ÉVES BESZÁMOLÓ 2011.

Átírás

1 Endrőd és Vidéke TAKARÉKSZÖVETKEZET Gyomaendrőd, Hősök tere 10/2. Cégjegyzék szám: ÉVES BESZÁMOLÓ Mérleg Eredmény-kimutatás Kiegészítő melléklet Könyvvizsgálói jelentés... 1

2 TARTALOMJEGYZÉK EREDMÉNYKIMUTATÁS... 9 Költségnemek KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET I. Általános rész A Takarékszövetkezet bemutatása Számviteli politika Számviteli változások Változások a számviteli becslésekben (8.IAS 30. bek) Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása II. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő adatok Általános előírások szerinti bemutatások Tételes bemutatások a mérleghez III. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Általános előírások szerinti kiegészítések Tételesen előírt kiegészítések az eredmény-kimutatáshoz IV. Tájékoztató rész Tételes tájékoztató adatok V. Sajátos hitelintézeti kiegészítések ) Tárgyévi céltartalék-képzés és felhasználás ) Értékvesztés alakulása ) Betét biztosítási alapokban és intézményvédelmi alapokban való részvétel ) A hátrasorolt eszközök bemutatása ) A hátrasorolt kötelezettség bemutatása ) Kiemelt mérlegtételek esedékesség szerint ) A mérleg eszköztételeiben szereplő, tőzsdén jegyzett értékpapírok ) A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításainak költség nemenkénti bontása ) Meg nem képzett céltartalék, el nem számolt értékvesztés ) Függővé tett kamat és más tételek bemutatása ) A saját és idegen tulajdonú értékpapírok állomány adatai ) Az immateriális javak részletezése ) Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok ) Készletek leltára számú melléklet CASH FLOW KIMUTATÁS KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

3 MÉRLEG KSH: Cg.: Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban Ssz. M e g n e v e z és 2010.év 2011.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök Állampapírok a) forgatási célú b) befektetési célú /A. Állampapírok értékelési különbözete Hitelintézetekkel szembeni követelések a) látra szóló 0 08 b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból ba) éven belüli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 11 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 bb) éven túli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 18 - elszámolóházzal szemben 19 c) befektetési szolgáltatásból 20 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 21 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz elszámolóházzal szemben 23 3/A. Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési különbözete Ügyfelekkel szembeni követelések a) pénzügyi szolgáltatásból aa) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 28 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 29 ab) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 31 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 32 b) befektetési szolgáltatásból Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 34 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 35 ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köv. 36 bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. 37 bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyf. szemben köv. 38 bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelés 39 be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés 3

4 40 4/A. Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat a) Helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által kibocsátott 42 értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) aa) forgatási célú 44 ab) befektetési célú 45 b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba) forgatási célú 47 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 48 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib visszavásárolt saját kibocsátású 50 bb) befektetési célú Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 52 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 53 5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete Részvények és más változó hozamú értékpapírok a) részvények, részesedések forgatási célra 56 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 58 b) változó hozamú értékpapírok ba) forgatási célú 60 bb) befektetési célú 61 6/A.Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete Részvények, részesedések befektetési célra a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 65 b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése 66 Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 67 7/A.Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban a) részvények, részesedések befektetési célra 0 70 Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 71 b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítés 72 Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés 73 9.Immateriális javak a) immateriális javak b) immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa) ingatlanok ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek ac) beruházások ad) beruházásra adott előlegek 0 82 b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi e ba) ingatlanok bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek bc) beruházások 86 bd) beruházásra adott előlegek 87 c) tárgyi eszközök értékhelyesbítése Saját részvények 4

5 Egyéb eszközök a) készletek b) egyéb követelések Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés 93 - egyéb részesedési visz. lévő vállalkozással szembeni követelés 94 12/A.Egyéb követelések értékelési különbözete /B.Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Aktív időbeli elhatárolások a) bevételek aktív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása c) halasztott ráfordítások 100 Eszközök összesen Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK [1+2.a)+3.a)+3.ba)+3.c)+4.aa)+4.b)+5.aa)+5.ba)+6.a)+6.ba) a 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 12/A és 12/B tételek előbbi altételekhez kapcsolódó értékei] - BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.b)+3.bb)+4.ab)+5.ab)+5.bb)+6.bb) a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 7/A, 12/A és a 12/B tételek előbbi altételekhez, illetve tételhez kapcsolódó értékei] F O R R Á S O K (PASSZÍVÁK ) 01 1.Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a) látra szóló b) meghatározott időre lekötött ba) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 06 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 08 - elszámolóházzal szemben 09 bb) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 11 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 c) befektetési szolgáltatásból 15 Ebből: kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 17 - elszámolóházzal szemben 18 1/A.Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 19 2.Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek a) takarékbetétek aa) látra szóló ab) éven belüli lejáratú ac) éven túli lejáratú b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látra szóló Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 27 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 28 bb) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 30 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 5

6 31 bc) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 33 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 34 c) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 36 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 37 ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köt. 38 cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. 39 cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyf. szembeni kötelezettség 40 cd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni kötelezettség 41 ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 42 2/A.Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 43 3.Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a) kibocsátott kötvények aa) éven belüli lejáratú 46 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 47 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 48 ab) éven túli lejáratú 49 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 50 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 51 b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ba) éven belüli lejáratú 53 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 54 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 55 bb) éven túli lejáratú 0 56 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 58 c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de az Tpt. szerint értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok ca) éven belüli lejáratú 0 60 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 61 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz. 62 cb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 64 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz Egyéb kötelezettségek a) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 68 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz szövetkezeti hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása 0 70 b) éven túli lejáratú 71 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 72 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 73 4/A.Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 74 5.Passzív időbeli elhatárolások a) bevételek passzív időbeli elhatárolása 0 76 b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c) halasztott bevételek 78 6.Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre 80 b) kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre

7 81 c) általános kockázati céltartalék d) egyéb céltartalék 83 7.Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 86 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 87 b) szövetkezeti hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása 88 c) egyéb hátrasorolt kötelezettség 0 89 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 90 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz Jegyzett tőke Ebből: - visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken 93 9.Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék a) a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke különbözet (ázsió) 96 b) egyéb Általános tartalék Eredménytartalék (+,-) Lekötött tartalék Értékelési tartalék a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka b) valós értékelés értékelési tartaléka Mérleg szerinti eredmény (+,-) Források összesen Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.a)+1.ba)+1.c)+1/A+2.aa)+2.ab)+2.ba)+2.bb)+2.c)+3.aa)+3.ba+3.ca)+4.a)+4/A] HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.bb)+2.ac)+2.bc)+3.ab)+3.bb)+3.cb)+4.b)+7] SAJÁT TŐKE ( , ,-15) MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK 201. Függő kötelezettségek Jövőbeni kötelezettségek Mérlegen kívüli követelések 0 0 MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK 201. Függő kötelezettségek Opciós ügyletek 02.Garanciavállalás Kezességvállalás Visszavonható készenléti (standby) hitellevél 05.Visszavonhatatlan hitellevelek és az akkredetívek 06.A hitelszerződés alapján még igénybe vehető keretösszeg A harmadik fél tartozásaiért biztosítékként szolgáló, a mérlegben nem szereplő vagyontárgyak 08. Nem valódi penziós ügyletek 09.Hitel ígérvények 10.Kötelezettség vállalásra vonatkozó ígérvények 7

8 11.A forint- vagy devizaértékre szóló, a névérték összegében a lejáratig fennálló váltó kezességvállalás 12.A továbbforgatott, eladott vagy az MNB-nél viszontleszámítoltatott váltó 13.A hitelintézettel mint váltóforgatmányossal szemben támasztott megtérítési igény 14.Egyéb (váltón kívüli) piacképes forgatható pénzokmányokon alapuló pénzkövetelések, amelyen a pénzügyi intézménnyel szemben megtérítési igény érvényesíthető 15.A le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek 16.A hozamra, illetve a tőke megóvására vonatkozó ígéretek 17.A befektetési alapkezelők és a befektetési szolgáltatók által a hozamra, illetve a tőke megóvására tett ígéretek után vállalt garancia 18.Egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek [(Tv. 3. (8) 14.] 202. Jövőbeni kötelezettségek Határidős adásvételi ügyletek 02.A swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti kötelezettségek 03.Egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek [Tv. 3. (8) 15.p.)g 203. Mérlegen kívüli követelések Gyomaendrőd, március a vállalkozás vezetője 8

9 EREDMÉNYKIMUTATÁS KSH: Cg.: Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet E R E D M É N Y K I M U T A T Á S I. (függőleges tagolás) adatok: ezer Ft-ban Ssz. M e g n e v e z é s 2010.év 2011.év a. b. c. d Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 05. b) egyéb kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 11. KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) Bevételek értékpapírokból a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés) b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék, részesedés) 15. c) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés) Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 20. b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) 21. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 9 0

10 27. b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) 28. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)] a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól értékelési különbözet 35. b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak értékelési különbözet c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység 39. bevétele) 40. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása értékelési különbözet d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység 44. ráfordításai) 45. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak forgatási célú értékpapírok értékvesztése értékelési különbözet Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 53. b) egyéb bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól készletek értékvesztésének visszaírása Általános igazgatási költségek a) személyi jellegű ráfordítások aa) bérköltség ab) személyi jellegű egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek ac) bérjárulékok Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek b) egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások)

11 67. 9.Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordítási Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 72. b) egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak készletek értékvesztése 11.Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalék képzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 77. a) értékvesztés követelések után b) kockázati céltartalék képzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés visszaírása követelések után b) kockázati céltartalék képzés felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre /A.Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [ ,-6+7.b) b) ] NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a) - 10.a)] Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (16-17) Adózás előtti eredmény (+,-15+,-18) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (+,-19-20)

12 Általános tartalékképzés, felhasználás (+,-) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék és részesedés Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Mérleg szerinti eredmény (+,-21-/ ) Gyomaendrőd, március a vállalkozás vezetője 12

13 Költségnemek KÖLTSÉGNEMEK Ssz. Megnevezés 2010.év 2011.év 01. Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke I. Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok II. Személyi jellegű ráfordítások III. Értékcsökkenési leírás * I.-II.-III. Összesen

14 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A Takarékszövetkezet éves beszámolóját köteles közzétenni, ennél fogva köteles azt a Hpt.- ben előírt feltételeknek megfelelő könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, azaz könyvvizsgálatra kötelezett. 1 Az éves beszámolót Arnócziné Zsabka Klára ügyvezető főkönyvelő, vállalkozói szakon számon regisztrált, könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult állította össze. I. Általános rész 1. A Takarékszövetkezet bemutatása 2 A beszámolót készítő vállalkozás Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet megnevezése: Cégjegyzék száma: Adószáma: A vállalakozás bejegyzés szerinti országa: Magyarország A vállalakozás székhelye: 5502 Gyomaendrőd, Hősök tere 10/2. A vállalakozás jogi formája: Szövetkezeti hitelintézet A beszámoló egy vállalkozásra, vagy Egy vállalkozásra vállalkozások csoportjára vonatkozik: Alkalmazottak átlag létszáma: 89 fő A beszámoló pénzneme: HUF A beszámolóban közölt adatok számításának Ezer forint, ha ettől eltérő, az jelezve nagyságrendje: A mérleg fordulónapja: beszámolási időszak: december A jelenlegi gazdálkodási forma a szövetkezetekről szóló évi X. törvény és az erre épülő folyamatosan aktualizált Alapszabály szerint lett meghatározva az i közgyűlésen. Bankkonszolidációban és évben vettünk részt. A tőkefeltöltés az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapon (OTIVA) keresztül történt én Takarékszövetkezetünk visszafizette az OTIVA-nak a még nyilvántartott részjegyet, így a mérlegkészítés időpontjában a bankkonszolidációból csak a eft alárendelt kölcsöntőke áll fenn. Az alárendelt kölcsöntőke az 5 éves felmondási idő megtartásával eft összegben december 31. napjával, eft összegben pedig december 31. napjával felmondásra került. A december 31-én lejárt alárendelt kölcsöntőke december 21-i értéknappal visszafizetésre került. 1 Az Sztv. 88..(8) bek. szerinti közlés 2 Az Sztv 88. (1), 89. (5) szerint 14

15 A Takarékszövetkezet án alakult 214 fővel i küldöttgyűlés határozatot hozott a részjegy tőke újjászervezéséről, a részjegy összegét Ft-ban állapítva meg. Taglétszámunk a évi főről re főre változott, mely évben 44 fő növekedésből és 39 fő csökkenésből alakult ki. A részjegy tőkénk összege eft a Cégbíróság bejegyzése alapján. A december 31-i részjegy állomány eft, mely tartalmaz 440 eft tárgyévi növekedést és eft tárgyévi csökkenést. A jogi személy tagok száma évben 33 fő. A takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló többször módosított évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF) által engedélyezett 3 következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: 6419 Egyéb monetáris tevékenység mint főtevékenység - betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, - hitel és pénzkölcsön nyújtása, - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, - készpénz helyettesítő fizetőeszköz kibocsátása, szolgáltatás nyújtása 6499 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés - kezesség és bankgarancia vállalása, - faktorálás, - váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára történő kereskedelmi tevékenység 6612 Értékpapír ügynöki tevékenység 6619 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység - széfszolgáltatás, - pénzváltási tevékenység, - pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) 6622 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység - biztosítási ügynöki tevékenység A tevékenység központja Gyomaendrőd Hősök tere 10/2 sz. alatt van, mely egyben a Takarékszövetkezet székhelye. Tevékenységünket 11 kirendeltségen végezzük Békés megye területén. Kirendeltségeink: Gyomaendrőd, Blaha u. 5. Gyomaendrőd, Kossuth u. 20. Hunya, Rákóczi u. 6. Köröstarcsa, Kossuth u. 17. Mezőberény, Békési u. 6. Csárdaszállás, Petőfi u. 15. Murony, Szarvasi u ÁPTF /1997/F.sz.hat. 15

16 Békés, Szarvasi u. 1. Bélmegyer, Petőfi u. 21. Sarkad, Kossuth u. 14. Békéscsaba, Mednyánszki u. 8. Kirendeltségeinken kívül az alábbi fióktelepekkel rendelkezünk: Fióktelepeink: Balatonfűzfő, Sirály u Noszvaj, Várhegy u. 21. A takarékszövetkezetet 9 fős igazgatóság és 5 fős felügyelő-bizottság irányítja, melyet évben választott meg a tagság. A Takarékszövetkezet tulajdonosi szerkezetének bemutatása: Megnevezés 2010.XII XII.31. Fő Részjegy EFt Fő Részjegy EFt Jogi személyek Természetes személyek Összesen: Az alapszabály értelmében az alap részjegy névértéke Ft. Egy tag az alap részjegyből legfeljebb 100 darabot jegyezhet. A Takarékszövetkezet kapcsolt vállalkozásainak bemutatása: 4 Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezetnek nincs kapcsolt vállalkozása. A kötelező számviteli szabályzatok a Takarékszövetkezetnél: 5 A Takarékszövetkezet rendelkezik aktualizált, kötelezően előírt számviteli szabályzatokkal. 2. Számviteli politika A takarékszövetkezet a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény a továbbiakban: Szt.- és a 250/2000.(XII.24.) Kormány rendelet a továbbiakban: Szkr. előírásai alapján kialakított érvényes Számviteli Politikával rendelkezik, melyet folyamatosan aktualizál a jogszabályi változásoknak megfelelően. A Számviteli Politika keretében előírt szabályzatok elkészültek és szintén folyamatosan aktualizálásra kerülnek. Tekintettel arra, hogy a 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet részletesen meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságait - így a takarékszövetkezetnek önálló mozgástere a sajátos számviteli megoldások alkalmazására korlátozott. A takarékszövetkezet az Szkr. értelmében az 1.sz. melléklete szerinti mérlegből, a 2.sz. melléklete szerinti függőleges tagolású eredmény-kimutatásból álló éves beszámolót, valamit az általános szabályok szerinti üzleti jelentést készít. 4 Sztv. 89. (1)a) alapján 5 Sztv. 88. (3), 250/2000.(XII.24.) Korm.r. 16

17 A mérleg fordulónapja Az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérlegkészítés időpontja: A számviteli nyilvántartások havi, negyedéves, illetve éves zárása során a takarékszövetkezet a következő zárlati munkálatokat végzi el: a) az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása havonta b) az analitikus nyilvántartások összesítése és a feladások elkészítése a főkönyvi könyvelés részére, valamint az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetése havonta c) a devizaeszközök a devizaárfolyam változásához igazított forintra szóló átértékelése, továbbá az árfolyam-különbözetek elszámolása naponta d) az értékcsökkenés elszámolása havonta e) az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások elszámolása negyedévente f) a mérlegen kívüli tételek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése negyedévente g) a főkönyvi kivonat elkészítése havonta h) a főkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta) - naponta A lényeges, a jelentős, a nem lényeges, a nem jelentős, kategóriák minősítési szempontjait és konkrét értékeit az alábbiak szerint határoztuk meg: a) jelentős összegű hibának tekintjük, ha az ellenőrzéssel, önellenőrzéssel feltárt hibák és hibahatások adott üzleti évre vonatkozó értéke meghaladja a mérleg főösszegének 2 %-át b) nem jelentős összegű hibának minősül, ha az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt adott üzleti évre vonatkozó hibák, és hibahatások abszolút összege nem haladja meg a mérleg főösszeg 2 %-át c) megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha az ellenőrzéssel, önellenőrzéssel feltárt jelentős összegű hibák és hibahatások adott üzleti évre vonatkozó értéke a hiba feltárás évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke értékét több mint 15 %-kal növeli, vagy csökkenti d) értékvesztés elszámolása szempontjából jelentősnek és tartósnak tekintendő a befektetett- és forgóeszközök között nyilvántartott tulajdoni részt jelentő befektetések könyvszerinti és piaci értéke közötti veszteség jellegű különbözet az adósok minősítése és a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján megállapított követelés könyv szerinti értéke és a követelés várható megtérülési összege közötti veszteségjellegű különbözet vásárolt készleteknél a könyvszerinti érték és a mérlegkészítéskor piaci érték különbözete, ha a könyvszerinti érték magasabb a fenti esetek mindegyikére egységesen jelentős összegűnek lehet tekinteni az értékvesztést, ha az a könyvszerinti értéknek több, mint 10 %-a a terven felüli értékcsökkenés meghatározásánál a könyvszerinti érték és a piaci érték különbözete akkor tekinthető jelentősnek, ha annak összege magasabb, mint az 1 évi tervszerinti értékcsökkenés összege tartósnak tekintendő minden olyan változás, ami 1 éven túli változást mutat e) fajlagosan kis értékűnek tekintendők azok a készletek, amelyeknek a könyvszerinti értéke nem haladja meg az adott készletcsoporthoz tartozó készletek könyvszerinti értékének 5 %-át f) a rendkívüli bevételek és rendkívüli kiadások tételei közül azok tekinthetők az 17

18 eredményre gyakorolt hatásuk szempontjából jelentősnek, amelyek a szokásos üzleti eredmény 5 %-át meghaladják. Az értékpapírok besorolása a számviteli politika szerint: - a befektetett pénzügyi eszközök között mutatjuk ki azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyeket a takarékszövetkezet befektetési célból vásárolt, és amelyek a tárgyévet követő évben nem járnak le, nem kerülnek beváltásra és a takarékszövetkezet a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik eladni - a forgóeszközök között mutatjuk ki a nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő rövid lejáratú értékpapírokat, illetve tulajdonosi részt jelentő befektetéseket, amelyeket a takarékszövetkezet forgatási célból szerzett be kamatbevétel vagy árfolyamnyereség szerzése céljából. Itt kell kimutatni a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül azokat, amelyek a tárgyévben lejárnak. A Számviteli Politikában meghatározásra kerültek az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenése megállapításának módja, ami lineáris, időarányos és alapja az eszközök bruttó értéke. Az eszközök értékcsökkenésének alapja a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési érték. A maradványérték meghatározása a következők szerint történik: - ingatlanoknál a bekerülési érték 10 %-a - járműveknél a bekerülési érték 15 %-a - immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél 0, ugyanis nem tekintjük jelentősnek, ha a maradványérték kevesebb, mint az egy éves amortizációs költség A maradványérték után től terven felüli értékcsökkenést számolhatunk el. Az immateriális javak leírásának ideje az alábbiak szerint került meghatározásra: - az üzleti vagy cégérték 5 év - a vagyoni értékű jogok 10 év - a szellemi termékek 3 év - alapítás átszervezés 5 év Az értékcsökkenést havonta az aktiválás napjától számolja el a takarékszövetkezet a társasági adó törvényben meghatározott leírási kulcsok alkalmazásával. A takarékszövetkezet a Ft egyedi beszerzési érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értékét használatbavételkor egy összegben számolja el értékcsökkenési leírásként. A Ft alatti egyedi beszerzési, előállítási értékű tárgyi eszközök leírása 2 év. A takarékszövetkezet a vásárolt készleteket a mérlegben a legutolsó beszerzési áron, az un. FIFO módszer alapján veszi számításba. A költségek elszámolására kizárólag a költség-nemek számlaosztályt alkalmazza a takarékszövetkezet. A 397/2007. (XII.27.) Korm. r. 6. -a, illetve a 250/2000. (XII.24) Korm. r. 7.sz. melléklet előírásainak figyelembevételével a takarékszövetkezet módosította az Ügyletminősítési és értékelési, valamint az Értékvesztési és céltartalék képzési szabályzatát és meghatározta az egyes kintlévőségek, befektetések, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésének új szabályait. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások negyedévente kerülnek elszámolásra. A eft és azt meg nem haladó 18

19 lakossági és egyéb egy ügyfélhez illetve ügyfélcsoporthoz tartozó követelések besorolásánál egyszerűsített minősítési eljárást elsősorban a késedelem időtartamához kötődően- alkalmaz pénzintézetünk. A fenti összeghatárt, meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, a mérlegen kívüli kötelezettségeket összeghatártól függetlenül egyedileg minősíti a takarékszövetkezet. A befektetések minősítése az éves beszámoló készítésekor történik. A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban: a külön figyelendő kategóriában 5 %, átlag alatti kategóriában 20 %, kétes követeléseknél 50 %, a rossz minősítésű kintlévőségeknél, pedig 85 %. Az egyedi minősítés mértékeit a következők szerint szabályozza a szabályzat: a különfigyelendő kategóriában 1 % - 10 %, átlag alatti kategóriában 11 % - 30 %, kétes követeléseknél 31 %-70 %, rossz minősítésű kintlévőségeknél 71 %-100 %. A mérleg fordulónapjáig megszolgált, esedékes, mérlegkészítésig be nem folyt, valamint a mérleg fordulónapján megszolgált, mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes minősített kamatok és kamatjellegű jutalékok függővé tételre kerülnek. A költségek elszámolására kizárólag a költség-nemek számlaosztályt alkalmazza a takarékszövetkezet. A takarékszövetkezet számviteli politikájában rögzítetten megképezi az általános kockázati céltartalékot, mely a korrigált mérleg főösszeg 1,25 %-ban történik. A takarékszövetkezet nem alkalmazza a piaci értéken történő értékelést. A takarékszövetkezet nem alkalmazza a valós értéken történő értékelés szabályait. 3. Számviteli változások A Takarékszövetkezet az előző (2010.) évhez viszonyítva Számviteli Politikáját, számbavételi eljárásait, értékelési módszereit jogszabályi módosítások miatt nem változtatta. Saját elhatározásból sem történt változtatás. 4. Változások a számviteli becslésekben (8.IAS 30. bek) A számviteli becslések módszerét nem alkalmazza a Takarékszövetkezet. 5. Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása A tárgyévben előző éveket módosító, jelentős összegű hiba nem volt sem ellenőrzésből, sem pedig önellenőrzésből. 19

20 6. Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása A takarékszövetkezet mérleg-főösszege a december 31-i ezer Ft-ról eft-tal csökkent, ezer Ft lett december 31-én. Ebből: a saját tőke növekedése eft a kötelezettség csökkenése eft a követelés csökkenése eft az értékvesztés növekedése eft Megállapítható, hogy a csökkenés döntő részben a kötelezettségek csökkenéséből származik. A Takarékszövetkezet kötelező tartalékolási kötelezettségének évben is saját pénzeszköz felhasználásával feleltünk meg eft éves átlagos tartalék szintnek eft átlagos túltartalékolás mellett tettünk eleget. A tágabban értelmezett pénzeszközök pénzeszközök, állampapírok és hitelintézettel szembeni követelések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 47,7 %-ot képviselnek az eszközökön belül. Az előző évben 45,5 % volt ez a viszonyszám. A pénzeszközök állománya 4,0 %-kal, 480 M Ft-tal magasabb, mint az előző évi állomány és 5,2 %-kal, 622 M Ft-tal több, mint a tervszám. A 12,5 milliárdos pénzeszköz állomány 41,7 %-a likvid pénzeszközökben, 58,3 %-a pedig értékpapírban került befektetésre. Az előző évi arány fordított volt, 52,7 %-ot képviseltek a likvid eszközök és 47,3 %-ot az értékpapírok. Átmenetileg felesleges pénzeszközeinket évben bátrabban fektettük értékpapírokba, ezen belül is a hosszú lejáratú befektetéseket preferálta a piac magasabb hozammal. Ennek következtében az értékpapír állomány 19,2 %-a rövidlejáratú forgatási célú, 80,8 %-a hosszú lejáratú befektetési célú állomány. Az előző évben 28,3 % és 71,7 % volt a rövid és a hosszú lejáratú értékpapír állomány aránya. A pénzeszközök növekedése tovább erősítette a fizetőképesség megőrzését. Ez a pénzeszköz állomány biztosítja a mindenkori és az azonnali fizetőképesség fenntartását. Likviditási mutatónk évben tovább emelkedett, a évi 56,2 %-ról 59,2 %-ra. Pénzügyi gazdálkodásunk terén a biztonságra törekszünk, így forrásállományunk 59,8 %-át tartjuk különböző pénzeszközökben. Az elmúlt évben 56,7 % volt ez a mérték. Fontosnak tartjuk, hogy a hitel betét növekményünk a tárgyidőszakban egyensúlyban legyen, mivel konzervatív hitelintézeti tevékenységünk alapja, hogy a hitel kihelyezések elsődleges finanszírozása a begyűjtött betétekből származzon. A bruttó hitelállomány növekedését a forrásállomány bővülése szempontjából ítéljük meg optimálisnak. Ez évben nem okozott problémát, mivel az állományok sajnálatos módon csökkenést mutatnak az előző évhez viszonyítva. A hitelállomány csökkenése eft, a betétállomány, mint saját forrás tárgyévi csökkenése eft. A bruttó hitel-betét arány 68,2 %, az előző évben 67,5 % volt az arányszám. A terv érték 72,0 %. Amennyiben a saját forrás terhére történt hitelkihelyezést vetjük egybe a saját forrással, azaz a hitelállománynál nem vesszük figyelembe a refinanszírozott állományt, úgy 56,9 % a mutató értéke. Az előző évben 57,0 % volt az arány. 20