Zrínyi Miklós 1660-ban, Kodály Zoltán pedig 1954-

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Zrínyi Miklós 1660-ban, Kodály Zoltán pedig 1954-"

Átírás

1 Zrínyi Miklós 1660-ban, Kodály Zoltán pedig ben kiáltott föl nemzetünk védelmében. Ma a magyarság helyzete kedvezõbb: békében élünk, megszabadultunk az idegen megszállástól, magunk dönthetünk vezetõinkrõl és a jobb jövõnk érdekében választott politikáról. Gazdaságunk viszont stagnál, adóssághegyet görgetünk magunk elõtt, alacsony a foglalkoztatottság, ezért is kevés az adóbevétel, a világméretû recesszió erõsen sújtja exportunkat, éles belpolitikai vitáink pedig megszólalásra és kritikára késztették a külföldet. A magyarországi viszonyokat ért bírálatdömpingben rengeteg a túlzás, a félremagyarázás, a simulékony és konfliktuskerülõ európai politikusoknak nem tetszik a szókimondó és idõnként érdes retorika, különösen pedig a radikális jobboldal harsány és felelõtlen, sokakat ijesztõ és taszító beszédmódja. A törvények jobb elõkészítésével talán elkerülhetõ lett volna a Magyarország-kép jelentõs (reméljük csak átmeneti) megromlása, amit Oplatka András olyan pontosan tárt elénk elõadásában ben a világ csodálattal adózott Magyarországnak a tárgyalásos forradalom -ért, a békés rendszerváltozásért, ami az összes kommunista dominó eldõltéhez vezetett. A németek soha el nem múló hálát emlegettek. Ma minderre kevesen emlékeznek, és a világ vezetõ lapjai jóvoltából a külföldi kormányok és politikusok, meg az újságolvasók jelentõs része tényleg azt hiszi, hogy Magyarországon veszélyben van a demokrácia, sõt talán már el is bukott. Fel kell venni a kesztyût Mi a teendõ, mi a helyes válasz a kevés jóhiszemû és a számos rosszhiszemû külföldi bírálatra? Noha érthetõ, hogy sértve érezzük magunkat, de a megsértõdés sosem jó politika, a harag pedig mindig rossz tanácsadó. Történeti és politikai tapasztalatokra épülõ meggyõzõdésem szerint önbecsülésünket nem feladva érdemes megfogadni Illyés Gyula 1943-as tanácsát: az erõs nemzet képes szembenézni a kedvezõtlen véleménnyel, vagyis nyugodt férfiassággal megvizsgálni: nem az igazat mondják-e? Nem kitûnõ leckealkalmak-e elsõsorban hibáink levetésére? Csak ezután az esetleges hibák elismerése és leküzdése után foghatunk abba, amit ma legtöbben az elsõ tennivalónak mondanának: az ellenséges propagandát ellenpropagandával legyõzni. Természetesen nem ellenségeink ócsárlásával; [...] Nem hanggal kell felkerülnünk, hanem valódi s immár megszaporodott értékeink felmutatásával. 1 Nem puhaság, nem meghátrálás, nem defetizmus az itt A sok tényezõ közül, melyek segítenek abban, hogy fajunk megmentessék a teljes megsemmisüléstõl, kétségtelenül legfontosabb az a vélemény, melyet rólunk külföldön táplálnak. Széchenyi István: Önismeret (1857) ajánlott magatartás. Igenis fel kell venni a kesztyût, meg kell vívni a párbajt a magyart támadókkal de felkészülten, érvekkel felvértezve. Valamikor híres vívók voltunk; nem lehet csak támadni, idõnként vissza kell lépni, így lehet elõkészíteni a tusst. A legfontosabb, hogy legyen jó, igaz a magyarság ügye. És annak is lássék. Legyen jó minden törvényünk, szülessék vitában, meghallgatva mind a belülrõl, mind a kívülrõl jövõ jó szándékú kritikát. Legyen jó a politika, szolgálja a nemzetet, a népet. Mérjen egyenlõ mércével, támogassa a rászorulót, még inkább azt, aki saját maga is mindent megtesz önmaga és családja, közössége javáért. Becsülje meg a tehetséget, építkezzen hosszú távra. Legyen jó fizikai és mentális állapotban az ország, legyen egészséges a közhangulat. Tisztelje mindenki a törvényeket, és annak megszegõi kapjanak visszatartó erejû büntetést. Folytassunk jó és eredményes külpolitikát, és ezt támogassa minden, az európai értékekkel azonosuló politikai irányzat. Örüljünk, hogy vannak barátaink, szövetségeseink. Hamis és értelmetlen a póz, hogy egyedül vagyunk. A régi rómaiak tudták, hogy az országok biztonságának legjobb zálogai nem a hadseregek vagy a kincsek, hanem a barátok. Nálunk mintha sokan elfelednék, hogy a NATO és az Európai Unió tagjai vagyunk, és hogy ez a két intézmény nem rosszakarónk. Amíg a NATO fennáll és mi a tagja vagyunk, nem fenyegethet minket többé sem idegen nagyhatalom, sem ellenséges koalíció. Az Európai Uniótól pedig jelentõs összegû támogatást kapunk országunk fölemelkedéséhez. Csak régi és kipróbált barátainkkal együttmûködve van esély kijavítani az EU hibáit, és kiutat találni a jelenlegi pénzügyi válságból. Célszerû nyitni, további gazdasági és politikai kapcsolatokat építeni, de nem szövetségeseinknek hátat fordítva. Az elveszett presztízs: álkurucok felelõtlensége A 20. század történelme sok leckét kínál számunkra. Az egyik nagyon fontos lecke az, ami ennek az írásnak a mottója, hogy mennyire fontos az a vélemény, melyet rólunk külföldön táplálnak. Békék és határok múltak ezen, ma pedig milliárdos támogatások, befektetések és üzletek. Harminc évvel ezelõtt Az elveszett presztízs címmel könyvet írtam arról, hogyan romlott meg a 20. század elején a magyarokról a szabadságharc nyomán széles körben kialakult rokonszenvezõ kép. 2 A millennium idején a nyugati lapok még mintaszerû alkotmányos állam -ról és csodálatos fejlõdésrõl írtak, Magyarországot a Monarchia stabilizáló és liberalizáló tényezõjének tekintették. A fordulat az évi politikai válság alatt kezdõdött, a Tisza Istvánt 1 Illyés Gyula: Hírünk a világban. Magyar Csillag, december. Új közlés: Hírünk a világban. (Elõszó és jegyzetek: Szigethy Gábor.) Budapest, Magvetõ, 1985; Budapest, Neumann Kht., Jeszenszky Géza: Az elveszett presztízs. Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában ( ). Budapest, Magvetõ, 1986.; 2. kiad. Budapest, Magyar Szemle Kiadó,

2 megbuktató harsány álkuruc koalíció felelõtlen radikalizmusa, majd ügyetlen kormányzása nyomán. Az addig velünk rokonszenvezõ angol és francia sajtó elõször jóindulatú tanácsokkal próbálta észhez téríteni a magyar politikusokat, de azok és publicistáik a bírálók sértegetésével válaszoltak, bértollnoknak, a magyarellenes osztrák vagy szláv körök ügynökének kiáltották ki õket. A 19. század végére többségében szláv- és románbaráttá vált francia sajtóhoz és történetíráshoz csatlakozva ekkor vált már nem az akkori magyar kormány, hanem életre szólóan a mindenkori magyar politika szenvedélyes ellenfelévé H. W. Steed, az akkori világ legfontosabb lapjának, a londoni Timesnak a bécsi tudósítója, és R. W. Seton-Watson ( Scotus Viator ), egy idealista gondolkodású, szigorú presbiteriánus ifjú skót történész-publicista. 3 A magyarokat 1848 óta ugyancsak ismerõ és kedvelõ Skandináviában is a 20. század elején nyert teret az a nézet, hogy a szabadságért egykor bátran harcoló magyarok elnyomják nem magyar honfitársaikat. A norvégok nemzeti költõje, Björstjerne Björnson a magyarok barátjából kérlelhetetlen kritikusunkká vált, amikor 1907-tõl kezdve felkarolta a hárommillió elnyomott szlovák ügyét, és a magyarországi nemzetiségek asszimilációjára törekvõ politikát Magyarország legjelentõsebb iparágá -nak nevezte. 4 Norvégiában ma is nagy kultusza van Björnsonnak, és sokan az õ publicisztikai írásai alapján teszik skatulyába a magyarokat és a szlovákokat. Világpolitikai érdekek Megkönnyítette és részben motiválta a magyar politikáról alkotott brit és francia vélemények radikális megváltozását, hogy 1904 és 1907 között elsõsorban a gazdaságilag és katonailag rendkívül megerõsödõ és mind agresszívabb Németország féken tartása érdekében kialakult az angol francia orosz entente, miközben az Osztrák Magyar Monarchia az Oroszországgal megromló viszony miatt is kitartott a Németországgal még 1879-ben megkötött kettõs szövetség mellett. Az 1906 és 1910 között Magyarországot irányító koalíció támogatta ezt a külpolitikát. A külföld nem ekkor fedezte fel a magyarországi nemzetiségi kérdést, de elsõsorban ezért kezdte kritizálni és mindinkább elmarasztalni a szláv és a román kisebbséggel szemben követett magyar politikát. Nem volt teljesen alaptalan a bírálat, Mocsáry Lajostól Jászi Oszkárig magyar részrõl is erõsen helytelenítették a Wekerle Sándor, Apponyi Albert, ifj. Andrássy Gyula és Kossuth Ferenc vezette nemzeti koalíció türelmetlen lépéseit, az 1868-as liberális nemzetiségi törvény semmibevételét, de erõs túlzás volt a civilizált Európában példa nélkül álló magyar elnyomásról, erõszakos asszimilációról beszélni. 5 Az egymással rivalizáló két európai politikai és katonai szövetség a Monarchiát és benne Magyarországot külpolitikai kényszerpályára állította, a trónörökös, Ferenc Ferdinánd életét kioltó szarajevói merénylet pedig belevitte a világháborúba elõtt a nyugati nagyhatalmaknak eszükbe sem jutott a Monarchia felosztása, a szerb, román és cseh nemzeti ábrándok valóra váltása, de az ellenséggé vált magyarokról már könnyen elhitték, hogy alkalmatlanok egy többnemzetiségû ország vezetésére, hogy egy stabil és békés Európa elõfeltétele a Monarchia nemzeti államokra szabdalása. Seton-Watson, aki a háború elõtt a Habsburg Monarchia szerkezeti megreformálása és egy méltányosabb nemzetiségi politika mellett érvelt, a Szerbiának átadott hadüzenet pillanatában leírta a négyszáz éves államalakulatot, s annak elszánt ellenfelévé, elpusztításának fáradhatatlan harcosává vált. Vagyonát és egészségét nem kímélve küzdött azért, amit nemcsak saját hazája, hanem valamennyi kis közép- és kelet-európai nép, sõt az egész emberiség érdekének hitt. Ebben a meggyõzõdésben és az ebbõl fakadó politikai célokért folytatott küzdelemben ideális társának bizonyult Wickham Steed, aki a Times tulajdonosa, Northcliffe sajtómágnás (mellékesen a késõbb a magyar revízió élharcosává váló Lord Rothermere bátyja) esze és jobbkeze volt. Kettõjük körül politikusokból, egyetemi szakemberekbõl és újságírókból, valamint a háború elsõ hónapjaiban az antantországokba emigrált szláv politikusokból Tomas Masaryk vezetésével komoly erõt képviselõ csoport szervezõdött, s ez újságcikkekben, könyvekben, elõadásokban, gyûléseken és magánbeszélgetésekben érvelt amellett, hogy Ausztria-Magyarország nemzetiségeit föl kell szabadítani, elõ kell segíteni, hogy a soknemzetiségû birodalom helyén független nemzeti államok jöjjenek létre. Nagy teljesítmény volt a birodalmi mentalitású, a balkanizálódást lesajnálva emlegetõ briteket, majd a létével a föderatív szerkezet sikerét bizonyító Egyesült Államokat errõl meggyõzni. Ez úgy sikerült, hogy a szerb, horvát, cseh és román nemzeti mozgalmak céljait összekapcsolták a francia, brit, olasz érdekekkel, majd Wilson amerikai elnök nagyszabású, egy új nemzetközi rend létrehozására irányuló látomásával. Európai magyarságkép és Trianon Félrevezetõ és leegyszerûsítõ lenne a Monarchia és vele együtt a történelmi Magyarország elpusztulását annak tudni be, hogy a magyar sajtó és közvélemény a magyar belpolitikát kezdetben óvatosan bíráló külföldi szerzõk éles támadásával azokat szenvedélyes magyarellenessé tette, akik azután írásaikkal, majd a világháború alatti propagandájukkal elõkészítették a trianoni igazságtalanságot. De a nyugati magyarságkép megváltozása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ellenséggé vált Magyarország fölött a háború végén korábbi brit és francia barátai is könnyû lelkiismerettel mondták ki az ítéletet: bûnös nemzet, földaraboltatik. Abban pedig személyesen is nagy volt Seton-Watson és Steed 3 Jeszenszky Géza: A történelmi Magyarország egyik sírásója: H.W. Steed. In: Emlékirat és történelem. A VII. Hungarológiai Kongresszus (Kolozsvár, Cluj-Napoca, augusztus ) azonos címû paneljének anyaga. Budapest, Magyar Történelmi Társulat Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, (Szerk. Horváth Jenõ és Pritz Pál) Beretzky Ágnes: Björnstjerne Björnson és Magyarország. Valóság, 2001/ Scotus Viator: Racial Problems in Hungary. London, Constable, Különösen xix-xx. és 204. Vö. hivatkozott könyvem

3 szerepe és felelõssége, hogy hová csapott le a bárd, hol húzták meg Trianonban a határokat. 6 A külföldi kritika fogadtatása mindig fokmérõje a közvélemény érettségének. Az egészséges, nem traumatizált társadalmak, mint a legtöbb nyugati, nemcsak a dicséretet vagy a korrekt hangú bírálatot fogadják el, hanem a hamisnak ítélt véleményekre sem reagálnak túlzott indulattal. Inkább eredetét, valóságtartalmát kutatják, a kifejezett ellenszenvet pedig szinte kihívásnak tekintik. A fölháborodás, a teljes visszautasítással párosuló ellenvádaskodás általában a nemzeti tudat sérültségének, betegségének a jele. A diktatúrák szokták a belsõ bírálatot hazaárulásnak, a külföldit pedig ellenséges cselekménynek fogni föl. Ez jellemezte a kommunista rendszereket, és akkoriban fontos szerepet töltöttek be a külföldi vélemények, hiszen belföldön a bírálat nem juthatott szóhoz, a fönnálló intézmények és viszonyok nem tették lehetõvé az õszinte véleménynyilvánítást. Ma szerencsére ez nincs így, szabad tere van a bírálatnak és a bírálat bírálatának is. Jászi: kísérlet Magyarország mentésére A 20. század eleji Magyarország polgári radikális gondolkodói félfeudálisnak, elmaradottnak, de önerõbõl megváltozhatatlannak látták az akkori viszonyokat, ezért kérték reformprogramjuk támogatását a külföldi közvéleménytõl, s ezért álltak ki 1914 elõtt vállalva az ezzel járó erkölcsi elítélést a magyar viszonyok külföldi bírálói mellett. De volt egy jelentõs különbség a hazai rendszerkritikusok két csoportja között, és ez különösen 1919 után ütközött ki. Egyesek tisztánlátását a hagyományos magyar politikai elittel, majd a Horthy nevével azonosított ellenforradalommal szembeni indulat elhomályosította, és készek voltak szövetkezni a kialakuló kisantanttal a hazai rendszer megdöntése érdekében. Jászi Oszkár viszont 1914 elõtt a külföldi bírálatban található igazságelemek ellenére nem fogadta a külföldrõl jött véleményeket kritikátlanul. Széles körû társadalombírálatának csak egyik eleme volt a hazai nemzetiségi politika elítélése, õ az általános demokratizálás keretén belül remélte biztosítani a nemzetiségi jogokat. Seton-Watson és a hazai nemzetiségi politikusok viszont elsõsorban a magyarországi nem magyar népek nacionalista törekvéseinek adtak hangot, az utóbbiak számára csak jól felhasználható eszközt jelentettek a demokratikus jelszavak. Jászi meglehetõsen korán észrevette Seton-Watson erõsödõ elfogultságát, az általános magyarellenesség felé sodródó magatartását, de remélte, hogy nyilvános és magánjellegû figyelmeztetéseivel ezt a tendenciát megállíthatja ben további együttmûködésük feltételéül szabta: csak olyan irodalmi propagandában veszek részt, amely egészében megbélyegzi ugyan azokat a súlyos vétkeket, amelyeket a magyar oligarchia a nemzetiségek nyelve és kultúrája ellen elkövetett, ugyanakkor azonban tiszteletben tartja annak a Az EURÓPÁBAN. Tegnap, ma, holnap címû melléklet a Budapesti Európa Intézet Alapítvány és az MTA Európa-történeti Témacsoportjának támogatásával készült magyar népnek az eszményeit és jogos önérzetét, amely államunk történelmi keretei között akarja megvalósítani a termékeny harmóniát az összes nemzetiség között. 7 Jászi nem a történelmi Magyarország sírásója volt, mint ma egyesek hirdetik, hanem megmentõje próbált lenni, 1914 elõtti és 1918/19-es politizálásával egyaránt. A belsõ kritika: hazaárulás? Ma újra felmerül, hogy szabad-e árulkodni a hazára? Lényeges kérdés, milyen is az a haza. Ha egy országban diktatúra van, ahol nincs reális lehetõség az ellenvélemény kimondására, ahol nem lehet nyílt fórumokon bírálni, ott valóban rendkívüli jelentõsége van annak, hogy az ország hibáiról, bûneirõl, visszásságairól legalább a külföld tájékozódjon, és ilyen módon is nyomást lehessen gyakorolni a tekintélyuralmi rendszerekre. Erre még nagy szükség van a mai világban is létezõ autoriter országok esetében. De ott, ahol szabad parlament és szabad sajtó van, mint nálunk, és ahol minden külföldi és belföldi kritikus vélemény nyilvánosságot kap és szabadon ütközhet, ott nem szokás a politikusoknak saját belpolitikai viszályaikkal a külföldön panaszkodni, ráadásul egyoldalú prezentálásban. Ez ugyanis visszaüt az egész országra. Ha egy országnak romlik el a képe, azt nem kormányokhoz fogja kötni a külvilág, hanem mindig az adott közösséghez. Bár a kormányzati lépésekért mindig az aktuális kormány a felelõs, de jó és rossz következményeit egyaránt a nép, az egész lakosság viseli. Ugyanez vonatkozik a külföld kritikájára is: szólhat egy adott kormánynak, de a közvéleményben az ülepszik le, hogy az adott ország, nemzet ilyen meg olyan. Kormánypártiaknak és ellenzékieknek közös érdeke egy reális, ugyanakkor minél kedvezõbb Magyarország-kép, ennek fenntartása, védelmezése, terjesztése. Könnyû belátni, hogy gazdasági szempontból mennyire fontos, milyen híre van egy országnak a külföld elõtt. Minden rossz hír, természeti csapás, járvány, terrorizmus, belsõ nyugtalanság elriasztja a turistákat. Még fontosabb, hogy jönnek-e a befektetõk, a munkahelyteremtõk. Szerencsére ezen a téren nem léptünk át egy küszöböt, a politikai bírálatok negatív hatása az idegenforgalom és a befektetések területén még nem okozott komolyabb károkat. Ez annak is köszönhetõ, hogy a kifogásolt törvényeket, intézkedéseket az Országgyûlés módosította, és az ellenzéki vélemények jól láthatóan jelen vannak a médiában, sõt az utcán is, cáfolva, hogy Magyarországon nincs véleményszabadság, hogy az emberi jogokat nem tartják tiszteletben. Nem örülök, hogy legújabban Románia kezdi átvenni Magyarország helyét az Európai Bizottság és a lapok aggodalmaskodó megnyilvánulásaiban. Ez ugyan eltereli a figyelmet rólunk, de könnyen vezet hamis általánosításokhoz, hogy a kommunizmusból megszabadult népek nem érettek 6 Jeszenszky Géza: A Csallóköz elvesztése. Esettanulmány Trianon történetéhez. Rubicon, 2005/ Jászi Oszkár - R. W. Seton-Watsonnak, ápr. 27. Közli Jeszenszky Géza: Jászi Oszkár és R.W. Seton-Watson levelezése az elsõ világháború elõtti években. Századok, 111 (1977):

4 a demokráciára. A romániai helyzet rosszabbodása ugyanakkor komolyan érinti az ottani másfél milliós magyar közösséget. A Romániával szembeni külföldi kritikában azonban ennek a nyomát sem fedezhetjük fel. Miért? Trianon öröksége és az értetlenség Itt jön elõ ismét Trianon öröksége. Ahogy bemutattam, az 1920-as békeszerzõdés létrejöttében és a konkrét határvonalak meghúzásában nem kevés szerepe volt a világháború elõtt megromlott és a háború következtében rendkívül negatívvá váló Magyarország-képnek. A második világháború és a hazai zsidóság tragikus sorsa ezt a képet tovább sötétítette. Az 1956-os forradalom ugyan lemosta a gyalázatot, majd a rendszerváltozásban vitt magyar szerep széles körû rokonszenvet keltett, de a több milliós magyar kisebbségek léte már 1990-ben is bizonyos félelem és gyanakvás forrása volt. A világ tartott attól, hogy a szabadságukat visszanyert országok között kiújulnak a területi viták. Látjuk, hogy milyen könnyen verik félre a harangokat (bel- és külföldön egyaránt) a történelmi Magyarországot ábrázoló térképek, autós matricák okán, még inkább, ha hatvannégy vármegyé -rõl, esetleg nyílt területi igényekrõl olvasnak, hallanak. A kettõs állampolgárság sem tetszik olyan nyugati füleknek sem, akiknél régi és természetes gyakorlat, hogy a külföldön élõ nemzettársak megtartják, leszármazottaik megkapják eredeti hazájuk állampolgárságát, útlevelét. Számunkra nehezen érthetõ és elkeserítõ, hogy a nemzetállamokban gondolkodó külföld nemigen érti meg, hogy a feszültségeket nem a magyar határokon kívül élõ, elszakított magyarok sorsa és jövõje iránt felelõsséget érzõ és vállaló, érvényes nemzetközi konvenciók betartását, egyes példamutató megoldások követését szorgalmazó magyar magatartás okozza, hanem a kisebbségbe került magyarokat diszkrimináló, anyanyelvük használatát korlátozó, beolvasztásukra törekvõ politika. Hogyan lehet megváltoztatni a kettõs mércét, hogyan lehet elnyerni a nemzetközi közösség támogatását a jogvédõ, senkit sem fenyegetõ magyar állásponthoz? Itt sem a meghunyászkodás, a hallgatás az alternatívája a panaszkodásnak és a sehová sem vezetõ radikális hangnak. Csak nem szabad magas labdákat feladnunk, nem szabad könnyû támadási felületeket kínálnunk érzelmi, szimbolikus politizálással. Erõsen vitatott politikusok és írók újratemetése, még oly szerény kultusza rendkívül jól jön azon szomszédainknak, akiknek a háza ég. A múltértékelés politikai kockázatai Az Antall-kormány természetesen nem ellenezte Horthy Miklós földi maradványainak hazahozatalát, de a szigorúan magánjellegû eseménybõl nem a kormány, hanem ellenzéke és a külföldi sajtó kreált ügyet. Figyelmeztetõ, hogy a Horthyval tényleges szerepben és történelmi megítélésben egy lapon sem emlegethetõ, háborús bûnösként kivégzett román Antonescu és szlovák Tiso kultusza, rehabilitálásuk követelése az elmúlt években gyakorlatilag elhalt, mert ezen szomszédainknál a politikai elit felmérte, hogy milyen károkat okozhat az ügy. Lehet és indokolt reális, árnyalt képet rajzolni Horthyról, ez meg is történt az elmúlt két évtizedben, sajnos azonban nem terjedt el a közvéleményben. Semmiképp sem indokolt azonban makulátlan hõst faragni az egykori kormányzóból, aki itthon megosztó, külföldön pedig elutasított személyiség. Szobrok, közterületi elnevezések és szenvedélyes belsõ viták helyett sokkal több esélye lenne a külfölddel is megértetni, hogy nem Horthy, hanem Hitler küldte a halálba (magyar gazemberek közremûködésével) félmillió honfitársunkat, akik a német megszállás elmaradása esetén értékeikkel együtt túlélhették volna a világháborút. Most azonban néhány szükségtelen lépéssel (megtetézve a Jobbik számos súlyos, külföldön a hazainál is nagyobb port felvert provokációjával) elértük, hogy a világsajtóban annyi hamis, bántó állítás jelent meg a magyar múltról, egy olyan méltánytalan, megalapozatlanul negatív nemzetképet ültetve el rólunk, hogy ezt nehéz lesz elfeledtetni és korrigálni. Kisebbségek határokon túl A magyar múlt és jelen téves és rosszindulatú beállítása ismét többszörösen sújtja a Kárpát-medence magyar kisebbségeit. Sérti õket magyar voltukban, és ezt a többségi nemzetek türelmetlen egyénei és pártjai, elõítéleteik beigazolásaként, tapssal fogadják. A magyar közösségek sérelmeire eddig sem volt nagyon fogékony a világ, mert azt hitte, hogy a jogos magyar igények támogatása gyengíti a stabilitást és megkérdõjelezi a jelenlegi európai határokat. Most pedig már olyant lehet olvasni a francia sajtóban, hogy Budapest gerjeszti a romániai magyarok nacionalizmusát. Amikor Romániában a magyarok éppen egy hatalmas politikai tisztogatás áldozatai. Ugyanez a velünk régóta és gyakran foglalkozó francia szerzõ értetlenkedik azon, hogy Közép-Európában az exmagyar birodalom miatt ma is gondok vannak a települések neveivel. Nem tetszik neki, hogy az osztrákok Bratislavát Pressbourgnak [sic!], a magyarok pedig Pozsonynak nevezik! Pedig a nemzeti villongások, ellentétek elsõdlegesen nem a történelembõl, hanem a nem vagy rosszul ismert történelembõl erednek! Természetesen nem mondhatunk le a magyar kisebbségek védelmérõl, és ebben minden szabadon választott magyar kormány egyetértett és egyet is fog érteni. De jóval könnyebben támogat a külföldi közvélemény egy olyan országot, amelynek jó a híre a sajtóban, és amely jó partnere! Az a hatásos, ha egy tekintélyes demokrácia szólal fel hátrányos helyzetû vagy üldözött csoportok, nemzeti kisebbségek ügyében, s nem az, amikor a Szovjetunió kiabált az amerikai feketék védelmében. Magyarország saját elvei miatt tekinti államalkotónak nem magyar hátterû nemzetiségeit, biztosít számukra országos és helyi kulturális autonómiát, és nem abban a naiv reményben, hogy ettõl szomszédjai megenyhülnek és nemzetállami fikciójukat feladva teljesítik magyar lakosságuk autonómia-igényét, a magyarok által (is) lakott területeken pedig bevezetik a kétnyelvûséget, ahogy illene. Külföldi nyomás nélkül ez nehezen képzelhetõ el, de egy minden tekintetben példamutató, tekintélyes Magyarország baráti országok támogatását maga mögött tudva, és 15

5 rámutatva, hogy a kisebbségekkel szembeni türelmetlenség világszerte még mennyi feszültséghez és konfliktushoz vezethet elérheti a külhoni magyarok jogos igényeinek a nemzetközi felkarolását. Ebben a kampányban is jellemezze hangnemünket az általam mindig vallott régi tanács: suaviter in modo, fortiter in re legyen visszafogott a nyelvezet, de határozott a fellépés! Hiteles országpropaganda Szkok Iván: Új alkotmány születik (2011. április 25.) Barta Réka: Egy család Magyarországon ahogy én képzelem A 2011-ben kiírt, Magyarország múltja, jelene és jövõje címû gyermekrajzpályázat gyõztes alkotása. Ha figyelembe vesszük, hogy a romló gazdasági helyzetben a szélsõségességnek és az erõszaknak milyen sajnálatos terjedését látjuk világszerte, s hogy a türelmetlenség, különösen a magyar kisebbségi közösségekre nézve súlyosan hátrányos intézkedések, sõt törvények mennyire felerõsödtek egyes szomszédjainknál, akkor rendkívül fontos megõrizni megfontoltságunkat és hazánk belsõ nyugalmát. Akadhatnak egyének, publicisták, akik a külföldi kritikát nehezen viselik és arra indulatos szavakkal válaszolnak, de könnyû belátni, hogy ezzel csak önmagunknak ártunk, míg a higgadt érvelés mindig hatásos. Csak pár hónapja, hogy a magyar miniszterelnök az Európai Parlamentben Magyarországgal szemben elhangzott, zömében alaptalan és sértõ vádakra visszafogottan, nyugodt hangon válaszolt és ennek kifejezetten kedvezõ visszhangja volt. Tudomásul kell venni azt is, hogy a mai hírközlési viszonyok mellett minden hír, esemény kikerül külföldre és alakítja megítélésünket. Fontos az összehangolt és hiteles tájékoztatás is, és ez elsõsorban nem pénzkérdés. A kommunista idõszakban volt tájékoztatási hivatal, hivatalos országpropaganda, de ki hitte el a hazugságokat, ki olvasta a propagandakiadványokat? Ceau escu rendszere hatalmas pénzeket költött idegen nyelveken (általában rossz fordításban) megjelenõ könyvekre és folyóiratokra, de ezek semmit sem segítettek egyre romló megítélésén. Itt kell visszatérnünk Széchenyihez és Illyés Gyulához. A külföldi hírünkrõl, a nemzeti önismeretrõl a Magyar Csillagban ben jelent meg eszmecsere. Illyés mellett a Magyar Szemlét szerkesztõ és a német megszállást követõen meggyilkolt Balogh József, valamint Keresztury Dezsõ jutott el oda, hogy mind az önostorozás, mind az önfelmentés és bûnbakkeresés értelmetlen és kontraproduktív. Fontos a külföld véleménye, fontos arra figyelnünk, de a cégér csak akkor ér valamit, ha jó a bor. Nehéz, de nem lehetetlen feladat rendbe hozni hírünket a nagyvilágban. A mai törvényhozóknak a történelem példát mutat, hogy napjaink tudásával, meggyõzõdéssel a jövõnek üzenjenek és megfeleljenek. A festmény fõmotívuma a törvényasztalon látható, Magyarország Alaptörvénye. A kompozíció fõalakja Szent István, az államalapító, az alkotmány ikonikus jelképe a kardot a pengéjénél fogja, melynek jelentése kettõs: figyelmeztetés a vállalkozás komolyságára, a megfontoltságra, másrészt a markolat vetett árnyéka a vörös mezõn a kettõs kereszt heraldikus képi magyarázata. A szarvasmotívum a pogány eredetre és a honfoglalók mondavilágára, õsi törvényeire való utalás. A festmény centrális, szimmetrikus szerkezetével az ünnepélyességet kívántam hangsúlyozni, a portrékkal a szellemi és mûvészeti múltunk bõségébõl ízelítõt adni, és a koronázási palást arcképcsarnokát megsejtetni. Szkok Iván 16

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Antall József A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Igen tisztelt vendégeink, hölgyeim és uraim! Megtisztelõ felkérésnek teszek eleget, amikor a nemzetközi pszichoanalitikus konferencia alkalmából

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005)

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) A 90-es évek első felében Budapest korrekt, ám ugyanakkor távolságtartó Oroszország-politikája teljes mértékben érthető volt. Egyrészt az

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Tisztelt Ünneplő Közösség! Különös súlya van annak, hogy most a honvédelem rendszerének és benne a honvédtisztképzésnek a megújításakor újra gróf Zrínyi

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban Paár Ádám Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban A Republikánus Párt konzervatív hátországában szerveződő, azonban a republikánusoktól független Tea Party mozgalom sikeres szereplése a májusi szenátusi

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Hung. Monitoring, 29.3.89. (Kossuth Rádió, Esti Magazin, 18.30 h)

Hung. Monitoring, 29.3.89. (Kossuth Rádió, Esti Magazin, 18.30 h) Hung. Monitoring, 29.3.89. (Kossuth Rádió, Esti Magazin, 18.30 h) A MSZMP Központi Bizottsága ma ülést tartott, kapcsoljuk Domány Andrást és Tóth Pált. - A KB jelenleg zárt ülését tartja, vagyis be fog

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Jászi Oszkár. Európa veszélyeztetett zónája, mint a világháború tulajdonképpeni oka.

Jászi Oszkár. Európa veszélyeztetett zónája, mint a világháború tulajdonképpeni oka. Jászi Oszkár Európa veszélyeztetett zónája, mint a világháború tulajdonképpeni oka. Az osztrák-magyar monarchia problémája az uj európai rend megalkotásának archimedesi pontjává vált. A háború logikája

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT (MTT) 2008. ÉVI KÖZGYŰLÉSÉRŐL

JEGYZŐKÖNYV A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT (MTT) 2008. ÉVI KÖZGYŰLÉSÉRŐL JEGYZŐKÖNYV A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT (MTT) 2008. ÉVI KÖZGYŰLÉSÉRŐL Helye: MTA TK Jakobinus terem, 1014 Országház utca 30. Időpontja: 2008. június 28. 11 14 óra. Jelenlévők: ld. Jelenléti ív (1. sz.

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Nekünk is erre kell törekednünk! Mi is erre törekszünk!

Nekünk is erre kell törekednünk! Mi is erre törekszünk! Minden nemzedéknek van egy különleges és elsőrendű feladata. Az én nemzedékemnek nem az a dolga, hogy mindenáron jobboldali vagy baloldali legyen. Nem az a mi feladatunk, hogy a kizárólagosságot mindig

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A közjogi kérdések az első világháború idején

A közjogi kérdések az első világháború idején A közjogi kérdések az első világháború idején Az Osztrák-Magyar Monarchia középcímere 1915 Kép forrása: Országos Széchényi Könyvtár http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/cd8/kep ek/tortenelem/to391ehh08bor.jpg

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ. 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu

ÉRTESÍTŐ. 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu ÉRTESÍTŐ Demokratikus Közéletért Alapítvány XV. évf. 2. sz., 2009. február 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu A múlt jövője!

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció

Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció Bevezetés Térségünkben a nemzeti eszméket a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió sem volt képes kiirtani. A kommunizmus hosszú évtizedei után térségünkben vajon

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

ETIKA. 11. évfolyam. Tematikai egység címe

ETIKA. 11. évfolyam. Tematikai egység címe ETIKA 11. évfolyam Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartási szabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével

Részletesebben

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány Dr. Gaudi-Nagy Tamás ( Magyar Jelen) Döbbenet: Bíróság mondta ki, hogy a délvidékiek ma is magyar állampolgárok, egy 56-os hõsnek viszont börtönben a helye 2008. október 28. Beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással,

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba 3. szint november-december Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba Magyarország 150 fős egységet küldene a NATO iraki kiképző alakulatába(1) - mondta Gyurcsány Ferenc egy, a londoni The Timesnak adott

Részletesebben

AKTUÁLIS, PUBLICISZTIKA

AKTUÁLIS, PUBLICISZTIKA 1 of 8 2015.11.09. 19:38 AKTUÁLIS, PUBLICISZTIKA 2015/11/09 NIFADMIN HOZZÁSZÓLÁS 2 of 8 2015.11.09. 19:38 (https://internetfigyelo.wordpress.com/2015/11/09/keleti veszedelem miert utalnak minket europaban

Részletesebben

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA A MEGTALÁLT ÚT ESÉLYT ÉS SZABADSÁGOT ERDÉLYNEK I. ALAPVETÉS az erdélyi rendszerváltás megújított terve Az erdélyi

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak.

Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak. Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak. 112 adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben