Foglalkoztatási Hivatal. Összefoglaló

Átírás

1 Foglalkoztatási Hivatal Összefoglaló az Állami Foglalkoztatási Szolgálat évi szakmai tevékenységéről, különös tekintettel a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszter által kiadott szakmai irányelvekre Budapest

2 2 Tartalomjegyzék Előzmények... 3 I. Az ország gazdasági- és munkaerő-piaci helyzetének bemutatása Néhány jellemző gazdasági mutatószám Foglalkoztatottság és gazdasági aktivitás A regisztrált munkanélküliek/álláskeresők számának változása A regisztrált munkanélküliek/álláskeresők összetételének alakulása Külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának rövid elemzése Létszám-leépítési bejelentésekkel kapcsolatos főbb adatok A negyedéves munkaerő-piaci felmérés eredményei A évi prognózis adatvételről Az AM könyvvel való foglalkoztatás tapasztalatai II. A megyékben alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások, foglalkoztatás elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok bemutatása, hatásuk a megye munkaerő-piaci helyzetére Munkaerő-piaci szolgáltatások (munkaközvetítés nélkül) A munkaközvetítési tevékenység értékelése Foglalkoztatást elősegítő támogatások rövid értékelése Megyei munkaerő-piaci programok hatásának elemzése Központi munkaerő-piaci programok hatásának értékelése A évben indult, évre áthúzódó rétegprogramok tapasztalatai Munkaerő-piaci programokra vonatkozó összefoglaló adatok III. A szakmai ajánlásokban meghatározott egyéb elvégzett feladatok összefoglalása Tájékoztató anyagok, elemzések a potenciális beruházók számára Tájékoztatásnyújtás a foglalkoztatást segítő egyéb pályázatokról és programokról Tájékoztatás a foglalkoztatásra vonatkozó új jogszabályokról, központi és megyei programokról Térségi együttműködési megállapodások, foglalkoztatási paktumok Monitoring vizsgálatok Munkáltatói kapcsolattartás bővítése Az ÁFSZ társadalmi kapcsolatainak áttekintése Az ÁFSZ tömegtájékoztatási eszközökkel való kapcsolata Jelentés az egyes iskolatípusban végző, szakirányú képzettséggel rendelkezők számáról, elhelyezkedési lehetőségeiről Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) működése IV. A megyei teljesítménymutatók V. A tartósan betöltetlen munkaerőigények összetételének alakulása VI. A munkaügyi központ főbb rendezvényei / eseményei VII.A hatósági tevékenység keretében végzett tevékenység értékelése VIII A HEF OP 1.2 intézkedés keretében elvégzett megyei feladatok értékelése IX. A munkaügyi központ munkájával kapcsolatos észrevételek (panaszok, kifogások) főbb jellemzői X. Az ügyfelek visszajelzése az ÁFSZ szakmai tevékenységéről... 38

3 3 Előzmények A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszter január 21-én Szakmai Irányelveket adott ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat évi tevékenységéhez. Az irányelvekben szereplő, a Foglalkoztatási Hivatalt és a munkaügyi központokat egyaránt érintő feladatok egységes értelmezése, megfelelő összehangolása és minél eredményesebb megvalósítása céljából a Hivatal évre vonatkozóan intézkedési tervet készített. Ezen intézkedési tervben kerültek rögzítésre az alábbi feladatok. 1. A munkaügyi központoknak és kirendeltségeiknek a Foglalkoztatási Hivatal koordinálásával elő kell segíteniük a foglalkoztatás bővítését, valamint a foglalkoztatási szint emelését. Ennek érdekében: készítsenek tájékoztató anyagokat, elemzéseket, tegyenek együttműködési ajánlatot illetékességi területükön a (potenciális) beruházók számára, terjesszék ki a negyedéves munkaadói felméréseket az ország valamennyi kirendeltségére, megyei és fővárosi szinten fejlesszék ki azt az információs bázist, mely gyűjti és magába foglalja a megyében elérhető, megvalósuló, a foglalkoztatást segítő pályázatokat és programokat, biztosítsanak munkajogi tanácsadási tevékenységet munkáltatók, munkavállalók, munkanélküliek részére, készítsenek tájékoztató anyagot a foglalkoztatásra vonatkozó új jogszabályokról, központi és megyei programokról és helyezzék el az internetes honlapokon, biztosítsák az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) zökkenőmentes működtetését, fokozatosan alakítsák ki a térségi együttműködési megállapodások, foglalkoztatási paktumok rendszerét, a közcélú munkalehetőség felhasználásának tapasztalatairól készítsenek kirendeltségi, megyei, majd országos összefoglaló jelentést, terjesszék ki a monitoring rendszer és annak értékelésének rendszerét az új támogatásokra és az eltérő helyzetű célcsoportokra, és kísérjék folyamatosan figyelemmel megyénként a Magyarországon foglalkoztatott külföldi munkavállalók számát. 2. Járuljanak hozzá a versenyképesség, a munkavállalók és álláskeresők alkalmazkodóképességének javulásához, a munkáltatók munkaerőigényének kielégítéséhez, a munkaerőhiány csökkentéséhez: készítsenek egységes tájékoztató anyagot és biztosítsák annak internetes megjelenítését az ÁFSZ által felajánlható szolgáltatások, támogatások köréről, a modernizációs PHARE program és a HEFOP 1.2 intézkedés Szolgáltatásfejlesztési alkomponense keretében létrejövő fejlesztési eredmények széles körű hasznosításával biztosítsák az ÁFSZ modernizációs folyamatával kapcsolatos megyei feladatok színvonalas ellátását, készítsenek megyei és országos szintű összefoglaló jelentést az egyes iskolatípusban végző, szakirányú képzettséggel rendelkezők összetételének jellemzőiről,

4 4 javítsák megfelelő munkaerő-piaci képzési struktúra fokozatos kialakításával, valamint színvonalas pályakorrekciós és pályaválasztási tanácsadással a munkaerőpiaci képzések hatékonyságát, folyamatosan kövessék nyomon a képzési tanfolyamokon résztvevők elhelyezkedését, és annak fontosabb jellemzőit. 3. Meghatározó szerepet kell játszania a társadalmi beilleszkedés segítésében, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci foglalkoztathatóságának javításával, elhelyezkedésének támogatásával, bevonva programjaiba az inaktívak mind szélesebb rétegeit. Ennek érdekében: adott személyek, célcsoportok esetében minél hatékonyabbnak ítélt támogatási, szolgáltatási formákat, illetve azok célszerű kombinációit kell alkalmazni, a rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolatos feladatokat át kell tekinteni, és indokolt esetben tovább kell fejleszteni és korszerűsíteni, együttműködési megállapodások rendszerét fokozatosan ki kell terjeszteni lehetőség szerint minden munkanélkülire, munkanélküliek minél nagyobb hányadának a legrövidebb időn belül újrakezdési lehetőséget kell felajánlani, fokozatosan be kell vezetni a tartós munkanélküliség kockázatának elemzésén alapuló kategorizálás (profiling) módszerét, a megyei sajátosságoknak megfelelően minél nagyobb mértékben ki kell használni a különböző központi programok adta lehetőségeket, kiemelt figyelmet kell fordítani az Európai Szociális Alapból finanszírozott munkaerő-piaci programok végrehajtására, a HEFOP 1.1-ben vállalt kötelezettségek teljesítésére, fejleszteni kell az állásközvetítés rendszerét az önkiszolgáló rendszereken keresztül, fejleszteni és szélesíteni kell az önálló álláskeresési módszereket, szakmai szempontból támogatni kell a civil szervezetek által indított foglalkoztatási programokat, speciális szolgáltatási formáival fel kell készülni a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatókat érintő dotáció szabályainak módosulását követő munkaerő-piaci változásokra, aktuális jogszabályváltozásokról, valamint a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek foglalkoztatása esetén a munkáltatók által igényelhető támogatásokról szakmai fórumokat kell tartani a gazdasági kamarákkal és más partnerszervezetekkel együttműködve. Az Intézkedési tervben meghatározottak szerint kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a munkaügyi központoknak és kirendeltségeknek a pályakezdők elhelyezkedésének elősegítésére, az időskori aktivitás megőrzésére, a nők helyzetének javítására, a gyermeküket nevelők munkaerő-piaci visszatérésének támogatására, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeinek megőrzésére, bővítésére, a roma származású emberek foglalkoztathatóságának, elhelyezkedési esélyeinek javítására és a veszélyeztetett helyzetű munkavállalókra. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontos feladata, hogy saját programjait és szolgáltatásait összekapcsolja más támogatásokkal, szolgáltatásokkal, kedvezményekkel. Az

5 5 előzőekben felsorolt feladatok megvalósítása érdekében az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton belül hangsúlyozott szerepet kaptak a munkaügyi központok és kirendeltségeik. A évben végzett közös munkáról az alábbiakban adunk számot. I. Az ország gazdasági- és munkaerő-piaci helyzetének bemutatása 1. Néhány jellemző gazdasági mutatószám 1. táblázat Megnevezés 2005.* Népesség száma, fő Települések száma év alatti népesség aránya 3 15,60% Működő gazdasági vállalkozások száma Egyéni vállalkozás Társas vállalkozások száma Külföldi érdekeltségű gazdasági vállalkozások száma Ezer lakosra jutó működő gazdasági vállalkozások száma 128,1 1 főre jutó GDP (eft/fő, 2004.) * évi, illetve legutolsó hozzáférhető adat sz.Gyorstájékoztató október 28. KSH A nemzetgazdaság munkaerőmérlege A Magyar Köztársaság helységnévtára jan Népmozgalom alapján számított adat sz.gyorstájékoztató október munkaügyi központok beszámolói alapján A Magyar Köztársaság lakónépessége január 1 - szeptember 30. időszak végén 10 millió 98 ezer fő volt, mintegy fővel (0,2%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál. A népességen belül 15,6 % a 15 évesnél fiatalabbak aránya szeptember végén 493 ezer társas vállalkozást tartottak nyilván, 3,6 %-kal többet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékben a korlátolt felelősségű társaságok száma bővült, egy év alatt tel, (7%). Számuk szeptember végén meghaladta a 220 ezret és ezzel a társas vállalkozás átvette a leggyakrabban választott gazdálkodási forma szerepét. Az eddig vezető gazdálkodási forma, a betéti társaságok száma az elmúlt 12 hónapban csak 2300-zal, 1,1 % - kal növekedett, szeptember 30-án szintén meghaladta a 220 ezret. E két gazdálkodási forma teszi ki az összes társas vállalkozás 90%-át. A év III. negyedévének végén nyilvántartott egyéni vállalkozások száma közel 711 ezer volt, ami 6 ezerrel elmaradt az egy évvel korábbitól, amely 0,8 %-os csökkenést jelent szeptember végén a legtöbb vállalkozást az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (36,7 %), illetve a kereskedelem, javítás (18,2 %) nemzetgazdasági ágban regisztrálták. Ezt követte az építőipar (8,0 %), egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

6 6 (6,7 %), mezőgazdaság, erdőgazdálkodás (4,6 %), szállítás, posta, távközlés (3,9 %), oktatás (3,1 %), pénzügyi tevékenység (2,8 %) és az egészségügy (2,3 %). 2. Foglalkoztatottság és gazdasági aktivitás 2. táblázat Megnevezés A foglalkoztatottak átlagos száma, ezer fő Az alkalmazottak átlagos száma, ezer fő Gazdaságilag inaktívak száma, ezer fő Munkanélküliek száma, ezer fő 3 868, , , , , , , , , , , , , , ,1 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 Munkanélküliségi ráta (%) 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 Foglalkoztatási arány (%) 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 Gazdaságilag aktívak aránya 52,8% 52,9% 53,8% 53,8% 54,5% Gazdaságilag aktívak száma, ezer fő 4 102, , , , ,4 Forrás: KSH, éves MEF éves népesség évben 3 901,5 fő volt a foglalkoztatottak átlagos száma, ami az előző évhez képest kisebb javulást jelez. Szintén pozitív tendenciát mutat az alkalmazásban állók száma, 2 789,6 ezer főről 2 796,8 ezer főre emelkedett az előző évhez képest. Az inaktívak számának csökkenésével párhuzamosan nőtt a gazdaságilag aktívak száma, és ezzel a foglalkoztatási arány is 0,7 %-kal nőtt az előző évhez viszonyítva (53,8 %-ról 54,5 %-ra). A KSH adatai szerint a munkanélküliségi ráta évben 7, 2 %, ami 1,1 % ponttal magasabb, mint a évi adat.

7 2.1. A regisztrált munkanélküliek/álláskeresők számának változása Munkaügyi központ A regisztrált munkanélküliek A munkanélküliségi ráta (%) száma (fő) Változás % táblázat Változás (% pont) (dec. 20.) (dec. 20.) (dec. 20.) (dec. 20.) Fővárosi MK ,8 2,9 2,7-0,2 Baranya MMK ,9 12,1 14,1 2.0 Bács-K. MMK ,5 10,3 10,2-0,1 Békés MMK ,6 13,4 14,0 0,6 Borsod-A.Z. MMK ,7 19,4 19,0-0,4 Csongrád MMK ,8 10,0 10,3 0,3 Fejér MMK ,0 7,3 7,3 0 Győr-M.-S. MMK ,5 5,0 5,1 0,1 Hajdú MMK ,3 13,6 13,8 0,2 Heves MMK ,3 11,2 11,6 0,4 Komárom-E. MMK ,9 6,4 6,5 0,1 Nógrád MMK ,7 15,1 16,5 1,4 Pest MMK ,3 3,9 4,1 0,2 Somogy MMK ,1 15,2 15,0-0,2 Szabolcs-SZ.-B. MMK ,4 18,8 19,1 0,3 Jász-N.-Sz. MMK ,7 12,1 12,2 0,1 Tolna MMK ,0 12,4 12,1-0,3 Vas MMK ,2 6,6 6,6 0 Veszprém MMK ,8 7,9 7,8-0,1 Zala MMK ,9 8,2 9,9 1,7 Ország összesen ,5 9,3 9,4 0,1 Forrás: munkaügyi központok A munkaügyi központok adatai alapján a regisztrált munkanélküliek/álláskeresők 1 száma 2,5 %-kal nőtt az előző év hasonló időszakához képest, december 20-án fő szerepelt a nyilvántartásban. A növekedésben közrejátszhatnak olyan tényezők is, mint a különböző forrásból támogatott országos és megyei munkaerő-piaci programok vagy AM könyvekre vonatkozó jogszabály módosítás széles körű propagálása. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,1 % ponttal nőtt, jelenleg 9,4 %. A regisztrált munkanélküliek/álláskeresők számának növekedése elsősorban Zala, Hajdú-Bihar és Baranya megyében volt jelentős, 10 %-ot meghaladó mértékű. A munkanélküliségi ráta az előző évekhez hasonlóan a kedvezőbb gazdasági adottságú területeken, elsősorban Budapesten (2,7 %) és Győr-Moson-Sopron megyében (5,1 %) volt a legalacsonyabb. 1 A munkanélküli fogalma november 1-jétől álláskeresőre változott.

8 A regisztrált munkanélküliek/álláskeresők összetételének alakulása Megnevezés Pályakezdők Max. 8 ált. végzettségű regisztráltak Diplomás regisztrált munkanélküliek Egy éven túl munkanélküliek Járadékosok (NYES-sel együtt) Rendszeres szociális segélyezettek Forrás: FH 4. táblázat év átlaga év átlaga fő % fő % , , , , , , , , , , , ,5 A regisztrált munkanélküliek/álláskeresők összetétele változatlanul kedvezőtlen. A regisztrált pályakezdő munkanélküliek/álláskeresők átlagos száma fővel haladta meg a év átlagát. A regisztrált munkanélkülieken/álláskeresőkön belüli arányuk 1 %-kal nőtt. (2005. évben 10 %). A 8 általános vagy annál alacsonyabb végzettségűek száma az elmúlt egy év alatt szintén emelkedett, az összes munkanélküliekhez/álláskeresőkhöz viszonyított arányuk azonban 0,4 %-ponttal mérséklődött. A munkanélküli járadékosok és a nyugdíj előtti munkanélküli segélyesek együttes átlagos létszáma fővel, az összes regisztrált közötti arányuk pedig 4 5 % ponttal csökkent. Az adat tartalmazza a november 1-jével bevezetett új ellátási formákat is: az álláskeresési járadékban és az álláskeresési segélyben részesülők számát. A évi bázisadatokhoz képest nőtt a diplomások (4,2%-ről 4,3 %-ra) az egy éven túli munkanélküliek (23,5 %-ról 24,5 %-ra) és a rendszeres szociális segélyben (32 %-ról 32,5 %-ra) részesülők átlagos aránya is Külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának rövid elemzése A magyarországi munkaerőpiac védelme érdekében a Foglalkoztatási Hivatal a Magyarországon foglalkoztatott külföldiek számát és a foglalkoztatás egyéb jellemzőit (ágazat, munkakör, időtartam, állampolgárság) folyamatosan figyelemmel kíséri. Az adatszolgáltatást év második félévétől számítógépes támogatást biztosító program biztosítja. A Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján érvényes magyarországi munkavállalási engedéllyel év december 31-i állapot szerint fő külföldi állampolgár rendelkezett. Külföldiek foglalkoztatása elsősorban a nagyobb városokban jellemző december 31-én a legtöbb érvényes engedélyt a fővárosban ( fő) és Pest megyében ( fő) tartották nyilván.

9 9 Az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők megoszlása állampolgárság szerint: fő európai, de Unión kívüli ország állampolgára, fő az Európai Unió valamely tagországának állampolgára, fő ázsiai ország állampolgára. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a legtöbb munkavállalási engedélyt az építőiparban ( fő, 33,7 %) és a feldolgozóiparban ( fő, 20,9 %) dolgozók foglalkoztatásához adták ki. Ezt követte a kereskedelem (8 705 fő, 17,1 %), pénzügyi tevékenység (3 931 fő, 7,7 %), egyéb területek (magánháztartásokban, területen kívüli szervezetek, stb fő, 3%) és az egészségügyi, szociális ellátás (1 162 fő, 2,3 %). Mezőgazdasági munkára kiadott szezonális engedélyek száma: A külföldi munkavállalók tényleges száma ennél magasabb május 1-jét követően sokan munkavállalási engedély nélkül tevékenykedhetnek Magyarországon (pl. a velünk csatlakozott országokból, valamint Svédországból, Írországból és az Egyesült Királyságból érkezett munkavállalók, a külföldi résztulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztviselői, menekültek, bevándorlók, zöldkártyás munkavállalók, magyar állampolgárok házastársai). Az érvényes regisztrációk száma összesen , ezen belül is Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb elsősorban a szlovák munkaerő foglalkoztatása miatt (10 452). A regisztráltak mellett egyes becslések szerint meglehetősen magas a nem regisztrált, elsősorban Szlovákiából kölcsönzött munkavállalók, és az illegálisan foglalkoztatottak száma is. Szakmacsoportok szerint a munkavállalási engedélyeket elsősorban egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozásokra (29 335, 57,5 %), kereskedelmi és vendéglátói foglalkozásokra (2 933,7 %), könnyűipari foglalkozásokra (2 151, 4,2 %), vas-, és fémipari foglalkozásokra (1 663, 3,3 %) adták ki. A munkaügyi központok tapasztalatai alapján külföldiek esetében munkavállalási engedélyek többnyire a hiányszakmákban (egészségügyi személyzet, szakmunkások), másrészt a nyelvtudással párosuló szakterületeken, továbbá speciális elvárásokat kielégítő munkakörökben kerülnek kiadásra. Külföldiek foglalkoztatását a nyilvántartott munkanélküliek/álláskeresők helyett a foglalkoztatók a hiányszakmákon túl jellemzően nagy munkabírást igénylő, nehéz fizikai munkák (mezőgazdaság, építőipar) esetében a rugalmas munkaidő és a mobilitás, illetve az alacsonyabb bér miatt tartják előnyösnek Létszám-leépítési bejelentésekkel kapcsolatos főbb adatok évben a bejelentett létszám-leépítési szándékra vonatkozó adatok a fővárosban mutatják a legmagasabb értéket (5 407 fő). Ezt követi Zala megye (2 633 fő). A munkaügyi központok közötti rangsorban Borsod-Abaúj-Zemplén megye (1 878 fő) a harmadik. A többi megyében a csoportos létszám-leépítési bejelentések 931 fő (Fejér megye) és fő (Pest megye) között szóródnak. A jogszabályi kötelezettség alapján a csoportos létszám-leépítési szándék bejelentését követően a Foglalkoztatási Hivatalnak nem áll rendelkezésére adat a ténylegesen

10 10 megvalósult leépítések pontos arányairól (pl.: MÁV Rt. területi szervei bejelentését követően a tevékenység kihelyezés keretében az elbocsátott munkavállaló más gazdasági társaság alkalmazottja lesz). A csoportos létszámleépítések ágazatcsoportonkénti vizsgálata alapján megállapítható, hogy a nagyobb arányú bejelentések az ipari ágazaton belül jelentősebben a feldolgozóipart, jóval kisebb mértékben az építőipart (szezonális jelleg), a szolgáltatási ágazatcsoporton belül a közigazgatás, oktatás, egészségügy, szociális ellátás és egyéb szolgáltatások, valamint a szállítás, posta és távközlés területét érintették. A létszám-leépítési szándékokra vonatkozó főbb adatok: 5. táblázat Munkaügyi központ év (fő) Fővárosi MK Baranya MMK Bács-K. MMK Békés MMK Borsod-A.Z. MMK Csongrád MMK Fejér MMK 931 Győr-M.-S. MMK Hajdú MMK Heves MMK Komárom-E. MMK Nógrád MMK Pest MMK Somogy MMK Szabolcs-SZ.-B. MMK Jász-N.-Sz. MMK Tolna MMK 968 Vas MMK Veszprém MMK Zala MMK Összesen Forrás: FH A negyedéves munkaerő-piaci felmérés eredményei A PHARE TWINING ( ) svéd-dán modernizációs program keretében kidolgozott negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévére minden munkaügyi központ területén bevezetésre került. A munkaügyi központok 170 kirendeltsége közül vesz részt a felmérés munkálataiban. A negyedéves munkaerő-piaci felmérés lényege, hogy rövid, egyszerű adatlap alkalmazásával, amelyet személyesen, postai úton vagy elektronikus rendszer 2 A fővárosban a Hajléktalanok Információs Irodája funkciójából eredően nem vesz részt a felmérésben.

11 11 segítségével (honlap) juttathat vissza a munkaadó, hogy képet adjon egy adott munkaerő-piaci kistérség munkáltatói igényeiről. 3 A felmérés gyakorlatilag az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése. 6. táblázat A munkaerő-piaci felmérésben résztvevők adatai 2005.év III. n.é év IV. n.é. Közreműködő kollégák száma (fő) Megszólított munkaadók száma (db) Visszaérkezett adatlapok száma Visszaérkezési arány (%-ban) 75% 83% Érintett munkavállalói létszám (a felvétel időszakában, főben) Forrás: FH A felmérés két negyedéve során a válaszadók alig több, mint ötöde élt az on-line válaszadás lehetőségével, ezért a felmérésenként visszaérkezett kérdőív rögzítését a kirendeltségi munkatársak végezték el. A két adatfelvétel átlagos adatait véve, a válaszadó mintegy szervezet a munkaviszonyban állók közül 670 ezer főt foglalkoztatott. Az első országos megkérdezés során a munkáltatók három hónappal későbbre 1,5%- os létszámbővüléssel számoltak, a IV. negyedéves megkérdezésben egy százalék alatti létszámcsökkentési tervről nyilatkoztak. Nyilvánvaló, hogy a negyedéves felmérés adatai az éves- idősoros adatok majdani ismeretében válhatnak megbízhatóvá, ahol a szezonális hatások kiszűrhetőek lesznek. A két negyedév összesített adatai alapján 1 % körüli foglalkoztatás-bővülést terveztek a megkérdezett munkaadók három, illetve hat hónapos előrevetítésben. A év októberében megkérdezett mintában szereplő szervezetek közel 20 ezer betöltetlen álláshelyről (elsősorban egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozásokról) számoltak be, miközben negyedéves előretekintésükben, országosan elemezve, gyakorlatilag változatlan létszámmal kívántak gazdálkodni, amely tény bizonyos szakmákban (munkakörökben) fennálló munkaerőhiányról tanúskodhat. Az októberi felvétel során, három hónappal előre, a mintában szereplő mikro cégek azt jelezték, hogy foglalkoztatott létszámuk emelését tervezik. Az adatok szerint a mezőgazdaságban (470 fő), élelmiszeriparban (707 fő), ügyviteli foglalkozásoknál (664 fő), és az egyszerű betanított foglalkozásoknál (3 400 fő) jeleztek a megkérdezett gazdálkodó szervezetek leépítéseket a megkérdezést követő 3 hónapon belül. Országos összesítésben viszonylag enyhe keresletet jeleztek a megkérdezettek, a műszaki (214 fő), gazdasági-jogi (96 fő), ügyintézői (96 fő), és a szociális foglalkozási (62 fő) szakmacsoportok esetében. 3 A rendszer fejlesztése Szegeden történt meg, évben ez a platform került országos fejlesztésre év I. félév végére az FH-n belül várhatóan elkészül az Adattárházhoz és az új Cognos 7.0 felülethez kötődő modern adatvételi- elemzési felület.

12 A évi prognózis adatvételről szeptember 15. és november 30. között a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar vállalkozások várakozásai címmel közös kutatást folytatott a magyar vállalkozások várható munkaerő keresletéről és rövidtávú üzleti kilátásairól. Magyarországon ilyen széleskörű vállalati konjunktúra vizsgálatra eddig soha nem került sor: 8040 vállalkozás válaszolt a munkaügyi központok, munkaügyi kirendeltségek és a területi kamarák munkatársai által feltett kérdésekre. A megkérdezett gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak létszáma összességében meghaladja a 730 ezer főt, amely az alkalmazásban lévők egynegyedét, míg a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak megközelítőleg 20%-át reprezentálja. Ez a különösen kiterjedt minta, miközben minden eddiginél nagyobb érvényességű előrejelzések lehetőségét biztosítja, lehetővé teszi azt is, hogy behatóbban és eredményesebben vizsgálhassuk az egyes cégcsoportok üzleti kilátásait és az azokban megmutatkozó különbségeket. A kutatás fontosabb megállapításait az alábbiakban foglaljuk össze: A vállalatok várakozásai azt valószínűsítik, hogy Magyarországon az EU-átlagot meghaladó gazdasági növekedés 2006-ban is folytatódik. Ezt támasztja alá többek között, hogy a beruházó és beruházást tervező cégek változatlanul magas arányt képviselnek a magyar gazdaságban. A versenyszektorban a 2005-ben beruházó, vagy 2006-ban beruházást tervező cégek aránya meghaladja az 55%-ot. A megkérdezett cégek 22%-a kívánja növelni 2006 első félévben beruházási aktivitását, míg 13,4%-uk számol csökkenéssel és 40%-uk változatlan színvonallal, míg 24%-uknál nem lesz beruházás. A gazdasági növekedéshez továbbra is elsősorban a munkaerő termelékenységének javulása járul hozzá, míg a munkaerő mennyiségi növekedése ebben a tekintetben kevésbé lesz meghatározó. Meglehetősen eltérően ítélik meg a termelési szintben bekövetkezett változásokat az egyes cégcsoportok és eltérő várakozásokról adnak számot. Az exportáló, külföldi tulajdonban lévő és nagy cégek javuló termelési szintet regisztráltak és várakozásaik is jóval optimistábbak, mint a jellemzően magyar tulajdonban lévő, döntően belföldi piacra termelő, kis-közepes vállalkozások, amely utóbbiak inkább romló termelési szintről számoltak be. A cégek többsége kielégítőnek tartja üzleti helyzetét (60%) és közel azonos arányban vannak azok, amelyek rossz és azok, amelyek jó üzleti helyzetről adnak számot (20-20%). A 2006 első félévre vonatkozó várakozásokat tekintve kismértékű javulást regisztrálhatunk az üzleti helyzet tekintetében. Ezek szerint az első félévben a magyar cégek körében az üzleti helyzet változatlansága, illetve kismértékű javulása várható. A megkérdezett gazdasági szervezeteknél munkaviszonyban állók összetételében több markáns tendencia is megfigyelhető volt a évi tényadatok alapján. Az év első 8 hónapjában emelkedett a határozott idejű munkaviszonyban állók, a részmunkaidőben foglalkoztatottak és különösen a foglalkoztatott külföldi munkavállalók száma. A fizikai munkakörökben foglalkoztatottak száma változatlan szinten maradt, miközben csökkent

13 13 a szellemi foglalkozásúak és a foglalkoztatott nyugdíjasok száma is a vizsgált vállalati körben. A vállalati vezetők várakozásai szerint nemzetgazdasági szinten 2006-ban foglalkoztatás-bővülés várható. A jelzések alapján több munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik. Megfigyelhető, hogy a külföldi tulajdon jelenléte nagyobb arányú létszámbővítést jelent: míg a tisztán magyar tulajdonban lévők 20%-a tervezi bővíteni foglalkoztatottainak számát, addig a többségében és tisztán külföldi tulajdonban lévők több, mint 30%-a vélekedik így. A megkérdezett gazdasági szervezetek 2006-ban átlagosan 1,2%-kal tervezik növelni statisztikai állományi létszámukat. Ez nemzetgazdasági szinten ezer új munkahely létrehozásának felel meg. A versenyszférában ennél nagyobb mértékű létszámbővülés valószínűsíthető, miközben a közszférában további mérséklődés várható Az AM könyvvel való foglalkoztatás tapasztalatai Az alkalmi munkavállalói könyvek forgalma évhez képest gyakorlatilag kétszeresére emelkedett (2004. évben db, évben db). Ez elsősorban az alkalmi munkavállalást szabályozó évi LXXIV. tv augusztus 1-jén hatályba lépett módosításának, és a munkaügyi központok kirendeltségeinek alapos tájékoztató munkájának az eredménye. A törvénymódosítás következtében kibővült a foglalkoztatók (háztartások) és a munkavállalók (külföldiek) köre, ezért az ún. fehér könyv mellett bevezetésre került a zöld (mezőgazdasági) és a kék (háztartási alkalmazottak) könyv is. Az AM könyvek megnövekedett forgalma mellett az eladott közteherjegyek értéke is jelentős: évben összesen 773,5 millió Ft értékben, évben 1,48 milliárd Ft értékben kerültek eladásra. (Az AM könyvekkel végzett alkalmi munka, illetve a közteherjegyek tényleges felhasználására vonatkozó információk még feldolgozás alatt állnak.) Munkaerő-piaci státusz szerint éves szinten vizsgálva az AM könyv leginkább a munkanélküli járadékosok / álláskeresési járadékban és segélyben részesülők ( fő), és a rendszeres szociális segélyben részesülők ( fő) számára került kiadásra. Munkaviszonyban állók közül fő (2004. évben fő), pályakezdők közül pedig fő (2004. évben fő) váltotta ki. A külföldiek (kék, zöld könyvet kiváltók) összesen en voltak fő egyéb munkaerő-piaci státusz kategóriájába esik. Nemzetgazdasági ágat tekintve főleg szezonális munkák esetében a mezőgazdaságban, feldolgozóiparban, idegenforgalomban, nem szezonális jelleggel pedig az építőiparban alkalmaznak munkavállalókat AM könyvvel, azonban a kereskedelemben, vendéglátásban és a szolgáltatásban is nő az AM könyvvel foglalkoztatottak száma. Komárom-Esztergom megyében a sajátos helyzetből kifolyólag az AM könyvet nem a mezőgazdasági, hanem az ipari, kereskedelmi szektorban használják, elsősorban a szlovák munkavállalók legális foglalkoztatására. A munkaügyi központok AM könyvekkel és alkalmi foglalkoztatással kapcsolatos előzetes tapasztalatai a törvénymódosítást követően az alábbiakban összegezhetők:

14 14 leggyakoribb problémát az okozza, hogy sok esetben a munkáltatók figyelmetlenül töltik ki az AM könyv rovatait, nem jelölik meg a munkakör, a munkavégzés dátumát, nem tartják be az AM könyv leadási határidejét, augusztus 1.- december 31. között a munkaadók egy része egyáltalán nem, vagy nem megfelelő értékű közteherjegyet ragasztott be, a munkáltatók számára az AM könyvvel való foglalkoztatás kedvezőbb, mint a határozott vagy határozatlan időre szóló szerződéssel való foglalkoztatás, az ügyfelek egy része a könyv kiállításakor már tényleges foglalkoztatási lehetőséggel rendelkezik, azonban jelentős azoknak a száma is, akik konkrét munkalehetőség nélkül kérik az AM könyvet. A forgalomnövekedéssel járó feladatok jelentős terheket róttak a munkaügyi központok kirendeltségeinek munkatársaira.

15 15 II. A megyékben alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások, foglalkoztatás elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok bemutatása, hatásuk a megye munkaerő-piaci helyzetére 1. Munkaerő-piaci szolgáltatások (munkaközvetítés nélkül) 7. táblázat Szolgáltatások megnevezése év 2005.év (fő) (fő) Impulzus csoportos foglalkozás Pályaorientációs foglalkozás Pályakorrekciós foglalkozás Pályamegerôsítô foglalkozás Álláskeresési technikák oktatása (csoportos) Álláskeresô Klub (csoportos) Pszichológiai tanácsadás Munkatanácsadás M.erő-piaci és fogl. inf.nyújtás Munkajogi információnyújtás Reintegráló csoportos foglalkozás Újra orientáló csoportos foglalkozás Kulcsképességet fejlesztő cs. foglalkozás Képzési információnyújtás Rehabilitációs tanácsadás Forrás: munkaügyi központok A megyei beszámolókból egyértelműen kitűnik, hogy évben a szolgáltatások szinte minden területén számokban is kimutathatóan fejlődés történt 4, egyre több álláskereső veszi igénybe a munkaügyi központ által kínált szolgáltatásokat. Az ügyfél kategorizálás rendszerének bevezetése szintén hozzájárult a résztvevők számának emelkedéséhez. A szolgáltatások lehetőségével évben összesen fő élt, melyből fő az alkalmazott humánszolgáltatásokban, míg fő információnyújtásban részesült. Ez fővel több, mint év azonos időszakában. A megyei adatok elemzésekor a munkaerő-piaci és foglalkoztatási információnyújtás esetében tapasztalható, hogy helyenként a év és év adatait összehasonlítva több tízezer fős emelkedés következett be (pl. Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Győr- Moson-Sopron megye). Ez alól kivétel Hajdú-Bihar megye, ahol közel 5000 fővel csökkent ez a szám. A munkatanácsadás esetében is jelentős emelkedés figyelhető meg, kivéve négy megyét (Győr-Moson-Sopron, Tolna, Veszprém, Zala), ahol kevesebben vették igénybe ezt a szolgáltatást. 4 A számok tájékoztató jellegűek, a évben bevezetett új statisztikai rendszer (HUSZ) program az előző évi kategóriáktól eltérően méri az adatokat.

16 16 A képzési információnyújtás esetszámát véve négy megye (Bács-Kiskun, Borsod- Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy megye) esetében lényegesen megnövekedett a forgalom. A munkaügyi központokban dolgozó pálya - és munkatanácsadók, rehabilitációs tanácsadók és pszichológusok a korábbi évekhez hasonlóan, többféle módon nyújtottak segítséget a szervezetet felkereső ügyfeleknek. A tanácsadók egyrészt információt adtak állás- és képzési lehetőségekről, másrészt egyéni és csoportos tanácsadást is biztosítottak. Emellett, amennyiben azt az adott megyében működő általános és középiskolák igénylik, osztályfőnöki órák keretében segítik a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, a munkaerő-piacot érintő, illetve a pályaválasztási döntést segítő információkkal. Általánosan elmondható, az ügyfelek részére szinte minden megyében elérhetőek a FITek, a RIC-ek, az Álláskereső Klubok és a Pszichológiai Szakszolgálat által nyújtott szolgáltatások. A évben is a humán szolgáltatások kiemelt célcsoportjait képezték a hátrányos helyzetű rétegek (pl. a pályakezdők, a tartósan munkanélküliek). A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a személyre szabott tanácsadás révén ezek a rétegek mobilizálhatók és közvetve vagy közvetlenül biztosíthatóak számukra a munkaerő-piacra való visszajutás lehetősége. 2. A munkaközvetítési tevékenység értékelése 8. táblázat év év nyilvántartott álláshelyek száma támogatott álláshelyek száma nem támogatott álláshelyek száma lezárt közvetítések száma sikeresen lezárt közvetítések száma sikertelenül lezárt közvetítések száma egyén hibájából Forrás: munkaügyi központok A munkaügyi központok évben összesen álláshelyet tartottak nyilván (külföldiek számára bejelentett álláshelyekkel együtt), megközelítőleg ugyanannyit, mint az előző évben. Országos szinten az előző évhez képest gyel emelkedett a lezárt közvetítések száma, amely kedvező tendencia. Természetesen megyénként eltérések tapasztalhatóak a számadatokban, például Baranya megyében jelentősen csökkent a lezárt közvetítések száma, amely a nem támogatott munkahelyek számának csökkenésére vezethető vissza. A lezárt közvetítések közül jóval több volt a sikeres ( ), mint a sikertelen ( ). A sikeresen lezárt közvetítések közül a támogatott álláshelyekre történő közvetítések száma a tavalyihoz képest jelentősen nőtt, a nem támogatott száma azonban csökkent. Az arányeltolódás gyakran a munkaadók kedvezőtlenebb helyzetét jelzi, esetleg nagyobb fokú tudatosságát a munkaügyi központ támogatásainak igénybevételére. A sikertelenül lezárt közvetítések száma összességében cal

17 17 csökkent. A sikertelen közvetítések között mind az egyén (egészségi állapot, nem jelent meg a munkaadónál, stb.), mind az egyéb okokból meghiúsult közvetítések száma csökkent. (Az álláshelyek bővítése érdekében tett intézkedések a Munkáltatói kapcsolat bővítése címszó alatt kerültek kifejtésre.) 3. Foglalkoztatást elősegítő támogatások rövid értékelése A munkaügyi központok összefoglalóiból megállapítható, hogy a támogatások közül az érintett létszámokat vizsgálva és évben is sorrendben a közhasznú foglalkoztatás, a munkaerő-piaci képzés és a bértámogatás a három leggyakrabban megítélt támogatási forma. Támogatás megnevezése Álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítése Megv. munkakép. álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítése Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás Rehabilitációs foglalkoztatást bővítő támogatás Közhasznú munkavégzés támogatása Munkahelyteremtés támogatása Rehab. munkahelyteremtés támogatása Önfoglalkoztatás támogatása PK munkatapasztalat szerzés támogatása PK foglalkoztatási támogatása Helyközi utazás támogatása Csoportos személyszállítás támogatása Lakhatási hozzájárulás támogatása Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása Képzés Közmunka Közcélú munka 9. táblázat év havi Érintett létszám Érintett létszám Egyéb támogatás Összesen: Forrás: munkaügyi központok havi létszámstatisztika

18 18 A táblázat adataiból megállapítható, hogy évhez képest az álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása, a bértámogatással történő foglalkoztatás, a közhasznú munkavégzés támogatása, a pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, valamint az egyéb (intenzív álláskeresés, munkahely-megőrzés és a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása) eszközöknél az érintett létszámok emelkedő tendenciát mutatnak. Csökkent ugyanakkor a munkaerő-piaci képzéssel, az önfoglalkoztatási támogatással, illetve a mobilitási támogatással érintettek száma. A munkahely megőrzésére, a foglalkoztatás elősegítésére a munkaügyi központok évben ,9 eft-ot használtak fel. A évi tényleges kifizetésekről, a kifizetéssel érintettek létszámáról a évi MPA leltár és pénzügyi beszámolót követően tudunk számot adni. 4. Megyei munkaerő-piaci programok hatásának elemzése A korábbi évekről áthúzódva évben 68 megyei megvalósítású munkaerő-piaci program került megvalósításra. Ezek közül 20 kezdődött meg évben. A legtöbb program a különösen rossz munkaerő-piaci helyzetű megyékben indult és működik, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Bács-Kiskun megyében például 10 helyi kezdeményezésű program fut. A munkaügyi központok a különböző forrásokból (elsősorban pályázatok) finanszírozott programokkal elsősorban a hátrányos helyzetű célcsoportok munkába helyezését szándékoztak elősegíteni. A programok többsége a halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők (romák, alacsony képzettségűek), továbbá a diplomás pályakezdő fiatalok és a 45 éven felüliek munkaerő-piaci helyzetének javítására irányult. Kisebb számban, de működtek programok kifejezetten nők, illetve hajléktalanok és létszámleépítéssel veszélyeztetettek számára is. Ami a munkába helyezést illeti, a programoknál a legjellemzőbb eszközkombinációk a képzés, és/vagy azt követő bér és járulékok együttes átvállalása volt. A programok legfőbb adatai (megnevezés, cél, célcsoport, támogatások, érintett létszám, kezdő és befejező időpont, tényleges kifizetés) az 1. sz. mellékletben található. A programok közül évben Békés megyében évben indított Roma-Start Plusz elnevezésű cigány családokat támogató program volt a legmagasabb érintett létszámú (370 fő), amely 69,0 millió kifizetéssel zárult le december 31-én. 5. Központi munkaerő-piaci programok hatásának értékelése A munkaügyi központok az alábbi főbb központi munkaerő-piaci programokat valósították meg évben.

19 19 Munkahelyteremtő beruházások támogatása A támogatás célja a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű térségekben működő vállalkozások többlettámogatási lehetőségének biztosítása volt. A pályázati rendszer keretében igényelhető támogatás mértéke új munkahelyenként legfeljebb 800 ezer Ft volt. Erre az összegre vetítve további, maximum , illetve 100 ezer Ft kiegészítő támogatásra lehetett pályázni olyan beruházással, amely kedvezőtlen helyzetű térségben valósul meg, a befejezését követően álláskeresők, illetve roma álláskeresők felvételére kerül sor. A pályázati rendszer feltételei szerint csak az a vállalkozás pályázhatott, amely legalább 5 új munkahely teremtését tűzte ki célul. A évi központi munkahelyteremtő pályázat támogatására 1,5 milliárd Ft állt rendelkezésre a Munkaerőpiaci Alap (MPA) foglalkoztatási alaprészének központi keretéből. A munkaügyi központok a beruházási pályázattal kapcsolatosan a pályázati csomagok átadásától kezdve az érdeklődők tájékoztatásán át a pályázatok befogadását, véleményezését, a javaslatok összeállítását, illetve a megítélt határozatok alapján a támogatási szerződések megkötését, a benyújtott számlák ellenőrzését és utalásra való előkészítését végezték. A munkaügyi központokhoz benyújtott támogatási igény (3,3 milliárd Ft) jóval meghaladta a rendelkezésre álló forrást. A keret terhére - a 225 befogadott és értékelt pályázat közül - 68 vállalkozás részesült vissza nem térítendő támogatásban, amelyek közül 62 volt kis- és középvállalkozás. A támogatással 1700 új munkahelyet létesítettek, és több mint fő nyilvántartott álláskeresőt terveztek tartós ideig (legalább 3 évig) foglalkoztatni a vállalkozások. A keretösszegből a leginkább munkanélküliséggel küzdő Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások részesültek a legnagyobb arányban. Magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása A munkaügyi központokhoz a kísérleti pályázatra 5 vállalkozás összesen 8 pályázatot nyújtott be. A keret terhére 3 vállalkozás részesült vissza nem térítendő támogatásban, összesen mintegy 50 millió Ft összegben. A támogatással a beruházás befejezését követően várhatóan mintegy 43 új munkahelyet létesítenek a vállalkozások. Munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelését, a foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítését célzó program A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) évben - a 67/2004. (XII. 8.) MAT határozat 1. pontja, valamint a 9/2005. (II. 2.) MAT határozat 3. pontja alapján - a munkaügyi központok részére, a munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelését, a

20 20 foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítését célzó, 2 milliárd Ft keretösszegű forráskiegészítő programot indított (amely keret a MAT 43/2005. (VII. 6.) számú határozatával, a 300 millió Ft MPA évi foglalkoztatási alaprész központi keretébe történő átcsoportosítással 1,7 milliárd forintra csökkent). A 2 milliárd forintos pénzügyi keret kiegészült a Munkaerőpiaci Alap (MPA) foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzés célú keretéből 0,5 milliárd forintos összeggel, amely a csoportos létszámleépítésnek a veszélyeztetett munkavállalók rendszeres foglalkoztatását elősegítő munkahelymegtartó képzésekkel történő megelőzésére volt fordítható. A programon belül az FMM két alprogramot hirdetett meg. Ennek egyike: a Foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítése, melynek célja - a fentieken túl - a munkaadók gazdasági szerkezetváltásának, foglalkoztatási struktúraváltásának segítése. A másik alprogram a Munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelése. A munkaügyi központok összesen 62 kérelmet nyújtottak be, melyek a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész központi és decentralizált keretéből, illetve iskolarendszeren kívüli felnőttképzés célú keretéből történő forrásigénye 2 081,175 millió forint volt, és fő munkavállaló munkahelyének megőrzését célozták. Támogatásra került az MPA foglalkoztatási alaprész központi és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés célú keretéből 51 kérelem, összesen 1 143, 682 millió forint összegben, mellyel fő munkavállaló munkahelyének megőrzése valósult meg. Országos közmunkaprogram A évben megvalósult közmunkaprogramok a megyékben olyan, elsősorban a hátrányos helyzetű tartós, roma származású álláskeresők számára adtak lehetőséget munkavégzésre, akik az elsődleges munkaerőpiacon különböző okokból nem voltak képesek elhelyezkedni, ezen kívül elősegítette a hátrányos helyzetű települések és kistérségek felzárkóztatását. A munkaügyi központok gyakorlatilag nem vesznek részt a pályázatok véleményezésében, azonban jelentős segítséget nyújtottak a munkáltatók számára a pályázati folyamat lebonyolításában. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium adatai alapján évben 12 program segítségével, összesen 8 milliárd forintos keretből, mintegy fő közmunkás látott el számos helyi teendőt településen. A források egyharmada az önkormányzatokat segítette a helyi célok megvalósításában: a csapadék- és belvízelvezetésben, megelőző belvízvédelemben, parkosításban, településrendezésben, házi segítségnyújtásban. Az összeg kétharmada országos feladatok megvalósítását szolgálta az erdőgazdálkodásban, az autópálya-építés környezetének vízgazdálkodási munkáiban, a Vásárhelyi terv kapcsán, illetve a parlagfű-mentesítésben évben az FMM először kötött megállapodást a MÁV-val, amely lehetőséget biztosított olyan programok kialakítására, ahol nem az önkormányzati tulajdon alapján, hanem területi elven lehetett dolgozni. A Balaton és a Tisza-tó környékén területrendezéssel, tisztasági és belvízvédelmi feladatokkal foglalkoztak.