Habs sor 02-2.qxd :19 Page 587. XI. Összegzés
|
|
- Ágoston Molnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Habs sor 02-2.qxd :19 Page 587 A kamarai birtokok igazgatásának és gazdálkodásának elemzése számos következtetés és még több kérdés felvetésére ösztönözhet. A magyarországi kamarai birtokrendszer kialakítása egyedülálló volt a Habsburgmonarchiában. A 16. század elsõ felétõl az általános európai gyakorlatnak megfelelõen a kincstári birtokok jelentõs része elzálogosításra került az osztrák tartományokban és Cseh- és Morvaországban is. Ugyanezt figyelhetjük meg ezenkívül Lengyelországban is. Magyarországon a zálogosítási rendszer már a késõ középkorban megjelent és általánossá vált, azonban az uralkodó kincstárának ebbõl szinte semmilyen jövedelme nem származott. Nyugat-Európában, majd régiónkban is a 16. század közepére a kincstári uradalmak elsõsorban a különféle hitelügyletek zálogaként funkcionáltak, a hitelnyújtónak garanciaalapot biztosítottak. Ez az idõszak egyébként az európai monarchiák általános eladósodásának idõszaka volt. A hitelgarancia-rendszer részeként már nem voltak elegendõk a nagy profitot termelõ bányák vagy vámok (pl. harmincadok) lekötése, ezért a kincstári birtokok is egyre inkább ezt a célt szolgálták. Régiónkban elsõsorban természetesen a nemesség által nyújtott hitelek esetében jöttek számításba az uradalmak. A Magyar Királyság azonban a 16. század közepétõl a török hódításokkal, különösen Buda bevételével és az azt követõen elért meghatározó oszmán hódítással új helyzet állt elõ: a török elleni védelmi rendszer kiépítésének és finanszírozásának sok mindent alá kellett vetni. I. Ferdinándnak nagy szerepe volt az ország gazdasági helyzetének rendbetételében, elsõsorban a korábban elzálogosított királyi jövedelmek visszaszerzésében. 1 Az õ uralkodása alatt kezdõdött meg a közel másfél évszázadig viszonylag jól teljesítõ végvárrendszer kiépítése is. Ennek a rendszernek szerves elemét képezte az új kamarai birtokrendszer. Az uralkodó igyekezett minél több, a végvárvonalban vagy annak közelében lévõ uradalmat kamarai kezelésbe venni és azok jövedelmeit a végvári katonaság ellátására fordítani. 587mm
2 Habs sor 02-2.qxd :19 Page 588 Uradalmak és végvárak Szintén I. Ferdinándhoz köthetõ a késõ középkori királyi magánbirtok - rendszer átalakítása is. Hangsúlyoznunk kell, hogy a kamarai birtokrendszer kiépítése a Mohács elõtti struktúrához igazodott, ez az oka annak, hogy az azonos jogi helyzetû uradalmak esetében is jelentõs eltérések tapasztalhatók az igazgatási rendszerben (elegendõ itt most Komáromra és Magyaróvárra, valamint Trencsénre és Szatmárra utalnunk). Mint láthattuk, a kamarai uradalmaknak jelentõs részük volt a végvári katonaság élelmezésében, illetve a zsoldfizetési rendszerben. (Ez utóbbinál a kamarai birtokok esetében alkalmazott jóváírási rendszer volt meghatározó.) A kamarai birtokok esetében lényeges volt, hogy az uradalmi kereteknek köszönhetõen lehetõség nyílt a területi állami jövedelmek hatékonyabb helyszíni beszedésére és felhasználására is, gondoljunk itt elsõsorban a hadiadó és a helyi harmincadok jövedelmeire. A legmeghatározóbb azonban az állami tizedbérleti rendszer volt, ugyanis innen származott a legtöbb jövedelem. Ezen állami jövedelmek adminisztrálását tehát döntõen a kamarai uradalmak végezték. Mint láthattuk, voltak olyan uradalmak is, amelyek speciális típust képeztek, itt elsõsorban a királyi magánbirtok (domínium) egyik korai példájaként értelmezhetõ Magyaróvárt, illetve a számos egyedi vonással rendelkezõ Komáromot és Zólyomot kell kiemelnünk. A végvári uradalmakra alapozott élelmezési rendszer ott, ahol a birtokok megfelelõ nagyságúak voltak, illetve a tizedbérletek révén jelentõs jövedelemmel bírtak, mint pl. Felsõ-Magyarországon, viszonylag jól mûködött. A kamarai birtokok a királyi zsoldfizetési rendszeren tátongó lyukak betömésén túl számos esetben meghatározónak bizonyultak a végvári katonaság fizetésében és élelmezésében is (pl. Eger, az esztergomi érseki birtokok esetében Érsekújvár, illetve Szatmár, Tokaj). A legfontosabb szerepük nyilvánvalóan az élelemellátásban és ennek logisztikai biztosításában volt, így az akár évekig zsold nélkül élõ végváriak alapvetõ létfenntartásához szükséges élelmiszert biztosítani tudták. A kamarai birtokok bevételei az állami deputált jövedelmek révén nõttek meg szinte nagyságrendekkel. Ez is magyarázza részben, hogy miért váltak a kincstári uradalmi bevételek olyan meghatározóvá a 16. század második harmadára az ország összjövedelme tekintetében. Ami a birtokok igazgatási rendszerét illeti: véleményünk szerint joggal beszélhetünk az uradalomigazgatás elsõ modernizációs kísérletérõl. Mint számos példával illusztráltuk, a 16. század második harmadára már kialakult egy olyan kamarai birtokigazgatási rendszer, amelyben jól elkülönített hatással és illetékességgel bíró tisztviselõk mûködtek. A számukra kiadott utasítások egyre részletesebbekké váltak, egye több olyan 588mm
3 Habs sor 02-2.qxd :19 Page 589 alapelemet tartalmaztak, amelyek a századi magánbirtok igazgatási kánonjának részévé váltak. Példaként említhetjük a tisztviselõ számadás-vezetési és nyugtaadási kötelezettségét, vagy hogy a tisztviselõ nemcsak a beosztottjaiért volt felelõs, hanem az okozott károkért is anyagi felelõsséggel tartozott. Az ellenõrzési rendszer általános bevezetésével pedig megtörtént a döntõ lépés a modernizáció irányába. Az uradalmak gazdálkodása esetében láthattuk, hogy a hagyományos földesúri jövedelmek (cenzus, vámok stb.) egy-két kivételtõl eltekintve egyre kisebb hányadát képezték az összbevételeknek. A marxista történetírás által sokat vizsgált majorsági gazdálkodásból sem származott meghatározó jövedelem, annak ellenére, hogy az utasítások általánosan szorgalmazták a majorsági gazdálkodás fejlesztését. A majorságok ugyanakkor olyan termékeket nyújtottak, amelyek a hagyományos úrbéres rendszeren kívül estek: így a zab, a hüvelyesek (borsó és lencse) területén, illetve a tejtermékek esetében: tej, vaj, sajt stb. A majorságok keretet adtak a marhatartáshoz is, azonban a legfontosabb étkezési hús, a marhahús biztosítását csak vásárlás útján lehetett biztosítani. Az uradalmak bevételeinek belsõ szerkezete kapcsán érzékelhetõ, hogy nemcsak az igazgatási rendszer tekintetében képez határvonalat a 16. század közepe, hanem a majorsági gazdálkodás és a robotterhek növekedése terén is. (A cseh területeken is hasonló periodizáció figyelhetõ meg.) Az uradalmi bevételek részletes vizsgálata során ugyanakkor feltûnõ, hogy a tizedek milyen meghatározó szerepet játszottak. A tizedbérlet nemcsak a kamarai birtokok esetében volt döntõ fontosságú, mivel tudjuk, hogy szinte mindegyik jelentõsebb magánuradalom rendelkezett állandó tizedbérlettel, sõt a tizedbérleti rendszer már Mohács elõtt általánossá vált. Véleményünk szerint, mint az egyes uradalmak esetében konkrétan igazolható, a hagyományos késõ középkori uradalmi járadékrendszer a 15. század végére, a 16. század elejére tulajdonképpen válságba jutott: a hagyományos jobbágyi szolgáltatások már nem nyújtottak elegendõ bevételt a földesúrnak. A jobbágyi pénzadó, a földbér, a cenzus összege viszonylag alacsony volt mindenütt, legáltalánosabban 1 Ft volt, egyes helyeken elérhette a 3 5 Ft-ot is. Ez rendkívül alacsony összegnek számított. A kilenced kapcsán azt figyelhettük meg, hogy igen sok helyen nem is létezett, helyette meghatározott mennyiségû akonáliával tartozott a jobbágy a földesúrnak. Megkockáztatható, hogy mind a cenzus, mind pedig a rögzített értékû kilenced vagy akonália esetében több évszázados hagyományokon alapuló rendszerrel van dolgunk. Az akonália esetében pedig feltehetõen a kilencedbõl kiindulva határozhatták meg a beszolgáltatandó termény mennyiségét. Az esetleg a 16. század elsõ felében már mintegy két évszázaddal 589mm
4 Habs sor 02-2.qxd :19 Page 590 Uradalmak és végvárak korábbi termésátlagok alapján meghatározott szolgálmány ezért mutathatott a 16. század közepére jelentõs eltérést az általában ténylegesen 10%-os jövedelemadóként mûködõ tizedhez képest. Ezért volt meghatározó a tized jelentõsége a magánuradalmak esetében is. Megkockáztatható, hogy a jövedékrendszer válsága miatt került sor fõként a 15. század második felétõl a rendkívüli taksa, a taxa extraordinaria bevezetésére is, amelyrõl meg kell jegyeznünk, hogy a 16. század második felére legalábbis a kamarai és a vizsgált uradalmakon eltûnik. A másik jövedelempótló a hadiadó volt, ám ennek földesúri kezelését a ferdinándi pénzügypolitika egyik fõ eredményeként sikerült visszaszerezni a kincstár részére, így a földesurak számára nem maradt más lehetõség, mint a tizedbérletek és ennek következtében a kocsmáltatás jobb kihasználása. A földesúrnak, illetve a kamarai uradalmak esetében a kamaráknak leginkább jelentõs borbevételekre volt szükségük, bort pedig legnagyobb mennyiségben nem az uradalmi szõlõkbõl, hanem a bordézsmák bérletébõl lehetett elõteremteni. A bor révén a középkori földesúri jogokon alapuló kocsmáltatási jog kiaknázásával befolyt jövedelem csaknem mindenütt a legnagyobb bevételt képezte. A borból ugyanakkor jelentõs kereskedelmi haszon is származhatott. A kamarai birtokok esetében is a kocsmáltatásnak volt meghatározó szerepe, fõként a nagyszámú katonaság körében végeztetett borkimérés hozott sok hasznot. Az udvarbírák a kamarák ösztönzésére természetesen éltek a kényszerkimérési jogukkal is, bár mint láttuk, egy-két helyen, pl. Trencsénben ez ellenállásba ütközött. A gabona esetében a végváriak élelmezésén, a kenyérsütésre fordított mennyiségen kívül stratégiai szerepe volt a sörfõzésnek is. Összefoglalva azt kell hangsúlyoznunk, hogy Magyarországon a kamarai birtokrendszer kialakításában a török fenyegetettség miatti kényszerhelyzetnek óriási szerepe volt. Ez okozza azt, hogy hasonló szisztémával nem találkozunk a Habsburg-monarchia más országaiban és tartományaiban, ahol a viszonylag békés, védettebb helyen fekvõ uradalmak elzálogosítása megfelelt az európai trendnek. Azt, hogy Magyarországon ez jóval kisebb mértékben történt meg, nem tekinthetjük lemaradásnak vagy elszakadásnak. A 17. század elejére minden piacképes uradalom már elzálogosításra, illetve donatio mixta útján eladásra került. Ezért fordulhatott elõ, hogy a végvári uradalmakat is idõnként elzálogosították (pl. Komárom, Krasznahorka stb.), természetesen ezekben az esetekben a várkapitányon kívül más hitelezõ nemigen jöhetett számításba. A kamarai birtokrendszer a gazdálkodás területén természetesen nem mûködött megfelelõen, kevés racionálisan gazdálkodó tisztet tudunk felsorolni. A kamarai birtokokon nyilván nagyobb lehetõség nyílt sikkasztásra is, mint a tisztjét árgus sze- 590mm
5 Habs sor 02-2.qxd :19 Page 591 mekkel lesõ magánföldesurak esetében. Hozzátehetjük, hogy nem is mûködhetett megfelelõen: az udvarbírók elsõdleges feladata a fõként állami tizedjövedelmek megfelelõ adminisztrálása, illetve a végváriak ellátása volt, kereskedelmi tevékenység folytatására, a majorságokban történõ nagyobb beruházásokra nemigen kínálkozott lehetõség. A kamarai uradalmi rendszer kialakítása ugyanakkor pozitívumokat is hozott: a kamaráknak ugyanis lehetõségük nyílt egy modernebb igazgatási rendszer kialakítására, sikerült egy olyan helyi bázisra szert tenniük, amely segítette a területi állami pénzügyigazgatást és hatékony támogatást tudott nyújtani a végvárrendszer ellátásában. A várbirtokok gazdálkodásáról fentebb írtak alapján, kiegészítve a kora újkori város- és kereskedelemtörténet eredményeivel, egy másik általános következtetés levonása is megkockáztatható. Amennyiben végigtekintünk azon, hogy az ország lakosai közül ki milyen mértékben járult hozzá a török elleni védelemhez, megállapíthatjuk, hogy a jobbágyok és mezõvárosi polgárok az állami hadiadó fizetése, a gratuitus labor megváltása vagy teljesítése, illetve a szabad királyi városok polgársága pedig taxájuk fizetése révén jelentõs szerepet vállaltak a védelmi költségek elõteremtésében. Emellett több várhoz utaltak kereskedelmi vámokat, harmincadokat, tehát a kereskedelem hasznának egy részét is védelmi célokra fordították. Ha ehhez még hozzászámítjuk a legnagyobb tételként kimutatható tizedeket, amelyeket szinte az ország egész területén a végvárak ellátására béreltek és szedtek be (a magánbirtokokon is), és amelyeket az ország mezõvárosi és falusi lakossága, tehát az ország népességének döntõ hányada fizetett, akkor megállapíthatjuk, hogy alig akadt a Magyar Királyságnak olyan területe és társadalmi rétege, amely ne járult volna hozzá a török elleni védelemhez. A fentiek alapján véleményünk szerint a magyar történelem 16. század közepétõl a 17. század végéig terjedõ idõszakát joggal tekinthetjük akár a hadigazdálkodás másfél évszázadának is, hiszen soha elõtte nem állomásozott ekkora, mintegy fõnyi katonaság állandóan az ország területén. Ezt a nagy létszámú katonaságot önmagában a külföldi segélyekbõl nem lehetett finanszírozni, ezért támaszkodtak a különbözõ állami, vagy állami kezelésben lévõ központi és helyi bevételekre is (hadiadó, harmincad, tized, uradalmi bevételek), amelyek adminisztrálásában a végvárak kamarai kezelésben lévõ uradalmainak döntõ jelentõségük volt. Jegyzet 1 Összefoglalóan lásd Kenyeres, 2003/2. 591mm
I. Mátyás ( ) az igazságos
I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála
RészletesebbenA munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról
Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a
RészletesebbenCollegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ
1 Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Collegium Hungaricum ösztöndíjamat 2013. év március hónapjában valósítottam meg, azzal a céllal, hogy az előző évben sikeresen
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenA nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.
A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési
RészletesebbenTRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA I. FÉLÉV BUDAPEST AUGUSZTUS
TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA 2019. I. FÉLÉV BUDAPEST 2019. AUGUSZTUS Tartalom Összefoglaló... 2 Részletes elemzések... 3 1. Az értékesítés nettó árbevételének változása
RészletesebbenKOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN
KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos
RészletesebbenA TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenA HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE
A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,
RészletesebbenNógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése
Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése A Nógrád Megye Önkormányzata honlapjának gondozásával összefüggő feladatokról szóló, 2/2003. számú Rendelkezés
Részletesebben336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. M e g á l l a p
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenA CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
RészletesebbenSzolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014
1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési
RészletesebbenA KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL
A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL Munkahelymegőrző támogatások felhasználásának jellemzői, hasznossága
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
RészletesebbenBEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1
BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat
RészletesebbenABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.
RészletesebbenAlulírott Papp Gábor polgármester, Hévíz Város Önkormányzata képviseletében. büntető feljelentést teszek
1 Zala Megyei Rendőr-főkapitányság részére ZALAEGERSZEG 8901 Pf.: 218. Tisztelt! Alulírott Papp Gábor polgármester, Hévíz Város Önkormányzata képviseletében büntető feljelentést teszek M. Sz. volt közalkalmazott,
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
RészletesebbenKENYERES ISTVÁN A MAGYAR ÉS A SZEPESI KAMARA BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI A 17. SZÁZAD- BAN 1
KENYERES ISTVÁN A MAGYAR ÉS A SZEPESI KAMARA BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI A 17. SZÁZAD- BAN 1 A kora újkori Magyar Királyság történetének két legmeghatározóbb kormányszerve a pozsonyi székhelyű Magyar Kamara
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2015. évi költségvetésének I. féléves teljesítéséről
TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2015. évi költségvetésének I. féléves teljesítéséről Salgótarján, 2015. szeptember 11. Előterjesztő: Dóra Ottó polgármester TARTALOMJEGYZÉK Tájékoztató Salgótarján
RészletesebbenI. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenIII. ea. 2015. február 26.
III. ea. 2015. február 26. NÁDOR (palatinus) Szent István óta van nádor eleinte gazdasági feladatkörök, majd inkább már bírói hatalma a jelentősebb. Rendi országgyűlésen először Hunyadi János kormányzósága
RészletesebbenNeményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló
Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak
RészletesebbenA SERTÉSHÚS-, BAROMFIHÚS- ÉS TOJÁSPIAC KÖZÖS SZERVEZÉSÉNEK (KPSZ) ÉRTÉKELÉSE. Mezőgazdasági Főigazgatóság 30-CE-0009330/00-42. sz.
A SERTÉSHÚS-, BAROMFIHÚS- ÉS TOJÁSPIAC KÖZÖS SZERVEZÉSÉNEK (KPSZ) ÉRTÉKELÉSE Mezőgazdasági Főigazgatóság 30-CE-0009330/00-42. sz. szerződés Összefoglaló Tojáságazat Benyújtotta: Agra CEAS Consulting 2005.
RészletesebbenKÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI
Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1./2013. ( I.31.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 3/2012.(II.16.) önkormányzati rendelet módosításáról. Tengelic
RészletesebbenA KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május
A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenBALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG
BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb
RészletesebbenKóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
RészletesebbenSzabó Ervin és Budapest közkönyvtára
BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta
RészletesebbenSZKA_210_10. A középkori városok költségvetési vitája
SZKA_210_10 A középkori városok költségvetési vitája TANULÓI A KÖZÉPKORI VÁROSOK KÖLTSÉGVETÉSI VITÁJA 10. ÉVFOLYAM 131 10/1A HÁROM KÖLTSÉGVETÉS A) Országos költségvetés A központi költségvetés bevételei
RészletesebbenTisztelt Képviselő-testület!
Tisztelt Képviselő-testület! Herceghalom község 2013. évi költségvetése a Magyar Köztársaság 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. CCIV. törvény, a költségvetési szervekre vonatkozó hatályos jogszabályok,
RészletesebbenFONS. (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok)
FONS (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XXIV. évfolyam 2017. 1. szám E számunk szerzői? Kárpáti Attila (ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, PhD hallgató), Kenyeres István (Budapest Főváros
RészletesebbenA vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható
S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása
RészletesebbenMizsei Gazdák Egyesülete. Növénytermesztés:- paprika (4.000m2 fóliasátorban)- szamóca (4.000m2 fóliasátorban és 6.
Gazdák A-tól Z-ig Banka LászlóElérhetõségek: 06-30-3693-620 06-30-4351-403 - paprika (4.000m2 fóliasátorban)- szamóca (4.000m2 fóliasátorban és 6.000m2 szabadföldön Bártfai RóbertElérhetõségek: 06-30-3578-517
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. december -i rendkívüli ülésére
Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592 660. Pf.: 76. fax: 592 676 e-mail: varpalota@varpalota.hu ELŐTERJESZTÉS Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
RészletesebbenMűveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)
Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenB E S Z Á M O L Ó AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL. Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2.
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. B E S Z Á M O L Ó AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL A tájékoztatót előzetesen véleményezi a Pénzügyi és Ügyrendi
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET az éves beszámolóhoz 2015. évről
Adószám: 10588549-2-09 1-50 oldal Cégbíróság: Debreceni Törvényszék Cégjegyzék száma: 09-09-001011 Herpály-Team Építőipari és Szolgáltató Kft 4100 Berettyóújfalu, József A. u. 35. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján
Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat
RészletesebbenBezuhant Magyarország versenyképessége
2013-09-09 MAGEOSZ Hírek 37.hét / 2013 1./8 Bezuhant Magyarország versenyképessége Három helyet rontott Magyarország a Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi rangsorában. 2013-ban hazánk a vizsgált
Részletesebben1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 9586/16 BUDGET 15 MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS Tárgy: 2. sz. költségvetés-módosítási tervezet a 2016. évi általános költségvetéshez: a 2015-ös pénzügyi
RészletesebbenKészült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében
Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében 1 Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos beszámolási kötelezettség
RészletesebbenA SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI
A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális
RészletesebbenEURÓPAI KÖZÖSSÉGEK Luxembourg, 2004. november 11 BÍRÓSÁGA. 22. sz. ELŐIRÁNYZAT-ÁTCSOPORTOSÍTÁS ÖSSZEGZÉS
EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK Luxembourg, 2004. november 11 BÍRÓSÁGA 22. sz. ELŐIRÁNYZAT-ÁTCSOPORTOSÍTÁS ÖSSZEGZÉS A 10. fejezetben Az intézmény tagjai A 109. tételcsoportban A járandóságok kiigazítása az 1090. tételből
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4
Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6
Részletesebbenítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Fővárosi ítélőtábla 14.GF. 40.267/2011/13. A Fővárosi Ítélőtábla a Bajzát Ügyvédi Iroda (3300 Eger, Törvényház u. 11.; ügyintéző: dr. Bajzát György ügyvéd) által képviselt COMPUTERV GM. Gazdaságfejlesztő
RészletesebbenVI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év
VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215
RészletesebbenOktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Békés Város Képviselő-testülete 2013. május 30-i ülésére
Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2012. évi ellátásának átfogó értékelése Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna igazgató,
Részletesebben1. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény végrehajtása
393 Jelentés a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 2. sz. füzet A zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzése TARTALOMJEGYZÉK 1. A Magyar Köztársaság
RészletesebbenHelyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
RészletesebbenJELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216.
JELENTÉS az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről 1994. augusztus 216. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-1023-42/199 3-94. Témaszám: 208 JELENTÉS
RészletesebbenNógrád és Diósjenő községek
2012. április hó a diósjenői önkormányzati képviselőtestület tájékoztató havilapja A képviselő-testület a 2012. május 7-ei rendkívüli testületi ülésén úgy határozott, hogy az önkormányzatok ellen hozott
RészletesebbenDombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 12-i rendes ülésére
2. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 12-i rendes ülésére Tárgy: Tájékoztató az önkormányzat 2013. évi gazdálkodásának
RészletesebbenIV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG
IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi
RészletesebbenBESZÁMOLÓ a 2013. I. félévi gazdálkodás helyzetéről
BESZÁMOLÓ a 2013. I. félévi gazdálkodás helyzetéről BEVÉTELEK Az Önkormányzat bevételei 50,47 %-ban teljesültek az I. félévben, a Függő és átfutó kiadások figyelembevételével. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK: A teljesülés
RészletesebbenVII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.10.17 COM(2005) 497 végleges Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Kínai Népköztársaságból, Indonéziából, Tajvanból, Thaiföldről és Vietnamból származó, rozsdamentes
RészletesebbenSchenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján
1145 Schenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján (SEEA as a Framework for Assessing Policy Responses to Climate Change.) Fifth Meeting of the UN Committee of Experts
RészletesebbenTRADÍCIÓ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS KIEGÉSZÍTŐ NYUGDÍJPÉNZTÁR ÜZLETI JELENTÉS ÉV
TRADÍCIÓ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS KIEGÉSZÍTŐ NYUGDÍJPÉNZTÁR ÜZLETI JELENTÉS 2015. ÉV T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS... 3 2. A TAGLÉTSZÁM ALAKULÁSA... 3 3. AZ ALAPOK ALAKULÁSA... 3 4. A
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2010/2011 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2010/2011 ISKOLAI FORULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük.
RészletesebbenA jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni
Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása
RészletesebbenAz egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása
Mészáros Ágnes Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása BEVEZETÉS Az egészségbiztosítási szakmai nyelvhasználat a nyelvtudomány számára még felderítetlen terület. Az egészségügyi, jogi és
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Dévaványa Város Önkormányzat testületének 2015. május 7 - én tartandó ülésére
ELŐTERJESZTÉS Dévaványa Város Önkormányzat testületének 2015. május 7 - én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: A 2014. évi zárszámadás elfogadása, maradvány elszámolás megtárgyalása döntéshozatal
Részletesebben2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök
2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról
BF. 652/2015/1. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról Legfőbb Ügyész Úr rendelkezése alapján vált szükségessé azoknak a büntetőügyeknek a vizsgálatát
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
Monostorpályi Község Polgármesterétől E L Ő T E R J E S Z T É S Monostorpályi Községi Önkormányzat és intézményei 2015. évi gazdálkodásának I. félévi helyzetéről Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenA KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.860/2014/4. számú ítélete
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.860/2014/4. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/49 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel
RészletesebbenFelsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.
Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag
Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag I. A tervezet és a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások viszonya (Dőlt betűvel a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások
RészletesebbenAz Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -
Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,
RészletesebbenA büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései
Kondorosi Ferenc A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései A büntetõ jogalkotás néhány társadalmi összefüggése A büntetõjog az a jogág, ahol a társadalom elvárásai a legközvetlenebbül
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenMÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*
MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenFöldművelés és állattenyésztés a középkori Magyarországon
Földművelés és állattenyésztés a középkori Magyarországon Laszlovszky József A földművelés és állattenyésztés jelentősége Magyarország középkori gazdaságában A középkor idején Magyarország népességének
RészletesebbenJ E L E N T É S. a Képviselő-testület 2012. január 25-i ülésére
J E L E N T É S a Képviselő-testület 2012. január 25-i ülésére Tárgy: Jelentés a lejárt határidejű határozatokról, a két ülés között történt fontosabb eseményekről, valamint a Polgármesteri Hivatal munkájáról
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.11.24. COM(2017) 692 final 2017/0310 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések
RészletesebbenJELENTÉS a Munkáspárt 2000-2001. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről
JELENTÉS a Munkáspárt 2000-2001. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről 0303 2003. január 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám:
RészletesebbenAlap fejezet száma és megnevezése: 68. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap
Alap fejezet száma és megnevezése: 68. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: Nemzetgazdasági miniszter Magyar Államkincstár
RészletesebbenVolt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette
Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?
RészletesebbenA Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja
A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) gazdálkodásának átvilágítása Végleges verzió Budapest, 2016. február 26. IFUA Horváth & Partners Kft. 1119 Budapest, Hungary Fehérvári
RészletesebbenSzöveges beszámoló Tengelic Község Önkormányzatának 2014. 01. 01. 2014. 06. 30-ig terjedő gazdálkodásáról. I.) Bevezetés
Tisztelt Képviselő-testület! Szöveges beszámoló Tengelic Község Önkormányzatának 2014. 01. 01. 2014. 06. 30-ig terjedő gazdálkodásáról I.) Bevezetés Tengelic Község Önkormányzatának gazdálkodása, könyvvezetése
RészletesebbenAz állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Előadó: dr. Juhász Zoltán Az eljárás megindulása A panaszos beadvánnyal fordult az Országgyűlési Biztos Hivatalához,
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2011. március 7. 2011. 8. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató Intézet
Részletesebben