KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

Átírás

1 IV. évfolyam 10. szám 1344 Ft szeptember 26. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Oldal Kormányrendeletek 194/2007. (VII. 25.) Korm. r. Az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról /2007. (VIII. 7.) Korm. r. A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról /2007. (VIII. 15.) Korm. r. Az energiafelhasználó termékek öko-tervezési kötelezettségének elõírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelõségértékelésének általános feltételeirõl /2007. (VIII. 23.) Korm. r. A Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év elsõ hónapjaiban bekövetkezett jelentõs belvíz miatt keletkezett károk enyhítésérõl szóló 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet módosításáról /2007. (VIII. 29.) Korm. r. A cirkuszi menazséria létesítése és mûködtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól /2007. (IX. 4.) Korm. r. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérõl szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet módosításáról /2007. (IX. 4.) Korm. r. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek feltételeirõl szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításáról Miniszteri rendeletek 23/2007. (VIII. 29.) MeHVM r. A Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeirõl /2007. (VIII. 29.) MeHVM GKM KvVM eü. r. A Környezet és Energia Operatív Program IV. és V. prioritásainak végrehajtásában közremûködõ szervezet kijelölésérõl /2007. (VII. 30.) KvVM r. A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenõrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet, valamint a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet módosításáról /2007. (VIII. 9.) KvVM r. A Csombárdi-rét természetvédelmi terület létesítésérõl /2007. (VIII. 31.) KvVM r. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a környezetvédelmi és vízügyi miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történõ végrehajtásáról szóló 11/2005. (V.19.) KvVM rendelet módosításáról /2007. (VIII. 10.) FvM r. Az egyes géntechnológiával módosított takarmányok behozataláról és forgalomba hozataláról szóló 31/2006. (IV. 29.) FVM GKM PM együttes rendelet módosításáról Az Alkotmánybíróság Határozata 327/B/1998. AB határozat Kormányhatározatok 1059/2007. (VII. 26.) Korm. h. A Kormány ügyrendjérõl szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat módosításáról /2007. (VIII.23.) Korm. h. A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekrõl /2007. (IX. 4.) Korm. h. A Természet- és Társadalombarát Fejlõdésért Közalapítvány megszüntetésérõl /2007. (VII. 27.) Korm. h. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programja, Elektronikus Közigazgatás Operatív Programja, az Államreform Operatív Programja, Társadalmi Megújulás Operatív Programja, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja, valamint a Regionális Operatív Programok évekre vonatkozó Akcióterveinek jóváhagyásáról

2 1458 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 10. szám Miniszteri utasítás 12/2007. (BK. 17.) ÖTM ut. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Alprogram végrehajtásáról Közlemény A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közleménye kitüntetésekrõl Tájékoztató Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga szeptember 1-jétõl hatályos követelményrendszerérõl Kormányrendeletek A Kormány 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelete az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 7. -ában, 36. -ában és a (7) bekezdésének f) pontjában, a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 14. (6) bekezdésében, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 59. -ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: A felszín alatti vizek védelmérõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása 1. A felszín alatti vizek védelmérõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 16. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg az (5) (7) bekezdés számozása (6) (8) bekezdésre változik: (5) Éves jelentést kell benyújtani az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete szerinti azon környezethasználónak is, aki a rendelet I. Mellékletében meghatározott, az ott megadott kapacitásküszöböt meghaladó tevékenysége során a rendelet II. Mellékletében meghatározott szennyezõ anyagok a vonatkozó küszöbértéket meghaladóan a felszín alatti vízbe, illetve földtani közegbe bocsát. 2. A Korm. rendelet 48. -a az alábbi f) ponttal egészül ki: [Ez a rendelet az Európai Közösség alábbi jogszabályainak való megfelelést szolgálja:] f) az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel. A felszíni vizek védelmérõl szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása 3. A felszíni vizek védelmérõl szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 3. -a az alábbi 42. ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában:] 42. diffúz források: nem pontszerû források, illetve sok kisebb vagy elszórt forrás, amelyekbõl a szennyezõ anyagok a vízbe kerülhetnek kibocsátásra, amelyek a felszíni vizekre gyakorolt együttes hatása jelentõs lehet, és amelyek esetében nem praktikus a jelentések begyûjtése egyedileg minden forrásból.

3 10. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A Kr a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körûségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett felelõs. 5. A Kr a az alábbi f) ponttal egészül ki: [Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] f) az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezõanyagkibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról. A levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet módosítása 6. A levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lkr.) 16. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (6) A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség a Környezetvédelmi Minisztérium vagy kijelölt szerve által közreadott nyomtatványon, vagy számítógépes adathordozón vagy a külön jogszabályban 1 meghatározottak szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum útján, valamint a külön jogszabály 2 szerinti ügyfélkapu igénybevételével teljesíthetõ. Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell a dokumentumok, illetve adatokat elõállító és továbbító eljárások megfelelõ archiválásáról. 7. Az Lkr a alábbi q) ponttal egészül ki: [Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] q) az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrõl szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet módosítása 8. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrõl szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) 15. -a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Ez a rendelet az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK (2006. január 18.) Európai Parlamenti és a Tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja. 9. (1) A Hkr. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerinti 4. ponttal egészül ki. (2) A Hkr. 2. számú mellékletének helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. (3) A Hkr. e rendelet 3. számú mellékletét képezõ 6. számú melléklettel egészül ki. 10. (1) E rendelet a kihirdetést követõ 8. napon lép hatályba. (2) Az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: E-PRTR rendelet) 5. cikk (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeket elsõ alkalommal a 2007-es évre vonatkozóan 2008-ban a külön jogszabályokban 3 meghatározott határidõig kell teljesíteni. (3) Az E-PRTR rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontját követõ bekezdés szerinti kötelezettséget az érintettek e rendelet hatálybalépését követõ 60 napon belül teljesítik. (4) Ez a rendelet az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök évi XXXV. törvény, 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet évi CXL. törvény. 3 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet; 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet; 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet; 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet.

4 1460 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 10. szám 1. számú melléklet a 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet 4. pontja a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelethez] 4. Az Európai Szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról szóló 166/2006/EK (2006. január 18.) Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet hatálya alá tartozó környezethasználónak (üzemeltetõnek) az alábbi nyilvántartási kötelezettsége van veszélyes és nem veszélyes hulladék esetében egyaránt. a) Általános adatok: A hulladék termelõ KÜJ és KTJ száma b) Adatok hulladékonként: ba) Nem veszélyes hulladék elszállítása telephelyrõl: A telephelyrõl hasznosításra/ártalmatlanításra elszállított nem veszélyes hulladék mennyisége (t/év) Az adatmeghatározás módja (M = mért, SZ = számított, B = becsült) és a használt mérési/számítási módszer bb) Veszélyes hulladék elszállítása telephelyrõl: Az országon belül telephelyrõl hasznosításra/ártalmatlanításra elszállított veszélyes hulladék mennyisége (t/év) Az adatmeghatározás módja (M = mért, SZ = számított, B = becsült) és a használt mérési/számítási módszer A telephelyrõl országon kívülre hasznosításra/ártalmatlanításra elszállított veszélyes hulladék mennyisége (t/év) Az adatmeghatározás módja (M = mért, SZ = számított, B = becsült) és a használt mérési/számítási módszer A hasznosító/ártalmatlanító neve, címe és a szállítmányt befogadó tényleges hasznosító/ártalmatlanító telephely címe (megjelölve az országkódot)

5 10. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ számú melléklet a 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelethez [2. számú melléklet a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelethez] Borítólap Adatszolgáltató: Neve: E nyomtatvány kitöltését a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet írja el BORÍTÓLAP A HULLADÉKOKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ Beszámolási id szak:.év KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel): Település azonosító: Cím: KSH törzsszám (statisztikai számjel): - -.n.év... irányítószám város, község utca, út, tér házszám Telephely: Neve: Típusa: KTJ (Környezetvédelmi Területi Jel): Település azonosító: Cím:... irányítószám város, község utca, út, tér házszám A telephelyen foglalkoztatottak létszáma szerinti kategorizálás: Felel s személy neve: Beosztása: Adatszolgáltatás: Formája (nyomtatvány/számítógépes adathordozó/internet): (N/S/I) A bejelent lapok részletezése: A csatolt HT lapok száma: db A csatolt HB lapok száma: A csatolt HK lapok száma: A csatolt E-PRTR lapok száma: A csatolt lapok összesen: db db db db

6 1462 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 10. szám Az adatszolgáltatásért felel s: Neve: Beosztása: Telefonszám: Faxszám: A kitöltés dátuma:.. Valótlan adatok közlése, az adatszolgáltatás megtagadása, a késedelmes adatszolgáltatás környezetvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. P. H.... cégszer aláírás Küldend : 1 példányban, az adatszolgáltató telephely szerint illetékes Környezetvédelmi Felügyel séghez Beérkezési határid : a tárgyévet követ év március 1., veszélyes hulladék kezelés esetén a tárgynegyedévet követ 8. munkanap.

7 10. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕY számú melléklet a 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelethez [6. számú melléklet a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelethez] E-PRTR 1 lap HULLADÉK ELSZÁLLÍTÁS BEJELENT LAP Oldalszám KÜJ: évr l KTJ: Hulladékkezelési m velet R/D Elszállított mennyiség (tonna/év) Nem veszélyes R. hulladék D. Veszélyes R. hulladék országon belülre D.. Adatmeghatározás módja M/SZ/B 2 Használt elemzési/ számítási módszer Hasznosító/Ártalmatlanító neve és címe Tényleges hasznosítási/ártalmatlanítási telephely címe Név:.. Város: Ir. sz.: Város: Ir. sz.: Utca, házsz.: Ország: Utca, házsz.: Ország: Veszélyes hulladék országon kívülre. Név:.. Város: Város: Ir. sz.: Ir. sz.: Utca, házsz.: Ország: Utca, házsz.: Ország:. Név:.. Város: Ir. sz.: Város: Ir. sz.: Utca, házsz.: Ország: Utca, házsz.: Ország: 1 Ezt a lapot csak az Európai Szennyez anyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK (2006. január 18.) Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet hatálya alá tartozó telephelyekre kell kitölteni. 2 M = mért, SZ = számított, B = becsült Megjegyzés: az országkódok kitöltésénél az ISO 3166 szabvány szerinti rövidítéseket kell alkalmazni.

8 1464 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 10. szám A Kormány 206/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelete a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 21. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeirõl szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép. 2. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében elõírt egyeztetése a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel megtörtént. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök Melléklet a 206/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez] I. A TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEKRE VONATKOZÓ MENTESSÉG FELTÉTELEI ÉS A KÖTELEZÕ HASZNOSÍTÁSI ÉS ÚJRAHASZNÁLATI ARÁNY MÉRTÉKEI 2007-BEN A mentesség feltétele, hogy a kötelezett a tárgyévben az általa forgalomba hozott, illetve saját célra felhasznált mennyiségbõl keletkezõ hulladékmennyiséget tárgyévben az alábbiak szerint hasznosítja. a) Gumiabroncs esetében: A gumiabroncs termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált gumiabroncs-mennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti minimális hasznosítási arányának megfelelõ hulladék gumiabroncsot hasznosít oly módon, hogy az összes hasznosított mennyiségnek legalább az 50%-a anyagában hasznosításra kerül. Év 2007 Minimális hasznosítási arány (h m ) 50% A gumiabroncs-felújítás anyagában történõ hasznosításnak minõsül. A hasznosított mennyiség számításánál az átvett hulladék gumiabroncs mennyisége csökkentendõ a felújítás során keletkezett hulladék mennyiségével. b) Csomagolás esetében: ba) Csomagolás esetében, ide nem értve a kereskedelmi csomagolás Ú és k díjtételét. A termékdíjköteles csomagolásból keletkezõ hulladékok közül a veszélyes hulladékokra az anyagában történõ hasznosítási kötelezettség teljesítése nem vonatkozik, csak a hasznosítási kötelezettség. baa) Egyéni teljesítõ esetében A csomagolás termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált csomagolásmennyiség anyagfajtánként legalább az alábbi táblázat szerinti arányának megfelelõ hulladékcsomagolást hasznosít oly módon, hogy minden egyes anyagfajtánál az adott anyagfajtából keletkezõ hulladék legalább 33%-a (h a ) anyagában hasznosításra kerüljön: Csomagolás anyaga Minimális hasznosítási arány év Papír 52% Fa 52% Természetes alapú textil 52% Üveg 52% Mûanyag 52% Társított 52% Nem természetes alapú textil 52% Fém 52% Alumínium 52% A termékdíjköteles mûanyag (bevásárló-reklám)táska esetében a teljes mentesség további feltétele, hogy a kötelezett az alábbi arányban (,,m t ) hoz forgalomba külön jogszabályban meghatározott környezetbarát védjeggyel rendelkezõ bevásárló-reklámtáskát (literben) az általa tárgyévben forgalomba hozott összes bevásárló-reklámtáska mennyiségéhez (literhez) viszonyítva: Év 2007 m t 12%

9 10. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 1465 bab) Hasznosítást koordináló szervezet esetében A csomagolás termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett a kötelezettségébe tartozó csomagolásmennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti arányának megfelelõ hulladékcsomagolást hasznosít oly módon, hogy az anyagában történõ hasznosítás mértéke eléri az összes hulladék legalább 33%-át (h a ), továbbá anyagfajtánként eléri legalább az alábbi arányokat: Év 2007 Minimális hasznosítási arány (h m ) 52% Csomagolás anyagonként Papír 27% Fa 15% Természetes alapú textil 27% Üveg 21% Mûanyag 17% Társított 17% Fém 25% Alumínium 25% bb) Kereskedelmi csomagolás Ú és k díjtétele esetében bba) A mentesség feltétele a Kt. 2. (1) bekezdés a) c) pontjában meghatározott kötelezett esetében: Az újrahasználható elsõdleges csomagolásban forgalomba hozott éves termékmennyiség (literben) kötelezett (csomagolást forgalomba hozó) számára a teljes mentességhez szükséges aránya (h t ) az összes elsõdleges (fogyasztói) csomagolásban forgalomba hozott termékmennyiséghez (literhez) képest Italtermékek 2007 Bor 20% Sör 67% Alkoholtermék, köztes alkoholtermék 28% Ásványvíz (kristályvíz) 7% Ivóvíz, szikvíz 16% Szénsavas üdítõital, valamint tartósítószert 11% tartalmazó nem szénsavas üdítõ- ital, illetve szörp Tartósítószert nem tartalmazó, nem 2% szénsavas üdítõital, illetve szörp A mentesség további feltétele a kötelezett (forgalomba hozó) által forgalomba hozott újrahasználható csomagolás legalább 60%-nak visszagyûjtése. bbb) A mentesség feltétele az elsõ belföldi forgalomba hozó elsõ továbbforgalmazó vevõje számára: Az újrahasználható csomagolásban beszerzett éves termékmennyiség (literben) kötelezett elsõ vevõje (forgalmazó) számára a teljes mentességhez szükséges aránya (h t )az összes elsõdleges (fogyasztói) csomagolásban beszerzett termékmennyiséghez (literhez) képest Italtermékek 2007 Bor 20% Sör 67% Alkoholtermék, köztes alkoholtermék 28% Ásványvíz (kristályvíz) 7% Ivóvíz, szikvíz 16% Szénsavas üdítõital, valamint tartósítószert 11% tartalmazó nem szénsavas üdítõ- ital, illetve szörp Tartósítószert nem tartalmazó nem szénsavas 2% üdítõital, illetve szörp A mentesség további feltétele a kötelezett (elsõ vevõ) által beszerzett és továbbforgalmazott újrahasználható csomagolás legalább 60%-nak visszagyûjtése. c) A hûtõberendezések és hûtõközegek esetében: A hûtõberendezések termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált hûtõberendezés-mennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti arányának megfelelõ hulladék hûtõberendezést hasznosít. A hûtõberendezések mennyiségét az utánuk fizetendõ termékdíj szerint kell számításba venni. Év 2007 Hûtõberendezések minimális hasznosítási 30% aránya (h m ) A hûtõközegek termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált, hûtõközeg-mennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti arányának megfelelõ hulladék hûtõközeget hasznosít. Év 2007 Hûtõközegek minimális hasznosítási 20% aránya (h m ) d) Akkumulátorok esetében: Az akkumulátorok termékdíja esetén a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált akkumulátormennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti arányának megfelelõ hulladék akkumulátort hasznosít. Év 2007 Minimális hasznosítási arány (h m ) 95% e) Elektromos és elektronikai berendezések esetében: Elektromos és elektronikai berendezések esetén a mentesség feltétele a hûtõberendezés és a rádiótelefon készülék kivételével a környezetvédelmi termékdíjról,

10 1466 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 10. szám továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott kategóriának külön jogszabály alapján a gyártó részére a tárgyévre meghatározott begyûjtési arány, valamint a tárgyévi hasznosítási és újrafeldolgozási arány és ártalmatlanítási kötelezettség teljesítése. Rádiótelefon készülékek esetében a mentesség feltétele a tárgyévben forgalomba hozott, illetve a saját célra felhasznált termékmennyiségbõl az alábbi hasznosítási arányok teljesítése. Év 2007 Hasznosítási arány 29,1% II. A MENTESSÉG ÉS A TERMÉKDÍJFIZETÉS MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDJA 2007-BEN A) A hûtõberendezés, valamint kereskedelmi csomagolás Ú és k díjtételének kivételével A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendõ termékdíjat az alábbi képlet határozza meg: T = A t (1 m), ahol T = fizetendõ termékdíj (Ft) A = a termékdíj alapja, kg vagy db (a belföldön elõállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása) t = a termékdíjtétel, Ft/kg vagy Ft/db m = a mentesség aránya A mentesség aránya ha a hasznosítási arány eléri a felsõ hasznosítási arányt (h h f, 100%-os mentesség): m=1; ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a 100%-os hasznosítási aránytól (h m h<h f részleges mentesség): m=m m +(1 m m ) (h h m )/(h f h m ). Az elõbbi képletekben az egyes betûjelek jelentése: h = a tényleges hasznosítási arány h m = a minimális hasznosítási arány = felsõ hasznosítási arány a 100%-os mentesség- h f m m hez = a minimális hasznosítási arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke Ezek értéke az egyes termékek esetében az a) e) pontok szerint alakul. a) Gumiabroncs esetében: Év h m m m h f ,50 0,50 0,75 b) Csomagolás esetében (ide nem értve a kereskedelmi csomagolás Ú és k díjtételét): Év h m mm h f ,52 0,80 0,54 Mûanyag (bevásárló-reklám)táska esetében m értéke abban az esetben haladhatja meg m m értékét (80%), ha a kötelezett az e melléklet I. ba) pontja szerinti m t arányt teljesíti. c) Hûtõközegek esetében: h m = e melléklet I. c) pontjában meghatározott hasznosítási arány h f = h m m m = 1 d) Akkumulátorok esetében: m m = értéke megegyezik a mindenkori h m értékével; h f = 1 (A fentiekbõl következõen a részleges mentesség szárításakor m=hadódik.) e) Elektromos és elektronikai berendezések esetében: h m = e melléklet I. e) pontjában meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási, rádiótelefon készülék esetében a hasznosítási arány h f = h m m m = 1 B) Hûtõberendezés esetében: A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendõ termékdíjat az alábbi képlet határozza meg: T = A t (1 m), ahol T = fizetendõ termékdíj (Ft) A = a termékdíj alapja, kg vagy db (a belföldön elõállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása) t = a termékdíjtétel, Ft/kg vagy Ft/db m = a mentesség aránya A mentesség arányának számítása: h f = 80% h m = 30% és m m = 50%, ha a hasznosítási arány eléri a felsõ hasznosítási arányt (h h f, 100%-os mentesség): m=1;

11 10. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 1467 ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a 100%-os hasznosítási aránytól (h m <h<h f, részleges mentesség): 30%-os hasznosítás esetén a mentesség mértéke 50%, 30% és 50% között 1% többlethasznosításhoz 1,5% többletmentesség járul, 50%-os hasznosítás esetén a mentesség mértéke 80%, 50% és 80% közötti hasznosítás esetén nincs többletmentesség. C) Kereskedelmi csomagolás Ú és k díjtétele esetében: I. A mentesség meghatározásának módja a csomagolást forgalomba hozó kötelezett esetében: A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek alapján a fizetendõ termékdíjat (T) az alábbi képlet határozza meg: T = A ú (1 m) ahol T = a fizetendõ termékdíj (Ft) A = a termékdíj alapja (db) ú = a forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati termékdíjtétel (Ft/%/db) m = a mentesség aránya A mentesség arányának számítása: m = 1 (h t h), ha h t h m=1,hah t h ahol h t = a mentesség feltételeként meghatározott forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban h = teljesített forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban II. A mentesség meghatározásának módja a csomagolást forgalomba hozó elsõ vevõjének esetében: A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek alapján a fizetendõ termékdíjat (T) az alábbi képlet határozza meg: T = A k (1 m) ahol A = a termékdíj alapja (db) k = a beszerzésre vonatkozó újrahasználati termékdíjtétel (Ft/%/db) m = a mentesség aránya A mentesség arányának számítása: m = 1 (h t h), ha h t h m=1,hah t <h ahol h t = a mentesség feltételenként meghatározott beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban h = teljesített beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban. III. A TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEKRE VONATKOZÓ MENTESSÉG FELTÉTELEI ÉS A KÖTELEZÕ HASZNOSÍTÁSI ÉS ÚJRAHASZNÁLATI ARÁNY MÉRTÉKEI 2008-TÓL A mentesség feltétele, hogy a kötelezett 1. a 2. pont szerinti kivétellel a tárgyévet megelõzõ évben általa forgalomba hozott, illetve saját célra felhasznált, 2. a csomagolás esetében, továbbá amennyiben a tárgyévet megelõzõ évben adott termékdíjköteles termékbõl nem hozott forgalomba, illetve saját célra nem használt fel, a tárgyévben forgalomba hozott, illetve saját célra felhasznált termékdíjköteles termék mennyiségének megfelelõ hulladékmennyiséget tárgyévben begyûjtse és hasznosítsa az alábbiak szerint: a) Gumiabroncs esetében: A gumiabroncs termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált gumiabroncs-mennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti minimális begyûjtési arányának és hasznosítási arányának megfelelõ hulladék gumiabroncsot begyûjt és hasznosít oly módon, hogy az összes hasznosított mennyiségnek legalább az 50%-a anyagában hasznosításra kerül. Év 2008-tól Minimális begyûjtési arány (gy m ) 50% Hasznosítási arány (a begyûjtött 100% mennyiséghez viszonyítva) (h m ) A gumiabroncs-felújítás anyagában történõ hasznosításnak minõsül. A hasznosított mennyiség számításánál az átvett hulladék gumiabroncs mennyisége csökkentendõ a felújítás során keletkezett hulladék mennyiségével. b) Csomagolás esetében: ba) Csomagolás esetében, ide nem értve a kereskedelmi csomagolás Ú és k díjtételét. A termékdíjköteles csomagolásból keletkezõ hulladékok közül a külön jogszabályban meghatározott veszélyes csomagolási hulladékokra* az anyagában történõ hasznosítási kötelezettség teljesítése nem vonatkozik, csak a hasznosítási kötelezettség. baa) Egyéni teljesítõ esetében A csomagolás termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált csomagolásmennyiség anyagfajtánként leg- * A hulladékok jegyzékérõl szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok ( *), illetve a veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémbõl készült csomagolási hulladékok, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat ( *).

12 1468 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 10. szám alább az alábbi táblázat szerinti arányának megfelelõ hulladékcsomagolást hasznosít oly módon, hogy a hasznosítás mértéke csomagolás anyagonként, illetve az anyagában történõ hasznosítás mértéke anyagonként (h a ) eléri a táblázatban szereplõ az alábbi arányokat: Év Anyagában történõ hasznosítási arány (csomagolás anyagonként) (h a ) 35% 40% 45% Minimális hasznosítási arányok (csomagolás anyagonként) Papír 53% 54% 56% Fa 53% 54% 56% Üveg 53% 54% 56% Mûanyag 53% 54% 56% Társított 53% 54% 56% Fém (beleértve az alumíniumot 53% 54% 56% is) Alumínium 53% 54% 56% bab) Hasznosítást koordináló szervezet esetében A csomagolás termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett a kötelezettségébe tartozó csomagolásmennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti arányának megfelelõ hulladékcsomagolást hasznosít (h m ) oly módon, hogy az anyagában történõ hasznosítás mértéke a teljes mennyiség vonatkozásában (h a ) és a hasznosítás csomagolás anyagonként eléri a táblázatban szereplõ az alábbi arányokat: Év Minimális hasznosítási 53% 54% 56% arány (h m ) Anyagában történõ hasznosítási arány (h a ) 35% 40% 45% Minimális hasznosítási arányok (csomagolás anyagonként) Papír 60% 60% 60% Fa 15% 15% 15% Üveg 25% 32% 40% Mûanyag 20% 21% 22% Társított 20% 21% 22% Fém (beleértve az alumíniumot 50% 50% 50% is) Alumínium 27% 29% 31% A mûanyag (bevásárló-reklám) táska esetében a teljes mentesség további feltétele, hogy a kötelezett az alábbi arányban (,,m t ) hoz forgalomba külön jogszabályban meghatározott környezetbarát védjeggyel rendelkezõ bevásárló-reklámtáskát (literben) az általa tárgyévben forgalomba hozott összes bevásárló-reklámtáska mennyiségéhez (literhez) viszonyítva: Év m t 16% 20% 24% bb) Kereskedelmi csomagolás Ú és k díjtétele esetében bba) A mentesség feltétele a Kt. 2. (1) bekezdés a) c) pontjában meghatározott kötelezett esetében: Az újrahasználható fogyasztói (elsõdleges) csomagolásban forgalomba hozott éves italtermékmennyiség (literben) kötelezett (csomagolást forgalomba hozó) számára a teljes mentességhez szükséges aránya (h t ) az összes fogyasztói (elsõdleges) csomagolásban forgalomba hozott termékmennyiséghez (literhez) képest Italtermékek Bor 25% 30% 35% Sör 68% 69% 70% Alkoholtermék, köztes alkoholtermék 31% 33% 35% Ásványvíz (kristályvíz) 7% 13% 13% Ivóvíz, szikvíz 16% 22% 22% Szénsavas üdítõital, valamint 11% 17% 17% tartósítószert tartal- mazó nem szénsavas üdítõital, illetve szörp Tartósítószert nem tartalmazó, nem szénsavas üdítõital, illetve szörp 2% 3% 3% A mentesség további feltétele a kötelezett (forgalomba hozó) által forgalomba hozott újrahasználható csomagolási összetevõk legalább 60%-nak visszagyûjtése. bbb) A mentesség feltétele az elsõ belföldi forgalomba hozó elsõ továbbforgalmazó vevõje számára: Az újrahasználható fogyasztói (elsõdleges) csomagolásban beszerzett éves italtermékmennyiség (literben) kötelezett elsõ vevõje (forgalmazó) számára a teljes mentességhez szükséges aránya (h t ) az összes fogyasztói (elsõdleges) csomagolásban beszerzett termékmennyiséghez (literhez) képest Italtermékek Bor 25% 30% 35% Sör 68% 69% 70%

13 10. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 1469 Italtermékek Alkoholtermék, köztes 31% 33% 35% alkoholtermék Ásványvíz (kristályvíz) 7% 13% 13% Ivóvíz, szikvíz 16% 22% 22% Szénsavas üdítõital, valamint 11% 17% 17% tartósítószert tartal- mazó nem szénsavas üdítõital, illetve szörp Tartósítószert nem tartalmazó nem szénsavas üdítõital, illetve szörp 2% 3% 3% A mentesség további feltétele a kötelezett (elsõ vevõ) által beszerzett és továbbforgalmazott újrahasználható csomagolási összetevõk legalább 60%-nak visszagyûjtése. c) Hûtõberendezés és hûtõközeg esetében: A hûtõberendezés termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált hûtõberendezés-mennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti arányának megfelelõ hulladék hûtõberendezést hasznosít. A hûtõberendezések mennyiségét az utánuk fizetendõ termékdíj szerint kell számításba venni. Év Hûtõberendezések minimális hasznosítási aránya (h m ) 2008-tól 30% A hûtõközeg termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált hûtõközeg-mennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti arányának megfelelõ hulladék hûtõközeget begyûjt és hasznosít. Év 2008-tól Minimális begyûjtési arány (gy m ) 20% Hasznosítási arány (a begyûjtött 100% mennyiséghez viszonyítva) (h m ) d) Akkumulátor esetében: Az akkumulátor termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált akkumulátormennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti arányának megfelelõ hulladék akkumulátort begyûjt és hasznosít. Év 2008-tól Minimális begyûjtési arány (gy m ) 95% Hasznosítási arány (a begyûjtött 72% mennyiséghez viszonyítva) (h m ) e) Elektromos és elektronikai berendezés esetében: Az elektromos és elektronikai berendezés termékdíja a rádiótelefon készülék, az ellenõrzõ és vezérlõ eszközök és az adagoló automaták termékdíja kivételével alóli mentesség feltétele a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott kategóriának külön jogszabály* alapján a gyártó részére a tárgyévre meghatározott begyûjtési arány, valamint a tárgyévi hasznosítási és újrafeldolgozási arány és ártalmatlanítási kötelezettség teljesítése. Ellenõrzõ és vezérlõ eszközök esetében a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált termékmennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti arányának megfelelõ hulladék ellenõrzõ és vezérlõ eszközt begyûjt és hasznosít: Év 2008-tól Minimális begyûjtési arány (gy m ) 5% Hasznosítási arány (a begyûjtött 70% mennyiséghez viszonyítva) (h m ) Adagoló automaták esetében a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált termékmennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti arányának megfelelõ hulladék adagoló automatát begyûjt és hasznosít: Év 2008-tól Minimális begyûjtési arány (gy m ) 5% Hasznosítási arány (a begyûjtött 80% mennyiséghez viszonyítva) (h m ) Rádiótelefon készülékek esetében a mentesség feltétele, hogy a kötelezett az általa forgalmazott, illetve saját célra felhasznált rádiótelefonkészülék-mennyiség legalább az alábbi táblázat szerinti arányának megfelelõ hulladék rádiótelefon készüléket begyûjt és hasznosít. Év 2008-tól Minimális begyûjtési arány (gy m ) 29,1%** Hasznosítási arány (a begyûjtött 75% mennyiséghez viszonyítva) (h m ) * Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételérõl szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet. ** Amelybõl legfeljebb 16,2% egyéb mentességi feltételeként nem elszámolható információs (IT) és távközlési berendezéssel is teljesíthetõ.

14 1470 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 10. szám IV. A MENTESSÉG ÉS A TERMÉKDÍJFIZETÉS MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDJA 2008-TÓL A) Gumiabroncs, hûtõközeg, akkumulátor, illetve az elektromos és elektronikai berendezések közül az ellenõrzõ és vezérlõ eszközök, az adagoló automaták és a rádiótelefon készülék esetében A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendõ termékdíjat az alábbi képlet határozza meg: T = A t (1 m), ahol T = fizetendõ termékdíj (Ft) A = a termékdíj alapja (kg) (a belföldön elõállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása) t = a termékdíjtétel (Ft/kg) m = a mentesség aránya A mentesség aránya: A mentesség aránya 0, ha h<h m Amennyiben h h m, a mentesség aránya a következõk szerint alakul: ha a begyûjtési arány eléri a felsõ begyûjtési arányt (gy gy f, 100%-os mentesség): m=1; ha a begyûjtési arány eléri a minimális begyûjtési arányt, de elmarad a felsõ begyûjtési aránytól (gy m gy<gy f részleges mentesség): m=m m +(1 m m ) (gy gy m )/(gy f gy m ). Az elõbbi képletekben az egyes betûjelek jelentése: gy = a tényleges begyûjtési arány h = a tényleges hasznosítási arány gy m = a minimális begyûjtési arány gy f = a felsõ begyûjtési arány a 100%-os mentességhez m m = a minimális begyûjtési arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke Ezek értéke az egyes termékek esetében az a) f) pontok szerint alakul. a) Gumiabroncs esetében: Év gy m m m gy f 2008-tól 0,50 0,50 0,75 b) Hûtõközegek esetében: Év gy m m m gy f 2008-tól 0,20 1,00 0,20 c) Akkumulátorok esetében: Év gy m m m gy f 2008-tól 0,95 0,95 1,00 d) Az elektromos és elektronikai berendezések közé tartozó ellenõrzõ és vezérlõ eszközök esetében: Év gy m m m gy f 2008-tól 0,05 1,00 0,291 e) Az elektromos és elektronikai berendezések közé tartozó adagoló automaták esetében: Év gy m m m gy f 2008-tól 0,05 1,00 0,291 f) Az elektromos és elektronikai berendezések közé tartozó rádiótelefon készülékek esetében: Év gy m m m gy f 2008-tól 0,291 1,00 0,291 B) Csomagolás (az Ú és k díjtétel kivételével), illetve elektromos és elektronikai berendezés (az ellenõrzõ és vezérlõ eszközök, az adagoló automaták és a rádiótelefon készülékek kivételével) esetében: A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendõ termékdíjat az alábbi képlet határozza meg: ahol T = A t (1 m), T = fizetendõ termékdíj (Ft) A = a termékdíj alapja, kg vagy db (a belföldön elõállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása) t = a termékdíjtétel, Ft/kg vagy Ft/db m = a mentesség aránya A mentesség aránya ha a hasznosítási arány eléri a felsõ hasznosítási arányt (h h f, 100%-os mentesség): m=1; ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a felsõ hasznosítási aránytól (h m h<h f részleges mentesség): m=m m +(1 m m ) (h h m )/(h f h m ). Az elõbbi képletekben az egyes betûjelek jelentése: h = a tényleges hasznosítási arány h m = a minimális hasznosítási arány h f = felsõ hasznosítási arány a 100%-os mentességhez m m = a minimális hasznosítási arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke

15 10. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 1471 Ezek értéke az egyes termékek esetében az a) b) pontok szerint alakul. a) Csomagolás esetében: Év h m m m h f ,53 0,80 0, ,54 0,80 0, ,56 0,80 0,58 Mûanyag (bevásárló-reklám)táska esetében m értéke abban az esetben haladhatja meg m m értékét (80%), ha a kötelezett az e melléklet I. ba) pontja szerinti m t arányt teljesíti. b) Elektromos és elektronikai berendezések esetében (az ellenõrzõ és vezérlõ eszközök, az adagoló automaták és a rádiótelefon készülékek kivételével): h m = e melléklet I. e) pontja szerinti hasznosítási és újrafeldolgozási arány h f = h m m m = 1 C) Hûtõberendezés esetében: A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendõ termékdíjat az alábbi képlet határozza meg: T = A t (1 m), ahol T = fizetendõ termékdíj (Ft) A = a termékdíj alapja, db (a belföldön elõállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása) t = a termékdíjtétel, Ft/db m = a mentesség aránya A mentesség arányának számítása: h f = 80% h m = 30% és m m = 50%, ha a hasznosítási arány eléri a felsõ hasznosítási arányt (h h f, 100%-os mentesség): m=1; ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a 100%-os hasznosítási aránytól (h m <h<h f, részleges mentesség): 30%-os hasznosítás esetén a mentesség mértéke 50%, 30% és 50% között 1% többlethasznosításhoz 1,5% többletmentesség járul, 50%-os hasznosítás esetén a mentesség mértéke 80%, 50% és 80% közötti hasznosítás esetén nincs többletmentesség. D) Kereskedelmi csomagolás Ú és k díjtétele esetében: I. A mentesség meghatározásának módja a csomagolást forgalomba hozó kötelezett esetében: A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek alapján a fizetendõ termékdíjat (T) az alábbi képlet határozza meg: T = A ú (1 m) ahol T = a fizetendõ termékdíj (Ft) A = a termékdíj alapja (db) ú = a forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati termékdíjtétel (Ft/%/db) m = a mentesség aránya A mentesség arányának számítása: m= 1 (h t h), ha h t h m=1,hah t <h ahol h t = a mentesség feltételeként meghatározott forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban h = teljesített forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban II. A mentesség meghatározásának módja a csomagolást forgalomba hozó elsõ továbbforgalmazó vevõjének esetében: A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek alapján a fizetendõ termékdíjat (T) az alábbi képlet határozza meg: T = A k (1 m) ahol A = a termékdíj alapja (db) k = a beszerzésre vonatkozó újrahasználati termékdíjtétel (Ft/%/db) m = a mentesség aránya A mentesség arányának számítása: m = 1 (h t h), ha h t h m=1,hah t <h ahol h t = a mentesség feltételenként meghatározott beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban h = teljesített beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban. A Kormány 217/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelete az energiafelhasználó termékek öko-tervezési kötelezettségének elõírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelõségértékelésének általános feltételeirõl A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következõket rendeli el:

16 1472 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 10. szám A rendelet alkalmazási köre 1. (1) A rendelet hatálya azon energiafelhasználó termékekre terjed ki, amelyekre külön jogszabály az öko-tervezésre és a környezetvédelmi jellemzõkre vonatkozó követelményeket állapít meg. (2) A rendeletben foglaltak nem érintik a) az energiafelhasználó termékre vonatkozó külön jogszabály szerinti elõírások, és b) a hulladékgazdálkodásra, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó közösségi jogi aktusok beleértve a fluorozott, üvegházhatású gázokra vonatkozó közösségi jogi aktusokat, valamint az ezekkel összefüggõ külön jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazását. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a személyszállító és árufuvarozási eszközökre. Értelmezõ rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: 1. Alkatrészek és részegységek: azok az energiafelhasználó termékekbe beépítendõ részek, amelyeket nem a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba vagy vesznek használatba, és amelyeknek a környezetvédelmi teljesítményét nem lehet önállóan értékelni; 2. Anyagok: minden olyan anyag, amelyet az energiafelhasználó termék életciklusa alatt felhasználnak; 3. Energiafelhasználó termék: a) az a forgalomba hozatalra szánt termék, amely rendeltetése szerinti használatbavétele során energiát (villamos energiát, foszilis üzemanyagokat és megújuló energiát) használ fel, vagy az ilyen energia fejlesztésére, továbbítására és mérésére szolgál, b) az energiafelhasználó termékekbe beépítendõ alkatrész vagy részegység, amelyet a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba vagy vesznek használatba, és amelynek környezetre gyakorolt hatását önállóan lehet értékelni; 4. Életciklus: az energiafelhasználó termék létezésének egymás után következõ és egymással kapcsolatban levõ szakaszai a nyersanyag felhasználásától a végsõ ártalmatlanításig; 5. Forgalomba hozatal: az energiafelhasználó terméknek a közösségi piacon elsõ alkalommal történõ hozzáférhetõvé tétele az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli forgalmazás vagy használat céljából, akár visszterhesen, akár ingyenesen, és az alkalmazott eladási technikáktól függetlenül; 6. Gyártó: bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és szervezet, valamint ezek meghatalmazott képviselõje, aki vagy amely saját neve vagy védjegye alatt, vagy saját használatára energiafelhasználó terméket gyárt, és felelõs azért, hogy az energiafelhasználó termék megfeleljen az e rendelet forgalomba hozatalra és használatbavételre vonatkozó jogszabályi követelményeinek. Ilyen személy, szervezet vagy a 9. pontban meghatározott importõr hiányában gyártónak kell tekinteni bármely természetes vagy jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot és szervezetet, aki vagy amely energiafelhasználó terméket forgalomba hoz, illetõleg használatba vesz; 7. Használatbavétel: energiafelhasználó termék elsõ, közösségi végfelhasználó részérõl történõ rendeltetésszerû használatbavétele; 8. Honosított harmonizált szabvány: elismert szabványügyi testület által, az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) megbízása alapján a mûszaki szabványok és szabályok terén történõ információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított eljárással összhangban az európai követelmények meghatározása céljából elfogadott, kötelezõ erõvel nem bíró mûszaki leírás, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelõen nemzeti szabványként közzétettek; 9. Importõr: a Magyar Köztársaságban székhellyel rendelkezõ bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és szervezet, aki vagy amely üzleti tevékenysége során egy harmadik országból származó energiafelhasználó terméket a közösségi piacon forgalomba hoz; 10. Környezeti hatás: a környezet bármilyen változása, amely részben vagy egészben az energiafelhasználó termék miatt, annak életciklusa alatt következett be; 11. Környezetvédelmi jellemzõ: az energiafelhasználó termék eleme vagy funkciója, amely az energiafelhasználó termékek életciklusa alatt a környezettel kölcsönhatásba léphet; 12. Környezetvédelmi teljesítmény: a gyártónak az energiafelhasználó termék környezetvédelmi jellemzõinek javítása terén elért eredményei, amelyeket a mûszaki dokumentáció foglal össze; 13. Környezetvédelmi teljesítmény növelése: az energiafelhasználó termék környezetre gyakorolt hatását több generáción keresztül csökkentõ eljárás, amely nem terjed ki szükségszerûen egyszerre az energiafelhasználó termék valamennyi környezetvédelmi jellemzõjére; 14. Közösségi ökocímke: a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszerérõl szóló, július 28-i 1980/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján adott ökocímke; 15. Meghatalmazott képviselõ: bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és szervezet, aki vagy amely a Közösségben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, és írásos meghatal-

17 10. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 1473 mazást kapott a gyártótól, hogy nevében eljárva teljesítse az e rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettséget és a részére elõírt alaki követelményt vagy azok egy részét; 16. Ökológiai profil: az energiafelhasználó termékre vonatkozó külön jogszabályokkal összhangban álló leírás, amely az energiafelhasználó termékekhez a teljes életciklusuk során kapcsolódó, a környezeti hatások szempontjából jelentõs és mérhetõ fizikai mennyiségekkel kifejezett anyagráfordításokat és kibocsátásokat (anyagokat, emiszsziót és hulladékot) tartalmazza; 17. Öko-tervezés: a környezetvédelmi szempontok integrálása a termék tervezésébe azzal a céllal, hogy az energiafelhasználó termék egész életciklusát figyelembe véve növeljék annak környezetvédelmi teljesítményét; 18. Öko-tervezési követelmény: az energiafelhasználó termék terve, és az energiafelhasználó termékkel kapcsolatos minden olyan követelmény, amelynek célja a környezetvédelmi teljesítmény növelése, valamint bármely olyan információszolgáltatási követelmény, amely az energiafelhasználó termék környezetvédelmi jellemzõivel kapcsolatos; 19. Piacfelügyeleti hatóság: az energiafelhasználó termékek öko-tervezési követelményeknek való megfelelõségével kapcsolatban ellenõrzési és felügyeleti hatáskörrel rendelkezõ hatóság; 20. Terméktervezés: azon eljárások sorozata, amelyekkel az energiafelhasználó termékre vonatkozó jogi, mûszaki, biztonsági, funkcionális, piaci vagy egyéb követelményt az energiafelhasználó termék mûszaki adataivá alakítják át; 21. Újrafeldolgozás: olyan termelési folyamat, amelynek során a hulladék anyagát az eredeti vagy más célra ismételten felhasználják, nem beleértve az energetikai hasznosítást. Forgalomba hozatal és használatbavétel, az energiafelhasználó termékek szabad mozgása 3. (1) Az energiafelhasználó terméket az egyes energiafelhasználó terméktípusokra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott részletes öko-tervezési követelményeknek megfelelõen kell megtervezni. (2) Az energiafelhasználó terméket forgalomba hozatala, használatbavétele elõtt az e rendelet szerinti CE megfelelõségi jelöléssel kell ellátni, és megfelelõségi nyilatkozatot kell kiállítani, amelyben a gyártó vagy meghatalmazott képviselõje tanúsítja és kijelenti, hogy az energiafelhasználó termék megfelel az adott energiafelhasználó termék öko-tervezésére vonatkozó részletes követelményeket meghatározó külön jogszabály (a továbbiakban: külön jogszabály) valamennyi vonatkozó rendelkezésének. (3) Vásárok, kiállítások és bemutatók alkalmával ki lehet állítani olyan energiafelhasználó terméket is, amely nem felel meg e rendelet és az alkalmazandó külön jogszabály rendelkezéseinek, ha a kiállító jól látható jelzéssel egyértelmûen feltünteti, hogy az energiafelhasználó termék nem hozható forgalomba, és nem vehetõ használatba, amíg nem felel meg e rendelet és az alkalmazandó külön jogszabály rendelkezéseinek. (4) Energiafelhasználó termék forgalomba hozatala, használatbavétele elõtt a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselõje köteles gondoskodni arról, hogy az energiafelhasználó termék megfelelõség-értékelését a külön jogszabály valamennyi vonatkozó követelményére tekintettel elvégezzék. (5) A 6. -nak megfelelõen CE-jelöléssel ellátott energiafelhasználó termék forgalomba hozatala, használatbavétele nem tiltható meg, és nem korlátozható a külön jogszabályban meghatározott öko-tervezési követelményekre történõ hivatkozással abban az esetben, ha az megfelel a külön jogszabály vonatkozó rendelkezéseinek, vagy ha a külön jogszabály az adott energiafelhasználó termék tekintetében nem ír elõ öko-tervezési követelményt. Megfelelõségértékelési eljárás 4. (1) A gyártó választhat az 1. mellékletben megjelölt belsõ tervezés-ellenõrzés vagy a 2. melléklet szerinti megfelelõségértékelési irányítási rendszer (a továbbiakban: irányítási rendszer) között. A megfelelõségértékelési eljárást külön jogszabály határozza meg, indokolt esetben azonban megfelelõségértékelési eljárás meghatározható megfelelõségértékelési eljárások különbözõ szakaszainak moduljairól és CE megfelelõségi jelölés feltüntetését és használatát rögzítõ, a mûszaki harmonizációs irányelvekben használni kívánt szabályokról szóló, július 22-i 93/465/EGK tanácsi határozatban leírt modulok keretei között. (2) A gyártó vagy meghatalmazott képviselõje az ökotervezési követelményeknek való megfelelés igazolása céljából az 1. melléklettel összhangban megfelelõségértékelést lehetõvé tevõ mûszaki dokumentációt készít. (3) A gyártó vagy meghatalmazott képviselõje megfelelõségi nyilatkozatot tesz, amelyben kijelenti, hogy az energiafelhasználó termék megfelel a külön jogszabályban meghatározott rá vonatkozó követelményeknek. A megfelelõségi nyilatkozat egy vagy több energiafelhasználó termékre vonatkozhat, és annak megõrzésérõl a gyártó gondoskodik. (4) Az egyes energiafelhasználó termékekre vonatkozó irányítási rendszer felhasználható az energiafelhasználó termékek megfelelõségének tanúsítására, feltéve, hogy a gyártó alkalmazza a 2. melléklet 2. pontjában meghatáro-

18 1474 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 10. szám zott irányítási rendszerre vonatkozó dokumentációs elemeket, amelyekkel a gyártó igazolhatja, hogy az energiafelhasználó termék megfelel a külön jogszabály rá vonatkozó követelményeinek. (5) A gyártó az irányítási rendszer alkalmazása során igazolja a külön jogszabály követelményeinek való megfelelést. A gyártó ezenfelül az energiafelhasználó termék környezetvédelmi teljesítményének növelése érdekében a célok és mutatószámok meghatározására és vizsgálatára vonatkozó keretkoncepciót készít. (6) A gyártó az irányítási rendszer alkalmazása során a 2. melléklet 1. pontjával összhangban minden, az energiafelhasználó termék általános környezetvédelmi teljesítményének növelését, ökológiai profilja elkészítését célzó intézkedését dokumentálja. (7) A gyártó minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy az energiafelhasználó terméket a tervezési termékleírásoknak megfelelõen gyártsák, és betartsák az energiafelhasználó termékre vonatkozó külön jogszabály követelményeit. (8) A gyártó eljárást dolgoz ki az irányítási rendszer felülvizsgálatára és a felülvizsgálat során észlelt hibák orvoslására. (9) A gyártó legalább háromévente elvégzi az irányítási rendszer teljes belsõ, környezetvédelmi szempontú ellenõrzését. 5. (1) Ha az energiafelhasználó terméket a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetõvé tételérõl szóló, március 19-i 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban olyan nyilvántartásba vett szervezet tervezi, amelynek tevékenységi köre kiterjed az adott tervezési feladatra, az ellenkezõ bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a szervezet irányítási rendszere megfelel a 2. mellékletben foglaltaknak és az adott energiafelhasználó termékre vonatkozó követelményeknek. (2) Ha az energiafelhasználó terméket olyan szervezet tervezi, amelynek az irányítási rendszere tartalmazza az energiafelhasználó terméktervezési feladatot, és amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett honosított harmonizált szabványokkal összhangban hajtanak végre, az ellenkezõ bizonyításáig vélelmezni kell, hogy ez az irányítási rendszer megfelel a 3. mellékletben foglalt követelményeknek. (3) Az energiafelhasználó termék forgalomba hozatalát, használatbavételét követõen a gyártó vagy meghatalmazott képviselõje a megfelelõségértékelésre vonatkozó valamennyi dokumentumot és a kiadott megfelelõségi nyilatkozatokat az energiafelhasználó termék gyártását követõ tíz évig megõrzi, és a piacfelügyeleti hatóság megkeresésének kézhezvételétõl számított tíz napon belül a piacfelügyeleti hatóság részére kiadja. (4) Amennyiben a gyártó nem rendelkezik székhellyel a Közösség területén és nincs meghatalmazott képviselõje, az importõr a) biztosítja, hogy a forgalomba hozott vagy használatba vett energiafelhasználó termék megfeleljen e rendeletnek és az alkalmazandó külön jogszabálynak, b) a megfelelõségi nyilatkozatot és a mûszaki dokumentációt az 5. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen megõrzi és rendelkezésre bocsátja. (5) A megfelelõségértékelésre vonatkozó dokumentumokat és a 6. szerinti megfelelõségi nyilatkozatot a gyártó vagy meghatalmazott képviselõje vagy amennyiben a gyártó nem rendelkezik székhellyel a Közösség területén és nincs meghatalmazott képviselõje az importõr a Közösség bármely hivatalos nyelvén kiállíthatja. CE megfelelõségi jelölés és megfelelõségi nyilatkozat 6. (1) A CE megfelelõségi jelölés a CE kezdõbetûkbõl áll, a 3. mellékletben szereplõ mintának megfelelõen. (2) A megfelelõségi nyilatkozat a 4. mellékletben meghatározott adatokat és a vonatkozó külön jogszabályra való utalást tartalmazza. (3) A CE megfelelõségi jelölést az energiafelhasználó terméken maradandóan kell feltüntetni. Amennyiben ez a terméken nem lehetséges, a CE megfelelõségi jelölést maradandóan a csomagoláson vagy a használati kezelési utasításon kell elhelyezni. (4) Az energiafelhasználó terméken vagy annak csomagolásán vagy használati, kezelési utasításán nem helyezhetõ el a CE megfelelõségi jelöléssel összetéveszthetõ, a felhasználó megtévesztésére alkalmas más jelölés. Bármely más jelölést csak úgy szabad elhelyezni, hogy a CE megfelelõségi jelölés láthatósága és olvashatósága ezáltal ne csökkenjen. A megfelelõség vélelme 7. (1) A 6. szerinti CE megfelelõségi jelöléssel ellátott energiafelhasználó terméket úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. (2) Azt az energiafelhasználó terméket, amelyre honosított harmonizált szabványt alkalmaztak, úgy kell tekinteni, hogy az teljes mértékben megfelel a külön jogszabályban elõírt követelményeknek.

19 10. szám KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 1475 (3) A közösségi ökocímkével ellátott energiafelhasználó terméket úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az ökotervezési követelményeknek. Ellenõrzés és felügyelet 8. (1) A piacfelügyeleti hatóság ellenõrzi az e rendeletben meghatározott követelmények betartását. (2) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a 6. szerint CE megfelelõségi jelöléssel ellátott energiafelhasználó termék nem felel meg a külön jogszabály valamennyi rendelkezésének, ésszerû határidõ meghatározásával felszólítja a gyártót vagy meghatalmazott képviselõjét vagy amennyiben a gyártó nem rendelkezik székhellyel a Közösség területén és nincs meghatalmazott képviselõje az importõrt a) a megfelelõ intézkedések megtételére, hogy az érintett termék a forgalomba hozatalkor megfeleljen a külön jogszabály szerinti elõírásoknak, b) hogy a terméket vonják ki, hívják vissza a piacról. (3) A piacfelügyeleti hatóság mindaddig jogosult a szükséges intézkedéseket fenntartani és a forgalomba hozatalt megtiltani, amíg a megfelelõség meg nem valósul. (4) A piacfelügyeleti hatóság a (2) (3) bekezdés szerinti intézkedésérõl egyidejûleg értesíti a Bizottságot, valamint a többi tagállamot, megjelölve döntésének indokait, különösen, ha a követelményeknek való nem megfelelés oka a) az adott energiafelhasználó termékre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek be nem tartása, b) a honosított harmonizált szabvány nem megfelelõ alkalmazása, c) a honosított harmonizált szabvány hiányossága. (5) A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyelet eredményérõl amennyiben szükséges a (4) bekezdésben felsorolt eseteken felül is tájékoztatja a Bizottságot. Az ágazatért felelõs miniszter az e rendelet végrehajtásáért felelõs és felügyelete alá tartozó piacfelügyeleti hatóságokról tájékoztatja a Bizottságot. (6) Ha a piacfelügyeleti hatóság véleménye alapján a Magyar Szabványügyi Testület törvényességi felügyeletét ellátó miniszter úgy értékeli, hogy egy megfelelést biztosító honosított harmonizált szabvány nem felel meg maradéktalanul az alkalmazandó külön jogszabály meghatározott rendelkezéseinek, ezt indokolással ellátva a mûszaki szabványok és szabályok terén történõ információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke alapján létrehozott állandó bizottság elé terjeszti. (7) A (2) (3) bekezdés alapján hozott jogerõs és a Bizottsággal közölt határozatokat a piacfelügyeleti hatóság honlapján nyilvánosságra hozza. A felhasználók tájékoztatása 9. A gyártó köteles biztosítani, hogy a külön jogszabállyal összhangban az általa megfelelõnek tartott formában az energiafelhasználó termékek felhasználói tájékoztatást kapjanak a) az energiafelhasználó termék rendeltetésszerû használatához szükséges használati útmutatóról, b) a külön jogszabály erre vonatkozó rendelkezése esetén az energiafelhasználó termék ökológiai jellemzõirõl és az öko-tervezés elõnyeirõl. Záró rendelkezések 10. (1) Felhatalmazást kapnak az ágazati irányításért felelõs miniszterek, hogy a) a feladat- és hatáskörükbe tartozó energiafelhasználó termékek öko-tervezésére, valamint a környezetvédelmi jellemzõkre vonatkozó részletes követelményeket, b) az energiafelhasználó termékeknek a gyártótól eltérõ felek részérõl történõ kezelésének, felhasználásának vagy újrafeldolgozásának módszerét befolyásoló tényezõkrõl szóló tájékoztatás módját rendeletben meghatározzák. (2) Felhatalmazást kap a mûszaki szabályozásért felelõs miniszter, hogy a) a gáznemû vagy folyékony tüzelõanyaggal üzemelõ melegvízkazánok, b) a háztartási villamos hûtõszekrények, fagyasztószekrények és ezek kombinációi, c) a fénycsõelõtétek öko-tervezésére és forgalomba hozatalára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. 11. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet az energiafelhasználó termékek öko-tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteirõl, valamint a 92/42/EGK tanácsi, továbbá a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. A miniszterelnök helyett: Dr. Lamperth Mónika s. k., szociális és munkaügyi miniszter

20 1476 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ 10. szám 1. melléklet a 217/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Az energiafelhasználó termékek belsõ tervezés-ellenõrzését lehetõvé tevõ mûszaki dokumentáció Az energiafelhasználó termékek belsõ tervezés-ellenõrzéséhez szükséges mûszaki dokumentációnak egyebek között tartalmaznia kell: a) az energiafelhasználó termékek és azok rendeltetési céljának általános leírását; b) a gyártó által elvégzett környezetvédelmi értékelés vonatkozó eredményeit, illetõleg a környezetvédelmi értékelésre vonatkozó szakirodalmi vagy esettanulmányi hivatkozásokat, amelyeket a gyártó az energiafelhasználó termék tervezési megoldásának meghatározásánál, értékelésénél és dokumentálásánál használt fel; c) az ökológiai profilt, amennyiben külön jogszabály megköveteli; d) az energiafelhasználó terméktervezésnek a környezetvédelmi tervezési jellemzõkre vonatkozó elemeit; e) a pontjának megfelelõ szabványok listáját, amelyeket részben vagy egészben felhasználtak, továbbá egy leírást arról a megoldásról, amely megfelel a hatályos környezetvédelmi intézkedés követelményeinek, amenynyiben a pontja szerinti szabványok nem kerültek alkalmazásra, vagy amennyiben ezek a szabványok nem teljesen felelnek meg a külön jogszabály követelményeinek; f) az energiafelhasználó termék környezetvédelmi tervezési jellemzõirõl szolgáltatandó adatokat, amennyiben külön jogszabály megköveteli a gyártótól, hogy információt szolgáltasson azon jellemzõkre vonatkozóan, amelyek az energiafelhasználó termékeknek a gyártótól eltérõ felek részérõl történõ kezelésének, felhasználásának vagy újrafeldolgozásának módját befolyásolhatják; g) az öko-tervezési követelmények betartását ellenõrzõ mérések eredményeit, a mérések egyezõségének részleteivel együtt, összehasonlítva a külön jogszabály öko-tervezési követelményeivel. 2. melléklet a 217/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Megfelelõségértékelési irányítási rendszer 1. A 4. (7) bekezdésében meghatározott eljárások és utasítások megfelelõ, különösen az alábbiakra vonatkozó leírást tartalmaznak: az energiafelhasználó termékek megfelelõségének kimutatására készített dokumentáció listája, amelyet adott esetben rendelkezésre kell tudni bocsátani, az energiafelhasználó termék környezetvédelmi teljesítményének célkitûzései és mutatószámai, a szervezeti felépítés, felelõsségek, a vezetõi jogkörök, a források csoportosítása, tekintettel a bevezetésükre és karbantartásukra, a gyártás utáni próbák és ellenõrzések, amelyekkel ellenõrzik az energiafelhasználó termék teljesítményét a környezetvédelmi teljesítmény mutatószámai tekintetében, a szükséges dokumentáció ellenõrzésének eljárási és naprakészen-tartási utasításai, a megfelelõségértékelési irányítási rendszer környezetvédelmi elemeinek bevezetésének és hatékonyságának ellenõrzését szolgáló módszer. 2. A megfelelõségértékelési irányítási rendszer dokumentációjának egyebek között, különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a felelõsségek és hatáskörök meghatározását és dokumentálását az öko-termékpolitika hatékony végrehajtása és az ellenõrzési és fejlesztési intézkedésekrõl szóló jelentés érdekében; b) a bevezetett tervezési-ellenõrzési és megerõsítési technikákat, az energiafelhasználó termék tervezése közben végzett eljárásokat és rendszeres méréseket; c) a gyártónak az irányítási rendszer lényeges környezetvédelmi elemeirõl, továbbá a szükséges dokumentáció ellenõrzési eljárásairól leírást kell készíteni és az információt naprakészen kell tartani. 3. Az energiafelhasználó termékekre vonatkozó dokumentáció különösen az alábbiakra vonatkozó leírást tartalmazza: a) az energiafelhasználó termék és rendeltetésszerû használatának általános leírását; b) a gyártó által elvégzett környezetvédelmi értékelés vonatkozó eredményeit, illetõleg a környezetvédelmi értékelésre vonatkozó szakirodalmi vagy esettanulmányi hivatkozásokat, amelyeket a gyártó az energiafelhasználó termék tervezési megoldásának meghatározásánál, értékelésénél és dokumentálásánál használt fel; c) az energiafelhasználó termék ökológiai profilját, amennyiben a külön jogszabály megköveteli; d) a öko-tervezési követelmények betartását ellenõrzõ mérések eredményeit, a mérések megfelelõségének részleteivel együtt, összehasonlítva a külön jogszabály öko-tervezési követelményeivel; e) az alkalmazott szabvány megnevezését, amennyiben az alkalmazott szabvány nem felel meg a pontja szerinti honosított harmonizált szabványnak, azon leírást mely bizonyítja az e rendeletben, valamint a külön jogszabályban rögzített rendelkezéseknek való megfelelést; f) az energiafelhasználó termék környezetvédelmi tervezési jellemzõirõl szolgáltatandó adatokat, amennyiben külön jogszabály megköveteli a gyártótól, hogy információt szolgáltasson azon jellemzõkre vonatkozóan, amelyek az energiafelhasználó termékeknek a gyártótól eltérõ felek