A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója Tervezet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója 2007-2013 Tervezet"

Átírás

1 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója Tervezet december

2 Tartalom Bevezetés 4 1. Helyzetelemzés, fő jellemzők, trendek 4 2. A kis- és középvállalkozási politika céljai 8 3. A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika jövőképe 8 4. A kis- és középvállalkozás-fejlesztéspolitika tartalma A közvetlen vállalkozásfejlesztési eszközök szerepe A beavatkozás elvei Szerkezeti változások A fejlesztés eszközei Vissza nem térítendő beruházási támogatások Pénzügyi eszközök Mikrofinanszírozás Árfolyam-garancia Hitelgarancia Tőzsdén kívüli (kockázati) tőkebefektetések Szolgáltatások Az üzleti környezet fejlesztése Oktatás, képzés, tanácsadás, információnyújtás Menedzsmentszolgáltatások A vállalkozói infrastruktúra fejlesztése A programelemek összekapcsolása, szinergiája A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika szervezeti rendszere Az állam módosuló szerepe A végrehajtásban részt vevő szervezetek: verseny és hatékonyság Kapcsolódás horizontális célokhoz és más fejlesztéspolitikai területekhez Hátrányos helyzetű térségek fejlesztése Foglalkoztatás növelése Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása Kutatás-fejlesztés és innováció, kiemelt ágazatok fejlesztése Függelék Helyzetkép: A kis- és középvállalkozások szerepe a magyar gazdaságban Vállalkozások számának és jövedelmi folyamatainak alakulása A versenyképességi tényezők alakulása A vállalkozások gazdálkodását akadályozó tényezők Európai Uniós összehasonlítás A vállalkozásfejlesztés tapasztalatai A kis- és középvállalkozás-fejlesztés legfontosabb nemzetközi tapasztalatai Az Európai Unió kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésére irányuló stratégiája és konkrét ajánlásai Az állami támogatások helyzete és eredményei az Európai Unióban A kis- és középvállalkozás támogatási politika a 2004-ben csatlakozott országokban 53 2

3 A mikrohitelezés európai tapasztalatai A mikrohitelezés Európán kívüli tapasztalatai További tapasztalatok 55 3

4 Bevezetés Összhangban a Kisvállalkozások Európai Chartájával 1, a Közösség lisszaboni programjával 2 és az annak megvalósítását célzó Modern KKV-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért c. bizottsági közleménnyel 3 a magyar Kormány nagy jelentőséget tulajdonít a hazai kis- és középvállalkozásoknak a következők miatt: Fontos forrásai a munkahelyteremtésnek, és az üzleti újításoknak. Európa új gazdasági rendszerének megteremtése csak akkor lehet sikeres, ha a kisvállalkozások kiemelt szerepet kapnak. A kisvállalkozások a legérzékenyebbek az üzleti környezet változására és az adminisztratív terhek növelésére, és ők reagálnak leggyorsabban a kedvező lehetőségekre. A kisvállalkozások az innováció és a foglalkoztatás fontos hajtóerejét jelentik, és egyben a helyi és a társadalmi integrációt nagymértékben elősegítik. Ezért a kisvállalkozások számára a lehető legjobb üzleti környezet kialakítására kell törekedni, mivel a fejlett üzleti környezet, a széles értelemben vett üzleti szolgáltatások hozzájárulnak a versenypiacok hatékony működéséhez, a piaci pozíciók erősítéséhez. 1. Helyzetelemzés, fő jellemzők, trendek A helyzetértékelés a függelékben közölt elemzésnek azokat a fő megállapításait emeli ki, amelyek a kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepció megalapozása szempontjából fontosak. A hazai kis- és középvállalkozások az elmúlt másfél évtizedben az átmeneti gazdaságok magánszektorainak jellemző útját járták végig; egy kevés tapasztalattal rendelkező, a piacgazdaság szabályrendszerében tájékozatlanul mozgó vállalkozói kör napjainkra hálózati kapcsolatokat építő, különféle együttműködési formákat alkalmazó kis- és középvállalkozói szektorrá vált, amely több területen csökkenti lemaradását a fejlett országok kisvállalkozóihoz képest. A hazai kis- és középvállalkozói szektor fejlődése mindvégig az erős verseny körülményei között zajlott, ami egyben azt is jelenti, hogy a hatékonysági kényszer is hatott a napjainkra kialakult vállalati szerkezetre. 1 A Kisvállakozások Európai Chartáját a június 19-én és 20-án rendezett Santa Maria da Feira-i Európai Tanács Elnökségi Következményeinek III. mellékleteként tették közzé. 2 A Bizottság közleménye: Közös cselekvések a növekedésért és a foglalkoztatásért: A Közösség lisszaboni programja, COM(2005) A Bizottság közleménye: A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása Modern KKV-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért, COM (2005)

5 A magyar kis- és középvállalkozói szektor mára nagyon hasonlóvá vált a kevésbé fejlett korábbi és az újonnan csatlakozott EU tagállamok kisvállalkozói szektoraihoz. Nagyszámú, kis átlagos méretű vállalkozás működik a gazdaságban. A vállalkozások átlagos mérete 5 fő alatt van, aminél a régi tagországok közül csak Görögország és Olaszország átlaga kisebb. A vállalkozások alakulásának és megszűnésének egyenlege hosszabb távon kis mértékben pozitív, vagyis az összes vállalkozás száma valamelyest növekszik. Hosszú távon a magyar gazdaságban nem valószínű a vállalkozások számának további jelentős növekedése, sokkal valószínűbb, hogy átlagos méretük és teljesítményük fog javulni. A vállalkozások 40%-a a Közép-Magyarországi Régióban található, elsősorban Budapesten. A központi régió szerepe a működő vállalkozások számát és megoszlását, jövedelemtermelését, teljesítményét tekintve több más gazdasági, társadalmi mutatóhoz hasonlóan nagy. A vidéki régiókat a központi régió nélkül vizsgálva megfigyelhető, hogy a kisvállalkozások jövedelemtermelése sokkal kisebb szóródást mutat, mint a nagyvállalatoké. Az egy lakosra vetített hozzáadott érték mutatójának különbsége például a legfejlettebb és a legkevésbé fejlett vidéki régió között a nagyvállalatok esetében közel négyszeres, a kis- és közepes vállalkozások esetében alig több mint másfélszeres. Ez azt jelenti, hogy a regionális gazdasági egyenlőtlenségek kialakulásában és fennmaradásában inkább a nagyvállalatoknak van szerepe, a kis- és közepes vállalkozások jövedelemtermelése kiegyenlítettebb. A kis- és középvállalkozások kiemelkedően fontos szerepet játszanak a foglalkoztatásban. A vállalati szektoron belül a foglalkoztatás kétharmadát a kis- és középvállalkozások adják. A kis- és középvállalkozási szektor az egyetlen olyan fontos része a magyar gazdaságnak, amelyik az elmúlt tizenöt éves időszakban nettó foglalkoztatásbővülést tudott produkálni. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatási szerkezete regionálisan sokkal kiegyenlítettebb, mint a nagyvállalatoké. A foglalkoztatási rátára gyakorolt hatás mind a Budapest-vidék, mind a vidéki régiók közötti különbség esetében kisebb eltérést mutat, mint a nagyvállalatoknál. A magyar kis- és középvállalkozások jelenlegi helyzetére jellemző, hogy több fontos területen (pl. információs technológiák használata, menedzsmentszolgáltatások igénybe vétele) csökken a különbség a fejlett országokban működő kis- és középvállalkozásokhoz képest, ugyanakkor még mindig számottevő a lemaradás. A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők sorrendjében a magas közterhek teljesítését és az adminisztrációs kötelezettségeket, azaz a szabályozási környezetet tekintik a hazai kis- és középvállalkozók a növekedésüket leginkább hátráltató tényezőnek. A második helyen a piaci környezet elemei, mint az erős, a tisztességtelen verseny és a nem elegendő megrendelés, a harmadikon a finanszírozás, a negyediken az inputok, azaz a beszerzési nehézségek, a munkaerőhiány és a kapacitások korszerűtlensége szerepelnek. Az elmúlt évtizedben változott a vállalkozások megítélése a gazdálkodásukat akadályozó tényezőkről, csökkent a szabályozással összefüggő, és nőtt a versennyel kapcsolatos problémák intenzitása. A mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelezése dinamikus fejlődést mutat. A szektor hitelállománya a hitelintézetekben minden méretkategóriában a nagyvállalatokat meghaladó ütemben és mértékben növekszik, 2005 végére a kkvhitelek állománya a hitelintézeteknél 2996 milliárd Ft-ra, a teljes hazai hitelállomány 5

6 közel egynegyedére nőtt, meghaladva a nagyvállalati hitelállomány 2571 milliárd Ftos mértékét. A kis- és középvállalkozások részesedése a teljes vállalati szektor hazai bankok által folyósított hiteleiből az 1999-es 19,3%-ról folyamatos növekedés mellett 2005 végére 52,7%-ra nőtt. Magyarországon az EU-15 átlagához képest (62%) jóval alacsonyabb az összes nem pénzügyi vállalatoknak (beleértve a nagyvállalatokat is) nyújtott hitel/gdp ráta (2005- ben közel 25%). Ez az arány nem mutat jelentős emelkedést a évi 23%-ról. A kis- és középvállalkozások körében azonban a pénzügyi közvetítés mélysége között több mint háromszorosára nőtt (4,1%-ról 12,8%-ra). Figyelembe véve azt is, hogy a GDP növekedése is jelentős volt ebben az időszakban, a kis- és középvállalatok finanszírozásában egyértelmű felzárkózási tendenciáról beszélhetünk. A legújabb tendenciák elemzése is azt mutatja, hogy a kis- és középvállalkozások hitelezésének növekedése tovább tart, a gazdasági növekedés lassulása és a belföldi kamatszintek nem fékezték le a növekedési folyamatot. A kis- és középvállalkozások hiteleinek jelentős növekedése mögött két fontos tényező áll: o A kereskedelmi bankok jelentősen fejlesztették szolgáltatásaikat, ami olcsóbbá tette többek között a hitelek elbírálását és kockázatkezelését. Ezt nagymértékben elősegítette jelzálogjog 2001-es módosítása 4, csökkentve a bankok kockázatát. o Nőtt a hitelképes vállalkozások száma, és hitelfelvevő-képessége. A hitelgarancia a nemzetközi tapasztalatok szerint a legalkalmasabb eszköz a kis- és középvállalkozások hitelezésének előmozdítására. Magyarországon a Hitelgarancia Zrt. a kis- és középvállalkozások hiteleinek valamivel kevesebb, mint 10%-át fedi le, a lefedettség nem növekszik. A magyarországi faktoring piac jelentős növekedési lehetőségekkel rendelkezik, hiszen jelenleg a valós piac a teljes piaci potenciál 4-5%-át éri el. Mind a GDParányos forgalom, mind az ügyfélszám vonatkozásában jelentősen alatta vagyunk az EU-25 átlagának, célzott beavatkozásokkal gyorsítani lehet a felzárkózást. A lízingpiac alapvető fontossággal bír a kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozásában. A lízingpiac méretét tekintve a 2000-es 411 milliárd Ft-ról 2005-re milliárd Ft-ra nőtt, európai összehasonlításban is kedvező eredményeket mutat. A lízingpiac az elkövetkező években a gazdasági növekedéssel megegyező vagy azt némileg meghaladó mértékben nőhet, a piac egyes szegmenseiben nagyobb változások prognosztizálhatók. A kockázati és magántőke befektetések óta tartó emelkedése ellenére, Magyarországon alacsonyan fejlett a tőkepiac első tíz hónapjában 106 millió euró tőkét fektettek be, ami megfelel a korábbi trendeknek (2005. egész évben 131 millió euró), a befektetések száma azonban jelentősen emelkedett, köszönhetően az évi L. törvény pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 6

7 állami tőketársaságok aktivitásának. A kockázati és magántőke iparág óriási fejlődés előtt áll Közép-Kelet Európában. A fejlett európai országokban és Magyarországon a kis- és középvállalkozások finanszírozásának problémái hasonló természetűek, ugyanakkor a fejlett országokban a vállalkozások sokkal nagyobb mértékben jutnak külső forráshoz a pénzügyi közvetítő rendszeren keresztül. A hazai vállalkozásoknak jelenleg 20-22%-a bankképes, a fejlett országokban ez az arány 70-85%. Fő szabályként az Unió tiltja a közvetlen egyedi támogatásokat, és csak speciális esetekben engedi meg azok alkalmazását. A támogatásokkal kapcsolatos eddigi szabályozás és annak változtatásai a kisvállalkozások közvetlen támogatását megengedik ugyan bizonyos helyzetekben, de ennek az eszköznek a használatát nem bátorítják. Az Európai Bizottság az új kihívásoknak megfelelően korszerűsítette állami támogatási politikáját, amelynek fő elemei a kevesebb és célzottabb állami támogatás; a finomított gazdasági szempontú megközelítés; hatékonyabb eljárások, jobb végrehajtás, nagyobb kiszámíthatóság és fokozott átláthatóság; valamint a felelősség-megosztás a bizottság és a tagállamok között. Az Európai Unió a Maastrichti Szerződés aláírása óta, amely előírta a versenyképesség közösségi szintű javítását, és ennek részeként a kis- és középvállalkozások fejlesztését, és rögzítette a területi egyenlőtlenségek mérséklésére felhasználható állami források felhasználási szabályait is, átfogó és egyre intenzívebb kis- és középvállalati politikát folytat, amelynek lényege a kkv-szektor nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányainak mérséklése, támogatással való elkényelmesítés nélkül. A vállalkozói készség, aktivitás növelése érdekében legfontosabb tennivalóként a vállalatok indulása, fejlődése, növekedése előtt álló korlátok lebontását; a vállalkozói kockázatvállalás és az elérhető eredmény közötti egyensúly helyreállítását, valamint a vállalkozás társadalmi elismertségének fokozását jelölték meg. Az Európai Bizottság novemberi Modern KKV-politika a növekedésért és foglalkoztatásért c. közleménye egységes keretet biztosít a különféle, vállalkozásokkal kapcsolatos politikai eszközökhöz, és célja, hogy a Gondolkozz először kicsiben elvet érvényesítse valamennyi uniós szakpolitikában. A közlemény javaslatokat tesz az előírások és szabályozások egyszerűsítésére, a vállalkozói kultúra támogatására, a KKV-k segítésére az innovációhoz, a finanszírozáshoz és képzéshez, és az európai, valamint a nemzetközi piacokhoz való hozzáférésben. A közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló 2006/C/54/08 számú uniós iránymutatás 6. fejezete új támogatási lehetőségeket tartalmaz az újonnan létrehozott kisvállalkozások számára. 7

8 2. A kis- és középvállalkozási politika céljai A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika céljainak meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az ország gazdasági fejlődése csak akkor valósulhat meg egészséges szerkezetben, ha a kis- és középvállalkozások teljes spektrumának teljesítménye érzékelhetően javul. Ennek megfelelően a célok nem korlátozhatók egyes csoportokra vagy szegmensekre, a kis- és középvállalkozás-fejlesztési politikának alapvetően horizontális szemléletűnek kell lennie. A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika céljai a következők: Fő célok: A kis- és középvállalkozások jövedelemtermelésének növekedése, közelítés a fejlett EU tagállamok szintjéhez. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatotti létszámának növekedése, humán tőkeállományuk minőségének javítása. A célok elérésének fontos feltételei (részcélok): A vállalkozásindítás és -működtetés tranzakciós költségeinek csökkentése és alacsonyan tartása. A kis- és középvállalkozások innovációs készségének erősítése. A kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésének ösztönzése. A kis- és középvállalkozások tőkefelhalmozásának növekedése, beleértve a tőkeállomány technológiai értelemben vett korszerűsítését. A kis- és középvállalkozások növekvő részvétele a pénzügyi közvetítésben. A kis- és középvállalkozások menedzsmentfunkcióinak hatékonyabb ellátása. Az alkalmazandó fejlesztéspolitikai eszközök működését biztosító, illetve hatékonyabbá tevő szabályozási környezet kialakítása és folyamatos javítása. (Pénzügyi tevékenység illetve, befektetési alapok szabályozása.) 3. A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika jövőképe A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika a gazdaságpolitika része, amelynek alakításakor sok más prioritást is figyelembe kell venni. A következőkben felvázolt kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika ezért inkább referencialistának tekintendő, amihez a valóságos politika elemeit közelíteni próbáljuk. A jó kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika a jogi-szabályozási környezet és a vállalkozásfejlesztési eszközök olyan kombinációja, amely az adott gazdasági helyzetben a legjobban szolgálja a kis- és közepes vállalkozások fenntartható fejlődését, tartós növekedését. A jövőben követni szándékozott politika fő elemei, jellemzői a következők: Alacsony belépési (piacra lépési) korlát; rövid időt igénylő, olcsó vállalatalapítás és engedélyezés. A piacra lépés feltételeinek egy részét a jogi és szabályozási környezet 8

9 határozza meg, más részét a piac. A kormányzati politikának arra kell törekednie, hogy az előbbi csoportba tartozó korlátok, vagyis a vállalatalapítás tranzakciós költségei alacsonyak legyenek. Az adott költségvetési helyzet figyelembevételével versenyképes adó- és járulékterhelés. A költségvetési egyensúly megteremtése elsősorban kiadáscsökkentéssel és kevésbé bevételnöveléssel valósuljon meg. A vállalkozás működtetésének feltételei stabilak. Az adózási, számviteli, cégjogi és más törvények, illetve szabályozók csak indokolt esetben változnak. A könnyítések, kedvezmények nem konjunkturális jellegűek. A gazdálkodás feltételei akár több éves perspektívában is viszonylag pontosan előreláthatóak. A makrogazdasági feltételek (például árfolyam, kamatok) elsősorban a természetes piaci fejlődést követve változnak. A stabilitás hozzájárul a vállalkozások működési költségeinek csökkentéséhez. Az informális gazdasági tevékenységekkel (elsősorban adóelkerüléssel és nem regisztrált tevékenységgel) szembeni fellépés az ösztönzés és a szankcionálás kombinációja, és fő célja nem ezeknek a tevékenységeknek a felszámolása, hanem fokozatos integrálása a formális gazdaságba. A vállalkozások működtetésének adminisztratív terhei, és ennek következtében tranzakciós költségei alacsonyak, igazodnak a vállalkozások tényleges kapacitásához. A kisebb vállalkozások választhatnak egyszerűbb adózási ügyviteli formákat. A vállalkozások tulajdonosainak jogai egyértelműen szabályozottak, betartásukat a törvény kikényszeríti. Érvényesül a jogbiztonság mind a vállalkozások egymás közötti viszonyában, mind az állam és a magánvállalkozások között. Az államigazgatási döntésekkel szemben van (pártatlan) jogorvoslati lehetőség. Az engedélyezési eljárások egyszerűek és átláthatóak, ami nemcsak az adminisztratív terhek alacsonyan tartását segíti, hanem a korrupciónak is jóval kisebb teret ad. Az alkalmazottak felvétele egyszerű adminisztrációval, elbocsátása a méltányosság betartása mellett ésszerű költségekkel megtehető. A munkabérek adó- és járulékterhe ésszerű, nem rontja a versenyképességet, illetve nem ösztönöz tömegesen a fizetési kötelezettség elkerülésére. A vállalkozások által igénybe vett üzleti és pénzügyi szolgáltatások árait a piac alakítja, miközben a lehető legkevesebb tényező korlátozza a versenyt ezen a területen is. A kötelezően előírt szolgáltatások aránya alacsony, és a kínálatot a lehető legkevésbé korlátozza a kormányzati politika, amivel hozzájárul az árak csökkentéséhez, illetve alacsonyan tartásához. A vállalkozásfejlesztési politika a fenntartható pénzügyi és üzleti szolgáltatások kifejlesztésére és piaci működtetésére irányul. Elkerüli a már működő piacok 9

10 zavarását. Beavatkozásai ideiglenesek és az esetek jelentős részében önfenntartóan működni képes struktúrák kialakulásával végződik. A kormány együttműködik a vállalkozásfejlesztési és üzleti szolgáltatásokat nyújtó piaci szereplőkkel, a szabályozás segíti ezek igénybevételét. A közbeszerzési eljárásokban a kis- és középvállalkozások nem szenvednek hátrányt a nagyobb vállalatokhoz képest. A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika egyik legfontosabb feladata a vállalkozási tevékenység (tág értelemben vett) tranzakciós költségeinek csökkentése. A tranzakciós költségek túlnyomó többségét a kormányzati politika közvetlenül, vagy közvetve befolyásolja, és ezek csökkentésével a vállalkozások lényegesen több forráshoz jutnak, mint a közvetlen támogatások révén. A hazai politika több területen is közel van a fenti követelmények teljesüléséhez, illetve jó úton halad, hogy azok megvalósuljanak. Viszonylag alacsony a piacra lépési korlát, és a társasági, illetve cégtörvény módosítása után a helyzet tovább javul. Az elektronikus adózás és ügyintézés lehetőségei, elérhetősége folyamatosan bővül. Nem kielégítő ugyanakkor a szabályozási környezet stabilitása, ami az indokoltnál jóval nagyobb alkalmazkodási feladatokat ró a kis- és középvállalkozásokra. Az elmúlt évek makrogazdasági fejleményei miatt az adó- és járulékterhek csökkenésének korábbi tendenciája lelassult, illetve megállt. A közvetlen fejlesztési politikákra fordítható források jelentősen bővültek az elmúlt másfél évtizedben, ugyanakkor a közvetlen politikák hatékonysága továbbra is kívánnivalót hagy maga után. 4. A kis- és középvállalkozás-fejlesztéspolitika tartalma A tervezett fejlesztési politikában a források allokációjára növekvő mértékben piackonform eszközöket alkalmazunk, és pénzügyileg fenntartható programok működtetésére törekszünk, hogy a hatás a donorfinanszírozás megszűnése után is fennmaradjon A közvetlen vállalkozásfejlesztési eszközök szerepe A vállalkozásösztönzés közvetlen eszközeinek alkalmazása azt jelenti, hogy a kormányzat (és/vagy más donor) közvetítő szervezeten keresztül pénzügyi vagy üzleti szolgáltatásokat nyújt a vállalkozásoknak. E mögött az a megfontolás húzódik meg, hogy a specializálódás és a munkamegosztás fejlődése a legfontosabb forrása a kis- és középvállalkozások versenyképességének. Az elmúlt két évtized nemzetközi tapasztalatai ugyanakkor egyértelműen megmutatták, hogy a szolgáltatások nyújtása önmagában nem jelent megoldást, valóságos hatás csak akkor érhető el, ha az erre irányuló programok fenntarthatóvá válnak és rövid időn belül a piacba integrálhatók. Az eddigi politikák fontosabb tanulságai a következők: 10

11 A vállalkozásfejlesztési politika nem kellő mértékben járult hozzá önállóan is működő pénzügyi és/vagy üzleti fejlesztési szolgáltatások piacainak kialakulásához. Az ilyen részpiacok fejlődése spontán módon zajlik, ami önmagában nem baj, de a rásegítő hatás ezt a folyamatot sok területen lényegesen gyorsíthatná. A magyar kisvállalkozásoknak csak néhány százaléka kapott érzékelhető segítséget a vállalkozásfejlesztési rendszertől. Az erősen korlátozott elérés következtében a vállalkozásfejlesztési eszközök többsége nem felel meg annak a kritériumnak, hogy a verseny torzítása nélkül fejtse ki hatását. A vállalkozásfejlesztési szervezetek egy részénél rent seeking típusú magatartás alakult ki, kevés az érdekeltség a tényleges eredményben, és az erőfeszítések jelentős részét a finanszírozási források biztosítása köti le. Közvetlen támogatások alkalmazása esetén szükséges az adminisztratív kontroll, és így a forrásallokáció adminisztratív terhei magasak. Részben emiatt a támogatások összege méretgazdaságossági okokból magas, ami a legkisebb vállalkozások számára különösen nagy gondot okoz. Különösen a közvetlen támogatások esetén gyakran érvényesül az ún. holtteher-hatás, vagyis a támogatások olyan fejlesztéseket finanszíroznak, amelyek támogatás nélkül is megvalósulnának. Elkerülhetetlen a piactorzító hatás, a kevés számú kedvezményezett olyan előnyökhöz jut a többi szereplővel szemben, amit a piaci folyamatok nem indokolnak. Egy szűk vállalkozói kör kedvezményezése nehezen indokolható. Az egyszeri beavatkozás után a programok nem folytatódnak, a hatás nem tartós. Ha megszűnik, vagy csökken a többletforrások elérhetősége, akkor a fejlesztési eszközök a korábbinál sokkal alacsonyabb szinten működnének A beavatkozás elvei A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika arra a meggondolásra épül, hogy az állami beavatkozásoknak hozzá kell járulniuk a hiányzó, vagy nem kielégítően működő piacok kifejlődéséhez. Ez a megközelítés a közvetlen programok fenntarthatóságát állítja a középpontba, amellyel mind a hatékonyságot, mind a hatókört, vagyis az elérhető, fejleszthető vállalkozások számát lényegesen magasabb szintre lehet emelni, mint a támogatott programok esetében. A közvetlen fejlesztési eszközök alkalmazásának alapelve, hogy a kormány csak közszolgáltatást nyújt, magánszolgáltatást nem. Konkrét programok, szolgáltatások indításával a kormány akkor avatkozik be, ha fennállnak a következő feltételek: Piaci elégtelenség: olyan probléma áll fenn, amelyet a piac nem, vagy nem elég hatékonyan tud kezelni. Különösen akkor indokolt a beavatkozás, ha a piac kínálati oldala nem tudja elég gyorsan kifejleszteni azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a vállalkozások már igényelnének. A fejlesztés révén megvalósuló magánszolgáltatás néhány éves perspektívában közszolgáltatássá válik, vagyis a támogatás nem a szereplők rossz hatékonyságát finanszírozza, hanem az új szolgáltatás kifejlesztését. 11

12 Ezekből következően a magánszolgáltatások működő piacaiba a kormányzat közvetlenül nem avatkozik be, és nem indít piaczavaró programokat, nem ad támogatott szolgáltatást akkor, ha léteznek kielégítő piaci megoldások. A beavatkozások megtervezése és megvalósítása során alkalmazandó fő szempontok a következők: Funkcionális megközelítés. A politikák kialakításánál a funkciókat és nem a szervezeteket kell kiindulási alapként elfogadni. Így a lehetséges intézkedések lényegesen nagyobb perspektívája nyílik meg. A végrehajtással azokat a szervezeteket kell megbízni, amelyek ezt a legjobban tudják szolgálni. Fenntarthatóság. Csökkenteni kell a programok jelenleg nagyon magas donorfüggőségét. Ezt nem elsősorban a költségvetési forrásokkal való takarékosság okán kell megtenni, hanem azért, mert az ügyfélorientált, hasznos szolgáltatások ösztönzője és mércéje az önfenntartási képesség. E nélkül továbbra is a donor és nem a vállalkozó lesz a legfontosabb ügyfél. Intézményfejlesztés, kapacitásépítés. A politika fő céljává nem a működtetés finanszírozását, hanem az önfenntartó módon működni képes struktúrák kialakítását kell tenni. Ennek eszközei az intézményfejlesztés, ami megteremtené azokat a jogi és más szabályozási feltételeket, amelyek között az önfenntartás megvalósulhat, és a kapacitásépítés, ami az instrumentumok (például mikrohitelezést hatékonyan végezni tudó szervezetek) kialakítását jelenti. A piaci mechanizmusokra épülő koordináció. A piaci koordináció, a verseny, a hatékonysági kényszer érvényesítése lehetővé teszi, hogy a siker mércéje a hozzáadott-érték termelésének növekedése legyen, mert a vállalkozások csak a jövedelemtermelés növekedése esetén növelhetik foglalkoztatásukat, lehetnek versenyképesek, és működhetnek stabilan. Törekedni kell a fejlesztési eszközök egyedi adminisztrációjának minimalizálására. Lényegesen egyszerűbb megvalósítást tesz lehetővé, ha a programok a piaci befektető és a piaci hitelező elvének széles körű alkalmazására épülnek. A finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés objektív, átlátható feltételek szerint történik. Az azonos funkciójú programok esetén azonos keretfeltételeket kell alkalmazni, a végrehajtásban részt vevő szervezeteknek a megvalósítás hatékonyságában kell versenyezniük. Fontos szempont, hogy egységnyi közfinanszírozás a lehető legtöbb magánforrást mobilizálja. A programok a piaci elégtelenségek orvoslásával ahhoz járulnak hozzá, hogy a vállalkozások a piacokról jussanak hozzá a finanszírozási forrásokhoz, és a szolgáltatásokhoz. A hatékonyság fontos mérőszáma, hogy mekkora az áttétel a közfinanszírozás, és a mobilizált magánforrások között. Az elvek alkalmazásától várható előnyök A programok lényegesen nagyobb számú vállalkozást érnek el, a jelenlegi néhány ezer többszörösét. A jövedelemtermelés növelését eredményezi mind az egyes vállalkozásoknál, mind makrogazdasági szinten. 12

13 A programok hatása tartós lesz, a programozási periódus után is fennmarad. A fejlesztések nem függenek közvetlenül az adott időszak költségvetési és uniós forrásaitól. A fejlesztő szervezetek a pénzpiacokról is be tudnak vonni pótlólagos forrásokat, sőt egy idő után teljesen el tudnak szakadni a donorfinanszírozástól. A programok egy átmeneti idő után a piacokba integrálódnak, és ezen keresztül tartósan bővítik a gazdaságot. A programok működtetése olcsóbb, és jóval kisebb kormányzati, és háttérintézeti apparátussal is megvalósítható. Kevesebb lesz az egyedi támogatásokhoz kötődő adminisztráció. Segíti a paternalista szemlélet visszaszorítását, az öngondoskodás koncepciójának terjedését Szerkezeti változások Táblázatos formában összefoglaljuk a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó főbb eszközökre fordítandó, illetve a vállalkozások számára ezek segítségével elérhetővé tehető külső forrásokat. A kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló eszközök főbb csoportjainak megoszlása a felhasználni tervezett források, és a vállalkozások számára elérhető külső források szerint, Megnevezés Felhasználni tervezett forrás (Mrd Ft) Megoszlás a felhasználni tervezett források szerint (%) Vállalkozások számára elérhető külső forrás (Mrd Ft) Megoszlás az elérhető külső források szerint (%) Beruházási támogatások 200,5 28,0 200,5 6,4 Kutatás-fejlesztés 209,0 29,0 209,0 6,6 Szolgáltatás 136,7 19,0 136,7 4,3 Pénzügyi programok 176,5 24, ,6 82,6 Ebből Mikrofinanszírozás 35,3 5,0 423,6 13,5 Garancia 82,4 11, ,3 65,4 Tőke 58,8 8,0 117,7 3,7 Összesen 722,8 100, ,8 100,0 A táblázatban a GOP, KMOP és a regionális OP-k kis- és középvállalkozások számára nyitott forrásaival számoltunk 5. A kis- és középvállalkozásokat több más fejlesztési terület is segíti, például a képzési, oktatási programok, a vidékfejlesztés, az infrastruktúra fejlesztése, az Innovációs Alapból finanszírozott további programok. Azonban ezek hatása közvetett, és a források pontos lebontása a kedvezményezett csoportok szerint általában nem végezhető el. A felhasznált források közel három negyede vissza nem térítendő támogatásként kerül a kis- és középvállalkozásokhoz (beruházások, K+F, szolgáltatások), ugyanakkor a pénzügyi programok nagy forrásáttétele következtében a vállalkozások számára elérhető külső források zömét a pénzügyi programok nyújtják majd. 5 A Kormány által elfogadott operatív programok, de nem végleges akciótervek szerint. A források egy része méret szerinti korlátozás nélkül pályázható. 13

14 A forrásáttétel meghatározásánál a következők számoltunk. Beruházási támogatások, kutatás-fejlesztés, szolgáltatások támogatása: Ezeknél az elemeknél csak a közvetlenül felhasználható forrásokkal számoltunk, mert az eszközök logikájából adódóan nincs közvetlen forrásáttétel. Mikrofinanszírozás: A mikrohitelezésre szánt 35 milliárd forint részben refinanszírozást, részben garanciavállalást szolgál. Ebben az esetben a részleges közvetlen refinanszírozás, és a nagyobb arányú garanciavállalás miatt csak 12-szeres áttétellel számolva 423 milliárd forint hitel kihelyezése válik lehetővé. Garancia eszköz: A kis- és középvállalkozások középtávú finanszírozását kereskedelmi banki hitelhez jutás révén elősegítő garanciaeszköz esetében 25-szörös áttétellel számolunk, mivel a beváltott nettó garancia csak a portfoliók 4%-át fogja kitenni. Vagyis egységnyi forrás egy év alatt 25 egységnyi hitelkihelyezést tesz lehetővé. A garanciaprogramokra szánt 82 milliárd forint így 2059 milliárd forint hitelkihelyezést tesz lehetővé hét év alatt. Tőkeprogram: A tőkeprogramra szánt 59 milliárd forint további 59 milliárd forint magánbefektetői forrást von be, vagyis összesen 118 milliárd forint külső forrás kerülhet a kis- és középvállalkozásokhoz. 5. A fejlesztés eszközei A programelemek tervezésénél figyelembe kell vennünk, hogy a programozási periódus hét éve alatt számos külső és belső tényező változhat, és ezek nem jelezhetők előre teljes biztonsággal. A tervezés során meg kell hagyni a lehetőséget a szükséges módosításokra és belső átcsoportosításokra. A programcsoportokat és programelemeket a vállalkozások mérete szerint csoportosítva mutatjuk be, figyelembe véve, hogy a csoportok között nem mindig éles a határvonal. 14

15 A kis- és középvállalkozás-fejlesztési eszközök összefoglaló mátrixa Programcsoportok/elemek Mikro Kis Közepes Közvetlen támogatások és pénzügyi eszközök Hitelprogramok Mikrofinanszírozás. Árfolyam-garancia kereskedelmi banki hitelekhez. Hitelgarancia Mikrohitelező Hitelfedezettel korlátozottan rendelkező szervezetek portfolióinak vállalkozások kereskedelmi banki hiteleinek garantálása. garantálása. Tőkeprogramok Magvető tőke a magánbefektetők bevonásával. A magánbefektetők társfinanszírozásán keresztül történő befektetés, döntően a korai szakaszban. Egyedi támogatás, pályázatok Konkrét horizontális gazdaságpolitikai célokhoz (innováció, kutatás-fejlesztés foglalkoztatás növelése, hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása) kötötten, egyszerűbb, átlátható eljárásokkal. Szolgáltatások Üzleti környezet fejlesztése Vállalkozói infrastruktúra Oktatás, képzés, tanácsadás, információ Menedzsmentszolgáltatások A vállalkozások működési költségeinek csökkentése, a gazdálkodás akadályainak mérséklése. (A cég- és adóadminisztráció egyszerűsítése, a vállalkozások jogbiztonságának növelése, a pénzügyi működési feltételek javítása, a verseny tisztaságának, átláthatóságának biztosítása.) Kezdő vállalkozásoknak inkubátorok. Ipari parkok. Logisztikai központok. Kutatási és fejlesztési kapacitások szolgáltatásainak igénybevétele. Tudásközpontok és vállalkozások kapcsolatainak erősítése. Mikrofinanszírozáshoz Innovációs folyamat kapcsolódó egyedi piaci bevezetéssel igényre szabott képzés és tanácsadás. kapcsolatos döntéseinek támogatása. Innováció kezdeti szakaszának előmozdítása, mentorálás. Vállalatirányítási szolgáltatások igénybe vételének ösztönzése. Közösen igénybe vett gazdasági és műszaki szolgáltatások (hálózatosodás beleértve a klaszterek fejlesztését). Külpiaci megjelenés, jelenlét elősegítése piaci információval, tanáccsal. Vállalati folyamatmenedzsment fejlesztése. Beszállítóvá váláshoz menedzsmenttudás megszerzése. szükséges 5.1. Vissza nem térítendő beruházási támogatások Jelenlegi funkció A vállalkozások forráshoz jutását szolgáló programelem. A pályázatok egy része tartalmaz szerkezeti célokat (például hálózatok fejlesztése), azonban a fő funkció a fejlesztések 15

16 támogatása forrás biztosításával. Az egyedi támogatások a hazai politikában nagyobb súllyal szerepelnek, mint az európai országok többségében. Jövőbeni funkció Az új politikában az egyedi támogatások kezdetben még növekvő abszolút összeggel, de fokozatosan csökkenő súllyal szerepelnek, elsősorban konkrét gazdaságpolitikai célok elérését szolgálják. Jellemzően az innovációs folyamat kezdeti szakaszát, beruházásokat és fejlesztéseket finanszíroznak majd a támogatások, törekedve a versenyképesség javítására és a foglalkoztatás növelésére, különösen a legkevésbé fejlett területeken Pénzügyi eszközök A korábban ismertetett elvekkel összhangban a többletforrásokat piacvezérelt pénzügyi közvetítőrendszeren keresztül juttatjuk el a vállalkozásokhoz. Ezektől azt várjuk, hogy néhány éves perspektívában a pénzpiacba integrálódva önállóan is működőképes alrendszerekké válnak, további donorfinanszírozás nélkül is működni tudnak. Összhangban az Európai Bizottság által a JEREMIE 6 programban alkalmazandó mechanizmusokkal a források felhasználását kétlépcsős intézményrendszeren keresztül tervezzük megvalósítani. A forrásokat olyan finanszírozási alapba helyezzük, amely a pénzügyi közvetítőknek biztosít forrásokat. A pénzügyi közvetítők olyan önálló, pénzügyi felelősséggel gazdálkodó szervezetek, amelyek a fejlesztési alapok forrásaiból finanszírozzák a fejlesztéseket. Tevékenységüknek növekvő mértékben fenntarthatónak kell lennie, és olyan kockázatkezelési kapacitást kell kialakítaniuk, amivel további, pénzpiaci forrásokat is be tudnak vonni a kis- és középvállalkozások finanszírozásába. A pénzügyi közvetítők által finanszírozott vállalkozások jellemzően a következők lennének: A kereskedelmi bankok által méretgazdasági okokból nem finanszírozott, növekedési potenciállal rendelkező, kis kezdeti hitelösszeget igénylő vállalkozások finanszírozása (mikrohitelezés). A nem elégséges tárgyi fedezettel rendelkező, illetve a vállalkozás kis méretéből adódó sajátos kockázatú vállalkozások (jellemzően a kereskedelmi bankok lehetséges ügyfelei). A tőzsdén kívüli tőkebefektetések lehetséges célvállalatai közül azok, amelyeket méretgazdaságossági okokból nem finanszíroz a klasszikus tőkepiac. A magas regionális kockázatú területeken működő, de potenciálisan növekedni képes vállalkozások tőke- és hitelfinanszírozása. A fejlesztendő, finanszírozandó vállalkozások kiválasztásánál döntő szempont a jövedelemtermelés növelésének esélye, az ágazati preferenciák csak ennek alárendelve érvényesülnek. 6 JEREMIE: Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises 16

17 A pénzügyi közvetítés kiterjesztése a kisebb vállalkozásokra akkor lehet sikeres, ha adottak annak intézményi, szervezeti és személyi feltételei. Jelenleg ezek csak hiányosan állnak rendelkezésre, ezért a források egy részét, különösen a programozási időszak kezdetén a pénzügyi programokat megvalósító szervezetek kockázatkezelési kapacitásának fejlesztésére tervezzük fordítani. A as időszakban az Európai Bizottság kezdeményezésre a strukturális alapok egy részét a tagországok a JEREMIE mechanizmuson keresztül pénzügyi programokra fordíthatják. A mechanizmus fő jellemzői a következők: A pénzügyi programok forrásait, illetve fedezetét egy holdingalap biztosítja, amelyet a strukturális alapok előírásainak megfelelően kiválasztott alapkezelő működtet. A programok országonként (esetleg régiónként) különbözőek lehetnek, a helyi sajátosságoktól függően. A programok kialakításában az adott országok felelős szervezeteivel működik együtt az Európai Befektetési Alap (EIF). A programokat az adott ország pénzügyi közvetítői működtetik, amelyek versenyeznek a végrehajtás lehetőségéért. A végrehajtásba bevonható szervezetek köre nyitott, elsősorban a programok első éveiben. A programok fő célja a kezdő és a mikro- kis-, és középvállalkozások finanszírozási forráshoz jutásának könnyítése. A beavatkozásoknak a piaci elégtelenségekre kell irányulniuk, amelyeket az erre irányuló elemzéseknek kell feltárniuk. Jelenlegi funkció Mikrofinanszírozás A mikrohitel-program jelenleg a mikrovállalkozások egy viszonylag szűk köre számára nyújt a piacinál olcsóbb forrást, általában több éves időszakra. A nemzetközi tapasztalatok, hazai hitelpiac fejleményei és a mikrohitel-program működésének nem megfelelő hatékonysága indokolják a program jelentős megújítását és kiterjesztését. Jövőbeni funkció A mikrohiteleknek azokat a vállalkozásokat kell finanszírozniuk, amelyek hitelképesek, de nem bankképesek, vagyis amelyeket kis összegű kezdeti hiteligényük miatt a jelenlegi pénzügyi szabályozásból fakadó költségviszonyok mellett nem tudnak a kereskedelmi bankok finanszírozni. A mikrohitelezési technikák fejlesztésével és a működési szabályok átalakításával el kell érni a következő változásokat: Lényegesen le kell rövidíteni a hitelek elbírálási idejét. Többszörösére kell növelni a finanszírozott ügyfelek számát. 17

18 Lépcsőzetes hitelezés alkalmazása a kockázatok hatékony kezelésére. A finanszírozó szervezetek vállalkozások üzleti ciklusához igazodó hiteleket adjanak. A mikrohitelező szervezetek pénzügyi felelősségét erősíteni kell. Meg kell teremteni a működési, majd a pénzügyi fenntarthatóságot, és ezzel a nem támogatott források bevonásának lehetőségét 4-5 éven belül. A mikrohitelezés fenntarthatóságának elérésére alkalmazható olyan, a nemzetközi gyakorlatot figyelembe vevő kockázatkezelési módszerek alkalmazására van szükség, amelyek alkalmazkodnak a hazai lehetőségekhez és az ügyfélkör sajátosságaihoz, lehetővé téve, hogy a mikrofinanszírozás költséghatékony módon valósuljon meg. Az eszköz alapú finanszírozás és a követelésvásárlás (faktoring) szintén szerepet kaphat a mikrofinanszírozásban a hitelezésre érvényes elvek alkalmazása mellett. Jelenlegi funkció Árfolyam-garancia Az árfolyam-garancia jelenlegi funkciója, hogy a magas reálkamat-szint hatását a devizaalapú hitelezés árfolyam-változásból eredő kockázatának részbeni átvállalásával csökkentse. Ezzel a kereskedelmi bankok által folyósított hitelek egy részét gyakorlatilag kamattámogatásban részesíti. Az árfolyam-garanciával támogatott hiteleknek csak egynegyede finanszírozza a vállalati szektort, és még kevesebb a kis- és középvállalkozásokat. Jövőbeni funkció A konvergencia program előrehaladásával, majd az euró bevezetésével a kereskedelemi bankok hiteleihez nyújtott árfolyam-garancia jelentősége fokozatosan csökken, majd meg is szűnik. Ennek megfelelően ennek az eszköznek csökkenő szerepet szánunk a programozási periódusban. Az árfolyam-garanciából adódó kötelezettségeket nem a kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika uniós forrásaiból finanszírozzuk. Jelenlegi funkció Hitelgarancia A kereskedelmi bankok által folyósított hitelek garantálása elsősorban akkor, ha a vállalkozó nem rendelkezik a bank által elfogadható hitelfedezettel. A Hitelgarancia Zrt. a magyar kis- és középvállalati hitelek 8-11%-át fedi le garanciavállalással. A mezőgazdasági és élelmiszerfeldolgozással foglalkozó vállalkozások körében az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány játszik jelentős szerepet. A hitelgarancia-szövetkezetek jelenleg tevékenységük megalapozása mellett szervezeti átalakulás alatt állnak. 18

19 Jövőbeni funkció A hitelpiac bővülését meghaladó mértékű növekedés látszik indokoltnak a jelenlegi szolgáltatások bővítése mellett. Indokolt a biztosítékok és a hitelezési kockázat hatékonyabb kezelését lehetővé tevő eszközök kialakítása és alkalmazása. A garanciavállalási tevékenység hatékonyságát javíthatja a jelenlegi szervezeti kör funkcióinak áttekintése és a feladatmegosztás módosítása. Jelenlegi funkció Tőzsdén kívüli (kockázati) tőkebefektetések Jelenleg a tőkefinanszírozás négy állami tulajdonú tőketársaságon keresztül közvetlenül történik. A finanszírozott cégek inkább közepes vállalkozások, az egyik tőketársaság a kis összegű befektetésekre szakosodott. Jövőbeni funkció A tőkepiaci törvény 2005 őszén elfogadott módosítása új lehetőségeket teremt a tőkebefektetések állami eszközökkel történő előmozdítására. A tőkebefektetési alapokban megvalósulhat a magán- és az állami forrásból származó tőkék kombinációja. Ezzel egyrészt lehetővé válik, hogy a közvetlenül befektető állami tőketársaságok szerepét fokozatosan átvegye a holdingalap funkció, amely tőkebefektetési alapokon keresztül járul hozzá a gazdaságpolitikai célok eléréséhez. Másrészt jóval nagyobb mértékben teszi alkalmazhatóvá a piaci magánbefektető elvét, amely szerint a magánbefektetővel azonos feltételek mellett állami forrásból adott tőke nem minősül támogatásnak. Az állami tőkefinanszírozás bővítését döntően társfinanszírozás jelleggel valósítjuk meg a piacon működő kockázati tőkealapokon keresztül. A bővítés legfontosabb forrása a holdingalap lesz Szolgáltatások A kis- és középvállalkozások versenyképességét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen a közszolgáltatások színvonala, illetve milyen vállalatirányítási, emberierőforrás-fejlesztési szolgáltatásokat tudnak igénybe venni, hiszen az ilyen kapacitásokat kevésbé tudják házon belül kiépíteni, mint a nagyvállalatok. Kisvállalkozások Európai Chartájának és a Modern KKV-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért bizottsági közlemény ajánlásaival is összhangban az üzleti környezet fejlesztésének, a vállalkozások oktatásának, képzésének, és információellátásának kiemelten fontos szerepet szánunk a vállalkozásfejlesztésben Az üzleti környezet fejlesztése A KKV-k fejlődése, munkahelyteremtő képessége, nemzetközi versenyképessége nagymértékben múlik a vállalkozások működését meghatározó környezeten. Becslések szerint Magyarországon az adminisztratív költségek a bruttó nemzeti termék 6,8%-át emésztik fel, 19

20 mellyel hazánk az uniós országok sereghajtói között van. Az uniós átlag 3,5%-ra becsülhető. A évi világbanki rangsorban (Doing Business 2007) - a 175 országra kiterjedő vizsgálat alapján - Magyarország üzleti környezeti szempontból a hatvanhatodik helyet foglalja el. Az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy a tagországok 2012-ig 25%-kal csökkentsék adminisztratív terheiket, melytől átlagosan 1,5%-os GDP növekedés, beruházások és munkahelyteremtés remélhető. Az üzleti, vállalkozási környezet fejlesztése tehát nemcsak alapvető gazdasági-társadalmi igény, de uniós elvárás is. Az üzleti környezet fejlesztése program célja, hogy mérsékelje a vállalkozások működésének államigazgatási akadályait, ráfordításaikat, költségeiket a társadalmi és piaci szempontból indokolt mértékűre szorítsa, járuljon hozzá a hatékony, gyors és egyszerű eljárásrend kialakításához, erősítse az államigazgatás szolgáltató jellegét. Az üzleti környezet fejlesztésének, ésszerűsítésének eredményeként a vállalatok jelentős nemzetgazdasági szinten is mérhető megtakarítást érhetnek el. Az üzletre hangolva program a vállalkozók és szervezeteik javaslataira, kezdeményezéseire alapoz, amelyek elemzése alapján jogszabály-alkotási és fejlesztési feladatokat tartalmazó éves cselekvési tervek készülnek. A megvalósításról a nyilvánosság folyamatos tájékoztatást kap. A fontosabb beavatkozási területek a következők: 1. A cég- és adóadminisztráció egyszerűsítése a. Cégalapítás, vállalkozói tevékenység indításához, cégátalakításhoz, végelszámoláshoz, felszámoláshoz kapcsolódó adminisztráció egyszerűsítése, az eljárás gyorsítása, átláthatóbbá tétele, a tranzakciós költségek csökkentése, alacsony piacra lépési korlát megteremtése. b. Az adó- és járulékrendszer előírásainak egyszerűsítése. c. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos ügyintézés egyszerűsítése, gyorsítása; egyéb előírások (számvitel, stb.) áttekintése. d. Közigazgatási eljárások minőségének javítása, engedélyezési eljárások gyorsítása. e. A vállalkozásokra vonatkozó pályázati adminisztrációs és egyéb előírások könnyítése. f. Elektronikus ügyintézés szélesebb körűvé tétele. 2. Vállalkozások jogbiztonságának növelése A vállalkozók által kötött szerződésekből eredő jogok gyors és sikeres érvényesítése érdekében a. szakszerű, rövid idő alatt eredményre vezető segítségnyújtás megteremtése a jogosult számára b. a vállalkozások közötti jogviták rendezése érdekében a bíróságok előtt folyó eljárások idejének rövidítése c. a csődtörvény olyan irányú módosítása, amely a felszámolást a jelenleginél rövidebb idő alatt teszi lehetővé d. a szerződéses kultúra fejlesztése, a megállapodások tiszteletben tartásának javítása 20

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

Gazdaságfejlesztési Operatív Program Gazdaságfejlesztési Operatív Program Debrecen 2009. június 03. Kabai Anikó GOP IH, osztályvezető Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési OP szerkezete, előrehaladása 1. prioritás: K+F+I 2. prioritás:

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5.

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei Első Önkormányzati Projektbörze 2010 Budapest, 2010.03.31. Szemző György projektmenedzser, GOP IH Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mezőkovácsháza 2010. szeptember 8. Előadás tartalma Vállalkozások finanszírozási

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre Sajtóanyag 10 új -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség július 13-án mintegy 13 milliárd forint értékben újabb tíz gazdaságfejlesztési ot jelentet meg. Ezek a ok

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív program neve Jeremie típusú pénzügyi eszközök Akcióterv

Gazdaságfejlesztési Operatív program neve Jeremie típusú pénzügyi eszközök Akcióterv Gazdaságfejlesztési Operatív program neve Jeremie típusú pénzügyi eszközök Akcióterv 1. Prioritás bemutatása 1.1. Prioritás tartalma Prioritás neve, száma Prioritás 4. Jeremie típusú pénzügyi eszközök

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Vingelman József vezérigazgató A JEREMIE Programról (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) JEREMIE

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Pénzügyi eszközök Akcióterv 2009-2013 4.2. Portfóliagarancia program hitelintézetek és vállalkozások részvételével 2008. október 1. I. Prioritás bemutatása

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Takarékszövetkezeti Szakmai Nap

Takarékszövetkezeti Szakmai Nap Takarékszövetkezeti Szakmai Nap Benke Ákos vezérigazgató Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009. június 17. Pénzügyi Programok hitelintézetek részvételével MV Zrt. refinanszírozási hitelkeretet

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft.

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Unio Tender Europa Kft. Miről lesz szó? I. Általános szabályok az ÚSZT vállalkozásfejlesztési pályázataira vonatkozóan II. III. IV. Célok, tények az ÚSZT-ről Jelenleg nyitva álló

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Országos roadshow 2009. mikro és KKV vállalkozások részére. Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.

Országos roadshow 2009. mikro és KKV vállalkozások részére. Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Országos roadshow 2009 mikro és KKV vállalkozások részére Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Salgótarján 2009.10.15 Új Magyarország Vállalkozói Program Uniós pénzügyi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Mikro-, kis- és középvállalkozások részére Brossura_210x210_j5.indd 1 Új Széchenyi Hitel Támogatható hitelcél: gépek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök, illetve immateriális

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben