a nagyhatalmaktól; e döntés alapján a kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről* november 01.-i esti rádióbeszédében Nagy Imre miniszterelnök kihirdette Magyarország semlegességét. * Az élő példa alig 1 éves volt a Lajtán túl: október 26.-án az osztrák parlament döntött az alkotmány módosításáról, törvénybe foglalta az elvileg már elfogadott semlegességi nyilatkozatot. ( Az osztrák alkotmánytörvény december 5.-én emelkedett törvényerőre ). Ausztria semlegességét a négy nagyhatalom: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország elismerte, és erről kormányaik december 6.- án jegyzékben értesítették az osztrák kormányt. [ Családi és személyes élményem/b.s.: a rádió a Nagy Imre-beszédet követően Kodály Zoltán: Zrínyi szózata c. kórusművét közvetítette, amelynek visszatérő vezér-motívuma/mondanivalója a Zrínyi Miklós által 1661-ben Az török áfium ellen való orvosság -ban megfogalmazott Ne bántsd a magyart! ; Zrínyi alapján Kodály 1954-ben(!) írt szövege hangfelvétele: --- a Kádár-korszakban évtizedekig indexen volt. Kuruc magyar lelkű református családunk jelen lévő tagjai - anyai nagyszüleim, nagybátyám, szüleim, s e napra virradóra Sopronból kalandos úton hazajutott magam is - a megszállók távozása örömhírére, a Ne bántsd a magyart! -ra is időnként bizony könnyezett ezen a kegyelmi ajándékként megélt estén-éjszakán. És persze örültünk, hogy épenegészségesen együtt vagyunk ]. Nov. 01.-én este 10 órakor hangzott el a rádióban Kádár János beszéde is, amelyben a történteket dicsőséges felkelésnek nevezte, majd bejelentette a sztálinista~rákosista Magyar Dolgozók Pártja/MDP megszűnését és az MSZMP megalakulását. [ Akkor még egyazon házban lakó szűkebb családunkat - nagyszüleimet, szüleimet, nagykorúvá válásom után magamat is - ez kicsit sem érintette: soha senki nem volt MDP-tag, és az MSZMP-be sem lépett be ]. A beszéd egy aznap reggel rögzített felvételről forgott; Kádár - ezt Nagy Imre törvényes miniszterelnök és munkatársai sem tudták - ekkorra már a szovjet nagykövetségen tartózkodott! Ugyanis nap közben, átállva a szovjetekhez, Kádár [ Münnich Ferenccel --- a belügyminiszterrel! ] a szovjet nagykövetségre ment, majd a bp.-i szovjet nagykövet, Jurij Vlagyimirovics Andropov konspiratív szervezésében másnap kora hajnalban Moszkvába repült, ahol 2 napig több kommunista ország állami és pártvezetőivel tárgyalt a magyarországi helyzetről --- nem Magyarország de jure államminiszter-kormánytagjaként(!), hanem kommunista apparátcsikként; [ аппаратчик = pártügyintéző ]. November 2.-án Budapesten a Nagy Imre-kormány 3 küldöttséget állított össze: az egyiket Losonczy Géza vezetésével Varsóba, a Varsói Szerződés felmondásáról és a szovjet csapatok kivonásáról tárgyalni; egy másikat Nagy Imre vezetésével az ENSZ közgyűlésre utazni, egy harmadikat pedig Maléter Pál vezetésével a szovjet csapatkivonás gyakorlati végrehajtásáról tárgyalni. Jurij Vlagyimirovics Andropov bp.-i szovjet nagykövet kezdettől szorgalmazta Moszkva részéről a szovjet fegyveres beavatkozást, a megszületett moszkvai döntés alapján szintén november 2.-án Iván Sztyepanovics Konyev marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka Szolnokon rendezte be főhadiszállását --- a magyarországi hadműveletek irányítására. November 3.-án Nagy Imre új, több párti/nagykoalíciós demokratikus kormányt alakított; Kádár - a Parlamentben mit sem tudva róla, Nagy Imre számára ismeretlen okú és helyű távollétében - továbbra is államminiszterként szerepel ebben a kormánynévsorban is. November 4.-ére virradóan - miközben a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen - Ungváron Nyikita Szergejevics Hruscsov - a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának/SZKP KB első titkára - tájékoztatta Kádárt a nemzetközi kommunista mozgalom szovjet-csatlós és/vagy kiemelkedő szovjet kapcsolatú exponenseivel egyeztetett, Kádár személyére vonatkozó döntésről, ennek szellemében reggel 5 órakor az ungvári rádió a Szovjetunió által kinevezett ellenkormány ( az önmegnevezésében Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt kormány ) Nyílt levél a dolgozó magyar néphez c. közleményét sugározta, amelynek aláírója Kádár János miniszterelnök volt, az ungvári rádióban felolvasója pedig Münnich Ferenc. Majd pár órán belül Kádárt Ungvárról

5 Szolnokra vitték, ahonnan szintén folyamatosan sugározták közleményeit. [ Utóbb a moszkvai előkészítést, majd Hruscsovot és az ungvári kezdetet elhallgatva szalonképesebb lett szolnoki kormányalakításról beszélni ]. A szovjet csapatok körülzárták Budapestet és ugyancsak nov. 4.-én hajnalban bevonultak a magyar fővárosba, egyszerre három irányból, előbb a pesti oldalt a Duna teljes vonalában ellenőrzésük alá vonva, majd Budára is átkelve. A harcot a Budaörsi úti laktanya megtámadásával kezdték, majd a város számos más megjelölt célpontja ellen is támadásba lendültek. A Budapestet körülzáró, majd a budapesti hadmozdulatokban olyan magyar állampolgár klónozott bolsevik kollaboráns hazaárulók is segítették a szovjeteket, akik korábban a Szovjetunióban szereztek valamilyen felsőfokú képesítést, perfekt beszéltek oroszul, ugyanakkor jó néhány éve a magyar fővárosban vagy a környékén olyan munkakörben tevékenykedtek, amely aktuális és pontos hely- és terepismerettel járt. [ A szovjet harci osztagok élén haladó járművekbe beült e felvezetők között volt olyan, Szovjetunió béli - valódi egyetemi diplomát nem adó - képzése alapján magát erdész felsőfokú végzettségűnek, időnként erdőmérnöknek mondó elvtárs is, aki az ellenforradalom leverésében tanúsított hőstettéért évtizedeken át nem csak magas államigazgatási~szakmai beosztásokat, főhatósági párttitkárságot, sőt, néhány személyes megbízatást is kapott Kádártól, hanem pl ban - a 20. évforduló okán - magas kitüntetést is ]. November 4.-én reggel 8 óra körül az Országházat védő magyar egységek a szovjet támadás sokszoros túlerejének nyomására letették a fegyvert. Az épületben - ahol a Nagy Imre vezette törvényes magyar kormány is működött - a kormánytagok közül ekkor már egyedül Bibó István államminiszter tartózkodott, aki kiáltványt küldött szét a nyugati országok nagykövetségeinek. A kiáltvány zárómondatai így hangzottak: A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló hadsereget vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőbbségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását. Most a világ hatalmain van a sor, hogy megmutassák az Egyesült Nemzetek alapokmányában foglalt elvek erejét és a világ szabadságszerető népeinek erejét. Kérem a nagyhatalmak és az Egyesült Nemzetek bölcs és bátor döntését leigázott nemzetem szabadsága érdekében. Kádár Jánost szovjet tank ( Kádár-taxi ) hozta Szolnokról Bp.-re november 7.-én. Nov. 11.: szovjet tankok vonulnak be a forradalmi munkás-kerület Csepelre --- ez lett a fővárosi fegyveres ellenállás vége. Nov. 14. a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács/KMT megalakulása; nov. 21.: a karhatalmisták megakadályozzák az Országos Munkástanács megalakulását a Sportcsarnokban; nov. 21~22.: a nagyobb gyárak sztrájkja. Nov. 23.: néma tüntetés Budapesten Nagy Imréék előző napi elfogása és elhurcolása miatt december 2~5.: az MSZMP IKB értekezlete ellenforradalomnak minősíti az október 23.-án kezdődött eseményeket, azaz a bő 1 hónapja, november 01.-én hajnalban szalagra rögzített, az MSZMP megalakulását bejelentő rádióbeszédében még Kádár János által is dicsőséges felkelés-ként értékelt magyar forradalmat. Sopronban október 22.-én délután az erdőmérnök-hallgató főiskolások fegyelmezett sorokba rendeződve a városháza elé vonultak, kék alapon piros betűs Együtt a lengyelekkel! *** feliratú tábla alatt; ( a városházával szemközt a Storno-ház földszintjén lévő borbélynál éppen hajat vágattam, az időjárás okán az utcára nyíló üzletajtót időnként kinyitotta a mester ). A főiskolások onnan a Várkerületen vonultak visszafelé, gondolom, a Főiskola irányába --- csak a Lenck-átjáróig követtem őket, mert szilenciumra kellett mennem az Erdészeti Technikumba, Szt. György utcai osztálytermünkbe. *** Előzmény: A lengyelországi élelmiszer- és fogyasztási cikk-hiány, a rossz lakhatási körülmények, a reáljövedelmek ( az életszínvonal ) csökkenése, a gazdaságirányítási rendszer korszerűtlensége, a Szovjetunió felé irányuló lengyel export világpiaci áron aluli elszámolása, és a lengyel nemzeti érzés elfojtása okán az iparváros Poznań gyári-munkásai beadványokban fogalmazták meg követeléseiket, ám a tárgyalódelegációjuknak tett, a teljesítésre vonatkozó ígéretet a lengyel szaktárca és a varsói pártközpont megtagadta. Az június 28.-ától Poznań-ban a fémipari munkások vezette munkásfelkeléshez, tömegmegmozdulásokhoz - Kenyeret követelünk! transzparensek alá állva - főiskolások/egyetemisták és a lakosság egy része is csatlakozott. A város központjában - a Sztálin-téren - összegyűlt mintegy ember szétoszlatására 400 tankot és kb katonát és rendőrt vetett be a hatalom. A közel 100 fő életét követelő vérontást hónapokig tartó tiltakozások, sztrájkok és utcai tüntetések követték, miközben százakat tartóztattak le. Az országos elégedetlenség és szovjetellenesség leszerelése végett, és az október elején felerősödő megmozdulások miatt a lengyel kommunisták személycseréről döntöttek. Október 20.-án a katonai beavatkozásra is kész, Varsóban tartózkodó szovjet párt- és állami vezetők, köztük Nyikita Szergejevics Hruscsov visszavonták a szovjet csapatok Varsó felé menetelésére vonatkozó parancsukat, és hozzájárultak a lengyel személyi javaslathoz: október 21.-én hajnalban Władysław Gomułka ( jobboldali nacionalista elhajlása miatt 1951~ 54 között a kommunista pártból kizárt és politikai fogolyként bebörtönzött politikus ) lett a lengyel kommunista párt új első titkára, aki ígéretet tett a lengyelországi reformokra. A magyarországi diák-felvonulások,

6 majd az október 23.-i tömegmegmozdulások a magyar kormányt hasonló reformok megtételére igyekeztek ösztönözni. A soproni Erdészeti Technikumban október 24.-től 2~3 napig még bejártunk az osztálytermekbe, órák helyett azonban általában rádióhallgatást, ki mit tud vetélkedőket, sakk-partikat engedélyeztek a tanárok, meg órarenden kívüli tornaórákat. A III. és IV. osztályos ( legalább 17~18 éves ) diákok közül a jobb fizikumúak csatlakoztak az erdőmérnök-hallgató főiskolásokhoz, és vagy 3 műszakban dolgoztak a közellátási üzemekben, ( ennek jóvoltából Sopronban csak 2 napig nem volt friss kenyér és tej ); vagy részt vettek a megalakult nemzetőrség fegyveres rendfenntartó járőrözésében. A soproni szovjet emlékmű népharag általi ledöntésekor a tömeg közelében felbukkanó, a háború után a németajkú soproniak kitelepítésében/kitoloncolásában családilag is, személyesen és agresszívan is közreműködő egyik elvtárs, Fördős ( talán ) László meglincselését éppen az erdésztechnikumiak - tanárok és diákok - akadályozták meg azzal, hogy a forradalom tisztasága nem tűr önbíráskodást: majd bíróság elé fogják állítani ezt a bűnöst is, és a törvény dönt a tettei következményeiről. ( E fennkölt és tisztességes szemlélet jegyében Fördős elvtárs titokban hetekig elbújhatott a Technikum Szt. György utcai menzája alatti pincében, ott ugyancsak titokban ugyanazt a menza-ellátást kapva, mint a diákok, és csak a kommunista karhatalom soproni hatalomátvétele után merészkedett elő. Az élete megmentéséért hálából 57 elején és tavaszán az utcán minden erdész-diákot - könnyű volt megismerni bennünket a tölgyfaleveles tányérsapkánkról - nyíltan lefasisztázott, legalább 2 fegyveres karhatalmis jelenlétében hetekig minden(!) éjjel a kollégium pincéjének szenét rostáltatta velünk, mert oda az ellenforradalmárok fegyvereit rejtegettétek el. Aztán soproni városi KISZ-titkár lett Fördős elvtárs ). Mosonmagyaróváron október 26.-án a határőrlaktanyánál gyilkos sortűz fogadta a forradalmat éltető fegyvertelen, békés tömeget. Az és fő közé becsült összlétszámú tömegben általános iskolások tanáraikkal, gyerekes kismamák, vidékiek is voltak, jelentős részét azonban a Mezőgépgyár és a MOFÉM gyár munkásai, a szakmunkásképző diákjai és az agrártudományi főiskola ( akadémia ) hallgatói alkották. Több rendőr is csatlakozott a tüntetőkhöz. A sortüzeket követően a laktanyaépület ablakaiból a sebesültek és a menekülők közé kézigránátokat hajigáltak. Több mint 100 ártatlan halálos áldozat és több mint 200 súlyos sebesült volt e tragédia szomorú mérlege. A mosonmagyaróvári híreket véve [ a szállítható sebesültek egy részét a győri kórházakba hozták ] Győrből vonaton, buszon, teherautón gyári munkások csoportjai indultak a helyszínre: az óváriak megerősítésére, a mészárlásért, a sortüzekért felelős laktanya lehetséges lefegyverzésére. [ A tűzparancsot kiadó laktanyaparancsnok Csehszlovákiába menekült. A sorállomány letette a fegyvert és elhagyta a laktanyát ]. Sopronból a Főiskoláról is néhányan - a legalább vadászfegyver kezelésben járatosak - azonnal elindultak az óvári agrár-akadémiás társaiknak segíteni, ha arra szükség lenne. Mindezekről a soproni kenyérsütésben vagy a járőrözésben részt vevő erdésztechnikus tanulótársainktól, pl. a közülük kikerülő kollégiumi szobaparancsnokainktól hallottunk alapinformációkat. Mert szünetelt a tanítás, néhány iskolatársunk kirándulásképpen átment Bécsújhelyre körülnézni, az esti busszal visszajőve --- az államhatár Sopronnál teljesen nyitva volt, és néhány napig a határ túloldalán élők szimpátiája jeleként vagy ingyen, vagy csekélyke forintért át lehetett lépni. A háború után kitelepített soproni németajkúak mindeddig nem jöhettek haza semmilyen címen: most átjöttek élő szeretteikhez, rokonaikhoz, --- és a temetőkbe virágot vinni ( mindenszentek, halottak napja ezekre a napokra esett ). Mobil telefon még nem létezett, vonalas telefon sem volt a családok többségénél, a levélposta-forgalom akadozott, így szüleinkről mit sem tudtunk, és ők sem rólunk. Október 31.-én egy másik győrivel, az akkor szintén 15 éves, az Erdészeti Technikumban szintén I.-osztályos, sajnos ma már néhai Stádel Károly jóbarátommal kimentünk a soproni GYSEV-állomásra, hogy egy tehervonatra felkapaszkodva és megbújva kijussunk a szovjet tank-gyűrűvel kelet felől elzárt Sopronból, aztán majd valahogy haza is. Jó vasutasok megsúgták, hogy hamarosan jön Bécsújhely felől egy nemzetközi mentességet élvező vöröskeresztes segélyvonat, amely a budapesti harcok sebesültjei számára vért, a lakosságnak gyógyszert visz, a szerelvény csakis lepecsételt tehervagonokból áll: ám a mozdonyvezető jó ismerősük, talán mellé ülhetünk a vezetőfülkébe, és eljuthatunk Győrbe. Így is lett: a szovjetek azonban a nyílt pályán órákra megállították a szerelvényt, így a Sopronból ebéd utáni induláshoz képest éjfél után még csak Ikrény és Győr között álltunk. A mozdonyvezetővel közölték a győri állomási kollégái, hogy Győrt körkörösen lezárták a szovjet tankok, se ki, se be, ( így akarták megakadályozni a Győrben ülésező Dunántúli Nemzeti Tanács tagjainak hazajutását és az esetleges fegyveres ellenállás megszervezését ). Karcsival úgy döntöttünk, hogy az éj leple alatt gyalog elmegyünk a Rábca abdai hídjáig, onnan a bal parti gáton/töltésen Pinnyédre, majd a pinnyédi hídon át be Győrbe. A mozdonyvezető határozottan lebeszélt erről: éjjel az oroszok mindenre lőnek, ami mozog, és értesülése szerint minden híd is szovjet tankkal biztosítva le van zárva. Végül november 01.-én kb. 1 órakor a szovjetektől engedélyt kapott a vöröskeresztes vonat a Győrön áthaladásra, megállás nélkül. A győri vasutasoknak azonban gondjuk volt

7 egy piros szemafor felhúzására, e pillanatokban le tudtunk ugrálni, ill. a győri kórházaknak szánt gyógyszeres kocsit a győri vasutasok le tudták kapcsolni. A győri belváros fényárban úszott, a kései időponthoz képest sokan voltak az utcán: a városházán még ekkor is ülésező, másfél napja megalakult Dunántúli Nemzeti Tanács döntésére vártak, hogy meghirdeti-e a fegyveres ellenállást. A Baross-úton 10~20 m-enként utcai ( főként ügyes-élelmes cigány ) árusok árultak kis mozgó-kocsis pultjaikról teát, forralt bort, krumplicukrot, cigarettát, és --- kitűzhető Kossuth-címert, kicsit harsány, de mindenkinek tetsző felszólítással: Kossuth-címer a magyar címer! Minden magyarnak Kossuth-címert! És a középületeket is a híres lyukas ( a szovjet mintájú Rákosi- jelvényt kikerekítő ) magyar zászlók és Kossuth-címerek ékesítették. De nyilván így volt ez országszerte. a Néphadsereg c. lap 1956.október 29.-i száma; az újság forradalom alatti neve ekkortól Magyar Honvéd lett, amely 11 számot élt meg; majd a Kádár-hatalom visszaállította a Néphadsereg -et, [ ez az i 1. számától kezdve ig hol napilapként, hol hetilapként, hol havi magazinként jelent meg ]; március 15.-től újra Magyar Honvéd az újság neve. itt pedig budapesti lakossági öröm: a vörös-csillagos, kalapácsos Rákosi- jelvény helyett a hasított pajzs 1. azaz jobb mezejében az ősi nemzeti Árpád-sávos, 2. azaz bal mezejében kettős-keresztes, hármas-halmos magyar Kossuth-címer kerül a hirdetőszekrényre. A Magyar Szent Koronát még az USA őrizte, így a történelmi címer jogaiba visszahelyezése nyilván fel sem merülhetett. A forradalom izzó légkörében nyilván arról sem volt idő beszélni, hogy a Szent Korona eszmeisége nem államformafüggő. A Kossuth-címerről ( is ), [ mert hogy egyesek mostanában megint előhozakodnak vele ]: Az 1848-as honvédzászlók messze túlnyomó többségét a Szent Koroná-s történelmi magyar címer ékesíti. A magyar országgyűlés megkérdezése nélkül lemondatott/detronizált Habsburg-Lotharingiai V. Ferdinánd - az áprilisi törvények szentesítője - helyébe ültetett Ferenc József uralmát törvénytelennek, magát Ferenc Józsefet sokan trónbitorlónak tartották Magyarországon: a királyság átruházását nem ismerte a magyar jogrend. Ferenc József császári rendelettel ( ez a soha hatályba nem lépett ún. olmützi oktrojált alkotmány ) március 4.-én - semmisnek nyilvánítva a történelmi magyar címert - tartományokra osztotta fel a Szent Korona országait: Magyar Királyságra, Erdélyi Fejedelemségre ( az 1848-as 12. pont értelmében Erdéllyel létrejött uniót semmisnek nyilvánítva ), Katonai Határőrvidékre ( az oszmán-töröktől alig 1 évszázada visszafoglalt Dél-Magyarországot vissza nem sorolva a

8 történelmi magyar vármegyékhez ), és Dalmát Horvát Szlovén Királyságra, ( az Árpád-házi Szent László és Könyves Kálmán óta fennálló perszonáluniót semmibe véve ), amely utóbbihoz - a Magyar Királyságtól elvéve - hozzá csatolta Fiume kikötővárost is. Válaszként április 14.-én mondta ki a debreceni református Nagytemplomban tartott nyilvános országgyűlés a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztását, amelyet öt nappal később a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásával erősített meg; Kossuth Lajos kormányzó-elnök javaslatára - fenntartva(!) a királyság/monarchia államformáját - alkalmazták egyes ügyekben az ím már király nélküli királyság jelzésére a korona nélküli ún. Kossuth-címert. Ezt 4 hónapig - a világosi fegyverletételig használták. Ám pl. az es magyar miniszterelnöki pecséten folyamatosan ott volt a címerpajzs fölött a Szent Korona! Kossuthnak mint jogásznak és mint magyar embernek a Szent Korona iránti tiszteletét az is jelzi, hogy utasítására 1849 nyarán - az előretörő császáriak elől - előbb Szegedre, majd Nagyváradra, később Aradra menekítették azt, végül Orsovánál, Szemere Bertalan ( aki ekkorra miniszterelnöke és belügyminisztere is volt a forradalmi kormánynak ) rákényszerült a korona menekítésével kapcsolatos végleges döntés meghozatalára, - mivel az országhatár átlépése ellenkezett a Szent Korona eszmeiségével - : Magyarország évezredes államhatára közelében elásták. E 4 hónapnyi, a királyságot, mint államformát nem érintő és részleges Kossuth-címer használat után 7 évtizeddel a vörös gróf, az országvesztő Károlyi Mihály 1918~ 19-es, 4 és fél hónapig tartó Magyar Népköztársasága / Magyar Köztársasága, majd a 133 napnyi vörös diktatúra ( Tanácsköztársaság ) rémuralma használta a Szent Korona nélküli, azaz Kossuth-címert: már kifejezetten a köztársasági államformára utalásként. Szintén államforma-váltó célból kiáltotta ki a köztársaságot én a Tildy Zoltán-kormány, 3 nap múlva lemondva, és átadva a helyét a pengő hiperinflációja okán a forintot bevezető kisgazdapárti Nagy Ferencnek ( ~ ), akit azonban a kommunisták hamis vádakkal és túszul ejtett fia szabadon bocsátásért cserében lemondásra és emigrációra kényszerítettek, [ nincs elírás: a kommunisták meg sem várva Nagy Ferenc lemondólevelét, beiktatták az utódát ]. A kékcédulás választási csalással ( is ) előkészített bolsevik hatalomátvételt nem akadályozó Dinnyés Lajos lett a miniszterelnök ( ~ ), akinek az Államvédelmi Osztály/ÁVO nevű politikai rendőrséget létrehozó Rajk Lászlót követően a belügyminisztere lett a kiszélesített hatáskörű Államvédelmi Hatóságot/ÁVH-t létrehozó Kádár János. A frissen alakult ÁVH-nál Kádár János belügyminiszter utasítására 1948-ban szervezték meg az első kulák-verő csoportokat. A fordulat éve során az új országgyűlés szovjet mintáról átmásolt alkotmányt fogadott el, amely szeptember 5.-én lépett hatályba: Magyarország népköztársaság lett, a Magyar Népköztársaság alkotmánya hatályon kívül helyezte a Kossuth-címert, bevezette az ún. Rákosi-címert, ( a szovjet jelvényeket - a Szovjetunió tagköztársaságainak címereit - másoló Rákosi- jelvény kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, kerek világoskék mezőben kalapács és búzakalász; a mező felső részén a mezőre sugarakat bocsátó ötágú vörös csillag, alján redőzött piros-fehér-zöld színű szalag --- amely már csak azért sem címer, mert nem tartalmaz címerpajzsot ). Rákosi indoklása: a "Kossuth-címer nem fejezi ki, hogy Magyarország a dolgozó munkások és parasztok országává vált." A Rákosi- címer az akkori magyar zászlón is szerepelt. A II. VH utáni 3 év és 7 hónapnyi időtartamú köztársaság és a Kossuth-címer használata egybeesett a szovjet megszállók támogatásával történt magyarországi bolsevik-kommunista hatalomátvétellel, a törvénytelen egyeduralom, az állampárti diktatúra kezdeteivel. A kortársak azonban 56-ban arra emlékeztek, hogy a Kossuthcímer i bevezetésekor még a VH utáni újjáépítés, élni akarás szelleme hatotta át az országot, és a Tildy Zoltán-kormány is, a Nagy Ferenc-kormány is koalíciós kormány volt. E 2 miniszterelnök idején a baloldalon is még 2 munkáspárt létezett: a szociáldemokraták és a kommunisták, akik pl. Tildy kormányában a választási eredményeknek megfelelően 3~3 tárcát kaptak, a győztes kisgazdapárt 7-et, a nemzeti parasztpárt 1-et; [ az 1945-ös nemzetgyűlési választásokat november 4.-én tartották meg: FKgP 57%, SZDP 17,4%, MKP 17%, NPP 6,8%, Polgári Demokrata Párt 1,7% --- és ez mindössze 11 évvel az 56-os forradalom előtt történt! ]. A Szoc. Dem. Pártban a jobbszárny és a centrum többséget alkottak a kommunistákkal fúzióra kész balszárnyhoz képest. Hamis vádakkal és lejárató szalámi-taktikával a párt jobbszárnyát 1948-ban kizárták, a megfélemlített és/vagy ígéretekkel hitegetett centrum + a balszárny én egyesült a Magyar Kommunista Párttal, a fúzió eredményeként jött létre a sztálinista Magyar Dolgozók Pártja/MDP. Főtitkára a már az 1919-es vörös diktatúra idején egy ideig a Vörös Őrség parancsnoka, Sztálin legjobb magyar tanítványa : a moszkovita Rákosi ( született: Rosenfeld ) Mátyás lett. { Aki az MDP első titkárságról július 18.-i leváltása után élethosszig szovjetunióbeli tartózkodása ellenére jogfolytonosan(!) az MSZMP-nek is tagja lett, ahonnan csak án zárták ki, [ amiként legjobb barátját és az MDP élén utódját, a forradalom alatt a Szovjetunióba menekült, élethossziglan ott maradt Gerő ( született: Singer ) Ernőt is ]}. 56-ot is, az 1849-es részleges használatot is beleszámítva: a Kossuth-címer összesen kevesebb, mint 5 évnyi időtartamban volt a több mint 1000 éves keresztény Magyarország állami jelképe.

9 Tudni való, hogy a Kossuth-címer, amiként a történelmi = Szent Koroná-s címer hasított pajzsa 2. azaz bal mezejének kettős-keresztje államalapító Szent István király révén a Szent/Igazi Kereszthez kapcsolódik, így lényegében az egyenlő mértékben valóságos Isten és valóságos ember Jézus Krisztus jeruzsálemi áldozatához és feltámadásához. A Konstantinápolyi Szent Ilona címzetes császárnő és kutatócsoportja által Jeruzsálemben a Golgotán Kr. sz. u őszén megtalált Vera Crux ( Igazi Kereszt ) fadarabjait 3 felé osztották, a legnagyobbat a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika őrizte, [ a Golgotát is magába foglaló Szent Sír-bazilika felszentelésén ( 335 ) maga I. ( Nagy ) Kónsztantinosz császár is megjelent ], a másik kettőnek kettős-kereszt alakú ereklyetartókat készítettek, és egyikük Rómába, a Szent Péterszékesegyházba került, a másik pedig a birodalmi fővárosba, Konstantinápolyba; [ Kr. sz. u. 330-ban I. ( Nagy ) Kónsztantinosz/Constantinus római császár új birodalmi fővárost avatott fel Νέα Ῥώμη ( Nea Rómé/Új Róma ) néven, amely a közbeszédben a császárról a Κωνσταντινούπολις / Kónsztantinopolisz, magyarosan: Konstantinápoly / Konstantin városa elnevezést kapta. A Császárváros a szintén 330-tól önálló konstantinápolyi görög-orthodox keresztény egyház - és vezetője: ( későbbi és mai nevén ) a pátriárka - székhelye; Az Egyetlenegy Isten Szentháromságosságáról, az Atyával egylényegű [ ὁμοούσιον ( homouszion )] Fiú Úr Istenről: az idők teljességében megtestesült Jézus Krisztusról - aki egyenlő mértékben valóságos Istenként és valóságos emberként Megváltó/Szabadító - hitet valló I. Nikaia-i/niceai egyetemes zsinati ( 325 ) Apostoli Hitvallást ( a Hiszek egy -et, latinul a Credo-t ) az I. konstantinápolyi egyetemes zsinaton ( 381 ) bővítették ki az ősi hit részletesebb kifejtésével [ = Nikaia~konstantinápolyi hitvallás ]. A Szent/Igazi Kereszt konstantinápolyi részéről a mindenkori császár rendelkezett, a kor szokása szerint - az eredetivel azonosan kettős-kereszt alakú ereklyetartókba foglalva - kisebb darabkáit ajándékképpen adományozva egyházi intézményeknek és/vagy kiemelt szerepű keresztény uralkodóknak. II. ( Bolgárölő ) Baszileiosz bizánci császár és a keresztény magyar államot megszervező Árpád-házi Szent István király szövetségesként vett részt a K-Balkánt és É-Macedónia környékét pacifikáló 1018-as hadjáratban, a bizánci császár - több más ajándék mellett - egy kettőskereszt alakú ereklyetartóba foglalt Szent Kereszt-fadarabot ajándékozott Magyarország apostoli királyának. Megállapodtak a Jeruzsálembe vezető zarándokút össz-kárpát-medencei/magyarországi szakaszának megnyitásáról és használatáról is, majd Szent István előbb Konstantinápolyban, utóbb ( 1021 után, vlsz körül, amikor a Szent Sír-bazilikát újjáépítették ) Jeruzsálemben magyar kolostort és zarándok-házat ( zarándok-szállást ) alapított. Mindezek okán nem közelíthető meg még a Kossuth-címer sem pogánykodó, ill. harcos ateista és/vagy kereszténység-ellenes világnézettel, hanem csakis keresztény/keresztyén alázattal és magyar nemzeti küldetéstudattal os magyar nemzeti közakarat, egy cukrászda üvegablakán novemberétől 1957 februárjáig Győrben Révfalu elején, a híd ( ma: Kossuth-híd ) hídfőjével szemközt a Rónay Jácint utca sarkán lévő patika bejárati ajtaja előtt minden éjjel lehúzott fémredőnyön heteken át folyt az idegháború, minden éjjel 1~2 betűvel kiegészítve a már ott lévő feliratot: éljen Kádár! Féljen Kádár! Ne féljen Kádár! Miért ne féljen Kádár? --- aztán a gyógyszerészek a karhatalom felszólítására vegyszerekkel próbálták lemosni a redőnyt, és másnap éjjel kezdődött elölről. [ Az oktatás szünetelvén, a tankönyveknek az Erdészeti Technikum által írásos körlevélben elrendelt részeiből otthon tanulgattunk, édesapám asztalosműhelye pedig a jelzett patikától kb. 200~250 m-re volt ]. A forradalom és szabadságharc eltiprásához kapcsolódó, fanyar humorba csomagolt népi vélemény-kifejezés egyik formája volt az utcai lángos-sütőknél hetekig-hónapokig naponta több ezerszer lejátszódó rigmusos rítus az árus és a vevő között, [ országosan egységesen*** 1 lángos 1 Ft 20 fillérbe került ]: Forint-húsz a forró lángos! --- Le van sz..va Kádár János!. [ Tudtommal országosan elterjedt volt ez a dafke ]. Majd a tél előre haladtával - a Bakonyban rejtőzködő szabadságharcosok, nemzeti kézbe átmentett fegyverarzenál, és Nagy Imre honvédelmi minisztere, Maléter Pál kiszabadulásának reményt adó álhírei okán - városszerte megjelent a felirat: MUK, azaz márciusban újra kezdjük!. Miközben a város kulcsfontossági pontjain szovjet tankok posztoltak éjjelnappal, ágyúcsövük végére a baráti/testvéri békés szándék jeleként olajban impregnált papírzacskót(!) húzva, óvszer jelleggel Még a tél közepén a Rába kettős-hídnál az egyik mongoloid képű szovjet katona - miután a hadtápjuktól 2 napig sem élelmiszert, sem vizet vagy teát nem kapott - a tankból kitámolyogva rosszul lett; jószívű emberek ( nem a megszálló agresszort, hanem csakis a családjától, az édesanyjától messze vezényelt kiskatonát, az embert látva benne ) pohár vízzel élesztgették; és bár tiltva volt nekik a civilekkel szóba állni, a tatár-forma első szavai - rámutatva a Rábára(!) - ezek voltak: Szuez, imperialisztü-fasisztü ( Egyidejűleg zajlott az ún. szuezi

10 válság, és a Magyarország megszállására Szibériából frissen átcsoportosított közkatonáknak a parancsnokaik/politikai tisztjeik a hova kérdésre nyilván ezt az eligazítást adták. A Rába kettős-hídnál magához térőnek is hiába mondogatták az oroszul pár szót tudó győriek, hogy Evropa, vengerszkíj, revoljúcija, és hiába mutattak bizonyításképpen a keresztény templomainkon - karmeliták, székesegyház, evangélikus öregtemplom - ékeskedő keresztekre ). *** 56/ 57 telén sorban állás friss kenyérért Budapesten, egy lángos-üzlet előtt: A ( Kádár kinevezését Hruscsovval előzetes titkos találkozón egyeztető Tito ) jugoszláv nagykövetségén nov. 4.-én menedéket kérő és látszólag megkapó Nagy Imre törvényes miniszterelnök tisztéről nem volt hajlandó lemondani a Belgrádon keresztül Moszkva, ill. közvetlenül Kádár megüzent felszólításai ellenére sem. Nov. 22.-én Nagy Imre és társai nem gyakorolták tovább a menedékjogukat, és bízva a Kádár-adminisztráció által tett bántatlansági ígéretben, elhagyták a jugoszláv követség épületét. A megszálló szovjet csapatok megszegve a jugoszlávokkal történt megállapodást azonnal őrizetbe vették, másnap pedig Romániába deportálták őket. Nagy Imre a többszöri felszólítás és erős politikai nyomás ellenére ott sem volt hajlandó aláírni a lemondását és elismerni Kádár János kormányát tavaszán Kádár Moszkvában megállapodott az SZKP vezetőivel abban, hogy a Népköztársaság törvényes rendjének megdöntésében fő-felelősnek/fő-bűnösnek minősített személyt bíróság elé állítják: Nagy Imrét áprilisban letartóztatták és a Snagov-i háziőrizetből Bp.-re vitték. Nagy Imre a kényszerítő eszközök és módszerek ellenére sem vallotta magát bűnösnek június 15.-én halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélték, nem kért kegyelmet.** ** Nagy Imrét és társait június 16.-án végezték ki. Holttestüket a börtön udvarán temették el, kátránypapírba drótozva elejétől 1961 nyaráig folyamatosak voltak a kivégzések, az áldozatok 16 és 66 éves életkor közöttiek voltak az elítélésük kihirdetésekor. Ma 356 fő szerepel a listán, közülük 10 nő. E névsorba ( ld. az alább megadott tárhely/link ) vették fel azt a 6 személyt is, akiket nem fogházban végeztek ki, hanem sok tanú szemeláttára másutt vertek agyon karhatalmisták, továbbá a kapuvári gyökerű győri politikus: Szigethy Attila - a forradalom alatt és közvetlenül utána a Dunántúli Nemzeti Tanács vezetője - is, aki politikai őrizete során, de pontosan még nem tisztázott körülmények között halt erőszakos halált ben/ kezdetben mintegy főt börtönöztek be, és további főt internáltak. A 2 amnesztiával ( 1960 és 1963 ) Kádár mintegy politikai foglyot engedett szabadon. Cserében a Nyugat a diplomáciai kapcsolatok felvételével legalizálta de facto a Kádár-politikát. Az eleve e célból kihirdetett amnesztiákat kádári kompromisszumnak szokás nevezni. Mindezekről a Kádár Jánoshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó eseményekről Magyarország korabeli lakossága semmi konkrétumot nem tudhatott/nem tudott; az események többsége a Gorbacsov-i glasznoszty-fordulat ( 1985 ) után kutathatóvá vált szovjet archívumok anyagaiból, továbbá a magyarországi rendszerváltás egyik döntő politikai aktusa: az Antall-kormány hivatalba lépése ( ) után kutathatóvá vált honi archívumok anyagaiból és néhány szemtanú visszaemlékezéseiből derült ki, bő másfél évtized alatt. Fegyelmezetten tudomásul kell venni, hogy Kádár koránt sem szürke egyéniségének, nagy hullám-hegyekkel és - völgyekkel jellemezhető életpályájának a fentebb vázolt gyarlóságai és bűnei - árulásai, nemzet-ellenes bűnei is! - épp úgy a részei, mint a róla sokakban megmaradt pozitív képre okot adó tulajdonságai és tettei. A tények nem tehetők meg nem történtté, sem pro, sem contra. Megbocsátani csak az őszinte bűnbánattal bocsánatot kérőnek lehet. Kádár soha nem kért bocsánatot a magyar nemzettől 56-ért, az azt követő bő fél évtized véres terrorjáért, az ideiglenes szovjet megszállásért. És: a véres diktatúrát követő puha diktatúra is önkényuralom, így bár változó mértékben, arányban, de valamilyen fokon arra is érvényes Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról c., az

11 egyértelmű erkölcsi értékrend okán katartikus verse ( Irodalmi Újság Bp., november 2. ), Az ellenállás és a nyílt terror általi konszolidáció néhány eseménye, dátum szerinti sorrendben: dec. 4.: nőtüntetés Budapesten a Hősök terén. Dec. 5.: a forradalmi bizottságok feloszlatása. A Kádár-kormány kiadja a Fehér könyv első kötetét, mely az ellenforradalom jellegét tárgyalja. Dec. 6.: a Kádár mellett és ellen tüntetők véres összecsapása Budapesten a Nyugati téren. Dec. 8.: sortűz Salgótarjánban. Dec. 9.: betiltják a területi munkástanácsokat. A hatalom rajtaütés keretében a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács kb. 200 vezetőjét letartóztatja. Dec. 10.: sortűz Miskolcon. Dec. 11.: sortűz Egerben. Betiltják a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsát. Az 1956.: 28. tvr.-tel elrendelik a statáriumot, ( a rögtönítélő bíróságok nov. 3.-ig működnek ). Dec. 11~12.: az utolsó sikeres sztrájk. Dec. 13.: éjszakai kijárási tilalom lép életbe. Dec. 14.: újra bevezetik az internálást ( közbiztonsági őrizet néven ) jan. 6.: megjelenik a Kádár-kormány programja, amelynek elemző felvezetésében Nagy Imre árulása szerepel az ellenforradalom egyik legfőbb okaként. Jan. 10.: az ENSZ különbizottságának megalakulása a magyar kérdés kivizsgálására. Jan. 19.: kivégzik az első forradalmárokat. Febr. 12.: Az MSZMP IIB döntése a Munkásőrség megalakításáról. Febr.: az ENSZ megtagadja a magyar küldöttség mandátumának érvényesítését. Márc. 21.: megalakul a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség/KISZ. Márc. 27.: a romániai Snagov-ban megkezdik Nagy Imre és társai letartóztatását ( egy bukaresti börtönbe kerülnek ); ápr.: Nagy Imrét és társait egyenként, titokban visszahozzák Magyarországra. Máj. 27.: megállapodást írnak alá a szovjet hadsereg további [ ún. ideiglenes ] magyarországi tartózkodásáról. Jún : az MSZMP első országos értekezlete; Kádárt választják első titkárrá. Júl.: az MSZMP KB határozata a mezőgazdaság kollektivizálásáról. Szept. 10~14.: az ENSZ közgyűlése megtárgyalja a magyar kérdéssel foglakozó különbizottság jelentését, majd 14.-én elmarasztalja a Kádár-kormányt és a Szovjetuniót. Nov. 3.: feloldják a statáriumot. Nov. 14~19.: a kommunista pártok moszkvai értekezlete, amely orthodox sztálinista zárónyilatkozattal zárul, és elítéli a titói revizionizmust. Kádár felszólalásában igazolja az '56-os szovjet katonai beavatkozás és testvéri segítségnyújtás jogosságát. Dec. 21.: döntés a Nagy Imre-per megrendezéséről; az MSZMP KB jóváhagyta a hónapok óta kész jelentést. Kádár már a nyár közepén az ítéleteket(!) is megfogalmazta: aug. 26.-án Moszkvában pedig Biszku Béla belügyminiszter egyeztette a vádiratot és az ítéleteket(!) Jurij Vlagyimirovics Andropovval, az SZKP KB Szocialista Országok Együttműködési Főosztálya vezetőjével, és más szovjet vezetőkkel. Az előzetesen meghozott és Moszkvában jóváhagyatott ítéletek birtokában február 5.-én megkezdődött a titkos [látszat-]per, amelyet a katonai bíróság Fő utcai tárgyalótermében tartottak júl. 22.: az MSZMP PB határozata a vallásos világnézet elleni harcról. * * * * * * * * * * * * * * * Magántörténetem a KISZ-ről március végén a Soproni Erdészeti Technikum akkori MSZMP-párttitkára, a Rákosi idején szakérettségis, majd pártösztöndíjas Cseresznyés Géza ( 1956~ 61 között a Technikum tanára, levelező úton diplomát szerző erdőmérnök ) egy délutáni szilencium után az osztályteremben maradásra szólította fel Bán István osztálytársamat és engemet: Este osztálygyűlést hívok össze, megalakítjuk nálatok is a KISZ-t. Ti vagytok az osztály 2 legjobb tanulója, elvárom, hogy elsőként jelentkezzetek, hogy aztán a többiek e mintát látva önként csatlakozzanak. Van kérdésetek? --- Bán Pista édesapja munkástanácsi tevékenysége okán a kistarcsai internálótáborban volt, hónapok óta azt sem lehetett tudni róla, él-e még. Így Pista - édesapja sorsát a KISZ-be lépéssel talán jobb irányba befolyásolás reményében - kényszeredetten igent mondott. Bolla Sándor - a 15. életévét éppen csak betöltött I/ A osztályos éltanuló - pedig kamaszosan~kurucosan oda vágta a tanár-elvtársúrnak, hogy Nem! Én magyarnak születtem, nem kommunistának!. Cseresznyés azonnal dr. Tuskó László igazgató úrhoz rohant, példa-statuáló kirúgásomat követelve, ám az igazgató még éretlen gyerek, majd fokozatosan megneveljük szöveggel ezt elhárította, és még

12 csak ellenőrző könyvi negatív bejegyzést sem kaptam. [ Évtizedekkel később az Erdészeti Tudományos Intézet/ERTI gödöllői kutatóállomását/arborétumát vezettem, ahol az embernek és szakembernek egyaránt kitűnő dr. Tuskó Lászlónak is voltak kísérletei, akkoriban beszélgettünk ezekről a dolgokról is ]. Nem is léptem be a KISZ-be sem aznap este, sem még 3 naptári évnyi időtartamban. Érettségi előtt dr. Tuskó László magánbeszélgetésre hívott az igazgatói irodájába és közölte: Hiába jeles a bizonyítványod, hiába ír a tanári kar az egyetemi felvételid mellé akármit, ha nincs mellette KISZ-ajánlás, nem fognak felvenni. Ha rászánod magadat a jelentkezésre, én vállalom az iskola KISZbizottságánál, hogy magam is támogatom/javaslom a felvételedet. E világos beszédre beadtam a kérvényemet, az előírt ún. Kilián-próba társadalmi munka kontingensét is igazolták. El is jött a kérvény hivatalos megtárgyalásának estéje, dr. Tuskó is odajött, és mondott pár jó szót az érdekemben. Ekkor megszólalt az akkor III. osztályos tanuló, KISZ-titkár Ulreich József: Ez mind rendben van, azonban Bolla, te minden vasárnap a hónod alá kapsz egy kis fekete könyvet, és irány a [ Sopron ] Deák-téri református templom. A KISZ-be hogyan léphetne be, aki ennyire elkötelezettje a klerikális reakciónak?! 18 éves korom hevességével kirúgtam magam alól a széket, és Ulreich képébe harsogtam: Kikérem magamnak: az egy szent könyv, soha nem gyaláznám meg azzal, hogy a hónom alá csapom!. A kés megállt a levegőben, szegény jó ( sajnos néhai ) dr. Tuskó igazgató úr is magába roskadt, engem a teremből kiküldtek, majd kiüzenték, hogy nem vesznek fel a KISZ-be, mert még fejlődnöm kell. Pár nap múlva el kellett küldeni a középiskolákból a főiskolákra, egyetemekre a felvételi kérvényeket, --- az enyém mellett nem volt KISZ-ajánlás. Rá 2 hétre egy pénteki napon Győrben volt egy össz-megyei orosz verseny középiskolásoknak, értelmiségi született oroszokból és bp.-i orosz-szakos gimnáziumok nyelvtanáraiból álló zsűri előtt: szövegeket kellett fordítani oda-vissza, szótár használatával is, anélkül is; verset kellett mondani oroszul; végül volt egy igazán nem könnyű ki tud többet a Szovjetunióról c., oroszul kitöltendő ív, amelyben ( szerencsémre ) a kérdések zöme természetföldrajzi és középkortörténelmi témájú volt. A több mint 50 versenyzőből megyei 2. lettem, úgy, hogy az orosz nyelvi szakos gimnazisták ( ahol órarendi tárgy volt a napi 2 órányi orosz nyelv-tanulás, + még orosz nyelvű szakkörök is ) ugyanabban az egyetlen mezőnyben voltak, ahol én is, az erdésztechnikumi heti 2 órás orosszal. És a másnapi Kisalföld megyei napilap ezt név szerint és az iskola jelzésével meg is írta Hét végi győri szülői házi tartózkodásom után hétfőn kora reggel Sopronban a vasútállomáson a némileg alkohol-befolyásolt Cseresznyés Géza tanár-elvtársúr várt, kisebb diákdelegáció élén, közölte, hogy automatikusan felvettek a KISZ-be, majd diadalmenetben kísértek az Erdészeti Technikumba, mint aki az iskola jó hírét ilyen fontos fórumon öregbítette. És Cseresznyés Géza még aznap elküldött rólam egy olyan veres politikai dicshimnuszt az Erdőmérnöki Főiskolára a felvételi kérelmem mellé pótlólag, hogy a sikeres érettségit követő sikeres felvételi vizsga után, de még tanév kezdés előtt behívtak a Főiskolára: KISZ-vezetőképző tanfolyamra, --- miközben életemben egyetlenegy KISZ-gyűlésen voltam, ahol elutasították a felvételi kérelmemet, és még KISZ-tagkönyvem sem volt [ Orosz nyelvtudásom okán - megkérdezésem nélkül - a középiskola vezetésének egy részében ekkor - hiszen már KISZ-tag - még az az ötlet is felmerült, hogy menjek szovjet egyetemre; döntésük nyomán dr. Tuskó informálódni volt kénytelen Bp.-en, ám - hála Istennek! őszére a magyarok nem kaptak beiskolázási lehetőséget Szovjetunió béli erdészkarokra. A talajtani főprofilú Tyimirjazev-akadémiára, majd onnan különbözetivel erdészkarra átkerülésre vonatkozó bp.-i ajánlatot így könnyedén el tudtam hárítani, nem veszélyeztetve a már Sopronban a Főiskolán lévő felvételi kérelmemet: én csakis erdész akarok lenni. Sokkal utóbb láttam a SZU-ban végzett erdész(nek is mondható) üzemmérnökök és valódi erdőmérnökök jó néhány tankönyvét, jegyzetét, és több személlyel beszéltem is: ezért is mondhatom, hogy hála Istennek --- Sopron színvonalával egy napon említeni sem lehet az ottani korabeli felsőfokú intézményekét, túl a SZU-beli elvtársi légkörön, vagy hogy minden szakdolgozat kezdő 1/4-e kötelezően SZKPpárthatározat átmásolásokból meg Lenin-idézetekből kellett, hogy álljon, a fiatal életkorból pedig szinte törvényszerűen következtek a vegyes házasságok. Végül: oroszt gyakorolni többször jártam Bulgáriában, ám soha életemben nem jártam a Szovjetunióban. Kárpátalja magyar és ruszin föld, oda is csak akkor mentem el, amikor már a SZU-ból kivált Ukrajnába tagolták be. És életemben 1-szer tüntettem a rendszerváltoztatást megkezdő Antall-kormány ellen: 1991-ben, az ellen a magyarukrán alapszerződés ellen, amely nemzetközi jogilag semmi érdemit nem tartalmaz a kárpátaljai magyarság, mint magyar nemzetrész egyéni és közösségi/kollektív jogainak biztosítására, csakis varázsigéket ]. A soproni főiskolán/egyetemen [ mert hogy közben kifutott a faipari kar 1. végzős csapata, és 2 karral újra egyetemmé válhatott az Alma Mater ] egyébként sok minden jót lehetett tenni a KISZ égisze alatt, főként az ottani KISZ-t irányító-vezető erdőmérnök oktatók jóvoltából. Harmadéves koromban az évfolyam KISZ-titkára egy üzenetet hozott az egyetemi KISZ-bizottság titkárától, hogy este menjek el az új vezérkart felállító gyűlésükre. Egy cédulán visszaüzentem neki: Nem születtem Leninnek. Ő pontosan tudta, mire célzok, hiszen korábban ő is előfordult a Deák-téri református templomban. [ 3~4 év múlva újra többször is: ott volt az esküvőjük, majd ott keresztelték meg a fiukat ]. Visszaírta: Nem a lelkedre, hanem a munkádra van szükségünk. Így hát este elmentem KISZ -ni. Politikai tisztséget ( agit. prop., meg efféle ) nem

13 vállaltam, harmadéves koromtól a diplomavédésig az egyetemi Tudományos Diákkör/TDK titkára voltam, és hála a kitűnő diáktársaknak: sikert sikerre halmozva minden évben elhoztunk néhány dobogós helyes kitüntetést szakdolgozatainkkal az országos versenyekről. Továbbá 3 ősszel részt vettem a selmeci~soproni diákhagyományoknak megfelelő balek-oktatásban: selmeci, tehát nagy-magyarországi(!) erdészeti felsőoktatás- /egyetem-történeti előadással és a soproni TDK népszerűsítésével. Egyetemi KISZ-égiszű, főként a TDK-val kapcsolatos tevékenységemre ma is büszke vagyok. Az erővonalak azonban az egyetemi KISZ-bizottság számára is mindenkor egyértelműek voltak, így a KISZ-bizottságban én voltam az egyetlenegy, akinek V. éves korunkban eleve föl sem ajánlották, hogy lépjen be az MSZMP-be Diplomaszerzés után soha nem került szóba a KISZ, kivéve katonai szolgálatunkat, ahol azonban mindössze egy behúzott strigula volt a nyilvántartásban. [ Utóbb a középiskolai KISZ-titkárból dr. Ulreich erdőmérnök és soproni városi tanácselnökhelyettes lett, abbéli státusában is, majd vállalatigazgatóként is, napjainkban pedig nyugdíjasként is sok jót tesz egykori iskolánk, az Erdészeti Technikum és jogutódjai javára. Cseresznyés Gézát, a velünk párhuzamos B osztály osztályfőnökét volt diákjai kiutálták az 5 éves osztálytalálkozókról, utóbb már el sem ment azokra, majd évtizedek múlva római katholikus pap temette el, Isten nyugosztalja! ]. * * * * * * * * * * * * * * * A nyílt diktatúra/véres megtorlásokkal konszolidálása utáni ún. érett ( ) Kádár-korszak, majd a kádárizmus hanyatlásának számító utolsó évtized árnyoldalai, [ vázlat ]: A pártvezetés 1963-ra teljesen tekintélyelvűvé vált. Kádár meghirdette az aki nincs ellenünk, az velünk van politikáját: már nem volt kötelező hitet tenni a rendszer mellett, de továbbra is tilos volt bármit cselekedni akár szóban, akár más formában, ami a rendszert a Kádár megszabta irányvonalhoz képest módosíthatta, netán gyengíthette volna. Sok kérdés tabunak számított az irányított nyilvánosságban: a szovjet megszállás tényét, a rendszernek 1956 keményvonalas kádárista értékelésére alapozott legitimitását, bolsevik-leninista ideológiai alapjait, a proletárdiktatúrának nevezett állampárti egyeduralom szükségességét tilos volt megkérdőjelezni és/vagy bírálni. Tabu volt továbbá Kádár János valamint a főbb párt- és állami vezetők személye, a teljes foglalkoztatottság miatti gyáron belüli munkanélküliség ténye, a megmaradó/létező szegénység továbbélése, a határon túli magyarok helyzete. Egyre jobban kiterjedt a lakosság titkosszolgálati megfigyelése, nőtt a besúgóhálózat. A magánélet korábban hagyományos és meghitt eseményeit is igyekeztek ideológiailag átalakítani: az egyházi keresztelő helyett szocialista névadó ünnepséget, templomi szertartás helyett polgári, munkásőr vagy KISZ-esküvőt, egyházi végtisztesség helyett a társadalmi szervezetek által lebonyolított temetési szertartást javasoltak, ill. vártak el. A KGST 1973-ra nem tudott, de nem is akart tovább elegendő segélyt nyújtani Magyarországnak. A valamennyi testvér-ország - a többi kommunista vezetésű állam - ide látogató állampolgárai által megirigyelt gulyáskommunizmusnak nagy ára lett: az ország fokozatosan nyugati banki függésbe került, eladósodott. Noha a kádárista vezetés ideológiájában élesen szembehelyezkedett a Nyugattal, a pártvezetés 1973-tól kezdve rendszeresen kapitalista országokból származó akkor még elsősorban japán banki hiteleket vett fel a belgazdasági hiány pótlására. A rendszer az olcsó nyugati kölcsönökből beindított nehézipari és energetikai beruházások nyereséges megtérülését várta, ugyanakkor továbbra is a régi, nehezen eladható árukat termelték, és az így keletkezett veszteségeket is újabb nyugati hitelekkel ellensúlyozták. Az érett Kádár-korszak naposabb oldalai ( kádárizmus syn. gulyás-kommunizmus ) [ vázlat ]: A mezőgazdasági termőföldek kényszer-kollektivizálása befejeztekor a közös + háztáji összterületéből a szántóterületnek mintegy 14%-a maradt háztáji kezelésben, a kertterületnek 98%-a, a gyümölcsösnek 22%-a, a szőlőnek pedig mintegy 50%-a. A háztáji termelés súlyát már a tsz-szervezés éveiben, 1959~ 61-ben is az állattartás adta ben a kistermelők tulajdonában volt a juhállomány 13%-a, a lovak 25%-a, a baromfiállomány több mint 90%-a, a sertésállomány közel 56, és a szarvasmarha-állomány 42%-a. [ Lengyelországban alig volt kolhozosítás, az összes többi szocialista testvér-országban viszont gyakorlatilag betiltották a háztájit. Magyarországon a 60-as évek végétől egyre inkább a mezőgazdálkodás szerves részének tekintették, tekintettel az életszínvonal növelésében betöltött szerepére, ezért nem hangoztatták, hogy a kisárutermelés szüli a kapitalizmust ]. A közösben a munkaegység ellenértékeként kifizetett összeg értéke kezdetben messze alatta maradt a háztájiban/paraszti kisgazdaságban megtermeltekének, amely termékek a család önellátásán túl néha már a városi piacokra is eljutottak. A 60 -as évek végétől jutott el a mezőgazdasági nagyüzemi/közös termelés is arra a szintre, hogy az ország egészének élelmiszer-alapellátása import nélkül is biztonságossá vált.

14 Az érett Kádár-rendszerben 1956 miatt stratégiai kérdésnek tekintették a hétköznapi szintű elégedettséget, ezért igyekeztek bármi áron, akár fenntarthatatlan módon is(!) növelni az életszínvonalat. Korlátozottan engedélyezték a külföldi ( akár nyugati ) utazásokat: 3 évenként lehetett ilyen irányú kérvényt benyújtani, amit a hatóságok vagy engedélyeztek, vagy elutasítottak. Engedély esetén kb. létminimum-szintű valutamennyiség megvásárlására lett jogosult a kiutazó. A 70-es évektől évente is lehetett Nyugatra utazni, ha olyan meghívó levelet mutatott fel a kérelmező, amelyben a meghívó magánszemély vállalta a teljes költségviselést, ( ekkor a magyar hatóságok csak 5 dollár útiköltség kivitelét engedélyezték ). A meghívó valódiságát a célország magyarországi diplomáciai képviselete is előzetesen ellenőrizte, mielőtt a vízumot kiadta. Írásban nyilatkozni kellett arról is, hogy kint nem vállal munkát a kiutazó. A magyar hatóság kedvezőbben bírálta el a kérvényt, ha a kiutazó közvetlen családtagot ( házastárs, kiskorú gyermek, stb. ) tudott itthon hagyni, a visszatérése szempontjából mintegy túszként Meghívó híján a kisszámú utazási iroda társasutazásai jelentettek szerény lehetőséget. Mind a 3 évenkénti, mind a sűrűbb kiutazáshoz alapfeltétel volt a munkahelyi javaslat. És mivel szinte minden munkahelyen volt MSZMP-alapszervezet, vagy legalább az 1. számú vezető MSZMP-tag volt Tehát így ( is ) működött a pártirányítás. A rendszerváltást megelőző 8~10 évben rohamosan tágultak a lehetőségek. Legelőször a magyar cégektől külföldi munkára kiközvetítettek nyertek gyakorlatilag szabad mozgást. Lassú ütemben, de fejlődésnek indult a közlekedés és a távközlés. Támogatott lakás- és lakótelep-építések kezdődtek, sőt, panel-tömbházakból helyenként új városrészek épültek. [ Az akkori tervezők 30 évre garantálták őket műszakilag. Sajnos, jól számoltak: az épületekkel kapcsolatos tömeges gondok, az elkerülhetetlen panel-felújítási programok napjainkban jelentkeznek ]. A beruházások forrása kezdetben még ( az egyre csökkenő ütemben ) növekvő hazai termelés volt, de a tendenciák jelezték e forrás régi formák közötti felhasználásának tarthatatlanságát. A termelés hatékonysága javításának érdekében a kommunista vezetés megpróbálta néhány piaci ösztönző óvatos bevezetését 1968-ban, ez volt az ún. új gazdasági mechanizmus/úgm. A prágai tavasz leverésének hatására a gazdasági reform eredményeit vissza kellett fogni, mert a növekvő belső zavarok - nem szovjet típusú - politikai megoldását Kádár nem vállalta tovább, az ÚGM kezdetétől egyébként is elég nagy testvér-országi ellenszélben. Ám még így is a lakosság körében beindult a kispolgárosodás, a fogyasztás legitimálásával - hitelre vagy készpénzért - bárki vásárolhatott, vagy igényelhetett magának hűtőt, televíziót, autót, hobbi-kertet, hétvégi telket, nyaralót, és egyéb, a komfortérzetet jelentősen javító cikket, amelyek révén maga a politikai rendszer is szimpatikusabbá kezdett válni. A korábbi erőltetett puritanizmust felváltotta a fogyasztói tömegkultúra, az egyenlőség elvét pedig a személyes egzisztencia. VI. Pál pápa június 9.-én - a forradalom leverése után 2 évtizeddel - a Vatikánban fogadta a találkozást kezdeményező Kádár Jánost: VI. Pál először fogadott magánkihallgatáson kommunista pártvezetőt, a keleti nyitás jegyében. A Kádár-látogatás idején Mindszenty József bíboros már halott volt. Az a Mindszenty, aki a következőket írta még 1971-ben: "A kommunisták ma is nyíltan hirdetik, hogy céljuk - a vallás és az egyház kiirtása - nem változott. Csak finomultak módszereik, csiszoltabb a taktikájuk. Ezzel nemcsak a világot sikerült megtéveszteniük, hanem az egyháziakat is. Így jön létre a világ felé egy látszólagos jó viszony, mely azonban csak a diplomáciai síkon érvényesül, anélkül, hogy vertikális hatása volna. Az alsóbb régiókban a papság és a hívek változatlanul szenvedik az elnyomatás keserűségét. A Magyar Szent Korona és a többi koronázási kincs án érkezett haza Magyarországra, --- Jimmy Carter, az USA elnöke - baptista segédlelkész, rá egy évre a tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról [ Strategic Arms Limitation Talks/SALT-2.] bécsi aláírója Brezsnyev mellett - ekkorra alkalmasnak találta az ország belső állapotát a Szent Korona visszaszolgáltatására: a magyar népnek --- azzal, hogy az átadás-átvételi ünnepségen maga Kádár nem vehet részt A 2 világhatalom/2 világrendszer nemzetközileg is véglegesnek látszó ténye, a magyarországi gulyáskommunizmus kispolgárosodási anyagi lehetőségei, az Aczél György ( született: Appel Henrik ) 3-T -s kultúrpolitikája által markánsan limitált, ám a többi szovjet-csatlós európai testvér-országéhoz képest szabadabb közéleti szellem érthetővé teszi, hogy a ( nem apparátcsik ) magyar értelmiség messze túlnyomó része is igyekezett saját alkotó munkája révén egzisztenciát teremteni, családja körülményein javítani, s ha lehetett: világot is látni ben az Erdészeti Tudományos Intézet Gödöllői Kutatóállomása [ a párton kívüli ] vezetőjeként 1-személyes, 10 napos bulgáriai szakmai tanulmányutamon a szófiai szakminisztériumtól kísérőmnek kijelölt, össz-európai

15 látókörű, több nyelven beszélő bolgár erdőmérnök kolléga okkal foglalta úgy össze a kelet-európai, ezen belül magyarországi tapasztalatait: Ti vagytok a Kelet Nyugat-ja őszén édesapám temetését intézve, és abbéli meggyőződésemben, hogy az egész felnőtt életét Győrben leélt, most itt egyedül maradt idősödő édesanyámat nem szabad ide 150 km-re, egy számára ismeretlen közegbe - akkori munkakörömnek megfelelő lakóhelyemre - átültetni, hanem Győr közvetlen környéki állást kell szereznem, fölmentem a megyei tanács mezőgazdasági osztályára tájékozódni, hogy hol van Győr körzetében nagyobb erdőterülettel és/vagy fafeldolgozással bíró mezőgazdasági termelőszövetkezet, ahol állást ( és lakást ) tudnék kapni. Az osztályvezető bő ¾ órában kifaggatott [ az akkor másfél évtizedes ] szakmai múltamról, és annak ellenére megyei tanácsi erdészeti és természetvédelmi főelőadói állást [ és lakás-/ház-vásárlási támogatást ] ajánlott, hogy közöltem: nem vagyok és nem is leszek párttag. Tanúsíthatom, hogy abban a bő fél évtizedben, amelyet a Győr-Sopron megyei* Tanács VB. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályán, tehát az államigazgatásban erdész és természetvédő szakemberként dolgoztam, szinte minden korlátozás nélkül tudtam alkotó munkát végezni. Erről ( is ) bővebb anyag a honlapomon meg az ott jelzett, továbbá az Erdészeti Lapok digitális archívumában meglévő szakirodalmi munkáimban olvasható. Ez nem kis mértékben annak a légkörnek volt köszönhető, amely azt megelőzően jellemezte a győri székhelyű intézményt, mielőtt oda helyezték az MSZMP megyei pártbizottság néhány ejtőernyősét. A poszt-sztálinista kövület Szabó Mihály, dr. Tamás Csaba és más elvtársak rémuralma elől hamarosan el is távoztam onnan, szakigazgatási ( természetvédelmi, majd erdőfelügyeleti ) pályára. *[ 1950~1990 között Győr-Sopron megye volt a neve ennek az államigazgatási területi szervezetnek, 1990-ben került a megnevezésbe a Moson, utalva a valós történelmi előzményekre. A Szigetközben több mai község egész határa, továbbá a Nagy-Duna bal parti anyaközségüknek a jobb partra átnyúló, a párizsi békediktátumig ( február 10. ) jogfolytonosan az eredeti hovatartozással nyilvántartott határrészek okán indokolt lenne a Pozsony további névbővítés is, ahogy ezt megtették csonka- Bereg esetében, ill. meg kellene tenni pl. Csanád, stb. kapcsán is ]. A kádárizmus ambivalens hanyatlása ( a Kádár-korszak utolsó évtizede ), kísérletek [ vázlat ]: Az 1973-as és 1979-es olajválság, valamint a hitelekből fenntartott (mű)jóléti politika elhúzódó kölcsönhatásai miatt 1982-re államcsőd-közeli helyzetbe sodródott az ország. A kiutat a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank kölcsönei jelentették, ám ehhez az országnak be kellett lépnie a világ két legnagyobb tőkével rendelkező kapitalista szervezetébe. Magyarország 1982 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak - International Monetary Fund/IMF -, szintén már 1982-ben kezdeményezte a Világbank gyűjtőnevű bankcsoportból a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (IBRD) is a kapcsolat-létesítést, és 83-ban felvette az 1. kölcsönt. A kölcsön-/hitel-folyósítók Ianus-arcából akkor még csak a rövid távú előnyök látszottak, ( mára a több nemzedék életét sújtó adósrabszolgaságé is ). Engedélyezték a magánszektor egyre nagyobb szerepvállalását is. A gazdaság elkezdett átalakulni tervgazdálkodásból piaci alapúvá. Az ártámogatások csökkenése miatt az infláció növekedni kezdett. Évente emelkedtek az árak. Az életszínvonal emelkedése megállt. A kormány továbbra is a nagyobb részt orthodox-bolsevik, kisebb részt reform-kommunista eszmeiségű állampártnak volt alárendelve, a parlament puszta formalitás volt ben a lakiteleki találkozón megalakult az első ellenzéki párt, az MDF, amelyet a fennálló rendszer az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások előtt legitimált, hogy törvényes tárgyalópartnere lehessen az állampártnak.

16 A magyar kormány és a Világbank jén írta alá az Ipari szerkezetátalakítási kölcsön ( ISAL ) szerződést, amelynek hatására megszületett többek között a társasági törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb törvények. Így lehetővé vált az állami vállalatok részvénytársasággá alakulása, természetes személyeknek szavazati jogú részvényvásárlása, valamint természetes személyeknek kft. és rt. alapítása. Átalakult a vállalati jövedelemadózás. Átalakult a vasipar és a szénbányászat. A termelői és fogyasztói ártámogatások összege jelentősen ( bár nem a vállalt 10%-kal ) csökkent. * * * * * * * * * * * * * * * A szovjet fegyverek brutális közreműködésével a magyar nép forradalmát leverő és Nagy Imre törvényes kormányát megdöntő Kádár-rendszer legitimációja a vérbosszúval beszennyezett hatalomátvétel miatt mindig megkérdőjelezhető maradt jogilag is. Ezek a kérdőjelek megjelentek az emigráns magyar sajtóban és irodalomban, majd a 70-es évek legvégétől, a 80-as évek elejétől a hazai szamizdat-irodalomban, a cenzúra éberségét kijátszva pedig néha már nyílt színen is tavaszán Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt/MSZMP főtitkára egy amerikai televíziónak adott interjúban kijelentette, hogy Nagy Imrét nem lehet rehabilitálni. A kivégzés 30. évfordulóján, án a rákoskeresztúri Új köztemetőben 300~400 ember helyezett el koszorút a 301-es parcellában: a mártírok feltételezett sírjánál, a Hősök terén pedig virágot tettek az Ismeretlen katona sírjára. A Batthyány-emlékmécsesnél 100~150-en jelentek meg, köztük az ellenzék több vezetője, s miközben a rendőrség 16 személyt lefogott, a tömeg Nagy Imrét éltette. A Televízió székháza előtti téren emlékbeszédek hangzottak el, a Mártírok útján lévő Ferences-templomban csendes megemlékezés volt. Ugyanezen a napon Párizsban, a Père- Lachaise temető 44-es parcellájában felavatták a forradalom kivégzettjeinek jelképes síremlékét én a Történelmi Igazságtétel Bizottsága/TIB felhívással fordult a hozzátartozókhoz, hogy éljenek jogaikkal, és követeljék a jeltelen sírban nyugvó 56-os áldozatok földi maradványainak kiadását. Az MSZMP Politikai Bizottsága/PB 5 nap múlva határozatot hozott az ellenforradalmi események kapcsán politikai bűncselekmények miatt elítélt és kivégzett személyekkel kapcsolatos kegyeleti kérdések rendezéséről án Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP KP PB tagja rádiónyilatkozatában közölte, hogy az MSZMP történelmi albizottsága [[ nem azonos a TIB-bel! ]] a kutatások alapján "népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt: egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek", valamint, hogy "1956 nem ellenforradalom volt, hanem egy nemzeti érzékenységében, önbecsülésében a diktatúra által megtiport nép jogos felkelése, népfelkelés." A Történelmi Igazságtétel Bizottság/TIB én megegyezett az Igazságügyi Minisztérium illetékes államtitkárával az újratemetések dátumáról, és módjáról: csakis "normális" temetés az Új köztemetőben. Az MSZMP a temetést azzal a kitétellel engedélyezte, hogy az legyen a nemzeti megbékélés napja" Az újratemetés napjaiban Sopronban az Egyetem menzáján ( is ) a hirdetőtáblán egy A-4-es fekvő lapon egyszerű, ám mindent kifejező grafika volt látható:» Magyarország mártír miniszterelnökei felirat, alatta egyenlő osztatú 2 oszlopban egymás mellett 2 egyszerű tusrajz-portré: gr. Batthyányi Lajos október 6., Nagy Imre június 16.«. A gyászszertartás jelentős részét élőben közvetítette a tv. Erdészeti Egyesületi Helyi Csoportunk egy 3 napos bentlakásos, szakmai előadásokból és terep-bejárásos szakmai bemutatókból álló rendezvényén aznap Csornán egy középiskolai tanteremben voltunk, amelynek előterében tv is volt. A Micsoda az ember keretcímű előadás-sorozatban ( időbeli sorrend szerint ) Bolla Sándor ( a HCS titkára ), Németh Ferenc ( a HCS Bedő-díjas elnöke ) és dr. Madas András ( Bedő-díjas, az OEE korábbi elnöke ) tartottak előadást. Madas András [ érettségimkor, 1960-ban az érettségi elnöke a Soproni Erdészeti Technikumban ] előadása egyúttal az Erdészbecsület Tanszék nyitó/1. előadása volt: saját életpályája értékrendjéről. Mivel az azt megelőző szünetben ő belenézett/belehallgatott a tv által közvetített újratemetés-eseménybe, előadását a rendelkezésére álló 1 órányi időtartam felére rövidítve közölte a hallgatósággal - az erdész kollégákkal -, hogy Budapesten történelmi jelentőségű események zajlanak. Javaslom, hogy mindannyian nézzük az adást, legalább így részt véve abban. Mindezek okán már a mártír-névsor felolvasásának kb. a félidejétől a gyászmenet megindulásáig Győr-Moson- Sopron megye valamennyi ott jelenlévő ( akkor mgtsz-, ma magán-)erdészének módja volt együtt lélegezni a fővárosban történtekkel.

17 A bp.-i Hősök terén gigantikus ravatallá alakított Műcsarnok-homlokzat előtt tartott ünnepélyes megemlékezéssel kezdődött az újratemetés. A hangszórókból felhangzott az 1956-ot követő kivégzések áldozatainak névsora: felsorolták a több mint 3 és félszáz kivégzett nevét betűrendben, 1ja, közvetlenül a forradalom előtti foglalkozásukat is megnevezve. 12 óra 30 perckor egy percre megállt az élet, és országszerte megszólaltak a harangok. Ezután a Hősök terén Nagy Imre harcostársai és a koncepciós perek túlélői nevében is beszéltek a szónokok. A legnagyobb vihart kiváltó beszédet Orbán Viktor mondta, aki a szovjet csapatok kivonását először követelte országos nyilvánosság előtt A csaknem 5 órán keresztül tartó tiszteletadás során az emberek szűnni nem akaró sorokban járultak a ravatal elé virágaikkal. Az esemény végeztével a koporsókat és a mérhetetlen mennyiségű virágot gyászkocsikra rakták. A gyászoló családtagok, a barátok, a meghívottak szűkebb köre - legalább ezer ember - indult meg fegyelmezett sorba rendeződve a rákoskeresztúri köztemető felé, ahol a tulajdonképpeni újratemetések megtörténtek án Nagy Imrének, az 1956-os magyar forradalom miniszterelnökének és mártírtársainak újratemetése - a Hősök terén tartott gyászszertartás, majd az azt követő rákoskeresztúri temetés - a kommunista-bolsevik egyeduralom magyarországi befejeződése, a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet, a magyar rendszerváltás egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt. Az újratemetés napja valamennyi ötvenhatos vértanú emléknapja. A rendszerváltó folyamat másik jelentős aktusaként október 23.-án Szűrös Mátyás, az országgyűlés elnöke a Parlament erkélyén kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. * * * * * * * * * * * * * * * Szakmai-egyesületi rendszerváltoztató célú tisztújító közgyűlést tartott az Országos Erdészeti Egyesület/OEE Bp.-en a MTESZ-székházban án: A létszámarányosan delegált választmányi tagok ( 77 fő ) és a választott küldöttek ( 219 fő ) együttesen adták a küldöttközgyűlés szavazati joggal rendelkező részét ( 296 fő ), az általános nemzeti megújulás lázas állapotában ( Jérôme René ) a küldöttek 86 %-a már az ülés kezdetén jelen volt. Az eseményről beszámoló erdészeti szaklap szerint még a szavazás előtt szót kért Bolla Sándor. Nagy feltűnést keltő hozzászólását írásban is benyújtotta, _5_ pdf, kívánságára szó szerint közöljük. Az at megelőző 4 éves ciklusokban dr. Herpay Imre elnök ( 1979~1990 ), Gáspár-Hantos Géza főtitkár ( 1985~1990 ) és dr. Anda István, az Ellenőrző Bizottság vezetője kormányozta az OEE hajóját és készítette elő - néha kötélen táncolva, néha borotvaélen, ám szakszerűen, továbbá minden időkre példamutató gerinccel és következetességgel - a rendszerváltást az erdészeti egyesület akkor több mint főnyi tagságú szervezetén belül, gyakran harcolva az állampárt által politikailag támogatott - szakmán belüli és azon kívüli - lobbyk képviselőivel. Az elnök és a főtitkár záróbeszédeiből itt és most csak néhány gondolat, [ kiemelések tőlem, B.S. ]: Dr. Herpay Imre: Hazánkban nemcsak új kormány van alakulóban, hanem rendszerváltás is van, mindez mély gazdasági válság közepette. Korszakváltás van a politikai~gazdasági~társadalmi viszonyokban, és korszakváltás van az OEE-ben is. Nem láttunk a jövőbe, mégis az igazmondást és őszinteséget követelő vitáink, a többség véleményének a képviselete, mindaz, ami az egyesület életében, vitáiban és kiállásaiban az elmúlt 10~15 évben történt annak a pluralista demokráciának az előhírnöke volt, amelybe most kívánunk belépni. a helyi csoport titkárok értekezletének egyhangú egyetértése alapján levélben fordultam a MÉM EFH (( = korabeli szakmai/ágazatirányító-szervezet, egyúttal főhatóság )) vezetőjéhez és a miniszterelnökhöz. Ennek következménye a szakmai közvéleménynek a megfélemlítés légkörében féligazságokkal, elferdítésekkel és valótlanságokkal folytatott manipulálása volt azzal a céllal, hogy az egyesületet a súlytalanság állapotában tartsák, és a szakmát megosszák. Ehhez járult az a kísérlet, hogy az egyesület működését gazdaságilag is lehetetlenné tegyék. Szeretném hangsúlyozni, hogy ebben az akcióban a vállalatvezetőket is beleértve csak a szakma töredéke vett részt, egy közírónk megfogalmazásával élve, a menedzsment militáns része". Az egyesület testületei pedig azt az erkölcsi szilárdságot mutatták, amelyre reményeinket alapozhatjuk a jövőt illetően is. Az érdekre bármilyen érdekre alapozott gazdálkodás csak az erkölcs korlátai között fogadható el. Gáspár-Hantos Géza: Az elmúlt 40 év után - állami vezetés, MTESZ és párt jóváhagyásával összeállított jelölőlista nélkül - valóban szabadon, demokratikusan választhatja meg vezetőségét tagságunk. [ A most megválasztásra kerülő új egyesületi vezetésnek az OEE nevében ] állást kell foglalnia az erdők tulajdon- és kezelési viszonyában, el

18 kell érni, hogy a profitéhes nagyüzemek ( lehet ez Rt. is ) helyett az erdő fenntartását és fejlesztését jobban szolgáló erdőgondnokságok kezeljék. [ És a fontosabb hírekről, eseményekről beszámolójában ] a Győr-Sopron megyei termelőszövetkezeti erdészek megalakították önálló csoportjukat. [ 1986-ban, óriási politikai ellenszélben ( B.S.) ] Egy a főhatóság néhány exponense sugallatára, ám az egyesületi elnökségben még helyet foglaló posztbolsevik erők által is támogatott, az elnök és a főtitkár megbuktatására irányuló puccs elhárításában/meghiúsításában közreműködve akkoriban írtam egy pamfletet, amelyet valamennyi korabeli egyesületi egységnek, így szerte az országban a helyi csoportoknak is megküldtem. A puccs utáni 1. küldöttgyűlésen fel is olvastam, ám leírva egyértelműbb volt, ugyanis bekezdésenként visszatérő rébuszként szerepelt benne az egyes kis-király(i), és a kortársak/kartársak pontosan értették, ki(k)ről van/volt szó, viszont nem kockáztattam személyiségi per(ek)et, amelyekre sajnáltam volna az időt. Az és elvbarátaik formula mögött pedig a puccs sikerében érdekelt vállalati vezérigazgatóktól a főhatósági/államigazgatási tárca egyik MSZMP-párttitkárjáig kivétel nélkül mindenki belefért, és a kortársak - maguk az érintettek is - pontosan el tudták volna mondani a névsort. Az OEE elnöke és főtitkára részéről páratlan gerinc és civil kurázsi is kellett a szakmai közérdekből velük való szembeszálláshoz. [ A kortársak egyértelműen tudták, csak a név-hasonlóság(ok) okán kell itt és most nyomatékosítanom: az egyes kis-király(i) elvtársak közé még tévedésből sem szabad belegondolni akkori kedves harcostársamat, - akinek sok-sok szakmai anyag kidolgozásában lehettem a munkatársa, más témákban az elfogadott vitapartnere -, a rendszerváltozásnak a soproni egyetemen egyik fő szellemi előkészítőjét, utóbb az MDF erdészeti szaktanácsadó testületének vezetőjét, a ( sajnos néhai ) dr. Király László professzort ]. az Országos Erdészeti Egyesület-i rendszerváltást előkészítő/levezénylő Gáspár- Hantos Géza/ G-H G --- OEE győri magánerdész Helyi Csoportunk vendégeként július 25.-én. Dr. Herpay Imre már nincs közöttünk. Közel negyed évszázaddal utóbb, 2013-ban végre az Országos Erdészeti Egyesület/OEE is elismeri, és honorálni igyekszik Gáspár-Hantos Géza a maga nemében páratlan nehézségű, egyesülettörténeti értékű, a rendszerváltást előkészítő/levezénylő főtitkári tevékenységét:»tiszteletbeli tagsági oklevél«-lel tünteti ki. Az előzmények és a fent megadott tárhelyű/linkű hozzászólásom alapján is érthetően fölöttébb feszült hangulatú i tisztújító közgyűlésen elhangzott véleményekből még 2 rövid idézet: Halász Aladár: Meggyőződésem, hogy a múlt rendszernek a jövőt terhelő legsúlyosabb hagyatéka nem az elképesztő adósságállomány, hanem az az erkölcsi fertő, amelybe az elmúlt 40 év alatt az egész magyar társadalom süllyedt, és amelynek sajnos a mi szakmánk is részese. Mindaddig, amíg ebből ki nem lábalunk, nem lesz, nem lehet igazi társadalmi felemelkedés. Bolla Sándor: Az új elnök és az új elnökség szerepe felelős szolgálat kell, hogy legyen: befelé" a szakmai k ö z ü g y e k elsődlegessége iránti a l á z a t t a l, kifelé" pedig h a t á r o z o t t k é p v i s e l e t, az elkerülhetetlen harcokat is felvállalva. A kívánságom: az új elnöktől és az általa vezetett új elnökségtől azt várom el, hogy legalább olyan emberi tisztességgel, méltósággal, szakmai hozzáértéssel és eredményességgel s z o l g á l j á k és k é p v i s e l j é k

19 a 6000-es tagságot m i n d e n fórumon, mint tették azt ( főleg az utóbbi három évben ) a dr. Herpay Imre által vezetett, most leköszönt elődeik. * * * * * * * * * * * * * * * A beteg - a 10 millió országlakos veszélyesen nagy hányadának - mai, 2013-as kórképe/korképe, [ vázlat ]: a rendszerváltás: a polgári szabadságjogok és a kapitalizmus bevezetése - után a nagy többség életszínvonala nem emelkedett az általuk remélt/elvárt mértékben, sokaké romlott, a társadalmi egyenlőtlenségek viszont jelentősen megnőttek. E különbségek a kapitalizmus, ill. általában az osztálytársadalmak velejárói, ám ott nem 10~20 év alatt, a közvagyonból a jogszabályi hézagokat kihasználó szabadrablásokkal, hanem évszázadok alatt alakultak ki, és ott a tehetősebbek mindenkor munkaadók is. Az országlakosok igen jelentős hányadának családi megtakarítása nincs, helyette adóssága van, a létbizonytalanságot fokozza a munkanélküliség veszélye és tapasztalata --- az emberek biztonságérzete elenyészett. Hullámzó statisztikai adatokkal, de összességében sokat romlott a közbiztonság, az anyagi érdekeltsége okán ( is ) botrány-vadász média ezt még fel is erősíti. Hiába csomagolják a demokrácia frazeológiájába, a politikai erők és a politikusok igen jelentős részének a hatalomért folytatott harca általában leninista(!) módszerű mindmáig: a hatalmat bármi módon megragadni, és bármi módon megtartani. A minden ciklusban előforduló kormányzati hibák, a bal-liberális kormányzati bűnök ( életszínvonalfenntartás és/vagy -javítás továbbra is döntő mértékben kölcsönökből/ más pénzéből, a nemzeti összetartozást és újraegyesülést hátráltatva a Trianonban időszakosan elszakított magyar nemzetrészek tagjainak megalázása a kettős állampolgárságról szóló december 05.-i népszavazás igen -je elleni állásfoglalással, stb. ), és a világgazdasági válság elkerülhetetlen negatív hatásai sokakban keltik azt a tévképzetet, hogy a kádárizmus/ gulyás-kommunizmus viszonylagos anyagi biztonsága hosszú távon fenntartható lett volna. A magyarok 1949~1989 közötti 4 évtizedes el-nemzetietlenítése, nemzeti önérzetük~öntudatuk redukálása és/vagy kiirtása okán is --- a megdöbbentő mértékben materialistává ( benne: ateistává ) és kozmopolitává/ globalizálttá lett szemléletű magyarországi népesség - sajnos: ezen belül vészesen nagy arányban az ifjúság - az 1989 óta bárki számára adott szellemi szabadság közepette a szellemi értékek és lelki javak iránt egyre érzéketlenebb: könnyű célpontjává válva a gazdasági, a politikai, és a szellemi ( benne: hitéleti ) bóvliknak és szélhámosságoknak. Győr, június 25. ( Összeállította: Bolla Sándor ) * * * * * * * * * * * * * * * Minta ( valójában: megdöbbentő bemutatás ) a politikai és szellemi szemétből, amely alig 1 hete hangzott el: Jól alszik, Viktor?!" Gyurcsány Ferenc - a Demokratikus Koalíció/DK elnöke - beszéde Nagy Imre újratemetésének emléknapja kapcsán ( részlet ) Egy őrült ember őrült elméjének őrült beszéde ( 26 p ). Gyurcsány Őszöd-öt és önmagát minősíti mércének: Én azért születtem, hogy jobb legyen. Ha van korszakváltás a rohadt életbe! -, akkor az Őszödön kezdődött!. Nagy Imrével szemben Kádárt mentegeti nosztalgiázva. Miközben Szt. István igazi örökösének minősíti saját elvbarátait, elavultnak tartja a keresztény-nemzeti küldetéstudatot, fenyegeti az egyházakat is, főként pedig gyalázza Orbán Viktort: S jól alszik, Viktor? Jól alszik, amikor százezrek magától félnek és rohadt rendszerétől? Csak a szotyolát köpködi rohadt módon a stadionban, vagy köp a nemzetére is? harsogja, majd kifejti, hogy a mostani egyházak számára nem a tisztesség, a keresztényi szeretet és megbocsátás a fontos, hanem Orbán kollégának a hátsó fele. Gyurcsány szónoki előadói stílusa részben a mentális zavar/elmeháborodás jeleit is mutatja, ( gesztikulálása pedig többeket a Benito Mussolini vagy Adolf Hitler nevű világ-felforgató nemzetközi bűnözőkére is emlékeztet ), részben talán drog-, vagy alkohol-függőségre is utalhat. Szóhasználata helyenként alpári. Mindez: a magánvéleményem. Nem tisztem sem a múlt vagy napjaink Gyurcsány-jelenségének a kommentálása, sem Gyurcsány és elvtársai politikai jövőjének esély-latolgatása. De azt láttam az aznapi hírekben, meg ebben a videóban, hogy néhányan a helyszínen végighallgatták, még dicsérték is, és senki nem hurrogta le, nem dobálta meg záptojással vagy pofozta le az emelvényről --- e hallgatóság

20 politikai és történelmi tájékozottsága szégyenletesen alacsony, viszont bármely választáson érvényesülni fog a demokrácia csapdája: 1 voks = 1 voks * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * A 23 és fél oldalnyi idő-utazással + a végén e fél oldalnyi elborzasztó mintával a Nagy Imre-újratemetés 1989-es eseményéhez képest nagyon fiatalok mai képalkotását, kinek-kinek saját maga által elvégzendő értékelését is szeretném segíteni. 1956/ 57-től nagykamasz, 1960-tól közjogilag is nagykorúnak/felnőttnek minősülő fiatalember, 1965-től folyamatosan és Magyarországon munkaviszonyban álló diplomás mérnök voltam, választott hivatásomat/szakmámat soha el nem hagyó kortársként - a történésekben itt-ott szemtanúként is - írtam a fentieket. Győr, június 25. ( : Bolla Sándor : )

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11.

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. november 11. 1. Előzmények: 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei Nagy Imre és kora Az 1956 os forradalom és előzményei A pályázatot készítette: Veres Szimonetta (8. osztály) Felkészítő tanár: Kondor Ágnes Szárcsa Általános Iskola 1213 Budapest, Szárcsa utca 9 11. Tel.:

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap

T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap T Ö R T É N E L E M V E R S E N Y A Z 1 9 5 6 - O S F O R R A D A L O M É S S Z A B A D S Á G H A R C 2007. október 25. Középiskolás B feladatlap 1. Mik voltak a Petőfi körök? Reformkommunista (a sztálinizmusból

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947

1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 1. Küzdelem a magyar demokráciáért - a koalíciós időszaktól az egy párt rendszer kialakulásáig 1944-1947 - 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és december 21-re

Részletesebben

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 Horváth Attila 1 Az amerikai és brit légierő tömeges légitámadás sorozata a kiválasztott magyarországi célpontok

Részletesebben

1956 a szabadságharc katonapolitikája

1956 a szabadságharc katonapolitikája KIRÁLY BÉLA 1956 a szabadságharc katonapolitikája Király Béla hadtörténész az MTA külsô tagja 1912-ben született Kaposvárott. Tanulmányait 1930 1935 között a Ludovika Akadémián, 1940 1942 között a Honvéd

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

Magyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül

Magyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 1870-2015 Tisztelt Olvasó! Tisztelt Olvasó! Immár száznegyvenöt éve, hogy gróf Széchenyi Ödön, a legnagyobb magyar fia, a magyar tűzvédelem

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok A magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója tiszteletére, Dávid Gyula irodalomtörténész, egykori politikai elítélt szerkesztésében

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység Projektnapló Előkészítő tevékenység A Kardos László Általános Iskola diákjaiként nagyon megörültünk, mikor tanév végén meghallottuk a jó hírt: pályázati munkánk sikeresnek bizonyult a Bethlen Gábor Alapkezelő

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

LÉTÜNK TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA

LÉTÜNK TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA LÉTÜNK TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA 3 2006 LÉTÜNK TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA XXXVI. évfolyam, 2006, 3. szám FORUM KÖNYVKIADÓ, ÚJVIDÉK KIADJA A FORUM KÖNYVKIADÓ Fő- és felelős szerkesztő: Németh Ferenc

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Állami tulajdonú ingatlanok térítésmentes önkormányzati tulajdonba adása iránti kérelemről

ELŐTERJESZTÉS. Állami tulajdonú ingatlanok térítésmentes önkormányzati tulajdonba adása iránti kérelemről napirend ELŐTERJESZTÉS Állami tulajdonú ingatlanok térítésmentes önkormányzati tulajdonba adása iránti kérelemről Az állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény 36. (2) c) pontja megteremtette a lehetőséget

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése

6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése 6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia. A legfőbb törvényhozó szerv

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Még tovább mesél a 233-as parcella

Még tovább mesél a 233-as parcella Még tovább mesél a 233-as parcella Ez év elején, arról írtam, hogy megoldódni látszik a Rákoskeresztúri Köztemető 233-as parcellájában elkapart egykori 56-osok sírjainak rendszeres ápolása, mert az erre

Részletesebben

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai. Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.)

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Diktátorok 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Született Vladimir Iljics Uljanov, később veszi fel a Lenin nevet. 1906-ban bekerül az Orosz szociáldemokrata Párt elnökségébe.

Részletesebben

1956-os forradalom. Tartalomjegyzék

1956-os forradalom. Tartalomjegyzék 1956-os forradalom Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

A SZABOLCS MEGYEI NEMZETI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 19 45 ÁPRILIS VÉGÉIG

A SZABOLCS MEGYEI NEMZETI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 19 45 ÁPRILIS VÉGÉIG A SZABOLCS MEGYEI NEMZETI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 19 45 ÁPRILIS VÉGÉIG A felszabadulás utáni korszak történeti feldolgozására és elvi problémáinak tárgyalására való törekvés, egyre nagyobb helyet kap történeti

Részletesebben

Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai

Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai A desztalinizáció elsõ hulláma Magyarországon Nagy Imre kontra Rákosi Mátyás, 1953 1956 Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai térségben történetírásunk nem vizsgálta. Magyarázható:

Részletesebben

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Szám: 105/1321- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T

Szám: 105/1321- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T 1 Szám: 105/1321- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. (1) bekezdésében

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével A feladatom nagyon egyszerű. Felkérés alapján szeretnék tájékoztatást adni

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK XXIV. 253. Állami Termésbecslési Felügyelőség Zala megyei Kirendeltség iratai 1949-1954 Raktári száma, neve, terjedelme: Összes raktári

Részletesebben

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések 1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett 1 / 7 2010.11.08. 14:25 Kisalföld, www.kisalfold.hu Minden jog fenntartva. 56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett SZEGHALMI BALÁZS 2010.11.08. 04:07 Hegyeshalomtól

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Alulírott... (név), kérem, hogy gyermekem óvodai elhelyezését a.......óvodában szíveskedjék biztosítani. Körzeti óvoda:... Kérem Nem kérem Gyermek neve:...

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben

A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben Forrás: http://www.ujsag.sote.hu/se200803/20080317.html Semmelweis Egyetem IX. évfolyam 3. szám 2008. március 15. A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben Az Orvoskar állapota 1848-ban Az egyetem Budáról

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM. gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez. Lakóhelye:...

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM. gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez. Lakóhelye:... Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez Kérelmező adatai: Kérelmező neve (leánykori név):... Születési hely, idő:...,...év,...hó,...nap

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962

A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962 Palasik Mária A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962 A Belügyminisztérium Könyvkiadója 1980-ban kiadott Állambiztonsági értelmező kéziszótárának meghatározása szerint a hírszerzés a már

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. Tánczos István igazgató tanító visszaemlékezései a kerekharaszti iskoláról A visszaemlékező 42 évi hivatásszeretettől vezérelt pedagógus

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Budapesti ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. Közgyűlése részére. 2174 Verseg, Fenyőharaszti Kastélyszálló

ELŐTERJESZTÉS. a Budapesti ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. Közgyűlése részére. 2174 Verseg, Fenyőharaszti Kastélyszálló ELŐTERJESZTÉS a Budapesti ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. Közgyűlése részére Az ülés időpontja: Az ülés helye: 24. április 26. délelőtt 8,3 óra 2174 Verseg, Fenyőharaszti Kastélyszálló 1. napirendi

Részletesebben

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött.

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött. 1944 1944. január 2 4. Nagybecskereken a bánsági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csoportja a városi színházban műsoros estet rendezett. Az est bevételéből az egyetemi ifjúság diáksegélyező alapját

Részletesebben