AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI."

Átírás

1 X Évfolyam. Budapest május hó (895.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS Áa országos magyar gazdasági egyesület tagjai ligya* kapják. Ken UíekBaTeífifizetési flji Egén (m M korona, féléire 1«korona, negyedévre Megjelenik mindem szerdán és szombatin. Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona. KÖZLÖNYE. Szerkesztöség is kiadóhivatal: Ai.fje.ületi Iliin f«ittgy«ut» alatt: Budapest (Kistelek), tllől-ét 25. szám rsazerkent«<a ktediairt M«16.: Forttcr Oéi» u OMGE. Igazgatója. TalolGs inrkmti: Szilaany ZoltAn u OMQB. HirknzM-tUUn. Tir.iisrk9.2t8: Bndar Barna» OMOB. titkára. Céliratokat a szerkesztfaég nem küld vissia. AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken május 9. d. u. 4 ó. Egyesületi tanács ülése május 10. d. u. 4 óra. Számvizsgáló-bizottság ülése. Nemzetközi fogatos kapálógépverseny. Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági kereskedelmi Egyesületele Országos Szövetségénele központja, doktrínák követése miatt karöltve a Nyitravármegyei gazdasági egyesülettel s a nagyméltóságú földmivelésügyi minisztérium eddig a forgalom mesterséges növelésének áldoztak föl, de amely áldozatot jövőben támogatásával folyó évi május hó is meghozni, nemzeti közgazdaságunk végén Tőtmegyeren nemzetközi fogatos öngyilkosságával volna egyértelmű. kapálőgépversenyt rendez. A nagygyűlés komolysága, a vám- A versenyre bejelenthetők egysoros és többsoros fogatos kapáló gépek. Mindkét csoport részére 1 1 arany-, ezüst- és bronzérem tűzetik ki. Bejelentési határidő május hó 15. A verseny általános szabályzata és a bejelentő ivek az OMGE. titkári hivatalánál kaphatók. A rendező-bizottság. Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére kisebb földbirtokosok számára, különös tekintettel az 1893 : XXIII. t.-cz. végrehajtására. Ily czim alatt a földmivelésügyi miniszter által kiadott füzetet az OMGE. a hozzáfordulóknak 50 fillér beküldése ellenében, portómentesen megküldi. Vámpolitikánk. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének vasárnap tartott rendkivüli nagygyűlése a magyar gazdaközönségnek egész közgazdasági életünk jövö berendezésére és irányítására elhatározó befolyással kell, hogy legyen. A gazdasági egyesületekben tömörült mezőgazdasági közvélemény ritka egyetértelmüséggel és méltósággal nyilatkozott meg, követelvén a vámpolitika és ezzel együtt a közgazdasági élet irányításában a nemzeti termelés és munka védelmét, amelyet a szabad ügyi bizottság által előterjesztett javaslatok alapossága és kimerítő volta, mindenkit meggyőzhetett arról, hogy a gazdák nem csak fölismerték kedvezőtlen helyzetük legfőbb baját és ismerik a gyógyítás módját, hanem egyszersmind készek is az alkalmas eszközöket alkalmazásba venni. És bár a gazdák közvéleménye teljesen át van hatva attól, hogy hazánkban a mezőgazdaság boldogulását kell első sorban biztosítani, azonban épen a vámpolitika és az uj vámtarifák kérdésében elfoglalt álláspontja igazolja azt, hogy a társadalom egy osztályától, a közgazdasági élet egyetlen tényezőjétől sincs távolabb pusztán az egyoldalú osztályérdek kielégítésének szándéka, mint épen a gazdáktól, mert ebben az állásfoglalás- ban ipari termelésünk érdekeinek megvédelmezésére és kielégítésére a legmesszebb menő vámvédelem követeltetvén, az egyúttal a hazai kereskedelemnek a belföldi forgalom lebonyolítása terén jelentkező feladatai és boldogulása tekintetében is a kellő útbaigazítást és érdekkielégitést megadja. A vámügyi bizottság javaslatának ~ nyilvánosságra jutása után ís alig számbavehető ellenese volt; azt hisszük, hogy a közvéleménynek mostani végleges állásfoglalása még ezeket is lefegyverzi, mert ez az állásfoglalás számol mindazokkal a tényezőkkel, amelyek a hazai összes közgazdasági érdekek kielégítésére hivatvák; de egyúttal számol azokkal az eshetőségekkel is, amelyek a jövö vámpolitikája terén a külföldön beálló változások terén vámpolitikánk irányítására döntö hatást gyakorolhatnak. A magyar gazdák önérzettel és megnyugvással tekinthetik közvéleményük illetékes képviselőjének, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének a vámpolitika és a vámtarifák tárgyában nyilvánított magatartását, mely a mezőgazdasági érdekek előtérbe állítása mellett az egész nemzeti közgazdasági élet érdekeinek helyes irányitására törekszik. Vajha az egyetértés, amely ezen határozatok létrejötténél nyilvánult tartós maradna és a határozatok megvalósulását is kitartóan é s eredményesen követelni képes lenne. A nevezetes ülés lefolyását a túloldalon következő részletes ismertetésünk közli. /,. ^ //r Mai számunk 34 oldal.

2 740 KÖZTELEK, MÁJÜS H SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM, A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének rendkívüli nagygyűlése. s (1900. május 6.) Jelen voltat: gróf Dessewffy Aurél az OMGE. elnöke elnöklése mellett: Bujanovics Sándor és Zsélénski Róbert gróf.alelnökök, gr. Andrássy Tivadar (Nyitram. g. e.), dr. gr. Almássy Imre (J.-N.-K.-Szolnokm. g. e.), Biró Albert (Csanádm. g. e.), Bolla Mihály (OMGE.), Baross Károly (OMGE.), Buzáth Ferencz (Beregm. g. e.), Boqyay Máté (Zalam. g. e.), Bernát István (OMGE.), Bathó Ferencz, Biró Lajos (Hevesm. g. e.), dr. Csillag Gyula (OMGE.), Czukor Emil (Csongrádm. g. e.), Cserháti Sándor (OMGE.), dr. Darányi Gyula (OMGE.), Fest Lajos (Sárosm. g. e.), Fodor Elek (Szilágym. g. e.), Fromrn Antal (Pestm. g. e.), dr. Forster Aurél (OMGE.), Galgóezy Károly (OMGE.), Geiszt Gyula (Békésm. g. e.), Gruner Lajos (Zalam. g. e.), Géber Kornél, Horváth Jenő (Pozsonym. g. e.), Hunkár Dénes (Veszprőmm. g. e.), Hegedűs József, Hödossy Imre (Sárosm. g. e.), Ivánka Oszkár, Jakábfalvy Kornél (Abauj-Tornam. g. e.), Kun Frigyes (Zemplénm. g. e.), Kodolányi Antal (OMGE.), gr. Károlyi Sándor (OMGE.), Koller István (Zalam. g. e.), Kovács István (Szilágym. g. e.), Kovács Albert (J.-N.-K.- Szolnokm.), gr. Keglevich Gábor (Pestm. g. e.), Kőszeghy Sándor, Kostyán Ferencz (OMGE.), Laehne Hugó (Aradm. g. e.), Lipthay Béla (Sárosm. g. e.), Lejtényi György (OMGE), Levatich László (Barsm. g. e.), Lázár Pál (Mezögazd. Szesztermelők Orsz. Egylete), Lintner Sándor (Veszprémin, g. e.), Marton Andor (Torontálm. g. e.), Mezey Gyula (Nyitram. g. e.), Mátéffy László (Csongrádm. g. e.), Molnár József (Tolnám, g. e.), Máday Izidor (OMGE.), báró Malcomes Jeromos (OMGE.), Nyáry József, Örley Kálmán (Biharm. g. e.), Pietsch Lajos (Hunyadm. g. e.), Pofoszkay Béla (Torontálm. g. e.), de Pottere Brúnó, Perczél Ferencz (Mezögazd. Szövetkezete), Beusz Henrik (OMGE.), Bickl Antal (Debreczeni g. e.), Budnyánszky Titusz (Barsm. g. e.), Bainprecht Antal (Veszprémm. g. e.), Bakovszky István (OMGE.), Schlaueh Nándor (Biharm. g. e.), Serfőző Géza (Pestm. g. e.), gr. Somssich Béla, Sághy Gyula (Pozsonym. g. e.), Szevera Károly (Mezögazd. Szesztermelők Egyesülete), Szemmáry József (Szqlnok-Dobokam. g. e.), Szent-Iványi István (Szilágym. g. e.), Szűcs Zsigmond (Zalam. g. e), Szentiványi Árpád, Szunyogh Szabolcs (Biharm. g. e.), Szentiványi Zoltán, Telegdy József (Biharm.), Tolnay Lajos, Tahy István (Pestm. g. e.), Vértessy Tivadar (Borsodon- g. e.), dr. Veress Sándor (Szilágym. g. e.), Visolyi Akos (Tolnám, g. e.), Wittmann János, Zlinszky István (Békésm. g. e.), Zsoldos Elek (Csongrádm. g. e.), dr. Zsilinszky Endre (Békésm. g. e.), Zaleski Jenő. A tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgató, Bubinek Gyula a Szövetség titkára, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, Buday Barna és Jeszenszky Pál titkárok és Sporzon Vilmos s.-titkár. Gróf Dessewffy Aurél az OMGE. elnöke az alábbi beszéddel nyitotta meg a rendkivüli nagygyűlést: Mélyen tisztelt Nagygyűlés! Amidőn a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének nagygyűlését megnyitom s a megjelent kiküldött urakat üdvözlöm, különösen mai ülésünk egyik fontos tárgyára óhajtón} a megjelentek figyelmét felhívni, mert az utolsó években nem igen képezte ily fontos tárgy, mint a mai, tárgyalásaink alapját. Ugyanis mint méltóztatnak tudni, a földmivelésügyi minisztertől, miután törvényeink szerint 1901-ben a vámtarifa megújítására nézve a magyar és osztrák kormányok közt a tárgyalások meg-' fognak indulni, azon felhívást kapta a Szövetség, hogy foglalkozva ezen autonom vámtarifára vonatkozólag kívánalmainkkal, azokat május l-ig a kormánynak, illetve a földmivelésügyi minisztériumnak terjeszszük be. Mint méltóztatnak tudni, az OMGE. kebelében s illetve már a mult évi nagygyűlés által egy vámügyi bizottság lett kiküldve ős működik azon czélból, hogy általában e tekintetben egy javaslatot dolgozzon ki; a bizottság egész télen át beható tanácskozásokat folytatolt arra nézve, hogy mily óhajtásokat, mily kívánalmakat nyilvánítson a gazdaközönség nevében ezen munkálatban. Mai rendkivüli nagygyűlésünknek a tárgya tehát a jövő vámpolitika iránya, illetve azon határozati javaslat s indokolás tárgyalása, mely ezzel kapcsolatosan lett kidolgozva s az összes szövetségi tagoknak és kiküldötteknek szétküldetett, hozzámellékelve egyszersmind azon agrár vámtarifa, amely a jövö vámpolitika alakulásánál a mi óhajtásunkat képezheti. A kormánynak lesz természetesen a feladata a mi óhajtásainkat figyelembe venni, azokat tanulmányozni s a jövő vámtarifájában kifejezésre juttatni. Mint látni méltóztatnak, e határozati javaslat főképen azon védelmi irányzat meghonosítására van bazirozva, a melyet egyáltalán a legtöbb európai államban követnek s midőn látjuk, hogy az elzárkózottság elve mindinkább tért foglal s az egyes országok a saját nemzeti munkájuk és termelésük védelmére a legnagyobb erőfeszítéseket teszik, akkor azt hiszem helyes, ha a mi agrártarifánkban azon nézetből indultunk ki, hogy a külpiaczoknak legalább egyik piaczát, t. i. Ausztria piaczát tudjuk magunknak biztosítani. Bár elismerjük, hogy az ipari érdekek fejlesztése és az iparnak mindinkább való kifejlődése általános és nemzeti érdek, mégis azon nézetben vagyunk, hogy az iparfejlesztés csak lassú módon történhetik és hogyha az agrárvédelem nem adja meg arra az eszközöket, hogy fejlődhessünk és gyarapodhassunk, akkor viszont az iparnak hozandó áldozatokat sem volnánk képesek elviselni, mert kétségtelen, hogyha a mezőgazdaság virul, hogyha anyagi jólétünk emelkedni fog, ipari fogyasztásunk is emelkedni fog s igy rendszeresen fog ezen ága is termelésünknek felvirágozhatni. Mig hogyha mezőgazdaságunk elpusztul, akkor ezen másik irányzat elérése is szerintem illúzió, lehétetlepség. (Helyeslés. Igaz.) Megnyitó beszédemben t. Nagygyűlés erre csak röviden akartam rámutatni s az volna óhajtásom, hogy ép ezen kérdések behatóan beszéltessenek meg, hogy azon munka, amely innen kikerül, mint a gazdaközönségnek egyetlen általános érdekképviseleti testületéből, ugy az ország közvéleményére, mint a kormányra nézve is döntő befolyást gyakorolhasson a leendő tárgyalásoknál. Kérem a t. kiküldött urakat, méltóztassanak e határozati javaslatban lefektetett irányzathoz és a vámtételekhez is hozzászólani, hogy valóban oly munkálat kerüljön ki mai gyűlésünkből, amely legalább a jövő tiz évre nézve alapját képezhesse közgazdasági fejlődésünknek és haladásunknak. {Éljenzés) Ezzel mai rendkivüli nagygyűlésünket megnyitottnak nyilvánítom. [Éljenzés). A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérem Hertélendy Ferencz és gróf Keglevich Gábor tagtárs urakat s most felkérem Bubinek Gyula glőadó urat a tárgyalás bevezetésére. Bubinek Gyula előadó: Mélyen t. Szövetségi Nagygyűlés 1 A vámügyi bizottság megbizásából szétküldött munkálat, valamint Elnök ur ő exczellencziája megnyitó beszéde nagyrészben felment attól, hogy a szövetségi nagygyűlés elé terjesztett határozati javaslat keletkezését és szükségességét bővebben indokoljam. Szükségesnek tartom azonban mégis egyes oly momentumokra rámutatni, amelyek tán az indokolásban nem kellő világossággal, nem kellő bőséggel lettek érintve, vagy tán nem is lettek érintve és szükségesnek tartom felemlíteni s illetve tőlem telhetőleg megczáfolni a munkálat megjelenése óta ezzel szemben támasztott ellen- Tudjuk azt, hogy Magyarországon meglehetős erős közvéleménye van az önálló vámterületnek. Az első kérdés tehát, amely a vámügyi bizottság munkálatánál szembeötlik, hogy tulajdonképen miért ragaszkodik ma is egész következetességgel, az egész határozati javaslaton végig pienőleg a közös vámterülethez? A Szövetség állásfoglalását az OMGE. i. évi állásfoglalása jelzi, amely azután a gazdakongresszusokon is végig vonul s amelynek alapját az képezte, hogyha a kiegyezés az agrárkövetelményekkel számol, hogyha a kiegyezés nyomán oly vámpolitika íéptettetik életbe az uj kereskedelmi szerződésekben, amely az agrár követelményekkel számol, akkor kívánatosnak és szükségesnek tartjuk a közös vámterület további fentartksát. (Helyeslés.) Az önálló vámterület szükségessége és kívánsága mellett t. Nagygyűlés igen sok érvet lehet felhozni. Ámde kérdem, hogyha birálat tárgyává teszszük a mezőgazdaság mai helyzetét, vájjon képesnek itélhető-e arra, hogy az önálló vámterület bevezetésével elsősorban a mezőgazdaságra háruló terheket elviselheti? Az én szerény meggyőződésem szerint nem. Az önálló vámterületnek nincs meg az az alapfeltétele ma, hogy a mezőgazdaság képes legyen a terheket elbírni, melyek első sorban az ő vállaira nehezednek. (Igaz. Ugy van!) De azon remények is igen vérmesek, melyek a magyar ipar fokozottabb fejlődéséhez fűződnek. Mert az ipar keletkezésének két előfeltétele van; az egyik az, hogy meg legyen a kellő emberanyag ugy minőség, mint számban s a másik, föltétel, hogy meglegyen hozzá a kellő tőke. Nos, ha az emberanyag s annak minőségéről van szó, ez ma még.sajnos nálunk nincs meg s ahhoz a munkást és magát a vállalkozót is nevelnünk kell. De konstatálnunk kell egy szomorú jelenséget is s éz az, hogy épen azon vidékekről, hol elsősorban volna lehetséges és szükséges az ipar meghonosítása, tömegesen vándorol ki a munkáselem, amelyre épen első sorban kellene, hogy az ipar támaszkodjék. Hogy pedig tőkeszegény ország vagyunk s nemcsak az ipari, de a mezőgazdasági vállalatokba befektetendő tőkével nem rendelkezünk, az nem szorul bővebb bizonyításra. (Ugy van!) De t. szövetségi nagygyűlés, eltekintve ezen igen fontos indokoktól, van még egy más alapos indok is, amely arra késztette a vámügyi bizottságot, hogy a vámközösség mellett foglaljon állást. A monarch ; a vámpolitikája eddig, de maga a kiegyezés is, számtalan terheket hárított épp a magyar mezőgazdaságra, amely mindenkor mostoha gyermeke volt a kiegyezési és a vámpolitikának. Most jutott Magyarország és a monarchia abba a helyzetbe, amikor a nyerstermények legnagyobb részében megszűntünk kiviteli vámterület lenni s igy most jutott a magyar mezőgazdaság is abba a helyzetbe, amidőn a vámvédelem teljes mértékben érvényesülhet a magyar mezőgazdaság érdekében. Nekünk tehát, amidőn látjuk, hogy a mezőgazdaság nagyon is reászorul a vámvédelem segélyére, elsősorban az lehetett a feladatunk, hogy ezen vámvédelmet lehetőleg kiépítsük s ily módon hosszabb vagy rövidebb időn belül odafejleszszük mezőgazdaságunkat, hogy az önállósulás megrázkódtatását minél kevésbé érezze meg majd. Ha a mezőgazdaság megerősödött, ha a fogyasztás emelkedett, akkor rövidebb, vagy hosszabb idő múlva be fog állani önként az önálló rendelkezés terére való lépés szüksé- A vámügyi bizottság állásfoglalását birálat tárgyává lehet tenni a szabadkereskedelem, vagy a védvámos irányzat szempontjából. Tudjuk, hogy a legközelebbi múltban a magyar gazdaközönségnek az álláspontja a szabad kereskedelmi irányzat volt. És t. szövet-

3 37. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM- KÖZTELEK, MÁJUS HO 9. ségi nagygyűlés, abban az időben, midőn ez volt az álláspontja a magyar gazdaközönségnek, ez talán indokolható is volt. Nyerstermelésünknek bő fogyasztási piaczaiul szolgáltak a nyugati államok, mindent jó áron tudtunk eladni, értékesíteni s egyáltalán eszünkbe sem jutott a vámvédelem szükségessége. Ámde a legutóbbi deczenniumban óriásit változott a helyzet képe, amennyiben azt tapasztalhatjuk, hogy a külföldi államok mindegyike következetesen elzárkózik kivitelünk elől, elzárkózik más államok kivitele elől is s minden ország a saját termelése és fogyasztásában igyekszik feltalálni boldogulása A vámügyi bizottság állásfoglalásának a közlésével szemben igen kevés ellentétes vélemény hangzott el, ezideig legalább, de ami elhangzott is, szükségesnek tartom, hogy arra pár szóval reflektáljak. (HaUjuTcl Halljuk!) A legfontosabb kifogások egyike, hogy a határozati javaslat agrár védvámjai túlságos magasak. Aki azonban a javaslattal kapcsolatos indokolást elolvasta s á ki a táblázatokat felütötte, specziáliter azt a táblázatot, amely a külföldi államok agrárvámjait tartalmazza, az első bepillantás után is meggyőződhetett arról, hogy a védekező államok között a monarchia agrárvámjai a legcsekélyebbek s hogy a monarchia vámvédelme más államokkal szemben véde- De csakugyan oly csekély-e a monarchiának a külforgalma? Ha méltóztatnak a munkálat erre vonatkozó adatait összevetni, azt lemnek nem nevezhető és konstatálhatta azt fogják találni, hogy a monarchia külforgalma is, hogy a vámügyi bizottság által javasolt semmivel sem csekélyebb, mint Oroszországé. vámvédelem nem magasabb, sőt igen sok S Oroszország mégis teljesen független esetben alacsonyabb, mint a ma védekező vámpolitikái követ, a legmerevebben elzárkózik, államok most érvényben levő védvámjai. Már a nemzetközi forgalom növekedésénél most számithatunk-e mi arra, hogy ezen többre becsülvén a hazai termelés és munka mostan védekező államok 1903-ban, a nemzetközi védelmét. De t. nagygyűlés, ép azért, mert mi kereskedelmi szerződések megújítása kis állam vagyunk, elfogadom ezt a tézist idejében a most létező vámjaikat le fogják feltétlenül szükséges, hogy alkalmazkodjunk szállítani? Erre semmi körülmények között a nemzetközi konczerthez, amely nekünk parancsolólag sem számithatunk, sőt amint a jelen viszonyokból írja elő, hogy védekezzünk, ha- következtetni lehet, ugy a kereskedelmi csak nem akarunk a nemzetközi forgalomban szerződések megújítása előtt feltétlen biztossággal be fog következni az, hogy mindenütt, ahol ma védekeznek, az agrár védelem nyílt terület maradni. Midőn azt látjuk, hogy még fokozatosabb mérvben érvényesül s mindenütt, ahol ma nem védekeznek, legalább oly agrárvédelmet fognak követelni, mint mi ma követelünk. minimál és maximál és a mostani vámtarifák között? Semmi egyéb, mint az, hogy a minimál vámtarifa mellett teljes megnyugvással lehet arra nézve a gazdaközönség, hogy a szerződéses tárgyalásoknál a minimál vámtarifában megállapított vámvédelem a szerződésekben csökkentetni nem fog. Tapasztalatból tudjuk azt, hogy az eddigi kereskedelmi szerződéses tárgyalásoknál a kormánynak nem lévén megkötve'a keze, sohasem tudtuk azt, hogy a szerződéses tárgyalásoknál, mily vám fog érvényesülni. S most megállapíthatnék az általános vámtarifa agrár vámtételeit akármily magasan, semmi biztosítékunk sincs arra, de nincs a -törvényhozásnak sem, hogy a mai rendszer alapján megállapított vámtételek érvényesittétnek-e? Egyetlen egy biztosíték arra, hogy a vámvédelem a szerződések által csorbittatni Felhozatott a határozati javaslattal szemben nem fog, ha a minimál és maximál vámtarifarendszert áz is, hogy sok oly kérdést ölel fel, a állítjuk fel. S erre annál is inkább melyek nem függnek össze a tárgygyal; többi szűkség van, mert nekünk nemcsak a mi korín közt hogy csak kettőt említsek, az egyik a ányunkkar szemben kell védekezni s illetve tőzsde kérdése, a másik az idegenek birtok- az általa adható engedményeknek határt szabni, vásárlási joga. Tegyük fel, hogy agrárvámvédelmünk hisz bátran feltételezhetjük ez időszerint, azon mértékben érvényesül a ke- hogy érdekeink a magyar kormány részéről a reskedelmi szerződésekben, amint mi kívánatosnak szerződések megkötésénél nem fognak feláldoztatni. fogjuk jelezni. Ha azonban a Ezzel számolt is a vámügyi bizottság, nemzetközi spekuláczió továbbra is ugy virág- de a szerződések megkötése nem a mazik, mint jelenben, akkor be fog következni az, alapját. Ezzel a körülménynyel t. Szövetségi gyar kormánytól függ egyedül, hanem számolnunk amit sajnosan konstatálhatunk ma is ami szerény Nagygyűlés Magyarországnak is és illetve a kell a közösséggel, számolnunk kell az agrár vámvédelmünk mellett, hogy az agrár monarchiának is számolnia kell s az egyoldalu- osztrák közvélemény követelésével és az osztrák vámvédelem egyáltalán nem, vagy nem a kí- Iag felépített ipari vámok mellett jövőben kormány befolyásával. Mily hatalmas vánatos mérvben érvényesül. Ha megengedjük, gondoskodni kell a mezőgazdaság 1 hathatós eszköz lesz a magyar kormány kezében egy hogy a különböző kedvezmények révén a védelméről is, ha azt akarjuk, hogy a nemzetközi minimál vámtarifa, amelyre támaszkodva min- spekuláczió, kihasználva a kedvező konjunktúrákat, versenyben mezőgazdaságunk megállja a dig szembeszállhat ^ az osztrák kormány eset- helyét s a magyar mezőgazdaság fejlődését a leges követeléseivel. a külföldi gabonát nagy mennyiségben felhalmozhassa, ezáltal épen a czentrális pia- jövőben biztosithassuk. (Helyeslés.) A határozati javaslat követelményeivel szemben felállíttatott az a tétel is, hogy mi sokkal kisebb ország vagyunk, semhogy ily követelésekkel állhassunk elő a nemzetközi konczertben. Hogyha ez a tétel áll,- hogy há forgalmunk csakugyan jelentéktelen a nemzetközi forgalomban, akkor ez annak a bizonyítéka volna, hogy mi a külföldre kevéssé vagyunk ráutalva. S hogyha ez áll, akkor önmagától következik, hogy vámpolitikánkat függetlenebbül rendelhetjük bs, mint az az állam, amely reá van utalva a nemzetközi forgalomra. az összes államok védekeznek és elzárkóznak, mi nyitott sorompóval álljunk a keleti államok ős tengerentúli államok forgalmával szemben? {Igaz. TJgy van) Felhozatott az is, még pedig igen illetékes és nyomatékos részről -hogy ez az állásfoglalás nem egyéb, mint a nagybirtok érdeke. Ennek az argumentumnak eredete németországi; ott a merkantil körök ugyanezen fegyverrel küzdenek az agráriusok ellen, midőn azt mondják, hogy a Bund der Landwirthe Hogyha nem akarunk abba a ferde helyzetbe jutni, hogy vámjaink alacsonyabbak legyenek, mint a többi védekező államoké, ha nem akarjuk védtelenül kitenni mezőgazdaságunkat a keleti államok versenyének, akkor működése nem egyéb, mint a nagybirtok érdeke, mert a kisbirtokosnak nincs mit el- gondoskodni kell arról, hogy oly védvámokkal bírjunk, mint a nyugati államok. adni, annak az agrárvámok nem képezik létfelté'elét. Ha az agrár-statisztikát figyelemmel Kifogás alá esett a határozati javaslat azon része is, amely a minimál és maximál kisérjük, akkor konstatálnunk kell,' hogy tarifa elvét állítja fel. T. Szövetségi Nagygyűlés, Magyarországon igen kevés a törpebirtok s a ez nálunk egy egészen,uj eszme s megengedem, földbirtok 90%-a oly gazdaságokban oszlik hogy a közvéleménybe még nem egészen, ment fel, amelyek gabonafeleslegeket terme'nek. át. De tulajdonképpen mi különbség van a De nem szabad figyelmen kivül hagynunk azon körülményt sem, hogy az utóbbi évtizedben a nyerstermények forgalma jelentékenyen átalakult; nem a gabona, nem a nagy tömeg bir ma jelentőséggel a forgalomban, hanem a kisember által termelt termények : tojás, gyümölcs, szőlő, baromfi, ágytoll, stb. A forgalmi statisztika konstatálja, hogy a kisemberek által termelt termények azok, amelyek forgalma a nemzetközi forgalomban mind nagyobb jelentőségre emelkedik. Ha ezzel a ténynyel számolunk, akkor e felelt a kifogás felett bátran napirendre térhetünk, mert ennek semmi egyéb czélja nincs, mint a kívánatos egyetértést megbontani a gazdaközönségben s a fogyasztót szembeálli- I tani a termelővel s az inter duos ligitantes elvénél fogva a keletkező differenczia hasznát a spekulácziónak zsebre dugni. (Igaz. Ugy van 1) czokoa azok deczentrális hatásánál fogva, a gabona áralakulást befolyásolja, akkor bekövetkezik az az állapot, hogy a vámvédelem sohasem fog kellő mértékben érvényesülni, sőt lehet idő, mikor egyáltalán nem érvényesül. S miután a tőzsde nemzetközi intézménynyé fejlődött ki, egyoldalú megoldás volna, hogyha csak egyoldalulag védekeznénk a spekuláczió kinövései ellen. S most van az alkalom arra, hogy felhívjuk a kormány figyelmét, hogy a szerződéses tárgyalásokkal kapcsolatosan a nemzetközileg felébredt gazdaközvélemény követelésének is eleget téve, biztosítékot szerezzen arra nézve, hogy a tőzsdék nemzetközi megegyezés alapján szabályoztassanak. S e tekintetben vannak is kilátásaink. Nemcsak mi követeljük a tőzsde rekonstrukcióját, de sokkal hatékonyabban követeli az osztrák közvélemény s biztos meggyőződésem, hogy rövid időn belül nem mi, hanem az osztrákok fogják rekonstruálni a mi tőzsdénket is, amint az őrlési engedélyt is nem mi, hanem az osztrákok törölték el. Konstatálnunk kell azonban, hogy igen illetékes helyről a vámbizottság állásfoglalásával szemben, még pedig nem is mindig velünk egy nézeten levő oldalról, elismertetett az, hogy ez az állásfoglalás számol az összes érdekelt tényezők tényleges és jogos érdekeivel s illetve nemcsák a mezőgazdaság, nemcsak az ipar, de a kereskedelem jogos érdekeivel is. A különbség a jelenlegi állásfoglalásunk és az eddig követett vámpolitika között tulajdonképen csakis az, hogy ez az állásfoglalás nemcsak a kereskedelem felvirágzását, nemcsak az ipar védelmét kívánja de a mezőgazdaságét is. S ez a mezőgazdasági védelem az, ami uj és szokatlan nálunk, ami ép,a szabadkereskedelem elvén felépült eddigi irányzatnak a szemébe ötlik. Ámde, ha a magyar gazdaközönség e követelmény mellett következetesen kitart, ugy a siker reménye kecsegtethet bennünket, mert hatalmas szószólói vannak ez'irányzatnak nemcsak ebben az országban,, de Ausztriában is. Az osztrák gazdaközvélemény teljesen ugyan* azon álláspontot foglalja el mindezen kérdésekben, amelyet a magyar közvélemény. Már most képzelhető-e, hogyha a monarchiának legtekintélyesebb termelési osztálya felállít. nem egyoldalú követelményeket, de olyanokat, melyek neki ugyátnazon mértékű; védelmet biztosítják, 'amelyet az iparnak már eddig is megadott, hogy ezek a követelmények ne érvényesüljenek is a gyakorlatban. De tovább megyek, maguk az osztrák ipari körök, amelyek eddig a magyar agrár követelményekkel sz3mben meglehetős elzárkózók voltak, ujabban határozottan irányt változtattak, sőt a legtekintélyesebb egyesületük a Verein der Oesterreichischen Industriellen állást foglalt a mellett, hogy igenis ő megadja Magyarországnak* a kivánt agrárvédelmet, de követeli Ausztria részére is a szükséges ipari védelmet,

4 A magyar gazdaközvélemény, amint eddig sem zárkozott el az ipar szükséges védelme elől, ugy nem fog elzárkózni ezen javaslat s ezen nagygyűlés sem, de csak az esetben, hogyha megadatik a mezőgazdaság részére is a szükséges vámvédelem. Mert ha ez a védelem nem érvényesül, hogyha továbbra is kényszeríttetnék meghozni az egyoldalú áldozatokat az iparnak és védtelenül kiszolgáltatnék a mezőgazdasági termelést a nemzetközi versenynek, akkor elsősorban a magyar gazdaközönség követeli az önállósulást, mert akkor inkább a magyar ipar érdekében hozzuk meg az áldozatokat, mint a közösség tnvábbi fentartásáért. (Ugy van! Ugy van!) A nagygyűlés lesz hivatva megvetni azon alapokat mai ál'ásfoglalásával, amelyek irányadók lesznek nemcsak a vámtarifa je'en kidolgozásánál, de messze kihatólag a monarchia jövő vámpolitikájának az alakulásánál is. Attól függ tehát, hogy mily szilárd bázisát építjük fel mai határozatunkkal a jövő vámpolitikájának. Mert én hiszem, hogy azon az alapon, melyet felépítünk, megvetve lábainkat, a feltétlen sikernek nézünk elébe, mert nincs az az ellenvélemény, amelyet az igazság tárházából vett argumentumok halmazával ne tudnánk visszaverni és álláspontunkat igazán megvédeni, különösen akkor, hogyha az egész magyar gazdaközvélemény a nagygyűlés állásfoglalása mellett kitart s megnyilatkozik a jö őben is mindenkor, amikor arra alkalma van. Ajánlom a vámügyi bizottság javaslatát elfogadásra. (Hosszantartó éljenzés és helyeslés.) Gróf Zselénski Róbert: Tisztelt Szövetségi Nagygyűlés! Ritkán volt és lesz alkalma a szövetségi nagygyűlésnek egy tágabb körben közgazdasági, szűkebb körben pedig mezőgazdasági érdekeinket érintő fontosabb kérdésben határozni, mint jelenleg, midőn arról van szó, milyen legyen jövendő vám-és kereskedelmi politikánk a velünk csereviszonyban élő államokkal, továbbá milyen mérvűek legyenek vámjaink. Eddigi vámrendszerünk, melyet évek hosszú'sora óta támadok, abból állott, hogy mindazon czikkek, melyeket a mezőgazdák eladnak, kevés kivétellel, jóval kevesebb vámvédelemben részesülnek nálunk mint akár, Németországban, akár Francziaországban, akár, Olaszországban, tehát olcsóbbak, azon tárgyaknak legnagyobb része pedig, melyeket a gazdák vesznek, tetemesen nagyobb vámvédelemben részesülnek nálunk, mint a fönnemlitett három ország bármelyikében, tehát olcsóbbak. Ezt a vámpolitikát mindazon volt kormánypárti nemzetgazdák, kik a Matlekovics ur által képviselt rendszert támogatták, a szabad kereskedelemnek nevében védték. Hogy azonban ez elnevezés egy tudományos abszurdumnál nem egyéb, fölösleges részletesen bebizonyítanom. Mielőtt tovább mennék, szükségesnek találom kinyilatkoztatni, hogy miután Angolország kivételével, minden ország tudtommal teljesen szakított a szabad kereskedelemmel és miután, már Angliában is egy nagy párt azon fárad, hogy az anyaország gyarmataival egy közös védelem czéljából alakítandó vámuniót létesítsen; a szabad kereskedelmi rendszernek alkalmazása jelenleg még vita tárgyát sem képezheti. Tehát akarva, nem akarva, kereskedelmi rendszerünk jövőben a nemzeti termelés védelme alapján kell hogy álljon, mert ez képezi többé-kevésbé Németország, Olaszország, Oroszország, Oláhország, Szerbia, Törökország, egyszóval minden szomszédunk, azonkívül a legtöbb többi állam kereskedelmi politikájának alapját. Részemről, a kényszerhelyzeten kivül, KÖZTELEK, MÁJUS HO SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. tethető össze a szabad kereskedelmi rendszer, vámuniók pedig, mint látjuk, nem igen tudnak létrejönni. Rubinek Gyula titkár urnák, nagy szorgalommal és szakismerettel összeállított munkája, a nemzeti termelés védelme alapján, tehát, véleményem szerint, a helyes alapon áll. Ézért vagyok bátor azt az igen tisztelt szövetségi nagygyűlés szives pártfogásába a legmelegebben ajánlani. A nevezett munkában csak a mezőgazdasági termények vámjairól van szó, mert az ipar termékei eddig is meglehetősen magas vámvédelemben részesültek. Ha azonban az_ ipar e védelmet még fokozva látni szeretné, ez" ellen véleményem szerint, az OMGE. részéről semmi kifogás nem fog emeltetni. Megengedem, hogy egy ilyen vámvédelmi rendszer a városi lakosságnak azon részét, melynek érdekköre nem érintkezik a gazdák vagy iparosok érdekkörével, ideiglenesen sújtani fogja. De ezen, reájuk háramló hátrányt azzal lehet jóvá tenni, ha a fokozott vámbevételekkel, vagy azoknak egy részével apasztjuk a városi lakosságot sújtó fogyasztási adók mérvét. Visszatérve tárgyamhoz, hogy csak egy czikkről, a legfontosabbról szóljak, az eddigi 1 frt 50 kros, illetőleg 50 kros buzavám, 3 frtra terveztetik. Ez nem sok, tekintetbe véve, hogy a német buzavám 5, illetőleg 3 márka 50 pfennig, a franczia buzavám 7 frank, mindkét államban pedig, nincsen kizárva, hogy e vámok még emeltetni is fognak. Noha köztudomásu, mégis jónak találom ismételni, hogy egy 3 frtos buzavám annyit jelent nálunk, mint egy, a jelenleginél 2 frt 50 krajczárral magasabb búzaár. Ha tehát az utolsó vám- és kereskedelmi szerződésekben kikötöttünk volna, mint a hogy annak idején követeltem, egy minimális 3 frtos buzavámot, akkor jelenleg búzánkat 8 frt 50 kr. helyett hozzávetőleg 11 frtért adnánk el. Hogy ez az árkülönbözet mit jelent Magyarország és Ausztria gazdáinak, de nemcsak Magyarország és Ausztria gazdáinak, hanem majd oly mérvben e két állam iparosainak, kik a gazdák fokozottak vásárló képességében egy biztos és egyre többet abszorbeáló piaczra tettek volna szert, ezt fölöslegesnek tartom bővebben fejtegetni. Ha sikerül nekünk törvényetittetni egy 3 frtos buzavámot és megszüntetni mindazon visszaéléseket melyekkel az anti-agrár kormányok az agrárvámokat kijátszani engedik, nevezetesen a fedezetlen határidőüzleti játékot, a kikészitési eljárást, a vámhitelezést, a szabadraktározást, a külföldi terményeknek adott tarifakedvezményeket, miután Ausztria-Magyarország már nem exportál búzát, sőt évek óta búzát importál, akkor búzánk okvetlen mindenkor 3 frttal lesz drágább mint búzája annak az export államnak mely vámterületünkhöz legkedvezőbben fekszik tehát jelenleg, mint mondtam, 11 frt lenne nálunk a buza ára. Alig hiszem, hogy legyen gazda, ki ezt ne kivánná. Ehhez, azonban, két dolog szükséges. Először egyhangúlag kell csoportosulni az OMGE. által helyesnek nyilvánított vámpolitika körül és annak megvalósítását egyre szükséges követelni, mert az egyetértésben rejlik az erő meg a siker. Másodszor követelni kell, hogy a vám-és kereskedelmi szerződéseink tárgyalása alkalmából, a nemzeti munka védelmére alapított irány karoltassék föl, a kereskedelemügyi minisztérium részéről, mert ezen minisztérium falain belől fognak, a közel jövőben, a gazdák érdekeiket érintő legfontosabb kérdések eldőlni. Két héttel ezelőtt, a budget tárgyalásakor fölszólaltam a Főrendiházban és egyebek között üdvözöltem a kormányt abból az alkalomból, hogy végre valahára megszüntette az azért is hajlok az arányos vámvédelem felé, őrlési kedvezményt és kimutattam szükségét mert a politikai eldaraboltsággal alig egyez- annak, hogy a vám- és kereskedelmi szerződések lejártakor mezőgazdasági érdekeinket is védő méltányos vámokat törvényesítsünk. Fejtegetéseimből következett, hogy most már e védvámok teljességükben fognak hatni, ha a vámokat kijátszó faktoroknak működését elhárítjuk, mert megszűntünk búzában, rozsban tengeriben export vámterületet képezni, sőt gyengébb termésű években már meglehetős importra is szorulunk e czikkekben. És ezekre mit válaszolt nekem a kereskedelemügyi miniszter ur. Az őrlési kedvezmény megszüntetésére azt mondta: Én a magam részéről nem csinálok titkot abból, hogy az őrlési forgalom megszüntetését károsnak tartom", tehát a kereskedelemügyi miniszter ur szerint kár háramlik az országra abból, hogy jan. 1 je óta az 50 kros szerb és 1 frt 50kros román buzavám érvényesülni kezd, hogy ennek következtében azóta emelkednek is nálunk a gabonaárak, daczára annak, hogy a gabonatőzsdén mindenható, úgynevezett kartell malmok minden lehetőt megtettek arra, hogy lehetetlenné tegyék az árak emelkedését és daczára annak, hogy olyan, a vámokat kijátszó faktorok, mint a vnmhitelezés, szabadraktárak, kedvezményes tarifák és fedezetlen határidőüzleti játék még mindég érvényesitik vámkijátszó befolyásukat. Megengedem, hogy a világpiaczok áremelkedése is tekintetbe veendő, de tagadhatatlanul nagyot használt nekünk gazdáknak az őrlési kedvezmény megszüntetése, az úgynevezett kartellmalmokat pedig egészséges irányba terelte, példa reá a finomlisztexport czéljából nemrég alakult szövetkezet létesülése. Arra a megczáfolhatlan tételemre pedig, hogy az árpától eltekintve, megszűnt Ausztria- Magyarország évek óta gabonanemüekben t xport területet képezni, a következőleg nyilatkozott a kereskedelemügyi miniszter ur: Ne méltóztassék azt hinni, hogy mi bezárt terület vagyunk és leszünk. Ez elő nem fordul, a gabona- és lisztforgalom tekintetében sem. De hogy ma még nem vagyunk, azt már adatokkal bizonyíthatom. Méltóztassék tekintetbe venni, hogy eltekintve a gabonakiviteltől, mely nem jelentékeny az Osztrák-Magyar Monarkiából tehát nemcsak Magyarországból csak lisztben 1895-ben , ban 354,000, 1897-ben 987,000, 1898-ban 771,000 és 1899 ben 1.132,000 mm. vitetett ki".tehát jónak látta a kereskedelemügyi miniszter ur nézeteinkkel merőben ellentétes álláspontjának védelmezése szempontjából, a statisztikának csak kiviteli tételeire hivatkozni. Természetes, hogy malmaink exportálnak lisztet külföldre, máskép jogczimük sem lett volna az őrlési kedvezményhez. De ebből még nem következik az, amit a kereskedelemügyi miniszter ur állitolt, hogy Ausztria Magyarország export vámterületet képez gabonanemüekben. Elősorolta mennyi lisztet vittünk ki évenkéntidé daczára ismételt közbenszóló figyelmeztetésemnek, egészen ignorálta, hogy importálunk is lisztet, főkép pedig búzát és ha a behozott mennyiségből levonjuk a kivitt mennyiséget, még mindég többet hozunk be, mint amennyit kiviszünk, tehát importra szoruló vámterületet képezünk. Miután nagyon fontos, hogy gazdatársaim tisztába jöjjenek ez érdekeinkre fölötte életbe vágó kérdéssel, újra összeállítottam az alábbi rövid kimutatást: Behozatal. Év Buza tiszt Rozs Tengeri m é t e r m á z s a j'gg^'ggf 27, , , f'915' , , * 4^4 10 > > ,456

5 34. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, ÁPRILIS HÖ Kivitel. Év Buza Liszt Rozs Tengeri m é t e r m á : ,688 1, , ' :805 4,474 30,245 6,350 33, ' 169 i.is;ell 'Behozatali 5'Ihlet. ti Év Buza liszt Tengeri Rm ZS á , , , , , , , , ,762 É kimutatásból megczáfolhatlanul látható, hogy nemcsak búzában és lisztben, hanem még rozsban és tengeriben is, jó és rossz termésű évben egyaránt, import vámterületet képezünk, tehát a vámoknak, nagyságuk mérvébén teljesen hatniok kell, kivéve, ha részben ki nem játszatnak a már többször emiitett faktorok által. A tárgyalás alatt álló vámjavaslatban, a nemzeti munka védelmén kivül, még egy igen fontos elv foglaltatik. Ugyanis, ha lényeges, a parlamentáris ellenőrzés szempontjából, a maximális és minimális vámtételeken alapuló vámtarifarendszer más országokban, kétszeresen nagy horderejű lesz-e rendszer törvényesítése nálunk, hol két kormány és közös miniszterek, két parlament és egy delegáczió, tehát két faktor helyett öt működik közvetve, közvetlenül közre a kereskedelmi szerződések kötésénél, döntőleg, pedig a közös külügyminiszter. Föl is lett áldozva a múltban a magyar bor, a hármas szövetség egyik tagja Olaszország kedvéért, biztosítva lett Szerbia, Oláhország barátsága 50 kr.-os buza-, illetőleg disznó - vámokkal. Mindég a magyar gazdák, kiket képviseltek, mint láttuk Matlekovics és társai, fizették meg árát a duzzogó szomszédok politikai jóakaratának. {Igaz. Ugy van.) Maximális és minimális autonom vámtarifatételek alapján, az ilyen, kiterjedt érdekeket egy tollvonással megsemmisítő eljárás, ki van zárva. A parlament, vagyis nálunk a parlamentek, miután a közös vámterületről van sző, meg fogják határozni az autonom vámtarifáknak maximális és minimális tételeit, ezeken belől pedig, megkötendi a külügyminiszter az esetleg szőnyegen lévő állammal a szerződést és ezt, beczikkelyezés ezéljából átnyujtandja a parlamenteknek. Mielőtt befejezném fölszólalásomat, szükségesnek tartok két példát idézni, hogy bebizonyítsam mennyire hat fejlödőleg egy a nemzeti munka védelmére alapított kereskedelmi politika. Francziaország évekig búzában importterületet képezett. 7 frankos vámjai annyira serkentették búzatermelését, hogy most, jó termések idejében még fölöslege is van búzában, tehát búzát exportál. Amerika még egy évtizeddel ezelőtt iparterményekben nagymérvű import vámterületet képezett. Jelenleg a majdnem prohibitiv vámpolitikája következtében nemcsak az iparnak számtalan terén találkozunk világszerte az amerikai konkurrencziával, de ez ország annyira és oly rohamosan meggazdagodott, hogy már polgárai a következőkre is képesek. A minap ugyanis olvastam a Standardban, hogy Walker és Mac Cleary urak, egy amerikai tőkepénzesekből álló konzorczium képviseletében, mely szeretné a Szent-Pétervárról Odesszáig tervezett vasút építését elnyerni, útnak indultak, hogy részt vegyenek a mondott vasútépítésnek ajánlati tárgyalásain. Ha sikerül a konzorcziumnak megkapni a vasút építését, melynek költségei hozzávetőleg kilenczven millió dollárra tehetők, akkor nemcsak a fölhasznált anyagnak legnagyobb része amerikai származású lesz, irja az idézett újság, hanem még amerikai munkások is fognak nagymérvben a mondott vasút építésénél fölhasználtatni. Tehát a nemzeti munka védelemének érvényesítése, maximális és minimális tételeken alapuló autonom vámtarifa utján, legyen minden magyar és osztrák gazda és iparos jelszava, mert bármennyire iparkodjanak a tőzsdei körök ós az azokkal rokonszenvező lapok az ellenkezőt bebizonyítani, egy az érdeke, e fölötte fontos kérdésben ugy a magyar embernek, mint az osztráknak, ugy a gazdának mint az iparosnak és ha a magyar és osztrák Matlekovicsék egy a tőzsdei, vagyis nagyobb részt parazita érdekeket képviselő éket akarnak a mezőgazdaság és ipar, Ausztria és Magyarország közé verni abban a reményben, hogy képesek lesznek a tévútra vezethető tényezőket a mezőgazdaság ellen, partikuláris czéljaik érdekében kijátszani, világosítsuk föl érdektársainüat ez eljárás valódi irányáról és ne engedjük meg annak sikerülését. (Zajos éljenzés és taps.) Baross Károly : Tisztelt Nagygyűlés. Röviden egy kérdéshez fogok szólani és ez a buza vámja. Évtizedeken át a magyar mezőgazdák azon helyzetben voltak, hogy buzájukat annyival olcsóbban voltak kénytelenek eladni, amennyi költségbe került Magyarországból a buza kivitele a közös vámterületen kivül. Őméltósága Zselénski Róbert gróf ur éles és világos statisztikával bebizonyította azt, amit évek óta hangoztatunk, hogy a közös vámterület és Magyarország is megszűnt buzakiviteli állam, buzafelesleget' termelő állam lenni. Amint ezt konstatáljuk t. Nagygyűlés, előtérbe lép azonnal a magyar gazda azon joga, hogy gabonáját épp oly áron adhassa el, mint a franczia és a német gazda. Előtérbe lép pedig ezen joga azért, mert azok a nyugati államok sokkal közelebbről kapják a tengerentúli versenyt, mint mi s amint a mi búzánk nincs kiviteli kényszer alatt hogyha csak kicsit védjük, akkor lesz ára ugy, mint a külföldi búzának van. Nekünk elsősorban a búzát kell védeni s megakadályozni azt, hogy a magyar piaezokra kedvezőbb föltételek mellett jöhessen be idegen buza, mint az a nyugati piaezokra eljuthat. És itt akkor,, amidőn a gabona védelmével foglalkozunk, számításokat kell tenni arra nézve, hogy mi legyen a byza vámja. T. Nagygyűlés, én magasabb vámokat hozok javaslatba, mint amelyekről eddig szó volt. Miért? Azért, mert ha csak annyi vámot állítunk föl mondjuk a keleti országokból be jövő buza ellen, amilyeneket a külföldi országok követelnek, akkor tekintettel arra, hogy a keleti gabona hozzánk sokkal könnyebben, sokkal olcsóbban bejut, mint akármelyik nyugati piaezra, az a buza hozzánk jön át és nem a nyugati piaezokra. Nekünk tehát a legmagasabb nyugati buzavámhoz legalább annyit kell hozzáadni, amennyibe kerül a buza kiviteli költsége Magyarországból a külföldi piaezokra. Ma a nyugati államok legmagasabb vámja pl. Francziaországban 2-80 frt, a mi kiviteli költségünk 70 frt; az én szerény véleményem szerint tehát a magyar gazdaközönség a minimális vámtarifában 4*50 frt vámot joggal megkövetelhet. {Igaz. Ugy van) Mivel előreláthatólag a jövő vámpolitikájában a külföldi államok a mainál magasabb vámokat fognak fölállítani, a maximális tarifát ugy kell megállapítani, hogy a jövő kereskedelmi szerződés és alkuvások esélyeivel számolva, kormányunk az uj helyzetre való tekintettel is megvédhesse a magyar gazdaközönséget. Ezért óhajtandónak tartom, hogy a maximális buzavám 5"50 frtban állapíttassák meg és erre vonatkozólag van szerencsém határozati javaslatomat a következőkben a t. Nagygyűlés elé terjeszteni. Mondjaiki a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek Nagygyűlése, hogy : 1. a mezőgazdasági termények vámját oly magasan kivánja a jövőben megállapítani, hogy azok egyenlőek legyenek a külföldi importáló államok legmagasabb vámja és a Magyarországból a külföldi piaezokra való kiviteli költségekkel; 2. kiválólag a buza vámját, a minimális tarifában 4 frt 50 kr.-nak, a maximális tarifában 5 frt 50 kr.-nak óhajtja." {Helyeslés) Gr. Dessewffy Aurél elnök : Baross tagtárs ur határozati javaslatát talán a részletes tárgyalás alkalmával vitathatná meg a Nagygyűlés. {Helyeslés) S most mielőtt az általános vitát befejeznénk, még Marton Andor urkérszót. Marton Andor: T. Nagygyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy a javaslathoz néhány szóval hozzászólhassak. Előrebocsájtom azt, hogy a határozati javaslatot tanulmány tárgyává tettem s elmondhatom azon egyéni meggyőződésemet, hogy a munka minden részében kitűnően van megszerkesztve s oly alapos indokolással ellátva, hogy azért az egész magyar gazdaközönség hálával lehet eltelve ugy a vámügyi bizottság, mint annak előadója Rubinele Gyula iránt. {Igaz. Ugy van!) Bátor vagyok kikijelenteni, hogy általánosságban EZ egész határozati javaslatot elfogadom s néhány megjegyzést a részleteknél fogok tenni. Méltóztassék azonban megengedni, hogy egy megfigyelésem eredményéről számolhassak be a nagygyűlésnek. {Halljuk. Halljuk) -Mikor a javaslat megjelent a szak- és napilapok foglalkoztak ezen kérdéssel, de a legnagyobb felületességgel tették bírálat tárgyává ezen javaslatot, felületességgel azok is, amelyek dicsérőleg s azok is, amelyek gáncsolólag Ítélték meg e munkálatot. Hogy a gáncsoló lapok mily felületesek voltak, kitűnik abból, hogy nem indokolták meg véleményüket s itt felhozom a.közgazdasági Híradót" {derültség, egy hang: élezlap), mely támadta az egészet a nélkül, hogy érvet tudót volna ellene fölhozni, óva intve a magyar gazdaközönséget, hogy a, Köztelek*-tői óvakodjék, de nem mondja meg, hogy miért. Még többet tudnék fölhozni a lapok közlésének felületességéről, de csak egyre terjeszkedtem ki és ez a Hazánk", amelynek czikkirója is azt a hibát követte el, hogy ö agrár szempontvette vizsgálat alá a javaslatot s azt mondta, hogy ez az agrárok kívánsága, holott, szerény meggyőződésem szerint s ezt különben előttem gr. Zselénszki is kifejtette, ez a javaslat nemcsak a mezőgazdasági éredekeket védi, de védi az ipart és egyáltalán az egész belföldi termelést. Ép azért azt hiszem, hogy a mai vámközösségi elv alapján jobbat, mint ez a határozati javaslat, véleményem szerint előállítani nem lehet. Áttérve igért megjegyzéseimre, a határozati javaslat azt mondja, hogy a kormánynak a felveendő szerződéses tárgyalásoknál állategészségügyi egyezméryeket Svájczczal, Németországgal és Francziaországgal kell kötnie. Én a kormány kezét ebben megkötni nem tartom helyesnek, mert miért ne kössön a kormány más államokkal, esetleg Angliával is, állategészségügyi egyezményt, ha annak szüksége forog fenn, vagy ha odavaló kivitelünk elé megnyílnak a piaczok. Én nem irnék elő semmiféle követelményt, hanem ezt a kormány belátására biznám. A másik megjegyzésem a vámunióra vonatkozik. Ez gyönyörű szép elv, de annyira ideális, hogy túlságos ideális voltánál fogva ezzel tulajdonkép foglalkozni szinte felesleges. E helyett azt volnék bátor proponálni, hogy ne egy vámunió eszméje, de a hármas szövetségben lévő nemzetek közötti gazdasági unió kérdése vétessék fel ugy, hogy ez a három ország egymásnak nemcsak hadászati szempontból, de gazdasági tekintetben is szövetséges társa legyen ugy, hogy oda törekedjék mindegyik, hogy egyik a másikat gazdasági tekintetben is nagygyá tehesse. Bátor vagyok végül azt az indítványt előterjeszteni, hogy a Nagygyűlés fejezze ki köszönetét és háláját a vámügyi bizottságnak és ennek jeles előadójának Rubinek Gyulának

6 744 KÖZTELEK, MÁJUS HO SZAM. IO-IK ÉVFOLYAM. azon nagyfontosságú és értékes munkáért, amelyet végzett és oly kitűnő indokolással látta el ezen határozati javaslatot. (Helyeslés.) Eudnyánszky Titusz: T. Nagygyűlés. Méltóztassék megengedni, hogy a Barsvármegyei gazd. egyesület nevében, mint annak kiküldöttje kifejezzem, hogy tisztelettel és hálával vetté egyesületünk a szétküldött fontos és nagyterjedelmü munkálatot, amely a magyar gazdaközvélemény s Magyarország gazdasági viszonyainak fölvirágoztatásának a jövendőben leendő biztosítását tűzte ki czéljául. Szóval már kifejeztetett, ez az elismerés és köszönet, nem mulaszthatom el azonban, hogy magam is kifejezzem ezt és kérjem á t. Nagygyűlést, hogy azt jegyzőkönyvbe foglalni méltóztassék. (Helyeslés.) A Barsmegyei gazdasági egyesületnek a felállított vámtételekre egyéb megjegyzése nincs, minthogy a gyapot vámja 4.50 frtról 7 frtra való emeltessék. Indokolja egyesületünk e kérelmét azzal, hogy a nyers gyapot hazai gyapjutermelésünk kárára a gyapjúszövetek készítésénél mindinkább tért foglal s a gyapot bekeverése által Magyarország gyapjutermelésé-l: nek oköztatik kár. Ajánlom a gyapot vámjának 7 frtra való felemelését. (Helyeslés.) Szemere Huba : Előrebocsájtom t Nagygyűlés, hogy nemcsak Pest vármégye, de az egész Magyarország gazdaközönsége részéről meghajtom zászlómat EubineTc Gyula elaborátuma előtt. Oly alaposan és oly helyes szempontokból ítélte meg ez az elebaráfum a kérdést, hogy én megvagyok róla győződve, hogy az egész Magyarország gazdáközönsége egyhangúlag el fogja fogadni azt. De midőn ezen elismerésemet kifejezem, nem birom megtagadni magamtól, hogy fel ne szólaljak egy oly tárgyban, amely előadó fejtegetésének idejét jó részben egészen igénybevette ós ez a külön és közös vámterület kérdése. Én nem tartóm helyesnek és szerencsés résznek azt, amely oly nagyon erősen kiemeli, hogy nekünk közös vámterületen kell élnünk. Lánczy Leó eléggé hivatott egyéniség arra, hogy megkérdezzük tőle, vájjon nagy veszedelemnek tartja-e ha Magyarország külön vámterület elé fog lépni. Magyarországra az előzetes átmeneti időszakot kivéve egyáltalán nem kell attól tartani, hogy veszély rejlik abban, hogyha a külön vámterület inauguráltatik. És én túlhaladott álláspontnak tartom azt, hogy kiemeljük a közös vámterületet mint olyat, amely nélkül Magyaország létfeltétele meg volna rendítve. venni, hogy a tarifális kedvezmények a határszéli forgalomból eredőleg, a szabad raktár ős az őrlési engedély kedvezményei és a legtöbb kedvezményeket nyújtó vámszerződések is micsoda, ha nem egyéb, mint egy kicsit gyengébb alakban inaugurált szabad kereskedelmi politika. (Egy hang titkos politika.) Igen, titkos, különös akkor, mikor Ausztria-Magyarország és Németország megkötik az egyezményt és későbben az ebből folyó előnyöket mind elveszti a monarchia az által, hogy a legtöbb kedvezményeket nyújtó szerződésekkövetkeztében magunkat tökéleiesen kiszolgáltatjuk. Én tisztelt Nagygyűlés, meg vagyok róla győződve, hogy Magyarország közvéleményét akkor fogjuk helyes irányba terelni, hogyha ezen határozati javaslatot elfogadjuk, és én pusztán csak abból a szempontból szóllaltam fel, hogy a külön vámterület eszméjéről itt szó essék, mert én éppen nem őrü'ök a közös vámterületnek S a külön vámterület, meg vagyok győződve, hogy nem ami erőnkből, de az osztrákok erejéből folyó- ;lag ugy is be fog hamarosan következni. Ajánlom a határozati javaslatot elfogadásra. isághy Gyula: Röviden bátor vagyok előttem szóló és a torontálmegyei kiküldött ur fölszólalásaira reflektálni. Magam is helyeslem, hogy ne hansulyozzuk azt, hogy közös, vagy külön vámterület szempontjából alkotjuk meg ezen vámtarifákat; akár az egyik, akár a másik alapra; helyezkedünk, mindkét esetben a magyar termelést hatályosan kell megvédeni és mindkét esetben kielégítő eszközt nyújtani. Kissé aggályom volt Eubinek fölszólalása elején, mikor túlságosan kidomborította a közös vámterületnek a szükségességét, de fölszólalása végén megnyugvást találtam fölszólalásában, mert kidomborította, hogy igenis lehetnek oly körülmények, mikor a külön vámterület mezőgazdasági érdekeink megvédése szempontjából is előnyösebb, mint a közös vámterület. S mondhatom, hogy a múltban követett vámpolitika juttatott oda, hogy a külön vámterületet feltétlenül szükségesnek mondották fölállitani, mert kétségtelen az, hogy az eddig a múltban követett vámpolitika oly hátrányos volt Magyarország mezőgazdasági érdekeire, hogy ezzel szemben a külön vámterület feltétlenül előnyösebb. {Igaz, ugy van) Azért t. Nagygyűlés a vita keretén kivül kell hagyni az egész kérdést, hanem erre való tekintet nélkül teljesen hozzájárulhatunk az előterjesztett határozati javaslathoz. cziális kívánságai, de ezeket azért sem akarjuk itt fölhozni, mert azok specziális érdekek s az általános érdekek keretén belül megkaphatják a maguk védelmét s azért nemcsak a magam, de a Pozsonymegyei gazd. egylet nevében is teljes csatlakozásomat jelentem ki a határozati javaslathoz. {Helyeslés.) Marton Andor: Sághy képviselő ur szives volt csekélységem által fölhozottakra kiterjeszkedni s én kénytelen vagyok néhány perezre kérni még a Nagygyűlés figyelmét az általános vita bezárása előtt szavaim félremagyarázása czimén. Én ugy fejeztem ki, hogy kívánatos a hármas szövetség vámuniója, de hogy a kötendő szerződések ezekkel az államokkal oly módon kontempláltassanak, hogy azok gazdaságilag ezen országok fölsegitésére és gazdasági megerősödésére vezessenek. Gróf Dessewffy Aurél elnök: Mielőtt az általános vitát bezárnám és a részletekre térnék át, gróf Károlyi Sándor ő excellencziája kiván szólani. {Halljuk! Halljuk!) Gróf Károlyi Sándor : Nem a tárgyhoz kívánok szólani. Be kell ismerni, hogy-ez a munkálat igen alaposan van elkészítve s ezt meg is kell mondanunk annak, aki ezt csinálta. Mindenki elismeri azt, hogy ez a nagy munka kimerítően és alaposan tárgyalja jövő vámpolitikánkat és ez érzelemtől áthatva indítványozom a Nagygyűlésnek, hogy a munkálat elkészítéséért előadó urnák jegyzőkönyvileg fejezze ki köszönetét és háláját. {Helyeslés.) Gr. Dessewffy Aurél elnök: A Nagygyűlés határozatakép kimondhatom, hogy a munkálat elkészítéséért Eubinek Gyula a Szövetség titkárának a Nagygyűlés elismerését és köszönetét jegyzőkönyvileg nyilvánítja.] Most áttérhetünk a részletes tárgyalásra; erre nézve proponálom, hogy pontonként olvastassák fel a javaslat. (Helyeslés.)'] Szövetség titkára röviden jelzi, hogy időközben részint a közgazdasági szakosztályban, részint a végrehajtó-bizottságbán módosításokat szenvedett a javaslat, e módosítások szét vannak osztva a kiküldöttek között. Olvassa a 1 4. pontokat, melyeket a Nagygyűlés változatlanul elfogadott. Az 5. pontot Hertelendy Ferencz az alábbi szöveggel kívánja kiegészíteni. Az uj vámszerződés kötésénél mindkét fél magára vállalja az amerikai lóhere és luczerna és az amerikai zsiradékok behozatalát a közös vámterületre megnehezíteni, sőt esetleg teljesen meg is szüntetni." Tisztelt barátunk a Torontálmegyei gazd. De ez nem is oly kérdés, amely tőlünk egyesület részéről fölhozott két kérdést. A Szemere Huba, Sághy Gyula és előadó függne, bisz aki a dolgok mélyébe beletekinteni tud, az tudja, hogy ezek a vámügyi kér- jelzett és a közép-európai vámuniót hangoz-, indítványban foglaltakat helyeselvén, azt a vámunió kérdését,, amelyet ő opportunusnak felszólalása után a szövetségi nagygyűlés az dések miképpen intéztetnek el. De van nekünk tatta. Ez a határozati javaslatban nincs vámügyi bizottsághoz utalja azzal, hogy azt a egy hatalmas szövetségesünk, ez pedig Ausztria, benne, de én azt hiszem, hogy a középeurópai vámunió kevésbbé utópisztikus, mint A 11-ik szakasz a) pontjánál dr. Csillag Gyula határozati javaslat szövegébe beilleszsze.,az Isten éltesse sokáig, mert megvagyok róla győződve, hogy rövid idő alatt a külön a hármas szövetség vámuniója. indítványára a pont utolsó sorában ^ állami felület alá helyezi" kitétel helyett.állami felügye- vámterület terére fogunk lépni. Nem akarom, Sokkal nehezebb ezen államokban a hogy elmúljék e nap anélkül, hogy e hangnak vámuniót létrehozni, amelyeknek a tengerentúli versenynyel szemben azonos ős közös zést vesz be a javaslatba. let és állandó ellenőrzés alá helyezi* kifeje- kifejezés ne adassék, én a magam részéről legkevésbé félek attól, hogy Magyarországban érdekeik vannak s amely sokkal kevésbbé lesz Gr. Dessewffy Aurél elnök: javaslatba hozza, az önálló vámterület valaha létre ne jöjjön. utópisztikus. Kérem a t. barátunkat, hogy álljon el e követeléstől és ne bontsuk meg azt által beadott indítvány felett határozzon a hogy a buzávám tekintetében Baross Károly (Helyeslés.) Ez az egyik dolog, a másik pedig amit említeni kívánok, a következő: a harmóniát, amely köztünk fenforog. Nagygyűlés. Baross^ Károly ugyanis a vámügyi A szabad kereskedelem időszakának elmultával végre mi is a védvámok álláspont- vonatkozó nézetével is; hogyha kizárná a ben javaslatba hozza, hogy a buza minimál Ép igy vagyok az ő állategészségügyre bizottság által megállapított vámtétellel szemjára lépünk. Én meg vagyok győződve róla, határozati javaslat, hogy nem lehetne a kormánynak állategészségügyi egyezményt kötni 5.50 frtban állapíttassák meg. vámja 4.50 frtban, a maximál vám pedig hogy ez ellen még a vezető körök sem fognak nagy akcziót kifejteni, hisz végre is magában a levegőben van ez a kérdés s a hely- mikor az van itt mondva e javaslatban, hogy najj, hogyha Magyarország búzatermelését egy álammal sem, akkor hozzájárulnék, de Szemere Huba: Igazat ád Baross Károlyzet parancsoló kényszere hozza azt, hogy Németországgal, Svájczczal stb. állategészségügyi egyezmények köttessenek, egy szó sincs a legmagasabb vámok mellett teheti. mmden oldalról védeni akarja, ezt csak mi többé azt a régi szabad kereskedelmi irányt, amelyet eddig folytattunk, továbbra arról, hogy a kormány más államokkal is ne Erre vannak példáink, okulhattunk a nem folytathatjuk, mert az a rendszer, a köthessen egyezményt. Hisz minden egyes franczia vámszerződés esetéből, amelynek melyet Ausztria-Magyarország eddig folytatott, vidéknek lehetnek különleges specziális érdekei az országban, amelyekért küzd azon vidék ország oda jutott, hogy búzából és lisztből maximál és minimál vámjai vannak s Franczia- mindég Magyarország rovására, nem is az a rendszer, amit tulajdonkép a mi kormányaink gazdasági egyesülete, de az egész magyar belszükségletét fedezte és exportra szorul. is keresztül akartak vinni,t Ez a rendszer egy mezőgazdaság közös érdekei érvényre juttatásánál együttesen és igy összhangban kell magasabb vámtételeket alkalmazunk, annál Szóló meg van győződve arról, hogy minél folytonos engedmények rendszere, a szabad kereskedelmi rendszernek a megörökítése vagy működni. Es épen azért a Pozsonyvármegyei hamarább fog bekövetkezni az eset, hogy folytatása. Mert hiszen csak méltóztassék gazdasági egyesületnek szintén volnának spe- í Magyarország export-állammá' lesz.

7 35. SZÁM. ÍO-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HO Osztja azt a nézetet, hogy esetleges alacsonyabb buzavámok a szerb és román buza bqözönlését fogják előidézni. Szerinte a Baross által javasolt minimál és maximál vámtételek még nem is elég magasak. Gróf Dessewffy Aurél elnök kimondja a nagygyűlés határozataként, hogy Baross Károly indítványát a buza vámtételeinek felemelésére nézve a nagygyűlés egyhangúlag elfogadja, A szövetség titkára előterjeszti a, Barsvármegyei gazd. egyesület indítványát a nyers pamut vámtételének 7 frtra való felemelése tárgyában. A Nagygyűlés a pamut maximál vámját a vámügyi-bizottság által javasolt 4.50 frtos tétel helyett egyhangúlag 7 frtra emeli fel. A vámügyi bizottság által javasolt többi vámtételekhez a Nagygyűlés egyhangúlag hozzájárult. Szemere Huba: a korpa, maláta-csira, olajpogácsa s általában az erőtakarmányok vámtételeinek fölemelését javasolja, mert e takarmánynemüekből nagy kivitelünk van s állattenyésztésünk fejlődése függ attól, hogy minél kevesebb vittessék ki. Előadó fölszólalása után a nagygyűlés a Szemere Huba által fölvetett indítványt a vámügyi bizottságnak adja ki azzal, hogy az összes abraktakarmányokra vonatkozó magasabb vámtételeket állapítson meg. Földmivelők Országos Egyesülete, Bujanovics Sándor : Tisztelt Nagygyűlés! Tán méltóztatnak tudomásával bírni annak, hogy a mai napra van összehiva a Földmivelők Országos Egyesületének megalakulása czéljából is egy gyűlés. Én, aki az összehívó uraknak intenczióját nem ismerem s az ott előterjesztendő alapszabályokat sem ismerem, tartózkodni kívánok ez alkalommal minden bírálattól. De ez a tény maga, hogy a Földmivelők országos egyesületének megalakítása terveztetik kell, hogy gondolkozóba ejtsen kell, hogy arra ösztönözzöm, hogy a magunk részéről szükséges lépéseket megtegyük. Én akként gondolkozom és ugy szeretném látni, hogy minden megyében a gazdasági élet vezetője a megyei gazdasági egylet legyen. (Helyeslés.) Ezt azonban csak akkor lehet teljesen elérni, hogyha nemcsak a birtokos osztály lesz tagja a gazdasági egyesületeknek, hanem ha a megyében, járásokban és kerületekben, továbbá a községekben gazdakörök alakulnak, amelyek a gazdasági egyesülettel összeköttetésben állanak, az irányítást a gazdasági egyesülettől kapják, vele az összeköttetést fentartják. Igy képzelem én, hogy a gazdasági egylet megyéje és a kisember érdekében kifejtheti mindazt a tevékenységét, amire szükség van és ekkor lenne a gazdasági egyesület a megyében a gazdasági ügyek intézője. Az országos földmivelő egyesület, amely a központban megalakul, lehet hogy valami jó is lesz belőle, mindenesetre egy időelőtti valami, mert hiszen a földmivelőknek előbb kint kell' tömörülni, csoportosulni s akkor kell megalakítani az országos szervezetüket, nem pedig a központból kiindulva megalakítani az országos szervezetet, talaj nélkül a levegőben. Én azt hiszem t. Közgyűlés nem helytenül cselekszem, ha inditványnyal bátorkodom fellépni, amely a következő. Megjegyzem mindenek előtt, hogy ezen tárgygyal a Szövetség végrehajtó bizottsága, tegnapi ülésen foglalkozott s amit én elmondandó vagyok, ezt már a választmány tegnap elhatározta s ez a következő : Kéressenek fel ismételten a szövetséges gazdasági egyesületek, hogy igyekezzenek vidékeiken mindenütt, ott, a hol a talaj arra alkalmas, gazdaköröket szervezni, ezek szervezését előmozdítani és irányítani, velük az összeköttetést fentartani. S csak így ha minden gazdasági egyesület a maga megyéjében megteszi azt, amit tehet és a földmivelőket a gazdaköröben egyesíteni fogja, akkor lesz a gazdasági egyesület á gazdasági élet irányitója a megyében. Indítványozom, hogy méltóztassék ezt határozatiig kimondani azzal, hogy a gazdasági egyesületek megkerestessenek ezen községi s vidéki gazdakörök szervezésére. (Helyeslés.) Sághy Gyula: A Bujanovics Sándor ur által előterjesztett indítványt a legmelegebben ajánlom elfogadásra, mert meggyőződésem, hogy Magyarország érdekeit ugy tudjuk hathatósan megvédelmezni, hogyha nem parallel, de összhangzatos akcziók indíttatnak meg. Én ugy képzelem a földmivelő gazdakörök alakítását, hogy az harmonikus összmüködésben legyen a megyei egylettel s viszont, hogyha országos szervezet létesül, illetve szüksége mutatkozik egy központi szervezet felállításának, akkor szükséges, hogy az harmonikusan az OMGE.-vel működhessen. Ez együttműködés nélkül nem képzelhetem, hogy ily két nagy országos tényező sikerrel működhessen, épen azért mivel az OMGE. és a Szövetség feladatának megfelel, nincs létjogosultsága egy külön országos szervezetnek. Szívvel-lélekkel ajánlom Bujanovics Sándor indítványát elfogadásra. Horváth Jenő: 0 méltósága Bujanovics alelnök ur indítványára vonatkozólag van szerencsém egy bejelentést tenni. A Pozsonymegyei Gazdasági Egylet ezzel a kívánsággal már számolt és igyekszik odahatni, hogy a vármegye térületén minél több gazdakör állíttassák fel, sőt már idáig tényleges eredménynyel is számolhatunk be; vármegyénk területén a közelmúltban öt gazdakör állíttatott fel, melyek szerves kapcsolatban vannak a megyei egylettel. Nem végzek felesleges munkát, ha elmondom a módot és utat, amelyet egyesületünk tövet e tekintetben. Midőn egyesületünk egy gazdakört megalakított, mitdazon előnyöket és jogokat kiterjeszti annak tagjaira, melyeket egyesületi tagjaink élveznek s igy a gazdakör mint testület és annak minden tagja is tagja a gazdasági egyesületnek az egyleti tagdíj egynegyedeérl. A gazdakör választmányában képviselve van a gazdasági egylet titkára hivatalból ugy, hogy a gazdakör működése folytonosan az egylet megfigyelése alatt áll, ez adja a működés irányát a gazdakörnek s minthogy a gazdasági egyletek tagjai a Gazdasági Egyletek Országos Szövetségének, egyúttal a mi vármegyénk gazdakörei tagjai az OMGE.-nek is. (Helyeslés) Gróf Keglevich Gábor: Mint a Pestvármegyei gazdasági egylet kiküldöttje az előttem felszólalók abbeli nézetéhez járulok hozzá, hogy ha egyáltalán azt akarjuk, hogy a magyar gazdák tömörüljenek, erkölcsi kötességünk oda működni a vidéken, hogy gazdakörök létesüljenek, mert ezek csoportosulásában látom az erőt, amely nemcsak képes az együttérzés lehetőségét központosítani a magyar gazdánál, hanem azt az erőt, amelylyel'fel kellett volna már rég lépni. A Pestmegyei g. e. e téren mozog másfél év óta s minden községben, ahol alkalom van, létesít egy ily gazdakört szervi kapcsolatban gazdasági egyesületünkkel. Ezen körök nem theoretikus működésre vannak bazirozva, hanem oly működésre, amelynek a kör tagjai hasznát látják. Mi oly gazdaköröket létesítünk, amely a kisgazdákat összpontosítja annyiból, hogy terményeit értékesiti és igy a körnek tagjait sok felesleges időtől kiméli meg, amit az eladása a terményeinek igénybevenne. Ha a földmives látja az érdekét, amely őt a körhöz köti, ő ahhoz is áll. Mindezeket azon szempontból mondom, mert mint méltóztatik tudni, ma van egy összejövetel, mely a földmivelők országos egyesületét van hivatva létesíteni. Én csak alapszabályokból ismerem ezen egyletet s nem tudom pozitive, hogy mily meggyőződésre jöjjek s miután hozzám fordultak és egyenes embernek tartom magam, megkérdeztem, vájjon antagonistája-e ez az országos egyesületnek, vagy ekvivalense akar-e lenni, midőn alapszabályaiban felhozza, hogy oly orgánumot akar létesíteni, amely a minisztériumnak szakvéleményező közege is lehessen. Én eddig ugy tudom, hogy az OMGE. áll Magyarország gazdasági egyesületei élén és a mi Szövetségünk méltányolja az érdekét a legkisebb birtoknak is. Ép ezen szempontból örömmel üdvözlöm a felhozottakat és kérem az összes egyesületeket, hogy saját hatáskörükben lehetőleg oda törekedjenek, hogy minél hamarább, minél több s minden községben gazdakörök létesüljenek, amelyek a magyar gazdák érdekeit fogják felölelni. (Helyeslés.) Kodolányi Antal: Szükségét érzem annak, hogy felszólaljak, mert én voltam az első, aki Magyarországon a gazdakörök alakítását a 70-es évek elején Erdélyben megpendítettem abban a gyűlésben, amely akkor az Erdélyi gazdák vándorgyűlése" czimen szerepelt. Akkor sajnos, nem volt eredménye és most lelkemet örömmel tölti el az a nyilatkozat, amely itt elhangzott, hogy a megyei gazdasági egyesületek erre a térre léptek, mert ez az egyetlen mód a kisgazdát belevonni a gazdasági egyesületek működési körébe. (Ugy van! Igaz!) Még egy dolgot kívánok feleml'teni, módját kellene találni annak, hogy a Szövetség karöltve a magyar gazdaszövetséggel, ejtse módját annak, hogy itt a központban egy népies nyelven megjelenő szaklap jöjjön létre, amely a gazdaköröket istápolná, s összekötné a központtal a vidéki gazdasági egyesülettel ugy, hogy útbaigazítója és felvilágosítója lenne a földmives népn ek s szószólója lenne azon ügyeknek, amelyek megtestesitése érdekében áll az illető vidéknek. Laehne Hugó : Az alelnök ur Őméltósága által tett javaslat ugy értelmezendő, hogy a gazdakörök a gazdasági egyesületekkel hozassanak kapcsolatba. Sághy Gyula t, tagtárs ur azt mondta, hogy a Földmivelők Országos Egyesülete'' hozassék kapcsolatba az, OMGE "-vei. A Földmivelők Országos Egyesületé "-re semmiféle szükség nincs ; a szervezkedő gyűlésen azt hangoztatták, hogy azért szervezkednek mert a kisbirtokosok szakértelmét csak ők lesznek hivatva fejleszteni. Kérdezem, hogy kik azok, akik a földmives szakértelmét fejlesztenék, talán Kristóífy képviselő ur, vagy Szőnyi biztosító igazgató ur fogja fejleszteni? Én azt hiszem, hogy a vi 'éki gazdasági egyletek titkárjai, tagjai, a földbirtokos osztály és gazdatiszti kar az, amely hivatva van a kisbirtokos szakértelmét fejleszteni. Kívánatosnak tartom, hogy egy gazdaköri alapszabály dolgoztassák ki és a gazdakörök kapcsolatba hozassanak az egyletekkel s ugy az alapszabályok, mint e kérdés megvitatása végett egy bizottság küldessék ki. Sághy Gyula a félreértés elkerülése végett megjegyzi, hogy pártolja Bujanovics Sándor indítványát. Gróf Dessewffy Aurél elnök a nagygyűlés határozatakép kimondja, hogy a Szövetség átiratot intéz a gazd. egyesületekhez s felkéri őket arra, hogy igyekezzenek odahatni, hogy vezetésük alatt minél több gazdakör létesíttessék. A szegedi mezőgazdasági kiállítás igazgatóságának jelentése. A Szövetség titkára: A Szövetség végrehajtó-bizottsága azon jelentést terjeszti be, hogy a kiállítás igazgatósága miután a kiállítás ügyeit lebonyolította és csak csekély ügyek vannak még függőben, működését befejezte. Ezen bejelentéssel kapcsolatosan azon javaslattal járul a szövetségi Nagygyűlés elé, hogy tekintettel arra, hogy a Szövetségnek kiváló proprammpontját képezi a vidéki gazdasági egyesületekkel karöltve az ország különbövő részein hosszabb, vagy rövidebb időközönként országos mezőgazdasági kiállításokat rendezni, s hogy az első kezdeményezés, a szegedi, minden oldalról elismerést és határozott sikereket mutatott fel, ugy magának az érdekelt városnak és vidéknek, valamint a

8 746 KÖZTELEK, MÁJUS HO SZAM. IO-IK ÉVFOLYAM. Szövetségnek és a kiállításban részvett gazd. egyesületeknek, határozottan erkölcsi és tán a gazdaközönségnek anyagi előnyére is szolgált: javasolja a végrehajtó-bizottság a nagygyűlésnek, hogy hatalmazza fel az elnökséget arra, hogy puhatolódzék az egyes vidéki városoknál, miszerint melyik volna hajlandó nagyobb áldozatot hozni ezen jövendő második kiállítás érdekében s valamint melyik vidéke volna az országnak legalkalmasabb, ily kiállítás rendezésére. Jelzi szóló, hogy már most is örvendetes érdeklődés konstatálható, több város kérdést intézett e tekintetben már a Szövetségnél, hogy magának a legközelebb rendezendő országos mezőgazdasági kiállítást biztosítsa. A kiállítás 1902-ben volna megtartandó s igy három évi időköz volna az előmunkálatok végzésére. Az elnökség az őszi rendes közgyűlésen tenne ez irányban előterjesztést. A Szövetségi Nagygyűlés a kiállításról szó'ó jelentést tudomásul veszi és az elnökséget megbízza a jövő kiállítás helye tekintetében teendő intézkedésekre. Hertelendy Ferencz: Tisztelt Nagygyűlés! A magam és az ország minden Vidékéről összejött gazd. egyesületek kiküldöttei nevében kedves kötelességet teljesítek akkor, midőn kifejezést akarok adni a hálának és elismerésnek, amivel tartozunk a Szövetség elnöke gróf Dessewffi) Aurél Ő nagyméltóságának, aki szakszerű vezetése és munkálkodásával ezen fontos kérdések irányításánál a gazdaközönséget hálára kötelezte. (Hosszas éljenzés.) Köszönettel tartozunk egyúttal gr. Zsdénszki Róbert ur Ö méltóságának is, aki nagyfontosságú közgazdasági munkásságával mint az agrár eszmék bátor harezosa a gazdaközönség érdekeiért kitartóan küzd. (.Éljenzés.) Gr. Desseívffy Aurél elnök azzal zárja be a Nagygyűlést, hogy ez a nagy munka, amelyet a mai tárgyalás ratifikált, megteremje azon gyümölcsöket, amelyet várunk attól mezőgazdasági és közgazdasági fölvirágzásunk érdekében. A Szövetségi Nagygyűlés határozata a jövő vámpolitikája és az uj vámtarifa revíziója tekintetében. 1. A Németország és Ausztria-Magyarország által kezdeményezett s 1892-ben életbelépett tarifális kereskedelmi szerződések a monarchia és Magyarország gazdasági fejlődésére, de különösen mezőgazdaságába hátrányosan hatottak. 2. A tarifális kereskedelmi szerződések káros kihatását növelte a monarchiánk által követett vámpolitika, a mely a mezőgazdasági termelés fokozottabb védelmének szükségességével nem számolt s a hazai termelés a monarchia piaczain is kénytelen volt a keleti és a tengerentúli államok nyersterményeivel versenyezni. 3. Ezen tapasztalatok meggyőztek arról, hogy, főleg miután a védvámos irányzat világszerte erősbödik, át kell térnünk a nyerstermelés tényleges hatályos védelmére, a mely nem kizárólag a kereskedelmi forgalom emelkedésére, hanem a hazai munka és termelés hathatós védelmére, a hazai fogyasztás emelésére és a hazai termelés részére való biztosítására helyez súlyt. 4. Miután mai kereskedelmi szerződéseink e követelménynek meg nem felelnek, össszes kereskedelmi szerződéseink 1903-ra fölmondandók. 5. A kereskedelmi szerződések kötését a jövőben is kívánatosnak tartjuk, a következő elvek szem előtt tartásával : a) a kereskedelmi szerződések rövid lejárattal köttessenek; b) a kereskedelmi szerződésekben legalább Magyarországra nézve kiköttessék, hogy a szerződő másik fél területén működő kereskedelmi és biztosító társaságok, pénzintézetek nálunk földbirtokot tulajdonul meg nem szerezhetnek a jelzálogintézeték kivételével, ha a vétel bekebelezett követeléseik behajtására irányul; szövetkezetek egyáltalán nem is működhetnek, idegen honpolgárok pedig a viszonosság elvén teljes jogvédelemben részesülnek ugyan, de földbirtokszerzésük bizonyos mértékben korlátozandó. e) Németországgal, Svájczczal és Francziaországgal állategészségügyi egyezmények köttessenek, amelyek állatkivitelünket tényleg lehetővé is teszik; d) állati és növényi betegségek behurczolásának veszélye esetén a behozatal és átvitel időlegesen korlátozható, sőt beszüntethető legyen. 6. A jövőben követendő kereskedelmi szerződéseknél mellőzendőnek tartjuk : a) a legtöbb kedvezmény elvének mai értelemben való alkalmazását ugy, hogy a legtöbb kedvezmény minden egyes kereskedelmi szerződésben külön megnevezett termények vámtételeinél nyerjen csak alkalmazást, mig a külön meg nem nevezett termények behozatalánál az egyik államnak adott vámengedmény csakis legalább egyenértékű vámengedmény ellenében terjesztessék ki egy másik államra ; b) határforgalmi kedvezmények ürügye alatt bármely államnak oly, a vámvédelmet csökkentő vámkedvemények engedélyezését, mint a minőt ma az olasz bor és a szerb gabona-, bor- és állatbehozatal élvez; c) a külföldi áruk és terményeknek a vámvédelmet megkerülő vámmentes raktározását, mely csakis tranzitóáruknál és terményeknél átrakodás czéljából s igy rövid, csakis az átrakodás munkájára szükséges időre engedélyezhető; d) állategészségügyi egyezmények kötését a keleti államokkal s illetve ugy állategészségügyi, mint kiviteli érdekeink szempontjából szükségesnek tartjuk a keleti államok állatbehozatalának betiltását. 7. A kereskedelmi szerződéses tárgyalások megindításával egyidejűleg nemzetközi megállapodás létesítését kívánatosnak tartjuk a következő kérdésekben: a) a nemzetközi forgalomban fontosabb államok vámtarifái rendszerének egyenlő alapokon való kidolgozása tekintetében; b) a tengerentúli államok versenyének korlátozása czéljából a középeurópai államok között egy vámunió létesítése s illetve a tengerentúli és keleti államok versenyével szemben differencziális vámok fölállítása tekintetében; c) a nemzetközi spekulácziónak a gabonaárak alakítására gyakorolt káros befolyásának megszüntetése czéljából, a gabonatőzsdék egyöntetű szabályozása tekintetében oly alapon, hogy a fedezetlen határidőüzlet eltiltassék. 8. kereskedelmi viszonyaink rendezésének alapját a vámtarifa képezvén, ebben a hazai munka és termelés védelmét ugy véljük érvényesíteni, ha gondos tanulmányozás után és az érdekelt termelési körök meghallgatásával, mindazon ipari czikkekre és mezőgazdasági termékekre, melyek termelése és részükre a hazai fogyasztás föltétlen biztosítása kiváló fontossággal bir, a vámtarifában minimál vámtételek állapittatnak meg, amelyek a kereskedelmi szerződési tárgyalások alkalmával le nem szállíthatók s amelyek a külföldi versenyt az illető terményekben hazai piaczainktól távol tartják. A minimális vámtarifa mezőgazdasági vámtételei közül azokra nézve, amelyeket a velünk szerződő nyugati, államok velünk szemben meg nem kötnek, a tarifális autonomia fentartandó. A fontosabb termelésünket védő minimál vámtarifa mellett egy lehetőleg nagy vámtételeket tartalmazó és az egész behozatali forgalomra kiterjedő általános vámtarifa volna kidolgozandó, amely a kereskedelmi szerződések kötésénél alkudozások alapját képezné. 9. A vámtarifa külön magasabb vámmal terhelje az idegen vámterületeken át felénk irányuló forgalmat, hogy közvetlen összeköttetéseinket gyarapitsuk. 10. Az uj vámtarifával kapcsolatosan uj; a régi törvényeket és rendeleteket hatályon kivül helyező vámtörvény alkotandó, amely szintén számol a hazai termelés védelme szükségességével s ez alapon: a) a kikészitési eljárást mezőgazdasági terményeknél ejtse el s bgyéb nyers termények és félgyártmányoknál is csak annyiban engedélyezze, amennyiben iparunk ezirányu szükségletét a monarchia termelése nem födözi; vagy remélhetőleg nem is fedezheti; b) a vámhitelezést általában, de különösen mezőgazdasági termények behozatalánál föltétlenül szüntesse be. 11. Az 1903-ig megújítandó vám- és kereskedelmi szövetségről szóló egyezményben kölcsönös megállapodás alapján kötelezné magát,a két kormány arra, hogy: a) a kartelek működését közös elveken nyugvó törvényhozási szabályozással állami fölügyelet ós állandó ellenőrzés alá helyezi; b) Közös megegyezés létesítendő, hogy ha akár Ausztria, akár Magyarország kormánya a közös vámterületre valamely élő állat, vagy növény, vagy ezek terményei behozatalát ragadós betegség behurczolásának veszélye, vagy egyébként kártékony anyagoknak, vagy hamisítványoknak behozatalát vagy átvitelét betiltani szükségesnek tartja, akkor a másik fél kormánya ehhez hozzájárulni tartozik; c) a tranzitáló forgalmat nem részesitik nagyobb szállítási kedvezményben, mint belföldi termények kivitelét s nyersterménykivitelünknek közvetlen tarifákat biztosítanak; ct) a gabonatőzsdének a spekulácziót kizáró szabályozásában akkor is megegyeznek, ha esetleg nemzetközi megegyezés alapján annak szabályozása nem volna kivihető;, e) az amerikai lóhere- és luczernamag és az amerikai zsiradékok behozatalát eltiltják. 12. Ha Ausztriával legkésőbb 1902-ig nem sikerülne egy olyan vámtarifában megállapodni s általában a kereskedelmi szerződések kötésénél és a vámkezelésnél egy uj vámpolitikai irányzat követésót biztosítani, a mely a) különösen a magyar mezőgazdasági termelésnek fokozottabb védelmet biztosit, a mely b) az idegen versenyt e terményekben hazai s illetve a monarchia piaczairól kizárja s a mely c) a monarchia gazdasági érdekeinek istápolását nem az ipar és mezőgazdaság érdekeinek a kereskedelmi forgalom növekedésért való kölcsönös föláldozásában, hanem ezen termelési érdekek kölcsönös és eredményes védelmében találja: ugy az évben a vám- és kereskedelmi szövetség megújítását Magyarország részéről mellőzendőnek tartjuk s illetve előnyösebbnek, ha nemzetközi kereskedelmünket és forgalmunkat 1907-től kezdődőleg Ausztriától függetlenül, önálló alapon rendezzük az egyes államokkal, a miből folyólag évet követőleg, az évi XXX. t.-cz. rendelkezésének megfelelőleg, uj kereskedelmi szerződések a gazdasági közösség alapján csakis 1907-ig köthetők.

9 34. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, ÁPRILIS HÖ A termény vagy állat s vám főcsoport száma III. Füge friss._ Füge aszalva i_ Aszuszőlő, mazsola... Datolya ~ Gesztenye... Mandula héjban..., héj nélkül Czitrom... Narancs... VI. Tengeri, köles, tatárka Árpa Zab u.. Buza Rozs Maláta, Hüvelyesek Liszt mindennemű Rizs háptolt VII. Friss asztali szőlő- Burgonya, ozukorrépa Friss főzelék áltálában Friss gyümölcs Főzelék ős gyümölcs aszalva... Szilva aszalva Dió és mogyoró j Repcze Mák Egyéb olajos magvak Luezerna, lóhere Fümagvak Katáng, nyers Élőnövények Vágott virág... Komló... VIII. Ökör... Tehén.. ;... Bika Fiatal marha..,.'.. Borjú... Juh Bárány jjí, _ Sertés 90 kg.-on alul... fölül... Malacz Ló és csikó... kétéves korig IX. Baromfi élő leölt Vad ; Édesvízi hal és rák Tengeri hal. X. Tojás... Méz Állati bőrök és szőrök Ágytoll '. XI. Vaj friss, sózott, olvasztott Disznózsír, szalonna, ludzsir : Állati s növényi faggyú XII. Növényi olajok... XIII. Sör hordókban... palaczkokban Bor hordókban, palaczkokban... Bormust, borczefre... Gyümölcsbor és must Pezsgőbor Konyak, gyümölcspál. XIV. Hus friss földolgozott... Sajt... XVI. Pamut nyers XXIII. Len, kenderfonál Jutta... _T Javasolt uj agrártételeb. sztrák-magyar Mo frt kr. frt kr t-t 12 JU frit kr. vm. vm vm. frt kr _ 75,? vm *) 5 kilogrammos gq 2 csomagokban io ', V 3 ' 2 ) vm ~t- Vm 30 ' Lj vm 10 _ 15 j 2) 5 kilogrammos' jg csomagokban VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Az OMGE. közleményei _ 739 Yegyesek Kereskedelem, tőzsde 749 7Ö0 Kinevezés és czimadományozás. Ö felsége a király a földmivelésügyi m. kir. miniszter előterjesztőére dr. Lányai Ferencz osztálytanácsosi czimmel felruházott miniszteri titkárt osztálytanácsossá kinevezte, Lova s Sándor osztálytanácsosi czimmel felruházott műszaki tanácsosnak az osztálytanácsosi jelleget díjmentesen, Radisics György és Dulravszky Róbert miniszteri titkároknak az osztálytanácsosi czimet díjmentesen, dr. Kakuesy György miniszteri segédtitkárnak a miniszteri titkári, Kollerffy Koller Mihály miniszteri fogalmazónak a miniszteri segédtitkári czimet adományozta. Mjegyzes. Fáber János m. kir. gazdatiszt, eljegyezte Scheffer Gizellát Mezőhegyesen. Halálozás. Guha Frigyes m. kir. váczi 6. honvédhuszárezredbeli e. é. önkéntes, f. évi május hó 3-án, 24 éves korában elhunyt. Hült tetemei f. hó, 5-én helyeztettek a kőbányai uj temetőben örök nyugalomra. Gazdasági cselédek biztosítása. Ismertettük már a gazdasági munkások biztosítására vonatkozó törvényjavaslat- tervezetet és annak üdvös intenczióit is kellőleg méltattuk. Mielőtt Darányi miniszter ezt a törvényjavaslat- tervezetet az országgyűlés elé terjesztené; annak előzetes megvitatása czéljából értekezletet hivott egybe. Az értekezlet lefolyása arról győz meg, hogy maguk az anyagi hozzájárulásra kötelezett földirtokosok is örömmel fogadják a törvényjavaslatot s csupán azon elvi skrupulust emelték, hogy a munkaadók hozzájárulása ne a földadó emelése alakjában történjék, mert a földadó emelése semmiféle jogezimen el nem fogadható. Darányi miniszternek az értekezletet megnyitó beszédjéből alábbiakat közöljük., Talán előbb is napirendre hozhattam volna ezen ügyet, de mindaddig, amig a szociális izgatások le nem csillapultak, nem tartottam volna helyén levőnek, rn^rt még látszatát is kerülni akartam annak, mint hogyha az állam, vagy a társadalom bármilyen jogtalan presziónak engedne. Egyik lényeges rendelkezése ezen törvényjavaslati tervezetnek az, amely a munkaadót, a birtokost és pedig kötelezőleg bizonyos hozzájárulásra szorítja. Miután a birtokos eddig sem hagyta minden nélkül az a megnyomorodott munkást és segített rajta, mindenesetre kisebb lesz jövőben a teher, hogyha az általában megoszlik, hogyha a baleset-koczkázatot nem egymaga! az illető birtokos kénytelen viselni, hanem lesz egy alap, amelyből az ily kiadások fedezhetők lesznek. Nem emelhetem ki eléggé, hogy mennyire fontos a magyar gazdasági cseléd megbecsülése. Minden gazda előtt ismert tényre utalok, ha azt mondom, hogy a magyar gazdasági cselédekben, azok családi érzelmeiben a magyar faj szaporodásának és gyarapodásának egyik legfőbb tényezőjét birjuk. A kik súlyt helyeznek arra, hogy a magyar faj fennmaradjon és ebben az országban századok múlva is itt lehessen, azoknak a magyar gazdasági cselédosztály kérdését kicsinyelni nem szabad, azoknak a magyar cselődosztály kérdéseivel gyökeresen kell foglalkozniok. Nekem erős reményem van, ismerve a birtokos osztály nemes gondolkozását, ismerve másfelől a magyar munkásnépnek hogy ha az nincs félrevezetve józan értelmét és tiszta felfogását, hogy ez az ügy fejlődni fog és igazolni fogja várakozásainkat." A miniszter megnyitója 'után Dessewffy Aurél gróf szólalt fel: A szóban levő törvénytervezet lánczszeme annak a szocziálpolitikai törvényhozási akcziónak, melyet a munkaadók. és a munkások jogviszonyainak szabályozásával

10 KÖZTELEK, MÁJUS Hö SZAM. 10-ik ÉVFOLYAM. A termény vagy állat s vám főcsoport száma Osztrák-Magyar 1 lí Monarchia v á m t é t e l sa 5 o frt kr. frt kr. frt kr. frt kr. frt kr. XXIV. Gyapjú piszkos, mosott és zsírtalanított, gyapjuhulladék és mesterséges gyapjú... vm XXV. Selyemgubó és nyers selyem vm L. Szölőtörköly és borseprő vm a miniszter elkezdett és melylyel az országot hálára kötelezte. Az ő meggyőződésé is, hogy az állam semleges nem maradhat, ellenkezőleg e kormánynak a javaslattal elő kellett állani. Csak a községi pótadók bázisát szeretné mellőzni, abból a princzipiális elvéből kifolyólag, hogy a földadót emelni nem lehet. Egyébként azt hiszi, hogy a mennyiben az intézményt a legnemesebb emberszeretet sugalta, igazgatásában a szövetkezetek nagyon jó szolgálatot tehetnek. Károlyi Sándor gróf nagy figyelemmel hallgatott ^beszédben fejtegeti, hogy a humanisztikus intézmény kerete helyesen megválasztatott. Ugyanis nem teszi ez intézményt kényszerré. Idővel a fejlődés törvénye odafejleszti az intézményt mindenütt, hogy kényszer - biztosítás lesz belőle. Ott ahol a biztosítás nem kötelező, pl. Francziaországban, ahol a földmivelő osztálynak értelmiségét eltagadni nem lehet, itt is csak a népnek 10 százaléka biztosit. Lehetővé kell tenni, hogy az intézmény részesei lehessenek a kisgazdák is. Hogy eddig a biztosítás nem népszerű, azt nagyrészben a mai agenturában találja. Legjobb ágensek a szövetkezetek. És ő szintén ezeket tartja igénybe veendőknek az - intézmény népszerűsítésénél és vezetésénél. Ha ez a tényező nem lenne bevonható, van még egy hivatott tényező: a magyar gazdák biztosító szövetkezete. Ennek expoziturái is helyesen vinnék sikerre az ügyet. Helyesli, hogy a birtokosok is hozzájáruljanak az intézményhez. Helyesli azt is, hogy állam részéről gyámolittassék. Kívánatosnak tartja, hogy ha a tervezett intézmény megvalósul a gazdák egyletet alkossanak és kötelezzék magukat arra, hogy cselédeikeit az uj intézménynél biztosítani fogják, és csak olyan cselédet fogadnak fel, aki'az uj intézménynek tagja. Reiszig Ede szerint meg lehetne oldani a törvényjavaslatban az éves cselédek nyugdíjaztatását akként is, hogy a gazda fizesse be cselédei helyett a 10 kr. heti befizetéseket, de a befizetések cseléd változtatáskor uj cselédeire átruházhatók legyenek. Kristóffy József a földadóra fektetett hozzájárulási módot helyesnek látja. Scitovszky János helyesli a kezdeményezést, azt is, hogy a birtokosok hozzájáruljanak az intézményhez, de talán nem az adóztatás tervezeti formáját kellene elfogadni, hanem azt, hogy a birtokosok is tagjai legyenek az intézménynek s tagdíjjal legyenek kötelesek azt támogatni. Dr. J e g y z kötelező biztosítást megvalósíthatnánk. Gróf Zselénski Róbert: Bárha a munkaadók megterhelésének az a módja, a mit az előadó most javasolt, a munkaadóktól nagyobb hozzájárulást követel, mint az eddig tervezett 1 /á /o-nyi földadó, szóló mégis örömmel elfogadja aat azért, mert szerencsésebbnek tartja ezt a módot, mely a földadót nem érinti s azért, mert azzal a baleset elleni kötelező biztosítás megvalósítható. Gróf Pallavicini Ede szintén hozzájárul az előadó javaslatához s azt, noha tényleg több terhet hárít a birtokosra, helyesli és elfogadja. Hasonló helyesléssel nyilatkozott : Lukács György, Justh Ferencz, Szily Pongrácz, Kristóffy József, Lévai Lajos, Scitovszlcy János, Bubinek Gyula, dr. Kohner Adolf. Darányi földmivelésügyi miniszter konstatálta, hogy a munkaadók hozzájárulásának javasolt módját az értekezlet egyértelmüleg helyesli és igy a javasolt mód elfogadásával eleve kizárunk mindent, ami az uj intézmény czéljával ellentétben volna. A földtani intézet megnyitása. Földtani intézetünk a Stefánia-utón (a Víztorony mellett) pompás uj hajlékot kapott. Magyaros jellegben épült s díszített monumentális uj palotája 2000 négyszögöl kiterjedésű területen áll, ugy, hogy ez már a legmodernebb berendezést biztosítja az intézet gazdag s tudományos becsére nézve is nagyértékü gyűjteményeinek. Az uj palotát a földtani intézet részére e hó 7-ikén adta át Darányi földmivelésügyi miniszter, nagy és diszes közönség jelenlétében, melynek soraiban a kormány majdnem teljes számban részt vett s a közélet sok kitűnősége volt jelen; képviseltetéséről az OMGE. is gondoskodott. A megnyitás üanépély a palota előcsarnokában folyt le, ahol Böckh János osztálytanácsos, a Földtani Intézet igazgatója, szép beszéd kísérletében, amelyben kiemelt^, hogy az intézet létrejövetele különösen Darányi miniszter jó indulatának, továbbá Budapest székesfőváros és Semsey Andor bőkezűségének köszönhető, átnyújtotta Darányi miniszternek az intézet leírását tartalmazó ismeretést gyöngyörü diszkötésben. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter következőleg válaszolt: A törvényhozás áldozatkészsége emelt a Földtani Intézetnek egy fényes N palotát. De hálásan kell megemlékeznem Budapest székesfőváros közönségéről, amely e területet, amelyen állunk, ingyen adta rendelkezésemre Bartóky József miniszteri osztálytanácsos, előadó és ez által ujabb jelét adta annak, amit rég- : konstatálta, hogy az értekezlet helyesli óta tudunk, hogy mindenkor kész áldozni azt, hogy a munkaadók a megfelelő hozzájárulással kultúrintézményeink fejlesztése és felvirágoztatása köteleztessenek, csupán a megterhelés nek javaslatában tervezett módja, t. i. a földadó érdekében. És különös hálával kell meg- emlékeznem ezen intézet nagylelkű meczéná- degyed százalékának kivetése ellen volt sáról és tiszteletbeli igazgatójáról, Semsey észrevétel. Tehát a hozzájárulás más módját Andor ur ő méltóságáról, aki egymaga százezer ajánlja, azt nevezetesen, hogy minden gazda koronával járult ez épület emeléséhez és köteleztessék, minden gazdasági cselédje után aki azonfelül ugy muzeumunkat, mint annak egy vagy két körona évi hozzájárulás megfizetésére. felszerelését gazdagon gyarapította. Nyerje E hozzájárulás fejében aztán minden ő jutalmát ezen intézet virágzásában és emel- gazdasági cseléd baleset esetére biztosítva kedésében. Igazán felemelő látni azt, hogy volna. Ezzel a móddal elkerülhetők, a földadó vannak férfiak, akik nemcsak legjobb szel- szerinti hozzájárulás kivetésénél felmerülhető lemi erejüket szentelik egy ügynek, hanem aránytalanságok s egyben a baleset elleni akik azt is megmutatják, hogy a Gondviselés által adott vagyont hogy kell bölcsen, okosan és nemesen felhasználni. A Földtani Intézetnek már a neve is mutatja, hogy az a magyar földdel foglalkozik. És azt hiszem, annak idején a törvényhozás bölcsessége azért utalta ez intézetet a földmive'ési tárcza keretébe, hogy az intézet -működésének első gyakorlati hasznát a magyar gazda mindenkor megérezze és meglássa. Ezért, azt hiszem, ez intézetnek két oszlopa lehet: az egyik az a tudományos magas színvonal, amelyen ma áll és amelyen azt hiszem, a jövőben is fog állani, a másik pedig az a gyakorlati érzék, amely ez intézetet ugy vezeti, hogy abból hazánk gazdaságának mindenkor előnye legyen. T. uraim! Hogyha a nehéz gazdasági viszooyokközt rendületlen hitünk van az ország jövője, az» ország jövendő anyagi fejlődése és felvirágzása iránt, ezen hitünknek egyik forrása az, hogy a magyar földben még sok kihasználatlan erő van, hogy a magyar földben még sok rejtett kincs van, amely emelkedésünknek ujabb tényezőjét képezheti. Adja Isten, hogy ezen virágzásnak, ezen emelkedésnek ez intézet mindenkor egyik tényezője legyen. Ezen hitben ős ezen reménynyel az intézetet jelen otthonában megnyitottnak nyilvánítom. A földmivelésügyi miniszter ezután a vendégekkel együtt megtekintette az épület helységeit és berendezését. A drezdai motorgyár részvény-társaság tekintettel az óriási forgalomra, a melyet hazánkban elér, üzletét Budapestre is áthelyezte és itt azt a modern igényeknek megfelelően Teréz-körut 41. sz. alatt berendezte. Az Anker" élet- és járadékbiztosító társaság Bécsben április 18-án tkrtotta XLI. rendes közgyűlését Prokesch-Osten Antal gróf elnöklésével. Mint a számadási jelentésből kitűnik, az évben 10,273 ajánlat nyújtatott be ,661 korona 36 fillér tőkére és 55,934 korona 24 fillér járadékra és 8130 szerződés ,377 korona 75 fillér tőkére és korona 84 fillér járadékra létesíttetett. Az év végén érvényben volt 86,838 biztosítási szerződés ,109 korona 76 fillér tőkére és 297,231 korona 56 fillér járadékra. Az évben halálesetekért, visszavásárlásokért, életeseti és járadékbiztosításokért 3.628,746 korona 26 fillér, á nyereményrészesüléssel kötött haláleseti biztositások osztalékalapjaiból és a minimális eredménynyel garantirozott túlélési csoportok alapjaiból és az üzleti nyeteségből a társaság által adott összeg hozzászámitásával korona 32 fillér, a nem garantirozott túlélést csoportok alapjaiból 3.011,385 korona 86 fillér, összesen ,173 korona 44 fillér, mig a tartalék szabályszerű emelésére ,822. korona 48 fillér fordíttatott. A biztosítottak előnye kitűnik abból, hogy az osztalék-terv szerinti haláleseti és vegyes biztosítási módozat szerint biztosítottak az évi díjnak 25 százalékát, a B osztályterv szerint vegyes és takarékpénztári biztositások biztosítottak az összes az Í években fizetett dijaknak 3 százalékát, (vagyis egy évi díjnak 18 százalékát az 1894-ben, 15 százalékát az 1895-ben, 12 százalékát az 1896-ban és 9 százalékát az 1897-ben. kötött biztositások után) kapjak nyeremény-osztalék gyanánt, mely ugy a társaság magyarországi vezérképviselőségénél, valamint az összes ügynökségeknél a társaság utalványa ellen készpénzben fölvehető. A biztosítéki vagyon a számadási jelentés szerint áll: 42, korona 60 fillér, a tőke- és járadékbiztosítások díjtartalékaiból, (biztosítási alapok, 74, korona 93fillér,a garantirozott túlélési csoportok alapjaiból 1.429,449 korona 50 fillér, összesen ,830 korona 02fillér,továbbá a részvénytőkéből 2.000,000 korona és a tőketartalék, különtartalék, és az évi nyereségből átutalt 6.411,364 korona 36 fillér, összesen ,176 korona 36 fiilér. A társaság összes vagyona ,678 korona 56 fillér, melyből magyar értékpapírokban, ingatlanokban és jelzálogkölcsönökben Magyarországban korona van elhelyezve. A részvényeseknek kamat és felülosztalék gyanánt 400,000 korona fizetettik ki, a nyereményrészesüléssel halátesetre és vegyes biztositások szerint biztosítottak osztalékalapjának gyarapítására 240,000 korona utal^atik és a rendkívüli tartalékok emelésére 330,000 korona fordittatik. Az évben a nyereményrészesüléssel biztosítottaknak és a fölszámolás alá került garantirozott túlélési csoportbiztosítások tagjainak 785,481 korona 08fillérfizettetett ki nyeremény osztalék gyanánt. Az elhunyt Hoyos József gróf ur ő exczelencziája és Pontzen T.vadar ur igazgatótanácsosok helyébe Ludwigstorff Antal báró ur ő nagyméltósága és Mauthner Miksa ur, az urakházának tagja és az alsó-ausztriai kereskedelmi és iparkamara elnöke, igazgatótanácsosi állásaikban megerősíttetnek. Az évi részvényszelvény a társaság pénztárainál Bécsben és Budapesten ez évi április 19-től kezdve 200 koronával váltatik be.

11 37. SZAM. 10 IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HO NYILTTER*) jk. jövő vámpolitikája és uj vámtarifánk. Az Országos Magyar Gazd. Egyesület vámügyi bizottságának irta: RUBINEK megbízásából GYULA az 0. M. G. E. ügyvezető titkárja. Nagy kvart alak 320 lap. ^ ^ Ára 10 korona.. Megrendelhető a Köztelek" kiadóhivatalában. KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Outtmann és Wáhl budapesti terménybizományi czég jelentése.) lioo. május hó 5-én. Az időjárás e héten változó volt, túlnyomóan azonban esős és borús maradt. Többszöri erős zivatarok mellett majdnem az egész országra ' kiterjedő bőséges csapadék volt, mi mellett a hőmérséklet azonban magas mardt. A vetések állását illetőleg a buzavetésekről kevesebbet panaszkodtak és a bekövetkezett meleg esők jótékony hatással voltak. A visszamaradt vegetáczió szemlátomást javul és csak kívánatos volna, ha egyenletes meleg idő következnék be. A vízállás némileg emelkedett. Külföldön az időjárás eleinte szintén esős, később azonban száraz volt. A külföldi piaczokon az üzleti szituáczió keheset változott. A forgalom korlátolt maradt, a spekuláczió, épp ugy mint a fogyasztás, tartózkodó és az árak csak nehezen voltak tarthatók. Amerikában az árak csekély változásoknak voltak kitéve és a mult héthez viszonyítva, egyenlegképpen 2 centtel olcsóbbak, daczára hogy a Biadstreets jelentése szerint a látható búzakészletek 3.408,000 bush. csökkentek. Angliában kezdetben az árak tartottak maradtak, később azonban csendes hangulat mellett változatlanok voltak. A franczia piaczokon a kereslet gyenge volt és. az irányzat lanyhuló. A többi kontinentális piaczokon az üzlet a fogyasztás mérsékelt vásárlásaira redukálódik, a hangulat az amerikai változások által befolyásolva azonban szilárdabb alakot nem ölthetett. Saját piaczunkon a forgalom ugyancsak korlátolt és az árak csaknem az összes czikkekben csökkentek. Felmondatott 115,000 mm. buza, 2000 mm. rozs, 23,090 mm. zab, 13,000 mm. tengeri, mi mellett a buzaátvételek állandóan nagyon nehézkesek. Az üzleti hét részleteiről következőket jelenthetjük : Buza a hét elején a malmok részéről még jó keresletre talált, az irányzat szilárdan alakult és nagyobb forgalom mellett az árak 20 fillérrel javultak. Ez azonban csak rövid ideig tartott és már a következő üzleti napon fordulat állott be. Az eladásokra lényegesen ellanyhult határidőárak befolyása alatt a malmok tartózkodóak lettek és minthogy a kinálat tartósan jő maradt, az árutulajdonosok engedményekre voltak kényszerülve, melyeknél nemcsak az elért árelőny, hanem még további 30 fillér ment veszendőbe A napiforgalom állandóan csökkent, mert a vételen is nagyobbára csak egyes malmok vettek részt és összesen 140,000 métermázsa kelt el, mig a hetihozatal métermázsát tesz ki. Bozs e hét kezdetén szilárdan indult és élénk kereslet mellett ugy a kivitel, mint a fogyasztásnál 14 koronáig ért el helyben és budapesti paritásra. Az érdeklődés azonban gyorsan alábbhagyott, a hangulat lanyhábbra fordult és gyengébb forgalom mellett merkantil áru csak 40, prima minőségű 30 fillérrel olcsóbb árakon volt eladható. A hét végén középminőségü áruért , jobb és prima áruért K.-ig jegyzünk helyben és budapesti paritásra. Nyírvidéki áruért Debreczen, Kisvárdaés Nyíregyháza realizáczióiban kezdethen , utóbb csak korona volt elérhető. (Minden 100 kgonként.) Árpa (takarmány és hántolási czélokra) gyengén van kinálva és ugy hizlalóknál, mint gyárosoknál is jó keresletre talál. Az irányzat igy tehát szilárd maradt és az árak a mult héthez viszonyítva fillérrel emelkedtek. Minőség szer'nt koronáig jegyzünk. Jó minőségű sörárpa állomásokon átvéve alig kerül forgalomba. (Minden 100 kgonként. Zab jó kinálat és mérsékelt kereslet mellett csendes maradt és az árak alig változtak. Szin és tisztaság szerint ,- finom minőségű árut koronáig jegyzünk helyben 103 kilogrammonként.. Tengeri kezdetben némi ráfizetéssel ulóbb simán", de állandóan jó kereslet mellett, kötések ellenében cseréltetett. Eladatlan áru alig érkezik. Állomásokon átvéve megfelelő kinálat hijján csak gyengé\ a forgalom. Az árak szilárdak és emelkedők voltak, a hét vége felé azonban némileg csendesebbek. Budapesti paritásra koronáig fizettek. jelentéktelen a forgalom; vadrepcze K, gomborka K., lenmag 26 28, prima áru 32 koronát is ér el névleg helyben. Hüvelyesek : Babban e héten alig volt érdeklődés, a kinálat is korlátolt és az árak inkáb b csökkenőek. Törpebab Gyöngyösön 17., Félegyházán 17, gömbölyű Mohácson 14 50, Zombor-Baján 14.50, barnabab Kalocsán 14.50, tarkabab Nagy-Károlyon 10.. Kendermag helyben 21, koronáig jegyez. Bükköny K. Muharmag koronát jegyez helybeli paritásra, minden 100 kilogrammonként. Map! jelentés a gabonaüzletről május 8 A külföldi piaczok kivétel nélkül olcsóbb jegyzéseket küldtek és jó termést helyeznek kilátásba; a Commercial Telegramm Bureaux szerint a visible supply" : Búzában , , , , ,000 tehát végeredményben a látható készletek búzában 2.646,000 és tengeriben 3.780,000 busel-lel' csökkentek. Nálunk vontatva indult meg a forgalom pénzt kínáltak októberi búzáért, melylyel szemben jó ideig K. áru volt anélkül, hogy egy üzlet létre jött volna. A későbbi üzleti órákban után újra visszamentek, mig nem dél táján a bécsiek nagyobb vételeket eszközöltek arra a körülményre való, tekintettel, hogy a Bácskából üjvidék határában nekik éjjeli fagyokat jelentettek. Erre aztán megszilárdultak a határidők s őszbuza déli 12 órakor K. jegyez, mig a további forgalomban alig változott. Készáruban ma lanyha irányzat mellett körülbelül 5100 mm. buza kelt el. Waggon áruk 10 fillérrel olcsóbbak, mig rakományok változatlanok maradtak. A napi hozatal búzában mmázsa és tengeriben 6103 q. Felmondás ma nem volt. Az árjegyzés 100 kg.-ra vonatkozik: Eladatott: Pestmegyevidéki: I ntm. 79 kg K hóra 500, 79» , » 79;, ICO. 79,» » » 78,, » 78» »» 100 I ám. 79 kg. K hőra am. 80 kg K hóra ICO, » »» 3100, 75,, 14-70» > Rozsban gyenge forgalom mellett az árak szilárdak és finomabb minőségekért K. fizettek helyben átvéve. Árpa tartott és K.-ig köttetett budape.sti paritással, takarmány czélokra inkább vették, mig jobb áru csak nehezen volt eladható. Tengeri változatlan mérsékelt kínálattal s helyben K. jegyzünk, mig a legtöbb állomáson Zab szintén változatlan és K. érhető él.érte. Határidők egy órai zárlat Buza májusra 1900., októberre Tengeri májusra,, júliusira Zab októberre» Rozs októberre Szeszüzlet. Sttzs. (Gfoldpnger Gtbor BZS szgyiri képviselő íudósitása.) A szeszüzletben e hétnek elején az üzletmenet kielégítő volt és a jó vételkedv folytán a szeszárak változatlanul szilárdan zárulnak. Érdeklődés főleg nyersszesz és élesztőszesz iránt nyilvánult, mely czikkekben nagyobb tételek kerültek forgalomba. Elkelt finomított szesz nagyban adózva K., adózatlanul szabadraktárra K. Élesztőszesz adózva K adózatlanul 47"50 K. kelt. Az adózatlan nyersszesz ára 50 fillérrel emelkedett. Vidéki finomitógyárak altal finomított szesz Olajmagvak: Káposztarepczében (effektív áru) e adózva 144 K., adózatlanul 44 K. volt ajánlva ab héten sem volt forgalom ; névleg K. jegyzünk állomás és több tétel zárulva is lett. helyben. Káposztarepczében augusztusra mérsékelt az Mezőgazdasági szeszgyárak kontingens nyers- érdeklődés, kedvezőtlen jelentésekre kezdetben szilárdan K.-ig jegyzeit, utóbb azonban ismét csendesebb és ma 25*50: 70 koronán zárul. A mellékczikkekben szeszt gyéren kínáltak és miután a kereset élénk, a piaczra került kisebb tételek 50 fillérrel drágábban keltek. Kontingens finomított szesz 44 K. volt ajánlva ab állomás adó nélkül. A kontingens nyersísesx ára Budapesten korona. Üéc»»" jegyiég korona, kontingeng mveiísmeízért, Prágai jegyzés 113-VS-113-V4 korona adózott és 39i/ /8 korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés korona kiviteli szeszért 90% hektoliterje. Kivitelre e hétne elején néhány tétel finomított szeszt vásároltak. Vidéki szeszgyárak változatlanul szilárdan jegyeznek, Losoncz, N.-Tapolcsány 50fillérreldrágábban. Budapesti zarlatárak * Hiten: Finomított»ssi korona, éíesztőszaaz K., nyurtszesz adózva korona, ayaisszess aűói&tlm> (exkontingens) korona, dan&turált mez korona. Kontingens ayersssesi,. korona. Az árak literfokonkéat hordó céiktu bérmentve üadapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfiselés üssllaü értandők. Heremagvak ólomzárolása. *) Budapest, május 6-án. A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1899/1900. idényben, azaz évi julius hó 1-től a mai napig az alanti magkereskedők aél és termelőknél a következő vetőmagvakat ólomzárolta: Mauthner. Ödön 1 ) Budapest Haldek Ignácz,2) Budapest Magy. mezőg. szöv. 3 ) Bpest Frommer A. H. utóda Bpest Klein Vilmos Szatmár Deutsch Gyula, Budapest... Singer Zsigmond, Budapest Ifj. Freund Sámuel, Szatmár Boross és Szalay Budapest Beimel és fia Budapest Klein Vilmos örök. Temesvár Szávoszt Emil, Budapest._ Funkelsteia József, Aradon Radwáner és Rónai Bpest... Hollánder A. ésfiaungvár... Lamberger Károly Bpest... Kramer Lipót Budapest Gr. Teleki Arvéd, 4 ) Drassó Veninger Antal, Győr Felsenburg Tiv., B.-Gyarmat Fuchs Fülöp ésfia,budapest Nöthling Vilmos Budapest. * Luczerna Lóhere összesen a é t e összesen ) 97 q Anthyllis vulneraria, 10 q Phteum pratense. 2) 9 q Trifolium incarnatum, 16 q Trifolium repens, 1 q Anthyllis vulneraria. 3) 1 q Trifolium repens. 4) 51 q Takarmányrépamag. *) A hazai mezőgazdaságra káros amerikai herefélék magvait a magvizsgáló állomás nem ólomzárolja. Az állomás egyszersmind kötelességének tartja harmadszor is nyilvánosságra hozni, hogy Singer Zsigmond budapesti magkereskedőfigyelmeztetésünkdaczára e héten ismételten, tehát már harmadízben amerikaival kevert lóheremagot terjesztett elé ólomzárolásra, mely áru ólomzárolását intézetünk kiküldöttje természetesen visszautasította. Lujza Gőzmalom Készvény-Társaság üzleti tu-.. sa a,köztelek" részére. Budapest, május 3. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. Búzaliszt: Szám: > Ár K.: Takarmányliszt Korpa 13

12 750 KÖZTELEK, MÁJUS HO SZAM. IO-IK ÉVFOLYAM. A központi vásárcsarnok árajegyzése nagyba (en gros) eladott élelmiraikkek árairól. agyar gazdák vásárcsarnok ellátó AnS-rettoK-- fesnak üzleti jelentése május hő 5-érői. Üzletmenetünk a hét második felében a spárgaüzlet kivételével kedvezőén alakult. Vidéki husnemüek gyéren érkeznek, ellenben tojás-, burgonya- és élő baromfiban a hozatalok teljesen kielégítők voltak. Vajból is fokozódott a felküldés, ugy, hogy most már ezen czikkből elég készlettel rendelkezünk. Spárgában a küldések oly nagy arányúak voltak, hogy a megcsappant vételkedvvel szemben nehezen, csak árenged- 1 mény mellett értékesíthető. A bő hozatalok egyéb zöldségféléknél is árcsökkenést idéztek elő. Eladásaink' nagyban : Alföldi tojás 58, erdélyi 57 koronával kelt el ládánként. Rózsaburgonya K. vaggontételekben. Élő baromfiból idei csirke nagyság szerint , fiatal kacsa Ö0, fiatal liba 5 8 koronával kelt el páronként. Őzbaknak fillér kgja. Teavaj , főzővaj K. Tehéntúró fillér kgonként. Ugorka 30-40, tök korona 100 darab. Spárga minőség szerint vastagszálu , középvastag fillér kgja. Hivatalos árjegyzés Budapest székesfőváros vásárcsarnokaiban eladott élelmiczikkekről. Budapest, május 7-ről. Hus és hústermékek. Marhahús 1 q. hátulja I. rendű , II. r , III. r , eleje I. r , II. r , ÜL r , borjúhús 1 q. hátulja I. r , II. r , eleje I. r , II. r , bárány 1 darab hátulja, eleje, birkahús 1 q. hátulja I. r , II. r , eleje I. r , II. r , sertéshús 1 q. szalonnával budapesti 88 86, vidéki, szalonna nélkül budapesti , vidéki, sertéshús pörköltnek való :, kocsonyának való, füstölt budapesti I. r.,, vidéki II. r. 1 q , malacz élő, szopós I. r. 1 drb , tisztított I. r. 1 kg , sonka 1 kg. nyers, belf. hentesáru ; füstölt belf. csonttal , csont nélkül , sonka füstölt prágai, csonttal , csont nélkül , kolbász 1 kg. nyers, füstölt I. r , szalonna 1 q., sózott , füstölt , sertészsír 1 q. bordóval , hordó nélkül budapesti I. r , szalámi 1 kg. belföldi , prágai korona. Baromfi, a) Élő: (1 pár) csirke rántani való , tyúk belföldi I. r , kappan hizott I. r , sovány , rucza hizott I. r , sovány belföldi , liba fiatal újdonság , lud hizott I. r...00, sovány belföldi 0. 0., pulyka hizott I. r , sovány belföldi korona. b) Tisztított: csirke 1. r. 1 drb , tyúk I. r. 1 drb , kappan hizott 1 kg., 1 drb , rucza hizott 1 drb , 1 kg , lud hizott 1 kg. 1..0Ó 1.20, 1 drb , magló 1 kg., 1 drb, pulyka hizott 1 kg , 1 drb, magló 1 kg., 1 drb, ludmáj 1 kg , nagy 1 drb , ludzsir 1 kg korona. Hal. Élő-. (1 kg.) harcsa , csuka , ponty dunai nagy 1.4Ö 1.70, márna süllő balatoni, czompó , pisztráng nagy k-, kecsege , angolna, apró kevert Lazacz rajnai 1 kg. 0.. Tej és tejtermékek. Tej teljes 1 liter , 5zött , tejfel , teavaj 1 kg , főző darabos , szedett , olvasztott, margarin I. rendű ', II. r., tehéntúró I. r , juhturó , liptói , juhsajt, ementáli belföldi , grói belföldi korona. liszt és kenyérnemüek. Kenyérliszt 1 q., kenyér monori, fehér hosszú 1 kg , barna , rozs korona. Száraz főzelék. Lencse belföldi 1 q külföldi , borsó hazai héjas , koptatott , külföldi héjas , bab fehér apró , nagy , színes korona. Tojás. Friss teatojás 100 drb , alföldi (1440 drb) , erdélyi (1440 drb).00.00, szerb (1440 drb), apró (1680 drb), meszes tojás korona. Zöldség. Sárgarépa 100 köt., I. r. 1 q , petrezselyem ujd. 100 köt., I. r. 1 q , zeller I. r. 100 drb , karalábé I. r. 100 drb , vöröshagyma ujd. belföldi.100 köt., érett makói 1 q , fokhagyma I. r. 1 q , czékla 1 r. 100 drb , II. r. 0.8Q 1.20, fejeskáposzta I. r. 100 drb.00.00, kelkáposzta I. r. 100 darab , vöröskáposzta I. r. 100 drb , fejes saláta 1. r. 100 drb C0, kötött saláta 100 drb :, burgonya 1 vaggon sárga 5, , fehér , rózsa 1 q , fekete retek kicsiny 100 drb , ugorka 100 drb savanyítani való, savanyitott , nagy salátának, paradicsom olasz 1 q , belföldi,. kg korona. Gyümölcs. Alma, nyári édes 1 q..., rétesbe való , vajkörte nagy I. r. 1 q..., közönséges kevert körte 1 q , szilva magvaváló nagy I. r. 1 q..., nem magvaváló vörös 1 q..., ringló nemes I. r. 1 q..- j., baraczk kajszin 1 q..-., őszi 1 q..., magvaváló 1 q..., nem, magvaváló 1 q..., szőlő fehér mézes csemege 1 q , közönséges kevert I. r. 1 q..-., meggy nagyszemü kem. 1 q..., apró szemű 1 q..., eper (szamócza) 1 kg..-f, málna 1 kg..., szeder 1 liter.., görög dinnye nagy I. r. 10 drb, kicsiny 100 drb.., sárga dinnye nemes I. r. 100 drb.., II. r. 100 darab,., dió nagy papirhéju 1 q , apró kemény heju I. r. 1 q , mogyoró nagy olasz 1 q , gesztenye olasz nagy 1 q , belföldi 1 q..., narancs messzinai 100 darab , apuliai 100 drb.., mandarin 100 drb , czitrom í. r. 100 drb , füge hordós 1 q , koszorú 1 q , datolya sajtolt I. r. 1 q , mazsolaszőlő (fehér) 1 q , szőlő passatutti 1 q., 1 q. '.., szerb szőlő 1 q... korona. Fűszer, ital. Paprika I. r. 1 q , II. r. 1 q , mák 1 q , méz csurgatott 1 q , lépes 1 q. f, köménymag 1 q.. -., boróka 1 kg..., házi szappan szin I. r. 1 q , közönséges II. r , bor fehér asztali palaczkokban 1 hl..-., vörös bor 1 hl..., házi pálinka palaczkokban 1 hl... korona. Baflapestí takarmánytásíir. (IX. kerület Mester- JÍasa, május 8 A székesfővárosi vásárigazgatőság islaníése a Ilnste.Uk* rézáré). Felhozatott a szokott í négekbsl 235 sstíké? réti azéns, 40 szekér main, 47 szekér zsupseslr a, 18 szakér alomszalma, 2 szekér takar mányszslma, 0 szekér tengeriszár, 6 ssekér egyéfc takarmány (zabosbükköny, sarjú stb.) 1000 ssék szssgk*. A forgalom élénk. Anu fil.-ben q-ként a következek: réti szénn , muhar , ssnpszalm* , aiűrasialeia , egyéb takarmány lóhere, takarmány- «ahni 3Ó kéve tengerisz., luozemt, sarjé 4C0-480, szalmaszecskc , seíbss aj, saisosbükköny Ossiei ' """ Boly 5"1,200 kg. áhaftrásárok. Budapesti szurőmarhavásár május hó 4-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott: belföldi 1772 db, eladatott 1772 db, galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott drb, növendék élő borjú 29 db, eladatott 29 drb, éiő bárány 150 db, eladatott 150 drb; belföldi drb, eladatott drb, galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott drb, bécsi ölött drb, eladatott drb, növendék borjú drb, eladatott drb, ölött bárány drb, eladatott drb, élő kecske drb, eladatott drb. Borjuvásár éjénk volt. Arak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen koronáig dbonkint, 50' 76 koronáig, kivételesen 84 koronáig súlyra, galicziai, kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú, koronáig, kiv. koronáig drbkint, koronáig, kiv. koronáig súlyra, Ölött borjú: belföldi koronáig, kiv. koronáig súlyra, galicziai koronáig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig, kiv. koronáig súlyra, növendék koronáig, kiv. koronáig drbonkint, élő bárány koronáig páronkint, ölött bárány koronáig párja. Budapesti juhvásár május hó 7-én. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a,köztelek* részére). Felhajtatott: Bellöldi hizlalt ürü 94 darab, eladatott 94 drb, feljavított jutok drb, eladatott drb, kisorolt kosok 16 drb, eladatott 16 darab, kiverő juh drb, eladatott drb, bárány drb, kecske, boszniai, szerbiai, angol keresztezés, romániai, durvaszőrü db. A birkavásár jelentéktelen volt. Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü K. páronkint, ( )K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavított juhok K. páronkint, K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig zöld paprika 100 drb, tök főzni való 100 drb páronkint, K.-ig 100 kiló élő suly szerint,, zöldborsó hüvelyes 1 q , kifej- kiverő juhok. K.-ig páronkint,. K-ig 100 kl. élős. sz., bárány K. páronkint, kecske K, anya juhok K. páronkint, szerbiai K. páronkint, angol keresztezés K. páronkint, romániai K. páronkint. Bécsi vágómarhavásár május hó 7-én.. (Foss Jenő tudósítása a,köztélek* részére.) összes felhajtás 5776 db. Ebből magyar 4074 db, galicziai 881 darab, bukovinai 40, német 781 db hizott 4963 db, iegelő 813 db, fiatal db, ökör 4385 db, bika 709 db, tehén 523 db, bivaly 96 db. A roppant felhajtás folytán az üzlet igen lanyha volt és az árak első rendű minőségnél 2, gyengébb minőségeknél mmázsánként 4 koronával estek. Árak: prima magyar 62 68' (70- ), szekunda 52 61, tertia Galicziai prima 64-70' Í72 -), szekunda 54 63, tertia Német prima (81 ), szekunda 60 70, tertia Legelőmarha : szerb és magyar , rosszabb minőségű Bika ( ), tehén ( ) és bivaly Az összes eladások, élősúlyban, korona értékben értendők. Bécsi szurómarhavásár május 3-áa. Felhozatott: 4394 borjú, 1669 élő sertés, 1829 kizsigerelt sertés, 243 kizsigerelt juh, 2045 bárány. Az üzlet valamennyi áruban lanyha volt. Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 64 84, prima , primissima (120 ), élő borjú prima , primissima ( ), fiatal sertés 64 82, kizsigerelt sertép, nehéz 84 92, hizó sertés, süldő ( ), kizsigerelt juh fillér pr. kiló, bárány páronkint ( ) korona. Bécsi sertésvásár május 8-án. (SehleifeU der és társai bizományi czég távirati jelentése a.köztelek" részére). Felhajtás: 5752 süldő, 5021 magyar zsirsertés, összesen drb. A forgálom vontatott volt. Arak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima fillér, kivételesen 100fillér,közepei fillér, könnyű - fillér, süldő fillér. Bécsi juhvásár. 190Ö. május hó 3-án. Felhaitái 3040 db juh. A nagy felhajtás mellett az üzlet lanyha volt. A felhajtás nagyrésze Páris részére rakatott be. árak: export juh páronként fillér per kiló, kiv., raczka 42-46' fillér élősúlyban. Elsőrangú hazai gyártmány. Magyarország legnagyobb és egyedüli gazdasági gépgyára, mely a gazdálkodáshoz szükséges összes gazdasági gépeket gyártja. 1 I Rendelések megtétele előtt kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalor " ' ' ' fordulni. Részletes árjegyzékkel I és szakszerű felvilágosítással díjmentesen l J

13 37. SZAM. ÍO-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, MÁJUS HO Etetési czélokra az országos chemiai intézet a központi vegykísérleti állomás vegyelmezése alapján, legjobban ajánlható saját gyártmányú: rizstakarmánylisztünk vegyi összetétele: árpadaránk vegyi összetétele: Zsir _ % Zsir 'jj 6.l4o/o Protein _ % Protein % IV. mentes anyag % X. mentes anyag % Mintákkal és felvilágosítással szívesen szolg-álunk Hedrich és Strauss KIRÁLYMALOM" Budapest. ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASAGI felügyelete alatt álló KÖNYVKIADÓ kiadásában a következő EGYESÜLET VÁLLALAT gazdasági könyvek jelentek meg Cselkó és Kossutány Takarmányozástan i Cserháti Sándor Talajismeret Hilgard-Treitz Szikes talajok Domokos K. Gazdasági építészet 1-ső rész Száhlendér Gyula Gazdasági építészet ll-ik rész 2 Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan i Cserháti Sándor Okszerű talajmivelés í Acsádi Jenő Mezőgazdasági Ut-, Vasút- és Hidépitészet í Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés * Beiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés i Rázső Imre Czukorrépa-magtenyésztés 1 Dr. Baross János Idegenek birtokbeszerzése 3 Orsz, Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához Budapest, IX., Üllői-ut 25. szám (Köztelek) intézendök. A műveket bérmentve küldjük; s minden megrendelés után 25% engedményt adunk. A világhírű és hazánkban nagy elterjedtségnek örvendö amerikai Deeriiig"-féle fűkaszálógépeket, marokrakó aratógépeket és kévekötő aratógépeket, nt^élésf 0 ' sjsénagyüjtőgépeket (lógereblyéket) van szerencsém a t. gazdaközönségnek akként ajánlani, hogy hogy minden általam szállított ilyen gépnek használhatóságáért éa jó munkájáért, nemkülönben anyagának jóságáért elvállalom a felelősséget. Szükséglet esetén kérem a megrendeléseket ezen gépekre nekem már most feladni, mivel azokat korlátolt számban hozatom Amerikából, megtörténhetne, hogy késői rendelményeket legnagyobb sajnálatomra már nem lennék képes foganatosítani. PROPPER SAMU az amerikai Deering-gyár kiz. képviselője BUDAPEST, V., Váczi-körút 52. szám. Árjegyzékekkel és elsőrendű bizonyítványokkal kívánatra készséggel szolgálok. KAINIT nagyban és kicsinyben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). Árak: nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény Atv 'telénél fizetendők. Mc Cormick Harvesting Machine Company. Kévekötöaratógép. Chicagói aratógépgyár. Marokrakóaratógép. Fükaszálógép.Szénagyüjtö-gereblye. Kaszaélesitö. Kévekötözsineg. Nemrég nyitottuk meg Budapesten uj üzletünket és azt magunk vezetjük egyenesen saját üzemünk szerint. Ezen idényben szolgálhatunk tiszta manillakötözsineggel, melyet chicagói gyárunkban gyártottak.. Képes árjegyzékekért és útmutatásokért tessék az alul jelzett czimhez fordulni: Mc Cormick Harvesting Machine Company. WILLIAM J. STILLMAN, igazgató. B u d a p e s t, V., V á c z i - u t 38. szám-

14 KÖZTELEK, MÁJUS HO SZAM. 10-ÍK ÉVFOLYAM. Czukorrépa, burgonya és A szegedi kiállításon uj és figyelemre méltó * jelzővel kitüntetve. A szükségelt ötszörös erőkifejtésnek megfelelőleg szabadalmazott szivattyuszerkezettel ellátva. Az orrmányos bogarak ellen használható chlorbaryum és rovarin permetezéshez. A burgonya peronosporája elleni permetezéshez. A. salétromnak oldat alakban bármely oldat alá és a trágyáié permetezéshez. A csigák ellen (lema melanopus) thanatonnal történő védekezéshoz. A háromsoros permetező egy pillanatt alatt minden sortávolságra beállítható. Az ötsoros pedig egy méter széles zárt sikot permetez. Munkaképessége 3 kat. hold. E tökéletes permetezők kaphatók alólirott feltalálónál. Ismertetés ingyen és bérmentve? 03 Veszelei Zsigmond DOMBOVÁR, posta-, távírda- és vasútállomás. Magyar királyi államvasutak. Budapest-balparti üzletvezetőség v 16491/900. szám. Pályázati hirdetmény. A Modor-Senkvicz állomáson létesítendő uj felvételi épület és melléképítmények megépítése körül végzendő munkák biztosítására ezennel nyilvános versenytárgyalást hirdetünk. A teljesítendő munkák mennyiségére vonatkozó bővebb adatok, valamint az építési szerződés tervezete az alulírott üzletvézetőség pályafentartási osztályának hivatalos helyiségében (Teréz-körut 62., I. em. 18. ajtó) és pozsony-komáromi osztálymérnökségünknél (Pozsonyban, Hosszu-utcza 6. sz.) a hivatalos órák alatt megszerezhetők és ez alkalommal a tervek is megtekinthetők. Jogérvényes és kellőleg bélyegzett ajánlatok legkésőbb 1SOO. évi május hő 23-án déli 12 óráig általános osztályunk vezetőjénél (Teréz-körut 62., I. em. 6. a.) nyújtandók be eme felirattal: Ajánlat Modor-Senkvicz állomáson létesítendő uj felvételi épület és melléképületek építése körül végzendő munkákra/, Bánatpénz fejében legkésőbb évi május hó 22-én déli 12 óráig 700 korona, azaz hétszáz korona készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban gyüjtőpénztárunknál (teréz-körut 62.) lefizetendő. Az értékpapírok a budapesti és bécsi tőzsdék árfolyama szerint, de a névértéket meg nem haladó értékben fogadtatnak el. Takarékpénztári betétkönyvek bánatpénzül nem tehetők le. Posta utján beküldendő ajánlatok és: bánatpénzek téritvény mellett adanidók fel. A bánatpénz lefizetéséről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az ajánlatok között a szabad választási jogot magunknak fentartjuk., Budapest, május hó. Az üzletvezetőség Utánnyomás nem dijaztatik. Budapest-balparti üzletvezetőség. Pályázati hirdetmény. A Pozsony-Ujváros állomáson létesítendő uj lisztraktár megépítése és a meglevőnek meghosszabbítása körül végzendő munkák biztosítására, ezennel nyilvános versenytárgyalást hirdetünk. A teljesítendő munkák mennyiségére vonatkozó bővebb adatok, valamint áz építési szerződés tervezete az alulírott üzletvezetőség pályafentartás osztályának hivatalos.helyiségében (Teréz-körut 62., I. em. 18. ajtó) és pozsony-komáromi osztálymérnöksegüriknél (Pozsonyban, Hosszu-utcza 6. sz.) a hivatalos órák alatt megszerezhetők-és ez ; Alkalommal a tervek is megtekinthetők. Jogérvényes és kellőleg bélyegzett ajánlatok legkésőbb évi május hó 28-án déli 12 óráig általános osztályunk vezetőjénél (Teréz-körut 62., I. em 6. a.) nyújtandók be eme felirattal: Ajánlat Pozsony-Ujváros pályaudvaron létesítendő uj lisztraktár építése és a meglevőnek meghosszabbítása körül végzendő munkákra.? Bánatpénz fejében legkésőbb évi májés hó 22-én déli 12 óráig 700 korona, azaz hétszáz korona készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban gyüjtőpénztárunknál (Teréz-körut 62.) lefizetendő. Az értékpapírok, a budapesti és bécsi tőzsdék árfolyama szerint, de névértéket meg nem haladó értékben fogadtatnak el. Takarékpénztári betétkönyvek bánatpénzül nem tehetők le.'" Posta utján beküldendő ajánlatok és bánatpénzek téritvény mellett adandók fel. A bánatpénz lefizetéséről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az ajánlatok között a szabad válasziási jogot magunknak fentartjuk. Budapest, május hó. Az üzletvezetőség.- Utánnyomás nem dijaztatik. A dr. Aschenbrandt-féle bordói-por ( a legbiztosabb, kényelmes kezelésű és olcsó ellenszere a szőlő- és a burgonya peronosporájának Ára Budapesten a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete* raktárában : 50 kgos zsákokban á kg. 76 fill. 10 kgos zsákokban a kg kgos zsákokban á kg. 80 M T A szőlő első permetezéséhez 1%>; második permetezéséhez I 1 /a 2%; harmadik permetezéséhez lw/o-os oldatot használjunk. Egy kat. holdra kell 3 permezéshez kg. bordói por, 25 30%-al kevesebb, mint a tiszta rézgáliczból. A port konyhaszitán a vizbe szitáljuk és kész az oldat. A dr. Aschenbrandt-féle réz-kénpor a legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb betegségtől is védeloidiumnak (lisztharmat). x».ra Budapesten a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" j raktárában: j 50 kg. zsákokban á kg. 52 fill. 10 kg. zsákokban á kg. 56, 5 kg. zsákokban... á kg. 56 P C Ahol az 1899-ik évben volt oidium, először április j hóban, a mikor a szőlő hajtása cm., porozzunk; másodszor junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. Egy kat. holdra kell 3 porozásához kg. rézkénpor. ^ Sokkal kevesebb fogy belőle, mint a közönséges kén- porból. Az emelkedő rézgálicz és kénárak folytán a j dr. Aschenbrandt-féle porok fenti árai csak ideig- f lenesen kötelezők. Tessék mielőbb a rendelést eszközölni, hogy a védekezés idejére a por kéznél legyen. Elkésett rendelések teljesitéseért nem szavatolunk, mert a gyártás korlátolt. Permetező és fujtató gépek s ] Vermorel-féle Eclair" permetező Vermorel-féle Torpille" porozógép. Megfelelő magyar gyártmányok: Permetező Kézi fujtató (igen finoman poroz) kor kor. 32 kor. 10 kor. Háti porozó gép(igen finoman poroz)... jz. 28 kor. Az Aschenbrandt-féle" porok megrendelhetők a vezérképviselő Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél,! BUDAPEST, (Alkotmány-utcza 31. szám). Ézenkivül megrendeléseket elfogadnak: A Borászati Lapok" kiadóhivatala, j BUDAPEST (Köztelek) és a vidéki megbízottak.

15 37. SZAM. io-ífc ÉVFOLYAM. Hirdetési ír 16 síéig 60fillérezen felül minden sző 4fillér,feltűnő betűkkel 8fillér Czim közlésnél mind.n beiktatásnál 60 fillér bélyegilleték. KIS BETÖLTENDÖ ÁLLÁS. Gépési-géplakatos Felsőbb állóm végez, P eljesen ^negmz- május^hó'íőítrmvétetík^gy mo d vány o k^fz i^nyu ványmás o ~ Nőtlen segédtiszt, keresztény, ki több kmdenáők B4cs - Szt - Tamá^ évi gyakorlattal bír, a gazdaság íüinden ágában jártas, felmon-. dalian állását változtatni óhajtja. Ozime a kladőhivatal- Giépész-Korács azonnal is a kalmaztatik egy Szlavóniai uradalomban, a ki Végzett gazda, minden ^gaz^dasági gép, javifolyamot l vé ezte, P miatán^az kiszolgált altiszt, a gazdaság minden ágában jártas, T-h évi lap'kiadóhiv e at*tí?' l^a't patkolni köteles volna. es^ Szerény kaszaárnál Cse'mOTnízánfMsU Terezovácz megtudhatni. 862 Gazdasági gyakornok teljes ellátás és egy- ^M^miköSr^Szf^B-S^ előres60 korona évi készpénz- Javadalmazással báró Drasche sáff^könv U v g v«elbenr^at da a Biehárd tolnai uradalmában ben, s a gazdaság egyéb ága- végével alkalofazást talál 1 " 18 zataiban, írnoki esetleg segéd- Egy évi próbaszolgálat után fis tti állást óhajt elfoglalni. 600 k k^p^ri'javadalmazás Belépési idő jullus 1-én kivá- segédtisztté való vtjlegevkimegtudhatő a kiadóhivatalban. nyugdij intézetbe 6 való ^f^véíeí kéíév Ík útán 200 P ^nzflzetés Gazdatiszt, ságáig!' é " 1200 magas- Keresztény, nőtlen folyamodók sajátkezüleg irt, jő sikerrel végzett gazdasági tanintézet ' álíáű t B1 óhajtja y váítozltn" Czim a kiadóhivatalban fényképpeffesreu Ijáníata? kat, a melyekben a magyar és ÁLLATOK, FrefhérríchZÍm p^ Koseladás. tion,wien "op^rmt^g 6^871 Kiváló magasfinomságúelectoral-negretti tenyészkosok írnok eladók. Bővebb felvilágosítást ad Szilágyi J., Pécs, Agota- irodai teendőkben*jártássggal bir, június 104kt belépésre. Fizetés^: teljes ellátás éssoltojfeüldetnek' czimemre ^Krámer Eladó tenyész juhok. felettiflat^űsí!ío db.' szám- Sopronmegyei í S é. funius végzi juníus hó végén. Min annyi egyszerű földmives, a gazdaság és föjdmivel minden ágában jártas. Ezek igénybe^venní óhajtók fordu az iskola igazgatóságához. 8? KÖETELEK 1900 MÁJ(JS HO 9. HIRDETÉSEK mükö^re«frbsn ri rét a e? sülnek. BizonyitványmásoUto_kkai felszerelt ajánlatok a Igen szép, válogatott vörös- m?g% C kií?d é endő a k a be y. S 878 tarka simmenthali jellegű 1 2, (3) éves juníus" 1-ével hatá- Idegenek ' lyukat' vesztik.. - eseti,ri,ok Í növendék ökör Budapest, április utólag ^ kisz^lítltandó ek 'év 1 i birtokszerzéseszes vasutak-nevében is. termésű, kitűnő havában. és üsző borjakat A magy. kir. államvasutak igazgatósága a ré- Eredeti utolsó évi illetőleg 1080 korona, egy búto- úgyszintén legprímább rozott szoba, fűtés, világítás és^kiszolgálat.^ Bizonyitvány- jármos ökröket (Utánnyomás nem dij azt.) legjutányosabb árakon aján- Irta: csiraképességü mag- Klein és Spitzer ron illet. Fonyód-Fürdőtelepen át) Badacsonyba, Dr. Baross János. Magy. kir. államvasutak. gal szolgál ss^ssr-s- Kis-Czeili kereskedők. Igazgatóság. Révfülöpre és vissza. Ezen Ára: 3 korona..enettértijegyek alapján Hirdetmény. 5 utipodgyász a fentnejzett vasúti és gőzhajóúti kötelék. Osztr.-magyar-baj.or vas- leszállított Eredeti Megrendelhető valamennyi könyvkeresszont közvetlenül továb- (II. rész 2 füzet) életbezási állomásokra és vi- (Uj osztályáru díjszabás Rambouillet árak bittatik. m-gépkezelői oklev kedésben és a léptetése) ' Ezenkívül a fürdőévad A fent megnevezett kötelék forgalomban í. évi kosok 157 Köztelek" kiadóhivatalábaton-földvár közti forgaáru díjszabás (II. rész 2 rtama alatt Budapest mellett íli vasut-siófok és Bala- junius i-ével ujj osztály- mindenkor nagyobb Állást mennyiségben, dus lomban időleges jegyek is füzet) lép életbe. választékban kaphatók BUDAPEST, adatnak ki, melyek árai Ezen díjszabás kiadásával az 1895.,évi októ- a következők; évi praxissal grtif Herberstein vány okkal' a IX., Üllöi-üt 25. a) Budapest d. v.-siófok ber 1-től érvényes hasonnevű díjszabási füzet az Albert között: 1 hóra: I. osztály 104 I. és II. pótlékkal a kihirdetés utján érvényesített uradalmi igazgatóságán il korona, II. osztály 76 korona. Az egész fürdő- díjtételekkel együtt hatá- Eperdugványok. Strilek, magnagykereskedése vek ótafolytatóít nemesité ss el lyát veszíti, az. uj díjszabás f. évi május Morvaország. 15-ike k megvételre; ár éi megjelölésével kérel. Czim a kiadóhiva NagyYorkshire eladó páronkin' gazdaságában. borjú magyar erdélyi faj Neufeld Jakab kisbirtok " Bonczhidán, Erdély, K VEGYESEK, Tökmag:.»i Mammuth óriási tak ptök klja160fillérérttar: I Fümagvak I legfinomabb minőségben! és legolcsóbban kaphatók Radwaner és Rónai magkereskedésében, IUI>II'Í;SIE\ V., Nádor-u.8.sz. J. C. SOHMIDT erfurti udvari szállító magyarországi mott főraktárában. a viiighiru erfurti Legjutányosabban besze Tessék árjegyzéket kérni. Szalma-eladás. ren^keu 4 " és szélességet és 4 cm! egyökerezett ietb Dr. Tóth ^ükséges levélbélyeget vagy levelezőlapot küldenek. Magy. kir. államvasutak. ELADUNK Hirdetmény. A magyar kir. államvasutak 'védnöksége alatt kölcsön adunk átló fiaméi nyilvános Vaktár részvénytársaság TAKARÓ A Fiúméban foglalkozik a Fiúméba vasúton érkező és onnan hajóval továbbítandó, valamint a Fiú- PONYVÁKAT, méba hajóval érkező és onnan vasúton.elszállítandó és a helyi áruk át- TERMÉNY U vételével, megőrzésével, ZSÁKOT repczeponyvákat ajegju'ányosabb árak, il- KOHN ÉS STEIlil zsák és ponyva gyári raktár BUDAPEST, V. Béla u. 5. Tej! kárpáti fenyöborovicska, alódi, legfinomabb minőségű, is üstben égetett, állott régi, íyike a^legegészségesebb itaítve^wutánvétel vioska-termelő Sz«pe«-Sio Hirdetmény. Az idei fürdíjévad tartama alatt, azaz f. é. május hó 1-től fogva szeptember hó végéig, Budapest déli vasútról, Budapest keleti pályaudvarról, Budapest- Kelenföldről, Székesfehérvárról Nagy- Kanizsáról rendkivüjmer sékelt árp I, II. és III. osztályú, az egész évadra, azaz f. é. szeptember hó 30-ig érvényes menettértijegyek adatnak ki Siófokra, Szántódra, Balaton-Földvár m. h.-re, Szárszó m. mcs-re, Lelle m. h.-re, Boglárra, Fonyód- Fürdőtelepre,. Máriatelepre, Balaton-Berény m. h.- re és Balaton-Szt.-Györgyre, továbbá (Siófokon át) Balaton-Füredre, Almádiba, Kenősére és (Boglá- évadra : I. osztály 256 korona, II. osztály 188 korona. 1 hóra: I. osztály 118 korona, II. osztály 86 ko- a. Az egész fürdőévad-. I. osztály 2.90 korona, II. osztály 212 korona. Az igazgatóság. gondozásával, csomagolásával, átadásával s egyéb kezelésével,nemkülömben az átvett áruk tűzkár elleni biztosításával. A részvénytársaság gabona elevátorában a külföldre rendelt vagy importált gabonanemüak mindennemű kezelését (u. m. eleválást, kev< rést, egalizálást, rostálást, trieurözést ésosztá! yozást) elvállalja, úgyszintén végezteti a gabonának zsákokban vagy ömlesztett állapotban való (alla rinfusa) hajóba rakását is. A részvénytársaság a nagymélt. kereskedelemügyi m. kir. Ministerium áital jóváhagyott üzletszabályzatát és díjtételeitkívánatra díjtalanul rendelkezésre. bycsátja. Budapest, 1Í00. ápr. 30. Az igazgatóság. Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. Gács-magyár közös for- A II. rész 4. díjszabási füzatben cementre foglalt díjtételek hatályon kivül helyezése. A gács-magyar közös forgalom január 1-től érvényes II. rész 4 díjszabási füzetében a 6. tételszám alatt Lédecz ós Lábatlan állomásokról gácsországi állomásokra szállítandó' cementre foglalt küzvetlen díjtételek után 3 koronáért alulirt igazgatóságnál megszerezhető. A m. kir. államvasutak igazgatósága egyszersmind a részes vasutak nevében. répafajok az eckendorfi Budapest, Károly-körut 9. szám.

16 754 KÖZTELEK, MÁJUS HO SZAM. ÍO-IK ÉVFOLYAM GÓZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gözekével kaflum v«cr«k alválauii; ípú«y m é l y r i g o l i z á s t ÉrdeUMftk kérettek, kfj alanti «úe*k«i izfilft-telepitésekhez. fordítnak. n I r r r B U <í glzszántási vállalkwi WULrr Lifniij büdapest-kelenfőld, Eladó szőlővessző. Az Országos Gazdasági Egyesület istvántelki immúnis" homoktalaju szőlőjéből a kővetkező európai és gyökeres szőlővesszők 1 éves gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 15,000 ezre 10 frt Nagy Burgundi 4, , Mézes fehér.... _ 3, Szent-Lőrincz.... _ 2,000, 10, Nemes Kadarka , eladók. Veltelini piros 3,000, 10 frt Madelaine angevine 1,000, 10, Tramini piros... _ 3, , Piros Bakar 1,000, 10, 2 éves gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 4,000 ezre 14 frt OrszágosMagyarGrazdaságiEgyesület igazgatójához Budapest Kőztelek" intézendök. Az elszállító s tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. Igazgató. A Szeri ógyár rcszv.-társ. Szegein ajánl araatő gépekhez való elismert kitűnő minőségű manila kévekötöfonalat, valamint egy külön eljárással a czélnak époly jól megfelelően előállított, több nagy uradalomban kipróbált, 30%-al olcsóbb kévekötőfonalat magyar kenderből minden aratógép szerkezetnek megfelelő gombolyagban. Ugyanott gazdasági kötéláruk és valódi kenderzsákok jutányos árban kaphatók. 822 Önműködő v i z s z á l l i t ó berendezéseket közeli források felhasználásával szállit K u n s A n t a l Weisskirchen (Morvaország). Szivattyúk és fecskendők j j ^ minden fajtában. 466 Prospektusok és költségvetésele ingyen és bérmentve. Eladó kosok. Eredeti rambouillet, kiváló szépek, 2, 3 és 4 évesek jutányosán kaphatók Radó Elemér KEMENES-HŐGYÉSZI gazdaságában. 877 Tavaszi kaszáláshoz különlegességek: Amerikából behozott és mindenütt r.agy kedveltségnek örvendő felülmúlhatatlan JOHNSTONMéle fűkaszálókban változtatható kaszagyorsaság, tehát minden néven nevezendő takarmány kaszáláshoz alkalmas. egész aczél, igen könnyű és nagy munkaképességű Globe" gyüjtőgépekben. Hollingsworth" 27 aczél fogas amerikai gyüjtőgépekben, kitűnő anyagból készítve, magas kerekekkel, teljes szavatosság mellett szállit Bacher Rudolf és Melichar Ferencz magyarországi főraktára BUDAPEST, VI., Nagymező-utcza 68. sz. ; Magyarországi vezérképviselö: - ; S z ű c s Z s i g m o n d. Pátria" irodalmi és nyom,ság nyomása, Budapest (Köztelek).

MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE, BUDAPEST, V ALKOTMAHY-UTCZA 31.

MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE, BUDAPEST, V ALKOTMAHY-UTCZA 31. XI. Évfolyam. Budapest, 1901. deczember hó 21. 100. (1060) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Az

Részletesebben

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik minden szerdán és szombaton.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik minden szerdán és szombaton. X. Évfolyam Budapest 1900. november hő 21. 92 ó>50./ szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Ái országos magyar gazdasági egyesület tagjai Ingyen

Részletesebben

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS. Megjelenik minden szerdán és szombatin.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS. Megjelenik minden szerdán és szombatin. X. évfolyam Bnflapest 1900. deczember hó 1. 95. (953.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS Ái ortx&goa magyar gasdasági sgyesfilet tagjai ingyen kapjik.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 8-án megtartott rendkívüli üléséről

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 8-án megtartott rendkívüli üléséről JEGYZŐKÖNYV Készült: Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 8-án megtartott rendkívüli üléséről Határozat Tárgya: száma: 21/2015. (IV.8.) Helyi Építési Szabályzat módosítása Rendelet

Részletesebben

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség.

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/15

Részletesebben

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február

Részletesebben

XI. Évfolyam, Budapest, 1901. deczember hó 11 98. (1058) szám. KÖZTELEK

XI. Évfolyam, Budapest, 1901. deczember hó 11 98. (1058) szám. KÖZTELEK XI. Évfolyam, Budapest, 1901. deczember hó 11 98. (1058) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Az

Részletesebben

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának,

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának, VII. évfolyam. Budapest, 1897. évi november hó 6-án. 9, (635 ). szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MACYAR CAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. ám erwágoi m. gazdasági egyesület tagjai

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. augusztus 29-én megtartott üléséről

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. augusztus 29-én megtartott üléséről JEGYZŐKÖNYV Készült: Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. augusztus 29-én megtartott üléséről Határozat száma: 88/2012.(VIII.29.) 89/2012.(VIII.29.) 90/2012.(VIII.29.) 91/2012.(VIII.29.)

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika.

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Akár a szociálpolitika egyik ágának, akár azon kívül eső törekvésnek tekintsük is, bizonyos, hogy ez a fogalom nem új, még ha talán először mondjuk is itt ki a szót.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE. általános preferenciális rendszer alkalmazásáról. (előterjesztő: a Bizottság)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE. általános preferenciális rendszer alkalmazásáról. (előterjesztő: a Bizottság) AZ EURÓPAI KÖZÖÉGEK BIZOTTÁGA Brüsszel, 20.10.2004 COM(2004) 699 végleges 2004/0242 (CN) Javaslat A TANÁC RENDELETE általános preferenciális rendszer alkalmazásáról (előterjesztő: a Bizottság) HU HU INDOKLÁ

Részletesebben

3/2010. Terménypiaci előrejelzések 2010-01-25, Hétfő. Összefoglaló

3/2010. Terménypiaci előrejelzések 2010-01-25, Hétfő. Összefoglaló Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 3/2010.

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

A mezőgazdasági termelés fejlesztése és az állattenyésztés főbb problémái.

A mezőgazdasági termelés fejlesztése és az állattenyésztés főbb problémái. 7 Molnár Imre: a Szatmármegyei Gazdasági Egylet titkára A mezőgazdasági termelés fejlesztése és az állattenyésztés főbb problémái. A növénytermelés terén kereshetjük a gazda helyzetének javulását: 1. a

Részletesebben

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. VL évfolyam. Budapest, 1896. évi deczember hő 16-án. 101. (542.) szám. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Ai országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Tanácskozási joggal meghívottak:

JEGYZŐKÖNYV. Tanácskozási joggal meghívottak: JEGYZŐKÖNYV Készült Tiszalúc Nagyközség Képviselő-testületének 2010. augusztus 26.- napján a Községháza tanácskozó termében megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Majdanics László polgármester

Részletesebben

A MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE, BUDAPEST, Y ALKOTMÁNY-DTGZA

A MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE, BUDAPEST, Y ALKOTMÁNY-DTGZA XI. Évfolyam. Budapest, 1901. deczember hó 21. 100. (1060)szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. május 2-i rendkívüli testületi ülésének jegyzőkönyvéből

J e g y z ő k ö n y v. Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. május 2-i rendkívüli testületi ülésének jegyzőkönyvéből Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2012. sz. J e g y z ő k ö n y v Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. május 2-i rendkívüli testületi ülésének jegyzőkönyvéből

Részletesebben

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. VI. évfolyam. Budapest, 1896. évi október hó 24 én. 86. (527.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. augusztus 06. napján megtartott ülésén.

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. augusztus 06. napján megtartott ülésén. Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3596 Szakáld, Aradi út. 4. Jegyzőkönyv Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. augusztus 06. napján megtartott ülésén. Jelen vannak:

Részletesebben

KÖZTELEK KÖZ-ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik minden szerdán és szombaton.

KÖZTELEK KÖZ-ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik minden szerdán és szombaton. XI. Évfolyam. Budapest, 1901. márczius hó í 28. (982.) szám. KÖZTELEK KÖZ-ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik minden szerdán és szombaton. Az országos

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

A franczia és német tölgydonga üzletállása és jelen termelése a magyar birodalomban.

A franczia és német tölgydonga üzletállása és jelen termelése a magyar birodalomban. mindkettőt külön véve is a legmagasabb fokon akarják elérni, lehetetlenség felé törekednék, mert a természet által kiszabott határ áthágásán tul, egyik a másikat zárja ki. Hangsúlyozzuk pedig mindezt azért,

Részletesebben

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz.

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/19

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2/2015. számú jegyzőkönyv J E G Y Z Ő K Ö N Y V ÚJRÓNAFŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2015. február 16-án megtartott nyilvános testületi ülésről J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült Újrónafő

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A Magyar- és a többi középeurópai országok fakereskedelmi szokványai írta: Dr. Fazekas Ferenc

A Magyar- és a többi középeurópai országok fakereskedelmi szokványai írta: Dr. Fazekas Ferenc A Magyar- és a többi középeurópai országok fakereskedelmi szokványai írta: Dr. Fazekas Ferenc (Befejező közlemény.) KÉSEDELEM ZÁROS HATÁRIDEJŰ ÉS ENYHE ÜGYLETEKNÉL. A záros határidejű (fix) és az enyhe

Részletesebben

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK Az Állam erdészeti Tisztviselők Gyermekeinek Nevelését Segélyező Alap zárószámadása az 1936/1937. évről. I. Zárókimutatás. A számla megnevezése Forgalom Egyenleg M é r 1 e g Eredmény

Részletesebben

A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések: Svájc.

A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések: Svájc. fëëëëêkêmëèëëêêëëëêëëêëëëëêêëm m l é KONZULI JELENTÉSEK A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések: > Amerikai Egy. Áll. 1926 703 Cseh-Szlovákia.... 1928 433

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. A Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa elfogadta Dr. Tarr Lajos tanácstagot a jegyzőkönyv hitelesítőjének.

JEGYZŐKÖNYV. A Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa elfogadta Dr. Tarr Lajos tanácstagot a jegyzőkönyv hitelesítőjének. JEGYZŐKÖNYV Készült: Gyulai Kistérségi Társulás tanácskozójában (5700.Gyula, Damjanich u.6.) 2010. április 13án 10.00 órakor kezdődő a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa Rendkívüli

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 3. számú J E G Y Z Ő K Ö N Y V Tiszabura Község Képviselő-testületének 2014. március 04-én megtartott rendkívüli testületi ülésén Határozat/Rendelet száma Határozat!Rendelet tárgya 15/2014.(III.04.)Ök.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Borsodnádasd Város Önkormányzata Képviselő-testülete 7 jelenlévő képviselőből 7 igen

Jegyzőkönyv. Borsodnádasd Város Önkormányzata Képviselő-testülete 7 jelenlévő képviselőből 7 igen Jegyzőkönyv A testületi ülés helye, időpontja: Borsodnádasdi Polgármesteri Hivatal díszterme (3671 Borsodnádasd, Köztársaság út 12.), 2014. június 12. 15.15 órától 16.00 óráig a Képviselőtestület nyílt

Részletesebben

25. A közületi kiadások megállapításának alapelvei

25. A közületi kiadások megállapításának alapelvei 25. A közületi kiadások megállapításának alapelvei A közületi kiadások megállapításánál iránytűként szolgáló elvek sarkpontjai a pénzügyi politikának. Helyes elvek felállítása a közületi kiadások mértékénél

Részletesebben

Jegyzőkönyv. amely készült az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2011. január 4-én megtartott Küldöttközgyűlésén

Jegyzőkönyv. amely készült az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2011. január 4-én megtartott Küldöttközgyűlésén Jegyzőkönyv amely készült az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2011. január 4-én megtartott Küldöttközgyűlésén A küldöttközgyűlés helye: OTP Bank Nyrt. Budapesti Régió (Budapest V., Semmelweis u.

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Készült: Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendkívüli nyílt üléséről

J e g y z ő k ö n y v. Készült: Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendkívüli nyílt üléséről J e g y z ő k ö n y v Készült: Balkány Város Önkormányzata rendkívüli nyílt üléséről Az ülés ideje: 2015. augusztus 03. Az ülés helye: Balkányi Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme (4233 Balkány, Rákóczi

Részletesebben

Keresztyén kereskedelem

Keresztyén kereskedelem Keresztyén kereskedelem 1. A modern világ egyik legnagyobb hatalmassága a kereskedelem. Kereskedelmi kapcsolatok látható és láthatatlan szálai behálózzák a világot. Szárazföldi és tengeri közlekedés, posta

Részletesebben

. az üzérkedés befolyásolja a vámok érvényesübehozatal

. az üzérkedés befolyásolja a vámok érvényesübehozatal XI. SFIWYMM, ^tffl-jüáli PnllVpVM. lift] 1 ww I. ltrwhr fcá cv Atj a^f- I8. (1053.) Mim. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos magyar

Részletesebben

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter 3. szemináriumi ZH A csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a

Részletesebben

Rendelet kihirdetésének napja: 2011. április 1. Rendelet hatályba lépésének napja: 2011. április 1.

Rendelet kihirdetésének napja: 2011. április 1. Rendelet hatályba lépésének napja: 2011. április 1. Karakószörcsök Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2011.(IV. 01.) sz. rendelete az Önkormányzat- és Szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról Rendelet száma: 3/2011(IV.01.) Rendelet kihirdetésének

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2015.április 29. napján megtartott ülésén.

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2015.április 29. napján megtartott ülésén. Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3596 Szakáld, Aradi út. 4. Jegyzőkönyv Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2015.április 29. napján megtartott ülésén. Jelen vannak:

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt.sz.: OKB/22-1/2012. OKB-16/2012. sz. ülés (OKB-81/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt.sz.: OKB/22-1/2012. OKB-16/2012. sz. ülés (OKB-81/2010-2014. sz. ülés) Ikt.sz.: OKB/22-1/2012. OKB-16/2012. sz. ülés (OKB-81/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának 2012. május 29-én, kedden 10 óra 33 perckor

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

a.) Tárgysorozata b.) Jegyzőkönyve c.) Határozatai (119-123)

a.) Tárgysorozata b.) Jegyzőkönyve c.) Határozatai (119-123) 2012. augusztus 23-án megtartott rendkívüli ülésének: a.) Tárgysorozata b.) Jegyzőkönyve c.) Határozatai (119-123) T á rg ysoroza t 1.) Előterjesztés a mamutfenyő környékén aranykorona vásárlása tárgyában

Részletesebben

Iparfejlesztési politikánk társadalmi előfeltételei.

Iparfejlesztési politikánk társadalmi előfeltételei. Iparfejlesztési politikánk társadalmi előfeltételei. Írta és fölolvasta a Magyar Társadaloxntudományi Egyesület márczius 10-iki nyilvános ülésén ELEK PÁL. Hazánk sajátságos politikai helyzeténél fogva

Részletesebben

1870. évi XXVII. törvénycikk. A valkány-perjámosi másodrendü vasut engedélyokmánya

1870. évi XXVII. törvénycikk. A valkány-perjámosi másodrendü vasut engedélyokmánya 1870. évi XXVII. törvénycikk a valkány-perjámosi másodrendü gőzmozdony vasut kiépitése tárgyában 1. A szabadalmazott államvaspálya-társaság déli vonalából Oroszlámos és Mokrin állomások közt Valkány község

Részletesebben

FAKERESKEDELEM. A fapiacz alakulása.

FAKERESKEDELEM. A fapiacz alakulása. FAKERESKEDELEM. A fapiacz alakulása. y^w^v inden jel arra vall, hogy a magyar fatermelés már teljesen \ I F kiheverte az 1907. évi válság által ütött súlyos sebeket: a fatermelés minden terén nagy élénkség

Részletesebben

A GYOSZ története (4. rész)

A GYOSZ története (4. rész) A GYOSZ - Chorin Ferenc elnök és az igazgatóság formális feloszlási határozatára - március végétôl nem mûködött. Tennivalója nem is lett volna, mivel a szocializált vállalatok élérôl a tulajdonosokat,

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. augusztus 13-án 18 órakor megtartott rendkívüli nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. augusztus 13-án 18 órakor megtartott rendkívüli nyílt üléséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Decs, Fő utca 23. szám Tel: 74/595-911, Fax: 74/595-910... sz. példány Szám: 404-22/2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Dr. Rubner Miksa: Változások a népélelmezésben.

Dr. Rubner Miksa: Változások a népélelmezésben. Dr. Rubner Miksa: Változások a népélelmezésben. A hiányos táplálkozás mindig a relatív táplálékhiányon alapszik. Lehetséges, hogy a hiányos táplálkozás jelensége fellép, ha a felvett táplálék kalóriamennyisége

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete

Szendrő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Szendrő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete J e g y z ő k ö n y v Készült Szendrő Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2012. április 16-i rendkívüli n y i l v á n o s üléséről. Az ülés helye:

Részletesebben

Készült: Maglóca Község Képviselő-testületének 2010. június 8-án tartott nyilvános üléséről.

Készült: Maglóca Község Képviselő-testületének 2010. június 8-án tartott nyilvános üléséről. Maglóca Község Képviselő-testülete 2-4/2010/Ny. J e g y z ő k ö n y v Készült: 2010. június 8-án tartott nyilvános üléséről. A képviselő-testületi ülés kezdete: 13 30 óra A képviselő-testületi ülés helye:

Részletesebben

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hutter Jánosné jegyző

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika.

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. (Családi otthon. 1.) Nem tudom sikerült-e ily című első közleményemben*) ennek az eszmének elég világos képét vázolnom. Mindenesetre célszerű lesz tehát a szónak

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 1 Tömörd Község Önkormányzat 12/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tömörd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 26-án 11 00 órakor megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Az ülés helye:

Részletesebben

A HÍRLAPOK ÉS FOLYÓÍRATOK HOMLOKÍRA- SÁNAK MEGTÉVESZTŐ ADATAI.

A HÍRLAPOK ÉS FOLYÓÍRATOK HOMLOKÍRA- SÁNAK MEGTÉVESZTŐ ADATAI. A HÍRLAPOK ÉS FOLYÓÍRATOK HOMLOKÍRA- SÁNAK MEGTÉVESZTŐ ADATAI. Számtalanszor előfordul hírlapoknál és folyóiratoknál, hogy téves adatok (dátumok, számok stb.) kerülnek a címlapokra és impresszumokba, amelyek

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. július hó 5. napján, a városháza I. emeleti nagytanácskozó termében megtartott 17. rendkívüli, nyílt ülés jegyzőkönyve. Jelen vannak:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

T á r g y s o r o z a t a

T á r g y s o r o z a t a 1 Nyírparasznya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 30-án megtartott rendes ülésének a, jegyzőkönyve b, tárgysorozata c, határozatai: 39/2011.(V. 30.) d, rendeletei: Iktatószáma: 1-30/2011.

Részletesebben

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését. Kossuth Rádió, Krónika, 2013.10.18. Közelről MV: Jó napot kívánok mindenkinek, azoknak is akik most kapcsolódnak be. Kedvükért is mondom, hogy mivel fogunk foglalkozunk ebben az órában itt a Kossuth Rádióban.

Részletesebben

Magyarország rákos betegeinek statisztikája.

Magyarország rákos betegeinek statisztikája. 138 Magyarország rákos betegeinek statisztikája. Magyarország rákos betegeinek összeszámlálására s ezen adatoknak tudományos feldolgozására azon mozgalom szolgáltatta a közvetlen indokot, mely külföldön

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről. 1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről. M U T A T Ó : Határozat/Rendelet: Tárgy: 106/2014. (X. 27.) Napirendi pontok elfogadása.

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 26-i rendkívüli testületi üléséről

J e g y z ő k ö n y v. Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 26-i rendkívüli testületi üléséről Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 1/2015. sz. J e g y z ő k ö n y v Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 26-i rendkívüli testületi üléséről 2 Hosszúhetény

Részletesebben

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. MegjeM liiea szerdái és szommoi.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. MegjeM liiea szerdái és szommoi. IX. Évfolyam Budapest, 1899. márczius hó 22. 24. (778.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. január 09-i nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. január 09-i nyílt üléséről Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 1/2013/JT. 2/2013. sz. határozat J E G Y Z Ő K Ö N Y V Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. január 09-i nyílt üléséről

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A kiadott napirendi pontokhoz képest módosító javaslatot tett az alábbiak szerint:

Jegyzőkönyv. A kiadott napirendi pontokhoz képest módosító javaslatot tett az alábbiak szerint: Jegyzőkönyv Készült: 2008. április 28-án 15.30-17.00 óráig a Borsodnádasd Városi Önkormányzat Képviselő-testületi ülésén. Jelen vannak: Dr. Bohus Gábor, Dorkó György, Magyar János, Neuwirth László, Pallagi

Részletesebben

Készült: Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-én tartott nyilvános üléséről.

Készült: Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-én tartott nyilvános üléséről. Tárnokréti Község Képviselő-testülete 3/2013./NY. J e g y z ő k ö n y v Készült: 2013. január 31-én tartott nyilvános üléséről. A képviselő-testületi ülés kezdete: 18 00 óra A képviselő-testületi ülés

Részletesebben

ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE

ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE Az 1937. március hó 22-én megjelent mezőgazdasági törvény mezőgazdasági életünk előbbrevitele terén korszakos újitást valósít meg: az írányított gazdasági rendszer elveinek

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.19. COM(2012) 403 final 2012/0196 (COD)C7-0197/12 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

A borpiac közös szervezése *

A borpiac közös szervezése * 2008.12.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 323 E/279 Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.2.2007 COM(2007) 22 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret A Bizottság

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

J E G Y Z Ő K Ö N Y V E 98 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. augusztus 18-án 17 órakor megtartott rendkívüli üléséről készült J E G Y Z Ő K Ö N Y V E A Képviselő-testület döntései Határozat 42/2014.

Részletesebben

1969. évi II. törvény

1969. évi II. törvény 1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Ülés helye: Mélykút Város Polgármesteri Hivatala Tanácskozó Terem

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Ülés helye: Mélykút Város Polgármesteri Hivatala Tanácskozó Terem 15/2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 6-án 14.00 órakor megtartott rendkívüli ülésén. Ülés helye: Mélykút Város Polgármesteri Hivatala Tanácskozó

Részletesebben

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk,

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk, IRODALOM Magyarország műemlékei. III. kötet. Szerkeszti báró Forster Gyula. Budapest. Franklin-Társulat. 1913. 4-rétű 314 lap. A Műemlékek Országos Bizottságának ez a kiadványa is rendkívül becses tartalommal

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2015.február 25. napján megtartott ülésén.

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2015.február 25. napján megtartott ülésén. Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3596 Szakáld, Aradi út. 4. Jegyzőkönyv Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2015.február 25. napján megtartott ülésén. Jelen vannak:

Részletesebben

Sajtóinformáció. RBHU/MK 2004rbgr-ww_h. A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben

Sajtóinformáció. RBHU/MK 2004rbgr-ww_h. A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben Sajtóinformáció RBHU/MK 2004rbgr-ww_h A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben Már a 2003-as év is kielégítő eredményeket hozott Az elektronikus stabilitási program

Részletesebben

A takarmánytermelés fokozása. G. Naser: Fühling s Landw. Zeitung. 1884, Xll.

A takarmánytermelés fokozása. G. Naser: Fühling s Landw. Zeitung. 1884, Xll. A takarmánytermelés fokozása. G. Naser: Fühling s Landw. Zeitung. 1884, Xll. A takarmánynövények termelése az állattenyésztés, a tejgazdaság, s így az egész gazdálkodás és annak jövedélmezıvé tételére

Részletesebben

2014-2018. országgyűlési ciklus Budapest, 2015. november 18. szerda 118. szám. Országgyűlési Napló

2014-2018. országgyűlési ciklus Budapest, 2015. november 18. szerda 118. szám. Országgyűlési Napló 2014-2018. országgyűlési ciklus Budapest, 2015. november 18. szerda 118. szám Országgyűlési Napló Dr. Hiller István, Jakab István, Lezsák Sándor és Sneider Tamás elnöklete alatt Jegyzők: Földi László,

Részletesebben

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében)

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében) Kereskedelempolitika Kereskedelempolitika: az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás - forgalommal kapcsolatos magatartása, valamint az ezt megvalósító eszköz és intézményrendszer. Csoportosítását

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 4. NAPIREND Ügyiratszám: 1/330-4/2008. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. december 23-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: A szennyvízcsatorna

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szám: IV.56-7/2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2015. május 7-én (csütörtökön) 15 órakor a Vármegyeháza dísztermében (Szekszárd, Béla király tér

Részletesebben

Jelentés az»erdélyi Múzeum«1941 1943. ^vi működéséről

Jelentés az»erdélyi Múzeum«1941 1943. ^vi működéséről tott és fájdalmasan nélkülözött intézményeinkkel ápoljuk a lelki összetartozást, jó sorsunkban ne feledkezzünk meg róluk, amikor azok a megpróbáltatás nehéz idejét élik, a felelőségérzetet, mellyel ezeknek

Részletesebben