MAGYARORSZÁG MEZŐGAZDÁLKODÁSA A SZÁZADBAN. Összeállította: Fülöp Éva Hozák Attila

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYARORSZÁG MEZŐGAZDÁLKODÁSA A 18-19. SZÁZADBAN. Összeállította: Fülöp Éva Hozák Attila"

Átírás

1 1 MAGYARORSZÁG MEZŐGAZDÁLKODÁSA A SZÁZADBAN Összeállította: Fülöp Éva Hozák Attila Ez a két évszázad nagy történelmi fordulókat ölel át az ország történetében. A török hódítás és a Habsburg-ellenes szabadságküzdelmek korszakának lezárultával, a 18. század eleje a gazdasági élet újjászervezésének időszaka. Megindult a gazdaság újjáépítése, a mezőgazdaságban megjelentek a belterjes (intenzív) művelési mód egyes elemei. Az ország uralkodója, Mária Terézia ( ) évi, híres úrbéri rendeletében az állam adóbevételeinek védelme érdekében, szabályozta a jobbágyok használatában lévő földek területét és a jobbágyi szolgáltatások mértékét. A 19. század elején megindultak az ország polgári átalakulását sürgető reformkori mozgalmak, amelyek a hűbéri kötöttségeket felszámoló évi áprilisi törvényekhez vezettek. Az 1848/49-es szabadságharc bukását követő önkényuralmi korszaknak az évi kiegyezés vetett véget, létrejött az Osztrák- Magyar Monarchia. A jobbágyfelszabadítást, s a hűbéri társadalomból a tőkés fejlődés keretei közé történő átállás nehézségeit követően, az 1880/90-es évektől jelentős gazdasági fellendülés bontakozott ki hazánkban. I. A 18. századi agrárgazdaság A 18. század végéig egész Európában a mezőgazdaság volt a vezető gazdasági ágazat. A mezőgazdasági termelés szervezeti kereteit jelentő nagybirtokokat illetően, a török hódítás Magyarországon a nagybirtok szervezetének szétzúzását is jelentette. A török hódoltság időszakában elpusztult tájak benépesülésében a szervezett állami és magánföldesúri betelepítések voltak a legfontosabbak. Az elpusztult falvak helyére visszaköltöző régi és új lakosok visszahódították a szántóföldeket és újabb irtásföldeket hoztak létre. Amikor a föld ereje kimerült, helyette újabb darabokat foglaltak el. A földközösség rendje szerint a szántókat évente újraosztották. A tagosítatlan termőföldekből eredő vetéskényszer szerint a földművelők kénytelenek voltak ugyanazt termeszteni és a munkákat egy időben végezni. Az ország török hódoltság által megkímélt területein nem volt mód külterjes (extenzív) terjeszkedésre, itt általában az évszázadok óta Európában bevált, műveletlenül hagyott területet (ugar) is magába foglaló, a tavaszi és őszi gabonafélék vetésére alapozott két- vagy háromnyomásos szántóföldi művelési rendszer uralkodott. A falvak lakói a faluközösség által megszabott módon és mértékben részesültek a község határához tartozó szántóterületben és annak javaiban (erdők, vizek, nádasok, legelők), amelyek a közösség osztatlan használatában maradtak. A dunántúli nagybirtokokon általában az 1730-as években figyelhető meg az uradalomszervezés lezárulása, a földbirtokviszonyok megszilárdulása. Ekkor a földesurak saját kezelésű majorsági gazdálkodása még nem jelentős, a nagyobb beruházásokat igénylő ágazatok sem lehettek előtérben. A nagybirtokok termelésüket külterjes módon, a termőterület és a jobbágyok számának gyarapításával tudták fokozni. Az elpusztult tájak benépesülése a belső vándorlás és bevándorlás mellett, a szervezett állami és földesúri telepítések révén ment végbe. Az uradalmak bevételei közt, a gabona- és kedvező földrajzi fekvés esetén a faeladások után, kiemelt helyet foglalt el a borárusításból származó haszon. A századtól, Nyugat-Magyarországon nyomokban már jelentkezett az,,új mezőgazdaság, azaz a felvevőpiac bővülése nyomán, a nyugat-európai mintákhoz hasonló, belterjes (intenzív) művelési módú körzetek formálódása. Ekkortól egyértelműen a világi birtokok vették át a gazdasági vezető szerepet az új technikai-technológiai fejlődés

2 2 eredményeinek befogadásában, az egyházi birtok középkori gazdasági vezető szerepét elvesztette. A 18. század első harmadától, a termelés megszervezése és megindulása a belterjes művelési mód elemeinek további terjedését is magával hozta. Ez a munkaigényes ágazatok fejlődését, a szakszerűbb kezelést kívánó ágazatok erdőgazdálkodás, halgazdálkodás stb. térhódítását, a tejelő tehenészetek (svájceráj) létrehozását stb. jelentette. Az 1740-es évektől rögzültek a hódoltság idején elpusztult, majd újratelepített falvak határai, csakúgy, mint a török időket túlélt népesebb, részben a köröttük elnéptelenedett települések határát is művelő településekéi. Az intenzív termelés jegyeinek erősödését a népesség növekedése következtében fokozatosan szélesedő belső piac, az osztrák örökös tartományok iparosodásával párhuzamosan fejlődő mezőgazdasági keresletük, s a porosz-osztrák és osztrák örökösödési háborúk teremtette hadikonjunktúra árutermelést ösztönző hatása vonta maga után. A század derekától, a javuló értékesítési lehetőségek hatására, egyes birtokok áttértek a nagyobb arányú allodiális, azaz földesúri kezelésben tartott, alapvetően a jobbágyok robotjával műveltetett, majorokban folyó árutermelő gazdálkodásra. Az önellátó parasztgazdaságok közt is kialakultak a piacra termelők. Az uradalmak az addig jórészt bérletbe (árenda) adott haszonvételek (regálék: kisebb királyi haszonvételek, azaz kocsmáltatás, sörfőzés, malmok, mészárszékek működtetése stb.) visszaváltására törekedtek, újabb vendégfogadókat, pincéket, sör- és pálinkafőző házakat építettek. A jelentős anyagi ráfordításokat igénylő, az intenzív termelés felé mutató ágazatok (mint pl. a tata-gesztesi gr. Esterházy-uradalomban a halgazdálkodás) is kiépültek. A gabonatárolásban a földbe mélyített vermeket fokozatosan felváltották a föld feletti gabonatárolók. Az uradalmakban megkezdték a korszerű, költséges gabonatároló építmények (granárium) építését. Ezek az új típusú gabonatárolók kőből készült, cseréppel fedett, többszintes, szellőzőnyílásokkal ellátott épületek voltak. Korábban jórészt vermekben tárolták a gabonát e földbe mélyített gabonatárolók azonban, ha nem égették ki vagy nem zárták le megfelelően, a nedvességet áteresztve, az állati kártevőktől kellőképp nem védve a magot, óriási károkat okozhattak. A korabeli katasztrofális útviszonyokból adódóan a fejlődő árutermelésbe főként a felvevőpiacokhoz (pl. a katonai élelemtáraknak helyet adó Győr és Komárom, valamint nagyvárosok, mint Bécs és Pozsony) és a fő szállítási vízi útvonalat jelentő Dunához közel fekvő nagybirtokok tudtak bekapcsolódni. A 18. század első felének fő terményei a gabonafélék voltak, melyek az összes termesztett növénynek csaknem a felét tették ki. Leggyakrabban az őszi búzát tisztán és rozzsal keverten (mixtum kétszeres, abajdóc) vetették. A kétszeres vetését csak a század derekától előzte meg a tiszta búza, jelezve a vetésszerkezetben az árugabona térnyerését. A terméshozam a vetőmag 3-5-szöröse volt. Vetették még a tavaszi búzát, rozst, árpát és zabot. A földesurak saját kezelésben tartott majorsági szántóföldjein lencsét, borsót, bükkönyt, komlót, repcét, kendert, lent is termeltek. Az új, Európában az amerikai kontinens felfedezése után megismert növények (kukorica, burgonya, tök, répa, dohány) először a konyhakertekben vagy a szőlőhegyi területeken jelentek meg, s csak jóval később kerültek ki a külön kezelt kertekbe, majd a szántóföldekre. Az állattenyésztésben a 18. század folyamán még a régi tájfajták uralkodtak. A melegvérű taki lófajta utódait tartották Magyarországon, bár nagyobb birtokokon töröktől szerzett, vagy nemes turkesztáni ménesekből származó arab lovak is akadtak. A század derekától, állami ménekkel történő keresztezésekkel kezdték kialakítani az ugyancsak melegvérű, viszonylag igénytelen és kitartó munkavégzésre alkalmas javított magyar ló -nak illetve parlagi magyar ló -nak nevezett fajtát. Utóbbinak számos táji elnevezése, és változata maradt fenn, legtovább az erdélyi és a mokány ló maradt ismert. Spanyol lovakat először erdélyi birtokosok hozattak be az 1750-es években (pl. a Wesselényiek zsibói ménesükbe). Az

3 3 állam elsőként Mezőhegyesen (Csanád vármegye), 1784-ben létesített méntelepet, amely a katonaság lóállománya javításának céljait kívánta szolgálni. Itt tenyésztették ki a melegvérű nónius fajtát, amely a paraszti lótartásban lett kedvelt. A másik fajta, a gidrán, inkább a Dél- Alföld körzetében terjedt el. A legfontosabb, rideg tartású, makkoltatott sertésfajták a keleti részeken a szalontai, északon a hegyi vagy lengyel, nyugaton a bakonyi (Somogyban siska), keleten a tüskés szőrű erdélyi és ezek kereszteződései voltak. A podóliai marhafajtát képviselő szürke magyar marhának két nagyobb táji változata alakult ki: a legnagyobb testű az alföldi, valamivel kisebb az erdélyi. A Dél-Dunántúlon és Zalában a kisebb testű, jobban tejelő kuli tehén volt ismert. Elsősorban húsállat volt, de igázásra is alkalmasnak bizonyult. A nagyobb uradalmakban helyenként már kísérleteztek jobban tejelő nyugati fajták tenyésztésével, tejelő tehenészetek kialakítása céljából. E folyamat a jobbágyok gazdaságait nem érintette, kivételt képeztek a német telepesekkel érkezett állatok. Csak a 18. század végén kezdték utasítani a falvak népét megfelelő apaállatok beszerzésére, de ehhez hatékony állami segítséget nem kaptak. A juhfajták közül a központi országrészeken a jó tejelő, de kevés húst adó pödört szarvú parlagi juh, a racka terjedt el, amely durva, illetve kevert gyapjas változatokban volt fellelhető. A törökökkel érkezett cigája juh is széles körben elterjedt mind a Kárpátokban, mind az ország központi területein. A juhot húsáért, gyapjáért, részben tejéért tartották. Különösen fontos volt a juhok fejése a magas hegyvidékeken, a Felvidéken, Erdélyben és általában az uradalmakban, a köznemesek birtokain is. A finom gyapjas merinó fajta, a birka 1754-től királyi kezdeményezésre, nagyobb mennyiségben az 1770/80-as években érkezett hazánkba a hozzájuk értő szakemberekkel, akik helyenként céhekbe tömörültek. A fejlődő textilipar a finomabb gyapjút igényelte, s ennek megfelelt a merinó gyapja. Valóságos birkatartási láz mutatkozott új legelők kiterjesztésével. A tartós agrárkonjunktúra hatására az 1760-as évektől változás következett be agrárkivitelünk összetételében: a hízott ökör és a bor vezető szerepét a gyapjú és a gabona vette át. A század első felében a szántóföldi termelést egyoldalú szemtermelés jellemezte. A 18. sz. vége felé, a korabeli mezőgazdaság élvonalát képviselő nagybirtokok közül, egyes uradalmak alkalmazni kezdték a korszerű vetésforgókat. A Nyugat-Dunántúlon tértek át legkorábban a szántóföldi takarmánytermesztésre, s a vetésváltó rendszerre. A szántóföldeket egyenlő részekre, táblákra osztották, s a táblák száma megegyezett a vetésforgó megkívánta táblaszámmal vagy annak többszörösével (pl. hármas vetésforgónál 3, 6, 9, 12 stb. számú táblát alakítottak ki). Az angliai mintájú, híres norfolki négyesben az egyes években a következő vetemények követték egymást: trágyázott földbe takarmányrépa, árpa lóherével, lóhere, búza. (A későbbi időszakban külön, sajátos termelési profiljuknak megfelelő vetésforgókat alakítottak ki a cukorrépát vagy a szeszfőzéshez burgonyát termelő gazdaságok.) A vetésforgók az extenzív gabonatermesztést lassanként felváltó, intenzív, rendszeres trágyázással egybekötött művelési módot jelentik, ahol az istállózó állattartással összefüggésben egyfelől követelmény volt a takarmánytermesztés s így a takarmánynövények, kapások megjelenése a szántóföldeken, másfelől, épp az új típusú állattenyésztés révén, lehetségessé vált a rendszeresebb trágyázás. A gyarapodó lakosság ellátását biztosították a növekvő terméshozamok, köszönhetően a nem egyoldalú talajkihasználásnak és a rendszeres talajerő-pótlásnak. Egyre erősödött a megfelelő talajelőkészítés és talajerő-pótlás kívánalmának hangoztatása a megszülető mezőgazdasági irodalomban is: többszöri szántás, megfelelő trágyázás. Az új eszközök közül említést érdemelnek a vetőekék, ezek a barázdába csorgatták a magot, s így takarékosabban lehetett vetni. Elkészültek a vetőgépek és a kapások művelésében fontos töltögetőekék első tervei. A vetőgép a 18. sz. második felében vált el az ekétől, de önállóan még nem nyújtotta a kívánt

4 4 eredményt. Az új eszköz feltűnése a magyar nagybirtokokon csak a 18. század végétől, a 19. század elejétől figyelhető meg. Az uradalmakban a 18. századtól jelentek meg a fogatos exstirpátorok, kultivátorok (a talaj felső rétegének lazítására és a gyomok irtására). A betakarításnál a kaszát általában a tavaszi gabonák aratásánál használták, de élt még a sarlós aratás is az őszieknél. A kézi cséplés mellett a szemnyerés másik hagyományos módja, a nyomtatás a 19. század végéig fennmaradt. A nyomtatást főként lóval, szekérrel, de szarvasmarhákkal is végezhették. A paraszti gazdálkodásban a háromnyomásos rendszer az 1880-as évek végéig uralkodó maradt, ezekben a gazdaságokban a 19. század második feléig nem beszélhetünk modernizációról, bár bizonyos növényi újdonságok termelése előbb történt meg a falusi népességnél, mint a nagybirtokon. Ilyen volt a kukorica gyors térhódítása a 18. század elején. Az évből van az első írásos adat arra (Komárom vármegyében, a tata-gesztesi uradalomhoz tartozó Vérteskozmán), hogy német jobbágyok burgonyát termelnek, de a növény csak a 19. század elejétől vált néptáplálékká. Szintén paraszti kezdeményezés volt a paprika fűszernövényként való meghonosítása a 18. század végéig Szegeden és környékén. A 18. század elejétől, a gazdasági élet meginduló újjászervezésének jeleként, kiemelt figyelmet kaptak a vízrendezési munkálatok. A Helytartótanács 1723-ban terveket dolgozott ki a folyók hajózhatóvá tételére és csatornák építésére. Az első mederrendezési munkák ben a Vágon indultak meg, ezt sorra követték további tervek és munkálatok, főként, ahol a tulajdonos földesurak is igényelték a változásokat. Komárom vármegyében a tata-gesztesi uradalom és a Magyar Udvari Kamara közös költségviseléssel végeztette el a Tatától a Dunáig húzódó hatalmas mocsaras terület lecsapolását, a vizek szállításra is alkalmas csatornába fogását. Az évi felméréseket, s az 1747-ben végrehajtott vízszabályozást Mikoviny Sámuel, a kamara földmérő mérnöke végezte el. Az állami vízszabályozás től, a nagyobb mocsarak lecsapolásával indult meg (Kanizsa környéke, Felső-Tiszavidék). A földbirtokosok jogait védték a vadászattal, madarászattal kapcsolatos állami szabályozások, így II. József évi, Vadászat rendje című rendelete. Az árutermelés növekedése és az évi úrbéri rendelet hatására, a főként a nyugatdunántúli birtokokon elvesztett szolgáltatások pótlására a földesúri majorságokban növelték az állandó éves alkalmazottak (cselédek) számát, és gyarapították az ekéket és egyéb gazdasági eszközöket. A saját kezelésű gazdálkodás kiépítésének folyamata azonban hosszadalmasnak bizonyult: a birtokok közül több nem tudta az Urbáriumban megszabott robotmennyiséget felhasználni. A jobbágygazdaságokénál fejlettebb technika beszerzését még a szállítás szempontjából, kedvező fekvésű, s így az árutermelésnél előnyt élvező uradalmakban is akadályozta az általános tőkehiány. Az 1740-es évektől kibontakozó gazdasági korszerűsödés lelassult a század második felében, arra utalva, hogy a készpénzforgalom, az árutermelés fejlődése mögött még erősen önellátásra törekvő gazdálkodás húzódott meg. A század fordulóján, a piac bővülése és az értékesítési lehetőségek növekedése ugyanis nagyrészt a napóleoni háborúk jelentette konjunktúrából következett, s nem gyökeres gazdasági változásokból, így nem ösztönzött a művelési módszerek további jobbítására, s bizonyos mértékben konzerválta az extenzív termelést. A gabonakonjunktúra erősítette a monokultúrás szemtermelést, megakasztva a nagyobb arányú árutermelő majorsági gazdálkodás és az intenzív mezőgazdálkodás irányába tett fordulatot. II. Agrárszakoktatás és agrár-szakirodalom A 18. század derekán mezőgazdaságunk azon átalakuló korszakát élte, amikor is az addigi, alapvetően tapasztalatra alapozott (empirikus) gazdálkodás lassanként megindult az elméleti, tudományos alapokra épített, képzettséget megkövetelő gazdálkodás irányába nem véletlenül agrárszakoktatásunk megszületésének korszaka is ez az időszak egyben. A belterjes

5 5 művelés elemeinek meghonosodásából következően, az új termelési technológia megvalósításának feltételévé vált a gazdasági ismeretek színvonalának növelése. E sajátos, átmeneti korban a század végére hazánkban meginduló felsőfokú agrárszakoktatás, uradalmi szakember-képzés megelőző formájának, ám ugyanakkor a régi módszer, a tapasztalati felkészülés alkalmazásának is felfogható, hogy néhány, elsősorban dunántúli uradalom (így pl. a tata-gesztesi Esterházy-birtok) különféle gazdasági hivatalaiban, az egyes gazdasági tisztségviselők mellett gyakorló, gazdasági pályára készülő fiatalok jelentek meg. Az első oktatási célú botanikus kertet a nagyszombati egyetemen hozták létre, ben ben, a Budára helyezett egyetemen mezőgazdasági tanszék is alakult Mitterpacher Lajos vezetésével. II. József 1782-ben létesítette Pesten a földmérői, vízépítői és műszaki tudományok oktatására az Institutum Geometricum-ot, amely mérnöki diplomaadási joggal rendelkezett ben a pesti egyetem orvosi kara állatorvosi tanszékkel bővült. Tessedik Sámuel alsó fokú gazdasági oktatást nyújtó szarvasi földműves-iskolájában ( ) a parasztság gazdasági ismereteit kívánta magasabb szintre emelni. A gazdasági szakoktatási iskolák gyarapodó számának jelenként, 1834-ben Budán országos szőlőiskola, valamint az országban több helyen is földműves iskolák jöttek létre. Szükségessé vált azonban a birtokigazgatáshoz értő, magasan képzett gazdasági irányító kar elméleti és gyakorlati oktatása is. A század végére, Európában elsőként hazánkban indult meg a felsőfokú agrárszakoktatás, az uradalmak vezető gazdasági szakembereinek képzése. A magyarországi reformmozgalom elindításával, folyamatával oly szorosan egybeforrott Széchényiekkel és a Batthyány családdal is rokonságban álló Festetics család tagja, gróf Festetics György 1797-ben megalapította keszthelyi uradalma birtokközpontjában a Georgikont, hazánk és Európa első felsőfokú mezőgazdasági szakoktatási intézményét. Az alapító nem csak saját uradalmai számára, hanem a magyarországi birtokokra kívánt szakképzett gazdászokat kibocsátani,,,a racionalizált gazdasági elvek, tudományos eredmények magyarországi meghonosítása érdekében. A mezőgazdasági szakirodalom a 18. század folyamán az ókori szerzők műveinek fordításával és kiadásával indult meg. Ezt követték a német és osztrák szerzők munkáinak eredeti nyelvű kiadványai, majd ezek magyar fordítása. Kezdetben e műveknek nem volt számottevő hatása, mert nemigen voltak alkalmazhatók a Kárpát-medence viszonyaira. A 18. század utolsó harmadától kezdődően jelentek meg azok az akkor újszerű agrárismereteket tartalmazó munkák, amelyek egyértelműen a magyar mezőgazdaság fejlődése érdekében készültek. A nagy- és középbirtokok munkájának szervezési tapasztalatai, az okszerűbb, tudományos alapokon nyugvó gazdálkodás előmozdításának szándéka vezette a gyakorlati gazda, gazdasági tanár szakírókat. Az uradalmak gazdálkodásában e szerzők nagyon fontosnak tartották a megfelelő jövedelmezőséget, a bérmunka alkalmazását, elítélték a jobbágy méltatlan feudális függőségét és a robotmunka gazdaságtalan voltát. Magától értetődő módon, a gazdasági szakíróknak el kellett jutniuk a társadalmi változtatások szükségességének felismeréséig, hiszen a rendi keretek megszabta keretek közt az új mezőgazdasági találmányok gépek, művelési módok bevezetésének akadályai voltak. Az ősiség (aviticitas) és a birtokos magva szakadta esetén földbirtokának a kincstárra háramlása (fiscalitas) ellenében, a szabad birtokbírhatás (ius proprietatis) nyomán, változásoknak is kellett következniük: tagosítás; az addig ellenérdekű szántóföldi gazdálkodás és állattenyésztés kiegyenlítését, egymásra épülését hozó takarmánytermesztéssel és a korszerű vetésforgók megkövetelte nagyobb talajerő-pótlási igénnyel összefüggő intenzív állattenyésztés; gépesítés; az úthálózat javítása a szállítási feltételek megteremtéséhez. A jobbágy a robotban nem,,ellustult, hanem vonakodva, a lehető legkisebb erőbefektetéssel igyekezett az,,úrdolgán túlesni. Épp ezért nem is volt alkalmas a robotmunkára alapozott gazdálkodás az igazi gazdasági váltásra: a saját mezőgazdasági eszközeit, állatait és évszázados, öröklött termeléstechnikai ismereteit alkalmazó robotos jobbágyság nem vihette

6 6 előre az agrártechnika fejlődését. A szakírók közt, a végzettségét tekintve ügyvéd, s jószágigazgatóként tevékenykedő Balásházy János hangsúlyozta, hogy szükséges a társadalmi gátak feloldása is. Nem véletlen, hogy 1830 januárjában őt is a gróf Széchenyi István által a,,pesti pályafutások támogatására létrehozott Állattenyésztő Társaság aláírói közt találjuk. Az 1810-es évektől, szinte szükségképpen, minden jobbító szándék Széchenyi István és köre felé vezetett, az ő tevékenységével került kapcsolatba. Az agrár-szakirodalmi munkák szerzőinek többsége hosszabb-rövidebb ideig különböző agrároktatási intézmények tanáraiként oktatták, majd kiadványaikban terjesztették a szakismereteket, állandónak mondható anyagi nehézségek között. Közéjük tartozott Angyalffy Mátyás András ( ). A Georgikon tanári karában a kibontakozó hazai agrár-szakirodalom kiemelkedő alakjait találjuk: Pethe Ferenc, Nagyváthy János, Angyalffy Mátyás András, Rumy Károly György stb. Az intézmény 1849-ig folyamatosan működött és maga köré gyűjtötte a korszak legtehetségesebb agrárszakembereit ban megnyílt hazánk második felsőfokú agrár-szakoktatási intézménye, a magyaróvári gazdasági tanintézet. A 19. század elején folytatódott a tudományos alapokon nyugvó, korszerű üzemszervezetben termelő mezőgazdálkodás ideológiájának kialakítása. Mindez előkészítette legalábbis a nagybirtokokon a mezőgazdaság modernizációját, amely a 19. század első felében indult meg nagyobb léptekben. III. Angyalffy Mátyás András (Naszály, február 5. Pozsony, március 17.) Naszály falu a 18. században az Esterházy József gróf által 1727-ben megvásárolt tatai uradalom tartozéka volt. A község szülötte Angyalffy Mátyás András, a jeles mezőgazdasági szakíró, aki egyike a magyarországi agrár-ismeretterjesztés és népszerűsítés méltatlanul kevéssé ismert közkatonáinak A településen többségében református jobbágyok éltek, a katolikus egyházkormányzati szervezetet tekintve pedig Tata plébániához tartozott február 14-én a tatai plébániatemplomban megkereszteltek egy Mátyás András nevű gyermeket, Georgius Engelmon molnár, a naszályi uradalmi malom bérlője és felesége, Clara Milvasser fiát. Naszály faluban 6 kerekű gabonaőrlő vízimalom működött a Zúgó patakon. A tatai uradalomban, ezen a mészkőhegységekből felfakadó vízforrásokban oly gazdag területen, természetes módon, a vízi mesterségeknek, s így a malmoknak is nagy jelentőségük volt. A reformkorban az uradalomban 35 vízimalom működött, a nagyobbak közül az egyik tatainak és a naszályi malomnak 6 kereke volt. Feltehetőleg a malombérletből származhatott az a jövedelem, amely megteremtette Angyalffy Mátyás András képzettsége, műveltsége megszerzésének anyagi alapjait. Tudását külföldi tanulmányútjaival (Svájc, Anglia) is mélyítette. A korában nyelvtudásáról méltán nagyhírű Angyalffy 1829-ben kelt közlése pontosan megnevezi az általa ismert nyelveket, anyanyelve mellett 7 nyelvet tüntetve fel: latin, görög, német, francia, olasz, angol, spanyol. Tanulmányai befejezése után, a pályájára vonatkozó irodalomban általánosan elfogadott nézet szerint, nevelősködött. Sopronban, 1817-ben megjelent juhászati témájú munkája felkeltette Festetics György gróf figyelmét ban meghívta tanárnak a Georgikonba. A Georgikonban Angyalffy mint,,gazdasági másodtanár, majd, mint vezető tanár tevékenykedett. A hároméves Tudományos Gazdasági Iskolában a gazdatisztnek készülő főpraktikánsok tanultak, akiknek a mezőgazdaságtan, jószágkezelés és gazdasági technológia tárgyakat tanította. A fennmaradt források tanúsága szerint, Angyalffy feladata lehetett a bérestanulók képzése is, mert megbízást kapott a részükre szóló tankönyvek megírására. E munkák elkészültéről azonban nincs tudomásunk.

7 7 Az 1819/20. és 1820/21. tanévekben a Georgikon archonja tisztségét is betöltötte. E tisztség viselőjének feladata volt az elméleti és gyakorlati képzés összehangolása utóbbit illetően a gyakorlati képzést szolgáló tangazdaság irányítása, továbbá a tanárok pedagógiai munkájának ellenőrzése. A Georgikonban, az állattenyésztés oktatásán belül, a juhtenyésztés tudnivalóiról előadottak terén a hallgatók professzoraik, így Angyalffy könyveiből is tanulhattak. A finomgyapjas merinóról szóló ismertetések nélkülözhetetlenek voltak a gyapjúkonjunktúra idején, a fajta nevének első említése Angyalffy munkájához fűződik. A georgikoni oktatók a magyarországi uradalmak gazdasági alkalmazottaihoz hasonló módon, készpénz- és természetbeni (gabona, tűzifa, állattartás joga stb.) juttatást kaptak, továbbá az uradalom gondoskodott lakhatásukról. A családos oktatóknak az uradalom a városban bérelt vagy vett házat. Valószínűleg Keszthely mezővárosban volt a lakása Angyalffynak is, hiszen családos emberként élt Keszthelyen, 1821-ben itt született Mátyás nevű fia ban, 5 évi keszthelyi működése után, Pestre költözött, hogy teljesen a gazdasági szakirodalom művelésével foglalkozzon. Gazdasági folyóiratai előfizetési ajánlataiból pontosan azonosítható pesti három lakása, kettő a mai Kálvin tér (a valamikori szénapiac) területéhez kapcsolódott, a harmadik az Országút (amely a mai Múzeum körút és Károly körút vonalában haladt) bérházában volt található. Angyalffy munkálkodásának célja a honi mezőgazdaság javítása volt. Ennek érdekében, a szakirodalom és közvetlen tanulmányutak eredményei ismertetésével közvetítette az előttünk járó nyugat-európai mintákat, szorgalmazva azok hazai viszonyokra alkalmazását:,,kedves Hazámfiai, mozdulni kell, előttünk sok példák vagynak, és csak a jót kell követni. Könyvei mellett, két gazdasági szaklapot is megjelentetett. Mezei Gazdák Barátja című, 1824-ben indított lapja saját szavai szerint,,gazdasági Folyóirás, melylyel a két Hazának szolgálni kívánt. Felismerve jelentőségét az ország sorsának előbbre vitelében, nagyra becsülte gróf Széchenyi István munkásságát ban, megjelenését követően ismertette a Hitelt. A folyóirat júl jún. 25. közt, hetente jelent meg, majd ban ismét egy évig ki tudta adni. Anyagi nehézségek miatt azonban 1831-ben a lap megszűnt ben egy másik,,folyó írás megjelentetésével próbálkozott, Mezei Gazda címmel. Bevezetőjében arra utalt a folyóirat célját illetően, hogy,,figyelmetes szemmel fogja követni és közleni mind azt, a mi Hazánkban s a Külföldön Honunk gazdasági s mesterségi előbbrehaladására szolgálhat. A megjelent cikkek jó része a Nyugat-Európában tanulmányúton lévő András fiának tapasztalataira épült, nem egyszer összehasonlítva a hazai és kinti állapotokat. A havonként megjelenő folyóiratból azonban csak 6 füzet jelenhetett meg, s kellő támogatottság híján még 1832-ben megszűnt. Angyalffy sikeresebb volt a,,köznép számára és hasznára 1830-ban Pesten kiadott Juhászkáté című könyvével. Angyalffy Mátyás Andrást március 9-én a Magyar Tudós Társaság (az 1830-ban megalakult társaság a Magyar Tudományos Akadémia elődje) levelező tagjává választották. A társaság létrehozásában közismert gróf Széchenyi István kezdeményező szerepe. Angyalffy munkássága elismertségeként, több külföldi gazdasági társaságnak is tagja volt, a morvasziléziai és a bécsi, s grazi gazdasági társaságoknak. Angyalffy 1830/31-ben nyújtotta be kérvényét nemesítő címeres levélért. Folyamodásának köszönhetően, a Helytartótanács által a kérvény elbírálásához a helyi vármegyei tisztségviselőktől kért beszámolókban, fennmaradtak azok az adatok, amelyek Angyalffy tatai és ekecsi gazdálkodására vonatkoznak. Tatán az Esterházy-uradalomtól ún. inscriptionális házat,,tulajdon képpen birt a hozzá tartozó egész telek utáni szántóföldekkel.

8 8 Az ilyen típusú birtokot az uradalomban zömmel az uradalmat irányító tisztikar tagjai kapták, érdemdíjazásként. Az inscriptio mentes volt a jobbágyi kötelezettségek alól. Angyalffy ezt a birtokát eladta, s a mezővárosból elköltözött. Amíg a mezővárosban élt, szorgalmasan művelte földjét, és a helyes gazdálkodásra tanította, s a maga földje művelésének példájával oktatta az itteni jobbágyokat. Elmagyarázta a haszonvehető gazdasági ágakat, az ésszerű gazdálkodás módját, illetve azt, hogy miképp lehetséges kevesebb költséggel, a legjobb móddal földjeiket javítani. Ekecsen (ma: Okoč, Szlovákia), amíg a községben lakott, szorgalmasan folytatta a mezei gazdaságot és,,a mennyire a Határnak vizes és lapányos fekvése engedte, a Birka Tenyésztésben sikeres elöl menetelt tett a Mezei Gazdaságnak minden ágait értette ban bocsátotta ki Közönséges baromorvosi könyv című munkáját. A kötetet joggal tekinthetjük az első magyar állatorvosi szakkönyvnek. Angyalffy Mátyás Andrásnak a magyar mezőgazdaság javítása terén kifejtett, s a magyar agrár-szakirodalmat jelentősen gazdagító küzdelmes, anyagi nehézségekkel végigkísért munkája Pozsonyban ért véget, ahol 1839 márciusában, 63 éves korában hunyt el. IV. Az ország társadalmi viszonyainak változása A Kárpát-medence társadalmát a hűbéri korszak rendi kötöttségei jellemezték a 19. század közepéig. Már a török elleni harcok idején menekültek népcsoportok spontán módon Magyarországra a Balkán felől a kincstári (kamarai) birtokokra. Ezek többsége a határőrvidékek megszervezése miatt, kiváltságos helyzetbe került. Csak az uralkodónak voltak alávetve, mentesítették őket az állami és földesúri adózás alól, szabadon gyakorolhatták vallásukat. A 17. század végén az ország túlnépesedett nyugati, északi és keleti vidékeiről érkeztek délebbre spontán bevándorlók, köztük magyar népcsoportok is költöztek az elnéptelenedett vidékekre. Leginkább az Alföld lakossága cserélődött ki: ezer német jött magánföldesurak, majd egyre inkább az udvar által szervezett telepítési akciók keretében a Német Birodalom nyugati és déli vidékeiről. Kialakultak az ország jellegzetes német települései Buda és Pest környékén, a Bakony, Vértes és Pilis hegységben, Szatmárban, Tolnában, Baranyában, a Bácskában és a Temesközben. Az évi 103. tc. a betelepülő parasztoknak 6 évi, a kézműveseknek 15 évi állami adómentességet ígért. Földesúri szolgáltatásaikat általában szerződések szabályozták, szabad költözési joggal rendelkeztek, s többnyire a robotot is pénzzel válthatták meg. A helyben maradt magyar lakosságot viszont a földesurak örökös jobbágyokként kezelték. A német telepesek egy része fejlettebb mezőgazdasági kultúrájú vidékekről érkezett. Pénzben váltották meg a robotot, erejüket így a munkaigényesebb növények (dohány, burgonya) gondozására, fejlettebb szőlőművelésre fordíthatták. A szőlőtelepítés iránti vonzalom alapvetően gazdasági okokból fakadt: a nem úrbéres földbe, tehát a különálló szőlőhegyekre (promontorium) telepített szőlők után nem úrbéri járadékot kellett fizetni. A szőlőhegyi rendtartások mindenkire egyformán kötelező érvényű előírásait tekintve, a szőlőbirtoklás a kitörési esélyt jelentette az önálló földszerzési lehetőséggel nem rendelkező jobbágyságnak. A Mária Terézia által 1767-ben kiadott úrbéri rendelet országosan egységesítette a jobbágyok földesúri terheit. Korlátozta a földesúri követeléseket, védte a jobbágyi használatba adott (úrbéres) földeket. Az állami adó bevételei ugyanis többnyire az úrbéres földön gazdálkodó parasztság adójából származtak. Az Urbárium meghatározta a jobbágytelek fogalmát, vidékenkénti mértékét. (A zsellérek földje nem érte el az 1/8 teleknagyságot.) Leírta a belső (házhely, udvar, szérűs-, veteményeskert) és külső telket (szántó, rét). A jobbágyok és

9 9 zsellérek földszerzésének egyik módja a használatlan, erdősült területek irtása és az irtás utáni haszonvétele volt. Ha szőlőknek való területet irtottak, 5-7 évi adómentességet kaptak. Az úrbérrendezés jelentőségét kétség kívül a terhek egységesítése, a földesúri túlkapások meggátlása, az állami adóalanyok védelme jelenti. Azonban, főleg a volt hódoltsági, kevésbé fejlett árutermeléssel rendelkező területeken, mindez az addigi terhek súlyosbítását jelentette, valamint, a jobbágyi használatban lévő földek rögzítésével, alapot teremtett a későbbi földaprózódásnak. A jobbágyság a korra erősen differenciálódott. A használt telek nagysága és az egyéb jövedelemszerzés (kapások, dohány művelése, szőlészet-borászat, állatkereskedés, fuvarozás) lehetősége mellett, a földesúrral kötött szerződés is meghatározta a jobbágyok helyzetét. A zsellérek között a tehetősebbek házas, nyolcad telkesek voltak, az ún. házatlanok ennél kisebb teleknagyságot birtokoltak. A kisföldű vagy földnélküli zsellérek, szegényebb kézművesek köréből kerültek ki az uradalmakban idénymunkát, illetve napszámot vállalók. Jogilag zsellérként, gyakorlatilag szabad árendásként kötődtek az uradalomhoz egyes iparosok, kocsmárosok, szatócsok, vállalkozók (pl. hamuzsírégetők, erdőbérlő iparosok), állatkereskedők, akik a használatba vett lakótelekért és épületeiért egy összegben fizették meg a bérleti díjat, beleértve a zsellértelek után jár robotot is. Az éves szerződés alapján dolgozó uradalmi alkalmazottak rétegeződése volt a legkasztszerűbb, a cselédek a leginkább kiszolgáltatottak közé tartoztak, többnyire a jobbágyok, zsellérek köréből szerveződtek. Különböző foglalkozási csoportjaik közt (mesteremberek, béresek, csőszök, az állatokkal foglalkozók különböző csoportjai, kocsisok stb.) kevés lehetőség volt a társadalmilag elismertebbe átkerülni. A faluszerkezet legnagyobb egysége a határ volt. Részei a szántóföldeken a dűlők, a legelők, nedvesebb talajú részeken a rétek, az erdők, s a határ arra alkalmas területegységén a szőlőhegy vagy szőlőskertek. A belsőség közelében voltak a gabonától eltérő tenyészidejű növények (kender, len, káposzta, kukorica, a 18. század közepétől a dohány, burgonya) termesztésére szolgáló kertek. A falu határában helyezkedtek el azok a lakóhelyek, ahol ideiglenes vagy állandó települések jöttek létre. Ilyenek voltak a ridegállattartó pásztorok szállásai, az Alföldön a magánbirtoklású pusztákon folyó munkák idejére emelt ideiglenes lakóházak és ólak. A Felvidéken és mindenütt, ahol erdőművelés folyt, épültek a favágók, a mész- és szénégetők kunyhói. A magas hegyvidéki legeltetés, rétgazdálkodás nyári szállásai az esztenák. A Dunántúlon és az északi Hegyvidéken terjedtek el a szőlőbeli, hegybéli pincék, présházak, amelyekben többnyire csak a nagyobb szőlőbeli munkák idején laktak. Külterületnek számítottak és kívül álltak a faluközösség birtokától, állami vagy világi, ill. egyházi földesúri tulajdonúak voltak az állandóan lakott, és teljes gazdasági épületállománnyal rendelkező uradalmi puszták vagy majorok. A 18. században a földművelés terjeszkedésével főként az Alföldön a külterületi szállások, lakóhelyek egy része állandóan lakottá vált. Ezek a külterületi gazdasági egységek tanyákká alakultak. V. A polgári fejlődés kibontakozása a 19. században: a magyar mezőgazdaság átalakulása A 18. század második felében, a francia felvilágosodás eszmerendszerének erősödő hatása figyelhető meg hazánkban: a nemzeti nyelv és kultúra önállóságáért, a gazdaság fejlesztéséért a köznemesség, a sajátos társadalmi fejlődésből következően csekélyebb számú értelmiség, s néhány főnemes emelt szót. Az 1790-ben, II. József halála után kibontakozott mozgalom fő célja a nemzeti függetlenség, s ezzel szoros összefüggésben, a gazdasági önállóság kívánalma érdekében, a polgári átalakulás megvalósítása volt.

10 10 A 18. század végén 19. század elején a nemzeti identitás védelméért, a nyelvhasználatért, nyelvújításért, kultúráért, tudományért kifejtett törekvések egyesítették szinte az egész magyar társadalmat, tekintet nélkül a rendi hovatartozásra. Ez a korszak a polgári Magyarország megteremtésének előkészítése. A reformellenzék tagjai, köztük báró Wesselényi Miklós, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos az országgyűléseken, illetve programadó műveikben s a Pesti Hírlap hasábjain, az ország polgári átalakulásáért küzdöttek. E folyamat fontos állomásai voltak a Nemzeti Múzeum megalapítása (1802) és a Magyar Tudós Társaság (Tudományos Akadémia) létrehozása (1825). A reformkori törvények a hűbéri társadalom kereteit feszegető, születő új társadalmi-gazdasági formáció, a polgárosodás formálódására utalnak, s az ennek létrejöttét lehetővé tevő évi áprilisi törvények megszületése felé mutatnak. Az adott társadalmi problémák a nemesi birtok szabad forgalmát megkötő törvények felszámolása, a nem nemesek földtulajdon szerzési joga, a törvény előtti egyenlőség kérdéskörei köré csoportosítva jelentek meg a kor politikai küzdelmeiben. Az úrbéres földek addigi használóinak, azaz a jobbágyságnak tulajdonszerzését lehetővé tevő örökváltság törvénybe iktatását a reformkori országgyűléseken nem sikerült elérni. Az önkéntes örökváltság engedélyezése végül is 1840-ben történt meg ben kimondták a nem nemesek szabad földtulajdonának és közhivatal viselésének jogát. A reform-mozgalom és a márciusi forradalom elérte célját, amikor április 11-én, V. Ferdinánd király szentesítette a polgári átalakulásról szóló törvényeket. Ezek egyes cikkelyei eltörölték az ősiséget, a feudális robotot, a földesúri kilencedet, az egyházi tizedet és a jobbágyok felett ítélkező úriszék intézményét. Így a korábban úrbéres földek jobbágyai tulajdonosokká, személyükben pedig szabad polgárokká váltak szeptemberében a szőlők után fizetett tized (dézsma) kötelezettségét is megszüntették. A volt földesuraknak állami kárpótlást ígértek, ennek mikéntje részletes kidolgozását azonban a hadiesemények meghiúsították. A szabadságharc vérbe fojtása után az évi (Erdélyben az évi) úrbéri pátens újraszabályozta a jobbágyfelszabadítást. A parasztság ekkor a tulajdonába került minden ötödik hold föld megváltására kényszerült. A földesúr és a jobbágyok által közösen használt erdők és legelők kötelező elkülönítése során szintén csökkent a parasztságnak juttatandó terület. Több lezáratlan kérdés megoldása évtizedekig elhúzódott. Az országgyűlés 1868-ban mondta ki a szőlődézsma azonnali és kötelező megváltását, de nem állami kárpótlással. Utolsóként a majorsági zsellérek helyzetét szabályozták 1896-ban. Addigra tízezrek váltak föld nélküli, nincstelen agrárproletárrá, akik részben a városokba húzódtak, de megindult az országból a kivándorlás is. A volt földesurak kártalanítása egészen 1907-ig (Erdélyben ig) elodázódott, s ez a tartalékokkal nem rendelkező középbirtokos nemesség számára megnehezítette gazdasága fenntartását, modernizálását ben bevezették a földtulajdon nyilvántartására szolgáló telekkönyvezést. Az 1856-ban (Erdélyben 1858-ban) felállított úrbéri bíróságok megkezdték munkájukat. A birtokrendezéssel együtt végezhető tagosítás, vagyis a község határában szétszórtan fekvő, földutakkal szabdalt birtokparcellák néhány helyen való összevonása csak a földesúri és az 50 holdnál nagyobb paraszti földeken ment végbe. A kisbirtokos parasztság a mérnöki munka tetemes kiadásait nem tudta vállalni. A dualizmus időszakában, az ország földbirtokszerkezetében a nagybirtok nyomasztó túlsúlya, a parasztság tömegeinek földtelensége volt jellemző. Az ország termőterületeinek harmadát (32,3%) az 1000 hold feletti nagybirtokok foglalták el. A nagybirtok főleg a Nyugat-Dunántúlon volt túlnyomó. Ezzel szemben a piramis alján elhelyezkedő 5 hold alatti gazdaságoknak, melyet a gazdálkodók 53,6%-a bírt, csupán a termőföldek huszada (5,8%-a) jutott. Ezek az egykorú elnevezéssel törpebirtokosok képtelenek voltak megélni birtokukból, más munkát is vállalniuk kellett.

11 11 A túlnépesedés következményeként jelentkező birtokaprózódás és a növekvő mértékű kötött forgalmú ún. hitbizományok egyaránt korlátozták az egészségesebb birtokeloszlást. A jobbágyfelszabadítást követő korszak meghatározó gazdasági folyamatai voltak az elkülönözés (a volt úrbéres földek elkülönítése), a legelők-rétek területének alakulása, illetve a szántóföldi művelés, azon belül is a szemtermelés kiterjesztése, valamint ennek hatása a takarmánytermesztésre igénybe vehető gazdasági művelés alá vont területekre. Az,,okszerű gazdálkodást tekintve, a szántóföldi művelésben a nyomásos gazdálkodást legkorábban a Nyugat- Dunántúlon számolták fel, itt tértek át a szántóföldi takarmánytermesztésre, s a vetésváltó rendszerre. A búza-kukorica vetésforgót alkalmazó gazdálkodásban viszont a vetett takarmányokat nem tudták a rendszerbe illeszteni, így elmaradt a kellő talajerő-pótlás. Az ország keleti felében, Erdélyben még az I. világháború előtt is túlsúlyban volt a nyomásos határhasználat. Az istállózó állattartás arányának növekedésével az 1880-as évekre vált általánossá az egész országban a szántóföldek rendszeres trágyázása. A műtrágya magyarországi alkalmazása az 1870-es években kezdődött egyes cukorgyárak répaföldjein, valamint a mosonmagyaróvári akadémia kísérleti területén (a paraszti birtokokon legkorábban az Őrségben és Vas, Pozsony és Nyitra vármegyében kezdték el használni az 1880-as évek végén). A hazai gyártást az 1890-es évektől létesülő első műtrágyagyárak indították el. A műtrágya-használat szűk elterjedtsége a belterjesedés alacsony fokát jelzi. Az állattenyésztés területén az egyes haszonállatok száma mennyiségi változásánál lényegesebb elem a minőségi, azaz a belterjes tartásmód elterjedésével a fajtaváltás. Az állatok fajtacseréjében főként a 19. század elejétől követhetők nyomon a változások, de a folyamat a század második felében ment végbe. A fajtaváltás a tejelő fajták (lefejő tehenészetek) térnyerése, a hizlalás megjelenése (a szarvasmarha mellett zsírsertések, majd a 20. sz. elejétől a hússertések, húsjuhok) összefüggése nyilvánvaló a gazdasági épületek összetétele változásával (istállók, termény- és takarmánytárolók) és az ipari üzemek terjedésével (pl. cukorgyártás). Az állatállomány összetételének megváltozását növekedés jelzi a szarvasmarha-, sertés- és lóállománynál, kezdeti felfutása után viszont érdemi csökkenés tapasztalható a juhállománynál. Utóbbi esetében a gyapjútermelésben a tengerentúli áru versenye miatt a finomgyapjas fajták csökkenő szerepe tapasztalható a nagybirtokokon. A szarvasmarha-tenyésztésben a nagyobb birtokokon a 19. század második felére a tejelő típusú (pirostarka) szarvasmarhák túlsúlyba kerültek a húshasznosítású, illetve igázásra használt fajtákhoz képest, azonban a paraszti állatállományba csak a század végén kerültek be. A Dél-Dunántúlon a hidegvérű stájer, sváb vagy muraközi ló a 19. század első felétől terjedt el a parasztgazdaságokban. Ezek a fajták a fuvarozásban megfelelőbbek voltak a korábbi magyar parlagi lónál. A magas hegyvidékeket és a köves talajú területeket kivéve, az ökörfogatokat felváltották a lófogatok. A hizlalt állatok eladása mellett, a vagyonszerzés egyik legcélszerűbb módja lett a fuvarozás. A korban több állami ménes is alakult (Bábolna, Kisbér, Fogaras), valamint más kisebb tenyészközpontok is létrejöttek. A régi fajták kiszorításában a lipicai is részt vett a század folyamán. A sertés- és a birkaállomány fajtaváltása is lezajlott, bár voltak extenzív állattartással foglalkozó területek, ahol még a racka és cigája fajtákat tartották előnyösnek. Csak a 18. század utolsó harmadában indult meg a fajtacsere a szerbiai sumadia sertések behozatalával, illetve Ausztria felé lábon történő hajtásával. Ezt keresztezték a szalontai és bakonyi sertéssel, s így kialakult a mangalica fajta. A régi fajtáknak kedvezett az erdei legeltetés, makkoltatás, de a nagyarányú kukoricatermelés is megsokszorozta az állományt. A nagybirtokosok a jelentősebb marhaexport mellett részben sertéseladással, részben a sertéshajtó utak melletti kukorica-eladással, etetőhelyek, téli kukoricatárolók bérbeadásával húztak hasznot főként a Dunántúlon, de a jobbágyok is eladták állataikat a kereskedőknek.

12 12 A jobb munkaeszközök és a mezőgazdasági gépek elterjesztésében a nagybirtokok jártak élen. Az eszközváltás, a gépesítés összefüggött a jobbágyi robot elvesztésével jelentkező munkaerő-problémával is. Az általános tőkehiány és a rendelkezésre nem álló szabad bérmunka következtében, a majorsági munkaerő pótlására a robot növelése mellett másik útként az állandó alkalmazottak (cselédek) számának gyarapítása kínálkozott. A technikai fejlesztés fokozatosan valósult meg az es évektől. Új, korszerűbb munkaeszközök hódítottak tért (cserélhető alkatrészű könnyű ekék, mint a Zugmayer, majd Vidats-féle, lóval hajtott járgányos cséplőgépek, vetőgépek stb.), új növényfajtákat kezdtek vetni (a kukorica, burgonya, dohány után kisebb mértékben a répaféléket, repcét, és a füves takarmányokat is). Mezőgazdasági gépgyárak alapítására viszont csak a reformkor végén került sor, miután 1840-ben megjelentek hazánkban az első járgányos cséplőgépek ben Vidats István Temesvár után Pesten létesített mezőgazdasági gépgyárat. A fejlettebb félvasés vasekék teljes győzelme csak a századfordulón következett be, az évi statisztika az első, amely a faekéket már nem említi. A Vidats-eke mellett a Sack-eke az 1870-es években kezdett szélesebb körben terjedni. Ez már cm mélyen forgatta meg a talajt, így alkalmas volt a kapás- és a takarmánynövények által megkívánt mélyebb talajművelésre. Az első gőzekét 1861-ben, néhány évvel angliai feltalálása után állították üzembe a bánáti Dentán, később Magyaróvárott, s a béllyei főhercegi uradalomban. A gőzeke a cukorrépa-, kukoricaés takarmánytermelő gazdaságokban bizonyult kifizetődőnek. A farámás borona rendkívül lassan szorult ki a teljesen vas boronával szemben. A többi, ház körül is elkészíthető eszköz korszerűsödése is lassabban haladt előre. A századfordulón már a kisebb birtokok is szívesen alkalmazták új eszközként a talajművelésre, gyomtalanításra használatos töltögető ekét és ekekapát. A vetőgépek az 1850-es évek végétől kezdtek elterjedni. Az egyik minőségi csúcsot a magyar Kühne-gyár "Hungária Drill" nevű gépe képviselte re az ország szántóföldjeinek több mint felét már géppel vetették, s a mintegy negyvenezer sorvetőgép fele már 100 hold alatti birtokon dolgozott ben a legtöbb gazdaságban használtak szecskavágót, répavágót, darálókat, de az aratógép és a cséplőgép ekkor még nem a parasztbirtok gépe volt. A magtisztításban a gépgyárak által kínált rosták és konkolyozók révén teljes eszközváltás történt a 20. század elejéig, ugyanígy a cséplés gépesítése is az I. világháború előtt befejeződött. A paraszti gazdaságokban a 19. század második felében vált általánossá a sarlós aratás helyett a hatékonyabb kasza használata a gabona-betakarításban. Az 1850-es években megjelent a lóvontatású aratógép, marokrakó és kévekötő változatban. Beszerzése a századforduló táján kapott nagyobb lendületet, amikor az aratósztrájkok gyakorivá váltak. Az állam azonban igyekezett korlátozni az elterjedését, mert az agrárszegénység kenyérkeresetének legfontosabb forrása az aratás volt. Az ország agrárgazdasági fejlődésének egyik legfontosabb tényezője a kutatóintézetek hálózatának kiépítése volt. A Földmívelésügyi Minisztérium által alapított mezőgazdasági, állat- és növény-egészségügyi kutatóintézetek az ágazati felsőoktatásban végzett szakembereket foglalkoztatták mind a kutatásban, mind a szakoktatás területén. Hazánkban a búzanemesítés az évi nagy szárazság, valamint az évi nagy rozsdakár hatására indult meg. Mokry Sámuel a fajták jobb szárazságtűrését és a biztonságosabb termést tűzte ki célul. Cserháti Sándor a Magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomáson, Grábner Emil az Országos Növénynemesítő Intézetben értek el kiemelkedő eredményeket. Baross Gáborral és Székács Elemérrel végzett munkájuknak köszönhető, hogy megelőzve Európa többi államát 1915-ben érvénybe lépett a szabályzat a nemesített magyar növényfajták állami elismeréséről és állami törzskönyvezéséről. Az 1874-ben és 1888-ban hozott állategészségügyi törvények növelték az állatorvosok számát, s biztosították az állatgyógyászat közigazgatási eszközeit. Az egész ország területére kiterjedő felügyeleti rendszert hoztak létre, így megfelelő alapot teremtettek az intenzív

13 13 állattenyésztéshez. A kormány kedvezményes árral és részletfizetési lehetőséggel, valamint vasúti szállítási kedvezménnyel támogatta a külföldi tenyészállatok behozatalát. A fajtanemesítők, a mezőgazdasági kutatóintézetek irányítása mellett, a törzskönyvezés bevezetésével kiváló eredményeket értek el az egyes hús és tejhasznú állatoknál. Felhasznált irodalom FELHŐ Ibolya (szerk.): Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Budapest KNÉZY Judit FÜLÖP Éva: A magyar mezőgazdaság története Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Budapest), állandó kiállítás forgatókönyve, KURUCZ György: A Georgikon alapításától 1848-ig. In: Georgikon 200. I. Emlékkönyv a Georgikon alapításának 200. évfordulójára. Szerk. Fülöp É. M. Keszthely 1996, FÜLÖP Éva: A tata-gesztesi Eszterházy-uradalom a XVIII. század első felében. Naszály évi contractusa. In: Hagyomány és történelem. Ünnepi kötet Für Lajos születésnapjára. Szerk. Gebei S. Eger 2000, FÜLÖP Éva: Berzsenyi Dániel: A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul. In: Magyar könyvek - Magyar századok. Szerk. Kollega Tarsoly I. Budapest 2001, FÜLÖP Éva: Mezőgazdasági technológia (szócikk). In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon VII. Középkor és kora újkor. Főszerk. Kőszeghy P. Budapest 2007, FÜLÖP Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása METEM-könyvek 8. Sorozatszerk. Somorjai Á. OSB - Zombori I. Budapest FÜLÖP Éva:,,Kedves Hazámfiai, mozdulni kell Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András ( ) (megjelenés alatt) SZABAD György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Budapest WELLMANN Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Agrártörténeti Tanulmányok 6. Budapest 1979.

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY MÛHELY Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság Történeti értékítéleteink megformálásakor mindig kísért a veszély, hogy a korabeli küzdõfelek

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740 MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) I. A szatmári béke (1711): III. KÁROLY (1711-1740 a) a Rákóczi-szabadságharcot zárta le Ausztria és Magyarország között b) Károlyi Sándor és III. (Habsburg)

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok.

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. Előadó: Vágvölgyi Gusztáv IRE elnöke 1 Az Inspi-Ráció Egyesületről http://www.inspi-racio.hu/projektjeink/interreg I. A programban végzett

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE 14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE Manapság is tapasztalhatjátok azt, hogy ha nincs otthon kenyér, akkor az emberek úgy érzik, hogy nincs otthon étel. Pedig a hűtőszekrény roskadozik a finomságoktól, de ha

Részletesebben

Ezer éve a Körösök mentén

Ezer éve a Körösök mentén 3 Ezer éve a Körösök mentén Elõszó az összeállításhoz A Bárka olyan, a magyar kultúra egészében gondolkodó, az egyetemes magyar irodalom, mûvészetek és társadalomtudományok értékeinek, eredményeinek teret

Részletesebben

Agrárgazdaság EU-kitekintéssel

Agrárgazdaság EU-kitekintéssel HORN PÉTER Agrárgazdaság EU-kitekintéssel Horn Péter állatgenetikus, egyetemi tanár az MTA rendes tagja Az emberi civilizáció kialakulása a mezôgazdaságon alapult 1942-ben született. 1965-ben agrármérnökként

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1 Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Collegium Hungaricum ösztöndíjamat 2013. év március hónapjában valósítottam meg, azzal a céllal, hogy az előző évben sikeresen

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

18. század. A műveltség közkincs

18. század. A műveltség közkincs 18. század A műveltség közkincs A felvilágsdás Európában A műveltség közkincs A haszns ismeretek terjesztésének szükségessége A magyar nemzeti művelődésplitika első rendszerezője A műveltség mentől közönségesebb

Részletesebben

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

A MEZŐGAZDASÁG. extenzív (külterjes) gazdálkodás intenzív (belterjes) gazdálkodás

A MEZŐGAZDASÁG. extenzív (külterjes) gazdálkodás intenzív (belterjes) gazdálkodás A MEZŐGAZDASÁG 1. A mezőgazdasági termelést befolyásoló tényezők: a) Természeti tényezők: éghajlati adottságok (napsugárzás időtartama, hőmérséklet, csapadék mennyisége, eloszlása) vízrajzi adottságok

Részletesebben

Földművelés és állattenyésztés a középkori Magyarországon

Földművelés és állattenyésztés a középkori Magyarországon Földművelés és állattenyésztés a középkori Magyarországon Laszlovszky József A földművelés és állattenyésztés jelentősége Magyarország középkori gazdaságában A középkor idején Magyarország népességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány Kezdetek A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) kormányrendelet meghatározta a mezőgazdasági

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról1 A magyar nép történetéből ismert,

Részletesebben

Fogalmak. Fogalmak. Személyek

Fogalmak. Fogalmak. Személyek SZEMÉLYEK II. Lipót 1790-92 I. Ferenc 1792-1835 Martinovics Ignác Hajnóczy József Szentmarjai Ferenc Laczkovics János gróf Sigray Jakab Batsányi János Őz Pál Szolártsik János Széchenyi István 1791-1860

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015. A Zempléni Múzeum..

INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015. A Zempléni Múzeum.. INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK MEGHONOSÍTÁSA A HAGYOMÁNYŐRZÉS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉS ÉS KUTATÁS TERÉN TÁMOP-3.2.15.15-2015-00015 A Zempléni Múzeum.. TOKAJI BORVIDÉK KULTÚRTÁJ Résztvevők: Dr. Petercsák Tivadar

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

NETYE BÁLINT Nyugat-Békés megye netye.balint@trigo.hu +36 30 536 8020 1 HORVÁTH PÉTER. Zala, Nyugat-Somogy 2 KASÓ ANDRÁS

NETYE BÁLINT Nyugat-Békés megye netye.balint@trigo.hu +36 30 536 8020 1 HORVÁTH PÉTER. Zala, Nyugat-Somogy 2 KASÓ ANDRÁS 2015 1 HORVÁTH PÉTER 10 Zala, Nyugat-Somogy 8 horvath.peter@trigo.hu 9 5 12 +36 30 251 0178 1 2 KASÓ ANDRÁS 13 11 Baranya, Somogy megye 6 2 kaso.andras@trigo.hu 4 +36 30 525 1775 3 LUDÁNYI PÉTER Baranya,

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Háztáji- és Tanyafejlesztési Program. Szabó Mátyás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium, Agrárfejlesztési Főosztály 2014. December 16.

Háztáji- és Tanyafejlesztési Program. Szabó Mátyás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium, Agrárfejlesztési Főosztály 2014. December 16. Háztáji- és Tanyafejlesztési Program Szabó Mátyás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium, Agrárfejlesztési Főosztály 2014. December 16. 2011 óta hirdeti meg a Minisztérium minden évben A Program

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A mezôgazdaság mûszaki fejlesztésének tudományos kérdései 92. Gondozza Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrármûszaki Bizottsága Szerkesztô Sembery Péter egyetemi

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE

Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE I. BEVEZETŐ Bácska Jugoszlávia legjelentősebb mezőgazdasági vidéke, amely a legtöbb mezőgazdasági

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.)

FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) Az Európai Unió mezőgazdasági politikájában igen fontos szerepet játszó földhasználati és földbirtok-politika általános elveit és

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY IHRIG Dénes 2007. január 31. ADATOK Szlovákia legnagyobb városa és fővárosa. terület (Nagy-Pozsony): 367,5 km2 Népesség: 450.000 fő Legrégebbi

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27.

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27. Zöldítés 2015-2020 Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. február 27. Degresszivitás A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon Kötelező elemek Alaptámogatás

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK XXIV. 253. Állami Termésbecslési Felügyelőség Zala megyei Kirendeltség iratai 1949-1954 Raktári száma, neve, terjedelme: Összes raktári

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06. A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Az FM agrár- és helyi fejlesztési programjainak bemutatása

Az FM agrár- és helyi fejlesztési programjainak bemutatása Az FM agrár- és helyi fejlesztési programjainak bemutatása Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2014. december 10. A Tanyafejlesztési

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben