Pintér Ágnes Ilona okl. vízépítőmérnök, nyugalmazott köztisztviselő, ügyvezető, Propozitor Kft.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pintér Ágnes Ilona okl. vízépítőmérnök, nyugalmazott köztisztviselő, ügyvezető, Propozitor Kft. propozitor@t-online.hu"

Átírás

1 VÍZGAZDÁLKODÁS-FEJLESZTÉSI FELADATAINK FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZTI EU-KÖLTSÉGVETÉSI PERIÓDUSBAN FOLYAMATBAN LÉVŐ TERVEZÉS ÉS EGYEZTETÉSEK Pintér Ágnes Ilona okl. vízépítőmérnök, nyugalmazott köztisztviselő, ügyvezető, Propozitor Kft. Bevezetés A hazai vízgazdálkodási fejlesztéspolitikát a 90-es évektől napjainkig változó súllyal alakítja az európai közösség átfogó és szakpolitikai kritériumrendszere, valamint a különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés lehetősége. A rendszerváltás óta folyamatosan átalakulóban vannak a hazai intézményi-jogi keretek, a tulajdonviszonyok, a gazdasági feltételek, a társadalmat alkotó személyek, gazdasági és civil közösségek létfeltételei, érdekérvényesítési lehetőségei. A vízgazdálkodási fejlesztések terén ahol a műszaki beavatkozások közvetlen és közvetett hatásai, távlatos következményei miatt szükségszerű lenne a közép-hosszútávú közérdek és társadalmi hasznosság elsődleges érvényesülése a döntésekben különös nehézséget jelent a képlékeny értékrend, a rövidlátó célok és elvárások jelenléte, a jogi és intézményi feltételek hektikus változása, az üzemeltetés és fenntartás pénzügyi hátterének bizonytalanságai. A fejlesztési tervek szakmai megalapozására és harmonizálására irányuló deklarált szándékok ellenére a beruházások jellemzően csak mozaikos halmazként járulnak hozzá a célok közelítéséhez, a létező problémák megoldásához, a finanszírozási csatornák, pályázatok és egyedi projektek elszigeteltsége, a komplex mérlegelés és összehangolt megvalósítás limitált gyakorlati lehetősége miatt. Az elmúlt bő két évtized során vízgazdálkodási tárgyú fejlesztéseink fokozatosan minden szakterületen nemzetközi finanszírozású főként EU-támogatású projektek megvalósításának gyakorlatává váltak, ennek egyedülálló hasznával, előnyeivel, és összes nehézségével együtt. A fejlesztések megvalósításának jogi, intézményi, eljárási és financiális keretei folyamatosan változtak, és változnak ma is. Míg a rendszerváltás első éveiben a PHARE-projektek és a nemzetközi banki hitelek megjelenésekor a hazai központi költségvetési előirányzatok, az önkormányzatok cél- és címzett támogatása, a Vízügyi Alap, az érdekeltségi hozzájárulások képezték a beruházások fő fedezetét, a külső források számítottak kuriózumnak. Ma a központi költségvetés gyakorlatilag nem tartalmaz érdemleges előirányzatot vízgazdálkodásfejlesztési célokra, és középtávon nem is remélhető ebben markáns változás. Ugyanakkor az EU deklarált közös fejlesztési célkitűzései és támogatási keretei, az egyeztetett többéves fejlesztési tervek kínáltak lehetőségeket vízgazdálkodási fejlesztések finanszírozására, és erre az új költségvetési periódusban is számíthatunk. A fő fejlesztési területeket a 90-es évektől napjainkig dominálják az európai csatlakozásunkkal és a tagsággal összefüggő teendők. Emellett megfogalmazódnak a makroregionális és globális környezeti feszültségekre deduktív módon hivatkozó vízgazdálkodási fejlesztési feladatok. A megkérdőjelezhetetlen és leszűkítő fejlesztési célok, a támogatási követelményrendszer tartalmi szempontból bizonyos stabilitást képviselnek. Másfelől 1

2 véleményem szerint elkényelmesedést is eredményeztek a vizes szakmában: a sémák mögött gyakorlatilag háttérbe szorult a körültekintő, megalapozott a helyi adottságok és összefüggések reális feltárásából és valós problémákból kiinduló, a társadalmi-gazdasági feltételeket mérlegelő feladatmegfogalmazás, a komplex szemléletet érvényesítő, innovatív és távlatos fejlesztési megoldást kereső beavatkozások iránti igény. Hogy az új költségvetési periódusban mire lesz támogatási pénz és mire nem, azt az EU közös rendelkezésein túl a magyarországi fejlesztési tervek, az azokban rögzített célok és feltételek, operatív programok határolják majd le. A hazai szakemberek és döntéshozók felelőssége a támogatásra igényt tartó fejlesztési területek, irányok, szándékok tisztázása és indoklása, valamint azok képviselete és érvényesítése a tervek ágazatközi és EU-s egyeztetései során. A tervezési és egyeztetési fázis még koránt sem zárult le. A magyarországi támogatási terv formális jóváhagyása ma legkorábban 2014 harmadik negyedévére ütemezhető, ugyanakkor fél év múlva gyakorlatilag megnyílhatnak az új költségvetési periódus támogatási előirányzatai. Kiemelt jelentőségű és aktualitású, célirányos cselekvést igénylő feladat a vízgazdálkodási szakterületi fejlesztések megjelenítése a támogatási tervekben. A jövőbeli támogatási lehetőségek megteremtése érdekében most kell megalapozott fejlesztési szándékokat képviselve aktívan részt venni a területi és az országos szintű tervezési munkában, a feltételrendszer alakításában. A dolgozat kizárólag publikus információkon alapul; a lábjegyzetek utalnak az elérési adatokra. Az EU-dokumentumok szabadon hozzáférhetők a honlapról, a hatályos uniós jogszabálytárból (http://eur-lex.europa.eu/) vagy a jogalkotási portálról (http://ec.europa.eu/prelex/apcnet.cfm?cl=en), általában magyar fordításban is. 1/ Mai fejlesztési keretek és programok A as periódus EU-támogatásai képezik a mai vízgazdálkodási szakterületi fejlesztések finanszírozásának bázisát, és a szűkös hazai források szinte kizárólag társfinanszírozásként, az EU-projekthez szükséges önerő fedezeteként vehetők számításba. Így az a feladat tornyosul a beruházásokban érintett kollégák előtt, hogy a különféle támogatási programok, prioritási tengelyek, éves akciótervek és pályázatok játékrendjében valósítsanak meg optimális társadalmi eredményességgel fejlesztéseket. E kísérlet sikerességét meghatározó mértékben alakítják a fejlesztési tervek, az azokban rögzített feltételek, a támogatható fejlesztési célok és kritériumok halmaza, a pályázatok rendszere. Mint ismert, a mostani gyakorlatilag 2015-ben záruló költségvetési időszak támogatási irányait és ablakait az alábbi, EU által jóváhagyott legfontosabb keret-dokumentumok jelölik ki: - az Új Magyarország Fejlesztési Terv, ÚMFT (korábbi nevén Nemzeti Fejlesztési Terv II., avagy Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete, NSRK), mai megnevezése az Akciótervek és előirányzatok 2011-es módosítása-aktualizálása után : Új Széchenyi Terv, ÚSZT. Átfogó hétéves fejlesztési terv, amely a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap magyarországi előirányzatainak felhasználási kereteit tartalmazza, 8 országos szakterületi, valamint 7 regionális Operatív Program cél- és feltételrendjébe sűrítve. Az ÚSZT-s programok közül a vízgazdálkodási feladatok szempontjából legfontosabbak és jól ismertek a Kohéziós Alapból és az ERFÁ-ból finanszírozott = Környezet és Energia Operatív Program, a KEOP Akciótervei, prioritási tengelyei és pályázatai, valamint 2

3 = a hét régió Operatív Programjai, a ROP-ok és Akcióterveik, pályázataik, amelyek keretében jelentős szennyvízkezelési, ivóvízminőség-javítási, árvízvédelmi, vízrendezési, települési és területi vízgazdálkodási fejlesztések valósulhatnak meg; - az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, ÚMVP, (korábban Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv), amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) as előirányzatának felhasználási terve, ennek = a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása megnevezésű támogatási intézkedése területi vízgazdálkodási fejlesztésekre is kiterjed; - a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terve, amely az Európai Halászati Alap forrásait célozza, lehetőséget adott a halgazdasággal kapcsolatos vízgazdálkodási infrastruktúra-fejlesztések támogatására. A fentieken túl említendők az EU határon átnyúló, transznacionális vagy egyéb együttműködéseket támogató további kezdeményezései és programjai, így a as időszakban megvalósuló fejlesztési programok, közös OP-k keretében: - az Európai Területi Együttműködés (ETE) az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozásában, az EU belső határai mentén, tehát tagországok közötti kétoldalú fejlesztési programok azaz Magyarországnak Ausztriával, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával kialakított határmenti együttműködési programjai, - az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA) finanszírozva csatlakozó országokkal Horvátországgal és Szerbiával közös határmenti fejlesztési programjaink, valamint - az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközből (ENPI) finanszírozva az Ukrajnával, Szlovákiával és Romániával közös, négyoldalú határmenti fejlesztési program, - részesei vagyunk a fenti eszközökből közösen finanszírozott, = Közép-Európai Transznacionális Együttműködési Programnak, amely 9 országot érint, valamint a = Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Programnak, amely 16 országra terjed ki. Önálló forrással nem rendelkező, de Magyarország számára fontos makro-regionális együttműködési keret-program - a Duna Régió EU Stratégia, amely a résztvevő Duna-menti országok és tartományok közös céljait szolgáló, különféle csatornákon támogatott fejlesztések koordinálását, közös tervezését és a megvalósítását segíti. További támogatási források érhetők el vízgazdálkodási fejlesztésekre, pályázati keretekben - az EU környezetvédmi célú LIFE+ előirányzatából, - a Svájci-Magyar Együttműködési Program alapján a Svájci Hozzájárulásból, - európai kutatási és oktatási programok keretéből, - más, kisebb volumenű segélyprogramokból. Az egyes forrásokhoz és támogatási programokhoz a közös előírásokon túl egyedi feltételek és eljárási szabályok kapcsolódnak, és saját végrehajtási intézmények (irányító hatóság, közreműködő szervezet, ellenőrző és kifizető szervezetek, stb) végzik a források megszerzésével és elköltésével kapcsolatosan a donor részéről szükséges operatív feladatokat. 3

4 A támogatási programok szereplőit és az eljárási szabályokat, a támogatásban részesülők lehetséges körét számos EU-s és hazai rendelet, valamint az egyedi támogatási feltételek, pályázati felhívások rögzítik. 1 A vázlatos leltár egyfelől a finanszírozási feltételek mai bonyodalmait illusztrálja, másfelől a fejlesztési tervek és operatív programok kiemelt fontosságának, a tervkészítés gyakorlati jelentőségének alátámasztására irányul. Az operatív programok rendszere, a 7-éves fejlesztési előirányzatok tervei megjelenítik a tervkészítéskor akceptált fejlesztési igényeket, támogatási területeket, és egyben le is határolják a következő 7 évre a támogatható célokat, elérhető forrásokat. EU-tagságunk első éveiben a Csatlakozási Megállapodásban rögzített kötelezettségek 2 teljesítését célzó feladatok szerepeltek a támogatási tervben (Nemzeti Fejlesztési Terv ; ebben ivóvízminőség-javítás, települési agglomerációk szennyvízkezelése). A következő költségvetési periódusban, 2007-től kaptak tágabb teret az ivóvizes és szennyvizes feladatokon túl az EU-rendeletekkel is alátámasztott árvízvédelmi, vízkárelhárítási, természetvédelmi, mezőgazdasági, települési környezetvédelmi célú beruházások, a Víz Keretirányelvvel összefüggő feladatok, határmenti és más térségi fejlesztések. Bár kötelező feladatainkat még korántsem teljesítettük, mégis remélhető, hogy az elkövetkező időszaki fejlesztési tervekben mind nagyobb teret nyerhet az EU átfogó fejlesztéspolitikai céljaihoz illeszkedő, de a hazai potenciális adottságainkra és azok hasznosítására koncentráló fejlesztési szándékok támogatása. Azért lenne fontos a vízgazdálkodási vonatkozású jövőbeli fejlesztési igényeknek a körültekintő, szakmai megalapozású, tárgyszerű, és szinte a pénzforrásoktól független számbavétele, hogy stabilan érvelve foglalhassunk állást azok realitásáról, a fejlesztési szándék elfogadtatásáról vagy ellenzéséről, az igazolt közérdekű finanszírozási forrásigényeknek a fejlesztési-támogatási tervekben történő érvényesítéséről. A támogatáspolitikai elvek között mindég szerepel a célra irányultság és a forráskoncentráció követelménye. Mai fejlesztésfinanszírozási feltételeink, a hazai források hiánya miatt mégis racionális lenne az a szándék, hogy ne zárjunk ki semmilyen közérdekű vízgazdálkodásfejlesztési feladatot a finanszírozható körből. Hiszen a forrás nélkül maradó részfeladatok ellehetetlenülése, vagy az egyes projektek értékelési körén kívüli kedvezőtlen vízgazdálkodási körülmények és extern hatások végső soron veszélyeztethetik az egyébként korrekten megvalósult fejlesztések eredményességét, hasznosulását is. 2/ Az új európai költségvetési periódus támogatási kereteinek előkészítése A as periódus fejlesztéseit 2015-ig kell befejezni, a pénzügyi elszámolásokkal és ellenőrzésekkel együtt. Bizonyára sor kerül majd a teljes európai és magyarországi támogatási program átfogó és a projektek egyedi értékelésére, részletes elemzésekre; közbenső értékelések már most is rendelkezésre állnak. Az aktuális támogatási program végrehajtásával párhuzamosan, gyakorlatilag 2009 óta folyamatban van a következő, közötti költségvetési periódus európai fejlesztéspolitikai irányainak megalapozása, a hétéves 1 2 Az ismétlést elkerülendő utalok a évi Egri Vándorgyűlésre készített dolgozatomra, amelyben összegeztem a as időszak támogatási területeit, a releváns jogszabályokat és az akkor aktuális pályázatokat. A támogatott vízgazdálkodási projektekről részletes információk például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapjáról érhetők el, évi XXX. tv. az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről. A X. melléklet tartalmazza a magyarországi kötelezettségeket és derogációkat, ezek között a települési szennyvízkezelésre és az ivóvízminőségre vonatkozókat a 8. (Környezet) fejezet B része. 4

5 költségvetés, a támogatási célrendszer előkészítése, az új programozási és forrás-felhasználási rendeletek kidolgozása, illetve ezek egyeztetései. 2.1 A fejlesztéspolitika fő irányai, koordinációs mechanizmusok Az európai fejlesztéspolitika fő irányait lényegileg az előző évtized gazdasági és pénzügyi válsága, a munkanélküliség és a globális kihívások jelölik ki. A korábbi, 2000-ben elfogadott tízéves fejlesztési terv, a Lisszaboni Stratégia legfontosabb általános, ambiciózus célkitűzései a GDP 3 %-át kitevő ráfordítási szint elérése a K+F tevékenységekre, a foglalkoztatás 70 %- os értékre növelése, az európai makrorégió versenyképességének az USA-t is megelőző szintre növekedése lényegében nem teljesültek. A kudarc okaiként a körülmények megváltozása, így a tagországok körének bővülése, a pénzügyi válság és világgazdasági recesszió mellett a tagországok gazdaságirányításának és pénzügyi stabilitásának hiányosságait, az elfogadott közös célok és a támogatáspolitika nem kellően szoros kapcsolatát, a célkövetés, monitoring és koordináció európai intézményes kereteinek lazaságát, nem megfelelő hatékonyságát jelölték meg. A korábbi időszaki tapasztalatokból levont következtéseket tükrözi az Európai Tanács által 2010 júniusában elfogadott új hosszútávú fejlesztési terv, az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája 3 című fejlesztéspolitikai keretdokumentum, és azzal összhangban a gazdaságpolitikai irányokat megfogalmazó ajánlások 4. Az EU2020 Stratégia egyfelől újrafogalmazta az aktuális fejlesztési célokat is irányokat, másfelől az EU és a tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek koordinálására szorosabb és szabályozott intézményes kereteket javasolt. A koordinációs intézkedéseknek 5 megfelelően, az európai szemeszter ütemezésében a tagországok évente, előírt tartalmú Nemzeti Reform Programokban illetve Konvergencia Programokban (az euro-zóna tagjai Stabilitási programokban) adnak számot az államháztartás helyzetéről, valamint az ország stratégiai célok és irányok szerinti előrehaladásról. A jelentéseket Bizottság és a Tanács az előző évi egyeztetések eredményeit is mérlegelve részletesen elemzi és véleményezi, valamint ajánlásokat tesz a folyó és a következő évben szükségesnek ítélt gazdaságpolitikai intézkedésekre, az EU2020 Stratégiában rögzített célok és feltételeik alapján. Ezen évenként ismétlődő mechanizmus keretében nyomon követhetők az Unió egészében és a tagországokban a pénzügyi stabilitás megfelelősége, a makrogazdasági folyamatok, a globális környezethez viszonyított elmozdulások és változások iránya, mértéke, az európai célok megvalósulásának folyamata, A Bizottság közleménye, COM(2010) 2020 final (2010. márc. 3): EUROPE A strategy for smart, sustainable and inclusive growth" EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája A Tanács 2010/410/EU ajánlása a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról (2010. július 13. ) A Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról Az Európai Parlament és a Tanács 1175/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról 5

6 az esetleges kiigazítás, korrekció szükségessége. (A évi magyarországi ajánlásokra 6 reagálva nyilatkozott a magyar kormányfő a napokban, visszautasítva az ajánlások közül például az adórendszer strukturális átalakítására, az energiaárak állami szabályozásának felszámolására, a pénzügyi szektort sújtó különadók megszűntetésére, a devizahitelezés korlátozásának feloldására vonatkozó ajánlások érvényesítését.) Az Európa 2020 Stratégia a legfőbb aktuális fejlesztési célként a munkahelyteremtést és az életszínvonal növelését helyezi előtérbe, megőrizve a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére irányuló uniós alapcélt. A Stratégia a tagországok számára olyan növekedési pályát vázol, amely a gazdaság hatékonyságának javításából fakad oktatási, kutatási és innovációs beruházások révén, versenyképes és környezeti szempontból fenntartható, és hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a szegénység csökkentéséhez. A Stratégia öt számszerű célkitűzést és azokon belül 2020-ig elérendő 8 célértéket rögzít az EU egészére vonatkozóan, az alábbi, legfontosabbnak ítélt területeken: 1. Foglalkoztatás: - Biztosítani kell, hogy a évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. Kutatás, fejlesztés, innováció: - Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. 3. Éghajlatváltozás és fenntartható energiagazdálkodás: - az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását minimum 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest; - a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni, - az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás: - a korai iskolaelhagyók, a lemorzsolódók arányát 10% alá kell csökkenteni, - el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: - legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben, vagy ennek reális veszélyében élnek. A tagországok 2011-ben, az éves Reform Programok keretében számszerűen rögzítették e közös célok eléréséhez való egyéni hozzájárulási szándékaikat. A 2020-ig teljesítendő magyarországi vállalások jellemzően a közös uniós célérték alattiak: 1. Foglalkoztatás: 75 % 2. Kutatás, fejlesztés, innováció ösztönzésére fordítandó: GDP 1,8 %-a 3. Éghajlatváltozás és fenntartható energiagazdálkodás: - az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése: 10 %-kal (a 2005-ös szinthez képest) - a megújuló energiaforrások arányának növelése: 14,6 %-ra, - az energiafogyasztás csökkentése 10 %-kal. 6 Javaslat: a Tanács ajánlása Magyarország évi nemzeti reformprogramjára, és Magyarország os időszakra vonatkozó konvergencia programjának véleményezése, COM(2013) 367 final, (2013. május 29.) 6

7 4.Oktatás: - a korai iskolaelhagyók aránya: max 10 %, - felsőfokú végzettségűek aránya: 30,3 %. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: - az érintettek számának csökkentése 450 ezer fővel. A közös célok teljesítését, a növekedési pálya megvalósulását szolgáló cselekvések ösztönzésére hét kiemelt kezdeményezést ( zászlóshajók ) fogalmaz meg a Stratégia, ezek címszavakban az alábbiakra irányulnak: az intelligens növekedés jegyében - Innovatív Unió, a kutatás-fejlesztés-innováció keretfeltételeinek és finanszírozási feltételeinek javítására, - Mozgásban az ifjúság, az oktatási rendszerek teljesítményének növelésére és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítésére, - Európai Digitális Agenda, a nagy sebességű internet bővítésének gyorsítására és az egységes digitális piac előnyeinek kiaknázására, a fenntartható növekedés jegyében: - Erőforrás-hatékony Európa, az erőforrás- és energiahatékonyság ösztönzésére, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazására, a szállítási ágazat modernizálására, - Iparpolitika a globalizáció korában ; a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének és versenyképességének javítására, az inkluzív növekedés jegyében: - az Új készségek és munkahelyek Agendája, a munkaerőpiacok modernizálására, a munkavállalók készségeinek fejlesztésére, a mnkaerőpiaci kereslet és kínálat közelítésére, - a Szegénység elleni Európai Platform, a szociális és területi kohézió erősítésére, a növekedési előnyöknek a szegénységben és társadalmi kirekesztésben élőkre történő kiterjesztésére. A kiemelt kezdeményezések tulajdonképpen az általános gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósulására javasolt intézkedés-csoportok, amelyeket a tagországoknak és az Uniónak saját cselekvéseikben egyaránt figyelembe kell venni, tehát a gazdaságirányítástól a jogalkotásig minden területen. Így ezek érvényesítendők a tervezés, a támogatáspolitika, a programok és projektek előkészítési és megvalósítási folyamatának minden szakaszában. Az EU 2020 Stratégián túl és ahhoz kapcsolódva számos európai szakpolitikai munkadokumentum és javaslat készült az elmúlt néhány évben. Csak példaként említem a regionális politikáról, 7 a közös agrárpolitikáról, 8 a klíma-stratégiáról 9 szóló publikációkat. Ezek közül a vízgazdálkodási támogatások szempontjából az új agrárpolitika, a KAP és a klíma-stratégia 9 érdemel kiemelt figyelmet Az Európa 2020 keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politika COM(2010) 553 final (2010. október 6.) A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése, COM(2010) 672 final (2010. november 18.) Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia, COM/2013/0216 final, ehhez kapcsolódó ajánlás a klímaváltozási szempontoknak a vidékfejlesztési programokban történő érvényesítéséről, SWD/2013/13 (2013. április 16.) 7

8 Az Európa 2020 Stratégia szakmai és jogi dokumentumai, valamint a szakpolitikai dokumentumok, az egyeztetési állásfoglalások részletesen és differenciáltan taglalják az aktuális problémákat, közös célokat, a célravezető kezdeményezéseket, az általános és szakspecifikus cselekvési javaslatokat, azok kapcsolódásait. Ismertetésükre itt nincs lehetőség. A as időszakra irányadó anyagok jelzésszerű áttekintésével csupán érzékeltetni kívántam azt a tágabb európai környezetet és elvárás-rendszert, amelyhez illeszkedve az átfogó célok és feltételek tükrében meg kell találnunk támogatást váró, aktuális vízgazdálkodási fejlesztéseink helyét, szerepét, bemutatnunk megvalósításuk szükségességét. 2.2 Európai jogalkotás a as tervezésről, a költségvetési előirányzatokról, a támogatási források felhasználásának közös és egyedi szabályairól 2010 óta folynak intézményes egyeztetések az EU as időszaki működésének financiális kereteivel, fejlesztéspolitikájával és annak gyakorlati érvényesítésével, megvalósításával összefüggő tárgykörökben. A Bizottság által előkészített és közzétett javaslatok alapján az EU jogalkotási eljárásrendjének megfelelően napirenden van a tervezetek véleményezése, harmonizálása, tanácsi és parlamenti vitája. Az ütemterv szerint 2013 utolsó hónapjaiban kerül sor a hétéves költségvetés és valamennyi mintegy 70 db kapcsolódó rendelet-tervezet elfogadására; várhatóan nem lesz akadálya az új szabályok január 1-én történő hatálybalépésének. A vízgazdálkodási fejlesztések finanszírozási lehetőségeinek tárgykörét szem előtt tartva, az egyeztetési fázisban lévő jogi aktusok halmazából az alábbi EU jogszabály-tervezeteket emelem ki: a 7-éves költségvetés bevételi és kiadási előirányzatairól: - Európa 2020 költségvetéséről (I. rész) + Melléklet (II. rész): A szakpolitikai területek áttekintése (A Budget for Europe 2020 Part I + Part II: Policy fiches), 10 - a közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről, módosított javaslat (Multiannual financial framework for the years , amended), 11 a fejlesztési programok tervezéséről és a támogatási források felhasználásának feltételeiről: - a Közös Stratégiai Kerethez (KSK) tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 12 - az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről COM(2011) 500 final (2011. június 29.) COM(2012) 388 final (2012. június 7.) COM(2013) 246 final (2013. április 22.) COM(2011) 614 final (2011. október 6.) 8

9 - az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 14 - a Kohéziós Alapról és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 15 - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (módosítással) 16 - az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, a 861/2006/EK tanácsi rendelet és az integrált tengerpolitikáról szóló XXX/2011/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 17 - az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról 18 - az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről 19 - az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( EGTC-rendelet ) a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról 20 A as költségvetési javaslat szerint a teljes főösszeg mintegy 1000 milliárd, a 28 tagország nettó nemzeti jövedelmének 1,08 %-a. Az előirányzatnak durván 2/3 része tekinthető beruházás-támogatási fedezetnek, 1/3 rész az agrártámogatások és egyéb közvetlen kifizetések kerete, valamint a kb. 0,5 %-nyi adminisztrációs és működési költség. Bár a költségvetés még nem végleges, előzetes elosztási kalkulációk szerint Magyarország a kohéziós és az agrárpolitika érvényesítésével mintegy 23,2 Mrd beruházási támogatásra és 12,5 Mrd agrár-támogatásra számíthat között, ami együtt az előrejelzett hazai GNI-nek mintegy 3,6 %-át jelenti. Az országonkénti támogatási programok tervezésének és egyeztetésének legfontosabb tartalmi előírásait és eljárási szabályait a Közös Stratégiai Kerethez tartozó alapokra (KSKalapok: ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA) vonatkozó közös rendelkezés 12 tartalmazza. A rendelet I. melléklete rögzíti a Közös Stratégiai Keret tartalmi elemeit, amelyek tehát szintén a rendelet elfogadásával válnak majd hatályossá. A tervezet az általános előírások ezek között az EU 2020 Stratégia megvalósításához kapcsolódó integrált iránymutatások és az országra vonatkozó ajánlások figyelembevétele 21 mellett a következő követelmények érvényesítését emeli ki a támogatási programokban: - az Unió gazdasági irányvonalával való koherencia és összhang, - a Közös Stratégiai Kerthez tartozó Alapok közötti koordinációs mechanizmusok, - a KSK-Alapok koordinációja más uniós szakpolitikákkal és eszközökkel, COM(2011) 607 final /2 (2012. március 14.) COM(2011) 612 final/2 (2012. március 14.) COM(2011) 627 final/3 (2012. május 14.), COM(2012) 553 final (2012. szeptember 25.) COM(2013) 245 final (2013. április 22.) COM(2011) 665 final/2 (2011.november 14.) COM(2011) 611 final/2 (2012. március 14.) COM(2011) 610 final/2 (2012. március 14.) közös rendelet tervezet 4. cikk 1. bek., COM(2013) 246 final (2013. április 22) 9

10 pl közös agrárpolitika, halászati politika, kutatás-fejlesztés-innovációs politika (Horizont 2020), környezetpolitika (LIFE+), európai hálózatok (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz), társadalmi változás és innováció program (PSCI), - az együttműködési tevékenységek koordinációja, - horizontális elvek és átfogó politikai célok érvényesítése, pl partnerség és szubszidiaritás, demográfiai változások kezelése, fenntartható fejlődés, akadálymentesség, nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség, klímaváltozás korlátozása és adaptáció, stb - intézkedések a területi kihívások kezelésére. Valamennyi támogatási előirányzat felhasználásának tervezéséhez egységes alapkövetelmény az EU 2020 Stratégia átfogó és tematikus célkitűzéseihez való hozzájárulás. A KSK-rendelet tervezete 12 az alábbi tematikus célkitűzéseket nevesíti: (1) a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; (2) az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; (3) a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; (8) a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; (10) az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; (11) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. Az EMVA-támogatás rendelete a KAP 2020-re hivatkozva a vidékfejlesztési célkitűzéseket előbbiekkel összhangban így foglalja össze: (a) fenntartható, versenyképes élelmiszertermelés; (b) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés; (c) kiegyensúlyozott területi fejlődés. Szintén a közös rendelet szabályozza a tagországok hétéves támogatási programjának tervezési rendjét és a terv tartalmát. A támogatások alapdokumentuma a as periódusra vonatkozó Partnerségi Megállapodás, amely tartalmazza az országnak a KSKalapok eredményes és hatékony felhasználására vonatkozó stratégiáját, prioritásait és tervezett intézkedéseit a Közös Stratégiai Keretben foglaltakkal összhangban, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló uniós stratégia megvalósítása érdekében. A Partnerségi Megállapodás összeállításához a Bizottság az előző fejezetben említett Nemzeti Reformprogram és a Konvergencia Program előrehaladási jelentéseinek részletes elemzése alapján ún. országspecifikus ajánlást tesz minden tagország felé. A Partnerségi 10

11 Megállapodás tervezetet a Közös Stratégiai Keret elfogadása utáni három hónapon belül kell benyújtani a Bizottságnak. Véleményezést, eredményes egyeztetést és véglegesítést követően a benyújtástól számított fél éven belül hoz határozatot a Bizottság a Partnerségi Megállapodás elfogadásáról. (Ez a döntés tehát optimális esetben 2014 II.-III. negyedévében várható.) A támogatási alapok közös és egyedi rendelet-tervezeteinek tartalmából csak néhány kiragadott részt említek. Minden forrás rendeletében hangsúlyos az Európa 2020 Stratégiához, a tematikus célkitűzésekhez való hozzájárulás követelménye; ezek teljesülését a monitoring mutatókkal is tervezni és igazolni kell. Az EU-támogatás részaránya a költségeknek legfeljebb 85 % lehet, 100 %-os finanszírozás csak az EU által kezdeményezett és irányított programoknál érhető el. A nagyprojektek egyedi eljárási szabályait (brüsszeli jóváhagyás) 50 millió feletti költségű beruházásokra kell alkalmazni. Minden programra és projektre vonatkozó fontos követelmény a fejlesztések összehangoltsága. Kiemelt prioritást és részben a Kohéziós Alapból elkülönített finanszírozási keretet 18 kapnak a transz-európai közlekedési, energetikai és infokommunikációs hálózati fejlesztések (a TEN-T nevesített fejlesztési szakaszai és létesítményei közt a X. közlekedési folyosó részeként szerepel a dunai víziút is). Környezeti beruházás ebből az új hálózatfinanszírozási pénzkeretből nem támogatható. A kohéziós alap forrásai adhatnak támogatást országos programok alapján energia- és erőforrás-hatékonysági, éghajlatváltozással és kockázatkezeléssel összefüggő, valamint az EU környezeti előírásaiból fakadó feladatokra. Ugyanezek ERFA-ból is támogatható célok, jellemzően KKV-knak nyújtható termelő beruházások és közszolgáltatás-fejlesztések támogatásaként. Az ERFA-nál hangsúlyos a K+F+I tevékenység, az infokommunikáció, a versenyképesség javítása, a széndioxidkibocsátás csökkentése irányába történő elmozdulás ösztönzése, de valamennyi tematikus cél szerepel támogatási célterületként. Újdonság a közösségi szinten irányított helyi fejlesztések (CLLD) támogatására vonatkozó szabályozás, amely lehetővé teszi integrált programok megvalósításának több alapból történő támogatását. Az EMVA a Közös Agrárpolitika célkitűzéseihez illeszkedő fejlesztési programokat támogat, ezek között energia- és erőforrás-hatékonysági, vízgazdálkodási fejlesztéseket is. Az európai területi együttműködés új szabályozása 19, 20 a korábbi határmenti, szomszédsági és partneri együttműködések mellett és a transznacionális programokon túl lehetővé teszi a makro-regionális stratégiai együttműködésekre, így a Duna Régió programjára történő kiterjesztést. A rendelet hatálya alá tartozó vagy oda bekerülő együttműködési programok az ERFA elkülönített előirányzatából támogathatók, és ezekre is érvényesítendők a Közös Stratégiai Keretekre vonatkozó általános rendelkezések, tematikus célok. Célszerű lehet az EUDRS működési kereteinek és programjának felülvizsgálata és alakítása a finanszírozhatóság érdekében, figyelembe véve a jelenlegi EGTC-rendelet módosítási tervezetét Hazai átfogó és szakterületi fejlesztés-tervezési dokumentumok Az új költségvetési időszak EU-támogatási programjának tartalmi megalapozásához az európai jogalkotási, elemzési és tervezési tevékenységekkel párhuzamosan itthon is számos 11

12 átfogó és szakterületi elemzés, fejlesztési koncepció, stratégiai terv készült és készül; ezekből sorolok néhányat (a friss dokumentumok általában egyeztetés alatt lévő munkaanyagok): - Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2008. február) 22 - Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok (2011) 23 - Nemzeti Vidékstratégia (2012. március) 24 - Nemzeti Fejlesztés 2020: Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési koncepció, egyeztetési anyag (2012. december) 25 - Nemzeti Vízstratégia a vízgazdálkodásról, öntözésről és aszálykezelésről, konzultációs vitaanyag (2013. március) 26 - Vidékfejlesztési Program (VP) , egyeztetési anyag (2013. április) 27 - Befektetés a Jövőbe: Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 (2013. május) 28 A as időszaki fejlesztéseket célzó további stratégiai tervezési és projektelőkészítési munkák indulhatnak ez évben a KEOP 7.9.0/12 pályázata keretében. A nyertes témák között található például megújuló energiatérkép készítés, éghajlatváltozási stratégia megalapozása, ipari energiahatékonysági potenciál felmérése, homokhátsági vízkészletgazdálkodási projekt előkészítése, a Tisza-völgy árvízvédelmi fejlesztési programjához stratégiai projekt-előkészítés, a Tisza-tér környezet összehangolt fejlesztési stratégiájának kidolgozását szolgáló előkészítő munka. 29 Az elkészült koncepciók, stratégiák és munkaanyagok tartalmi kivonatolása helyett egy bizonyára túlzóan általánosító megjegyzést teszek: jellemzően hiányzik a szakmai alapozó anyagokból az aktuális fejlesztési irányok és feladatok kijelöléséhez elengedhetetlen tárgyszerűség. Ezért a fejlesztési javaslatok is inkább kívánságokat és ambíciókat fogalmaznak meg, semmint az illetékesek és az érdekeltek eltökélt és megalapozott szándékait. A látható támogatási lehetőségeket tükrözik vissza, a létező problémák és teendők átfogó, komplex feltárása helyett. Holott a szakterületi alapozó elemzéseknek épen az lenne a kitűntetett funkciója, hogy stabil mérlegelés eredményeként tűzzenek ki feladatokat, alakítva ezen keresztül a támogatáspolitikát is, nem pedig hogy fordítva, a pénzforrásokhoz igazítva fogalmazzanak meg beruházásokat. A jelenlegi szétszabdalt finanszírozási és intézményi környezetben egyre inkább fontosnak vélem a vízzel kapcsolatos hazai feladatok és lehetőségek integráns konkrét helyi adottságokba és gazdasági feltételekbe, tiszta érdekeltségi viszonyokba beágyazott számbavételét, markáns megjelenítését. Ezzel nem kívánom megkérdőjelezni az európai szinten megfogalmazott általános célokat, hisz azok nem saját érdekeink ellen valók. De tudatában kell legyünk annak, hogy magyarországi helyi gondjainkat és megoldási javaslatainkat nekünk magunknak kell azonosítani, mérlegelni és érvényesíteni a hazai terv Környezetvédelmi és Vízgazd. Miisztérium., MTA, 2011, Vidékfejlesztési Min., Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági tervezési Hivatal, Vidékfejlesztési Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Forrás: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja, 12

13 egyeztetések során, és képviselni az EU felé is. Az el nem végzett munkák és elhalasztott lehetőségek nekünk fájnak, saját feltételeinket és jövőnket szegényítik, és ezen a tényen az sem változtat, ha azt mondhatjuk, hogy hát nem volt rá pénz. Mindent meg kell tenni azért, hogy legyen. És ennek legfőbb eszköze a szakmai tervezés, az érvek megalapozása. 2.4 A magyarországi fejlesztési programtervezés folyamata Az EU szakértői 2012 novemberében elkészítették előzetes állásfoglalásukat ( position paper ) 30 a as időszakra vonatkozó magyarországi Partnerségi Megállapodás és a programok kidolgozásához. Az összegzett helyzetértékelésben legfontosabb társadalmigazdasági problémákként az alábbiakat emelték ki: - a gyenge vállalati versenyképességet, a kutatás-fejlesztés-innováció elégtelenségét, a kutatóhelyek és a vállalkozások közötti fejlesztési együttműködés hiányát, a banki finanszírozás korlátozott voltát, - az infrastruktúra hiányosságát és rossz hatékonyságú működését (itt említve a vízellátási, szennyvízkezelési, hulladékgazdálkodási szolgáltatások hiányosságait is), - az alacsony foglalkoztatási szintet, a közszolgáltatások rossz minőségét, a társadalmi kohézió alacsony szintjét, - a természeti erőforrások nem hatékony felhasználását (ideértve az energiahatékonyság alacsony voltát, a megújuló erőforrások felé történő elmozdulás késedelmét, a vízminőségi hiányosságokat, az időjárási szélsőségekkel és a területhasználattal összefüggésben az árés belvízvédelmi és a természeti értékek megőrzésére irányuló feladatokat). Ezekkel összhangban tettek javaslatot a magyarországi Partnerségi Megállapodásban megjelenítendő fő fejlesztési területekre, hangsúlyozva a gazdaságirányítási intézkedések, strukturális megoldások fontosságát is: * az üzleti innováció és versenyképesség támogatása; a K+F hatékonyságának növelése, * fenntartható és összekapcsolt infrastruktúra és hatékony használata, * a foglalkoztatási szint növelése gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási és társadalmi befogadási politikák révén, figyelemmel a területi különbségekre, * a természeti erőforrások környezetbarát és hatékony használata; az éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképesség növelése (ide sorolva a folyókkal és vízkészletekkel történő integrált gazdálkodás fejlesztését és az árvízvédelmet is). A bizottsági állásfoglalás külön is javasolja a környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, klímavédelmi és energiahatékonysági intézkedések támogatási arányának megtartását a as időszaki szinten. (A KEOP előirányzata az UMFT/USZT keretének kb. 17 %-a.) (A position paper kibocsátása óta időközben lezajlott a évi magyarországi Reformprogram 31 és a Konvergencia Program 32 EU-bizottsági véleményezése 6 is, amely nem módosította a Partnerségi Megállapodás kidolgozásához adott korábbi ajánlásokat, és markáns Position of the Commission Services on the development of Partnership Agreement and programmes in HUNGARY for the period (DG Reg, nov. 30. ) Magyarország évi Nemzeti Reformprogramja. Magyarország Kormánya, április 15. Magyarország Konvergencia Programja Magyarország Kormánya, április

14 javaslatokat tartalmazott az üzleti környezet javításához szükséges gazdaságirányítási intézkedésekre. Korábban utaltam e bizottsági állásfoglalással szembeni kormányfői reakcióra.) A bizottsági állásfoglalások ismeretében, a as európai rendelet-tervezetek mentén és hazai kormányhatározatok szerint halad előre a magyarországi támogatásokat meghatározó fejlesztési programok összeállítása illetve a Partnerségi Megállapodás előkészítése, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal operatív közreműködésével, a nemzetgazdasági miniszter irányításával és minden érintett tárca bevonásával. A Megállapodás előkészítéséhez a Bizottság tervezési segédlet-tervezetet 33 tett közzé. A rendeletekkel együtt alkalmazandó segédlet formális keretet ad az uniós közös célok, az ország előtt álló problémák és feladatok, valamint az operatív programok összekapcsolásához, rögzíti a Megállapodás szerkezetét, kötelező tartalmát. És az előírások megjelenítik a 7-éves országos támogatási tervkészítés bonyolultságát és sematikus kényszereit, amelyek közepette hazai igényekkel megalapozott és az európai közös célrendszernek megfelelő fejlesztési feladatokat, támogatási területeket kell megfogalmazni, finanszírozási kereteket és forrásokat kell rögzíteni. A feladat rendkívül összetett, érdemi szakterületi együttműködés és segítség nélkül csak formálisan és felületesen teljesíthető, ami magában hordozza a források nem megfelelő arányú allokációját, esetleg fontos fejlesztési feladatok szándéktalan kizárását, a későbbi korrekciók igényét. (Erre korlátozott lehetőség van, a Partnerségi Megállapodás módosítása az első elfogadással azonos eljárási szabályok szerint történhet). A Megállapodás szakmai egyeztetésre bocsátott tervezete júniusában elkészült. A Kormány elfogadta 35 munkaanyagként a további tervezéshez, EU bizottsági egyezetéshez, társadalmi konzultációhoz. A határozat melléklete az operatív programok további tervezése során alkalmazandó indikatív forrásallokációt is tartalmaz. 2.5 Támogatási célok és operatív programok a Partnerségi Megállapodás júniusi tervezetében A szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet négy később öt fő nemzeti fejlesztési prioritást fogalmaz meg, a position paper ajánlásaihoz hasonlóan de kissé más hangsúlyokkal: * a gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása, * a foglalkoztatás növelése. * az energia- és erőforrás hatékonyság növelése, * a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam, * a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Draft Template and Guidelines on the Content of the Partnership Agreement, version 1 (2012. dec. 21). Aktuális 3. verzió (2013. máj. 21): 1_partnership_agreement_template_guidance_2013_05_21.pdf Magyarország Partnerségi Megállapodása a as fejlesztési időszakra szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet. Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, június /2013. (VI. 12.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására irányuló programozási dokumentumok tervezésével kapcsolatos aktuális feladatokról 14

15 A célok megvalósítását a következő Operatív Programok szolgálnák, a Kormány korábbi döntéseivel 36,37 egyezően (a felsorolásban kiemeltem a vízgazdálkodás szakterületét közvetlenül érintő intézkedéseket): Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Program (GINOP): KKV versenyképesség és növekedési potenciál fejlesztése tudásgazdaság fejlesztése infokommunikációs fejlesztések innovatív és kreatív szolgáltatások, kiemelt vonzerők, termékek és hálózatok fejlesztése kiemelt növekedési zónák és speciális területek célzott gazdaságfejlesztési programjai foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése (általános KKV orientáció) pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése (célirányos K+F+I célú eszközhasználat (alap)) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): térségi kiemelt gazdaság-fejlesztés infrastruktúra és üzleti környezet fejlesztése térségi gazdasági célú foglalkoztatás-ösztönzés és a munkaerő mobilitás támogatása integrált város-térségi fejlesztések alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra és intézmény-fejlesztés közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések) megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatásösztönzés Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): KKV versenyképesség és növekedési potenciál fejlesztése, kreatív és alternatív gazdaságfejlesztés intelligens és tudásalapú növekedés infrastrukturális megalapozása integrált települési infrastruktúra-fejlesztés Pest megyei térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok Pest megyei városokra és térségeikre (CLLD) a közösségi szolgáltatások infrastrukturális hátterének energiahatékony fejlesztése, megújítása társadalmi befogadást szolgáló programok tudásgazdaságot és foglalkoztathatóságot szolgáló programok Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén befogadó társadalom /2012. (XII. 17.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól 15

16 infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében gyarapodó tudástőke jó állam Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP): klímaváltozásra történő felkészülés víziközmű-szolgáltatás fejlesztése vízvédelemmel, hulladékgazdálkodással, levegőminőséggel és zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések, öko-innováció természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések környezetügyi K+F+I, szemléletformálás energiahatékonyság javítására irányuló pénzügyi eszközök Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP): nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása regionális közúti elérhetőség és közlekedés-biztonság fejlesztése regionális vasúti elérhetőség és energia-hatékonyság javítása fenntartható városi közlekedésfejlesztés Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (KOOP): a támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények működtetése és fejlesztése a támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer Vidékfejlesztési Program (VP): a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben s a vidéki térségekben a versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődéstámogatása a vidéki térségekben Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP): a fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is a közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása 16

17 a foglalkoztatás és a területi kohézió növelése Határ menti együttműködési operatív programok 38 gazdaságfejlesztés (különös tekintettel a KKV fejlesztésre és K+F+I fejlesztésekre), a hiányzó közlekedési kapcsolatok megvalósítása, a foglalkoztatás elősegítése, környezetvédelem és energiahatékonyság, intézményfejlesztés A Kormány határozata 39 szerint a között rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani, a fennmaradó 40 százalékot pedig a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúrafejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság célterületek között kell allokálni, figyelembe véve az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos determinációkat. Az indikatív forráselosztási javaslat 35 a környezeti és a közlekedési OP-kra lényegesen kisebb arányú előirányzatot tartalmaz, mint az előző időszaki fejlesztési terv (KEHOP-ra mintegy 2/3-át, KOP-ra a felét). A Partnerségi Megállapodás jelen munkaváltozata még nem teljes, alcíme szerint is szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet. Hiányosságai a peremfeltételek a többéves EUköltségvetés, a támogatásokkal kapcsolatos EU-rendeletek bizonytalanságaiból is fakadnak, hiszen még semmi sem hatályos. A Megállapodás formális benyújtása 2014 első negyedévében lehet esedékes. Másrészt úgy vélem és a magyar Kormány és az EU közötti aktuális viták is erre utalnak, hogy sok részletben az EU-ajánlásoktól eltérő szemléletet és szándékokat tükröz. A tervezőmunka folytatása, a hazai és az EU-s egyeztetések eredményeként alakul majd a végleges Megállapodás, és ebben a folyamatban nem vesztette aktualitását a vízgazdálkodási szakterületi feladatok és igények képviselete, lehetőség szerinti érvényesítése. 3/ Javaslatok a as időszaki vízgazdálkodási fejlesztési lehetőségek szélesítéséhez, a beruházások eredményességéhez A vízgazdálkodási feladatok kellő súlyú megjelenítését a Partnerségi Megállapodásban és az Operatív Programokban, az országos, térségi és helyi fejlesztési tervekben a tárgyszerű szakági és területi tervek alapozhatják meg. Minden lehetőséget érdemes megragadni a fejlesztések előkészítő tervezésére. Az ismert tennivalók (ivóvízminőségjavítás, települési szennyvízkezelés, árvízvédelmi létesítmények stb.) számbavétele, a forrásigény, a kitűzött programok előrehaladásának követése és megjelenítése elengedhetetlen alapinformáció a tárcaközi egyeztetésekhez, a támogatási előirányzatok igazításához. Az operatív programok és akciótervek, pályázati feltételek kidolgozása során el kell kerülni a túlszabályozást, a felesleges korlátozásokat, minimalizálni a leszűkítő, additív követelményeket /2013. (IV. 11.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési időszakra vonatkozó határon átnyúló együttműködési programok tervezésével kapcsolatos hosszú- és középtávú fejlesztési elképzelésekről, valamint az operatív programok nemzetközi egyeztetésének alapját képező kulcsprioritásjavaslatokról /2012. (XII. 17.) Korm. határozat 1 (h) pont 17

18 Lehetőség szerint ki kell iktatni a támogatási döntésekből a felesleges, formális pályáztatást, kivált az állami felelőségi körbe tartozó feladatoknál (pl. árvízvédelmi szakaszok fejlesztései). Ugyanakkor kívánatos volna, hogy kivitelezési támogatási döntések csak megalapozott megvalósítási és költségtervek alapján szülessenek. Ez ismét csak a tervezés, a projektelőkészítés fontosságát hozza előtérbe; megtérülő lenne az előkészítő munkákhoz bőséges támogatási keret megállapítása. A források takarékosabb felhasználását szolgálná, ha a kivitelezési közbeszerzési eljárásokat részletes műszaki tervek alapoznák meg. Törekedni kell a projekt-előkészítési szakaszban az építési feltételek feltárására, a megvalósítás részletes megtervezésére, a létesítési engedély megszerzésére. Személyes tapasztalatom, hogy a projektek életképességének egyik alapfeltétele az érdekeltségi viszonyok tisztázása. Ha egy szakmailag kívánatos fejlesztésnek nincs gazdája, mert a közvetlen érdekeltek nem hajlandók vagy nem tudják a fejlesztést, fenntartást, üzemeltetést finanszírozni, abból még önmagában nem következik, hogy az feltétlenül állami közfeladat, sőt, európai támogatásra érdemes. Megfontolt és következetesen érvényesített elvi döntések szükségesek az ilyen gazdátlan fejlesztések közüggyé nyilvánításához, támogatásához, eredményességéhez. Tartsuk szem előtt az európai támogatási források felhasználásához kapcsolt fejlesztési alapcélokat, jelszavakat, keressük ezek értelmezését és érvényesítését a vízgazdálkodási fejlesztések indoklásában. (Pl. hatékonyságból származó növekedés, kutatás-fejlesztésinnováció, info-kommunikáció, természeti erőforrások védelme és hatékony hasznosítása, megújuló erőforrások felé történő elmozdulás, kockázatkezelés, klíma-adaptáció, adaptív területhasználat, versenyképesség elősegítése kockázat-megelőzéssel és a technológiai hatékonyság javításával, integrált térségi és helyi fejlesztések, oktatás, munkahelyteremtés, egyenlőtlenségek csökkentése, szinergia, stb.) A vízgazdálkodási fejlesztési beavatkozások eredményességének alapkritériuma a környezeti feltételek és hatások reális mérlegelése. Napjainkban a hazai fejlesztés-finanszírozás szűkössége miatt és EU-tagságunknak köszönhetően az európai támogatások rendszere, az ahhoz kapcsolódó követelmények, európai és hazai intézmények és eljárási szabályok szintén a fejlesztési környezet elemei, a mikro-és makro-regionális társadalmi, gazdasági, ökológiai folyamatokkal, a területhasználattal, a fizikai és természeti törvényekkel együtt. Ismernünk kell a támogatási célrendszer szabta feltételeket ahhoz, hogy eredményesen használjuk fel az elérhető forrásokat, de az európai és országos támogatási célok és kritériumok figyelembevétele nem helyettesíti a konkrét vízgazdálkodási problémák, igények és helyi adottságok mérlegelő szakmai tervezését. Nem kell elhagyniuk a szakembereknek a stabil szakmai tudást, a tárgyszerű és differenciált értékelés képességét ahhoz, hogy támogatható fejlesztési tervek szülessenek. A racionális tervek erősítik a fejlesztési szándékok józan mérlegelését, a támogatási igények indoklását a tágabb, európai és globális célrendszerben is, és zálogai a támogatott és megvalósuló fejlesztések eredményességének. Budapest, július 3. 18

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei Előadó: Hégely Péter Elycon Tanácsadó és Szolgáltató Kft. www.elycon.hu EcoFact Kft. Monor, Strázsahegy - Kult Pince, 2014. 09. 26. Projekttervezés a gyakorlatban

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak tervezése. Bálint Eszter főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium eszter.balint@ngm.gov.

A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak tervezése. Bálint Eszter főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium eszter.balint@ngm.gov. A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak tervezése Bálint Eszter főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium eszter.balint@ngm.gov.hu Forma: Partnerségi Megállapodás Szabályozási keret legfontosabb

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

integrált területi beruházás tervezéséhez

integrált területi beruházás tervezéséhez HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

2014-2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014.10.16.

2014-2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014.10.16. 2014-2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014.10.16. TEMATIKA Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Várható pályázatok HÁTTÉR ÉS ALAPFOGALMAK Főbb

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

Moson-Sopron Megyei Civil Informáci. ciós s Centrum

Moson-Sopron Megyei Civil Informáci. ciós s Centrum Gyır-Moson Moson-Sopron Megyei Civil Informáci ciós s Centrum 9023 Gyır, Otthon u. 2. Tel. : 96/550-313 Tel./Fax: 96/311-031 06-70/948-57-30 E-mail : civilhaz@unitedway.t-online.hu Web : www.unitedwaygyor.hu/ciszok

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015.

FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015. FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015. Amiről szó lesz 1) K+F+I támogatások 2014-20 között 2) Új közösségi tervezési keretek közös stratégiai keretrendszer

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében ÁROP projekt

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

TERÜLETI TERVEZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN TERÜLETI TERVEZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN HORVÁTH CSILLA településfejlesztési programmenedzser NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A programozás lehetőségei és kihívásai. 2011. június

A programozás lehetőségei és kihívásai. 2011. június A programozás lehetőségei és kihívásai 2011. június Tartalom 1. Programozás lényeges keretfeltételei (2014-től) Fő irányok: A kohéziós politika és az EU2020 stratégia összehangolása A stratégia programozás

Részletesebben

A 2014-2020-as határon átnyúló együttműködési programok tervezése

A 2014-2020-as határon átnyúló együttműködési programok tervezése A 2014-2020-as határon átnyúló együttműködési programok tervezése 2013. NOVEMBER 29. DEBRECEN A 2014-2020-as határmenti programok tervezése A 2014-2020- as programozási időszakban az Európai Terüle= Együ?működési

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020

Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Piac és Profit Konzultáció Budapest 2014. Február 4. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1 Célkitűzések A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája 2014 2020

Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Pécs, 2013.12.06. A bizalom megnyilvánul a megkeresésekben 80 000 74 000 76 000 70 000 Darabszámok 60 000

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Az előadás tartalma 1. Az Európa 2020 stratégiáról általában 2. Az

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az Európai Unió 2014 2020. programozási időszak támogatási prioritásai és a magyarországi lehetőségek

Az Európai Unió 2014 2020. programozási időszak támogatási prioritásai és a magyarországi lehetőségek Az Európai Unió 2014 2020. programozási időszak támogatási prioritásai és a magyarországi lehetőségek dr. Petrás Ferenc Tervező elemző, GINOP prioritásfelelős Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1 Tematika:

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben