1. Társadalmi kihívások
|
|
- Amanda Varga
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal január 31-i határidővel társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció tervezetét (későbbiekben: koncepció), amely 2020-ig meghatározza Magyarország fejlesztésének és ennek megfelelően a hazai és az európai uniós források felhasználásának a stratégiai kereteit a as időszakra. Az Autonómia Alapítvány közös véleményt nyújtott be a tervezethez a Magyar Szegénységellenes Hálózattal, melynek az Autonómia Alapítvány által legfontosabbnak tartott megállapításai a következők voltak: 1. Társadalmi kihívások A magyar társadalmat befogadónak nyilvánítja az anyag, és a valóságot elfedve teljesen figyelmen kívül hagyja a többségi társadalom romákkal szembeni előítéletességét és elutasítását, amely extrém esetben a súlyos életellenes támadásokban (gyűlöletbűncselekmények), a hatóságok közbelépése nélkül megvalósuló rendszeres megfélemlítési akciókban (gárda vonulások), és az ország vezetőiként számon tartott közszereplők megnyilatkozásaiban is gyakorta tetten érhető. Szükség lenne a civil szféra szerepének újragondolására, az állami szerepvállalás túlzott dominanciájának csökkentésére. A civil szereplők megerősítésével és szolgáltatói funkcióik fejlesztésével a fontos fejlesztéspolitikai célok megvalósulása hatékonyabban és eredményesebben mehetne végbe például a társadalmi felzárkózás területén. A szegénységben élő emberek helyzete, problematikája nem jelenik meg megfelelő hangsúllyal a koncepcióban. A városok fejlesztési kihívásai és a városi szegénység problematikája különösen alulreprezentált. A fejlesztési koncepció társadalmi kihívások fejezetében nincs nevesítve a leszakadó, mélyszegénységben élő csoportok helyzete és az elszegényedés elleni küzdelem, mint jelentős társadalompolitikai és nemzetgazdasági kihívás. A szegénységben élők társadalmi hátrányai a koncepció több fejezetében teljesen súlytalanok maradnak, vagy említést sem tesznek róla a szerzők. Így például a fejlesztési koncepció helyzetelemzéséből és célrendszeréből a hajléktalanság problémája, és a mélyszegénységben élők életkörülményeiből következő egészségügyi kockázatok és kihívások teljesen kimaradtak. Mindeközben Magyarországon több százezer ember él mélyszegénységben, a gyermekszegénység drámai mértékű az országban (mely az elmúlt években további 3%-kal romlott). Az Eurostat adatai alapján 2008-ban 28,2%, 2011-ben már 31% volt a szegénységben és kirekesztettségben élők aránya. Magyarország fővel kívánja csökkenteni 2020-ra a szegénységben és kirekesztettségben élők számát, ezért - és az eddig csak növekvő arány miatt is - indokolt, hogy ne csak a közép- és az alsó- középosztály megerősítése, hanem a szegénységben és kirekesztettségben élők számának csökkentése is kerüljön be az átfogó célok közé. 1
2 2. Foglalkoztatás A rövidtávon szükséges gazdaságstratégiai feladatok között nevesíti a koncepció a szociális gazdaság támogatását és a közfoglalkoztatás biztosítását. (4.5-ös pont). Fontosnak látjuk hangsúlyozni, hogy a kettő nem összemosandó, amíg a szociális gazdaság fejlesztése és ösztönzése legitim gazdaságstratégiai feladat, a közfoglalkoztatás biztosítása egy olyan foglalkoztatáspolitikai eszköz, amelynek súlyát már rövid távon csökkenteni kellene (lásd pl. EU2020 elvárások, Európai Bizottság Partnerségi Együttműködési Megállapodással kapcsolatban kiadott álláspontja; illetve a koncepció 169. oldalán szerepel, hogy az állam is átmeneti intézkedésnek tekinti), ezért nem sorolandó a gazdaságstratégiai területek közé. Nem olvasható ki a koncepcióból, hogy körvonalazódna egy olyan fejlesztéspolitikai stratégia, amely a hátrányos helyzetű, alulképzett és leszakadó térségekben élő emberek foglalkoztatásának növelésére a közmunka programok rendszerén kívül valós alternatívát biztosítana. A szociális gazdaság olyan "lépcsőként" van említve az anyagban, amely az elsődleges munkaerőpiacra való visszalépést elősegítheti. Ez a személet nem számol reálisan az elmaradott országrészek leszakadó, "foglalkoztató nélküli" kistérségeinek gazdasági helyzetével és azzal a ténnyel, hogy ezeken a településeken a fejlesztési koncepció időtávján belül az emberek nagytöbbsége számára reálisan nem lesz elérhető az elsődleges munkaerőpiac. A közfoglalkoztatást a 4.6-os alfejezeten belül tárgyalja a koncepció, amely a biztonságról szól. A közfoglalkoztatásnak célrendszerében a társadalmi befogadáshoz, a foglalkoztathatósághoz kell kapcsolódnia. Egy olyan országban, ahol százezrek dolgoznak a fekete és szürke gazdaságban, indokoltnak gondoljuk az erre való utalást pl. a munka világára vonatkozó helyzetfeltáró fejezetben és a releváns célrendszerben is. 3. Szociális ellátórendszer A szociális ellátórendszert, mint foglalkoztatás "ellen ösztönző" tényezőt sokszor, sok helyen említi a koncepció, arról viszont nem tesz említést, hogy az ellátó rendszerben az utóbbi években - éppen ezen érvrendszer mentén - tett változtatások miatt tömeges a teljes kiszorulás a szociális ellátórendszerből, amely a mélyszegénységben élő családok teljes ellehetetlenüléséhez vezetett, teljesen esélytelenné tette társadalmi felzárkózásukat, munkaerő-piaci integrációjukat és tovább növelte a gyermekszegénységet. Mindemellett a romák foglalkoztatási helyzetét leíró részben nincs említés a foglalkoztatási diszkrimináció tényéről, amely pedig jelentős korlátját képezi a képzettebb roma felnőttek munkavállalási esélyeinek is. 2
3 A Szakpolitikai, ágazati fejlesztési igények és irányok c. fejezet Szociálpolitika alfejezetében az alábbi pontosítást javasoljuk: Európai Uniós összevetésben hazánk az összlakosság 31%-os szegénységi arányát tekintve az ötödik legrosszabb helyen szerepel. Szegénység szempontjából különösen veszélyeztettettek és a szegények között felülreprezentáltak a gyerekek. (Eurostat 2012-ben közzétett adatai) A koncepció az Unió által korábban alkalmazott, a medián 60%-a alatt élőket szegénynek tekintő statisztikáit idézi, holott az Európa 2020 Stratégia elfogadása óta az Unió a relatív szegénység; az anyagi nélkülözés és az alacsony munkaintenzitású háztartásban élés három-dimenziós megközelítést alkalmazza. E definíciónak megfelelően Magyarországon 2011-ben a lakosság 31%-a élt szegénységben. E megközelítést alkalmazva tette hazánk azt a vállalást, hogy ig 450 ezer embert emel ki a szegénységből. Az alacsony foglalkoztatottság és munkaerő-piaci aktivitás miatt szükség van kezdetű mondatból kérjük törölni a szükség van a szociális ellátások munkára ösztönző hatásának javítására szövegrészt, mivel (1) semmilyen mérvadó kutatás nem támasztja alá azt a közkeletű vélekedést, miszerint az emberek azért ne dolgoznának, mert megélnek a bőkezű szociális ellátórendszerből; (2) a szociális ellátórendszer elmúlt években történt különböző átalakításai nyomán ma is százezrek élnek mindenféle ellátás nélkül; (3) a foglalkoztatásból kiszorult szegénységben élő emberek számára elérhető segélyek összege már ma is olyan alacsony, hogy józan ésszel senki nem gondolhatja, hogy azok emberhez méltó megélhetést és racionális alternatívát nyújtanának bárki számára. A fentieknek megfelelően a Fejlesztéspolitikai feladatok felsorolásából javasoljuk törölni az A segélyek és a munkavállalással szembeni ellenösztönzési hatások csökkentése, az együttműködési feltételek erősítése szövegrészt. Helyette javasoljuk beemelni a A segélyezési rendszer átalakítása az Európai Unió számos tagállamában alkalmazott, az emberhez méltó életfeltételeket biztosító garantált minimum jövedelem rendszerének kialakítása érdekében. Javasoljuk a Fenntartható és a társadalmi elvárásoknak megfelelő szociális biztonsági háló kialakítása szövegrészt Fenntartható és a társadalmi összetartozást elősegítő szociális biztonsági háló kialakítása szövegre módosítani. Az eredeti megfogalmazás homályban hagyja, hogy milyen társadalmi elvárásoknak is kíván a jogalkotó majd megfelelni a szociális biztonsági rendszer alakításánál, amelynek alapvető funkciója, hogy garantálja minden Magyarországon élő állampolgár emberhez méltó életfeltételeit. Az elmúlt években számtalan intézkedés született a szociális ellátórendszer áttekinthetőbbé és hatékonyabbá tétele érdekében állítás erősen vitatható, ezért nem tartjuk megalapozottnak a szövegben való szerepeltetését. 3
4 4. Egészségügy Az egészségügyi kockázatok, problémák leírásában (64. oldal) a hátrányos helyzetű csoportoknál csak az egészséges életmódra nevelés hiánya van problémaként hangsúlyozva, holott kizárólag az egészségtudatosság növelése nem kínál megoldást a szegénység következményeként fellépő egészségügyi kockázatokra (egészségtelen és rendszertelen táplálkozásra, egészségtelen, vagy éppen semmilyen lakáskörülményekre és a nyomorban élők mentális egészségét is károsító állandó stresszhelyzetre). Az egészségügyi ellátórendszer megújítására, fejlesztésére vonatkozó leírást javasoljuk kiegészíteni az ellátatlan területek számának csökkentésével, mint kiemelt prioritással, különös tekintettel a gyermekorvosi ellátás és a védőnői hálózat hiányosságaira. 5. Lakhatás A lakáspolitikai kihívásokat kérjük kiegészíteni azzal, hogy szükség van a hajléktalanság kezelésére hatékony kormányzati program elindítására és ennek megvalósításához a helyi önkormányzatok együttműködésének biztosítására, amely a hajléktalanok kriminalizálása és az utcáról való kiszorítása helyett az élethelyzetük megoldására és társadalmi intergációjuk elősegítésére irányul. A Társadalomstratégiai üzenetek alfejezet végén az összegző táblában a rövidtávon szükséges társadalomstratégiai feladatok között megjelenik a lakhatási feltételek javítása és szegregált élethelyzetek felszámolása, amit kiemelten fontosnak gondolunk. Ezért javasoljuk, hogy a fejezet leíró részében is kapjanak helyet néhány mondatban a lakáspolitikai kihívások (pl. szociális bérlakások hiánya, lakásfenntartási problémák a mélyszegénységben élők és elszegényedő középosztály körében, hajléktalanság), és az azon is túlmutató, súlyos társadalmi kockázatokat is hordozó települési (és egyre inkább már kistérségi szintű) szegregáció problémája is. Ugyanitt javasoljuk a hosszú távú fejlődést megalapozó társadalomstratégiai területek között megemlíteni a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben meglévő súlyos aránytalanságok csökkentését, valamint a hozzáférhető szolgáltatások minőségének kiegyensúlyozottabb biztosítását, amely alapvetően meghatározza, hogy milyen esélyei vannak az ország különböző településein élőknek az eredményes oktatásra, szükséges fejlesztő és támogató szolgáltatások igénybevételére és az egészségre. 4
5 6. Oktatás A Az oktatási és egészségügyi ellátórendszer megújításra szorul c. fejezet a közoktatási ellátórendszer megújításának szükségességéről mindössze két mondatot tartalmaz, amely a csökkenő iskola-számra és általános iskolás gyerekszámra, illetve az anyagi okok miatt megjelenő középiskolai és szakiskolai lemorzsolódásra vonatkozik. Javasoljuk kiegészíteni a bekezdést a közoktatás rendszer szintű problémáira reflektáló megújulási igényekkel pl. a rendszer nyitottságának, rugalmasságának és hatékonyságának növelésével; a pedagógiai szemléletbeli és módszertani megújulással; az oktatás tartalmának korszerűsítésével; a készségfejlesztés megerősítésével; az oktatási szolgáltatások hozzáférhetőségének kiegyenlítésével; és nem utolsó sorban az oktatási rendszer méltányosságával, az esélyegyenlőségi hátrányok kompenzálásával és a szegregációmentességgel kapcsolatos elvárásokkal. A szövegben szerepel, hogy az alapfokú oktatás minősége gátolja a diákok későbbi eredményességét, mert nem képes az alap tudásszint garantálására. Ezzel némileg ellentmondásban van a következő bekezdés, miszerint a tehetségek segítése és fejlesztése kínál majd megoldást a versenyképességi és esélyegyenlőségi kihívásokra, segíti a hátrányos helyzet leküzdését és a kistérségek és az egész társadalom kohézióját. Fogalomzavar van a szövegben, hiszen a tehetséggondozást, mint az egyéni képességek differenciált fejlesztését és maximális kibontakoztatását biztosító pedagógiát és ezt alkalmazó korszerű, esélyteremtő közoktatási rendszert írja le. Javasoljuk a közoktatási rendszer megújításával kapcsolatban a fejlesztéspolitikai feladatok között konkrétan megjelölni: az egyénre szabott, differenciált képességfejlesztését, és az alapkészségek fejlesztését elősegítő tartalmi és módszertani megújulás kiterjesztését; az oktatási intézmények esélyteremtő, hátránykompenzáló szerepének megerősítését és a tanulók közötti korai szelekció visszaszorítását (minden intézményfenntartó esetében); a hozzáférhető oktatási szolgáltatások minőségében meglévő különbségek csökkentését; és a roma tanulók szegregált oktatása elleni fellépést, és az indokolatlan fogyatékossá minősítések csökkentését. 7. Fejlesztéspolitika A fenntarthatóság komplex társadalmi, gazdasági, környezeti szemléletének hiánya jellemzi a vitaanyagot. A társadalmi és gazdasági fenntarthatóság kifejezésként sem szerepel a szövegben. A helyi problémák komplex megközelítése az ágazatközi együttműködés, interdiszciplinaritás, rendszer szemléletű megközelítés sem kap megfelelő hangsúlyt, márpedig a fejlesztéspolitikai tervezésnek ezek ma már alaptételei A társadalmi és gazdasági innováció együttes kezelése is hiányzik a dokumentumból, ami súlyos következményeket hordozhat az ország jövőjére nézve. 5
6 A fejlesztéspolitikai feladatok közé javasoljuk felvenni a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégiában foglaltak érvényesítését valamennyi szakpolitikában, és a végrehajtásának nyomon követését lehetővé tevő átlátható monitoring rendszer kialakítását. A magas arányú roma népességgel rendelkező térségek problémáinak leírásából hiányoljuk annak említését, hogy ezekben a térségekben, jellemzően kistelepüléseken élő lakosság számára a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozott, az elérhető szolgáltatások minősége pedig jelentősen alulmúlja az országos átlagot. A közösségi közlekedés leépítésével az itt élők számára a településükről való kimozdulás is problémát jelent, gyakorlatilag a térbeli mobilitás és a társadalmi mobilitás teljes eszköztelensége, elszigeteltség jellemzi az aprófalvas kistérségekben és a szegregált telepeken élő családok nagy részét. Ennek kezelésére, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítására és a mobilitás elősegítésére irányuló, hatékony, és hosszabb távon biztosított fejlesztések hiányát fontosabbnak gondoljuk kiemelni, mint azt, hogy a térségfejlesztési erőforrást jelentő magyar és roma identitás elmélyítésére sem valósultak meg célirányos kezdeményezések a közszféra irányából. A Társadalmi felzárkózás fejezet fejlesztéspolitikai feladatainak részletes listáját javasoljuk kiegészíteni a roma tanulók szegregációjának csökkentésével. A lakhatásra vonatkozó feladatok listájában pedig a telepprogramok megfogalmazást pontosítani: szegregált telepek felszámolását, illetve integrált lakókörnyezetbe költözést támogató programok, és komplex szemléletű fejlesztő programok és jelenlét típusú közösségi munka szegregált telepeken. Ugyanitt javasoljuk nem egy ponton belül említeni a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentését az intézményekben és közösségekben (mely fejlesztési feladatot érdemes lenne kibontani, tekintettel a probléma komplexitására és arra, hogy számos területen van tennivaló ezzel kapcsolatban: kiemelten foglalkoztatás, oktatás, egészségügyi ellátás és egyéb állami szolgáltatási területek, rendészeti intézkedések ) és a roma gyermekek fejlesztésével és szocializációs és szocio-kulturális hátrányaik leküzdését (amely egyébként a korai fejlesztés és oktatás szolgáltatásainak fejlesztése kapcsán már más megfogalmazásban szerepel a listában). A Magyar Szegénységellenes Hálózat által megküldött vélemény szövegszerű javaslatokkal teljes terjedelmében elérhető itt: Az Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet letölthető innen: 6
Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenA 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei
A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus
RészletesebbenAz oktatás s szerepe a társadalmi felzárk
Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenEmberi Erőforrás Fejlesztési Operatív program (EFOP) 2015
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív program (EFOP) 2015 Pályázatok listája és megjelenésének tervezett ideje Együttműködő társadalom EFOP első prioritás EFOP-1.1.1. Megváltozott munkaképességű emberek
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenHajdúszoboszló, június 1., Oross Jolán
Hajdúszoboszló, 2010. június 1., Oross Jolán A szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentés (Prioritások 20062010) Hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci
RészletesebbenAz Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27.
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége Salgótarján 2013. Június 27. A 2007-2013-as időszak általános tapasztalatai 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenJogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás
Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenEGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu
EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenSzécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende
Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya
RészletesebbenTÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001
FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan
RészletesebbenÁgazatközi együttműködés a gyakorlatban
Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László
RészletesebbenHazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.
Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni
RészletesebbenA TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGMEGTARTÓ EREJÉT TÁMOGATÓ HUMÁN FEJLESZTÉSEK METZKER ERIKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ
A TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGMEGTARTÓ EREJÉT TÁMOGATÓ HUMÁN FEJLESZTÉSEK METZKER ERIKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ SZOCIÁLIS ÜGYEKÉRT ÉS TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG TELEPÜLÉSEK JÖVŐKÉPE VÍZIÓ FEJLESZTÉS
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenÚj Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret
A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013
RészletesebbenKüzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen
Rácz Andrea Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Az Európai Unióban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kérdéskörét a 70-es évek közepéig a Közösség a tagállamok belügyének tekintette, az
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Surányiné Palkó Eleonóra Szombathelyi Szűrcsapó Óvoda Szombathely, 2017. szeptember 19. EFOP-3.1.1-14-2015-00001 Kisgyermekkori
RészletesebbenKULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA
KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek
RészletesebbenA szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében
Mobilitás és immobilitás a magyar társadalomban KEP-Mobilitás Kutatási Centrum nyitókonferencia 2018. június 21. A szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében
RészletesebbenGYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN
GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás
RészletesebbenMagyarország és a fenntartható fejlődési célok- Javaslatok a hazai megvalósításhoz
Magyarország és a fenntartható fejlődési célok- Javaslatok a hazai megvalósításhoz Jász Krisztina szociológus- Magyar Szegénységellenes Hálózat 2018. május 31. A módszertanról röviden 2000-ig jövedelemalapú
RészletesebbenSzakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.
Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenA társadalmi befogadást szolgáló fejlesztések (TÁMOP 5. prioritás) értékelése
A társadalmi befogadást szolgáló fejlesztések (TÁMOP 5. prioritás) értékelése Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013. augusztus 29. ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓ A HAJLÉKTALAN ELLÁTÁSBAN 1 Az összefoglaló
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenA szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzései közé
RészletesebbenKözösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.
Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi
RészletesebbenA projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények
A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenHAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK AZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN
HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK AZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN DR. KIS SZILVIA FŐOSZTÁLYVEZETŐ KAPOSVÁRI PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONT OKTATÁSI HIVATAL KORAI ISKOLAELHAGYÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK
RészletesebbenJászfényszaru 2013. november 28.
Jászfényszaru 2013. november 28. Telepfelszámolási törekvések a stratégiai dokumentumok szintjén Roma Integráció Évtizede Program lakhatási elemek 1. A telepeken, telepszerűlakókörnyezetben élők társadalmi
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenEsélyegyenlőség a közoktatásban. Előadó: Szabó Istvánné szakmai vezető
Esélyegyenlőség a közoktatásban Előadó: Szabó Istvánné szakmai vezető Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban Budapest Intézet 2009. év végi jelentéséből A magyar közoktatási
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenHeves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai
Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési
RészletesebbenA szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon
A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon Csite András és Teller Nóra 2013. szeptember 26. HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest
RészletesebbenDeszegregáció,egységes közoktatás
Deszegregáció,egységes közoktatás Tárgyalandó témakörök A probléma társadalmi gyökerei A közoktatási rendszer tehetetlensége, az eredménytelenség jelzőszámai Az eredménytelenséget befolyásoló tényezők
RészletesebbenMegyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport
Megyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenA Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.
A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,
RészletesebbenA Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,
RészletesebbenA szakképzés átalakítása
A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási
RészletesebbenPartnerségi Megállapodás
Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november
RészletesebbenTERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenSZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában
SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenFELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA
FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Felsőoktatási pályázatok az egyes Operatív Programokban
RészletesebbenTUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ
TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet
RészletesebbenFejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus
Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti
RészletesebbenGyerekesély Program Drosztmérné Kánnai Magdolna EMMI, Gyermekesély főosztály
Gyerekesély Program 2014-2020 Drosztmérné Kánnai Magdolna EMMI, Gyermekesély főosztály Szegénységi mutatók Mutatók 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának
Részletesebben... 51... 51... 52... 52 2
1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenA mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe
A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET
RészletesebbenNagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei
Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi
RészletesebbenNemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer
Szociális ÁIR (Szociális Ágazati Információs Rendszer) Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer Felhasználói útmutató Budapest, 2012. december 1 Tartalomjegyzék 1. Előzmények, célok...
RészletesebbenNONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA
NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló
RészletesebbenHelyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban
Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési
RészletesebbenTÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza
TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,
RészletesebbenSZENTANNAI KÖZÉPISKOLA ÁLTAL VEZETETT KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE
KÖSZÖNJÜK A MAGYAR ÁLLAM ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁT SZENTANNAI SÁMUEL KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZENTANNAI KÖZÉPISKOLA ÁLTAL VEZETETT KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE
RészletesebbenThe Urban Development Network
The Urban Development Network Workshop on Urban Development Startegies Budapest, Hungary 17 October 2017 Kecskemét Városfejlesztési Alap Garamvölgyi Balázs vezérigazgató Budapest, 2017. október 17.. Kecskemét
RészletesebbenOTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
RészletesebbenA KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY
A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési
RészletesebbenGYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK
GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK DR. HERCZOG MÁRIA CSALÁD, GYERMEK, IFJÚSÁG EGYESÜLET GYERMEKEK VESZÉLYBEN-
Részletesebben12606/16 eh/zv/zv/eh/ju 1 DG B 1C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 27. (OR. en) 12606/16 SOC 565 EMPL 375 ECOFIN 837 EDUC 302 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a szociális védelemmel foglalkozó bizottság az Állandó Képviselők
RészletesebbenGYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP /
GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-5.2.3-09/1-2009-0004 HEVESI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA I Állandó népessége 37.498 fő 17 település alkotja Központ: Heves város Egyenlőtlen fejlődés
RészletesebbenElőadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.
Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,
RészletesebbenA BAGázs-módszer A BAGázs Közhasznú Egyesület szakmai munkájának rövid bemutatása
A BAGázs-módszer A szakmai munkájának rövid bemutatása Írta: dr. Aczél Zsófia, dr. Both Emőke 2018. november A Pest megyei romatelepeken settlement típusú közösségi munkával komplex és holisztikus megközelítésű
Részletesebben20 éves a Gyermekvédelmi törvény
20 éves a Gyermekvédelmi törvény A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia innovatív szolgáltatásainak fenntarthatósága- Programból szolgáltatás Langerné Victor Katalin EMMI, társadalmi felzárkózásért
RészletesebbenKörkép oktatási fejlesztések jelene és jövője
Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP
RészletesebbenÚjdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében
Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.
RészletesebbenLisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra
Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenKormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.
Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szolnok, február 7.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Szolnok, 2017. február 7. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Foglalkoztatási paktum
RészletesebbenTÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.
TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai
RészletesebbenINFORMÁCIÓS KIADVÁNY
INFORMÁCIÓS KIADVÁNY IDÉZET 2 TISZTELT OLVASÓ! ÁROP-1.A.3-2014-2014-0002 - Területi együttműködést elősegítő programok a Mezőtúri járásban Napjainkban egyre több figyelem fordul azok felé, akik élethelyzetükből
RészletesebbenMunkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.
Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet
RészletesebbenA területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében
A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi
Részletesebben