Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIA PROGRAM

Átírás

1 Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIA PROGRAM 2011

2 2 Helyzetelemzés Az iskola rövid története Intézményünk Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése 220/2011. számú határozata alapján iskola összevonás következtében 2011.augusztus 1.napjával Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium néven a Puskás Tivadar Fém és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium alapító okiratának módosításával jött létre a Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium valamint a Savaria Közlekedési Szakképző Iskola és Kollégium integrálásával. Puskás Tivadar Fém és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium Szombathely városban az ipar foglalkozási ágként a XVI-XVII. században jelent meg céhes iparként, részben külföldi, kisebb részben belföldi tőke hozzáadásával. A későbbiek során a RATIO EDUCATIONS már rendeletileg is szabályozta az inas-oktatást. A városi iskolaszék július 1-én terjesztette be az iskola felállításáról szóló javaslatát ban jelenlegi iskolánk jogelődje meg is kezdte működését, mint az első megyei és városi Iparostanonc Iskola. A két világháború között nagyon sok viszontagságot ért meg az iparos oktatás, mégis fennmaradt től az oktatás feltételei fokozatosan javultak ben megalakult az MTH és ettől az időszaktól az iskola a Vas Megyei Tanács Munkaerőgazdálkodási Osztálya irányítása alá tartozott. Így fejlődött megyei beiskolázású iskolává. A tanulólétszám rohamos emelkedése tette lehetővé, hogy szeptember 1-én egy új, korszerűen felszerelt iskolát adtak át a tanulóifjúságnak. Jelenleg is ebben az épületben működünk Szombathely, Petőfi S.u.1. sz. alatt, Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium néven óta szakközépiskolai képzés is folyik intézményünkben óta akkreditált felnőttképzési intézmény vagyunk. Az iskola városi és megyei szinten egyedülálló múlttal rendelkezik, nagy szakmai, módszertani, pedagógiai tapasztalatokat, hagyományokat halmozott fel. Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium júliusában alakult meg iskolánk, amelyet az akkor lezajló iskolai-oktatási reform hozott létre Állami Vas-Fém-Gépipari Gimnázium néven. Iskolaelőd és hagyomány nélkül indult. A kezdő évfolyamra 132 tanuló iratkozott be.

3 3 Az iskolának sem felszerelése, sem saját épülete nem volt, "vendégintézetként" a Faludy Ferenc utcai általános iskola három tantermében kapott helyet ben az iskola a Kohó- és Gépipari Minisztérium irányítása alá került és 21. sz. Kohó- és Gépipari Technikum néven töltötte be feladatát. A következő évek a gyors fejlődés jegyében teltek. Új iskolaépületet kaptunk /1951/, majd tanműhely épült a gyakorlati képzés céljaira /1953/, s gépek, berendezések, szerszámok érkeztek intézményünk számára, miközben képzési célja is módosult: gépipari képzésre szakosodott, ennek megfelelően a főhatóság az 1951/52-es tanévben az iskola nevét 21. sz. Gépipari Technikumra változtatta. Első ízben júniusában bocsátott ki az iskola végzett technikusokat járműgyártó és vegyigépgyártó tagozaton ban a szakági képzés skálája bővült mezőgazdasági gépgyártó és általános gépész szakkal. Felettes szerveink november 1-i hatállyal új elnevezést adományoztak az intézménynek: Latinka Sándor nevét kapta, melyet 1991-ig viselt. A későbbi években, évtizedekben az oktatás feltételei javultak, s a szakági képzés iránya változott ban az eddigi szakágak mellé felsorakozott a gépgyártástechnológiai szak, miközben a mezőgazdasági gépgyártó tagozat kifutó jelleggel tovább működött. Újabb jelentős változás iskolánk arculatában az 1969/70-es tanévben következett be: megszűnt a technikusképzésre való beiskolázás. Az új első osztályosok gépipari szakközépiskolásként végezték tanulmányaikat. Ezt váltotta fel az 1977/78-as tanévtől a szakmunkásképzési célú szakközépiskola, melynek célja kettős volt: az iskola 4 éve alatt érettségire felkészíteni, valamint szakmunkást képezni géplakatos, esztergályos, műszergyártó és karbantartó szakon. Az l985/86-os tanévtől ismét változott az iskola képzési célja: újból megindult a középfokú technikusképzés. Új szakok jelentek meg a képzési profilban: gép- és készülékszerkesztő, gépszerelő- és karbantartó, valamint gépgyártás-technológia szakon indultak technikus osztályok, miközben a szakmunkásképzési célú osztály csupán a szerszámkészítő szakra korlátozódott ben szerzett érettségi-szakmunkás bizonyítványt az utolsó ilyen tanulócsoport ben újból nevet váltott iskolánk, s felvette a Szombathelyi Gépipari Műszaki Szakközépiskola elnevezést. Ezzel egyidőben a régi szakágak kifutottak, s a szükségleteknek megfelelően új szakág, a gépgyártástechnológiai-számítástechnikai technikusi szak indult.

4 4 Az új iskolai és képzési struktúra kialakítása során tantestületünk az elmúlt évek alatt sokat tett a személyi és tárgyi feltételek javítása érdekében. Újjáalakuló gazdasági rendszerünk magasabb képzettségű szakember-igényét azonban csak nagyobb léptékű fejlesztési program megvalósításával lehetett kielégíteni. Az ehhez szükséges szellemi és anyagi szükségletek előteremtése pedig meghaladta helyi lehetőségeinket. Ezért pályázatot terjesztettünk fel - az önkormányzat szándéknyilatkozatával megerősítve - A szerkezet-átalakítás és műszaki fejlődés emberi tényezői című világbanki hitelprogramra, melyet el is nyertünk. A program elnevezése időközben "Emberi Erőforrások Fejlesztése Ifjúsági Szakképzési Program"-ra változott. Ennek keretében 12. osztályig gépészet- fémtechnika és informatikaszámítástechnika szakon oktatunk az 1993/94-es tanévtől. Az érettségi utáni szakképzés az 1997/98-as tanévtől folyik a világbanki modell keretében gépipari számítástechnikai, illetve műszaki számítástechnikai technikusi szakokon, de másfajta kimeneteket is tudunk nyújtani a gazdaság igényeinek megfelelően (pl. gépészeti, gépgyártástechnológiai, automatizálási, illetve ipari informatikai technikusi szakokat). Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének május 29-i határozata alapján a képzési profil változásának megfelelően az iskola új neve: Gépipari és Informatikai Műszaki Szakközépiskola. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének április 25-i határozata alapján intézményünk jogosult felsőfokú szakképzés folytatására. A Budapesti Műszaki Főiskolával kötött megállapodás alapján a gépipari mérnökasszisztens képzés szeptemberétől be is indult. Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere Támogató Nyilatkozata alapján lehetőségünk nyílik a Széchenyi István Egyetemmel kötött Együttműködési Megállapodás szerint felsőfokú szakképzés indítására szeptemberétől. Szombathely Megyei Jogú Város 59/2007. (II.22.) Kgy. határozata alapján a Péterfy Sándor Középiskolai Kollégiumot jogutóddal megszüntette és összevonta iskolánkkal. Intézményünk új neve augusztus 1-től Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium lett. Az azóta eltelt időszakban szerencsére számottevő változás nem történt az iskola profiljában és szervezeti felépítésében, így a gazdasági körülményektől eltekintve nyugodtan dolgozhatunk.

5 5 Azt, hogy intézményünk jó színvonalon végezte és végzi munkáját, jelzik a kapott elismerések, az iskolánkba hozott külföldi és belföldi delegációk, a nálunk lebonyolított versenyek és rendezvények. Végzett tanulóink mindig keresettek voltak és ma is azok a város és a megye vállalatainál. Ezt mutatja, hogy a megye szinte valamennyi gazdálkodó szervezeténél, egyéni vállalkozójánál megtalálhatók volt diákjaink, nagyon sokszor vezető beosztásban. Összességében úgy érezzük, hogy iskolánk jelentős szerepet tölt be a város és a megye életében, s reméljük, hogy az elismertség a továbbiakban is megmutatkozik mind az iskolába történő jelentkezések számában, mind pedig végzettjeink elhelyezkedési lehetőségeiben (az iskola rövid történetéhez tartozik a 2. számú melléklet). A Savaria Közlekedési Szakképző Iskola és Kollégium jelentős hagyományokkal rendelkező intézmény, melyet eredetileg gimnáziumnak alapítottak 1955-ben. Falai között 1969-től folyik a középfokú szakközépiskolai képzés, mely vasútgépész és gépjárműtechnikai osztályokkal indult. A Savaria Közlekedésgépészeti Szakközépiskola nevet 1974 óta viseli. Az évek során a közlekedési jelleg megtartása mellett építőgépész és számítástechnikai szerelő képzés is indult az iskolában, melyek 1996-ban illetve 2001-ben kifutottak ben átmenetileg a gimnáziumi képzés is visszatér tól rendészeti fakultációs képzés indult ben pedig megkezdődött a széles alapozású kísérleti képzés. Ugyancsak 1994-ben átadásra kerül az iskola 120 férőhelyes kollégiuma, 1996-ban pedig a VASÉP D-telepi tanműhely tól a világbanki program keretében a közlekedési és elektronikai szakmacsoportban indulnak osztályok. NEVELÉSI PROGRAM Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek: A választandó pedagógiai alapelveinket iskolánk sajátosságaihoz, beiskolázási hagyományainkhoz illeszkedve kell megfogalmaznunk és majdan megvalósítanunk. Tanulóinkat hagyományainknak megfelelően, szakmai profilunkba illő összetételben a teljes lakosság köréből, vagyis a város, a megye, de döntő mértékben a városkörnyéki települések érdeklődő fiataljai részéről várjuk. A szakközépiskola alapvető célja és feladata továbbépíteni, kiszélesíteni és elmélyíteni az általános iskolai követelményeket. Ide tartozik az általános műveltség növelése, a

6 6 felkészítés a szakmai képzésre, az érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra. Érvényesíteni kell a humánus értékeket, közvetíteni az egyetemes és nemzeti kultúrát. Fizikálisan és mentálisan egészséges, emberi kapcsolatok kiépítésére képes, a demokratizmussal szemben érzékeny, az össztársadalmi változások követésére képes állampolgárokat kell nevelni. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy a társadalmi változások korában az érvényesülés feltétele az egész életen át való tanulás, az értékrendek zavaraiból fakadó feszültségek ellenére. Az eltérő családi hátterű és motivációjú tanulók számára ösztönző, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazása szükséges, amely csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez. Szükségszerűen ki kell alakítani az egészség, az emberi környezet valamint a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, a közösségi és egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére irányuló igényt. A 12. illetve 14. évfolyam végére a tanuló legyen képes önálló döntések meghozatalára, szakmai területeken megújuló alkotómunkára, munkaerőpiaci megfelelésre és felsőfokú tanulmányokra. Tudjon önállóan ismereteket szerezni, összefüggéseket felismerni, kommunikálni anyanyelvén és idegen nyelven, informatikai ismereteit alkotóan alkalmazza. Intenzíven számolnunk kell a gyenge, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával, hátránykompenzációval és a tehetséges átlag feletti képességű tanulók tehetséggondozásával is. Pedagógiai elveinket, módszereinket a fentiekkel összhangban, a szakterületnek, a tanulók képességeinek megfelelően differenciáltan, az életkori sajátosságokhoz szorosan igazodva kell megválasztanunk. Ma úgy tűnik, ha az iskolánk meg kíván felelni feladatának, fokozottan nagy hangsúlyt kell fektetni az esélyegyenlőség biztosítására. Hosszabb távon az új, szélesebb körben keresett és divatos OKJ szakmaválasztás, indítás némileg módosítja a beiskolázási területeket (jobban a város és az egész megye területéről), egyben várhatóan javítja a beiskolázási és képzési feltételeinket. Az iskolánkban tanító valamennyi pedagógus célja olyan fiatalok nevelése, akik magas fokú erkölcsiség szerint akarnak élni a felnőtt élet minden területén; akik fontosnak tartják egyéniségük kibontakoztatását; ugyanakkor tisztelik a másik ember személyiségét; akiknek fontosak a kisebb és nagyobb közösségek (mint pl. család, haza, Európa) értékei; akik óvják környezetüket, s azon elv szerint formálják hétköznapi szokásaikat, hogy ne ártsanak a természetnek; akik nyitottak az állandó önfejlesztésre; akik számára fontos a hivatás. Ahhoz, hogy a tőlünk érettségi bizonyítvánnyal és OKJ-s bizonyítvánnyal kikerülő fiatalok jó alapot szerezzenek a fenti életvitel megvalósításához, a következő értékek szerint kell haladnunk:

7 7 az önállóságra épülő magas szintű tudás elsajátíttatása; a kreatív gondolkodás és a problémamegoldó készség kialakítása; a kommunikációs készség magas szintre emelése; a napi gyakorlatban mobilizálható szakmai, általános műveltségi, idegen nyelvi tudásanyag továbbadása; a testi és lelki harmónia egyéni technikáinak elsajátíttatása pozitív pedagógiai példákkal; olyan pedagógiai tevékenység kialakítása, amely figyelembe veszi az országos tantervek, törvények előírásait, s egyaránt megfelel a szülők, a tanulók és a fenntartó elvárásainak. Pedagógiai célok: Oktatási célok: A beiskolázott tanulók korszerű, versenyképes, fejlődőképes szakképzettséghez juttatása érdekében meghatározónak tartjuk: a tanuló képességeinek és érdeklődésének megfelelő beiskolázását; olyan széles alapú képzés biztosítását mely a választott alapszakmára konkrét teljesítményképes felkészítést jelent, (munkaerőpaici szakmai szintre) olyan szakmai alapokat biztosítani, mely a tanulót képessé teszi az új technológiák alkalmazására az átképzésben és felnőttképzésben való sikeres részvételre; szerezze meg azokat a kommunikációs és vállalkozási ismereteket melyek alkalmassá teszik a munkaerőpiaci verseny megvívására (német nyelv, vállalkozási ismeretek, informatika stb.);felkészüljenek a sikeres záróvizsgákra (érettségi vizsga, szakmai vizsga).a jó képességű, tehetséges tanulók felkészítése továbbtanulásra. A tanulóink ismerjék meg a polgári társadalom értékeit, alapvető állampolgári jogaikat és kötelezettségeiket. Nevelési célok: A munkába álló szakembernek a színvonalas szaktudáson túl rendelkezni kell alapvető emberi, erkölcsi tulajdonságokkal, magatartásformákkal, melyek képessé teszik a munkában, egyáltalán az életben való sikeres helytállásra. Mindennek meghatározó tartalmi elemei: az egyetemes emberi értékek megismerése és elfogadtatása az egészséges nemzettudat, hazaszeretetre nevelés, és európaiság a másság elfogadtatása, toleranciára nevelés a kulturált együttélési és viselkedésformák kialakítása az önismeret, önkritika és kritikai érzék fejlesztése

8 8 az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés a harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink Intézményünk közös célja a tanulókban kialakítani a holisztikus emberképet, mely szerint az ember testi, lelki, szellemi egység. Éppen ezért az ember rendes állapota, hogy harmóniában él önmagával és az őt körülvevő világgal. A személyiségközpontú nevelésioktatási intézmény feladata elsődlegesen a prevenció, melynek lényege, hogy ki tudjuk szűrni a szélső értékeket, vagyis a tehetségeket, a szociális hátránnyal küszködőket és a magatartási zavarokkal rendelkezőket egyaránt. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos szociális háttérből hozzánk járó fiatalokra azért, hogy segítsük beilleszkedésüket a társadalomba. A céltudatos, egyénre szabott, differenciált gyakorlás és gyakoroltatás megvalósításának lehetőségei: az iskolába kerülő (9. évfolyamon) tanulóknál a tanév eleji tantárgyi felmérők eredményei megmutatják: kik szorulnak felzárkóztatásra, és majd ezután érhetnek el eredményeket kik a tehetségesek, és tehetséggondozás keretében tantárgyi, szakmai, műveltségi versenyeken, vetélkedőkön bizonyíthatnak. A siker, az egyéni boldogság egyik forrása. A sikerélményhez jutás pozitív hatással van a személyiség fejlődésére, önértékelés kialakítására. Minden tanulás befolyásolja a következőt pozitív, negatív módon. Ezt alkalmazzuk, amikor a tananyagot ütemezzük: új ismereteik közlése gyakorlása során. Befolyásolja az osztály tanulóinak intelligenciája, milyen tempóban lehet velük haladni stb. Lehetőség nyílik a tanórán belüli differenciált foglalkozásra is a megfelelő szintű feladatok által sikerélményhez juthat, sikeresebb felnőtt válhat belőle. Ezt a sajátosságot szem előtt tartva fejleszthető egy szilárd erkölcsi értékrend. A tanuló különbséget tudjon tenni, jórossz között, toleráns legyen. Adjunk gondolkodtató feladatokat szakmai kiadványokat felhasználva, pályázatokra, versenyekre hívjuk fel a figyelmet. Ha a tanulóban pozitív érzelmek keletkeznek sikerélményei által a hátrányos tulajdonságok is visszaszoríthatóak. A szerepelni vágyó tanulót bevonhatjuk az iskolai ünnepélyeken való részvételre, munkáját jutalmazhatjuk dicsérettel (osztályfőnök, igazgató). Így ha gyengébb előmenetelű tanuló is érezhesse, hogy ő valamiben sikeres, fontos, szükség van rá.

9 9 A tanuló érezze, hogy fel akarjuk ébreszteni benne tehetségét valamiben, ez akár sportolás is lehet. Az osztályfőnök sokat tehet ezért együttműködve a szülőkkel és a szaktanárokkal. A személyiségfejlesztésben az életkori sajátosságok meghatározóak, a Mit? Mikor? Hogyan? kérdéskörét kell szem előtt tartanunk. Fejleszteni kell az önismeretet, az önnevelést és az akaraterőt. A személyiségnek el kell jutnia arra a szintre, hogy felismerje: a vele szemben támasztott tantárgyi, erkölcsi, intelligencia-követelményeknek gazdagodását szolgálják. A dicséret, az elismerés ösztönző visszajelzések a serdülő számára, mert aki érzelmileg labilis, szélsőségekre is hajlamos. A tanulói személyiség fejlesztése tanórához kapcsolódva megvalósuló formái: az osztályzat, a dicséret, mely az osztályközösség előtt hangozzék el A tanórán kívüliszemélyiség fejlesztés a tanulmányi versenyeken való részvétel, melyet felelősségteljes tanári válogatás előzze meg. A helyezést el nem érőket is jutalmazni kell: dicséret, érdemjegy stb. A vetélkedőkön a résztvevők nemcsak jó tanulmányi eredményt elérők lehetnek. Fontos, hogy az elért eredmény elismerése ne maradjon el lehetőség szerint iskolai közösség előtt pl.: osztályban, szalagavatón, ballagáson, tanévzárón, körözvényben (faliújságon, iskolarádióban stb.) A szabadidős tevékenységek a tanuló önmaga kipróbálásának nagy lehetősége. Az iskolában, iskolán kívül, egyesületeknél is lehetségesek: A személyiségfejlesztéshez alkalmazható módszerek: a.) a szülőkkel való beszélgetés (pl.: a szülők nevelési problémáiról) b.) a család, mint körülményrendszer megismerése: igényszint, szociális és kulturális színvonaluk stb. A mindenkori osztályközösség analízise: normarendszere, a tanuló helye a közösségben stb. c.) más csoport hatásrendszerének vizsgálata: baráti, alkalmi, sportköri társulások stb. A serdülőkorban az eszményképválasztása jellemző. Fontos: beszélgetni velük, hogy egészséges értékrendet alakítsanak ki. Olyan példákat ismertessünk meg velük, akik tehetség, szorgalom, tudás, kitartás által lettek sikeres emberek, múltunkból, a jelenünkből egyaránt. Óriási a nevelő ereje annak, ha a tanulók olyan sikeres emberekkel találkoznak, akik intézményünk diákjai voltak. A teljesítmény mérése is személyiségfejlesztő. Az értékelésnek rendszeresnek, a teljesítménnyel arányosnak kell lenni. A tanári személyiség is hatásforrás: pl.: stílusában. Az

10 10 osztályozás a teljesítmény minősítésére szolgál; a siker itt is motiváló erejű. A munkára nevelés is fontos: cél és eszköz. Személyiségfejlesztő munkánk hatékonyságáról visszajelzést kapunk, ha tanítványaink kipróbálhatják magukat, amikor önállóan kell helyt állniuk. Tapasztalhatjuk ezt vizsgákon, versenyeken, továbbtanulásnál, munkába állásnál. A minőségbiztosítás érdekében végzett felmérések eredményeit értékelni kell, miben vagyunk erősek, mely területek várnak fejlesztésre. A tanárok továbbképzéseken való részvételei, a képzésen szerzett tapasztalatok közvetlen és közvetett módon hasznosak legyenek a tanulók személyiségfejlesztésében: Olyan munkaerőt kell ma képezni, akik végzés után a munkáltató igényeinek meg tudnak felelni. Fontos, hogy a mnkaerő, aki kerülhet nagyüzembe, de néhány személyes vállalkozói műhelybe is, helyt tudjon állni. Napjainkban egyre jobban kell ügyelnünk arra, hogy a vállalati igényeket ki tudjuk elégíteni. Ez nagyfokú rugalmasságot követel, hiszen egyre inkább az a tendencia, hogy a vállalatok egyik napról a másikra keresnek felvételre diákokat. Ezt a folyamatot az iskolarendszerű oktatás sokszor nehezen képes követni. A tapasztalatok alapján állítható, hogy nem elegendő, hogy valaki jó szakember. A jó szakmai szint elérése szükséges, de nem elégséges feltétel. Képzésünk egyik fő célja, hogy a szakmai adottságokat maximálisan kibontakoztassuk, de a személyiség sokoldalú fejlesztésére is törekedni kell. A leendő szakember fontos tulajdonsága az önállóság, aminek tanítására, gyakoroltatására minden órán nagy gondot kell fordítani. Az önértékelés megfelelő fejlesztése egy másik fontos terület. A minőségi munkavégzés első és legfontosabb láncszeme az, aki a munkát végzi. Ma lehetetlen külső ellenőrzéssel a jó minőségű" munkát biztosítani. Az önálló tanulói munkavégzésnél, szerepléseknél ezért javasolt a tanulói értékelés meghallgatása, csak ezután következhet a tanári értékelés, illetve az esetleges eltérések megbeszélése. Ezzel lehet fejleszteni az önkritikát, ami a szakembernél egyre fontosabb. Számos esetben kell úgy döntenünk, hogy csak magunkra számíthatunk. Ha a tanuló rosszul ismeri önmagát, képességeit, rossz döntésével nagy károkat okozhat. Az önismeretre nevelés az oktató-nevelő munkában fontos helyet kell, hogy kapjon. Napjaink termelésében, ahol a munkában résztvevők minden eddiginél jobban egymásra utaltak, felértékelődik a kapcsolatteremtés és a kommunikáció. Az egyszerű munkánál is jellemző már az együttdolgozás, ahol a jó minőség egyik biztosítéka a dolgozók közötti jó

11 11 kapcsolat. Ez feltételezi az együttműködők jó kommunikációját, amelynek fejlesztése lehetséges tantermi illetve műhelygyakorlaton. A korábbinál nagyobb gondot kell fordítani a felelősségtudat fejlesztésére. Fontos, hogy a munkavállaló teherbíró-képessége nagy legyen, amit tervszerűen lehet akár elméleti, akár gyakorlati foglalkozásokon fejleszteni. A fejlett technikával, technológiával dolgozó iparágakban felértékelődött a gondolkodás. A mechanikus munkavégzés egyre inkább háttérbe szorul, helyette az "értelmes gondolkodást" igénylő munka kerül előtérbe, így a tanulási folyamatban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magolás, reprodukálás képességeinek fejlesztése helyett az önálló problémamegoldásra. Eredményeket elérni ma az iparban csak jelentős erőfeszítésekkel, kitartó munkával lehet. Minden szaktárgy keretében nyílik lehetőség az ehhez szükséges akarati tulajdonságok fejlesztésére. Nem lehet elválasztani az oktatástól a nevelést, hiszen a fejlődést csak az oktatás-nevelés összhangjában lehet elképzelni. A személyes példamutatás meggyőző erejét sem szabad szem elől téveszteni. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladataink Napjaink elanyagiasodott, az egyéni érdekeket sokszor mindenek felett érvényesíteni akaró világban a közösségért felelősséget érző magatartásformák kialakítása a középiskolai nevelés egyik legfontosabb területe. Intézményünk nevelőtestülete alapelvnek tekinti, hogy az iskola érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit. Fejlesztési feladatainkat azok az értékrendek határozzák meg, amelyek Európához tartozásunkat erősítik: a demokratizmus, a humanizmus, az egyéniség tisztelete, az alapvető közösségek együttműködésének kibontakoztatása, a nemek esélyegyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia, más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülése. A serdülőkorú fiatalok közösséghez tartozása különösen fontos, hisz a serdülők választását már nem a felnőtt tekintély, hanem a csoportnormák szabályozzák. A középiskolásoknál erős a társválasztási autonómia, s előtérbe kerülnek a

12 12 személyiségvonások, az egyéni erkölcsi tulajdonságok egymás megítélésében. Keresik egymás társaságát, mert nagyon hasonló problémákkal küzdenek, s úgy vélik azok csoportosan könnyebben megoldhatóak. E korosztálynál igen nagy hajlandóság mutatkozik egymás, a csoport értékelésére, csoportvitákra, ennek kellő teret célszerű biztosítani, önállósulási törekvéseiket hasznosítani. Az iskolai gyermekközösségek elemzése Az iskolában szervezett és irányított közösségfejlesztés folyik, hiszen alapvető nevelési célkitűzés a pozitív hatású közösségek létrehozása. Tartalmas, nevelésközpontú osztályfőnöki órák, a tanórán kívüli tevékenységek (ünnepek, mozi látogatások, kiállítás-megnyitók) adnak tág teret a közösségfejlesztésre. Elfogadjuk ötleteiket, jó szándékkal korrigáljuk tévedéseiket. Jelentős tényező az életkori meghatározottság, mely alapvetően befolyásolja a közösség formáit, tartósságát és tartalmát. Iskolánk tanulói a kamaszkor és a fiatal felnőttkor küszöbén állnak, ilyenkor van legnagyobb szükségünk a közösség pozitív erejére. Az iskolai osztály a társas kapcsolatok szereveződésének színtere. A diákok életvitelében, közérzetében az osztály képében van jelen az iskola. Az osztály a tanulók tartalmas mikrokörnyezete, mely sajátos normarendszerével, struktúráival alakítja tagjainak személyiségét. Figyelmet kell fordítanunk az osztálytermek otthonossá, barátságossá tételére, hogy diákjaink a magukénak érezzék azt, s sajátjukként óvják. Az osztályban kialakuló státuszok, szerepelvárások befolyásolják a tanuló szocializálódási folyamatát. A tanulók az iskola közösségéhez, az iskola rendjéhez való alkalmazkodás megtanulásával elsajátíthatják a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges ismereteket is. A pontos munkavégzés, a kötelességteljesítés a jogokkal összhangban kap hangsúlyt. Egyfelől következetes tanári munkával mind az új anyag átadásánál, mind számonkérésnél igyekszünk rendszeres munkavégzésre szoktatni a tanulókat, ezzel is elősegítve, hogy a kötelességteljesítés belső meggyőződéssé váljon. Másfelől fontos, hogy a tanulókkal szembeni követelményeket differenciáltan fogalmazzuk meg, amitől a feladat teljesítése reálissá válik. Ezáltal a követelmény és a teljesítmény összehasonlítása lehetőséget ad az önértékelésre, a végzett munka minőségéért való felelősségvállalásra. A tanulókkal tudatosítjuk, hogy érdemi munka csak a taneszközeik megléte és aktív órai munka esetén lehetséges. Ezen módszerek alkalmazásával szándékozunk elérni azon célunkat, hogy a tanuló meggyőződésévé váljon: a tanuláshoz való joga a képesség szerinti tanulással mint kötelességgel párosul.

13 13 A csoporttá szerveződést befolyásoló tényezők A közös élmények, az osztálykirándulások a közös mozi látogatások, a diáknapok, sportversenyek, egy ünnep felemelő percei, közösségformáló erők intézményünkben. Az osztályban tanító pedagógusok személyisége és vezetési stílusa, megértéssel és segíteni akarással párosuljon. A közösséggé érés és szerveződés periódusai: Figyelmet kell fordítanunk a diákközösség véleményére, javaslataira. A tanulók iskolai élete alakításának szervezeti kerete a diákönkormányzat. A diákönkormányzat az iskolai demokrácia, önkormányzatiság és önigazgatás, a jogállamban használatos állampolgári technikák gyakorlásának színtere. A diákönkormányzat a tanulók szabadidős tevékenységét, rendezvényeit tervező szervező tömörülés. A DÖK képviselői meghatározott időközönként üléseznek, ahol problémáikat, javaslataikat, megvitatják. A DÖK évente egyszer Diákközgyűlést szervez. Lényeges a helyes közvélemény alakítás, a tekintélyes tanulók megnyerése, az iskolai szabályok, normák átvételére. Fontos a pozitívan gondolkodó növendékek tekintélyének növelése, hogy célkitűzéseinknek megfelelő értékrend alakuljon ki a közösségben. A gyerekvezetők tekintélyét segíthetik a pedagógusok azzal, hogy funkciójukból eredő intézkedéseiket komolyan veszik, és kiállnak mellettük. A diákönkormányzat munkájának, rendezvényeinek segítése minden pedagógus, de különösen az osztályfőnökök fontos feladata. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és irányítja. A közösséggé érés szakasza A közösségé érést: meghatározott magatartási módok alkotása, ezek megszilárdulása és hagyománya, vagyis a tradíciók jelzik. A tradíciók adják meg a közösségek sajátos arculatát, egyéni színezetét, erősen befolyásolva az egyén magatartását. A kiforrott stílus jegyei, szokásai beleszövődnek az egyén személyiségébe. A közösség öntudatossága nemcsak az egymás iránti figyelemben, udvarias, segítőkész magatartásban, bizalomban, hanem a felelősségteljes munkában és a derűs atmoszférában is megnyilvánul. Az osztályközösség formális vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnöknek döntő szerepe van az osztályközösség iskolai és iskolán kívüli tevékenységi formáinak és feladatainak tervezésében. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánjuk a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős

14 14 programokat szervezünk (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A pedagógusok tevékenysége A pedagógusok személyisége, hivatásszeretete, felkészültsége alapvetően meghatározza az iskolai nevelés-oktatás sikerességét. A korszerű és eredményes képzés érdekében fontos, hogy kellő rugalmassággal rendelkezzen, gyorsan és szakszerűen alkalmazkodjon a tanulók, tanulócsoportok eltérő felkészültségéhez és neveltségi szintjéhez. Ennek érdekében intézményünk tág teret kíván biztosítani a pedagógusok módszertani szabadságának. A nevelőtestületi egyensúly és pluralizmus biztosítéka a világnézeti és politikai sokszínűség, a másság közösségi elfogadása és az egymás iránti tolerancia. A sikeres és versenyképes képzés érdekében alapvető, hogy a pedagógus naprakész ismeretekkel rendelkezzen. A szakmai munka színvonalának szinten tartása érdekében, a szervezett továbbképzések mellett, munkaközösségi megbeszéléseken értékelni kell a végzett munkát. Az alapértékek elsajátíttatása, kialakítása a nevelőtestület valamennyi pedagógusának alapfeladata, nem korlátozódik kizárólag az osztályfőnöki tevékenységre. A nevelőtestület által közösen kialakított magatartás és viselkedéskultúra elfogadtatása, az önfegyelem, az empátia, az önuralom erősítése nevelési célként fogalmazható meg valamennyi tanítási órán. Kiemelt feladatunk elősegíteni, hogy a tanulók felismerjék a helyes emberi értékeket, megtanulják a konfliktusok kezelését, toleránsak legyenek egymással, képesek legyenek az együttműködésre (csoportmunka), a kiegyensúlyozott kapcsolatok kialakítására. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, magatartási zavarokkal, nehézségekkel küszködő tanulók nem képesek személyre szabott bánásmód nélkül az iskola támasztotta követelményeket teljesíteni, ezért egyénre szabott, különleges törődést igényelnek. Viselkedésükkel nem csak saját

15 15 előrehaladásukat veszélyeztetik, de hatással vannak az osztályban folyó nevelő- és oktatómunkára is. A zavaraikat kiváltó okok felderítése, a problémák megoldása több személy és intézmény összehangolt működését kívánja meg. A felnőtt-lét különböző szerepeire felkészítő iskolának ezért két fontos feladatra kell összpontosítani: a beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók felkutatása annak érdekében, hogy problémáikat minél előbb kezelni lehessen; a kiszűrt, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulókkal való foglalkozás. A fentiekkel kapcsolatban az iskolában tanító pedagógusok, mindenek előtt az osztályfőnökökre hárul ez a szerep. Az osztályfőnöknek különösen sokrétű feladata van a személyiségformáló nevelési feladatban Kapcsolatfelvétel a szülői házzal, a szülők partnerként való bevonása a nevelésbe Az első szülői értekezleten: o Ismerteti elvárásait a tanulókkal szemben o Ismerteti a házirendet o Az ifjúságvédelmi felelős bemutatása o Összegyűjti a szülők kéréseit, véleményeit A tehetség, képesség kibontakoztatását szolgáló tevékenység Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területein az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységformák előtérbe helyezése fontos feladat. A tehetséggondozásban jelentős szerepe van a versenyfelkészítő foglalkozásoknak. Az évente megszervezésre kerülő tantárgyi és szakmai versenyek adta versenyzési lehetőségekkel élni kívánunk, hiszen az új ismereteken túl, sok információ, tapasztalat szerezhető más iskolák módszereiről, eredményeiről. A tantárgyi tanulmányi versenyek erősítik a tantárgyi tudás fejlesztését, lehetővé teszik, hogy tanulóink sokszínű, de eltérő tehetsége kibontakozhasson.

16 16 A tehetséggondozást a tanítási órákon differenciált foglalkozások, csoportbontások, az igény szerint szervezett elméleti és gyakorlati fakultációk szolgálják. A tanulók a évfolyamokon szabadon választott tanórai foglalkozások keretein belül emeltszintű érettségire, továbbtanulásra felkészítő foglalkozásokon vehetnek részt. A szakkörök, fakultációk feladata, hogy keretet, lehetőséget adjanak a legkiválóbbaknak arra, hogy egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan a tananyagon túlmenően magasabb szintű ismeretanyag birtokába jussanak. A tanulók térítésmentesen vehetnek részt azoknak a szakköröknek a munkájában, amelyeket a tanévre szóló tantárgyfelosztás megjelöl. A szakkörök elsősorban az adott tantárgy illetve a választott szakma iránti mélyebb érdeklődést szeretnék kielégíteni. Ezekre a szakkörökre való jelentkezés önkéntes, de jelentkezés esetén a részvétel kötelező. Az igényeknek megfelelően az iskola térítéses tanfolyamokat, szakköröket indíthat. Ezeken a tanfolyamokon, szakkörökön tanulóink felkészítését önköltséges alapon vállaljuk. Ha vizsgával zárul, akkor a törvényben előírt vizsgadíj a tanulót terheli. A foglalkozások feltételeit és rendjét esetenként megfogalmazott előírások tartalmazzák. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenysége Intézményünknek kettős funkciója és felelőssége van a gyermek és ifjúságvédelem területén: Egyrészről: alkalmazkodnunk kell a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és sérült gyermekek nevelési igényeihez. Másrészről: olyan légkört és feltételeket kell teremtenünk, ami fékezi a tanulók e téren történő "lemaradását", segít a társadalmi beilleszkedésben, javítja a konfliktus megoldó esélyüket az élet minden területén. Az ifjúságvédelmi munkát az igazgató koordinálja. A nevelőtestület véleményének meghallgatása után megbízza az ifjúságvédelmi felelősöket. Az ifjúságvédelmi felelős munkáját munkaterv alapján, együttműködve az osztályfőnökökkel, a nevelőtestület tagjaival, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal végzi. Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök segítségével nyilvántartásba veszi a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján a sajátos nevelési igényű illetve a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulókat. (A testi, érzékszervi, beszédfogyatékos; a dyslexias, dysgraphias, dyscalculiás, vagy kóros aktivitászavar miatt valamint a

17 17 pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulókat.) A szaktanárok jelzése alapján és az osztályfőnök szülőkkel való egyeztetése után kezdeményezi a problémás tanulók vizsgálatát. Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók mulasztott óráinak számát, tanulmányi eredményüket. Kapcsolatot tart a Rendőrség Ifjúságvédelmi csoportjával, a Gyámügyi Irodával, és Pálos Károly Családsegítő Szolgálattal, az Országos Gyermekvédő Liga helyi szervezetével, a szakszolgálattal, azon községi és városi önkormányzatokkal, ahonnan tanulóink jönnek és minden olyan szervezettel (szervvel), amely munkáját segíti. Összehangolja a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkáját. Munkája során feltárja és igénybe veszi az iskolai nevelőmunka ifjúságvédelmi lehetőségeit. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos előadásokat, vitát, megbeszélést szervez. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, illetve az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Munkája során az osztályfőnökök segítségével elemzéseket végez, rendszeres és naprakész információkkal, adatokkal rendelkezik az iskola ilyen irányú helyzetéről. Közreműködik a konfliktuskezelő beszélgetéseken, fegyelmi tárgyalásokon, ahol a gyermek érdekében jár el. Fokozatosan kialakít egy ifjúságvédelmi nyilvántartást, mely biztosíthatja a helyes módszerek alkalmazását, a pontos adatszolgáltatást és a veszélyeztettek pontos regisztrálását. (A létrejött adatbázis a tanulói nyilvántartáshoz kapcsolható) Munkájáról félévkor és év végén jelentésben számol be az igazgatónak. Ebben értékeli az intézmény ifjúságvédelmi tevékenységét, javaslatot tesz annak fejlesztésére, javaslatot tehet a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók jutalmazására, szükség esetén kezdeményezheti osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet összehívását. Munkáját úgy végzi, hogy intézkedései személyiségi jogokat ne sértsenek, és ha kell, kellő titoktartással jár el. Osztályfőnökök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai: év eleji adatgyűjtés, szükség esetén jellemzés készítése,

18 18 fokozott törődés a problémás tanulókkal. Az ilyen irányú eredményes munkánk - biztosítéka a nevelőtestület fokozott érzékenysége és önzetlen segíteni akarása. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Feladatok: a kezdeti szakaszban felismerni az érintett tanulók körét differenciált foglalkozás az érintett tanulókkal tanulás módszertan tanácsadás a szülőknek egyéni bánásmód alkalmazása felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások tartása elsősorban a 9. és 10. évfolyamon, ahol elsődleges feladat az értelmi, érzelmi, akarati tulajdonságok befolyásolása, jóindulat, bizalom, buzdítás szakmaválasztás segítése, irányítása Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményünkben tanuló, szociális hátrányokkal küzdő diákjaink körülményeinek feltérképezése, az osztályfőnökök segítségével minden tanév elején megtörténik. A problémák feltárásában az iskolai Diákönkormányzat és az ifjúságvédelmi felelős segítségünkre van. A nevelőtestület tagjai az egyéni bánásmód figyelembevételével olyan tevékenységi formákat alkalmaznak melyek a szociális hátrányok enyhítését segítik: A szaktanárok saját hatáskörükben végzik a szükséges felzárkóztató és tehetséggondozó tevékenységet. A szociális juttatások lehetőségeiről folyamatosan tájékoztatjuk tanulóinkat, fontosabb változásokat a szülőértekezleteken ismertetjük a szülőkkel. A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény 8. -ának (4)-(6) bekezdésének értelmében iskolánk biztosítja, hogy a törvényben szereplő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Ennek formái: az iskolától való kölcsönzés, a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás.

19 19 Az olyan Vas megyei és országos kiírású pályázatok figyelése és benyújtása, melyek támogatják a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók iskoláztatását (pl. az iskolai kirándulások, valamint a ruházkodás költségeinek enyhítése céljából). Olyan pályázatok beadása, melyeket felzárkóztató programok beindítása érdekében írnak ki, pl. a kommunikációs hátrányok leküzdése, a továbbtanulásra való felkészítés, önismereti programok (önképzőkörök) beindítása érdekében. Szükség esetén az önkormányzat által biztosított szociális juttatások ügyintézésében segítünk. A helyi, regionális és országos ösztöndíj pályázatok figyelése, tanulók ösztönzése illetve segítése ezeken a pályázatokon való részvételben. A környezeti és egészségnevelési program A Földet az unokáinktól kaptuk kölcsön és nem a szüleinktől örököltük. A környezeti nevelés célja, hogy a környezettudatos magatartást, a környezetért felelős életvitelt elősegítsük tanulóinkban. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. A környezeti nevelés az egészségnevelési programmal szoros kapcsolatban van, egymás mellett fejlesztik a tanulók egészséges életviteléhez vezető utat. A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása diákjainkban. A pedagógusok a nevelés terén rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson.

20 20 A környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során minden alkalommal megbeszéljük a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is. Ezt akkor is megvalósíthatjuk, ha más lehetőségünk nincs diákjaink környezeti szemléletének alakítására. Az a tény, hogy a tanulók különböző tantárgyak óráin és több tanár közvetítésével találkoznak a környezet- és egészségvédelem kérdéseivel, bizonyítja számukra, hogy az élet minden területén fontos problémáról van szó. Ez az oktatási forma lehetőséget ad arra is, hogy a különböző korosztályokban az életkornak és a diákok meglevő ismereteinek megfelelő szinten és módszerekkel foglalkozzunk egy témával. A szaktanár jó ismerője a tudományterületének, így teljes biztonsággal tud választ adni a felmerülő szakmai kérdésekre is. A szennyezések és következményeik megismertetése mellett a megelőzésről, az egyén és a közösség felelősségéről, a társadalmi és gazdasági vonatkozásokról is megfelelő hangsúllyal legyen szó az órákon. A következtetések és feladatok megfogalmazásakor mindig elérhető célt és megoldható problémát kell a gyerekek számára felkínálni. Csak ez a szemléletmód erősítheti a diákokban azt az elhatározást, hogy érdemes megpróbálni, tenni valamit a tisztább és kultúráltabb környezet érdekében. A nem pedagógus dolgozók a környezeti nevelés terén hatékonyan hozzájárulhatnak a környezeti neveléshez, mivel igen erős fejlesztő-nevelő hatása van a mindennapi iskolai élet fizikai és szellemi környezetének. Azon dolgozók, akik a tisztaságért felelősek hozzájárulhatnak a tanulók környezetbarát szemléletmódjának formálásához avval, hogy a folyosók tisztántartása tanórák alatti takarítása (ez eddig is megvalósult)- a tisztaság megóvására készteti a tanulókat. A folyosókon lévő virágok folyamatos öntözése is egy csepp lehet a környezetbarát légkör kialakításához.

21 21 Környezeti és egészségnevelés a tanórán kívül Tanulmányi kirándulás. A tanulmányi kirándulások megszervezésében sok tapasztalattal rendelkeznek az osztályfőnökök. A kirándulásnak jelentős pedagógiai értéke van. Lehetőséget ad a jelentős, híres, érdekes tárgyakkal, esetleg személyekkel, jellegzetes helyekkel való találkozás, élményének megélésére. Ez a nevelési forma elsősorban nem valamilyen tantervi feladat teljesítését szolgálja. Célja főképpen a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. E fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási helyzetek is, kaphatnak a tanulók különböző ismeretszerző feladatokat, készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát stb. Véradások szervezése. A véradás önkéntességi alapon történik, a más embereken való segítés igényének kialakításához nagyon jó motivációs tevékenységként szolgál. Szárazelemgyűjtés. A természetbe visszajutva lassú méregként fejti ki hatását, így ezen elemek szakszerű gyűjtése hatékonyan motiválhatja a tanulókat a szelektív hulladékgyűjtésre is. Egészségnevelési program Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, s az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Korunkban az emberiség tudása korábban soha nem látott mértékben növekedett. A tudományok gyors fejlődése, a társadalmi szükségletek új megjelenési formái és a társadalom számos kihívása (köztük a fejlődő gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítja az iskolát, a pedagógusokat, a pedagógusképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, illetve egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. A nevelőtestületünk tagjai egyetértenek abban, hogy ilyen interdiszciplináris tantárgy az egészségnevelés.

22 22 Véleményünk szerint a tanulók fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok csak akkor lehetnek eredményesek, ha az iskola pedagógiai programja teret ad a sokoldalú iskolai életnek, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik, az értékekkel (pl. egészség) történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. Kiemelt fejlesztési feladatunknak tekintjük az egészségnevelést. Tudatában vagyunk, hogy az eredményes egészségnevelési program megvalósításához azonban nem elég az iskola, mint nevelési-oktatási színtér, hanem a társadalmi élet (család, munkahely stb.) számos egyéb fóruma is középpontban kell, hogy kerüljenek. Az egészségnevelés változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Az egészségnevelési program során figyelembe kell venni, hogy: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki szociális jól-lét állapota; az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza; az egészségnek, mint folyamatnak a megőrzésére, erősítésére a társadalom egészére vonatkozóan rövid-és hosszútávon feladatok hárulnak; az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására; az aktív részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához; az egészségi állapotot négy tényező határozza meg: genetikai tényezők (anatómiai, élettani, biológiai) környezeti tényezők (föld, víz, levegő, fény, táplálkozás, stb.) életmód (életvitel, szokásrendszerek) egészségügyi ellátórendszer működése. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Célja, az egészség megőrzése illetve visszaszerzése, az egészségkárosító életmódok kiküszöbölésére irányuló magatartás kialakítása.

23 23 Az egészségnevelés intézményi keretek között a leghatékonyabb és erre legjobb az iskolai környezet, ahol a gyerekek életük jelentős részét töltik, és személyiségük nagyban formálódik. Ezt néha a családi keretek nem tudják helyettesíteni. Az egészséges életmód kialakítására szolgáló módszerek Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A tanórai és tanórán kívüli egészségnevelési tananyagok, programok főként az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet, illetőleg megoldásként kínálnak helyes egészségmagatartást. Előnyei vitathatatlanok, hátránya azonban, hogy egyoldalú közlési forma, amely a hallgatóság aktív és személyes bevonása nélkül történik. Mindenképpen célszerű más módszerekkel kiegészíteni. Kortárshatások az egészségfejlesztésben A serdülőkorban jelentkező egészséget veszélyeztető magatartásformák jelentős hányadban a kortárscsoport nyomására, hatására jelenik meg. Ezen felismerés az alapja annak, hogy a kortárshatás pozitív előjellel is felhasználható. Kivált középiskolás korosztályban az úgynevezett kényes témákban sikeresek és rendkívül hatékonyak ezek a programok. Például: szexuális kultúrafejlesztés, AIDS megelőzés, szenvedélybetegségek. Érzelmi intelligenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Alapja az a felismerés, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési gyengéi, esetleges magatartászavarai húzódnak meg. Ezért kiemelten fontosak a helyi szakemberek (tanárok, osztályfőnökök) és a külső szakemberek (pszichológus, mentálhigiéniás szakember) által vezetett készségfejlesztő illetve önismereti csoportfoglalkozások. Előnyösen használható a divatos, de veszélyes önpusztító életformákkal szemben, de a kóros fogyókúrán, eltúlzott testépítésen is segíthet. Ezek a problémák főként az önismeret, a helyes önéletérzés hiányából fakadnak. Rizikócsoportos megközelítés Megfelelő szűrővizsgálatokkal feltárt egészségügyi problémák vagy hátrányos szociális háttérrel rendelkező tanulók számára speciális programokat, projekteket szervezünk.

24 24 Az iskolai egészségügyi szolgálattal (iskolaorvos, védőnő) szorosan együttműködve kell az egészséges életmódra nevelés általános célkitűzéseit megvalósítani, a rendszeres orvosi szűrővizsgálattal, mely lehet általános orvosi, fogorvosi esetleg egyéb. Az iskola védőnője az osztályfőnöki órákon igény szerint tart előadásokat szexualitás, illetve a családi életre nevelés témákban. Az iskolai büfé szerves része az iskolának ezért, a kínálata nem csak az urbánus ember által fogyasztott, -általában egészségtelen élelmiszerek forgalmazását tekinti elsődleges feladatának -, hanem olyan élelmiszerek, italok is felkerülnek a kínálati palettára, amelyek az egészséges táplálkozás részei. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések Az alapító okiratban meghatározott tevékenységhez biztosítani kell a kötelező /minimális / eszközöket és felszereléseket. (11/1994. (VI.8.) 7. számú melléklet) A tanításához szükséges eszközjegyzék a Helyi tanterv-ben, az egyes tantárgyaknál található meg. Az oktatáshoz szükséges eszközök beszerzését, pótlását az évenkénti informatikai-és eszközfejlesztési normatíva, a vállalatok szakképzési támogatásai, valamint a pályázatok biztosítják. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje, kapcsolattartás a szülőkkel Az intézmény közösségeinek tevékenységét a választott képviselők segítségével az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás formái: értekezletek munkaközösségi megbeszélések szervezett fórumok, nyílt napok fogadóórák A szülők tájékoztatásának formái:

25 25 szülői értekezlet szaktanári fogadóóra ellenőrző könyv a szülő vagy pedagógus által kért személyes találkozás hivatalos levél Mellékletek Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola HELYI TANTERV A szakközépiskolai óratervek Tantárgyi rendszer és óraszámok szakközépiskola Tantárgy heti heti heti heti Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalom ismeret és etika 1 Idegen nyelv (csoportbontás) Matematika Ének-zene 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk 1 1 Biológia 1 1 Kémia 1 1 Informatika ( csoportbontás) 2 2 Szakmacsoportos alapozó oktatás

26 26 Kötelező 27,5 27, Nem kötelező 12,375 12, Tehetséggondozás, felzárkóztatás 3,3 3,3 3,6 3,6 Összes finanszírozott 43,175 43,175 51,6 51,6 A kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv (angol vagy német ) Választható érettségi tantárgyak: 100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet 6. szerint Emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést mindegyik tárgyból (igény szerint) vállalunk. Emelt szintű felkészítést 8 fő jelentkezése esetén biztosítunk. A 10. osztályos tanulók a második félévben, írásban jelzik azt, hogy a 11. osztálytól melyik tantárgyból milyen felkészítést igényelnek. A jelentkezési lapot a szülő is aláírásával látja el. A természettudományos tárgyak közül hagyományaink, képzési struktúránk miatt a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon a fizika tantárgyat oktatjuk kötelező tárgyként. A nem kötelező órakeret terhére biztosítjuk: a csoportbontást idegen nyelvből és informatikából informatikából a évfolyamon egy plusz órát a versenyfelkészítést, tehetséggondozást a tömegsport foglalkozásokat az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést a gyengébb képességű tanulók számára a felzárkóztatást. Az egyes tárgyak követelményei és az előírt tananyag az egyes tantervekben találhatók meg. Cél: Minden tantárgyat oktató kolléga tudatosítsa a tanulókban, hogy az információk megszerzéséhez használják a jól ellátott könyvtárat, a helyi hálózatot illetve az Internetet. A középszintű érettségi vizsga témakörei I. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv

27 27 Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és a társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Irodalom Szerző és művek Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet II. Történelem 1. Kompetenciák Források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben Az eseményeket alakító tényezők feltárása Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása 2. Témakörök Az ókor és kultúrája

28 28 A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód III. Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok 1. Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények, függvények grafikonjai, függvénytranszformációk Függvények jellemzése Sorozatok 2. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok

29 29 Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria 3. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Valószínűség-számítás IV. Idegen nyelv (angol, német) 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Íráskészség Egyéb készségek stratégiák 2. Nyelvi kompetencia 3. Témák Személyes vonatkozások Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus

30 30 Tudomány és technika V. Fizika 1. Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia 2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele 3. Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika. Egyenáram mágnese mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből

31 31 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok VI. Informatika 1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban 2. Informatikai alapismeretek hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembe helyezése 3.. Informatika alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

32 32 Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés 8. Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés VII. Földrajz 1.1. A térképi ábrázolás. A térképek jelrendszere 1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az űrtérképezés 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai. Tengely körüli forgás.nap körüli keringés 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3.1. A kőzetburok Földtörténet A Föld szerkezete és fizikai jellemzői A kőzetburok szerkezete A kőzetlemez-mozgások okai és következményei. A kőzetlemezek mozgásai. Magmatizmus és vulkánosság. A földrengés A hegységképződés A kőzetburok (litoszféra) építőkövei A Föld nagyszerkezeti egységei. Ősmasszívumok (ősföld). Röghegységek. Gyűrthegységek. Süllyedékterületek, síkságok A földfelszín formálódása 3.2. A levegőburok

33 A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete A levegő felmelegedése A légnyomás és a szél. A szelek. Ciklon és anticiklon. Időjárási frontok. A szél felszínformáló tevékenysége Az általános légkörzés. Az általános légkörzés rendszere. A monszun szélrendszer Víz a légkörben Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza A vízburok kialakulása és tagolódása A világtenger. Az óceánok és a tengerek. A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai. A tengervíz mozgásai. A világtenger társadalmi-gazdasági hasznosítása A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk. A tavak. A folyóvizek A felszín alatti vizek A komplex vízgazdálkodás elemei A jég és felszínformáló munkája 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek. Szoláris éghajlati övezetek. Valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet: Egyenlítői öv. Átmeneti öv. Térítői öv. Monszun vidék 4.4. Mérsékelt övezet Meleg mérsékelt öv: Mediterrán terület. Monszun terület Valódi mérsékelt öv:.óceáni terület. Mérsékelten szárazföldi terület. Szárazföldi terület..szélsőségesen szárazföldi terület Hideg mérsékelt öv 4.5. A hideg övezet: Sarkköri öv. Sarkvidéki öv 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség 5.1. A népesség földrajzi jellemzői. A népesség számbeli alakulása, összetétele.a népesség területi eloszlása 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai. A világgazdaság felépítése, ágazatai. A gazdasági fejlettség és területi különbségei. A világgazdaság működése és folyamatai

34 A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai. A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata. Növénytermesztés. Állattenyésztés. Erdőgazdálkodás, hal- és vad-gazdálkodás 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása. Energiagazdaság. Ipar 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése. Az infrastruktúra. A harmadik és a negyedik szektor. A működőtőke és a pénz világa 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai. Földtani adottságok. Hazánk éghajlata. Hazánk vízrajza. Hazánk élővilága és talajai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői. Népesség- és településföldrajzi jellemzők. Nemzetgazdaságunk. A gazdaság ágazatai, ágai 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az Alföld. A Kisalföld és a Nyugati-peremvidék (Alpokalja). A Dunántúli-domb- és hegyvidék. A Dunántúli-középhegység. Az Északi-középhegység 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe. Budapest 8.6. Magyarország környezeti állapota 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa.Egyesült Királyság. Franciaország 9.6. Dél-Európa. Olaszország. Spanyolország. Szerbia és Montenegro. Horvátország 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe. Németország. Lengyelország. Csehország. Ausztria. Szlovénia. Szlovákia. Románia 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai. Oroszország. Ukrajna A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia Általános földrajzi kép Országai. Kína. Japán. India

35 Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai Nyugat-Ázsia, arab világ Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe Amerika Általános földrajzi képe Országai: Amerikai Egyesült Államok. Mexikó. Brazília A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A Föld eltartóképessége. Urbanizációs problémák A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem. A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása. Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben VIII. Elektronikai alapismeretek 1. Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás vezetőképesség Ellenállásokkal kapcsolatos számítások. Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK) Ellenállások a gyakorlatban rajzjelek 2. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff) Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás számítások Az alaptörvények igazolása Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd Méréshatár-kiterjesztés: előtét- és söntszámítások 3. A villamos áram hatásai Hőhatás Vegyi hatás Élettani hatás Mágneses hatás 4. Energiaforrások A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőség Ideális és valód generátorok

36 36 A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása (Norton, Thevenin) A szuperpozíció tétele Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata 5. Villamos erőtér A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Columb törvénye Anyagok viselkedése villamos térben Kondenzátorok, kapacitások Töltés, kisütés, energia 6. Mágneses erőtér A mágneses erőtér jellemző és szemléltetése, erőhatások mágneses térben Anyagok viselkedése mágnese térben Elektromágneses indukció 7. Szinuszos mennyiségek A szinuszos váltakozó áramú áramkörök Egyszerű váltakozó áramkörök Valódi tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik Váltakozó áramú teljesítmények 8. Többfázisú hálózatok A többfázisú rendszer fogalma A háromfázisú rendszer lényege, jellemzői, csillag- és háromszögkapcsolás, teljesítmények, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés A villamos energia szállítása és elosztása 9. Villamos gépek Transzformátorok A villamos forgóképek felosztása és jellemzői Egy és háromfázisú generátorok Egyenáramú generátorok és motorok Váltakozó áramú motorok 10. Passzív elektronikai áramkörök A kétpólusok felosztása és jellemzői A négypólusok felosztása és jellemzői Szűrő áramkörök 11. Félvezető áramköri elemek

37 37 Félvezető diódák Speciális diódák Bipoláris tranzisztorok Unipoláris tranzisztorok Egyéb félvezetők 12. Tranzisztorok alapáramkörök Munkapont beállítás, alapfogalmak Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Többfokozatú erősítők, csatolások Visszacsatolások Frekvenciafügggés, határfrekvenciák Zajok és torzítások 13. Alapáramkörök alkalmazásai A szélessávú és a hangolt erősítők Nagyjelű erősítők Oszcillátorok Stabilizátorok A művelet erősítők alapjai, alapkapcsolások, integrálás 14. Impulzustechnikai alapáramkörök Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzői Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök Impulzusok előállítási módjai: a félvezetőelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt - trigger áramkör, fűrészjelek előállítása 15. Digitális alapáramkörök Logikai alapfogalmak Logikai alapáramkörök VIII. MŰVELŐDÉSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK középszintű érettségi vizsgára Pszichológiai, szociálpszichológiai, pedagógiai, művelődési alapismeretek szóbeli vizsga Témakörök: A pszichológia alapfogalmai Személyiség-lélektan

38 38 Fejlődéslélektan Szociálpszichológia Az interakciók pszichológiája Lelki egészség és betegség Nevelés A beszéd és a kommunikáció Társadalomismeret, néprajz, népművészet, népi kismesterségek szóbeli vizsga Témakörök: Közösségek Társadalmi szabályok Néprajz Népművészet Népi kismesterségek Az érettségi vizsgával kapcsolatos minden aktuális információ megtalálható a kormányhivatal honlapján. A szakiskolai óratervek Szakiskola osztályaink tantárgyi rendszere és óraszámai ( B változatú óraterv) Tantárgy heti heti Magyar nyelv és irodalom 3 3 Történelem és társadalom ismeret 2 2 Idegen nyelv (bontás) 3 3 Matematika 3 3 Informatika (bontás) 2 2 Fizika 2 2 Biológia, egészségtan 2 Kémia 1 1 Földünk és környezetünk 2 Rajz és vizuális kultúra 1 Ember és környezet (110.modul) 1 Testnevelés és sport 2 3

39 39 Szakmai előkészítés/alapozás 6 7 Osztályfőnöki 1 1 Kötelező 27,5 27,5 Nem kötelező 12,375 12,375 Egyéni felkészítésre 3,3 3,3 Összesen finanszírozott óraszám: 43,175 43,175 A nem kötelező órakeret terhére biztosítjuk: a csoportbontást idegen nyelvből és informatikából a évfolyamon a versenyfelkészítést, szakkörök szervezését a tömegsport foglalkozásokat a gyengébb képességű tanulók számára a felzárkóztatást. Az a tapasztalatunk, hogy a hozzánk érkező tanulók alapvető hiányosságokkal küzdenek. Nagyon nagy a lemorzsolódás, az eddig felalmozott kudarcaik csak nőnek. Kiemelt feladatunk a felzárkóztatás. ISKOLARENDSZERŰ FELNŐTTKÉPZÉS Az iskolarendszerű felnőttképzés iskolánkban, kétféle formában működik - a két éves nappali, intenzív tagozat - a három éves esti tagozat Belépés feltételei Az esti tagozaton megkezdhetik tanulmányaikat azok a tanulók, akik 2000 után szerzett érvényes tizedik évfolyamos bizonyítvánnyal vagy nappali képzésben szerzett szakmai bizonyítvánnyal rendelkeznek.(kt 42. (1)) Felvételi vizsga nincs, a lehetőségek szerint minden jelentkezőt felveszünk. A jelentkezési létszámnak megfelelően indítunk osztályt vagy osztályokat, melyeknek maximált osztálylétszáma 50 fő, minimum osztálylétszám 35 fő.

40 40 A kétéves nappali tagozaton egy osztály indítható, kb fővel. A felvétel elbírálásánál figyelembe vett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, fizika, kémia, földrajz, biológia tantárgyak évfolyamos átlaga. A felnőttképzés működésének formai jellege: A felnőttképzés esti tagozaton négy éves, de az iskola vezetőségének döntése (KT 27 (15)) alapján a évfolyam beszámítható. Az a jelentkező vehető fel, aki rendelkezik a belépés feltételeivel. Ezt a tényt megfelelő záradék alkalmazásával az általunk kiállított bizonyítványban rögzíteni kell a bizonyítvány törzslapján a Megjegyzés (változások): rovatba. Ennek értelmében az iskolánk csak a évfolyamokkal működik. A felnőttképzés nappali tagozaton (intenzív) két éves, az iskola vezetőségének döntése (KT 27 (15)) alapján a évfolyamon folyik. A felnőttképzés tanítási rendje A tanév rendje a nappali és esti tagozatra is vonatkozik. Esti tagozaton a tanítás keddtől csütörtökig kor kezdődik. A felnőttképzés nappali tagozat tanítási rendje megegyezik a nappali tanítási renddel, mely kor kezdődik. A tanítási órákon való részvétel A nappali és esti tagozaton az órák látogatása kötelező, a hiányzások elbírálásánál a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet előírásai érvényesek. Esti tagozaton a tanórákon nem mindenki tud minden alkalommal részt venni, de elfoglaltságának megfelelően (a több műszakban dolgozók, a vidékről bejáró utazási nehézségei miatt) lehetőség szerint látogassa az órákat (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 34 (1)). A mulasztott órákat igazolni kell (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 34 (4)). A térítési díj fizetés Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) (21) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 39/1995. (XI. 23.) sz. rendelet a nevelési-oktatási intézményekben fizetendő tandíjak és térítési díjak rendszerének szabályairól, melyet a 34/1996. (VIII. 29.) sz., a 46/1999. (XII. 16.)

41 41 sz., a 17/2004.(IV.28.) sz., 12/2005.(III.31.) sz. és a 8/2006 (II.23.) sz. rendeletek módosítottak a nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó tandíjak, térítési díjak rendszeréről alkotott rendelet alapján a 11. évfolyamtól kezdődően térítési díjat kell fizetni a felnőttképzésben részt vevő esti tagozatos hallgatóknak a közoktatási törvény (1).d. pontja alapján. A díj fizetése félévente történik, melynek időpontját a tanulókkal előre közölni kell. A díjat a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, melynek mértéke: a./ 5,00 tanulmányi eredmény esetén 60 %, b./ 4,71-4,99 tanulmányi eredmény esetén 50 %, c./ 4,01-4,70 tanulmányi eredmény esetén 40 %, d./ 3,71-4,00 tanulmányi eredmény esetén 30 %. A Közgyűlés Oktatási és Ifjúsági Bizottsága az intézmény vezetőjének javaslatára különös méltánylást érdemlő esetben 3,50-3,70 közötti tanulmányi eredmény esetén engedélyezheti a díj legfeljebb 20 %-os csökkentését. A díjat a tanuló családjának szociális helyzete alapján kérelemre vagy javaslatra csökkenteni lehet. A csökkentés mértéke legfeljebb a./ 20 %, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj minimális összegének kétszeresénél kevesebb, b./ 30 %, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj minimális összegének másfélszeresénél kevesebb. A kérelemhez jövedelemigazolásokat kell mellékelni. A díj csökkentésének elbírálása az iskolavezetés hatáskörébe tartozik. A díj különböző jogcímeken történő csökkentése esetén a csökkentés mértékét a százalékszámok összeadásával a díj eredeti összegéből kiindulva kell megállapítani. Továbbhaladás rendje A tanév során értékelni kell a pedagógusnak a tanulók tudását. Ismertetni kell a tanulókkal, hogy a megszerzett osztályzatok milyen módon befolyásolják az év végi érdemjegyeket. A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy a tanulók az év során megfelelő mennyiségű osztályzatot kapjanak, ami alapján félévi és év végi osztályzatot tud adni. Abban az esetben,

42 42 ha a tanuló év közben szerzett érdemjeggyel nem zárható le, osztályozó vizsgát kell tennie, abban az esetben is ha 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 34. (4)-ben foglaltak miatt nem osztályozható. Az érettségire való felkészítés érdekében szóbeli vizsgák lebonyolításával is értékeljük a tanulókat. A vizsgák időpontját az igazgatóhelyettes állapítja meg. A szóbeli vizsgákon a megjelenés kötelező. Annak, aki két héten belül nem tudja igazolni távolmaradását a vizsgáról, annak tanulói jogviszonya megszűnik. Az elmulasztott vizsgák pótlása későbbi időpontban történhet. A vizsgáztatásért a vizsgáztatást végző pedagógus részére díjazás jár, írásbeli 110 Ft/fő, szóbeli 70 Ft/fő. Az évközi értékelésért vizsgadíjat nem számolunk el. Vizsgadíjakat minden gazdasági év kezdetekor a gazdasági vezetővel történő egyeztetés alapján állapítunk meg. Tantárgyfelosztás esti tagozaton 10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam Irodalom Anyanyelv Matematika Történelem Angol/Német Társ.ism. 1 Fizika 1 1 * Kémia 1 1 * Földrajz 1 1 * Biológia 1 1 * Informatika 1 1 1* heti össz óraszám * Tantárgyfelosztás nappali tagozaton 11.évfolyam 12.évfolyam Irodalom 5 6 Anyanyelv 1 1 Matematika 6 5 Történelem 3 4 Angol/Német 5 5

43 43 Társ.ism. 1 - Fizika 2 * Kémia 2 * Földrajz 2 * Biológia 1 * Informatika 2 2* Osztályfőnöki 1 1 heti össz óraszám * * A 12. évfolyamon választható érettségi előkészítő tantárgyak esti tagozaton: fizika, kémia, földrajz, informatika melyek heti óraszáma 2. Az intenzív tagozaton: fizika, kémia, földrajz, informatika, melyek heti óraszáma 4. Feladatok -a tagozat vezetését közvetlenül az igazgatóhelyettes ellenőrzi, felügyeli -augusztus utolsó hetében a jelentkezési lapok alapján elkészíti az osztálynévsorokat és átadja őket az osztályfőnököknek (KT 66. (5) -ellenőrzi a jelentkezett tanulók legfontosabb adatait a beírási naplóban -elkészíti a tantárgyfelosztást (lehetőleg az előző tanév végén), megszerkeszti az órarendet, felveszi a raktárostól a szükséges adminisztratív iratokat -a tanév során kiadja a tanulók által igényelt igazolásokat, lebonyolítja a diákigazolvánnyal kapcsolatos teendőket -kiszámítja a 11. és 12. évfolyamosok térítésidíját -megszervezi a vizsgákat (féléves, év végi, érettségi), elkészíti a vizsgadíj elszámolást, személyenként részletezve -ellenőrzi az osztályfőnökök adminisztratív tevékenységét, figyelemmel követi a kollégák munkáját, hiányzások esetén a helyettesített, összevont órákat, s azokat a helyettesítési naplóba bevezeti Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei - Feleljenek meg az oktatási-képzési célkitűzéseknek - Legyenek összhangban a tantárgyak oktatásának központi és helyi követelményeivel

44 44 - A munkaközösségek tagjai jussanak konszenzusra a kiválasztást illetően - A kiválasztott tankönyv minden tanulónak biztosítható legyen - Csak olyan felszerelés beszerzését kérhetik a kollégák a tanulóktól, melyeket a tanulónak rendszeresen alkalmazni kell - A tanév folyamán a meglévő felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg akkor, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. - A Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat véleményét az iskola minden tanévben kikéri. A tankönyvtámogatások rendszerének elvei: - A központ támogatást teljes egészében szétosztjuk. A differenciált szétosztást az osztályfőnök bevonásával végezzük. - Tankönyvellátás megszervezése és a kedvezmények (ingyenesség) érvényesítése évi XXXVII. A tankönyvpiaci rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján történik. Az ingyenes tartós tankönyvek rendje Ingyenes tankönyvet az érvényes jogszabályok alapján igényelhet a tanuló. Az ingyenes és tartós tankönyvek tanulói használatának alapja, hogy a könyvet a tanuló csak kölcsönbe kapja. A könyvek a könyvtár tulajdonát képezik. A tartós tankönyvek fajtáit és felhasználói körét a tantestület határozza meg. A tankönyvek visszavételekor felmerülő károkat a tanuló köteles megtéríteni. A tankönyvüket megvásárló tanulók a fizetett összeg függvényében fenntartói tankönyvtámogatásban részesülhetnek. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A magasabb évfolyamra lépés feltétele, a helyi tantervben megfogalmazott minimális követelmény teljesítése. Az a tanuló, aki a minimális követelményt nem teljesíti, ( 1, (elégtelen) osztályzatot kap),ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet, amennyiben a javítóvizsgán felróható okból nem jelenik meg, vagy

45 45 elégtelen osztályzatot kap az évet tanköteles esetében megismételni köteles, nem tanköteles esetében az évfolyamot megismételheti. Vizsgák és felmentések Ha a tanuló a tanév végén bármennyi tárgyból elégtelen osztályzatot kapott javítóvizsgát tehet. A javító vizsga időpontja a tanév befejezése után az aulában kifüggesztve megtalálható, illetve az iskola honlapján feltüntetve hozzáférhető. Osztályozó vizsgát a magántanulói státuszban lévő tanulónak kell tennie. A magántanuló az iskola ugyanolyan polgára, mint a többi tanulói jogviszonyban levő társa. Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, aki hiányzása miatt nem osztályozható, de számára a nevelőtestület engedélyezi azt. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell. Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki egy másik iskolából átvétellel kerül hozzánk, és a helyi tantervünkben megfogalmazott követelményeknek nem tesz eleget. A vizsga időpontjáról őt tájékoztatni kell. A tanuló joga, hogy magántanuló legyen. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint másik tantárgyat választhat. Az iskolaorvos egészségügyi problémák esetén a tanulót szakorvosi vélemény alapján a testnevelés órai foglalkozások alól részben vagy teljesen felmenti. A részben felmentett tanulók könnyített, vagy gyógytestnevelésben vesznek részt. Második szakma megszerzése esetén kérheti egyes tanórai foglalkozások alóli felmentését. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület - a gyakorlati képzés szervezőjének [közoktatási törvény 42. (3) bek.] egyetértésével engedélyezte azt. (11/1994. MKM rendelet 21. ) Az, aki a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamát elvégezte, tanulmányait - szükség esetén évfolyamismétléssel vagy osztályozó vizsga letételével - középiskolában folytathatja,

46 46 illetőleg bekapcsolódhat a tizedik évfolyam sikeres elvégzéséhez kötött szakképzésbe. (11/1994. MKM rendelet16. ) Szakképző évfolyamra történő felvételi, átvételi kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni az iskolai előképzettség, a szakmai előképzettség meglétét, a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést. (11/1994. MKM rendelet17. ) Ha a tanuló érettségi vizsgához kötött szakmát tanul, 12. évfolyam végén a sikeres érettségi vizsga is feltétele a továbbhaladásnak. A vizsgán megbukott tanuló a következő évfolyamra léphet, de érettségi vizsgához kötött szakképesítést mindaddig nem szerezhet, amíg vizsgáit sikeresen meg nem ismétli. A szakképző évfolyamra jelentkezés határideje: február 15. A jelentkezési lapot a szülő aláírásával látja el. A tanulók írásbeli és szóbeli teljesítményének értékelése Az iskola a teljesítményre épít, az iskolában teljesíteni kell. A tanulók munkájának értékelése a tanulási-tanulási folyamat fontos részét képezi. A tanulók részéről, mint az elvégzett munka elismerésének igényeként a tanárok részéről pedig, mint oktató munkájuk visszacsatolásaként jelentkezik. A tanulók teljesítményét folyamatosan kell értékelnünk, hogy fel tudjuk hívni figyelmüket a hiányosságokra, szükség esetén segítséget tudjunk nyújtani felzárkóztatásukhoz. Ezért az értékelésnek objektívnek, következetesnek kell lennie. Mindenkor a tanuló fejlődését, önértékelési képességének javítását, motiválását kell szolgálnia; ugyanakkor figyelembe kell venni az értékelés során a tanuló önmagához, képességeihez mért fejlődését is. A tanulói teljesítmény értékelésének alapelvei: személyre szóló legyen ösztönző, fejlesztő legyen ne legyen fegyelmező, megtorló jellegű folyamatosságot biztosítson az iskolai, azon belül a munkaközösségi követelményrendszerre épüljön

47 47 biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egységes arányát legyen tárgyszerű (egyértelmű minimális szint, javítás lehetősége) következetes legyen félelemmentes légkörben történjen osztály előtt történjék. Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására kell hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. Az értékelés a hagyományosan 1-5-ig tartó érdemjegyekkel történik. A heti 1-2 óraszámban tanult tantárgyakból félévenként legalább 3 érdemjegyet, -az énnél több heti órában tanult tantárgyakból 3-nál több jegyet kapjon a tanuló. Szakmai gyakorlatból havonta legalább egyszer értékeljük a tanulót. Az értékelést, amikor csak lehetőség van rá, szóban is meg kell tenni. A témazárók számát a tantárgyak tanmenetei pontosan tartalmazzák. A tanár a témazárót két héten belül javítsa ki, és eredményét közölje a tanulókkal. A kijavított dolgozatokat a tanuló nézze meg. A félévi és év végi osztályzatok kialakításakor az évközi osztályzatok matematikai átlagában a témazárók súlyozottan szerepeljenek és a tanulók fejlődését is vegyük figyelembe. A tanév végén a tanulók egész éves teljesítményét kell értékelni. Félévente legalább egyszer kerüljön sor szóbeli feleletre. Fontos ez azért, mert minden tanulónk részt vesz valamilyen vizsgán (szakmai vizsgán, érettségi vizsgán), és fel kell őket készíteni a szabatos szóbeli feleletre is. A tanév végén a legalább elégséges osztályzat elérésének feltételei bármelyik osztályozott tantárgy esetén: a tanév közben kapott érdemjegyek átlaga 1,7- vagy annál több legyen ( a szaktanár a tanév elején közölje, hogy az ő általa elvárt átlag mennyi az elégséges szinthez)

48 48 a tanuló a tantárgy témazáró dolgozatainak legalább a felét írja meg Az osztályozó értekezleten indokolt esetben az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület hozhat olyan döntést, hogy a tanuló osztályvizsgán eleget tehet a szaktárgy éves követelményének. Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet A számonkérés formái és az egyéni értékelés egyéb lehetőségei: témazáró röpdolgozat szóbeli felelet kiselőadás házi feladat órai aktivitás, önálló feladatmegoldás versenyeredmények szakmai méréseknél jegyzőkönyvek A magatartás és szorgalom értékelés Magatartás értékelése: Félévkor és tanév végén a tanulók magatartási és szorgalomi érdemjegyét az osztályfőnökök, az osztály közössége és az osztályban tanító tanárok, szakoktató(k), szükség esetén a kollégiumi nevelők véleményének meghallgatásával állapítja meg. Véleménykülönbség esetén a nevelőtestület osztályozó értekezlet keretében dönt. A magatartás értékelése az ismert 4 fokozatú skála alapján történik: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A magatartási osztályzatok megítélésekor figyelembe kell venni az igazolatlan mulasztások számát és a már meglévő fegyelmi büntetések mértékét is. Az igazolatlan mulasztások figyelembe vétele: 1 igazolatlan óránál az osztályfőnök szóbeli figyelmeztetést alkalmazhat, és a tanuló félévi magatartása nem lehet (5) példás.

49 49 2 igazolatlan óra esetén a tanuló írásos osztályfőnöki figyelmeztetést kap, és magatartása legfeljebb (4) jó lehet. 3órától az 1 napot meg nem haladó igazolatlan mulasztásnál a tanuló büntetése osztályfőnöki intés, és magatartása (3) változónál jobb nem lehet. 1 oktatási napot meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a tanuló igazgatói intésben részesül, és magatartása csak (2 ) rossz lehet. A mulasztások (késések) igazolására vonatkozó szabályokat a tanulókkal és a szülőkkel meg kell ismertetni. A szorgalom értékelése: A közismert négy fokozatú skála szerint (példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)) történik. A szorgalom osztályzat megállapításakor figyelembe veendő a tanuló tanuláshoz való viszonyában milyen szerepet játszik az igényesség, kötelességtudat, rendszeresség, a személyes érdeklődés. A tanulók fizikai állapotának mérése, minősítése A testnevelési munkaközösség iskolánkban az Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez ( Oktatási Minisztérium 2000 ) szakirodalom alapján végzi ezt a feladatot. A lebonyolítás módja a következő. Minden osztályban kétszer ősszel és tavasszal mérnek. Minden tanuló rendelkezik egy Egyéni eredménylap -pal, melyben a mért adatokat lejegyzik a kollégák. Az eredményeket a 9. évfolyamtól a 12. évfolyamig követik nyomon. Tanulmányaik befejezése után tanítványaink a kitöltött eredménylapokat megkapják.

50 SORSZÁ M 50 NÉV: ANYJA NEVE: EGYÉNI EREDMÉNYLAP SZÜL. HELY, IDŐ: LAKCÍM: SÉRÜLÉSEK: NO BETEGSÉG: NO FELMENTÉS: NO VERSENYEREDMÉNYEK / EGYEBEK TAJ SZÁM: EGYESÜLET: NO DIÁKIG.SZÁM: SPORTÁG: NO TEL: ÚSZÁS 9.: KORI: / SZ: KORI: / SZ: KORI: / SZ: KORI: / SZ: OSZTÁLY 9/A 10/A 11/A 12/A TANÉV 2009/ / / /2013 FELMÉRÉSEK / FÉLÉV I. II. I. II. I. II. I. II MÉTER V. CSÓ-TÓ KÖR 2. COOPER / 2000 M SÍKFUTÁS 3. ÜLÉSBEN TÖRZSHAJLÍTÁS 4. HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (CM) 5. FELÜLÉS (30 S ALATT) 6. FÜGGÉS HAJLÍTOTT KARRAL 7. FEKVŐTÁMASZ 8. INGAFUTÁS (10X5 M) MÉTER / 800 M SÍKFUTÁS MÉTER / 100 M SÍKFUTÁS 60 MÉTER 11. S.F/KÖTÉLMÁSZÁS 14. TÁVOLUGRÁS/MAGASUGRÁS 15. KISLABDAHAJ. / SÚLYLÖKÉS 16. KÖTÉLHAJT. / M. L. DOB (3 KG) 17. HÚZÓDZKODÁS 18. TOLÓDZKODÁS LÁBEMELÉS / G.L.Á. 19. FELÁLLÁS 20. LABDARÚGÁS/DEKÁZÁS- L-R KOSÁRLABDA / BÜNTETŐ 21. (10) 22. KÉZILABDA / TÁVDOBÁS (M) 23. RÖPLABDA/ALAPÉRINTÉS K-A 24. GIMNASZTIKA / GYŰRŰ 25. SZEKRÉNYUGRÁS / TALAJ T. 26. TESTMAGASSÁG (CM) 27. TESTTÖMEG (KG) OSZTÁLYZAT (1-5) 28. DICSÉRET HIÁNYZÁS / FELMENTÉS / 29. F.H.

51 51 A hozzánk érkező tanulók fizikai állapota rossz, nincs kitartásuk, nem mozognak eleget. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Az otthoni felkészülésben előírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei Az ismeretanyag átadása a tanórán történik, de ez főleg a megértésre korlátozódik. A tananyag mélyítése, rögzítése és begyakorlása már az otthoni munkát követeli meg. Ebben egyaránt nagy szerep jut az írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének. Ezek mennyiségi megállapítása alapvetően fontos feladat. A szóbeli tanulnivaló az átadott tananyag függvénye, amely csak kissé haladhatja meg az órai anyagot. Ez hozzáolvasásra, könyvtári és internetes kutatásra adható fel. Az írásbeli házi feladatok mennyisége ne legyen riasztó. Többsége ne haladja meg a közepesek színvonalát. Adjon alkalmat a sikerélményre, de találjunk módot a jobbak képességeinek kihasználására is. Ne feledkezzünk meg a házi feladatok ellenőrzéséről, mert a házi feladat hasznossága a rendszeres ellenőrzésen múlik. Jó esetben maguk a tanulók fogják kérni, mert szeretnék bemutatni otthoni munkájuk eredményét -, különben egy idő után a tanulók fognak "megfeledkezni" az elkészítéséről. Közmegegyezés kérdése, hogyan ítéljük meg, ha nem készült el a házi feladat: a túlzott szigor vagy engedékenység helyett állapodjunk meg előre a tanulókkal az általuk is jogosnak tartott szankciókról. Szokványos, fantáziátlan megoldásnak tűnik a házi feladatok ellenőrzése az óra elején. Ez azonban csak akkor igaz, ha a házi feladatok unalmasak, mechanikusak, rutinszerűek és személytelenek. Még ebben az esetben is fontos az ellenőrzésük, mert így képet kapunk, mit tudnak, miben bizonytalanok a tanulók, mire építhetjük a további munkánkat. A személyre szabott, egyéni kihívást jelentő, sokszor fakultatív házi feladatok azonban nagyobb érdeklődést, személyesebb elkötelezettséget, ambíciót szabadítanak fel az óra elején: ideális esetben a tanulók izgatottan várják, hogy egyéni megoldásaikat

52 52 bemutathassák. Ne feledjük, hogy a házi feladat az egyéni tanulás szokásainak, módszereinek kialakítását is célozza, ezért célszerűek a testre szabott, kutatást, anyaggyűjtést, kreativitást igénylő feladatok. Ezek nem lesznek megterhelők a tanulók számára, ha kezdettől fogva ilyen feladatokat adunk, s csak rendkívüli esetben, mintegy ellenpontozásként "dobunk be" mechanikus feladatokat. Bevezethetjük a házi feladat beadásának "intézményét" is: rendszeres időközönként vagy alkalmanként (természetesen előre jelezve, tehát nem rajtaütésszerűen) összeszedjük minden tanuló házi feladatát (külön lapon vagy a füzetben), gondosan kijavítjuk, osztályzattal és néhány szóval értékeljük, és lehetőleg a következő órán kiosztjuk és megbeszéljük. Hasznos, ha magunknak listát készítünk a tipikus hibákról, hogy ezek kapcsán további gyakorlatokat végeztessünk. Fontosak tehát a következők: rendszeresség mennyiség igazodjon a tanórán elhangzottakhoz differenciált legyen változatos legyen (könyvtár, stb) ne igényeljen többlet anyagi befektetést (speciális tantárgyak esetén is megvalósítható legyen a tanórához előírt eszközökkel. pl. szakrajz) elegendő idő legyen az elkészítéshez csak olyan feladatokat adjunk, melyek az otthoni eszközökkel megoldhatók (pl. számítástechnika)

53 53 SZAKMAI PROGRAM A program tartalma: 1. A programot meghatározó tényezők, alapelvek. 2. Célok és fejlesztési követelmények. 3. A szakmacsoportos alapozó oktatás óratervei. 4. Országos Képzési Jegyzék központi programjai alapján készített szakmai óratervek. 1. A programot alapvetően meghatározó tényezők, alapelvek: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által megfogalmazott célkitűzések és irányelvek. A piaci igényeknek való megfelelés (csúcstechnika, korszerű technológia, szakmai munkakultúra) 2. Célok és fejlesztési követelmények Szakközépiskola általános célja: A szakközépiskolában mód és lehetőség van magasabb szintű általános műveltség megszerzésére, szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek, készségek elsajátítására. A tanulók az érettségi vizsga után könnyebben kapcsolódnak be az érettségire épülő szakmai képzésbe, vagy a szakirányú felsőoktatásba. Szakmai tudásuk jobban megfelel a munkaerőpiac mindenkori igényeinek. A szakmacsoportos alapozó oktatás és az azt követő speciális képzés jobban felkészíti őket a lehetséges szakmaváltásokra is Gépészeti szakmacsoportos alapozó oktatás: Célja a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismerése. Aktív magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával (üzemlátogatás) keltse fel az érdeklődést, erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, rendezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket.

54 54 Alakítsa ki a gépészeti területet megalapozó műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológia és termelési fejlesztő-, tervező munka néhány feladatát és módszerét. Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait,. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősséget. (ember technológia környezet viszonya) Alakuljon ki és fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége. Szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célirányos, eredményes. A szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára. Írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra- Erősödjön a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó oktatás: A gépészeti szakmacsoportban ismertetett célok és fejlesztési követelményeken túl: - Mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. - A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. - Tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni védekezés fontosságát, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és eszközeit. - A tanulók sajátítsák el az elektronika alapjait, a passzív és aktív áramköri elemek tulajdonságait és alkalmazásait, az analóg és digitális alapáramkörök működését és felhasználási területeit. - Alakuljon ki a felelősségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó oktatás A Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoportban tanulók pályaválasztásának elősegítése, a

55 55 szakmacsoport fő tevékenységi formáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása lehetőséget ad a személyes tapasztalatok rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Célja olyan ismeretrendszer és tudás kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. A Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok oktatásának célja olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemlélet kialakítását, formálását, fejleszti a kézügyességet, képessé teszi a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre. Fejleszti az önművelés képességét, a könyvtárhasználati tudást beépíti a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe, feldolgozásba. Kiemelt cél a tanulók kézügyességének és alkotókészségének fejlesztése, az esztétikai érzék formálása, a fantázia serkentése és a sikerélményekhez jutás elősegítése.

56 56 Szakiskola általános célja: A szakiskolákban évfolyamon egy-egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismeretek nyújtása, készségek, képességek fejlesztése folyik. A tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. Az alapozó gyakorlatok oktatásának alapvető célja a szakmacsoportban az elmélethez kapcsolódó manuális tevékenységek elsajátításán keresztül a motiváció elősegítése, a megalapozott pályaválasztás erősítése. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre. A évfolyamon a választott OKJ-s szakképpesítés speciális szakmai képzés folyik. A SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNY, alapján felkészülnek az elméleti és gyakorlati szakmai vizsgára Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra B változat A tananyag tanításának célja, hogy erősítse meg és fejlessze tovább a tanulók készségeit. Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismeretei tantárgyak keretében tanultakat. A tanulók szerezzék meg mindazokat az általános és sajátos gépészeti ismereteket, melyek a további tanulmányaik folytatásához és a szakma gyakorlati munkavégzéséhez szükségesek. A gépészet gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási eredményeket is eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmacsoport és szakmai tevékenységek elméleti és gyakorlati alapjai iránt. Bizonyítsa be számukra a gépészet gazdasági jelentőségét, mutassa be fejlődési tendenciáit. Mutassa be a szakmacsoportban dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait.

57 57 A tanulók használják szakszerűen a rajzeszközöket, munkájuk során helyesen alkalmazzák a géprajzi szabványokat, helyesen értelmezzék a gépészeti rajzokban megjelenő műszaki információkat. Legyenek képesek a gépészeti rajzokat tárgyakkal pontosan és részletesen összevetni, alakuljon ki a térlátásuk. Tudásuk alapján legyenek képesek a gépészeti munkakörnyezetben a biztonságos munkavégzésre Szakmai alapozás az elektrotechnika elektronika, informatika szakmacsoportra B változat A gépészeti szakmacsoportban ismertetett célok és fejlesztési követelményeken túl: - Rendszerezze és közvetítse azokat az alapozó és speciális ismereteket amelyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a villamosipari gyakorlatban előforduló legfontosabb mérések elveinek és mérőműszereinek alkalmazására, illetve használatára. - Nyújtson megfelelő biztonságtechnikai, baleset-elhárítási ismereteket, nevelje a tanulókat az élet és vagyonbiztonságot szem előtt tartó munkavégzésre. - Az elektronosság élettani hatásainak ismeretében neveljen fokozott felelősségre és a vonatkozó munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartására. - A villamoságtani alapismeretek elsajátítása után a tanulók képesek legyenek a szakmacsoport elméleti és gyakorlati tantárgyainak a tanulására, az egyszerűbb törvényszerűségek alkalmazására és szakmai számítási feladatok elvégzésére Szakmai alapozás a közlekedés szakmacsoportra B változat A szakiskolában a évfolyamon a Közlekedési szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoport közös szakmai elméleti ismereteinek feldolgozása, a műszaki készségek és képességek fejlesztése. A tananyag tanítása fejlessze és erősítse meg a választott szakmacsoport szakképesítéseinek ismeretanyagának elsajátításához szükséges képességeket és készségeket. Alakuljon ki a választott szakmacsoport iránti elkötelezettség és hivatástudat.

58 58 Alakuljon ki olyan gondolkodásmód, amely a szakirányhoz kapcsolódó szaktudományokban való eligazodást előkészíti. Fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget és a környezeti szemléletet. Alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét. A Közlekedési szakmai alapozó gyakorlatok kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. Ezt a célt szolgálja megfelelő tanulói aktivitás mellett a tanulók fejlettebb gyakorlati készségeinek, képességeinek továbbfejlesztése. A tanulók ismerkedjenek meg a szakmacsoport szemléletének kialakításához szükséges motivációt is segítő néhány előkészítő művelettel.

59 59 3. A szakmacsoportos alapozó oktatás óraszámai SZAKKÖZÉPISKOLA szeptemberben bevezetett szakmai kerettanterv szerint 10/2003 (IV.28.) OM r. SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A GÉPÉSZET SZAKMACSOPORTRA 9. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek: A műszaki ábrázolás alapjai-2, Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Az ember és környezete-1, Műszaki ábrázolási gyakorlatok-1, Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok-2 Elmélet és gyakorlat-6 (2+4) 72 óra 144 óra 216 óra 10. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek: Anyag- és gyártásismeret-2 Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Anyagmegmunkálási gyakorlatok-4 Elmélet és gyakorlat-6 (2+4) 72 óra 144 óra 216 óra 11. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek Mechanika-2, Géprajz-1, Géprajz gyakorlatok-1 Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Gépészeti mérések-4, Elmélet és gyakorlat-8 (4+4) 144 óra 144 óra 288 óra 12. évfolyam Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek: Gépelemek-2, Elektrotechnika-1 Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Alkalmazott számítástechnika-1, Gépi forgácsolási alapgyakorlatok-2, Szerelési alapgyakorlatok-2 Elmélet és gyakorlat-8 (3+5) 96 óra 160 óra 256 óra

60 60 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ELEKTROTECHNIKA ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTRA 9. évfolyam Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek: Anyagismeret-1, Műszaki rajz-1 Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: A műszaki pályák világa-0.5, Anyag megmunkálási alapgyakorlatok-1.5, Villamos alapgyakorlatok-2 Elmélet és gyakorlat-6 (2+4) 72 óra 144 óra 216 óra 10. évfolyam Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek: Elektrotechnika Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Elektrotechnikai alapgyakorlatok-2, Elektrotechnikai alapmérések-2 Elmélet és gyakorlat-6 (2+4) 72 óra 144 óra 216 óra 11. évfolyam Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek: Elektronika alapjai-3 Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Elektrotechnikai alapmérések-1, Elektronikai alapmérések-2, Elektronikai alapgyakorlatok-2 Elmélet és gyakorlat-8 (3+5) 108 óra 180 óra 288 óra 12. évfolyam Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek: Elektronika alapjai-2, Villamos rajz-2 Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Elektronikai alapmérések-2, Elektronikai alapgyakorlatok-2 Elmélet és gyakorlat-8 (4+4) 128 óra 128 óra 256 óra

61 61 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMACSOPORTRA 9. évfolyam Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek: Tanulásmódszertan-2 Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Kommunikáció-2, Környezetkultúra-2 Elmélet és gyakorlat-6 (2+4) 72 óra 144 óra 216 óra 10. évfolyam Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek: Egészségtan-2 Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Ön- és társismeret-2, A közművelődési és a kommunikációs pályák világa-2 Elmélet és gyakorlat-6 (2+4) 72 óra 144 óra 216 óra 11. évfolyam Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek: Pszichológiai alapismeretek-3, Néprajz, társadalomismeret-1 Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Szakmai informatika-2, Kézműves gyakorlatok-2 Elmélet és gyakorlat-8 (4+4) 144 óra 144 óra 288 óra 12. évfolyam Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek: Pedagógia-2, Szociálpszichológia, mentálhigiéné-2 Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Szakmai informatika-2, Kézműves gyakorlatok-2 Elmélet és gyakorlat-8 (4+4) 128 óra 128 óra 256 óra

62 62 SZAKISKOLA szeptemberben bevezetett szakmai kerettanterv B változat van érvényben a évfolyamon 10/2003 (IV.28.) OM r. SZAKMAI ALAPOZÁS AZ ELEKTROTECHNIKA ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTRA,,B változat 9. évfolyam Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó ismeretek: Anyagok-1, Rajz és ábrázolás-1 Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok: Mérések-2, Anyagalakítás és megmunkálás-2 Elmélet és gyakorlat-6 (2+4) 72 óra 144 óra 216 óra 10. évfolyam Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó ismeretek: Villamos szakrajz-1, Elektrotechnika-2 Elektrotechnikai-elektronikai szakmai alapozó gyakorlatok: Anyagalakítás és megmunkálás-2, Villamos mérések-2 Elmélet és gyakorlat-7 (3+4) 108 óra 144 óra 252 óra

63 63 SZAKMAI ALAPOZÁS A GÉPÉSZET SZAKMACSOPORTRA,,B változat 9. évfolyam Gépészeti szakmai alapozó ismeretek: Anyagok-2 Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok: Alapozó gyakorlatok-2, Mérések-2 Elmélet és gyakorlat-6 (2+4) 72 óra 144 óra 216 óra 10. évfolyam Gépészeti szakmai alapozó ismeretek: Mechanika-1, Műszaki ábrázolás-2 Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok: Alapozó gyakorlatok-4 Elmélet és gyakorlat-7 (3+4) 108 óra 144 óra 252 óra

64 64 SZAKMAI ALAPOZÁS A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTRA B változat 9. évfolyam Közlekedési szakmai alapozó ismeretek: Műszaki ábrázolás-2 Közlekedési szakmai alapozó gyakorlatok: Alapozó gyakorlatok-4 Elmélet és gyakorlat-6 (2+4)...72 óra 144 óra 216 óra 10. évfolyam Közlekedési szakmai alapozó ismeretek Anyag- és gyártásismeret-2 Közlekedési szakmai alapozó gyakorlatok Alapozó gyakorlatok-5 Elmélet és gyakorlat-7 (2+5)..72 óra.180 óra 252 óra

65 4. Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmai óratervek-modultérképek Puskás Tivadar Fém-és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium Elektronikai technikus (É) ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA szakmacsoport Erősáramú elektrotechnikus (É) Mechatronikai műszerész (É) Mechatronikai szerelő Informatikai, munkaszervezési és - tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése Mechatronikai munka előkészítése, dokumentációja Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása Számítógép alkalmazása az elektronikában Mechatronikai rendszerek, működtetése Mec Mec karb Által (szer Által körn Áramkörök áramköri feladatok Épül tervezése, előkészítése, dokumentálása Tüze Erősáramú szerelések végzése Erősáramú mérések végzése Veze Erősáramú berendezések Épül üzemeltetése Mec Puskás Tivadar Fém-és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégiu GÉPÉSZET szakmacsoport-épületgépészeti csőhálózat- és berendezés- Elágazások Rész 65

66 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Vízvezeték- és vízkészülékszerelő Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózatszerelő Energiahasznosító berendezés szerelője Karbantartó, csőszerelő Tűzvédelmi eszkö és rendszerszerel karbantartó Általános karbantartó, műanyagcső és tűzvédelmi rendszerszerelőfeladatok Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) Épületgépészeti alapfeladatok Általános csőszerelési feladatok Csőhálózat-, berendezés-, vegyi- és kalorikusgép szerelési feladatok Energiahasznosító berendezés szerelő feladatok Gázkészülék-szerelési feladatok Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő feladatok Központifűtés- és csőhálózat-szerelő feladatok Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő feladatok Duguláselhárítási cső- és berendezésszerelési Duguláselhárítási feladatok Csőszerelési általános Karbantartó csőszerel Karbantartó cső- és b Karbantartó központi Karbantartó vízvezeté Tűzvédelmi eszköz- é épületgépészeti alapfe Csőhálózati, vegyipar feladatok Energiahasznosító, gá feladatok Tűzvédelmi eszköz- é Tűzvédelmi eszköz- é berendezésszerelési f Puskás Tivadar Fém-és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégiu Gépi forgácsoló (8) GÉPÉSZET szakmacsoport Esztergályos Fogazó Fűrészipari szerszámélező Köszörűs Marós Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) 66

67 Gépi forgácsoló feladatok Esztergályos feladatok Fogazó feladatok Fűrészipari szerszámélező feladatok Köszörűs feladatok Marós feladatok Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) Gépbeállítási feladatok Gépészeti kötési feladatok Gépelemek szerelése Általános anyagvizsgálatok Géplakatos feladatok Gépbeállító általános gépészeti feladatok Egyéb eljárás szerinti hegesztő Puskás Tivadar Fém-és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégiu Bevontelektródás hegesztő Fogyóelektródás hegesztő GÉPÉSZET szakmacsoport Hegesztő (8) Gázhegesztő Hegesztő-vágó gép kezelője Volframelektródás hegesztő Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) Hegesztő alapfeladatok Hegesztést előkészítő és befejező feladatok Hegesztő feladatok Bevont elektródás kézi ívhegesztő feladatok Egyéb hegesztőeljárások feladatai Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő (MIG/MAG) feladatok Gázhegesztő feladatok Vágási műveletek Hegesztő-vágó gép kezelőjének feladatai Volframelektródás semleges védőgázas ívhegesztő (TIG) feladatok Gépészeti kötési feladatok Karosszérialakatos feladatai Általános vállalkozási feladatok 67

68 Puskás Tivadar Fém-és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA szakmacsoport Elektronikai műszerész (10) Szórakoztatóelektronikai műszerész (10) elektromos gép- és készülékszerelő (8) Villanyszerelő (10) Informatikai, munkaszervezési és -tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése Szórakoztató elektronikai berendezések paramétereinek beállítása Szórakoztató elektronikai készülékek és villamos berendezések javítása Elektronikai berendezések gyártása, szerelése Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Számítógép összeszerelése Számítógép javítása, karbantartása Kisfeszültségű villanyszerelési munka előkészítése, dokumentálása Kisfeszültségű villamos szerelések Mérőműszerek használata, mérések végzése Villamos gépek előkészítése Villamos készülékeket szerel, javít, üzemeltet Villamos berendezések védelmének létesítése, működtetése 68

69 4. Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmai óratervek A táblázatok nem tartalmazzák a nyári gyakorlatra fordított óraszámokat. A kötelező óraszámokat az aktuális SZVK-k tartalmazzák, melynek segítségével az ütemezést minden év-végén a gyakorlati oktatásvezető készíti el. A tantárgyakhoz tartozó tananyagegységeket (tananyagelemeket) a helyi tanterv (alapverzió) tartalmazza, mely elektronikusan megtalálható a CD mellékleten. A tantárgyfelosztás óraszámait a Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola minden tanév elején ellenőrzi és módosíthatja. 69

70 Tantárgy Elektronikai technikus évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam 14. é hetek száma heti évi heti évi heti évi heti évi heti évi heti Anyagismeret 1 36 Műszaki rajz 1 36 Elektrotechnika 2 72 Elektronika alapjai Villamos szakrajz 2 64 Szakmacsoportos alapozó gyakorlat elektrotechnika munkaszervezés 2 72 anyagismeret és technológia 2 72 elektronika I alapgyakorlat elektronikai gyakorlat I villamos rajz villamos műszerek és mérések I alkalmazott számítástechnika elektronika II. 4 elektronikai gyakorlat II. 7 plc 6 villamos mérések II. 4 Erősáramú gyakorlat 2 automatizálási gyakorlat 6 Szabadon választható: műszaki matematika 1 gazdasági aism. vagy szakmai nyelv 2 Összesen: osztályfőnöki Mechatronikai műszerész Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam hetek száma heti évi heti évi heti évi heti évi heti évi A műszaki ábrázolás alapjai 2 72 Anyag- és gyártásismeret 2 72 Mechanika 2 72 Géprajz 2 72 Gépelemek 2 64 Elektrotechnika 1 32 Szakmacsoportos alapozó gyakorlat alapgyakorlat

71 alkalmazott számítástechnika 2 72 munkaszervezés 2 72 gépészeti rajz mechanikai mérések villamos szerelés automatika 2 72 villamos mérések anyagismeret és technológia 2 72 villamos rajz számítógépes információ feldolgozás mechatronika gyakorlat gépészeti szerelés CNC PLC számítógépes mérések Szabadon választható: műszaki matematika 1 36 elektrotechnika mechatronika 2 72 elektronika gazdasági aism. vagy szakmai nyelv Összesen: osztályfőnöki

72 Erősáramú elektrotechnikus Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam hetek száma heti évi heti évi heti évi heti évi heti évi Anyagismeret 1 36 Műszaki rajz 1 36 Elektrotechnika 2 72 Elektronika alapjai Villamos szakrajz 2 64 Szakmacsoportos alapozó gyakorlat munkaszervezés 2 72 alapgyakorlatok anyagismeret és technológia 2 72 elektronikai alapismeretek 2 72 műszaki dokumentációk gépészeti alapismeretek 2 72 villanyszerelési ismeretek elektronikai gyakorlat méréstechnika alkalmazott számítástechnika 2 72 villamos gépek villamos művek elektrotechnika II. villamos mérések villamos vezérlések villamos gépek üzeme energetikai mérések műhelygyakorlat Szabadon választható: elektrotechnika I műszaki matematika 1 36 gazdasági aism.vagy szakmai nyelv Összesen: Heti óraszám: osztályfőnöki

73 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés szerelő éves kifutó Elágazás: 13. évfolyamon: Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózatszerelő vagy Központifűtés- és csőhálózat-szerelő vagy Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő. A tanulók a 12. évfolyam végén választhatnak. Tantárgy 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam Össze óraszá hetek száma munkabiztonság I műszaki ábzárolás fémipari alapismeretek szakmai ismeret I szakmai gyakorlat I mérések munkabiztonság II szakmai gyakorlat II szakmai ismeretek II műszaki dokumentációk szakmai ismeretek III szakmai gyakorlat III munkabiztonság III Szabadon választható: szolártechnika I szolártechnika II Összesen: ,0% osztályfőnöki testnevelés mindösszesen

74 Hegesztő Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. év hetek száma heti évi heti évi heti évi heti anyagismeret 2 72 műszaki ábrázolás 2 72 szakmacsoportos alapozó gyakorlat alapismeretek 1 36 gázhegesztés elmélete I ívhegesztés elmélete I fémipari alapgyakorlatok gázhegesztés gyakorlat I hegesztési alapgyakorlat munkavédelem műszaki dokumentációk hegesztési feladatok 2 gázhegesztés elmélete II. 2 ívhegesztés elmélete II. 4 gázhegesztés gyakorlat II. 6 ívhegesztési gyakorlat 12 Heti óraszám összesen: osztályfőnöki testnevelés mindösszesen:

75 Villanyszerelő éves kifutó Tantárgy 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam hetek száma heti évi heti évi heti évi Összes óraszám szakmai ismeretek I munkaszervezés alapgyakorlat szakmai gyakorlat I alkalmazott számítástechnika szakmai ismeretek II villamos gépek I szakmai gyakorlat II munkavédelem villamos gépek II műszaki dokumentációk érintésvédelmi mérések szakmai ismeretek III villamos gépek javítása szakmai gyakorlat III Szabadon választható: elektrotechnika anyagismeret szolártechnika I szolártechnika II gazdasági alapismeretek Heti óraszám összesen: ,0% osztályfőnöki testnevelés mindösszesen

76 Számítógép-szerelő-karbantartó Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam hetek száma heti évi heti évi heti évi heti évi anyagok 1 36 Összes óraszám rajz és ábrázolás 1 36 villamos szakrajz 1 36 elektrotechnika 2 72 szakmacsoportos alapozó gyakorlat munkaszervezés informatikai alapismeretek hardvertechnika szoftverismeretek hálózatok hálózatfelügyelet I architektúrák hardvertechnikai mérések számítógépek összeszerelése hálózatfelügyelet II hálózatépítés Szabadon választható: digitális elektronika digitális technika Heti óraszám összesen: ,0% osztályfőnöki testnevelés

77 Karosszérialakatos Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam hetek száma heti évi heti évi heti évi heti évi anyagismeret 2 72 műszaki ábrázolás 2 72 szakmacsoportos alapozó gyakorlat alapismeretek 1 36 korrózióvédelem 1 36 hegesztés elmélete 2 72 gépészeti kötések fémipari ALAPgyakorlatok hegesztési gyakorlatok munkavédelem műszaki dokumentációk vállalkozások működtetése szakmai ismeretek I.-II szakmai gyakorlat karosszériák hegesztése fémipari gyakorlatok Heti óraszám összesen: osztályfőnöki testnevelés Elektromos gép- és készülékszerelő Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam hetek száma heti évi heti évi heti évi heti évi anyagismeret 1 36 Összes óras rajz és ábrázolás 1 36 villamos szakrajz 1 36 elektrotechnika 2 72 szakmacsoportos alapozó gyakorlat alapgyakorlatok villamos gyakorlat

78 elektrotechnika méréstechnika villamos mérések alkalmazott számítástechnika villamos gépek villamos készülékek gyakorlat villamos gépek gyakorlat villamos készülékek hibaelhárítás munkaszervezés munkavédelem villamos szakrajz erősáramú elektrotechnika Heti óraszám összesen: testnevelés osztályfőnöki ,0% Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő éves felfutó Elágazás: 12. évfolyamon: Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózatszerelő vagy Központifűtés- és csőhálózat-szerelő vagy Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő. A tanulók a 11. évfolyam végén választhatnak. Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Öss óras hetek száma heti évi heti évi heti évi heti évi anyagismeret 2 72 műszaki ábrázolás 2 72 szakmacsoportos alapozó gyakorlat munkabiztonság I műszaki ábzárolás fémipari alapismeretek szakmai ismeret I szakmai gyakorlat I mérések munkabiztonság II

79 szakmai gyakorlat II szakmai ismeretek II műszaki dokumentációk Szabadon választható: szolártechnika I szolártechnika II Összesen: osztályfőnöki testnevelés

80 Gépi forgácsoló éves felfutó Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam hetek száma heti évi heti évi heti évi heti évi anyagok 2 72 műszaki ábrázolás 2 36 mechanika 1 72 szakmacsoportos alapozó gyakorlat munkavédelem 2 72 anyagismeret 2 72 szakrajz 2 72 forgácsolási ismeretek 2 72 anyagvizsgálat 2 72 mérések 2 72 szakmai gyakorlat I szakmai ismeretek I CNC ismeretek szakmai ismeretek II CNC gyakorlat szakmai gyakorlat II Szabadon választható: gyártási dokumentációk 2 72 szakmai számítások 2 64 komplex szakmai feladatok Összesen: osztályfőnöki testnevelés

81 Gépi forgácsoló éves kifutó Tantárgy 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam Összes óraszám Elméle óraszám hetek száma munkavédelem anyagismeret szakrajz anyagvizsgálat mérések szakmai gyakorlat I szakmai ismeretek I CNC ismeretek I CNC gyakorlat I szakmai gyakorlat II szakmai ismeretek II CNC ismeretek II szakmai gyakorlat III CNC gyakorlat II Szabadon választható: gazdasági alapismeretek forgácsolási ismeretek szakmai számítások CAD alapismeretek gyártási dokumentációk komplex szakmai feladatok Összesen: ,0% 30,6% osztályfőnöki testnevelés mindösszesen Villanyszerelő éves felfutó Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Összes óras hetek száma heti évi heti évi heti évi heti évi anyagok 1 36 rajz és ábrázolás 1 36 villamos szakrajz 1 36 elektrotechnika 2 72 szakmacsoportos alapozó gyakorlat anyagismeret szakmai ismeretek I munkaszervezés

82 alapgyakorlat szakmai gyakorlat I villamos gépek I alkalmazott számítástechnika munkavédelem szakmai ismeretek II villamos gépek javítása szakmai gyakorlat II villamos gépek II műszaki dokumentációk érintésvédelmi mérések Szabadon választható: eketrotechnika szolártechnika I szolártechnika II Heti óraszám összesen: testnevelés osztályfőnöki ,0% szeptember 1-től a 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény szerint indított szakmák: Elektronikai műszerész 11. évf. Szakmai követelménymodul/tananyagegység Óraszám heti azonosítója megnevezése e gy e gy Informatikai, munkaszervezési és- tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése 1.0/ Műszaki informatika / Műszaki alapgyakorlatok / Munkaszervezés Elektronikai berendezések gyártása, szerelése 1.0/ Műszaki rajz és dokumentációs ismeretek / Műszaki rajz és dokumentációs ismeretek / Elektronikai alapismeretek / Elektronikai gyakorlati ismeretek Elektronikai áramkörök ipari alkalmazástechnikája 1.0/ Elektronikus áramkörök / Elektronikus áramkörök ipari

83 alkalmazástechnikája 3.0/ Műszerek és mérések Összesen: ,00 21,00 Heti szakmai óraszám 34,00 Elmélet gyakorlat aránya 38,24 61,76 Éves szakmai órák száma összesen 1224 Éves szakmai órák szám Képzési időtartam alatti össz óraszám Képzési időtartam alatti elmélet gyakorlat aránya Gépi forgácsoló 11. évf. Szakmai követelménymodul/tananyagegység Óraszám heti Órasz azonosítója megnevezése e gy e gy e Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem 2.0/ elmélete 36 1 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem 2.0/ gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok 1.0/ Műszaki dokumentációk / Gépészeti alapmérések / Anyagismeret, anyagvizsgálat / Fémek alakítása / Alapszerelések végzése Anyagvizsgálatok és geometriai mérések 1.0/ Anyagvizsgálatok / Nagypontosságú geometriai mérések ,5 1, Gépi forgácsolás műveletei 1.0/ Esztergálási, marási, köszörülési ismeretek / Sík- és hengeres felületek megmunkálása ,5 2, / Különféle menetek vágása, fúrása ,5 0,5 4.0/ Karbantartások ,5 0,5 Összesen: Heti szakmai óraszám 34,00 Elmélet gyakorlat aránya 35,29 64,71 Éves szakmai órák száma összesen 1224 Éves szakmai órák szám Képzési időtartam alatti össz óraszám Képzési időtartam alatti elmélet gyakorlat aránya Hegesztő 83

84 Szakmai követelménymodul/tananyagegység 11. évf. Óraszám heti Ór azonosítója megnevezése e gy e gy e / / Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok 1.0/ Műszaki dokumentációk / Gépészeti alapmérések / Anyagismeret, anyagvizsgálat / Fémek alakítása , / Alapszerelések végzése , Hegesztés előkészítő és befejező műveletei 1.0/ Hegesztési alapismeretek / Hegesztés előkészítő műveletei ,5 0, / Hegesztés befejező műveletei 18 0, / Hegesztési feszültségek, alakváltozások Hegesztési eljárások 1.0/ Termikus vágás, darabolás , / Gázhegesztés technológiája / Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája / Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája 6 5.0/ Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája 6 6.0/ Hegesztett kötések vizsgálata 3 Összesen: ,00 24,00 34,00 35 Heti szakmai óraszám 34,00 Elmélet gyakorlat aránya 29,41 70,59 Éves szakmai órák száma összesen 1224 Éves szakmai órák szám Képzési időtartam alatti össz óraszám Képzési időtartam alatti elmélet gyakorlat aránya Mechatronikai technikus Szakmai követelménymodul/tananyagegység Óraszám 11. évf. heti 84

85 azonosítója megnevezése e gy e gy Informatikai, munkaszervezési és- tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése 1.0/ Műszaki informatika / Műszaki alapgyakorlatok / Munkavédelem, munkaszervezés Mechatronikai gyártás tervezése, előkészítése, ellenőrzése 1.0/ Műszaki ábrázolás és dokumentáció / Mechatronikai szerelési ismeretek / Ipari anyagismeret / Műszer és méréstechnikai ismeretek / Mechatronikai gyakorlat / Ipari automatika / Gépszerelés és gyártási gyakorlati ismeretek / Ipari méréstechnika Mechatronikai berendezések szerelése, megelőző karbantartása, hibajavítása 1.0/ Szerelési gyakorlati ismeretek 2.0/ Mechatronikai gyártóberendezések Mechatronikai gyártórendszerek programozása, üzemeltetése és irányítása 1.0/ Ipari elektronika 2.0/ PLC programozás, ipari buszrendszerek 3.0/ Gyártórendszerek Összesen: Heti szakmai óraszám Elmélet gyakorlat aránya 41,18 58,82 Éves szakmai órák száma összesen Éves szakmai órák szám Képzési időtartam alatti össz óraszám Képzési időtartam alatti elmélet gyakorlat aránya Villanyszerelő Szakmai követelménymodul/tananyagegység 11. évf. 12 Óraszám heti Óraszám azonosítója megnevezése e gy e gy e gy / Informatikai, munkaszervezési és- tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése Műszaki informatika

86 2.0/ Műszaki alapgyakorlatok / Munkaszervezés Épületvillamossági szerelés 1.0/ Csatlakozó vezetékek / Épületvillamos hálózatok, berendezések / Villámvédelem / Épületvillamossági mérések / Érintésvédelem (Hibavédelem) / Vállalkozási ismeretek Villamos gépek és ipari elosztó berendezések szerelése 1.0/ Villamos forgógépek / Transzformátorok / Villamos gépek, készülékek javítása / Ipari energia elosztó hálózat / Ipari villamos berendezés szerelése / Ellenőrző mérések, vizsgálatok Összesen: ,00 24,00 34, Heti szakmai óraszám 34,00 Elmélet gyakorlat aránya 29,41 70,59 Éves szakmai órák száma összesen 1224 Éves szakmai órák szám Képzési időtartam alatti össz óraszám Képzési időtartam alatti elmélet gyakorlat aránya 32 III/2. HELYI TANTERV KÖZISMERET 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és óraszámaik A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze a tanulók teljesítményében tükröződő általános iskolai nevelést és oktatást, ill. az érettségi és felvételi követelményekben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A 86

87 kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon képességek, készségek fejlesztését biztosító további tantárgyi lehetőségeket, amelyek megalapozzák a szakképzésben, ill. a felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a későbbi munkába állást. Az óratervek készítésekor figyelembe vettük a közoktatási törvény 52. (3) és 52. (7) bekezdésében meghatározott kötelező és nem kötelező időkereteket, a kerettantervi rendelet 8. (2) bekezdésében szabályozott tanulói terhelés felső határát, a 11/94. (VI.8.) MKM rendeletet, a 100/1997. (VI.13.) érettségi vizsgaszabályzatot az emelt szintű érettségi tekintetében, az OKJ központi programjait, valamint a fenntartó által készített intézkedési terveket. Jogszabályi háttér: 0. évfolyam iskolánkban A Közoktatási Törvény módosítása lehetővé tette nyelvi előkészítő osztály indítását. A fenntartó jóváhagyásával a 2004/ tanévtől. igény esetén indítunk 0. évfolyamot. /Közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény 28. -ának (4) bekezdése, valamint a 29. -ának (2) bekezdése. / A rendelkezésre álló óraszám: A törvény meghatározása alapján a tanulók heti kötelező tanítási óráinak száma 27,5 óra, amely a tanuló számára önkéntes vállalással legfeljebb heti 4 tanítási órával megnövelhető. Ebben az esetben a maximálisan felhasználható óraszám 27,5 + 4 = 31,5 óra. Az időkeret felosztása: A Kt. szerint a heti 27,5 órás időkeret legalább 40%-át (legkevesebb heti 11 óra ) intenzív idegen nyelvi képzésre, a maradék időkeret legalább 25%- át informatikai képzésre ( legkevesebb heti 4 óra ) és a fennmaradó többi időkeretet képességfejlesztésre kell fordítani ( kb óra ). A nem kötelező 4 tanítási órával az iskola szabadon gazdálkodhat. Iskolánk az új osztályt az Elektrotechnika elektronika szakmacsoporthoz, illetve a 13. tagozatkódú képzési formához kapcsolódva, a 10. számú tagozatkóddal indítja. Az új képzési forma óraterve: A tantárgy megnevezése Alap Csoportbontásból óraszám Össz. óraszám Idegen nyelv (angol vagy német)* Informatika* Testnevelés 3-3 Képességfejlesztés* Magyar nyelv és irodalom 2-2 Történelem 1-1 Matematika 2-2 Fizika 1-1 Összesen: * csoportbontásban tanítjuk 87

88 Az új képzési forma bevezetéséhez, így a felsorolt tantárgyak tanításához szükséges személyi és tárgyi feltételek maradéktalanul biztosítottak iskolánkban. 88

89 Kerettantervi óratervek Tantárgy Éves óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom E 4 Történelem és társadalmi E 3 ismeretek Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv E 4 Matematika E 3 Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika E 2 Földünk és környezetünk 2 2 Biológia 1 2 Kémia 2 1 Informatika 2 SZV 2 SZV 2 E 2 Szakmacsoportos alapozó oktatás Szabadon tervezhető Összes óra SZV: szabadon választott tanítási óra E: emelt szintű érettségire való felkészítés lehetősége 9. és 10. évfolyamon az informatika tantárgyat a szabadon választott tanítási órák terhére tartjuk heti 2 órában. A tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése azonban csak ezeken a szabadon választott tanórákon való részvétellel teljesíthetők. A Földünk és környezetünk tantárgyat 2 évfolyamon keresztül heti 2 órában tanítjuk, mert az iskolánkban választható egyes szakmákhoz alapozó tantárgynak számít. Feltételek A törvény által meghatározott végzettségű tanárok tanítják a közismereti tantárgyakat. 89

90 9. évfolyam Tantárgy Heti óraszám Éves óraszám Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek 2 74 Idegen nyelv Matematika Ének-zene 1 37 Osztályfőnöki 1 37 Testnevelés és sport Fizika 2 74 Földünk és környezetünk 2 74 Kémia 2 74 Biológia 1 37 Informatika 2 74 Szakmacsoportos alapozó oktatás Összes óra Óraszámok: 37 hét, 182 tanítási nap Mind a négy évfolyamon csoportbontást alkalmazunk informatikából és idegen nyelvből. Iskolánkban angol és német nyelv tanulására van lehetőség, a tanulók maguk választhatnak a két nyelv közül, osztályonként egy angol és egy német csoport indul. A kilencedik évfolyamon az év eleji szintfelmérő alapján matematikából csoportbontásban oktatunk. A fizika, földrajz, biológia, kémia és informatika tantárgyak közül eldönthettük, melyiket oktatjuk a 11. és 12. évfolyamon is kötelezően tovább. Műszaki szakképző iskola lévén fizika és informatika tantárgyakból folyamatosan biztosítjuk 4 éven keresztül a heti 2 órát, így lehetőséget adunk a tanulóknak, hogy a 2 tantárgy közül egyet érettségi tantárgyként választhassanak. A tanórákon a haladási tempó átlagos, de egyre több differenciálásra van szükség a lemaradók felzárkóztatására, részben a tehetséggondozásra. A tanulási folyamatba különböző módszerekkel igyekszünk a tanulókat bevonni: pl. csoportmunka, egyéni feladatok kutatómunkára, kiselőadás, szemléltető ábrák és rajzos feladatok, gyűjtőmunka. Kiemelten fontos helyet kap az egészséges életmódra nevelés, a sport, ezért biztosítunk heti 3 órát a testnevelésre (kivéve a belügyi rendészeti képzésnél, ahol heti két óra testnevelés mellett, négy óra önvédelmi testnevelés szerepel). Testnevelés órákon, ha ezt az osztály összetétele indokolja, nemenkénti csoportbontást alkalmazunk. 90

91 Cél Az évek előrehaladtával a legfőbb cél, hogy mélyebb ismeretekhez juttassuk tanulóinkat, megismertessük őket a szaktudományos ismeretekkel, így az érdeklődők már orientálódhatnak egy-egy pálya felé. Valamennyi tantárgyban célunk, hogy megértsék a bonyolultabb összefüggéseket, gondolkodjanak el és alkossanak önálló véleményt a tanultakról. Az egyéni és közösségi tevékenységeket gyakorolják is. Legyenek nyitottak az életmódok, kultúrák, a problémák iránt, tartsák tiszteletben a másságot. A felelősségteljes magatartást értékeljék. Legyen igényük az önművelésre. Követelmény Az önkifejezés, az egyéni stílus kialakítása. Alkossanak maguknak képet a magyar nép kulturális örökségéről, nemzeti kultúránk értékeiről, ugyanakkor követelmény, hogy a közös európai értékekhez is pozitívan viszonyuljanak. Azonosuljanak a környezet iránti személyes felelősséggel. Kultúrált magatartással, de önálló véleményalkotással fejtsék ki véleményüket. Törekedjenek az egészséges életmódra, a harmonikus életre. Gyakorolják is ezeket a tevékenységeket. Az emlékezet erősítésére tudjanak minél több memoritert. A képi gondolkodást az elvont gondolkodási képesség váltsa fel. 91

92 10. évfolyam c.) Tantárgy Heti óraszám Éves óraszám Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek 2 74 Idegen nyelv Matematika Ének-zene 1 37 Osztályfőnöki 1 37 Testnevelés és sport Fizika 2 74 Földünk és környezetünk 2 74 Kémia 1 37 Biológia 2 74 Informatika 2 74 Szakmacsoportos alapozó oktatás Összes óra Óraszám: 37 hét, 182 tanítási nap Kiemelten kezeljük a testi-lelki egészséget, a pályaorientációt, a kommunikációs kultúrát, a környezeti nevelést és a kapcsolódást Európához és a nagyvilághoz. Cél Ennek az évfolyamnak fontos célja, hogy ekkorra már alakuljon ki a tanulókban igényesség önmagukkal szemben. Legyenek önállóak, így oktatásuk egyre jobban egyéni aktivitásukra épülhet. Sajátítsák el az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb eredményeit. Legyenek nyitottak nemcsak hazánk, hanem más népek, népcsoportok értékeinek befogadására, megbecsülésére. Legyenek érzékenyek a környezeti problémákra és tevékenyen járuljanak hozzá a környezet állapotának megóvásához. Legyenek tisztában a társadalmi érintkezés alapvető normáival és tartsák is be azokat. Gondolkodásuk jusson el a logikai gondolkodás szintjére. Rendelkezzenek megfelelő jövőképpel. Követelmény Tudjanak a tanultakról önállóan véleményt alkotni. Legyenek képesek mondanivalójukat kifejezően előadni. Legyen igényük az önművelésre. Alakuljon ki bennük felelős magatartás. 92

93 d.) Tantárgy 11. évfolyam e.) Heti óraszám f.) Éves óraszám g.) Magyar nyelv és irodalom h.) 4 i.) 148 j.) Történelem és társadalmi ismeretek k.) 2 l.) 74 m.) Társadalomismeret és etika n.) 1 o.) 37 p.) Idegen nyelv q.) 4 r.) 148 s.) Matematika t.) 3 u.) 111 v.) Rajz és vizuális kultúra w.) 1 x.) 37 y.) Osztályfőnöki z.) 1 aa.) 37 bb.) Testnevelés és sport cc.) 3 dd.) 111 ee.) Fizika ff.) 2 gg.) 74 hh.) Informatika ii.) 2 jj.) 74 kk.) Szakmacsoportos alapozó oktatás ll.) 8 mm.) 296 nn.) Összes óra oo.) 31 pp.) 1147 qq.) Óraszám: 37 hét, 182 tanítási nap. Ezen az évfolyamon lehetőséget biztosítunk az emelt szintű érettségire való felkészítésre magyar nyelv és irodalom, történelem és társadalmi ismeretek, idegen nyelv, matematika, fizika és informatika tantárgyakból. A felkészítésre a 10. évfolyam végén, május 20-ig lehet jelentkezni. Egy tanuló legfeljebb 2 tantárgyat választhat, mert a felkészítés a szabadon választott tanórai foglalkozás terhére megy, ami maximum 4 óra lehet tanulónként. Tantárgyakként legalább 8 fő jelentkezése esetén indítunk saját csoportot, egyéb esetben iskolák közti együttműködéssel oldjuk meg a felkészítést. Tantárgyakként legalább 20 fő jelentkező esetén több csoportot indítunk. Amennyiben a tanulók legfeljebb egy tantárgyból választják az emeltszintű felkészítést, a szabadon választható órák terhére a szakképzés igényének megfelelően a matematika illetve a fizika órák számát 1-1- órával növeljük. Emellett kiemelten kezeljük a kommunikációs kultúrát, a környezeti nevelést és a kapcsolódást Európához és a nagyvilághoz. Cél Ennek az évfolyamnak fontos célja, hogy ekkorra már alakuljon ki a tanulókban a választott cél elérésének az érdekében az igényesség önmagukkal szemben. Legyenek önállóak, így oktatásuk egyre jobban egyéni aktivitásukra épülhet. Legyenek érzékenyek a környezeti problémákra és tevékenyen járuljanak hozzá a környezet állapotának megóvásához. Legyenek tisztában a társadalmi érintkezés alapvető normáival és tartsák is be azokat. Gondolkodásuk jusson el a logikai gondolkodás szintjére. Rendelkezzenek megfelelő jövőképpel, tanuljanak meg választani a lehetőségek között. 93

94 Követelmény Tudjanak a tanultakról önállóan véleményt alkotni. Legyenek képesek mondanivalójukat kifejezően előadni. Legyen igényük az önművelésre. Alakuljon ki bennük felelős magatartás. rr.) ss.) Tantárgy 12. évfolyam tt.) Heti óraszám uu.) Éves óraszám vv.) Magyar nyelv és irodalom ww.) 4 xx.) 128 yy.) Történelem és társadalmi ismeretek zz.) 3 aaa.) 96 bbb.) Idegen nyelv ccc.) 4 ddd.) 128 eee.) Matematika fff.) 3 ggg.) 96 hhh.) Rajz és vizuális kultúra iii.) 1 jjj.) 32 kkk.) Osztályfőnöki lll.) 1 mmm.) 32 nnn.) Testnevelés és sport ooo.) 3 ppp.) 96 qqq.) Fizika rrr.) 2 sss.) 64 ttt.) Informatika uuu.) 2 vvv.) 64 Szakmacsoportos alapozó oktatás xxx.) 8 yyy.) 256 zzz.) Összes óra aaaa.) 31 bbbb.) 992 cccc.) dddd.) Óraszám: 32 hét, 160 tanítási nap. Cél: Legfontosabb célkitűzésünk, hogy a tanév végén tanulóink sikeres érettségi vizsgát tegyenek, vagyis minimálisra szeretnénk csökkenteni az érettségin bukottak számát. Ennek érdekében iskolánk érettségire felkészítő foglalkozásokat biztosít a 12. évfolyamon, mind közép-, mint emelt szinten. A szakképzés igényének megfelelően a 11. évfolyamhoz hasonlóan a matematika és fizika órák számát eggyel növeljük. Követelmény: A tanulók legyenek képesek önálló vélemény megformálására, és ezt logikus érvekkel támasszák alá. Tudásuk az érettségi tantárgyakból legyen biztos, megalapozott. Tudjanak mind írásban, mind szóban összefüggő elemzést adni a tantárgyakhoz kapcsolódó problémakörökben. Ismerjék ki magukat a társadalmi és politikai helyzetben, legyenek nyitottak az iskolán kívüli világ dolgaira. Legyen határozott jövőképük, találják meg helyüket a folyamatosan változó világban. Megszerzett tudásuk alapos, biztos legyen, hogy erre alapozva képesek legyenek az egész életen át tartó tanulásra, nyitottak, valamint motiváltak legyenek az esetleges váltásokra. 94

95 2. Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök, segédletek kiválasztásának elvei: Az egyes tantárgyak tankönyveire, tanulmányi segédleteinek (munkafüzetek, eszközök, szükséges felszerelések) bevezetésére a helyi tantervi előírások figyelembevételével, a szakmai munkaközösségek tesznek javaslatot. A tankönyvek kiválasztásánál fontos szempontnak tekintjük, hogy a tananyaghoz igazodó, könnyen áttekinthető és tanulható legyen. A tankönyvként hivatalosan elfogadottak listájáról választunk, törekedve arra, hogy felmenő rendszerben egymásra épülő tankönyvek legyenek. Az iskolai taneszközök beszerzését, fejlesztését munkaközösségi szintről kezdeményezik a szaktanárok. A szakmailag felelős igazgatóhelyettes koordinálja azok beszerzését. A kiválasztás alapelvei és szempontjai: szakmai módszertani oktatásszervezési anyagi Szakmai szempont: megkívánja, hogy minden pedagógus térjen át a rendelkezésre álló új modern tankönyvek, tankönyvcsaládok használatára, melyek megfelelően felkészítenek a kétszintű érettségi vizsgára. A tantárgyi követelményeknek megfelelő tananyagot tartalmazza Középiskolában igazodjon a közép, illetve az emelt szintű érettségi követelményeihez. Alkalmas legyen a felsőoktatásban való továbbtanulásra. Módszertani szempont: a különböző segédletek beszerzésénél érvényesüljön oly módon, hogy (legalább munkaközösségi szinten) gondolni kell az egységes pedagógiai és szakmódszertani eljárásmódok alkalmazására. (Felmérések típusai, időbeli szakaszai, előkészítő ill. önálló munkát követelő feladatlapok, felhasznált forrásmunkák.) Alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy egy szakaszában. Gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon. A különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását. Adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre. Adjon lehetőséget az önálló tanulói munkára. Alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására. Segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését. Jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen. Esztétikus, tetszetős megjelenése legyen. Oktatásszervezési szempont: egy osztályon, egy évfolyamon belül érvényesüljön az egy tankönyvűség, a csoportbontások, átmeneti vagy tartós, tervszerű vagy kényszerű összevonásainak megkönnyítésére, a záróvizsgák egységes szervezésének biztosítására. Anyagi szempont elsősorban a szülő, másodsorban az iskola terhelésének könnyítése miatt. 95

96 Az iskolai könyvtárt el kell látni az új bemutató tankönyvek tanulmányozhatósága miatt egy-egy példánnyal. A jó minőségű tartós tankönyvek bevezetése után meg kell szervezni a használt tankönyvek begyűjtését és kölcsönzését. Továbbra is folytatni akarjuk azt a jól bevált gyakorlatot, hogy a beiskolázás időszakában a felvételt nyert tanulók és szüleik megkapják a használni kívánt tankönyvek jegyzékét, hogy az iskolakezdésig bármely más beszerzési forrást felhasználhassanak. A tanuló kiadásainak csökkentése érdekében biztosítjuk a szülő döntési jogát arról, hogy a tankönyvlista ismeretében az iskolai megrendelésen vagy más forrásból kívánja gyermekének a tankönyvet biztosítani. Az 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet 17. -ának 3. bekezdése alapján a tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével vehetjük fel. A évi XXXVII. törvény 8. -ának 2. bekezdésének megfelelően a tankönyvrendelés elkészítéséhez iskolánk igazgatója beszerzi az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló minősítéséről és a tantárgyi követelményeknek való megfelelés alapján a magasabb évfolyamba lépéséről a nevelő testület tagjaiból (az osztályban tanító tanárokból) álló konferencia dönt az éves munkatervben rögzített év végi osztályozó konferencia napján. Magasabb évfolyamra az a tanuló léphet, aki az adott tanévben valamennyi tantárgyból legalább elégséges szinten teljesítette tanulmányi kötelezettségét. Elégtelen tanulmányi eredmény esetén a tanuló a következő tanévet megelőzően javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló javítóvizsgán elért eredménye legalább elégséges, akkor tanulmányait folytathatja a magasabb évfolyamon. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30%- áról ill. szakmai elméleti órák több mint 20%-áról hiányzik, a nevelőtestület döntésétől függően osztályozó vizsgát kell tennie. (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 28. /6/) Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 28. /6/) A közoktatási törvény végrehajtására vonatkozó többször módosított 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 28. /2/ bekezdése szerint Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulasztott. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének formája 96

97 Alapelvei: A tanév első óráján minden szaktanár tájékoztatja tanulóit a követelményekről, és a számonkérés módjairól, az értékelés szempontjairól. A különböző szóbeli, írásbeli, gyakorlati tevékenységek alapján megállapított érdemjegyek arányaikban tükrözzék a tananyag sajátosságait, az érettségi vizsga követelményei alapján. (Ahol szóbeli van, legyen túlsúlyban a szóbeli jegyek száma, ahol írásbeli, ott legalább annyi írásbeli témazáró legyen évente, ahány a heti óraszám.) Alapkövetelmény a rendszeres számonkérés. Ezért tantestületi megállapodás, hogy a jegyek száma félévenként minden tantárgyból minimum a heti óraszám +1 legyen. A számonkérés legyen rendszeres, igazságos, korrekt és személyre szóló. Formái: szóbeli (szóbeli felelet, tanórai tevékenység) írásbeli (röpdolgozat, teszt, esszé jellegű dolgozat, házi dolgozat, témazáró dolgozat) Az írásbeli ellenőrzés alkalmával a szaktanár a dolgozatokat, azok megírása utáni 2 héten belül kijavítja. Gyakorlati (pl.: számítástechnika, stb.) A 9. évfolyamon matematikából, idegen nyelvből, történelemből, fizikából, magyar nyelv és irodalomból szintfelmérőt íratunk. A 11. évfolyamon minden tanuló köteles egy kijelölt kötelező érettségi tantárgyból próbaérettségi vizsgát tenni. A próbaérettségi a rendes érettségi előírásainak, követelményeinek megfelelően történik. A próbaéreettségin kapott érdemjegyet súlyozottan számítjuk be az év végi osztályzatba. Területei: Az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek ismerete - ezen belül is kötelezően a törzsanyag ismerete. (A tárgyi ismeretek és azok alkalmazása. ) Módjai: Érdemjegyekkel történik, mely osztályzatokat a szaktanár az osztályozó naplóba, a tanuló pedig az ellenőrző könyvbe köteles bevezetni, a szaktanár aláírásával igazolni. A tanév végi értékelés osztályzatokkal történik. Szóbeli értékelés minden óra végén történik, akár az egész osztályra vonatkozóan, akár kiemelten egy-egy jól teljesítő tanulóra. A kiemelten gyengén teljesítő tanuló figyelmét fel kell hívni a folyamatos munka fontosságára, és el kell érni, hogy javítson eredményén. Az önértékelés fejlesztésének egy lehetősége adódik, ha a felelet végén megkérjük a tanulót, értékelje saját munkáját. Jó légkörű, egészséges értékítélettel és erkölcsi érzékkel rendelkező osztályokban a többi tanuló véleménye is kérhető. A pedagógus lehetőleg rendszeresen ellenőrizze a házi feladatokat is. A házi feladatok ellenőrzésébe a tanulóközösség is bevonható, de a tanári ellenőrzést nem helyettesítheti. A pedagógusnak az ellenőrzést a tanuló füzetében jeleznie kell. A tantárgyi előmenetel elbírálása (Ktv.70..) Az előmenetel elbírálására valamennyi tantárgyban öt érdemjegyet (osztályzatot) alkalmazunk. Jeles (5) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált időszak tantervi anyagát kifogástalanul megértette és elsajátította. A tantervi anyagból feltett kérdésekre helyes, tudatos és biztos feleletet ad. Megszerzett tudását gyakorlati feladatokon alkalmazni tudja, a tananyag összefüggéseit képes feltárni. 97

98 Jó (4) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a tantervben megszabott anyagot érti és elsajátította. A tantervi anyagból feltett kérdésekre nehézség nélkül válaszol. A tananyag összefüggéseinek meglátására, részletkérdések kiemelésére képes. Megszerzett tudását gyakorlati feladatokon kisebb segítséggel alkalmazni tudja. Közepes (3) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a tananyag lényeges részeit ismeri, az ismeretek gyakorlati alkalmazása terén esetenként fellépő nehézségei leküzdéséhez tanári segítségre szorul. Elégséges (2) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges alapvető ismereteket elsajátította ugyan, de ezekről csak irányító, kisegítő kérdések alkalmazásával tud számot adni. Elégtelen (1) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a továbbhaladáshoz szükséges alapvető ismeretekkel, jártasságokkal és készségekkel nem rendelkezik. A testnevelésből állandó jelleggel felmentett tanulót osztályozni nem kell. A bizonyítványba és az anyakönyvi lapra érdemjegy helyett a "Felmentve" szót kell bejegyezni. A témazáró dolgozatok rendje, követelményei: Tantestületi megállapodás, hogy a témazáró dolgozat idejét előre megbeszéljük a tanulókkal, a naplóban ezen időpontot jelezzük, elkerülve ezzel azt, hogy egy napon kettőnél több tárgyból legyen témazáró dolgozat. A dolgozatok teljesítményének érdemjegyekké alakítására a következő változatokat ajánljuk: I. változat II. változat III. változat IV. változat jeles % % % % jó 60-79% 70-89% 81-90% 70-84% közepes 40-59% 50-69% 61-80% 55-69% elégséges 20-39% 30-49% 41-60% 40-54% elégtelen 0-19% 0-29% 0-40% 0-39% Az első változat a középszintű érettséginek megfelelő. A szaktanár feladata az osztály képességének és a számonkért tananyagrész ismeretében a megfelelő változat kiválasztása. Az írásbeli beszámoltatás formája és értékelése függ az adott tananyag vagy tananyagrész típusától, mennyiségétől és súlyozottságától, de tantárgyanként sem alkalmazható egységes sablon. Egy egész tananyagrész, egy témazáró dolgozat érdemjegye nagyobb, kétszeres súllyal szerepel egy tanórányi anyag számonkérésének érdemjegyével szemben. A 11. osztályban megszervezett próbaérettségin elért teljesítmény, érdemjegy fontosságát és súlyát mutatja, hogy 2 db tématáró dolgozat érdemjegyével tekintjük egyenértékűnek. Félévi, év végi értékelés: A tanuló félévkor és a tanév végén osztályzatot kap az ellenőrzőben, ill. a bizonyítványban. Az osztályzatokat az évközi érdemjegyek alapján, vagy az osztályozó vizsgán (javítóvizsgán) nyújtott teljesítmény alapján kell megállapítani. Kiemelkedő évközi teljesítmény és jeles osztályzat esetén a tanuló szaktárgyi dicséretben részesül. Legalább négy szaktárgyi dicséret esetén a nevelőtestület általános dicséretben részesíti a tanulót. 98

99 A fenti dicséreteket az osztályfőnök a naplóba, a törzslapra és a bizonyítványba is bejegyzi. A félévi zárások előtt legalább egy hónappal értesíti az osztályfőnök azokat a szülőket, akiknek a gyermeke valamely tantárgyból bukásra áll. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól engedélyezték, hogy a tanulmányi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget mulasztása miatt nem osztályozható, de a nevelőtestület engedélyezte a vizsga letételét más tagozatról, más lényegesen különböző oktatási tartalmú iskolából átvétellel kerül az iskolába. A tanuló javítóvizsgát tehet, (18 éves koráig köteles tenni): abból a tantárgyból, tantárgyakból amelyekből elégtelen osztályzatot kapott szakmai gyakorlatból csak akkor, ha a gyakorlati képzést szervező azzal egyetért, és a nevelőtestület engedélyezi. Javítóvizsga minden év augusztus 15-től augusztus 31-ig szervezhető. Osztályozó vizsgára ezen kívül évente maximum két vizsgaidőszak szervezhető. A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, amelynek elnökét az igazgató jelöli ki. A javítóvizsga részei és lebonyolítása az érettségi vizsgának megfelelően történik. 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók otthoni felkészülése a teljesítmény fokozásának jelentős részét képezi, hiszen a tanulási folyamat csak akkor lehet eredményes, ha a tanulók aktívan részt vesznek benne, kiépítik az autonóm tanulásra való képességüket, és tanulási motivációjukat. Alapkövetelmény a rendszeres otthoni készülés, ezzel biztosítjuk a tanulás folyamatosságát. A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer, amely jelentősen megnöveli a tanulásra fordított időt, és ez az oktatás eredményességével korrelál. A házi feladat ugyanakkor hozzájárul a tanuló felelősségének, önállóságának fokozásához. Fontosnak tartjuk az órai munka házi feladatokkal történő megerősítését. A házi feladatok a tanórai anyag elmélyítését szolgálják. Mind írásbeli, mind szóbeli feladatok megjelennek házi feladatként. A házi feladat jellege természetesen függ a tananyag típusától, de az adott tárgy érettségi vizsgáján elvárt formától is. Azoknál a tantárgyaknál, ahol az érettségi vizsgán az írásbeliség dominál, ott a tanulmányi idő során is az írásbeli feladatokra, házi feladatokra fektetünk hangsúlyt ( matematika ). A többi érettségi tantárgy esetén mindkét számonkérési formát fontosnak tartjuk, ugyanis a magyar nyelv és irodalom, a történelem, az idegen nyelv, de akár a földrajz vagy az informatika tantárgyak esetében mind írásban, mind szóban számot kell adni a jelölteknek tudásukról. Törekszünk arra, hogy az írásbeli és szóbeli házi feladatokra fordított idő tantárgyanként ne haladja meg az fél órát. 99

100 Iskolánk különböző módszertani lehetőségeket biztosít az otthoni felkészüléshez. Ide tartoznak a multimédiás programok, az internet- hozzáférhetőség biztosítása, az iskolai könyvtár, a kollégiumi tanulószoba és az igénybe vehető szaktanári segítség. Az otthoni felkészülés meghatározásának elvei: A kijelölt feladat kapcsolódjon az órai munkához A feladat a tanórán elsajátított ismeretek gyakorlása legyen, és ne be nem fejezett folyamat folytatása A feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének, esetenként differenciált házi feladat alkalmazása Rendszeresség Egyéni tevékenységet irányító anyagok használata Összhang legyen a tanórai munkaforma és a házi feladat között A felkészülés következetes ellenőrzése Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok pontos meghatározása A kijelölt feladatok megoldhatók legyenek a diákok számára Előre közölni kell a diákokkal a kijelölt feladatok elkészítésének szabályait és a mulasztás konzekvenciáit. Az otthoni felkészülés korlátai: Iskolánkban különböző szociális háttérrel rendelkező diákok tanulnak, és a házi feladat még jobban megnöveli a gyerekek közti különbséget, az otthoni segítségnek köszönhetően. A házi feladat ellenőrzése jelentős időt foglal el a tanórából Egyéni tevékenységet motiváló tananyagok és programozott anyagok hiánya 6. Magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái Magatartás: A magatartás a tanulóknak az iskolai közösségben való viselkedése és az iskolai munkához való viszonya, amelyet érdemjeggyel minősítenek /Magyar Értelmező Kéziszótár/ Példás magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek a körülményeihez képest példamutatóan eleget tesz. Példás magatartást kizáró okok, ha: írásbeli, fegyelmező vétsége van; egyetlen órát is igazolatlanul mulasztott; valamely tantárgyból elégtelen osztályzata van félévkor vagy évvégén; a legfontosabb kötelességét, a tanulást nem igazítja képességéhez, ha nem becsüli a munkát és igénytelen annak elvégzésében; a közösségben a megbízatásait nem teljesíti, ha a közösség érdekeit nem veszi figyelembe, ha közömbössége miatt nem végez közösségi munkát; az iskolán kívüli magatartása kívánnivalót hagy maga után. eeee.) 100

101 Jó magatartású az a tanuló, aki körülményeit és lehetőségeit figyelembe véve a követelményeknek valamely területen nem felel meg, azaz a példás magatartásnál felsorolt okok valamelyikével rendelkezik. Jó magatartást kizáró okok, ha: osztályfőnöki intése vagy annál magasabb fegyelmező büntetése van; 5 óra vagy több igazolatlan hiányzása van; magatartása az iskola rendjét súlyosan sérti, beleértve az iskolán kívüli és az üzemi magatartást is; ffff.) Változó magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek alig tesz eleget, aki a jó minősítést kizáró okok valamelyikével rendelkezik. Változó magatartást kizáró okok, ha: igazgatói intés vagy fegyelmi fokozata van; 16 óra vagy ennél több igazolatlan hiányzása van. gggg.) Rossz magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek nem tesz eleget, aki a változó minősítést kizáró okok közül egyet is elkövetett, akinek a magatartása káros a közösség fejlődésére. Szorgalom: A szorgalom fokozatai az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt, azaz: a tanulmányi eredményességet a kötelességtudatot a cselekvőképességet a rendszerességet a pontosságot a megbízhatóságot. Példás szorgalmú az a tanuló, aki példamutatóan teljesíti a szorgalom követelményeit, aki képességeinek megfelelően készül a választott pályára, és a többi tantárgyat is eredményesen tanulja. Példás szorgalmat kizáró okok, ha: valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott félévkor, vagy év végén; évközi érdemjegyei tantárgyon belül nagy ingadozást mutatnak; egy vagy két tárgyból félévi vagy év végi érdemjegyei lényegesen gyengébbek, mint a többi tantárgy érdemjegyei; a tanulást nem igazítja képességeihez; a tanórai passzivitása feltűnő. hhhh.) Jó szorgalmú az a tanuló, aki körülményeit, lehetőségeit figyelembe véve a szorgalom követelményeinek kis részben nem tesz eleget. Jó szorgalmat kizáró okok, ha: félévkor, vagy évvégén egy vagy több tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot; a szorgalom követelményeinek elmulasztásáért többszörösen figyelmeztetni kell; 101

102 a teljesítés eredménytelenségében nem a kézügyesség, vagy a testi adottság a magyarázó, hanem a tanuláshoz (munkához) való viszonya. iiii.) Változó szorgalmú az a tanuló, aki a szorgalom követelményeinek nem tesz eleget, aki a félévi, vagy év végi értékelésnél maximum két tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, aki a jó szorgalmi minősítést kizáró okok utolsó két pontját elkövette. Változó szorgalmat kizáró okok, ha: félévkor, vagy évvégén kettőnél több tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot. jjjj.) Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki a szorgalom követelményeinek nem tesz eleget illetve a félévi értékelésnél kettőnél több tárgyból kapott elégtelen osztályzatot. Megjegyzés: A félévi elégtelen tantárgyi érdemjegyeket a félévi magatartás és szorgalmi érdemjegyeknél, az év végi elégtelen tantárgyi érdemjegyeket az év végi magatartás és szorgalmi érdemjegyeknél kell figyelembe venni. A kollégiumi nevelőtestület esetleges véleményét a szorgalom minősítésével kapcsolatban figyelembe kell venni. A végső érdemjegy megállapításakor az egyéb, a tanulókra jellemző összetevőket is figyelembe kell venni a személyiség és körülmények egységében - jelen irányelvek nem mentesítenek a mindenkori egyedi elbírálás szükségessége alól. 7. A középszintű érettségi vizsga A 2004 / tanítási évtől a középszintű érettségi vizsga témakörei alapján kell érettségi vizsgát tenni. A középszintű érettségi vizsga követelményeit a többször módosított 40/2000. (V. 24.) miniszteri rendelet rögzíti. A középszintű érettségi a középfokú tanulmányokat lezáró, központi követelményekre épülő, de belső lebonyolítású és belső értékelésű vizsga. A vizsga négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és legalább egy kötelezően választható vizsgatantárgy követelményei alapján állhat írásbeli, gyakorlati és szóbeli, illetve csak írásbeli vagy csak szóbeli vizsgarészből. A választható közismereti és szakmai előkészítő tantárgyak köre a vizsgaszabályzat (100/1997. kormányrendelet) mellékletében olvasható. Az iskola műszaki profilja miatt az OKJ-s képzésre történő jelentkezésnél előnyben részesítjük a fizika, informatika vagy szakmai elmélet tantárgyakat választó diákokat. Középszinten a mai társadalomban tájékozódni és eligazodni tudó ember alapismereteit kell megkövetelni, amely elsősorban az egyes témakörök alapfogalmainak, tényeinek, összefüggéseinek ismeretét és alkalmazását jelenti. A középszintű érettségi vizsga célja ezért az, hogy megállapítsa, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre; szert tett-e a megfelelő tárgyi tudásra, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására. 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását. A konkrét tételeket az iskola tanárai állítják össze; értékelésüket, pontozásukat az Oktatásügyi Minisztérium által megadott szempontok alapján maguk végzik. A 40/2002. (V. 24.) rendelet alapján a középszintű érettségi vizsga kötelező vizsgatantárgyainak témakörei a következők: 102

103 Magyar irodalom és nyelvtan témakörei: (Középszinten írásbeli és szóbeli vizsga) Magyar nyelv: 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. Nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés Magyar irodalom: 1. Szerzők, művek (Életművek és portrék a magyar irodalomból, a kortárs irodalomból; Színház és dráma, Az irodalom határterületei) 2. Értelmezési szintek és megközelítések (Motívumok; Műfajok) Matematika témakörei: (Középszinten írásbeli vizsga) 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, koordinátageomátria, trigonometria 5. Valószínűségszámítás, statisztika Történelem témakörei: (Középszinten írásbeli és szóbeli vizsga) 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. Modern demokráciák működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 7. Szabad (problémaközpontú) témakör Idegen nyelv témakörei: (Középszinten írásbeli és szóbeli vizsga) 1. Kommunikatív készségek 2. Nyelvi kompetencia 3. Témák (Család; Ember és társadalom; Környezetünk; Az iskola; A munka világa; Életmód; Szabadidő; Utazás; Tudomány és technika) Fizika témakörei: (Középszinten írásbeli és szóbeli vizsga) 1. Mechanika 2. Hőtan, termodinamika 3. Elektromágnesség 4. Atomfizika, magfizika 5. Gravitáció, csillagászat 103

104 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Informatika témakörei: (Középszinten gyakorlati és szóbeli vizsga) 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek, hardver 3. Informatikai alapismeretek, szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyvtárhasználat A vizsga értékelése az évi LXXIX. közoktatási törvény módosítása illetve a 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet alapján történik: 104

105 Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból a vizsgázó teljesítményét a következő pontskálán kell értékelni, ha a vizsga: írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll: pont, csak írásbeli vizsgákból áll: pont, csak szóbeli vizsgából áll: 1 50 pont. A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. Ha a vizsgatantárgy több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a tantárgyból elégséges osztályzatot kapjon. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatantárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos osztályzatban történő kifejezése a következő: % elérése esetén jeles (5), 60-79% elérése esetén jó (4), 40-59% elérése esetén közepes (3), 20-39% elérése esetén elégséges (2), 0-19% elérése esetén elégtelen (1). 105

106 8. Az érettségi vizsgán emelt szinten választható tantárgyak meghatározásának elvei és a felkészítés módja Általános tudnivalók 2005-től a tanulók két szinten tehetnek érettségit az egyes vizsgatantárgyakból. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatantárgyakból áll. A vizsgázó - függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű vizsgára készült fel - dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatantárgyakból Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt - négy kötelező és legalább egy általa választott - vizsgatantárgyból kell - legalább középszinten - vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatantárgy mellett további vizsgatantárgyakat választhat. A kötelező tárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és a tanult idegen nyelv. A választható közismereti és szakmai előkészítő tantárgyak köre a vizsgaszabályzat (100/1997. kormányrendelet) mellékletében olvasható. Emelt szinten a következő kötelező érettségi tárgyakból készítjük fel tanulóinkat: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv Az iskolánk műszaki jellege miatt kibővítjük az emelt szintű érettségire való felkészítést a következő két választható tantárgyból: fizika informatika Felkészítés az érettségire Az emelt szintű érettségire való felkészítés hetente +2 órában zajlik a 11. és 12. évfolyamon. A tanulók legfeljebb két tantárgyból jelentkezhetnek emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítésre a választható tantárgyakból. A jelentkezés írásban történik a tizedik évfolyam végén. Az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében ezeket az órákat úgy tekintjük, mint a kötelező tanítási órát. Az emelt szintű érettségi vizsga szervezése Emelt szinten magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és fizika tantárgyakból írásbeli és szóbeli, informatikából gyakorlati és szóbeli vizsga van. Az emelt szintű írásbelit tanulóink a kijelölt iskolákban írják meg. A megírt dolgozatokat nem iskolánkban javítják és értékelik, hanem ezt két független értékelő végzi, akik a tanulót nem ismerik. Az emelt szintű szóbeli és gyakorlati vizsga az egyes tantárgyakból háromfős vizsgabizottság előtt történik. Megfelelő várhatóan fős létszám esetén nem a tanulók utaznak a vizsgabizottsághoz, hanem a vizsgabizottság jön az adott iskolába, vagy legalábbis a város egyik iskolájába, elkerülve ezzel az utazással járó nehézségeket és költségeket. Az emelt szintű érettségi vizsga százalékos értékelése: % jeles(5) 47-59% jó(4) 33-46% közepes(3) 20-32% elégséges(2) 106

107 0-19% elégtelen(1) Vizsgakövetelmények Az érettségi vizsgatantárgyak leírását és általános követelményeit a 100/1997 (VI. 13.) kormányrendelet és 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza. A tantárgyankénti témakörök megegyeznek a közép- és az emelt szint esetében. Az emelt szintű vizsga a felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességet, összetettebb alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el. 9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A SzMSzIK Savaria Szakképző Iskolájában a sportnak kiemelten fontos szerepet szán az iskolavezetés. Ennek érdekében heti 3 óra tanórai testnevelést és emellett sportköri-(az iskola hagyományos sportágaiban) valamint tömegsport foglalkozásokat biztosít a tanulók számára, így megvalósítva a mindennapos testnevelést. Helyszínei: az iskolai tornaterem, sportpálya, kondicionálóterem, és az iskolát körülvevő sportlétesítmények. Az iskolák közötti sportversenyeken való részvétellel lemérhetjük tanulóink képességeit. Ezt a célt szolgálja az évente megrendezésre kerülő sportnap is, ahol az egyes osztályok mérhetik össze tudásukat. A tanórán kívüli iskolai sporttevékenység keretében (tömegsport, nyári és téli táborok) megismertetjük a tanulókat azokkal a mozgásformákkal is, amelyeket az iskola befejezése után saját életvitelükbe be tudnak építeni: síelés, korcsolyázás, szörfözés, fallabdázás, teniszezés, tekézés, lovaglás, aerobic. A tanulók fizikai állapotának mérése az OM központi útmutatója alapján történik. A méréseket a tanév során 2 alkalommal, ősszel (szeptember, október) és tavasszal (április, május) végezzük. Az értékelés a tanulók életkora szerint történik, az OM által kiadott pontérték-táblázat alapján. A táblázat 4 kategóriában minősíti a teljesítményeket, és ez alapján útmutatást ad a további feladatok elvégzésére. A felméréseket minden tanévben megismételjük, így képet kaphatunk a tanulók fizikai állapotának változásáról. A fizikai szint legegyszerűbb módon az aerob kapacitással (alap állóképességgel) és az izomerővel (általános fizikai teherbíró- képességgel) fejezhető ki. A fizikai szint mérésével, ellenőrzésével kettős feladatot oldunk meg: megállapítjuk a pillanatnyi teljesítményt (diagnózis) ismételt mérések esetén nyomon követhetjük a változás, fejlődés irányát.(prognosztika) A kondicionális képességek közül a fizikai fittség fő faktora: kkkk.) az alap állóképesség: Cooper-teszt llll.) a törzs izomzatának ereje, erőállóképesség: alsó végtag dinamikus erejének mérése (helyből távolugrás) a kar, a törzs és a lábizmok együttes erejének mérése (egykezes tömöttlabda- lökés) váll- és törzsizmok gyorsasági erejének mérése (kétkezes dobás hátra, tömöttlabdával, fej fölött) a vállöv és a kar erejének, erőállóképességének mérése (fekvőtámasz, max. 4 perc) a csipőhajlító és a hasizmok erőállóképességének mérése (felülés, max. 4 perc) a hátizmok erőállóképességének mérése (hasonfekvésből törzsemelés, max. 4 perc) 107

108 Fontos célunk a tanulók mozgáskultúrájának növelése, motoros képességének fejlesztése. A diákok sajátítsák el az egyes sportágakban tanult alaptechnikákat, ismerjék az alapvető taktikai elveket és a legfontosabb szabályokat. Legyenek motiváltak a testmozgás és a sport számára. A testnevelési és sportjátékok során fejlődjön a tanulók személyisége és jelleme. (fair play) 10. A tanórán kívüli foglalkozások működésének elvei és feltételei mmmm.) Iskolánk mindig nagy gondot fordított arra, hogy tanulóink megfelelő képesítéshez és megfelelő végzettséghez jussanak, ezért kiemelten támogatjuk differenciált oktatás keretében a tehetséges tanulók fejlődését és gondoskodunk a gyengébb képességűek felzárkóztatásáról. Az iskolarendszeren kívül szervezhető szakmai és nem szakmai oktatást az igényeknek és a tárgyi feltételeinknek megfelelően szervezzük diákjainknak. 108

109 Térítésmentes lehetőségek: nnnn.) Igény esetén megszervezzük heti 1 órában a hitoktatást. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján egyéni foglalkozást szervezünk a rászoruló tanulóknak. Az iskola minden, arra rászoruló tanuló számára biztosítja a heti rendszerességgel történő korrepetálásokat. (Kiemelten figyelünk a 9. évfolyamos tanulóink felzárkóztatására.) Ezen kívül a 12. évfolyamosok részére érettségi felkészítést is tartunk igény szerint Külön felkészítést tartunk az emelt szintű érettségire. Minden tanuló számára biztosított a számítógépek használata internetezés, tanulmányokat segítő feladatmegoldás céljából. Minden tanuló használhatja a könyvtár könyv-, folyóirat-, hanganyagállományát a könyvtár nyitvatartási idejében. Igény szerint, a tanulók érdeklődésének megfelelő területeken szakköröket indítunk. A diákok tömegsport keretében használatba vehetik az iskola edzőtermét heti öt alkalommal. Így biztosítja az iskola tanulói számára a rendszeres, testnevelés órákon kívüli testedzést. oooo.) Térítéses lehetőségek: pppp.) Az iskola a 9. évfolyamosok számára biztosítja az egynapos síoktatás lehetőségét, valamint minden évfolyam számára az egy hetes sítábort és a már hosszabb hagyományra visszatekintő nyári tábort. A táborokat igény szerint szervezzük és tanulmányi eredmény alapján választunk a jelentkezők közül. Az osztályközösség erősítését, az ismeretek bővítését szolgálják az osztálykirándulások, gyárlátogatások, szakmai tanulmányutak és közösen szervezett egyéb kulturális programok. III/2. Helyi tanterv Szakmai program Az iskolában folyó szakképzés alapelvei A szakmai program egy, a pedagógiai programba ágyazódó, attól élesen el nem választható dokumentum, amely tartalmazza: Az iskolában folyó szakképzés alapelveit, céljait 109

110 A szakképzési tevékenységet A szakmai tantárgyak óraszámait, helyi programját Intézményi szinten rendező elv Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeinek feladatellátása, az intézmény működési és fejlesztési terve. Az iskola szakmai képzésének irányvonala Az iskola jövőképének kialakításakor figyelembe vettük a fenntartó által megfogalmazott célkitűzéseket és irányelveket. Iskolánkban 2005 szeptemberétől a évfolyamon a következő óratervek alapján folyik a képzés: 2005 szeptemberében bevezetett kerettantervek (új) tantervei, belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés. A tantárgyi óraszámokat a kerettantervi rendelkezések, valamint a közoktatási törvény előírásai szerint állapítottuk meg. A tanulók heti kötelező óraszáma: évfolyamon min. 27,5; maximum 31,5 óra évfolyamon min. 30; maximum 34 óra. A helyi tantervek tartalma, követelményei megegyeznek a kerettantervek tananyagtartalmával, követelményeivel. Az időkeret fennmaradó részét ismétlésre, emelt színtű képzésre, ill. szabadon választott tantárgyak tanulására használjuk. A megemelt óraszámok a felzárkóztatásra, ill. a vizsgákra való felkészítés időszükségletét biztosítják az iskola összes időkeretén belül. A tantárgyak jellege, valamint az osztályok összetétele és létszáma alapján csoportbontásokat végzünk. Csoportbontások vannak idegen nyelv, informatika, számítástechnika és gyakorlati órák esetében. A szakképző évfolyam utolsó évfolyamán a gyakorlati órák csoportbontás keretében külső munkahelyeken zajlanak. Célok és feladatok A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépít, kiszélesíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A tantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Az intézményben folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Az adott korosztályok egyre növekvő hányadát befogadó szakközépiskola nevelési és oktatási rendszere képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, mert követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. A nevelési és oktatási rendszerünkbe beépülnek azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek : a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország jövendő európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak. 110

111 A pedagógiai programban a tanterven belüli tananyagtartalmak ütemezését, a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy határoztuk meg, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővítésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. Célunk továbbá az, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Tanulóinkban a tanítási-tanulási folyamat során kialakul az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlődik fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk. Kifejlődik a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, kialakul a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzet. A évfolyamon tanuló diákoknak lehetőségük van szakmai tantárgyat ( a kötelező tantárgyak mellé ) érettségi tárgyként választani Elektronika alapjai Gépészet alapjai Közlekedés műszaki alapismeretek Belügyi rendészeti ismeretek Az e tárgyakból érettségizett tanulókat az iskolánkban oktatott OKJ-s szakképesítésekre történő jelentkezéskor előnyben részesítjük, kedvező esetben bizonyos tantárgyak beszámíthatóságát biztosítjuk. 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított szakmacsoportos alapozó tantárgyak 2005 szeptemberében bevezetett kerettantervek Az óratervek a 10/2003 ( IV. 28.) a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000 (IX.21. )OM. rendelet módosításának alapján készültek. Közlekedési szakmacsoport (érvényes: szeptember) Közlekedési szakmacsoport helyi tantervi óraterv szeptembertől Tantárgy Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és 3. etika 1 4. Idegen nyelv** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki

112 9. Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** 2 2 Közismereti összesen Szabadon választható SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK Közlekedési ismeretek 3 3 Közlekedési földrajz 2 3 Szakmai idegen nyelv** 4 4 Általános jogi ismeretek SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat 2 2 Tényleges óraszám összesen A ** -al jelölt óráknál az osztály két csoportra bontva szabadon választható 4 óra terhére: 1 óra matematikára a 11. és 12. osztályban 1 óra fizikára a 11. és 12. osztályban szabadon tervezhető terhére: 1 óra földrajz évf 1 óra idegen nyelv évf óra informatika évf 0,5 óra /hét 2 óra/hét 112

113 Gépész szakmacsoport (érvényes: szeptember) Gépész szakmacsoport helyi tantervi óraterv szeptembertől Tantárgy Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika 1 4. Idegen nyelv** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** 2 2 Közismereti összesen Szabadon választható SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK Műszaki ábrázolás alapjai 2 Anyagismeret 2 Mechanika 2 Anyag- és gyártásismeret 2 Géprajz 1 Az ember és környezete 1 Gépelemek 2 Alkalmazott számítástechnika (CAD)** 2 Elektrotechnika 2 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK Műszaki ábrázolás gyakorlat 2 Információ és adatgyűjtési gyakorlatok 2 Géprajz gyakorlat 1 Gépészeti mérések*** 2 113

114 Gépi forgácsolási gyakorlat*** 1 Szerelési alapgyakorlatok*** 2 Anyagmegmunkálási gyakorlat*** 3 Tényleges óraszám összesen A ** -al jelölt óráknál az osztály két csoportra bontva A *** -al jelölt óráknál az osztály három csoportra bontva szabadon választható 4 óra terhére: 1 óra matematikára a 11. és 12. osztályban 1 óra fizikára a 11. és 12. osztályban szabadon tervezhető terhére: 1 óra földrajz évf 0,5 óra /hét 1 óra idegen nyelv évf 2 óra/hét-ből 1 óra informatika 11. évf 1 óra alkalmazott számítástechnika 12. évf 114

115 Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport (érvényes: szeptember) Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport helyi tantervi óraterv szeptembertől Tantárgy Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika 1 4. Idegen nyelv** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Közismereti összesen Szabadon választható SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK Műszaki pályák világa és anyagismeret Elektrotechnika 2 Műszaki rajz és vizuális kultúra 1 Elektronika alapjai SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK Anyagmegmunkálási alapgyakorlat*** Villamos alapgyakorlatok*** 1 Elektrotechnikai alapgyakorlatok*** 2 Elektrotechnikai alapmérés*** 1 1 Elektronikai alapmérések*** 2 2 Elektronikai alapgyakorlatok*** 2 3 Tényleges óraszám összesen A ** -al jelölt óráknál az osztály két csoportra bontva 2 115

116 A *** -al jelölt óráknál az osztály három csoportra bontva szabadon választható 4 óra terhére: 1 óra matematikára a 11. és 12. osztályban 1 óra fizikára a 11. és 12. osztályban 0,5 óra szabadon tervezhető terhére: 1 óra földrajz évf /hét 1 óra idegen nyelv évf 2 óra/hét óra informatika évf 116

117 Egyéb szolgáltatások szakmacsoport Belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés (érvényes: szeptember) Belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés helyi tantervi óraterv szeptembertől Tantárgy Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika 1 4. Idegen nyelv** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport** Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Közismereti összesen Szabadon választható SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK Önvédelmi ismeretek Speciális társadalmi ismeretek 1 2 Kommunikációs gyakorlat 2 2 Belügyi rendészeti ismeretek 3 3 Tényleges óraszám összesen A ** -al jelölt óráknál az osztály két csoportra bontva szabadon választható 4 óra terhére: 1 óra matematikára a 11. és 12. osztályban 1 óra fizikára a 11. és 12. osztályban 1 óra idegen nyelvre a 9. és 10. osztályban 1 óra informatikára a 9. és 10. osztályban 0,5 óra szabadon tervezhető terhére: 1 óra földrajz évf /hét 1 óra idegen nyelv évf 2 óra/hét 1 óra informatika

118 évf szakmacsoportos alapozás időkeretéből: többlet testnevelési óra beépítése: 1 óra informatika évf 1 óra önvédelmi Ismeretek 12. évf. 118

119 Követelmények a Műszaki szakterület gépész szakmacsoport oktatására (5.) A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztaltszerzés és ismeretalkotás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzkészségek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenységek által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakához, a választott munkához, életpályához való kötődés. Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel az érdeklődést, és tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. A tananyag tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket. Alakítsa ki a gépészeti területet megalapozó műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. A gépészet gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a terület iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, fejlődési tendenciáit. Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológiai és termelési fejlesztő-, tervezőmunka néhány feladatát és módszerét. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges, a terület munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. 119

120 Követelmények a Műszaki szakterület elektrotechnika-elektronika szakmacsoport oktatására (6.) A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeret elemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzkészségek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. A tanulási tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számítási eredményeikben a pontosságra. Alakuljon ki a tanulóban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és képessége, saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés, folyamatosan erősödjék a szakmai és szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális önismeret, váljon tudatos döntéssé a pályaválasztás. Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Alakuljon ki a felelősségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége. Célok és feladatok Az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiájának megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológiai és termelési fejlesztő-, tervezőmunka néhány feladatát és módszerét. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges, a terület munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Követelmények a Műszaki szakterület közlekedési szakmacsoport oktatására ( 13. ) A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztaltszerzés és ismeretalkotás képessége, az algoritmusalkalmazási, 120

121 konstrukciós, számítási és rajzkészségek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenységek által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakához, a választott munkához, életpályához való kötődés. Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. 121

122 Célok és feladatok Az közlekedési szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiájának megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológiai és termelési fejlesztő-, tervezőmunka néhány feladatát és módszerét. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges, a terület munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Követelmények a Humán szakterület egyéb szolgáltatások szakmacsoport oktatására (belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés) ( 19. ) A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerző ismeretek alkalmazási képessége. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés. Fejlessze a szóbeli és írásos kommunikációs képességeket, a számítástechnikai alkalmazási képességeket. Fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete, igényessége, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos helyes használatára, írásos munkáikban az igényes külalakra. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges alapvető magatartási szabályokat, magatartásformákat. Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés, ill. a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport fő tevékenységi formáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása lehetőséget ad a személyes tapasztalatok rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Alapvető cél olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoportba tartozó rendészeti és honvédelmi szakképesítésekhez szükséges szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló csoportban történő munkavégzésre is. 122

123 A rendészeti szakmák iránt érdeklődő tanulóknak a közismereti tárgyak elsajátítása mellett olyan speciális ismereteket nyújtani, amelyekkel pályaválasztásuk megalapozottabbá válik. A tanulók megismerik a rendészeti szakmákra és életpályákra jellemző munkatevékenységeket, az e területen dolgozók előtt álló perspektívákat. Ezáltal erősödik a rendészeti szervek presztízse, a bűn- és baleset-megelőzés társadalmi bázisa. A képzésben résztvevők jogi és állampolgári ismeretei elmélyülnek, ami megerősíti a felelős állampolgári magatartást. Előkészíti a rendészeti szakközépiskolákban vagy a Rendőrtiszti Főiskolán folytatandó továbbtanulást. 123

124 Szakmacsoportos alapozó tantárgyak értékelése: 9. osztály GÉPÉSZ szakmacsoport 1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (3 tantárgy) Elmélet: Műszaki ábrázolás alapjai Ember és környezete Gyakorlat: 2 óra 1 óra Műszaki ábrázolás gyakorlat 2 óra Külön tantárgyként kell beírni: Információ és adatgyűjtési gyakorlatok: 2 óra 10. osztály 1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (2 tantárgy) Elmélet: Anyagismeret 2 óra Gyakorlat. Anyagmegmunkálási gyakorlat 3 óra 11. osztály 1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (5 tantárgy) Elmélet: Mechanika 2 óra Anyag- és gyártásismeret 2 óra Géprajz 1 óra Gyakorlat: Géprajz gyakorlatok 1 óra Gépészeti mérések 2 óra 12. osztály 1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (4 tantárgy) Elmélet: Gépelemek 2 óra Elektrotechnika 2 óra Gyakorlat: Gépi forgácsolási gyakorlat 1 óra Szerelési gyakorlat 2 óra Külön tantárgyként kell beírni: Alkalmazott szám.tech. ( CAD ) 2 óra ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA szakmacsoport 9. osztály 124

125 1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (4 tantárgy) Elmélet Műszaki pályák világa és anyagismeret 1 óra Műszaki rajz és vizuális kultúra 1 óra Gyakorlat Anyagmegmunkálási alapgyakorlat 2 óra Villamos alapgyakorlatok 1 óra 10. osztály 1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (3 tantárgy) Elmélet Elektrotechnika 2 óra Gyakorlat Elektrotechnikai alapgyakorlatok 2 óra Elektrotechnikai alapmérések 1 óra 11. osztály 1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (4 tantárgy) Elmélet Elektronika alapjai 3 óra Gyakorlat Elektrotechnikai alapmérések Elektronikai alapmérések Elektronikai alapgyakorlatok 2 óra 1 óra 2 óra 12. osztály 1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (3 tantárgy) Elmélet Elektronika alapjai 3 óra Gyakorlat Elektronikai alapgyakorlatok Elektronikai alapmérések 3 óra 2 óra KÖZLEKEDÉSI szakmacsoport 9. osztály 1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (1 tantárgy) Elmélet: Közlekedési ismeretek Külön tantárgyként kell beírni: 3 óra 125

126 Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat 2 óra 10. osztály 1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (1 tantárgy) Elmélet: Közlekedési ismeretek 3 óra Külön tantárgyként kell beírni: Közlekedés informatika és számítástechnika gyakorlat: 2 óra 11. osztály 1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (3 tantárgy) Elmélet Közlekedési földrajz Szakmai idegen nyelv Általános jogi ismeretek 2 óra 4 óra 2 óra 12. osztály 1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (3 tantárgy) Elmélet Közlekedési földrajz Szakmai idegen nyelv Általános jogi ismeretek 3 óra 4 óra 1 óra EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK szakmacsoport Belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés 9. osztály 10. osztály 1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (1 tantárgy) Önvédelmi ismeretek 4 óra 11. osztály 1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (1 tantárgy) Önvédelmi ismeretek 4 óra 1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (4 tantárgy) 126

127 12. osztály Önvédelmi ismeretek Speciális társadalmi ismeretek Belügyi rendészeti ismeretek Kommunikációs gyakorlat 1 jegy a szakmacsoportos alapozó oktatáshoz (4 tantárgy) Önvédelmi ismeretek Speciális társadalmi ismeretek Belügyi rendészeti ismeretek Kommunikációs gyakorlat 2 óra 1 óra 3 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 2 óra A szakmacsoportos alapozó oktatás összesített érdemjegyének meghatározása: Az összesített év végi osztályzat a résztárgyak érdemjegyeiből alakul ki, súlyozott számtani átlag alapján. Résztárgy érdemjegye szorozva a tárgy heti óraszámával, majd a szorzatok összege osztva az összesített érdemjegybe beszámító szakmacsoportos tárgyak összes heti óraszámával. Az átlag 5 tizedre végződő eredménye esetén a kerekítés az elméleti tárgy több elméleti tárgy esetén a nagyobb óraszámú érdemjegye felé történik, egyéb esetben a matematikai kerekítés szabályai érvényesek. Ha a tanuló valamelyik résztárgyból elégtelen osztályzatot kap, akkor a tantárgy osztályzata is elégtelen, függetlenül attól, hogy a többi résztárgyból milyen osztályzatai vannak. Javítóvizsgát abból a résztárgyból kell tennie, amelyből elégtelent kapott. A naplóban minden résztárgy érdemjegyeit a szaktanároknak folyamatosan vezetni kell, és félévkor illetve év végén le kell zárni, de a bizonyítványba csak egy osztályzat kerül. A bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy az eredmény milyen részjegyekből származott. A szakmacsoportos alapozó tárgynál a minősítést és a naplóban történő jegy lezárást az osztályfőnök végzi. 127

128 2. Az iskolában folyó szakmai képzés elvei, céljai Az alapító okiratunknak és hagyományainknak megfelelően iskolánk az érettségi utáni szakképzés keretében OKJ-s képzést folytat azokon a szakterületeken, amelyek az iskola már meglévő profiljának, feltételrendszerének, technikai felszereltségének, humán erőforrásainak legjobban megfelelnek, figyelembe véve a munkaerőpiac igényeit és a fenntartó elvárásait. Városunkban és vonzáskörzetében az elmúlt években átalakult az ipari szerkezet. Egyre inkább előtérbe kerül az az igény, hogy a piac elvárásainak csak az a pályakezdő képes megfelelni, aki magas fokú általános és szakmai ismeretekkel rendelkezik, képes idegen nyelven kommunikálni, s tudja használni az informatikai eszközöket. A osztályokban az új képzés elindulása óta ezt az elvárást teljesíti iskolánk azzal, hogy a sikeres érettségi illetve majd a szakmai vizsga után a diákok közül többen, vagy egyetemi tanulmányaik után, vagy közvetlenül az intézményből kilépve megtalálják a képességeiknek és elvárásaiknak megfelelő munkahelyet. A szakmai képesítő vizsga után kikerülő diákok szakmájukban, vagy szakmájukhoz közeli területen a szolgáltatásban találják meg a lehetőségeiket. A felsőfokú szakképzésben résztvevők választhatnak az elhelyezkedés vagy megszerzett kreditpontjaik beszámításával szakirányú, azok nélkül más irányú továbbtanulás között. A továbbtanulók pedig a műszaki értelmiség tagjaiként, mérnökként találkoznak a munka világával. Az iskolánkban folyó szakmacsoportos képzés lehetővé teszi a konkrét szakmai képzés megvalósítását érettségi után az 1/13. és 2/14. illetve 3/15. évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítéseknek megfelelően. A központi programok a szakképzési törvénnyel összhangban lehetővé teszik, hogy a tanuló kérésére a korábbi tanulmányokat beszámítsuk. Így a szakmai orientáció és a szakmacsoportos tantárgyak vagy szakmai tárgyak megfelelő tananyagtartalmának vagy a más iskolában tanultaknak beszámítása után lehetőség van arra, hogy a tanuló az érettségi után kétéves képzés helyett egyéves vagy másféléves képzés után képesítő vizsgát tehessen. Érettségi után a jelenleg ismert OKJ kimenetek közül az alábbiakat tudjuk a tárgyi feltételeink és lehetőségeink ismeretében iskolarendszerű szakképzés formájában ajánlani. A felsoroltak mindegyike választható az adott szakmacsoport kimeneteként. Minden évben a tanulók joga a választás, figyelembe véve a munkaerő-piaci igényeket és a város intézményei közötti összehangolást az érettségi utáni specializációt illetően. A jelenleg választható szakképesítések: autószerelő autóelektronikai műszerész közlekedésüzemvitel-ellátó, /szállítmányozási ügyintéző/ közlekedésautomatikai műszerész Autószerelő, illetve autóelektronikai végzettséggel már rendelkezőknek: autótechnikus Felsőfokú szakképzés logisztikai műszaki menedzserasszisztens OKJ-s képzések szakmai tantárgyai A szakmai és vizsgakövetelményekben és a központi programokban meghatározott előírások, tananyagegységek, tananyagelemek tantárgyakra való lebontása a pedagógiai program mellékletét képező szakképesítésenkénti tantervekben található. Autószerelő Tantárgy 13. évfolyam 14. évfolyam hetek száma 36 Elmélet Gyakorlat 32 Elmélet Gyakorlat Összes óraszám Elmélet óraszám Vállalkozási ismeretek Gyakorla óraszám 128

129 Gépjármű szerkezettan Gépjármű villamosság Gépjárművek karbantartása Gépjármű diagnosztika Műszaki dokumentáció Munka- és környezetvédelem Szakmai idegen nyelv Autószerelő gyakorlat Műszaki alapismeretek Elektrotechnika Heti óraszám: Összesen: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat: Valamint heti egy osztályfőnöki óra, továbbá 4 hét (90+30óra) összefüggő nyári szakmai gyakorlat a 13. évfolyam után. A +30 órában a gépjármű villamossági, elektronikai ismeretek elsajátítása, elmélyítése a cél, az autótechnika teljesebb körű megismerése és ezzel az elhelyezkedés segítése, továbbá a későbbi technikusi tanulmányok előkészítése érdekében. 129

130 Autóelektronikai műszerész Tantárgy 13. évfolyam 14. évfolyam hetek száma 36 Elmélet Gyakorlat 32 Elmélet Gyakorlat Összes óraszám Elmélet óraszám Gyakorla óraszám Vállalkozási ismeretek Gépjármű diagnosztika Gépjármű szerkezettan Gépjármű villamosság Méréstechnika Autóelektronikai gyakorlat Műszaki dokumentáció Munka- és környezetvédelem Műszaki alapismeretek Elektrotechnika Elektronika Szakmai idegen nyelv Heti óraszám: Összesen: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat: Valamint heti egy osztályfőnöki óra, továbbá 4 hét (90+30óra) összefüggő nyári szakmai gyakorlat a 13. évfolyam után. A +30 órában az autószerelő szakmai ismeretek elsajátítása, elmélyítése a cél az autótechnika teljesebb körű megismerése és ezzel az elhelyezkedés segítése, továbbá a későbbi technikusi tanulmányok előkészítése érdekében. 130

131 Közlekedésüzemvitel-ellátó /szállítmányozási ügyintéző / Tantárgy 13. évfol yam hetek száma 36 Elmél et 14. évfol yam Gyakorl at 32 Elmél et Gyakorl at Össze s óraszá m Elmé let óras zám Gyakorl at óraszám Közlekedésüzemvitel Jogi ismeretek Gazdálkodási ismeretek Közlekedési idegen nyelv Közlekedési informatika Kommunikáció és közl. Informatika Munka-tűz-és környezetvédelem Közlekedésgazdaságtan Díjszámítási ismeretek Marketing Fuvarozástechnika Pszichológia Közgazdaságtan matematikai alapjai Szállítmányozási ismeretek Külkereskedelmi ismeretek Vámismeretek Logisztikai ismeretek Vállalkozásgazdaságtan Szállítmányozási minőségmenedzsment Szállítmányozási földrajz Szállítmányozási gyakorlat Heti óraszám: Összesen: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat: Valamint heti egy osztályfőnöki óra, továbbá 3 hét (90 óra) összefüggő nyári szakmai gyakorlat a 13. évfolyam után. 131

132 Közlekedésautomatikai műszerész Tantárgy 13. évfolyam 14. évfolyam hetek száma 36 Elmélet Gyakorlat 32 Elmélet Gyakorlat Összes óraszám Elmélet óraszám Gyakorla óraszám Elektronika Elektrotechnika Munka- és környezetvédelem Műszaki alapismeretek Műszaki dokumentáció Közlekedési ismeretek Informatika Automatika alapjai Biztosítóberendezések Áramellátó berendezések Alapgyakorlat Méréstechnika Műszerész gyakorlat Vállalkozási ismeretek Heti óraszám: Összesen: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat: Valamint heti egy osztályfőnöki óra, továbbá 3 hét (90 óra) összefüggő nyári szakmai gyakorlat a 13. évfolyam után. 132

133 Autótechnikus Tantárgy 15. évfolyam hetek száma 32 Elmélet Gyakorlat Összes óraszám Elmélet óraszám Gyakorlat óraszám Vállalkozási ismeretek Gépjármű szerkezettan Gépjármű villamosság Gépjármű diagnosztika Alkalmazott számítástechnika/szakrajz Informatika Minőségbiztosítás Szakmai idegen nyelv Autótechnikus gyakorlat Heti óraszám: Összesen: 1088 Heti óraszám elmélet: 17 Heti óraszám gyakorlat: 17 Valamint heti egy osztályfőnöki óra. 133

134 Kereskedelmi menedzserasszisztens/logisztikai műszaki menedzserasszisztens elágazás OKJ száma: Alapozó ismeretek Tantárgy neve szk Marketing v 4/ Informatika I. gyj 4/ Jogi alapismeretek v 2/ Számvitel I. v 4/ félév 2. félév 3. félév 4. félév óra óra óra óra Üzleti adminisztráció I-II. v 4/ Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció I- gyj 4/ II. Szakmai kommunikáció idegen nyelven I-II. gyj 8/ Statisztika alkalmazása I-II. gyj 6/ Szakmai alapismeretek Vállalati gazdaságtan v 4/ Gazdasági jog v 2/ Áruismeret I-II-III-IV: v 9/ Logisztika I-II. v 6/ Raktározás I-II-III-IV: gyj 8/ Áruszállítás I-II-III-IV. v 8/ Külkereskedelem I-II. gyj 4/ Beszerzés I-II-III-IV. v 8/ Szállítási útvonalak I-II. v 6/ Kereskedelmi elméleti ismeretek I-II. v 4/ Speciális szakismeret Környezet-gazdaságtan v 2/ Menedzsment v 4/ Veszélyes áruk tárolásának, szállításának v 5/ következményei Szakmai idegen nyelv I-II. I-II. gyj 4/ E-logisztikai feladatok I-II-III-IV. gyj 8/ Logisztikai menedzsment, ellátásilánc menedzsment feladatok I-II. gyj 8/ ÖSSZESEN : MINDÖSSZESEN : 128/ Valamint heti egy osztályfőnöki óra, továbbá 360 óra összefüggő szakmai gyakorlat. 134

135 SZAKKÉPZÉSI MODULTÉRKÉPEK Savaria Közlekedési Szakképző Iskola és Kollégium modultérkép I. autószerelő autóelektronikai műszerész Autószerelő autóbontó autó karbantartó és -ápoló autómosógépkezelő Autótechnikus gázautószerelő Autóelektronikai műszerész gépjárműriasztószerelő Környezetvédelmi felülvizsgálat feladatai Közúti járműszerelő közös feladatok I Gépjármű karbantartás I Gépjárműjavítás I Autókarbantartás, ápolás Autóbontás Autómosás Általános vállalkozási feladatok Járműjavítás,- tisztítás I Közúti járműszerelő közös feladatok II Gépjárműjavítás II Gépjármű karbantartás II. 135

136 Autótechnikus feladatai Szakmai tudás fejlesztése Gázautószerelő feladatai Autóelektronika-diagnosztizálás, - javítás Autóelektronikai műszerész feladatai Savaria Közlekedési Szakképző Iskola és Kollégium modultérkép II. Szállítmányozási ügyintéző Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Közlekedésautomatikai műszerész

137 Közlekedésüzemvitel általános előírásainak alk Menetjegyellenőr feladatai Menetjegypénztáros feladatai Közlekedésüzemvitel logisztikai feladatai Szállítmányozási ügyintéző feladatai Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek Marketing és PR alapismeretek A beszerzés és az értékesítés előkészítése, megszervezése Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei Áruterítés Az anyagbeszerző munkakör követelményei A logisztikai ügyintéző speciális feladatai Logisztikai menedzsment, ellátásilánc-menedzsment feladatok E-logisztikai feladatok Informatikai, munkaszervezési és - tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése Vasúti biztosítóberendezések A közlekedési képzéseinket érintő 15/2008. (IV.3.) GKM rendelettel kiadott szakképesítések és a további szakképesítések teljes modultérképének elérhetősége: A modultérképek a Szakképzési dokumentumok/modultérkép menüpont alatt találhatók. 137

138 A tanulói tevékenység osztályozása és értékelése a szakképzésben Érvényes az iskola évfolyamán Általános utasítás: A naplóban minden tantárgy érdemjegyeit a szaktanároknak folyamatosan vezetni kell, és félévkor illetve év végén le kell zárni Az érdemjegyek megállapításánál javasolt a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott, a szakmai vizsgán alkalmazott %-os határok figyelembevétele: % jeles (5) 71-80% jó (4) 61-70% közepes (3) 51-60% elégséges (2) 0-50% elégtelen (1) A tantárgyakon belül az érdemjegy lezárásának alapja a tantárgyon belüli modulok átlagosztályzata. A kerekítés szabályainak figyelembe vételével: 0,5 felett a magasabb, 0,5 alatt az alacsonyabb érdemjegyet kapja a tanuló. 2,5; 3,5; 4,5-ös átlagok esetén a legnagyobb óraszámú tantárgyi modul jegye felé kerekítünk Amennyiben nincs legnagyobb óraszámú modul, akkor az adott tantárgyat tanító szaktanár dönt. Minden esetben, ha egy modul csak egy tantárgyon belül szerepel a tantervben és év végi osztályzata elégtelen, az egyben tantárgyi, elégtelent is jelent. A javítóvizsgára bocsáthatóság szempontjából a modulos" tantárgy több moduljából tett javítóvizsga egy tantárgynak számít. Tételt abból a tantárgyból, modulból kell csak húzni, amelyből a tanuló elégtelen érdemjegyet kapott. Sikeres javítóvizsga után a tantárgyi végosztályzat megállapítása az előző pontokban meghatározottak alapján történik. Tanév végén a tanuló bizonyítványában és törzslapján valamennyi tantárgy osztályzatát és a tantárgyon belüli tananyagegységek évi óraszámait is fel kell tüntetni. Ez az óraszám mindig az óraterv- és a helyi tanterv szerint tervezett órák számát jelenti.

139 A jövőben bevezetendő új szakképzéseink: légi közlekedésüzemvitel-ellátó távközlési technikus Képzéseink szabályozásának jelenlegi jogi háttere a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, - a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21) SZMM rendelet továbbá az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet 139

140 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei, beszámoltatás, számonkérés, jogszabályi keretek Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Magasabb évfolyamra az a tanuló léphet, aki az adott tanévben valamennyi tantárgyból legalább elégséges szinten teljesítette tanulmányi kötelezettségét. Valamely tantárgyból vagy tantárgyakból elért elégtelen tanulmányi eredmény esetén a tanuló a következő tanévet megelőzően javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló javítóvizsgán elért eredménye legalább elégséges, akkor tanulmányait folytathatja a magasabb évfolyamon. A háromnál több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanuló esetben javasolt az adott tanév megismétlése. Más esetekben a Ktv. vonatkozó rendelkezései irányadók. A tanuló minősítéséről és a tantárgyi követelményeknek való megfelelés alapján a magasabb évfolyamra lépéséről a tantestület tagjaiból (az osztályban tanító tanárokból) álló konferencia dönt az éves munkatervben rögzített év végi osztályozó konferencia alapján. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az értékelés alapelvei: sokoldalú, tervezett és megbízható legyen céljai és követelményei mindenki számára legyenek előre ismeretek a tényleges tanulói teljesítmények meghatározása érdekében legyen folyamatos, rendszeres, kiszámítható és igazságos legyen objektív, segítő szándékú, nevelő hatású és személyre szóló számonkérésnél az írásbeli és szóbeli forma egyaránt szerepeljen Az értékelés elsődlegesen a következőkre irányul: tantárgyi követelmények elsajátításának mértéke összefüggések megértése és felismerésének önállósága feladatmegoldó képesség elemzési képesség tanuláshoz való hozzáállás együttműködési képesség Az értékelés formái: 1. Szóbeli értékelés nevelőtestület előtti (félévzáró, tanév végi nevelési értekezlet) diákközösségek előtti (közgyűlés, ünnepélyek, stb.) iskolarádión, iskolatévén keresztüli (rendkívüli) szülői értekezleteken, szaktanári fogadóórákon, iskolaszéki ülésen, SZM-vezetői értekezleten adott értékelések tanórán kívüli foglalkozások egyedi értékelései magatartás, szorgalom elbírálások megbeszélései feleletek egyéni értékelései a tanulói tevékenységek folyamatos minősítése (megerősítés, korrigálás, segítés, 2. Írásbeli értékelés Félévzáró, tanévzáró értekezletek jegyzőkönyvei, óralátogatások feljegyzései dolgozatokhoz írt vélemények, instrukciók dicséretek, elmarasztalások bejegyzése ellenőrzőbe és naplóba a tanuló tanulmányi helyzetéről, magatartásáról szorgalmáról írt rövid üzenetek értesítés az első 140

141 igazolatlan óráról és a mulasztás következményeiről értesítés a várható bukásról az osztályozó értekezlet előtt egy hónappal külső felkérésre készített vélemények, minősítések. Az osztályozás, értékelés közös elvei az iskolában a hagyományos ötfokú skála érdemjegyeivel történik az értékelés kellő számú érdemjegyről a szaktanár köteles gondoskodni. Az elégtelenre álló tanulóknak biztosítani kell a javítás, korrigálás lehetőségeit. a számonkérés tartalmi részére a tantárgyi követelményrendszer előírásai érvényesek a tanulói aktivitás az értékelés szerves része a délutáni foglalkozásokon végzett munka az adott műveltségi területhez tartozó tantárgyak minősítését pozitívan befolyásolhatja az osztályzatokat a tanár az osztályzat keletkezésekor közli a tanulóval, magyarázatot fűzhet hozzá, s rögzítheti a naplóba és az ellenőrzőbe. Abban az esetben, ha a tanuló osztályzata nincs összhangban a tantárgy helyi tan tervében rögzített követelményekkel, a tanuló vagy a szülő kérésére a munka közösségvezető vagy az osztályfőnök beszélgetést kezdeményezhet a szaktanárral. A félévi és az év végi tervezett osztályzatokat a szaktanár a naplóba ceruzával rögzíti, s a nevelőtestületi véglegesítés után azt az osztályfőnök rögzíti. Az osztályozás folyamatába, a magatartás és szorgalom minősítésébe aktívan bevonható a tanuló, mert ez fejleszti erkölcsi kontrollját A jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye minősítésének formái A Ktv. 70. (1) bekezdése alapján) A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. a félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (2) bekezdése alapján az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanulók tudásának értékelésénél és minősítésénél : jeles(5) jó(4) változó(3) elégséges (2) elégtelen(1) a tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás(5) jó (4) változó(3) rossz (2) a tanulók szorgalmának értékelésénél, minősítésénél: példás(5) jó(4) változó(3) hanyag(2) Tantárgyanként alkalmazható tankönyvek, a felkészüléshez előírt feladatok meghatározása 141

142 A helyi taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolában kötelezően használandó tankönyvek, egyéb taneszközök kiválasztásánál maximálisan szem előtt tartjuk helyi tantervünket, a tantárgyi struktúránkkal való megfelelőséget, a vételi árukat, esetlegesen több éven át való használhatóságukat, valamint az osztályok közötti átjárhatóságot. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Az iskola helyi tanterve alapján a munkaközösségek határozzák meg az adott évfolyam adott tantárgyához szükséges taneszközöket. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk. A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a szülő kötelessége. Az iskola biztosítja helyben a tankönyvterjesztést, a tanulók/szüleik megvásárolhatják az iskolában tankönyveiket a tanévkezdéskor. A taneszközök kiválasztásának elvei: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, a taneszköz használatában a viszonylagos állandóságra törekszünk (váltásra csak az oktatás minőségét javító esetben kerül sor), a több tanéven át használható eszközöket előnyben részesítjük, új típusú taneszköz rendelése kizárólag mintapéldány megismerése után történhet, a tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat segítjük. A szakmai tankönyveket az NSZFI és a kiadók ajánlatára a szakmai munkaközösség választja ki. A munkaközösségen belül tantárgyfelelősök tájékozódnak a megjelenő új tankönyvek használhatóságáról, ár-érték arányáról. A tankönyvek áráról, a megvásárlás helyéről a megelőző évfolyam befejeztével kapnak tájékoztatást a tanulók. A könyvek beszerzése a tanuló felelőssége. 142

143 SZAKMAI PROGRAM Tartalomjegyzék I. Képzési szerkezet bemutatása 144 II. Intézményi modultérkép 144 III. Szakképesítésenkénti tananyagterv 146 IV. Szakképesítésenként a tanéves bontású tananyagterv 256 V. A tanulók szakképzésre vonatkozó értékelési szabályai szakképesítésenként 0 143

144 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja I. Képzési szerkezet bemutatása Szakképzési évfolyamok iskolarendszerben Szakterület Gépészet Informatika OKJ szám OKJ szám Alap szakképesítés Gépgyártástechnológiai technikus Elágazás Informatikai hálózattelepítő és - üzemeltető Rész szakképesítés Informatikai műszerész* IT biztonság technikus* IT kereskedő* Számítógéprendszerkarbantartó* Szórakoztatótechnika i műszerész* Webmester* Számítástechnikai szoftverüzemeltető A * -al jelölt elágazásokat intézményünk nem oktatja, de úgy éreztük, hogy mint lehetséges tanulási utakat meg kell jelenítenünk őket. II. Intézményi modultérkép A moduláris felépítés a tanulók számára biztosítja az egyéni tanulási utak lehetőségét. Ezek differenciált tanulási utakat jelentenek, amelyben az egyszer elsajátított modult nem kell a másik szakképesítésben megismételni, a tanulók valóban építkezhetnek ezekből a modulokból és lehetőségeikhez és képességeikhez viszonyítva haladhatnak a szakképzettség megszerzése felé. A modultérkép bemutatja ezeket az intézményi lehetőségeket. 144

145 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium intézményi modultérképe Gépészeti szakterület Gépgyártástechnológiai technikus követelménymodul azonosítója követelménymodul megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) Mérőtermi feladatok Gyártástervezési és -irányítási feladatok CNC gépkezelés Karbantartási, üzemeltetési, üzembehelyezési feladatok Informatikai hálózattelepítő és - üzemeltető követelménymodul azonosítója Informatikai szakterület követelménymodul megnevezése Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Projekt menedzsmen Hardveres, szoftveres feladatok LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer Számítástechnikai szoftverüzemeltető (rész- szakképesítés) követelménymodul azonosítója követelménymodul megnevezése Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Projekt menedzsment Hardveres, szoftveres feladatok 145

146 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja III. Szakképesítésenkénti tananyagterv Gépészeti szakterület Gépgyártástechnológiai technikus (SZVK a 15/2008.(VIII.13.) SZMM rendelet szerint) A Gépgyártástechnológiai technikus óraterve a 13. és 14. évfolyamra OKJ szám: Tantárgy 13. évfolyam 14. évfolyam hetek száma Összes óraszám Elmélet óraszám Gyakorlat óraszám Kimeneti képesítések száma Munka környezet és egészségvédelem elmélet Műszaki ábrázolás Anyagvizsgálatok Geometriai mérések Anyagismeret Forgács nélküli alakítások Forgácsoló alapeljárások Nem oldható kötések Szakmai gyakorlatok I Szabad órasáv tantárgyai 13. évfolyamon Idegen nyelv (német, angol) 2 74 Automatika Testnevelés 2 74 Osztályfőnöki 1 37 Összefüggő szakmai gyakorlat 90 Munka környezet és egészségvédelem gyakorlat Konfirmálás Minőségbiztosítás CNC gépkezelés Korszerű forgácsoló eljárások Gyártástervezés Gyártásirányítási feladatok Szakmai gyakorlatok II Szerszámgépek Szabad órasáv tantárgyai 14. évfolyamon Idegen nyelv (német, angol) Műszaki ábrázolás Automatika Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám:

147 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja SZAKKÉPESÍTÉSENKÉNTI TANANYAGTERV GÉPÉSZET..SZAKMACSOPORT GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS OKJ SZÁMA:

148 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a(z) Gépgyártástechnológiai technikus/gépgyártástechnológiai technikus szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok, maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül valósítható meg. A szakma gyakorlása során végrehajtandó feladatok: A géprajz valamint a gépgyártástechnológia jelképes ábrázolásainak alkalmazása A gyártás során felhasznált anyagok segédanyagok gépek mérőeszközök műszaki paramétereinek folyamatos ellenőrzése A gyártás során használt valamennyi mérőeszköz nyilvántartását metrológiai konfirmálását vezeti (kalibrálás a szükséges beszabályozás és javítás az azt követő újrakalibrálás valamint az igényelt lezárás címkézés). A gyártás technológiai folyamatának összeállítása A gyártásra szerelési és javítási technológiára vonatkozó munka- baleset- tűz- és környezetvédelmi utasítások előírása A kész munkadarabok geometriai méreteinek végellenőrzését végzi A mérési eredményeket dokumentálja az anyagokat minősíti A mérést dokumentálja mérési jegyzőkönyvet készít A munkaterületet a szabályoknak megfelelően alakítja ki A munkaterületet a szabályoknak megfelelően kialakítja A széria lefutása után a megmunkálótérből eltávolítja a szerszámokat és a készülékeket A technológia jellegének megfelelő számítások végzése (szilárdsági- súlypontszámítás gazdaságos anyagfelhasználás számítása stb.) A technológiai fegyelem betartásának folyamatos ellenőrzése Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel Alakítja a munkadarabot gépi forgácsoló alapeljárásokkal (esztergálás fúrás marás gyalulás vésés köszörülés) Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés reszelés menetkészítés süllyesztés dörzsárazás kéziszerszám-élezés) Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás fúrás felülettisztítás kéziszerszám-élezés stb.) Alakítóerő számítása képlékeny hidegalakítás esetében Alapszintű általános anyagvizsgálatokat végez azonosítja a szerkezeti anyagok főbb típusait Alkatrészgyártás végrehajtásának irányítása Általános minőségű hegesztett kötést készít bevont elektródás kézi ívhegesztéssel Általános minőségű hegesztett kötést készít gázhegesztéssel Anyagszükséglet előgyártmány (félgyártmány) meghatározása kiválasztása Az alkatrészgyártáshoz szükséges anyag félgyártmány szerszám gép készülék mérő- és ellenőrzőeszközök előírása 148

149 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Az anyag mechanikai tulajdonságainak- célnak megfelelő- megváltoztatását biztosító hőkezelő technológia kiválasztása előírása Az anyagok összetételét mechanikai technológiai szövetszerkezeti tulajdonságait vizsgálja Beállítja a CNC-gépet az új munkadarab gyártására Betartja és betartatja a munka- baleset- tűz- és környezetvédelmi valamint a szakmára szerelési-javítási technológiára vonatkozó egyéb előírásokat Betartja és betartatja a munka- baleset- tűz- és környezetvédelmi valamint a szakmára szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat Betartja és betartatja a szelektív és veszélyes hulladékgyűjtés szabályait Betartja és betartatja a szelektív hulladékgyűjtés szabályait Betartja és betartatja a veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat Betartja és betartatja a veszélyes és a szelektív hulladékgyűjtés szabályait Bonyolult megmunkáló programot betölt mágneslemezről vagy számítógépes adatátviteli rendszeren keresztül CNC-program készítése Darabol kézi és gépi műveletekkel (vágás harapás nyírás lyukasztás) Dokumentációs tevékenység ellátása Egyszerű alkatrészek szerkezeti egységek elkészítéséhez művelet- illetve szerelési tervet készít Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít Együttműködik a karbantartási részfeladatok elvégzésében (szerelés alkatrészgyártás felületkezelés) Ellenőrzi a CNC-gép működőképességét Ellenőrzi a megmunkálás CNC-programját szükség esetén módosítást végez Ellenőrzi a megmunkáló szerszámok szerszámtartók forgácsoló lapkák állapotát rögzítettségét használhatóságát Ellenőrzi a munkafeltételeket Ellenőrzi a nullpont-tároló tartalmát a megadott nullponteltolás értékét Ellenőrzi a szerszámkorrekció-értéktárak kopáskorrekció-értéktárak adatait Előkészíti a munkafeladat végrehajtását az ahhoz szükséges anyagokat segédanyagokat előre gyártott elemeket gépeket szerszámokat mérőeszközöket felfogó- és befogóeszközöket szállító- és emelő berendezéseket személyi védőfelszereléseket Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján Felhasználói programok (CAD CAD-CAM irodai programcsomag stb.) használata Felületi érdességet mér Felveszi a munkadarab nullpontját Folyamatképesség-vizsgálatot végez Folyamatosan ellenőrzi a gyártási folyamatokat a termékmegfelelőség érdekében a minőségbiztosítási rendszer előírásait alkalmazza Forgácskihordót kezel Gazdaságos gyártási mód (sorozatnagyság) meghatározása 149

150 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Gépipari alapméréseket végez (hossz szög merőlegesség stb.) Gondoskodás a folyamatos termeléshez szükséges anyag- segédanyag- gép- szerszámkészülék- mérőeszköz- és energiaellátásról Gondoskodik elsősegélynyújtó és tűzoltó eszközökről Grafikusan ellenőrzi a megmunkáló programot Gyártásközi roncsolásmentes anyagvizsgálatokat végez Hűtő- és kenőanyag kiválasztása Idomszerrel ellenőriz Jelzi a tüzet részt vesz az oltásban Karbantartási útmutatót összeállít Keménységvizsgálatot végez Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás egyengetés hajlítás stb.) Készít bont javít cserél oldható kötéseket és helyzetbiztosító elemeket Közreműködik minőségbiztosítási feladatok megvalósításában Magas automatizáltsági fokú szerszámgépeket gyártócellákat kezel kiszolgál Meghatározza az üzemi viszonyok alapján a tényleges karbantartási igényeket Megmunkálási ráhagyások műveleti tűrések meghatározása Méréseknél az eredő mérési bizonytalanságot számítja Méretlánc számítások Mérőeszközök dokumentációját vezeti Nem szabványos gyártóeszközökhöz szerszám- és készülékszerkesztés és készülékgyártás igénylése Összetett alak- és helyzetméréseket végez Programfuttatást végez forgácsolás nélkül Részt vesz a karbantartási tevékenységek megtervezésében és ütemezésében Részt vesz a karbantartást követő gépátvételben Részt vesz a mentésben elsősegélyt nyújt Részt vesz a minőségbiztosítási rendszer kidolgozásában Részt vesz a munka- tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában dokumentálásában Részt vesz a szerszámgépek minőségképességének vizsgálatában Részt vesz a szükséges energia alap- és segédanyag mennyiségének meghatározásában Részt vesz az üzembe helyezési tevékenységekben Részvétel a gyárthatósági vizsgálatban Részvétel a sorozatgyártást megelőző gyártási fázisokban (kísérleti prototípus nullszériás gyártásban) Robotkarokat munkadarab elkapót kezel Számítógéppel támogatott sorozatméréseket végez (SPC) Szerelési dokumentáció összeállítása Szerelési tevékenység irányítása 150

151 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szerszám- és gépszükséglet (szerszámgép alakítógép) meghatározása Szerszám és gép kiválasztása Szerszámgépek saját pontossági vizsgálatát végzi Szilárdsági számítások végzése a MKGS rendszerben Szükség esetén beavatkozik a gép működésébe esetleg megszakítja a program futását Szükség esetén eltávolítja a forgácsot a gép munkateréből Szükség esetén módosítja a szerszámkorrekciókat a nullponteltolás adatait a technológiai paramétereket Szükség esetén módosítja az általa írt megmunkáló programot Szükség esetén részt vesz új gép/berendezés telepítésében Szükség szerint kopáskorrekciót alkalmaz Szükség szerint lapkát vagy szerszámot cserél Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára céljára vonatkozó dokumentumokat (műhelyrészösszeállítási összeállítási egyszerűbb hidraulikus és pneumatikus villamos kapcsolási rajz darabjegyzék műszaki leírás gépkönyv stb.) Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatra eszközökre technológiára vonatkozó dokumentációt (technológiai előírások műveletterv műveleti utasítás műszaki leírás gépkönyv stb.) Tanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információkat (szabványok műszaki táblázatok gyártmánykatalógusok) Technológiai adatok meghatározása Technológiai dokumentáció (műveletterv műveleti sorrendterv műveletirányítási terv ábrás műveleti utasítás ellenőrzési utasítás stb.) készítése Az alkalmazandó ismeretek, típusonként: A típusú ismeret: A grafikus ellenőrzés szabályai A tűrések származtatása Ábrázolási jelképek Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése Alkatrészrajzok kiviteli előírásai Anyagmozgatás munkabiztonsági szabályai Az ellenőrzés végrehajtása Biztonsági elemek CNC-megmunkáló gép kezelőelemei Elő- és félgyártmány kiválasztási szempontjai Elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtási ismeretek Emelő- és szállítógépek üzembiztonsági szabályai Érintésvédelmi alapismeretek 151

152 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Esztergálás Felületi érdesség mérése Fúrás furatmegmunkálás Gázhegesztés biztonsági ismeretei Gázhegesztés környezetkárosító hatása Gépi forgácsoló alapeljárások gépei Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutatás használata Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutatók Géprajzi ábrázolás szabályai Géprajzi alapfogalmak Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai Gyártási utasítások (műveleti szerelési terv) értelmezése Gyártási utasítások értelmezése Gyártástechnológiai rajzjelek Hegesztés befejezésének tűzvédelmi előírásai Hosszméretek mérése és ellenőrzése Ívhegesztés biztonsági ismeretei Ívhegesztés környezetkárosító hatása Környezetvédelem Környezetvédelmi ismeretek Köszörülés Marás Menetmegmunkálás Minőségbiztosítás Munkabiztonság Munkabiztonsági ismeretek Nullponteltolás meghatározása Programmegszakítás és-újraindítás szabályai Referenciapont felvétele Síkmértani szerkesztések Statisztikai gyártásellenőrzés Szabványok használata Szerszámkorrekció meghatározásának módjai Szerszámkorrekció módosítása programból Szerszámok kézigépek biztonsági ismeretei Szögek mérése és ellenőrzése Technológiai dokumentációk Tűzkár bejelentése Tűzoltó berendezések eszközök Tűzvédelem 152

153 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Tűzvédelmi ismeretek B típusú ismeret: A bázisok ráhagyások szerepe a gyártási folyamatban A forgácsoló eljárások alkalmazási területei szerszámai gépei főbb paraméterei az elérhető pontosság felületi érdesség lehetőségei A gyártási eljárások biztonságtechnikája A gyártási hibák fajtái és ezek eredete A hidegalakítás fogalma változatai eszközei főbb paraméterei A hidegalakítás tervezési elvei A mért jellemzők rögzítési kiértékelési a vizsgált anyag félgyártmány alkatrész gépegység szerkezet minősítési szempontjai A minőségirányítási kézikönyv tartalma fő fejezetei A munkadarab legyártása A munkadarabok méretének beállítási módszerei (korrekciózás) Adatátvitel a CNC-szerszámgépről a számítógépre Adatátvitel a számítógépről a CNC-szerszámgépre Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése Alprogramok alkalmazásának esetei Alprogramok szervezése hívása zárása Alprogramtechnika alkalmazásának szerepe Az adatátviteli rendszer felépítése Az ellenőrzés paramétereinek beállítása Az ipar területén használatos nemfémes anyagok eredetük tulajdonságaik jellemző felhasználási területeik Az iparban használatos fémes anyagok fizikai kémiai mechanikai technológiai tulajdonságai Az üzemmód kiválasztása Bázis megválasztásának szempontjai bázisváltási műveletek Beállítások Ciklusok alkalmazása CNC-program fogalma a programok felépítése CNC-szerszámgépek mérőrendszerei CNC-szerszámgépek vonatkoztatási pontjai Diagramok olvasása értelmezése készítése DIN szabvány utasításai Egyengetés Egyszerű megmunkáló programok írása Előgyártmány gyártási technológiák (képlékeny meleg- és hidegalakítások öntészeti eljárások) Előrajzolás Élsugár-korrekció és alkalmazásának szabályai 153

154 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Finomfelületi megmunkáló eljárások Gépi forgácsolás szerszámai Gyalulás vésés Hajlítás Hegesztési rajzjelek varratábrázolások Hosszméretek mérése és ellenőrzése Hőkezelési technológiák Kapcsolat a koordináta-rendszerek között Képlékenyalakítás Képlékenyalakítás gépi berendezéseinek szerkezeti kialakítása működési jellemzői Kézi és kisgépes forgácsolás Kivágás sajtolás szerszámai gépi berendezései működésük erőtani viszonyai Koordináta-rendszerek típusai Koordináta transzformációk Kopáskorrekció-értéktárak Korrózióvédelem Köszörülés Marás Marósugár-korrekció és alkalmazásának szabályai Mechanikai villamos és mikroszkópos anyagvizsgálatok Mérési hiba mérési bizonytalanság Mérési utasítás Mérőeszközök alkalmassági vizsgálatának ismerete Mérőlapok termékkísérő lapok bárcák feliratozás stb. Mértékegységek Metallográfiai tulajdonságok Metrológiai számítások Minőségbiztosítási alapismeretek Minőségtanúsítás a gyártási folyamatokban Műszaki mérés eszközeinek ismerete Műszaki rajzok olvasása értelmezése készítése Nemoldható kötések jellemzői és készítésének technológiája berendezései eszközei Nullpont-tároló kezelése Nullponteltolás fogalma Nullponteltolás megadása a szerszámgépeken nullpont-tárolók Nullpontmeghatározás helyességének ellenőrzése Nyújtás Oldható kötések jellemzői Összetett ciklusok (felületek láncolása) Pozíciókijelző jelentése a szerszámgépeken 154

155 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Relatív szerszámmozgás Segédanyagok (hűtő kenő) Szabályozó felhúzó ciklusok Szabványhasználati ismeretek Szabványos ipari vasötvözetek Szabványos könnyűfémötvözetek Szabványos színesfémötvözetek Számítógép-alkalmazás lehetőségeinek ismerete használata a műszaki dokumentációk készítésénél Számítógéphasználat Számítógéppel integrált gyártás (CIM) főbb moduljai ezek feladata Szerelési családfa Szerelési technológiák Szerszámbemérés helyességének ellenőrzése Szerszámbemérés végrehajtása Szerszámcserélő berendezések revolverfejek Szerszámgépek saját pontossági vizsgálata Szerszámkorrekció-értéktárak kezelése Szerszámkorrekció fogalma Szerszámkorrekció megadása a szerszámgépeken szerszámkorrekció-tárak Szerszámtartók szerszámbefogók Szögek mérése és ellenőrzése Tapasztalatok hasznosítása Technológiai információk programozása Üregelés (húzó marás) C típusú ismeret: A munkavégzés szabályai Általános fizikai jellemzők kiszámítása Diagramok olvasása értelmezése készítése Egyéb különleges megmunkálások Egyszerűbb szilárdsági méretezési eljárások Élkiképzés Felhasználói programok Fogazás Geometriai méretek kiszámítása Géprajzi alapfogalmak Hagyományos és CNC-szerszámgépek Ipari anyagok technológiai tulajdonságai Mérési utasítás 155

156 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Munkavégzés szabályai Működési jellemzők kiszámítása Nemoldható kötések Reszelés fűrészelés köszörülés Síkmértani szerkesztések Szabványos ipari vasötvözetek Szabványos könnyűfémötvözetek Szabványos színesfémötvözetek Szerszámgépvezérlések típusai Tribológiai ismeretek D típusú ismeret: Ábrázolási módok E típusú ismeret: A szakmai képzes során szem előtt kell tartani, hogy a munkaköri feladatok mindennapi végrehajtására a szakemberek csak megfelelő készségek és kompetenciák birtokában képesek. Ezért fejleszési követelményként az alábbiakban felsorolt készségek és kompetenciák fejlesztését kell kitűzni. A szakmai készségek szintenként: 5 -s szintűek: Diagram nomogram olvasása értelmezése Egyszerű alkatrészek elkészítéséhez művelet- illetve szerelési terv készítése Fémmegmunkáló kéziszerszámok és kisgépek használata Gépészeti rajz olvasása értelmezése Gépi forgácsoló szerszámok Gépipari mérőeszközök használata Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutató használata Grafikus ellenőrzés Gyártási bázisok kijelölése Gyártási eljárások kiválasztása Hosszmérő és ellenőrző eszközök Mérési eredmény megadása Munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek értelmezése Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése Munkabiztonsági eszközök felszerelések használata Műszaki táblázatok kezelése Műveleti ráhagyások tűrések meghatározása Nullponteltolás meghatározása 156

157 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Összetett méret- alak- és helyzetmérés Szabványok táblázatok használata Szerszámbemérés Szerszámkorrekció megadása a szerszámgépeken szerszámkorrekció-tárak írása Szerszámkorrekció meghatározása Szerszámok kiválasztása Technológiai információk programozása 4 -s szintűek: Diagram nomogram olvasása értelmezése Egyszerű megmunkáló programok írása Elő- és félgyártmány kiválasztása a gazdaságos gyártás figyelembevételével Elsősegélynyújtás Felhasználói programok alkalmazása Folyamatképesség-vizsgálat Gépek kiválasztása Gépészeti alkatrészrajz készítése Gépészeti rajz olvasása értelmezése Gépi forgácsoló alapeljárások gépeinek kezelése Gépipari mérőeszközök használata Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutató használata Gyártási és szerelési technológiai alapadatok kiszámítása Gyártásközi hőkezelések tervezése Információforrások kezelése Kézi forgácsoló szerszámok használata Koordináta-rendszerek szerszámgéphez rendelésének szabályai Mérési jegyzőkönyv készítése Metrológiai számítások Műszaki táblázatok kezelése Pozicionálás a szerszámgépeken Roncsolásmentes anyagvizsgálatok Roncsolásos anyagvizsgálatok Szabadkézi vázlatkészítés Szerszám- és munkadarab befogó készülékek használata Szerszámgépek üzemeltetése Technológiai dokumentáció (műveletterv műveleti sorrendterv műveletirányítási terv ábrás műveleti utasítás szerelési utasítás ellenőrzési utasítás stb.) készítése Technológiai vizsgálatok 157

158 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja 3 -s szintűek: Általános minőségű hegesztett kötés készítése Egyéb mérőeszközök használata Fémmegmunkáló kéziszerszámok és kisgépek használata Információforrások kezelése Műszaki táblázatok kezelése Szabadkézi vázlatkészítés Szövetszerkezetek vizsgálata mikroszkóppal 2 -s szintűek: Diagram nomogram olvasása értelmezése Gépészeti alkatrészrajz készítése Íráskészség fogalmazás írásban Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 1 -s szintűek: Elágazáshoz kapcsolódó kompetenciák, típusonként: Személyes kompetenciák: Döntésképesség Felelősségtudat Kézügyesség Megbízhatóság Mozgáskoordináció Önállóság Pontosság Precizitás Stabil kéztartás Szabálykövető magatartás Szakmai igényesség Tapintás Térbeli tájékozódás Térérzékelés Tériszonymentesség Térlátás Testi erő Testi ügyesség 158

159 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Társas kompetenciák: Határozottság Interperszonális rugalmasság Irányíthatóság Irányító készség Kapcsolatfenntartó készség Kapcsolatteremtő készség Kezdeményező készség Kommunikációs rugalmasság Közérthetőség Szervező készség Udvariasság Visszacsatolási készség Módszerkompetenciák: Absztrakt gondolkodás Áttekintő képesség Döntésképesség Elővigyázatosság Emlékező képesség Felelősségtudat Figyelemmegosztás Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Körültekintés Következtetési képesség Kreativitás Kritikus gondolkodás Lényegfelismerés képessége Logikus gondolkodás Önállóság Ötletgazdagság Pontosság Rendszerezőképesség Tervezés Tervezési készség 159

160 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szabad órasáv tantárgyai 14. évfolyamon Óraszám adatok Tanulócsoport jelleg Képzésihelyszín Tanulói tevékenységforma Elméleti óraszám: 128 Elméletigényes gyak. óraszám: 96 Gyakorlati óraszám: 0 Szakmai készség Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Társas kompetencia Módszerkompetencia Feladatkompetencia Szakképesítés megfeleltetés Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Követelménymodulok megfeleltetés Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés 160

161 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 128, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 96, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM 14. évfolyam Óraszám Tantárgy elmélet i elméletigénye s gyakorlati gyako rlati heti óraszá m Csoport bontás Idegen nyelv (német, angol) Műszaki ábrázolás (AutoCAD) Automatika Osztályfőnöki

162 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Műszaki ábrázolás Heti óraszám : 2óra /hét 14.évfolyam számára Gépgyártástechnológiai technikus képzés OKJ szám: Óraszám 1-2. Téma Bevezetés. A vetületek elrendezésének szabályai. Háromképsíkos ábrázolás. Síklapú testek ábrázolása. /Ismétlés/. Az európai vetítési rendszer, eltérés az európai vetítési rendszertől Ismétlés. Műszaki vázlat készítése. Szabadkézi ábrázolás AutoCAD 2D ismétlés Metszet és szelvény. Félvetületek, vetületrészek egyesítése. Összetett metszetek Példamegoldás 2D-ben Szelvények. Metszetábrázolás sajátos szabályai. Tárgyrészletek rajzolása. Mérethálózat ismétlése. Felületminőség előírása rajzon. Tűrések, illesztések Az AutoCAD 2007-el kapcsolatos 3D ismeretek ismétlése Csavarmenet ábrázolása Fogazott alkatrészek, bordástengely ábrázolása Csapágyak ábrázolása. Szegecskötések, hegesztett kötések, forrasztott, valamint ragasztott kötések ábrázolása Fogazott alkatrészek ábrázolása Bordás tengelykötés elemeinek ábrázolása Összeállítási rajzok készítésének szabályai. 162

163 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Az Autodesk Inventor 11 szoftver használatával kapcsolatos alapismeretek Vázlatok létrehozása Vázlat alapú sajátosságok használata Elhelyezett sajátosságok létrehozása és szerkesztése Munkasajátosságok létrehozása és szerkesztése Feladatmegoldás Projekthasználat alapjai Összeállítások kezelése Részegységek elhelyezése, mozgatása és kényszerezése Összeállítások létrehozása Ismétlés, feladatmegoldás értékelés Német nyelv Heti óraszám : 2 óra 14.évfolyam számára Gépgyártástechnológiai technikus képzés 163

164 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja OKJ szám: Begrüssung Wiederholung: Tangram 2B Lektion Wortschatz : Umweltschutz, 10. Was machen die Leute für die Umwelt? Hörverstehen 11. Über Umweltschutz sprechen 12. Grammatik: Nebensätze statt, anstatt.. zu + Inf. 13. Grammatische Übungen 14. Klimawandel, Klimakatastrophe-Leseverstehen 15. Kontrollarbeit 16. Verbesserung Tangram 2B Lektion 11.- Medienwelten: Fernsehen, Lesen, Computer 164

165 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja 27. Kontrolle 28. Verbesserung EM neu Brückenkurs Lektion 6. Film, Kino, Filmkoffer von Goethe Institut 39. Kontrollarbeit Lektion 1.- Arbeit und Freizeit Lektion 2. - Familie 165

166 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Lektion 3. Feste Abschluss des Jahres 166

167 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Automatika elmélet és gyakorlat Heti óraszám : 1 óra elmélet és 1óra gyakorlat /hét 14.évfolyam számára Gépgyártástechnológiai technikus képzés OKJ szám: Bevezetés Balesetvédelem Kaszkád kapcsolás összeépítése Laborgyakorlat Pneumatika kapcsolás rajz alapján Kapcsolás tervezése a rövidített leírás alapján Többhengeres kapcsolások összeépítése Automatikus végrehajtás gyakorlati megvalósítása Elektropneumatikai elemek összeépítése Elektromos vezérlésű szelepek elektromos bekötése Érzékelők típusainak alkalmazása Jeladók, jelerősítők beépítése kész kapcsolásokba Elektromos kapcsolás tesztelése PLC program egy hengeres kapcsolásoknál Időtag beépítése Többszörös végrehatás beavatkozás nélkül PLC- számítógép összekapcsolása, program le-feltöltés Hidraulikai kapcsolás összeépítése Hidraulika szelepek használata Munkavégző elemek bekötése, jellemzői Térfogatáram számítása, laborgyakorlat Sebességszabályozás hidraulika szelepekkel Motor fordulatszám szabályozása 167

168 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 32 Elméletigényes gyak. óraszám: 0 Gyakorlati óraszám: 0 Szerszámgépek Óraszám adatok Tanulócsoport jelleg Képzésihelyszín Tanulói tevékenységforma osztálykeret, csoportbontás, Szaktanterem, Forgácsoló műhely, Képlékeny alakító műhely, Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, Szakmai készség Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Társas kompetencia Módszerkompetencia Feladatkompetencia Géprajzi alapfogalmak(a), Emelő- Térlátás, Térérzékelés, Udvariasság, Szervezőkészség, Logikus gondolkodás, Ismeretek és szállítógépek üzembiztonsági Szabálykövetés, Szakmai Irányítási készség, helyén való alkalmazása, szabályai(a), Anyagmozgatás igényesség, Interperszonális rugalmasság, Tervezés, Döntésképesség, munkabiztonsági szabályai(a), Kommunikációs rugalmasság, Szabványok használata(a), Kapcsolatfenntartó készség, Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai(a), Érintésvédelmi alapismeretek(a), Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutatók(a), Műszaki rajzok olvasása értelmezése készítése(b), Diagramok olvasása értelmezése készítése(b), Mérési utasítás(b), Szabadkézi vázlatkészítés(3), Egyéb mérőeszközök használata(3), Diagram nomogram olvasása értelmezése(4), Műszaki táblázatok kezelése(4), Információforrások kezelése(4), Gépészeti alkatrészrajz készítése(4), Munkabiztonsági eszközök felszerelések használata(5), Gépipari mérőeszközök használata(5), Gépészeti rajz olvasása értelmezése(5), Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutató használata(5), Meghatározza az üzemi viszonyok alapján a tényleges karbantartási igényeket, Részt vesz a karbantartási tevékenységek megtervezésében és ütemezésében, Karbantartási útmutatót összeállít, Részt vesz a karbantartást követő gépátvételben, Részt vesz az üzembe helyezési tevékenységekben, Részt vesz a szükséges energia alap- és segédanyag mennyiségének meghatározásában, Szükség esetén részt vesz új gép/berendezés telepítésében, Szakképesítés megfeleltetés Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Követelménymodulok megfeleltetés Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%), Gépgyártástechnológiai technikus, Karbantartási, üzemeltetési, üzembehelyezési feladatok (40.0%), 168

169 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei 108/2.1/ Szerszámgépek részletezve tantárgyanként az V. karbantartásának tervezése (Elm.: 36) fejezetben 108/2.3/ Géptelepítés (Elm.: 28) Kinematikai jellegű rajzok A forgácsoló szerszámgépek általános jellemzése Fő egységeik, karbantartásuk gépkönyv alapján - forgómozgást létesítő főhajtóművek - egyenes mozgású főhajtóművek - mellékhajtóművek - géptest - kezelő elemek és segédberendezések Szerszámgépek felépítése, fő részeik Gépek, gépegységek, szerkezetek karbantarásánál alkalmazott szerszámok, készülékek és műszerek Szétszerelés, hibajegyzék összeállítása Karbantartási terv összeállítás gépkönyv alapján Szerszámgép átvételi előírásai Gépelhelyezés, alapozás, rezgéscsillapítás, energiaellátás Sajátpontossági vizsgálatok Esztergagép saját pontosságának vizsgálata Oszlopos vagy állványos fúrógép saját pontosságának, merevségének vizsgálata Vízszintes marógép saját pontosságának vizsgálata Minőségképesség vizsgálat - gép beállítása, próbasorozat gyártása, vizsgált jellemző mérése, statisztikai jellemzők számítása, a tűrésmező és a szórás összevetése, Cm, Cmk érték megállapítása 15/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 5/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 15/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 5/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, részletezve tantárgyanként az V. fejezetben 169

170 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 0 Elméletigényes gyak. óraszám: 0 Gyakorlati óraszám: 96 Szakmai gyakorlatok II. Óraszám adatok Tanulócsoport jelleg Képzésihelyszín Tanulói tevékenységforma gyakorlati képzési csoport, Szerelőműhely, Kézi forgácsoló műhely, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, Szakmai készség Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Társas kompetencia Módszerkompetencia Feladatkompetencia Síkmértani szerkesztések(a), Mozgáskoordináció (testi Kapcsolatteremtő készség, Pontosság, Önállóság, Előrajzolás(B), Egyengetés(B), ügyesség), Kézügyesség, Testi Irányíthatóság, Felelősségtudat, Kézi és kisgépes forgácsolás(b), erő, Kezdeményezőkészség, Képlékenyalakítás(B), Nyújtás(B), Hajlítás(B), Reszelés fűrészelés köszörülés(c), Fémmegmunkáló kéziszerszámok és kisgépek használata(3), Szabadkézi vázlatkészítés(3), Műszaki táblázatok kezelése(4), Információforrások kezelése(4), Gépipari mérőeszközök használata(5), Munkabiztonsági eszközök felszerelések használata(5), Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás egyengetés hajlítás stb.), Darabol kézi és gépi műveletekkel (vágás harapás nyírás lyukasztás), Együttműködik a karbantartási részfeladatok elvégzésében (szerelés alkatrészgyártás felületkezelés), Szakképesítés megfeleltetés Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Követelménymodulok megfeleltetés Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%), Gépgyártástechnológiai technikus, Karbantartási, üzemeltetési, üzembehelyezési feladatok (20.0%), 170

171 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 96, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei 108/2.2/ Szerelési részletezve tantárgyanként az V. alkatrészgyártási feladatok (Gyak.: 54) fejezetben Gépelemek szerelése - gördülőcsapágyak fel- és leszerelése tengelyvégre/ről és csapágyházba/ból - ékszíjtárcsák, fogaskerekek tengelyre fel és leszerelése, reteszek illesztése - hengeres fogaskerekek és kúpkerekek szerelése - csigahajtómű szerelése, javítása - tengelykapcsolók és kilincsművek szerelése, javítása - fogaskerekes hajtóművek szerelése, javítása Gépek, gépegységek, szerkezetek szerelése, javítása - különféle gépek, gépegységek, szerkezetek szerelésénél, és javításánál alkalmazott szerszámok, készülékek és műszerek - szétszerelés, hibajegyzék összeállítása - hibás alkatrészek javítása, cseréje, összeszerelés - javítás utáni próbaüzemeltetés, főbb paraméterek mérése - jegyzőkönyv készítése a próbaüzemeltetés körülményeiről, a próbaüzemeltetéskor szerzett tapasztalatokról, az észlelt hibákról 40/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 40/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 20/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 171

172 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Gyártásirányítási feladatok Óraszám adatok Tanulócsoport jelleg Képzésihelyszín Tanulói tevékenységforma Elméleti óraszám: 64 Elméletigényes gyak. óraszám: 0 Gyakorlati óraszám: 0 osztálykeret, Szaktanterem, Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, Szakmai készség Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Társas kompetencia Módszerkompetencia Feladatkompetencia Technológiai dokumentációk(a), Felelősségtudat, Önállóság, Udvariasság, Közérthetőség, Kreativitás ötletgazdagság, Gyártási utasítások értelmezése(a), Döntésképesség, Interperszonális rugalmasság, Gyakorlatias feladatértelmezés, A gyártási hibák fajtái és ezek Rendszerező képesség, eredete(b), A gyártási eljárások biztonságtechnikája(b), Működési jellemzők kiszámítása(c), Műszaki táblázatok kezelése(4), Szabadkézi vázlatkészítés(4), Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutató használata(4), Gyártási és szerelési technológiai alapadatok kiszámítása(4), Diagram nomogram olvasása értelmezése(4), Szabványok táblázatok használata(5), Gondoskodás a folyamatos termeléshez szükséges anyagsegédanyag- gép- szerszámkészülék- mérőeszköz- és energiaellátásról, Alkatrészgyártás végrehajtásának irányítása, Szerelési tevékenység irányítása, A technológiai fegyelem betartásának folyamatos ellenőrzése, A gyártás során felhasznált anyagok segédanyagok gépek mérőeszközök műszaki paramétereinek folyamatos ellenőrzése, Részvétel a gyárthatósági vizsgálatban, Részvétel a sorozatgyártást megelőző gyártási fázisokban (kísérleti prototípus nullszériás gyártásban), Dokumentációs tevékenység ellátása, Szakképesítés megfeleltetés Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Követelménymodulok megfeleltetés Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%), Gépgyártástechnológiai technikus, Gyártástervezési és -irányítási feladatok (8.0%), 172

173 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei 108/6.1/ Gyártásirányítási feladatok (Elm.: 64) Gazdasági, pénzügyi és jogi alapfogalmak Vállalati és vállalkozási formák Vállalkozás beindításának hatósági, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei, legfontosabb adójogszabályok Vállalkozói szerződések tartalma és formája Kereslet-kínálat összefüggései Beruházások visszatérülési idejének meghatározása Vállalkozás gazdasági helyzetét meghatározó tényezők Munkahelyszervezés módszerek Minőségszabályozó folyamatok Anyaggazdálkodás folyamatai, a folyamatos anyagellátás feltételei Létszámelemzés módszerei és mutatói A költségcsökkentés aktív és passzív módszerei A számítógépes információs rendszer legfontosabb követelményei Ajánlati terv jellemzői, gyártási ütemtervezés, gyártásprogramozás, számítógépes információs rendszer alkalmazási lehetőségei Munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelességei Az alapvető vezetési stílusjegyek Kommunikációs ösztönzési lehetőségek Tárgyalások, értekezletek, megbeszélések levezetésének módszerei A vállalkozói ismeretek oktatása gyakorlati feladathoz (üzleti terv, ajánlati terv, költség/hatékonyság elemzés stb.) kötötten történjen! 30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 50/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, részletezve tantárgyanként az V. fejezetben 173

174 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 96 Elméletigényes gyak. óraszám: 96 Gyakorlati óraszám: 0 Gyártástervezés Óraszám adatok Tanulócsoport jelleg Képzésihelyszín Tanulói tevékenységforma osztálykeret, Szaktanterem, csoportbontás, Tanműhely, Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással (szereléstechnológia tervezése), Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással (komplex gyártási dokumentáció tervezése), Szakmai készség Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Társas kompetencia Módszerkompetencia Feladatkompetencia Műszaki táblázatok kezelése(4), Gyártási és szerelési technológiai Gázhegesztés biztonsági ismeretei(a), Ívhegesztés Felelősségtudat, Önállóság, Döntésképesség, Pontosság, Közérthetőség, Határozottság, Kezdeményezőkészség, Kreativitás ötletgazdagság, Áttekintő képesség, Gyakorlatias Szerszám és gép kiválasztása, Megmunkálási ráhagyások műveleti alapadatok kiszámítása(4), biztonsági ismeretei(a), Térlátás, Visszacsatolási készség, feladatértelmezés, Következtetési tűrések meghatározása, Az Gépészeti alkatrészrajz készítése(4), Gyártásközi hőkezelések tervezése(4), Technológiai dokumentáció (műveletterv műveleti sorrendterv műveletirányítási terv ábrás műveleti utasítás szerelési utasítás ellenőrzési utasítás stb.) készítése(4), Elő- és félgyártmány kiválasztása a gazdaságos gyártás figyelembevételével(4), Gyártási bázisok kijelölése(5), Szerszámok kiválasztása(5), Szabványok Technológiai dokumentációk(a), Gyártástechnológiai rajzjelek(a), Gépkönyv kezelési szerelési karbantartási útmutatók(a), Elő- és félgyártmány kiválasztási szempontjai(a), Hegesztési rajzjelek varratábrázolások(b), Hőkezelési technológiák(b), Szerelési családfa(b), A bázisok ráhagyások szerepe a gyártási folyamatban(b), Bázis megválasztásának szempontjai bázisváltási műveletek(b), Műszaki Kommunikációs rugalmasság, képesség, Tervezés, Rendszerező képesség, Absztrakt gondolkodás, alkatrészgyártáshoz szükséges anyag félgyártmány szerszám gép készülék mérő- és ellenőrzőeszközök előírása, Az anyag mechanikai tulajdonságainakcélnak megfelelő- megváltoztatását biztosító hőkezelő technológia kiválasztása előírása, Méretlánc számítások, A technológia jellegének megfelelő számítások végzése (szilárdságisúlypontszámítás gazdaságos anyagfelhasználás számítása stb.), táblázatok használata(5), Gépészeti rajzok olvasása értelmezése Technológiai adatok rajz olvasása értelmezése(5), Gyártási eljárások kiválasztása(5), Műveleti ráhagyások tűrések meghatározása(5), készítése(b), Oldható kötések jellemzői(b), Nemoldható kötések jellemzői és készítésének technológiája berendezései eszközei(b), A gyártási eljárások biztonságtechnikája(b), A forgácsoló eljárások alkalmazási területei szerszámai gépei főbb paraméterei az elérhető pontosság felületi érdesség lehetőségei(b), Üregelés (húzó marás)(b), Finomfelületi megmunkáló meghatározása, Hűtő- és kenőanyag kiválasztása, A géprajz valamint a gépgyártástechnológia jelképes ábrázolásainak alkalmazása, A gyártás technológiai folyamatának összeállítása, Technológiai dokumentáció (műveletterv műveleti sorrendterv műveletirányítási terv ábrás műveleti utasítás ellenőrzési utasítás stb.) készítése, Szerelési dokumentáció összeállítása, 174

175 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakmai készség Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Társas kompetencia Módszerkompetencia Feladatkompetencia eljárások(b), Szerelési technológiák(b), Általános fizikai jellemzők kiszámítása(c), Egyéb különleges megmunkálások(c), Fogazás(C), Szilárdsági számítások végzése a MKGS rendszerben, A gyártásra szerelési és javítási technológiára vonatkozó munka- baleset- tűz- és környezetvédelmi utasítások előírása, Szakképesítés megfeleltetés Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Követelménymodulok megfeleltetés Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%), Gépgyártástechnológiai technikus, Gyártástervezési és -irányítási feladatok (31.0%), Elméleti óraszám: 96, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 96, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei 108/4.1/ Forgácsoló eljárások tervezése (Elm.: 36) - A művelettervezés okmányai, ügyvitele - A műveleti utasítások tartalma, rovatai, kidolgozása A helyzetmeghatározás és a bázisok szerepe - a bázisok fogalma, fajtái - a bázisválasztás szempontjai, bázisválasztási hibák - a technológiailag helyes konstrukció - a helyzetmeghatározás célja, szabályai, fokozatai - a helyzetmeghatározással kapcsolatos bázisok és hibák Méretláncok törvénye - a méretlánc fogalma, méretláncfajták - a méretláncok általános törvényei - a méretek és tűrések átszámításának oka, az átszámítás - a méretláncmegoldás módszerei A ráhagyás - a ráhagyás fogalma, fajtái, jelentősége - a ráhagyást befolyásoló tényezők - a munkadarab ráhagyásszámításának elve Gyártásközi hőkezelések tervezése Az üregelés, köszörülés, fogazás, finomfelületi megmunkálások, egyéb különleges anyagszétválasztó eljárások (elektrofizikai, elektrokémiai, ultrahangos, lézeres, elektronsugaras, plazmasugaras) forgácsolási adatai, szerszámai, kiválasztásuk szempontjai A gazdaságos technológiai adatok kiválasztása táblázatból Elérhető pontosság és felületi érdesség Az MKGSrendszer elemeinek terhelésvizsgálata Kenőanyagok, a hűtőanyagok, a hűtő-kenő anyagok kiválasztása; Biztonságtechnikai követelmények előírása A forgácsoló erő-, teljesítményszükséglet és gépi idő számítása Művelettervezés Üregelőszerszám tervezése 80/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 20/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, részletezve tantárgyanként az V. fejezetben 108/5.2/ Gyártástervezés elmélete (Elm.: 46) A gyártáselőkészítés feladatai A technológiai folyamat, a technológiai és a gazdaságossági követelmények, gyártási rendszerek összefüggése A technológiai tervezés előkészítése, a gyártás technikai feltételeinek meghatározása Az alkatrész elemzése funkcionális és gyárthatósági szempontból A gazdaságosság 30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 50/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, részletezve tantárgyanként az V. fejezetben 175

176 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei figyelembevételével az előgyártmány kiválasztása A technológiai folyamat elvi vázlatának kidolgozása, amelynek során elemzi - az alkatrész rajzán szereplő előírásokat, - az egyes gyártási eljárásokkal teljesíthető paramétereket - a szükséges technikai és gazdasági feltételeket A technológiai folyamat műveleti sorrendjének, a technológiai folyamatot alkotó egyes műveletek megtervezése Az egyes műveletek előtti állapot meghatározása a szükséges ráhagyások, hozzáadások, valamint műveleti méretek és tűrések felvételével Bázisválasztás, a technológiai bázisok megkülönböztetése alakjuk, megmunkáltsági fokuk, létesítési módjuk szerint, bázisváltás számítása A munkadarab helyzetmeghatározása, befogási módja A szerszám típusának, anyagának, méretének kiválasztása A gyártás során leggyakrabban előforduló hibák és azok mértéke A munkadarab-készülék-gépszerszám-rendszer deformációja Speciális gyártóeszközhöz előtervkészítése Közbenső ellenőrző mérőeszközök kiválasztása Technológiai paraméterek kiválasztása és számítása Fő- és mellékidők kiszámítása Jellegzetes megmunkálási módokhoz az alkalmazandó technológia előírása: - külső hengeres felületek nagyoló, simító és finommegmunkálásához - furatok és furatrendszerek nagyoló, simító és finommegmunkálásához - sík felületek nagyoló, simító és finomfelületi megmunkálásához - alakos felületek nagyoló, simító és finom megmunkálásához A technológiai folyamatban a hőkezelések helyének megtervezése A gyártásautomatizálás irányai, lehetőségei A gyártástervezés dokumentációi 108/4.2/ Szereléstechnológiák (Elm.gyak.: 18) A szerelés alapfogalmai - a gyártási és a szerelési költségek kapcsolata - a szerelési családfa felépítése, elemei - a szerelési vázlat - szerelési módszerek - a szerelés szervezése - a szerelőüzemek tervezésének szempontjai Jellegzetes szerelési eljárások technológiája, szerszám, eszköz és segédanyag-szükséglete, alkalmazási területe - sajtolókötés - zsugorkötés - anyaggal- és alakkal záró kötések - csavarkötés Hegesztés, forrasztás - a hegesztés és a hegeszthetőség fogalma - a hegesztési varrat és a kötés kialakulása, a varratfém kristályosodása, hegesztési feszültségek, hegesztési hibák - a hegesztő eljárások csoportosítása - a hegesztés biztonságtechnikája Gázhegesztés, lángvágás Villamos ívhegesztés Ellenálláshegesztés Forrasztás Jellegzetes gépelemek szerelési szempontjai, szerelés közbeni ellenőrzés - tengelykapcsolók szerelése - sikló és gördülőcsapágyak szerelése - fogaskerekek, csiga és csigakerék szerelése Kiegyensúlyozás (célja, fajtái) A szerelés gépei Szerelési tervek készítése - szerelési sorrendterv - szerelési műveletterv - szerelési műveleti utasítás Anyagmozgatás szereléskor A szerelőmunkák minőségi ellenőrzése, végellenőrzés Biztonságtechnika 30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással (szereléstechnológia tervezése), 50/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, részletezve tantárgyanként az V. fejezetben 176

177 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei 108/5.1/ Gyártástervezési Közbenső ellenőrző mérőeszközök kiválasztása Technológiai 65/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással (komplex részletezve tantárgyanként az V. gyakorlatok (Elm.gyak.: 84) paraméterek kiválasztása és számítása Fő- és mellékidők kiszámítása gyártási dokumentáció tervezése), fejezetben Jellegzetes megmunkálási módokhoz az alkalmazandó technológia előírása: - külső hengeres felületek nagyoló, simító és 20/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 15/Információk feladattal vezetett rendszerezése, finommegmunkálásához - furatok és furatrendszerek nagyoló, simító és finommegmunkálásához - sík felületek nagyoló, simító és finomfelületi megmunkálásához - alakos felületek nagyoló, simító és finom megmunkálásához A technológiai folyamatban a hőkezelések helyének megtervezése Jellegzetes gyártmányok gyártástervezése Adott munkadarabhoz műveletterv, adott gyártási eljáráshoz műveleti utasítás készítése 177

178 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 64 Elméletigényes gyak. óraszám: 64 Gyakorlati óraszám: 0 Korszerű forgácsoló eljárások Óraszám adatok Tanulócsoport jelleg Képzésihelyszín Tanulói tevékenységforma osztálykeret, csoportbontás, Szaktanterem, CNC labor, CNC-tanműhely, CNC tanműhely, Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, Szakmai készség Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Társas kompetencia Módszerkompetencia Feladatkompetencia Technológiai dokumentáció Koordináta-rendszerek típusai(b), Felelősségtudat, Önállóság, Kapcsolatteremtő készség, Kreativitás ötletgazdagság, Felhasználói programok (CAD (műveletterv műveleti sorrendterv műveletirányítási terv ábrás műveleti utasítás szerelési utasítás ellenőrzési utasítás stb.) készítése(4), Koordinátarendszerek szerszámgéphez rendelésének szabályai(4), Egyszerű megmunkáló programok írása(4), Felhasználói programok alkalmazása(4), Technológiai információk programozása(5), Szerszámkorrekció meghatározása(5), Nullponteltolás meghatározása(5), CNC-szerszámgépek vonatkoztatási Pontosság, Térlátás, pontjai(b), Kapcsolat a koordinátarendszerek között(b), Nullponteltolás fogalma(b), Szerszámkorrekció fogalma(b), CNC-program fogalma a programok felépítése(b), Relatív szerszámmozgás(b), DIN szabvány utasításai(b), Technológiai információk programozása(b), Egyszerű megmunkáló programok írása(b), Az adatátviteli rendszer felépítése(b), Adatátvitel a számítógépről a CNCszerszámgépre(B), Adatátvitel a CNC-szerszámgépről a számítógépre(b), Számítógéphasználat(B), Élsugárkorrekció és alkalmazásának szabályai(b), Koordináta transzformációk(b), Számítógéppel integrált gyártás (CIM) főbb moduljai ezek feladata(b), Marósugár-korrekció és alkalmazásának szabályai(b), Felhasználói programok(c), Hagyományos és CNCszerszámgépek(C), Szerszámgépvezérlések típusai(c), Udvariasság, Közérthetőség, Határozottság, Interperszonális rugalmasság, Visszacsatolási készség, Kapcsolatfenntartó készség, Áttekintő képesség, Gyakorlatias feladatértelmezés, Lényegfelismerés (lényeglátás), Tervezés, Rendszerező képesség, Absztrakt gondolkodás, CAD-CAM irodai programcsomag stb.) használata, CNC-program készítése, 178

179 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakképesítés megfeleltetés Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Követelménymodulok megfeleltetés Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%), Gépgyártástechnológiai technikus, Gyártástervezési és -irányítási feladatok (23.0%), 108/3.1/ CNC-forgácsolás alapjai (Elm.: 36) Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 64, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei A tananyagegység ismertesse meg a számjegyvezérlésű gépek 15/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, részletezve tantárgyanként az V. programozásának alapjait. Témái alapozzák meg a gyártástervezési 15/Információk feladattal vezetett rendszerezése, fejezetben ismereteket és a gyakorlati szaktárgyakat Ismertesse a DIN /Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, utasításkészletét, nem feladata konkrét vezérlés utasításnyelvének 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, megismertetése. A számjegyvezérlés ilyen általános megismertetése és alapos begyakorlása elősegíti a különböző vezérlésekhez való gyors alkalmazkodást Az alábbi feladatokat kell végrehajtani: - ismertetni a gépiparban alkalmazott NC-CNC vezérlések programozásának általános szabályait - ismertetni a kontúrleírás lehetőségeit A tananyagegység témakörei: NC-CNC-technika Geometriai információk meghatározása CNC-programozás Méretmegadási módok - abszolút - növekményes (inkrementális) A CNC-gépek koordináta-rendszerei - a koordinátarendszer helyzete a jellegzetes szerszámgépeken A CNC-gépek jellegzetes pontjai - Nullpontfelvétel, nullponteltolás Szerszámkorrekció Útinformációk jellegzetes mozgástípusoknál és gépeknél - Útinformációk számítása pályavezérlésnél, az egyentávolságú pálya A DIN utasításkészlete - programtechnikai utasítások, segédfunkciók: M speciális karakterek: %; (; ); / - útfeltételek (előkészítő funkciók): G - útinformációk: (előjel) X; Y; Z - interpolációs paraméterek: I; J; K - technológiai utasítások: F; S; T A mondatfelépítés szabályai - öröklődő utasítások - nem öröklődő utasítások CNC technológiai dokumentációk (programlap, szerszámlista, munkaterv), kitöltésük módja 108/3.3/ Integrált számítógépes gyártás (Elm.: 18) Egy CAD/CAM-oktató szoftveren keresztül ismertesse meg a tanulókkal: - a számítógéppel segített tervezés és gyártás alapelemeit - a munkadarabok oktatószoftveren történő számítógépes grafikus rajzolásának lehetőségeit, hardver és szoftver alapjait - a gyártási részben az oktató számítógépes szoftverrel a megmunkáló program elkészítését, szimulációs és adatátviteli lehetőségeit - az oktató szoftver segítségével munkadarabok CAD/CAM-gyártásifoyamat lépéseit A CIM - gyártócella: - az automatizált gyártás bemutatása, egy CIM-rendszeren történő emberi kéz érintése nélküli munkadarabgyártás folyamata - a munkadarabok tervezési, gyártási, ellenőrzési lépései, megvalósításának lehetséges módjai - áttekintés 60/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 20/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, részletezve tantárgyanként az V. fejezetben 179

180 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei egy adott CAD/CAM-program felépítéséről, alkalmazásának előnyeiről egy gyártócellában készítendő darab megmunkálásakor - több CNC-gép összekapcsolási feltételei, ipari robottal történő gépkiszolgálás alapvető megoldásai A számítógéppel vezérelt gyártás szakkifejezéseinek definíciója ( CIM, CAD, CAE, CAP, CNC, CAM, CAQ, PPS, CAD/CAM-rendszer) - az egyes gyártmányok, gyártócellák végtermékeinek CAD/CAM tervezése, gyártási folyamat meghatározása - CNC-gépek CAD/CAMcsatolása, beállítási, paraméterezési, szerszámozási alapismeretek - FMS-alkatrészprogramok készítése integrált CAD/CAMtervezőrendszerekkel PPS - az egyes munkadarabok termelési folyamatba illesztése: termelékenységi, jövedelmezőségi kérdések elemzése FMS Az FMS mint a CIM alrendszere Egy teljes CIMrendszer elemzése 108/3.2/ CNC-program készítése (Elm.gyak.: 18) Jellegzetes megmunkálási feladatok programozása - fúrás, furatmegmunkálás - esztergálás Ciklusok (nagyoló ciklus) - menetvágó ciklus - beszúrás programozása - simító esztergálás Pályavezérlésű marógép programozása Technológiai dokumentáció (felfogási terv, szerszámútterv stb.) készítése CNC-program készítése 80/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 20/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, részletezve tantárgyanként az V. fejezetben 180

181 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 128 Elméletigényes gyak. óraszám: 128 Gyakorlati óraszám: 0 CNC gépkezelés Óraszám adatok Tanulócsoport jelleg Képzésihelyszín Tanulói tevékenységforma osztálykeret, csoportbontás, Szaktanterem, CNC labor, CIM labor, Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, Szakmai készség Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Társas kompetencia Módszerkompetencia Feladatkompetencia Kézi forgácsoló szerszámok Programmegszakítás és-újraindítás Felelősségtudat, Önállóság, Kapcsolatteremtő készség, Logikus gondolkodás, Kreativitás Ellenőrzi a CNC-gép használata(4), Pozicionálás a szerszámgépeken(4), Folyamatképesség-vizsgálat(4), Szerszámgépek üzemeltetése(4), Felhasználói programok alkalmazása(4), Szerszám- és munkadarabbefogó készülékek használata(4), Szerszámkorrekció megadása a szerszámgépeken szerszámkorrekció-tárak írása(5), Szerszámbemérés(5), Grafikus ellenőrzés(5), Gépi forgácsoló szerszámok(5), Hosszmérő és ellenőrző eszközök(5), szabályai(a), CNC-megmunkáló gép kezelőelemei(a), Szerszámkorrekció módosítása programból(a), Nullponteltolás meghatározása(a), Referenciapont felvétele(a), Szerszámkorrekció meghatározásának módjai(a), Biztonsági elemek(a), Az ellenőrzés végrehajtása(a), A grafikus ellenőrzés szabályai(a), Beállítások(B), Az ellenőrzés paramétereinek beállítása(b), Az üzemmód kiválasztása(b), Tapasztalatok hasznosítása(b), A munkadarab legyártása(b), A munkadarabok méretének beállítási módszerei (korrekciózás)(b), Nullpontmeghatározás helyességének ellenőrzése(b), Pozíciókijelző jelentése a szerszámgépeken(b), Szerszámbemérés végrehajtása(b), Szerszámkorrekció fogalma(b), Szerszámbemérés helyességének ellenőrzése(b), Kopáskorrekcióértéktárak(B), Adatátvitel a számítógépről a CNCszerszámgépre(B), Adatátvitel a CNC-szerszámgépről a számítógépre(b), Összetett ciklusok Pontosság, Térlátás, Udvariasság, Közérthetőség, Határozottság, Interperszonális rugalmasság, Kezdeményezőkészség, Visszacsatolási készség, Kommunikációs rugalmasság, Kapcsolatfenntartó készség, Döntésképesség, ötletgazdagság, Gyakorlatias feladatértelmezés, Ismeretek helyén való alkalmazása, Tervezés, Rendszerező képesség, Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés), Kritikus gondolkodás, Absztrakt gondolkodás, működőképességét, Ellenőrzi a szerszámkorrekció-értéktárak kopáskorrekció-értéktárak adatait, Ellenőrzi a nullpont-tároló tartalmát a megadott nullponteltolás értékét, Ellenőrzi a megmunkálás CNCprogramját szükség esetén módosítást végez, Szükség esetén beavatkozik a gép működésébe esetleg megszakítja a program futását, Szükség szerint kopáskorrekciót alkalmaz, Szükség szerint lapkát vagy szerszámot cserél, Szükség esetén eltávolítja a forgácsot a gép munkateréből, Forgácskihordót kezel, A széria lefutása után a megmunkálótérből eltávolítja a szerszámokat és a készülékeket, Felveszi a munkadarab nullpontját, Programfuttatást végez forgácsolás nélkül, Számítógéppel támogatott sorozatméréseket végez (SPC), Folyamatképesség-vizsgálatot végez, Magas automatizáltsági fokú szerszámgépeket gyártócellákat kezel kiszolgál, Beállítja a CNCgépet az új munkadarab gyártására, Bonyolult megmunkáló programot betölt mágneslemezről vagy 181

182 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakmai készség Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Társas kompetencia Módszerkompetencia Feladatkompetencia (felületek láncolása)(b), Szabályozó felhúzó ciklusok(b), Alprogramtechnika alkalmazásának szerepe(b), Alprogramok alkalmazásának esetei(b), Alprogramok szervezése hívása zárása(b), Szerszámtartók szerszámbefogók(b), A minőségirányítási kézikönyv tartalma fő fejezetei(b), Minőségtanúsítás a gyártási folyamatokban(b), Számítógéphasználat(B), Szerszámcserélő berendezések revolverfejek(b), Nullponteltolás megadása a szerszámgépeken nullpont-tárolók(b), Szerszámkorrekció megadása a szerszámgépeken szerszámkorrekció-tárak(b), CNCszerszámgépek mérőrendszerei(b), Szerszámkorrekció-értéktárak kezelése(b), Mérőlapok termékkísérő lapok bárcák feliratozás stb.(b), Nullpont-tároló kezelése(b), Ciklusok alkalmazása(b), számítógépes adatátviteli rendszeren keresztül, Grafikusan ellenőrzi a megmunkáló programot, Szükség esetén módosítja az általa írt megmunkáló programot, Szükség esetén módosítja a szerszámkorrekciókat a nullponteltolás adatait a technológiai paramétereket, Ellenőrzi a megmunkáló szerszámok szerszámtartók forgácsoló lapkák állapotát rögzítettségét használhatóságát, Robotkarokat munkadarab elkapót kezel, Szakképesítés megfeleltetés Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Követelménymodulok megfeleltetés Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%), Gépgyártástechnológiai technikus, CNC gépkezelés (100.0%), CNC gépkezelés, 182

183 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 128, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 128, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei 108/1.1/ Korszerű gyártógépek részletezve tantárgyanként az V. (Elm.: 64) fejezetben 108/1.3/ Programkészítés betöltés I. (Elm.: 96) 108/1.6/ Egyéb gyártásközi műveletek ismertetése (Elm.: 18) CNC-gép felépítése, működése - a CNC-gépek főbb részegységei - részegységek működése, egymáshoz kapcsolódása - az adott CNCszerszámgép paraméterei A vezérlés felépítése, működése - a vezérlés főbb részei - a vezérlő kezelése - a vezérlő üzenetei FMSalapok - FMS-megmunkáló cellák - FMS-szerszámozás, készülékezés - anyag- szerszám- forgács- hulladék szállítás - palettázórendszerek - raktárak alapformái, elhelyezési lehetőségek Gyártócella felépítése - INPUT-elem: nyers-, illetve félkész munkadarab, termék - rendszerirányító számítógép, számítógéphálózatok - megmunkáló CNC-gépek - ellenőrző, mérőpontok - érzékelők, szenzorok - kiszolgáló, mozgató elemek - egyéb periférikus kiegészítő berendezések - OUTPUT-elem: kész-, illetve az önálló cellából kimenő félkész termék Anyag és szerszámmozgatás - szállítószalagok, konvejorok - manipulátorok, ipari robotok, szellemkocsik - átmeneti (puffer) tárolók - mdb.,szerszámazonosítási lehetőségek - hűtő- kenőfolyadék, rendszerkenés, hulladékanyagok, forgács szállítása Cella CNCgépeinek ismertetése - CNC-géptípusok, jellemzőik - programozási sajátosságok - rendszerbe illesztési (INPUT-OUTPUT) jelek ismertetése - adatátviteli beállítások Cella kiszolgáló robot - betanítási, programozási mód ismertetése - adat, programkezelés, továbbítás, tárolás lehetőségei - robot érzékelők fajtái, működésük, bekötési jellemzőik - munkadarab-, szerszám-megfogó szerkezetek - egyéb (pl. szerelőrobotok) Szimulációs szoftver, vezérlésszimulátor - az adott szimulációs szoftver filozófiája, felépítése és kezelése - az adott vezérlésszimulátor beüzemelése, kezelése programbeviteli, tesztelési szinten A vezérlés utasításkészlete - kapcsolási információk - útinformációk - egyéb címek Kontúrleírások - kontúrpontok meghatározása - lineáris interpolációk - körinterpolációk - letörések, lekerekítések - adott vezérlésen kontúrpont-számítások Ciklusok, nullponteltolások - az adott vezérlésen alkalmazható ciklusok jellemzése, működése - nullponteltolások fogalma, lehetőségei, alkalmazásuk Szimulációs szoftver, vezérlés-szimulátor - az adott szimulációs szoftver filozófiája, felépítése és kezelése - az adott vezérlés-szimulátor beüzemelése, kezelése programbeviteli, tesztelési szinten Cm Cmk-érték megállapítása, - átlag-terjedelem kártya - mediánterjedelem kártya A gép napi karbantartási igénye 15/Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 5/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 10/Szöveges előadás egyéni felkészüléssel, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 40/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 20/Információk feladattal vezetett rendszerezése, részletezve tantárgyanként az V. fejezetben részletezve tantárgyanként az V. fejezetben 108/1.2/ A CNCszerszámgépek kezelési műveletei (Elm.gyak.: 36) CNC-szerszámgép kezelési műveletei A szerszámgép üzembehelyezése Az üzemmódok jellemzői és alkalmazása - kézi üzem - nullpontfelvételi üzem - szerszámbemérés üzem - 60/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése, részletezve tantárgyanként az V. fejezetben 183

184 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei programszerkesztési üzem - tesztelési üzem - programfuttatási üzem - paraméterek Biztonságtechnikai tudnivalók 108/1.4/ Programkészítés betöltés II. (Elm.gyak.: 5) Külső és belső szerszámbemérési lehetőségek Szerszámbemérés, korrekciós adatok meghatározása 30/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 40/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 30/Információk feladattal vezetett rendszerezése, részletezve tantárgyanként az V. fejezetben 108/1.5/ Gyártás CNC-gépen (Elm.gyak.: 65) - a CAD/CAM-folyamatban készített munkadarab legyártása CNCgépen - a CNC-gép beállításai - szerszám(ok) bemérése - program tesztelés - gyártás bemutatása, ellenőrzés esztergálási megmunkálás beállításai, jellemzői - szerszámtípusok - ciklusok: nagyolás, fúrás, menetvágás, beszúrás - kontúr esztergálása marási megmunkálás - fősík kiválasztása - szerszám kiválasztások - nagyolás, üregmarás, gravírozás - horonymarási jellemzők - egyéb megmunkálások 40/Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással, 40/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 20/Információk feladattal vezetett rendszerezése, részletezve tantárgyanként az V. fejezetben 184

185 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 32 Elméletigényes gyak. óraszám: 32 Gyakorlati óraszám: 0 Minőségbiztosítás Óraszám adatok Tanulócsoport jelleg Képzésihelyszín Tanulói tevékenységforma osztálykeret, csoportbontás, Tanterem, Szaktanterem, Fémipari alapképző gépiforgácsoló tanműhely, Gépiforgácsoló tanműhely, Forgácsoló (CNC) tanműhely, Forgácsoló műhely, Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről, Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban, Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, Csoportos megbeszélés, Információk feladattal vezetett feldolgozása, Szakmai készség Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Társas kompetencia Módszerkompetencia Feladatkompetencia Minőségbiztosítás(A), Statisztikai Felelősségtudat, Önállóság, Határozottság, Irányíthatóság, Logikus gondolkodás, gyártásellenőrzés(a), Emelő- és Pontosság, Szabálykövetés, Irányítási készség, Körültekintés elővigyázatosság, szállítógépek üzembiztonsági Figyelem-összpontosítás, szabályai(a), Érintésvédelmi Ismeretek helyén való alapismeretek(a), Szerszámok alkalmazása, Rendszerező kézigépek biztonsági ismeretei(a), képesség, Emlékezőképesség Gépüzemeltetés munkabiztonsági (ismeretmegőrzés), szabályai(a), Anyagmozgatás munkabiztonsági szabályai(a), Minőségbiztosítási alapismeretek(b), Szerszámgépek saját pontossági vizsgálata(b), Mérési utasítás(c), Műszaki táblázatok kezelése(3), Információforrások kezelése(3), Gépipari mérőeszközök használata(4), Mérési jegyzőkönyv készítése(4), Műszaki táblázatok kezelése(5), Összetett méret- alakés helyzetmérés(5), Munkabiztonsági eszközök felszerelések használata(5), Diagram nomogram olvasása értelmezése(5), Mérési eredmény megadása(5), Előkészíti a munkafeladat végrehajtását az ahhoz szükséges anyagokat segédanyagokat előre gyártott elemeket gépeket szerszámokat mérőeszközöket felfogó- és befogóeszközöket szállító- és emelőberendezéseket személyi védőfelszereléseket, Gépipari alapméréseket végez (hossz szög merőlegesség stb.), Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel, Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés reszelés menetkészítés süllyesztés dörzsárazás kéziszerszám-élezés), Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás fúrás felülettisztítás kéziszerszámélezés stb.), Alakítja a munkadarabot gépi forgácsoló alapeljárásokkal (esztergálás fúrás marás gyalulás vésés köszörülés), Közreműködik minőségbiztosítási feladatok megvalósításában, Ellenőrzi a munkafeltételeket, Részt vesz a minőségbiztosítási rendszer kidolgozásában, Folyamatosan ellenőrzi a gyártási folyamatokat a 185

186 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakmai készség Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Társas kompetencia Módszerkompetencia Feladatkompetencia termékmegfelelőség érdekében a minőségbiztosítási rendszer előírásait alkalmazza, Részt vesz a szerszámgépek minőségképességének vizsgálatában, Számítógéppel támogatott sorozatméréseket végez (SPC), Folyamatképességvizsgálatot végez, Szerszámgépek saját pontosssági vizsgálatát végzi, Szakképesítés megfeleltetés Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Követelménymodulok megfeleltetés Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%), Finommechanikai műszerész (33.0%), Gépi forgácsoló (33.0%), Géplakatos (33.0%), Hegesztő (33.0%), Szerkezetlakatos (33.0%), Légtechnikai rendszerszerelő (33.0%), Karosszérialakatos (33.0%), Energiahasznosító berendezés szerelője (33.0%), Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő (33.0%), Központifűtés- és csőhálózat-szerelő (33.0%), Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő (33.0%), Épületlakatos (33.0%), Szerszámkészítő (33.0%), Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó (33.0%), Építő- és szállítógép-szerelő (33.0%), Erdőgazdasági gépésztechnikus (33.0%), Mezőgazdasági gépésztechnikus (33.0%), Épületgépész technikus (33.0%), Gépgyártástechnológiai technikus, Mérőtermi feladatok (25.0%), Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) (20.0%), Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) (11.0%), 186

187 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja 108/1.3/ Munkabiztonság minőségvédelem (Elm.: 16) Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 32, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei A műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése Az 20/Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban, részletezve tantárgyanként az V. alkalmazott mérő és ellenőrző eszközök kiválasztása és szakszerű 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, fejezetben használata Az egyes megmunkáló gépek helyes működését 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, meghatározó paraméterek megválasztása A különböző állapotú 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése, szerszámokkal és gépekkel elérhető alak- és méretpontosság A helyes technológiai sorrend megválasztásának az elkészült munka minőségére és a termelékenységre kifejtett hatása A gyártás során - a célul kitűzött minőség biztosítása érdekében - a megfelelő számú és a megfelelő jellegű mérések, ellenőrzések elvégzésének fontossága A megmunkált anyagok, a felhasznált gépek, szerszámok és készülékek feladatától függő fő jellemző paramétereinek ellenőrzése, a közöttük lévő összefüggések elemzése, a minőségre kifejtett hatása 108/4.2/ Minőségbiztosítás kiegészítő ismeretei (Elm.: 46) 108/4.1/ Minőségbiztosítási módszerek (Elm.gyak.: 18) A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás alapjai A minőségbiztosítási rendszer és szabványos követelményei A teljes körű minőségbiztosítás, a minőségdokumentáció A módszerek kialakulása, tudományos alapja, gazdaságossága, előnyei a hagyományos módszerekkel szemben Alkalmazási területek - tömegcikkek átvételi ellenőrzése - tömegcikkek, sorozatban gyártott termékek minőségének szabályozása, gyártásközi ellenőrzése (SPC) Gépek, berendezések minőségképességének vizsgálata Minőségvizsgálati módszerek Statisztikai módszerek Megbízhatóság Minőséget támogató módszerek (5S, 3G, brainstorming, Paretoelemzés, Isikawa diagram stb.) Minőségtervezés Tömegcikkek matematikai, statisztikai gyártásszabályozása: előzetes adatfelvétel, statisztikai jellemzők, a mért értékek átlaga, mediánja, terjedelme, szórása Ellenőrzési határok, beavatkozási határok, ellenőrzési kártyák, szabályozó kártyák A korszerű számítógépes eszközök bemutatása, gyakorlás Gépek, berendezések minőségképességének vizsgálata: géppontossági vizsgálatok, geometriai méretek, alakhűség, helyzetek, mozgáspályák pontosságának vizsgálata (nem statisztikai módszer) Minőségképesség vizsgálat elve, menete: gép beállítása, próbasorozat gyártása, vizsgált jellemző mérése, statisztikai jellemzők számítása, a tűrésmező és a szórás összevetése, Cm Cmk érték megállapítása A munka számítógépes támogatása 20/Csoportos megbeszélés, 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése, 40/Információk feladattal vezetett feldolgozása, 20/Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről, 40/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése, részletezve tantárgyanként az V. fejezetben részletezve tantárgyanként az V. fejezetben 187

188 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Elméleti óraszám: 24 Elméletigényes gyak. óraszám: 8 Gyakorlati óraszám: 0 Konfirmálás Óraszám adatok Tanulócsoport jelleg Képzésihelyszín Tanulói tevékenységforma osztálykeret, Szaktanterem, csoportbontás, Mérőszoba, Információk feladattal vezetett rendszerezése, Információk rendszerezése mozaikfeladattal, Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, Szakmai készség Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Társas kompetencia Módszerkompetencia Feladatkompetencia Mérési hiba mérési Felelősségtudat, Kézügyesség, Határozottság, Irányíthatóság, Logikus gondolkodás, Ismeretek bizonytalanság(b), Metrológiai Pontosság, Stabil kéztartás, Irányítási készség, helyén való alkalmazása, számítások(b), Mérőeszközök Rendszerező képesség, alkalmassági vizsgálatának Emlékezőképesség ismerete(b), Számítógépalkalmazás (ismeretmegőrzés), Kritikus lehetőségeinek ismerete gondolkodás, használata a műszaki dokumentációk készítésénél(b), Metrológiai számítások(4), Gépipari mérőeszközök használata(5), Mérési eredmény megadása(5), Műszaki táblázatok kezelése(5), Mérőeszközök dokumentációját vezeti, A gyártás során használt valamennyi mérőeszköz nyilvántartását metrológiai konfirmálását vezeti (kalibrálás a szükséges beszabályozás és javítás az azt követő újrakalibrálás valamint az igényelt lezárás címkézés)., Szakképesítés megfeleltetés Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Követelménymodulok megfeleltetés Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%), Gépgyártástechnológiai technikus, Mérőtermi feladatok (25.0%), Elméleti óraszám: 24, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 8, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: igen Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei 108/3.1/ Konfirmálási Egyszerű hosszmérő eszközök kalibrálása (tolómérő, mikrométer, 60/Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett, részletezve tantárgyanként az V. gyakorlatok (Elm.gyak.: 18) mérőóra) 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése, fejezetben 108/3.2/ Konfirmálási gyakorlatok kiegészítő ismeretei (Elm.: 18) A mérések pontossága Mérésügyi alapfogalmak (országos etalon, használati etalon, hitelesítés, kalibrálás, joghatással járó mérés) Mérőeszközök alkalmassági vizsgálata Kalibrálás Konfirmálás A mérőeszköz dokumentációja A mérésügyi tevékenység mint a minőségbiztosítás része Tolómérő kalibrálásának menete Mikrométer kalibrálásának menete Mérőóra kalibrálása 40/Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással, 20/Információk rendszerezése mozaikfeladattal, 40/Információk feladattal vezetett rendszerezése, részletezve tantárgyanként az V. fejezetben 188

189 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Munka környezet és egészségvédelem gyakorlat Óraszám adatok Tanulócsoport jelleg Képzésihelyszín Tanulói tevékenységforma Elméleti óraszám: 0 Elméletigényes gyak. óraszám: 32 Gyakorlati óraszám: 0 gyakorlati képzési csoport, Szaktanterem, Csoportos helyzetgyakorlat, Szakmai készség Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Társas kompetencia Módszerkompetencia Feladatkompetencia Elsősegélynyújtás(4), Tűzoltó berendezések eszközök(a), Felelősségtudat, Döntésképesség, Határozottság, Irányíthatóság, Körültekintés elővigyázatosság, Gondoskodik elsősegélynyújtó és Munkabiztonsági eszközök felszerelések használata(5), Tűzkár bejelentése(a), Elsősegélynyújtási ismeretek(a), Tűzvédelmi ismeretek(a), Szabálykövetés, Irányítási készség, Lényegfelismerés (lényeglátás), Tervezési képesség, tűzoltó eszközökről, Jelzi a tüzet részt vesz az oltásban, Részt vesz a mentésben elsősegélyt nyújt, Szakképesítés megfeleltetés Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Követelménymodulok megfeleltetés Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés Energiatermelő és -hasznosító technikus (400.0%), Finommechanikai műszerész (100.0%), Autógyártó (100.0%), Háztartási gépgyártó (100.0%), Gépi forgácsoló (100.0%), Géplakatos (100.0%), Hegesztő (100.0%), Járműfényező (100.0%), Karosszérialakatos (100.0%), Ipari nemesfém-megmunkáló (100.0%), Energiahasznosító berendezés szerelője (100.0%), Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő (100.0%), Központifűtés- és csőhálózat-szerelő (100.0%), Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő (100.0%), Útépítő (100.0%), Vasúti pályamunkás (100.0%), Korrózió elleni védőbevonat készítője (100.0%), Szerszámkészítő (100.0%), Vegyi- és kalorikusgép szerelő és karbantartó (100.0%), Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész (100.0%), Gépgyártástechnológiai technikus (100.0%), Erdőgazdasági gépésztechnikus (100.0%), Mezőgazdasági gépésztechnikus (100.0%), Építő- és szállítógép-szerelő (100.0%), Épületgépész technikus (100.0%), Hídépítő és -fenntartó technikus (100.0%), Útépítő és -fenntartó technikus (100.0%), Finommechanikai műszerész, Autógyártó, Háztartási gépgyártó, Gépi forgácsoló, Géplakatos, Hegesztő, Járműfényező, Karosszérialakatos, Ipari nemesfém-megmunkáló, Energiahasznosító berendezés szerelője, Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő, Központifűtés- és csőhálózat-szerelő, Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő, Útépítő, Vasúti pályamunkás, Korrózió elleni védőbevonat készítője, Szerszámkészítő, Vegyi- és kalorikusgép szerelő és karbantartó, Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész, Gépgyártástechnológiai technikus, Erdőgazdasági gépésztechnikus, Mezőgazdasági gépésztechnikus, Építő- és szállítógép-szerelő, Épületgépész technikus, Hídépítő és -fenntartó technikus, Útépítő és -fenntartó technikus, Vasútépítő és -fenntartó technikus, Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok (36.0%), Közlekedésépítő közös feladatok (17.0%), 189

190 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szakképesítés megfeleltetés Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Követelménymodulok megfeleltetés Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés Vasútépítő és -fenntartó technikus (100.0%), Elméleti óraszám: 0, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 32, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM Témakörök (óraszámok) Tartalmak Tanulói tevékenységformák A továbbhaladás feltételei 108/1.1/ Elsősegélynyújtás munkabiztonság környezetvédelem (Elm.gyak.: 42) Tennivalók vészhelyzetben Tűzvédelmi előírások Teendők tűz esetén Tűzoltóberendezések használata Elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtó kötelességei, különös tekintettel a kockázatok felmérésére Elsősegélyt igánylő helyzetek: - az eszméletlenség - heveny rosszullétek - fájdalommal járó kórképek - belgyógyászati balesetek - mérgezések - sérülések - elsősegély nyújtás különleges helyzetekben Újraélesztés Rendkívüli helyzetek dokumentálása 100/Csoportos helyzetgyakorlat, részletezve tantárgyanként az V. fejezetben 190

191 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Szabad órasáv tantárgyai 13. évfolyamon Óraszám adatok Tanulócsoport jelleg Képzésihelyszín Tanulói tevékenységforma Elméleti óraszám: 252 Elméletigényes gyak. óraszám: 72 Gyakorlati óraszám: 0 Szakmai készség Ismeret alkalmazás Személyes kompetencia Társas kompetencia Módszerkompetencia Feladatkompetencia Szakképesítés megfeleltetés Szakképesítés 100%-os megfeleltetés Követelménymodulok megfeleltetés Követelménymodulok 100%-os megfeleltetés 191

192 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja 13. évfolyam szabad órasáv tantárgyai Óraszám Tantárgy elméleti elméletigényes gyakorlati gyakor lati heti óraszá m Csoport bontás Idegen nyelv (német, angol) Automatika Testnevelés 72 2 Osztályfőnöki Elméleti óraszám: 252, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 72, Gyakorlati óraszám: 0, Csoportbontás: NEM 192

193 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja Német nyelv Heti óraszám : 2 óra 13.évfolyam számára Gépgyártástechnológiai technikus képzés OKJ szám:

194 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja 194

195 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja 195

196 Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium szakmai programja 196