A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója Tervezet

Átírás

1 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója Tervezet december

2 Tartalom Bevezetés 4 1. Helyzetelemzés, fő jellemzők, trendek 4 2. A kis- és középvállalkozási politika céljai 8 3. A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika jövőképe 8 4. A kis- és középvállalkozás-fejlesztéspolitika tartalma A közvetlen vállalkozásfejlesztési eszközök szerepe A beavatkozás elvei Szerkezeti változások A fejlesztés eszközei Vissza nem térítendő beruházási támogatások Pénzügyi eszközök Mikrofinanszírozás Árfolyam-garancia Hitelgarancia Tőzsdén kívüli (kockázati) tőkebefektetések Szolgáltatások Az üzleti környezet fejlesztése Oktatás, képzés, tanácsadás, információnyújtás Menedzsmentszolgáltatások A vállalkozói infrastruktúra fejlesztése A programelemek összekapcsolása, szinergiája A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika szervezeti rendszere Az állam módosuló szerepe A végrehajtásban részt vevő szervezetek: verseny és hatékonyság Kapcsolódás horizontális célokhoz és más fejlesztéspolitikai területekhez Hátrányos helyzetű térségek fejlesztése Foglalkoztatás növelése Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása Kutatás-fejlesztés és innováció, kiemelt ágazatok fejlesztése Függelék Helyzetkép: A kis- és középvállalkozások szerepe a magyar gazdaságban Vállalkozások számának és jövedelmi folyamatainak alakulása A versenyképességi tényezők alakulása A vállalkozások gazdálkodását akadályozó tényezők Európai Uniós összehasonlítás A vállalkozásfejlesztés tapasztalatai A kis- és középvállalkozás-fejlesztés legfontosabb nemzetközi tapasztalatai Az Európai Unió kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésére irányuló stratégiája és konkrét ajánlásai Az állami támogatások helyzete és eredményei az Európai Unióban A kis- és középvállalkozás támogatási politika a 2004-ben csatlakozott országokban 53 2

3 A mikrohitelezés európai tapasztalatai A mikrohitelezés Európán kívüli tapasztalatai További tapasztalatok 55 3

4 Bevezetés Összhangban a Kisvállalkozások Európai Chartájával 1, a Közösség lisszaboni programjával 2 és az annak megvalósítását célzó Modern KKV-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért c. bizottsági közleménnyel 3 a magyar Kormány nagy jelentőséget tulajdonít a hazai kis- és középvállalkozásoknak a következők miatt: Fontos forrásai a munkahelyteremtésnek, és az üzleti újításoknak. Európa új gazdasági rendszerének megteremtése csak akkor lehet sikeres, ha a kisvállalkozások kiemelt szerepet kapnak. A kisvállalkozások a legérzékenyebbek az üzleti környezet változására és az adminisztratív terhek növelésére, és ők reagálnak leggyorsabban a kedvező lehetőségekre. A kisvállalkozások az innováció és a foglalkoztatás fontos hajtóerejét jelentik, és egyben a helyi és a társadalmi integrációt nagymértékben elősegítik. Ezért a kisvállalkozások számára a lehető legjobb üzleti környezet kialakítására kell törekedni, mivel a fejlett üzleti környezet, a széles értelemben vett üzleti szolgáltatások hozzájárulnak a versenypiacok hatékony működéséhez, a piaci pozíciók erősítéséhez. 1. Helyzetelemzés, fő jellemzők, trendek A helyzetértékelés a függelékben közölt elemzésnek azokat a fő megállapításait emeli ki, amelyek a kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepció megalapozása szempontjából fontosak. A hazai kis- és középvállalkozások az elmúlt másfél évtizedben az átmeneti gazdaságok magánszektorainak jellemző útját járták végig; egy kevés tapasztalattal rendelkező, a piacgazdaság szabályrendszerében tájékozatlanul mozgó vállalkozói kör napjainkra hálózati kapcsolatokat építő, különféle együttműködési formákat alkalmazó kis- és középvállalkozói szektorrá vált, amely több területen csökkenti lemaradását a fejlett országok kisvállalkozóihoz képest. A hazai kis- és középvállalkozói szektor fejlődése mindvégig az erős verseny körülményei között zajlott, ami egyben azt is jelenti, hogy a hatékonysági kényszer is hatott a napjainkra kialakult vállalati szerkezetre. 1 A Kisvállakozások Európai Chartáját a június 19-én és 20-án rendezett Santa Maria da Feira-i Európai Tanács Elnökségi Következményeinek III. mellékleteként tették közzé. 2 A Bizottság közleménye: Közös cselekvések a növekedésért és a foglalkoztatásért: A Közösség lisszaboni programja, COM(2005) A Bizottság közleménye: A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása Modern KKV-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért, COM (2005)

5 A magyar kis- és középvállalkozói szektor mára nagyon hasonlóvá vált a kevésbé fejlett korábbi és az újonnan csatlakozott EU tagállamok kisvállalkozói szektoraihoz. Nagyszámú, kis átlagos méretű vállalkozás működik a gazdaságban. A vállalkozások átlagos mérete 5 fő alatt van, aminél a régi tagországok közül csak Görögország és Olaszország átlaga kisebb. A vállalkozások alakulásának és megszűnésének egyenlege hosszabb távon kis mértékben pozitív, vagyis az összes vállalkozás száma valamelyest növekszik. Hosszú távon a magyar gazdaságban nem valószínű a vállalkozások számának további jelentős növekedése, sokkal valószínűbb, hogy átlagos méretük és teljesítményük fog javulni. A vállalkozások 40%-a a Közép-Magyarországi Régióban található, elsősorban Budapesten. A központi régió szerepe a működő vállalkozások számát és megoszlását, jövedelemtermelését, teljesítményét tekintve több más gazdasági, társadalmi mutatóhoz hasonlóan nagy. A vidéki régiókat a központi régió nélkül vizsgálva megfigyelhető, hogy a kisvállalkozások jövedelemtermelése sokkal kisebb szóródást mutat, mint a nagyvállalatoké. Az egy lakosra vetített hozzáadott érték mutatójának különbsége például a legfejlettebb és a legkevésbé fejlett vidéki régió között a nagyvállalatok esetében közel négyszeres, a kis- és közepes vállalkozások esetében alig több mint másfélszeres. Ez azt jelenti, hogy a regionális gazdasági egyenlőtlenségek kialakulásában és fennmaradásában inkább a nagyvállalatoknak van szerepe, a kis- és közepes vállalkozások jövedelemtermelése kiegyenlítettebb. A kis- és középvállalkozások kiemelkedően fontos szerepet játszanak a foglalkoztatásban. A vállalati szektoron belül a foglalkoztatás kétharmadát a kis- és középvállalkozások adják. A kis- és középvállalkozási szektor az egyetlen olyan fontos része a magyar gazdaságnak, amelyik az elmúlt tizenöt éves időszakban nettó foglalkoztatásbővülést tudott produkálni. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatási szerkezete regionálisan sokkal kiegyenlítettebb, mint a nagyvállalatoké. A foglalkoztatási rátára gyakorolt hatás mind a Budapest-vidék, mind a vidéki régiók közötti különbség esetében kisebb eltérést mutat, mint a nagyvállalatoknál. A magyar kis- és középvállalkozások jelenlegi helyzetére jellemző, hogy több fontos területen (pl. információs technológiák használata, menedzsmentszolgáltatások igénybe vétele) csökken a különbség a fejlett országokban működő kis- és középvállalkozásokhoz képest, ugyanakkor még mindig számottevő a lemaradás. A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők sorrendjében a magas közterhek teljesítését és az adminisztrációs kötelezettségeket, azaz a szabályozási környezetet tekintik a hazai kis- és középvállalkozók a növekedésüket leginkább hátráltató tényezőnek. A második helyen a piaci környezet elemei, mint az erős, a tisztességtelen verseny és a nem elegendő megrendelés, a harmadikon a finanszírozás, a negyediken az inputok, azaz a beszerzési nehézségek, a munkaerőhiány és a kapacitások korszerűtlensége szerepelnek. Az elmúlt évtizedben változott a vállalkozások megítélése a gazdálkodásukat akadályozó tényezőkről, csökkent a szabályozással összefüggő, és nőtt a versennyel kapcsolatos problémák intenzitása. A mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelezése dinamikus fejlődést mutat. A szektor hitelállománya a hitelintézetekben minden méretkategóriában a nagyvállalatokat meghaladó ütemben és mértékben növekszik, 2005 végére a kkvhitelek állománya a hitelintézeteknél 2996 milliárd Ft-ra, a teljes hazai hitelállomány 5

6 közel egynegyedére nőtt, meghaladva a nagyvállalati hitelállomány 2571 milliárd Ftos mértékét. A kis- és középvállalkozások részesedése a teljes vállalati szektor hazai bankok által folyósított hiteleiből az 1999-es 19,3%-ról folyamatos növekedés mellett 2005 végére 52,7%-ra nőtt. Magyarországon az EU-15 átlagához képest (62%) jóval alacsonyabb az összes nem pénzügyi vállalatoknak (beleértve a nagyvállalatokat is) nyújtott hitel/gdp ráta (2005- ben közel 25%). Ez az arány nem mutat jelentős emelkedést a évi 23%-ról. A kis- és középvállalkozások körében azonban a pénzügyi közvetítés mélysége között több mint háromszorosára nőtt (4,1%-ról 12,8%-ra). Figyelembe véve azt is, hogy a GDP növekedése is jelentős volt ebben az időszakban, a kis- és középvállalatok finanszírozásában egyértelmű felzárkózási tendenciáról beszélhetünk. A legújabb tendenciák elemzése is azt mutatja, hogy a kis- és középvállalkozások hitelezésének növekedése tovább tart, a gazdasági növekedés lassulása és a belföldi kamatszintek nem fékezték le a növekedési folyamatot. A kis- és középvállalkozások hiteleinek jelentős növekedése mögött két fontos tényező áll: o A kereskedelmi bankok jelentősen fejlesztették szolgáltatásaikat, ami olcsóbbá tette többek között a hitelek elbírálását és kockázatkezelését. Ezt nagymértékben elősegítette jelzálogjog 2001-es módosítása 4, csökkentve a bankok kockázatát. o Nőtt a hitelképes vállalkozások száma, és hitelfelvevő-képessége. A hitelgarancia a nemzetközi tapasztalatok szerint a legalkalmasabb eszköz a kis- és középvállalkozások hitelezésének előmozdítására. Magyarországon a Hitelgarancia Zrt. a kis- és középvállalkozások hiteleinek valamivel kevesebb, mint 10%-át fedi le, a lefedettség nem növekszik. A magyarországi faktoring piac jelentős növekedési lehetőségekkel rendelkezik, hiszen jelenleg a valós piac a teljes piaci potenciál 4-5%-át éri el. Mind a GDParányos forgalom, mind az ügyfélszám vonatkozásában jelentősen alatta vagyunk az EU-25 átlagának, célzott beavatkozásokkal gyorsítani lehet a felzárkózást. A lízingpiac alapvető fontossággal bír a kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozásában. A lízingpiac méretét tekintve a 2000-es 411 milliárd Ft-ról 2005-re milliárd Ft-ra nőtt, európai összehasonlításban is kedvező eredményeket mutat. A lízingpiac az elkövetkező években a gazdasági növekedéssel megegyező vagy azt némileg meghaladó mértékben nőhet, a piac egyes szegmenseiben nagyobb változások prognosztizálhatók. A kockázati és magántőke befektetések óta tartó emelkedése ellenére, Magyarországon alacsonyan fejlett a tőkepiac első tíz hónapjában 106 millió euró tőkét fektettek be, ami megfelel a korábbi trendeknek (2005. egész évben 131 millió euró), a befektetések száma azonban jelentősen emelkedett, köszönhetően az évi L. törvény pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 6

7 állami tőketársaságok aktivitásának. A kockázati és magántőke iparág óriási fejlődés előtt áll Közép-Kelet Európában. A fejlett európai országokban és Magyarországon a kis- és középvállalkozások finanszírozásának problémái hasonló természetűek, ugyanakkor a fejlett országokban a vállalkozások sokkal nagyobb mértékben jutnak külső forráshoz a pénzügyi közvetítő rendszeren keresztül. A hazai vállalkozásoknak jelenleg 20-22%-a bankképes, a fejlett országokban ez az arány 70-85%. Fő szabályként az Unió tiltja a közvetlen egyedi támogatásokat, és csak speciális esetekben engedi meg azok alkalmazását. A támogatásokkal kapcsolatos eddigi szabályozás és annak változtatásai a kisvállalkozások közvetlen támogatását megengedik ugyan bizonyos helyzetekben, de ennek az eszköznek a használatát nem bátorítják. Az Európai Bizottság az új kihívásoknak megfelelően korszerűsítette állami támogatási politikáját, amelynek fő elemei a kevesebb és célzottabb állami támogatás; a finomított gazdasági szempontú megközelítés; hatékonyabb eljárások, jobb végrehajtás, nagyobb kiszámíthatóság és fokozott átláthatóság; valamint a felelősség-megosztás a bizottság és a tagállamok között. Az Európai Unió a Maastrichti Szerződés aláírása óta, amely előírta a versenyképesség közösségi szintű javítását, és ennek részeként a kis- és középvállalkozások fejlesztését, és rögzítette a területi egyenlőtlenségek mérséklésére felhasználható állami források felhasználási szabályait is, átfogó és egyre intenzívebb kis- és középvállalati politikát folytat, amelynek lényege a kkv-szektor nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányainak mérséklése, támogatással való elkényelmesítés nélkül. A vállalkozói készség, aktivitás növelése érdekében legfontosabb tennivalóként a vállalatok indulása, fejlődése, növekedése előtt álló korlátok lebontását; a vállalkozói kockázatvállalás és az elérhető eredmény közötti egyensúly helyreállítását, valamint a vállalkozás társadalmi elismertségének fokozását jelölték meg. Az Európai Bizottság novemberi Modern KKV-politika a növekedésért és foglalkoztatásért c. közleménye egységes keretet biztosít a különféle, vállalkozásokkal kapcsolatos politikai eszközökhöz, és célja, hogy a Gondolkozz először kicsiben elvet érvényesítse valamennyi uniós szakpolitikában. A közlemény javaslatokat tesz az előírások és szabályozások egyszerűsítésére, a vállalkozói kultúra támogatására, a KKV-k segítésére az innovációhoz, a finanszírozáshoz és képzéshez, és az európai, valamint a nemzetközi piacokhoz való hozzáférésben. A közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló 2006/C/54/08 számú uniós iránymutatás 6. fejezete új támogatási lehetőségeket tartalmaz az újonnan létrehozott kisvállalkozások számára. 7

8 2. A kis- és középvállalkozási politika céljai A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika céljainak meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az ország gazdasági fejlődése csak akkor valósulhat meg egészséges szerkezetben, ha a kis- és középvállalkozások teljes spektrumának teljesítménye érzékelhetően javul. Ennek megfelelően a célok nem korlátozhatók egyes csoportokra vagy szegmensekre, a kis- és középvállalkozás-fejlesztési politikának alapvetően horizontális szemléletűnek kell lennie. A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika céljai a következők: Fő célok: A kis- és középvállalkozások jövedelemtermelésének növekedése, közelítés a fejlett EU tagállamok szintjéhez. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatotti létszámának növekedése, humán tőkeállományuk minőségének javítása. A célok elérésének fontos feltételei (részcélok): A vállalkozásindítás és -működtetés tranzakciós költségeinek csökkentése és alacsonyan tartása. A kis- és középvállalkozások innovációs készségének erősítése. A kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésének ösztönzése. A kis- és középvállalkozások tőkefelhalmozásának növekedése, beleértve a tőkeállomány technológiai értelemben vett korszerűsítését. A kis- és középvállalkozások növekvő részvétele a pénzügyi közvetítésben. A kis- és középvállalkozások menedzsmentfunkcióinak hatékonyabb ellátása. Az alkalmazandó fejlesztéspolitikai eszközök működését biztosító, illetve hatékonyabbá tevő szabályozási környezet kialakítása és folyamatos javítása. (Pénzügyi tevékenység illetve, befektetési alapok szabályozása.) 3. A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika jövőképe A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika a gazdaságpolitika része, amelynek alakításakor sok más prioritást is figyelembe kell venni. A következőkben felvázolt kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika ezért inkább referencialistának tekintendő, amihez a valóságos politika elemeit közelíteni próbáljuk. A jó kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika a jogi-szabályozási környezet és a vállalkozásfejlesztési eszközök olyan kombinációja, amely az adott gazdasági helyzetben a legjobban szolgálja a kis- és közepes vállalkozások fenntartható fejlődését, tartós növekedését. A jövőben követni szándékozott politika fő elemei, jellemzői a következők: Alacsony belépési (piacra lépési) korlát; rövid időt igénylő, olcsó vállalatalapítás és engedélyezés. A piacra lépés feltételeinek egy részét a jogi és szabályozási környezet 8

9 határozza meg, más részét a piac. A kormányzati politikának arra kell törekednie, hogy az előbbi csoportba tartozó korlátok, vagyis a vállalatalapítás tranzakciós költségei alacsonyak legyenek. Az adott költségvetési helyzet figyelembevételével versenyképes adó- és járulékterhelés. A költségvetési egyensúly megteremtése elsősorban kiadáscsökkentéssel és kevésbé bevételnöveléssel valósuljon meg. A vállalkozás működtetésének feltételei stabilak. Az adózási, számviteli, cégjogi és más törvények, illetve szabályozók csak indokolt esetben változnak. A könnyítések, kedvezmények nem konjunkturális jellegűek. A gazdálkodás feltételei akár több éves perspektívában is viszonylag pontosan előreláthatóak. A makrogazdasági feltételek (például árfolyam, kamatok) elsősorban a természetes piaci fejlődést követve változnak. A stabilitás hozzájárul a vállalkozások működési költségeinek csökkentéséhez. Az informális gazdasági tevékenységekkel (elsősorban adóelkerüléssel és nem regisztrált tevékenységgel) szembeni fellépés az ösztönzés és a szankcionálás kombinációja, és fő célja nem ezeknek a tevékenységeknek a felszámolása, hanem fokozatos integrálása a formális gazdaságba. A vállalkozások működtetésének adminisztratív terhei, és ennek következtében tranzakciós költségei alacsonyak, igazodnak a vállalkozások tényleges kapacitásához. A kisebb vállalkozások választhatnak egyszerűbb adózási ügyviteli formákat. A vállalkozások tulajdonosainak jogai egyértelműen szabályozottak, betartásukat a törvény kikényszeríti. Érvényesül a jogbiztonság mind a vállalkozások egymás közötti viszonyában, mind az állam és a magánvállalkozások között. Az államigazgatási döntésekkel szemben van (pártatlan) jogorvoslati lehetőség. Az engedélyezési eljárások egyszerűek és átláthatóak, ami nemcsak az adminisztratív terhek alacsonyan tartását segíti, hanem a korrupciónak is jóval kisebb teret ad. Az alkalmazottak felvétele egyszerű adminisztrációval, elbocsátása a méltányosság betartása mellett ésszerű költségekkel megtehető. A munkabérek adó- és járulékterhe ésszerű, nem rontja a versenyképességet, illetve nem ösztönöz tömegesen a fizetési kötelezettség elkerülésére. A vállalkozások által igénybe vett üzleti és pénzügyi szolgáltatások árait a piac alakítja, miközben a lehető legkevesebb tényező korlátozza a versenyt ezen a területen is. A kötelezően előírt szolgáltatások aránya alacsony, és a kínálatot a lehető legkevésbé korlátozza a kormányzati politika, amivel hozzájárul az árak csökkentéséhez, illetve alacsonyan tartásához. A vállalkozásfejlesztési politika a fenntartható pénzügyi és üzleti szolgáltatások kifejlesztésére és piaci működtetésére irányul. Elkerüli a már működő piacok 9

10 zavarását. Beavatkozásai ideiglenesek és az esetek jelentős részében önfenntartóan működni képes struktúrák kialakulásával végződik. A kormány együttműködik a vállalkozásfejlesztési és üzleti szolgáltatásokat nyújtó piaci szereplőkkel, a szabályozás segíti ezek igénybevételét. A közbeszerzési eljárásokban a kis- és középvállalkozások nem szenvednek hátrányt a nagyobb vállalatokhoz képest. A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika egyik legfontosabb feladata a vállalkozási tevékenység (tág értelemben vett) tranzakciós költségeinek csökkentése. A tranzakciós költségek túlnyomó többségét a kormányzati politika közvetlenül, vagy közvetve befolyásolja, és ezek csökkentésével a vállalkozások lényegesen több forráshoz jutnak, mint a közvetlen támogatások révén. A hazai politika több területen is közel van a fenti követelmények teljesüléséhez, illetve jó úton halad, hogy azok megvalósuljanak. Viszonylag alacsony a piacra lépési korlát, és a társasági, illetve cégtörvény módosítása után a helyzet tovább javul. Az elektronikus adózás és ügyintézés lehetőségei, elérhetősége folyamatosan bővül. Nem kielégítő ugyanakkor a szabályozási környezet stabilitása, ami az indokoltnál jóval nagyobb alkalmazkodási feladatokat ró a kis- és középvállalkozásokra. Az elmúlt évek makrogazdasági fejleményei miatt az adó- és járulékterhek csökkenésének korábbi tendenciája lelassult, illetve megállt. A közvetlen fejlesztési politikákra fordítható források jelentősen bővültek az elmúlt másfél évtizedben, ugyanakkor a közvetlen politikák hatékonysága továbbra is kívánnivalót hagy maga után. 4. A kis- és középvállalkozás-fejlesztéspolitika tartalma A tervezett fejlesztési politikában a források allokációjára növekvő mértékben piackonform eszközöket alkalmazunk, és pénzügyileg fenntartható programok működtetésére törekszünk, hogy a hatás a donorfinanszírozás megszűnése után is fennmaradjon A közvetlen vállalkozásfejlesztési eszközök szerepe A vállalkozásösztönzés közvetlen eszközeinek alkalmazása azt jelenti, hogy a kormányzat (és/vagy más donor) közvetítő szervezeten keresztül pénzügyi vagy üzleti szolgáltatásokat nyújt a vállalkozásoknak. E mögött az a megfontolás húzódik meg, hogy a specializálódás és a munkamegosztás fejlődése a legfontosabb forrása a kis- és középvállalkozások versenyképességének. Az elmúlt két évtized nemzetközi tapasztalatai ugyanakkor egyértelműen megmutatták, hogy a szolgáltatások nyújtása önmagában nem jelent megoldást, valóságos hatás csak akkor érhető el, ha az erre irányuló programok fenntarthatóvá válnak és rövid időn belül a piacba integrálhatók. Az eddigi politikák fontosabb tanulságai a következők: 10

11 A vállalkozásfejlesztési politika nem kellő mértékben járult hozzá önállóan is működő pénzügyi és/vagy üzleti fejlesztési szolgáltatások piacainak kialakulásához. Az ilyen részpiacok fejlődése spontán módon zajlik, ami önmagában nem baj, de a rásegítő hatás ezt a folyamatot sok területen lényegesen gyorsíthatná. A magyar kisvállalkozásoknak csak néhány százaléka kapott érzékelhető segítséget a vállalkozásfejlesztési rendszertől. Az erősen korlátozott elérés következtében a vállalkozásfejlesztési eszközök többsége nem felel meg annak a kritériumnak, hogy a verseny torzítása nélkül fejtse ki hatását. A vállalkozásfejlesztési szervezetek egy részénél rent seeking típusú magatartás alakult ki, kevés az érdekeltség a tényleges eredményben, és az erőfeszítések jelentős részét a finanszírozási források biztosítása köti le. Közvetlen támogatások alkalmazása esetén szükséges az adminisztratív kontroll, és így a forrásallokáció adminisztratív terhei magasak. Részben emiatt a támogatások összege méretgazdaságossági okokból magas, ami a legkisebb vállalkozások számára különösen nagy gondot okoz. Különösen a közvetlen támogatások esetén gyakran érvényesül az ún. holtteher-hatás, vagyis a támogatások olyan fejlesztéseket finanszíroznak, amelyek támogatás nélkül is megvalósulnának. Elkerülhetetlen a piactorzító hatás, a kevés számú kedvezményezett olyan előnyökhöz jut a többi szereplővel szemben, amit a piaci folyamatok nem indokolnak. Egy szűk vállalkozói kör kedvezményezése nehezen indokolható. Az egyszeri beavatkozás után a programok nem folytatódnak, a hatás nem tartós. Ha megszűnik, vagy csökken a többletforrások elérhetősége, akkor a fejlesztési eszközök a korábbinál sokkal alacsonyabb szinten működnének A beavatkozás elvei A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika arra a meggondolásra épül, hogy az állami beavatkozásoknak hozzá kell járulniuk a hiányzó, vagy nem kielégítően működő piacok kifejlődéséhez. Ez a megközelítés a közvetlen programok fenntarthatóságát állítja a középpontba, amellyel mind a hatékonyságot, mind a hatókört, vagyis az elérhető, fejleszthető vállalkozások számát lényegesen magasabb szintre lehet emelni, mint a támogatott programok esetében. A közvetlen fejlesztési eszközök alkalmazásának alapelve, hogy a kormány csak közszolgáltatást nyújt, magánszolgáltatást nem. Konkrét programok, szolgáltatások indításával a kormány akkor avatkozik be, ha fennállnak a következő feltételek: Piaci elégtelenség: olyan probléma áll fenn, amelyet a piac nem, vagy nem elég hatékonyan tud kezelni. Különösen akkor indokolt a beavatkozás, ha a piac kínálati oldala nem tudja elég gyorsan kifejleszteni azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a vállalkozások már igényelnének. A fejlesztés révén megvalósuló magánszolgáltatás néhány éves perspektívában közszolgáltatássá válik, vagyis a támogatás nem a szereplők rossz hatékonyságát finanszírozza, hanem az új szolgáltatás kifejlesztését. 11

12 Ezekből következően a magánszolgáltatások működő piacaiba a kormányzat közvetlenül nem avatkozik be, és nem indít piaczavaró programokat, nem ad támogatott szolgáltatást akkor, ha léteznek kielégítő piaci megoldások. A beavatkozások megtervezése és megvalósítása során alkalmazandó fő szempontok a következők: Funkcionális megközelítés. A politikák kialakításánál a funkciókat és nem a szervezeteket kell kiindulási alapként elfogadni. Így a lehetséges intézkedések lényegesen nagyobb perspektívája nyílik meg. A végrehajtással azokat a szervezeteket kell megbízni, amelyek ezt a legjobban tudják szolgálni. Fenntarthatóság. Csökkenteni kell a programok jelenleg nagyon magas donorfüggőségét. Ezt nem elsősorban a költségvetési forrásokkal való takarékosság okán kell megtenni, hanem azért, mert az ügyfélorientált, hasznos szolgáltatások ösztönzője és mércéje az önfenntartási képesség. E nélkül továbbra is a donor és nem a vállalkozó lesz a legfontosabb ügyfél. Intézményfejlesztés, kapacitásépítés. A politika fő céljává nem a működtetés finanszírozását, hanem az önfenntartó módon működni képes struktúrák kialakítását kell tenni. Ennek eszközei az intézményfejlesztés, ami megteremtené azokat a jogi és más szabályozási feltételeket, amelyek között az önfenntartás megvalósulhat, és a kapacitásépítés, ami az instrumentumok (például mikrohitelezést hatékonyan végezni tudó szervezetek) kialakítását jelenti. A piaci mechanizmusokra épülő koordináció. A piaci koordináció, a verseny, a hatékonysági kényszer érvényesítése lehetővé teszi, hogy a siker mércéje a hozzáadott-érték termelésének növekedése legyen, mert a vállalkozások csak a jövedelemtermelés növekedése esetén növelhetik foglalkoztatásukat, lehetnek versenyképesek, és működhetnek stabilan. Törekedni kell a fejlesztési eszközök egyedi adminisztrációjának minimalizálására. Lényegesen egyszerűbb megvalósítást tesz lehetővé, ha a programok a piaci befektető és a piaci hitelező elvének széles körű alkalmazására épülnek. A finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés objektív, átlátható feltételek szerint történik. Az azonos funkciójú programok esetén azonos keretfeltételeket kell alkalmazni, a végrehajtásban részt vevő szervezeteknek a megvalósítás hatékonyságában kell versenyezniük. Fontos szempont, hogy egységnyi közfinanszírozás a lehető legtöbb magánforrást mobilizálja. A programok a piaci elégtelenségek orvoslásával ahhoz járulnak hozzá, hogy a vállalkozások a piacokról jussanak hozzá a finanszírozási forrásokhoz, és a szolgáltatásokhoz. A hatékonyság fontos mérőszáma, hogy mekkora az áttétel a közfinanszírozás, és a mobilizált magánforrások között. Az elvek alkalmazásától várható előnyök A programok lényegesen nagyobb számú vállalkozást érnek el, a jelenlegi néhány ezer többszörösét. A jövedelemtermelés növelését eredményezi mind az egyes vállalkozásoknál, mind makrogazdasági szinten. 12

13 A programok hatása tartós lesz, a programozási periódus után is fennmarad. A fejlesztések nem függenek közvetlenül az adott időszak költségvetési és uniós forrásaitól. A fejlesztő szervezetek a pénzpiacokról is be tudnak vonni pótlólagos forrásokat, sőt egy idő után teljesen el tudnak szakadni a donorfinanszírozástól. A programok egy átmeneti idő után a piacokba integrálódnak, és ezen keresztül tartósan bővítik a gazdaságot. A programok működtetése olcsóbb, és jóval kisebb kormányzati, és háttérintézeti apparátussal is megvalósítható. Kevesebb lesz az egyedi támogatásokhoz kötődő adminisztráció. Segíti a paternalista szemlélet visszaszorítását, az öngondoskodás koncepciójának terjedését Szerkezeti változások Táblázatos formában összefoglaljuk a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó főbb eszközökre fordítandó, illetve a vállalkozások számára ezek segítségével elérhetővé tehető külső forrásokat. A kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló eszközök főbb csoportjainak megoszlása a felhasználni tervezett források, és a vállalkozások számára elérhető külső források szerint, Megnevezés Felhasználni tervezett forrás (Mrd Ft) Megoszlás a felhasználni tervezett források szerint (%) Vállalkozások számára elérhető külső forrás (Mrd Ft) Megoszlás az elérhető külső források szerint (%) Beruházási támogatások 200,5 28,0 200,5 6,4 Kutatás-fejlesztés 209,0 29,0 209,0 6,6 Szolgáltatás 136,7 19,0 136,7 4,3 Pénzügyi programok 176,5 24, ,6 82,6 Ebből Mikrofinanszírozás 35,3 5,0 423,6 13,5 Garancia 82,4 11, ,3 65,4 Tőke 58,8 8,0 117,7 3,7 Összesen 722,8 100, ,8 100,0 A táblázatban a GOP, KMOP és a regionális OP-k kis- és középvállalkozások számára nyitott forrásaival számoltunk 5. A kis- és középvállalkozásokat több más fejlesztési terület is segíti, például a képzési, oktatási programok, a vidékfejlesztés, az infrastruktúra fejlesztése, az Innovációs Alapból finanszírozott további programok. Azonban ezek hatása közvetett, és a források pontos lebontása a kedvezményezett csoportok szerint általában nem végezhető el. A felhasznált források közel három negyede vissza nem térítendő támogatásként kerül a kis- és középvállalkozásokhoz (beruházások, K+F, szolgáltatások), ugyanakkor a pénzügyi programok nagy forrásáttétele következtében a vállalkozások számára elérhető külső források zömét a pénzügyi programok nyújtják majd. 5 A Kormány által elfogadott operatív programok, de nem végleges akciótervek szerint. A források egy része méret szerinti korlátozás nélkül pályázható. 13

14 A forrásáttétel meghatározásánál a következők számoltunk. Beruházási támogatások, kutatás-fejlesztés, szolgáltatások támogatása: Ezeknél az elemeknél csak a közvetlenül felhasználható forrásokkal számoltunk, mert az eszközök logikájából adódóan nincs közvetlen forrásáttétel. Mikrofinanszírozás: A mikrohitelezésre szánt 35 milliárd forint részben refinanszírozást, részben garanciavállalást szolgál. Ebben az esetben a részleges közvetlen refinanszírozás, és a nagyobb arányú garanciavállalás miatt csak 12-szeres áttétellel számolva 423 milliárd forint hitel kihelyezése válik lehetővé. Garancia eszköz: A kis- és középvállalkozások középtávú finanszírozását kereskedelmi banki hitelhez jutás révén elősegítő garanciaeszköz esetében 25-szörös áttétellel számolunk, mivel a beváltott nettó garancia csak a portfoliók 4%-át fogja kitenni. Vagyis egységnyi forrás egy év alatt 25 egységnyi hitelkihelyezést tesz lehetővé. A garanciaprogramokra szánt 82 milliárd forint így 2059 milliárd forint hitelkihelyezést tesz lehetővé hét év alatt. Tőkeprogram: A tőkeprogramra szánt 59 milliárd forint további 59 milliárd forint magánbefektetői forrást von be, vagyis összesen 118 milliárd forint külső forrás kerülhet a kis- és középvállalkozásokhoz. 5. A fejlesztés eszközei A programelemek tervezésénél figyelembe kell vennünk, hogy a programozási periódus hét éve alatt számos külső és belső tényező változhat, és ezek nem jelezhetők előre teljes biztonsággal. A tervezés során meg kell hagyni a lehetőséget a szükséges módosításokra és belső átcsoportosításokra. A programcsoportokat és programelemeket a vállalkozások mérete szerint csoportosítva mutatjuk be, figyelembe véve, hogy a csoportok között nem mindig éles a határvonal. 14

15 A kis- és középvállalkozás-fejlesztési eszközök összefoglaló mátrixa Programcsoportok/elemek Mikro Kis Közepes Közvetlen támogatások és pénzügyi eszközök Hitelprogramok Mikrofinanszírozás. Árfolyam-garancia kereskedelmi banki hitelekhez. Hitelgarancia Mikrohitelező Hitelfedezettel korlátozottan rendelkező szervezetek portfolióinak vállalkozások kereskedelmi banki hiteleinek garantálása. garantálása. Tőkeprogramok Magvető tőke a magánbefektetők bevonásával. A magánbefektetők társfinanszírozásán keresztül történő befektetés, döntően a korai szakaszban. Egyedi támogatás, pályázatok Konkrét horizontális gazdaságpolitikai célokhoz (innováció, kutatás-fejlesztés foglalkoztatás növelése, hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása) kötötten, egyszerűbb, átlátható eljárásokkal. Szolgáltatások Üzleti környezet fejlesztése Vállalkozói infrastruktúra Oktatás, képzés, tanácsadás, információ Menedzsmentszolgáltatások A vállalkozások működési költségeinek csökkentése, a gazdálkodás akadályainak mérséklése. (A cég- és adóadminisztráció egyszerűsítése, a vállalkozások jogbiztonságának növelése, a pénzügyi működési feltételek javítása, a verseny tisztaságának, átláthatóságának biztosítása.) Kezdő vállalkozásoknak inkubátorok. Ipari parkok. Logisztikai központok. Kutatási és fejlesztési kapacitások szolgáltatásainak igénybevétele. Tudásközpontok és vállalkozások kapcsolatainak erősítése. Mikrofinanszírozáshoz Innovációs folyamat kapcsolódó egyedi piaci bevezetéssel igényre szabott képzés és tanácsadás. kapcsolatos döntéseinek támogatása. Innováció kezdeti szakaszának előmozdítása, mentorálás. Vállalatirányítási szolgáltatások igénybe vételének ösztönzése. Közösen igénybe vett gazdasági és műszaki szolgáltatások (hálózatosodás beleértve a klaszterek fejlesztését). Külpiaci megjelenés, jelenlét elősegítése piaci információval, tanáccsal. Vállalati folyamatmenedzsment fejlesztése. Beszállítóvá váláshoz menedzsmenttudás megszerzése. szükséges 5.1. Vissza nem térítendő beruházási támogatások Jelenlegi funkció A vállalkozások forráshoz jutását szolgáló programelem. A pályázatok egy része tartalmaz szerkezeti célokat (például hálózatok fejlesztése), azonban a fő funkció a fejlesztések 15

16 támogatása forrás biztosításával. Az egyedi támogatások a hazai politikában nagyobb súllyal szerepelnek, mint az európai országok többségében. Jövőbeni funkció Az új politikában az egyedi támogatások kezdetben még növekvő abszolút összeggel, de fokozatosan csökkenő súllyal szerepelnek, elsősorban konkrét gazdaságpolitikai célok elérését szolgálják. Jellemzően az innovációs folyamat kezdeti szakaszát, beruházásokat és fejlesztéseket finanszíroznak majd a támogatások, törekedve a versenyképesség javítására és a foglalkoztatás növelésére, különösen a legkevésbé fejlett területeken Pénzügyi eszközök A korábban ismertetett elvekkel összhangban a többletforrásokat piacvezérelt pénzügyi közvetítőrendszeren keresztül juttatjuk el a vállalkozásokhoz. Ezektől azt várjuk, hogy néhány éves perspektívában a pénzpiacba integrálódva önállóan is működőképes alrendszerekké válnak, további donorfinanszírozás nélkül is működni tudnak. Összhangban az Európai Bizottság által a JEREMIE 6 programban alkalmazandó mechanizmusokkal a források felhasználását kétlépcsős intézményrendszeren keresztül tervezzük megvalósítani. A forrásokat olyan finanszírozási alapba helyezzük, amely a pénzügyi közvetítőknek biztosít forrásokat. A pénzügyi közvetítők olyan önálló, pénzügyi felelősséggel gazdálkodó szervezetek, amelyek a fejlesztési alapok forrásaiból finanszírozzák a fejlesztéseket. Tevékenységüknek növekvő mértékben fenntarthatónak kell lennie, és olyan kockázatkezelési kapacitást kell kialakítaniuk, amivel további, pénzpiaci forrásokat is be tudnak vonni a kis- és középvállalkozások finanszírozásába. A pénzügyi közvetítők által finanszírozott vállalkozások jellemzően a következők lennének: A kereskedelmi bankok által méretgazdasági okokból nem finanszírozott, növekedési potenciállal rendelkező, kis kezdeti hitelösszeget igénylő vállalkozások finanszírozása (mikrohitelezés). A nem elégséges tárgyi fedezettel rendelkező, illetve a vállalkozás kis méretéből adódó sajátos kockázatú vállalkozások (jellemzően a kereskedelmi bankok lehetséges ügyfelei). A tőzsdén kívüli tőkebefektetések lehetséges célvállalatai közül azok, amelyeket méretgazdaságossági okokból nem finanszíroz a klasszikus tőkepiac. A magas regionális kockázatú területeken működő, de potenciálisan növekedni képes vállalkozások tőke- és hitelfinanszírozása. A fejlesztendő, finanszírozandó vállalkozások kiválasztásánál döntő szempont a jövedelemtermelés növelésének esélye, az ágazati preferenciák csak ennek alárendelve érvényesülnek. 6 JEREMIE: Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises 16

17 A pénzügyi közvetítés kiterjesztése a kisebb vállalkozásokra akkor lehet sikeres, ha adottak annak intézményi, szervezeti és személyi feltételei. Jelenleg ezek csak hiányosan állnak rendelkezésre, ezért a források egy részét, különösen a programozási időszak kezdetén a pénzügyi programokat megvalósító szervezetek kockázatkezelési kapacitásának fejlesztésére tervezzük fordítani. A as időszakban az Európai Bizottság kezdeményezésre a strukturális alapok egy részét a tagországok a JEREMIE mechanizmuson keresztül pénzügyi programokra fordíthatják. A mechanizmus fő jellemzői a következők: A pénzügyi programok forrásait, illetve fedezetét egy holdingalap biztosítja, amelyet a strukturális alapok előírásainak megfelelően kiválasztott alapkezelő működtet. A programok országonként (esetleg régiónként) különbözőek lehetnek, a helyi sajátosságoktól függően. A programok kialakításában az adott országok felelős szervezeteivel működik együtt az Európai Befektetési Alap (EIF). A programokat az adott ország pénzügyi közvetítői működtetik, amelyek versenyeznek a végrehajtás lehetőségéért. A végrehajtásba bevonható szervezetek köre nyitott, elsősorban a programok első éveiben. A programok fő célja a kezdő és a mikro- kis-, és középvállalkozások finanszírozási forráshoz jutásának könnyítése. A beavatkozásoknak a piaci elégtelenségekre kell irányulniuk, amelyeket az erre irányuló elemzéseknek kell feltárniuk. Jelenlegi funkció Mikrofinanszírozás A mikrohitel-program jelenleg a mikrovállalkozások egy viszonylag szűk köre számára nyújt a piacinál olcsóbb forrást, általában több éves időszakra. A nemzetközi tapasztalatok, hazai hitelpiac fejleményei és a mikrohitel-program működésének nem megfelelő hatékonysága indokolják a program jelentős megújítását és kiterjesztését. Jövőbeni funkció A mikrohiteleknek azokat a vállalkozásokat kell finanszírozniuk, amelyek hitelképesek, de nem bankképesek, vagyis amelyeket kis összegű kezdeti hiteligényük miatt a jelenlegi pénzügyi szabályozásból fakadó költségviszonyok mellett nem tudnak a kereskedelmi bankok finanszírozni. A mikrohitelezési technikák fejlesztésével és a működési szabályok átalakításával el kell érni a következő változásokat: Lényegesen le kell rövidíteni a hitelek elbírálási idejét. Többszörösére kell növelni a finanszírozott ügyfelek számát. 17

18 Lépcsőzetes hitelezés alkalmazása a kockázatok hatékony kezelésére. A finanszírozó szervezetek vállalkozások üzleti ciklusához igazodó hiteleket adjanak. A mikrohitelező szervezetek pénzügyi felelősségét erősíteni kell. Meg kell teremteni a működési, majd a pénzügyi fenntarthatóságot, és ezzel a nem támogatott források bevonásának lehetőségét 4-5 éven belül. A mikrohitelezés fenntarthatóságának elérésére alkalmazható olyan, a nemzetközi gyakorlatot figyelembe vevő kockázatkezelési módszerek alkalmazására van szükség, amelyek alkalmazkodnak a hazai lehetőségekhez és az ügyfélkör sajátosságaihoz, lehetővé téve, hogy a mikrofinanszírozás költséghatékony módon valósuljon meg. Az eszköz alapú finanszírozás és a követelésvásárlás (faktoring) szintén szerepet kaphat a mikrofinanszírozásban a hitelezésre érvényes elvek alkalmazása mellett. Jelenlegi funkció Árfolyam-garancia Az árfolyam-garancia jelenlegi funkciója, hogy a magas reálkamat-szint hatását a devizaalapú hitelezés árfolyam-változásból eredő kockázatának részbeni átvállalásával csökkentse. Ezzel a kereskedelmi bankok által folyósított hitelek egy részét gyakorlatilag kamattámogatásban részesíti. Az árfolyam-garanciával támogatott hiteleknek csak egynegyede finanszírozza a vállalati szektort, és még kevesebb a kis- és középvállalkozásokat. Jövőbeni funkció A konvergencia program előrehaladásával, majd az euró bevezetésével a kereskedelemi bankok hiteleihez nyújtott árfolyam-garancia jelentősége fokozatosan csökken, majd meg is szűnik. Ennek megfelelően ennek az eszköznek csökkenő szerepet szánunk a programozási periódusban. Az árfolyam-garanciából adódó kötelezettségeket nem a kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika uniós forrásaiból finanszírozzuk. Jelenlegi funkció Hitelgarancia A kereskedelmi bankok által folyósított hitelek garantálása elsősorban akkor, ha a vállalkozó nem rendelkezik a bank által elfogadható hitelfedezettel. A Hitelgarancia Zrt. a magyar kis- és középvállalati hitelek 8-11%-át fedi le garanciavállalással. A mezőgazdasági és élelmiszerfeldolgozással foglalkozó vállalkozások körében az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány játszik jelentős szerepet. A hitelgarancia-szövetkezetek jelenleg tevékenységük megalapozása mellett szervezeti átalakulás alatt állnak. 18

19 Jövőbeni funkció A hitelpiac bővülését meghaladó mértékű növekedés látszik indokoltnak a jelenlegi szolgáltatások bővítése mellett. Indokolt a biztosítékok és a hitelezési kockázat hatékonyabb kezelését lehetővé tevő eszközök kialakítása és alkalmazása. A garanciavállalási tevékenység hatékonyságát javíthatja a jelenlegi szervezeti kör funkcióinak áttekintése és a feladatmegosztás módosítása. Jelenlegi funkció Tőzsdén kívüli (kockázati) tőkebefektetések Jelenleg a tőkefinanszírozás négy állami tulajdonú tőketársaságon keresztül közvetlenül történik. A finanszírozott cégek inkább közepes vállalkozások, az egyik tőketársaság a kis összegű befektetésekre szakosodott. Jövőbeni funkció A tőkepiaci törvény 2005 őszén elfogadott módosítása új lehetőségeket teremt a tőkebefektetések állami eszközökkel történő előmozdítására. A tőkebefektetési alapokban megvalósulhat a magán- és az állami forrásból származó tőkék kombinációja. Ezzel egyrészt lehetővé válik, hogy a közvetlenül befektető állami tőketársaságok szerepét fokozatosan átvegye a holdingalap funkció, amely tőkebefektetési alapokon keresztül járul hozzá a gazdaságpolitikai célok eléréséhez. Másrészt jóval nagyobb mértékben teszi alkalmazhatóvá a piaci magánbefektető elvét, amely szerint a magánbefektetővel azonos feltételek mellett állami forrásból adott tőke nem minősül támogatásnak. Az állami tőkefinanszírozás bővítését döntően társfinanszírozás jelleggel valósítjuk meg a piacon működő kockázati tőkealapokon keresztül. A bővítés legfontosabb forrása a holdingalap lesz Szolgáltatások A kis- és középvállalkozások versenyképességét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen a közszolgáltatások színvonala, illetve milyen vállalatirányítási, emberierőforrás-fejlesztési szolgáltatásokat tudnak igénybe venni, hiszen az ilyen kapacitásokat kevésbé tudják házon belül kiépíteni, mint a nagyvállalatok. Kisvállalkozások Európai Chartájának és a Modern KKV-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért bizottsági közlemény ajánlásaival is összhangban az üzleti környezet fejlesztésének, a vállalkozások oktatásának, képzésének, és információellátásának kiemelten fontos szerepet szánunk a vállalkozásfejlesztésben Az üzleti környezet fejlesztése A KKV-k fejlődése, munkahelyteremtő képessége, nemzetközi versenyképessége nagymértékben múlik a vállalkozások működését meghatározó környezeten. Becslések szerint Magyarországon az adminisztratív költségek a bruttó nemzeti termék 6,8%-át emésztik fel, 19

20 mellyel hazánk az uniós országok sereghajtói között van. Az uniós átlag 3,5%-ra becsülhető. A évi világbanki rangsorban (Doing Business 2007) - a 175 országra kiterjedő vizsgálat alapján - Magyarország üzleti környezeti szempontból a hatvanhatodik helyet foglalja el. Az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy a tagországok 2012-ig 25%-kal csökkentsék adminisztratív terheiket, melytől átlagosan 1,5%-os GDP növekedés, beruházások és munkahelyteremtés remélhető. Az üzleti, vállalkozási környezet fejlesztése tehát nemcsak alapvető gazdasági-társadalmi igény, de uniós elvárás is. Az üzleti környezet fejlesztése program célja, hogy mérsékelje a vállalkozások működésének államigazgatási akadályait, ráfordításaikat, költségeiket a társadalmi és piaci szempontból indokolt mértékűre szorítsa, járuljon hozzá a hatékony, gyors és egyszerű eljárásrend kialakításához, erősítse az államigazgatás szolgáltató jellegét. Az üzleti környezet fejlesztésének, ésszerűsítésének eredményeként a vállalatok jelentős nemzetgazdasági szinten is mérhető megtakarítást érhetnek el. Az üzletre hangolva program a vállalkozók és szervezeteik javaslataira, kezdeményezéseire alapoz, amelyek elemzése alapján jogszabály-alkotási és fejlesztési feladatokat tartalmazó éves cselekvési tervek készülnek. A megvalósításról a nyilvánosság folyamatos tájékoztatást kap. A fontosabb beavatkozási területek a következők: 1. A cég- és adóadminisztráció egyszerűsítése a. Cégalapítás, vállalkozói tevékenység indításához, cégátalakításhoz, végelszámoláshoz, felszámoláshoz kapcsolódó adminisztráció egyszerűsítése, az eljárás gyorsítása, átláthatóbbá tétele, a tranzakciós költségek csökkentése, alacsony piacra lépési korlát megteremtése. b. Az adó- és járulékrendszer előírásainak egyszerűsítése. c. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos ügyintézés egyszerűsítése, gyorsítása; egyéb előírások (számvitel, stb.) áttekintése. d. Közigazgatási eljárások minőségének javítása, engedélyezési eljárások gyorsítása. e. A vállalkozásokra vonatkozó pályázati adminisztrációs és egyéb előírások könnyítése. f. Elektronikus ügyintézés szélesebb körűvé tétele. 2. Vállalkozások jogbiztonságának növelése A vállalkozók által kötött szerződésekből eredő jogok gyors és sikeres érvényesítése érdekében a. szakszerű, rövid idő alatt eredményre vezető segítségnyújtás megteremtése a jogosult számára b. a vállalkozások közötti jogviták rendezése érdekében a bíróságok előtt folyó eljárások idejének rövidítése c. a csődtörvény olyan irányú módosítása, amely a felszámolást a jelenleginél rövidebb idő alatt teszi lehetővé d. a szerződéses kultúra fejlesztése, a megállapodások tiszteletben tartásának javítása 20