A migráns gyerekek oktatása. Összeállította: Illés Katalin és Medgyesi Anna
|
|
- László Pataki
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A migráns gyerekek oktatása Összeállította: Illés Katalin és Medgyesi Anna Menedék Migránsokat Segítő Egyesület Budaest, 2003
2 A kiadvány a Brit Nagykövetség és a Holland Királyság Nagykövetsége támogatásával készült Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, 2003
3 Tartalom Bevezető 5 A migrációról röviden 7 Törvényi szabályozások 8 Migráció és oktatás az elmúlt 15 év tükrében 11 A migráns gyerekek számának alakulása 18 A migráns gyerekek oktatása, nevelése 22 A migráció hatása 22 Szocializáció és oktatás 28 Felkészülés a migráns gyerekek fogadására 30 A migráns gyerekek osztályokba helyezése 35 Az első na az iskolában 37 A migráns gyerekek integrációja, beilleszkedése 38 Nyelvi korlátok, nyelvtanítás, nyelvi felzárkóztatás 47 A szülőkkel való kacsolat 53 Összefoglalás 59 Fogalmak 62 Irodalom 67 TARTALOM 3
4 Teljesen mindegy, hogy honnan jön, és teljesen mindegy, hogy mit tud, azért jött ide, hogy fejlődjön, és nekünk az a dolgunk, hogy ebben segítsük. Ezért vagyunk itt. (Egy migráns gyerek tanítónője) BEVEZETŐ Bevezető A mai magyar oktatásügyet számos robléma foglalkoztatja. Vannak köztük súlyos, gyors megoldást sürgető roblémák és kevésbé égető, de jelen lévő, meghúzódó és a jövőben felszínre kerülő nehézségek. Sok esetben a nagy feladatok elvonják a figyelmet a kevésbé fontosakról. Az oktatásügyben felhasználható szűkös anyagi kereteket ismerve ez talán még érthető is. Ahhoz azonban, hogy a kis roblémák ne nőjenek naggyá, elengedhetetlenül szükséges időben foglalkozni velük, és a megoldásukra törekedni. Egy ilyen kevésbé ismert jelenség a migráns gyerekek jelenléte a közoktatásban. Kiadványunk erről ad kéet, számítva arra, hogy az Euróai Unióhoz való csatlakozást követően a Magyarországra irányuló migráció nőni fog. A kiadvány első részében először a migrációval és az ezzel kacsolatos törvényi háttérrel, szabályokkal foglalkozunk. Ezek ismerete nagyon fontos, és reméljük, hogy így egybegyűjtve segítik a edagógusokat az eligazodásban, a jogszabályok értelmezésében. A migráció és az oktatás kacsolatának elemzése során bemutatjuk és statisztikákkal támasztjuk alá az elmúlt tizenöt évben Magyarországon tartózkodó külföldiek, illetve a migráns gyerekek számának alakulását. 5
5 BEVEZETŐ A kiadvány második része a migráns gyerekek oktatásáról, neveléséről, beilleszkedéséről szól. Mivel migránsnak lenni seciális állaot, amely kihat a gyerekek társadalmi és egyben iskolai integrációjára is, ezért önálló fejezetben foglalkozunk a migráns lét sajátosságaival és azok hatásával a gyerekek iskolai előmenetelére és beilleszkedésére. Minden témánál igyekszünk a jelenlegi magyar gyakorlatot és egy-egy oda illő külföldi taasztalatot bemutatni. A Menedék Egyesület által működtetett rojekt részeként készült esettanulmányokból, interjúkból és fókuszcsoortbeszélgetésekből kiemelt részletek teszik életszerűbbé, színesebbé az elméleti eszmefuttatásokat. A kiadvány a gyakorlati témáknál mint amilyen a felkészülés a migráns gyerekek fogadására, a beilleszkedés, a nyelvtanítás hazai és külföldi taasztalatokat felhasználva ajánl lehetőségeket, módszereket, ötleteket, amelyek segíthetik a edagógusokat, iskolaigazgatókat a migráns gyerekekkel való foglalkozásban. A záró téma a szülők és a edagógusok közötti kacsolatéítés és -tartás lényeges elemeit foglalja magában. A kiadvány azoknak a edagógusoknak kíván segítséget nyújtani, akik jelenleg is foglalkoznak migráns gyerekekkel, valamint azoknak, akik esetleg a jövőben kerülnek kacsolatba velük. Arra törekedtünk, hogy olyan megoldásokat, javaslatokat és módszereket mutassunk meg, amelyek megvalósításához nem feltétlenül szükséges a gyakran hiányzó énzügyi többletforrás. Végezetül köszönjük azoknak a edagógusoknak és szakembereknek a segítségét, akik az interjúk, esettanulmányok és szemináriumok során értékes taasztalataikat megosztották velünk. 6
6 A migrációról röviden A migráció latin eredetű szó, vándorlást jelent, ami a néesség lakókörnyezetváltoztatásában nyilvánul meg. A migráció lehet belső migráció, amely országhatáron belül, és lehet nemzetközi migráció, amely országok között történik. Témánkat tekintve a nemzetközi migrációval foglalkozunk részletesebben. A nemzetközi migrációnak is két tíusát különböztetjük meg: az önkéntes vándorlást és a kényszervándorlást. Az önkéntes vándorlás tiikus esete az évszázadok óta szinte észrevétlenül folyó munkaerő-migráció. A munkavállalási szándék mellett számos egyéb körülmény is, mint éldául a tanulás, a gyakorlat- és taasztalatszerzés növelinövelheti a migrációs hajlandóságot. A kényszervándorlás, menekülés ugyancsak évszázados, ha nem évezredes múltra tekint vissza, és előidézőjeként számtalan okot felsorolhatunk. Általában elmondhatjuk, hogy a személyes feltételek elviselhetetlenné válása kényszerít valakit a menekülésre. Az okok között találhatunk természeti katasztrófákat éúgy, mint társadalmi tényezőket. Najainkban a menekülés előidézőjeként elsősorban a mások általi üldözést jelöli meg és fogadja el a közvélekedés és így a olitikai, jogi intézményrendszer is. Az üldözés megnyilvánulhat olgárháborúk, etnikai és vallási összecsaások, zavargások, nemzetközi konfliktusok formájában, elnyomó rezsimek által gyakorolt diszkriminációként vagy az emberi jogok tömeges és durva megsértéseként. A kényszerű és tömeges némozgás számtalanszor előfordult a történelem során, és folyamatosan formálja a világot, amiben élünk. Magyarországnak is jelentős hagyományai vannak a ki- és bevándorlás terén. A II. világháborútól az 1980-as évek végig Magyarország éúgy, mint a többi kelet- és közé-euróai ország menekülőket kibocsátó ország volt. A olitikai események és a gazdasági nehézségek százezreket kényszerítettek A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN 7
7 A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN elvándorlásra. Tömeges kivándorlás követte a szovjetek által levert 1956-os forradalmat. A 1990-es évekre a korábbi hosszú, több évtizedes izolált helyzettel szemben a migráció a magyar hétköznaok lényeges folyamatává, szembetűnő jelenségévé vált. A romániai diktatúra, majd forradalom következményeként több tízezer magyar anyanyelvű román államolgár választotta Magyarországot menedékként, és később hazájának. A volt Jugoszlávia területén ben zajló etnikai konfliktusok újabb nagyszámú menekült és bevándorló megjelenésével jártak. A környező országok gazdasági, olitikai, társadalmi helyzete és az etnikai konfliktusok, a magyar ki- és beutazási korlátozások feloldása nagymérvű bevándorláshoz vezetett. Magyarország a Nyugatra készülők tranzitállomásává és a bevándorlók célországává vált. Ez új kihívást jelentett, jelent a magyar olitika, a kormányzat, a magyar társadalom, közvélemény, de az oktatás számára is. A jogszabályok és az intézményrendszer gyors kialakítása vált szükségessé, amely együtt alakult és fejlődött az újabb és újabb migráns csoortok változó szükségleteivel, valamint az aktuális kormányok olitikai és gazdasági érdekeivel. Törvényi szabályozások A migrációval és a menekültüggyel kacsolatos törvények A idegenrendészeti törvény 1 és a törvényhez kacsolódó kormányrendelet 2 meghatározza a beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyek kiadásának feltételeit. A rendelet részletezi a jogszerűen itt tartózkodó külföldiek kötelezettségeit és jogait évi XXXIX. törvény (Itv.) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról /2001. (IX. 26.) kormányrendelet (Itr.) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi XXXIX. törvény végrehajtásáról. 8
8 Ugyanez a törvény rendelkezik a befogadott státussal (lásd Fogalmak) rendelkező külföldiek ellátásával, elhelyezésével kacsolatos teendőkről és a közösségi szállásokon való tartózkodás rendjéről. Magyarország 1989-ben csatlakozott a menekültek helyzetét és jogállását szabályozó évi genfi egyezményhez, és elfogadta annak évi jegyzőkönyvét december 31-ig 141 ország csatlakozott ezekhez a fontos nemzetközi dokumentumokhoz. Az egyezmény részletezi a menekültek kötelezettségeit és jogait csakúgy, mint az egyes államoknak a menekültekkel szembeni kötelezettségeit, továbbá meghatározza a menekültekkel való bánásmód nemzetközi normáit. Olyan alaelveket tartalmaz, amelyek előmozdítják és védik a menekültek jogait a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás, a mozgásszabadság, a bírósági eljáráshoz való hozzáférés, valamint a honosítás területén, és mindenekelőtt garantálják azt, hogy ne küldhessék vissza a menekülteket olyan országba, ahol üldöztetés fenyegeti őket. Magyarország 1989-ben az egyezményt területi korlátozással írta alá, azaz a benne foglaltakat nem alkalmazta az Euróán kívüli államokból érkezettekre. 3 A területi korlátozás 1998-ig volt érvényben. 4 A köztes időben az Euróán kívüli országokból érkezett menekültek kérelmeinek elbírálását, számukra a menedékjog és a megfelelő ellátás biztosítását az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) látta el a Budaesti Irodáján keresztül re készült el az egységes menedékjogi törvény 5, amely március 1-jétől vált hatályossá. Azóta az Euróán kívüli menekülők kérelmeinek elbírálása és ellátásuk biztosítása is az állam feladata. A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN 3 Kihirdetve az évi 15. törvényerejű rendelettel. 4 A 113/1997 (XII. 17.) OGY határozat szüntette meg évi CXXXIX. törvény a menedékjogról. 9
9 A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN A tankötelezettséggel kacsolatos törvények A tankötelezettséggel kacsolatos jelenleg hatályos törvény 6 szerint Magyarországon tanköteles: a menedékjogot kérelmező, a menekültként elismert, a menedékes, a bevándorolt, a humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező, az olyan gyermek, akinek szülője bármilyen tartózkodási engedéllyel vagy vízummal rendelkezik. (Ha a tartózkodás az egy évet meghaladja, akkor a tankötelezettség a törvény szerint fennáll, míg egy évnél rövidebb tartózkodás eléréséig csak kérelemre jön létre.) A tankötelezettség magában foglalja: a tanulói jogviszony létesítését, az iskolalátogatást, az iskolai követelmények teljesítését, a normatíva igénylését és felhasználását, a tanulók adatainak kezelését, a szülők szankcionálási lehetőségét, ha a tankötelezettségnek a gyerek nem tesz eleget, az iskolalátogatást érintő támogatási jogosultság érdekében a tanulói jogviszony igazolását. Az iskolákba felvett tanulókat a közoktatási törvényben foglaltak szerint a magyar államolgárokkal azonos bánásmód illeti meg. Így rájuk is vonatkozik, évi XXI. törvény (a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása). 10
10 hogy a nevelést-oktatást úgy kell megszervezni, hogy az se a kisebbségi jogokat, se az emberi jogokat ne sértse. A közoktatási törvény szerint: A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőkéességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt. 7 Migráció és oktatás az elmúlt 15 év tükrében Az erdélyi bevándorlók A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN A magyarországi bevándorlás közelmúltbeli folyamatát az 1988-tól Romániából érkező, többnyire magyar nemzetiségű menekülők hulláma indította el. A Közonti Statisztikai Hivatal adatai szerint között összesen román államolgárságú menekülő érkezett Magyarországra. Ebből fő 0 14 év közötti gyerek volt. Ebben a létszámban nemcsak a menekültstátusért folyamodók, hanem a bevándorlók, a tartózkodási engedéllyel rendelkezők is benne foglaltatnak. A családokkal érkező gyerekek beiskolázása nem jelentett különösebb nehézséget. Egyrészt a menekült státusú gyerekek tankötelesek voltak, másrészt a taasztalatok szerint nemzeti szolidaritásból és emberségből azoknak az erdélyi családoknak a gyerekeit is befogadták az iskolák, akiknek státusa rendezetlen volt. Ezeknek a gyerekeknek az integrációja nem okozott gondot az iskoláknak, hiszen az anyanyelvük magyar volt, és a kultúrában sem volt jelentős eltérés. A két ország iskolarendszerének különbözőségéből adódó roblémák könnyen kezelhetők voltak éldául különbözeti vizsgákkal, esetenként évismétléssel évi XXI. törvény a közoktatásról, 3., 7. bek. 11
11 A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN A jugoszláv válság Az újabb nagy menekülthullám ben érkezett a volt Jugoszlávia területéről végére 48 ezer regisztrált menedékes tartózkodott Magyarországon, voltak köztük horvátok, bosnyákok, szerbek, szlovénok, albánok. Jellemző volt rájuk, hogy nagyobb részük nem beszélt magyarul, és többségük nem akart Magyarországon maradni, hanem szerettek volna visszatérni hazájukba vagy harmadik leginkább nyugati országba továbbutazni. A fent említett számú menedékes nem arányosan oszlott meg Magyarország területén. A menekülttáborokban, ezek környékén és a határvidékeken éltek nagyobb számban. A gyerekek iskoláztatására különböző megoldások születtek. Nagyatádon és Bicskén azok a gyerekek, akik ha törve is, de beszélték a magyar nyelvet, a környező iskolákba íratkoztak be. Nagyatádon óvoda és nyolcosztályos iskola működött az átmeneti szálláson. Horvát tanterv alaján tanítottak, könyveket szereztek be, a környékbeli iskolák edig használt iskolaadokkal, táblákkal segítettek. Az év végén kiadott bizonyítványokat a zágrábi tanügy is elfogadta, és ecsétjével látta el. Ugyanakkor az 1992/93. tanévben ugyanez a tanügy tiltakozott, mivel Nagyatádon a bosnyák gyerekeket a horvát nemzeti tanterv szerint oktatták. Harkányban bosnyák iskolát is létrehoztak. A écsi horvát nemzetiségi iskola horvát és bosnyák gyereket fogadott be között, akiknek szállást is nyújtottak a kollégiumukban. Az oktatást úgy oldották meg, hogy nem integrálták gyerekeket az iskolarendszerbe, hanem délutánonként a menekültek közül kikerült tanárok tanították őket az iskola tantermeiben. Arra is volt élda, hogy két eszéki közéiskola átköltözött Magyarországra. Először Nagyatádon, majd Kaosváron folytatták a munkájukat. Ezek az alternatív megoldások idővel megszűntek, mert csökkent a menekülő gyerekek száma, és azok a gyerekek, akik itt maradtak, magyar oktatási intézményekbe kerültek át. 12
12 A jugoszláviai NATO-bombázások 1999-ben újból robbanásszerűen megugrott a menekülők száma a Jugoszláviát sújtó NATO-bombázások következményeként. Amíg az 1990-es évek elején érkező menekülők inkább csoortosan, közösségeket alkotva jöttek, addig 1999-ben jellemzőbb volt az, hogy egyénenként érkeztek. Sok esetben nem is folyamodtak menekültstátusért, csak turistaként, azaz a 30 naos tartózkodást kihasználva éltek Magyarországon. Ebben az időszakban nagy feladatot vállalt fel a Budaesten lévő szerb nemzetiségi iskola, ahova státusra való tekintet nélkül minden olyan gyereket befogadtak, aki beszélt szerbül. Az is gyakori volt, hogy gimnazista korú gyerekek szülők nélkül érkeztek, és számukra az iskola kollégiumában biztosítottak szállást és ellátást. Olyan nagy mértékben megnőtt a tanulók létszáma, hogy új osztályt kellett kialakítani. Az ebből fakadó technikai roblémákat az iskola, az önkormányzat és a szerb ravoszláv egyház segítségével sikeresen megoldották. A nehézséget leginkább a magyar nyelv oktatása jelentette, ezért magyar nyelvtanfolyamokat tartottak tanítás után, hogy a gyerekek fel tudjanak zárkózni ebből a tárgyból. Arra is volt élda, hogy egy egész érettségi előtt álló osztálynak vált kérdésessé a záróvizsgája a magyar nyelv és irodalom tantárgy miatt. Az iskolának sikerült engedményeket kani, és végül mindenki érettségizhetett. A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN Más menekülők A Jugoszláviából érkező menekülők egy része szűkös anyagi helyzete miatt befogadóállomásra került. Gyerekeik nem járhattak iskolába, mert legtöbben csak befogadott státust katak, amely viszont az akkori érvényben lévő oktatási törvény szerint nem jogosított az oktatásra. Mivel ez sok gyereket érintett, és alavető jogaikat sértette, szükségessé vált az oktatási törvény módosítása. 13
13 A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN 1999-ben a Magyarországon élő gyerekek beiskolázásáról szóló törvény 8 módosításának eredményeként tankötelesekké váltak a befogadott státusú gyerekek is. A Bevándorlási és Államolgársági Hivatal (BÁH) adataiból láthatjuk (1. táblázat), hogy 1998 és 2001 között összesen en adták be a menekültstátus iránti kérelmüket. Ebből összesen 1046-an katak menekültstátust. Befogadott státust 2978 személy kaott. Az adatokból kitűnik, hogy 1999-ben nagyságrenddel növekedett a befogadott státusúak száma a menekültstátussal rendelkezők számához kéest. Sajnos nincsenek adatok arról, hogy a befogadottak között hány iskolaköteles gyerek volt, de az arányokat tekintve valószínűsíthető, hogy a gyerekek létszáma is ugyanígy megugrott. 1. táblázat. Menekültügyi ügyfélforgalmi statisztika, Év Összes új érkező, Menekültstátust Befogadott fő kaott, fő státuszt kaott, fő Összesen Forrás: BM BÁH statisztikai adatai, Főleg a befogadóállomások környéki iskolákban növekedett meg a külföldi gyerekek száma. Ez új feladatok elé állította az iskolákat és a edagógusokat. Menekülttábor (befogadóállomás) található Bicskén, Debrecenben, Békéscsabán, Budaesten van a Vöröskereszt Menekült Otthona, és júniusig működött egy szerződéses szálláshely Vésén. 8 Módosította az évi LXVIII törvény 51. -a. 14
14 Az egyik menekülttábor közelében lévő általános iskola igazgatója elmondta, hogy a törvénymódosítás kacsán a befogadóállomás igazgatója személyesen kereste meg a két helyi iskolát, és felkérte őket, hogy fogadják be a külföldi gyerekeket. Az érintett iskoláknak nagyon rövid idejük volt felkészülni a gyerekek fogadására, de mindegyik iskola teljesítette a kötelességét. Egyetlen olyan éldát tudunk, ahol az iskola nem fogadta be a gyerekeket, ezért a tábor működtetői komromisszumos megoldásként két közeli falu iskoláiba helyezték el őket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága évi Menedék Díját a Csaókerti Általános Iskola kata, elismerésül a menekült gyerekek oktatása terén tett erőfeszítéseikért. Az 1990-es évektől kezdve folyamatosan érkeztek Euróán kívüli migránsok is Magyarországra. A menekültstátus iránt folyamodó, Euróán kívüli menekülők száma 2001-ben a statisztikai adatok szerint 8974 fő volt (2. táblázat), ami 93,9 százalékát teszi ki az összes menekültstátus-kérelemnek. Az elmúlt öt év alatt összesen A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN 2. táblázat. A menedékkérők száma és aránya, Év Az összes menedékkérő száma, fő Az Euróán kívüli Az Euróán kívüli menedékkérők menedékkérők száma, fő aránya, % , , , , ,9 Összesen Forrás: BM BÁH statisztikai adatai,
15 A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN Euróán kívüli menekülő érkezett Magyarországra, arányuk az évek során növekvő tendenciát mutat. Az Euróán kívüli menekülők számának növekedésével az iskolák nehézségei nemcsak a nyelvismeret hiányából, hanem az érkező gyerekek szocializációs, kulturális és vallási különbözőségeiből is adódtak. Munkavállalás és leteleedés céljából érkező migránsok A határok nyitottá válásával és a gazdaság fellendülésével a munkavállalók, befektetők számára is vonzóvá vált Magyarország. A szomszédos országokból érkező, főleg magyar nemzetiségű migránsok száma kiugróan magas, akár a tartózkodási engedélyek számát (3. táblázat), akár a bevándorlási engedélyek számát nézzük (4. táblázat). 3. táblázat. A kibocsátott bevándorlási engedélyek száma származási ország szerint, 2001 Ország Fő Százalék Románia ,7 Jugoszlávia ,3 Ukrajna ,4 Csehország/Szlovákia ,2 Egyéb ,4 Összesen ,0 Forrás: Bevándorlási és Államolgársági Hivatal A szomszédos országokból származó migránsok mellett nagy számban jelentek meg a kínaiak. A Magyarország és a Kínai Néköztársaság közötti vízummentes turistaforgalomról szóló, január 1-jével érvénybe léő megállaodás aláírása egyik országban sem váltott ki különösebb érdeklődést. A szerződésre, 16
16 4. táblázat. A kibocsátott ideiglenes tartózkodási engedélyek száma, 2001 Ország Fő Százalék Románia ,6 Jugoszlávia ,7 Ukrajna ,0 Egyéb ,7 Összesen ,0 Forrás: Bevándorlási és Államolgársági Hivatal, A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN amelynek aláírása a kínai szovjet viszony normalizálódása, illetve a magyar külolitikai nyitás eredményekéen került sor, a kínaiak csak 1989 júniusa, a Tiennanmen téri vérengzés után figyeltek fel. A kínaiak többsége a jobb életkörülmények és a kedvezőbb vállalkozási lehetőségek miatt választotta Magyarországot úti céljának. A Belügyminisztérium adatai szerint 1991-ben kínai léett be Magyarországra. Míg 1990-ben hét kínainak volt leteleedési engedélye a 658 kérelmező közül, addig 1996-ban már 479 főre emelkedett a számuk ben edig 3684 kínai élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon. Az évi felmérések alaján 7000 fő rendelkezett huzamos tartózkodási engedéllyel. Egy 4663 fős fővárosi minta alaján az itt élő kínaiak 61 százaléka 20 és 40 éves közötti volt (Nyíri, 1999). Huzamos tartózkodási engedéllyel 2001-ben a Bevándorlási és Államolgársági Hivatal adatai szerint 2621 kínai rendelkezett. A kezdeti magas beutazási és itt-tartózkodási szándék a jogi és olitikai változások hatására csökkent. (1991 júliusától egy cégnek az addigi tíz helyett csak két ügyvezető igazgatója kahat tartózkodási engedélyt munkavállalási engedély nélkül ben visszaállították a vízumkövetelményt. Szigorították a munkavállalási engedélyek kiadását, a tartózkodási engedélyek kiadását és meghosszabbítását.) 17
17 A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN Egy VIII. kerületi általános iskola igazgatója elmondása alaján iskolájukban már hosszabb ideje tanulnak kínai gyerekek, öt-hat éve a számuk megnőtt, 2002-ben már 29 kínai gyerek iratkozott be az iskolájukba. A migráns gyerekek számának alakulása Egy, az Oktatási Minisztérium kezdeményezte kutatás 9 adataiból tudjuk, hogy az 1999/2000. tanévben az általános iskolákban 3830, a közéiskolákban 3566 külföldi tanult. A 7396 külföldi gyerek közül 4589 a környező országokból (Románia, Jugoszlávia, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Ukrajna, Bosznia-Hercegovina) származó magyar nemzetiségű gyerek volt. A kutatás során az is nyilvánvalóvá vált: nincsenek adatok arról, hogy hány országból, milyen anyanyelvű tanulók tartózkodnak a magyarországi iskolákban, és mi a tartózkodási jogcímük. Saját taasztalataink alaján azt is hozzátehetjük, hogy nemcsak hiányosak, hanem nem is egységesek (összehasonlíthatók) a különböző intézmények által közreadott adatok. Az adathiány megnehezíti a téma átfogó tanulmányozását és a segítő rogramok kidolgozását (Vámos, 2002). A különböző adatok szerint a közoktatásban részt vevő gyerekek számához 9 A kutatást az Oktatási Minisztérium megbízásából Vámos Ágnes végezte. 18
18 viszonyítva a migráns gyerekek száma elenyésző, mindössze egy százalék, de igen nagy a különbség az iskolák közötti megoszlás tekintetében. A kutatás szerint 1209 olyan általános iskola van, amelyben külföldi gyereket is oktatnak, ami átlagosan 3,16 külföldi gyereket jelent iskolánként. Van olyan iskola, ahova egy, de van olyan is, ahova 238 külföldi gyerek jár (a magas létszám a két tannyelvű vagy nemzetiségi iskolákra jellemzőbb). A létszám nemcsak iskolánként, hanem területileg is nagyon változó. A szomszédos országokból érkező gyerekek jobban szétszóródnak az ország iskoláiba, mint az egyéb országokból érkező gyerekek. A nem magyar anyanyelvű külföldi gyerekek nagyobb számban tanulnak a fővárosban és a városokban, a régiókat tekintve Közé-Magyarországon, a Nyugat Dunántúlon, illetve a Dél-Dunántúlon működő iskolákban. A felmérés alaján a külföldi gyerekek létszáma különösen abban az esetben magas, ha: az iskola a származási országok által fenntartott vagy államközi együttműködésen alauló intézmény (éldául a bolgár anyanyelvűek a Hriszto Botev Bolgár Magyar Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban, az angol anyanyelvűek a Britanica Angol nyelvű Nemzetközi Iskolában vagy edig a Hungarian British International Schoolban tanulnak); a tanítás nyelve azonos a származási ország nyelvével, vagy az adott nyelv valamilyen tagozatos oktatási formában jelen van (éldául nemzetiségi iskolák); nagyobb csoortban együtt élő vagy dolgozó külföldiek közelében működik az intézmény (ilyen éldául Budaesten a VIII. kerületben a józsefvárosi Németh László angol testnevelés tagozatos vagy a Losonci téri általános iskola). Ezekben az iskolákban elsősorban távol-keleti származású kínai, vietnami gyerekek tanulnak, amit talán az iskolák elhelyezkedése (iacokhoz közel, olcsó lakbérek) és a migránsokkal szembeni toleránsabb környezet magyaráz; A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN 19
19 A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN az iskola menekülttábor közelében működik (éldául Bicskén, Debrecenben, Békéscsabán), és növekvő tendenciát mutat a migráns gyerekek száma a határőrségi közösségi szállások közelében működő iskolákban is. Az uniós tagországokhoz viszonyítva a külföldi gyerekek létszáma a magyar oktatási intézményekben alacsony, noha mind a gyerekek, mind az őket beiskolázó intézmények száma fokozatosan növekszik. A kutatás adatai szerint a nem magyar államolgárságú tanulók többsége önkormányzati iskolákba jár (5. táblázat). Egy-egy iskolában kevesen vannak, és különböző országokat kéviselnek. A tanulók mintegy 10 százaléka jár nemzetiségi iskolába, összesen kb. 50 intézménybe, ami leginkább a Bosznia- Hercegovinából és Horvátországból származókra jellemző. 5. táblázat. A külföldi tanulók megoszlása az általános iskolák fenntartója szerint, 1999/2000. tanév Iskolatíus a fenntartó szerint A tanulók száma, fő Önkormányzati fenntartású 1748 Két ország közösen vagy együttműködési megállaodással 859 Külföldi fenntartó* 407 Egyházi fenntartású 227 Hazai magánfenntartású, illetve alaítványi 187 Összesen 3428* *A külföldi fenntartású iskolákról nincsenek ontos adataink. A növekvő tendencia ugyan még nem utal feszültségforrásra, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell a témával foglalkozni. Az oktatási törvény lehetővé teszi, hogy a külföldi gyerekek a magyar gyerekekkel azonos feltételekkel vegyenek részt az oktatásban. Ez a gyakorlatban nagyobb követelményeket támaszt: a külföldi gyerekek ugyanis nagyobb odafigyelést igényelnek ahhoz, hogy a törvény által biztosított jogokkal élni tudjanak. 20
20 A növekvő tendencia az előrejelzések szerint az euróai uniós csatlakozás következtében, valamint a világban zajló különböző etnikai és vallási háborúk, természeti katasztrófák következményeként a jövőben is fennmarad. Ha a külföldi gyerekek beiskolázásával, a beiskolázás nehézségeivel már most foglalkozik az Oktatási Minisztérium, az iskolák és a tanárok, akkor felkészülve és saját feladataikat is megkönnyítve biztosíthatják a gyerekek számára az oktatást. A MIGRÁCIÓRÓL RÖVIDEN 21
21 A MIGRÁNS GYEREKEK OKTATÁSA, NEVELÉSE A migráns gyerekek oktatása, nevelése A migráció hatása Az előző fejezetekben általánosságban beszéltünk a migrációról. Ebben a fejezetben a vándorlásból fakadó mentálhigiénés tényezőkkel fogunk bővebben foglalkozni. A migráció nagyban kihat a migránsok, így a migráns gyerekek további életére, de legalábbis a migráció utáni első évekre. Ezek az élmények nagymértékben befolyásolják a gyerekek tanulását és beilleszkedését. Az önkéntes vándorokról általánosságban elmondhatjuk, hogy többnyire a jobb élet, az anyagi körülményeik javítása céljából hagyják el hazájukat. Van idejük felkészülni az útra, mind lelkileg, mind anyagilag. Magyarországon munkát vállalnak, és általában hamarosan magasabb életszínvonalat érnek el, mint ahogy előzőleg éltek. A környezetéből kiszakított ember azonban, még ha maga választotta is az elköltözést, fokozott lelki terhekkel érkezik. Minden ember számára nehéz a változást elfogadni, feldolgozni a veszteségeket és hozzászokni az új körülményekhez. Egy kínai fiú 15 éves, de még általános iskolába jár ben jött Magyarországra. Otthon sok barátja volt, itt egyedül van, hasonló korú kínai barátja nincs. ( ) A szeretne-e hazamenni kérdésre mégis egyértelmű nemmel válaszol (Nyíri, 1998). A Magyarországon való leteleedést, bevándorlást vagy tartózkodást szigorú feltételekhez kötik; éldául a leteleedést kérelmezők egy főre eső jövedelmé- 22
22 nek magasabbnak kell lennie a minimálbérnél. Noha az anyagi háttér elviekben nem jelent roblémát az önkéntes migránsok egy része számára, a leteleedni kívánók között vannak olyanok, akik nem könnyen teljesítik a feltételeket, és csak nehezen tudják megteremteni az egzisztenciális biztonságot. A kényszervándorok esetében a beilleszkedést tovább nehezíti a menekülés okozta zilált lelkiállaot. A következőkben a menekülés élményének folyamatát vázoljuk fel, amelyen a legtöbb menekülő végighalad. Természetesen nagyok az egyéni különbségek, és különbözőkéen hatnak az emberekre (Ager, 1999). 1. A menekülés előtti időszakot alavetően a szorongás jellemzi. A bizonytalanság-, a félelem- és a fenyegetettségérzet a külső körülmények hatására alakul ki, s a hátterében többféle ok állhat: gazdasági nehézségek, nélkülözés; a társadalmi rend felborulása (megaláztatások, erőszak, besúgások, árulások, családok szétszakadása, közeli családtag halála, bebörtönzése); szichikai terror, ami a rémhírektől a kínzásig széles skálán mozoghat; olitikai nyomás. Bár az előzőekben említett okok mindegyikének van valamilyen olitikai háttere, a olitikai nyomás önmagában is a félelem kialakulásának nyomós indoka lehet. A gyerekek számára ez az időszak a bizonytalanság, a szorongás jegyében telik. Sok mindent érzékelnek abból, ami körülöttük zajlik, de nem értik ontosan. Aggódnak saját és szüleik testi és lelki egészségéért, és elkeseredéssel tölti el őket szüleik kiszolgáltatott helyzete. A MIGRÁNS GYEREKEK OKTATÁSA, NEVELÉSE 2. Az indulás előtti döntés meghozatalát a legtöbb esetben hosszabb-rövidebb előkészítő szakasz előzi meg. Erre az időszakra a tájékozódás, az információk gyűjtése, a konvertálható javak összekészítése, a tervezgetés a jellemző. 23
23 A MIGRÁNS GYEREKEK OKTATÁSA, NEVELÉSE Ekkor kell a gazdasági döntéseket is meghozni. A döntés kimenetelét nagyban befolyásolja az elérhető információ mennyisége, az anyagi háttér, az iskolázottság, a kor, a nem, a családi állaot, az infrastruktúra, a kacsolati háló és nem utolsósorban az egyén tűrőkéessége. Az utóbbi talán az egyik legfontosabb tényező abban a kérdésben, hogy meneküljön-e valaki, vagy sem. Természetesen nem mindig van lehetőség mindezek fontolgatására, hiszen vannak olyan helyzetek (mint éldául az etnikai tisztogatások), amikor azonnal kell dönteni, s nincs mód a megfontolásra. A gyerekek többnyire kész tények elé vannak állítva. Ők a szüleik által hozott döntésnek engedelmeskednek, ami természetes, mégis fájdalmas, mert a rokonok, barátok nem tarthatnak velük, és a legtöbb esetben nem is tudják, hogy mi vár rájuk. 3. A menekülés során az otthon elhagyása erős nyugtalanságot vált ki, hiszen a visszatérés bizonytalan. Menekülés közben gyakran további traumák érik a menekülőt. Például maga a menekülés akár évekig is elhúzódhat, ráadásul több országon keresztül, az embercsemészek kénye-kedvének kiszolgáltatva. 4. Az első alkalom a felengedésre a biztonságos hely elérése. Ugyanakkor hamar megjelenik az aggodalom az otthon maradottak iránt. Az első naok után érezhetővé válik a bizonytalanság, a félelem a jövőtől. Sok esetben a remélt biztonság elmarad (zsúfolt menekülttáborok, közösségi szállások, a hatóságok elutasító magatartása, félelem a hazatoloncolástól). Ez az ún. menekülttábor-élmény, azaz az elsődleges kulturális sokk. A táborok körülményei sokszor nagyon rosszak, az alavető biológiai szükségletek kielégítésén túl mást nemigen nyújtanak, sokszor még az ivóvízellátás, az élelmezés, sőt az egészségügyi ellátás is akadozik. 24
Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet
Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
RészletesebbenAz integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban
Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban V. Magyar Földrajzi Konferencia Pécs, 2010 november 4-6. Molnár Judit PhD Miskolci Egyetem & University
RészletesebbenMiért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók?
Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók? Dr. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Egyetem TEMPUS Közalapítvány Fókuszban a minőségfejlesztés Az oktatók szerepe a felsőoktatás
RészletesebbenTisztelt Igazgató Asszony/Úr!
1 Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Az Országos kompetenciamérés elemzésében komoly kiegészítő adatokat jelentenek az iskolák különböző jellemzőiről szerzett információk. Az alábbi kérdésekre adott válaszai
RészletesebbenJogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!
Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.
RészletesebbenDusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék
Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó OTDK 2011. 04. 14. Campus-lét kutatás OTKA (K 81858) Kortársi szocializáció, csoportképződés,
RészletesebbenFELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL
Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és
RészletesebbenHol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint
RészletesebbenA Kormány. /2016. ( ) Korm. rendelete. az egyes migrációs és menekültügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
1 A Kormány /2016. ( ) Korm. rendelete az egyes migrációs és menekültügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.
RészletesebbenA MIGRÁNS GYEREKEK OKTATÁSA
A MIGRÁNS GYEREKEK OKTATÁSA A MIGRÁNS GYEREKEK OKTATÁSA Menedék Migránsokat Segítõ Egyesület Budapest, 2009 A projekt címe: Migráns gyerekekrõl pedagógusoknak A program az Európai Unió Európai Integrációs
RészletesebbenAz idegenellenesség alakulása Magyarországon különös tekintettel az idei évre
Az idegenellenesség alakulása Magyarországon különös tekintettel az idei évre Sik Endre (ELTE TÁTK, TÁRKI) Simonovits Bori (TÁRKI) Globális migrációs folyamatok és Magyarország - Kihívások és válaszok
RészletesebbenA HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap
A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenIntegráció a hétköznapokban problémák és jó gyakorlatok oktatás, nők munkavállalása, kísérő nélküli kiskorúak.
Integráció a hétköznapokban problémák és jó gyakorlatok oktatás, nők munkavállalása, kísérő nélküli kiskorúak. Árendás Zsuzsa ASSESS NATIONAL WORKSHOP BUDAPEST, 2015 ÁPRILIS 9 Co-funded by the European
RészletesebbenMigráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.
Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're
RészletesebbenSik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:
RészletesebbenA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre,
RészletesebbenKÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA
A Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola 201202 KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA a. tanév középfokú beiskolázásához A középfokú iskolába történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait
RészletesebbenA vándorlási folyamatok elemzésének kérdései
A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés
RészletesebbenBudapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PANASZKEZELÉSI REND
Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PANASZKEZELÉSI REND Nem magyar anyanyelvű tanulók iskoláztatása 1. Az eljárásrend hatálya Az
RészletesebbenA nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon
II. évfolyam 177. szám 28. december 2. 28/177. Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon Bevezetõ Az 199-es évek elején a nemzetközi vándorlással
RészletesebbenÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.
ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok
RészletesebbenMigrációs és menekültügyi kérdés-felelt
Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Van-e Magyarországra irányuló megélhetési bevándorlás? o Magyarország nem célpontja a bevándorlásnak. A Magyarországon élő külföldiek száma lényegében évek óta változatlan:
RészletesebbenA magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban
A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011
RészletesebbenSajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...
RészletesebbenÚjdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra
Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának
RészletesebbenA BEVÁNDORLÁS- ILLETVE MENEKÜLTKÉRDÉSBEN KIALAKULT TÁRSADALMI VÉLEMÉNYKLÍMA VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 2015-BEN
A BEVÁNDORLÁS- ILLETVE MENEKÜLTKÉRDÉSBEN KIALAKULT TÁRSADALMI VÉLEMÉNYKLÍMA VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 1-BEN GLOBÁLIS MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS MAGYARORSZÁG - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK LAJTAI MÁTYÁS ÉS NAGY DÁNIEL
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenA Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata
A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata I. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 94. (1) bekezdésének r) pontja 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási
RészletesebbenTinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás
Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás ELEK ZSUZSANNA RÉKA 2017.11.23. A tinédzserkori terhességek lehetséges negatív következményei Anyára Gyakoribb egészségügyi szövődmények Stigma Korai iskolaelhagyás,
RészletesebbenGYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN
Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS
RészletesebbenEDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI
AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat
RészletesebbenGimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap
Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi
RészletesebbenAZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV JANUÁR)
AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV 2011. JANUÁR) Összeállította: Ladányiné Sütő Tünde Budapest 2011. január 1 Az óvoda iskola átmenet tapasztalatai 2010/2011. Elégedettségi mérést az
RészletesebbenHavas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)
Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai
RészletesebbenGödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?
Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági
RészletesebbenA fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December
RészletesebbenMagyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna
Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi
Részletesebbenstratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ
Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat
RészletesebbenTörténeti áttekintés
Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében
RészletesebbenA Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:
A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:
A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év
RészletesebbenA Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:
A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenPartneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV
ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre
RészletesebbenKömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenSegítő munka a menekültek/migránsok körében. Jogi szabályozás
Szinergia projekt EIA/2013/3.7.1. Segítő munka a menekültek/migránsok körében Jogi szabályozás Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület dr. Pucsok Albert ügyvéd, európai uniós szakjogász Budapest, 2014.
Részletesebben13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag
Az emberi erőforrások miniszterének 13/2015. (III. 6.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
RészletesebbenAZ ELSŐ SIKERES NYELVVIZSGA ÉS AZ ELSŐ EMELT SZINTŰ IDEGEN NYELVBŐL TETT ÉRETTSÉGI VIZSGA DÍJÁHOZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS
AZ ELSŐ SIKERES NYELVVIZSGA ÉS AZ ELSŐ EMELT SZINTŰ IDEGEN NYELVBŐL TETT ÉRETTSÉGI VIZSGA DÍJÁHOZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS A támogatásra jogosultság megítélése szempontjából első sikeres komplex nyelvvizsgának
RészletesebbenTÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT
TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal
RészletesebbenHELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN
2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta
RészletesebbenEFOP Érezd jól magad a bőrödben! Változatos tevékenységformák a Jászai Mari Általános Iskolában SZAKMAI BESZÁMOLÓ
1 EFOP-1.3.9-17-2017-00011 Érezd jól magad a bőrödben! Változatos tevékenységformák a Jászai Mari Általános Iskolában SZAKMAI BESZÁMOLÓ Idegen nyelvi klub A megvalósítás időszaka: 2018. 02. 15.-2018. 05.
RészletesebbenTörök Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban
Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű
RészletesebbenKincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről
Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.
RészletesebbenTanulmányok szüneteltetése és magántanulói jogviszony eljárásrendje
Tanulmányok szüneteltetése és magántanulói jogviszony eljárásrendje 2013. szeptember 1. 1. 1. Tanulói jogviszony szüneteltetése, tanulói jogviszony külföldön A köznevelési törvény hatályos előírásai az
RészletesebbenEurópai Menekültügyi Alap 2008.
Európai Menekültügyi Alap 2008. A 2008. évi pályázati célkitűzések és prioritások Az új menedékjogról szóló törvény Jogi háttér (EU): 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a Szolidaritás
RészletesebbenMagántanulói szabályzat 2013/2014 tanév
Magántanulói szabályzat 2013/2014 tanév Erzsébet Királyné Szépészeti Szakközépiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. OM:035472 Igazgató: Aranyiné Farkas Magdolna Magántanulói szabályzat 1.) Jogszabályi
RészletesebbenMigrációs kihívások a multikulturalizmus vége?
Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális
RészletesebbenPrievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő
Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában
A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,
RészletesebbenI. fejezet Általános rendelkezések
Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi
RészletesebbenBudapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PANASZKEZELÉSI REND
Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PANASZKEZELÉSI REND Nem magyar anyanyelvű tanulók iskoláztatása 1. Az eljárásrend hatálya Az
RészletesebbenGyőri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )
Győri Péter: Hajléktalanság romák gyermekszegénység (Tévhiteket oszlató tények ) Hajléktalanügyi országos konferencia Balatonföldvár, 2017. szeptember A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta minden
RészletesebbenSzékesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS
Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium
RészletesebbenAz utolsó padban SZKA_207_33
Az utolsó padban SZKA_207_33 376 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET AZ UTOLSÓ PADBAN 7. ÉVFOLYAM 377 HÁRTÁNYOS HELYZETBEN 33/1 SZEREPKÁRTYÁK MOZGÁSSÉRÜLTEK ROMÁK
RészletesebbenA Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata
A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata I. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. Törvény 94. (1) bekezdésének r) pontja 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási
RészletesebbenEl lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról
2014.10.15. El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról A kivándorlók 80 százaléka fiatal, az értelmiség, a magasan képzettek jó része búcsút int Magyarországnak. Nem igazán akarnak visszajönni.
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján
Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító
RészletesebbenIdegenjog Nappali kérdéssor
Idegenjog Nappali kérdéssor 1. Határozza meg a migráció fogalmát! 2. Mit jelent a migrációs döntés? 3. Mit értünk az alatt, hogy a migráció racionális folyamat / döntés? 4. Sorolja fel a migráció típusait!
RészletesebbenKóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
RészletesebbenAVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)
AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.
RészletesebbenMáltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014
Máltai Óvoda és Általános Iskola Mentori rendszer 2013/2014 A mentori rendszer bemutatása A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, a Máltai Óvoda és Általános Iskola és a Befogadó falu Program
RészletesebbenZolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)
Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenKapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük?
Hogyan növelhető az iskola megtartó ereje? Mit tehetünk a tanulói lemorzsolódás ellen? Mit tehet a család? Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? FPF konferencia 2018.02.24
Részletesebbenb.) az iskolai oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele
I. TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS A TANDÍJ 1. A térítésmentesen biztosított köznevelési feladatok a.) a kötelező alapfokú- és középfokú oktatás az érettségi megszerzéséig - a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret
Részletesebben.a Széchenyi iskoláról
Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk
RészletesebbenKuruc Attila. Egy magyar srác viszontagságai Külföldiában
Kuruc Attila Egy magyar srác viszontagságai Külföldiában Előszó Manapság, mikor Európában már megszűntek a határok, mindennapos jelenséggé vált a külföldre emigrálás. Általában a jobb megélhetés reményében
RészletesebbenDr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ
Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna
RészletesebbenRomák és travellerek a közoktatásban
Romák és travellerek a közoktatásban Az EU tagállamaiban fennálló helyzet áttekintése Összefoglaló EUMC 2006 A jelentés egyes országokra vonatkozó adatait és információit a Rasszizmus és Idegengyűlölet
RészletesebbenBevándorlás és társadalmi integráció
Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus
RészletesebbenBevezető. Kedves Kollégák! Bevezető. A 2013/2014-es tanévben bevezetett 5. osztályosoknak szóló erkölcstan tantárgyat feldolgozó tankönyv
Bevezető Bevezető Kedves Kollégák! A 2013/2014-es tanévben bevezetett 5. osztályosoknak szóló erkölcstan tantárgyat feldolgozó tankönyv folytatása a 6. osztályosoknak szóló tankönyv. A kerettantervben
RészletesebbenIntézkedési terv a bukások arányának csökkentésére 2013/2014. tanév I. félév 1/9.e osztály (szakács)
Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Intézkedési terv a bukások arányának csökkentésére 2013/2014. tanév I. félév 1/9.e osztály (szakács) 1. Bukások tantárgyankénti
RészletesebbenCSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS
4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által
RészletesebbenEREDMÉNYESSÉG ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁG (TÁMOP / )
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 EREDMÉNYESSÉG ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁG (TÁMOP 3.1.1. / 4.2.1.) A szülők nézetei a délutáni iskoláztatásról Imre
RészletesebbenAZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI Belépés az iskolába (jogviszony létesítése) A Kertvárosi Katolikus Általános Iskola városi beiskolázású. A fenntartó határozza meg a beiskolázás mértékét.
RészletesebbenFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre
FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2011.10.01. TANULMÁNYI
RészletesebbenA MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián
A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták
RészletesebbenJavaslat iskolai körzetek felülvizsgálatára. Dr. Kormos Vilmos főosztályvezető Oktatási, Kulturális és Civil Kapcsolatok Főosztály
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 70. 589 /2006. Melléklet: 7 db Javaslat iskolai körzetek felülvizsgálatára Összeállította: Dr. Kormos Vilmos főosztályvezető Oktatási, Kulturális és Civil
RészletesebbenA gyakorlati képzés a szakképzésben
MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó
RészletesebbenItthon, Magyarországon
Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok
RészletesebbenKülönös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére
Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi
RészletesebbenA Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:
A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év
RészletesebbenNők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje
Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,
RészletesebbenPécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola
Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ OM azonosító: 201190 7632 Pécs, Melinda u. 23. Tel./fax: 72/410-596 email: postmaster@pjngszi.t-online.hu Kedves Érdeklődő! Ön a Pécsi
RészletesebbenA család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla
A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók
RészletesebbenA cigányság helyzete Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A cigányság helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Mai magyar társadalom I. Páthy Ádám Történet Elıször a XIV-XV. században érkeznek,
Részletesebben