Díjszabályzat. Budapest Airport Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Átírás

1 Díjszabályzat Budapest Airport Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Zártkörűen Működő Részvénytársaság Érvényes: szeptember 1 -től A díjszabályzat értelmezése során a magyar szöveg az irányadó és meghatározó! Budapest Airport Zrt 1185 Budapest, BUD Nemzetközi Repülőtér Jóváhagyom: Farkas András Légügyi Elnökhelyettes Budapest,

2 Tartalom: I. melléklet... 4 A Szabályozott Tevékenységek listája... 4 II. melléklet... 6 Az Árplafon... 6 II.1 Az Árplafon kiszámításának módszere... 6 II.2 Az Árplafon lehetséges módosításai... 7 III. melléklet... 9 Díjmegállapítás és konzultációs eljárás... 9 III.1 A konzultációs eljárás általános menetrendje... 9 III.2 Elvárások... 9 III.3 A díjak kialakítása... 9 III.4 A konzultációs eljárásban részt vevő légitársasági képviselők listája...10 IV. melléklet...14 Előkalkulációs kérelem nyomtatvány...14 V. melléklet...15 A Szabályozott tevékenységekhez kapcsolódó minőségi megfelelés...15 V.1 A Szabályozott Tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások minőségi szintjének fenntartására vonatkozó pénzügyi ösztöntők rendszere...15 V.2 A Repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív tényezők 15 V.3 Az objektív mérésekre vonatkozó tartalmi követelmények...16 V.4 A Repülőtéri infrastruktúra minőségére és az utas/ügyfél elégedettségre vonatkozó szubjektív tényezők (ASQ [Airport Service Quality] elégedettségi felmérés)..18 VI. melléklet...20 A Repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív tényezők és az azoknak megfelelő pénzügyi hatás mértéke VII. melléklet...23 A Repülőtéri infrastruktúra minőségére és az utas/ügyfél elégedettségre vonatkozó szubjektív tényezők felsorolása...23 VIII. melléklet...24 IX. melléklet...26 A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma...26 IX.1 A Repülőtér forgalmának áttekintése az elmúlt 5 évben ( )...26 IX.2 Forgalmi előrejelzés a következő öt évre ( )...30 X. melléklet...33 A Repülőtér kapacitása...33 XI. melléklet...34 A régió főbb repülőtereinek díj összehasonlítása...34 XII. melléklet...36 A budapesti, bécsi, prágai, belgrádi és pozsonyi repülőterek meghirdetett díjai...36 XIII. melléklet...40 Pénzügyi áttekintés és előrejelzés...40 XIII.1 A szabályozott és nem szabályozott szolgáltatások közötti bevétel- és költségallokáció elemzése...40 XIII.2 A szabályozott szolgáltatások nyújtása érdekében lekötött tőke értékelése...41 XIII.3 A szabályozott tevékenységekhez kapcsolódó működési költségekre és hatékonysági célokra vonatkozó előrejelzések...41 XIII.4 A következő előrejelzési periódus során megvalósítandó, légi közlekedéshez kapcsolódó beruházásokra vonatkozó előrejelzések, ideértve az egyes projektek megvalósításának indikatív menetrendjét is...43 XIII.5 A szabályozott tevékenység várható fedezési forrásainak és tőkeszerkezetének az áttekintése...45 XIII.6 A folyamatban lévő beruházások finanszírozási módja...45 XIV. melléklet / 52

3 A Szabályozott Tevékenységek körébe nem tartozó szolgáltatások...46 XV. Melléklet...47 Piaci kockázatok a légiközlekedésben...47 XVI. Melléklet...51 Megtérülési ráta / 52

4 I. melléklet A Szabályozott Tevékenységek listája A repülőtér üzemeltetői tevékenység és a légi járművekhez kapcsolódó tevékenységek alatt a következő szolgáltatások bármelyikét, illetve a szükséges infrastruktúra rendelkezésre állásának biztosítását, bármely kapcsolódó infrastruktúra takarítását, energiaellátását vagy karbantartását kell érteni: a) repülőtér futópálya, guruló utak, forgalmi előterek; b) repülőtér világítás és navigációs eszközök, c) légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítmények; d) légi jármű állóhelyek (ideértve a felvezetést is); e) légitársaságok operatív működését támogató területek; f) környezetvédelmi kockázatot ellenőrző szolgáltatások; g) repülőtér biztonság és úthálózat; h) a jogellenes cselekmények elleni védekezéshez előírt infrastruktúra; i) kerítésvédelem; j) katasztrófavédelem és tűzoltóság; k) légi járművektől származó zajszennyezés csökkentése, illetve megelőzése. A Budapest Airport Zrt. által érvényesített zaj díjakat és a zajhoz kapcsolódó kiadásait a Budapest Airport Zrt.-nek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elkülönítve kell nyilvántartania. Utaskezeléshez kapcsolódó tevékenységek alatt a következő szolgáltatások bármelyikét kell érteni: a) jegykezelő pultok bérbeadása (kivéve a légitársasági jegyértékesítő pultokat); b) közös használatú terminál berendezések (CUTE) fenntartása; c) utashidak, Budapest Airport Zrt. buszok üzemeltetése; d) utasterek, érkezési és indulási oldali várók (kivéve a VIP várók); e) rendőrség, határőrség és vámkezelés által használt területek; f) utasbiztonságot szolgáló berendezések és szolgáltatások (ideértve a zártláncú biztonsági kamerákat is); g) a poggyászfeladáshoz, -kezeléshez és -kiadáshoz kapcsolódó infrastruktúra üzemeltetése és karbantartása; h) nyilvános mellékhelyiségek, liftek, mozgólépcsők, mozgójárdák; i) járat információs rendszer és hangosbemondók. A Rendelet 8 -ának (3) bekezdése alapján a Budapest Airport Zrt módosított árplafont kíván alkalmazni az ún. kétkasszás (azaz csak a jelen rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások után szedett bevételekre vonatkozó) módszer alkalmazása mellett. Ennek alátámasztására a következő tényezőket mutatja be: a) a szabályozott tevékenységhez felhasznált tőke és a működési költségek szabályozott és szabályozatlan tevékenységek közötti megoszlása b) várható forgalombővülés c) a piaci kockázat aktuális szintje a légiközlekedési szektorban d) a szabályozott szolgáltatások nyújtásához várhatóan szükséges beruházások mértéke e) a repülőtér üzemben tartójának a szabályozás alá eső tevékenységein elérhető, az adott piaci viszonyok között elfogadható megtérülési ráta értéke 4 / 52

5 f) a repülőtér üzemben tartójának a repülőtér üzemeltetésére irányuló jogviszonyában előírt kötelezettségek g) szolgáltatási színvonal és fogyasztói elégedettség h) várható hatékonyságjavulás i) a jövőbeni díjmódosítások iránt a légitársaságok részéről megnyilvánuló támogatás mértéke j) a bécsi, a prágai és a varsói nemzetközi repülőtereken megfigyelhető, egy gépmozgásra eső összes költség, figyelembe véve a szolgáltatás színvonalát is. 5 / 52

6 II. melléklet Az Árplafon II.1 Az Árplafon kiszámításának módszere A módosított Árplafon-periódus ( ) A 2012-es naptári évben alkalmazandó Árplafon érték a január 1. és december 31. közötti szabályozási időszakban egy előre rögzített árplafon meghatározási képlet alapján módosul. Az alapértelmezett árplafon két tényezőtől függ: (i) a megelőző két évben tapasztalt átlagos forgalomnövekedés mértéke, (ii) az aktuális HICP. A számításnak teljes mértékben objektív, azaz szubjektív értékítélettől mentes alapokon kell állnia. Az árplafon a következőképpen kerül meghatározásra: 2012-ben érvényes árplafon = a 2011-ben érvényes árplafon x (1+( Y tényező utasforgalom pontszám) x HICP szerinti inflációs ráta). Áp ú = Áp ú-1 év x (1+Y x HICP szerinti inflációs ráta) ahol: Áp ú : aktuális évben érvényes árplafon Áp ú-1 év : az előző évben érvényes árplafon HICP: Eurostat által összeállított éves harmonizált fogyasztói árindex Y: tényező utasforgalom pontszám Az Y tényező a következőképpen kerül meghatározásra: a) Az Y nem lehet 0-nál kisebb (a módosított alapértelmezett árplafon legkisebb mértéke tehát megegyezik a korábbi években érvényes árplafonnal), b) Az Y a HICP szerinti inflációs ráta 0, 25, 50, 75 vagy 100%-a lehet (vagyis az alapértelmezett árplafon maximum a HICP szerinti inflációs rátával azonos mértékben emelkedhet). Utasforgalom Y1 pontszám: Átlagos utaslétszám-növekedés a megelőző két évben Utasforgalom Y1 pontszám 3% alatti átlagos éves növekedés 100% 3 és 7,99% közötti átlagos éves növekedés 75% 8 és 10,99% közötti átlagos éves növekedés 50% 11 és 13,99% közötti átlagos éves növekedés 25% 14% feletti átlagos éves növekedés 0% 6 / 52

7 II.2 Az Árplafon lehetséges módosításai II.2.2 Új infrastrukturális beruházások 1 A Budapest Airport Zrt. az új infrastrukturális beruházásokat bizonyos feltételek mellett az Árplafon rendszer keretein kívül vagy az Árplafon módosításával érvényesítheti. Erre a Budapest Airport Zrt. a Díjszabályzat módosítására irányulóan a légiközlekedési hatósághoz benyújtott kérelme alapján kerülhet sor. 1 a Budapest Airport Zrt. beruházási javaslatát (amelynek legalább a beruházás volumenére, funkciójára, időzítésére és a díjakra gyakorolt hatására kell vonatkoznia) a létesítményt a jövőben igénybe vevő légitársasági ügyfeleknek az utaslétszám alapján számított legalább 50 százaléka támogatja. II.2.3 Eltérés az Árplafontól (bevételkiesés vagy többlet) A szabályozás célja annak biztosítása, hogy az éves átlagos egy utasra jutó szabályozott árbevétel bármely ötéves szabályozási időszak során legfeljebb az időszakra vonatkozó árplafonok átlaga legyen. Ennek megfelelően, ha egy évben a tényleges bevételek elmaradnak a szabályozás által megengedett szinttől, a Budapest Airport Zrt. a különbséget az ötéves szabályozási időszakon belül átviheti a következő évekre. Az ilyen bevételkiesések az egyes évek közötti átvitel során nominális értéken számítandók (azaz a Budapest Airport Zrt. kamatbevétel-kiesés beszámításával nem élhet). Amennyiben a tényleges bevételek - az esetleges bevételkiesések átvitelének elszámolása után - meghaladják a szabályozás által megengedett értéket, a különbséget a következő évben egyösszegű kifizetésként vissza kell juttatni a légitársaságoknak aszerint felosztva, hogy az adott légitársaság a szabályozott összbevétel mekkora százalékát fizette ki a többletfizetés évében. Az ilyen többletbevételek után kamat nem számítható, és a Budapest Airport Zrt. a következő évben nominális értéken köteles a légitársaságok számára a visszafizetést egy összegben teljesíteni. II.2.4 Pótlólagos állami repülésbiztonsági biztonsági és pénzügyi előírások Az Árplafon módosítható annak érdekében, hogy a Budapest Airport Zrt. az állami szervek által előírt újabb i) repülésbiztonsági és biztonsági szabályoknak megfelelő állapot megteremtésével felmerült költségeit ii) a repülőtér üzemben tartási tevékenységgel összefüggő és valamely állami szerv részére teljesítendő befizetési kötelezettségét (pl. felügyeleti díj, adó, járulék) átháríthassa a légitársaságokra. A fent említett Árplafon-módosításra a Budapest Airport Zrt. a Díjszabályzat módosítására irányulóan a légiközlekedési hatósághoz benyújtott kérelme alapján kerülhet sor. A légiközlekedési hatóság a kérelmet az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján bírálja el, azonban a Budapest Airport Zrt.-nek minden esetben igazolnia kell a következőket: állami szerv által hozott olyan új légiközlekedés-biztonsági és védelmi előírásról van szó, amelynek kihirdetése, illetve közlése nem a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően történt; és; 7 / 52

8 az új előírás jelentősen megnöveli a Budapest Airport Zrt. jövőbeli működési költségeit, illetve jelentős egyszeri beruházást tesz szükségessé. II.2.5 A körülmények lényeges megváltozása 1 Amennyiben az üzemeltetési feltételekben a Budapest Airport Zrt.-nek fel nem róható okból olyan jelentős változás következik be, mint például ha az utasforgalom 10%-kal vagy annál nagyobb mértékben csökken, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolja a Budapest Airport Zrt. gazdasági teljesítményét, a Budapest Airport Zrt. a légiközlekedési hatóságnál a Díjszabályzat módosításával az Árplafon felülvizsgálatát kérheti, feltéve, hogy a Budapest Airport Zrt.: minden elvárható lépést megtett a kedvezőtlen hatás mérséklésére; az Árplafon forgalomhoz kapcsolódó módosítását végrehajtotta (amennyiben az releváns) és annak hatásait is figyelembe vette. A Díjszabályzat módosítása és az Árplafon felülvizsgálata iránti kérelem benyújtását megelőzően a Budapest Airport Zrt. köteles légitársasági ügyfeleivel egyeztetni, és az Árplafon esetleges módosításával kapcsolatos álláspontjukról a légiközlekedési hatóságot a kérelem benyújtásával egyidejűleg tájékoztatni. A légiközlekedési hatóság a légitársaságok álláspontját figyelembe veheti, azonban a légitársaságok egyetértése a Díjszabályzat (az árplafon) módosítására vonatkozó kérelem elfogadásának nem feltétele. II.2.6 Helyettesítő megállapodás légitársasági ügyfelekkel A Budapest Airport Zrt. - a Díjszabályzat módosítására irányuló kérelem útján - bármikor kérheti a kezdeti árplafon módosítását és a Díjszabályzat más előírásainak módosítását a légiközlekedési hatóságnál, ha igazolja, hogy a kérelem alapjául szolgáló új kereskedelmi szerződését a repülőteret használó légitársaságoknak az előző 12 hónap utaslétszáma alapján számított legalább 70 százaléka támogatja. A kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság a benyújtott szerződést is figyelembe veszi. 8 / 52

9 III. melléklet Díjmegállapítás és konzultációs eljárás A Díjak megállapításának és kihirdetésének menetrendjét a Rendelet és a repülőtér használók elvárásainak megfelelően alakítja a Budapest Airport Zrt. A Díjak kialakításában a repülőtér használókkal folytatott konzultációs eljárás is szerepet játszik. III.1 A konzultációs eljárás általános menetrendje A konzultáció menetrendjét a díjak hatályba lépésének időpontja (HI) határozza meg. HI 210 nap HI 180 nap HI 150 nap HI 120 nap HI - 60 nap III.2 Elvárások Találkozó és előzetes eszmecsere az IATA és a fő repülőtér használók díjképzésben járatos képviselőivel. Javaslatok kidolgozása a Budapest Airport Zrt.-n belül. A következő év Díjaira vonatkozó javaslat kiküldése az érintetteknek és konzultáció. A NKHLH jóváhagyása Konzultációs időszak. A következő évi Díjak megjelentetése. A Díjak kialakításánál a repülőtér használók elvárásai a következők: átláthatóság, diszkrimináció-mentesség, Díjak általános csökkentése, a Díjak súlypontjának áthelyezését oly módon, hogy azokat inkább az utas fizesse meg, mint a légitársaság, a terminálok közötti Utaskiszolgálási díj különbség csökkentése, az átszálló utasok és az induló utasok közötti Utaskiszolgálási díj különbségének csökkentése, a kedvezmények kiterjesztése. III.3 A díjak kialakítása A Díjak megállapítása a következő lépésekben történik meg, amelynek része egy hasonló konzultációs folyamat. 1. A következő év utas- és gépmozgás számának előrejelzése. 2. Az Árplafon kiszámítása, figyelembe véve az inflációs rátát és a módosító tényezőket. 3. Meghatározni az elérni kívánt utasonkénti díjat a következő évre. 4. Megállapítani a díjakat, amelyekkel elérhetjük a meghatározott éves per utas díjat. 5. Konzultációs folyamat, amelynek része a konzultációs dokumentum kiállítása és az azt követő éves díjszabás konzultáció a légitársaságokkal és az IATA-val. 6. Az előző lépések eredményeképpen megállapítani a végleges Díjakat, amelyeket a Budapest Airport Zrt. a következő évben alkalmazni fog. A fentiekből látszik, hogy a Díjak alakításában elsődleges szerepet játszik az Árplafon alakulása, amelynek több tényezője is van: harmonizált fogyasztói árindex (HICP), az előző év alul- vagy túlköltekezése a repülőtér fejlesztésben, az utas és gépmozgás előrejelzés. Az első kettő tényezőt csak az adott évet megelőző év második felében ismerjük meg és a harmadik tényezőre is elmondható, hogy annál pontosabb, minél később készül el. 9 / 52

10 Az előzőek, valamint a repülési iparágra jellemző állandóan és gyorsan változó külső körülmények miatt nem lehetséges a Díjak hosszú távú megállapítása. A Budapest Airport Zrt. ezért évenként alakítja ki a Díjait, de hosszú távra (5 éves időszakra vonatkozóan) kötelezettségeket vállal. III.4 A konzultációs eljárásban részt vevő légitársasági képviselők listája november: Légitársaság Air France KLM American Airlines Alitalia Brussels Airlines Celebi GHH Celebi GHH CSA Fedex IATA Jet2.com Malév Malév Malév Malév Malév Malév GH Malév GH Menzies Aviation Qatar Airways TNT Express Tarom Travel Service Wizzair Név Gys Van Oostveen Philip Read Schuszter Katalin Andrea Valentova Jakab László Zaják Krisztián Mészáros Péter Zsidákovics Attila Cesar Raffo Nicholas Bell Bársonyné Hutyka Gabriella Körtvélyessy Péter Pergel Tamás Gergye Ottó Távoly Péter Molnár Ildikó Urbán László Ivánkovics András Tamás László Herpai Zsolt Alexandru Tonga-Strauf Farkas Attila Czervan Ildikó március: Aerosvit Air France KLM Alitalia British Airways Brussels Airlines Varvarinec Diana Jánossy Barbara Schuszter Katalin Pathó Zoltán Andrea Valentova 10 / 52

11 CAA CAA Celebi GHH Celebi GHH CSA EL-AL Farnair Handling Farnair Hungary Lufthansa, Austrian Airlines Malév GH Malév GH Menzies Aviation Qatar Airways Swiss - Finnair Tarom Turkish Airlines Wizzair Szántó R. Erika Nagypál Adrienn Jakab László Osman Yilmaz Mészáros Péter Tereh László Varga Levente Molnár Levente Lichtenberger Tamás Limburger Lóránt Samu Judit Fazekas Tibor Kiss Réka Enyedi Balázs Alexandru Sonca-Strauff Peter Fata Czervan Ildikó június: Air France KLM Air France KLM Alitalia Alitalia British Airways Brussels Airlines CAA CAA Chapman and Freeborn CSA EL-AL EL-AL Fedex Germanwings HTA HTA Gys Van Oostveen Melles Botond Schuszter Katalin Kis Éva Pathó Zoltán Andrea Valentova Szántó R. Erika Nagypál Adrienn Tauzer Magdolna Sulyok Andrea Tereh László Váradi János Zsidákovics Attila Sebastian Iske Dennis Krein Koch Thorsten 11 / 52

12 IATA IATA LOT Polish Airlines Lufthansa, Austrian Airlines Lufthansa, Austrian Airlines Malév GH Malév GH Malév GH Menzies Aviation Qatar Airways Qatar Airways Ryanair Swiss - Finnair Tarom Tarom TNT Express Travel Service Turkish Airlines Turkish Cargo Wizzair Anca Apahidean Cesar Raffo Vladislav Raszka Lichtenberger Tamás Robert Karl Rekennyei Anna Kolossa András Rabóczki Eszter Schidlik Gergely Kiss Réka Tamás László Jason McGuinness Enyedi Balázs Alexandru Tonga-Strauf Viorel Vladoiu Balla Zoltán Farkas Attila Fata Péter Ibrahim Boyraz Barits János december: Air France KLM Alitalia Celebi Chapman and Freeborn Fedex Lufthansa, Austrian Airlines Malév GH Malév GH Malév GH Malév GH Menzies Aviation Qatar Airways Ryanair Tarom TNT Express Wizzair Jánossy Barbara Várkonyi Zita Jakab Attila Bálint Csaba Zsidákovics Attila Lichtenberger Tamás Rekennyei Anna Kolossa András Rabóczki Eszter Limburger Lóránt Fazekas Tibor Kiss Réka Chris Hughes Alexandru Tonga-Strauf Herpai Zsolt Kristóf Hegedűs 12 / 52

13 2013. június: Air France KLM British Airways Cargolux Celebi GH EL-AL Lufthansa, Austrian Airlines Malév GH Malév GH Menzies Aviation Qatar Airways Tarom Wizzair Jánossy Barbara Pathó Zoltán Bata László Jakab László Váradi János Lichtenberger Tamás Rekennyei Anna Samu Judit Schidlik Gergely Kiss Réka Alexandru Tonga-Strauf Schneider Péter 13 / 52

14 IV. melléklet Előkalkulációs kérelem nyomtatvány BUDAPEST Airport Budapest Airport Zrt. / Pte Ltd. Proforma invoice request AIRLINE DATA H 1675 Budapest Pf. / P. O. Box 53 Telefon / Phone Fax Name of Airline Address of Airline Invoicing Address of Airline Airline Tax Registration Contact person Name: prepayment@bud.hu AIRCRAFT/FLIGHT DATA Phone: Aircraft type Registration Flight ID Estimated time of arrival BUD (UTC) Estimated time of departure BUD (UTC) MTOW Capacity Comments: 14 / 52

15 V. melléklet A Szabályozott tevékenységekhez kapcsolódó minőségi megfelelés A Budapest Airport Zrt.-nek meg kell felelnie a Szabályozott Tevékenységekhez kapcsolódó objektív és szubjektív minőségi elvárásoknak. A megfelelést pénzügyi ösztönző korrekció rendszer biztosítja. V.1 A Szabályozott Tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások minőségi szintjének fenntartására vonatkozó pénzügyi ösztöntők rendszere Az értékelési rendszernek tartalmaznia kell, hogy a Budapest Airport Zrt. a tényleges szolgáltatásminőség elégtelen volta miatt köteles az egy utasra jutó árplafont legfeljebb 5%-kal csökkenteni (legfeljebb 2,5%-os csökkentéssel a repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív, illetve legfeljebb 2,5%-os csökkentéssel a fogyasztói elégedettségi felmérések szubjektív értékelése alapján). Az elégtelen szolgáltatásminőség miatti pénzügyi ösztönző korrekciók alkalmazására első negyedévétől kerül sor. A szolgáltatásminőség elégtelensége miatti pénzügyi ösztönző korrekciók összegét a Budapest Airport Zrt. köteles naptári negyedévenként meghatározni, és a negyedév végét követő 30 napon belül köteles az NKHLH részére a szolgáltatás minőségéről szóló jelentését átadni. Az NKHLH a Díjszabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése keretében arra is kitérhet, hogy a tényleges szolgáltatásminőség megfelel-e a Budapest Airport Zrt. által készített jelentésnek. A Budapest Airport Zrt. a naptári év végét követő 120 napon belül köteles légitársasági ügyfelei számára a pénzügyi ösztönző korrekciók összegét az érintett évben tőlük a Szabályozott Tevékenységeken realizált árbevétellel arányosan egy összegben visszatéríteni. Amennyiben az objektív értékelési szempontokhoz kapcsolódó pénzügyi ösztönző korrekció kizárólag a repülőtér egyik termináljához tartozó létesítményekhez kapcsolódik, akkor azt kizárólag az adott terminált használó légitársaságok között kell felosztani. V.2 A Repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív tényezők Az objektív mérések elsődleges célja a Budapest Airport Zrt. által nyújtott szolgáltatások tényleges teljesítményének feltérképezése a repülőtér infrastruktúrájának a rendelkezésre állására vonatkozóan, a Rendelet 7. számú mellékletében előírt 6 teljesítménykritériumra vonatkozóan. A repülőtéri infrastruktúra kritériumai és pénzügyi hatásai és az ezek határértékeit megállapító légitársasági konzultációk menetrendje a VI. számú mellékletben találhatóak. Az objektíven mérhető teljesítménykritériumok a következők: futópályák rendelkezésre állása; légijármű állóhelyek rendelkezésre állása; csomagkiadó rendszer rendelkezésre állása; induló csomagkezelő rendszer rendelkezésre állása; utashidak rendelkezésre állása; utashidakkal rendelkező terminálokon utashidat használó utasok aránya. 15 / 52

16 A mérési rendszer és határértékek kialakítása a Rendelet előírásai alapján a légitársaságokkal történő konzultáció keretében valósult meg, melynek eredményéről a NKHLH tájékoztatásra került. A konzultációk keretében megtörtént a mérési rendszer, mért paraméterek, 6 teljesítménykritériumra vonatkozó célértékek, a téli és nyári menetrendre vonatkozó csúcsidők, valamint az értesítési rendszer elfogadása. A méltányossági tényezők figyelembe vételével mért értékekhez viszonyítva figyelhető meg a célértékek teljesülése a rendeletben előírt teljesítménykritériumokra vonatkozóan. A Budapest Airport Zrt. a 6 teljesítménykritériumra vonatkozó méréseket több szakterület bevonásával végzi (Üzemeltetés, Forgalom, Informatikai Igazgatóság, Fejlesztési Igazgatóság). Az egyes teljesítménykritériumokra vonatkozó mérési adatokat Budapest Airport Zrt. kijelölt adatgazdái gyűjtik be, a területeken kijelölt adatgyűjtésért felelősöktől havi rendszerességgel. Az adatgyűjtésért felelősök feladata a mérési adatok elektronikus naplóban történő rögzítése, az adatgazdák feladata a mérési adatok eredményeinek összesítése. Az adatgazdák felelőssége továbbá az egyes teljesítménykritériumokhoz tartozó csúcsidőszakok meghatározása a téli és a nyári menetrendhez. A Rendeletben előírt értesítési rendszer - mely szerint a 6 létesítmény esetében a karbantartások tervezéséről egy hétre előre felújítások esetén egy hónapra előre értesíteni kell a légitársaságokat - elektronikus úton ( ) történik a Repülőtérforgalmi Főosztály vezetésével. V.3 Az objektív mérésekre vonatkozó tartalmi követelmények V.3.1 Futópályák rendelkezésre állása A Repülőtér forgalomirányítása által kiadott NOTAM kiadási kérelmek, valamint a repülésüzem-vezető szolgálat által vezetett havi szolgálati naplóban minden a futópályát érintő esemény rögzítésre kerül. A rögzítésre kerülő információk a következők: a esemény pontos időpontja (kezdete és vége óra/perc pontossággal); az esemény időtartama; az esemény pontos leírása; az esemény helye; az esemény tervezett illetve nem tervezett volta. V.3.2 Légijármű állóhelyek rendelkezésre állása A Repülőtér forgalomirányításának repülésüzem-vezető szolgálata által vezetett havi szolgálati naplóban minden a légijármű állóhelyeket érintő esemény rögzítésre kerül. A rögzítésre kerülő információk a következők: az esemény pontos időpontja (kezdete és vége óra/perc pontossággal); az esemény időtartama; az esemény pontos leírása; az esemény helye; az esemény tervezett illetve nem tervezett volta. V.3.3 Csomagkiadó rendszerek rendelkezésre állása Az üzemeltetés által vezetett havi esemény naplóban minden a csomagkiadó rendszert érintő esemény rögzítésre kerül. A rögzítésre kerülő információk a következők: az esemény pontos időpontja (kezdete és vége óra/perc pontossággal); az esemény időtartama; 16 / 52

17 az esemény pontos leírása; az esemény helye; az esemény tervezett illetve nem tervezett volta; az esemény Budapest Airport Zrt.-nek felróhatósága. V.3.4 Induló csomagkezelő rendszer rendelkezésre állása Az üzemeltetés valamint az informatikai igazgatóság által vezetett havi esemény naplóban minden a csomagkiadó rendszert érintő esemény rögzítésre kerül. A rögzítésre kerülő információk a következők: az esemény pontos időpontja (kezdete és vége óra/perc pontossággal); az esemény időtartama; az esemény pontos leírása; az esemény helye; az esemény tervezett illetve nem tervezett volta; az esemény Budapest Airport Zrt.-nek felróhatósága. V.3.5 Utashidak rendelkezésre állása A Repülőtér két terminállal rendelkezik, amelyből csak a T2 terminálon üzemeltet utashidakat (2A és 2B terminálon egyaránt). Az üzemeltetés által vezetett havi esemény naplóban minden az utashidakat érintő esemény rögzítésre kerül. A rögzítésre kerülő információk a következők: az esemény pontos időpontja (kezdete és vége óra/perc pontossággal); az esemény időtartama; az esemény pontos leírása; az esemény helye; az esemény tervezett illetve nem tervezett volta, az esemény Budapest Airport Zrt.-nek felróhatósága. V.3.6 Utashidakkal rendelkező terminálokon utashidat használó utasok aránya A Repülőtér két terminállal rendelkezik, amelyből csak a T2 terminálon üzemeltet utashidakat (2A és 2B terminálon egyaránt). Ezért a teljesítménykritérium számításánál jelenleg csak a Terminál 2 utasainak arányát vesszük figyelembe, mivel az 1-es Terminálon nincs utashíd. Az adatokat a forgalmi szakágazat a AODB programból nyeri. Rögzítésre kerül továbbá minden egyes létesítmény tekintetében a légitársaság értesítése az esetleges lezárásokkal kapcsolatban, amely a Budapest Airport Zrt. levelezéséből visszakereshető. Az eredményekből ily módon pontosan megállapítható az adott létesítmény rendelkezésre állása, illetve az események jellege, amely alapján eldönthető, hogy a méltányossági tényezők figyelembe vehetők-e. A Rendelet előírása értelmében a mérés módszerének áttekintését és a mérések eredményeiből való jelentéskészítést a Budapest Airport Zrt. köteles független piackutató céggel elvégeztetni. A mérési adatbázist, valamint a mérések helyességét az NKHLH negyedéves rendszerességgel felülvizsgálja, majd jóváhagyás után a Budapest Airport Zrt. továbbküldi a független piackutató ügynökségnek abból a célból, hogy mérések során feltárt jelenségeket rövid szöveges elemzéssel kísért illusztratív diagramok segítségével bemutassa tanulmány formájában. A kész eredményeket a Budapest Airport Zrt. mind az 17 / 52

18 NKHLI részére, mind a légitársaságok részére megküldi magyar és angol nyelven a rendelet által meghatározott időpontban. Az objektív mérések eredményeit tekintve a Budapest Airport Zrt. minden negyedévben az előre meghatározott és jóváhagyott célérték felett teljesített. V.4 A Repülőtéri infrastruktúra minőségére és az utas/ügyfél elégedettségre vonatkozó szubjektív tényezők (ASQ [Airport Service Quality] elégedettségi felmérés) A Budapest Airport Zrt.-nek biztosítania kell, hogy az általa üzemeltetett összes létesítmény továbbra is részt vesz a negyedévente bonyolított IATA/AETRA Global Airport Monitor Surveyben, vagy ennek megszűnte esetén ennek megfelelő felmérésben. Mivel a IATA/AETRA felmérés megszűnt, 2006-tól a Budapest Airport Zrt. az ACI (Airport Council International)/ASQ (Airport Service Quality) felmérésben (a továbbiakban: Felmérés) vesz részt. A Budapest Airport Zrt. elsődleges célja, hogy feltérképezze az utasok és a légitársaságok véleményét a repülőtér által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban. A kapott eredmények összehasonlíthatóak a felmérésben szereplő más repülőterek szolgáltatásaival. A repülőtéri infrastruktúra minőségére és az utas/ügyfél elégedettségre vonatkozó szubjektív tényezők a VII. számú mellékletben találhatók. Az ACI (Airport Council International) piackutató ügynöksége negyedévente biztosítja a felmérés lebonyolításához szükséges üres kérdőíveket, a kitöltött és hozzá eljuttatott kérdőívek feldolgozását, az eredmények elektronikus és nyomtatott formában való elkészítését negyedéves rendszerességgel valamint kérdéses esetekben a szakmai egyeztetést, konzultációt. A felmérésben 1-5-ig skálán kell értékelni a kérdőívben megadott szolgáltatások színvonalát, melyből egy átlagos pontérték születik. A célérték a légitársaságokkal és az NKHLH-val egyeztetésre került. A piackutatáshoz szükséges terepmunka lebonyolítását a rendelet követelményeinek megfelelően harmadik, független piackutató ügynökség végzi. A felmérés elvégzéséhez valamint a terepmunka lebonyolításához kiválasztott piackutató ügynökséget az NKHLH jóváhagyta. Amennyiben a Felmérés a Budapest Airport Zrt.-nél az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a Budapest Airport Zrt. által nyújtott szolgáltatások bármelyikét jóval átlag alattinak minősíti, a Budapest Airport Zrt.-nek a Felmérés megjelenését követő három hónapon belül - tájékoztató jelleggel - korrekciós intézkedési tervet kell benyújtania az NKHLH-hez. Amennyiben az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a Budapest Airport Zrt. által nyújtott szolgáltatások bármelyikének minősítése négy egymást követő negyedéves jelentésben jóval átlag alatti marad, a Budapest Airport Zrt.-nek annyiszor 0,25%-kal csökkentenie kell az árplafont, ahány kategóriában a fenti feltételek fennálltak. Egy kategória által kiváltott csökkentés mindaddig hatályban marad, amíg a minősítés nem javul. A pénzügyi ösztönző korrekciók mértéke összesen legfeljebb 2,5% lehet. A szubjektív mérések eredményeit tekintve a Budapest Airport Zrt. négy egymást követő negyedévben az előre meghatározott és jóváhagyott célérték felett teljesített. Mind a varsói mind a prágai repülőtér kimaradt a Felmérésből. A fentiek ismeretében a Budapest Airport Zrt. kizárólag a bécsi repülőtérrel kapcsolatban tud összehasonlító adatokkal szolgálni. Az összehasonlításokban a bécsi repülőtér és a Budapest Airport Zrt. 18 / 52

19 helyezése található a átlagos illetve a év első negyedévére vonatkozóan a VIII. számú mellékletben. Az ACI és a részt vevő repülőterek közötti szerződésben szerepel egy titoktartási klauzula, amely szerint a repülőterek adatai nem adhatók ki harmadik fél számára. Ezért a konkrét számadatok ebben a jelentésben nem szerepelnek. Az eredményekből kiderül, hogy a Budapest Airport Zrt. szolgáltatás minőségének 2011-ben bekövetkezett drasztikus javulását első negyedévében is tartani tudta a bécsi repülőtérrel összehasonlítva, köszönhetően a hosszútávú beruházások és az új SkyCourt átadásának éves átlagban a Budapest Airport Zrt. 36 vizsgált szolgáltatás elem közül 17 esetben, míg 2012 első negyedévben 15 esetben ért el első helyezést ASQ eredményeit elemezve megállapítható, hogy a bécsi repülőtérhez képest a vizsgált szolgáltatások tekintetében közel azonos értékeket kapott a Budapesti légikikötő az utazóközönségtől. 19 / 52

20 VI. melléklet A Repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív tényezők és az azoknak megfelelő pénzügyi hatás mértéke. Létesítmény Teljesítménykritérium Az árplafoncsökkentés maximális értéke Minden légitársaságra vonatkozó szempontok Futópályák - Legalább egy futópályának napi 24 órában 0,75% rendelkezésre állása rendelkezésre kell állnia. - Méltányosan figyelembe vehető a futópályák a Budapest Airport Zrt. üzemben tartójának fel nem róható okokból történő lezárása. - A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az egyes negyedévekben az egyes futópályák hány percen keresztül nem álltak rendelkezésre a futópálya felületének elégtelen állapota vagy a világítás meghibásodása miatt. Nagyobb mértékű csökkentést von maga után, ha a futópálya csúcsidőben nem áll rendelkezésre. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. - Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervszerű karbantartási munkák miatti futópálya lezárások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesíttették. - Nem értékelhető hónap -nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban a két futópálya közül az egyik felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három nem értékelhető hónap megengedett. - Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. Légi jármű állóhelyek - A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az állóhelyek 0,5% egy adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működtek. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. - Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti állóhely-lezárások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették. - Nem értékelhető hónap -nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban az állóhely felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három nem értékelhető hónap megengedett. - Vis maior események méltányos figyelembevételére 20 / 52

21 lehetőséget kell biztosítani. Csomagkiadó rendszer - A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy a 0,25% csomagkiadó rendszer egy adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működött. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. - Méltányosan figyelembe vehető az, ha a csomagkiadó rendszer meghibásodása a Budapest Airport Zrt. üzemben tartójának nem felróható. - Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti rendszerleállítások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették. - Nem értékelhető hónap -nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban a rendszer felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három nem értékelhető hónap megengedett. - Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. Induló csomagkezelő - A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az induló 0,25% rendszer csomagkezelő rendszer egy adott negyedévben az előre rendelkezésre állása meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működött. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. - Méltányosan figyelembe vehető az, ha a rendszer meghibásodása a Budapest Airport Zrt. üzemben tartójának nem felróható. - Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti rendszerleállások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették. - Nem értékelhető hónap -nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban a rendszer felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három nem értékelhető hónap megengedett. - Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. Utashidakat1 használó légitársaságokra vonatkozó szempontok Utashidak rendelkezésre állása - A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az utashidak egy adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működtek. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. - Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti utashíd lezárások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették. - Méltányosan figyelembe vehető az, ha az utashidak 0,5% 21 / 52

22 meghibásodása a Budapest Airport Zrt. üzemben tartójának nem felróható. - Nem értékelhető hónap -nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban az utashíd felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három nem értékelhető hónap megengedett. - Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. Az utashidakkal - A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az utasok 0,25% rendelkező hány százalékát szolgálták ki utashídon keresztül. A terminál(ok)on célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell utashidat használó meghatározni. utasok aránya - A mérésnek 12 hónapos mozgó átlaggal kell követnie, hogy az ilyen terminál(ok)on a légi járművek be- és kiszállítása során az utasok mekkora aránya veheti igénybe az utashidakat (annak érdekében, hogy a mérésben mindig legyenek a főidényre eső és azon kívüli hónapok). A viszonyítási pont a légitársaságokkal közösen egyeztetett célérték lehet. Összesen 2,5% 1 Az utashíd kifejezés magába foglalja az épülettávoli állóhelynek nem minősülő, autóbusz igénybevétele nélkül megközelíthető repülőgép-állóhelyet is. A fenti kritériumoknak való megfelelés a negyedévenként publikált eredményekből állapítható meg. A negyedévenkénti publikálás a következőek szerint alakult: A rendeletben előírt felmérések eredményeinek publikálása a légitársaságok illetve az NKHLI számára első negyedévre vonatkozóan A rendeletben előírt felmérések eredményeinek publikálása a légitársaságok illetve az NKHLI számára negyedik negyedévre vonatkozóan A rendeletben előírt felmérések eredményeinek publikálása a légitársaságok illetve az NKHLI számára harmadik negyedévre vonatkozóan A rendeletben előírt felmérések eredményeinek publikálása a légitársaságok illetve az NKHLI számára második negyedévre vonatkozóan A rendeletben előírt felmérések eredményeinek publikálása a légitársaságok illetve az NKHLI számára első negyedévre vonatkozóan A rendeletben előírt felmérések eredményeinek publikálása a légitársaságok illetve az NKHLI számára negyedik negyedévre vonatkozóan. 22 / 52

23 VII. melléklet A Repülőtéri infrastruktúra minőségére és az utas/ügyfél elégedettségre vonatkozó szubjektív tényezők felsorolása A repülőtér üzemben tartója által nyújtott és a szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásokhoz kapcsolódó szempontok (automatikusan 0,25% csökkentést von maga után, ha egy tényező négy egymást követő jelentésben jóval átlag alatti minősítést kap) A repülőtér üzemben tartója által nem nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó szempontok (nem vonnak magukkal negatív pénzügyi ösztönző korrekciót) - A repülőtéren való eligazodás nehézségi foka, jelzőtáblák - Járatinformációs kijelzők - Gyalogos távolságok - Átszállás nehézségi foka - A poggyászkocsik elérhetősége - Számítógép/távközlés/internet-hozzáférés - Mosdók (elérhetőség és tisztaság) - Kényelmes váró- és beszállítókapu területek - Várakozási idő a jegykezelésnél - A jegykezelő személyzet hatékonysága - A biztonsági személyzet udvariassága és segítőkészsége - Várakozási idő a biztonsági vizsgálatnál - Biztonságérzet - Az utasterminál tisztasága - Gépkocsiparkolók - A poggyászkiadás sebessége - A repülőtér megközelíthetősége - A repülőtérről összeköttetésben elérhető városok - Vámvizsgálat - Útlevél- és vízumvizsgálat - Közrend, közbiztonság - Éttermek és vendéglátóegységek - Business várók - Boltok - A repülőtéri személyzet (kivéve a jegykezelő és a biztonsági személyzetet) udvariassága és segítőkészsége - A jegykezelő személyzet udvariassága és segítőkészsége - Általános elégedettség a repülőtérrel/a repülőtér légköre - Az éttermek/étkezési/vásárlási létesítmények ár/érték aránya - A parkolási lehetőségek ár/érték aránya 23 / 52

24 VIII. melléklet Bécs-Budapest Repülőterek összehasonlítása ASQ osztályzat Éves átlag Első negyedév ÁLTALÁNOS ELÉGEDETTSÉG 1 Általános elégedettség a repülőtérrel Általános elégedettség a repülőtérrel (üzleti utasok) Általános elégedettség a repülőtérrel (turista utasok) 1 2 ELÉRHETŐSÉG / TÁJÉKOZÓDÁS 4 Közlekedés a repülőtérre és vissza Parkolási lehetőségek Parkolás ár érték arány Poggyászkocsik elérhetősége 2 2 CHECK IN A REPÜLŐTÉREN 8 Várakozási idő a jegykezelésnél A jegykezelő személyzet hatékonysága A jegykezelő személyzet udvariassága 2 2 SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY ÉS ÚTLEVÉLELLENŐRZÉS 11 Várakozási idő az útlevél- és vízumellenőrzésnél Személyzet udvariassága és segítőkészsége 2 1 BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS 13 Biztonsági személyzet udvariassága és segítőkészsége A biztonsági ellenőrzés alapossága A biztonsági ellenőrzés időtartama A vagyon- és személybiztonság érzete 2 2 TÁJÉKOZÓDÁS A REPÜLŐTÉREN 17 Tájékozódás a repülőtéren Járatinformációs képernyők Gyalog megtett út Csatlakozások más járatokhoz 1 2 REPÜLŐTÉRI SZOLGÁLTATÁSOK / LÉTESÍTMÉNYEK 21 A repülőtéri személyzet udvariassága és segítőkészsége (kivéve a jegykezelést, útlevél ellenőrzést, utasbiztonságot) Étterem / Étkezési lehetőségek Étterem / Étkezési lehetőségek ár érték aránya ATM és Bank automata rendelkezésre állása Vásárlási lehetőségek / 52

25 26 Vásárlási lehetőségek ár érték aránya Internet elérhetőség/wi-fi Várótermek üzletembereknek Mosdók elérhetősége Mosdók tisztasága Kényelmes várótermek 1 1 A REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETE 32 A terminál tisztasága A repülőtér légköre 1 1 ÉRKEZÉS OLDALI SZOLGÁLTATÁSOK 34 Útlevél és vízumellenőrzés A poggyászkezelés gyorsasága Vámvizsgálat / 52

26 IX. melléklet A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma A Budapest Airport Zrt. által üzemeltett repülőtér az elmúlt 6 évben története legnagyobb változásait élte meg ben az addigi 1973-ban alapított - Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) költségvetési szerv megszűnése után megalakult a továbbra is költségvetési szervként, majd január 01-től gazdasági társaságként működő HungaroControl és a 2002-től a magánszférába integrálódó Budapest Airport Zrt. A HungaroControl a légi irányításért, míg a Budapest Airport Zrt. a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetéséért felelt. A Budapest Airport Zrt. részvényei ekkor még az állam tulajdonában voltak ben a világ legnagyobb repülőtér üzemeltető cége, a BAA vásárolta meg projektcégén keresztül a Repülőtér üzemeltetésének jogát 75 évre és ezzel a tranzakcióval a Budapest Airport Zrt. részvényeinek többsége is a birtokukba került ban áttételeken keresztül, közvetve a spanyol Ferrovial építőipari és szolgáltató vállalat által vezetett konzorcium érdekeltségébe került a Budapest Airport Zrt. többségi részvénycsomagját közvetett módon tulajdonló BAA cégcsoport júniusában a Budapest Airport Zrt. többségi részvénycsomagját a Hochtief Airport GmbH által vezetett konzorcium vásárolta meg projektcégen keresztül júniusában a magyar állam úgy döntött él az eladási opciós jogával és a többségi tulajdonosnak értékesíti a tulajdonában lévő 25%-ot. Ezzel a tranzakcióval a Hochtief Airport GmbH konzorciuma 100%-ban tulajdonosa az üzemeltetési jogokat 75 évre birtokló Budapest Airport Zrt-nek. A szerkezeti és tulajdonosi változásokon felül a forgalomban is óriási változások történtek. Amíg az utaslétszám csökkent 2002-ben, addig 2005-ben már kapacitás problémákkal küszködött a Repülőtér. Az utóbbi évek jelentős változásokat hoztak abban a tekintetben is, hogy a Budapest Airport Zrt. a korábbi évtizedek monopol helyzetéből kikerülve erős versenybe került a térség repülőtereivel (Bécs, Prága, Varsó). A Repülőtér magyarországi monopolhelyzetének megszűnését jelzik továbbá az új magyar nemzetközi repülőterek működésének megindulása is (Debrecen [2001], Győr-Pér repülőtér [2003], FlyBalaton-Sármellék [2005], Pécs-Pogány repülőtér [2006]). Az erős hazai versenyt jól jellemzi, hogy a Sármelléki repülőtér két üzemeltető cége is kiszállt a hazai versenyből az elmúlt évek folyamán. A következőkben rövid áttekintést adunk az elmúlt 5 év forgalmáról, majd ismertetjük a következő 5 év forgalmi előrejelzését. IX.1 A Repülőtér forgalmának áttekintése az elmúlt 5 évben ( ) A diszkont légitársaságok évi forgalmának fellendülése utáni években stagnálás következett be. A 2008-as évet az üzemanyag világpiaci árának drasztikus emelkedése jellemezte, ami leginkább a low cost légitársaságok utasforgalmára gyakorolt negatív hatást. A következő évben, 2009-ben gazdasági válság hatására világszerte jelentős utasforgalom csökkenés következett be a piac minden szegmensében. A low cost légitársaságokat súlyosabban érintette, mint a hagyományos légitársaságokat, ami mind utasforgalmuk, mind piaci részesedésük némi visszaeséséhez vezetett. Összességében 3%- os utasbővülést sikerült elérnie ennek a szegmensnek 2011-re. 26 / 52

27 Az alacsony díjfekvésű légitársaságok 2005-ös térnyerése minden a Repülőtérre üzemelő légitársaságra hatással volt, de a Malévet viselte meg leginkább, amelynek a részesedése 2005-re 40% alá esett. Ugyanakkor a következő években a Malév stratégiaváltásának következtében a LCC-kel is versenyképes áraikkal időlegesen meg tudta tartani piaci pozícióit. A privatizálásra került vállalatcsoport, az említett üzemanyagár növekedés és a világválság konszolidációs folyamatra kényszerítette a Malévet, ami az utas szám tekintetében csökkenéshez vezetett, 2011-re hozzávetőlegesen 7%-kal kevesebb utast szállított a Malév, mint 2006-ban, így piaci részesedése 36 %-ra csökkent. A hagyományos (FSC) légitársaságok forgalma is hasonlóképpen alakult, 2006 és 2010 között stagnálás volt megfigyelhető, szignifikáns elmozdulás nélkül ben indult nagyobb növekedésnek, aminek köszönhetően a másik két szektorhoz képest jelentős, 21%- os emelkedést tud felmutatni ez a piaci szegmens. A változásokat az alábbi grafikon mutatja: Utasforgalom Total Utas LCC MA FSC Utasforgalom megoszlás 2006 Utasforgalom megoszlás 2011 FSC 34,1% LCC 26,6% FSC 39,2% LCC 24,7% MA 39,3% MA 36,1% 27 / 52

28 A fenti grafikon is jól szemlélteti, hogy a válsággal és üzemanyag áremelkedéssel terhes elmúlt 5 év a hazai vezető légitársaság piaci részesedését érintette a leginkább, a low cost légitársaságok visszaküzdötték magukat a 2006-os szintre, míg a biztosabb tőkeszerkezettel és tartalékokkal rendelkező hagyományos légitársaságoknak sikerült utasforgalomban növekedést generálniuk Utasforgalom T1 T2A T2B A gépmozgások száma nem mutat akkora fellendülést, mint az utasok száma, és 2011-ben is jelentősen elmarad a 2006-os szinttől Ez a légitársaságok hatékonyságát, jobb szék kihasználtságot mutat. Gépmozgások száma / 52

29 légijármű tonna Közúti jármű (tonna) A Repülőtér áru- és postaforgalmában 2002-től 2006-ig tapasztalható közel 17.4%-os átlagos növekedési ütem 2007-ben 3%-kal, 2008-ban 14,5%-kal, majd 2009-ben további 14%-kal csökkent. A kamionforgalom csökkenése ennél nagyobb mértékű volt 2008-ban (-40%) re a csökkenés mértéke lelassult (-18%). Megállapítható, hogy a gazdasági világválság jóval nagyobb mértékben érintette a légi és földi árufuvarozást, mint az utasforgalmat, és még 2011-re sem sikerül elérni a 2006-os forgalmat. Cargo forgalom (tonna) Total Légijármű Közúti jármű Cargo forgalom megoszlás 2006 Közúti jármű 26% Cargo forgalom megoszlás 2011 Közúti jármű 14% Légijármű 74% Légijármű 86% 29 / 52

30 IX.2 Forgalmi előrejelzés a következő öt évre ( ) február 3. a magyar légiközlekedés fekete napja, amikor a Malév bejelenttette teljes leállását. Ez a lépés a Budapest Airportot arra kényszerítette, hogy teljesen újratervezze előrejelzéseit, és drasztikusan csökkentse a várható utasforgalmat. Légiforgalomban a gazdasági válság hatására bekövetkező globális visszaesés miatt, és az átszálló utasok kiesése miatt Budapest Airport Zrt. előrejelzése szerint csak években várható, hogy az utasszám meghaladja a 2011-es szintet. A rendeletben meghatározott 2012-es utasszámot csak a következő 5 éves periódus utánra, 2022-re látja megvalósíthatónak Utasforgalom Total Utas LCC MA FSC A piaci szegmensek jelentősen átalakultak a hazai fuvarozó csődjével. Az üzleti modellből adódóan a LCC szegmens reagált azonnal, számottevő kapacitást allokálva Budapestre, betöltve az piaci űr egy részét. A hagyományos légitársaságok kevésbé rugalmas modellje járatszám és főként gépkapacitás bővítést tett lehetővé, habár ebben a szegmensben is több új szereplő jelent meg a piacon. A Budapest Airport azzal számol, hogy rövidtávon a LCC piac hirtelen növekedését konszolidáció követi, míg a hagyományos légitársaságok egy mérsékeltebb, de kiegyensúlyozottabb növekedést mutatnak. 1 A tervek jóváhagyásához igazgatósági döntés szükséges 30 / 52

31 Utasforgalom megoszlás 2012 Utasforgalom megoszlás 2016 FSC 45,6% LCC 51,3% FSC 51,6% LCC 48,4% MA 3,1% A költségek csökkentése és a racionalizálás miatt a Budapest Airport a T1 terminál bezárására kényszerült, ezért a terminálonkénti megoszlás a jövőben nem releváns. A Budapest Airport Zrt ra a gépmozgásokat tekintve is 2%-os konszolidációra számít, amit az 5 éves periódusban 4%-os éves növekedés követ. A 2006-os rekordnak számító közel gépmozgást várhatóan csak 2025-re éri el újra. gépmozgások földrajzi megoszlása EU EU-n kívül Amerika Közel Kelet Ázsia / Csendes óceán Afrika Egyéb + GAT 31 / 52

32 légijármű tonna Közúti forgalom (tonna) Gépmozgások száma Utas Áru Egyéb+GAT A Malév csődje érintette az új Cargo bázis létrehozását is. A piaci feltételek változása miatt a projekt kivitelezését a Budapest Airport Zrt re halasztotta. A következő öt évben gépmozgásokat tekintve 2013-ban konszolidáció várható, majd a következő években egy mérsékelt 3-4%-os bővüléssel számol a Budapest Airport. Áru- és postaforgalma ezen időszakban szintén stagnál, csak 2015-re várható bővülés, amikorra a Cargo City projekt megvalósítása várható. A teljes áruforgalomból a kamionforgalom növekedése várhatóan nem lesz jelentős, ezért az aránya 2016-ra 16%-ra csökken. Cargo forgalom (tonna) Total Légijármű Közúti jármű / 52

33 X. melléklet A Repülőtér kapacitása A Budapest Airport Zrt. minden menetrendi időszak előtt megküldi a Repülőtér aktuális kapacitását a slot koordinátor részére. 33 / 52

34 XI. melléklet A régió főbb repülőtereinek díj összehasonlítása A forgalom alakulására részben hatással van a repülőterek árainak alakulása. Egy járat teljes üzemeltetési költségében a reptéri költségek átlagosan 5 %-ot tesznek ki. Természetesen a hosszú távú, tengerentúli üzemeltetés esetén ez jóval alacsonyabb. Légitársaságok közvetlen üzemeltetési költségek megoszlása Lízing / Bérleti díj 8% Navigációs díjak 9% Reptéri ktgek 5% Földi kiszolgálás 3% Üzemanyag 34% Értékcsökkenés 10% Személyzet 13% Karbantartás és javítás 18% Nem csak az a fontos, hogy egy repülőtér használatának a díjai mennyire vannak összefüggésben a költségekkel, hanem a versenytársak díjaival is versenyképesnek kell lennie. A repülőtéri díjak minél szemléletesebb bemutatása és összehasonlítása miatt számításokat végeztünk a belgrádi, bécsi, pozsonyi és prágai repülőterek meghirdetett (2012-ben érvényes) díjait alapul véve. A számításhoz a következő paramétereket vettük alapul: Típus: A-320 MTOW: 71.5 tonna Max. utas létszám: 142 Load faktor: 70%, 99 utas Forduló idő: 60 perc Üzemelés: nappal ( ) Üzemelés: központi (fő) terminálra Parkolás: apron (előtér) (A részletes, repülőterekre vonatkozó díjstruktúrák leírásai és a számítások táblázatai a XII. számú mellékletben találhatók). 34 / 52

35 Reptéri díjak Prága Belgrád Pozsony Budapest Bécs Utas díj Gépmozgás díja Egyéb illetékek Prága Belgrád Pozsony Budapest Bécs Utas Gépmozgás Illeték Összesen A fenti diagram jól ábrázolja, hogy az adott díjtételekből származó bevételek milyen arányban szerepelnek a repülőterek díjstruktúráinak tekintetében. Mindegyik repülőtérre elmondható, hogy a bevételek legnagyobb hányadát az utaskiszolgálási díjak alkotják. Az utasokkal kapcsolatos díjak a terminálhasználattal függenek össze, amibe beletartoznak a biztonsági tevékenység költségei is. A repülőgépekkel kapcsolatos díjak jellemzően a leszállási díj, a parkolási díj és a zajvédelmi díj. Az egyéb díjak a repülőtér infrastruktúrájának használatához kapcsolódó díjak. Az öt repülőtér közül a prágai díjak a legalacsonyabbak, a belgrádi, pozsonyi és budapesti repterek árszínvonala közel azonos (9%-nál kisebb eltérés), a bécsi pedig a régió legdrágább repülőtere. 35 / 52

36 XII. melléklet A budapesti, bécsi, prágai, belgrádi és pozsonyi repülőterek meghirdetett díjai A számítások a 2012-ben érvényes repülőtéri díjak felhasználásával történtek. Leszállási díj Parkolási díj Zajdíj Utaskiszolgálási díj Infrastrukturális díj Budapest 10 tonnáig: és 45 tonna között: 10,30 * minden tonna 45 és 150 tonna között: 8,74 * minden tonna 150 tonna felett: 7,00 * minden tonna (a számítást a megfelelő sávba eső díjnak megfelelően kell elvégezni) 0,20 * minden tonna * óra (az első 30 perc ingyenes) Z=A*K*N*M A (alapdíj) 7,21 / művelet K (kategória szorzó) zajbizonyítványban szereplő zajszínt szerint N (napszaki szorzó) nappali/esti/hajnali/éjszakai M (műveleti szorzó) felszállás/leszállás 23,55 / induló utas a T2-n 9,78 / átszálló utas 17,91 / induló utas a T1-n (tartalmazza a biztonsági díjat és a CUTE-t) Nincs Leszállási díj Parkolási díj Zajdíj Bécs 1 tonnáig 27,68 1 és 2 tonna között 36,97 2 és 3 tonna között 46,22 3 és 4 tonna között 55,41 5 és 45 tonna között 205,38 45 tonna felett 205,38 + 5,59*minden tonna A leszállási díj százalékában van meghatározva (első 4 óra ingyenes) kg-ig 20 % kg felett 15 % H = G W W (kompenzációs érték) G/az összes mozgások száma G (zajdíj a kompenzáció előtt, a zajminőség meghatározásával) G = F (F * C * Y) Y (zajminőségi szorzó) 8 C (a megengedett zajszinttől való eltérés) C = B A 36 / 52

37 Utaskiszolgálási díj Biztonsági díj Repülési illeték Infrastrukturális díj "utas" Infrastructural charge "előtér" Infrastructural charge "üzemanyag" F (zajdíj a kompenzáció előtt, a zajminőség meghatározása nélkül) F = (A X) * U A (légijármű zajértéke) A = 10 * LOG ((10(K/10)+10(L/10)+10(M/10))/3) B (az ICAO által meghatározott max zajérték) B = 10 * LOG ((10(K/10)+10(L/10)+10(M/10))/3) X (zajértékhatár) 80 U (alapdíj per db) 2,00 16,69 / induló utas 17, 90 / induló átszálló utas 7,70 / induló utas 8,00 / rövidtávú járaton induló utas 20,00 / középtávú járaton induló utas 35,00 / hosszútávú járaton induló utas 0,87 / induló utas Repülőgép típustól és állóhelytől függő: 0-406,56 2,98 / üzemanyag köbméter Prága Leszállási díj Parkolási díj Zajdíj Utaskiszolgálási díj Biztonsági díj Infrastrukturális díj 10-24: CZK (MTOW-9)*CZK 198*minden tonna 25 49: CZK (MTOW-24)*CZK 172*minden tonna :CZK (MTOW-49)*CZK 164*minden tonna 100 tonna fölött: CZK 176*100+(MTOW-100)*CZK 88*minden tonna Külső állóhelynél: CZK 13,20/tonna/óra között CZK 9,00/tonna/óra között Utashídnál: CZK 16,20/tonna/óra között CZK 10,80/tonna/óra között Kategória 1: CZK 5,50 * minden tonna Kategória 2: CZK 11,50 * minden tonna Kategória 3: CZK 28,50 * minden tonna Kategória 4: CZK 57,00 * minden tonna Kategória 5: CZK 114,00 * minden tonna CZK 525,00 / induló utas CZK 190 / átszálló utas Utaskiszolgálási díj tartalmazza Nincs 37 / 52

38 Leszállási díj Parkolási díj Világítás Utaskiszolgálási díj Biztonsági díj Infrastrukturális díj Belgrád 25 tonnáig 6,00 * minden tonna 25 tonna felett: 8,10 * minden tonna Külső állóhelyen: 1,8 * minden tonna / 24 óra (az első 4 óra ingyenes) Utashídnál: t között 114, t között 128, t között 142, t között 160, t között 185, t között 202, t között 232, t között 302, t között 302, t között 444, t fölött 560,00 25 tonnáig 1,80 * minden tonna 25 tonna felett: 2,46 * minden tonna T1 terminálon: Nemzetközi utas: 12,00 / induló utas Belföldi utas: 8,50 / induló utas átszálló utas: 4,00 / átszálló utas T2 terminálon: Nemzetközi utas: 16,50 / induló utas Belföldi utas: 8,50 / induló utas átszálló utas: 4,00 / átszálló utas CUTE díj 0,69 / induló utas 3,30 / induló utas 5 tonnáig 18, t között 39, t között 103, t között 182, t között 238, t között 256, t között 275, t között 322, t között 355, t között 387, t között 463, t között 602, t között 764, t között 981, t fölött 1.240,76 38 / 52

39 Leszállási díj Parkolási díj Utaskiszolgálási díj Biztonsági díj Pozsony Belföldi járat: 150 t-ig 5,15 * minden tonna t-ig 771,75 + (MTOW-150) * 5, t felett 1.286,25 + (MTOW-250) * 5,15 Nemzetközi járat: 150 t-ig 13,11 * minden tonna t-ig 1.966,65 + 9,29 * minden 150 t feletti részre 250 t felett 2.896,05 + 6,64 * minden 250 t feletti részre Külső állóhelyen: 0,298 * minden tonna / óra (az első 2 óra ingyenes 100 t felett) Nemzetközi utas: 16,27 / induló utas Nemzetközi átszálló utas: 9,13 / átszálló utas Belföldi utas: 6,31 / induló utas belföldi átszálló utas: 3,15 / átszálló utas nincs Infrastrukturális díj nincs A minden tonna kifejezés a Maximális Felszálló Súly (MTOW) minden megkezdett tonnájára utal. 39 / 52

40 XIII. melléklet Pénzügyi áttekintés és előrejelzés XIII.1 A szabályozott és nem szabályozott szolgáltatások közötti bevétel- és költségallokáció elemzése A Budapest Airport Zrt ben 171 millió euró bevételre tett szert, amelyből 109,2 millió euró származik repüléshez kapcsolódó díjakból. Az ily módon megszerzett bevételből 106,8 millió euró származik a rendeletben szabályozott szolgáltatásokból, míg a maradék 2,3 millióhoz a nem szabályozott szolgáltatások ellentételezéseként jutott a Budapest Airport Zrt EUR Total PAX CARGO Bevételek Légiforgalmi bevételek Leszállási díj Repülőgép-parkolás Zajdíj Leszállási díj kedvezmények Utaskiszolgálási díj Check-in Egyéb, légiforgalmi bevételek Nem légiforgalmi bevételek Retail Real Estate Egyéb, nem légiforgalmi bevételek Egyéb, nem pénzügyi bevételek Pénzügyi bevételek Ráfordítások Légiforgalmi Anyag jellegű ráfordítás Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenés Pénzügyi ráfordítások Egyéb ráfordítás Nem légiforgalmi Anyag jellegű ráfordítás Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenés Pénzügyi ráfordítások Egyéb ráfordítás EBT Aviation EBT Megjegyzés: Auditált adatok, Budapest Airport HAS A Budapest Airport Zrt. ráfordításai ugyanezen időszak alatt 207 millió eurót tettek ki, melyből 144,5 millió a repüléshez kapcsolódó szolgáltatásokhoz kapcsolódik. Ennek a legnagyobb részét 141,4 millió eurót a szabályozott szolgáltatások költsége tette ki, a fennmaradó 3,1 millió euró pedig a nem szabályozott szolgáltatások költsége volt. 40 / 52

41 Budapest Airport Zrt. légiforgalmi üzletági eredménye 2010-ben -35,4 millió eurós veszteséget mutat. XIII.2 A szabályozott szolgáltatások nyújtása érdekében lekötött tőke értékelése A Budapest Airport Zrt. tevékenységét január 1-jén kezdte meg. A repülőtéri, illetve egyéb kereskedelmi tevékenységekhez szükséges eszközeit a MNV-től vagyonkezelésbe kapta, ezek független vagyonértékelő által meghatározott értéken kerültek bele a számviteli nyilvántartásokba. A független szakértő határozta meg ezen eszközök nettó értékét, a hasznos élettartamát és maradványértékét is. A privatizáció időpontjában, december 22-én a Budapest Airport Zrt. állóeszközei egy a nemzetközi pénzügyi beszámolási normák (IFRS) szerint készült független értékelés tárgyát képezték. XIII.3 A szabályozott tevékenységekhez kapcsolódó működési költségekre és hatékonysági célokra vonatkozó előrejelzések A hatékonyság növelésére a következő lépéseket tette meg a Budapest Airport Zrt között: - Biztonsági tevékenység szintjének emelése A legfontosabb lépés a biztonság növelésének érdekében 2008-ban hogy a biztonsági terület létszámát a Budapest Airport Zrt. megnövelte a schengeni/nem-schengeni szétválasztás és egyéb EU szabályozások okán. Az új munkavállalók határozott idejű szerződését 25 főnél határozatlanra változtatta a Budapest Airport Zrt. hogy megfeleljen az EU által előírt létszám követelményeknek. Az utasbiztonsági pontok kapacitását átépítéssel megnövelte a T2B induló és a T2A átszálló területein. Az elavult és az EU követelményeknek nem megfelelő poggyász átvilágító gépek cseréje is elkezdődött még ban. A gyorsabb utasáramlás érdekében, a várakozási idők csökkentése és a biztonsági szint tovább emelése érdekében 2011 márciusban a SkyCourt átadásával az induló utasbiztonsági ellenőrző csatornák számát 12-re emelte a Budapest Airport, melyek rugalmasabban használhatóak mint korábban a schengeni szétválasztás biztonsági ellenőrzés utánra történő áthelyezésével. Hasonló célzattal a T2B átszálló ellenőrző csatornák száma 2010-ben 4-re 2011-ben 6-ra emelkedett. Az T1 terminálon negyedik csatorna lett üzembe helyezve. A 2011-es évben az ellenőrző gépek szoftverfrissítésen esnek át az új folyadékellenőrzési elvárásoknak megfelelően. A SkyCourtban az 5 szintű feladott poggyász ellenőrzési rendszer is a legmagasabb biztonsági ellenőrzési szintet biztosítja ben megvalósuló Új Biztonsági Koncepció Projekt a hatósági engedélyezések után 2011 utolsó negyedévben üzembe helyezésre kerül. A biztonsági területek átszervezésével, a ki-belépések számának csökkentésével, a két terminál kiszolgáló forgalmának SRA-n belül tartásával, a kiszolgálók működési hatékonysága növekszik. A teljes behatolás védelmi rendszer fejlesztésre került, illetve kamera rendszer került telepítésre a teljes SRA kerítés teljes nyomvonalán, jelentősen növelve a biztonsági készenlétet. Az utasbiztonsági és a fegyveres biztonsági őrség dolgozóinak biztonsági tanfolyam szervezésével, valamint a Budapest Airport összes dolgozójára kiterjedő biztonsági 41 / 52

42 fegyelem megerősítését célzó tanfolyamok szervezésével a Budapest Airport Zrt. tovább erősítette a Repülőtér biztonságát. - Repülőtéri Forgalmi Központ A Repülőtéri Forgalmi Központ létrehozásával a Repülőtér forgalmi területeinek ellenőrzése, valamint az üzemeléssel összefüggő problémák megoldása gördülékenyebbé vált és az azonnali beavatkozás, cselekvés is biztosított. A T2A tetején a T2 bővítési projektként megvalósult integrált új Repülőtéri Irányítási Központ (Forgalmi, Biztonsági, Krízis) a forgalmi irányításban és a biztonság terén jelent további előrelépéseket. - Terminál menedzsment A Budapest Airport Zrt. a teljes üzemelési időben biztosítja az utas terminálok operatív felügyeletét, amellyel az utasok kezelésének hatékonyságát növelte. A T2 átépítse során a Budapest Airport Zrt. a légitársaságok és egyéb bérlők elhelyezkedésének optimalizálásával törekszik a jobb kihasználtságra, a szolgáltatási szint emelésére ben a T2 projekt során a forgalmi előtér bővítését, külső állóhelyek létesítését és buszos kapuk kialakítását biztosította a Budapest Airport Zrt. - Energiafogyasztással kapcsolatos kutatás és fejlesztés Egy átfogó, energiafogyasztással kapcsolatos kutatási és fejlesztési projektre került sor a Budapest Airport Zrt-nél 2009-ben. A projekt részeként 56 darab napkollektor került telepítésre az 1 Terminál tetején. - Ingatlan menedzsment A rendelkezésre álló ingatlanok hatékonyabb fel-, illetve kihasználása energia megtakarítást eredményezett. - Ingatlan takarítási tevékenység kiszervezése A Budapest Airport Zrt. által üzemeltetett ingatlanok takarítási tevékenysége ben kiszervezésre került, mely által a tevékenység magas színvonalon, költséghatékony módon kerül elvégzésre. - Rendszerek működtetése, felújítása A repülőtér gépészeti rendszereinek és üzemeltetési infrastruktúrájának egy része éves, a Budapest Airport Zrt. folyamatos felújítások, cserék során modernebb költséghatékonyabb rendszerek bevezetésére törekszik után is a Budapest Airport Zrt. összhangban a tulajdonos elképzeléseivel - további előrelépést szándékozik elérni a Repülőtér hatékonyságának növelése terén, miközben fenntartja és javítja a nyújtott üzemeltetési szolgáltatások színvonalát. 42 / 52

43 XIII.4 A következő előrejelzési periódus során megvalósítandó, légi közlekedéshez kapcsolódó beruházásokra vonatkozó előrejelzések, ideértve az egyes projektek megvalósításának indikatív menetrendjét is 2 Az alábbi táblázat a Budapest Airport Zrt. légi közlekedéssel kapcsolatos beruházásaira vonatkozó becsült adatokat foglalja össze. A közötti időszak legjelentősebb beruházásai a következők lesznek: - T2 Terminál fejlesztés A 2011-től 2015-ig terjedő időszak során a 2. Terminál fejlesztésére tervezett kiadás összeg mintegy 43.7 m EUR. A projekt továbbra is az előző üzleti tervben meghatározott költségkeret határain belül marad. Az alábbi tényeket fontos kiemelni A gazdasági válság nyomán az utaslétszám jelentősen csökkent. Ugyanakkor a terminál építészeti felülvizsgálata költséghatékony módokat határozott meg az utaskezelési kapacitás bővítésére a meglévő létesítményekben, a SkyCourt-ot is beleértve. Ennek eredményeképpen a B móló kivitelezése, illetve a 2. Terminál bővítése későbbi időpontra lett halasztva, jelenleg re van tervezve. 34 m 2 A tervek jóváhagyásához igazgatósági döntés szükséges 43 / 52