1. sz. melléklet. Készítették: Józsa Tamás Dr. Temesvári Balázs Sarkady Attila

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. sz. melléklet. Készítették: Józsa Tamás Dr. Temesvári Balázs Sarkady Attila"

Átírás

1 1. sz. melléklet V e s z p r é m V á r o s f e j l e s z t é s i A k c i ó t e r v e Készítették: Józsa Tamás Dr. Temesvári Balázs Sarkady Attila Farkas András Veszprém, január

2 T artalom 1. Bevezető 3. oldal 1.1. Előzmények a Székesfehérvár Veszprém fejlesztési tengely stratégia vonatkozásában Előzmények a Közép-Dunántúli Operatív Program ( ) és a Közép-Dunántúli Akcióterv ( ) vonatkozásában A városok növekvő fontossága az Európai Unióban Prioritások és intézkedések Prioritás I.: Regionális gazdaságfejlesztés (Székesfehérvár Veszprém fejlesztési tengely stratégia) 8. Intézkedés 1.: A régió gazdasági vonzerejének növelése 8 Intézkedés 2.: Gazdasági hálózatok és együttműködések támogatása 9. Intézkedés 3.: A gazdaság innovációs miliőjének javítása 10. Intézkedés 4.: A képzési és tanácsadási rendszer fejlesztése Prioritás II: Fenntartható városfejlesztés, Veszprém vonzerőnövelése (Közép-Dunántúli Operatív Program) 15. Intézkedés 1.: Veszprém városfejlesztési elképzeléseinek komplex rendszerezése 15. Intézkedés 2.: A belváros vonzerejének növelése integrált projekt végrehajtásával 18. Intézkedés 3.: A városi és regionális közlekedés feltételeinek javítása 20. Intézkedés 4.: Turisztikai vonzerő- és infrastruktúra fejlesztésfejlesztés Az intézkedések végrehajtásának szervezeti feltételei Felhasznált irodalom 29. 2

3 1. Bevezető Magyarország és a Közép-Dunántúli (KD) Régió olyan fejlesztési lehetőség előtt áll, amely kihasználásának elengedhetetlen feltétele a szakszerű tervezés és előkészítés. Az önkormányzatoknak és a régióknak ezért január 31.-ig akcióterveket kell készíteniük, amelyben bemutatják a kialakult fejlesztési elképzeléseiket és az ezekhez kacsolódó előkészítési tevékenységüket, intézkedéseiket. A magas színvonalú dokumentum elkészítésével a támogatási források felhasználásának a keretei lesznek biztosíthatóak. Veszprém Városfejlesztési Akcióterve a Nemzeti Fejlesztési Terv 2. (NFT 2. - Új Magyarország Fejlesztési Terv) operatív programjainak (OP) segítségével megvalósuló fejlesztések tekintetében kerül megfogalmazásra, nem azonos Veszprém komplex városfejlesztési stratégiájával, csak az egyedi, már előzetes szűrökön átment projektekhez kapcsolódó tevékenységeket és elképzeléseket tartalmazza. Az akcióterv célja, hogy a fejlesztési prioritásokból fakadó intézkedésekhez tervezett projektek elkövetkező feladatainak beazonosítása megtörténhessen az időszak vonatkozásában és, hogy elősegítse az intézkedésekhez szükséges támogatási források lehívását. Az intézkedések végrehajtásának szervezeti és működési kereteinek részletezése a 4. fejezetben olvasható. Az akcióterv elkészítésénél elsődlegesen az elfogadott Közép-Dunántúli Operatív Program (KD OP) és a hozzá készült Közép-Dunántúli Akcióterv (KD AT) munkaváltozatának intézkedései és a Székesfehérvár Veszprém fejlesztési tengely stratégia (pólus program) gazdaságfejlesztési céljai eléréséhez szükséges tevékenységek jelennek meg, illetve hangsúlyosan vettük figyelembe a Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlésének évi I. féléves munkatervét, valamint a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (KDRFT) I. negyedévi munkatervének ütemezését. Az akcióterv készítése során felhasznált egyéb dokumentumok listáját az 5. fejezet tartalmazza Előzmények a Székesfehérvár Veszprém fejlesztési tengely stratégia vonatkozásában Veszprém Város pozíciójánál, potenciáljánál és a helyi gazdaság regionális aspektusai, valamint az egyetemi tudásbázisban felhalmozott szellemi értékek jelentőségénél fogva 2005-ben Székesfehérvár mellett a régió gazdasági versenyképességi társpólusává vált. Így a KD Régióban, - eltérően a többi régiótól - a két társpólus alkotta fejlesztési tengely mentén került megfogalmazásra a gazdasági növekedést célzó stratégia. A stratégia célja, hogy a kulcsprojekten keresztül fejtse ki azt a gazdaságélénkítő hatást, amely a régió két társcentrumának közvetítésével kisugárzik az egész térségbe. Az országos modell szerint a gazdasági centrumok fejlődésének továbbgyűrűzése fellendülést generál az agglomerációkban és a gazdaság szélesebb regionális és rurális környezetében. 3

4 A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (KDRFÜ) év elején közbeszerzési eljáráson választotta ki azt a három gazdasági társaságot, amelyek együttes munkával készítették el a Székesfehérvár Veszprém fejlesztési tengely stratégiát. A stratégiaalkotás munkafolyamatában Veszprémet, mint az eljárásban egyik nyertes cég a Veszprém Városfejlesztési és Befektetési Zrt. képviselte, a stratégiai anyagot az elmúlt év júniusa folyamán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) fogadta el. A kormányzati ügynökség felülvizsgálatát követően a KD Regionális Fejlesztési Tanács szeptember 21-én megtartott ülésen határozatban fogadta el azt a 10 kulcsprojektet, amelyeket a következő hét évben támogatásra javasol, és amelyek koncepcionális kidolgozását a közbeszerzési eljárás nyertesei a február 28-ig fejeznek be. A fejlesztési tengely stratégia projektjeinek támogatására az NFT 2. ágazati operatív programjainak kereteiből lesz mód. Veszprém Városához három közvetlenül kapcsolódó fejlesztési kulcsprojekt szerepel a tengely stratégia elemeként, amelyeket a jelen akcióterv 3. fejezete részletez Előzmények a Közép - Dunántúli Operatív Program ( ) és a Közép - Dunántúli Akcióterv ( ) vonatkozásában A régióban 2004 végén indult meg a második Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó tervezési munka, amely a Közép-Dunántúl számára az alapos helyzetelemzésből adódó prioritási területek meghatározása után a helyi fejlesztési elképzelésekkel kialítandó közép-dunántúli stratégiai anyag elkészítését jelentette. A Közép-Dunántúli Operatív Program kidolgozása, a lassan két éve zajló tervezési munka október 16-án mérföldkőhöz érkezett, amikor a KD Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. által elkészített anyagot a Kormány képviseletében az Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter társadalmi egyeztetésre bocsátotta. Veszprém Megyei Jogú Város részéről a programalkotásban a Veszprém Zrt. és a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodája vett részt és képviselte a helyi érdekeket. A KD OP társadalmi vitája keretében beérkezett, összegyűjtött mintegy 4000 vélemény bedolgozása, és a szükséges változtatások elvégzése után a KD Regionális Fejlesztési Tanács november 23-i határozatban hagyta jóvá az kibővült programot. Az anyag 5. változata december 6-án került a Kormány elé, amelyet a kormányzat saját kiegészítésével együtt juttatott vissza az KDRFÜ-nek. A KD RFT ismételt jóváhagyása mellett a KD OP december 20-án került véglegesítésre, majd az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként került benyújtásra az Európai Unió Bizottságához. A feladatok azonban ezzel nem érnek véget, hiszen a KD OP hoz tartozó regionális akciótervet is el kell készíteni. Az akcióterv kidolgozása a stratégia magasabb kidolgozási szintjét jelenti, amely hidat képez a stratégiai jellegű KD OP prioritásai és a későbbi pályázati felhívások között. A Közép-Dunántúli Akcióterv ezért a következő 2 éves időszak feladatait és a szükséges intézkedéseket pontosítja ( ). Veszprém Város Közgyűlésének decemberi ülése január végi határidővel fogadta el a Város Akciótervének elkészítésére vonatkozó javaslatot. A helyi akcióterv kidolgozása során többek között a helyben ellátásra kerülő feladatok pozícionálását kell meghatározni a régiós anyag (KD AT) intézkedéseihez képest. 4

5 A Veszprémi Városfejlesztési Akcióterv a fejlesztési elképzelésekhez és a pólus stratégiához tartozó, 2 éves időtávon elvégzendő menedzsment feladatok, és intézkedések felmérésnek összefoglaló dokumentuma. Az akcióterv kitér a stratégiai projektek együttes menedzselésének szervezeti feltételeinek vizsgálatára, de nem vonatkozik a város összes felmerülő projektelképzelésére. Jelen akcióterv olyan projektelképzelések előkészítésére és kivitelezésére, illetve olyan intézkedések megvalósítására irányul, amelyek előzetes értékelése és befogadása a közreműködő szervezet részéről megtörtént, illetve amelyet a pólus stratégia esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Kormány jóváhagyott. 5

6 2. A városok növekvő fontossága az Európai Unióban Európát kis-, közepes és nagyvárosok többközpontú, hálózatos szerkezete jellemzi. A hálózatba rendeződő agglomerációk közül sokan nagyvárosi környezetben csoportosulnak, míg mások egy régió egyedüli központját alkotják. A városok és agglomerációik jelentik az európai életforma egyre terjedő tipikus mintáját: a városok fogadják be a legtöbb munkahelyet, vállalkozást és felsőfokú oktatási intézményt, amelyek tevékenysége meghatározó a gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság és versenyképesség szempontjából. A fenntartható gazdasági növekedés és a versenyképes gazdasági modell akkor működtethető hatékonyan, ha a városok sikeresek tudnak maradni a munkalehetőségeket teremtő befektetések ösztönzésében és hatékonyak az innovációvezérelt iparágak meghonosításában. A városoknak mindehhez megvan a speciális helyismerete és az eszközrendszere a megfelelő lépések meghozatalára. A városok és a kistérségek szintjén megvan az a képesség és ismeretállomány, amellyel összetett helyi programok és integrált városfejlesztések is kivitelezhetőek, a közigazgatási szint ezért egyre fontosabb szerepet játszik az Európai Unió célkitűzéseinek elérésében és a gazdasági dimenzió szervezésében. A városoknál felmerülő kihívások ugyanakkor igen változatosak: bizonyos városok, városrészek esetében a túlzsúfoltság, a bevándorlás, amíg máshol az elnéptelenedés vagy a közbiztonság, a perifériára szorulás stb. jelenthet gondokat. Az Európai Unió hosszú távú víziója a Lisszaboni Stratégia nagy hangsúlyt helyez a városok integrált fejlesztésére, amelyek tekintetében az Európai Unió Bizottsága által megfogalmazott Közösségi Stratégiai Iránymutatások az alapvető szempontokat, azokat az általános érvényű prioritásokat is megfogalmazzák, amelyek minden város fejlődése esetében jelentkeznek. A Közösségi Stratégiai Iránymutatások meghatározzák azokat a területeket, amelyeket a es időszakban a fenntartható városi fejlődés érdekében, a több és jobb munkahely megteremtése érdekében, a foglalkoztatottság és a versképesség növekedése, valamint a vonzó város környezet kialakítása érdekében figyelembe kell venni: Megélhetési- és ingatlan árszínvonal rögzítése, csökkentése; Közlekedés, elérhetőség és mobilitás javítása; A szolgáltatásokhoz és az intézményekhez való jobb hozzáférés; A természeti, fizikai környezet fejlesztése a vonzó körülmények megteremtése; Kulturális ágazat erősítése, mint a rekreáció és jobb életminőség feltétele; A fejlesztendő területekhez a Bizottság konkrét intézkedéseket és ajánlásokat is megfogalmaz, amelyek adaptálásához és hatékony végrehajtásához a helyi szintek szereplőinek rugalmas együttműködéseket kell létrehozniuk. Az együttműködések képesek megfogalmazni és összehangolni a stratégia helyi céljait és a városi 6

7 fejlesztések irányvonalát, célkitűzéseit, valamint képesek a jól bevált nemzetközi gyakorlat befogadására. A városi fejlődés lassú és összetett folyamat, a városoknak ezért a közösségi iránymutatásoknak megfelelően rendelkezniük kell hosszú távú fejődési stratégiákkal, vízióikkal és a fejlődési pályáról alkotott elképzelésekkel, amellyel biztosítható az uniós alapelvek helyben történő eredménnyé válása. A vízió eléréséhez szükséges az intézkedések pontos ismerete, és az időszakos akciótervek összeállítása, amelyekkel a kitűzött célok a leghatékonyabban realizálhatóak lesznek. A víziók és városfejlesztési stratégiák megalkotásában elengedhetetlen feltétel és demokratikus előírás a helyi lakosok támogató bázisa és a civil szervezetek partneri részvétele. Az ajánlott iránymutatások intézkedéseinek elérésében és a városi megújulás stratégiájának finanszírozásában a közösségi alapok széles körű támogatásokat biztosítanak, amelyek a Nemzeti Fejlesztési Tervek operatív programjain keresztül hívhatóak le. A források felhasználásában a magánszektor hozzájárulását is ajánlott és szükséges vállalni, a stratégiákban ezért olyan garanciákat kell biztosítani, hogy a kivitelezett fejlesztéseknek magánberuházások gerjesztését is előidézzék. 7

8 3. Prioritások és intézkedések 3.1. Prioritás I.: Regionális gazdaságfejlesztés A prioritás átfogó célja a Közép-Dunántúli Régió nemzetközi versenyképességének erősítése, elsősorban az innováció-orientált gazdaságfejlesztési folyamatok és struktúrák előtérbe helyezésével, a hozzáadott értéket teremtő stratégiai működő tőke bevonásával, a kis- és középvállalkozások dinamizálásával, valamint a gazdaság igényeihez igazodó szakképzési rendszer támogatásával. A prioritás kapcsolata a szakpolitikai, ágazati stratégiákhoz A Lisszaboni Stratégiával és az abból levezethető Közösségi Stratégiai Iránymutatásokkal való kapcsolat: Veszprém aktuális gazdasági - társadalmi helyzetéből kiindulva a prioritás figyelembe veszi a Székesfehérvár Veszprém fejlesztési pólus tengely stratégiában megfogalmazott célokat, és a as tervezési időszak rendelkezésre álló lehetőségeit. A tervezett gazdaságfejlesztési projektek a belső erőforrásokra építő fejlesztések révén kívánják elérni azokat a hatásokat, melyek összhangban állnak a megújított Lisszaboni Stratégia, és az azon alapuló Közösségi Stratégiai Iránymutatások fő célkitűzéseivel, a tudás és innováció és a több és jobb munkahely elérésének elveivel. Témáját tekintve a KD OP gazdaságfejlesztési prioritásának szoros kapcsolata van a Gazdaságfejlesztés Operatív Programmal (GOP). A szinergikus kapcsolat kialakulása elsősorban a vállalkozásfejlesztés, az ipari parkok és inkubátorházak fejlesztése, továbbá a befektetés ösztönzés területén várható. A két OP közötti lehatárolás abban érhető tetten, hogy azok hatása helyi, térségi jelentőségű vagy a régión túlmutató, országos, vagy nemzetközi hatáskörű-e. A KD-ROP ezen prioritásának a Társadalmi Megújulás Operatív Programmal (TIOP) is kimutatható a prioritás kapcsolata. Intézkedés 1.: A Régió gazdasági vonzerejének növelése Jelen intézkedés elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket támogat. Mivel az intézkedés alapvető célja a nemzetközileg vonzó regionális gazdasági környezet kialakítása, mely magában foglalja az üzleti infrastruktúra, a vállalkozói inkubáció, a regionális és helyi befektetéseknek a versenyképes, terület-specifikus gazdasági fejlődésben betöltött szerepének erősödését, ezért a fejlesztési pólus programban megfogalmazott projektek egyes elemeinek támogatása ebből az intézkedésből is biztosítható a GOP egyéb támogatásai mellett. Az intézkedés céljai (2 évre) Az intézkedés célja a nemzetközileg vonzó regionális gazdasági környezet kialakítása, mely magában foglalja: 8

9 az üzleti infrastruktúra, a vállalkozói inkubáció, a vállalkozásokat kiszolgáló szolgáltatói háttér minőségi javulását, a regionális és helyi befektetéseknek a versenyképes, terület-specifikus gazdasági fejlődésben betöltött szerepének erősödését. Az intézkedéshez kapcsolódó projekt Veszprém versenyképességének megőrzéséhez kiemelten fontos a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek, fejlesztő és szolgáltató központok városba telepítését ösztönző befektetési környezet kialakítása. Ennek, valamint a helyi adottságok hatékony megjelenítése és kommunikációja érdekében a Pannon Tudományos és Technológiai park projekt egyes elemeinek megvalósítása az intézkedésben kivitelezhető. Pannon Tudományos és Technológiai (Ipari) Park A barnamezős területen található, jelenleg leromlott állapotú épületállomány és a megközelítést biztosító infrastruktúra fejlesztésével és bővítésével megteremthetőek a feltételei az innováció orientált gazdasági tevékenységeket megalapozó kutatási tevékenységeknek. A projekt célja a regionális gazdasági lehetőségeknek, a vállalkozások K+F tevékenységének szélesítése, az egyetemi és privátszféra kutatási tevékenységében az együttműködés erősítése. A jelenleg készülő tanulmányterv három alternatív helyszín vizsgálatát végzi el a park létesítésének helyszíne, infrastrukturális igénye, valamint a fő kutatási irányok és a Város által elvárható hozamok mérlegelésével, és szükségszerűen meghatározza a kialakításáért felelős szereplőket is. A projekt és az intézkedés célcsoportja(i) A fejlesztések eredményeképpen betelepülő és létrejövő vállalkozások a támogatott ipari parkokban, inkubátorházakban, rehabilitált barnamezős területeken. Kapcsolódás más intézkedésekhez (más prioritásokhoz, más OP-khoz), az ebből fakadó koordinációs kötelezettségek Az intézkedés beavatkozási logikájában, eszközrendszerében kapcsolódik a GOP üzleti környezet fejlesztését célzó beavatkozásaihoz. Különösen az ipari parkoknál fontos a két program fejlesztéseinek összhangba hozása, hiszen a KD OP a helyi, térségi, a GOP pedig az országos/nemzetközi jelentőségű ipari parki fejlesztéseket tartalmazza. Intézkedés 2.: Gazdasági hálózatok és együttműködések támogatása Az innováció-orientált regionális gazdaság ösztönzi a hálózatszerű fejlődést, amiben kiemelt jelentősége van a vállalkozások közötti hálózati együttműködések létrejöttének. Ennek egyik fontos fejlesztendő formája a több iparágban is formálódó klaszterek támogatása, melynek elemei szinergikus módon egészítik ki egymást, ezért azokat egy intézkedés keretében indokolt támogatni. A több iparágban beindult klaszter- 9

10 kezdeményezések, vállalkozói együttműködések többnyire fejletlenek, alacsony szintűek, erősebb menedzsmentre és a közös tevékenységek volumenének, hatékonyságának növelésére, szolgáltatásaik fejlesztésére szorulnak. Indikatív művelettípusok Vállalkozói alapú stratégiai együttműködések, hálózatok, klaszterek létrejöttének és fejlődésének ösztönzése Innovatív kísérleti projektek (experimentation) Az intézkedés céljai (2 évre) Az intézkedés alapvető célja versenyképes, innovatív és integrált gazdasági szervezetek kialakítása, mely magában foglalja a gazdaság hálózatszerű fejlődését, formálódó klaszterek fenntartható erősödését. Különösen fontos a régió kulcságazatai, valamint a Székesfehérvár Veszprém fejlesztési tengely mentén található ágazati koncentrációk klaszteresedésének segítése, továbbá a - vállalkozói alapú stratégiai együttműködések, hálózatok számának növekedése, - a meglevő vállalkozói együttműködések fenntartható fejlődése és - a vállalkozási együttműködések révén iparági klaszterek megteremtése. Az intézkedéshez kapcsolódó projekt Az kialakítandó érték- és terméklánc klaszter kialakítására és/vagy fenntartható fejlesztése bővítése, a vállalkozók közötti együttműködés szervezése, a hálózati közös arculat kidolgozása és megjelenítése, adatbázis kialakítása, a hálózat infrastruktúrájának, közös termelő kapacitásainak kiépítésére és fejlesztése. Közép-Dunántúli Gazdasági Kezdeményezés klaszterprogram. Ez a projekt a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Holding Zrt. projektje, amelynek elemei Veszprémet is érintik. A projekt és az intézkedés célcsoportja(i) Az együttműködésben, illetve klaszterben részt vevő vállalkozások, szervezetek. Kapcsolódás más intézkedésekhez (más prioritásokhoz, más OP-khoz), az ebből fakadó koordinációs kötelezettségek Jelen intézkedés a hálózatok, klaszterek vállalati innovációt erősítő fejlesztései révén kapcsolódik a Gazdaságfejlesztés Operatív Program első, K+F és innováció a versenyképességéért prioritástengelyéhez. Intézkedés 3.: A gazdaság innovációs miliőjének javítása Az innovációk létrejöttének ösztönzése érdekében lényeges az innovációt támogató szervezetek, hídképzők szervezeti és funkcionális megerősítse, együttműködésének 10

11 segítése, valamint szolgáltatásaik fejlesztése. Az intézkedés tehát az innováció kínálati oldalának megerősítését célozza, mely jellegénél fogva a prioritás többi beavatkozásától eltérő kezelést igényel. Az intézkedés céljai (2 évre) Cél a versenyképesség hosszú távú fenntartása érdekében a bérmunkára és tömegtermelésre épülő gazdaságról a tudásalapú, innováció-vezérelt gazdasági fejlődésre való áttérés. Az innováció háttérintézményei fontos szerephez jutnak az innovációk létrejöttének motiválásában, innovációk szereplői fejlesztők-gyártókhasznosítók közötti kapcsolatok építésében, az újdonságtartalommal bíró eredmények hasznosulásában. Az intézkedés célja az innováció-orientált regionális gazdasági szerkezet kialakulása, mely magában foglalja a kutatási eredmények előállítására alkalmas, fejlett infrastrukturális, személyi és kapcsolati adottságokkal bíró szervezeti és intézményrendszert, a kísérleti fejlesztés gazdaság-fejlesztésben betöltött domináns szerepét, hatékony és hatásos innovációs menedzsment szolgáltatásokat. Az intézkedéshez kapcsolódó projektek A régió innovációs tevékenységét jobbítani képes szolgáltatások, tanácsadás és projektek előkészítése a régió kis- és középvállalkozásai számára pl. innovációs, technológiai, iparjog- és szerzői jogvédelmi, üzleti, logisztikai kérdésekben. Továbbá a Pannon Egyetem és a helyi szereplők közötti olyan együttműködéseket támogat, amelyek növelik a munkaerőpiaci kereslet és kínálat közötti összhangot, illetve elősegítik az innovációs lánc elemei közötti kapcsolatok erősödését. Mára szükségszerűvé vált Veszprém város innovációs tevékenységének átértékelése, átszervezése. Célszerű lenne egyetlen olyan innovációs központ kialakítása, amely a térség legnagyobb felsőoktatási intézményének kutatási potenciáljánál fogva Veszprémben található de regionális funkciókat lát el. Veszprém Város dinamikus gazdasági fejlődésében jó lehetőséget jelent a Pannon Egyetemmel való együttműködés. Az egyetem as intézményfejlesztési tervében határozza meg fejlődésének irányát, amelynek két fő vonulata, projektje az Infopolisz és az Ökopolisz. Infopolisz, vagy innováció az információs technológiákban (Pannon Egyetem projektje) Modern társadalmunkban egyre nagyobb szerepet kap az informatika, amely jelenleg a világ legdinamikusabban fejlődő iparága. A fejlődés feltételeként nem csak a gyakorlati szakemberekre és a megfelelő technológiai háttérre, hanem mindezen túl a magas színvonalú fejlesztői háttérbázisra is szükség van. A Pannon Egyetemen minden feltétel adott, hogy egy olyan informatikai fejlesztőbázis épüljön ki, amely magas nemzetközi érdeklődést és elismerést vívjon ki. Az Infopolisz projekt célja a fejlesztőbázis kutatási, alkalmazási és értékesítési kereteinek meghatározása. A főbb kutatási és fejlesztési területek a következők: 11

12 informatikai biztonság, amely a közép-európai régióban egyedülálló módon elismert, színvonalában a világ élvonalába tartozó felsőfokú ill. felnőtt képzést nyújthat magyarországi és külföldi informatikai biztonsági szakemberek számára, ugyanakkor a legújabb technikai és társadalmi változásokat szorosan követve folytathat informatikai biztonsági kutatásokat, fejlesztéseket; logisztikai informatika, amely matematikai optimalizálási módszerek segítségével ma még a világon, egyedüli módon teszi lehetővé kis- és középvállalkozások integrálását nagy multinacionális cégek logisztikai rendszereibe; informatikai bio- és nanotechnológia, amely célja a biológiai makromolekulákon alapuló funkcionális nanorendszerek létrehozása, mikro- és nanoszerkezetű anyagok előállítása és jellemzése, másrészt a olyan bio- és nanotechnológiai eljárások kidolgozása, amelyek gyakorlati alkalmazására az iparban széleskörű igények jelentkeznek; egészségügyi informatika, mely lehetővé teszi a pontosabb orvosi diagnosztikát, a gyógyító mechanizmusok nyomon követését és specifikációját. A négy fő kutatási és fejlesztési területet egy integráló, horizontális projekt keretében kerülne összekapcsolásra, alkalmazásra és nemzetközi értékesítésre. A négy fő terület mindegyikén egy-egy spinn-off cég lenne kialakítva. Ökopolisz környezetfejlesztési központ program (Pannon Egyetem projektje) A környezetipar új, komplex, multidiszciplináris irányzat, amely napjainkban vált stratégiai fontosságúvá. A környezetiparba tartozó és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek, ill. az ezeket kutató, ezekre épülő tudományos irányzatok rendkívül széleskörűek és önmagukban is komplexek. A környezetipar fejlettsége és az emberek életminősége egymással igen szoros kölcsönhatásban áll. A versenyképesség, ill. a fenntartható gazdasági fejlődés meghatározó eleme a környezetbarát, minőségi szolgáltatás-orientált gazdasági struktúra. A természeti erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelése, az ipari parkok és létesítmények "ipari ökoszisztéma" alapon történő szervezése, a környezetbarát mezőgazdasági technológiák, az ökoinnováció és a környezettudatos háztartási gyakorlat elterjedése csökkenti a környezetterhelést, egyben javítja a versenyképességet, az életminőséget. A projekt célja a régió gazdasági társaságai számára olyan szolgáltatás és e szolgáltatásokhoz kapcsolódó termékrendszer kialakítása, melyek a zöld iparban jelentkező high-tech technológiák fejlesztési feladatainak megoldását támogatják. Így a legfontosabb kutatási és fejlesztési területek: a hulladékok újrahasznosítása és kezelése, zöld vegyipari eljárások kifejlesztése, környezetbarát termékcsaládok létrehozása, megújuló energiaforrásokra épülő technológiák fejlesztése, környezetvédelmi szakértői rendszerek kialakítása és környezeti monitoring rendszerek kiépítése. A projektben létrehozandó spin-off cégek a következő területekhez kapcsolódnának és az alábbi tevékenységet végeznék: környezetmonitoring: új környezeti mérő, figyelő (monitorozó) eszközök és eljárások kifejlesztése, ilyen irányú a mérések és megfigyelések végzése 12

13 környezetvédelmi technológia: új környezetbarát eljárások gyakorlati megvalósítását, kiépítését és értékesítését végezi, környezetvédelmi szakértői rendszer: az egyetemi szakemberbázisra alapozva végeznek környezetvédelmi felülvizsgálatokat, készít hatástanulmányokat és kármentesítési terveket, környezetvédelmi stratégiai fejlesztések: az élet- és társadalmi közösségek, a természeti kincsek, a környezet és a környezeti rehabilitáció megóvására, a fenntartható fejlődés lokális bevezetésére irányuló stratégiák kidolgozása a társadalmi szereplők számára, ökotervezés: az életciklus elemzés által elért eredmények gyártási folyamatokba történő átültetése. Az Infopolisz és az Ökopolisz projektben kitűzött célok elérése érdekében a Pannon Egyetem erősíteni kívánja szolgáltatói tevékenységét úgy, hogy azzal egyaránt kiszolgálja a felsőoktatásba résztvevő hallgatókat és a középiskolai diákokat, továbbá az innováción keresztül a gazdasági szféra szereplőit, valamint a régiónak, a megyének és a város innovációs igényeit. Az egyetem márciusára vállalja a város és az egyetem kapcsolódási pontjainak, valamint fejlesztési igényeinek definiálását. A projekt és az intézkedés célcsoportja(i) A Közép-Dunántúli Régióban bejegyzett, jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli vállalkozások, helyi költségvetési szervek és intézményeik, non-profit szervezetek. Kapcsolódás más intézkedésekhez (más prioritásokhoz, más OP-khoz), az ebből fakadó koordinációs kötelezettségek A lokális és régión belül szerveződő intézményfejlesztést a ROP tartalmazza. A regionális és országos/nemzetközi léptékű fejlesztéseket a Gazdaságfejlesztés Operatív Program prioritási tengelyei valósítják meg. Intézkedés 4.: A képzési és tanácsadási rendszer fejlesztése A dinamikusan változó gazdasági igényekhez rugalmasan igazodó képzési rendszer kialakítása szükséges az egyes ágazatok szakszerű munkaerővel történő ellátásához. A vállalkozások fejlődéséhez és versenyképességéhez szükséges tudás megszerzése, és ez által a vállalati kultúra színvonalának emelése, a stratégiai gondolkodás erősítése érdekében az alap- és emelt szintű tanácsadás igénybe vételének támogatása indokolt. Az intézkedés céljai (2 évre) Az innovációs fejlődését elősegítő oktatási rendszer kialakítása, működtetése, a tanuló és hallgató ifjúság info-kommunikációs alapkompetenciájának fejlesztése. Ezen belül kiemelt cél a gazdaság és a humán szféra együttműködésének elmélyítése, a gazdaság 13

14 és a társadalom elvárásainak megfelelni tudó képzési rendszer kialakítása, valamint a munkaerő alkalmazkodóképességének növelése és az elhelyezkedési esélyek növelése. A mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak, versenyképességének, növekedésének és túlélési esélyeinek javítása a sikeres működéshez és fejlődéshez szükséges ismeretek elterjesztése, tanácsadás biztosítása révén. Az intézkedéshez kapcsolódó projekt Oktatási központok kialakítása, amelyek korszerű technológia segítésével támogatják mind a tanárok tananyagfejlesztő, módszertani fejlesztésekre irányuló innovatív munkáját, mind a tanulók egyéni tanulási útjainak irányait. A projekt célja: - Korszerű tartalomfejlesztésre irányuló kezdeményezések, - Mobilitási képességet célzó projektek, - A szakmunkásképzés területi koordinációja, a gazdasági gyakorlat elsajátítására irányuló együttműködések, - A gazdaság igényeinek megfelelő képzési formák, modulok és tartalomfejlesztésére irányuló kezdeményezések, - Helyi foglalkoztatási kezdeményezések vonatkozó képzési elemeinek támogatása, - Felnőttoktatási funkciót ellátó épületek infrastrukturális fejlesztései, - Speciális képzések: informatikai alapú képzések, E-learning, LLL, turisztikai szolgáltatások fejlesztésére irányuló képzések, szociális ellátásra irányuló szak-képzések, továbbképzések. Gazdaságfejlesztést szolgáló komplex képzési rendszer A projekt a Székesfehérvári Regionális Munkaerőképző Központ projektje, amelynek elemei Veszprémet is érintik. A projekt egyes szegmensei átfedésben vannak a Pannon Egyetem által tervezett új képzési szolgáltatásnak. A két projekt összehangolása nélkül egymás versenytársaivá válhatnak. Az önkormányzat feladata a felek közötti egyeztetés megkezdése. A projekt és az intézkedés célcsoportja(i) Oktatási, képzési intézmények, ezzel foglalkozó egyéb fejlesztési szervezetek, civil szervezetek, szociális és gyermekjóléti intézmények; partnerségben az önkormányzatokkal, vállalkozásokkal, kulturális szervezetekkel. Kapcsolódás más intézkedésekhez (más prioritásokhoz, más OP-khoz), az ebből fakadó koordinációs kötelezettségek Az intézkedés elsősorban a helyi jelentőségű, regionális szinten hatékonyabban szervezhető tevékenységeket tartalmazza. A lokális és régión belül szerveződő intézményfejlesztést a ROP tartalmazza. Az országos/nemzetközi léptékű fejlesztéseket a Társadalmi Megújulás Operatív Program prioritási tengelyei valósítják meg. 14

15 3.2. Prioritás II.: Fenntartható városfejlesztés, Veszprém vonzerőnövelése Az Európai Unió megújított Lisszaboni Stratégiájának megfelelően a fenntartható városfejlesztés és a városi dimenzió kérdése egy olyan dinamikus rendszer megteremtését jelenti, amely az élhető városok hálózataként működik, ennek összefüggéseiben a városoknak a térszervezés központjaként a térségük felé is dinamizáló szerepet kell vállalniuk. A városoknak egymás között kooperáló és a régió egészének versenyképességét is emelő csomópontokká kell válniuk, amelyek hatékonyan járulnak hozzá az ország teljesítményéhez. A prioritás figyelemmel van a Kohéziós Politika új Közösségi Iránymutatásával, amelyet az Európai Közösségek Bizottsága a Kohéziós politika és a városok: a városok és az agglomerációik hozzájárulása a régiók növekedéséhez és a foglalkoztatottsághoz című Közleményében fogalmaz meg. A prioritás témájában szoros kapcsolatot mutat a Közép-Dunántúli Operatív Programmal, szorosan kapcsolódik annak prioritásainak céljaihoz: II. prioritás: Regionális turizmusfejlesztés; III. prioritás: Integrált turizmusfejlesztés a Közép Dunántúlon; IV. prioritás: Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés. A prioritás kapcsolata kimutatható a Társadalmi Megújulás Operatív Programmal. Intézkedés 1.: Veszprém városfejlesztési elképzeléseinek komplex rendszerezése Figyelemmel az Európai Bizottság Közösségi Stratégiai Iránymutatásaira, valamint az Európai Unió Lisszaboni Stratégiájában foglalt célokra és a KD akciótervére, ahhoz, hogy Veszprém hatékony városfejlesztési és támogatás-szervezési tevékenységet végezhessen a fejlesztési elképzeléseket komplex, transzparens stratégiai anyagban kell megfogalmazni. Az intézkedés céljai (2 évre) A városfejlesztési stratégia kiemelt eleme a város vonzerejének (gazdasági/turisztikai) fokozása és általában az élhetőségi feltételek javítása. A stratégiai dokumentum a várospolitikával szemben prioritási területeket tartalmaz, amelyek a város gazdasági versenyképességének fokozásán túl nagy hangsúlyt fektetnek a fenntartható környezethasználat, az élhetőségi problémák valamint az esélyegyenlőség kezelésére. Minden európai város érintett az egyre elmélyülő nemzetközi verseny nyomásában és érzékeli a befektetésért folyó mind inkább mélyülő versenyt. A versenyképességi pólus koncepció a városfejlesztés stratégiájának gazdasági dimenziója: a gazdasági versenyt felismerve olyan hálózatos koncepciót ajánl a vidéki nagyvárosok számára, ahol az egyetemi tudásközpontok a gazdasági specifikumokra és adottságokra épülve egyedibb gazdasági arculatot tudnak megvalósítani az innovációs klasszterek létrehozása által. A városfejlesztési elképzelések ezért a város gazdasági növekedésének és a munkahelyteremtésnek alárendelve azt a funkciót kell ellátnia, hogy megteremti azt a 15

16 kemény és puha infrastruktúrát, amely növeli a város vonzerejét, elősegíti a rekreációt és megfelel a fenntarthatóság és esélyegyenlőség horizontális kritériumainak. Nagyon fontos kritérium, hogy az elképzelések rendszerének középpontjában a gazdasági prioritás álljon a Székesfehérvár - Veszprém fejlesztési tengely stratégiájával, amely a fejlesztési időszakon túlnyúló gazdaságfejlesztési elképzelés, és amely felvállalása kifejezett kormányzati szándék. A városfejlesztési stratégia elkészítése, mint intézkedés szorító kényszerűség, nemzetközi elvárás és szakmai, társadalmi nyomás: a partnerség kereteinek megteremtését követően mielőbb intézkedni szükséges a stratégiai dokumentum elkészítőjének kiválasztása és a szerződés előkészítése tárgyában. Az intézkedés első feladata a koncepcionális elképzelések rögzítése és a megbízás előkészítése. Az intézkedéshez kapcsolódó projekt Veszprém Városfejlesztési Stratégiájának elkészítése A regionális városközpontok tekintetében kifejezett elvárás, de minden város esetében szükségszerű elkészíteni a fenntartható városfejlesztés stratégiai dokumentumát, különösen az egyes fejlesztési időszakot megelőzően ( ). A városfejlesztési stratégiai olyan dokumentum, amely regionális szereplőként fogalmazza meg a Veszprém fejlesztési irányvonalait, szervesen illeszkedik a regionális gazdasági és területfejlesztési programba és koherens: szinergiákat tartalmaz az egyes belső vetületek tekintetében. A stratégia vonatkozásában a főbb szempontok, hogy megfeleljen a hálózatépítés elvárásainak és erősödő helyi partnerségen alapuljon. A fejlesztési akcióterületek áttekinthető módon egymásra épülve alkotnak egy integrált rendszert: 1. törekedni kell a város vonzerejének növelésére az elérhetőség javításával, a szolgáltatások megfelelő minőségének és szintjének biztosításával, valamint a városi környezet minőségének növelésével, 2. törekedni kell az innováció és a vállalkozó szellem, továbbá a tudás alapú gazdaság növekedésének a kutatási és innovációs képességének ösztönzésére, valamint 3. a több és jobb munkahelyek oly módon történő megteremtésére, hogy több embert vonzzanak a vállalkozói tevékenységek körébe, valamint fejlesszék a munkavállalók és a vállalakozások alkalmazkodóképességét és növeljék a humánerőforrásba történő beruházásokat, valamint 4. nagy hangsúlyt kell fektetni az egészségmegőrzés megfelelő infrastruktúrájának biztosítására és a városi rekreációs lehetőségek javítására, mint a gazdaság humán erőforrásainak megújulási előfeltételeire. Az intézkedés elindítása garancia a fenntarthatóság horizontális módon történő megvalósulására a városfejlesztésben, serkenti a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziók közeledését, épít a kutatásra és innovációra, valamint úgy összpontosít a humán erőforrás kérdéseire, hogy felvállalja az esélyegyenlőség melletti határozott fellépést. Veszprém Város ben készült településfejlesztési koncepciója nagyon fontos észrevételek tett, és olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a kor feltárt igényeit, amelyekhez hozzáilleszti a városfejlesztési célokat. 16

17 A koncepció azonban nem a jelen lehetőségekre koncentrál, az elkészítése óta eltelt időben Magyarország csatlakozott az EU-hoz, és Veszprémnek, mint európai régiós társcentrumnak szükségszerűen új iránymutatásokat, megközelítéseket és tervezési metodikákat kell alkalmaznia a stratégia-alkotásban. A nemzetközi alapelveknek és iránymutatásoknak megfelelő városfejlesztési stratégia összeállítására 2006-ban az első lépések megtételre kerültek és több helyi civil szervezet fejlesztési elképzelését ismerthettünk meg. Ezek begyűjtését és az ismeretek kiszélesítését, az igények felmérését 2007-ben folytatni szükséges, továbbá - az Európai Unió városfejlesztési módszertani útmutatóiban foglalt követelményeknek értelmében - meg kell teremteni a társadalmasítás feltételeit, a megismerhetőség lehetőségeit. A városfejlesztési elképzelések begyűjtését mindenképpen folytatni szükséges ezekből képezhető a partnerség, amely együttműködik a prioritások kialakításában és támogatja a stratégia alkotásával megbízott szereplőt, gazdasági társaságot. Az intézkedés szakmai tartalma Helyi partnerség: a szerteágazó fejlesztési elképzelések begyűjtése, a helyi kezdeményezések befogadása és a társadalmai bázis megteremtése az elfogadottság növelése érdekében. Várospolitika kiemelt területei: amelyekkel az ajánlások szerint mindenképpen foglalkozni szükséges a stratégiában: az átfogó megközelítés a komplexitás és a koherencia garanciája. A domináns területek szinergiája fontos a komplexitás kihangsúlyozásában: a városi infrastruktúra (közlekedésfejlesztés) aspektusának szükségszerű közelítése a gazdaságfejlesztés és az oktatás dimenziójához, az összhang megteremtése a pólus stratégia gazdasági és a városfejlesztés intézkedéseivel. Hangsúlyos specifikumok: repülőtér és a regionális központi szerep felvállalása (Bakony-Balaton természetes régióközpontja). Külső koherencia: összhang a régióban megvalósuló fejlesztési programokkal, hálózatszerű partnerség építése külföldi és hazai szereplőkkel, tapasztalatcsere: azon pontok bemutatása, ahol megjelennek a nemzetközi stratégiákkal való kapcsolatok. Helyzetelemzés és beavatkozási logika: pontos, precíz, objektív helyzetértékelés elkészítése (swot analízis) és a logikai (problémafa-célfa, logframe-k) módszerek transzparens, együttes alkalmazása (lisszaboni típusú vízió megfogalmazása): tematikus belső problémák beazonosítása, megoldásaikra tematikus válaszok, amelyek integrált rendszerben, a globális hatások elérése érdekében kerülnek végrehajtásra. Integrált projektek megfogalmazása: nevesített fókuszterületek, földrajzilag egységes, lehatárolható integrált programszerű fejlesztések, rehabilitációk, ahol a helyismerettel bíró teamek felállítása után történhet a projekt(ek) előkészítése, kivitelezése. Az integrált projekt több dimenzió együttes fejlesztéseit is tartalmazza, a beavatkozási logikát akcióterv részletezi. Projektgenerálás: elvárás a stratégiával szemben, hogy képes legyen a beazonosított problémaövezetek lehatárolására és az elválasztások megfogamzására, oly módon, 17

18 hogy intézkedési javaslatokat állít fel, amelyek önállóan is működőképes projekteket hoznak létre. Közösségfejlesztés: a koncepciónak intézkednie kell a helyi arculat megőrzése, az identitás építése és mélyítése területén: civilek és helyi kisvállalkozók támogatása, turisztikai arculat, egységes esztétikai elemek a városközpontban, egyedi arculat kialakítása, a városmarketing erősítése (Az év települése 2005, / Királynék városa, EKF pályázat továbbvitele az imázs-építés érdekében) stb. A projekt és az intézkedés célcsoportja(i) Az intézkedés célcsoportja minden Veszprémben és a vonzáskörzetben, vagy régiójában élő polgár, illetve az ide látogatók. Kapcsolódás más intézkedésekhez (más prioritásokhoz, más OP-okhoz), az ebből fakadó koordinációs kötelezettségek Az intézkedés kapcsolata minden az akciótervben foglalt intézkedéshez szoros, és kifejezett figyelmet fordít a közösségi iránymutatásoknak való megfelelésre. Az intézkedés szoros kapcsolata mutatható ki a KD AT Integrált városfejlesztést megalapozó stratégiák elkészítése című intézkedésével. Intézkedés 2.: A belváros vonzerejének növelése integrált projekt végrehajtásával Veszprém, mint a régió jelentős gazdasági kulturális - turisztikai erőcentruma térségi szerepéből fakadóan is a versenyképesség helyi dinamizáló tényezője, a legjelentősebb történelmi hagyományokkal rendelkező helyszín a térségben. Veszprém belvárosának történelmi magja és a jelenlegi városközpont az elmúlt évek fejlődési irányvonala mentén egyre eltávolodik egymástól, ami több negatív folyamatot is elindított: mint az építészeti arculat széttagolódása, a kereskedelmi, szolgáltató üzletek kiüresedése, vagy az elnéptelenedő sétáló utca, ahol a környezeti leromlás első jelei is megfigyelhetőek. Az intézkedés célja ( 2 évre) A városfejlesztési intézkedés célja a központ értékmegőrző fejlesztése, a turizmus feltételeinek és a bemutathatóság infrastruktúrájának javítása. Az intézkedés célja a belváros gazdasági lehetőségeinek kiteljesítése, vonzerejének növelése és a befektetések ösztönzése. Cél a beépítettség arányainak csökkentése, a jelenleg használaton kívüli zöldterületek bevonása a hasznosításba, a meglévő épületállomány rekonstrukciója és városszerkezethez történő illesztése, a közlekedési kapcsolatok javítása és a belváros közlekedési leterheltségének csökkentése. Mindezek együttesen a helyi lakosság életminőségének javulását, a kulturált közösségi terek kialakulását, az élhető és attraktív város megteremtését célozzák. Az intézkedés jótékonyan hat a város kulturális életére és a kulturális gazdaság fellendítésére, a szórakozás és a szabadidős lehetőségek kialakítására. A beavatkozás mentén a történelmi negyed és a kapcsolódó sétáló utca méltó megjelenítését kívánjuk elérni, olyan egységes arculat kialakításával, amely hozzájárul Veszprém európai városihálózatban betöltött szerepének erősítéséhez. 18

19 A as időszak 2 éve alatt az intézkedés tartalma a célok eléréséhez szükséges feltételek minél teljesebb kialakítása lesz: elsődlegesen a szakmai partnerség kereteinek kialakítása a tervezett a projekthez, a projekt tartalom, a koncepció véglegesítése és az akcióterv, valamint a beavatkozási logika meghatározása. A belváros-rehabilitáció, komplex önmagában is egységes lépéssorozat, ahol az előkészítés munkái a tanulmányok elkészítése, az engedélyes és kiviteli tervek elkésztése az intézkedési programok meghatározása, a fejlesztések infrastrukturális igényeinek a megteremetése és a későbbi kivitelezés is team munkában, partnerségben történik. Az intézkedéshez kapcsolódó projekt Veszprém belvárosának komplex gazdasági, szociális, épített örökség- és környezetvédelmi rekonstrukciója Olyan városmag megújító akciósorozat, amely a kistérségi és regionális funkció erősítéséhez szükséges gazdasági, turisztikai, kulturális értékek megőrzésére irányul, megvalósítja a vonzó városi környezet kialakítását, ösztönzi a magánberuházásokat és integrálja a szociális igényeket kielégítését. A projekthez kapcsolódó tervek elkészítése előtt az elképzeléseket több fórumon is meg kell vitatni. A tevékenységek összegezését a projektre készülő akciótervben kell meghatározni, amelyet 2007 áprilisáig ki kell dolgozni. Az intézkedés szakmai tartalma Az intézkedés során a következő aspektusoknak kell érvényesülnie a beavatkozás tevékenységeiben: Turizmusra ható aspektusok: marketingakciók, arculatteremtés, komplex termék megjelenítése a turisztikai piac kínálati oldalán közösen a kisrégióval és a tágabb Bakony-Balaton térséggel: a programok, kulturális rendezvények integrált, regionális tervezése az együttható párhozamosságok kiküszöbölése érdekében, közös programfüzet a térséggel, információ elérhetőségének javítása. A belváros ismert nevezetességeinek erőteljesebb népszerűsítése, tapasztaltcsere: más városok jó példái és a nemzetközi minták adaptációja. Kereskedelmi, gazdaságélénkítési aspektus: helyi kiskereskedők szövetségbe tömörülésének, támogatása és ösztönzése az akcióterületen, belváros-medezser cím létrehozása. Szélesebb helyi gazdasági partnerség, tulajdonosok és érdekeltek bevonása a környezetrendezésbe, gazdasági magánberuházás ösztönzés. Új lehetséges funkciók megkeresése. Közlekedési, környezetvédelmi aspektusok: közterületek és zöldfelületek növelése, alternatív közlekedési formák ösztönzése a lehetőségek kiépítésével. Kerékpárutak, autómentes övezetek kialakítása a várban és környékén. Forgalomcsillapítások, új sétálóutcák kialakítása. Közbiztonsági javítás, térfigyelő rendszerek telepítése. Közterületek és épített örökség helyreállításának aspektusai: kulturális és tartalmas szabadidő eltöltésére - akár sportolásra - alkalmas terek megtartása, kialakítása, burkolatcsere. Épített örökség egységes megtartása. 19

20 Szociális aspektus: lehetséges közösségi szolgáltatások telepítése, hatékonyabb működtetése. Program a fiatalok számára, az egyetemi városrész hatékony integrálása a városi vérkeringésbe. A fiatalok megtartási esélyeinek növelése. Program a hajléktalanok belvároson kívül tartására, elfoglaltságaik megszervezésére. Esélyegyenlőségi aspektusok: non-profit szervezetek bevonása a tervezésbe és tevékenységük támogatása a hajléktalanok zavaró jelenlétének oldására. Akadálymentesítés az akcióterület teljes egészében. Területi aspektus: az akcióterületnek az integrált beavatkozások hatékonyságának növelése érdekében, jól megfogható, lehatárolt területi egységre kell szorítkoznia. A projekt és az intézkedés célcsoportja(i) Az intézkedés célcsoportja minden Veszprémben és a vonzáskörzetben élő polgár, illetve az ide látogatók. Kapcsolódás más intézkedésekhez (más prioritásokhoz, más OP-okhoz), az ebből fakadó koordinációs kötelezettségek A városfejlesztési politika európai ajánlásainak megfelelően, az ismert nemzetközi minták alapján megfogalmazott fejlesztés, amely összhangban áll a Lisszaboni Stratégia magújított célkitűzéseivel. Az intézkedés szorosan kapcsolódik a közlekedésfejlesztés és a turisztikai fejlesztések megfogalmazott céljaihoz, végrehajtása hozzájárul a városfejlesztés hosszútávú céljaihoz. Koherenciában áll a városfejlesztési stratégiával. Az intézkedés kapcsolódik a Közép-Dunántúli OP Integrált városfejlesztés prioritásához és kapcsolata kimutatható a Társadalmi Megújulás és a Gazdaságfejlesztés Operatív Programokkal. Figyelemmel van az Európai Közösségek Bizottsága a Kohéziós politika és a városok: a városok és az agglomerációik hozzájárulása a régiók növekedéséhez és a foglalkoztatottsághoz című közleményének várospolitikai dokumentumára, amely a városok versenyképességi potenciáljának növelése érdekében kritériumainak tekinti az élhető környezet megteremtését és megtartását. Intézkedés 3.: A városi és regionális közlekedés feltételeinek javítása Veszprém közlekedési szempontból kedvező helyzetű város, két népszerű idegenforgalmi térség között (Balaton és Bakony vidéke), az országos úthálózat egyik kelet-nyugat irányú tengelyén (tervezett gyorsforgalmi tengely) helyezkedik el. A várost országos szinten is egyedülálló, teljes külső gyűrű veszi körül. Veszprém belső fő-úttengelyén mégis nagy a forgalom, jellemzőek a torlódások, mivel város Kelet Nyugati irányú és Észak Déli irányú kapcsolatai a város morfológiai adottságaiból fakadóan a belvárosba koncentrálják a forgalmat, ahol gyakoriak az ebből adódó kedvezőtlen zaj, por és egyéb szennyezési- vagy stressz-hatások. Fokozódó kérdés a parkolási lehetőségek szélesítésének korlátozottsága és a közösségi 20

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben