Első fejezet. Az emberi jogi képzés és a Kompasz rövid útmutató a felhasználóknak. Az emberi jogi képzés és a Kompasz

Átírás

1 Első fejezet Az emberi jogi képzés és a Kompasz rövid útmutató a felhasználóknak 15

2 A fejezet tartalomjegyzéke Az emberi jogi képzés értelmezése Emberi jogi képzés: mit takar a fogalom? Az emberi jogi képzés eredményei Ismeretek, képességek, készségek és attitűdök Alapelv: a résztvevők bevonása Emberi jogi képzés a fiatalok részvételével Tanulás az oktatási rendszerben és azon túl Az emberi jogi képzés, nevelés: a cselekvés első lépése Az emberi jogi képzés nemzetközi támogatása Az emberi jogi képzés és az oktatás-nevelés egyéb területei Az emberi jogok világa......ģ 26 Mi számít emberi jogi kérdésnek? A kézikönyv által érintett emberi jogi kérdések Felkészülés az állampolgári szerepre A személyes és társadalmi értékekre nevelés Globális nevelés ģ 29 Interkulturális nevelés és képzés Oktatás képzés a fejlődésért Környezeti nevelés ģ 31 Békére nevelés ģ 31 A jogok oktatása ģ 32 A Kompasz alkalmazása Európában Mi is Európa, és hol van?....ģ 33 Egy könyv Európa számára?..ģ 34 Az európai álom ģ 36 Az ifjúságsegítő munka és az ifjúság képviselete Egyezmény a gyermekek jogairól A kézikönyv megalkotásának folyamata A kézikönyv használata a sokszínű kulturális és nyelvi környezetben Hogyan használjuk a Kompaszt? Hogyan dolgozzunk a kézikönyvvel? Pedagógiai és módszertani megközelítések Általános kérdések az emberi jogi képzéssel kapcsolatban Javaslatok a könyv használóinak Tanácsok a csoportsegítőknek

3 Az emberi jogi képzés értelmezése Emberi jogi képzés: mit takar a fogalom?...olyan oktatási-képzési programok, nevelési célú tevékenységek, amelyek az emberi méltóságban való egyenlőség hirdetését állítják a középpontba, összekapcsolva azt más célokkal, mint például: elősegíteni a kultúrák közötti tanulási folyamatokat (interkulturális tanulás), az állampolgár részvételét a társadalom életében, a kisebbségek esélyegyenlőségét. Az Európa Tanács Ifjúsági Programjának hivatalos definíciója az emberi jogi képzésről Távlati célok Az emberi jogi nevelés, képzés meghatározására számos definíció, sokféle megközelítésmód létezik, azonban a legérzékletesebben az általa elérendő célok segítségével írható le. Az emberi jogi képzési program hosszú távú célja az, hogy olyan kultúrát teremtsen, amelyben az emberi jogokat a közösség minden tagja elfogadja, tiszteletben tartja és védelmezi. Ilyen értelemben mondhatjuk, hogy bárki, aki emberekkel foglalkozik, részben emberi jogi nevelést is folytat, amennyiben a fenti célokat magáénak vallja, és tesz is elérésük érdekében függetlenül attól, hogy milyen módszerekkel és milyen közegben teszi mindezt. Arról, hogy a fent leírt cél elérésének mi a legmegfelelőbb eszköze, természetesen többféle, egymástól eltérő nézet is létezik; ez nem is baj. Nincs két ugyanazokkal a szükségletekkel bíró személy, csoport, kultúra, nincs olyan képzési módszer, amely minden egyénnek, csoportnak, bármelyik társadalomban egyformán megfelel. E gondolatmenet is jelzi, hogy a hatékony emberi jogi nevelésnek tanulóközpontúnak kell lennie: minden közösségben az egyes egyének szükségleteire, meglévő készségeire és képességeire kell épülnie. A tanulóközpontú pedagógia elismeri a személyes cselekvés, a személyes változás értékét, mindamellett figyelembe veszi a tanulót körülvevő társadalmi közeget, ami nem azt jelenti, hogy a nevelőnek a tágabb valóságtól elszigetelve kell végeznie a munkáját, vagy hogy ne tanulhatna azoktól, akik más közegben dolgoznak. Mindazokat, akik szerte a világban emberi jogi neveléssel, képzéssel foglalkoznak, egy közös szándék vezérli: annak vágya, hogy egy olyan világot népszerűsítsünk és teremtsünk magunk körül, amelyben az emberi jogokat mindenki értékként tiszteli. Megvannak az alapvető irányok, vannak kipróbált, bevált módszereink, képzési anyagok és sok-sok szakember, aki a területen dolgozik. Mindez már rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy e közös célt elérjük. A kézikönyv, amelyet az olvasó a kezében tart, ebben kíván további segítséget nyújtani.? Ön mit ért emberi jogi képzésen? A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlődését. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, 26. cikk Konkrét célok Jóllehet elengedhetetlenül fontos, hogy a távolba tekintsünk, gyakorlati okokból néha közelebbről is meg kell vizsgálnunk céljaink rendszerét. Alkotóelemeire kell bontanunk, hogy a konkrét célokat megfogalmazhassuk. Meg kell határoznunk, mik a teendőink az emberi jogok 17

4 Az ezer kilométeres utazás is az első lépéssel kezdődik. Lao-Ce kultúrájának megteremtése érdekében, majd át kell gondolnunk, hogy ebben hogyan tud részt venni az egyén, mi magunk. Az emberi jogok kultúrája nem pusztán olyan közeg, amelyben mindenki tisztában van a jogaival a tudás nem jelenti feltétlenül a jogok tiszteletben tartását is, enélkül pedig jogaink bármikor sérülhetnek. Az emberi jogokat tiszteletben tartó kultúra különböző nézetek, viselkedésformák, normák és szabályok egymásba fonódó hálózata. Ezek megértése kapaszkodókat ad, amelyek alapul szolgálhatnak ahhoz a munkához, amelyre csoportjainkban vállalkozunk. Úton az emberi jogok kultúrája felé E kultúra leglényegesebb összetevői alapján a következő konkrét célok fogalmazhatók meg az emberi jogi képzés számára: elmélyíteni az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletét; fejleszteni az önmagunk és mások megbecsülésére irányuló egyéni érzékenységet, tiszteletben tartva az emberi méltóságot; olyan hozzáállást, viselkedésformát kialakítani, amely a mások jogainak tiszteletben tartásához vezet; biztosítani a nemek közötti alapvető egyenlőséget és a nők számára az azonos esélyeket az élet minden területén; előmozdítani a kulturális sokszínűség elfogadását, megértését és értékként való tiszteletét, különös tekintettel a nemzeti, etnikai, vallási, nyelvi és egyéb kisebbségekre és közösségekre; felkészíteni és megerősíteni az embereket mindabban, ami aktív állampolgárrá teszi őket; elősegíteni a demokrácia, a fejlődés, a társadalmi igazságosság, a közösségi harmónia, a szolidaritás és a barátság kialakulását egyének, népek és nemzetek között; folytatni a nemzetközi intézmények által a béke kultúrájának megteremtése érdekében végzett, az általános emberi jogok tiszteletére, a nemzetközi megértésre, toleranciára és erőszakmentességre épülő tevékenységet. Az emberi jogi képzés eredményei Mik a csoportom céljai? Az emberi jogi képzés általános célját és néhány távlati célkitűzést már megfogalmaztunk, vessünk most egy közelebbi pillantást házunk tájára, és vegyük számba a csoportok, közösségek szükségleteit változtassunk a világon helyi cselekvéssel! Olyan világban élünk, amelyben az emberi jogok gyakran sérülnek. Ideális esetben elegendő lenne saját környezetünk/csoportunk tagjaiban megerősíteni az embertársaik iránti tiszteletet, azt remélve, hogy legalább ők nem sértik meg mások emberi jogait a jövőben. Ez az egyik fontos szempontja az emberi jogi oktatómunkánknak. Törekedhetünk azonban többre is: ösztönözhetjük például a fiatalokat, akikkel dolgozunk, arra, hogy ne csak egymásra, hanem az őket körülvevő világra is legyenek hatással. Késztethetjük őket arra, hogy élve jogaikkal váljanak afféle kis tanítómesterekké, akik maguk is hozzájárulnak az emberi jogok védelméhez, még olyan esetekben is, amelyek személyesen nem érintik őket. 18

5 Ez egyáltalán nem elérhetetlen cél. Nem kell a fiataloktól elvárnunk, hogy az életüket az emberi jogok védelmének szenteljék, de legyenek tisztában azzal, hogy emberi jogi kérdések léteznek, legyenek érzékenyek ezek iránt, és legyenek képesek cselekedni az adott helyzet megváltoztatásáért, amennyiben azt szükségesnek érzik. Mindezt figyelembe véve, az emberi jogi képzés már létező modelljei három fő csoportba sorolják a célkitűzéseket: elősegíteni az emberi jogi kérdések felismerését és megértését annak érdekében, hogy azok megsértése ne maradjon észrevétlen az emberek előtt; fejleszteni az emberi jogok védelméhez szükséges készségeket és képességeket; kialakítani egy olyan gondolkodásmódot, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat, hogy az emberek ne sértsék meg szándékosan mások jogait.? Milyen kétségek és félelmek jellemzik azokat a fiatalokat, akikkel dolgozunk? Tanuljunk, hogy érvényesíteni tudjuk az emberi jogokat! Ismeretek, képességek, készségek és attitűdök Milyen tudásra van szüksége a fiataloknak ahhoz, hogy az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban mélyebb érzékenységük alakuljon ki? Milyen készségek, képességek és milyen szemléletmód segítheti őket az emberi jogok védelmében? Az alábbi felsorolás néhány válasszal kíván szolgálni e kérdésekre. A jelen kézikönyv összeállítása közben ezeket tartottuk szem előtt. Tudás és megértés: lényegesolyan kulcsfogalmak megértése, mint a szabadság, az igazságosság, az egyenlőség, az emberi méltóság, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a demokrácia, az egyetemesség, a jogok, a kötelezettségek, az egymásrautaltság és a szolidaritás; annak felismerése, hogy az emberi jogok rendszere keretet biztosít a viselkedési normák közös kialakításához és elfogadásához a családban, az iskolában, a közösségben és a tágabb értelemben vett világban; tisztában kell lenni az emberi jogok szerepével, múltjával és jövőjével az egyén, a közösség és a világ más tájain élő emberek életében; érteni kell a különbséget a polgári/politikai jogok és a szociális/gazdasági jogok között; az emberi jogok értelmezésének és megélésének különböző megközelítésmódjaival találkozhatunk a különböző társadalmakban, egyazon társadalom különböző közösségeiben, a legitimitásnak különböző forrásai vannak a vallástól az erkölcsig és a jogig; ismerni kell a legfontosabb társadalmi változásokat, a történelmi eseményeket és egyéb okokat, amelyek az emberi jogok elismeréséhez vezettek; ismerni kell a nemzetközi szinten hatályos főbb dokumentumokat, amelyek az emberi jogok védelmét szolgálják, ilyen például az emberi jogok egyetemes nyilatkozata (ENSZ), az Egyezmény a gyermek jogairól (ENSZ), az Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről; vannak helyi, nemzeti, nemzetközi szinten működő intézmények, nem-kormányzati szervezetek, egyének, akik az emberi jogok támogatásán és védelmén dolgoznak. Tanuljunk az emberi jogokról! 19

6 Készségek, képességek: Tanuljunk az emberi jogokért! értő figyelem és kommunikáció: a különbözõ vélemények, nézetek meghallgatásának képessége, a saját jogainknak és mások jogainak képviseletére való képesség; kritikus gondolkodás: a megfelelő információ megtalálása, a tények kritikai érzékkel való kezelése, az előítéletek és a részrehajlás, a manipuláció különböző formáinak felismerése, megalapozott ítéletalkotásra épülő döntéshozatal; együttműködési készség, a konfliktushelyzetek pozitív kimenetelű megoldásának képessége; a közösségben való részvétel, a közösségszervezés készsége; tettrekészség az emberi jogok képviseletéért és védelmezéséért helyi és globális szinten. Attitűdök és értékek: Tanuljunk az emberi jogok által! felelősségérzet a saját tetteinkért, a személyes fejlődés és a társadalmi változások iránti elkötelezettség; érdeklődés, nyitottság, a másság értékként való tisztelete; empátia és szolidaritás: elhivatottan segíteni azoknak, akiknek az emberi jogait veszély fenyegeti; az emberi méltóság iránti érzékenység, önbecsülés és mások megbecsülése társadalmi, kulturális, nyelvi vagy vallási különbözőségtől függetlenül; igazságérzet, tenni akarás a szabadság, az egyenlőség és a másság tisztelete ideáljának elérése érdekében. Alapelv: a résztvevők bevonása A nevelés szó a társadalmi létnek azon teljes folyamatát jelenti, amelynek során az egyén és a társadalmi csoportok nemzeti és nemzetközi közösségek részeként, és azok épülésére, megtanulják tudatosan kibontakoztatni minden személyes képességüket, szemléletmódjukat, adottságukat és tudásukat. UNESCO Ajánlások, 1974 Az aktív részvételre épülő módszerek különösen jól szolgálják az eredményes tanulást és a tanuló maximális teljesítőképességének elérését. Jomtien Nyilatkozat, 1990 Kézikönyvünkben az emberi jogi képzés értelmezése azon az alapelven nyugszik, hogy az egyén aktív részvétele, bevonása elengedhetetlen a tanulási folyamatban. Ezt az alapelvet többféleképpen juttatjuk érvényre. Először is igyekszünk a tanulási folyamat három fő területét (tudás, készségek és beállítódás) egyforma súllyal érinteni. Másodszor, a gyakorlatokat úgy terveztük meg, hogy azok a felhasználók lehető legszélesebb körének szóljanak: alkalmazhatók legyenek többféle korosztály számára az oktatás formális, nemformális és informális területein egyaránt. Harmadszor, a részvételre, aktív tanulási folyamatra építve megpróbáltuk összekapcsolni az emberi jogi képzés témáját az ahhoz szorosan kapcsolódó egyéb, helyi és globális szinten is időszerű kérdésekkel, mint például a fejlődés, környezetünk, a kultúrák közötti kapcsolat, a béke. Nem gondoljuk, hogy az emberi jogi képzés különálló, más témáktól független területként kezelhető. A személyes részvételre épülő tevékenységeket kiemelkedően fontosnak tartjuk. Vizsgálatok szerint az együttműködést igénylő kiscsoportos foglalkozások segítenek a csoport összetartó erejének megteremtésében, és a csoporttagok közötti előítéletek leküzdésében. A csoporton belüli együttműködés hozzájárul továbbá az összetettebb folyamatok, jelenségek könnyebb megértéséhez, fejleszti a csoporttagok problémamegoldó készségét, valamint a körülményekhez igazodó, egyszerű és kreatív megoldások felfedezésének képességét. Mindezek az emberi jogi képzés elsődleges céljai. A fiatalokat be kell vonnunk a tanulási 20

7 folyamat minden fázisába. Nem eshetünk annak csapdájába, hogy mi, tanítók, az egyetemes igazság birtokában vagyunk, amelyet igyekeznünk kell passzivitásra kárhoztatott tanulóinknak átadni. Ez könnyen ideológiai oktatássá silányíthatná az emberi jogi képzést, amely a lehető legkevésbé követendő megközelítés. A jelen kézikönyv módszertani alapelve, hogy bármilyen tanulási folyamatról legyen is szó, az abban részt vevők a már meglévő, értékes tapasztalataikkal csak gazdagíthatják azt. Kizárólag úgy tudunk élvezetes és hatékony tanulási programot létrehozni, ha erre a tapasztalati háttérre építkezünk. A kérdéseket, sőt gyakran a konfliktusokat is tanulási lehetőségként kell értékelnünk, hiszen ezek a helyzetek pozitív hozzáállással megoldhatók. Ha hallom, elfelejtem. Ha látom, megjegyzem. Ha csinálom, megértem. Konfuciusz Emberi jogi képzés a fiatalok részvételével Egyre többen vallják, hogy a fiatalok körében végzett emberi jogi képzés kiemelkedő figyelmet érdemel. Nemcsak azért, mert társadalmi szempontból fontos, hanem mert a fiatalok maguk is igénylik, és a későbbiekre nézve is meghatározóak ezek az élmények. Korunk társadalmai, és főleg a fiatalok növekvő arányban lehetnek tanúi vagy elszenvedői vallási, etnikai, nemzeti különbségek miatti hátrányos megkülönböztetésnek, kirekesztésnek és a globalizáció áldatlan vagy áldásos hatásainak. Az emberi jogi képzés ezekkel a fontos kérdésekkel kíván foglalkozni. Abban hivatott segíteni, hogy a mai modern, multikulturális társadalmakban érvényben levő eltérő értékek, szemléletek, hiedelmek és nézetek értelmezhetők legyenek, hogy megláthassuk az ebben a másságban rejlő pozitív lehetőségeket. Talán még fontosabb, hogy mivel a fiatalok különösen fogékonyak az emberi jogi kérdésekre, az emberi jogi képzés elsődleges erőforrásaivá válhatnak. A mai fiatalokat gyakran éri az a vád, hogy közönyösek a közélet iránt; azonban számos kutatás ennek az ellenkezőjét igazolja. Az Európai Bizottság 2001-ben végzett felmérése szerint a fiatalok igenis részt vesznek a társadalom életében, többek között egyesületek, ifjúsági klubok tagjaiként. Az Európai Unió országaiban átlagosan a fiatalok több mint 50%-a tagja vagy aktív résztvevője valamilyen ifjúsági tömörülésnek 1 (bár fontos megjegyezni, hogy ez az adat országonként igen eltérő lehet). Ami a közéleti kérdések iránti érdeklődést illeti: egy, a fiatalok és az Európai Unió viszonyát vizsgáló kutatás szerint a fiatalokat foglalkoztató témák között az emberi jogi kérdések a legfontosabbak közé tartoznak. A listát ugyan a munkanélküliség és a bűnözés kérdése vezeti, de a legtöbb megkérdezett fiatal azt is megfogalmazta: szeretné, ha a kormányuk fokozottan fellépne az emberi jogok védelmében, környezetünk megóvása érdekében, a faji megkülönböztetés ellen, és a nemek egyenlőtlen megítélésével szemben. 2? Azt tapasztalja, hogy a fiatalok nem érdeklődnek a közélet iránt? Ha igen, mit gondol, miért van ez így? Világszerte tanúi lehetünk a fiatalok lelkesedésének és elszántságának a már említett kérdésekben, persze legfőképpen akkor, ha maguk is részesei lehetnek a döntéshozatal felelősségének: ha határozhatnak arról, mit tegyenek, hogyan tanuljanak, ha a felmerülő kérdés érdekfeszítő és az igényeik, helyzetük szerint fontos. Az ifjúsági csoportok és tanulásuk segítőjeként tudnunk kell, mire fordítható ez az energia. Nem kérdéses, hogy a fiatalok magukénak vallják és továbbviszik a fenti gondolatokat. Ezt a már létező ifjúsági programok tapasztalatai is igazolják, a kis helyi iskolai vagy ifjúsági klubos ad hoc kezdeményezésektől az Európa Tanács vagy egyéb szervezetek nagyszabású nemzetközi eseményeiig. 21

8 A nevelés és a képzés az, ami tovább él akkor is, amikor már mindent, amit eddig tanultunk, elfelejtettünk. B. F. Skinner A tanulás olyan folyamat, amely nem kizárólag iskolai vagy egyéb szervezett keretek között mehet végbe. A tanulásnak ez az értelmezése azon az elméleten és megfigyelésen alapul, hogy számos rendkívül fontos tanulási tapasztalatunkat a formális oktatási rendszeren kívül szerezzük: a munkahelyen, a családban, különböző szevezetekben és könyvtárakban... Dr. Pasi Sahlberg/Building Bridges for Learning A nemformális képzés elismerése és értéke az ifjúsági munkában? Milyen kérdések foglalkoztatják leginkább az Ön ifjúsági csoportjának tagjait? Tanulás az oktatási rendszerben és azon túl A résztvevők bevonásának és a tanulási folyamat tervezésének, strukturálásának legcélravezetőbb módja attól a közegtől függ, amelyben dolgozunk. A tartalom, az időkeretek és a tevékenységi forma tekintetében gyakran szabadon dönthetünk. A szabadság mértékét azonban jelentősen meghatározza az, hogy formális, nemformális vagy informális keretek között végezzük a munkánkat. A kézikönyvünkben található gyakorlatokat rugalmasan terveztük meg, hogy azokat bármelyik említett oktatási, tanulási, képzési szituációban fel lehessen használni: ifjúsági klubokban, iskolában, nyári táborokban, kötetlen találkozókon és így tovább. Az informális (spontán) tanulás, nevelés az élethosszig tartó tanulás folyamatának fontos része, amelynek során mindenki tanul a saját közvetlen környezetétől, mindennapi életének színterein (a családban, a szomszédok között, a piacon, a könyvtárban, a tömegtájékoztatási eszközökből, munka vagy játék közben stb.), értékeket és attitűdöket sajátít el, tájékozottságra tesz szert, olyan fontos dolgokat ismer meg és gyakorol, amiket máshol talán nem is tanítanak. A formális oktatás azt a kötött oktatási rendszert jelenti, amelybe az általános iskolától az egyetemi tanulmányokig beletartozik minden iskolai oktatási szint, a szakképzés és a speciális szakirányú képzés is. A nemformális képzés, nevelés olyan egyéni vagy csoportos tudás-, kompetencia- és képességfejlesztő programot jelent, amely sajátos terv alapján valósul meg, nem a hagyományos tantervi kereteket és követelményeket foglalja magába. A nemformális képzés számos ifjúsági szervezet és csoport gyakorlata szerint önkéntes mindenki számára hozzáférhető (ideális esetben) megtervezett folyamat tanulási célokkal részvételre épül és tanulóközpontú az élethez és az aktív állampolgári szerepvállaláshoz szükséges készségeket és képességeket fejleszti egyéni és csoportos tanulási szituációkat ötvöz közösségi célú folyamatban holisztikus szemléletű, a tanulásra mint folyamatra helyezi a hangsúlyt kiindulópontnak tekinti a meglévő tapasztalatokat és a cselekvő részvétel általi tapasztalatszerzést, valamint a résztvevők szükségleteit. A formális, nemformális és informális tanulási mód egymást kölcsönösen kiegészítő és erősítő eleme az élethosszig tartó tanulási folyamatnak. Kézikönyvünk nem egy egyben használandó emberi jogi tankönyv kíván lenni. A benne foglalt gyakorlatok egymástól függetlenül és teljesen eltérő nevelési, oktatási és képzési helyzetekben, tanórai vagy kötetlen keretek között, rendszeres és kevésbé rendszeres ütemezésben is hasznosíthatók. 22

9 Az emberi jogi képzés, nevelés: a cselekvés első lépése Az emberi jogi képzés és nevelés középpontjában a kritikai gondolkodás, a konfliktuskezelés és a cselekvés készségének fejlesztése áll. A kézikönyv céljai között szerepel, hogy a szolidaritásra épülő cselekvésre és közösségi célú programok szervezésére ösztönözzön, egyrészt azért, mert ezek az események fontos szerepet játszanak az emberi jogi képzés által megcélzott készségek és képességek fejlesztésében, másrészt mert mindezek fontos hordozói a pozitív emberi jogi kultúrának, amelynek megteremtése a legfőbb cél. A fiatalok meg tudják változtatni a világot maguk körül ez az egyik fontos feltevés, amelyre e könyv épül. A 3. fejezetben egy különálló szakaszt szentelünk a cselekvés témakörének, amelyben egyszerű ötletek sorát vonultatjuk fel az emberi jogokkal kapcsolatos közösségi tevékenységek kezdeményezéséhez. Ezen kívül a 2. fejezetben foglalt minden egyes gyakorlatot úgy alkottunk meg, hogy azok a társadalmi célú események szervezéséhez és lebonyolításához elengedhetetlenül szükséges készségek és képességek fejlesztését szolgálják. Igyekeztünk többféle megközelítésmódot alkalmazni, és a cselekedve tanulás elvét előtérbe helyezni, többek között az Európa Tanács Képzés a demokratikus állampolgárságért című programjának ajánlásait is figyelembe véve. Ebben a fejezetben az emberi jogi képzés mint a mindennapi munka szükséges része jelenik meg. A tapasztalati tanulás a cselekvő tanulás módszerére alapozva készségeket, képességeket tesz próbára, kompetenciákat fejleszt, kezdeményezések születését célozza egy folytonos változásokkal teli folyamatban. Az alábbi oktatásfejlesztési ajánlásokat a Képzés a demokratikus állampolgárságért: Az élethosszig tartó tanulás perspektívája című programból kölcsönöztük e változásokkal teli spontán folyamat igazolására. Fontos, hogy az oktatási területen szükséges innovációk megtervezésébe, véleményezésébe, megvalósításába és értékelésébe közvetlenül vonjuk be azokat, akik e területeken dolgoznak; a tapasztalattal és kellő tudással rendelkező gyakorló szakemberek segítségével próbáljunk meg konkrét társadalmi problémákra megoldást találni; az alulról jövő kezdeményezések érvényesülhessenek az oktatási reformokban; biztosítsunk nagyobb önállóságot a képzők, nevelők, ifjúságsegítők számára annak érdekében, hogy maguk dolgozhassanak ki a helyi közösségükkel, a civil társadalommal, szociális partnereikkel közvetlenebb kapcsolatot lehetővé tevő programokat; segítsük elő hálózatok, közös kezdeményezések és projektek kialakulását, valamint a gyakorló szakemberek és a döntéshozók közötti kommunikációt. Soha ne félj felemelni a hangod... az igazságtalanság, a hazugság és a nagyravágyás ellen. Ha a földkerekségen mindenki... ezt tenné, megváltozna a világ. William Faulkner Az emberi jogi képzés nemzetközi támogatása Európa Tanács Az Európa Tanács tagállamai számára az emberi jogok tiszteletben tartása és védelme nem pusztán deklaráció: az emberi jogok benne foglaltatnak a jogi és törvényhozási rendszerükben, így a fiatalok nevelésének is részét kell képezniük. Az európai államok jelentősen hozzájárultak a XX. század legfontosabb emberi jogi dokumentumának, Az emberi jogok egyetemes nyilatkoza- 23

10 tának megszületéséhez, amelyet az ENSZ Közgyűlése december 10-én fogadott el. Az Európai emberi jogi egyezmény, amely jogilag az Európa Tanács minden tagállamára vonatkozik, az ENSZ-dokumentumból merítette ihletét és elveit, és annak kihirdetése után két évvel fogadták el. Az Európa Tanács tagállamainak szóló R(85)7. sz. ajánlás, amelyet a Miniszterek Tanácsa május 14-én fogadott el, az emberi jogok iskolai tanulásáról és tanításáról szól. A dokumentum hangsúlyozza: minden fiatal számára elengedhetetlenül fontos, hogy felkészüljön arra, hogy pluralista demokráciában éli az életét, és ennek részeként fontos, hogy az emberi jogokról is tanuljon. Ezt a szemléletet egyre több európai ország és intézmény vallja magáénak. Az Európai Unió szintjén az Európai Tanács 1997 decemberében Luxemburgban a következő ajánlásokat fogalmazta meg minden tagállama számára: növeljék a civil társadalom szerepét az emberi jogok képviseletében és védelmében; támogassák az alulról jövő kezdeményezéseket, és építsék ki az emberi jogi területet támogató technikai hátteret; biztosítsák az emberi jogi képzési és oktatási programok fejlesztésének feltételeit. Ifjúságpolitika 1998 áprilisában az ifjúsági ügyekért felelős európai miniszterek találkoztak Bukarestben, és meghatározták az Európa Tanács ifjúságpolitikájának rövid és hosszú távú céljait 3, amelyek a következők: elősegíteni az egyesületek, civil szerveződések és egyéb közösségi célú tevékenységek létrejöttét, amelyek a demokrácia és pluralizmus megjelenési formái, valamint segíteni a fiatalok részvételét a helyi közösségek életében; átvenni és alkalmazni a társadalmi változások érdekében, az ifjúsági szervezetek és ifjúsági munka területein már bevált együttműködési módokat, amelyek ez idáig kevesebb figyelmet kaptak, valamint továbbfejleszteni a fiatalok aktív részvételét; hasznosítani azt az értékes hozzájárulást, amelyet a fiatalok mint aktív, felelős állampolgárok tudnak nyújtani; kifejleszteni állampolgári oktatási-képzési programokat, amelyek segítségével a fiatalokat könnyebben és hatékonyabban lehet bevonni a helyi társadalom életébe, a másság tiszteletben tartása mellett; a helyi szinttől az európaiig biztosítani a szektorok közötti együttműködésre épülő egységes és következetes ifjúságpolitikát, figyelembe véve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai Egyezmény, valamint az Európai szociális karta által lefektetett alapelveket. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1994 decemberében az ENSZ Közgyűlése az 1995-től 2004-ig terjedő időszakot hivatalosan az ENSZ Emberi Jogi Nevelés Évtizedévé nyilvánította az 1993-ban Bécsben tartott Emberi Jogi Világkonferencia ajánlására. Az ajánlásban az emberi jogi témájú oktatást, képzést és tömegtájékoztatást alapvető fontosságúnak ítélték a közösségek, társadalmak közötti harmonikus és stabil kapcsolatok kiépítésében és megtartásában, a kölcsönös megértést, egymás elfogadását meghonosító légkör és a béke megteremtésében. A bécsi konferencia során elhangzott ajánlások szerint a tagállamoknak törekedniük kell az írástudatlanság megszüntetésére, és az oktatást a 24

11 személyiség teljes körű fejlesztésének, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletének és védelmének szolgálatába kell állítaniuk. Az összes tagállamot és intézményeit arra kérte, hogy az emberi jogokat, a humanitárius célú törvényeket, a demokráciát és a jogállamot tantárgyként integrálja valamennyi formális és nemformális keretek között oktatással foglalkozó intézmény tananyagába. E kihívásnak szándékozik megfelelni az ENSZ Emberi Jogi Évtizede. Az emberiség történelme egyre inkább kezd a nevelés és a katasztrófa közötti versenyfutásra hasonlítani. H. G. Wells UNESCO Szorosan a témához kapcsolódik a modern társadalmakra egyre inkább jellemző jelenség: többféle kultúra és vallás egyidejű jelenléte. Annak fontossága, hogy megtanuljunk együtt élni, az oktatás egészében központi helyet foglal el minden társadalomban és különböző társadalmak, közösségek között is. E szükségszerű utópia az UNESCO-nak a XX. századi oktatásról szóló 1996-os jelentésében ajánlásként fogalmazódik meg. 4 A jelentésben kidolgozott koncepció az emberi jogokra épül. Ajánlásai között szerepel például a konfliktuskezelés képességének, a közös problémaelemzés és -megoldás készségének, a jövőtervezés képességének a fejlesztése. Az erőszakmentes változás alapvető fontosságú, és feltételeinek megteremtése sürgető feladat mind társadalmainkon belül, mind pedig a társadalmak között. Az oktatás-nevelés céljainak rangsorában ennek első helyen kell szerepelnie. Forrás Dr. Pasi Sahlberg: Building Bridges for Learning The Recognition and Value of Non-Formal Education in Youth Activity, study for the National Board of Education (Finland) and for the European Youth Forum (Hidak a tanuláshoz a nemformális képzés értékének elismertetése az ifjúsági munkában, tanulmány a Finn Nemzeti Oktatási Bizottság és az Európai Ifjúsági Fórum megbízásából), Európai Ifjúsági Fórum, december. Staying Alive Information paper of the European Youth Forum for the General Assembly (Életben maradni információs anyag az Európai Ifjúsági Fórum Közgyűlése számára), Chisholm, Lynne: Towards a revitalisation of non-formal learning for a changing Europe, Report of the symposium on non-formal education (A nemformális tanulás hagyományának felélesztése a változó Európában, jelentés a nemformális képzésről szóló szimpóziumról), az Európa Tanács Ifjúsági és Sportigazgatósága, Jegyzetek 1 Study on the state of young people and youth policy in Europe (Szemelvények és adatok a Tanulmány a fiatalok és az ifjúságpolitika helyzetéről Európában) című kutatási anyagból, amelyet az IARD készített az Európai Bizottság megbízásából; Milánó, január. 2 Forrás: Eurobarométer 47.1 A fiatalok véleménye az Európai Unióról, Európai Bizottság, Az Európai Ifjúsági Miniszterek 5. Konferenciájának zárónyilatkozata, Bukarest, Young people: active citizens in a future Europe (Fiatalok: a jövő Európájának tevékeny állampolgárai), április. 4 Learning, the Treasure Within (Tanulás a belső kincs) az UNESCO jelentése az oktatásról a XXI. században,

12 Az emberi jogi képzés és az oktatás-nevelés egyéb területei Az emberi jogok világa Az emberi jogok életünk minden területét átszövik. Valójában a világ majdnem minden jelenlegi problémájának forrása az emberi jogok valamilyen megsértése: erőszak, szegénység, globalizáció, környezeti ártalom, gazdasági egyenlőtlenség és jogtalanság, nem beszélve a háborúkról és más fegyveres konfliktusokról, amelyek romba döntik bolygónk egyes részeit. Eredetileg az emberi jogi kérdéseket legáltalánosabban az állampolgári és a politikai kérdésekkel kapcsolták össze, manapság azonban az az elfogadott, hogy szociális, kulturális és gazdasági összetevőikkel együtt kezeljük őket. Napjainkban már az emberi jogok egy harmadik generációjáról is beszélünk, amelyben kiemelt jelentőséget kapnak a kollektív jogok és az emberiség eljövendő generációit érintő kérdések. Mindez komoly feladatokat ró ránk, akik fiatalokat segítünk, tanítunk hiszen minden nevelési és képzési szándékot és gyakorlatot, amely a globalizációval, a környezetünkkel, a békével és a kultúrák együttélésével, kapcsolataival foglalkozik, az emberi jogi nevelés részének tekintünk, mert az emberi jogokra épülnek, és az őket tisztelő társadalom fejlődését szolgálják.? Milyen lényeges hazai változások mentek végbe az utóbbi húsz évben emberi jogi területen? Kézikönyvünkben az emberi jogokkal összefüggő kérdések teljes skáláját érinteni kívánjuk. Ebben a fejezetben azt fogjuk megvizsgálni, mennyiben kapcsolódik a legtöbb ha ugyan nem minden emberi jogi kérdés az oktatás, képzés és nevelés egyéb területeihez, szóljon akár a békére, fejlődésre nevelésről, a környezetvédelmi nevelésről, az állampolgári nevelésről stb. Aki e kérdések bármelyikével foglalkozik hivatása vagy önkéntes munkája során, találni fog a munkájában hasznosítható gondolatokat és elgondolkodtató kérdéseket a következő oldalakon. Mi számít emberi jogi kérdésnek? A jogok szinte bármilyen sérelme emberi jogi kérdésnek tekinthető. A nemzetközi közösség a jogoknak három generációját különbözteti meg, amelyek felölelik az emberi élet és tevékenység különböző területeit. A jogok első generációja (szabadságjogok) Ebbe a csoportba tartoznak a polgári és politikai jogok, mint például a szólásszabadság, a gyülekezési jog, az élethez, a tisztességes eljáráshoz, a közéleti részvételhez való jog, és így tovább. Ezen jogokkal (bár nem csak ezekkel) az iskolarendszerű köz- és felsőoktatás keretei között általában állampolgári/közéleti nevelés, a civil életben való részvételre nevelés, 26

13 a politikával, demokráciával, jogi szabályozással kapcsolatos oktatás formájában szokás foglalkozni. A jogok második generációja (egyenlőségi jogok) Az emberiség jogait éri sérelem, ha akár egyetlen ember jogai is sérülnek. John Kennedy Ide soroljuk a szociális, gazdasági és kulturális jogokat, azaz a megfelelő életszínvonalhoz, a munkához, szakszervezeti képviselethez, az egészséghez és az oktatáshoz való jogot. A iskolarendszerű oktatás keretében ezen területek gyakran nem kapnak elég hangsúlyt. A közgazdasági képzés olykor egyáltalán nem foglalkozik e témákkal, holott bőven szólnak érvek ennek szükségessége mellett. Sok esetben csak rejtett tananyagként, közvetve érintik őket az iskolák, ifjúsági csoportok tanórán kívüli programjai, szakértői csoportok munkái, személyiségfejlesztő, szociális vagy egészségügyi programok. Egyre elfogadottabb azonban az a nézet, miszerint a második generációba sorolt jogok legalább olyan fontosak az állampolgárság gyakorlásában, mint az első csoportba tartozók és ez így helyes. A jogok harmadik generációja (szolidaritási jogok) A kibontakozó jogok csoportjaként is emlegetik, hiszen elfogadásuk, elismertetésük folyamata még mindig tart. A társadalmak, népek kollektív jogai tartoznak ide: a fenntartható fejlődéshez, a békéhez, az egészséges környezethez való jog. Egyre több oktatási terület koncentrál kifejezetten ezekre a jogokra, mint például a környezeti nevelés és a fejlődésről szóló oktatási programok. (A jogok különböző generációiról a 4. fejezetben további információ található.)? Az Ön ifjúsági csoportját foglalkoztató kérdések között volt-e olyan, amelynek emberi jogi vonatkozásai vannak? A kézikönyv által érintett emberi jogi kérdések A könyv tartalma 16 emberi jogi kérdés köré rendeződik. Ezek mindegyike közvetlenül kapcsolódik a jogok imént felsorolt egy vagy akár több generációjához is. általános emberi jogok gyermekek állampolgárság demokrácia diszkrimináció és idegengyűlölet oktatás/képzés/tanulás környezet a nemek közötti egyenlőség globalizáció egészség biztonság média béke és erőszak szegénység szociális jogok sport Egyik téma sem fontosabb a másiknál. Igazság szerint e témák oly mértékben összekapcsolódnak, hogy bármelyikkel próbálunk különfoglalkozni, akarva-akaratlanul, érintünk másikat is. Ez annak a közvetlen következménye, hogy az emberi jogok elválaszthatatlanok, összekapcsolódnak és kölcsönösen függenek egymástól: nem kezelhetők külön-külön, hiszen számtalan rejtett módon is egymásba fonódnak. 27

14 Ezt igyekszik illusztrálni az alábbi ábra. Egyéb kapcsolódási pontokat is mutathattunk volna: az ábra körüli külső körben felsoroltak szinte bármilyen más sorrendben is szerepelhetnének, ugyanolyan helytálló kapcsolódási pontok rajzolódnának ki. A külső körben szereplő területek egymásba érnek, csakúgy, mint ahogy a középső körben összefonódnak az oktatás/nevelés különböző területei. Még a jogok első, második és harmadik generációja közötti különbségtétel is nehézséget okoz. Példaképpen: az oktatás/neveléshez való jog hagyományosan az emberi jogok második generációjába tartozik, de ha jól meggondoljuk, az oktatás legalább annyira fontos a hathatós közéleti részvételhez (első generáció), mint a fenntartható fejlődéshez (harmadik generáció). Tehát a most következő ábrázolás a sokfajta lehetséges elemzés egyikének tekintendő, amelyek segítenek megláttatni az oktatási-képzési területek közötti számos átfedést, a felsorolt területek érvényességét a képzés számos, jelenleg aktuális területén. Felkészülés az állampolgári szerepre Az állampolgári nevelés a fiatalok aktív és felelős állampolgárokká válását tűzi ki célul. Az Európa Tanács 1997-ben indította el a Demokratikus állampolgárságért képzési programját. A programról 2000-ben született jelentés hangsúlyozza a társadalmi igazságosság és az egyenlő jogok fontos szerepét az állampolgárrá válásban. T. H. Marshall Az állampolgárság és a társadalmi osztályok című könyvében kifejti, hogy az állampolgári szerep gyakorlása csak akkor eredményes, ha a jogok három fő területe biztosítva van. E szerint határozza meg az állampolgárság három fő összetevőjét: polgári szerep: amely az egyén szabadságát biztosító jogokat foglalja magában; politikai részvétel (például a választójog): a politikai hatalom gyakorlásában, a parlamentáris intézményrendszerben való részvétel joga; 28

15 szociális feltételek: az általános életszínvonalhoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a megfelelő lakhelyhez és a megélhetéshez való jogok. A személyes és társadalmi értékekre nevelés Számos országban létezik az oktatási rendszernek olyan területe, amely a fiatalokat a társadalmi szerepekre és az ezekkel járó kihívásokra készíti fel. Ez számos vonatkozásban egybeeshet az állampolgárságra való felkészüléssel, de kapcsolódhat az egyén személyes életének különböző területeihez, a szabadidő eltöltéséhez, a sportoláshoz, klub- vagy egyesületi tagsághoz, zenéhez, művészethez, vagy a kultúra más megjelenési formájához is. Az oktatásnak e területe az emberi kapcsolatokat is érintheti. Az emberi jogok kétféleképpen kötődnek ide: először is, a személyes fejlődésnek és a személyes kapcsolatoknak erkölcsi és társadalmi vetületei is vannak, amelyeket az emberi jogi értékeknek kell vezérelniük; másodszor pedig, a kulturális életben való részvétel jogát Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata és egyéb nemzetközi egyezmények is elismerik. Még ha azok a fiatalok, akikkel Ön dolgozik, felkészültek is arra, hogy érvényt szerezzenek e joguknak, a világon sok más fiatal bizony nem képes erre. Mindenkinek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezetében, a tudományos haladásban és az ebből származó előnyökben való részesedéshez. Mindenkinek joga van az általa alkotott tudományos, irodalmi vagy művészeti termékekkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, 27. cikk Értékközpontú oktatás-képzés / Erkölcsi fejlődés Az erkölcsi nevelés számos országban szintén elfogadott része az iskolai tananyagnak, azonban gyakran két komoly kétely is felvetődik vele kapcsolatban: milyen értékeket kell tanítani az oktatási rendszerben, és hogyan lehetünk biztosak abban, hogy az általunk tanított értékek nem csak a mi kultúránkban érvényesek? Ezek a kérdések minden, az oktatás e területén tevékenykedő szakembert foglalkoztatnak. Könnyebb a kérdést emberi jogi szemszögből megközelíteni. Az emberi jogok nem csak a jelentősebb vallások és kultúrák közös értékein alapszanak, hanem ezeket a világ szinte minden országa egyetemesnek tekinti. Senki sem marasztalható el azért, mert emberi jogi értékeket közvetít. Globális nevelés A globalizáció jelensége rengeteg fiatalt erősen foglalkoztat. Kézikönyvünkben önálló témakörként szerepel. A globális nevelés az általános meghatározás szerint a földünkön fellelhető létezési és viselkedési formákat vizsgálja. Az effajta képzés azért nagy jelentőségű, mert az egyént nem csak az őt körülvevő közösség vagy társadalom, hanem a világegyetem részeként határozza meg. Alkalmas lehet számos, emberi jogokkal kapcsolatos kérdés felvetésére, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek érzékenyebbé váljanak arra, hogy felismerjék a világ bármely szegletében az emberi jogok ellen elkövetett vétségeket. Segít a fiatalok számára felmérni saját tetteik következményeit, és felismerni saját felelősségüket. A Globális Nevelés Intézete egy nonprofit ENSZ-szervezet, amely 1984-ben alakult meg mint Világbéke Egyetem. Az egyetem céljaként tűzte ki egy olyan világ kialakításában való közreműködést, ahol a béke és az elegendő mennyiségű és minőségű élelem az élet alapja, ahol az emberek felelősséggel viseltetnek környezetük iránt, ahol társadalmi igazságosság vesz körül bennünket, ahol az egyén, együttműködésre épülő közösségek részeként, csorbítatlan lehetőséget élvez az önmegvalósításra. 29

16 Napjaink legnagyobb ellensége a közöny. Tudni és nem cselekedni, így vagy úgy, azt jelenti, hogy elfogadjuk az igazságtalanságot. Bolygónk apróvá zsugorodott. Ami más országokban történik, minket is érint. Elie Wiesel Interkulturális nevelés és képzés Az interkulturális nevelés, magától értetődően kapcsolódva a globális neveléshez, azt vizsgálja, milyen kölcsönhatások jönnek létre más kultúrákkal, társadalmakkal, társadalmi csoportokkal. A világ minden társadalmára egyre növekvő mértékben jellemző több kultúra egyidejű jelenléte: a kulturális sokszínűség, ami a kisebbségek jogainak elismerését és tiszteletét fokozottan teszi szükségessé. Át kell értékelnünk a nemzetállamokra és a kulturális homogenitásra vonatkozó korábbi elméleteket: a kettős európai integrációs folyamat és a világ különböző régiói közötti, egyre növekvő kölcsönös gazdasági és szociális függőség együttesen jelzik, hogy az ilyen nézeteket idejét múltnak tekinthetjük. Bolygónk azon részein is, ahol nem mindennapi jelenség a bevándorlás, a konfliktusok gyakran vezethetők vissza a megértés hiányára az egyazon társadalomban egymás mellett élő különböző népek vagy eltérő életvitel között. A konfliktusok Észak-Írországban, a volt Jugoszláviában, a Kaukázus egyes területein elszomorítóan példázzák a más kultúrák tiszteletének, az együttélés képességének hiányát. Az interkulturális képzés hatékony eszköz a napjainkban egyre inkább elterjedő fajgyűlölet, a faji megkülönböztetés, a kirekesztés jelenségének megközelítésére. Az Európa Tanács Ifjúsági és Sportigazgatósága, különösen az európai ifjúsági központok és az Európai Ifjúsági Alapítvány nagy erőfeszítéseket tesz az interkulturális képzés fejlesztésére. A fajgyűlölet, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia ellen indított Te is más vagy te sem vagy más! kampány a kisebbségekkel szemben megnyilvánuló faji ellenségeskedés és előítélet fokozódása ellen kívánt fellépni. A kampány célja volt az embereket összefogni, és új lendületet adni az intolerancia minden formája elleni küzdelmüknek. A Képzők könyve azzal a céllal született, hogy segítségével az ifjúságsegítők, oktatók, képzők hozzájárulhassanak a kampány sikeréhez. A könyv két fő irányt jelölt meg az interkulturális nevelés számára: segítsük a fiatalokat azon készségeik fejlesztésében, amelyek az egyenlőtlen bánásmód, az igazságtalanság, a faji megkülönböztetés, előítéletek, sztereotípiák felismerését lehetővé teszik; adjuk át azt a tudást, és fejlesszük azokat a készségeket, amelyek segítségével, ha bármikor ilyen esetet észlelnek az őket körülvevő közösségben, felhívhatják rájuk a figyelmet, és közreműködhetnek megváltoztatásukban. Az interkulturális nevelés alapelveit és céljait szolgálja számos módon az interkulturális tanulási módszer. Az interkulturális tanulás kifejezés szélesebb körben a nemformális képzés területén, különösen az európai ifjúsági munkában használatos. Antirasszista nevelés Az interkulturális képzés által javasolt módszerek lehetővé teszik a kölcsönösségen alapuló kapcsolatok kialakítását és a korlátok lebontását. Képzők könyve Az antirasszista nevelés kiindulópontja az az alaptétel, hogy multikulturális, demokratikus társadalomban élünk, amelyben minden állampolgárt megillet az igazságossághoz és méltányossághoz való jog. Mégis a modern társadalomban jelen van a fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés, amelyre a nevelésnek is reagálnia kell, mert ezeknek a színes bőrű tanulókra gyakorolt lehetséges hatásai nyilvánvalóak: az iskolai oktatás negatív élménnyé silányulhat számukra, és társadalmi esélyeik a későbbiekben még tovább csökkenhetnek. A fajgyűlölet elleni nevelés célja az, hogy felkészítsen a rasszista magatartással, nyelvhasználattal és jelenségekkel szembeni fellépésre, akár egyes embereknél, akár intézményeknél tapasztalható ez. Célja továbbá, hogy tudatosítsa a modern társadalmainkban létező faji megkülönböztetés káros 30

17 hatásait. Olyan társadalom létrehozására törekszik, amelyben az eltérő bőrszínű állampolgárok, akik egymásra vannak utalva, békésen élnek egymás mellett, és ahol az állampolgári jogokat tiszteletben tartják és védelmezik. Oktatás képzés a fejlődésért A fejlődés érdekében végzett oktatást szoros kapcsolat fűzi a globális neveléshez, ugyanakkor különös hangsúllyal foglalkozik az emberi jogok harmadik generációjával, mint például a fenntartható fejlődéshez, az egészséges környezethez és a békéhez való joggal. Szintén elsődlegesen fontos területként kezeli a különböző társadalmak/közösségek közötti kölcsönhatásokat és a fejlesztés módszereit. Ezért jeleztük ábránkban az interkulturális neveléshez való kapcsolódását. Az oktatás a fejlődésért ilyenformán holisztikus szemléletűnek tekinthető, a világot összefüggő egészként kezeli, és a jövőre koncentrál. Az Oktatás a Fejlődésért Egyesület egy brit szervezet, amely csaknem 10 éve működik ezen a területen. Meghatározása szerint az oktatás a fejlődésért az élethosszig tartó tanulás része, amely segít feltárni és megérteni a kapcsolódási pontokat a fejlett északi félteke országaiban és a fejlődő déli féltekén élők között, így azt is, hogyan függ össze életünk a világ egyéb részein élőkével; segít az életünket alakító gazdasági, szociális, politikai és környezeti erőviszonyok jobb megértésében; segít olyan készségek, képességek, attitűdök, értékek kialakításában, amelyek birtokában az emberek saját kezükbe vehetik sorsuk irányítását, és közösen cselekedhetnek a változásokért. Az oktatásnak elő kell mozdítania az egyén kielégítő szellemi és érzelmi fejlődését. A társadalmi felelősségérzet, a hátrányos helyzetűekkel való szolidaritás kibontakozását kell szolgálnia, és az egyenlőség elvének figyelembevételét kell biztosítania a mindennapi cselekvés során. Az UNESCO ajánlása a nemzetközi megértésre, együttműködésre, a békére nevelésről, valamint az emberi jogokhoz és általános szabadságokhoz kapcsolódó oktatásról Környezeti nevelés A fenntartható fejlődés módjainak felkutatása a fejlődésért végzett oktatás és képzés egyik fő célja, és érthető módon a környezetünk jövőben várható állapota miatti aggodalmak vezérlik. Ennek tudatában a további különösen a fejlődő országokban végbemenő gazdasági felemelkedés kérdését abból a szempontból is meg kell vizsgálnunk, milyen árat fizet mindezért az emberiség és természetes környezetünk mint egységes egész. A környezeti nevelés e kérdéseket kívánja reflektorfénybe állítani, és komolyabb figyelmet, nagyobb tiszteletet követel a világ természetes erőforrásai iránt. Mindez emberi jogi dilemmákat is felvet. Az emberiség életben maradása nagymértékben függ környezetünk egészségétől és fenntarthatóságától. Ezért a világon élők és az eljövendő generációk emberi jogait is figyelembe véve, a környezetvédelem ügye elsődleges fontosságúvá válik. Napjainkban gyakran esik szó arról is, hogy a környezettel kapcsolatos emberi jogokat különálló jogként hivatalosan ismerjék el. Békére nevelés A világ természetes erőforrásai nem egyenlően oszlanak el. Már ősidők óta ez az egyik kiváltó oka az erőszakos összeütközéseknek az emberek és a társadalmak között. E Nincs békéhez vezető út. A béke az út. M. K. Gandhi 31

18 konfliktusforrás kétségtelenül nem szűnik meg a jövőben sem. Sajnos számos más oka is lehet az összeütközéseknek. A békére nevelés és képzés fontos kérdése, hogyan lehet kiegyensúlyozottabb és ésszerűbb módon osztozni földünk természeti kincsein, ami megoldás lehet a világ konfliktusainak egy részére. Elsődlegesen magukra a konfliktusokra koncentrál, ezen túl is leginkább a társadalom életében tapasztalható következményekre. A békére nevelés szempontjából a béke nem egyszerűen háborúmentes állapot: a béke csak a jogokért való következetes kiállás által, a kizsákmányolás intézményes formáinak és az igazságtalanságnak a felismerésével érhető el. Kevesen vannak, akiket győzködni kellene a békére nevelés szükségességéről a konfliktusok természetének megértése érdekében, egymás tiszteletéért, ami segíthet az erőszakos összeütközések elkerülésében, valamint abban, hogy elsajátítsuk a veszélyes helyzetek békés megoldásának képességét. Világunkban elengedhetetlen, hogy minden egyes ember élhessen az élethez és a tisztelethez fűződő alapvető jogával még azok is, akik hibáztak. Az egymás tiszteletének, a kultúrák közötti kölcsönös megértésnek és az alapvető, egyben egyetemes és elidegeníthetetlen emberi jogoknak az oktatása fontos eszköz lehet e cél elérése érdekében. A 2001 és 2010 közötti időszak A béke és az erőszakmentesség kultúrája a világ gyermekeiért évtizede (az ENSZ A/RES/53/25 sz. dokumentuma). Az UNESCO támogatásával megalakult Nemzetközi Békekutató Szervezet létrehozta a Békére Nevelés Bizottságát, amely a béke kultúrájának elterjesztéséért tevékenykedő képzőket tömöríti. A jogok oktatása Talán ez tekinthető a leginkább formális oktatási területnek az eddig említettek közül, azonban a jogok oktatása nem kizárólag a törvényekben foglaltak tanítását jelenti, hanem a nemzetközi emberi jogi egyezményekben lefektetett jogok rendszerének és az igazságszolgáltatás legfőbb alapelveinek tisztelete érdekében végzett oktató-nevelő munkát is. A jogok oktatása és az emberi jogok két különböző szinten kapcsolódnak egymáshoz: először is azon törvényes jogok szintjén, amelyek az egyént az igazságtalan elbírálással szemben védik, másodszor pedig a nemzetközi jog szintjén. Az ENSZ intézményei, Az Emberi Jogok Európai Bírósága és más regionális szintű szervek emberi jogaink védelmére alakultak, de ismernünk és hasznosítanunk kell tevékenységüket ahhoz, hogy céljukat hatékonyan teljesíthessék. Ők nem fognak bekopogtatni az ajtónkon. 32

19 A Kompasz alkalmazása Európában Mi is Európa, és hol van? A történészek azt mondják, hogy születése idején az ókori görög demokráciák korában Európa valószínűleg a balkáni régiót jelentette. Ma Európa jóval kiterjedtebb, de természetesen semmivel sem könnyebb meghúzni a határait. Európa politikai értelemben véve egy kb. 10 millió négyzetkilométernyi terület, amely a földrajzilag értelmezett Ázsia egy részét is magában foglalja. A teljes kontinens éghajlata a néhány déli területén jellemző szubtrópusitól az északi részein található sarkvidéki klímáig váltakozik. Európa kb. 200 élő nyelv bölcsője, és otthona sok más nyelvet beszélő embernek is. Mintegy 50 állam fekszik a területén, amelyek lakossága összességében közel 800 millió. Határain belül az összes fő vallást gyakorolják. A kontinens a demokrácia szülőhelye, de egyben a fasizmus és a totalitarizmus valaha látott legszörnyűbb példái is ide kötődnek. Múltját beárnyékolja a holocaust, a gyarmatosítás és a rabszolgatartás rendszere. Manapság annyi nukleáris fegyver van Európa területén, amely a földi élet elpusztításához bőven elegendő lenne. Mégis ezen a kontinensen rendezik meg évről évre a Nobel Béke-díj átadásának ceremóniáját, s itt létesült az a folyamatosan működő emberi jogi bíróság, amelyet a világ minden részén elismernek. Európa országai Napjainkban az Európát alkotó államok között található olyan, amely nem több, mint 10 éves, de olyan is, amelynek határai szinte nem is változtak évszázadok óta. Néhány ország mind a mai napig változásokon megy keresztül, hiszen a bizonytalan államhatárokat konfliktusok veszélyeztetik. Sokan vannak Európában, akiknek nap mint nap összeütközésekkel, erőszakkal kell szembenézniük, míg sokan mások, ugyanezen a kontinensen, békében, biztonságban és gyakran jómódban élnek. Mi tesz egy országot európaivá?? Minden európai országban találunk milliomosokat és milliókat, akik a létminimum alatt élnek. Nagyok a különbségek országok között és országokon belül is. Aki úgy dönt, hogy tanár lesz, az egyik országban többet kereshet egy nap alatt, mint más tanárok Európa más részein egy hónap alatt, de előfordulhat, hogy talán nem is kap fizetést hónapokon át. Európa tényleg sokszínű. Egy Európa? Két Európa? Mondjuk azt az egyszerűség kedvéért, hogy van egy Nyugat- és egy Kelet-Európánk? Vagy egy Dél- és egy Észak-Európánk? Mi legyen Közép-Európával? Esetleg osszuk a kontinenst keresztény és mohamedán Európára? 33

20 Vagy gazdag és szegény Európára? Békés és háború tépázta Európára? Demokratikus és a totalitarizmus által megnyomorított Európára? Vagy jobboldalira és baloldalira, amerikanizáltra és szovjetesítettre?...? Ön Európa melyik részéhez tartozónak vallja magát? Tipikus tagja Ön az adott csoportnak? Ha úgy látjuk bármelyik fenti felosztásról, hogy helytálló, legalább segít meghatározni a két oldal egyéni szükségletét, akkor gondoljuk végig, hogyan tudnánk az alábbi csoportokat besorolni ezekbe az általános kategóriákba? Amire nekik szükségük van, az vajon egybeesik-e Európa adott régiójának a sztereotípiákból ismert szükségleteivel? üzletemberek a Balkánon; bengáli közösségek London északi kerületében; Baszkföldön vagy Észak-Írországban terrorista erőszaktól szenvedők; Spanyolországban, Olaszországban, Romániában vagy éppen Grúziában élő, az időjárás kénye-kedvének kitett földművesek; Romák Magyarországon, Szlovákiában, Görögországban vagy Franciaországban Németország, Oroszország, Litvánia, Svédország, Lengyelország vagy a kontinens bármely országa területén élő antiszemita vagy iszlámellenes nézeteket vallók; Skócia, Norvégia, Horvátország vagy Észtország halászközösségei; Belgiumban vagy Finnországban dolgozó bevándorló munkavállalók; menekültek vagy politikai menedéket keresők Ukrajnában vagy Lengyelországban; muzulmánok, politikusok, emberi jogi aktivisták, tanárok, ifjúsági vezetők, az alacsony emberek, a kopasz férfiak, a gyermekes és a gyermektelen nők. E példák is azt mutatják, hogy a fenti felosztások egyike sem képes világosan és kielégítően leírni egyetlen ország, közösség, sőt egyetlen egyén sokoldalú természetét sem. Vannak Európaszerte jellemző közös szükségleteink, azonban legalább annyi eltérés is tapasztalható egyéb igényeink között minden egyes állam minden kis közössége esetében. Európa és az összes őt alkotó ország a kulturális és szociális sokszínűség külön kis világa. Egy könyv Európa számára?...először a kommunistákért jöttek nem szóltam, hisz nem vagyok kommunista. Majd a zsidókat vitték el nem szóltam, hiszen nem vagyok zsidó. Aztán a munkásokat, szakszervezeti tagokat szedték össze én nem voltam szakszervezeti tag. Később a katolikusok kerültek sorra nem mondtam semmit, én protestáns vagyok. Végül eljöttek értem, de akkor már nem maradt senki, aki szóljon. Martin Niemöller, evangélikus lelkész Miért is írjunk kézikönyvet egész Európának? Sikerülhet-e sokszínű kontinensünk minden lakójának valami érvényeset mondani? A fejezet következő szakasza válaszolni kíván néhány kérdésre, amelyekkel a munkánk során szembe kellett néznünk, és felsorakoztat néhány módszert, amelyekkel a nehézségeket, a dilemmákat megközelítettük. Szeretnénk bemutatni érveinket is azon meggyőződésünk igazolására, hogy ez a feladat nemcsak teljesíthető, hanem elengedhetetlenül szükséges is. Mindent összevetve, bár Európa kultúrája igen változatos, számos közös sajátossága is van. E közös pontok felfedezése, és ezáltal a köztünk lévő különbségek megértése legalább olyan fontos feladat, mint az igen eltérő identitásunk megőrzése.? Volt-e már kapcsolata Európa más részeiből származó ifjúsági csoportokkal? Mi volt a közös az Ön csoportja és őközöttük? 34