Romsics Ignác TÖRTÉNELEM, TÖRTÉNETÍRÁS, HAGYOMÁNY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Romsics Ignác TÖRTÉNELEM, TÖRTÉNETÍRÁS, HAGYOMÁNY"

Átírás

1 Romsics Ignác TÖRTÉNELEM, TÖRTÉNETÍRÁS, HAGYOMÁNY

2

3 Romsics Ignác TÖRTÉNELEM, TÖRTÉNETÍRÁS, HAGYOMÁNY Tanulmányok és cikkek, OSIRIS KIADÓ BUDAPEST 2008

4 Romsics Ignác, 2008 Osiris Kiadó, 2008

5 TARTALOM Történelem 9 A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐPAJZSÁTÓL AZ UNIÓS TAGSÁGIG Helyzetértékelés és szerepfelfogás a magyar politikai gondolkodásban 37 REGIONALIZMUS ÉS EURÓPA-ESZME A SZÁZADI MAGYAR POLITIKAI GONDOLKODÁSBAN 59 MAGYARORSZÁG(OK) A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 96 AZ 1947-ES PÁRIZSI BÉKESZERZŐDÉS 113 GAZDASÁGI REFORMOK A KÁDÁR-KORBAN 123 SUOMI TITKAI 150 FÉLPERIFÉRIÁTÓL A FÉLPERIFÉRIÁIG A magyar gazdaság 20. századi teljesítménye Történetírás 165 SZAKOSODÁS, SZINTETIZÁLÁS ÉS INTERDISZCIPLINARITÁS A 20. SZÁZADI TÖRTÉNETÍRÁSBAN 177 MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS A 20. SZÁZADBAN 195 SZEKFŰ GYULA HÁROM NEMZEDÉKÉRŐL 213 HORTHY-KÉPEINK 253 A SZINTÉZISÍRÁS DILEMMÁI Hagyomány 267 IDENTITÁSPOLITIKA ÉS TÖRTÉNELEM 275 DEMOKRATIKUS ÖRÖKSÉGÜNK 281 A MAGYAR DEMOKRATIKUS HAGYOMÁNY 288 A MÁRCIUSI FRONTRÓL 70 ÉV TÁVLATÁBÓL HELYE A MODERN MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN 308 TRIANONTÓL SCHENGENIG 313 Névmutató 5

6

7 Történelem

8

9 A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐPAJZSÁTÓL AZ UNIÓS TAGSÁGIG Helyzetértékelés és szerepfelfogás a magyar politikai gondolkodásban A Kárpát-medencében megtelepedett magyarság története négy nagy korszakra osztható. Az első a középkori magyar állam bukásáig, 1526-ig tartott. Egyes válságperiódusoktól eltekintve e fél évezred alatt a Magyar Királyság egyike volt Európa legerősebb és legbefolyásosabb államainak. A második nagy szakasz 1526-ban kezdődött és a század fordulóján ért véget. E másfél évszázad alatt a magyar királyság egy keskeny földsávra szűkült, amely a régi magyar állam északi és nyugati határán húzódott, s amely a Habsburgok uralta közép-európai osztrák örökös tartományokkal állt mellé-, illetve alárendeltségi kapcsolatban. A Duna és a Tisza menti nagy síkság az erdélyi hegyvidékig ugyanakkor a török szultán fennhatósága alá tartozott. Az ország keleti részei a 16. század második felében az erdélyi fejedelemség formájában új államot hoztak létre, amely vazallusként a szultánnak ugyan évi adót fizetett, ám ennek fejében széles körű önállóságot élvezett. A magyarság történetének harmadik nagy szakaszát a török 17. század végi kiűzésétől, illetve a Habsburg-dinasztia trónörökletességi jogának az elismerésétől (fiágon 1687, női ágon 1723) a Habsburg Birodalom 1918-as felbomlásáig számíthatjuk. Ez alatt az idő alatt a magyar állam, illetve államtestek változó önállósággal a Habsburg Birodalom részei voltak. Az I. világháború után a magyar állam közel fél évezred után nemzetközi jogi értelemben ismét szuverén lett, az államterület azonban a réginek egyharmadára zsugorodott, a magyarság több mint harmada pedig együttesen mintegy 3,3 millió fő az ország új határain kívülre került. Ezt a nagyhatalmi döntést a II. világháború utáni, majd a Szovjetunió bukását követő 1990-es évekbeli újjárendeződés is megerősítette. Írásunk célja e négy nagy történelmi korszak politikai gondolkodásának jellemzése abból a szempontból, hogy a mindenkori politikai és szellemi elitek hogyan ítélték meg a magyarság helyét az európai népek között, és ehhez milyen sajátos szerepet, feladatot rendeltek. 1. A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐPAJZSA Az államalapítás előtti pogány magyarság önszemléletéről és szerepfelfogásáról semmi bizonyosat sem tudunk. Amikor erre vonatkozó nézeteiket eleink maradandó formában először rögzítették, már a keresztény-európai kultúra 9

10 részesei voltak. De még az is, ami az államalapítást követő két-három évszázad politikai gondolkodásáról fennmaradt, magától értetődően a dinasztiára és nagyrészt klerikus környezetére, s nem a magyarság egészére vagy annak nagyobb részére vonatkozik. Ezeket az információkat elsősorban a kor tipikus irodalmi termékei, a szentek legendái és az udvari történetírók művei, a geszták tartalmazzák. Ezek a források kivétel nélkül az európai keresztény közösség részének tekintik a magyarságot, s eszményeit és hivatását ennek szelleméből eredeztetik. A magyar uralkodók eszerint Szent István óta a keresztény hit terjesztői, fenntartói és védelmezői. Az országot délről és keletről övező pogány népek támadásait Árpád-házi királyaink a hit tudatos védelmezőiként verték vissza, és saját területi hódításaikat is a keresztény hit terjesztésének szent kötelességével indokolták. A 11. század közepén, de legkésőbb a vége felé keletkezett magyar ősgeszta szerzőjének legfőbb szempontja a keresztény vallás eredményeinek a hangoztatása, illetve a magyarok származásának beillesztése volt az Ószövetség nemzetségfájába. A magyarok eszerint Jáfettől származtak, s evilági szerepük abban állt, hogy büntetőeszközként működtek Isten kezében. 1 I. (Szent) László, aki Zágrábban püspökséget alapított, majd egész Horvátországot meghódította, a pogányok ellen aratott győzelmeit a szent férfiak imáinak tulajdonította. 2 Az életével és tetteivel foglalkozó legenda pedig úgy mutatta be, mint aki Megfogadta, hogy Jeruzsálembe megy, hogy ahol a mi urunk Jézus Krisztus vére megváltásunkért kiontatott, ő a maga vérével Krisztus keresztjének ellenségeivel küzdjön. 3 Miután II. Orbán pápa éppen 1095-ben, László halálának az évében hirdette meg az első keresztes hadjáratot, a legenda állítása feltehetően alaptalan. III. Béla ( ) viszont, aki visszafoglalta az ország bizánci kézen lévő déli tartományait, valóban fogadalmat tett keresztes hadjárat indítására; fia, II. András pedig egyházi és világi előkelőségek kíséretében ban meg is valósította tervét. A források kiemelik, hogy a magyarok nem ölték meg pogány ellenfeleiket, hanem igyekeztek megtéríteni őket, sőt bebocsáttatást kérő kisebb csoportjaikat letelepítették az országban. László király például a kunok legyőzése után egy későbbi krónika szerint így kiáltott volna katonáihoz: Ne öljük meg ezeket az embereket, fogjuk el őket, s ha megtérnek, maradjanak életben. 4 A kereszténység terjesztése mellett, amely többnyire területszerzéssel párosult, a 13. század közepén, a mongolok támadása idején az önreflexiónak 1. Kristó Gyula: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon. Budapest, 2002, Osiris, Árpád-kori és Anjou-kori levelek. XI XIV. század. Szerk. Makkai László és Mezey László. Budapest, 1960, Gondolat Kiadó, Árpád-kori legendák és intelmek. Szentek a magyar középkorból I. Szerk. Érszegi Géza. Budapest, 1999, Osiris, Thuróczy János: A magyarok krónikája. Ford. Horváth János. Budapest, 1980, Európa Könyvkiadó, TÖRTÉNELEM

11 új toposza jelent meg a forrásokban: a magyarság mint a kereszténység védőpajzsa. Az évi betörés után 10 évvel a mongolok szövetséget ajánlottak IV. Bélának, s az ajánlat elfogadása esetén a várható zsákmányból is osztalékot ígértek neki. Béla azonban elutasította ezt, és IV. Ince pápának írott 1250-es levelében minden korábbinál határozottabban és világosabban fogalmazta meg a középkori magyar önszemlélet tipikus vonásait: a keresztény Európa egységében való hitet és azt, hogy a magyar királyság védelme egyet jelent a kereszténység oltalmazásával, minél fogva a mongolok feltartóztatása nemcsak magyar, hanem összeurópai feladat. Minthogy Magyarországot írta a király a tatárok pestise nagyobb részben pusztasággá változtatta és mint a juhaklot a kerítés, úgy veszik körül a hitetlen népek [ ], akik ellen jelenleg is harcolunk seregünkkel [ ] országunk főpapjaival, és előkelőivel tanácskozva jónak láttuk, hogy Krisztus helyetteséhez és az ő testvéreihez meneküljünk, mint egyetlen és a kereszténység végső szorongatottságában végső védelmezőhöz, hogy általunk Rátok is, és a többi keresztényekre is be ne következzék az, amitől tartunk. Ha Magyarországot, illetve a Duna vonalát folytatódik a levél a tatárok egyszer birtokba veszik, nyitva áll a kapu számukra a többi katolikus hitű ország felé, mert egyrészt itt nincs a keresztények felé útjukat álló tenger, másrészt családjaikat és csodálatosan sok állatukat alkalmatosabban helyezhetik el itt, mint bárhol. 5 A 13. századtól kezdve a magyar királyoknak ezt a kereszténységvédő hivatását a pápák is elismerték. Először 1238-ban IX. Gergely pápa nevezte a magyar királyt, IV. Bélát Krisztus bátor katonájának. Magyarország uralkodói a pápai iratokban ettől kezdve gyakran jelentek meg a római katolikus egyház zászlótartóiként, illetve a christiana religio és a terra christiana pogányokkal szembeni védelmét vállaló athleta Christi hősi eszményeként. 6 Ilyen jelzőket használt többek között 1356-ban XXII. János pápa Nagy Lajossal és 1410-ben XIII. Benedek pápa Zsigmonddal kapcsolatban. Előbbi a hitetlenek üldözője és a keresztény hit oltalmazója, utóbbi az igaz hit győzhetetlen bajvívója és atlétája címet érdemelte ki. 7 A 14. század végétől kezdődően, amikor a török megjelent a déli magyar határokon és a háborúskodás állandósult, a magyar királyok és hadvezérek hitvédő feladata általánosan elismert és már-már közhelyszerűen ismételgetett toposszá vált. A minősítés idővel áttevődött az egész országra és az ország lakosaira is, miáltal Magyarország és a magyarság a kereszténység védőpajzsává, illetve védőbástyájává magasztosult. Magyarország és Lengyelország határai szomszédosak a barbár népekével s Isten nevének dicsőségé- 5. Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor. Szerk. Madas Edit. Budapest, 1992, Tankönyvkiadó, Hopp Lajos: Az antemurale és conformitas humanista eszméje a magyar lengyel hagyományban. Budapest, 1992, Balassi Kiadó, és Deér József: Pogány magyarság, keresztény magyarság. Budapest, 1993, Holnap Kiadó, 226. A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐPAJZSÁTÓL AZ UNIÓS TAGSÁGIG 11

12 re, a keresztény hit védelmére e két ország a hit fala és pajzsa olvasható például I. Ulászló évi hitlevelében as munkájában (A magyarok krónikája) Thuróczy János írta: a magyarság ha saját hazájáért harcol is, az egész kereszténységet védi. Az 1456-os nándorfehérvári diadal után a magyar rendek büszkesége és elhivatottságtudata érthetően még jobban megerősödött. [ ] kardunkkal Krisztust védjük, illetve Krisztus törvényeiért és keresztény hitünkért harcolunk buzdította harca katonáit Hunyadi János Rigómezőn és Várnánál. Ő volt talán az első magyar, aki világosan látta a török magyar küzdelem élet-halál jellegét. Egyik levelében olvasható: vagy megszabadítjuk Európát a kegyetlen török uralmától, vagy elesünk Krisztusért és mártírkoronát nyerünk. Fia, Mátyás ugyanilyen érveléssel próbált támogatást szerezni a német választófejedelmektől. Gyermekkorunk óta emlékeztetett rá a kereszténység javát törekedtünk előmozdítani, s fáradsággal, verejtékezve és vérezve, tőlünk telhetőleg minden romlástól óvtuk a keresztény államokat. Magyarországunk, bár már elődeink alatt is vigasz és segítség nélkül magára hagyták, a kereszténységnek mindig erős oltalmazója és bástyája volt. Ez az ország hirdette 1505-ben a rákosi végzés is a kereszténység pajzsa és bástyája, amelyik saját vérének nagy hullatásával oltalmazza állandóan a kereszténységet. A 16. századi prédikátorok ugyanebben a szellemben írtak a magyarság küldetéséről. [ ] ezt az erős népet olvashatjuk például Laskai Osvát ferences rendfőnök Szent Istvánról szóló beszédében melynek vére és csontjai a különböző országok hegyeit és völgyeit borítják, rendelé az Isten pajzsul a Nagy Török ellen, hogy bátorságuk és derekasságuk révén a szent kereszténység az óhajtott békét élvezhesse. 8 A keresztény és az európai összetartozás eszméje mellett, amely az államalapítás utáni első évszázadokban a társadalomnak persze csak töredékét hatotta át, a 13. században megjelent a magyarság önszemléletének másik tartós toposza: a hun magyar rokonság és a szittya vitézség mítosza. Az, hogy Álmos és utódai Attila leszármazottai, már Anonymus 13. század elején keletkezett gesztájában (Gesta Hungarorum) felbukkant. Ugyancsak nála szerepelt először ama állítás, hogy a székelyek a hunok leszakadt csoportja, illetve Attila király népe. 9 Az a feltevés viszont, hogy az egész magyar nép a hunoktól származik, s hogy vezetőikre vezéreikre és fejedelmeikre a harcosok közössége, illetve a közgyűlés ruházta át a hatalmat, s ennek alapján az vissza is vehető tőlük, Kézai Simon 1282 és 1285 között keletkezett krónikájában (Gesta Hungarorum) öltött formát először. Ez tekinthető 8. Benda Kálmán: A magyar nemzeti hivatástudat története (A XV XVII. században). Budapest, 1937, 11. és Vö. Imre Mihály: A kereszténység védőbástyája (Egy irodalmi toposz XVI. századi változatai). In Hagyomány és korszerűség a XVI XVII. században. Szerk. Petercsák Tivadar. Eger, 1997, Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Anonymus: A magyarok cselekedetei. Ford. Veszprémy László. Budapest, 1999, Osiris, 13. és TÖRTÉNELEM

13 az eredetközösségen alapuló nemesi nemzettudat első megfogalmazásának. Ugyancsak Kézainál változik át Attila barbár hódítóból kiváló hadvezérré, aki a maga idejében a többi királynál dicsőbb volt ezen a földön. 10 Kézai teóriája eleinte a köznemesség köreiben terjedhetett, amit az is bizonyít, hogy IV. Béla 1250-es említett levelében Attila még egyáltalán nem a dicső ős, hanem a pogány ellenség megtestesítőjeként tűnt fel. Valamint az is, hogy a hun hagyomány első nagy kultusza a köznemesi származású Hunyadi Mátyás királysága idején alakult ki. Mátyás egyik pápához küldött követe 1475-ben a magyarokat igen harcias hunokként jellemezte as idézett munkájában pedig Thuróczy János Mátyást Attilához hasonlította, és katonai győzelmei alapján a hunok hajdani fényes korszakának eljövetelét jövendölte. 11 A hun magyar rokonság teóriájához szorosan kötődött a szittya vitézség mítosza. E szerint a magyarság a hunokhoz hasonlóan a világ legjobb harcosai közé tartozott, sőt egyenesen hadviselésre, hódításra és uralkodásra termett. Ez a szittya magyar öntudat, amely a legtöbb esetben nemzeti büszkeséggel és olykor idegenellenességgel párosult, ugyancsak Kézainál jelent meg először markáns formában. A századi kalandozó magyarok hadi tudása és bátorsága szemében páratlan volt; krónikája szerint végül még a 955-ös augsburgi vereség is magyar győzelemmel végződött. 12 A században erősödött és terjedt ez a hit. Antonio Bonfini, Mátyás udvari történetírója kenyéradóját szittya Marsként, a szkíta nemzet részeként felfogott magyarságot pedig olyan vitéz és rettenthetetlen katonanépségként jellemezte, amely hozzászokott ahhoz, hogy a saját meg a mások földjén korlátlanul és szüntelenül uralkodjék, az igát nem tűrte, háborúban fékezhetetlen volt. 13 A szittya vitézség mint jellemvonás és a kereszténység védelme mint szerep vagy hivatás nem álltak ellentétben. Inkább jól kiegészítették egymást. Idézett jellemzéséhez Bonfini hozzátette: Mert isten azért telepítette a szkíták dacos maradékát a keresztény közösség eme végvidékére, hogy a helyes vallást magába szívja, s aztán az igazi hitet minden hitetlenséggel szemben állhatatosan védelmezze. 14 A Jagelló-kor köznemesi pártjának vezéralakja, Werbőczy István 1514-es híres Hármaskönyvének a bevezetésében, amely az akkori nemesi társadalom önképének és történelmi emlékezetének egyik legplasztikusabb dokumentuma, hasonlóképpen fogalmazott: nemzetünk a keletkező országok legelső eredete óta, csakis hadi dolgokra adván magát a többi tudományokkal nem törődött. A szkíta népektől szakadt vagy szár- 10. Kézai Simon: A magyarok cselekedetei. Ford. Bollók János. Budapest, 1999, Osiris, Vö. Szűcs Jenő: Társadalomelmélet, politikai teória és történelemszemlélet Kézai Gesta Hun ga rorumában. In Szűcs Jenő: Nemzet és történelem. Tanulmányok. Budapest, 1974, Gondolat, Thuróczy János: i. m Kézai Simon: i. m Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei. Ford. Kulcsár Péter. Budapest, 1995, Balassi Kiadó, Uo A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐPAJZSÁTÓL AZ UNIÓS TAGSÁGIG 13

14 mazott magyarok ugyanis, elhagyván őshazájukat, a Dunán innen és túl elterülő felső Pannóniában telepedtek le és Attila vezérük alatt országuk határait messze mindenfelé kiterjesztvén, győzedelmes fegyvereikkel Német-, Olaszés Spanyolországok határaiba nyomultak be. Végre Szent István királynak, mint valamely mennyből leereszkedett világító fénynek intézkedésére, miután ez babonás és pogány hitüket kiküszöbölte, a katolikus hitvallást fogadták be. És ezután (irigység nélkül legyen mondva) nem volt oly nép vagy nemzet, amely a keresztyén köztársaság megvédése és továbbterjesztése mellett erősebben és állhatatosabban állott volna őrt, mint a magyar; amely (hogy a régiebbeket ne is említsem) mintegy száznegyven éven át a rettenetes törökkel szemben, hol támadva, hol védekezve, a mahomedán undokság egész vadsága ellen legnagyobb dicsőségére küszködvén, különféle kétes háborúkban soká és gyakran a legvérengzősebb csatákat vívta és a többi keresztyénséget (nehogy mintegy széttört gátakon túl terjedjen az ellenség dühe) vére hullásával, élte odaadásával és sebeivel biztosította és mentette, akkora vitézséggel és oly természeti erőkifejtéssel, hogy élete jobbadán fegyver alatt tölt el. Minthogy magukat semmiféle kereskedésre vagy közönséges mesterségre nem adták, egyedül a hadi szolgálatra alapították a nemességet. 15 A keresztény összetartozás tudatán a 15. században jelentek meg az első nagy repedések. A középkori univerzalizmust az itáliai városállamokban és a nyugat-európai királyi udvarokban egyaránt az állam érdekének szolgálata kezdte felváltani. Magyarországon Mátyásban tudatosult először, hogy a keresztes hadjáratok kora lejárt, s hogy a kereszténység védelménél és/ vagy terjesztésénél előbbre való az utilitas regni, vagyis az ország haszna. Ausztria egy részének és Csehországnak az elfoglalását tehát nemcsak a török elleni erőgyűjtés, hanem a Habsburgokkal szembeállítható birodalom építésének a szándéka is vezérelhette. Magyarország írja erről az átmeneti korszakról Kosáry Domokos változatlanul az egyetemes kereszténység védelmezőjének tudta magát, de ezt az általános keresztény gondolatot már nemzeti büszkeség színezte át KÉT POGÁNY KÖZT A mohácsi csatavesztés (1526) és Buda török kézre kerülése (1541) megpecsételték a középkori magyar birodalom sorsát. Az összeomlás és a 150 esztendős szétszakítottság magyarázatot követelt. A 16. és a 17. század gondolkodói, akiket a korábbi magabiztosság helyett kétségbeesés és remény- 15. Werbőczy István: Nemes Magyarország szokásjogának hármaskönyve. In Magyar Remekírók. Janus Pannonius. Magyarországi humanisták. Szerk. Klaniczay Tibor. Budapest, 1982, Szépirodalmi Könyvkiadó, Kosáry Domokos: Magyarország története. Budapest, 1943, Országos Közoktatási Tanács, TÖRTÉNELEM

15 telenség öntött el, és akiknek az írásaiban először jelent meg a nemzethalál letargikus víziója, elsősorban önmagukat okolták a történtekért. Ebben a korban vált irodalmunk fő vonásává a nemzeti hibák ostorozása és az önsanyargatásig elmenő társadalomkritika. A kor prédikátori irodalmának leggyakrabban visszatérő fordulata, hogy a török az élő isten ostora és az mi gonosz bűneinkért reánk bocsájtott haragja. Nem állottuk meg az Istennel való szövetségöt, azért pogány birtokába adott az Isten talált morális magyarázatot Károlyi Gáspár, az első teljes magyar bibliafordítás szerzője és szervezője is Két könyv című művében (1563). 17 Az önvizsgálatot és a felelősök keresését átszínezte a reformáció és a katolicizmus közötti eszmei harc, amely Magyarországon éppen a Mohács előtti években vette kezdetét. Magyari István sárvári lutheránus prédikátor Az országokban való sok romlásoknak okairól (1602) című vitairatában a sok emberi találmányokból kitataroztatott foltos pápista hit követői, vagyis a faragott képekhez imádkozó katolikusok tétettek bűnbakká. Az erre adott katolikus válaszokban, így például Pázmány Péter Feleletében (1603) viszont az eretnekség lett azon szúféreg, mely megeszi minden erejét a hadakozó embernek. Isten ugyanis az hitben való újításért és tévelygésért szokta megverni az embereket. Vagy talán nem előzte meg Mohácsot a lutherség megjelenése országunkban és Buda elvesztését a további romlás, amikor is megízlelvén azt a testi kívánság szerént való szabadságot, melyet ti béhozátok, beljebb gázolánk az hitnek újításába? 18 A protestánsok és a katolikusok közötti kölcsönös vádaskodás mellett feltűnt a felsőbb rétegek, a nemesség, a papság és kiszolgálóik részben plebejus indíttatású bírálata is. A jobbágycsaládból származó Szerémi György ben papírra vetett munkájában (Levél Magyarország romlásáról) az urak széthúzásával, pártoskodásával és hitszegéseik sorozatával magyarázta a katasztrófát. Miközben az 1514-es parasztfelkelés vezetőiről, Dózsa Györgyről és társairól megértéssel szólt, a nemesek három fő jellemvonásának a gyűlölködést, gyalázkodást és gyilkolást tartotta. 19 A következő generációhoz tartozó Istvánffy Miklós, aki a királyi Magyarországon a nádori helytartóságig vitte, A magyarok történetében (1622) így írt az ország Mohács előtti vezetőiről: De ők elfeledkeztek államukról és hazájukról, mert inkább a kapzsiságra, a megszokott késlekedésre és tunyaságra voltak 17. Caspar Caroli: Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjeknek okairul. Sajtó alá rend. Jablonowsky Piroska. Budapest, 1931, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Magyari István: Az országokban való sok romlásoknak okairól. Szerk. Katona Tamás. Budapest, 1979, Magyar Helikon és Pázmány Péter: Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak az ország romlása okairúl írt könyvére. In Pázmány Péter Művei. Szerk. Tarnóc Márton. Budapest, 1983, Szépirodalmi Kiadó, Vö. Bitskey István: Pázmány Péter. Budapest, 1986, Gondolat, Szerémi György: Magyarország romlásáról. Ford. Juhász László, szerk. Székely György. Budapest, 1979, Szépirodalmi. 18. A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐPAJZSÁTÓL AZ UNIÓS TAGSÁGIG 15

16 betegesen hajlamosak, annyira hanyagul teljesítették a parancsot, hogy csak nagyon kevesen jöttek össze. 20 A nemesség Zrínyi Miklós Török áfiumában ( ) is súlyos bírálatban részesült. A költő és hadvezér szerint az ország vezetőinek legfőbb tulajdonságai pompáskodni, pipeskedni, egy paripát futtatni, egy szóval: esküdni, hazudni és semmi jót nem követni. A Szigeti veszedelem (1651) című eposzának első éneke pedig másról sem szól, mint Isten bosszújáról, amely a Mohács előtt tapasztalt sok feslett erkölcs és nehéz káromlás, / Irigység, gyűlölség és hamis tanácslás, / Fertelmes fajtalanság és rágalmazás, / Lopás, ember-ölés és örök tobzódás miatt lett a magyarság osztályrésze. 21 A romlás alapvető okai nála mégsem ezek, hanem a török túlereje és a századi Európa nagyhatalmainak érdektelensége. A hatalmi érdekek racionális és reális, a raison d état elsőbbségét immár evidenciaként kezelő, országról országra haladó áttekintésének végső konklúziója az egyedül vagyunk, a csak magunkban bízhatunk gondolata. Mert hiszen akinek nem borja, nem nyalja, s a vízben haló embertül fél a hajóban űlő is, hogy őtet is be ne vonja magával. 22 Bűnök és az isteni bosszú, széthúzás, magárahagyatottság és gyengeség ezek voltak tehát a katasztrófa magyarázatának egymást erősítő motívumai. De mi lett légyen a teendő? Milyen politikai stratégia szükséges ahhoz, hogy az állam egysége és függetlensége, ami minden politikailag tudatos magyar számára magától értetődő célként tételeződött, helyreállítható legyen? Az államok fölötti keresztény szolidaritásban, amely korábban is csak korlátozottan materializálódott, egyre kevésbé lehetett bízni. Minden állam politikáját saját érdeke irányította, s ha ez a törökkel kötendő szövetséget követelte meg, akkor a keresztény univerzalizmustól eltávolodó protonemzeti vezetők mint például a franciák 1534-ben attól sem riadtak vissza. A magyar rendek egy része a geopolitikai helyzet hasonlósága és a kulturális rokonság alapján ezért a Habsburgok támogatására számított. Mint Báthori István nádor a pozsonyi országgyűlésen 1526 decemberében kifejtette: a török visszaverése elképzelhetetlen egy erős uralkodó nélkül, és Habsburg Ferdinándon kívül más ilyen nem található. Közel száz évvel később Pázmány Péter esztergomi érsek hasonlóképpen vélekedett. Az magyarországi királynak érvelt II. Ferdinánd magyar királlyá választása mellett az 1617-es pozsonyi megyegyűlésen olyannak kell lenni, aki az magáibul oltalmazhassa országunkat és keresztyén fejedelmek atyafiúságával olly erős legyen, hogy segítséget remélhessen, ha az török reánk rohanna. Annakokáért, valaki Csehországot, Morvával és Sléziával, és mellette 20. Istvánffy Miklós: A magyarok története. Budapest, 1962, Magyar Helikon, Zrínyi Miklós Összes Művei. Budapest, 2003, Kortárs Könyvkiadó, Zrínyi Miklós: Török áfium. In Magyar gondolkodók, 17. század. Szerk. Tarnóc Márton. Budapest, 1979, Szépirodalmi Könyvkiadó, TÖRTÉNELEM

17 Ausztriát Styriával és carinthiával bírni fogja, úgy tetszik, hogy minékünk kintelen ahoz fejünket hajtanunk. Mert [ ] lehetetlen, hogy Magyarország erejével az két hatalmas fejedelemség között megmaradhasson, hanem avagy a Pogány torkába köll esni, avagy a szomszéd Köresztényi fejedelem szárnya alatt kell megnyugodni. 23 A királyi Magyarországon általános volt a törökellenesség és ennek öszszekapcsolása a kereszténység védelmével. Óh én édes hazám, te jó Magyarország! / Ki kereszténységnek viseled paizsát, / Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát, / Vitézlő oskola! Immár Isten hozzád. búcsúzott a költő, Balassi Bálint hazájától valamikor a 16. század legvégén. Változás a korábbi korokhoz képest annyiban mutatkozott, hogy a kereszténységért és a jó hírért névért vagyis az egyéni dicsőségért való hadakozás egyre inkább kiegészült a haza, az ország, a nemzet védelmével. Bocskai Istvánt, aki előbb a török, majd ban a Habsburgok ellen viselt hadat, az egykorú históriás ének már nem a kereszténység védelmezőjeként mutatta be, hanem a magyarok pajzsa, a magyarok bölcs atyja és a nemzet megszánója jelzős szerkezetekkel ruházta fel. 24 A 17. század végére a nemzeti érzés mint mozgósító erő a török ellen harcoló végvári vitézek körében lényegében már háttérbe is szorította a keresztény hitet. Mikor pogányokkal víttok, / Nemzetünkért vagdalkoztok. tanúskodik erről az egyik 17. századi vitézi ének (Balogh Zsigmond éneke). Az uralkodóhoz való hűség és a vallás mellett elsősorban a nemzeti összetartozásra apellált Esterházy Miklós nádor is, amikor évi parancsában az imminét s ammonét való katonákat azzal buzdította harcra, hogy mind magyarok vagyunk, és egy koronás királyunk és egy urunk is vagyon ig a magyar politikusok a törökkel való együttműködés minden formáját elvetették. Mohács után azonban megváltozott a helyzet. A rendek egy része különösen a németséggel szemben korábban is bizalmatlan köznemesség törökbarát politikát kezdeményezett. Először maga János király lépett erre az útra azzal, hogy ben a szultán vazallusává vált. János és környezete majd az erdélyi, kelet-magyarországi és délvidéki vezetők közül is sokan úgy vélték, hogy az ország és saját érdekük a keresztény Európával való időleges szakítással szolgálható leginkább. A pusztuló haza megmentése érdekében vélekedett 1533-ban Brodarics István szerémi püspök nemcsak a törökkel, hanem bármiféle hitetlen népséggel össze lehet, sőt kell fogni. A kereszténység védelméről való lemondás és a törökkel való együttműködés indokai között hangsúlyos helyet 23. Idézi Bitskey István: i. m Nagy László: Megint fölszánt magyar világ van. Budapest, 1985, Zrínyi Katonai Kiadó, R. Várkonyi Ágnes: A nemzet, haza fogalma a török harcok és a Habsburg-ellenes küzdelmek idején In A magyar nacionalizmus kialakulása és története. Szerk. Andics Erzsébet. Budapest, 1964, Kossuth Kiadó, A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐPAJZSÁTÓL AZ UNIÓS TAGSÁGIG 17

18 foglalt el a németekkel, illetve a Habsburgokkal szembeni bizalmatlanság. Ezek a körök nemcsak abban kételkedtek, hogy a német meg tudja menteni Magyarországot, hanem abban is, hogy meg akarja. Azt viszont, hogy Magyarország fölötti uralomra tör, sokan feltételezték. [ ] a magyarság nagyobb része adott hangot e véleménynek Frangepán Ferenc kalocsai érsek Ferdinánd királyhoz küldött 1537-es levelében inkább kiteszi magát a legnagyobb veszedelemnek, a török hatalmának, mintsem akarata ellenére német igába hajtsa a nyakát. 26 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1629-ben végrendeletében részletesen szólt a kényszerűségből követett törökorientációról: [ ] azt hiszem, hogy senki mi közülünk nem találkoznék oly, aki szabadságban nem akarna élni, és ha azzal nem élhet valamely nemzet, respublicat örömestebb szolgál; mert mind idvességesebb, mind tisztességesb volna keresztyén fejedelmek gubernálási oltalma alatt élni, szolgálni. De az Úristen attól is megfosztotta nemzetünket [ ], nem tehetünk róla. A kétlenség cselekedtet velünk, oly protectiot kellett keresnünk, kinek szárnya alatt azok ellen magunkat országostól megoltalmazhatnók. [ ] Az én tetszésem és tanácsom az én hazámhoz ez: hogy valamíg egyéb nem lehet benne, a török nemzettel való egyességet szenvedhető károkkal is megtartsák, tőle el ne szakadjanak, hanem minden úton-módon kedvét keressék. 27 A kényszerűségként felfogott törökorientáció nemcsak Erdély urait, hanem a hódoltsági városok polgárait is jellemezte. Prépostváry Bálint főkapitány szerint a 16. század vége felé Békés, Debrecen, Halas és Makó teljességgel elidegenedtek a kereszténységtől. Esterházy Miklós nádor néhány évtizeddel később fájdalmasan panaszolta, hogy ez magyar nemzet annyira elvetemedett már, hogy akármi kis okból is, mindjárt az törökhöz fut s törökké leszen. Tömeges áttérésekre eltérően a szerbektől és más balkáni népektől Magyarországon mindazonáltal nem került sor. Az évenként ezerszámra elhajtott foglyok túlnyomó többsége inkább vállalta a gályarabságot, a háremet és a szenvedés más formáit, mintsem hogy hitét elhagyja. 28 A német- és a törökorientációval a későbbi magyar politikai mentalitás és szerepfelfogás két nagy típusának, a labancnak és a kurucnak az alapjai születtek meg. Megjelent azonban a 20. századi harmadikutasság nemzetközi dimenziójának előképe, a két pogány közt egy hazáért attitűdje is. Engömet kergetnek az kevély némötök, / Engöm környülvettek az pogán törökök, / Valjon mikor leszen jó Budában lakásom?! fejezte ki ezt az érzést a 16. század második felének költője és prédikátora, Bornemissza 26. Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Budapest, 2000, Pannonica, Bethlen Gábor végrendelete. In Magyar gondolkodók 17. század. Szerk. Tarnóc Márton. Budapest, 1979, Szépirodalmi, Benda Kálmán: i. m. 41. Esterházyt idézi Joó Tibor: Vallomások a magyarságról. Budapest, 1943, Hungária, TÖRTÉNELEM

19 Péter. Jó egy évszázaddal később, a Thököly haditanácsa címen ismert különböző véleményeket ütköztető kuruc vers egyik voxában ugyanez a helyzetértékelés fogalmazódott meg. Török, német között vagyunk elepedve, Egyik házi köröszt, másik merő fene, Ezzel mint kígyóval van kebelünk telve, Másik vérünk szopó, telhetetlen medve panaszkodott Szepesi Pál. 29 A német- és törökorientáció közötti harmadik út első jelentős politikai képviselőjének Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király tekinthető, aki a 16. század utolsó harmadában lengyel magyar együttműködésre támaszkodva kívánta helyreállítani a régi Magyarország egységét és függetlenségét. Miután a császárból kiábrándult, a két nagy birodalom közötti egyensúlyozás vezérelte Bocskai Istvánt is ban testamentomi rendelésében ezért szólított fel arra, hogy Valameddig pedig a magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik is oltalmokra, javokra lészen. 30 A megosztottságot mindazonáltal sem ő, sem utódai nem fogadták el véglegesnek. A törökkel leginkább szót értő Bethlen ellenfelei szerint: Mohamedán Gábor külpolitikájának fő célja éppúgy a magyar országrészek független államban való újraegyesítése volt, mint Báthoriénak vagy Bocskaiénak. A királyi Magyarország vezetői körében ugyancsak jelen volt az egymásrautaltság és a két nagyhatalomtól való egyidejű félelem érzése. [ ] az török, ha meggyőzi is az németet, az sem leszen jó az magyaroknak, ha penig az győzedelem az németé leszen, egy magyart sem hadnak élni írta Illésházy István 1608-tól az ország nádora Bocskainak. Pázmány Péter pedig az küszöb és ajtó között lévő ujj metaforájával jellemezte az ország helyzetét. 31 A helyzet kilátástalanságából adódó orientációs bizonytalanság nyomta rá bélyegét arra a 17. század közepén keletkezett röpiratra (Ne higgy a németnek) is, amelynek ismeretlen szerzője előbb Erdély példájának a követését, majd a török és keresztény király közötti lavírozást ajánlotta olvasóinak, s miközben a törvényes uralkodó iránti ragaszkodásra szólított fel, végül azt fejtette ki, hogy a német segítségével még a török kiverése sem 29. A kuruc küzdelmek költészete. Szerk. Varga Imre. Budapest, 1977, Akadémiai Kiadó, Bocskay István testamentomi rendelése. In Magyar gondolkodók 17. század, i. m Benda Kálmán: i. m A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐPAJZSÁTÓL AZ UNIÓS TAGSÁGIG 19

20 lenne jó, mert akkor jobban felfuvalkodván éppen eltapodnák nemzetünket és eltörlenék, rabságra vetnék azt. 32 A 17. század második harmadában elsősorban Zrínyi Miklós munkáiban érhető tetten a török- és a németbarátság egyidejű bírálata, és az önálló magyar nemzeti monarchia megteremtésének programja. Ifjúkorában Zrínyi a Habsburgok töretlen híve volt. A király, a katolikus egyház és a nemzet szolgálata harmonikus egységet alkotott gondolatvilágában. Az 1645-ös linzi békét követő években azonban a protestánsokat vádoló katolikus főpapokból és az összbirodalmi érdekeket követő Habsburg uralkodókból egyaránt kiábrándult. Az 1650-es években ezért még arra is kész lett volna, hogy szembefordulva a Habsburgokkal a királyi Magyarországot II. Rákóczi György fejedelemsége alatt egyesítse Erdéllyel. A fejedelemség hanyatlását látva az 1660-as évek elején újfent a Habsburgok felé fordult, ám a török elleni harcot a dinasztikus érdekeknek alárendelő bécsi politika ismét csalódást okozott neki nyarától, miután Raimondo Montecuccoli gróf, a császári seregek főparancsnoka tétlenül nézte, hogy Köprülü Ahmed nagyvezér elfoglalja és levegőbe röpíti Új-Zrínyivárt, a tehetetlenség érzése és a pusztulás képe kerítette hatalmába. 33 Az 1664-es vasvári béke, amely kiaknázatlanul hagyta a török gyengeségét, és amelyet a magyar rendek megkérdezése nélkül kötöttek, sok más korábban aulikus magyar vezetőt is az uralkodóház ellen hangolt. A bécsi udvar akaratja törvény, csalás diplomája és hüti [hite R. I.] megszegésire minden alkalmatosság kedves írta álnéven (Keserű Péter) kiadott 1668-as Oratiójában Nádasdy Ferenc országbíró, aki a Habsburg-ellenes Wesselényiféle összeesküvésben való részvételéért 1671-ben életével fizetett. Keress segítséget, az hol találsz, és az minő lehet fejezte be röpiratát Nádasdy, ami akár a török szövetséget is jelenthette. 34 Ugyanez volt az üzenete a kivégzetteket elsirató 1671-es Siralmas jajt érdemlő játék című összeállításnak, majd még határozottabban a már idézett 1681-es vox-versnek, a Thököly haditanácsának is. 35 A Béccsel szembeforduló, és a győzelem érdekében a török szövetséget is vállaló kuruc mozgalom, amelyet 1678-tól Thököly Imre vezetett, addig virágzott, amíg a török elleni nagy Habsburg-hadjárat 1683 őszén meg nem indult, s ennek nyomán az ország tényleges felszabadítása 32. Közli és elemzi Péter Katalin: A magyar nyelvű politikai publicisztika kezdetei. Budapest, 1973, Akadémiai Kiadó, és Péter Katalin: Zrínyi Miklós terve II. Rákóczi György magyar királyságáról. Századok, 1972/ és Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában. Budapest, 1986, Gondolat, A röpiratot közli: Magyar történeti szöveggyűjtemény köt. Szerk. Sinkovics István. Budapest, 1968, Tankönyvkiadó, Bene Sándor: Hóhérok teátruma (A Wesselényi-mozgalom perei és a hazai recepció kezdetei). In Siralmas jajt érdemlő játék. Magyar nyelvű tudósítás a Wesselényi-mozgalomról. Szerk. Bajáki Rita. Piliscsaba, 1997, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, TÖRTÉNELEM

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont Neved:. Iskolád: Elért pontszámod:... / 90 pont 1. A keresztrejtvény megfejtésébıl megtudhatod, milyen jelképek díszítették az Egri csillagok címő regénybıl ismert Jumurdzsák amulettjét. (A szóközöket

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd

2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd 2014. november 5. 11:00 - A konferencia megnyitása: Szilvássy Zoltán rektor, Debreceni Egyetem Soltész Miklós államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma Papp László polgármester, Debrecen Megyei Jogú

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Tisztelt Ünneplő Közösség! Különös súlya van annak, hogy most a honvédelem rendszerének és benne a honvédtisztképzésnek a megújításakor újra gróf Zrínyi

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Gabona majorság Ötvösség szabóság Demográfiai és etnikai változás

Gabona majorság Ötvösség szabóság Demográfiai és etnikai változás FOGALOM HELYSÉG SZEMÉLY ÉVSZÁM Tizenötéves háború Sziszek, Veszprém Habsburg Rudolf 1593-1608 Szent Szövetség Fülek, Szécsény, Pálffy Miklós 1593-96 Nagy remények ideje Hollókő, Nógrád VII. Kelemen 1596-1604

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk.

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk. 2014. Július 13. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Szent András Plébánia hírlevele II/28. szám Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk. A mai vasárnap olvasmányai

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 9. évfolyamos szakmunkás osztálya számára I. Bevezető, a történelem kezdetei 1000-ig, Vas megye története A történettudomány

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza) EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 EGER, Ifjúság u. 2.sz Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító: 031598 Web: www.szilagyi-eger.hu, E-mail: eszeg@eszeg.sulinet.hu A kezek összeérnek,/isten

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16 17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) I II. kötet, Osiris

Részletesebben

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága II. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. TOTÓ

Részletesebben

Elmúlt idők levelezése

Elmúlt idők levelezése Elmúlt idők levelezése (folytatás) A következő században a XVII.-ben leveleink kifejezésmódja cifrábbá, díszesebbé válik. Hogyha ritka volt is az olyan hosszadalmas köszöntő, mint a Zrínyi Katáé, most

Részletesebben

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson! A versenyző kódszáma: Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Oktatási Hivatal TÖRTÉNELEM. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató

Oktatási Hivatal TÖRTÉNELEM. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló TÖRTÉNELEM Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló Megoldások A nyílt végű kérdésekre a válaszokat

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Trianon és a magyar irodalom

Trianon és a magyar irodalom 68 tiszadj POMoGÁrs BÉLA Trianon és a magyar irodalom Mindazt, ami az elso világháború után Magyarországgal történt, alig tudta feldolgozni a nemzet emlékezete. Az 192o-banmegkötött trianoni szerzodésrol,

Részletesebben

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Bejegyzés 1607. január. 5. Bocskai István (igen tisztelt példaképem) valláskülönbség nélkül egyesítette a magyar nemzet szabadságának

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

Megszállás és kollaboráció. Válogatott bibliográfia

Megszállás és kollaboráció. Válogatott bibliográfia Önálló kötetek Bethlen István emlékirata, 1944. Sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Romsics Ignác. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1988. 174 p. Bokor Imre: Vitéz nagybányai Horthy Miklós. Budapest, Szenci M.

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Szöveggyűjtemény Magyarország társadalom- és művelődéstörténetéhez (az őstörténettől a dualizmus koráig)

Szöveggyűjtemény Magyarország társadalom- és művelődéstörténetéhez (az őstörténettől a dualizmus koráig) Szöveggyűjtemény Magyarország társadalom- és művelődéstörténetéhez (az őstörténettől a dualizmus koráig) Válogatta, szerkesztette és jegyzetekkel ellátta: Farkas Mária Tartalom Szerkesztői előszó / 7 Kosáry

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2012. február 9. MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS Kedves Kolléga! A feladatok megoldására 60 perc állt rendelkezésére. A

Részletesebben