Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 1/43

Átírás

1 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 1/43 1. tétel: A gyermekirodalom fogalma. Esztétikai jellemzık. Mőnemek és mőfajok. A gyermekirodalom történetének általános áttekintése a kezdetektıl napjainkig. Kötelezı: Arany János: Rózsa és Ibolya A gyermekirodalom fogalma: A magyar gyermekirodalom kezdetét 1840-tıl számítjuk, Bezerédj Amália Flóri könyvétıl. Az eltelt több mint másfél évszázad alatt többen többféleképpen értelmezték a gyermekirodalom fogalmát. Általában az irodalom fogalma is jelentıs változásokon ment át az eltelt évszázadokban, egyre inkább differenciálódott. Koronként, közösségenként mást és mást értelmezünk irodalomként. Az egyes szakkönyvek, szótárak meghatározása a gyermekirodalomról megegyezik abban, hogy hangsúlyozzák a gyermekeknek szánt irodalmi tartalmat. Vannak viszont olyan könyvek, melyek felnıtteknek íródtak, de olvassák, újraolvassák a gyerekek, ezáltal gyermekirodalmivá váltak (pl. Defoe, Mark Twain, Dickens, Jókai, Móricz, Gárdonyi stb. egy-egy mőve). A kis herceg például kifejezetten felnıtteknek íródott, mégis gyerekirodalom lett belıle. Ebbıl látszik, hogy elsısorban a befogadó, az olvasó oldaláról kell megközelíteni a fogalmat, azaz befogadás-lélektani, olvasáslélektani szempontokat kell hangsúlyozni. Fejlıdéslélektani jelzı a gyermek szó az irodalom elıtt. Nem a legjobb elnevezés, de ez van és más országokban is hasonlóképp hívják. A gyermekirodalom szól az óvodáskorú gyerekektıl (3 éves kórtól) egészen 15/16 éves korig. Az irodalom egységes egész, a vers az vers, a regény az regény, mindegy ki olvassa. A gyermekirodalom határai nem vonhatók meg, folyamatos bıvülés és gazdagodás jellemzı rá. A kor, az olvasó és annak ízlése is meghatározó a gyermekirodalom határainak értelmezésében. A XX. századi irodalom jelentısége, hogy felfedezi a gyermeket, neki is ír, róla is ír, érte is ír. (Komáromi Gabriella szerint a gyermekirodalom az irodalom fájának olyan ágain található, melyeket a gyerek is elér, néha még mászni is hajlandó érte és van, hogy a közvetítık támasztják a létrát a fához a gyereknek, hogy elérjen egy ágat ) Gyermekirodalom felosztása: Szándékosan a gyerekeknek írtak (Nemes Nagy Ágnes, Janikovszky Éva stb.) Nem gyerekeknek írtak, de mégis az lett (Swift Gulliverje, Defoe Robinsonja, Gárdonyi Egri cs.) Adaptációk felnıtt alkotásokból lesznek gyermekirodalmak (Shakespeare mesék), vagy szerzık mőveit lerövidítik. Publicisztika gyermekfolyóiratok (ma: Csodaceruza, Kincskeresı, Babar, Barbie stb.) Mőnemek és mőfajok: Az irodalom mőnemei líra, epika, dráma. Ezek közül a gyermekirodalom szempontjából érdekes: Líra: rövid terjedelmő, hangsúlyos verseléső szövegek, idımértékes verseléső, szimultán ritmusos. Epika: kisepikai alkotások a mesék, a mondák, a kisregények és az elbeszélések. A gyermekirodalom történetének általános áttekintése a kezdetektıl napjainkig: 19. század - a magyar gyermekirodalom megteremtésének ideje, irodalmi alapok megjelenése: A magyar gyermekirodalomnak nincs normálisan leírt vázlata. A gyermekirodalom egy igen fiatal irodalom, világi tartalom jellemzi. Elsı magyar gyermekirodalmi mő Bezerédj Amália Flóri könyve, mely 1840-ben került kiadásra. A szerzı Tolna/Somogy megyei fınemesi birtokos család úrnıje volt, európai gondolkodású hölgy, aki gyermekének írta könyvét. Ez az elsı kifejezetten gyerekeknek írt hazai kötet. Ettıl korábbiak: Poétikai győjtemény (1813) diák költık versei Lant címő győjtemény (1830) Debrecenben adták ki Losonczy könyv sokáig tankönyv volt.

2 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 2/43 Petıfi Sándor: Füstbe ment terv, Anyám tyúkja - családversek. Petıfi emelte be a családot a költészetbe, elıtte nem írtak verset a családról, lerakta az alapokat. (Czuczor Gergely: Szeretteim elsı családról szóló vers, de csak szösszenet, Petıfi vitte a csúcsot. İ már természetesen beszélt a családról, a testvéreirıl.) (Pósa Lajos: két kötetben 217 verset írt anyjához, 1920-ban jelent meg.) Petıfi jelentıs alkotásai a gyermekirodalom szempontjából: Arany Laci, János vitéz. Arany János: Rózsa és Ibolya, mőmese, verses mese, minden benne van, ami a magyar népmesében benne van: átváltozások, próbák, boszorkány, fordulatok, megoldás, jó és rossz küzdelme A verses epika alapjait rakta le és az elbeszélı költészet poétikai vonatkozásaiban (verselés, rímtechnika) is maradandót, példaértékőt alkotott. Juliska elbujdosása címő írása igen jelentıs abból a szempontból, hogy megjelenik benne a dackorszak. Benedek Elek: a századforduló magyar gyermekirodalmának kiemelkedı egyénisége. Igen nagy jelentıségő népmesegyőjtı munkája, az ismeretterjesztı irodalom alapjait megteremtı sorozatai és fontos publicisztikai tevékenysége is. 20. század: A századfordulón egy új költıi nemzedék jelent meg, mely a Nyugat címő folyóirat köré csoportosulva a magyar költészet megújítását tőzte ki célul. Határozott és radikális szakítás jellemzı tartalomban és formában egyaránt. Megtisztulási folyamat indult el, a régi megtagadása jellemzı és erıszakolt újat akarás. Új költészeti szemlélet és alkotói magatartás honosodott meg. Jellemzı avantgárd, dadaizmus, expresszionizmus, futurizmus stb. A futurizmus az olasz fasizmus ideológiája, Hitler rossz. Dadaizmus agyrém. Az újító törekvések több területen és különféle intenzitással hatottak a magyar gyermeklírára. A magyar gyermekköltészet modernsége, formai újszerősége az avantgárd az as évekre jellemzı, nem csak rosszat hozott a világnak és hazánknak. Az avantgárdnak van egy határozott újítása írásjelek nincsenek a versekben, központozás nélküli szöveg jellemzı és kisbetős írás. Kassák Lajos Csillagok csillogjatok avantgárd kötet. Igencsak jelen van a szürrealizmus, Weöres Bóbita címő versében, ezenkívül: Csanády Imre, Kányádi Sándor, Nemes Nagy Ágnes költeményeiben. A Petıfi-Arany-Tompa-Kósa által képviselt irány újul, a téma és a tematika gazdagodása jellemzı és a stílus is megváltozott. (megjelent pl. a gyermekirodalomban az élet-halál témája Szabó Lırinc: Lóczy versek) Árnyaltabb lett a világ a gyermekköltészetben, megjelent a játékvers, ahol nem a tartalom a lényeg és a képi kifejezés, hanem a forma és a ritmus. Játék a szavakkal, jelentıs képviselık: Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Keszely Ferenc. A XX. században bıvült, gazdagabb lett a gyermekirodalom, egyre több új kötet jelent meg, ez a Nyugat nemzedéknek köszönhetı Weöres, Kassák, József Attila stb. (Ady, Babits nincs) Rákosi idején a vörös versek jelentek meg, sematikus irodalom jellemzı: Rákosi az apánk; Ütközet a krumpliföldön stb. Weöres Sándor - a vízválasztó: Weöres jobboldali volt, Rákosi korában nemigen jelenhetett meg után viszont iskolát teremtett a Bóbitával, ez mondhatni a vízválasztó. A Bóbita egy válogatott kötet, es évek tájékán íródott verseket tartalmaz vers van benne, az utolsó vers 1990-tıl már nem szerepel, mert az Rákosis vers volt, így kihagyták. Kb. 20 kiadása jelent meg eddig. Kánon értékő költészet Weörösé, alapvetı etalon, ı a mérce, a mintaérték. Ettıl kezdve jellemzı a zeneiség, ritmikusság, a szimultán ritmus, illetve a képalkotás és a rímalkotás változatossága. Weörest gyerekköltınek titulálták, de ı maga elhárította ezt, nem tartotta annak magát. Elméleti szakember is volt, egy zseni, mindent tudott a versrıl. Sokan alapul veszik Weöres stílusát, nem másolják, de a szellemiségét, formációit, játékosságát, képi változatosságát átveszik. Rengeteg Weöres verset zenésítettek meg azóta.

3 További jelentıs költık: Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 3/43 Csanády Imre - kifejezetten gyerekeknek írt. Jelentıs a Kis verses állatvilág címő írása, ez ismeretterjesztés lírában, bebarangolja Magyarországtól kezdıdıen az egyes országokat és bemutatja az ott honos állatokat. Nemes Nagy Ágnes - rengeteg gyermekverset írt, több kötete jelent meg, egészen az 1990-es évekig alkotott. Jelentıs kifejezıeszközeinek színhatása. Tamkó Sirató Károly - óriásit alkotott a groteszkkel, igen nagy hatással volt a felvidéki lírára. További jelentıs írók: Zelk Zoltán, Kis Anna, Kis Benedek, Hárs Benedek (Túl az Óperencián) A nagy nemzedék után nincs igazán folytatás, hullámvölgyben vagyunk, a gond, hogy nem nıtt fel új generáció, ezt a határon túli költık pótolják, illetve talán Varró Dániel említhetı meg. 19. századi líra jellemzıi: Alapozási idı ez, népiesség, magyarság hangsúlya jellemzı, nemzeti tudat és hagyományırzés. 20. századi líra jellemzıi: A 19. századi irány megy tovább, de tematikailag és formailag (poétikai szempontból) is bıvül. Tematikailag eljutunk a tájköltészettıl a családig (Zelk, Janikovszky). Poétikailag a verselési kiteljesedés jellemzı, megjelenik az idımértékes verselés, újdonság a szabad vers, melyben kiemelkedık: Tolnay Ottó, Orbán Ottó, Weöres Sándor. Epika a magyar irodalomban: A kezdetektıl a 20. századig: Megkésett a magyar regény kialakulása, régen megcsinálták már a franciák, az angolok stb., mi még nem. Hazánkban a 18. század a kezdet, de akkor még elég gyatra regényekkel jelentkeztek. Dugonics András: Etelka és Jolánka címő regényei (nem jók) Fáy András: Bélteki ház (1920-as évek) Jósika Miklós: magyar próza bölcsıje, érdekes történelmi regényeket írt Kemény Zsigmond Jókai Mór: ı hozta létre a magyar regényt, megpróbálta behozni a hátrányunkat. Fontos kérdés az, hogy legyen mit olvasni a gyerekeknek és tudjanak jót olvasni. Romantika hozta létre hazánkban a regényt, itt kell kezdeni az epikán belül keresni az ifjúsági regényt. Nehéz megválaszolni, hogy mi az ifjúsági regény. Az olvasó dönti el, hogy mibıl lesz ifjúsági regény, amit befogad és olvas, az az. Pl. Egri csillagok és Kıszívő ember fiai ifjúsági regény, mert olvassák a gyerekek, lelkiekben jók az ifjúságnak. Jókaival létrejött a történelmi regény, mely a magyar gyermek- és ifjúsági irodalomban igen erıs ban Jókai már írt a szabadságharcról. Ez igen jelentıs. (Ma nem született még normális regény 56-ról, nincs egy olyan író, aki írni tudna róla jól.) Mondák honfoglalásról és királyokról, a mondákkal eljutunk a 15. századig. Erdıntúli vesedelem - nagyon jó regény, bevezetés szinte a magyar történelembe Gárdonyi: Láthatatlan ember - honfoglalásról szól Ezt követıen jönnek a regények Mátyásról és a török idıkrıl (Kinizsi Pál; Egri csillagok) Ez utóbbi csúcsnak tekinthetı, nagyon jól megírt történet, egyik legjobb regényünk. Irt a török idıkrıl Jókai is, vannak a török kori balladák, de ez nem ifjúsági irodalom. Következı nagy korszak a Rákóczi szabadságharc és környéke, sok regény született ekkor. Fontos Rákóczi kori ifjúsági regények: o Hollós Kornél: Vörös torony kincse - Sárospatakról szól, vannak benne jelentıs részek, egykét nem oda illı rész, de ennek ellenére jó regény o Komáromi János: Esze Tamás a mezítlábasok ezredese - kiváló katona volt, jól koordinálta a rábízott csapatot, 1706 pünkösdjén halt meg balesetben. A regény kicsit stilizált. Izgalmasan írja le az író a 3 hónap történetét. Az egyes eseményeket valódi nevekkel írta le, levéltárban kutakodott a hitelességért.

4 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 4/43 További jelentıs mővek: o Komáromi János: Gyalog az Alföldön ban jelent meg, oldalas írás, nem kisregény, inkább útrajz, útleírás Sárospatak - Tokaj - Szerencs -Miskolc - Füzesabony - Hortobágy Debrecen - Nyíregyháza - Sárospatak. Leírja, amit látott és mindent hozzákapcsol a magyar történelemhez, valamilyen konkrét történéshez és megadja, amiket megtudott az adott eseményekrıl. Nagyon jó kötet, de 1908 óta nem adták ki újra. o Krúdy Gyula: Utazás a Szepességben - Kassa feletti rész a Szepesség, ott járt gimnáziumba Krúdi, az ottani élményeit írta meg. Jelentıs, több mint 200 regényt írt gyerekeknek. o Jókai Mór: Felföldi utazások o Móricz Zsigmond: Pipacsok a tengeren Romantikus regény jellemzıi: A tizenévesek befogadóképességét lefedi, kielégíti. A cselekmény felpörgetett, váratlan fordulatok jellemzık és ezt szeretik a gyerekek. Hısök vannak a romantikus regényekben, ezek nem átlagos emberek, például nagy fizikai erıvel rendelkeznek (pl. Kinizsi Pál), ami imponál a gyerekeknek. Titokzatos dolgok, a jó és a rossz ábrázolása, szerelem, sírig tartó boldogság jellemzı. Példaképnek is jók a szereplık, a fıhısök. Jelentıs Mikszáth Kálmán, aki Jókain nıtt fel, ıt példázza eleinte, majd kialakul saját stílusa. Jelentıs mővei: Jó palócok, Tót atyafiak; Magyarország lovagvárai stb. Jókai és Mikszáth mellett alkottak még páran, jelentıs Arany János. Rózsa és Ibolya címő verses meséje mindent tartalmaz, ami a magyar népmesében jelen van, egy verses mese ez. Kiemelkedı Benedek Elek munkássága. Egy óriási egyéniség volt. A Jópajtás és a Cimbora címő lapok szerkesztésében vett részt, ezek szinte egyszemélyes lapok. Céljuk a magyar irodalom legjobbjainak megismertetése és a magyar nyelv példaértékő használata. Az egyik rovatban levelezett Benedek Elek gyerekekkel, mindenkinek igyekezett válaszolni. Egész vagyonát a gyermekirodalomra költötte. Óriási vállalkozása a magyar mese és mondavilág 5 kötetének megjelenítése. Ez igen nagy jelentıségő. İ győjtötte össze a meséket az emberektıl, ezek szerepelnek a kötetekben. Azért is nagyon jelentıs ez a tevékenysége, mert 100 év késésben voltunk a győjtéssel ekkor, Andersen jóval hamarabb összegyőjtötte meséit ben Révai Miklós felhívást tett közzé, hogy győjtsék össze a magyar népdalokat és meséket, de teljesen visszhangtalan maradt a felhívása ben Csokonai összegyőjtött néhány verset ban Bécsben jelentek meg magyar népmesék. Ezt követıen 1840-ben Erdélyi János sárospataki professzor győjtött népmeséket, és népdalokat. Fıleg levelezés és kéziratok alapján. Ezek után sokáig nem történt semmi, ekkor jött Benedek Elek, 10 éves gyorsgyőjtéssel összeszedte, ami még fellelhetı volt. 100 éves késéssel történt meg a magyar mesekincs és a balladák begyőjtése 20. században már nincs is, eredeti magyar népmesék alig győjthetık már, szinte csak változatok. Már nincs balladánk, már a 19. század közepétıl nem is keletkeztek sem balladák, sem mondák. Benedek Elek óriási teljesítménye a Nagy magyarok élete, ez a jogelıdje az Így élt sorozatnak. 13 kötetet jelentetett meg a sorozatban Benedek Elek. Több ifjúsági regényt is írt Volt országgyőlési képviselı, felszólalt az ifjúsági irodalom témájában, hogy a könyvkiadók miért az üzletet nézik és nem a gyerekek érdekeit - kinevették, kit érdekel mit olvasnak a gyerekek. Nagyon összetett ember volt, de minden rezdülése az ifjúsági irodalommal volt kapcsolatos, minden pénzét arra költötte. Az ifjúsági irodalom volt egész élete.

5 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 5/ század: Jelentıs írók: Móricz Zsigmond; Molnár Ferenc; Móra Ferenc; Karinthy Frigyes; Gárdonyi Géza Történelmi regények: A magyarság történetének nagy eseményeirıl írnak leginkább a 19. században. A 20. századra ez már nem jellemzı. Az utáni történelmi eseményekrıl nem vagy alig írnak, pedig voltak nagy események. Gyermek és ifjúsági irodalom nincs a témában, felnıtteknek írt regény van néhány. A 2. világháború utáni idıkrıl készült a Valahol Európában címő film, de jó magyar ifjúsági regény nincs a témában, külföldi akad. Felnıtteknek íródott a Légy hő magadhoz ról egyáltalán nincs ifjúsági regény és igazán jó felnıtt sincs. KÖTELEZİ: ARANY JÁNOS: RÓZSA ÉS IBOLYA Ez egy verses mese, mőmese, minden megtalálható benne, ami a magyar népmesében van. Ezek: Boszorkányság: vasorrú bába, Ibolya apjának, a királynak a felesége Királyfi: Rózsa, aki nekimegy a próbáknak szerelméért, Ibolyáért Tündér: Ibolya, az eladósorban lévı lány, a király lánya Próbák: három dolgot teljesítenie kell annak az ifjúnak, aki Ibolyát el akarja venni feleségül. Rózsa próbái: kivágni az erdıt, felszántani a földet és az ott termesztett gabonából másnapra kalácsot kell hoznia; el kell egyengetnie egy hegyet, szılıt telepíteni és másnapra a borából kóstolót vinni; 3 tüzet okádó vadlovat kell megülnie (egyik a király, a másik Ibolya és a középsı a mostoha). Csodák: Ibolya varázslatára Rózsa állni tudja a próbákat. Hiába állja ki a próbákat Rózsa, nem mehetnek el az udvarból, a mostoha nem engedi, ezért szökniük kell, ekkor Ibolya ad egy szőrt Rózsának, aki ettıl láthatatlan lesz. Ahhoz, hogy azt higgyék ott vannak 3-3 vércseppet csöpögtetnek az asztalra és a mostoha hívására azok felelnek helyettük. Átváltozások: a szökés után a boszorka utánuk küldi a királyt, az úton, hogy ne vegye észre a fiatalokat, Ibolya vetéssé változik, Rózsa pedig aratóvá, így túljárnak a király eszén. Újra utánuk küldi a mostoha, ekkor Ibolya malommá változik egy folyónál és Rózsa lesz a molnár, a királyt ekkor is átverik. Harmadjára a mostoha megy utánuk, ekkor Ibolya tóvá változik, Rózsa pedig kacsává. A boszorka bemegy a vízbe, elkapja a kacsát, de akkor Rózsa elszáll egy varázsige segítségével, ezután Ibolya felhıvé változik és szerelme után száll. A boszorka jégfelhıvé vált mérgében és a szelek szétszakították, így a rossz csúnya véget ért. Varázslat: Amikor elszöktek a boszorka elıl a fiatalok, ı megátkozta ıket, azaz ha eltávolodnak egymástól, akkor felejtse el Rózsa Ibolyát. Az átok be is teljesül, mert elıre megy Rózsa apjához, hogy bejelentse mátkáját, de közben elfelejti Ibolyát. A lány ködbıl palotát csinál magának. Bonyodalom és megoldás: A király közbe mennyasszonyt szerzett Rózsának, jó jussal (7 falu és 3 aranybánya). Rózsa elmegy a lányért, aki mást szeret, de mégis Rózsához kell mennie. Mindezt látja Ibolya és szomorúságában ügyes cselt eszelt ki: megkért egy koldust, hogy a násznép elıtt kiabálja: Ne felejtkezzenek urak a szegényrıl, mint elfeledkezett Rózsa kedvesérıl. A koldus nem vállalja, de 3 cigánygyerek az Ibolya palotájáért cserébe megteszi. A versike hatására eszébe jut Rózsának szerelme és rohan Ibolyához. Közben megjelenik a mennyasszony szerelme is, aki elviszi magával a lányt.

6 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 6/43 2. tétel: Általános poétikai (verstani) alapismeretek, fogalmi értelmezés: költıi képalkotás, költıi kifejezıeszközök, stílushatás: ritmus, rím, verselési rendszerek, strófaszerkezet. A genetikus és strukturális mőelemzés értelmezése. Kötelezı: Benedek Elek munkássága, általa győjtött mesék Verstípusok: Hangsúlyos verselés: más néven magyaros verselés, mely ütemezı verselést jelent hangsúlyos és kevésbé hangsúlyos (hangsúlytalan) szótagok szabályosan váltakoznak a versben, ez adja a ritmust. A hangsúlyos verselésben megtalálható a rímelés is. A hangsúlyos verselés alapegysége az ütem, melynek mindig elsı szótagja a hangsúlyos. A magyar nyelvben kötött a hangsúly, az elsı szótag hangsúlyos a többi kevésbé hangsúlyos (általában 3-4 szótagosak a magyar szavak, az egy szótagúak az ısi szavaink). Pl.: Bóbita, bóbita táncol as ütemő, 8-as osztású, ez a leggyakoribb ısi versforma - ısi nyolcas A szövegek általában rímelnek. Általában két hangzó gyalulódik össze, de mostanában az egyhangzós rím is jellemzı, azaz az egyszótagú megfelelés. Rím: nagyon fontos eszköze a versnek, a páros rímet már elsı osztályban tanítják. A vers nem attól vers, hogy egymás alá írjuk a sorokat, a rím a lényeg. A verssorban való elhelyezkedésük szerint a rímeknek négy fı csoportja van: kezdı rím: a sorok elsı szava rímel (nagyon ritka) belsı rím: egymás melletti szavak rímelnek középrím: a sor közepe és vége rímel végrím: a sorok vége rímel (ez a leggyakoribb) Leggyakoribb végrímek: Páros rím: a, a, b, b, c, c stb. Hármas rím: a, a, a, b, b, b, c, c, c, stb. Bokor- vagy csoport rím: a a a a, b b b b, c c c c stb. Fél rím: x a x a, x b x b, x c x c stb. Kereszt- vagy váltó rím: a b a b, c d c d, e f e f stb. Ölelkezı rím: a b b a, c d d c, e f f e stb. Idımértékes verselés: A rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozása adja a ritmust. Rövid a szótag, ha a benne lévı magánhangzó rövid és utána legfeljebb egy mássalhangzó következik; hosszú a szótag: ha hosszú a magánhangzó benne vagy a rövid magánhangzót két mássalhangzó követ. Az idımértékes verselés alapegysége a mora, mely magyarul a versláb, ami egy rövid szótag (jele a félkör, a hosszú szótag jele a vonal, ennek értéke általában két mora) A verselés ritmikai alapegysége a versláb, 2-3 szótag kapcsolata, rövid és hosszú szótagok váltakoznak. Verslábak típusai: Jambus rövid, hosszú Trocheus hosszú, rövid Chorijambus hosszú, rövid, rövid, hosszú (trocheus és jambus együtt) Daktilus hosszú, rövid, rövid Anapesztus rövid, rövid, hosszú Krétikus hosszú, rövid, hosszú Pürrikhius rövid, rövid Spondeus hosszú, hosszú Morosztus hosszú, hosszú, hosszú Dispondeus hosszú, hosszú, hosszú, hosszú

7 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 7/43 Sortípusok: régi görög formációk a következı három sortípus, majd egy ritkán elıforduló Hexameter hat teljes lábból álló sor, az elsı négy versláb lehet daktilus vagy spondeus, de az ötödik láb kötelezıen daktilus ( ) Pentameter hat lábból áll, négy teljes és két csonka láb van benne, a harmadik és a hatodik csonka láb, az ötödik láb daktilus ( ) Diszcihon párvers, az elızı kettı használata váltakozva (altípusa a rímes diszcihon, ahol a hexameterek és a pentameterek egymás után jönnek és a diszcihonok rímelnek benne) Adoniszi sor egy daktilus és egy spondeus vagy egy daktilus és egy trocheus Szimultán verselés: Egyidejő hangsúlyos és idımértékes verselés érvényesül. Nemcsak a versszakokban mőködhet az egyidejőség (a szimultán jelleg), hanem az egyes soroknál is. Rímelés a szimultán versekben is megtalálható. Szabadvers: Depoétizált szöveg, a költıiségtıl megfosztott, a szabadvers a kötöttségek hiányát jelzi. Mondatismétlıdések (felsorolás, kérdés, halmozás stb.) irányítják általában a vers ritmusát. Mozaikszerő, szabad asszociáció jellemzı, nincs rím a szabdversekben, de lehet rímes is. Központozás hiánya jellemzı írásjeleket és nagybetőket nem használnak A köznyelvi helyesíráshoz képest sok hiba van a szabadversekben, de ez a költészetben valamelyest megengedett. Példa szabadversre: Tolnay Ottó: Ettünk tatárt Van olyan, aki elfogadja, hogy van szabad vers, de van olyan is, aki nem fogadja el. Gyerekeknek inkább ne szabadverset adjunk, hanem az elızı három típust. Képvers: kaligram Kevés képvers van a gyereklírában (pl. Nemes Nagy Ágnes: Ugróiskola). A vers tartalmához kapcsolva van a forma, a tartalmat formában jeleníti meg a vers. A jó képvers erısíti formájával a vers tartalmának megértését. A vizualitás a vers tartalmának hordozójává válik. A genetikus és strukturális mőelemzés értelmezése: A mőelemzésnek nincs receptje. Minden mő maga kínálja az elemzési szempontokat, de minden mőben vannak azért bizonyos fogódzók. Genetikus elemzés: a megírás körülményeitıl kezdve a nyomdába kerülésig tart ez a fajta elemzés, csak a keletkezés körülményeinek megadása tartozik ide. Hogyan keletkezett: tudatosan keletkezett (megírta a verset adott dologról a költı) József Attila: Óda történésen alapul (forrás bármi lehet: élmény, anekdota, levél ) Szabó Lırinc: Lóci versek versek összeszedése, kötet összeállítása Weöres Sándor: Bóbita kötete Strukturális elemzés: az önálló mő elemzése A mő önálló életet él, elvonatkoztatunk a szerzıtıl és elemezzük a verset Líra, epika, dráma strukturális, részekre bonthatók, ezeket a részeket alapul véve elemzünk. Lírai alkotásban figyelni kell strukturálisan: Strófaszerkezet Költıi képalkotás (táj, szerelem stb.) Milyen a verselési rendszer? Milyen a rímszerkezet? Milyen kifejezıeszközöket használ a költı? A vers nyelvi anyaga A vers terjedelme Regénynél figyelni kell strukturálisan: Helyre Idıre Cselekményre Szereplıkre Nyelvhasználatra Felépítésre (jelenet, fejezet stb.) Drámánál figyelni kell strukturálisan: Konfliktusra Felépítésre stb.

8 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 8/43 KÖTELEZİ: BENEDEK ELEK MUNKÁSSÁGA ÉS ÁLTALA GYŐJTÖTT MESÉK Benedek Elek ( ): A Jópajtás és a Cimbora címő lapok szerkesztésében vett részt, ezek szinte egyszemélyes lapok. Céljuk a magyar irodalom legjobbjainak megismertetése és a magyar nyelv példaértékő használata. Az egyik rovatban levelezett Benedek Elek gyerekekkel, mindenkinek igyekezett válaszolni. Egész vagyonát a gyermekirodalomra költötte. Óriási vállalkozása a magyar mese és mondavilág 5 kötetének megjelenítése. Ez igen nagy jelentıségő. İ győjtötte össze a meséket az emberektıl, ezek szerepelnek a kötetekben. Azért is nagyon jelentıs ez a tevékenysége, mert 100 év késésben voltunk a győjtéssel ekkor, Andersen jóval hamarabb összegyőjtötte meséit ben Révai Miklós felhívást tett közzé, hogy győjtsék össze a magyar népdalokat és meséket, de teljesen visszhangtalan maradt a felhívása ben Csokonai összegyőjtött néhány verset ban Bécsben jelentek meg magyar népmesék. Ezt követıen 1840-ben Erdélyi János sárospataki professzor győjtött népmeséket, és népdalokat. Fıleg levelezés és kéziratok alapján. Ezek után sokáig nem történt semmi, ekkor jött Benedek Elek, 10 éves gyorsgyőjtéssel összeszedte, ami még fellelhetı volt. 100 éves késéssel történt meg a magyar mesekincs és a balladák begyőjtése 20. században már nincs is, eredeti magyar népmesék alig győjthetık már, szinte csak változatok. Már nincs balladánk, már a 19. század közepétıl nem is keletkeztek sem balladák, sem mondák. Benedek Elek óriási teljesítménye a Nagy magyarok élete, ez a jogelıdje az Így élt sorozatnak. 13 kötetet jelentetett meg a sorozatban Benedek Elek. Több ifjúsági regényt is írt. Székely tündérország - Székelyföldi mondák és mesék A kötet közel húsz magyar népmesét és mondát közöl saját győjtésébıl. A mondák szinte az élıbeszéd természetességével elevenítik föl a történeteket. A mesélıkedv a székely nyelv közvetlenségével párosul a kötetben. Tündérekrıl és ördögökrıl szólnak egyes mesék, aranypalotában lakó szépséges tündérkisasszonyokról, illetve gıgös asszonyról, aki nem ismer el a földön maga felett hatalmat, ám vára egy pillanat alatt porrá lesz és vele megsemmisül büszkesége is. Édes anyaföldem - Egy ember s egy nép története. Benedek Elek 60 éves korában kezdte leírni emlékeit, amikor már Erdélybe visszaköltözve a Cimbora címő gyermeklap szerkesztésén és szülıföldje szellemi föllendítésén munkálkodott. Számot adott származásáról, nemzetségérıl, fölidézte szülei, nagyszülei alakját, megrajzolta a székely házak belsı világát, megadta saját gyerekkori önarcképét, mely a falu lakóinak csoportképébe illik. Írt a szülıi háztól való elszakadásról, föltárta a székelyudvar-helyi kollégium mindennapjait, szokásrendjét, érdekes figurákkal és epizódokkal jelenítve meg ottani diákéveit. Kibontakozik írásaiban az erdélyi táj és a benne élık világa. Erdély szépségeit, az ott élı emberek szokásait lírai képsorokban megelevenítı munka. Az önéletrajz utolsó fejezeteiben már a székely kollégiumból kinıtt, pesti bölcsészetre került Benedek Elek sorsát is nyomon követhetjük. Láthatjuk találkozását Gyulai Pállal, amikor az egyetemista diák elsı népköltési győjteményét teszi le asztalára. Bemutatja a fiatalembert, aki a pesti utcán sem szégyell az édesanyja szıtte-fonta ruhában járni. Fogyhatatlan kedély, mesélı közvetlenség, friss ábrázolókészség és a szeretet líraisága hatja át a könyve minden sorát.

9 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 9/43 Honszerzı Árpád Ez a könyve gyerekeknek íródott, egy életrajzi regénnyé összeállt legenda, jelen vannak a legenda mellett a történetileg igazolható események is az írásban. A könyv az ıstörténet meghatározó állomásától, a Dnyeszter menti táborhelytıl a honfoglalásig, illetve Árpád 907-ben bekövetkezett haláláig követi nyomon a vezér és népe sorsát. Érvényesül a mőben a romantika fölnagyító, megszépítı, szentimentálissá formálódó tulajdonsága, de nem hallgatja el az író a tragikus, szomorú történéseket, a haláleseteket, az ütközeteket sem. A történetben megjelenik a korai magyar történelem minden fontos alakja: Álmos, Botond, a hét vezér stb. Megformálódik a honszerzı Árpád életregénye, benne a fehér ló áldozattal, a vérszerzıdéssel. Bemutatja Árpádot, aki ısei földjére tért vissza, aki hazavezette nemzetét és megalapította a hazát. A mővet áthatja az a törekvés, hogy a gyerekeknek úgy kell felnıniük, hogy tisztában legyenek nemzetük értékeivel, ismerjék és becsüljék a múltat, a hagyományok gyökerét. Többsincs királyfi Benedek Elek munkásságának java termésébıl válogat ez a kötet, 22 különféle típusú mesét tartalmaz a hagyományos tündérmeséktıl kezdve egészen a rövid példázatokig. A mesék legtöbbjében reális elemek keverednek a fantasztikummal. A népi hısök találékonyságát, talpraesettségét bemutató történetek. Számos történetben színre lép az ördög is, de a furfangos népi hısök az ı eszén is túljárnak. A jótett, a jószívőség elnyeri jutalmát - a kötet számos meséje ezt példázza. A válogatás meséi egytıl egyig híven tükrözik a nép ügyességét, egészséges erkölcsi felfogását, jó kedélyét. Mindezt Benedek Elek a maga eleven és tréfás elbeszélı modorában közvetíti olvasóinak.

10 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 10/43 3. tétel: Szabó Lırinc gyermeklírája. Kötelezı: Tamási Áron: Ábel a rengetegben Szabó Lırinc ( ) pályája: A magyar irodalomtörténet elsısorban nem gyermekversek írójaként tartja számon. Valóban nem az, de a 20. századi gyermekköltészetünk elképzelhetetlen Szabó Lırinc nélkül. Kitőnı mőfordító volt. Elsı gyermekverseit az 1930-as években írta, költeményeit gyermekeihez, Lócihoz és kis Klárához írta. A család, mint verstéma nála már természetes. A Szeressétek a gyermekeimet címő írás Szabó Lırincet, a költı apát mutatja be, Sándor Judit, a kitőnı énekmővész, a költı lányának barátnıje írta, naplók, levelek, családi dokumentumok alapján. Kitőnı kalauz Szabó Lırinc gyermekverseinek megértéséhez. Gyermekverseinek világa különös varázsú, egyszerre egyedi és általános. Versei világra csodálkozóak, elgondolkodtatóak és nagyon emberiek. Az Ima a gyermekekért címő verse gyermeklírájának sajátos ars poeticája, a költı-apa önvallomása. Ezt a verset sokszor mondatják gyerekekkel Anyák napi ünnepségen, de ez nem jó, mert ez egy komoly felnıtt vers, egy filozófikus töltetéső felnıtt monológ. Jelen van gyermekverseiben a tanítás szülıi szándéka és kiérzıdik a gyerekek féltése. Igen jól ábrázolja a gyermeki lelkiállapotot. Számos versének meghatározó motívuma az élet és a halál kínzó ellentmondása és kegyetlen valósága. Beemelte verseibe a halált, a pusztulást, az elmúlást, ez a 20. századi irodalom egyik meghatározó motívuma is. A Lóci elalszik címő versében megjelenik a halál témája, ennél a versnél még nem érti Lóci a halált. A költemény legnagyobb értéke, hogy úgy mondja ki a kegyetlen, megváltoztathatatlan igazságot, hogy nem kerüli ki a válaszadást, nem beszél másról, hanem magyarázatot ad Lóci kérdésére, de úgy, hogy voltaképpen elhallgatja az igazságot. A Lóci és a szakadék címő versben már tudja Lóci, hogy mi a halál. Kis Klára csodálkozik címő versében megjelenik a csodálkozás, mint élmény. Ez is jól bemutatja a gyermeki lelket. Áthallatszik a versben a Hétkrajcár címő irodalmi költemény. A Kicsi vagyok én címő kötetében 18 költemény szerepel, ezen versek mindegyike csupa jókedv, derő, humor és játék. Felüdülést adnak a versek. Általános jellemzésként elmondható ezekrıl a versekrıl, hogy tartalmában, képalkotásában és formai eszközeiben egyértelmő a folklór jelenléte. Nem direkt módon használja a folklór elemeket, elsısorban a szemléletet veszi át, a népi gyermekversek világát idézi. A folklór elemek keverednek a városi élet képeivel, ez miatt sajátosak a versei. A népi gyermekversek hangulatát idézik a következı versei: Kicsi vagyok én, Falusi hangverseny, Tavasz, Kis virág, Hörpentı stb. Jellemzı a hangutánzó szavak használata, ez teszi igazán derőssé és játékossá a verseit. Szabó Lırinc gyermekeknek szóló kötetei: Kicsi vagyok én (1961) Lóci óriás lesz (1975) Falusi hangverseny (1977) Húz a liba papucsot (1987)

11 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 11/43 KÖTELEZİ: TAMÁSI ÁRON: ÁBEL A RENGETEGBEN Tamási Áronra erdélyi gondolkodás jellemzı és mőveiben ízes székely nyelvhasználat. Az Ábel a rengetegben az Ábel-trilógia elsı része 1932-ben jelent meg elıször, megvalósul benne az író játékos fantáziája és a székely valóság, ez adja sajátos stílusát. 4 fejezetbıl áll a kötet. A történetet maga a fıszereplı meséli el igazi erdélyi ízes tájszólással és remek humorral tájékán játszódik a történet, az erdélyi életet és az akkori körülményeket adja vissza. Szabó Dezsı: Elsodort falu címő regényének kb. ebben az idıben van vége, annak folytatásának tekinthetı idıben. Szegénységben, de békésen él otthon szüleivel Ábel a 12 éves havasi pásztorgyerek. Egy nap azonvan apja elküldi erdıpásztornak a Hargitára. Rövidesen beköltözik Ábel egy kis viskóba az erdı közepén. Szinte semmi nincs a házban; a ház körül is csak az általuk vitt jószágok (1 kecske, 2 tyúk, 1 macska). A házban a költözés során találnak egy elhanyagolt kutyát, mely a legjobb társa és védelmezıje lesz Ábelnek. Bolhának nevezi el. Egyedül marad a kamaszodó gyerek és apránként megismerkedik a tájjal, a munkájával. Becsületesen dolgozik, a bank emberei is tisztelik. Tüzifát kell árulnia a hegyen. Az emberek azonban kihasználják gyermeki jóindulatát és naivságát. Kalandossá fordul az élete az egyre több csaló megjelenésével. Akkor kezdıdik a baj, amikor egy román kereskedı (Fuszulán) hamis papírok felhasználásával fát lop. A tolvaj elfogására csendırt (Surgyélán) rendelnek Ábel mellé, ezzel vége szakad szabad életének, teljesen megkeseríti az életét. Kitúrja az ágyából, megeszi az egész készletét, elkergeti a kutyáját és megeszi a kecskéjét is, ami a tejet biztosítja Ábelnek. Egyre többször gondolkodik el az igazságtalanságokon, melyek érik. Megállapítja, hogy Isten nem jól teremtette a világot. Igazából a sok baj csak megkeseríti az életét, de akkor kezd felnıtté válni és fellázadni, amikor meghal az édesanyja is és a tisztviselık is kisemmizik. Már a fizetését sem kapja meg rendesen. Édesapja megelégedésére szolgál, hogy fia becsületes emberré cseperedett. A történet végén Ábel eltemeti egyik barátját is, akinek ı segít kigyógyulni a tüdıbajból a jó hegyi levegın (Márkus), megkerül a kutyája, felmond és hazamegy az édesanyja sírjához, ahol megfogadja: hogy a szegények és az elnyomottak zászlaját fogom örökké hordozni, bármerre vezéreljen is az utam. A regény nagy erénye, a természetes gondolkodás, az ízes nyelvhasználat, a tisztaság, és ıszinteség, ami a történetbıl árad, ez utóbbi a mő legnagyobb erénye. Jól ábrázolja a kiszolgáltatottságot, amit el kell tőrniük a székelyeknek. Ma már ez egy eltőnt világ, vagy nem is annyira A filmváltozat is igen jó.

12 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 12/43 4. tétel: Csanádi Imre gyermeklírája. Kötelezı: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Csanádi Imre ( ) pályája: Élete igen nehéz volt. A háborút végigkatonáskodta, majd megjárta a poklot, munkatáborba volt és hadifogságba került. Leírta a lágert is, mindent róla - naturalizmus jellemzi. Költészete a reneszánsz és barokk irodalomban gyökerezik, sokszor fordult a magyar irodalmi múltba, ez határozta meg egész életmővét. Realizmust képviseli, realista életképeket ábrázolt, versei sok szállal kötıdnek a valósághoz. A mai magyar gyermeklíra nagy értéke a magyar folklórhoz való kötıdés tartalomban és formában egyaránt. A 20. századi gyermeklíra jellegzetes témáiból Csanádi Imre fıleg a leírást és a tárgyi lírát képviseli. Gyermekverseit jellemzi a folklór jelenléte, illetve a Kis verses állatvilág címő kötetében a költészet és az ismeretterjesztés sajátos kapcsolata látható. A költı gyermekköltészetében a folklór kapcsolatnak három szintje, fokozata figyelhetı meg: az elsı csoportba tartozó gyerekversek jellemzıje, hogy megırzik az eredeti szöveganyagot, csak valamennyit módosít rajtuk a költı a második fokozat már újat hoz létre, a népi mondóka csak az ötletet adja a harmadik szint, amikor a költı a népi mondókáknak a témaötleteit vagy formai megoldásait kölcsönzi, azok felhasználásával alkot míves kidolgozású verseket A Kergetızı négy testvér címő kötete kisgyerekeknek készült, népszerő óvodások és iskolások körében is. A kötetben sok mondóka kapott helyet. Kötetében a versek sorrendje az évszakok változásának idırendjét követi: tavasz, nyár, ısz, tél. Ezt mutatja a cím is, a négy testvér az évszakokat jelképezi. Tudatos költıi szerkesztés eredménye a kötet, igen tömörek a versek, de minden benne van, jó a mondatszerkesztése, és kiemelendı a jelzıhasználata. Írásstílusa a tömörség csodája. Fontos a versek akusztikai-hangulati hatása is, a versekre jellemzı az akusztika dominanciája, fıleg a negyedik részben, a telet bemutató versekben, sok a hangutánzó szó. Intenzív hanghatás jellemzı, illetve hallható a zeneiség, a rímek játéka és csilingelése. A kötet versei kiválóan alkalmasak beszédmővelési feladatok végrehajtására is. Jól fejleszthetı velük a beszédtechnika, gyakorolható a helyes artikuláció. Csanádi Imre mondókái jó eszközei lehetnek a ritmus megéreztetésének és megértésének. A kötet egyedisége, hogy a verscímek többnyire ó, ı végzıdésőek (Esıbiztató). Kis verses állatvilág címő kötete 1958-ban jelent meg, iskolásoknak szánt költeményeket tartalmaz, melyek ismeretterjesztı jellegőek is. Kötete egyszerre szépirodalom, költészet és ismeretterjesztés. A kötet versei állatokról szólnak, kevés ehhez hasonló magyar vers van a Csanádi kötetében lévıkön kívül. Az állatversek megírásában az ösztönözte Csanádit, hogy a gyerekek kedvet kapjanak versei által a természetjárásra és a versolvasásra is. Fontosnak tartotta a hitelességet, azaz, hogy madarai, állatai olyanok legyenek, mint a valóságban. A kötet szerkesztése végiggondolt és bizonyos tematikai sorrendiséget is hordoz. Ötven verset rendez a költı sorba úgy, hogy elıször a hazánkban honos madarakról, állatokról szóló versek szerepelnek. A közelitıl halad a távoli felé, elıször a ház környéki állatok szerepelnek, majd a mezık, erdık és vizek állatai. Ezt követıen kilépünk a világba, a hazai állatok szerepeltetése után Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália állatai jönnek a sorban, majd az északi és a déli sark állatai. A költı igyekszik a versben egy-egy állatról a lényeget, a leginkább jellemzıt megragadni. A verseskötetet Reich Károly rajzai, állatillusztrációi teszik színesebbé.

13 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 13/43 Csanádi hangulatos költıi képeket használ a verseiben, nem erılteti a rímelést, de mindig megtalálja a megfelelı szavakat. Igen változatos a szóhasználata, találó igéket és jelzıket alkalmaz. Nagyon hitelesen írja le az állatok viselkedését és igen színes a környezetrajz is. Jelentıs a kötetben a Szómagyarázó rész, ahol prózai rövid szöveg olvasható, tartalmazva az állatok nevét és bemutatásukat. Ennek segítségével jól követhetı a kötet. KÖTELEZİ: MOLNÁR FERENC: A PÁL UTCAI FIÚK Molnár Ferenc ( ) bravúros technikájú színmőveivel vált világhírővé (pl. Az ördög, Liliom, A hattyú, Olympia). A századfordulón tőnt fel, realista szemlélető novellákkal, melyekben a nagyvárosi kisemberek életét mutatta be (Széntolvajok). Késıbb a pesti polgárság irodalmi képviselıje lett. Élete utolsó éveit Amerikában töltötte ben írt, klasszikussá vált ifjúsági regény a Pál utcai fiúk, mely fordításai révén a világirodalomban is közismert, több országban kötelezı olvasmány. A 1890-es évek pesti gyermekvilágának lírai krónikája. Szereplıi józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a szabadságot. A grund világának igazi törvényei, szokásai, egyesületei vannak vezérekkel és közkatonával. A fennmaradásért háborúzni kell és a közkatonának áldozatul kell esnie, így válik igazi hıssé Nemecsek, aki tulajdonképpen a kisember, nem bátor és nem hıs, de azzá válik tetteivel. Így drámai a történet, így hatásos. (Nemecsek - Nyilas Misi - Kuksi párhuzam vonható köztük) Az író a gyermeklélek kitőnı ismerıje. A regény szereplıi mind bonyolult, alakuló egyéniségek. A fıszereplı Nemecsek, aki élete árán is megvédi a grundot; a két tábor vezére Boka és Ács Feri, a bőnbánó áruló Geréb, a finomkodó Csele. Gondolatviláguk, magatartásuk különbözı. A hiteles lélekábrázolás mellett a könyv erénye a regényesség. A történet magával ragadja olvasóit, a grund már több mint játszótér jelkép, ahol a harc az igazságért folyik, itt válnak felnıtté a gyerekek. Minden, a felnıtt korban jelen levı eseményt eljátszanak a gyerekek, van a történetben titok, árulás. Azért sikeres, és azért olvassák, mert az emberrıl, az embergyerekrıl szól, mindenki átélte így vagy úgy a könyvben lévı dolgokat, mindenkinek volt gyerekkorában egy grundja és ennek állít emléket a regény. A regény a mővészi és pszichológiai hatásra épít, a éves gyerekek maradandó élményt nyújtó olvasmánya. Ha Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig és Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem címő könyvével együtt olvassuk, a 20 század elejének gyermekéletrıl igazi körképet kaphatunk. Készült róla film Amerikai koprodukcióban, de több minden nincs benne a történetbıl. Van egy újabb film is, amit az olaszok készítettek, de az már egy nagyon modernített változat, nem jól sikerült film.

14 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 14/43 5. tétel: Nemes Nagy Ágnes gyermeklírája. Kötelezı: Móra Ferenc: Kincskeresı kisködmön Nemes Nagy Ágnes ( ) pályája: A 20. századi újabb magyar gyermeklíra nagy alakja, a nagy nemzedék tagja. Nem csak gyerekeknek írt, de a 20. századi magyar gyermeklíra nem képzelhetı el nélküle. Kötetei ismertek és igen népszerőek óvodás és iskolás gyermekek körében. Nemes Nagy Ágnes költészete igen változatos, az élet teljessége jelenik meg nála. Igen jól versel, Weöres Sándor közelében van verseivel, biztonságosan ír minden versformációt. Gyakori a krétikus versláb ( ) használata nála. Ír szimultán ritmusú verseket is, keveri a sorokat, egyszer hangsúlyosan, egyszer idımértékesen szól. Költészetében igen jelentıs a színek jelenléte színköltészet. Kevés gyermekvers és egyéb vers szól a színekrıl, Szalai Borbálánál jelenik még meg. Megjelenik verseiben a szaglás, az ízlés és ezek összekapcsolása szinesztézia (Csattog a fagy). A legtermészetesebben ír a gyermeket körülvevı világról, játékairól, szórakozásáról, a világra rácsodálkozó magatartásáról, mindenrıl, ami gyermeki. Megjelenik verseiben mindaz, ami egy gyereknek értéket jelenthet. Jellemzı rá a gyermeki lélek, lelkiállapot leírása is (pl. Pisti gondolkodik). Unikum téma nála a bútorköltészet, bútorokról ír verseket, ez igen ritka, Andersen írt meséket a témában, jelentısek tárgymeséi, pl. Teáskanál. Ilyesmit csinál Nemes Nagy Ágnes versben - Mi van a szobában ciklus. Szökıkút címő kötete egy győjteményes kötet gyermekversekkel, melyben minden benne van, ami fontos Nemes Nagy Ágnes verseibıl. A kötet hat részbıl áll és tematikailag teljesen felöleli mindazt, ami gyermeklírájának szépségeit, értékeit jelenti. Budai utca - fıként a környezet és a játék a meghatározó ebben a kötetben. Itt szerepel az Ugróiskola címő vers is, mely egy régi népi játékot elevenít meg - képvers is Jelentıs költemények ebben a ciklusban még az Akácfa, a Tarka ló, a Piros autó stb., melyek hangulatokat érzékeltetnek, a színeket jelenítik meg, dallamos, miniatőr versikék. A ciklus verseiben a világ jelenik meg és benne környezetünk megélése, befogadása. Megnyugtató, harmonikus, békés képek jönnek egymás után impresszionista hangulatlíra A ciklus a költıi kifejezıeszközök tárháza: a ritmus változatossága jellemzı, a jelzık sokasága, a metaforák különbözı változatai, a szinesztézia, a páros rímek sorozatai és a szimultán verselés. Madarak - ehhez a ciklushoz 11 vers tartozik, ezek a költı legismertebb versei, külön válogatásban is megjelentek Lila fecske címmel. Állatokról, madarakról írni igen hálás téma, mert közel állnak az emberekhez, a gyerekekhez. Mások is írnak állatokról verseket (Petıfi, Arany, Kassák, Csanádi stb.) és ezek mindegyike más és más. Nemes Nagy Ágnes madaras versei is különlegesek a képalkotás, a kifejezıeszközök sajátossága és a nyelvhasználata miatt. Nála nem az ismeretterjesztés a fı cél madaras verseivel, hanem az élmény visszaadása. Színek és hangulatok jelentkeznek kifejezı verscímekkel. Ebben a ciklusban is van képvers - A galamb leszáll Gyerekek - ennek a ciklusnak a versei is gyerekekrıl szólnak, játékaikról, környezetükrıl, örömeikrıl. Ezt sugallják a verscímek is: Labda, Evetke, Mi van a szobában?, A jó gyerek stb. Az Evetke humoros minitörténet, játék a szavakkal, felismerhetık benne a népi nyelvtörık. Itt nem feltétlenül a tartalmat kell keresni, hanem a nyelvi kiejtés nehézsége, ami élteti a szöveget. Ennek célja, hogy próbára tegye a gyerek emlékezetét, segítse a pontos hangképzés megtanulását. A szöveg mondása amellett, hogy szórakoztató, még kitőnı artikulációs gyakorlat is.

15 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 15/43 A Pisti gondolkodik címő vers is itt szerepel, ez finom lélekrajzot bemutató vers, a világot még nem értı gyermek lelkiállapotát jeleníti meg, a rácsodálkozást adja vissza. Ebben a versben a környezetét, barátait nem értı Pistirıl ír a költı. Megjeleníti a versben a lányok és fiúk ellentétét, helyet kap a fiúi büszkeség, mindez egy egyszerő esemény leírásában (éneklés). A ciklus fontos verse a Mi van a szobán? címő verscsoport, igen ritka értékő versek ezek. Egy-egy költemény témája egy bútordarab, egy tárgy, ami úgy jelenik meg a versben, ahogy a gyerek látja, az ı szemmagasságában vannak bemutatva a berendezési tárgyak. Egy egész szobányi tárgyat vesz sorra, győjtött egybe és a végén szerepel a fal, mely a biztonságot mutatja. Mindegyik vers azonos szerkezető mondattal indul: A szobában van az asztal, A szobában van a szék stb. ezt követıen a tárgy funkciója szerepel és a hozzá kapcsolódó gyermeki tevékenység. Bors néni ez a ciklus egy sajátos költıi világot mutat. Bors néni különös és csodálatos lény, aki varázslatos erıvel rendelkezik. Itt minden megtörténhet, minden átváltozhat, megszőnik a versekben a tér és az idı, minden megtörténhet, ami a mesékben is. Bors néni képes körbejárni a világot, a holddal kézen fogva sétál, a nappal beszélget stb. Sok különös és varázslatos kép szerepel a versekben. A ciklus a paradoxonok sorozata. A népi gyermekversek, mondókák hangulatát idézik a ciklus versei. Jellemzı a szóismétlés, a szöveg gyorsasága, mozaikszerősége, a nyelvi leleményesség. Mondókák - mondókákat tartalmazó ciklus. Jeromos, a remeterák - ez a ciklus zárja a kötetet. Kedves kis történet egy kiruccanásról és az elveszett, majd megkerült medúza-kalapról. A magyar verses mese legjobb hagyományait követi, de egyedi abban, hogy realisztikusabb Jeromos története, mint más hasonló mőben. A történet egyszerő és a befejezés örömteli. A dialógusok igen életszerőek, természetesek A nyelvi anyag megválasztása mintaértékő, nincs felesleges szó, minden a helyén van, a versszöveg helyesírása is kitőnı. Nemes Nagy Ágnes kötetei: Barátaink a ház körül (1961) Aranyecset. Keleti mese (1962) Jó reggelt gyerekek! (1962) Lila fecske (1965) Nyúlanyó húsvétja (1968) Ki ette meg a málnát? (1974) Mit láttunk az utcán? (1974) Mennyi minden (1975) Bors néni könyve (1978) Szökıkút (1979) Felicián vagy a tölgyfák tánca (1987)

16 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 16/43 KÖTELEZİ: MÓRA FERENC: KINCSKERESİ KISKÖDMÖN A Kincskeresı kisködmön Móra gyermekek számára írt mővészi önéletrajza. Fény-árnyék váltakozása, világosság harca a sötéttel, látszólagos idillek, a mélyükön meghúzódó tragédiákkal. Móra mővének témája végsı soron az emberi élet, hısies küzdelem a létért, napi harc a szegénység és az abból fakadó szomorúság ellen. Mára klasszikussá vált történet. Gyermekhıs a kis Gergı, akinek világra csodálkozó töprengéseit olvashatjuk. Elsısorban szüleinek állít emléket az író, akik jószívő, becsületes, de nagyon szegény emberek, és szeretettel, játékossággal igyekeznek ellensúlyozni a nagy nyomort. Édesanyja a befagyott ablakon tanítja meg írniolvasni, édesapja pedig varázsködmönt készít fiának, mely akkor szolgálja gazdáját, ha nem vét a tisztesség ellen. Az apja korai halála után Gergı sorsa még nehezebbre fordul. Elkerül a szülıi háztól, ismerkedik az élettel és az emberekkel. Lassan megtanulja, hogy vannak önzı, gonosz emberek, akiktıl óvakodni kell, de vannak becsületesek is, akikre számíthat az élet nehéz pillanataiban. Apjától kapott tanítása végigkíséri az életét. Gergı lelkiismerete tulajdonképpen a ködmön, szorítja, ha rosszat csinál. A végén megsemmisül a ködmön, ez azt mutatja, hogy nincs csoda és jótündér, nem másban kell keresni a csodát, hanem önmagunkban, kapcsolatainkban, a szeretetben. Nem nagyon olvassák manapság, pedig fontos lenne, mert alapvetı értékek vannak benne: szeretet, anyaszeretet, tisztesség, lelkiismeret, becsület, ıszinteség, segítségnyújtás stb. Ma sajnos vesztes, aki ilyen, ezért nehéz érvényt szerezni a könyvnek, megértetni a gyerekekkel és rávilágítani az értékeire.

17 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 17/43 6. tétel: Szép Ernı gyermeklírája. Kötelezı: Móricz Zsigmond: Pipacsok a tengeren Szép Ernı ( ) pályája: Zsidó származású, Huszton született, gyermekként Hajdúszoboszló élt, Debrecenben tanult, majd Budapestre került. Amikor 20 évesen Pestre került, sok mindent hozott magával: a vidék, a falu nyelvét, annak nemes egyszerőségét, képi világát, regionális ízét. Ez a népi nyelvi anyag keveredik a város nyelvével, a hétköznapi társalgás színtelen szókészletével, ez adja versei egyedi szövegezését. A szívjóság, a szeretet költıjének tartották. Költészetére melegség, ıszinteség jellemzı, írásai maradandó értékek. Nem csak a gyermekeknek írt, lírájának nagyobbik része felnıtteknek íródott. Költészetében fellelhetık az újító törekvések, az impresszionizmus, a szecesszió, és felszínesen a szimbolizmus is. Emberszag címő kötetét holokauszt témában írta, nagyon jó regény. Dali dali dal címő regénye önéletrajzi szándékú regény, a diákéveirıl ír benne. Lila akác fontos mőve, ma ez a legismertebb, elismerıen szóltak róla kortársai. Gyereknek való kötete gyermekverseinek legteljesebb válogatása, halála után jelent csak meg 1958-ban. 32 verset tartalmaz a kötet, Reich Károly illusztrációival jelent meg. Sajátos költıi világ Szép Ernıé. Nagyon pontosan versel, rímei pontosak, világosak és könynyedek, szinte csilingelnek. Verseinek töltete a nevelés. Versei nyugalmat, békességet, gyengédséget, szeretetet, tapintatot, érzékenységet mutatnak Egyszerőséggel ír a gyermeket körülvevı világról, közös vonás verseiben a gyengédség, illetve a sajátos érzelmi kötıdés kifejezése a körülöttünk lévı világ apró részéleteihez. Fontos vers a kötetbıl a Hangya címő vers, melynek képlete a x a (semleges rím) A nevelési szándék ebben a versben is benne van, de hozzákapcsolja ezt egy életszerő szituációhoz és így szinte észrevétlenül hat a vers az olvasóra. Játék címő verse dalszerő vers, a második világháborúhoz kötıdik, annak átélt valóságához. A háborút idézi a vers és azt mélységesen elítéli egy a mának és a jövınek szóló tanulsággal: egyértelmő igen a béke, az élet mellett. Szappan címő verse didaktikus verseléső, nagy tanulsága van, a nevelési jelleg igencsak benne van. Eljátszik a versben a tisztálkodással, majd a végén jön a fordulat és a mély erkölcsi tartalom Kevés ember ilyen jellem. Csiga címő verse példázza mindazt a naiv egyszerőséget, ıszinteséget, világra csodálkozó szándékot, nyugalmat és példaadást, mely a költı gyermeklírájára egyértelmően jellemzı. Példázza költeményeinek dalszerőségét, könnyed játékát, építési sajátosságait, rímtechnikájának fordulatait, nyelvhasználatának egyéni ízét, mely városi folklórnak is nevezhetı. Anyám címő verse nagyon szép vers, igen jó lehet Anyák napi ünnepségre. Könyv címő versében az olvasóvá nevelés a lényeg, az a célja versével Szép Ernı kötetei: Elsı csokor (1902) elsı verseskötete Énekes könyv (1912) Az egyszeri királyfi (1914) mesejáték Emlék (1917) második verseskötete A világ (1921) harmadik verseskötete Mátyás király tréfái (1936) Gyereknek való (1958) verseskötet gyerekversek győjteménye Szép Ernı elbeszélései: Lila akác (1919) sikeres regénye Dali dali dal (1934) önéletrajzi szándékú regénye Emberszag (1944) holokauszt regénye

18 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 18/43 KÖTELEZİ: MÓRICZ ZSIGMOND: PIPACSOK A TENGEREN Móricz Zsigmond ( ) és a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom kapcsolata: A 20. századi gyermekirodalom és Móricz Zsigmond elválaszthatatlan egymástól. İ maga azt vallotta, hogy a Gyermekek számára csak a legnemesebb és a legbölcsebb íróknak volna szabad írni. Nem az a cél, hogy a gyermek könyvtára minél gazdagabb legyen, hanem az, hogy csak jó könyvek legyenek jelen a gyermek körül. Életmőve példázza is ezt a gondolatát, hiszen a felnıttek mellett az ifjúság számára is értékeset és maradandót alkotott. Móricz a század fordulóján került Budapestre elıbb joghallgató, majd bölcsész. Kis ideig hivatalnok volt, megélhetési gondokkal küszködött, nem találta a helyét. Célja az volt, hogy nagy író legyen tól az induló Az Újság címő polgári napilapnál kapott állást, a lap gyermekrovatánál dolgozott, gyerekeknek írt verseket, meséket, leveleket a lapban emlékezetes dátum életében, ekkor jelent meg a Nyugatban a Hét Krajcár címő novellája, mely meghozta a hírnevet és az országos ismertséget számára. Ez a magyar novellairodalom egyik legszebb darabja és egyben határköve Móricz írói fejlıdésének is. Elsı gyermekeknek szánt írásai is ekkor íródtak, pl. Iciri-piciri vagy A török és a tehenek. Elsı gyermekeknek szánt kötete Erdı-mezı világa (1906), a következı pedig a Boldog világ (1912) címő kötete, melyet még életében négyszer kiadtak. Móricz meséi igen változatosak, tematikai gazdagság jellemzı és jelen van bennük a magyar folklór is. Állatmeséinek témáját a magyar népmesekincsbıl merítette, melyet ı maga is győjtött, irodalmi népiesség jellemzi és az ízes anyanyelv használat. A mesék mellett, korabeli gyermekújságokban találós kérdéseket, rejtvényeket írt, illetve elbeszéléseket is (pl. Pityóka iskolában megy, A haragos hóember és mások stb.). Értékesek a történelmi elbeszélései is. Móricz hısei és mőveinek cselekménye a falusi életformához kapcsolódik, megjelenik a paraszti világ, a tiszai táj, gyermekkora emlékei és az ember mély ismerete. Gyermekírásainak jelentısége abban rejlik, hogy nem a felnıttek erıltetett fontoskodásával ül le a gyerek mellé és beszél neki, hanem a gyermek világát a maga természetes valóságában ragadja meg. A gyermek boldog világa, az erdık és mezık részletei természetes témái, mőveinek különleges értékei. Ifjúsági regényeit méltán tartjuk számon legjobb magyar regényeink között. A Légy jó mindhalálig, amelyet 1920-ban írt, közismeret és népszerő. Nyilas Misi alakja méltán lett ifjúsági irodalmunk egyik feledhetetlen hıse. Sok önéletrajzi elemet találunk a regényben. Árvácska (1940) címő regényének Csibe a fıszereplıje, igazi hús-vér gyermekszereplı, tele szeretettel, ıszinteséggel, tisztasággal. A regény szépségét az együttérzés adja. A felnıttek világának kegyetlenségei, brutalitásai miatt inkább felsıbb osztályosoknak ajánlható e kötet. Ifjúsági mőveinek feledhetetlen gyermekalakjai sajátos világlátásukkal, gyermekien tiszta gondolkodásukkal életkortól függetlenül minden olvasónak maradandó élményt nyújtanak ben Móricz Zsigmond-emlékév volt. Számos eseményen méltatták az író munkásságát. Országszerte versenyeket rendeztek, emléktáblát, szobrot avattak tiszteletére stb. Pipacsok a tenderen Móricz ifjúsági prózájának alig-alig ismert darabja a Pipacsok a tengeren és A kis vereshajú. Az irodalomtörténet is szőkszavúan szól róluk, pedig Móricz életmővének, írásmővészetének értékes részeit jelentik. A két mő összekapcsolható, közös elem bennük, hogy a valós és megélt élményeket, a saját hiteles életanyagot jelenítik meg. Az egyik Móricz szülıföldjén, a Tiszaháton, a másik a Felvidéken,, felesége szülıhelyén játszódik. Egybe köti a két történetet a valós életrajzi háttér is. A Pipacsok a tengeren a gyermekkor felejthetetlen élményére, az elsı szerelemre emlékszik, A kis vereshajú pedig elsı feleségének leánykori világába vezeti el az olvasót. A mő szövege elıször 1908-ban jelent meg Az Újság címő lapban tizennégy részben, ekkor még A magyar tengeren címet viselte. Késıbb, harminc év múlva lett belıle végleges kötet, amikor címet is változtatott az író, így lett Pipacsok a tengeren.

19 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 19/43 A falusi életforma, a tiszai varázslatos táj, a csécsei gyermekévek elevenednek meg a regényben. Megırizte az író a népi mesére jellemzı mővészi tömörítést, az élettel teli párbeszédeket, a nyelvi humort. A hiteles gyermeknyelvre számos példát találunk a cselekmény folyamán. Szövegezése igen ízes, az igazi magyar népi nyelvet adja vissza. Gabi úrfi és Szabados Zsuzsika szomorú-szép története ez, amely Móricz életének egy darabja. Valós tiszaháti táj, valós élményekkel, valós szereplıkkel és az elsı szerelem emléke. Mővének központi élménye a gyermekszerelem, ezzel újat hozott a magyar ifjúsági irodalomba, elıtte és utána sem gyakori a gyermekszerelem epikus megjelenítése. A két fıszereplı Gabi úrfi, a galambosi tiszteletes unokája és Szabadosi Zsuzsika, a bájos parasztlány. A két tíz év körüli gyermek egymástól eltérı világot képvisel. Az álmodozó kisfiú nem tudja elfogadtatni magát a talpraesett, a valóságban élı és gondolkodó egyszerő kislánnyal. Gabi úrfi szerelmi csalódása a történet végén természetes következmény, mely oly fájdalmas és elszomorító számára. Zsuzsika ugyanis nem Gabi úrfit választja, hanem Korczos Pestát, a parasztgyereket, aki abból a világból való, mint ı. A kisregény történéseit erıs érzelmi töltés jellemzi, ezzel hitelesíti az író a cselekményt. Az erıs érzelem teszi valósággá a két kisgyerek történetét. Gabi úrfi a kidolgozottabb szereplı, alakjának megformálása árnyaltabb és gazdagabb, ezt erısíti az egyes szám elsı személyő elıadásmód is. Zsuzsika halványabb, elsısorban gyakorlatias, élettel teli gondolkodása kerül elıtérbe. A két gyermek érzelmi kapcsolatában jelen van a felnıtt Móricz házassága, neki és feleségének érzelmi különbözısége is. A kisregény cselekményének fontos része a tiszai árvíz leírása, mely igen megrázó és szívszorító esemény. Móricz gyermekkorának valós élménye az árvíz, azért tudja ily hitelesen megjeleníteni a katasztrófát. A könyv lapjain megrázó képekkel elevenedik meg az árvízi táj, az emberi kétségbeesés, a megriadt állatvilág és a rengeteg, mindent elpusztító víz. Családja miatt kezdte írni Móricz a mővet, fıképp kisfiának, meg azért, hátha kap érte egy kis javadalmazást, amibıl cipıt vehet a fiának. Amikorra 1938-ban megjelent a kötet, kisfia már nem élt. A Pipacsok a tengeren igen értékes mő, olyan emlék, amely életünkben maradandó, mert emberi és igaz, tiszta és ıszinte, mert a gyermekkorunkat jelenti. A visszahozhatatlan és megismételhetetlen gyermekkornak állít emléket Móricz, ezért is van helye a magyar ifjúsági irodalom remekei között.

20 Gyermek- és ifjúsági irodalom III. évfolyam, 1. félév (2005) 20/43 7. tétel: Weöres Sándor gyermeklírája. Kötelezı: Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem Weöres Sándor ( ) pályája: A költı a 20. századi magyar gyermekköltészet iskolateremtı alkotója, tartalomban és formában egyaránt. Kiemelkedı verseinek formagazdagsága, ritmusa, zeneisége. Versei derősek, játékosak, nyelvhasználata igen tiszta. Disszertációjának címe A vers születése, mely a költészetrıl szóló lélektani szakmunka. Leírja, hogy miképp születik a vers. Elméleti jellegő munka, nagyon felkészült költı volt Weöres Sándor, igazi elméleti szakember, akinek kisújában volt a verselés. Igen sokszínőek a versei, nagy formai gazdagság jellemzı rájuk. Bóbita címő kötete a legjobb gyermek verseskötet, áttörést jelent a magyar gyermeklírában. Népies szöveg jellemzı letye-petye lepetye ; róka rege róka ; ó, ha cinke volnék 53 verset tartalmaz a kötet, a világ tárulkozik ki a gyerekek számára, szinte minden versnek más a témája. Jellemzıen játékversek vannak a kötetben, mely jellemzıi: rövid; tárgyban, hangban, képekben változatos, igen színes verstípus. A játékversben a vers ritmusa játékosan szembefeszül a képekkel, fıleg a ritmus határozza meg a képeket. A vers ritmusának nincs önálló jelentése, az erıs ritmus a játékosság képzetét keltik. A tartalom a szavakból és a képekbıl jön, de az erıs ritmus miatt a játékosság megmarad a tárgyon. Sajátos formai bravúr jellemzi Regélı címő versét, egy nyolcsoros vers, igen játékos, a népi gyermekversekre emlékeztet. Weöres verseire igen különleges verstechnika jellemzı. Használ verseiben alliterációkat, mely nemcsak a népköltészet kedvelt eszköze, hanem a modern költészetben is igen elterjedt. Pletykázó asszonyok címő verse szintén népies vers, azzá teszi a téma, a nyelvhasználat és a hangulat. Tökéletes a vers egysége és harmóniája. A Buba éneke címő verse a népdalok világát idézi Ó ha cinke volnék A mondatok ereszkedı hanglejtésőek, ami a hangsúlyos verselés meghatározó jellemzıje. A forma és a tartalom természetes harmóniája jellemzı a versben. Jó példa a vers a monológra, az egyes szám elsı személyő megszólalásra. A vers formai, tartalmi és hangulati hasonlóságot mutat Kányádi Sándor: Ha én zápor volnék és Tóth Elemér: Ha pacsirta volnék versekkel. A Csalimese mese címő vers felelgetıs játékszituációra épül. Ehhez hasonló a Szüret után címő vers is, melyben fellelhetık a szürethez kapcsolódó folklórelemek. Ritmikai bravúr a Macskainduló címő verse. A szövegben a hangutánzás és hangfestés nagy élmény, a ritmust erısítik a visszatérı alliterációk. A Tündér címő vers ritmikai különlegessége a ritka háromütemő nyolcasok folyamatossága. Ez az igen elterjedt Bóbita vers. Weöres gyakran él népköltészeti, népies formákkal, rímtechnikája különleges. Nyelvi elemek variálása jellemzı és szabad képalkotás. Mindezekhez társul a vershangzás, az akusztikai megjelenítés. A hangutánzás és a hangfestés páratlan akusztikai bravúrt eredményez. A játékvers kitőnı példái: Csiribiri; Haragosi stb. címő versek. A Száncsengı címő versben a rövid és hosszú szótagok váltakoznak, szimultán vers, az idımértékes és a hangsúlyos verselés egyidejőleg érvényesül. A vers ritmusa igen bravúros. A vers molosszusokból épül fel, azaz három hosszú szótag kombinációja, melynek jele (pl. halkan ring). A következetesen végigvitt molosszusok páratlan hatást eredményeznek. Az egész versen végigvonuló hosszú szótagok felerısítik a szavak jelentését, nyugalmat, békességet, derőt árasztanak. A ritmus érzékileg is kiemeli a vers tartalmát. A kivételes akusztikai élmény miatt kiválóan alkalmasak a versek megzenésítésére. Népszerő zenészek sora zenésítette meg Weöres Sándor verseit.