2013. Kiegészítő melléklet

Átírás

1 2013. Kiegészítő melléklet... 1

2 AMENNYIBEN NEM JELEZZÜK, ÚGY A MEGADOTT ADATOT EZER FORINTBAN KELL ÉRTELMEZNI!! KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A Takarékszövetkezet éves beszámolóját köteles közzétenni, ennél fogva köteles azt a Hpt.- ben előírt feltételeknek megfelelő könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, azaz könyvvizsgálatra kötelezett. 1 Az éves beszámolót Ábrahám Ágnes 6120 Kiskunmajsa Félegyházi út 15. 2/ számon regisztrált, könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult állította össze. I. Általános rész 1. A Takarékszövetkezet bemutatása 2 A beszámolót készítő vállalkozás Fókusz Takarékszövetkezet megnevezése: Cégjegyzék száma: /1990 Adószáma: A vállalakozás bejegyzés szerinti országa Magyarország A vállalakozás székhelye 6133 Jászszentlászló Alkotmány u. 2/A. A vállalakozás jogi formája Szövetkezeti hitelintézet A beszámoló egy vállalkozásra, vagy Egy vállalkozásra vállalkozások csoportjára vonatkozik: Alkalmazottak létszáma 2013.átlag fő 197 A beszámoló pénzneme: HUF A beszámolóban közölt adatok számításának Ezer forint, ha ettől eltérő, az jelezve nagyságrendje A mérleg fordulónapja és a beszámolási időszak: 2013.december Ügyvezető Igazgató Sebestyén István Józsa Zsigmond Baginé Almási Éva Pesti Jánosné Pádárné Czunyi Ildikó Igazgatóság elnöke Vikor János Felügyelő Bizottság elnöke Szegesdi Andrásné Internetes honlap címe A Takarékszövetkezet 1958-ban alakult, majd január 29-én a Mélykúti 1 Az Sztv. 88..(8) bek. szerinti közlés 2 Az Sztv 88. (1), 89. (5) szerint 2

3 Takarékszövetkezet, június 30-án a Kerekegyháza és Vidéke olvadt be a szövetkezetünkbe, ezzel egyidejűleg felvettük a Fókusz Takarékszövetkezet nevet július 31-én megvásároltuk a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. Kecskeméti Fiókját án a Tiszaalpári Takarékszövetkezet olvadt be a szövetkezetünkbe ban újabb fúziót hajtottunk végre, án a Tiszakécskei Takarékszövetkezet és a Fáy András Takarékszövetkezet olvadt be szövetkezetünkbe. A Fókusz Takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységét a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló Hpt. szabályai és más, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő jogszabályok rendelkezései alapján annak keretei között, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélye alapján végzi. A Fókusz Takarékszövetkezet hatósági engedély alapján végzett főtevékenysége és további tevékenységei a TEÁOR 2008 szerint: Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban: - Betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása. - Hitel- és pénzkölcsön nyújtása - ide nem értve a forfertírozást, ideértve: a faktoringot - Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása. - Váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára történő kereskedelmi tevékenység. - Széfszolgáltatás. - Értékpapír letéti őrzés. - Pénzváltási tevékenység (Magyar Nemzeti Bank engedélyével) Engedélyszám: ÁPTF 782/1997/F. Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban: - Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) forintban és devizában, valutában. Engedélyszám: ÁPTF 321/1998. Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban: - Kezesség és bankgarancia vállalás és egyéb bankári kötelezettség vállalása Engedélyszám: I-590/2000. Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban - Függő biztosításközvetítői tevékenység a Hpt. 4.. (3) bekezdés b) pontja alapján Engedélyszám: PSZÁF I-777/2003. Tevékenység megnevezése az engedélyező határozatban: 3

4 - Pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenység a Hpt. 4.. (3). bek. i). pontjában foglalt felhatalmazás alapján Engedélyszám: PSZÁF E-I-368/2008. Tevékenység megnevezése: - Bszt. szerinti tőkepiaci ügynöki tevékenység A takarékszövetkezet tevékenységét elsősorban természetes személyek körében fejti ki, a jogi ügyfelek száma is jelentős. A Takarékszövetkezet Alapszabályának értelmében: A Takarékszövetkezet székhelye: 6133 Jászszentlászló, Alkotmány u. 2/a sz. alatt van. A Takarékszövetkezet telephelyei, fióktelepei: Telephelye: 6133 Jászszentlászló, Rákóczi u. 1 A takarékszövetkezet kirendeltségei - fióktelepei: Kiskunmajsa, Fő utca 57. fszt Szank, Béke utca Csólyospálos, Kossuth Lajos utca Petőfiszállás, Kossuth Lajos utca Pálmonostora, Posta utca Kömpöc, Petőfi Sándor utca Mélykút, Petőfi tér Kerekegyháza, Fő utca 82/A Kecskemét, Széchenyi sétány 5/A Kecskemét Hetényegyháza, Szegfű utca Kunadacs, Kossuth Lajos út 42/B Ladánybene, Fő utca Lajosmizse, Dózsa György utca Kecskemét, Szabadság tér 3/A Kecskemét, Nagykőrösi utca Kiskunfélegyháza, Szent János tér 1. A. ép. fszt Tiszaalpár, Alkotmány utca Tiszakécske, Szent Imre tér 3. fszt Kecskemét, Jókai Mór utca Kiskunlacháza, Rákóczi utca Dömsöd, Kossuth utca Ráckeve, Kossuth utca Szigetújfalu, Vasút utca 24/ Szigetcsép, Fő utca 41/ Szigetszentmiklós, Viola utca 10. fszt Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 38. B. épület fszt Budapest, (Csepel) Kossuth Lajos utca Baja, Szentháromság tér 7. fszt Kecskemét Korona utca 2. fszt Kiskunhalas Kossuth utca Bócsa, Kecskeméti út Császártöltés, Bajcsy-Zsilinszky utca Kaskantyú, Hunyadi utca 16/ A Kecel, Rákóczi Ferenc utca 3. fszt Tázlár, Templom köz Soltvadkert, Ifjúság útja 4. 4

5 A Takarékszövetkezet operatív irányítását a 9 tagból álló igazgatóság látja el. A Takarékszövetkezet általános ellenőrző szerve a 7 tagból álló felügyelő bizottság. A Takarékszövetkezet tulajdonosi szerkezetének bemutatása: Megnevezés 2012.XII XII.31. Fő Részjegy EFt Fő Részjegy EFt Jogi személy természetes személy tagok Összesen: A Szövetkezeti Hitelintézet tagja lehet minden nagykorú természetes személy, továbbá bármely belföldi és külföldi jogi személy is, akinek/amelynek a kirendeltségek közvetlen működési területén egyéves állandó lakhelye, illetve székhelye van és egyidejűleg a szövetkezet valamely tevékenységével összefüggő szolgáltatást vesz igénybe (pl: számlatulajdonos, betétes, hitelfelvevő, stb.), a takarékszövetkezettel munkaviszonyban álló tagok kivételével. A jogi személyek száma nem haladhatja meg a tagok számának 1/3-át. A 14. életévét betöltött kiskorú személy belépéséhez törvényes képviselője hozzájárulása szükséges. A Szövetkezeti Hitelintézet befektetői tagi jogintézményt nem rendszeresít. A tag belépésekor legalább egy részjegyet köteles jegyezni és befizetni. Egy részjegy összege Ft, azaz Tízezer forint. A részjegyek névértéke csak azonos összegű lehet. A Szövetkezeti Hitelintézet jegyzett tőkéjében 1 tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) a Magyar Állam, a Magyar Fejlesztési Bank, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével nem lehet több 15%-nál. A Takarékszövetkezet kapcsolt vállalkozásainak bemutatása: 3 Leányvállalat: Név: Fókusz-Sales Kft Jászszentlászló Alkotmány u. 2/A. Jegyzett tőke ezer forint Részesedési arány 100 % Követelés a leányváll ezer forint szemben dec.31. Kötelezettség a 83 ezer forint leányváll. szemben dec.31. Költségek, 157 ezer forint 3 Sztv. 89. (1)a) alapján 5

6 ráfordítások évben leányváll. szemben Bevételek 2013 évben leányváll. szemben 57 ezer forint Egyéb részesdési viszonyban levő vállalkozás(ok) Név, székhely Részesedés bruttó értéken (ezer Ft) Tulajdoni arány % Hitelgarancia Zrt ,11 Budapest Kisfaludy u. 32. MTB Zrt Budapest ,34 Pethényi köz 10. Soltvadkert és Vidéke ,92 Takarékszövetkezet 6230 Soltvadkert Ifjúság u. 4. Szabadszállás és Vidéke Tksz , Szabadszállás Kálvin tér 2. Orient + Bankinformatikai Zrt ,80 v.a 1035 Budapest Kerék u. 80. Banküzlet Zrt Budapest ,64 Victor Hugo u Bács-Metak Kft ,59 Kecskemét Katona József tér 18. I. emelet 121. KÖT Biztosító Egyesület 1082 Budapest Üllői út 50. III ,81 A kötelező számviteli szabályzatok a Takarékszövetkezetnél: 4 Megnevezés Elfogadó Bizottság Határozat száma dátuma Számviteli rend SZHISZ 26/2013 Igazgatósága Számviteli Takarékbank IG-6/13/2013 Politika Igazgatósága Eszközök, Takarékbank IG-6/13/2013 források és Igazgatósága mérlegen kívüli tételek értékelési Szabályzata Hatályos dátum Alkalmazás kezdete üzleti év üzleti év üzleti év Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzatának keretében, sajátos értékelési előírások címen: 4 Sztv. 88. (3), 250/2000.(XII.24.) Korm.r. 6

7 Fedezetértékelési Szabályzat Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztéselszámolási-, és Céltartalék képzési Szabályzat Számlarend Számlatükör Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek leltárkészítési és leltározási szabályzata Önköltség számítási Szabályzat Pénz- és értékpapír kezelési Szabályzat Szigorú számadású nyomtatványok kezelésének Szabályzata Takarékszövetkezet Igazgatósága Takarékszövetkezet Igazgatósága Takarékszövetkezet Igazgatósága Takarékszövetkezet Igazgatósága Takarékszövetkezet Igazgatósága Takarékszövetkezet Igazgatósága Takarékszövetkezet Igazgatósága Takarékszövetkezet Igazgatósága 207/ / / / / / / / Számviteli rend, Számviteli politika, a Mérlegtételek értékeléséhez kapcsolódó információk A takarékszövetkezet a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény a továbbiakban: Szt.- érvényes számviteli politikával rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a többször módosított 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet továbbiakban: Szkr.) - részletesen meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságait, - így a takarékszövetkezetnek önálló mozgástere a sajátos számviteli megoldások alkalmazására korlátozott. A beszámoló összeállításának szabályrendszere és főbb jellemzői A Takarékszövetkezet az éves beszámolójának összeállítása során a következő számviteli alapelveket követi: Általános alapelv: vállalkozás folytatásának elve 7

8 Tartalmi alapelvek: teljesség elve valódiság elve összemérés elve óvatosság elve Kiegészítő alapelvek: tartalom elsődlegessége a formával szemben elv lényegesség elve egyedi értékelés elve bruttó elszámolás elve időbeli elhatárolás elve költség-haszon összevetésének elve Formai alapelvek: folytonosság elve világosság elve következetesség elve Az alapelveket a Takarékszövetkezet a Szt-ben meghatározott tartalommal érvényesíti. A lényegesség elvének speciális alkalmazását a Számviteli Politika megfelelő fejezete tartalmazza. A takarékszövetkezet az Szkr. értelmében az 1.sz. melléklete szerinti mérlegből, a 2.sz. melléklete szerinti szerkezetű függőleges tagolású eredmény-kimutatásból álló éves beszámolót, Kiegészítő mellékletet, amely magába foglalja a cash flow kimutatást az Szkr 3. sz. mellékletének A változata szerinti formában köteles készíteni. Az éves beszámoló adatainak értékelésével a Takarékszövetkezet a megbízható és valós összkép érdekében a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és az üzletmenetet az üzleti jelentésben mutatja be. Az üzleti jelentés nem része az éves beszámolónak, de a Takarékszövetkezet gondoskodik arról, hogy a székhelyén és internetes honlapján az érdeklődők számára rendelkezésre álljon. A mérlegben és az eredménykimutatatásban a Takarékszövetkezet a tárgyévi és előző évi adatokat egyaránt szerepelteti ezer forintban. A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokhoz kapcsolódó tételek kiemelését a Takarékszövetkezet a főkönyvi könyvelése, illetve analitikus nyilvántartásai alapján biztosítja. A Takarékszövetkezet az egyes üzleti évekről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó főkönyvi kivonatot, leltárt, értékelést, a könyvviteli elszámolást alátámasztó bizonylatokat, továbbá más, a számviteli követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. A Takarékszövetkezet konszolidált éves beszámoló készítési kötelezett anyavállalatnak minősül. A Takarékszövetkezet Igazgatósága által 67/2012. számú től hatályos Összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítására vonatkozó Szabályzat értelmében az Igazgatóság 201/ ai dátummal elfogadott határozata alapján Konszolidált Éves beszámolót nem készít a üzleti évről, mivel az anya és a leányvállalat beszámolója önállóan is alkalmas a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet valós bemutatására. A mérlegkészítés időpontja, vagyis amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el kell végezni: a mérleg 8

9 fordulónapját követő év január 31. A Takarékszövetkezet könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven tesz eleget. A könyvvezetés módjának részletes bemutatását a Számlarend tartalmazza. A számviteli nyilvántartások havi, negyedéve, illetve éves zárása során a Takarékszövetkezet a következő zárlati munkálatokat végzi el: aktív és passzív időbeli elszámolások az analitikus nyilvántartások összesítése, főkönyvi feladások végrehajtása, az analitikus nyilvántartások egyeztetése a főkönyvvel a devizaeszközök átértékelése, az árfolyam különbözet elszámolása értékcsökkenés elszámolása negyedévente az eszközök és a mérlegen kívüli függő és biztos jövőbeni kötelezettségek minősítése alapján az értékvesztés, céltartalék elszámolása, illetve visszaírása. főkönyvi számlák technikai zárása (az egyenleg meghatározását értjük alatta) A Takarékszövetkezet nem alkalmazza a Szt. 59/A-59/F -okban előírt valós értéken történő értékelés szabályait A devizában fennálló állományokat a Takarékszövetkezet napi gyakorisággal átértékeli az adott napon érvényes hivatalos MNB devizaárfolyam alapján. A Takarékszövetkezet háromoszlopos mérleget és eredmény kimutatást készít arról az üzleti évről, amelyben az ellenőrzés vagy önellenőrzés során jelentős összegű hiba kerül feltárásra. A lényegesség elvével összhangban jelentős összegűnek minősül a hiba, ha a feltárás évében, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, és/vagy saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől függetlenül) összege az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegétől függően az alábbiak szerint alakul: Az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszege Hibák eredményt, saját tőkét módosító értéke mérlegfőösszeg > 25 MrdHUF Jelentős összegű hiba > 500 MHUF 25 MrdHUF > mérlegfőösszeg > 50 MHUF Jelentős összegű hiba > mérlegfőösszeg 2%-a 50 MHUF > mérlegfőösszeg Jelentős összegű hiba > 1 MHUF A jelentős összegű hibát az előző évekre vonatkozó elkülönített hatásként kell kimutatni. A mérlegben és eredmény kimutatásban külön harmadik oszlopban egy összegben, a kiegészítő mellékletben évenkénti részletezésben. Az értékpapírok besorolását a forgóeszközök vagy a befektetett eszközök közé a beszerzés céljától függően az analitikus nyilvántartásban történő minősítéssel határozza meg. Fogatási célú Állampapírok értékelésének szempontjából jelentősnek minősül az egyes értékpapírfajtákra vonatkozóan egyedileg megállapított legalább 1 millió forint 9

10 veszteségjellegű különbözet, amelyet tartósnak akkor kell tekinteni, ha az értékelési időponttól visszafelé számított legalább 3 hónapig folyamatosan fennáll. Az év végi értékeléskor a mérlegkészítés napján érvényes piaci árfolyamokat vesszük alapul. A forgatási célú Állampapírokat a Takarékszövetkezet lejáratig tartja. A forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kivéve: EGT-Állam által kibocsátott) piaci árváltozásának függvényében értékvesztés elszámolására kerülhet sor, amennyiben a piaci ár jelentősen és tartósan alacsonyabb, mint a bekerülési érték. Az értékvesztés meghatározásának alapjául szolgáló eljárás értékelésének szempontjait hatályos Monitoring -, Eszközértékelési -, Értékvesztés-elszámolási -, és Céltartalékképzési Szabályzat tartalmazza. Az EGT-Állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú, de forgatási célú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha az értékpapír könyv szerinti értéke és - felhalmozott kamatot nem tartalmazó - piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Tartósnak minősül az értékelés hónapjától visszafelé számított 3 hónapon át folyamatosan fennálló különbözet. Jelentősnek e pont tekintetében az értékpapír névértékének 10%- át elérő különbözet minősül. o Az értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: o az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg Befektetési célú állampapíroknál, értékpapíroknál a felhalmozott kamatot nem tartalmazó beszerzési értéke, ha eltér a névértéktől, a különbözet a beszerzés és a lejárat közötti időszakra lineárisan elhatárolásra kerül (jellegétől függően aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként) A befektetési célú Állampapíroknál kockázati minősítésen alapuló értékvesztést nem számolunk el, a hatályos jogszabályi előírásokkal összhangban. Ezeket az Államkötvényeket a Takarékszövetkezet lejáratig, hosszú távon tartja. A befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kivéve: EGT-Állam által kibocsátott) minősítési szempontjait a hatályos Monitoring -, Eszközértékelési -, Értékvesztés-elszámolási -, és Céltartalékképzési Szabályzat tartalmazza. Az EGT_állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha az értékpapír könyv szerinti értéke és - felhalmozott kamatot nem tartalmazó - piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Tartósnak minősül az értékelés hónapjától visszafelé számított 3 hónapon át folyamatosan fennálló különbözet. Jelentősnek e pont tekintetében az értékpapír névértékének 10%-át elérő különbözet minősül. o Az értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: o az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, o az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg. 10

11 A hitelintézetekkel szembeni követelések minősítése és az értékvesztés elszámolása a hatályos Monitoring,- eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási-, és Céltartalékképzési Szabályzat előírásai szerint történik. Az MNB-vel, az EGT-állam jegybankjával szembeni az adós minősítése alapján az üzleti év fordulónapján fennálló és a mérlegkészítésig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni, ha a követelés könyv szerinti összege és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős. Tartósnak minősül az értékelés hónapjától visszafelé számított 3 hónapon át folyamatosan fennálló különbözet. Jelentős e tekintetben a követelés bruttó értékének 10 %-át elérő különbözet. Ügyfelekkel szembeni követelések minősítése és az értékvesztés elszámolása a hatályos Monitoring,- eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási-, és Céltartalékképzési Szabályzat előírási alapján történik. Kisösszegű követelésnek minősülnek a Takarékszövetkezetnél a Ft-ot meg nem haladó követelések. Ezeket a szabályzatban A verzióként nevesített módszerrel értékeltük. (Szabályzat pontja) Az egyedileg, vagy ügyfél-, illetve csoport szinten ezen összeghatárt elérő, vagy meghaladó követeléseket egyedi egyszerűsített, illetve egyedi teljeskörű módszerrel minősítettük. Egyedi minősítés alá vontuk a szabályzat értelmében a három éven túli késedelemmel rendelkező ügyfelekkel szembeni követeléseket, és a csőd-, felszámolási eljárás és végelszámolási eljárás hatálya alá került ügyfelekkel szembeni követeléseket, kiemelve a csoportos értékelésből. A bankgaranciákat összeghatártól függetlenül egyedi teljeskörű minősítés alá vontuk.(szabályzat pontja és pontjában említett kivételek) Egyedi egyszerűsített eljárással minősítettük az értékhatárt meghaladó lakossági ügyfeleket. (Szabályzat pontja) A Takarékszövetkezet a prudensebb eljárás érdekében a 90 napon túli és a tőke 10%-át meghaladó késedelemmel rendelkező követeléseket, - amennyiben a rendelkezésre álló fedezeteket megfelelőnek értékelte - kivette az egyedi egyszerűsített eljárás hatálya alól és egyedi teljeskörű módszerrel minősítette egyedi veszteségszámítás alkalmazása mellett. (Szabályzat pont) A három éven túl lejárt hitelekre a Takarékszövetkezet egységesen 100% értékvesztést képzett, mivel vagy már nincs, vagy csak nehezen érvényesíthető fedezet van mögöttük. A Takarékszövetkezet a Vevőkövetelésekből átsorolta ügyfelekkel szemben pénzügyi és befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb kiszámlázott díjakat. Ezek jellemzően garancia kezességi díjak. Az Eszközök-, források és mérlegen kívüli tételek értékeléséről szóló szabályzat pontja és pontja alapján a Monitoring-, Eszközértékelési-, és Céltartalékképzési Szabályzat alapján kerültek ezek a tételek minősítésre az ügyfél hitelével együtt, az arra vonatkozó módszer szerint. A Magyar Állammal, valamint egyéb EGT-állammal szembeni, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Tartósnak minősül az értékelés hónapjától visszafelé számított 3 hónapon át folyamatosan fennálló különbözet. 11

12 Jelentősnek e pont tekintetében a követelés bruttó értékének 10%-át elérő különbözet minősül. A kamatok és kamatjellegű követelések elszámolása a hatályos Hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet (a továbbiakban Szkr.) 17. alapján történik. A költségek elszámolására kizárólag a költség-nemek számlaosztályt alkalmazza a takarékszövetkezet. Az értékcsökkenés elszámolásának szabályai és módszere A számviteli politikában meghatározásra került az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenése megállapításának módja, ami lineáris, időarányos és alapja az eszközök bruttó értéke. Az értékcsökkenés elszámolása havonta történik, a tárgyhavi záró állomány alapján. Az immateriális javak leírásának idejét a bekerülés időpontjában egyedileg határozzuk meg. A Szt. 80. (2) bek. alapján biztosított lehetőséggel élve a takarékszövetkezet a ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket használatbavételkor egy összegben költségként elszámolja. A takarékszövetkezet a vásárolt készleteket a mérlegben az un. FIFO módszer alapján veszi számításba, illetve az utolsó beszerzési áron értékeli. A takarékszövetkezet piaci értéken értékeli a pénzügyi célú ingatlanait. A mérlegkészítéskori piaci érték meghatározása külső okleveles szakértő megbízásával kerül sor. A szakértő az ingatlanok végső piaci értékét három módszer, azaz Piaci összehasonlító, Hozamszámításos, és Költségalapú módszerek figyelembevételével határozza meg. A könyv szerinti érték a szakértő végső piaci értékeként meghatározott ingatlan értékével kerül összevetésre, amely szerint a végső piaci ár a Piaci összehasonlító módszer szerint megállapított mérlegkészítéskori piaci ár január 1-jét követően a takarékszövetkezet nem élt az általános kockázati céltartalék képzés lehetőségével. Az eddig az időpontig megképzett általános kockázati céltartalékot december 31.-i időponttal megszüntettük. 3. Számviteli változások és hatásuk A 2013 évi CXXXV. törvény 11 (1) bekezdése értelmében az Integrációs Szervezet Igazgatósága az Integrációs Szervezet tagjaira nézve kötelező szabályzatot fogad el több tárgyban. Ide tartoznak a számviteli szabályzatok is. A kötelezően alkalmazandó Számviteli Politika és Eszközök-, Források-, és Mérlegen kívüli tételek Értékeléséről szóló Szabályzat vel hatályba lépett, melyek szabályait már a 2013 évről készült beszámoló során is alkalmazni kellett, kivéve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékelésére vonatkozó szabályokat. A 250/2000 (XII.24) Kormányrendelet 7. számú melléklete által szabályozott sajátos értékelési körből szintén vel hatályosult a Monitoring-, Értékvesztéselszámolás és Céltartalékképzés rendjéről szóló Szabályzat és a Fedezetértékelési Szabályzat. Ezek előírásait is alkalmazni kellett a 2013 évről szóló beszámoló összeállítása során is. 12

13 A fentiekből következően változtak a számviteli politika elemei, illetve az eszközök és források értékelési elvei is. A továbbiakban ahol változás történt, külön kiemeljük, s annak eredményre gyakorolt lényeges hatásait számszerűsítjük. Állampapírok és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelése: Itt lényeges változás, hogy az eddig érvényes Számviteli Politikánk a tartósat 1 éven túl fennálló változásban határozta meg, a 3 hónap helyett. Az éven belül lejáró értékpapírokat eddig a Takarékszövetkezet nem értékelte, mivel a Számviteli törvény az éven túl lejáró papírok értékelését teszi kötelezővé. A lejáratig tartott papírok esetében a 0% kockázati súllyal szereplő papírok esetében csak névértékig számolt el értékvesztést a Takarékszövetkezet. Ezeket a kitételeket a kötelezően alkalmazandó számviteli szabályzatok nem tartalmazzák. Az értékelés megváltozásából év vége vonatkozásában 897 EFt értékvesztést számolt el a Takarékszövetkezet. Ügyfelekkel szembeni követelések értékelése: A fedezetek figyelembe vehető értékébe bekövetkezet változás befolyásolta az értékvesztés valamint a céltartalék képzés mértékét. Takarékszövetkezetünknél az egyéb ingatlan esetében 70 % volt a szorzó, amely 50 % -ra változott. Vagyonterhelő zálogjog esetében 50 % -os szorzót használtunk ez 15 %- ra változott. Gépek esetében volt olyan konstrukció, amely esetében a piaci érték 100 %-át el lehetett fogadni a jelenlegi 80 % - 60 % helyett. Az új szabályozás szerint a futamidőn belül halasztott egyedi minősítésű hitelek nem lehetnek problémamentes kategóriába, eddigi szabályozásunk ezt nem zárta ki. Az új szabályzat más számítási metodikát ír elő az egyedi veszteség számítására, mint amit eddig alkalmaztunk. A fent leírt változások az egyedi teljeskörű minősítés alá tartozó hitelek esetében 96 M forint értékvesztés többletet okozott. A csoportos minősítésnél a külön figyelendő kategóriába tartozó hitelekre takarékszövetkezetünk 3 % értékvesztés és céltartalékot számolt el, új szabályozás szerint ez 5 %. Ez E Ft-tal növelte az értékvesztés összegét. A rossz kategóriába tartozó követeléseknél 100 % értékvesztést képeztünk, jelenlegi szabályoknak megfelelően 90 %-ot kell, amely E Ft felszabadítást eredményezett. Csoportos értékelés változása így összességében 14 M Ft értékvesztés felszabadítással járt. Az új minősítési rend miatt az ügyfelekkel szembeni követelések tekintetében 82 M Ft értékvesztés elszámolását jelentette, mely ugyanilyen összeggel rontotta az eredményt. Részvények, részesedések befektetési célra és kapcsolt vállalkozásban értékelése: Befektetési célú részesedések értékelésénél eddigiekben a részesedési viszonyban lévő vállalkozás tulajdoni hányadra jutó saját tőkéjéhez viszonyította a Takarékszövetkezet a részesedés könyv szerinti értékét. Az új Eszközök-, források és mérlegen kívüli tételek értékeléséről szóló Szabályzatban meghatározott korrigált saját tőke alapú minősítést alkalmazta 2013 év végére vonatkozóan, mely több szempontot is figyelembe vesz a régi módszerhez képest. Az értékelés változásnak számszerűsíthető 13

14 hatása nincs. Egyéb eszközzel kapcsolatosan az értékelésben jelentős változás nem volt. 4. Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása NEMLEGES 5. Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása A takarékszövetkezet mérleg-főösszege a december.31-ei ezer forintról ezer forintra, azaz ezer forinttal növekedett Ebből: a saját tőke csökkenése ezer Ft a kötelezettség növekedése ezer Ft passzív időbeli elhatárolások csökkenése ezer Ft a céltartalékok csökkenése ezer Ft hátrasorolt kötelezettségek csökkenése ezer Ft A Mérlegfőösszeg változása a kötelezettségek emelkedéséből származik, amelynek magyarázta, az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek ezer forintos, illetve a Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek ezer forintos növekedése. A változások részletes magyarázatával az egyes mérlegsorokhoz kapcsolódó pontoknál térünk ki. a. Az eszközállomány és összetételének alakulása A főbb eszközcsoportok állománya a mérleg-főösszeghez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: 1.Tábla Egyes eszközcsoportok állománya és mérleg-főösszeghez viszonyított aránya Az eszközállomány alakulása, szerkezete M e g n e v e z é s 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1. Pénzeszközök ,0% ,8% -0,2% 2. Állampapírok ,7% ,5% 5,8% 3.Hitelintézetekkel szembeni követelések ,9% ,7% -3,2% 4. Ügyfelekkel szembeni követelések ,7% ,1% -2,6% 5. Hitelvisz.megt.pap.Részv.részesed.befekt ,0% ,0% 0,0% 6. Immateriális javak ,2% ,2% 0,0% 7. Tárgyi eszközök ,8% ,8% -0,1% 8. Egyéb eszközök ,5% ,1% 0,6% 9. Aktív időbeli elhatárolások ,1% ,8% -0,3% E S Z K Ö Z Ö K xx 14

15 A pénzeszközök állománya ezer forint, amelynek részaránya a mérlegfőösszegen belül a tavalyi évhez képest minimális mértékkel, 0,2 %-kal csökkent. A pénzeszközök 29,21 %-át a Takarékbanknál vezetett pénzforgalmi számla állománya ezer forintot tesz ki, a fennmaradó 70,79 % készpénz, amely jelentős összeg ezer forint. A Takarékszövetkezet kötelező jegybanki tartalék mértékét évben élve az MNB rendeletek adta lehetőségével a tartalékköteles források 3 %-ában határozta meg. A forgatási célú Állampapírok állományából év végével egyrészt az óvadékul adott hosszúlejáratú Állampapírjainkat átsoroltuk a befektetési célú Állampapírok közé, ezer forint összegében december 31-én a befektetési célú Állampapírok között nyilvántartott 2014/B jelű Konszolidációs Államkötvény ezer forint összegében évi lejárata miatt átsorolásra került a mérlegben a forgatási célú Állampapírok közé. Befektetési célú Állampapírok részletezés szerint: Magyar Államkötények (Ft) ezer forint Forgatási célú Állampapírok részletezés szerint: Magyar Államkötvények (Ft) ezer forint Magyar Államkötvények (EUR) ezer forint Diszkont kincstárjegyek (Ft) ezer forint MNB kötvények (Ft) ezer forint A forgatási célú Állampapírjaink értékelése során Az EUR HUN 01/14 kötvény esetében, mivel 2014 januárban lejárt a ténylegesen elszenvedett veszteség összegében került értékvesztés meghatározásra 897 ezer forintnak megfelelően. A Hitelintézetekkel szembeni követelések mérlegsor 3,2 %-os csökkenése az Állampapírok javára a magasabb jövedelmezőség elérése céljából a likvid eszközök megfelelő mértékű állományának szem előtt tartásával került sor. 15

16 A Hitelintézetekkel szembeni fennálló követeléseinket az Eszközök-, források-, és mérlegen kívüli tételek értékeléséről szóló szabályzat alapján a Monitoring,- Eszközértékelési,- és Céltartalékképzési Szabályzat alapján kell minősíteni, amely szabályzat a bankközi kihelyezéseket teljes körű egyedi minősítés alá vonja. A minősítési szabályozás értelmében ezen fennálló kintlévőségeinkre értékvesztés elszámolására nem került sor. Ügyfelekkel szembeni követelések összege én ezer forint, a mérlegfőösszeg 42,1 %-a évi mérleg-főösszegen belüli részarányhoz képest 2,6 % csökkenést mutat. A mérleg eszköz oldalán Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok során ezer forint értékben MFB kötvényt tartunk nyilván. Részvények, részesedések befektetési célra, és a Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban mérlegsorokon a Takarékszövetkezet vagyoni részesedéseit az alábbi táblázat mutatja: Megnevezés Részvények, részesedések befektetési célra Bruttó érték Részvények, részesedések befektetési célra Nettó érték Garantiqa Hitelgarancia Zrt Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet Orient + Bankinformatikai Zrt Banküzlet Zrt Bács-Metak Kft KÖT Biztosító Egyesület Fókusz Sales Kft Összesen: A Fókusz Sales Kft a Takarékszövetkezet leányvállalata. Az Immateriális javak, Tárgyi eszközök, Egyéb követelések mérlegsorok részletes bemutatása a Kiegészítő melléklet II. fejezetének 2. pontjában kerülnek ismertetésre. Az Egyéb eszközök mérlegsor részletes bemutatása az alábbiak szerint: Készletek Kiegészítő melléklet V/32. Egyéb követelések Kiegészítő melléklet II/2.d Aktív időbeli elhatárolások részletes bemutatása Kiegészítő melléklet II/2.f 16

17 b. Az eszközállomány minősége 3.Tábla Portfolió elemzés minősítés (bruttó) Portfolió-minősítés elemzés (bruttó) Megnevezés 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- Problémamentes % % 9,7% Külön figyelendő % % -4,9% Átlag alatti % % -5,5% Kétes % % 1,0% Rossz % % -0,2% Mindössz.(mérleg+mérl.kiv.) Portfolió elemzés minősítés (netto) Portfolió-minősítés elemzés (nettó) Megnevezés 2012.XII.31. Mo.% 2013.XII.31. Mo.% Elt.+.- Problémamentes % % 9,9% Külön figyelendő % % -5,5% Átlag alatti % % -5,2% Kétes % % 0,3% Rossz % % 0,5% Mindössz. (mérlegt.+mérl.k.) A táblázatban szereplő értékek nem tartalmazzák az értékpapír és bankközi betét állományokat, ezen tételek értékeléséről részletesen az egyes mérlegsorok bemutatásánál tértünk ki. A problémamentes állomány évhez képest 9,7 %-kal növekedett, amely növekedés oka egyrészt a ével bevezetett új értékelési eljárás, miszerint egy ügyfélcsoporton belüli hitelek minősítési kategóriája eltérhet, ezzel szemben az előző szabályozás értelmében viszont azonos minősítési kategóriába sorolást írtunk elő. Másrészt a tárgyévben a Növekedési Hitelprogram keretén belül a vállalkozások részére biztosított kedvező feltételű hitelkonstrukció keretében válthatták át meglévő hiteleiket, így akár a már minősített 90 napon belüli hitelállomány az új folyósításnak köszönhetően, a problémamentes kategóriába került át, illetve új ügyfelek hiteligényét szolgálhattuk ki e lehetőséggel. A Növekedési Hitelprogram keretén belül folyósított hitelállomány mérleg fordulónapi bruttó állománya ezer forint. Jelentősen csökkent az állomány az átlag alatti minősítési kategóriában, amely minősített követelések egy része átcsoportosult a kétes minősítési kategóriába, ahol 1 %-os emelkedést okozott. A rossz minősítési kategória változásnak elemzésekor meg kell említeni, hogy a Takarékszövetkezet könyveiből bruttó ezer forint értékű követelés állomány került kivezetésre portfólió tisztítás címén, amely már további veszteséget nem eredményezett a Takarékszövetkezet részére, ugyanis az értékvesztés ezekre a követelésekre 100 %-ban el volt számolva. A portfólió tisztítás Engedményezési szerződés keretén belül történt értékesítésre, amelynek szerződés szerinti eladási értéke 368 ezer forint. 17

18 c. Források összetételének alakulása 4./A Tábla Az idegen és saját forrás megoszlása A források két nagy csoportjának alakulása Megnevezés 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt. Saját források ,9% ,4% -0,5% Idegen források ,1% ,6% 0,5% F O R R Á S O K xx A Takarékszövetkezet mérlegének forrás oldalát vizsgálva megállapítható, hogy a saját források állománya az előző évhez mérten 0,5 %-kal csökkent, míg az idegen források állománya 0,5 %-kal növekedett. A saját források összetétele a Céltartalékok ezer forint értékéből és a Saját tőke ezer forint értékéből összesen ezer forint. Az alábbiakban bemutatjuk a Saját tőke változását és részletesen bemutatva a változás okait: 4./B Tábla A saját tőke üzleti éven belüli változása 4/b Tábla Saját tőke üzleti évi változása (Adatok e Ft-ban) Megnevezés Változás Növeke-dés Csökkenés Jegyzett tőke - Jegyzett tőke leszállítás Ebből: leányvállalati Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék + Általános tartalék képzés Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése Lekötött tartalék képzés Vagyon értékelés Mérleg szerinti eredmény + Tárgyévi mérleg szerinti eredmény, - Előző évi mérleg szerinti eredmény Saját tőke

19 Jegyzett tőke, tőketartalék összege nem változott tárgyévben évben képződött mérleg szerinti eredmény átvezetésre került az eredménytartalékba ezer Ft összegben. Ez a mérleg szerinti eredmény csökkenését és az eredménytartalék növekedését okozta. 2. A küldöttgyűlés döntése értelmében 170 ezer Ft 2012 évi nettó részjegy mozgás érvényesítésre került. Csökkent a jegyzett tőke részét képező részjegy tőke 170 ezer Ft-tal, ezzel egy időben az eredménytartalékból átvezetésre került a jegyzett tőke részét képező nem nevesített vagyonba 170 ezer Ft. Így a jegyzett tőke változatlan maradt, csak az összetétele változott, az eredménytartalék 170 ezer Ft-tal csökkent. A beszámoló és a Társasági adóbevallás elküldése után feltárt hiba miatt a 2012 évről készített társasági adó bevallást a Takarékszövetkezet önrevíziózta. Az önrevízió oka: A én RIG1-SZ beérkező számlájának értékét, amely bruttó ezer forint, helytelenül az 5143 Szakértői díjak költségszámlán számoltuk el. A szerződésben rögzített, illetve a Támogatási okirat szerint a projekttel kapcsolatban felmerült összes költséget aktiválni kell. Az aktiválás dátuma: Számlaérték: Bruttó ezer forint. El nem számolt értékcsökkenés 164 ezer Ft Fentiek hatásának bemutatása: Költség csökkenése növeli az eredményt ezer forint nő az értékcsökkenés, ami csökkenti az eredményt ezer forint Összevontan nő a évi eredmény ezer forint Fizetendő társasági adó: ezer forint Adózás utáni eredmény növekedése: ezer forint Általános tartalékképzés: ezer forint Mérleg szerinti eredmény: ezer forint 3. Az önrevízió hatása a saját tőkére: Eredménytartalék nőtt ezer Ft-tal, az általános tartalék nőtt 260 ezer Ft-tal. 4. Év végi változások: 2013 év végén képzett általános tartalék: 770 ezer Ft 2013 év végi piaci értékelés hatására Értékelési tartalék változása : ezer Ft Ebből: - ingatlan értékesítés, átsorolás miatti változás: ezer Ft - Év végi értékelés változása: ezer Ft 2013 évben képződött mérleg szerinti eredmény: ezer Ft Lekötött tartalék feloldás: ezer Ft Lekötött tartalék feloldás hatása eredménytartalékra: ezer Ft A fentiekben részletezett változások összesítése: Jegyzett tőke változása: 2.pont miatt: 170 ezer Ft 170 ezer Ft = 0Ft Eredménytartalék változása: 1 pont miatt: ezer Ft 2.pont miatt: -170 ezer Ft 3. pont miatt: ezer Ft 19

20 4. pont miatt: ezer Ft Összesen: ezer Ft Általános tartalék változása: 3 pont miatt: +260 ezer Ft 4.pont miatt: ezer Ft Összesen: ezer Ft Értékelési tartalék változása: 4. pont miatt: ezer Ft Lekötött tartalék változása: 4. pont miatt: ezer Ft Mérleg szerinti eredmény változása 1.pont miatt: ezer Ft 4.pont miatt: ezer Ft Összesen: ezer Ft Saját tőke változása összesen: Jegyzett tőke: 0 Ft Tőketartalék: 0 Ft Eredménytartalék: ezer Ft Értékelési tartalék: ezer Ft Általános tartalék: ezer Ft Lekötött tartalék: ezer Ft Mérleg szerinti eredmény: ezer Ft Változások összesen: ezer Ft Nyitó saját tőke: ezer Ft Változás összesen: ezer Ft Záró saját tőke: ezer Ft A Saját forrásainkon belül a Céltartalékok változása évben összevontan ezer forint, amely változást az alábbiakban mutatjuk be: A tárgyévi céltartalékképzés és felhasználás(25. 2.) S.sz. Megnevezés Nyitó Képzés Felhasználás Záró 01 Céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre Függő és biztos jövőbeni kötelezettségre Általános kockázati céltartalék Egyéb céltartalék Céltartalékok összesen Ebből: kapcsolt vállalkozásra Az egyéb céltartalék felhasználás ezer forint értékben, az előző évben megképzett várható fizetési kötelezettségekre megképzett céltartalék felhasználást jelenti. A Függő és biztos jövőbeni kötelezettségek minősítésével összefüggésben tárgyévben ezer forint képzés, illetve ezer forint Céltartalék felhasználásra került sor. 20