DEBRECENI ALAPÍTVÁNYOK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTT Gazdag István

Átírás

1 DEBRECENI ALAPÍTVÁNYOK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTT Gazdag István Napjainkban egyre több alapítvány létesítésérsl ad hírt a napisajtó. A köz szolgálatának ez a módja történelmi fejlődésünk korábbi szakaszában megjelent. Tartalmát - forrásaink szerint a legkorábbi adományozó ban Gyöngyösi Szűcs János debreceni polgár neje fogalmazta meg igen tömören 25 forintot adományozva...a debreceni deákok egyetemének közhasználatra". A bejegyzést Balogh Ferenc találta meg Debrecen város jegyzőkönyvébent Az alapítvány modern magyarázatát az értelmező szótár a következőkben adja meg : Olyan vagyon, amelynek jövedelme művelő dési, egészségügyi vagy más köz- vagy magáncélok szolgálatára van rendelve." Ez utóbbi megfogalmazás kibontotta az alapgondolatot, a közhasználat működési területeit is meghatározta. Az alapítványok keletkezésük időpontjában és ezt követően évtizedeken át az egyházakhoz és azok intézményeihez kapcsolódtak. A katolikus alapítványokat a királyi udvar, maga a katolikus egyház és főurai létesítették. A XIX. század végén sor került az alapítványok jogi rendezésére. A képviselőház szeptember 30-i ülésén grófapponyi Albert és Apáthy István képvisel ők tettek jelentést A magyarországi katolikus vallási és tanulmányi alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálása" címmel.2 Az előterjesztés azzal a céllal készült, hogy a fenti alapítványok tulajdonjogát kizárólagosan a katolikus egyháznak biztosítsa, pontosabban védelmet nyújtson ezek egy részének állami célokra történő felhasználása ellen. Az Apponyijelentésből kirajzolódik a magyar vallásalap keletkezésének és alakulásának a folyamata, ugyanilyen áttekintést kapunk Apáthy István Tanulmányi alapról" címmel előterjesztett jelentéséből is. A protestáns alapítványokat az egyház mellett az erdélyi fejedelmek, mindenféle rendű és rangú hívők, a protestáns többségű városok, települések, más felekezetűek és esetenként a királyi udvar létesítette : Az alapítványok lényegének, jogi természeté nek megértéséhez ad kulcsot az alapítványokról 1906-ban készített törvénytervezet s Tamás Lajos véleménye szerint az alapítvány tartalma elsősorban azt jelenti, hogy az alapítványtevő megfogalmazza a létesítésre irányuló szándékát, kitűzi az alapítványi célt, és rendelkezésre bocsájtja az alapítványi vagyont a A törvénytervezet indoklása 1 Jakucs István : A debreceni református Kollégium alapítványai. Db old. 2 A magyarországi katooikkus vallási és tanulmányi alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására a képviselőház szept. 30-ki üléséb ől kirendelt bizottság előadóinak gróf Apponyi Albert és Apáthy István országos képviselőknek jelentései. Szent István-Társulat Házi Könyvtára" XI,III. 129 old. 3 Törvénytervezet az alapítványokról. (Előadói javaslat.) Budapest, old. A törvénytervezet 40 -ból áll. Ezt követi az Indoklás, amely 38 -t tartalmaz. 77

2 szerint Az alapítvány létesítése tulajdonképpen nem egyéb, mint bizonyos vagyonnak valamely közérdekű cél részére való ajándékozása." A magyar jog az ún. alapítványi szabadság elvét fogadta el : az alapítási szándék önmagában külön engedély és regiszterezés nélkül elegend ő az alapítvány tényleges létrehozásához. Az alapítványi cél meghatározásánál tekintettel kellett lenni arra, hogy az közérdekű, tartós legyen, ne ütközzék törvényes tilalomba, közerkölcsbe, közrendbe. Fonásaink szerint a debreceni alapítványok, alapok vagy adományok, amelyek később alapítvánnyá alakultak át, az egyház, a kollégium és a város kezelésében léteztek, két nagy csoportba sorolhatók : Az első csoportba a református egyházhoz, annak intézményeihez, els ősorban a Kollégiumhoz kötő dő, a XVI. századtól keletkező alapítványok tartoznak. A másodikban az állami, Debrecen városa, polgárai és más települések lakói által létrehozott alapítványok találhatók : A magyarországi református egyetemes konvent 1898-bar rendelte el egyöntetű rendszeres törzskönyv készítését a főiskolai ala pítványokról.s A törzskönyv fonásai : az első alapítványi törzskönyv (vagyonkönyv) a magyar kir. Helytartó Tanács rendeletére erős sürgetések után hat év alatt készült el szeptember 6-ra, a debreceni református egyház, a tanári kar, a pénzkezelő és Sinai Miklós egyháztörténet tanára és főiskolai akkori levéltárnok közös munkálkodásával. Címe Relatió de Fundationibus Collegű Debrecinensis", latin nyelv{í kézirat nagy ívrétű kötetben, egyik eredeti példánya felment a kormányhoz. A második forrás Kerekes Ferenc tanár és levéltárnok dolgozata Deductió" címen, Szoboszlai Pap István szuperintendens sajátkezűleg írt első munkálatára adott válaszul is, de meg az egyházkerület tájékoztatására is szolgált, főleg 1792-tő11842-ig. A harmadik forrás az Egyházkerület és a Gazdasági tanács vegyes küldöttsége által készíttetett a főiskolai pénztárnok bevonásával. Az ösztön- és pályadíjakról 1898-bar jelent meg nyomtatásban tájékoztatás Sas Béla gondozásában, a bővített kiadást Balogh Ferenc 1904-ben jelentette meg. A törzskönyv három részre tagolódik. Az első ben az alapítványok régi nagy gyűjteménye Bocskai István fejedelemtő11895-ig találhatók : 428 alapítvány vagy hagyomány. A másodikban 136 újabb alapítvány és hagyomány : a harmadikban 197 jótevő neve van feljegyezve. A Kollégium számára tett nagyobb alapítványokat a 19. sz.20. sz. fordulóján a következő módon tudjuk regisztrálnió : Adományozó Állam Vidéki iparos, kereskedő Főispán Püspök Alapítványszám Dr. Tamás Lajos : Egy jogi intézmény múltja, jelene és jövője. (Az alapítvány) Studia Iuridicia Auctoritate Universitatis Pécs Publicata. 40. sz. (Szerk. : dr.ádám Antal) A szerzs megjegyzéséhez...a rendkívül gazdag magánjogi irodalomban szerény azoknak a műveknek a száma, amelyek az alapítvány vizsgatatának megkülönböztetett figyelmet szentelnek" hozzá kell fűznünk, hogy alapítványokról történeti munka se nagyon jelent meg. 5 A Debreceni Református Főiskola Alapítványi Törzskönyve, azaz alapítványok, hagyományok és adományok tevő inek sorozata I, II, III részben tőt évig. Készítette : dr. Balogh Ferenc, az egyháztörténelem tanára és főiskolai levéltárnok. Db., old. 6 Jakucs L: i. m. 5. old. 78

3 Debreceni ismeretlen foglalkozású 5 Egyházmegye 5 Fejedelem 6 Főgondnok 6 Tanító 6 Tanulók 6 Más egyház 7 Külföldi ösztöndíj 7 Orvos, gyógyszerész 7 Debreceni ref. egyház 10 Gyűjtésből 11 Egyletek 11 Hivatalnok 13 Más város és község 13 Világi ref. vezető ember 19 Debreceni iparos, kereskedő 19 Tanár 21 Találkozón létesült 23 Debrecen város 25 Bíró, ügyvéd 29 Vidéki gazdálkodó 32 Vidéki ismeretlen foglalkozású 33 Debreceni polgár, gazdálkodó 34 Özvegy és önálló nő, vidéki 38 Ref. lelkész 48 Özvegy és önálló nő, debreceni 57 Összesen 505 nagyobb alapítványt jegyzett fel Jakucs István. A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy az adományozók köre rendkfvül széles, hiszen fejedelmektől iskolai tanulókig 20 foglalkozási típus szerepel, ezentúl 6 állami, illetve városf egyházi hivatal és 4 közösség tett még alapítványt. Az egyéni adományozók összetételét vizsgálva - a tipizálás problémáitól eltekintve - elkülöníthetők a debreceniek és a vidékiek. A 115 debreceni adakozót 105 vidéki követi. Magas az arányuk a nőknek : 95 fő. Az alapítványok másik nagy csoportja, amelyet Mária Terézia 1775-ben létesített alapítványa indított - jóval kevesebb adományozót tartalmaz. Az alapítványoknak errő l a csoportjáról nem készült semmiféle összegzés, így a források alapján kíséreljük meg az alapítványtevők listájának összeállítását? A XVIII. sz. végétő l a XIX-XX. század fordulóig létesített alapítványok számbavétele az egy házi alapítványoktól eltérően nem foglalkozás szerint történik, hanem tételes felsorolással : 1. Ármós Imre hajléktalanok alap 2. Ármós Imre mentőegyesületi alap 3. Árvatartó alapítványi pénztár 4. Boldisár András asztalosmester és neje, Ádám Klára alapítvány 5. Csanak József kezeskedő alapítvány 7 Szűcs István : Szabad királyi Debrecen város történelme. I-III. k. Db., old., old. HBML. IV. B 1409/f. 1,18. Debrecen sz. kir. város zárszámadásai 1893,

4 6. Dohányosi József alapítvány 7. Fiumei emlékalap 8. Fumagalli-alap 9. Gyermekkórházi alap 10. Kelemen Ferenc római katolikus plébános alapítvány 11. Kmety Pál alapítvány 12. Kövesdi János - árvaalap 13. Kövesdi János - dologházi alap 14. Kövesdi szegényház-alap 15. Kövesdi színm űalap 16. Májer Lipót-alap 17. Meszem alapítvány 18. Múzeum államsegély-alap 19. Múzeum városi-alap 20. Nagy Jánosné-alap 21. Nápolyi gályarabok-alap 22. Nagy és Tárkonyi siketnéma alap 23. Nagy és Tárkonyi vakintézeti alap 24. Városi nyugdíjalap 25. Ónodi Szabó Péter-féle alapítvány 26. Pápay-alapítvány 27. Reviczki-alap 28. Sáska Károly-alapítvány 29. Színházi nyugdíjalap 30. Szilágyi Péter-alap 31. Telegdi irodalmi pályadíj-alap 32. Tiszaármentesítő alap 33. Vecsey Viktor-alap 34. Dóczy Gedeon-alap 35. Emlékkerti-alap 36. Csokonai-szobor alap 37. Steinfeld óraalap 38. Nagy Jánosné népkonyha-alap. Valószínű, hogy megjelölt korszakhatárokon belül több alapítvány született, illetve szűnt meg, mivel célját sikerült elérni. Debrecen vonatkozásában az alapítványok és az alapok szorosan egymás mellett léteztek. A különbség köztük az, hogy az alap ugyancsak bizonyos célra szolgáló vagyontömeg, de nem rendelkezik önálló jogi személlyel. A városi vezetés az egyszeri adományokból egy-egy célra tőkét, tehát alapítványt, illetve alapot hozott létre és ezeket az alapítványi pénztárban kezelte. Szólnunk kell a gyűjtésekről is, amelyek az alapítmányhoz hasonlóan önálló, de múló célra rendelt vagyontömegként segítették egy-egy nemes cél elérését. Az alapítványok két nagy csoportját áttekintve érdemes szemügyre venni az alapok, adományok, gy űjtések és alapítványok létrejöttének okait.a kollégiumi alapítványok elsősorban az intézmény fejlesztésére, védelmére, a diákok ellátására vonatkoztak. Apafi Mihály erdélyi fejedelem 1667-ben ezekkel a szavakkal létesített alapítványt : A sok háborúságok és az hazának sok ízbeli pusztíttatásai miatt patronusaitól elhagyott Debreceni Kollégiumunknak megfogyatkozott állapotát, kötelességünkbő l istenes tekintetbe vévén annak szükségére dézsi aknánkról rendeltünk 2000 kősót annuatim adatni." 80

5 Sokan a diákok élelmezésére adományoztak, hoztak létre alapítványt, mások a kollégiumi kántus tevékenységét kívánták segíteni. Tököly Sabbas kir. tanácsos, aranysarkantyús vitéz 1842-ben 1000 ezüst forintot hagyott a kántusra Érzékeny emlékezettel még 29 esztendők után is lévén azon örömemr ől, melyet azon harmónika éneklés bennem okozott..." Szinte minden időszakban akadt támogatója a Nagykönyvtárnak, a fő iskolai szertáraknak.a Kollégium fejlődését, növekedését segítették azok, akik tanszék alapítására adományoztak. A város és az egyházkerület által szervezett tanszékek mellett tanszék alapítónak iratkozott fel : I. Rákóczy György, Apafi Mihály erdélyi fejedelmek, Cseh-Szombati József orvos, Récsei János református esperes, Szombatíné Veresmarty Zsuzsanna, Péczely Józseftanár, Szegedi Sándor tanár, Szártóry Imre, Soós Gábor, Kövesdi János. A Kollégium számára adományozók, alapítók többsége természetesen református volt, de találunk más felekezetűeket is köztük. Nyerges Péter római katolikus pap 1770-ben 1000 rhénes forintot hagyott a kollégiumban tanuló református ifjak számá ra, Szakszó Rezső debreceni római katolikus plébános 1886-ban 50 forintot adott az ének-zene tanszék tőkéjéhez. A Fumagalli alap létesít ője több mint 4000 koronát katolikus és református diákok segítésére. Balla Athanáz, aki Macedóniában született, német és holland egyetemeken tanult, orosz császári szolgálatban volt, 22 évig alapítványának kamataiból a görögkeleti vallásúakat kívánta segíteni. Több evangélikus is létesített alapítványt. Feliratkozott az adományozók listájára néhány zsidó polgár is. Biedermann Eisig nagykeresked ő írta alapítólevelében : A debreceni főiskolának egyik fő jellemvonása volt századokon át, hogy a tudományok fejlesztése mellett nem felejtkezett meg soha más felekezetekkel szemben a nemes toleranciáról és az igazi szabadelvűségnek mindenkor megingathatatlan bástyája volt." Az alapítványok második csoportjánál a célok már szélesebb körben mozogtak. Az állam, illetve az állam igen sok feladatát átvevő város alapvető, funkcionális feladatát (szociális, városfejlesztő, egészségügyi stb.) alapok, alapítványok létrehozásá val kívánta megoldani. Bizonyos tőkét elhelyeztek a város pénztárában - amely azt azonnal kamatra bankokba helyezte ki - és a tőkét érintetlenül hagyva annak kamatából, vagy bizonyos esetekben a tőkét is megbontva igyekezett a meghatározott célt teljesíteni.a célokból néhány : hajléktalanok, árvák, koldusok segélyezése, mentőegyesület létrehozása, diákok-inasok segítése, kórház-kisdedóvó-iskola-szegényházdologház építése, siketnémák-vakok támogatása, nyugdíj létesítése, színház-irodalom támogatása, ármentesítés, szobor alap stb. Az adományok, alapítványok a XIX. század közepéig pénzintézeti funkciókat is betöltöttek, tőkéiket kamatra történő kihelyezéssel növelték. A kölcsön adott összegek változóak voltak, magánszemélynek 500 koronától 4000 koronáig terjedtek.$ Az alapítványok, alapok kezelője Debrecenben a Kollégium, illetve a város számvevőszéke volt. A tételes elszámolásra év végén a zárszámadáson belül került sor. Az alapítványok összeg szerint széles skálán mozogtak. A kollégiumi alapítványokból a legnagyobb a Szártóry-alap volt, amelynek összege 1911-ben koronára rúgott. Ezt követte Andaházy-Szilágyi Mihály által adományozott több mint korona. Soós Gábor ügyvéd és képviselő alapjának értéke 1911-ben korona volt. Kövesdi János az arany cívis" alapjának értéke koronát tett ki. 8 Néhány példát sorolunk fel az alapítványokból felvett kölcsönökre : Pálfy István 2600 kr., Halász Károly 1500 kr., Kis József 250 kr., Tóth Sándor 600 kr., Orosz István 1700 kr., Bartók Imre 2500 kr., Tóth Sándor 4000 kr. HBML. IV. B. 1409/c. 79. Alapítási pénztári könyv

6 Ezeken túl még a következő 5 alapítvány összege haladta meg a koronát. Szabó Pál mezőtúri lelkész Cseh-Szombati József orvos Margitai István orvos Könyves Tóth Antal ügyész Miklóssy Mózes További 15 alapítvány korona felett volt korona korona korona korona korona Az alapítványok, alapok létesítését egyének részéről els ősorban a közösséghez való tartozás érzése magyarázza. A mi esetünkben a Kollégium, Debrecen városa mint befogadó közösség volt diákjainak, működő tanárainak, a város sorsát szívén viselő és azzal azonosulni tudó polgárainak adakozó kedvéről van szó. Ezt a magatartást csak erő sítette az államhatalomnak a protestáns várossal szembeni bizalmatlansága, ellenséges magatartása. Természetesen e pénzösszegek, alapok, alapítványok az adományozók hírét-nevét is meg őrizték az utókor számára. Az alapítólevelek, végrendeletek megörökítették a kezdeményező, vállalkozószellemű debreceni polgár mentalitását, életszemléletét. Dolgozatunkban vázlatos áttekintést kívántunk adni egy korszak közszellemét, közérzetét tükröző jelenségről, amely más történelmi háttérrel, eszközökkel és feladatokkal napjainkban is felbukkant. Foundations in Debrecen Prior to World War One István Gazdag An increasing volume of news has been recently made public about the initiation of various foundations. This mode of public service was already present at an earlier stage of our historical development. On the evidence of the relevant sources, the first endower in Debrecen was the wife of a Debrecen burgess, János Gyöngyösi Szűcs, who in 1576 donated 25 forints "for the public use of the university of Debrecen students". At the time of their creation and the subsequent decades, foundations were associated with the various churches and their institutions. The present study makes mention of the Catholic religious and educational fund, then the foundations and funds of the Debrecen Protestant College are treated, primarily on the basis of their literary presentation. A register is also provided of the endowers, grouped according to their occupation. 9 Az alapítvány neve Az alapítvány összege Ármos Czövek Gergely Czucz Lajos Hegyi Mihályné Kenessy-Szondi Klobusitzky-Pallag Papp-Zágon Pálóczi Horváth Mihály Péczely József Pólya Pál Sápi Böszörményi Sinay-Nagy Simonffy Imre Szegedi Sándor Szombathy-Veresmarti Jakucs L : i. m old. 82