A strukturális reformok rövid távú hatásai. Empirikus elemzés (összefoglaló)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A strukturális reformok rövid távú hatásai. Empirikus elemzés (összefoglaló)"

Átírás

1 A strukturális reformok rövid távú hatásai. Empirikus elemzés (összefoglaló) Az OECD Közgazdasági osztályának 949. számú munkaanyaga a strukturális reformok rövid távú hatásaival foglalkozik. A The Short-Term Effects of Structural Reforms: An Empirical Analysys című tanulmányt Romain Bouis, Orsetta Causa, Lilas Demmou, Romain Duval és Aleksandra Zdzienicka jegyzi. A tanulmány az OECD honlapján angol nyelven teljes terjedelemben olvasható. A munkaanyag a reformok időbeli hatását kívánja bemutatni, meghatározni azt az időtávot, amelyben a reformok teljes hatása érvényesül. Azt is vizsgálja továbbá, hogy ezeket a hatásokat befolyásolják-e az adott gazdasági feltételek, makrogazdasági és intézményi keretek. A tanulmány időszerűsége Számos elméleti és gyakorlati kutatás foglalkozik a strukturális reformok hosszú távú hatásaival, de sokkal kevesebb figyelem fordítódik a rövid távúakra. Pedig lefolyásuk dinamikájának ismerete fontos szerepet játszhat a strukturális reformok menetrendjének meghatározásában. Ezért is fontos, hogy az aktuális gazdaságpolitikai döntések meghozatalához, politikai hatásuk megbecsüléséhez, a különböző célkitűzések kölcsönhatásának felméréséhez, a prioritások kijelöléséhez, összességében a strukturális reformok tervezéséhez feltárjuk a strukturális reformok rövid távú hatásait. A makrogazdasági feltételek hatásának vizsgálata különösen a tekintetben fontos, hogy a legtöbb OECD-országban ezek a feltételek jelenleg kedvezőtlenek, hatásuk ismerete elengedhetetlen a válság utáni időszak gazdaságpolitikai döntéseinek formálásához. A kutatók az OECD-országokban az elmúlt 30 év során végrehajtott reformok hatásairól empirikusan felvett adatokat elemzik, modellezik, majd az így nyert eredmények megbízhatóságágát kontroll-modellezéssel ellenőrzik. Az empirikus adatfeldolgozás előtt a vizsgált reformokra vonatkozó elméleti szakirodalom megállapításait ismertetik. I. Elméleti háttér A strukturális reformok jellemzője, hogy a munka termelékenységének vagy a munkaerő kihasználtságának, vagy mindkettő növelésére irányulnak. Hatásuk nem jelenik meg azonnal, és függ attól is, milyen befolyást gyakorolnak az aggregált keresletre és kínálatra Ez a fejezet azokat a csatornákat kívánja áttekinteni, amelyeken keresztül a reformok elmozdulást idézhetnek elő a keresletben és kínálatban és röviden kitér arra is, hogy a gazdaságpolitikai tényezők milyen hatással vannak a reformokra és így főleg azok rövid távú hatásaira. A strukturális reformok rövid távú hatása az aggregált keresletre A fiskális tényezők multiplikátor hatása Ha a költséges reformokat hitelből finanszírozzák, az aggregált keresletre gyakorolt rövid távú hatásuk nagyobb, mint akkor, ha kiadásnöveléssel vagy jövedelemcsökkenéssel párosulnának. Ugyanakkor e két utóbbi esetben a kormányzat produktív kiadásainak növelése mellett - érvényesül legerősebben a fiskális multiplikátor hatás, különösen akkor, ha a fiskális eszközöket az oktatásra vagy az infrastruktúrára fordítják. Ha a költséges reformokat más költségvetési forrásból finanszírozzák, azok rövid távú hatásait úgy lehet maximalizálni, hogy a kiegyenlítő költségvetési tételekkel a leggyengébb multiplikátort célozzák meg.

2 Hasonlóképpen, a jövedelemnövelő reformoknak is különböző rövid távú hatásuk lehet, attól függően, hogy történik-e jövedelem-átcsoportosítás, és ha igen, hogyan. Például a munkanélküli segély csökkentésének a felhasználható jövedelemre és likviditásra, a fogyasztásra gyakorolt lehetséges negatív hatása erősebb, ha a költségvetésbe nincs beépítve kiegyenlítő eszköz. Ha be vannak építve ilyen kiegyenlítő fiskális intézkedések a fogyasztás stabilizálására az átmeneti időszakban, azok csökkentik az adott reform rövid távú ellentmondásos hatását. A multiplikátor hatáson túl a reformoknak a keresletre gyakorolt pozitív vagy negatív hatása attól is függ, hogyan befolyásolják a bizalmat, a jövedelmet és a jólétet. A bizalmat, a jövedelmet és a jólétet kedvezően befolyásolhatják azok a reformok, amelyek a jövőben pozitív változásokat idéznek elő a jövedelmi viszonyokban. A strukturális reformoknak a jövőbeni jövedelmekre gyakorolt pozitív hatása megjelenhet az állandó bevételekre vetítve, de tükröződhet a tőke és vagyontárgyak jövőre kivetített értéknövekedésében is. A háztartások jövedelmi viszonyainak javulása közvetlenül növelheti a fogyasztást és a beruházást, de közvetetten is, a háztartások hitelállományának relativizálódása, a hitel biztosítékának felértékelődése révén. Ezzel összefüggésben, persze, elengedhetetlen feltétel egy jól működő pénzügyi szektor, hiszen a háztartások csak ekkor tudnak hitelt felvenni jövőbeni jövedelmük, illetve felértékelődött biztosítékuk terhére. Az életciklusra vetített jövedelmi hatások leggyakrabban pozitívak, de a reform jellege itt is fontos szerepet játszik. Például, ha a nyugdíjreform a nyugdíjak összegének jövőbeni csökkenését vonja maga után, rövid távon csökkenhet az aggregált fogyasztás, ugyanis egyes háztartások növelik megtakarításaikat a jövőbeni jövedelem-kiesés pótlására. Ellenkezőleg: ha a nyugdíj-reform felemeli a nyugdíj korhatárt, a háztartások átmenetileg fokozhatják fogyasztásukat, hiszen nagyobb időtávra húzhatják szét a jövőbeni életszínvonaluk fenntartásához szükséges megtakarításaikat (Kerdrain et al., 2010). Kedvezőtlen bizalmi hatások jelentkezhetnek akkor, ha a reformok elbizonytalanítják a háztartásokat jövőbeni jövedelmüket illetően. Ebben az esetben a háztartások növelik megtakarításaikat és csökkentik a fogyasztásukat. Így például a munkavállalót védő szabályok szigorának lazítása megnöveli a munkaerő mobilitását és bizonytalanságát, még akkor is, ha a reform következtében nem nő a munkanélküliség és javul a munkanélküli helyzetből való kilépés esélye. A reformok rövid távon egyszerre serkentőleg hathatnak a kínálatra, a keresletre és a gazdasági teljesítményre egyaránt akkor, ha azok a felgyülemlett kereslet kielégítésére felfüggesztik a korlátokat a kínálati oldalon. Erre tipikus példa a távközlés,,a kiskereskedelem és a szellemi munkához kötődő szolgáltatások liberalizálása. A korlátozások feloldása viszonylag gyors növekedést idéz elő a foglalkoztatásban (Alesina et al., 2005), különösen akkor, ha a liberalizációt a cégalapítási és foglalkoztatási feltételek egyszerűsítése kíséri. A strukturális reformok rövid távon eltérő hatást gyakorolhatnak a keresletre, ha a gazdaság nullához közeli inflációt vagy deflációt mutat (Fernandez et al., 2011). Ebben az esetben a munka-termelékenység jövőbeni növelésére irányuló strukturális reformok nagy valószínűséggel rövid távon hirtelen megnövelik a keresletet a pozitív jóléti hatásoknak köszönhetően (ugyanis nem kell kamatemeléstől tartani), míg azok a reformok, amelyek a munka-termelékenység azonnali növelését célozzák, nagy valószínűséggel rövid távon csökkentik a keresletet, mivel ezek a reformok potenciálisan a deflációs hatást. erősítik. A termékpiaci (ágazati) és munkaerő-védelemi szabályok liberalizálására irányuló reformok az előbbi, míg a munkaerő kínálat növelésére irányuló reformok (munkanélküli segély, nyugdíjreform) az utóbbi helyzetet jellemezhetik.

3 A strukturális reformok rövid távú hatása a kínálatra A kínálati célokra irányuló reformok hatása tipikusan hosszú távon érvényesül. A hosszú távú egyensúlyhoz vezető út azonban az alkalmazott intézkedésektől függően különböző lehet. Így a tudás és innováció fejlesztésére irányuló intézkedések mint az oktatási reform vagy az innovációs politikák csak hosszabb időtávon hozzák meg gyümölcsüket. Lassan érvényesülnek azok a reformok is, amelyek a termelékenységet a termelési tényezők reallokációjával kívánják elérni. Például az a lakáspiaci reform, amely a munkaerő mobilitását kívánja előmozdítani, csak hosszú átmeneti szakaszok után hozza meg a kívánt eredményt (Bassanini et al., 2009). A pénzpiaci liberalizáció is csak hosszabb távon vezet a hatékonyabb tőke-allokációhoz és serkenti a termelékenységet, noha rövid távú hatásait más csatornákon keresztül kifejtheti. Ezzel ellentétben a korlátozott versenyhelyzetben lévő vállalatok és ágazatok szintjén jelentkező alacsony hatékonyság (X-inefficiency) javítására irányuló reformok azonnal pozitív hatást gyakorolhatnak a munka termelékenységre így például az egyes közüzemekben vagy állami vállalatoknál bevezetett reformok révén csökkenhet a lazaság mértéke. Jobb hatás érhető el azonban ezeknél a szervezeteknél, ha a reformok ágazati liberalizációval párosulnak. Ugyanakkor a fenti intézkedések a munkanélküliség növekedésével járhatnak, mert a munkáltatók kihasználják a fölöslegessé vált dolgozók elbocsátásának lehetőségét (Cacciatore et al., 2012). Vannak reformok, amelyek rövid távon a kínálat csökkenését idézik elő a tőke zsugorodásából adódóan például a liberalizáció folyományaként megszűnő versenyképtelen cégek esetében, amelyek nem csak fizikai tőkéjüket, de cégspecifikus humán erőforrásaikat is elveszíthetik. Hasonló helyzet adódhat akkor is, ha a versenyképtelen cégek részére megszűnik az állami támogatás. A strukturális reformoknak a munkaerő kínálatra gyakorolt hatása csak hosszabb távon mutatkozik meg akkor, ha közös statisztikai jellemzőkkel rendelkező embercsoport egészére terjednek ki. Például a nyugdíjkorhatár fokozatos növelése hosszú átmeneti időszakot biztosít, így a munkaerő kínálatra gyakorolt hatása csak hosszabb távon jelentkezik. A meghirdetett reform rövid távon akár fel is gyorsíthatja a kivonulást a munkaerőpiacról. A reformok rövid távú hatásait befolyásoló gazdaságpolitikai megfontolások A reformok rövid távú hatásai függnek attól is, mennyire átfogóak ezek a reformok: kétszintűek-e vagy teljesek, vagyis kiterjednek-e a teljes érintett embercsoportra; bevezetésük fokozatos-e vagy hirtelen, elemenként vezetik-e be őket vagy összefüggő rendszerben, illetve kis vagy nagy intézményi változással járnak-e együtt. Az utóbbi időben nagy számban jelentek meg tanulmányok a két szintű munkaerő-piaci reform hatásairól. Ezek azt mutatják, hogy a határozott időre szóló munkavállalói szerződések feltételeinek lazítása a határozatlan időre szóló munkavállalói szerződésekre vonatkozó szabályok változatlanul hagyása mellett rövid időre mézes hetek effektust váltanak ki (Boeri és Garibaldi, 2007; Boeri, 2010), vagyis a cégek kihasználják a nagyobb rugalmasságot és több dolgozót vesznek fel. A mézes hetek azonban csak rövid ideig tartanak, mert hatásuk hosszabb távon kiegyenlítődik a határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkező munkavállalók számának természetes csökkenése által. A reformok minőségét befolyásolja a kormányzat kommunikációs stratégiája is. Pozitív a hatása annak, ha a kormány időben tájékoztat bevezetésükről, várható hatásukról. Legjobb

4 példa erre a nyugdíjreform kommunikálása. A reformok előrejelzésével csökkenteni lehet az alkalmazkodás költségeit. Széles politikai támogatás mellett bevezetett reformok nagyobb és gyorsabb hatást fejtenek ki és kisebb a valószínűsége a visszarendeződésnek is. A strukturális reformok együtt járhatnak rövid távú redisztribúciós hatásokkal, ami gyakran vált ki politikai ellenállást. Ennek figyelembe vétele a reformok tervezésénél erősítheti vagy gyengítheti azok rövid távú hatásait. Így például, ha lerövidítik a munkanélküli segély folyósításának időtartamát, rövid távon visszaeshet az aggregált kereslet, amit viszont jól megtervezett transzferrel enyhíteni lehet. Ellenben, ha a politikai ellenállás miatt a vesztesek kompenzálására csak részleges vagy fokozatos reformokat vezetnek be, a reformnak a kínálatra gyakorolt pozitív hatása csak hosszabb időtávon lesz érzékelhető. A strukturális feltételek és makrogazdasági politikák szerepe A vizsgálatok azt mutatják, hogy a reformok strukturális keretei a reform-folyamat átmeneti dinamikájának alakulásában éreztetik hatásukat, míg a makrogazdasági politikák a reformok érvényesülésének sebességét befolyásolják. A strukturális feltételek szerepe A merevebb nominális szabályozás ár- vagy bérszabályozás - késlelteti a reform teljes kibontakozását. A szigorú árszabályozás lassíthatja az alkalmazkodási folyamatot a termelékenységet növelő reformok után (Holden, 1994, 2004; Messina et al., 2010). A merev reál szabályozás is befolyásolhatja a reformok hatásának dinamikáját. Így a munkaerő reallokációját támogató intézményi keretek, mint az aktív munkaerő-piaci politikák vagy a munkaerő mobilitását elősegítő lakáspolitika felgyorsíthatják az egyensúlyhoz vezető hosszabb távú folyamatot. Ellenkezőleg: a munkavállalói szerződések reformjának hatása a termelékenységre lassabban érvényesül, ha a lakáspolitika akadályozza a munkaerő mobilitását (Andrews et al., 2011). Az örökölt strukturális politikai keretek is befolyásolhatják a reformoknak a keresletre gyakorolt rövid távú hatását. Konkrétan: a jól kiépített pénzpiac elősegítheti az alkalmazkodást, a cégek és háztartások likviditási gondjainak enyhítésével. Az is igaz ugyanakkor, hogy a likviditási problémákkal küzdő háztartások aránya annál nagyobb lesz, minél tökéletlenebb a pénzpiac. A pénzpiacok fejlettsége esetén a likviditási problémáktól mentes háztartások fogyasztása növekedésnek indul, mert élni tudnak a jövőben várható nagyobb jövedelmük és vagyonuk felértékelődése által igénybe vehető pénzügyi lehetőségekkel. A strukturális reformok rövid távú hatásai függhetnek attól is, milyen mértékű az ország nyitottsága. Az import alakulása enyhítheti a reformoknak a belső keresletre gyakorolt hatását. Megnőhet a nettó külső kereslet is (ami révén viszont csökkennek a belföldi árak és nő a külső versenyképesség), cserearány-romlás esetén pedig romlik a külkereskedelmi mérleg és így a gazdasági nyitottság kedvezőtlenül befolyásolhatja a háztartások fogyasztását (Gomes et al., 2011). A makrogazdasági politika szerepe Ha a reformok a gazdasági teljesítmény javítására irányulnak (és többnyire ez a helyzet) akkor a makrogazdasági politikák felerősíthetik, sűríthetik a hatást, ha azonban a reformok a jövőbeni várakozások terhére a fogyasztási kedvet növelnék, megszorító gazdaságpolitikára van szükség. A monetáris politika

5 A monetáris politikának a hosszú távú alkalmazkodásban betöltött szerepe reagáló képességétől és transzmissziós csatornáitól függ. Ha a központi bank pénzbőséggel eagál (Werner és Veld, 2002), az alkalmazkodás lassúbb, ellenben gyorsabb, ha a monetáris politika az inflációs célokra koncentrál (Cacciatore et al., 2012).. A transzmissziós csatornák esetében közismert, hogy az Egyesült Államokban a reálkamatoknak nagyobb hatása van a keresletre különösen a beruházások területén mint az Európai Unióban, minek következtében az Egyesült Államokban a monetáris politika gyorsabban érvényesítheti hatását az alkalmazkodásban. A monetáris politika lehetőségei azonban korlátozottak a gyakorlatban: egyrészt azért, mert a monetáris hatóságok a reformok hatásának bizonytalanságai miatt elsősorban az inflációra koncentrálnak, másrészt pedig határt szab a rögzített árfolyam (például a monetáris unióban) Fiskális politika A fiskális politika és a reformok hatása kölcsönös. Egyrészt a reformok hatása pozitív lehet a költségvetésre, másrészt a költségvetés helyzete befolyásolja a fiskális politika mozgásterét. Amennyiben ugyanis a reformok bevezetésének idején kiegyensúlyozott a költségvetés helyzete, a fiskális politikának szükség esetén nagyobb mozgástere van az aggregált kereslet növelésére, másrészt a kormánynak is nagyobb mozgásteret biztosít a vesztesek kompenzálására és így a reformok elfogadtatására. A strukturális reformok pozitív hatást tudnak kifejteni az egész gazdaságra, mivel kedvezően tudják befolyásolni a költségvetés helyzetének és a hosszú távú kamatlábak alakulását (Giavazzi és Pagano, 1990). II. Empirikus megközelítés. A sokrétű, komplex kutatás eredményeként a tanulmány azt a következtetést vonja le, hogy a reformok rövid távú hatásai végső soron tapasztalati tények. Jelen fejezet új tapasztalati adatokkal támasztja alá a termékpiaci (ágazati), munkaerő-piaci, adó- és nyugdíjreform aggregált gazdasági teljesítményre és a munka-termelékenységre gyakorolt rövid távú hatását. Az elemzés tehát a strukturális reformok MEGFIGYELT EREDMÉNYEIN alapul. A pontosabb értékelés érdekében a GDP-re és munka-termelékenységre gyakorolt hatás elemzését kiegészíti az aggregált kereslet különböző összetevőire - konkrétan a személyes fogyasztásra és a beruházásra - gyakorolt rövid távú hatások szerepének vizsgálata az aggregált hatásokat előidéző komponensek jobb beazonosítása, másrészt a specifikus népességi csoportokra (fiatalok, nők, idősek, stb.) gyakorolt hatásaiban mutatkozó különbségek feltárása érdekében Módszertan A reformhatás, a reform sokk meghatározása A reformokat az alábbi mennyiségi mutatók jellemzik: - A munkanélküli segély rendszerének két pillére; egyrészt a munkanélküli segély összegének alakulása az első év és három különböző munkanélküli időszak átlaga között, másrészt a munkanélküli segély fizetésének átlagos időtartama. - A munkavállalót terhelő adók: a nemzeti nyilvántartásban szereplő átlagos adóterhek a fogyasztási adókat is beleértve.

6 - A munkavállalók védelme: OECD adatok a határozott és határozatlan idejű munkavállalók védelméről szóló törvényekről - Az aktív munkaerő-piaci politikára (képzésre, foglalkoztatás-ösztönzésre) fordított kiadások. - Termékpiaci (ágazati) szabályozás: OECD adatok hét nem termelő ágazatra vonatkozóan - Munkavállalói érdekérvényesítés: elkülönítve a kollektív szerződéses és szakszervezeti dolgozókat - Adóstruktúra: a közvetlen (jövedelemre, tőkehozamra, stb kivetett) adók és (társadalombiztosítási) járulékok részaránya az állam teljes adóbevételében. - Nyugdíjrendszer: nyugdíjkorhatár, öregségi nyugdíjrendszer, a továbbfoglalkoztatást terhelő adók hatása Reformról akkor beszélünk, ha a fent felsorolt indikátorok közül - a nyugdíjkorhatár és az aktív munkaerő-piaci politika kivételével - bármelyik eltérést mutat. A küszöb az eltérés mennyiségi mutatója..az adatok az éves változást mutatják. Jelentős reformról akkor beszélhetünk, ha az adott évben több mint két politikai jelzőszám mutat eltérést. A nyugdíjrendszer reformja esetében a mérőszámok több évet fognak át az intézkedés phasing in jellege miatt. Más politikák esetében azonban a fokozatosan bevezetett reformok nem képezték a vizsgálat tárgyát, annak érdekében, hogy z elemzés a reform sokk impulzív rövid távú hatásaira összpontosíthasson. A módszer alkalmazásával mért adatok (1 sz. táblázat) azt mutatják, hogy az OECDországok leginkább a nem termelő ágazatok liberalizálásával éltek. A szociális ellátást érintő reformok (a munkanélküli segély nagyvonalúságának visszaszorítása) az angol nyelvterület országaiban (Ausztrália, Kanada, Egyesült Királyság, Írország, Új-Zéland, az Amerikai Egyesült Államok), továbbá az észak-európai országokban (Dánia, Norvégia és Svédország) terjedtek el azzal a különbséggel, hogy az utóbbiak aktív munkaerő-piaci politikát is alkalmaztak. Kevesen folyamodtak a munkavállalók védelmének lazításához, e területen elsősorban a határozott időre szóló munkaszerződések rugalmasságának kiterjesztésével értek el eredményt. A munkavállalót terhelő adók csökkentése gyakoribb intézkedés volt, mint az egész adórendszert átfogó reformok alkalmazása. E téren ismét az észak-európai országok voltak a legaktívabbak Írországgal, Nagy-Britanniával, Hollandiával és Portugáliával egyetemben. Kutatók más-más módszert használnak és ajánlanak a strukturális reformok GDP-re és munkaerőpiacra gyakorolt hatásának mérésére. Az OECD a Teulings és Zubanov (2011) által javasolt módszert alkalmazta. Az ennek alapján felállított egyenlet a reform sokk hatását a bevezetésétől számított öt éves időtartamra éves bontásban adja meg. Az egyenlet igazolja azt a megállapítást (Duval, 2008, OECD 2009), hogy a gazdasági válság megkönnyíti a reformfolyamatot. Az empirikus elemzés választ ad arra is, alakítják-e és ha igen, miként a makrogazdasági feltételek a reformok rövid távú hatásait. Az alkalmazott empirikus megközelítésnek számos korlátja van, ami óvatosságra int az eredmények értelmezésében és abban, hogy azokból politikai következtetéseket vonjunk le. A tanulmányban tárgyalt strukturális reformok egy részének csak korlátozott makrogazdasági hatása van rövid távon, főleg kis kiterjedése és nem annyira hatás-mechanizmusa miatt. Az átfogó reformok ritkák. Ráadásul a vizsgált reformok fokozatosan kerültek bevezetésre, így a mostani empirikus megközelítéssel hatásukat nem lehet tökéletesen megragadni.

7 Ezzel a módszerrel nem lehet meghatározni azokat a specifikus csatornákat sem, amelyeken keresztül a strukturális reformok hatást gyakorolhatnak a gazdaságra. Elvileg megvan annak is a kockázata, hogy a modell nem tudja megfelelően feltárni egy konkrét reform hatását a vele párhuzamosan végrehajtott reformok kölcsönhatásának kimutatása nélkül. Munkaerő-piaci és szociális jóléti reformok Röviden összefoglalva és talán meglepő módon az elemzés azt sugallja, hogy a munkaerőpiaci és szociális-jóléti reformok rövid távon tipikusan pozitívak vagy (statisztikailag) jelentéktelenek. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ezek a hatások jelezhetik a gazdaság rövid távú visszaesését is, tekintve, hogy a tényleges növekedés alacsonyabb, mint a potenciális. Az elemzések alapján a következő megállapításokat lehet tenni: - A munkanélküli segély mértékének csökkentése következtében általában hirtelen csökken a munkanélküliség. Például a munkanélküli segély 8 százalékpontos kezdeti csökkentése 0,5 százalékpontos javulást idéz elő a foglalkoztatottsági mutatóban a három éves időszak végén és 1 százalékpontos javulást az öt éves időszak végére. Hasonlóképpen a munkanélküli segély átlagosan (három különböző munkanélküliségi időszakra számított) 4,5 százalékpontos csökkentése a foglalkoztatottsági ráta 0,1 százalékpontos javulását eredményezte egy év leforgása alatt. Ez a kutatók által számított hosszú távú hatás durván egytizedének felel meg. A járulékos hatás a beruházások növekedése, ami a GDP több mint egy százalékpontos növekedését generálta öt év leforgása alatt. - A munkanélküli segély folyósításának időtartamát csökkentve hasonlóképpen pozitív hatás volt kimutatható a foglalkoztatottság terén három év távlatában, ugyanakkor ezek a pozitív hatások öt év elteltével megszűntek. A munkanélküliség ugyanis gyorsabban nőtt, mint ahogyan a foglalkoztatottság, és eltérés csak a fiatal munkavállalók körében mutatkozott.. A Dániában 2001-ben bevezetett hasonló reform következtében a fiatalok körében a munkanélküliség 3 év alatt másfél százalékponttal esett vissza. - A munkanélküli segély reformja rövid távon kedvezőtlenül érintette a munkavállalók bizonyos csoportjait, különösen az idősebb korosztályt. Valószínűleg elbátortalanodtak attól, hogy munkát keressenek, inkább ahol lehetséges volt a korkedvezményes nyugdíjba menekültek. A munkanélküli segély kezdő összegének csökkentése a női munkanélküliséget is növelte, jóllehet csak átmenetileg. - Csupán néhány OECD-ország lazított a határozatlan időre szóló munkaviszony szabályozásán. A rendelkezésre álló kevés adat ellenére is meg lehet állapítani, hogy a lazítás nem gyakorolt érzékelhető hatást az aggregált foglalkoztatásra, ami teljesen összhangban van az elméleti irodalom következtetésével. - A határozott időre szóló munkaviszony szabályozásában bevezetett könnyítések ugyanakkor rövid és középtávon 0,2 százalékpontos csökkenést idéztek elő a teljes foglalkoztatottságban egy évvel a reform bevezetése után és 2 százalékpontos csökkenést az ötödik év végére. Ezek a mérések is igazolják Blanchard és Landier (2002) és Bentolila et al (2010) kutatási eredményeit. Ráadásul ezekhez a hatásokhoz társult még a GDP és a fogyasztás csökkenése és a befektetések visszaesése. - Az öregségi és korengedményes nyugdíj reformjának meglepően negatívak voltak a hatásai ellentétben egy korábbi OECD-tanulmány (Duval, 2003) megállapításával, amely e reform pozitív hosszú távú hatását jelezte. Ennek vélhetően az lehet a magyarázata, hogy rövid távon az érintettek proaktívan kivonulnak a munkaerő-piacról.

8 - Az aktív munkaerő-piaci politika hatását nagyon nehéz bemérni. A ciklikus hatások mellőzésével az eredmények azt sugallják, hogy a foglalkoztatás ösztönzésére és képzésre, átképzésre fordított összegek rövid távon serkentőleg hatottak a foglalkoztatásra, különösen a nőkére. Ugyanakkor az aktív munkaerő-piaci politika egészében annak egyes területein, így a közmunkára és közvetlen munkahely- teremtésre - felhasznált források nem javítottak a helyzeten, sőt: még a GDP-re és a munkaerőpiacra gyakorolt hatása is negatív volt. - A kollektív megállapodások túlzott kiterjedésének visszaszorítása pozitívan hatott a munkanélküliségi mutatók alakulására, különösen a nők esetében. Adóreform Az empirikus elemzés vegyes eredményt mutatott azzal kapcsolatban, hogy az adóreformok rövid idő alatt milyen eredményt hoznak. A közvetlen adóterhek csökkentése a teljes adóbevételi rendszeren belül rövid távon mérsékli a munkanélküliséget, különösen a fiatalok körében. Közép távon a nők és fiatalok foglalkoztatását serkenti, jóllehet ezek a hatások fokozatosan elhalnak. Ennek következtében az adószerkezet akkor foglalkoztatás-barát, ha pozitív hatást gyakorol a munkaerő kínálatra és keresletre. Ezen felül azon nézet alapján, hogy az ilyen reformok a munkára és a tőkére rakódó terhek csökkenésével járnak, ösztönzik a magánbefektetéseket is. A munkára rakódó adók és járulékok csökkentésének hatását vizsgálva viszonylag gyenge eredményt mértek, ellentétben a szakirodalom megállapításaival beleértve az OECD korábbi tanulmányait is -, amelyek az intézkedésnek a foglalkoztatásra gyakorolt hosszú távú pozitív hatását fogalmazták meg. A munkára rakódó terhek csökkentése rövid távon az idősebb korosztály nagyobb arányú foglalkoztatásával jár, de semmi jelét nem lehetett felfedezni annak, hogy bármiféle hatást gyakorolt volna a foglalkoztatásra vagy a munkanélküliségre. Termékpiaci (ágazati) reform Az ágazati reformok élénkítették a foglalkoztatást közép távon, különösen a nők körében. Ezek a reformok rövid távon a fogyasztás növekedésével is jártak. Sajnos, visszaestek azonban a beruházások és a lassult a GDP növekedése feltehetően a versenyképtelen vállalatok támogatásának megszűnése miatt és a reformokat kísérő privatizációs hullám során. A strukturális reformok és a makrogazdasági feltételek és politikák kölcsönhatása Az empirikus elemzés azt sugallja, hogy a - különösen a munkanélküli segély és a munkavállalót védő szabályok vonatkozásában hozott - strukturális reformok hatását rövid távon befolyásolja az adott gazdasági ciklus. A kapott értékek egyfelől azt mutatják, hogy e reformok pozitív hatása általában gyorsan érvényesül, másfelől pedig azt, hogy a rövid távú hatások intenzívebbek jó időszakokban és gyengébbek, sőt negatívba fordulhatnak rossz időszakokban. A számítások azt mutatják, hogy a munkanélküli segély induló összegének közepes mértékű csökkentése három év után 0,5 százalékpontos javulást idéz elő a foglalkoztatásban, ha a munkanélküliségi rés (az aktuális és a stabil inflációt eredményező munkanélküliségi ráták különbsége) nullához közeli értéket mutat,de ugyanaz a reform alig ér el statisztikailag értékelhető hatást, ha az induló munkanélküliségi rés kisebb, sőt még jelentős visszaesést

9 is hozhat a foglalkoztatásban, ha nyomott a munkaerő-piac. Ez az aszimmetrikus hatás azt a tényt tükrözheti, hogy a munkanélküliek munkába állását ösztönző eszközök csak szűk munkaerő-piacon fejtik ki kedvező hatásukat, de hatástalanok, sőt ellenkező hatást váltanak ki, ha gyenge a munkaerő iránti kereslet. Hasonlóképpen a munkavállalót védő szabályok közepes mértékű lazítása is csak akkor javított közép távon a foglalkoztatáson, ha a munkanélküliségi rés nulla közeli értéket mutatott, de rontott a foglalkoztatáson, ha akkor alkalmazták, amikor a munkanélküliségi rés lényegesen meghaladta a strukturális szintet. Ez azzal magyarázható, hogy a munkavállalót védő szabályok szigorának lazítása általában ösztönzi a munkaerő iránti keresletet, de a foglalkoztatásra gyakorolt tényleges hatása a gazdasági ciklus jellegétől függ. Vagyis jó ciklus esetén a reform növeli a foglalkoztatási kedvet, rossz ciklusban viszont csak a munkanélküliek számát növeli az elbocsátás feltételeinek megkönnyítésével. Az intézményi keretek szerepe Az erre vonatkozó adatokat óvatosan kell kezelni, tekintve, hogy a kölcsönhatások inkább hosszú távon mérhetők. Azt azonban ki lehetett mutatni, hogy a munkavállalót védő szigorú szabályozás megakadályozhatja, hogy a munkaerő iránti kereslet reagáljon a munkaerő kínálat növekedésére. Ezzel ellentétben a szabályozás szigorának lazítása következtében nőtt a munkanélküliség. Makrogazdasági politikai feltételek A strukturális reformok és a makrogazdasági politika közötti kölcsönhatást vizsgáló empirikus elemzés nem szolgáltat meggyőző adatokat. Ez valójában nem meglepő, hiszen a makrogazdasági politika első sorban a nagy makrogazdasági mutatók (GDP, árak, infláció) változásaira koncentrál, a strukturális reformok makrogazdasági hatása ezzel szemben kicsi. Mindazonáltal a vizsgálat nem mutatott ki olyat, hogy a strukturális reformok visszafognák a gazdasági növekedést, következésképpen nincs is szükség kísérő makrostrukturális intézkedésekre. III. Az ellenőrző vizsgálatok eredményei Egyes vizsgálatok eredményei megegyeztek az alapmodellezés eredményeivel. Voltak, amelyek az alapmodellben kimutatott hatás erőteljesebb érvényülését hozták ki, és olyanok is, amelyek jelentős eltérést mutattak. A figyelemre méltó eltérések a következők: - A munkanélküli segély összegének csökkentése növekedést idéz elő az aggregált foglalkoztatásban és aktivitásban, csökkenti a fiatalok munkanélküliségét és javítja a nők aktivitását és foglalkoztatását. Mindegyik vizsgálat alátámasztotta, hogy a munkanélküli segély összegének csökkentése következtében nő a beruházási kedv. A reform hatására nő a GDP és a fogyasztás is. - A munkanélküli segély folyósítása időtartamának csökkentése is ösztönzi a munkavállalói aktivitást és a foglalkoztatást, különösen a nők és fiatalok körében, és csökkenti a munkanélküliséget. - Jelentős eltérést mutat mind az elméleti kutatásokhoz mind pedig az alapmodell eredményéhez képest a munkavállalók védelméről szóló szabályok szigorának lazítása. Az ellenőrző vizsgálatok szerint a határozatlan időre szóló munkaviszony szabályainak könnyítése csökkenést idéz elő a munkanélküliségi mutatókban, különösen a nők és fiatalok esetében, míg a határozott időre szóló munkaviszony esetében ugyanez a lazítás rontja a fiatalok és idősek munkanélküliségi rátáját.

10 - A munkát terhelő adók és járulékok csökkentése és az adószerkezetben végrehajtott változások csak a nőkre és az idősebb korosztályra éreztetik hatásukat, alátámasztva azt a nézetet, miszerint ezek a népességi csoportok jobban reagálnak az adók terén bekövetkező változásokra. Az ellenőrző vizsgálatok a beruházási kedv erősödését mutatták ki a direkt adókról az indirekt adók rányába történő elmozdulás setében. - A kollektív szerződések túlzott szabályainak enyhítését vizsgálva az az eredmény jött ki, hogy a reform javítja az idősebb korosztály foglalkoztatását, és javulást idéz elő a fiatalok és idősek aggregált aktivitásában is, csökkenti továbbá a nők és idősek munkanélküliségi rátáját. - Az aktív munkaerő-piaci politikára képzésre, foglalkoztatás-ösztönzésre - fordított kiadások megnövelése - különösen a nők és idősek.körében - serkenti az aktivitást. - Az ágazati reformok hatásának ellenőrző vizsgálata az alapmodellhez képest a munkaerő aggregált aktivitásának jelentős növekedését mutatta ki. Összefoglalva: Az OECD-országokban az elmúlt 30 év során végrehajtott strukturális reformok empirikus elemzése hiánypótló munka a tekintetben, hogy e reformok dinamikáját kívánja megvilágítani: azt az aspektust, amelyre a kutatás mind ez ideig kevés figyelmet fordított. Fonos megállapítása ami megegyezik az elméleti kutatások eredményeivel, hogy a reform-célok hosszabb távon érhetők el. Valamivel meglepőbb az az eredmény, hogy egyetlen reform esetében sem lehetett kimutatni, hogy jelentős aggregált gazdasági veszteséget idézne elő, ellenkezőleg: közülük többen már rövid távon is eredményt hoznak. Az a megállapítás, miszerint a reformok nem fejtenek ki depresszív hatást, megcáfolja azt a nézetet, hogy a strukturális reformokkal párhuzamosan lazítani kell a makrogazdasági politika szigorán a reformok rövid távon való pozitív hatásának eléréséhez. Ugyanakkor az is bizonyítást nyert, hogy bizonyos munkaerő-piaci reformok (munkanélküli segély reformja, a munkavállaló védelmére vonatkozó szabályozás átalakítása) gyorsabban meghozza a kívánt hatást jó időkben mint rossz időkben, sőt rövid távon még veszteségeket is okozhatnak, ha a gazdaság súlyos depresszióval küzd.

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus

Részletesebben

Mi okozza a munkanélküliséget?

Mi okozza a munkanélküliséget? Mi okozza a munkanélküliséget? A munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezõk. A munkapiaci egyensúly és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai és kialakulásának okai. A konjunkturális

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Rövid távú modell IS-LM-AD Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? IS-LM modell ismerjük a kamat és a jövedelem közti kapcsolatot az árupiacon (IS görbe) ismerjük

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. 12. lecke. kamatot a jegybank? A központi bank feladatai és szerepe a gazdaságban. A monetáris politika. hatásmechanizmusa.

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. 12. lecke. kamatot a jegybank? A központi bank feladatai és szerepe a gazdaságban. A monetáris politika. hatásmechanizmusa. 12. lecke Mikor emel és s mikor csökkent kamatot a jegybank? A központi bank feladatai és szerepe a gazdaságban. A monetáris politika célrendszere, eszközei és hatásmechanizmusa. A központi k bank feladatai

Részletesebben

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. 1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Virág Barnabás: Tartósan beköszönthet a negatív reálkamatok kora

Virág Barnabás: Tartósan beköszönthet a negatív reálkamatok kora Virág Barnabás: Tartósan beköszönthet a negatív reálkamatok kora A kamatok tekintetében a gazdasági szereplők döntéseit leginkább a reálkamat mértéke határozza meg, így ennek alakulása kiemelt jelentőségű

Részletesebben

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Makroökonómia Kisokos

Makroökonómia Kisokos Makroökonómia Kisokos A kiadvány az Ecourse Bt. tulajdonát képezi, annak engedély nélküli, részbeni vagy teljes sokszorosítása tilos. Szerkesztette: Szántó Ivett Budapest, 2016 Tartalomjegyzék 1. A Kisokos

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16. Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói A válságot követően a hazai bankrendszer hitelállománya jelentősen csökkent. A reálgazdaságra gyakorolt erőteljesebb és közvetlenebb hatása

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d.

2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d. 1. A GDP és az GNI közötti különbség, hogy a.) Az egyik tartalmazza a külföldön szerzett elsődleges jövedelmeket b.) Az egyik nem tartalmazza a külföldiek által itthon szerzett elsődleges jövedelmeket

Részletesebben

Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser

Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei A munkához kapcsolódó adóterhek 2010 óta érdemben csökkentek Magyarországon, azonban nemzetközi összehasonlításban még így is magasak. A magyar

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

A fogyasztási kereslet elméletei

A fogyasztási kereslet elméletei 6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

A makrogazdaság és a költségvetés : rövid, hosszú és közép táv. Vincze János MTA KRTK KTI

A makrogazdaság és a költségvetés : rövid, hosszú és közép táv. Vincze János MTA KRTK KTI A makrogazdaság és a költségvetés : rövid, hosszú és közép táv Vincze János MTA KRTK KTI A válság és az előrejelzés A válság speciális, nem csak azért mert nagy változás. A sejtésünk az, hogy alapvető

Részletesebben

Aktuális kihívások a monetáris politikában

Aktuális kihívások a monetáris politikában Aktuális kihívások a monetáris politikában Pleschinger Gyula Magyar Nemzeti Bank Magyar Közgazdasági Társaság 2017. május 25. Tartalom Árstabilitás és a sérülékenység csökkentése Pénzügyi stabilitás Növekedés

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Komlóssy Laura- Vadkerti Árpád: Az újraindított kamatcsökkentési ciklus makrogazdasági hatásai

Komlóssy Laura- Vadkerti Árpád: Az újraindított kamatcsökkentési ciklus makrogazdasági hatásai Komlóssy Laura- Vadkerti Árpád: Az újraindított kamatcsökkentési ciklus makrogazdasági hatásai A Magyar Nemzeti Bank 2012 augusztusában fokozatos kamatcsökkentési ciklus elindítása mellett döntött, melynek

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője SZEMLE Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. március (311 332. o.) Kengyel Ákos Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője Az Európai Unió regionális fejlesztési

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Munkanélküliség és infláció I.

Munkanélküliség és infláció I. GYAKORÓ FEADATOK IV. Munkanélküliség és infláció I. Munkanélküliség és infláció I.. Egy nemzetgazdaságban a munkaképes korú lakosság 7 millió fő. Ebből inaktív, millió fő. A foglalkoztatottak száma 5,4

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta?

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Molnár Tamás Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet MKT Vándorgyűlés, Kecskemét 2016 szeptember 16. Tartalom! Trendek a foglalkoztatottsági adatokban!

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Rövid távon a kamatparitás: két gazdaságban realizálható átlagos hozamnak azonos devizában kifejezett értéke meg kell, hogy egyezzen egymással. Hosszú

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Economic Policy Reforms Going for Growth 2009. Gazdaságpolitikai reformok A növekedés jegyében 2009. Summary in Hungarian. Összefoglalás magyarul

Economic Policy Reforms Going for Growth 2009. Gazdaságpolitikai reformok A növekedés jegyében 2009. Summary in Hungarian. Összefoglalás magyarul Economic Policy Reforms Going for Growth 2009 Summary in Hungarian Gazdaságpolitikai reformok A növekedés jegyében 2009 Összefoglalás magyarul A válságkezelés előkelő helyen szerepel a kormányzatok napirendjén

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben