TÁMOP / KÖZ-TÉR-HÁLÓ a családokért című projekt MAGONC TANODA programja

Átírás

1 1 TÁMOP / KÖZ-TÉR-HÁLÓ a családokért című projekt MAGONC TANODA programja Módszertani fejlesztés Iskolai programba illeszthető Komplex szemléletformáló, képzési program éves általános iskolások számára

2 Tartalom I.1 Előzmények... 3 I.2 Történeti áttekintés az iskolakerti módszer kialakulásáról... 4 I.3 Magonc Tanoda Modell tapasztalatai a projektben... 5 I.3.1 Pályázat előkészítés, helyszínválasztás... 5 I.3.2 Célok, módszerek... 5 I.3.3 Körülmények... 6 I.3.4 Intenzitás... 6 I.3.5 Humán erőforrás... 6 I.3.6 Tárgyi feltételek biztosítása... 6 I.3.7 Tanulmányi kirándulás, tapasztalatszerzés... 7 I.3.8 Kert-tervezés - növények... 7 I.3.9 Projektnapok... 7 I.3.10 Tantárgyakhoz való kapcsolódás... 8 I.3.11 Klubnapok, könyvtári délután, betakarítás, kerti partik... 8 II. Módszertani fejlesztés II.1 A Magonc Tanoda alapelvei II.1.1 Komplexitás II.1.2 Egyenrangúság, esélyegyenlőség II.1.3 Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele II.1.4 A vezető pedagógus koordinátor szerepe II.1.5 Élmény alapú tanulás, tapasztalatszerzés, aktivitás II.1.6 A külső hatások elve II.1.7 Kiszámíthatóság, következetesség II.2 Oktatási célok II.3 Pedagógiai fejlesztési feladatok II.4 Jövőkép II.5 A Magonc Tanoda megvalósításának feltételei II.5.1 Személyi feltételek, humán erő II.5.2 Tárgyi feltételek II.5.3 Módszerek II.5.4 Tartalmi elemek II.6 Tervezés, ütemezés II.7 A Magonc Tanodában termesztett növények főbb jellemzői II.7.1 Egyéb javaslatok II.7.2 Évelő növények és gyümölcsfák telepítésének előnyei, hátrányai II.7.3 Meteorológiai mérések, megfigyelések II.7.4 Külső segítség II.8 Ismeretanyag, tananyag - témajavaslatok II.8.1 Termesztési alapismeretek II.8.2 Ápolási munkák II.8.3 Betakarítási és tárolási ismeretek II.8.4 Környezetbarát (szelíd) gazdálkodás II.8.5 Zöldségfélék az étkezésben II.8.6 Helyi hagyományok II.9 További lehetőség - javaslatok Függelék - Fogalomtár II.10 Felhasznált irodalom, források

3 A Magonc Tanoda program I.1 Előzmények Alsómocsolád Község Önkormányzata és a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont 2010-ben közös pályázatot nyújtott be a Társadalmi Megújulás Operatív Program /02 Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért pályázati konstrukcióra Köz Tér Háló a családokért néven. A projekt az egymásba fonódó területi és társadalmi hátrányok következményeinek, a szegénység mélyülésének, újratermelődésének és területi terjedésének mérséklését, a mélyszegénységben élők integrációjának előmozdítását fogalmazta meg célként, melyet Konzorcium a szociális és közösségi munka eszközeivel, készség-, és képességfejlesztést biztosító programokkal kívánt megvalósítani. Az akcióterülethez tartozó települések Alsómocsolád, Ág, Bikal, Döbrököz, Gerényes, Kisvaszar, Mekényes, Nagyhajmás, Szágy, Tormás és Varga részben azonos és sok tekintetben hasonló adottságúak. A településeket 4 településbokorba soroltuk, az alábbi térkép szerint: 3 A Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont (a projekt Konzorciumi partnere) éveken át területi menedzserszervezete volt a Baranya megyei szociális földprogramoknak, s vett részt több, a vidéki életet, fejlesztéseket érintő projekt koordinálásában, megvalósításában (Herbal Network, Sorsfordító, Kisfalu, stb.). A sokéves gyakorlat és tapasztalat alapján mondhatjuk el, hogy a baranyai falvakban gyakran a legszegényebbek nem élnek az öngondoskodást nagymértékben segítő, minden ház mellett megtalálható kertek művelésével (idő és humán erő lenne rá). Ezért van, hogy e családokban nevelkedő gyermekeknek sincs lehetőségük ezt megtanulni. A saját tapasztalatainkon túl a jelenlegi trendek is indokolják, hogy a témával kiemelten foglalkozzunk, keresve az okokat és a megoldásokat. Míg régen a családok megtermelték maguknak akár az egész éves zöldség és gyümölcs szükségletüket, ma a multik, nagy élelmiszer áruházláncok olcsón kínálják a portékát (mely nem ritkán a falugondnoki szolgáltatással jut el a vidéki fogyasztóhoz), a falvakban megjelentek a mozgóárusok, amelyek munka nélkül hozzáférhető termékeikkel csábítanak. Ez kényelmes, s aki nem tudja megvenni, inkább nem eszik, s nem kap a gyermeke sem az egészséges fejlődéséhez szükséges természetes vitaminforrásokból. A Köz Tér Háló a családokért projekt akcióterület településein is előforduló jelenség a mélyszegénységben élő családokban a pozitív szülői példa hiánya, a gyermekek számára az alapvető életviteli ismeretek, az öngondoskodás elsajátításának esélytelensége. Ezek a

4 gyermekek nem, vagy csak felszínesen ismerik saját környezetüket, annak hasznosságát, a vidéki lét hagyományos értékeivel nincs módjuk, lehetőségük megismerkedni. Gyakori, hogy a tanulásra, szakmaszerzésre képes értelmes fiatalok elköltöznek a településekről, akik maradnak, kevésbé fogékonyak az egészséges életvitelre, az igényes környezetre. Annak érdekében, hogy a következő nemzedék kellően tudja értékelni környezetét, és jártasságot szerezzen annak hasznosításában akkor is, ha a családi környezete erre nem ad indíttatást és lehetőséget, szükséges a szervezett oktatás, foglalkoztatás akár iskolai, akár iskolán kívüli programok keretében, pl.: támogatásokból megvalósított projektek, iskolai keretek között működtetett tankertek, szakkörök is. A vidéki iskolák oktatási rendszerében jó gyakorlat volt a gyakorlati foglalkozások rendszere, mely helyi iskolakertekből, valamint tanműhelyekből (konyha és barkácsolás) állt. A foglalkozásokon lehetősége volt a tanulóknak megismerkedniük olyan háztartási praktikákkal a családi minták mellett mely a későbbi önálló élet megalapozását jelenthették. Ennek a gyakorlatnak az újragondolását, modellezését, a XXI. századi aktualizálását vállaltunk a projektben a Döbröközi iskolával történő együttműködés keretében. I.2 Történeti áttekintés az iskolakerti módszer kialakulásáról 1 A XVI. századig nyúlik vissza az iskolakert gondolata, Coménius ( ) aki a Didactica magna - című munkájában javasolta, hogy az iskola mellett kert is legyen, amely a felüdülést, pihenést szolgálja. Magyarországon, Gyulafehérváron és Sárospatakon alakítottak ki ún. szabadtantermeket a természetben. Furtenbach iskola és paradicsomi kertecske terve 1663-ban készült Würtzburgban. Az első iskolakert mozgalom csak néhány modellszerű iskolában bontakozott ki és főleg a botanikai oktatást szolgálata. A XIX. század közepén a kialakított kertekben többnyire a városi kertészet gazdálkodott, majd a század végén ugrásszerűen terjedt az iskolák saját iskolakertjének gondolata is ban a bécsi világkiállításon Poroszország és Ausztria is egy - egy iskolakert modellt mutatott be, hangsúlyozva a fizikai munka értékét. A múlt század eleji népiskolai tantervekben szerepelt a gazdászat, kertészeti gyakorlatok, melyek az iskolakertekben folytak. A Waldorf - iskolákban (az 1919-es megalapításuktól napjainkig) kerti munkát is végeznek a tanulók 3. osztályos koruktól. Az 1930-as években már sok iskolához tartozott iskolakert. A es években a gyakorlati foglalkozás tantárgy keretében a falusi iskolákban éltek ezzel az oktatási módszerrel. Az 1980-as évektől számítható a harmadik iskolakerti mozgalom, melynek tartalmára a környezeti mozgalmak hatnak serkentőleg. 4 1 Forrás: (Nagyné Horváth Emília: Az iskolakert)

5 I.3 Magonc Tanoda Modell tapasztalatai a projektben I.3.1 Pályázat előkészítés, helyszínválasztás A projekt céltelepülései közül már a pályázatkészítés időszakában Magonc Tanoda helyszínéül Döbröközt választottuk. A települések közül ez a legnagyobb, 2134 fő lakossal az akcióterület összlakosságának 38,8 %-át jelenti. A településen általános iskola működik, mely a jogszabályi változások következtében állami fenntartású, szakmai személyzete elkötelezett a projekt irányában, az önkormányzati vezetéshez hasonlóan. Az iskolában olyan alapvető feltételek is rendelkezésre állnak, mint a berendezett klubszoba, egyéb oktatási eszközök. Az iskolával szorosan együttműködik a Gyermekeinkért Alapítvány, mely a projekt civil partneri körében is szerepel. Az Önkormányzat komoly feltétellel a tankertnek alkalmas, megművelt földterület támogatta a megvalósítást. A Köz Tér Háló a családokért projekt keretében Döbröközön készült el, és került átadásra a legelsők között a Hétköznapi Praktikák Háza, mely szintén rendelkezésre áll berendezett konyhájával, egyéb eszközeivel a Magonc Tanoda foglalkozásaihoz is. 5 I.3.2 Célok, módszerek Magonc Tanoda céljai az önellátást célzó kertészkedés lehetőségeinek, gyakorlatának, a termékek háztartási feldolgozásának élményszerű megismertetése, megszerettetése a gyerekekkel, a környezettudatos gondolkodásmód, szemlélet kialakításhoz való hozzájárulás elméleti ismeretek átadásával, gyermekprogramok szervezésével, tankert kialakításával és művelésével. A mai ökológiai válsághelyzet okozza megzavart kapcsolatunkat a természettel. A projekt során kialakításra került tankert, mint modell vehet részt a természet - és a technika konfliktusának tisztázásában. Emellett lehetővé teszi, hogy észrevétlenül nőjenek bele környezetükbe a falusi gyermekek, (emberi, társadalmi és természeti), és annak értékeit magukénak érezzék, jártasságot szerezzenek a hasznosításában, élni tudjanak vele. A gyerekek többsége csak a termesztés végtermékét érzékeli, ezért különösen fontos, hogy a tanulók lássák, milyen fázisokon mennek át a növények a magtól a tányérig. Hogyan csíráznak a magok, fejlődnek a palánták, milyen vetési, ültetési módok vannak, és milyen sok, de reálisan elvégezhető munka és megfelelő körülmények kellenek, amíg a zöldségek, gyümölcsök az asztalukra kerülhetnek. Összességében a Magonc Tanoda Komplex szemléletformáló, non formális képzési program azaz szakkör-szerű szabadidős tevékenység általános iskolások számára 4. osztálytól. A programunkat azért MAGONC-TANODA névre kereszteltük, mert sugallja egyrészt a vidéki tevékenységekre való nevelést, oktatást, másrészt a gyermekek célcsoportját. A projektben az időkereteket márciustól szeptember végéig, heti két alkalommal, alkalmanként 4 órában határoztuk meg. Ez magába foglalja a konyhakerti termesztés vegetációs időszakát, biztosítva a kezdeti műveletekre (magágy-készítés, vetés, palántázás), a növényállomány fenntartására, megfelelő gondozására és a betakarításra, feldolgozásra is az optimális időpontokat. Figyelemmel az időjárási tényezőre 15 olyan alkalmat terveztünk, mely benti, elméleti foglakozásokra ad lehetőséget, valamint a témával való kapcsolódást az iskolai projektnapokhoz, pl. víz napja, madarak és fák napja, Föld napja. A megvalósításra a projektben érintett felek (Gesztor, Konzorciumi Partner, Megvalósító alvállalkozó, Iskola, Alapítvány) között ötoldalú megállapodás született, melyben meghatározásra kerültek a kompetenciák, feladatok, határidők.

6 I.3.3 Körülmények A foglalkozások 20 tanulóval indultak a 4. és 5. osztályból. A 2013-as év időjárása nem igazán kedvezett a márciusi indulásnak, 15-én az egész országot érintő havazás volt, míg a Húsvét előtti időszak áprilisban az átlagos időjárástól eltérően szintén havas volt. A kora tavaszi csapadék és hóolvadás miatt kialakult árvízi helyzet Döbrököz települését is érintette, a Kapossal vívott nagy csatát a település lakossága. Mindezek miatt késtek a tavaszi munkák, mely késést a természet behozta. A gyermekekkel végzett munka pedagógiai és mezőgazdasági szakmai tapasztalatait Módszertani fejlesztés keretében kívánjuk megfogalmazni, majd közreadni az akcióterület többi településén élő gyermekeket oktató iskolák, és az érdeklődő oktatási intézmények, gyermekekkel foglalkozó civil szervezetek számára, hogy a gyakorlatban a lehető legszélesebb körben hasznosuljanak azok. 6 I.3.4 Intenzitás A projektben megfogalmazott időkeretek heti 2 alkalom, alkalmanként 4 óra a rendszeresített egész éves foglalkozások esetében, figyelembe véve a kert nagyságát soknak bizonyult. A tapasztalatok azt igazolják, hogy az alkalmak számára a 20 gyermek szakkörön való részvétele esetén a heti egy alkalom elegendő. Tekintettel azonban arra, hogy az időjárási tényező nem tervezhető, az alkalmak számát rugalmasabban lehet kezelni, így szükség esetén, melyet a szakkör vezető ítél meg, beiktatható hetente még egy alkalom. I.3.5 Humán erőforrás Mind az Önkormányzat, mind az iskolai szakmai személyzet, mind a szülők elkötelezettek az iskolai programok palettájának bővítésére, a diákkezdeményezések támogatására, a hátrányos helyzetű gyermekek segítésére. Ennek érdekében hozták létre 1997-ben a mai is sikerrel működő Gyermekeinkért Alapítvány Döbrököz szervezetet. A projektben a megvalósítás során érzékelhető volt az elkötelezett szakmai háttér, egyrészt az iskolaegység igazgatójának személyében, másrészt a Magonc Tanoda vezetését vállaló pedagógus személyében, akinek pedagógiai tapasztalatai vannak a gyermekekkel kapcsolatos munkában és gyakorlati tapasztalatai, ismeretei a szakmai megvalósításhoz. A projekt személyzete szintén segítette a szakmai munkát. Az elméleti klubfoglalkozásokhoz sikerült olyan fiatal helyi szakembert agrármérnököt találni, aki néhány esztendővel ezelőtt még ennek az iskolának a tanulója volt. A hiteles minta, a gyermekek példakép igénye, a fiatal szakember elkötelezettsége nagyban hozzájárult a gyermekek érdeklődésének felkeltéséhez, motiváltságuk erősítéséhez. A humán erőnél szülői, nagyszülői segítség jelentett sokat, mely szintén a gyermekek motiváltságához és a nemzedékek közti együttműködés segítéséhez járult hozzá. Azon gyermekek számára, ahol a családi minta hiányzik, különösen nagy jelentősége lehet ennek, hiszen így ezek a gyerekek is kaphatnak mintát. I.3.6 Tárgyi feltételek biztosítása A helyi önkormányzat jóvoltából hosszútávon használható, megfelelő nagyságú, művelésre alkalmas, előkészített, jó minőségű földterülethez jutott a projekt, mely illeszkedik a gyermekek létszámához és teljesítményéhez. A kert az Önkormányzat tulajdonában lévő a helyi hagyományoknak megfelelő falusi ház portájának konyhakertjében kialakított, bekerített terület, melynek valamikori funkciója nem változik. A tankert így teljes mértékben helyi környezetbe és hagyományokhoz illeszkedik. Szerencsés társítás még az is, hogy tervek

7 szerint a házban kerül kialakításra a helyi falumúzeum, így tankert a későbbiekben akár a külső bemutató tér részévé is válhat a konyhakerti műveléssel. A terület egy részén az Önkormányzat Startmunka programja keretében fóliasátrat állítottak fel, amely a családi gazdálkodás lehetőségein túlmutat, így a gyerekek betekintést nyerhetnek az árutermelésbe és a felnőttek mezőgazdasági munkáiba. A projekt keretei lehetőséget biztosítottak a megvalósításhoz szükséges eszközök, anyagok beszerzésére, így kerti kéziszerszámokat, vetőmagokat, gumókat, virágföldet, konyhai eszközöket biztosítottunk az eredményes munkához. Ezek a későbbiekben a fenntartást biztosíthatják. I.3.7 Tanulmányi kirándulás, tapasztalatszerzés Egy alkalommal sor került a közeli Gyulaj település iskola tankertjének meglátogatására, tanulmányi kirándulás keretében. Itt évek óta foglalkoznak tankerti tevékenységgel. Az ottani kert szemléje után a döbröközi gyerekeket saját készítésű bodzaszörppel kínálták a magoncokat, ami különleges élményt és igazi jó példát jelentett. A gyulaji iskolakertben olyan növényekkel foglalkoznak, amelyek termesztési ciklusa a nyári szünetre befejeződik, beérnek, betakaríthatók. Ez a módszer megoldja a nyári szünidő szervezési gondjait, nincsenek feladatok (gyomtalanítás, öntözés), kevésbé életszerű, s a rendszerességre, felelősségvállalásra nevelést kevésbé támogatja. 7 I.3.8 Kert-tervezés - növények A kert tervezésekor a növények kiválasztásánál több szempontot vettünk figyelembe. A sikerélmény biztosítása érdekében könnyen csírázó, kevésbé érzékeny, biztonsággal termelhető növényeket választottunk, míg olyan növények is bekerültek a termesztettek közé, amelyek alkalmasak arra, hogy nagy tömeget adva a közös főzőcskék alapanyagai lehessenek. Gondoltunk a kert díszítésére, a környezeti igényesség felkeltése okán, és virágmagokat is vetettünk, sajnos ezek közül nem minden kelt ki. Termesztett növények: saláta, sárgarépa, petrezselyem, hagyma, zöldborsó, burgonya, uborka, bab, csemegekukorica, cékla, bársonyvirág, szalmarózsa, paprika, paradicsom. A palántákat nem a gyerekek állították elő, a szükséges eszközök hiányában, hanem az Önkormányzat közmunkásai a Startmunka program keretében. Ebből kaptak a gyerekek. A palántázáskor mindenki a saját nevével jelölte meg növényeit, amelyekért felelős lesz a későbbiekben. I.3.9 Projektnapok Az iskolai projektnapok lehetőséget adtak a nevezetes napok tematikus, komplex feldolgozására, és a Magonc Tanoda projekthez való kapcsolódási pontok mentén a tevékenységeink besorolására elsősorban a gyerekek környezetvédelmi, természetvédelmi szemléletének alakítására. A Víz világnapja, A Föld napja, Madarak és Fák napja A projektnapokon természetesen az egész iskola részt vett. A foglalkozások során Magonc tanodás gyermekeknek is lehetősége volt a közös feladatokban részt venni, s számukra a kert, a növények termesztéséhez kapcsolódó témaköröket is kiemelték a beszélgetések, kreatív foglalkozások (makett készítése, rajzverseny) során.

8 Projektnap Időpont Kapcsolódási pont Tevékenységek Víz világnapja március 22. A víz szerepe a növények életében. A víz körforgása. A Föld napja április 23. Környezetvédelem a kertben, ökológiai termesztés Madarak és Fák napja A vízi világ megismertetése, PPT közös megnézése. Gyakorlat: origami és makett készítés. Irányított beszélgetés: mit tehetünk mi magunk? Az újrahasznosítás jelentősége pl. komposztálás május 10. Madárbarát kert Természetvédelemről beszélgetés, rajzok készítése 8 I.3.10 Tantárgyakhoz való kapcsolódás A projekt közvetlenül vagy közvetve az alábbiak szerint kapcsolódhat tantárgyakhoz: Természetismeret: növény részei, haszonnövény, dísznövény, víz körforgása, talajtípusok, szerkezete, időjárási megfigyelések, növények kártevői, védekezés ellenük-biogazdálkodás, környezetvédelem. Matematika: számítások terület kiszámítása, sortávolság kimérése, palánta igény kiszámítása, terméshozam kiszámítása/mérése. Magyar irodalom: földműveléshez, növényekhez kapcsolódó mesék, történetek olvasása, népi gyermekjátékok, szómagyarázatok, könyvtári kutatómunka. Ének: magyar népdalok melyekben földműveléshez kapcsolódó tevékenységekről, növényekről énekelnek, pl.: Hej tulipán, tulipán, Kiskertemben uborka, Hull a szilva, Szánt a babám, Sokat arattam a nyáron, Sej a döbröközi dimbes-dombos határban. Informatika: ismeretbővítés a kertészkedés témakörében, saját bemutató készítése, kapcsolattartás. Technika, rajz: szerszámhasználat, plakátkészítés, természet színei, stb. I.3.11 Klubnapok, könyvtári délután, betakarítás, kerti partik Könyvtári délután: tartósítással kapcsolatos ismeretszerzés kézműves tevékenységgel összekapcsolva, könyvajánló. Betakarítással kapcsolatos tapasztalatok, a gyermekek élményei A cukorborsó-fejtés közben elfogyott, a hagyma-megfelelő mennyiségben, közepes méretűek termettek, a lányokat megsiratta tisztításkor. Burgonyából bőséges volt a termés, a belőle közösen készített paprikás krumpli finom volt. Az uborkatermés nem igazán sikerült, valószínűsíthető, hogy a nagy melegek, az aszály miatt. Egy üveg kovászos uborkát azért tudtunk elrakni, ami mindenkinek ízlett. A paradicsomból nagyon jó termés lett, amit

9 sokoldalúan használtuk fel: paradicsomsaláta, zöldparadicsom savanyúságnak, zöldparadicsom lekvárkülönlegesség készítését is megtanulták a gyerekek. A sárgarépa, petrezselyem-kétszer kellett vetni, de végül kikelt, lett mit betakarítani. Feldolgozása: bio ételízesítőnek aszalással, melynek összetevői: sárgarépa, petrezselyem, petrezselyemzöld, paradicsom, paprika, só. A sárgarépa a fiúknál nagyon népszerű növény volt, mindig megdézsmálták és jó étvággyal megették. Saját tapasztalatok: Az aktív tevékenység előnyét bizonyítandó: Hallottam és elfelejtettem; Láttam és emlékszem rá; Csináltam és megértettem (kínai közmondás) A projekt valóban az aktív tevékenykedtetésre alapul, mely cselekvés sorokon keresztül ad felhasználható tudást a gyermekeknek. A gyermek tevékenységen, saját tapasztalatokon keresztül jut olyan ismeret birtokába, melyet hasznosítani tud mindennapi életben. Megtanulták az alapvető kerti munkákat, azok sorrendjét. A magvetést a kikelő palánta gondozását majd a kiültetés helyes módját, idejét majd növekvő növény gondozását. Paradicsompalántáinkat kiültetéskor nevesítettük így mindenki nagyobb kedvvel, gondozta és figyelték is egymás növénykéjét. A nyári időszakban kisebb csoportokban vettek részt a kerti munkában, de becsületesen végigdolgozták a nyarat. A szünetben sok itt nyaraló gyermek is eljött a kertbe segíteni, sőt más osztályok tanulói is szívesen jöttek. A résztvevő gyerekeknek fejlődött a kötelességtudatuk, baráti kapcsolataik erősödtek meg a közös élmény, a közös sikerek kapcsán. A közösen elkészített ételek és azok elfogyasztása is erősítette a közösséget. A munkák során jobban odafigyeltek egymásra, segítették egymást (empátia, tolerancia). Összességében szívesen vettek részt a projektben, büszkék voltak arra, hogy az ő közösségük a kiválasztott. Remélhetően továbbra is megmarad a lelkesedésük. A projektben való munka időzítése nem minden esetben életszerű. A későbbiekben figyelembe kell venni a rugalmasabb időbeosztást, mely alkalmazkodik az időjáráshoz, illetve az aktuális munkák mennyiségéhez. 9

10 II. Módszertani fejlesztés A módszertani fejlesztés célja, hogy a projektben szerzett, összegyűjtött, rendszerezett tapasztalatok alapján ajánlást készítsünk a tankerti tevékenység Döbröközi Iskola pedagógiai programjába való beépítésére/a rendszeres szakkör tevékenység tematikájára, illetve a projekt többi településén és akár szélesebb körben történő terjesztésére is. Ennek érdekében a megvalósítást regionális konferenciával zárjuk, ahol bemutatásra kerül a gyerekek munkájának eredménye mellett a módszertani fejlesztés anyaga is. A fejlesztés során figyelembe vettük Nemzeti Alaptantervben (NAT) foglaltakat, ennek megfelelően fogalmaztuk meg a Tanodára vonatkozó elveket, célokat, fejlesztési feladatokat, kereteket, tartalmakat. A NAT-ban nevesített kulcskompetenciák közül elsősorban a gyermekek természettudományos és technikai és a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztéséhez kívánunk hozzájárulni. A NAT I.1.1. fejezetében megfogalmazott fejlesztési célok mindegyikéhez, de különösen a családi életre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, gazdasági, pénzügyi nevelés járul hozzá a MAGONC TANODA megvalósítása. Fentieken túl a tapasztalatok mellett igyekeztünk szinergiát teremteni az iskolai (Apáczai Oktatási Központ, Dombóvár) pedagógiai programmal is, úgy gondoljuk, annak hitvallását erősíti, megvalósulását segíti a Magonc Tanoda: "Mire való az iskola? Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." (Szent-Györgyi Albert) 10 II.1 A Magonc Tanoda alapelvei II.1.1 Komplexitás A foglalkozások során figyelembe vesszük, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatos és együttes hatása okán ezeket a hatásokat össze kell hangolni. II.1.2 Egyenrangúság, esélyegyenlőség A nevelő-oktató munka két résztvevője, a pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló ennek nem tárgya, hanem alanya. A szegregációmentes együttnevelési környezet és az esélyegyenlőség biztosítása/érvényesítése annál is inkább fontos, mivel a projekt irányultság a mélyszegénységben élő, halmozottan hátrányos helyzetű családok domináló. Természetesen a foglakozásokról senkit nem zárható ki, akkor sem, ha nem ennek a élcsoportnak tagja. II.1.3 Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele A tanulók fejlődését mindenkor önmaguk fejlődési üteméhez mérten kell biztosítani. A foglalkozások alkalmasak a gyermekek eddig nem ismert gyakorlati képességeinek, készségeinek felismerésére és megfelelő pedagógiai munkával, alkalmas módszerekkel biztosítani lehet azok kibontakoztatását, fejlesztését. Személyre szabott, differenciált oktatás elvét a kötetlen körülmények között kell biztosítani.

11 II.1.4 A vezető pedagógus koordinátor szerepe A pedagógus segítségével a tanuló megkap minden olyan segítséget, amely tehetsége, képessége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismerete állandó bővítéséhez és korszerűsítéséhez, készségeinek fejlesztéséhez hozzájárul. II.1.5 Élmény alapú tanulás, tapasztalatszerzés, aktivitás Az élményalapú tanulás során a pozitív érzelmi környezet hatására az információ közvetlenül a hosszú távú memóriába épül be, ahonnan szükség esetén könnyen előhívható. Fontosnak tarjuk a gyermekek aktivitásán alapuló személyes tapasztalatok megszerzését, sikerélményét, mely pozitív hatással van személyiségfejlődésükre és motivációjukra is. A közös munka várható eredményei serkentik a kreativitást. 11 II.1.6 A külső hatások elve Pedagógusaink támaszkodnak mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életük során szereznek. II.1.7 Kiszámíthatóság, következetesség Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. A tanári szabadságból adódó önállóság felelősségteljes alkalmazása. II.2 Oktatási célok Az tankerti foglalkozásokon a gyerekek együtt élnek a természettel, így egész más lesz a viszonyuk az élőlényekkel. A foglalkozásokon való részvétel fejleszti a természettel való kapcsolatukat, gondolkodásmódjukat. az ökológiai érzékenységük, nő. Fontos ismereteket szereznek, elsajátítják a természetbeni helyes viselkedés normáit, környezettudatos magatartásformát sajátíthatnak, el esetleges agresszivitásukat csökkenti a mozgás. A gyermekeknek lehetősége van biológiai, természeti megfigyelésekre, melyeket a későbbiekben hasznosíthatnak az egyes tantárgyak anyagának megtanulása során. Mindezek mellett megtanulják a biztonságos eszközhasználatot, melyik szerszám mire való, hogyan kell úgy használni, úgy hogy közben a másikra is odafigyelnek. Mindezek olyan, a felnőtt életükben majd hasznosuló magatartásformák, melyek segítségével önálló, dönteni képes, felelősségteljes felnőtté válhatnak a gyerekek. II.3 Pedagógiai fejlesztési feladatok Életviteli kompetenciák kialakítása és a tanulók motiváltságának fokozása Egészséges életmódra nevelés, családi életre nevelés Felelősségtudat, felelősségvállalás erősítése, rendszeresség Együttműködési készség, egymás segítése, empátia, tolerancia, kommunikáció, csoportban való munka megtanulása Problémamegoldó képesség növelése Értéktudat formálás Önálló munkára nevelés, a saját és mások munkájának megbecsülése

12 II.4 Jövőkép A gyermekek a településüket szerető állampolgárokká válnak, akik a vidéki létet nem büntetésként, hanem lehetőségként élik meg. Törekszenek az egészséges életmódra, a helyi termékek előállítására és fogyasztására, képesek az öngondoskodásra. Figyelnek környezetükre, szépítik azt, viselkedésük környezettudatosságot tükröz. A helyi társadalom építhet rájuk, mint a jövő generációjára. 12

13 II.5 A Magonc Tanoda megvalósításának feltételei Mint minden projekt esetében, a biztonságos megvalósítást csak akkor lehet garantálni, amennyiben a feltételrendszer rendelkezésre áll. Mind a humán erő, mind a tárgyi eszközök egyaránt fontosak, de a pozitív iskolai légkör, de a kedvező, elfogadó helyi fogadtatás szintén elengedhetetlen. II.5.1 Személyi feltételek, humán erő A szakkör vezetéséhez elkötelezett, a kötetlen foglalkozások vezetésére pedagógiailag és szakmai szempontból is alkalmas pedagógus szükséges. Az ő jelenléte szükséges minden foglalkozáson, külső szakember részvétele esetén kettős vezetéssel folytatódhat a munka. A szakmai munkát segítő agrárvégzettséggel rendelkező önkéntes/vagy projektfinanszírozással támogatott hiteles, helyi agrárszakember nagyban hozzájárul az ismeretek bővítéséhez és motiváció erősítéséhez, fenntartásához. A szülők, hozzátartozók részvétele a munkában a helyi beágyazódás egyik eszköze mellett a pozitív példa forrása, valamint komoly segítség a munkában, tapasztalatok átadásában, szaporítóanyag biztosításában (vetőmagok, palánták). 13 II.5.2 Tárgyi feltételek Konyhakerti művelésre alkalmas, lehetőleg az iskolához közeli, a gyermekek létszámához igazodó nagyságú, jó talajminőséggel rendelkező földterület, tankert. Amennyiben az iskola nem rendelkezi ilyen területtel, az Önkormányzat segíthet ebben. Sok iskolában az épület körüli területeket, az udvarok széleit teszik alkalmassá a művelésre. Berendezett klubhelyiség, főzőkonyha, amely alkalmas egyrészt az elméleti esős napos foglalkozások megtartásához, másrést a kertben megtermelt zöldségfélék feldolgozására, a klubnapokon közös ételek készítésére, elfogyasztására. Döbröközi hétköznapi praktikák háza. A termesztéshez szükséges anyagok, elsősorban szaporítóanyag, vetőmag, vetőgumó, palánták, évelő növények esetében azok szaporító képletei, pl.: dugvány, sztóló, csemete, stb. Beszerzésük a projekteken kívül pénzigényes, forrásuk lehet különböző pályázati lehetőségekből újabb forrás, pl.: Iskolakert program évente megjelenő pályázata, az előző években termesztett növényekből vetőmag gyűjtése, szakszerű tárolása, helyi alapítványi, civil szervezeti segítség, szülői, nagyszülői segítség. Kerti szerszámok, egyéb eszközök a létszámtól függően: háromszögű-villás kapa, saraboló kapa, gereblye, ásó, öntözőkanna, ültetőfa, műanyag láda, seprű, lapát, műanyag vödör, ültető edények, cserepek, virágföld, munkavédelmi kesztyű. A szerszámok kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy könnyű, a gyermekek számára könnyen kezelhető, de megfelelő minőségű munka elvégzésére alkalmasak legyenek. A velük való munkálkodás sikerélményt biztosítson a tanulónak. Egyéb eszközök klubfoglalkozásokhoz, pl.: projektor, flichart, papír, ceruzák, filctollak stb. A megtermelt zöldségfélék feldolgozásához lés elfogyasztásához alkalmas konyhai eszközök, lábos, fazék, tálak, kések, reszelők, szeletelők, hámozók, vágódeszka, stb. A tárgyi feltételek biztosítása a fenntarthatóság záloga!

14 II.5.3 Módszerek Élmény alapú tanulás módszerének egyik legfontosabb eredménye a gyerekek felelősségi és alkotási körének szélesedése. 2 Saját tapasztalataikon, sikerélményeiken keresztül tud a személyiségük fejlődni, képességeik kibontakozni. A benti klubfoglalkozások alkalmasak elsősorban a téli időszakban és az esős napokon az elméleti ismeretek elsajátítására, amelyek amellett, hogy megalapozzák a gyakorlati foglalkozásokat, köthetők különböző természettudományos tantárgyakhoz is, pl.: biológia, földrajz, kémia, környezetismeret. Ezek a foglalkozások eltérnek az iskolai oktatás módszereitől a vezető pedagógus közreműködésével szervezett előadások, filmvetítés, beszélgetések formájában zajlanak. Akár a gyerekek is felkészülhetnek egy-egy témából az ajánlott irodalom, Internetes oldalak alapján. Elősegíthetik továbbá az inter-generációs együttműködéseket a településen, a családokban, hiszen ezekre klubfoglalkozásokra a témában jártas szülők, nagyszülők, helyi szakemberek is meghívhatók, amennyiben vállalják a szereplést. Erre azért van nagy szükség, mivel az egyes generációk egyre távolabb kerülnek egymástól még vidéken is, holott kölcsönösen tanulhatnának a másiktól, erősítve a helyi közösségi társadalmi kohéziót. Lehetőség szerint környezetbarát (bio) gyakorlókert kialakítása, és művelése, annak gyakorlati kivitelezése a Tanoda program legfőbb módszertani eleme. Az egyik legjobb lehetőség annak tudatosítására az iskolakert, hogy az emberi táplálék előállításának csak egy természetbarát formája révén tudjuk megőrizni a természet erőforrásait. Ennek megvalósítása csak a természet-közeli kertművelésnél (biokert) lehetséges. Az ilyen kertben vegyszereket, műtrágyákat nem használnak, a vadon élő növényeket a gyomágyásokban illetve az útszéleken megtűrik, a komposzt a kert szívévé válik, az ásványi őrlemények hosszú távon javítják a talajt, erősítik a növényeket. A szelíd növényvédelem és a biológiai védelem jellemzik a biokertet. Az ilyen kert jobban utal az ökológiai összefüggésekre, itt is a természeti rendnek kell uralkodnia. 3 Kampányok/akciók, közösségi rendezvények. Környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódóan projektnapok megvalósítása: Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja, Gyermeknap. Kerti-parti klubnapok a megtermelt termékek közös feldolgozása, kóstolás, fogyasztás (pl.: lecsóparti, tócsi fesztivál, paprikás-krumpli főző verseny, stb..). 14 A tanodakert oktató funkciója mellett nagy szerepet játszhat az egészségesebb iskolai étkeztetés megalapozásában is. Emellett a gyerekek számára nagyon ösztönző lehet, hogy az általuk elültetett magból nem csak egy elvont" termény kel ki, hanem abból közösen készíthető finom tízórai, uzsonna születhet. A saját terményeket, ha nem is az iskolai konyhán, de különböző foglalkozások keretében, az egészséges táplálkozásról szóló foglalkozásokon maguk készítik és fogyasztják el a gyerekek. 2 Mészáros Veronika Bárnai Árpád: Az élménypedagógia egy lehetséges meghonosítási módja gyermekotthoni közegben: Az élménypedagógia alapja Karl Schörghuber és Günter Amesberger (idézi Szabó 2006) meghatározása szerint a konkrét, gyakorlati tapasztaláson alapuló tanulás, mely általában nem hétköznapi, hanem kalandot és/vagy élményt magába foglaló helyzetben, valamint érintetlen természeti környezetben történik. A helyzetek az egyént a lehető legtöbb szempontból involválják, tehát az agy, szív és kéz összehangolt tevékenységét segítik elő; mindennek során elsősorban testi, de művészi, zenei, technikai vagy kulturális tevékenységre is ösztönözhetnek. 3 Forrás:

15 II.5.4 Tartalmi elemek A tapasztalatok azt igazolják, hogy a hatékony kertészkedést elméleti megalapozásnak kell megelőznie/kísérnie, annak érdekében, hogy a gyerekek kellően elmélyülő, a gyakorlatban és a majdani felnőtt életükben is hasznosítható ismereteket szerezzenek, amelyeket a gyakorlati munka alatt igazi tudássá, készséggé fejleszthetnek. Ehhez összegyűjtöttük azokat a kerti alapismereteket, amelyek alapozó tananyagként beépíthetők a gyakorlati foglalkozás tantárgyba, vagy a szakkör által megvalósított foglalkozások témaköreibe. E fejezetben, címszavakban került leírásra a javasolt témák sora, melyeket a későbbiekben részletesebben kifejtünk a II.9. sz. Ismeretanyag című fejezetben. Termesztési alapismeretek Környezetbarát gazdálkodás; Ápolási munkák, tevékenységnaptár; Betakarítási és tárolási ismeretek; Zöldségfélék az étkezésben; Helyi hagyományok. 15 II.6 Tervezés, ütemezés Az eredményes munka érdekében előre tervezni kell, hogy a rendelkezésre álló terület előkészítésében, a termelni kívánt növények ápolásában, betakarításában, feldolgozásában hónapról-hónapra milyen feladatok várnak a gyerekekre. Fontos ez azért is, mivel a feladatokhoz az eszközöket, anyagokat időben kell biztosítani, ami folyamatos szervezést, előkészítői munkát igényel. A projekt tapasztalatai és a feldolgozott szakirodalom segítségével kiskertész-naptárat állítottunk össze, amelyben a kinti feladatok mellé egyéb foglalkozatási lehetőségek is bekerültek. A szabadföldi munkát nagymértékben befolyásolja az időjárás, így érdemes olyan tevékenységeket is beiktatni, ami az esőnapokra is érdekes és informatív elfoglaltságot jelent a gyerekeknek, és nem érheti a szakkör vezetőjét meglepetés. Január A kert nyugalmi állapotban van, így ilyenkor kell időt szánni arra, hogy az előző évi tapasztalatokat is figyelembe véve a kertet megtervezzék a gyerekek. Az előző évi eredmények alapján közösen kell átgondolni, hogy melyik zöldségek kerüljenek a kertbe és mennyi. A szakember és a szülők javaslatára választhatók új növények is, esetleg olyanok, amelyek magjait a gyerekek begyűjtötték, akár otthonról. A pedagógus irányításával a szakkörökön minden tanuló elkészítheti a saját kerttervét, megtanulják a vetésforgó fogalmát és figyelembe veszik azt a tervezéskor. Az egyes terveket megvitatják, amely során lehetőség van a különböző javaslatok indoklására, vitára, melyből kommunikációt, együttműködést, vitakészséget tanulnak a gyerekek. Demokratikusan, szavazással is eldöntheti a magonc közösség egy-egy növény, vagy parcella sorsát. Érdemes készíteni a gyerekekkel vetési naptárt, amelynek segítségével megismerkednek egyrészt a növényekkel, alapfogalmakkal (pl.: melegigényes, hidegtűrő növények) és a tervezés technikájával. Ilyenkor kell ellenőrizni a szerszámokat, a hibásakat kijavítani, megélezni, hogy ilyesmire tavasszal ne legyen gondunk. Ehhez segítségül lehet hívni a gyerekek apukáját, nagypapákat.

16 Február Ez a hónap megfelelő az előző évben begyűjtött vetőmagok csiraképességének vizsgálatára. A szűrőpapíron csíráztatott magok fontos információval járulnak hozzá a vetőmagigény meghatározásához, izgalmas feladat a gyerekeknek, alkalmas a kísérletezésre, megfigyelésekre. A vásárolt vetőmagok csomagolásán feltüntetik azok érvényességi idejét, amit az előző évről maradt magok esetében is figyelembe kell majd venni a vetéskor. A téli hónapok friss zöldség hiányában telnek, ezért minden zöldre vágyik a szervezet. Egyik első vitaminforrásunk a hajtatott kerti zsázsa, melynek föltőe, vagy itatóspapírba vetett apró magjai 4-6 nap alatt kikelnek az ablakban. A sziklevél utáni 4-5 leveles állapotban vágható, fogyasztható vajas kenyérrel, ami igazi élményt jelent a gyerekeknek. A hónap végétől, ha a talajra rá lehet menni, nem ragad a cipőre és a szerszámokra a föld és megfelelő időjárás elkezdhető a vetőágy készítése. Az ősszel átforgatott talaj felszínét úgy kell el egyengetni, hogy aprómorzsás, sima felszínű magágyat kapjunk a vetésekhez. Március Az ágyások kijelölését követően elkezdhető a hagyma, sóska, petrezselyem, a sárgarépa, a zöltőorsó fajták, saláták, káposztafélék, hónapos retek vetése, majd ültethető a burgonyagumó, lehet duggatni a dughagymát és fokhagymát. Fontos a vetőmag méretétől függő egyenletes vetésmélység betartása és az adott növényre előírt sor és tőtávolság betartása, kimérése, melyet saját készítésű jelölő, mérő eszközzel csinálhatnak a gyerekek. József napig melegágyba kell kerülnie a melegigényes zöldségfélék magjainak, amelyekből megfelelő időre palánta nevelhető: paprika, paradicsom, padlizsán, korai káposztafélék, virágok. Április Ha a talaj C o ra melegszik fel, lehet vetni szabadföldbe melegkedvelő növényeket, a paprika, a paradicsom, a dinnye, káposztafélék magját, a csemegekukoricát, céklát, az uborkát, és a zöldbab első szakaszát, burgonyát. Áprilisban már palántázhatók a korai káposztafélék. A gyommentesítést is el kell kezdeni, figyelembe véve azt, hogy van közöttük gyógynövény is (csalán, papsajt, pásztortáska), s némelyek a biológiai növényvédelem eszköze is lehet (kövér porcsin és a mentafélék rovarriasztó a gyümölcsfák alatt). A gyomok szelektív irtása nem jelentheti azt, hogy hagyhatjuk elgyomosodni a kertet. Május Május elején vethető az uborka, tökfélék. Úgy érdemes a vetést időzíteni, hogy a fagyosszenteket (május ) követően induljon meg a kelés. Ennek elmúltával palántázhatók a melegigényes növények: paprika, paradicsom. Szegélynek a biológiai védekezés támogatására ültethető a bársonyvirág (fonalféreg ellen). Folyamatosan biztosítani kell a terület gyommentesen tartását és el kell végezni a burgonya feltöltését. Ebben a hónapban virágzik az akác és a fekete bodza, mindkettő virágja alkalmas szörp, üdítő készítésére. A növények ruderáliákon mindenütt előfordulnak, lehet a gyerekekkel gyűjtetni a virágokat és közös feldolgozással finom üdítő készíthető a nyárelő meleg napjaira. Ilyenkor gyűjthető és szárítható a biológiai védekezéshez szükséges csalán és mezei zsurló. Június 16

17 Gondoskodni kell a kert folyamatos gyomtalanításáról, a csapadékszegény időjárás esetén a palánták öntözéséről. A borsó érését figyelemmel kell követni, és a teljes érést követően a letermett töveket ki kell az ágyásokból szedni. Az üresen maradt területek takarása, takarónövénnyel történő beültetése megakadályozza az elgyomosodásukat. A paradicsom növényeinket felkarózhatjuk, támasztékot készíthetünk melléjük, amihez hozzá lehet kötni. Folyamatosan kell a paradicsom hónaljhajtásainak eltávolítása a folyton-növő fajták esetében. Június közepétől már a szünidei ütemterv szerint dolgoznak a gyerekek a kertben. Ahhoz, hogy az eddigi munka ne vesszen kárba, gondoskodni kell a szünidőre való felkészülésre. El kell készíteni a gyerekek és a rájuk felügyelő pedagógusok beosztását. A kert nagyságától és a még benne lévő növények mennyiségétől függ az, hogy egy-egy tanulóra hány alkalom és mennyi óra jut a nyár folyamán. Július-augusztus A szünidei időszakban a legszükségesebb feladatokat tudják elvégezni a gyerekek, annak ellenére, hogy a növények nagy része ebben az időszakban takarítható be. Egy-egy nagyobb szüret, pl.: paprika-, paradicsom-, hagymaszedés idejére akár az egész szakkör behívható, ilyenkor lehet a terményekből a közösen elkészített ételeket közösen elfogyasztani. A növények betakarításáról folyamatosan gondoskodni kell, a termények felhasználása lehetséges a helyi közösségi konyhákon (óvoda, szociális étkeztetés), de a gyerekek, akik a kertben dolgoznak is részesülhetnek a termésből. Ennek a szabályait előzetesen rögzíteni kell velük. Azon növények érett terméseit, amiből magot szeretnénk biztosítani a következő évre, össze kell gyűjteni és kiszedni belőlük a magot, azok biztonságos, penészmentes tárolásáról gondoskodni kell. A szünidő alatt is biztosítani kell a gyommentesítést és szükség esetén az öntözést. Szeptember Ez a fő betakarítás időszaka. A gyökérzöldségeket és a burgonyát ássuk ki, felhasználásuk már az iskola konyháján is történhet. A növények lombja komposztálható, ha azok egészségesek. A burgonyából nagyon változatos ételek készülhetnek, amelyek elkészítését a klubfoglalkozások során kipróbálhatják a gyerekek. Ebben a hónapban kell elvetni az áttelelő saláta magját, amit a későbbiekben ritkítani, palántázni lehet. A vetéshez a kert olyan részét készítsük elő, ahol az őszi talajművelés során nem bolygatjuk a földet. Október A még megmaradt növényi részektől meg kell tisztítani a kertet, a komposztkészítést folyamatosan lehet végezni. A téli salátákat ültessük ki. Az használt karókat, botokat, melyek növényeink (paradicsom) támasztékul szolgáltak, húzzuk ki, tisztítsuk meg és tegyük el a következő évre. 17

18 El lehet kezdeni a talaj őszi munkáit. Ha rendelkezésre áll szerves trágya, azt szét kell szórni, majd beásni, vagy beszántani a kertbe. Ez a művelet a következő hónapban is folytatható a fagyok beálltáig. November-december Amennyiben a kertben, az udvaron gyümölcsfák, díszfák is találhatók, a gyerekek a téli hónapokban megismerhetik a nálunk telelő madarakat, a róluk való gondoskodást (rendszeresség, etetőanyag, ivóvízről való napi gondoskodás). A tél beköszöntével a madarak egyre kevesebb táplálékot találnak, ezért fontos az etetésük, ami segíti az életben maradásukat, és élményt is nyújt a gyerekeknek: az etetőre érkező madarak megfigyelése, azonosítása érdekes és hasznos számunkra. Ezek a hónapok a tervezés időszaka, amikor a kert nyugalomba kerül. A január hónapnál leírt tevékenységek már ekkor elkezdhetők. Ez az elméleti alapozás, gyakorlás időszak is. Ajánlott szakirodalmat tanulmányozhatnak, filmeket nézhetnek, meghívhat a csoport tapasztalt családtagot is, aki hitelesen tud beszélni a rájuk váró feladatokról. Hónapokhoz nem köthető tevékenységek A teljes vegetáció alatt készíthető komposzt, amelynek eredményét a talajerő utánpótláshoz lehet felhasználni. A biológiai védekezéshez, talajerő utánpótláshoz szükséges növények gyűjtése, és felhasználása szintén folyamatos a vegetációs időszakban, a II.9.4 sz.fejezetben ezeket a lehetőségek részletesen felsoroljuk. A II.8.2. sz. fejezetben részletezett meteorológiai mérések és feljegyzések egész évben végezhetők. 18

19 II.7 A Magonc Tanodában termesztett növények főbb jellemzői Vetésforgó Vetés Sor és tőtávolság Maga után nem kerülhet 3-4 évig ne kerüljön gyökgumósok után 3-4 évig ne kerüljön gyökgumósok után. Trágyázás után a második évben ajánlott, önmaga után 4-5 évig nem rakható. Önmaga után 2-3 évig ne kerüljön Önmaga, paradicsom, paprika után ne kerüljön. Az előveteményre nem idényes. Közvetlenül trágyázható, önmaga után 3-4 évig ne kerüljön 2-3 évig ne kerüljön önmaga és egyéb hüvelyesek után Helyrevetés 03.hó Helyrevetés hó Helyrevetés 02. hótól 03. hó közepéig Magról helyrevetéss el 03. hó Dughagyma 03. hó 02. hó-04. hóig fajtától függően szakaszosan vethető Előcsíráztat ás után gyorsabban kihajt. 04. hó Melegigény es 05. hó elejétől helybe vetéssel Melegigény es 05. hó elejétől helybe vetéssel Ápolás 30*20 cm Egyelés, tő/m 2 öntözés, kapálás 25*3 cm 120tő/m 2 25*3 cm 120tő/m2 Mély talajt kíván. Egyelés, kapálás. Fejes saláta Sárgarépa Petrezselyem Mély talajt kíván. Egyelés, kapálás. Hagyma 25*10 cm Gyomtalanítás 40 tő/m 2 kapálás, gyomlálás 25*3,5 cm tő/m 2 Zöldborsó Gyommentese n tartás Burgonya 160*35 cm Gyomtalanítás 4-5 tő/m 2 töltögetés burgonyabogár elleni védelem Uborka 80*10 cm Gyomtalanítás tő/m 2 öntözés 30*5-10 cm Kapálás, tő/m 2 fajtától függően karózás Bab Betakarítás, felhasználás Rövid tenyészidejű. Frissen salátának használható. A rövid tenyészidejű fajták friss fogyasztásra, a hosszúak téli tárolásra alkalmasak. A téli tárolásra alkalmas fajtákat a fagyok beállta előtt fel kell szedni. A szár leszáradásakor lehet elkezdeni a kiszedést. Megfelelő fajtasor vetésekor szakaszosan május közepétől szedhető. Újburgonyának a gumók legalább dió nagyságúak. Ha a szár leszárad, azonnal ki kell szedni. A magyar konyha részeként kísérő savanyúságnak alkalmas: saláta, téli csemege, kovászolt. Az apró terméseket naponta kell szedni. gyorsan nőnek. Változatos felhasználás és betakarítás fajtától függően: zöldbab, kifejtőbab, szárazbab. Egyéb megjegyzés Melegben könnyen felmagzik. Áttelelő fajtája is van. Hidegtűrő. Karotin tartalma miatt jelentős. A metélő petrezselyem szegélyeket díszít is, és állandó zöldet biztosít. C-vitamin tartalma magas, gyógynövény is. Zöldhagymának ősszel is rakható. Metélő hagyma. 2 éves, a sűrűn vetett magból az első évben dughagyma állítható elő. A vitaminok mellett kalóriában is gazdag. N gyűjtő baktériumok. Korai fajták után káposztafélék kerülhetnek. Jól hasznosítható a közös főzéseknél. Az újkrumpli téli tárolásra nem alkalmas. A burgonyabogár elleni védelem a bogarak összeszedésével lehetséges. Érzékeny a gombabetegségekre. Százaz melegben könnyen megkeseredhet. Fajtaválasztéka nagy. A hibrid fajták nem alkalmasak magfogásra. Víz és hőigénye nagy, talajban válogatós. 19 Termeszthető több éven át is önmaga után. A trágyázást 04. hó végétől 07. hó közepéig fajtától 60*35 cm Kapálás, 4-5 tő/m 2 öntözés Csemegekukorica A zsenge, de már kifejlett szemekkel rendelkező csövek alkalmasak a szedésre. Jól hasznosítható a közös főzéseknél. A frissen szedett csöveknek csak néhány perc főzés kell. A gyerekek egyik

20 Vetésforgó Vetés Sor és tőtávolság meghálálja. függően szakaszosan vethető, fészekbe. Maga után nem kerülhet. Jó partnernövény, nincs olyan betegsége, ami a többi zöldségfélét fertőzné. 3-4 évenként kerülhet ugyanarra a területre 3-4 évenként kerülhet ugyanarra a területre. Burgonya, padlizsán szomszédsága kerülendő. 04. eleje helyben vetéssel Magvetés palántanevel éshez: között Palántázás 05. hó 15. után Magvetés palántanevel éshez: között Palántázás május elejétől Ápolás 30*10cm Kapálás, 35 tő/m 2 egyelés Cékla Paprika 40*15-20cm Kapálás, tő/m 2 öntözés fejtrágyázás 60*40 cm Kapálás 4-5 tő/m 2 karózás, kötözés, öntözés Paradicsom Betakarítás, felhasználás A hosszú tenyészidejű, kifejlett, érett gumót egész télen át el lehet tárolni. Szedése éréstől folyamatosan. Nyersen és főzve egyaránt fogyasztható. Szedése éréstől folyamatosan. Egyéb megjegyzés kedvenc csemegéje. A gyerekeknek nem a legkedvesebb csemegéjük, de érdemes őket hozzászoktatni B1, B2 vitamin és ásványi anyag tartalma magas. Könnyen tárolható, A közös főzés, lecsópartik legfontosabb alapanyaga. Széles fajtaválaszték. Mivel a gyerekek fogyasztják, ne válasszunk csípős fajtákat. A fajtaválasztásnál figyelemmel kell lenni a felhasználási célra. A vastaghúsú, illetve koktél paradicsomok elsősorban azonnali fogyasztásra, míg a lédús, nagybogyójú fajták elsősorban főzéshez, befőzéshez alkalmasak. Kipróbálható a gyerekekkel az ivólé készítése. 20 II.7.1 Egyéb javaslatok Retek hónapos retek termesztését érdemes átgondolni, hiszen az első nyersen fogyasztható csemegék közé tartozik a legrövidebb tenyészidejű zöldségünk. Tipikus hosszúnappalos növény, így a nappalok hosszabbodásával a növekvő fénymennyiség hatására hamar magszárba megy, nem fejleszt gumót. Ezért csak kora tavasszal és ősszel érdemes vetni. Vízigénye nagy, száraz talajban idő előtt megpudvásodik. Gyakori problémát okoz a termesztésekor a földi bolha és a gyökér légy (kukacos lesz), a biokertben ezek ellen nehéz a védekezés, így a fertőzés esetén csalódással is járhat a termesztése. Spenót akkora mennyiség előállításához, ami megfelelne a közétkeztetésben egy egyszeri felhasználáshoz, általában nem elegendő méretű a tankert, bár amint lekerül a területről (rövid tenyészidő miatt jó elővetemény), vethető utána más növény, pl.: zöldbab, uborka, cékla. Bemutató jelleggel érdemes kis parcellát létrehozni számára. Fokhagyma a hagymával egy időben duggatható a nyári változat, elsősorban fűszerként hasznosítható. Tökfélék (spárgatök, cukkini, csillagtök (patisszon), sütőtök, lopótök) nagy termésmennyiségekre képesek, de nagy a tenyészterülete is ezeknek a növényeknek. A kert