Útmutató a kistermelői kormányrendeletek értelmezéséhez és gyakorlati alkalmazásához

Átírás

1 Útmutató a kistermelői kormányrendeletek értelmezéséhez és gyakorlati alkalmazásához Előszó október 19-én két, a kistermelői tevékenységet végző gazdákra vonatkozó kormányrendelet lépett hatályba: - a 360/2011 számú rendelet anövényi és állati eredetű alaptermékek kis mennyiségben történő közvetlen értékesítésére és forgalmazására vonatkozó, valamint a tej és a tejtermékek végső felhasználóknak és más kiskereskedelmi egységeknek való értékesítésére vonatkozó higiéniai követelményeket határozza meg; - a 359/2011 számú rendelet az egyes élelmiszeripari létesítményekre és a kis mennyiségekre vonatkozó követelményeket határozza meg. A viszonyok törvényes szabályozásáról van szó, amelyeket az Európai Unió közvetlenül érvényesíthető jogi aktusai, a 853/2004/EK és a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletek az egyes tagállamok belső jogrendjére bíztak. 1

2 A Szlovák Köztársaság 360/2011 sz. KORMÁNYRENDELETE, amely az egyes alaptermékek kis mennyiségben történő közvetlen értékesítésére és forgalmazására, valamint a tej és tejtermékek végső felhasználóknak és más kiskereskedelmi egységeknek való értékesítésre vonatkozó higiéniai követelményeket határozza meg A kormányrendelet a következő két területet szabályozza: - megszabja az kistermelő által a végső felhasználónak vagy a helyi kiskereskedelmi egységeknek való kis mennyiségű alaptermékek közvetlen értékesítésére és szállítására vonatkozó higiéniai követelményeket, és módosítja ezen helyi kiskereskedelmi egységek működtetőinek kötelezettségeit (2-7 ); - behatárolja a tej és a tejtermékek kiskereskedelmi egységekből más kiskereskedelmi egységekbe való szállítását, amely csak marginális, helyi és korlátozott tevékenységnek számít (8-11 ). A kormányrendelet az EU jogrendjének csak azokra a higiéniai követelményeire vonatkozik, amelyekre Szlovákia átmeneti mentességet (derogációt) kért. Nem vonatkozik ugyanakkor a többi idevágó jogi előírásra, melyek az állatok egészségére, az állatok védelmére, az állatok azonosítására, a maradványok ellenőrzésére, zoonózisokra, az élelmiszerek jelölésére, az általános élelmiszerjogokra, az állati mellékterméekkre vonatkozó követelményeket taglalják. Az EU ezen jogi aktusait nem érintik a belföldi kivételek és módosítások. 1. Az alaptermékek kis mennyiségben való közvetlen értékesítése - A kistermelők ezen tevékenységei nem tartoznak az EU higiéniai rendeleteinek hatálya alá. Ezen kormányrendeletben meghatározott követelmények teljesítésének esetében, az kistermelőknek a kis mennyiségű alaptermékek értékesítésénél nem kell a 852/2004/EK és a 853/2004/EK számú rendeletekben meghatározott további higiéniai követelményeket betartaniuk. - A kis mennyiségben értékesített alaptermékeknek a gazdaság saját termeléséből, betakarításából, tenyésztéséből, halászatából vagy az kistermelő tevékenységéből kell származniuk. A kistermelőnek az egyes tevékenységeit illetően külön nyilvántartásba kell kerülnie. - Csak olyan alaptermékekről lehet szó, amelyek megfelelnek a kistermelői tevékenység meghatározásának, és amelyek nincsenek feldolgozva, csomagolva, vagy oly módon kezelve, hogy lényegesen megváltozzon a jellegük és szennyeződjenek. - A kistermelők az alaptermékeket (halat, nyerstejet, tojást, mézet, gabonaféléket, tönkölybúzát, cirkot, kölest, disznóparéjt, hüvelyeseket, olajnövényeket, étkezési burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt, gyógynövényeketl és termesztett gombákat) a meghatározott kis mennyiségekben közvetlenül a gazdaság telephelyén illetve a helyi piactéren értékesíthetik a végső felhasználóknak vagy a helyi kiskereskedelmi egységeknek. - Az állati és a növényi eredetű alaptermékek egyes fajtáira eltérő higiéniai feltételek vonatkoznak és az eladás lehetőségei is eltérőek. Ennek oka, hogy a velük való manipuláció is különböző fokú élelmiszer-biztonsági kockázattal jár. Ezért egyes alaptermékek kis mennyiségű eladása megengedett az adott gazdaságban, a helyi kiskereskedelmi egységben és piactéren egyaránt, míg más termékek (pl. a nyerstej) csak az adott kistermelő gazdaságában. Egyéb feldolgozatlan, nyers, friss termékek esetében is korlátozottak az 2

3 értékesítés lehetőségei, hogy így kiküszöbölhető legyen az élelmiszer-biztonsági kockázat, a fogyasztók egészségének védelme érdekében. - A rendelet meghatározza a helyi kiskereskedelmi egység fogalmát. Ilyennek minősül a kiskereskedelmi üzlet, a megfelelő felszereltségű piactér, vagy a kiskereskedelmi közétkeztetési egység. Ebből a meghatározásból kiszorulnak a szupermarketek, az elosztó központok, a nagykereskedelmi üzletek, a vándorkereskedelem, a csomagküldő szolgálatok, a világhálón vagy közvetítőn keresztül történő értékesítés. - A helyi kiskereskedelmi egység számára a már említett közvetlen értékesítés mellett (beleértve a kis mennyiségben vásárolt alaptermékekből helyben készült ételek felszolgálását) tilos a termékek viszonteladása más üzletnek. Az így vásárolt élelmiszer csak magánfogyasztásra szolgálhat. - Az állati eredetű alaptermékeket kínáló kiskereskedelmi egységre részletesebb és szigorúbb meghatározások vonatkoznak. Az ilyen élelmiszerek megfelelően felszerelt üzletben, közétkeztetési létesítményben vagy piactéren értékesíthetők, amelyek legfeljebb 2 órányi távolságra vannak az adott kerület határvonalától. - Nem engedélyezett az állati eredetű alaptermékek értékesítése ideiglenes standokon, sátrakban vagy mozgóárusító autókról. A különböző alaptermékekre vonatkozó kis mennyiségek meghatározása o Kis mennyiségű hal: legfeljebb 20 euro értékű termék egyszeri vásárlás esetén, amikor a végső fogyasztó közvetlenül a termelőtől, az akvakultúra-gazdaságban vagy a piactéren szerzi be a halat; hetente legfeljebb 100 kg hal a helyi kiskereskedelmi egység teljes ellátása esetén; A hal lehet élő, tisztított, elvéreztetett, kizsigerelt, fej és úszók nélküli, hűtött vagy fagyasztott, előre nem csomagolt. Ugyanakkor a kistermelő a halat nem szeletelheti fel, filézheti vagy csontozhatja ki, nem fejtheti le a bőrét, nem dolgozhatja fel és nem csomagolhatja. A rendelet szerint be kell biztosítania a minimális higiéniai követelmények betartását és a terméket meg kell védenie a szennyeződéstől. A helyi kiskereskedelmi egységekben és a helyi piactéren a halakra az idevonatkozó 852/2004/EK és a 853/2004/ EK rendeletek határozatai érvényesek. o Kis mennyiségű nyerstej: a nyers tehén-, juh- vagy kecsketejből a végső fogyasztó szokásos napi tejszükségletének megfelelő mennyiség; a kis mennyiségű nyerstejet csak közvetlenül a végső fogyasztónak szabad eladni és csak a tejtermelő gazdaságban. - a tejet nem lehet feldolgozott, zsírtalanított és csomagolt; - a kis mennyiségű nyerstejre nem vonatkoznak a nyerstejre vonatkozó 853/2004/EK rendelet kritériumai a tejmintákat nem szükséges havonta kétszer ellenőrizni; - a nyerstejnek egészséges, gyógykezelés alatt nem álló állatoktól, brucellózistól és gümőkórtól hivatalosan mentes állatállományból kell származnia; 3

4 - a rendelet meghatározza a fejőberendezések, helyiségek, eszközök, a fejés valamint a fejők személyi higiéniájára, a nyerstej hűtésére, az eladás módjára és higiéniájára vonatkozó követelményeket; - hűtés nélkül a nyerstejet a fejéstől számított két órán belül értékesíteni kell; amennyiben nem hűtetlen formában szánják eladásra, a fejést követően azonnal le kell hűteni, 4 C és 8 C között tárolva a fejéstől számított 24 órán belül kell értékesíteni; - a közvetlen eladásra szánt hűtött nyerstej szavatossága 48 óra a fejéstől számítva, a nem hűtött tejé 24 óra; - nyers tej értékesítése esetén az elsődleges termelőnek az értékesítés helyén jól látható módon fel kell tüntetnie egy figyelmeztetést: Nyers tej, forralás után fogyasztható. Gyermekek, terhes nők, beteg, idős vagy legyengült immunrendszerű személyek általi fogyasztásra nem alkalmas. o Kis mennyiségű tojás: a kistermelő egy végső felhasználónak heti legfeljebb 60 db nem osztályozott tojást értékesíthet a termelés helyszínén, vagy a helyi piactéren; a kistermelő a helyi kiskereskedelmi egységekben heti legfeljebb 350 db nem osztályozott tojást forgalmazhat. - a kiskereskedelmi egységekben forgalmazott tojásokat át kell világítani, a tojásokat nem szabad megmosni, feldolgozni, tartósítani és 5 C tól alacsonyabb hőmérsékleten tárolni; - a rendelet szabályozza a tojás gyűjtésére, tisztaságra, tárolásra és a hőmérsékletekre, a tojástartókra, a csomagolásra és a konténerekre vonatkozó minimális higiéniai követelményeket; - a kis mennyiségben értékesített tojások szavatossági ideje a tojásrakástól számítva 28 nap, és a tojásrakás dátumától számított 21 napon belül kell értékesíteni; - az értékesítés helyén fel kell tüntetni: osztályozatlan tojásról van szó, az elsődleges termelő azonosítóját, a tojásrakás dátumát, a minimális szavatossági időt és a vásárlást követő tárolásra vonatkozó ajánlást. o Kis mennyiségű méz: a végső fogyasztó mézszükségletének megfelelő mennyiség, melyet a méhész saját gazdaságának helyén vagy a helyi piactéren értékesít; a kistermelő a helyi kiskereskedelmi egységekben évente legfeljebb 1 tonna saját készítésű mézet forgalmazhat. - A mézet csak a méhész - kistermelő forgalmazhatja, aki a méhállomány tulajdonosa, a méz begyűjtését és csomagolását a saját méhészetében végzi, és e tevékenysége nyilvantartásba került, - A rendelet szabályozza a méz begyűjtésére, tárolására, csomagolására, szállítására és a vele való manipulációra vonatkozó minimális higiéniai követelményeket, és a méz megjelölésére vonatkozó előírásokat. Kis mennyiségek maghatározása a növényi eredetű alaptermékek vonatkozásában: 4

5 Növényi eredetű alaptermékből kis mennyiségnek minősül az a mennyiség, amit az kistermelő közvetlenül a végső fogyasztónak elad, vagy a közvetlenül a végső fogyasztót ellátó helyi kiskereskedelmi egységben forgalmaz. Az éves maximális mennyiségek a következők: a) szemes gabona 200 kg b) szemes- tönkölybúza, -cirok,-köles és a -disznóparéj kultúrfajai 100 kg c) száraz hüvelyesek (bab, lencse stb) 100 kg d) olajos növények 100 kg e) étkezési burgonya 2000 kg f) káposztafélék (karalábé, karfiol) 500 kg káposzta 2000 kg g) termés zöldségek (paprika, paradicsom, uborka, stb.) 200 kg h) gyökérzöldség (sárgarépa, petrezselyem, zeller) 50 kg i) hagymafélék 100 kg j) hüvelyesek (zöldbab, zöldborsó) 50 kg k) leveles zöldségek (fejes saláta, spenót stb) 20 kg l) alamtermésű gyümölcsök 1000 kg m) csonthéjas gyümölcsök 500 kg n) bogyótermésű gyümölcsök 100 kg o) héjas gyümölcsök 100 kg p) gyógynövények 10 kg o) termesztett gombák 20 kg 2. Tej és tejtermékek kiskereskedelmi egység által egyéb viszonteladó kiskereskedelmi létesítménynek való értékesítése Célja, hogy lehetővé váljon a mezőgazdasági farmokon a tej és tejtermékek előállítása, és ezeknek helyben való értékesítése, illetve a kiskereskedelemben való forgalmazása. A rendelet meghatározza a tej és tejtermékek más kiskereskedelmi egységekben való forgalmazásának feltételeit. Marginális, helyi és korlátozott tevékenységek keretében (8-11 ) a kiskeskereskedelmi vállalat más kiskereskedelmi egységet is elláthat élelmiszerrel. Ezen meghatározás és az új rendeletben szabályozott követelmények teljesítése esetén az adott kiskereskedelmi tevékenység nem tartozik a 853/2004/EK1 rendelet hatálya alá, azaz nem kell engedélyeztetni, és nem érvényesek rá a 853/2004/EK rendelet egyedi követelményei sem. Be kell tartani viszont az idevágó általános higiéniai követelményeket a 852/2004/EK élelmiszerekről szóló rendelet alapján.2 A tej és a tejtermékek forgalmazása a kiskereskedelmi egység helyi tevékenységének minősül beleértve a tejtermelő gazdaságon belül található kiskereskedelmi egységet, ha a 9 és 10 szerint valósul meg a tej kezelése, feldolgozása és tárolása, és a tejet illetve a tejtermékeket a gazdaság helyétől legfeljebb 2 órányi távolságra található más kiskereskedelmi egységben forgalmazzák. A tej és a tejtermékeket más kiskereskedelmi egységekben csak olyan kiskereskedelmi egység forgalmazhat, amely: 1 ) április 29-i az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó egyedi higiéniai előírásokat meghatározó Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 853/2004/EK rendelete (az Európai Unió Hivatalos Lapjának Különkiadása, 3. fej./45.kötet) ötödik átdolgozás. 2 ) április 29-i élelmiszerek higiéniájára vonatkozó Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 852/2004/EK hatályban lévő rendelete (az Európai Unió Hivatalos Lapjának Különkiadása, 13. fej./34. kötet). 5

6 o tartós, állandó létesítményként üzemel (az élelmiszert árusító standok, sátrak, a mozgóárusító autók kivételével), o betartja az e rendeletben meghatározott követelményeket (9 és 10 ), o a forgalmazásra vonatkozóan külön nyilvántartásba került, o igazolni tudja az állat-egészségügyi hatóság előtt az e rendeletben meghatározott mennyiségek és követelmények betartását. A más kiskereskedelmi egységek, ahol a tej és a tejtermékek forgalomba kerülnek, a tejet és a tejtermékeket csak a végső fogyasztónak adhatják el (azaz, nem adhatják tovább más létesítményeknek). 6

7 2A. Más kiskereskedelmi egységekben értékesített nyerstej és a belőle készített tejtermékek - A nyerstejnek és a belőle előállított termékeknek a kistermelő által tenyésztett állatokból kell származnia, és teljesítenie kell az összes idevágó, a nyerstejre vonatkozó egyedi higiéniai követelményt és kritériumot a 853/2004/EK rendelet alapján 1) ; - Marginális tevékenységnek minősül az a tevékenység, mely során o a kiskereskedelmi egység naponta legfeljebb 500 liter tehéntejet, 250 liter juhtejet vagy 100 liter kecsketejet dolgoz fel o a kiskereskedelmi egység más kiskereskedelmi egységekben hetente legfeljebb az összes feldolgozott tej 35 -át, és az előállított tejtermékek 35 -át forgalmazza. - Korlátozott tevékenységnek minősül az olyan tevékenység, o mely során az egyéb kiskereskedelmi egységek a tejet vagy a tejtermékeket csak közvetlenül a végső fogyasztónak adják el, vagy o amikor a kiskereskedelmi egység egyben közétkeztetési létesítmény is, amely a kistermelőtől vásárolt nyerstejet és a belőle készült termékeket közvetlenül a végső fogyasztónak szánt hőkezelt ételek elkészítésére használja. Nyerstej értékesítésénél, az elhelyezésre vonatkozó többi követelmény teljesíte mellett jól látható módon fel kell tüntetni egy figyelmeztetést: Nyers tej, forralás után fogyasztható. Gyermekek, terhes nők, beteg, idős vagy legyengült immunrendszerű személyek általi fogyasztásra nem alkalmas. Fel kell tüntetni a nyerstej fajtáját is. Nyerstejet tartalmazó tejterméken az egyéb jelölésre vonatkozó feltételekteljesítése mellett, fel kell tüntetni egy figyelmeztetést: Nyerstej felhasználásával készült, és a tej fajtáját, ha a 853/2004/EK rendelet alapján a termék olyan tejből készült, amely nem esett át sem hőkezelésen, sem ezzel enyenértékű egyéb fizikai vagy kémiai kezelésen lenne, Nem minősül korlátozott tevékenységnek az olyan létesítmények ellátása, amelyek iskolai, óvodai, szociális, egészségügyi, gyermevédelmi, gyámügyi intézményeknek vagy rehabilitációs rendezvényeken nyújtanak étkeztetési szolgáltatásokat. 2B. Más kiskereskedelmi egységeknek értékesített hőkezelt tej és a belőle készített tejtermékek - A hőkezelt tejnek saját tenyésztésű állatoktól kell származnia. - Teljesítenie kell a nyerstejre vonatkozó egyedi higiéniai követelményeket és kritériumokat a 853/2004/EK rendelet alapján. 1) - A marginális tevékenységnek minősül az a tevékenység, mely során o a kiskereskedelmi egység naponta legfeljebb 500 liter tehéntejet, 250 liter juhtejet, vagy 100 liter kecsketejet ldolgoz fel; o a kiskereskedelmi egység más kiskereskedelmi egységekben hetente az összesen feldolgozott tejmennyiség 35 -át, és az előállított tejtermékek 35 -át forgalmazza. [Az üzemeltető a további tetszőleges mennyiségű nyerstejet a tejüzemnek szállíthatja be] 7

8 - Korlátozott tevékenységnek minősül az a tevékenység, o mely során az egyéb kiskereskedelmi egységek a tejet vagy a tejtermékeket csak közvetlenül a végső fogyasztónak adják el, vagy o amikor a kiskereskedelmi egység egyben közétkeztetési létesítmény is, amely a kistermelőtől vásárolt nyerstejet és a belőle készült termékeket közvetlenül a végső fogyasztónak szánt ételek elkészítésére használja. A nyerstej hőkezelése során a kiskereskedelmi egység működtetőjének, aki a saját tenyésztésű állatoktól származó tejét dolgozza fel, be kell tartania a hőkezelésre vonatkozó követelményeket, az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendeletének III. melléklete, IX. bekezdése és a II. fejezete szerint. 1) Az élelmiszeripari vállalat üzemeltetőjének, aki a saját kiskereskedelmi tevékenységének keretén belül csomagolja és dolgozza fel a tejet, valamint tejtermékeket állít elő, amelyeket olyan tejből is nyer, amely nem saját tenyésztésű állatoktól származik, és közvetlenül a végső felhasználónak vagy más kiskereskedelmi egységeknek értékesíti, be kell tartania a 853/2004/EK rendeletben meghatározott összes követelményt, beleértve a létesítmények engedélyezésére vonatkozó előírásokat is. 1) Ezzel hatályon kívül helyeződik a352/2009 számú, eddig hatályban lévő rendelet, amely meghatározta a kis mennyiségben értékesített állati eredetű alaptermékek, a baromfi- és a házinyúlhús, a szabadon élő vad és a belőle készített vadhús közvetlen eladására vonatkozó higiéniai követelményeket. 8

9 A Szlovák Köztársaság 359/2011 számú KORMÁNYRENDELETE, amely az egyes élelmiszeripari létesítményekre és a kismennyiségű értékesítésre vonatkozó követelményeket határozza meg A rendelet a húsfeldolgozás négy területét szabályozza: 1. A kis kapacitású vágóhidak és darabolóüzemek szerkezetére, létrehozására és felszerelésére vonatkozó követelményeket érintő rendelkezéseket, amelyeket az EU higiéniai rendeleteinek mellékletei határoznak meg (2 és a 4 ); 2. Meghatározza, hogy a kiskereskedelmi egységekben található darabolóüzemek és a hústermékeket előállító részlegek, mely tevékenységei minősülnek marginális, helyi és korlátozott tevékenységnek, ha ezek a kiskereskedelmi egységek tevékenységük keretén belül más kiskereskedelmi létesítményeket (kiskereskedelmi üzleteket, közétkezési intézményeket (5 és 6 )) is ellátnak. E meghatározás illetve a rendeletben megszabott követelmények teljesülése esetén, ezek a létesítmények és tevékenységük a 853/2004/EK rendelet hatályán kívül esnek, vagyis nem vonatkozik rájuk a 853/2004/EK rendelet szerinti engedélyezés és a különleges követelmények sem. 3. Meghatározza, milyen mennyiségben vághat le baromfit, házinyulat, szabadon élő vadat, és mennyit értékesíthet ezek húsából közvetlenül a végső fogyasztónak vagy helyi kiskeresekedelmi egységnek vagy közétkeztetési létesítményeknek. ( 7-9 ). Ezek a tevékenységek nem tartoznak az EU higiéniai rendeleteinek hatálya alá. A kormányrendeletben meghatározott követelmények teljesítése esetén a kistermelőknek a kis mennyiségű alapterméknél nem kell a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendeletekben előírt további higiéniai követelményeket betartaniuk, és a gazdaságban levágott kis mennyiségű baromfira, házinyúlra, valamint a szabadon élő vadra nem vonatkozik az egyébként kötelező ante mortem és post mortem állatorvosi ellenőrzés; 4. A rendelet kitér a vágóhídon kívüli kényszervágáson átesett állatok húsának a megjelölésére, és a kísérő igazolásra vonatkozó részletekre (10 ). 5. A kormányrendelet az EU jogrendjének csak a higiéniai követelményeire vonatkozik, viszont nem vonatkozik a többi idevágó jogi előírásra, mint amilyenek az állatok egészségére, az állatok védelmére, az állatok azonosítására, a maradványok ellenőrzésére, a zoonózisokra, az élelmiszerek jelölésére, az általános élelmiszerjogokra, az állati melléktermékre, a TSEbetegség ellenőrzése és hasonlóakra vonatkozók. Az EU ezen jogi aktusait nem érintik a belföldi kivételek és módosítások. 9

10 1. Az olyan engedélyhez között kis kapacitású vágóhidakra és darabolóüzemekre vonatkozó követelmények meghatározása, melyek a rendelet értelmében (3 ) kivételt kérhetnek a szerkezeti (építészeti-technikai) követelmények alól (4 ). A rendelet azokat az alaptermékeket előállító és közvetlenül a végső fogyasztónak, vagy a helyi kiskereskedelmi egységeknek értékesítő vágóhidakat és darabolóüzemmel rendelkező vágóhidaket érinti, melyek az EU higiéniai előírásai értelmében nem kiskapacitású létesítmények. Egyedi kivétel csak a kis kapacitású vágóhidaknak és darabolóüzemeknek engedélyezhető, és pedig: o a vágóhidaknak, ahol hetente legfeljebb 30 számosállat-egységet vágnak le; o a darabolóüzemeknek, amelyek hetente legfeljebb 5 tonna húst állítanak elő. (1 számosállat-egység 1 darab 2 évnél idősebb felnőtt szarvasmarha, vagy egy felnőtt páratlanujjú patás; más házi patás és vad esetében a rendeletben feltüntetett átszámításokat kell használni) Az EU higiéniai rendeleteiben meghatározott követelmények alól a következő kivételek engedélyezhetők: A kis kapacitású vágóhidaknak nem kell rendelkezniük: 1. élőállatszállásokkal és karámokkal, ha az állatokat a legfeljebb az 50 km-re lévő tenyészhelyükről szállítják a vágóhídra közvetlenül a levágásra szolgáló helységbe, 2. különálló, zárható létesítménnyel a beteg, vagy a beteggyanús állatok számára (ún. izolációs ketrecekkel ), ha az állatok a vágóhíd tulajdonosának vagy bérlőjének a gazdaságából valók, vagy ha a gazdaság keretén belül lévő vágóhídról van szó, amelynek bérlője a vágóhíd üzemeltetője, 3. az egyes állatfajok levágására és feldolgozására szolgáló külön helyiséggel, területtel, ha ezeket a tevékenységeket időben elkülönítve végzik, 4. a gyomor és a belek kiűrítésére és tisztítására szolgáló külön helyiséggel, területtel, ha ezeket a műveleteket a többi művelettől időben elkülönítve végzik úgy, hogy megakadályozzák a hús szennyeződését, 5. az egyes állatfajok levágására és a vágást követő feldolgozására szolgáló külön vágósorokkal, ha ezeket a műveleteket időben elkülönítve végzik el, 6. az állatok szállítására használt eszközök tisztítására, mosására és fertőtlenítésére szolgáló megfelelően felszerelt külön helyiséggel, ha az állatokat a vágóhídra közvetlenül a tenyészhelyükről a tenyésztőjük vagy a szállító szállította, aki rendelkezik a higiéniai követelményeknek megfelelő felszereléssel, 7. higiéniai kapuval ellátott öltözőkkel, ha a vágóhíd épületében az üzemi területeken kívül az utcaiés a munkaruhák számára megfelelő mennyiségű szekrény áll rendelkezésre, amelyek úgy vannak elrendezve, hogy az épület tiszta övezete védve legyen a szennyeződéstől; a mellékhelyiségek nem nyílhatnak közvetlenül a termelő területre. Kivétel nélkül teljesíteni kell azonban a többi általános higiéniai követelményt az élelmiszerek higiénájára vonatkozó 852/2004/EK rendelet értelmében 3 : - a HACCP elvein alapuló állandó jellegű eljárásokat, úgy mint az élelmiszeripari létesítmények elrendezésére, szerkezetére, elhelyezésére és nagyságára, azok tisztaságára, karbantartására, létrehozására és elrendezésére vonatkozó általános követelményeket, az élelmiszerek szállítására vonatkozó általános követelményeket, a berendezésre, az élelmiszerhulladékra, az ivóvízellátásra, a személyi higiéniára vonatkozó követelményeket, és az élelmiszerekre alkalmazható határozatokat, csakúgy, mint a hőmérséklet ellenőrzésére, a hűtési lánc fenntartására, a mintavételre és az elemzésre vonatkozó általános követelményeket 3 ) április 29-i élelmiszerek higiéniájára vonatkozó Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 852/2004/EK hatályban lévő rendelete (az Európai Unió Hivatalos Lapjának Különkiadása, 13. fej./34.kötet). 10

11 A vágóhidaknak ugyancsak teljesíteniük kell az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó többi különleges követelményt is, amelyeket a 853/2004/EK rendelet határoz meg 4 ): - engedélyeztetést, egészségügyi és azonosító megjelölésüket, információkat az élelmiszerláncról, az élőállatok vágóhídra való szállítására vonatkozó követelményeket, az egyes tevékenységeknek a helyszín vagy az időpont alapján való elkülönítésére, a testekkel és a hússal való higiénikus manipulációra szolgáló berendezésekre, a vágósorok és az állatok leölésére alkalmazott eszközök összeszerelésére, az eszközfertőtlenítőkre, a kézmosásra alkalmas berendezésekre vonatkozó követelményeket, a visszatartott hús hűtéssel való tárolására, és a használhatatlan hús tárolására szolgáló eszközökre vonatkozó követelményeket. A vágóhidaknak kivétel nélkül teljesíteniük kell az állatok üzemi vágására vonatkozó higiéniai követelményeket, a hús hűtésére és tárolására vonatkozó különleges higiéniai követelményeket. A kis kapacitású darabolóüzemeknek nem kell rendelkezniük: 1. önálló berendezésekkel a különböző fajtájú húsok feldarabolására, ha ezek a különböző húsfajtákkal kapcsolatos tevékenységek időben elkülönítve valósulnak meg, 2. különálló helyiségekkel a csomagolatlan és a nem védett húsok, a csomagolt hús, valamint egy másik csomagolással védett hús különválasztott tárolására, ha raktározásuk időben elkülönítve történik, 3. higiéniai kapuval ellátott öltözőkkel, ha a vágóhíd épületében az üzemi területeken kívül az utcai- és a munkaruhák számára megfelelő mennyiségű szekrény áll rendelkezésre, amelyek úgy vannak elrendezve, hogy az épület tiszta övezete védve legyen a szennyeződéstől; a mellékhelyiségek nem nyílhatnak közvetlenül a termelő területre. Kivétel nélkül teljesíteni kell azonban a többi általános higiéniai követelményt az élelmiszerek higiénájára vonatkozó 852/2004/EK rendelet értelmében: - a HACCP elvein alapuló állandó jellegű eljárásokat, az élelmiszeripari létesítmények elrendezésére, megoldására, szerkezetére, elhelyezésére és nagyságára, azok tisztaságára és jó állapotú karbantartására, létrehozására és elrendezésére vonatkozó általános követelményeket, az élelmiszerek szállítására vonatkozó általános követelményeket, a berendezésre, az élelmiszerhulladékra, az ivóvízzel való ellátásra, a személyi higiéniára vonatkozó követelményeket, és az élelmiszerekre alkalmazható határozatokat, valamint a hőmérséklet ellenőrzésére, a hűtési lánc fenntartására vonatkozó követelményeket, A darabolóüzemeknek ugyancsak teljesíteniük kell az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó többi különleges követelményt, amelyeket a 853/2004/EK rendelet határoz meg: - engedélyezést, egészségügyi és identifikációs megjelölést, a darabolóüzemek szerkezetére, az eszközfertőtlenítőkre, a kézmosásra alkalmas berendezésekre vonatkozó követelményeket, a környezet hőmérsékletére vonatkozó követelményeket daraboláskor, a hús kihűtésére és tárolására vonatkozó egyedi követelményeket, a hús feldarabolására és kicsontozására vonatkozó követelményeket is. További kivétel, amely a kis kapacitácú (legfeljebb 5 tonna feldarabolt hús) integrált vágóhidakat és darabolóüzemeket érinti, a hús darabolásának időbeli elkülönítésére vonatkozik: - a vágóhíddal rendelkező élelmiszeripari létesítmény, amelyben a 2 (3.) bek. b) pontja alapján a vágóhíd saját termeléséből hetente legfeljebb 5 tonna húst darabolnak fel, nem kell, hogy a hús feldarabolására szolgáló külön helyiséggel rendelkezzen, ha a vágás és a vágást követő feldolgozás az állatok levágására szolgáló helységben más időpontban történik, mint a hús feldarabolása és a hús szennyeződésének megelőzésére intézkedéseket tesznek. 4 ) április 29-i az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó egyedi higiéniai előírásokat meghatározó Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 853/2004/EK hatályban lévő rendelete (az Európai Unió Hivatalos Lapjának Különkiadása, 3. fej./45.kötet). 11

12 Az engedélyezett kis kapacitású vágóhidak és darabolóüzemek az állati testet és a húst a Közösség ovális egészségügyi és azonosító jelzésével jelölhetik, és ezeket az EU piacán Szlovákián kívül is forgalomba hozhatják. Ezzel hatályon kívül helyeződik a 283/2009 számú, eddig hatályban lévő rendelet, amely meghatározta a kis kapacitású élelmiszeripari létesítmények szerkezetére, elrendezésére és felszerelésére vonatkozó követelményeket. 2. A kiskereskedelmi egységek területén található daraboló- és húskészítményeket előállító üzemek marginális, helyi és korlátozott tevékenységének meghatározása A rendelkezés célja, hogy lehetővé tegye korlátozott mennyiségű hús feldarabolását és húskészítmények előállítását a kiskereskedelmi létesítményben, pl. a gazdaságban lévő üzletben, és lehetőséget adjon a termékek más kiskereskedelmi létesítményekben való forgalmazására. Egyúttal a rendelkezés megakadályozza, hogy kiskereskedelmi létesítmények nagy mennyiségben, engedély nélkül húst daraboljanak fel és húskészítményeket állítsanak elő és ezekkel közétkeztetési intézményeket (vendéglőket, iskolákat, óvodákat és kórházakat) lássanak el úgy, hogy közben nem érvényesítik a 853/2004/EK rendelet higiéniai követelményeit. Összhangban a 853/2004/EK rendelettel a kiskereskedelmi létesítmény tevékenysége akkor minősül marginális, helyi és korlátozott tevékenységnek, ha más kiskereskedelmi egységeket (üzletek, közétkeztetési intézméneket) is ellát hússal és hústermékekkel miközben nem vonatkoznak rá az 853/2004/EK rendeletben megszabott különleges higiéniai követelmények. Ha az ilyen kiskereskedelmi egységek teljesítik a meghatározott limiteket és az egyéb megkötéseket, nem kell engedélyeztetni őket (elég a nyilvántartásba vétel), nem kell azonosítási jelöléseket használniuk, és nem vonatkoznak rájuk egyéb, a 853/2004/EK rendeletben megszabott különleges higiéniai követelmények sem. Helyi forgalmazásnak minősül, ha a húst, darálthúst és húskészítményeket legfeljebb 2 órányi távolságra található más kiskereskedelmi egységben forgalmazzák, a szállítás során pedig be vannak tartva a szállítás higiéniai feltételei. A hús és a termékek korlátozott mennyiségét, melyet a marginális, helyi és korlátozott tevékenység keretén belül a kiskereskedelmi egység más kiskereskedelmi egységekben forgalomba hozhat, a két alábbi kritérium kombinációja határoz meg. Ezeket egyszerre kell betartani. - a hetente előállított élelmiszerek maximális mennyisége (hús, termékek) és - a hetente előállított mennyiség %-ban kifejezett maximális hányada, amely más kiskereskedelmi egységekben forgalmazható. A marginális tevékenység keretében a limitek a következők: Húsdarabolás, -csontozás, -szeletelés és -porciózás hetente - legfeljesbb 2 tonna marha-, disznó-, bárány- és kecskehús illetve farmon nevelt vadból származó vadhús, - legfeljebb 1,5 tonna baromfi-, nyúl- és strucchús. Hetente legfeljebb 1 tonna hőkezelés után fogyasztásra szánt darált hús és húskészítmény, olvasztott állati zsír és töpörtyű, vagy hőkezelt hústermékek előállítása, Hetente legfeljebb 200 kg nyers állapotban való fogyasztásra szánt darált hús vagy húskészítmény, vagy nem hőkezelt húskészítmények előállítása, 12

13 Más kiskereskedelmi egységekben az összes feldolgozott, előkészített hús és húskészítmény legfeljebb 25 %-a hozható forgalomba. Ezek a tevékenységek akkor minősülnek korlátozott tevékenységnek, ha más kiskereskedelmi egységek ezt a húst és húskészítményket kizárólag közvetélenül a végső fogyasztónak értékesítik, vagy a végső fogyasztó kívánságára és jelenlétében végzik a hús darabolását, előkészítését és csomagolását. A rendelkezés módosítja a marginális, helyi és korlátozott tevékenység keretében előállított és forglamazott hús és húskészítmények hőmérsékletére vonatkozó különleges higiéniai követelményeket. 3. A baromfi- és házinyúlhúsra valamint a szabadon élő vadból származó vadhúsra vonatkozó kis mennyiségek meghatározása Általános feltételek: - Általánosan érvényesek az élelmiszer-biztonságra vonatkozó követelmények; - A baromfinak és nyúlnak a kistermelő saját gazdaságából kell származnia, a vadnak pedig a használó vadászterületéről; - A kis mennyiségben történő közvetlen értékesítés, vagy a helyi kiskereskedelmi egységekben való forgalmazás külön bejelentéshez kötött tevékenységek; - Nem az elsődleges termelés alaptermékeiről van szó, hanem a baromfi- házinyúl- és vadhúsról, amelyet a tenyésztő vagy a vadászterület használója a végső felhasználónak közvetlenül eladhat, vagy a helyi kiskereskedelmi egységekben forgalmazhat; - A tenyésztő a gazdaságban levágott baromfi és házinyúl húsát közvetlenül a gazdaságban, vagy a helyi piactéren (amely szintén kiskereskedelmi egység) árusíthatja a végső fogyasztóknak; - Kis mennyiségű baromfi-, házinyúl- és vadhús forgalmazására szolgáló helyi kiskereskedelmi egységnek minősül: o a megfelelően felszerelt élelmiszerüzlet (az élelmiszerek mozgóárusítására használt gépjárművek, szupermarketek, nagykereskedelmi üzletek, elosztó központok kívételével), o a piactér (megfelelően felszerelt piac, vásárcsarnok) o a közétkezési létesítmények (az élelmiszerárusításra szolgáló ideiglenes standok és sátrak kívételével) o az olyan kiskereskedelmi egység, amely legfeljebb 2 órányi távolságra található annak a kerületnek a határvonalától, amelyben a kistermelőt nyilvántartásba vették. - A helyi kiskereskedelmi egység a kistermelőtől megvásárolt kis mennyiségű baromfi-, házinyúl- és vadhúst nem értékesítheti más létesítményeknek, csak o helyben adhatja el őket a végső fogyasztónak, aki csak magánfogyasztásra használhatja fel ezeket, vagy o készételeket készíthet belőlük, amelyeket helyben a végső fogyasztónak árusít. Kis mennyiségű baromfi- és házinyúlhús: o a kistermelő évente legfeljebb darab házi tyúkfélét, 2500 darab nyúlfélét vághat le és értékesíthet. - A kistermelő csak a saját gazdaságában nevelt egészséges baromfit és nyúlfélét vághatja le, 13

14 - A kistermelő a baromfit és a házinyulat csak levághatja, elvéreztetheti, nyúzhatja, megtisztíthatja, zsigerelheti, lehűtheti vagy lefagyaszthatja, és megfelelő szállítókonténerbe helyezheti, - A rendelet meghatározza az e tevékenységekre vonatkozó minimális higiéniai követelményeket, melyek betartásával megelőzhető a friss hús szennyeződése, - A kistermelő a levágott baromfi és házinyúl darabolását, porciózását, kicsontozását, feldolgozását (pl. hőkezeléssel), elő-, fogyasztói-, vákum- vagy módosított atmoszférás csomagolását nem végezheti, - Minden hústerméket címkével kell ellátni, amelyen fel vannak tüntetve a hús eredetére vonatkozó adatok (a kistermelő neve, címe, a vállalat neve és a létesítményt működtető vállalkozó címe), - Az értékesítés helyszínén - a kistermelő gazdaságában, a helyi piactéren vagy a helyi kiskereskedelmi üzletben el kell helyezni egy figyelmeztetést arról, hogy a hús nem esett át állat-egészségügyi ellenőrzésen, és kizárólag hőkezelést követő magánfogyasztásra ajánlott. Kis mennyiségű vadhús: o A vadászterület használója az adott vadászterületen évente ténylegesen elejtett vadak legfeljebb 30 % -át közvetlenül értékesítheti. Ezt a mennyiséget nyúzatlanul közvetlenül eladhatja a végső felhasználónak magánfogyasztásra eladhatja a közvetlenül a végső fogyasztókat ellátó kiskereskedelmi egységeknek. o A vadászterület használója hetente legfeljebb 1 tonna feldarabolt, kicsontozott vadhúst adhat el közvetlenül a végső fogyasztónak. Ezt a friss vadhúst a vadászterület használója kiskereskedelmi egységekben nem hozhatja forgalomba. - Az elejtett vad vizsgálatát csakúgy, mint a trichinella-vizsgálatot képzett személy végzi, a vizsgálatokért a vadászterület használója felel. - A rendelet meghatározza a képzett személy által végzett vizsgálatokra, az eredetigazolásra, a hűtésre vonatkozó minimális követelményeket, a húskezelés higiéniájára, a hűtött vad és vadhús árusításának határidejére vonatkozó követelményeket. - A helyi kiskereskedelmi egységben forgalomba hozott vad, illetve a belőle készült vadhús értékesítésénél tájékoztatni kell a végső fogyasztót arról, hogy a vadat, vadhúst képzett személy ellenőrizte, illetve mikor, és a húshoz csatolni kell egy figyelmeztetést is arról, hogy kizárólag hőkezelést követő magánfogyasztásra ajánlott. Ezzel a rendelettel hatályon kívül helyeződött a 283/2009 számú, eddig hatályban lévő kormányrendelet, amely meghatározta az állati eredetű alaptermékek, a baromfihús, a házinyúlhús, a szabadon élő vad és a belőle nyert vadhús közvetlen eladására és forgalmazására vonatkozó higiéniai követelményeket. 4. A vágóhídon kívüli kényszervágás A 853/2004/EK számú rendelet alapján a házi patás állatokat (szarvamarhát, sertést, juhot és kecské, valamint a háziasított páratlanujjú patásokat) az engedélyezett vágóhídon kívül csak akkor lehet levágni, ha az egyébként egészséges állat olyan balesetet szenvedett, amely állatvédelmi okokból meggátolja az állat vágóhídra való átszállítását. Ebben az esetben is, az állatorvosnak el kell végeznie az ante mortem vizsgálatot, majd a levágott és kivéreztetett állatot a meghatározott higiéniai feltételek mellet el lehet szállítani a vágóhídra, ahol a hatósági állatorvos post mortem megvizsgálja az állatot. A vágóhídon kívül kényszervágáson átesett állatot a vágóhídra a tenyésztő és az ante mortem vizsgálatot elvégző állatorvos által aláírt nyilatkozat kíséri. 14

15 A vágóhídon kívüli kényszervágáson átesett állat húsát meg kell jelölni a belföldi egészségügyi jelzéssel és az azonosító jelöléssel, amely nem szabad, hogy összetéveszthető legyen a Közösség jelölésével a 853/2004/EK rendelet alapján. Ezt a húst csak abban a tagállamban lehet forgalomba hozni, amelyben a kényszervágás megvalósult. A szlovák kormányrendelet meghatározza a tenyésztő és az állatorvos által írt igazolás formáját és szükséges mellékleteit, az egyedi egészségügyi és azonosító jelölések formáját, valamint megtiltja, hogy a vágóhídon kívüli levágott állatokból nyert belsőségek, vér és bőr emberi fogyasztásra kerüljön. 1 sz. melléklet A Regionális Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelőségek (RVPS) címjegyzéke és elérhetősége 1. RVPS Bratislava-mesto, Polianky 8, Bratislava - 42, tel.: , rvsbao@svssr.sk 2. RVPS Senec, Svätoplukova 50, Senec, tel.: , rvssco@svssr.sk 3. RVPS Dunajská Streda, Obchodná 789/3, Dunajská Streda, tel.: , rvsdso@svssr.sk 4. RVPS Galanta, Hodská 353/19, Galanta, tel.: , rvsgao@svssr.sk 5. RVPS Trnava, Zavarská 11, Trnava 1, tel.: , rvstto@svssr.sk 6. RVPS Senica, Čáčovská 305, Senica nad Myjavou, tel.: , rvsseo@svssr.sk 7. RVPS Komárno, Štúrova 5, Komárno, tel.: , rvskno@svssr.sk 8. RVPS Nové Zámky, Komjatická 65, Nové Zámky, tel.: , rvsnzo@svssr.sk 9. RVPS Levice, M.R. Štefánika 24, Levice, tel.: , rvslvo@svssr.sk 10. RVPS Nitra, Akademická 1, Nitra 1, tel.: , rvsnro@svssr.sk 11. RVPS Topoľčany, ul. Dr. P. Adámiho 17, Topoľčany, tel.: , rvstoo@svssr.sk 12. RVPS Šaľa, Školská 5, Šaľa, tel.: , rvssao@svssr.sk 13. RVPS Nové Mesto/Váhom, Tajovského 235/7, Nové Mesto/Váh., tel.: , rvsnmo@svssr.sk 14. RVPS Trenčín, Súdna 22, Trenčín, tel.: , rvstno@svssr.sk 15. RVPS Prievidza, Mariánska 6, Prievidza, tel.: , rvspdo@svssr.sk 16. RVPS Púchov, Moravská 1343/29, Púchov, tel.: , rvspuoe@svssr.sk 17. RVPS Žiar nad Hronom, ul. SNP 612/120, Žiar nad Hronom, tel.: , rvszho@svssr.sk 18. RVPS Zvolen, Nám. SNP 50, Zvolen, tel.: , rvszvo@svssr.sk 19. RVPS Veľký Krtíš, Osloboditeľov 33, Veľký Krtíš, tel.: , rvsvko@svssr.sk 20. RVPS Lučenec, Mierová 2, Lučenec, tel.: , rvslco@svssr.sk 21. RVPS Rimavská Sobota, Kirijevská 22, Rimavská Sobota, tel.: , rvsrso@svssr.sk 22. RVPS Banská Bystrica, Rudlovská cesta 6, Banská Bystrica 1, tel.: , rvsbbo@svssr.sk 23. RVPS Martin, Záturčianska 1, Martin, tel.: , rvsmto@svssr.sk 24. RVPS Liptovský Mikuláš, Kollárova 2, Liptovský Mikuláš, tel.: , rvslmo@svssr.sk 25. RVPS Žilina, Jedľová 44, Žilina 4, tel.: , rvszao@svssr.sk 26. RVPS Čadca, Horná 2483, pošt. pr. 45, Čadca, tel.: , rvscao@svssr.sk 27. RVPS Dolný Kubín, Jánoškova 1611/58, Dolný Kubín, tel.: , rvsdko@svssr.sk 28. RVPS Rožňava, Južná 43, Rožňava, tel.: , rvsrvo@svssr.sk 29. RVPS Spišská Nová Ves, Duklianska 46, Spišská Nová Ves, tel.: , rvssno@svssr.sk 30. RVPS Košice-mesto, Hlinkova 1/c, Košice - mesto, tel.: , rvskeo@svssr.sk 31. RVPS Košice-okolie, Kukučínova 24, Košice - okolie, tel.: , rvskso@svssr.sk 32. RVPS Trebišov, Bottova 2, Trebišov, tel.: , rvstvo@svssr.sk 33. RVPS Michalovce, Sama Chalúpku 2, Michalovce, tel.: , rvsmio@svssr.sk 34. RVPS Poprad, Partizánska 83, Poprad, tel.: , rvsppo@svssr.sk 35. RVPS Stará Ľubovňa, Levočská 4/338, Stará Ľubovňa, tel.: , rvsslo@svssr.sk 36. RVPS Prešov, Levočská 112, Prešov 1, tel.: , rvspvo@svssr.sk 37. RVPS Vranov nad Topľou, Kalinčiakova 879, Vranov nad Topľou, tel.: rvsvto@svssr.sk 38. RVPS Bardejov, Stöcklova 34, Bardejov, tel.: , rvsbjo@svssr.sk 39. RVPS Svidník, ul. MUDr. Pribulu 2, Svidník, tel.: , rvssko@svssr.sk 15

16 40. RVPS Humenné, Gaštanová 3, Humenné, tel.: , 16

17 Cím: Nyomtatta és kiadta: Útmutató a kistermelői kormányrendeletek értelmezéséhez és gyakorlati alkalmazásához A SZK Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériuma és az Állami Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelőség Összeállította: MVDr. Ing. Fridolín Pokorný, Mgr. Paulína Komarová Recenzálta: Prof. MVDr. Jozef Bíreš DrSc. A kiadás éve: 2011 Megjelent: 800 példányszámban ISBN: