TÁJESZTÉTIKA ÉS TÁJMENEDZSMENT KAPCSOLATA KÉPESLAPOK PÉLDÁJÁN: A KÁLI-MEDENCE. Horváth Melinda Kiss Andrea Czinege Anett 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁJESZTÉTIKA ÉS TÁJMENEDZSMENT KAPCSOLATA KÉPESLAPOK PÉLDÁJÁN: A KÁLI-MEDENCE. Horváth Melinda Kiss Andrea Czinege Anett 1"

Átírás

1 TÁJESZTÉTIKA ÉS TÁJMENEDZSMENT KAPCSOLATA KÉPESLAPOK PÉLDÁJÁN: A KÁLI-MEDENCE Horváth Melinda Kiss Andrea Czinege Anett 1 A képeslapok jellemzik és mintegy eladják a tájat. A képeslapoknak ezért az eladandó táj iránti figyelem felkeltésén, s így a szerzett élmény megosztásán túl jelentős reklámhordozó funkciójuk van. A jól, a vásárlók igényeinek megfelelően megalkotott képeslap nemcsak nagyobb számban eladható, de jelentős reklámot is biztosít a bemutatott területnek. Ezért nagy jelentősége van annak, mi s milyen arányban kerül rá a képes-levelezőlapokra. A dolgozat alapjául választott terület a Balaton-felvidék egyik legszebb kistáj-egysége a Káli-medence és a szorosan hozzá kapcsolódó balaton-parti régió. Választásunk azért esett erre a területre, mert tájesztétikai szempontból is különleges látványoságokkal, hosszú, ismert történelmi múlttal rendelkezik, ugyanakkor a Balaton-part közelsége miatt a turizmus szempontjából is kiemelten fontos. A medence belsejében például máig fenn tudott maradni a hagyományos falusi tájkép a régi épületekkel (lásd pl. Cseri, M. S. Lackovits, E ), takaros házakkal, melynek következtében a terület így nemcsak a fürdőzés, de a falusi turizmus szempontjából is különös figyelmet érdemel. A vizsgálat eszközei, célja és menete Tanulmányunkban a Káli-medencében található korabeli képeslapokon megjelenő tájérték-preferenciák változását követjük nyomon 1899-től (a területről rendelkezésre álló első képeslap lásd 1. képeslap kibocsátásának időpontja) napjainkig. 1. képeslap: Üdvözlet Révfülöpről (Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárának Képeslapgyűjteménye: Révfülöp) 1 Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 6722 Szeged, Egyetem u

2 Ezen túlmenően célként tűztük ki annak vizsgálatát, hogy a ma a környéken nyaralók, lakók illetve dolgozók milyen képeslapot küldenének legszívesebben a területről. Ennek eldöntése azért fontos, mert a megkérdezettek véleményét felhasználva meg tudjuk adni azt a képeslap-típust vagy típusokat, melyek a jelenleg leginkább érdekeltek véleménye szerint a legnagyobb sikerre számíthatna mind a potenciális vásárlók, mind a helyiek körében. Kutatásunk ennek megfelelően három fő részre bontható: 1. a terület régi, ma már nem forgalmazott képeslapjainak vizsgálata 2. a ma forgalomban lévő képeslapok táj-megjelenítései 3. a területen elkészített, a képeslapok jelenlegi és lehetséges jövőbeli tájképi összetételére vonatkozó kérdőíves felmérés. Vizsgálataink jelenlegi szakaszában elsősorban a tájesztétika szemszögéből keressük a terület képeslapokon történő megjelenítésének lehetséges módozatait. A táj esztétikai vizsgálatának célja pedig a táj vizuális értékének megőrzésén alapuló kutatás, valamint az esztétikai értékek lehetséges menedzsmentje. A vizsgálat célja kettős: Az első cél annak eldöntése, hogy a vizsgált területről készült képeslevelezőlapok ma és az egyes történeti időszakokban milyen tájképi elemeket részesítettek előnyben. A több részből álló felmérés második célja a korábbi információkra és nemzetközi vizsgálatok eredményeire alapozva annak minél objektívebb mutatókon alapuló eldöntése (illetve ennek eldöntéséhez a lehetséges preferenciák megadása), hogy a területet jelenlegi ismereteink alapján, nagyjából a jelenlegi helyi lakosokra s az itt üdülő potenciális vásárlói rétegre építve milyen típusú képeslapok képviselnék leginkább. Annak érdekében, hogy ezekre a kérdésekre válaszolni tudjunk, bizonyos háttér-információk megadása szükséges. Ez egyrészt a kiválasztott terület földrajzi elhelyezkedésének, kettőségének, egyéb földrajzi jellemzőinek, másrészt a felhasznált források régi képeslapok adatbázisa és a kérdőíves felmérés elemzését jelenti. A képeslap, mint eszköz A képeslap mintegy 134 éves múltra tekint visssza. Pontosan nem tudjuk, hogy a Kálimedencére vonatkozó képeslapok mikor kerültek először forgalomba, de a gyűjteményekben szereplő legkorábbi ismert, a kutatási területet ábrázoló képeslap 1899-ből származik, amit a postai bélyegző által tudtunk datálni (1. képeslap). Habár már az első világháborút megelőző időszakra vonatkozóan is rendelkezünk példányokkal, a képeslap igazi áttörését és tömeges termelésének beindulását a két világháború közötti évekre tehetjük. Olyan különböző funkciókat töltenek be, melyekkel más hírközlési eszköz még ma sem képes versenyezni. Ezek közül kétségkívül a legjelentősebbek (például a képzelet, tájékozódás, értesítés, bemutatás, dokumentáció, újrafelismerés, emlék vagy a reklám) a turizmushoz kapcsolódnak (Békési, S. 1998, 45.). A képeslapok egyik speciális funkciójaként említhetjük a propagandát. Ilyen többek közt a háborús, vagy a választási propaganda, de esetünkben a legfontosabb mégis az idegenforgalmi propaganda (Békési, S ). Jelen dolgozatban a kutatás alapjául szolgáltató képeslap-adatbázist az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárában (180 féle), a keszthelyi Balaton Múzeumban (60 féle) illetve az interneten található képeslapok (11 féle, - eredetijük helyi magángyűjteményekben), valamint a Kálimedencében ma forgalomban lévő képeslapok (26 féle) alkották. A különböző korokban a

3 területről megjelent képeslapok mennyiségi eloszlását (összesen 276 féle) az 1. ábra szemlélteti. Az ábra jelmagyarázatában a mozaikos kifejezés azt jelenti, hogy két vagy több részletre van felosztva a képeslap, míg az egyképes kategória esetén egy adott objektumot, tájat vagy egyéb tájképi elemet ábrázol a képeslap például látkép, tájkép, vagy panorámakép formájában. Képeslapok száma (db) Monarchia Két világháború között től a rendszerváltásig 11 Egyképes Mozaikos 15 Renszerváltástól napjainkig 1. ábra: A képeslap-adatbázis mennyiségi és típusbeli megoszlása a vizsgált időszakokban A vizsgált terület A kiválasztott terület (2. ábra) a Káli-medence térsége, mely két egységből tevődik össze: egyrészt magából a Káli-medencéből (Salföld, Szentbékkálla, Mindszentkálla, Monoszló, Balatonhenye, Köveskál, Kővágóörs, Kékkút) másrészt pedig az ahhoz kapcsolódó balatonparti területekből (Balatonszepezd, Révfülöp, Zánka, Balatonrendes és Ábrahámhegy helységek). A kettőség azonban nemcsak területi, hanem turisztikai és helytörténeti szempontból is jellemző: e kettőség tükröződik a később bemutatásra kerülő kérdőívelemzésekkel kapcsolatban is. Földrajzi elhelyezkedését tekintve a Káli-medence a kismedencék közül a Balatonfelvidék egyik legterjedelmesebb tagja (2. ábra). Mintegy 9111 hektár (53 km 2 ) kiterjedésű, 1984 óta Tájvédelmi Körzet, 1997 óta pedig a Balaton Felvidéki Nemzeti Park része (Garami L. Garami L.-né 1997, 118.). Magyarország természeti tájainak rendszertani felosztása alapján a vizsgált terület két nagytájhoz: a Dunántúli-középhegységhez és a Dunántúlidombsághoz kapcsolódik. Az előbbi makrorégión belül a Bakony-vidék középtáj Balatonfelvidék kistájcsoportjában (Badacsony-Gulács csoport és Balatonfelvidék kismedencéi), míg utóbbi esetében a Balatoni medence mezorégió Balatoni-riviéra mikrorégiójában terül el (Magyarország atlasza ). A képeslapokon megjelenő vagy az elméletben létrehozott képeslap szempontjából fontos idegenforgalmi vonzerővel rendelkező és tájesztétikai szempontból fontos természeti értékek például Hegyes-tű, kőtengerek (Salföld, Szentbékkálla, Kővágóörs falvak közelében), Kornyitó és a Sásdi rét.

4 Méretarány: km 2. ábra: A vizsgált terület Tájérték-csoportok A tájértékek csoportosításának elvégzése egyrészt azért volt fontos, mert ez alapján fogjuk jellemezni, hogy a különböző korok képeslapjain mely elemek dominálnak, illetve játszanak alárendelt szerepet. Másrészt azért, hogy eldöntsük, milyen arányban szerepelnek a lapokon a számba vett tájértékek. Harmadrészt a kérdőívre kapott válaszokból is ugyanezen beosztás alapján hoztuk létre az elméletben legsikeresebb képeslapot vagy képeslapokat, amely(ek)et a következő fejezetben mutatunk be. A tájak, tájértékek illetve tájelemek (objektumok) csoportokba sorolását magunk hoztuk létre, de részben alkalmazásra került Ghimessy László 1984-ben publikált tájbeosztása is, aki két fő csoportot, természeti- és kultúrtájat különböztet meg (Ghimessy, L. 1984, ). Ezen túlmenően az egyedi tájértékeket és tájkarakterek egyéb elemeit felsoroló 1990-ben elkészült Módszertani Útmutatót is felhasználtuk, amelynek átdolgozott változatát a Környzetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium tette közzé 1992 áprilisában az MI ös Műszaki Írányelvben (Csató, Sz. Mattányi, Zs. 1999). A képeslapokon található tájértékeket és a kérdőívben feltett kérdésekre kapott válaszokat figyelembe véve az általunk összeállított tájérték-csoportosítás az alábbi módon alakult: 1. Élővilág (biológiai) értékei: növények, állatok, emberek 2. Szabadidős-vizisport-sport tevékenységhez kapcsolódó értékek, létesítmények: strand, fürdőzők, csúszda, vitorlás stb. 3. Természeti értékek például hegy, folyó, öböl (Hegyes-tű, Kornyi-tó, Salföldi Kőtenger stb.)

5 4. Nem épített tájhoz kapcsolódó értékek vagyis a tájjellege: a. természet-közeli táj : például: erdő, nádas stb. b. mezőgazdasági (művelés alatt álló terület) és kultúrtáj: i. hagyományos, tájjelegű (tradicionális, területhasználat, tájhasználat) tájjellegbe illő: például: kis-, zártkertek: szőlő, gyümölcsös ii. nem tájjellegű: nagyüzemi gazdálkodáshoz kapcsolodó elemek: nagyüzemi táblákban történő gabonatermesztés (búza, rozs, kukorica) művészi-szórakoztatási-szabadidős céllal épült tájépítés: templomkert, virágoskert, park 5. Épített táj (település tájképe), egyéb mesterséges (ember által épített) objektumok: a. Komplex épített tájkép: teljes településkép, utcasorok, utca részlet, épületek épített, de tájjellegű b. Történeti jelentőségű objektumok i. Régi már nem funkcionáló, illetve hagyományos épített, elsősorban esztétikai értékkel bíró objektumok: templom-, palota, romok, mosóház, régi épületek, kápolna, kolostor stb. ii. Recens és/vagy történeti jelleggel is bíró, de ma is funkcionáló objektumok: - (kultúr) történeti jelentőséggel is bíró, de funkcionáló vallási: templom agrár: pince, bor, borászat, présházak közlekedési létesítmények, értékek: móló, kikötő, hajóállomás, hajó épületek: szálloda - recens, ma épült értékek a, minden napi funkciót kielégítő objektumok: kultúrház, posta, tájház, étterem, szálloda, ABC, iskola stb. b, turisztikai objektumok: például: kilátó, múzeum, szobor 6. Meghatározó, összefoglaló jellegű tájképi elemek megjelenítései: a, vizsgálati területhez köthető b, vizsgálati területhez nem köthető A képeslapok elemzése a felállított tájértékcsoportok alapján Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy a különböző korokban kiadott képeslapokon a csoportosított tájelemek közül melyek milyen arányban jelennek meg, formailag melyik típus milyen arányban áll egymással, valamint milyen tényező befolyásolta, hogy mely elem kerüljön rá a képeslapokra. Időbeni felosztásukat annak alapján készítettük el, hogy az egyes időszakokban mit hangsúlyoznak a képeslapokon, mikor melyik típus a meghatározó, valamint hogy miként változik a képeslapok mennyiségi aránya (1. ábra). A Monarchia kora Az ebben az időszakban napvilágot látott képeslapok fő jellemzője, hogy kizárólag sima, egyképes típusúak, s döntően szabadidős tevékenységhez kapcsolódó (kultúr)történeti, de ma is funkcionáló objektumokat (44%, pl.: vasútállomás, kikötő), kisebb számban pedig tájképet (22%, pl.: előtérben szőlő, háttérben Balaton és a túlsó part dombjai), valamint a Balatonhoz kötődő egyéb értékeket (17%, pl.: strand, vitorlás) illetve komplex épített tájképet (17%, pl.: településkép) ábrázolnak (3. ábra). A képeslapok száma alacsony (18 darab, azaz 6%), és

6 kizárólag egy balaton-parti települést Révfülöpöt ábrázolják. Érdekesség, hogy a területről rendelkezésre álló első képeslap mely 1899-ben jelent meg reklámhordozó funkciót is betölt: Schvarcz József fiók üzletét láthatjuk rajta (lásd 1. képeslap) 17% 44% 22% 17% Vizsgált területhez köthető tájképi elemek együttes megjelenítése (pl.: tájkép, látkép) Szabadidős-vizisport-sport tevékenységekhez kapcsolodó értékek, létesítmények (Kultúr) Történeti jelentőségű, de ma is funkcionáló objektumok Komplex épített tájkép (pl.: utca részlet, településkép) 3. ábra: A képeslapokon szereplő tájértékcsoportok számszerű változása a Monarchia korában A két világháború közötti időszak A két világháború közötti években elterjedt lapokon a természeti és kultúrtájat (27%), illetve a települések szerves tartozékait például a komplex épített tájképet 27%-ban (különböző épületek pl.: villák, kúriák, lásd melléklet 3. képeslap) szemléltetik a képeslapok. A Balatonhoz fűződő értékek (pl.: fürdőzők, vitorlások) viszont kevésbé jellemzőek (17%). A (kultúr)történeti értéknek számító, de ma is használatos objektumokat (pl.: kikötő, lásd melléklet 2. képeslap) a képeslapok 14%-a örökítik meg. Az előző időszakhoz képest újdonság a képeslapokon a történeti, esztétikai jelentőséggel bíró ma már nem funkcionáló objektumok (3%, pl.: ecséri középkori templomrom), a természeti értékek (3%), illetve hétköznapi funkciókat betöltő épületeket és a kereskedelmi, vendéglátó létesítmények (9%, pl.: posta, vasútállomás) ábrázolása (4. ábra).

7 14% 27% Vizsgált területhez köthető tájképi elemek együttes megjelenítése (pl.: tájkép, látkép) Szabadidős-vizisport-sport tevékenységekhez kapcsolodó értékek, létesítmények Természeti értékek 27% 3% 9% 3% 17% "Ma" épült és funkciónáló értékek (mindennapi, turisztikai) Esztétikai és történelmi jelentőséggel bíró ma már nem funkcionáló objektumok Komplex épített tájkép (pl.: utca részlet, településkép) (Kultúr) Történeti jelentőségű, de ma is funkcionáló objektumok 4. ábra: A képeslapokon szereplő tájértékcsoportok számszerű változása a két világháború között Az 1945-től a rendszerváltásig terjedő időszak 1945 után a korábbi képeslapok tematikáját az új, szocialista típusú betonépítmények, kultúrális és szociális létesítmények, parkok stb. egészítik ki, melyek azonban inkább a kibocsájtott képeslapok mennyiségében, mint az egyes típusok számában mutatkozik meg. Ezen állításunkat alátámasztja Petercsák Tivadar is, aki az országos viszonylatban hasonló tapasztalatát írja le könyvében (Petercsák, T. 1994, 36.). Az épített táj kategóriájában felsoroltak közül még mindig feltűnően sok az épületet ábrázoló kép, azaz a komplex épített tájkép (40%), ezen kívül az utóbbi évtizedekben épült, hétköznapi funkciókat kielégítő objektumok emelkednek ki (10%, pl.: posta, cukrászda). Ez utóbbiak esetében a reklám funkció jelentősége is kiemelhető. Ezen túlmenően a képeslapokon előfordulnak még az esztétikai értékkel bíró, történeti jelentőséggel rendelkező építmények, például az ecséri középkori templomrom (1%), illetve nagy számban jelennek meg a ma is használatban lévő, így például az (20%) agrár (pince), közlekedési (móló, kikötő) létesítmények is. Ebben az időszakban jelennek meg először egyrészt a tájjelleget (5%, pl.: templomkert, park) ábrázoló képeslapok, valamint az olyan mozaikos képeslapok, amelyek egy-egy részletén kizárólag az élővilág értékei szerepelnek (2%). Ugyanakkor az is elmondható, hogy a nem épített tájhoz kapcsolódó értékeket együtt ábrázolják. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a természeti táj és a tradicionális tájhasználat egy képeslapon jelenik meg (8%) (5. ábra).

8 20% 2% 5% 8% 14% 10% Vizsgált területhez köthető tájképi elemek együttes megjelenítése (pl.: tájkép, látkép) Szabadidős-vizisport-sport tevékenységekhez kapcsolodó értékek, létesítmények "Ma" épült és funkcionáló értékek (mindennapi, turisztikai) Esztétikai és történelmi jelentőséggel bíró, ma már nem funkcionáló objektumok Komplex épített tájkép (pl.: téjkép, látkép) 40% 1% (Kultúr) Történeti jelentőségű, de ma is funkcionáló objektumok Élővilág értékei (pl.: növény) Tájjellegek (pl.: park) 5. ábra: A képeslapokon szereplő tájértékcsoportok számszerű változása az 1945-től a rendszerváltásig terjedő időszakban A rendszerváltástól napjainkig terjedő időszak A rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakban megjelent képeslapokat két részre osztva kell elemeznünk. A Káli-medence falvairól megjelent a képeslapokon (melléklet: 4. képeslap) egyáltalán nem szerepelnek a tájértékek csoportosításának második pontjában felsorolt elemek (például strand, Balaton), ezzel ellentétben viszont kiemelkednek az adott településhez köthető természeti (4%, pl.: Kőtenger, Hegyes-tű), biológiai (10%, pl.: ló, bivaly, fák,) értékek, illetőleg az esztétikai jelentőséget képviselő, de ma már nem használt (3%, pl.: mosóház) és a ma is használt (3%, pl.: templom, régi ház) épületek. Ezzel szemben a balatonparti településekről készült képeslapokon a szabadidőhöz, vízi sportokhoz, s általában a sportokhoz kapcsolódó létesítmények, elemek (23%, pl.: vitorlás hajó, stand, fürdözők, lásd melléklet 5. képeslap) jutnak döntő szerephez. Továbbra is megjelennek a reklám funkciót hordozó képeslapok, illetve képeslap-részletek (6%, pl.: étterem, szálloda), valamint a történeti jelentőségű, de napjainkban is működő építmények, eszközök (28%, pl.: templom, pince, móló). A komlex épített tájkép az előző korok lapjaihoz hasonlóan itt is fontos szerepet tölt be a képeslapokon (14%). Az egyéb tájképi ábrázolások közül a művészi-szórakoztatásiszabadidős célú területek, így például a templomkert és park említhető meg (1%). Egyre gyakoribb azonban a tájképi elemeket együttesen ábrázoló képeslap (7%). A korábbi időszakokhoz képest új stílusú lapok is kerültek forgalomba, így például a térkép alakú, humoros, mesés, rajzos (4%) képeslapok is meghonosodtak. Az új képeslapokon megpróbálnak minél többet bemutatni a településről, területről, hiszen napjainkban csak így tudják turisztikai vonzerejüket megőrizni. Ez azonban azzal a következménnyel jár, hogy egyre gyakrabban jelenik meg a képes-levelezőlapokon a Balaton, a különböző szálláshelyek, vendéglátó egységek stb., viszont ezzel a tulajdonképpeni legfontosabb, a táj helyi, a vizsgált területre jellemző képét meghatározó (táj)esztétikai értékek háttérbe szorulnak az átfogó, ugyanakkor kissé sematikus Balaton-image mögött. A képeslapokon szereplő tájértékcsoportok számszerű változásait a 6. ábra szemlélteti.

9 4% 1% 7% Vizsgált területhez köthető tájképi elemek együttes megjelenítése (pl.: tájkép, látkép) Szabadidős-vizisport-sport tevékenységekhez kapcsolodó értékek, létesítmények Természeti értékek 28% 23% "Ma" épült és funkcionáló értékek (mindennapi, turisztikai) Esztétikai és történelmi jelentőséggel bíró ma már nem funkcionáló objektumok Komplex épített tájkép 4% Élővilág értékei (pl.: növény, állat) 10% 14% 6% 3% (Kultúr) Történeti jelentőségű, de ma is funkcionáló objektumok Vizsgált területehez nem köthető elemek összesége Tájjellegek (pl.: park) 6. ábra: A képeslapokon szereplő tájértékcsoportok számszerű változása a rendszerváltástól napjainkig Hogy nézzen ki a képeslap? Kérdőíves felmérés a vizsgálati területen A június 23. és július 2. között kérdőíves felmérést végeztünk a Káli-medencében található és a medencéhez kapcsolódó balaton-parti településeken, melynek során összesen 236 darab feldolgozható kérdőív született. A cél elsősorban annak megállapítása volt, hogy a Káli-medencében ekkor idejét töltő megkérdezettek véleménye szerint mely tájértékek kerüljenek rá a képeslap(ok)ra. Ezután a kérdőívek kiértékelésével, számszerűsítésével született eredmények alapján megpróbáltunk egy vagy több képeslapot összeállítani (elméletben), melyeket az itt időzők a legszívesebben vásárolnának. A vizsgált területen a kérdőívek számát tekintve a kettőség a következő módon alakult: a válaszadók száma a Káli-medence falvaiban 32 volt (az általunk felkértek többsége visszautasította a válaszadást). Ez éles ellentétben állt a balaton-parti rész településeivel, ahol a megkérdezettek száma az előbbi területhez képest jóval magasabb volt: itt összesen 204 fő töltötte ki a kérdőívet. A megkérdezetteket véletlenszerűen választottuk ki, köztük elsősorban turisták, nyaralók, másodsorban pedig helyi lakosok szerepeltek. A kérdőívben szereplő kérdések három fő csoportba oszthatók: a háttérinformációk, a képeslapokra irányuló, és az elméletben összeállításra kerülő képeslap(ok)ra vonatkozó kérdések csoportjára. A jelen vizsgálat szempontjából ez utóbbi csoport kérdéseire adott válaszok a legértékesebbek, melyek eredményei a következőkben kerülnek rövid elemzésre. A kérdőíves felmérés eredményei között döntő szerepet játszik, hogy a turisták milyen tájértékeket ábrázolnának a képeslapokon, mert ezek alapján fogjuk a képeslap(ok)ra kerülő tájértékeket kiválasztani. Az ábrán a különböző válaszokat és azok százalékos megoszlását láthatjuk (7. ábra). Az egyes tájértékcsoportokon belül a válaszok igen széles skálán mozogtak. Az elméleti képeslap összeállításához csak az első és a harmadik oszlopban szereplő tájértékeket követjük végig, mivel a szabadidős-vizisport-sport tevékenység értékeit ábrázoló lapokból manapság is nagy mennyiség kerül forgalomba. A vizsgált területhez köthető tájképi elemek együttes megjelenítésén belül a következő tájértékeket ábrázolnák a turisták: tájkép, látkép, panorámakép a Káli-medencéről, a Balatonról, Balatonpartról, illetve

10 naplemente a Balatonnal. A természeti értékek közül pedig a Hegyes-tűt, Fekete-hegyet, Kornyi-tavat, révfülöpi-öblöt és a salföldi kőtengert, illetve a területen található valamelyik hegyet, folyót választanák. Válaszok száma (%) Vizsgált területhez köthető tájképi elemek együttes megjelenése (pl.: tájkép, látkép) Szabadidős-vizisport-sport tevékenységekhez kapcsolodó értékek Természeti értékek (pl.: Hegyes-tű) "Ma" épült és funkcionáló értékek (mindennapi, turisztikai) Esztétikai és történelmi jelentőséggel bíró ma már nem funkcionáló objektumok Komplex épített tájkép (pl.: utca részlet, településkép) (Kultúr) Történeti jelentőséggel is bíró, ma is funkcionáló objektumok Élővilág értékei (pl.: növény, állat) Vizsgált területehez nem köthető elemek összesége Tájjellegek (pl.: park) 7. ábra: A megkérdezettek által preferált tájértékek A második fontos kérdéscsoport volt annak eldöntése, hogy ezek az értékek hogyan változnak akkor, ha a megkérdezettek által eddig a gyakorlatban már elküldött képeslapokról kérdezünk. Az előző ábrával összehasonlítva látható, hogy az elküldött képeslapokon szereplő tájértékek százalékos megoszlása másként alakult. A 8. ábra oszlopdiagram értékeiből jól látszik, hogy a válaszadók 47%-a által elküldött képeslap a mintaterülethez köthető tájképi elemeket tartalmazó képeslapot küldött: a látkép, tájkép, Balaton, Balaton part szerepeltek leggyakrabban a válaszok között. A második legtöbbet feladott lap (13%) a szabadidősvizisport-sport tevékenység értékeit ábrázolta: vitorlás, strand, fürdöző- és napozó lányok. Komlex épített tájképet tartalmazó lapot, amelyen valamilyen épület, ház vagy település volt, 12% adott postára. Válaszok száma (%) Vizsgált területhez köthető tájképi elemek együttes megjelenése (pl.: tájlép, látkép) Szabadidős-vizisport-sport tevékenységekhez kapcsolodó értékek Természeti értékek (pl.: Hegyes-tű) "Ma" épült és funkcionáló értékek (mindennapi, turisztikai) Esztétikai és történelmi jelentőséggel bíró ma már nem funkcionálóobjektumok Komplex épített tájkép (pl.: utca részlet, településkép) (Kultúr) Történeti jelentőséggel is bíró, ma is funkcionáló objektumok Élővilág értékei (pl.: növény, állat) Vizsgált területehez nem köthető elemek összesége Tájjellegek (pl.: park) ábra: Az elküldött képeslapokon szereplő tájértékek százalékos megoszlása Míg az előző kérdésre kapott válaszok 10%-ában szerepelt a természeti érték, addig a jelen kérdésünkre adott válaszában csak 4% említette meg, hogy küldött ilyen tájértéket

11 bemutató képeslapot. Ez azt tükrözi, illetve a forgalomban lévő lapok is azt mutatják, hogy ma viszonylag kevés olyan képeslap készül, amelyen a Káli-medence tájképi nevezetességeit ábrázolják. A harmadik, elemzésünk szempontjából alapvető fontosságú kérdés volt annak eldöntése, hogy a válaszadók sima, egyképes, vagy pedig inkább mozaikos képeslapokat küldtek eddig és küldenének szívesebben. A képeslap típusának kiválasztásához ennek megfelelően két választási lehetőséget adtunk meg: az első a sima, egyképes, a másik pedig a mozaikos (több részletet egyszerre ábrázoló) volt. Az eredmények a következőképpen alakultak: 48% az előbbi formai típust, míg az utóbbit 33% választotta, 15% mindkettőt megjelölte, 4% pedig egyiket sem választotta. Mindezen információkból azt a kézenfekvő következtetést vontuk le, hogy a megkérdezettek közül a legtöbben egyképes, a tájat, a táj látképét összességében ábrázoló képeslapokat küldenének leginkább, ezek azonban jelenleg forgalomban lévő mennyiségnek még mindig viszonylag alacsony százalékát képviselik. A kutatás eredményei A Káli-medence területéről megjelent, rendelkezésünkre álló képeslapok alapján folyamatában végigkövettük a felállított négy történeti időszakban, hogy milyen tájelemek, objektumok kerültek rá a lapokra, másrészt ezek közül mi játszott hangsúlyos, mi pedig alárendelt szerepet. Megállapíthatjuk, hogy a régi képeslapokon a Monarchia korában és a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakban a (kultúr)történeti jelentőséggel is rendelkező, de ma is funkcionáló objektumok (például: templom, kikötő) szerepeltek nagyobb számban, a két világháború között a területhez köthető tájképi elemek együttes megjelenése (például: tájkép, látkép) dominált, míg az 1945-től rendszerváltásig tartó ciklusban a komlex épített tájképet (például: utca részlet, teljes településkép) ábrázolták a leggyakrabban. Alárendelt szerepet játszottak mindhárom időszakban az esztétikai és történelmi jelentőséggel bíró objektumok (például: ecséri rom) és a területre jellemző természeti értékek (például: kőtengerek, Hegyes-tű). Kivételt jelent a Monarchia kora, amikor a komplex épített tájkép ábrázolásának jutott a legkisebb szerep. A kérdőíves felmérés eredményeinek felhasználásával annak meghatározására tettünk kísérletet, hogy a válaszadók véleménye szerint milyen összeállítású képeslap vagy képeslapok növelhetnék leginkább a táj eladhatóságát. A kérdőíveket alkotó kérdésekre kapott válaszokat elemezve a következőkre jutottunk: a megkérdezettek véleménye alapján formáját tekintve a sima, egyképes, fotó típusú képes-levelezőlapok adnák el leginkább a tájat. E képeslap vagy képeslapok vagy a Káli-medence illetve a Balaton tájértékeit mutatnák be tájkép, látkép formájában, vagy pedig a vizsgált területen előforduló turisztikai látványosággal bíró természeti elsősorban geológiai például Salföldi kőtenger, Hegyes-tű értékeket ábrázolnák nem osztott képeslapon. Ilyen és ehhez hasonló képeslapok ma csak viszonylag kis mennyiségben vannak forgalomban a területen. A kérdőívezés során kapott válaszok elemzése alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a megkérdezettek a Káli-medence természeti értékeit és a területet bemutató tájképi elemek együttes megjelenítését részesítenék előnybe sima, egyképes típusú képeslapon. A század folyamán ilyen prioritásokkal nagyobb arányban egyedül a két világháború között megjelent képeslapokon találkoztunk.

12 IRODALOM Békési, S. (1998): Die Aneigung von Landschaft im Bild. Wahrnemungsgeschichtliche Untersuchung zum Populärmedium Ansichkarte am Beispiel von Neusiedler See-Seewinkel, Wien, pp (diplomadolgozat a Nemzeti Könyvtárban) Csató, Sz. Mattányi, Zs. (1999): A földrajzi információs rendszer (GIS) alkalmazása az Egyedi Tájértékek kataszterezésében Földrajzi Közlemények CXXIII. (XLVII.) kötet, szám, pp Cseri, M. S. Lackovits E. (szerk.) (1997): A Balaton-felvidék népi építészete. Szentendre-Veszprém. Garami, L. Garami, L.-né (1997): Zöld utakon. Védett természeti értékeink úti kalauza. Mezőgazda Kiadó, pp Ghimessy, L. (1984): Tájpotenciál (táj, víz, ember, energia). Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. Magyarország Atlasza (1999): Cartographia, Budapest, pp Marosi, S. Somogyi, S. (1990): Magyarország kistájainak katasztere II. MTA FKI, Budapest, pp , Petercsák, T. (1994): A képes levelezőlap története, Miskolc, pp. 36.

13 Melléklet 2. képeslap: Révfülöp a kikötőről. Révfülöp, (Országos Széchényi Könyvtár Plakátés Kisnyomtatvány-tárának képeslapgyűjteménye: Révfülöp) 3. képeslap: Üdvözlet Balatonszepezdről. Balatonszepezd, (Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatvány-tárának képeslapgyűjteménye: Balatonszepezd)

14 4. képeslap: Szentbékkálla, (Káli-medencében található és ma forgalomban lévő képeslap) 5.képeslap: Balatonszepezd, (Ma forgalomban lévő és kapható a Balatonparton)

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. -a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. -ának b) pontjában

Részletesebben

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2008. június 10. Fejlesztési Térkép céljai Mire irányul? A Balaton

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

A TÉKA projekt eredményei

A TÉKA projekt eredményei A TÉKA projekt eredményei Dr. Kollányi László Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék V. MagyarTájökológiai Konferencia, Sopron 2012. 08.25-27. Mi is az a tájérték Tájértékek

Részletesebben

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban

Részletesebben

Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének

Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének 3/2002. ( VI. 17.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 Módosította: 11/2008. (XII.08.) ÖK rendelet. Hatályba lépés időpontja:

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

II. MAGYAR TÁJÖKOLÓGIAI KONFERENCIA Debrecen, 2006. április 7-9. Karancsi Zoltán 1 Kiss Andrea 2

II. MAGYAR TÁJÖKOLÓGIAI KONFERENCIA Debrecen, 2006. április 7-9. Karancsi Zoltán 1 Kiss Andrea 2 II. MAGYAR TÁJÖKOLÓGIAI KONFERENCIA Debrecen, 2006. április 7-9. Karancsi Zoltán 1 Kiss Andrea 2 TÁJESZTÉTIKAI VIZSGÁLATOK A MEDVES-TÉRSÉG TERÜLETÉN: A táj képi szerepe és a tájképélmény értékelése képeslapokon

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. Kiss Kornélia kutatási csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 13. A kampányévet megalapozó kutatások A magyar lakosság utazási szokásai, 2000-től évente A KVVM

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

SALFÖLD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019.

SALFÖLD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. SALFÖLD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. A település adottságai 1. A település földrajzi fekvése, bel- és külterületének leírása, természeti adottságai 1.1 A település földrajzi fekvése:

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

Turizmus alapjai. tantárgy. helyi programja

Turizmus alapjai. tantárgy. helyi programja Turizmus alapjai tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A turizmus alapjai tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák

Részletesebben

Tantárgyi Program és követelmény 2015/2016-os tanév I. félév

Tantárgyi Program és követelmény 2015/2016-os tanév I. félév Tantárgyi Program és követelmény 2015/2016-os tanév I. félév Tantárgy megnevezése: TURIZMUS FÖLDRAJZ (Mo.) Kontaktórák száma: 2+0 Vizsgajelleg: kollokvium A tantárgy kreditértéke: 3 Tantárgy kódja: A tantárgy

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit PhD II. évf. Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

Felszíni vízkészletek hasznosítási lehetőségei a Dráva mentén - horvát-magyar viszonylatban. - Dolgozat -

Felszíni vízkészletek hasznosítási lehetőségei a Dráva mentén - horvát-magyar viszonylatban. - Dolgozat - Felszíni vízkészletek hasznosítási lehetőségei a Dráva mentén - horvát-magyar viszonylatban - Dolgozat - Sindler Csaba Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Pécs 2014. május 1. Bevezetés Az Európai Unió Magyarország-Horvátország

Részletesebben

A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai

A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai Csőszi Mónika Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai Táji örökségünk megőrzése 2015.02.03. Európai Táj Egyezmény Az egyezmény célja: Táj integrálása a szakpolitikákba

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

. NAPIREND E l ő t e r j e s z t é s Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének szeptember 20-i nyilvános ülésére

. NAPIREND E l ő t e r j e s z t é s Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének szeptember 20-i nyilvános ülésére . NAPIREND E l ő t e r j e s z t é s Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. szeptember 20-i nyilvános ülésére Tárgy: Az egészségügyi alapellátás körzeteinek meghatározásáról szóló önkormányzati

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

TAPOLCAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG. B e s z á m o l ó

TAPOLCAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG. B e s z á m o l ó Szám: 19040-938/2012 ált. TAPOLCAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG :8300 Tapolca, Ady Endre utca 2., 8301 Tapolca, Pf.:125. +36/87/412-322, Fax: +36/87/412-322 e-mail: rauszi@veszprem.police.hu Jóváhagyom: Rausz István

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

A szenior korosztály utazási szokásai

A szenior korosztály utazási szokásai A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Mezőgazdasági számla

Mezőgazdasági számla 3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései

A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései Csornai Gábor László István Földmérési és Távérzékelési Intézet Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság Az előadás 2011-es átdolgozott változata

Részletesebben

A földrajztudomány helyzete 1

A földrajztudomány helyzete 1 VITA Földrajzi ÉrtesítőXLV. évf. 996. 3-4. füzet, pp. 332-338. A földrajztudomány helyzete 1 A földrajztudományok fejlődésében és művelésében az 1970-es évek második felében következett be az a változás,

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

A nemzeti parkok ismertsége és imázsa a magyar lakosság körében

A nemzeti parkok ismertsége és imázsa a magyar lakosság körében Magyar Turizmus Zrt. A nemzeti parkok ismertsége és imázsa a magyar lakosság körében Tanulmány 2006. 2007 www.itthon.hu Minden jog fenntartva. A Magyar Turizmus Zrt. jelen tanulmánya szerzői jog hatálya

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Virágos Balatonért 2008. Versenyfelhívás

Virágos Balatonért 2008. Versenyfelhívás Virágos Balatonért 2008. A Virágos Balatonért 2008. évi közforgalmú és vitorlás kikötő, közforgalmú strand, kereskedelmi szálláshely és magánszálláshely-szépítő versenyt a Szervező Bizottság meghirdeti.

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Felhívás. Jutalmazás:

Felhívás. Jutalmazás: Felhívás A Környezet-és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) és konzorciumi partnere a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) támogatásban részesült a Svájci-Magyar

Részletesebben

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

A KÉPESLAP, MINT A TURIZMUSMARKETING FONTOS ESZKÖZE; TÁJESZ- TÉTIKAI VIZSGÁLATOK A MEDVES-TÉRSÉG TERÜLETÉN 1

A KÉPESLAP, MINT A TURIZMUSMARKETING FONTOS ESZKÖZE; TÁJESZ- TÉTIKAI VIZSGÁLATOK A MEDVES-TÉRSÉG TERÜLETÉN 1 A KÉPESLAP, MINT A TURIZMUSMARKETING FONTOS ESZKÖZE; TÁJESZ- TÉTIKAI VIZSGÁLATOK A MEDVES-TÉRSÉG TERÜLETÉN 1 Karancsi Zoltán 2 Horváth Gergely 3 Kiss Andrea 4 Bevezetés A 19. század második felében megjelenı

Részletesebben

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Pozícionálási és versenyképességi stratégia 2011. év

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Pozícionálási és versenyképességi stratégia 2011. év BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET Pozícionálási és versenyképességi stratégia 2011. év 1 TARTALOM 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Célok rögzítése... 5 3. Turisztikai helyzetelemzés... 9 3.1. Balatonalmádi

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos Stratégiai fejlesztési irányok Stratégiai fejlesztési irányok húzó projektjei Támogatási keret (Mrd Ft) Forrás Finanszírozás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1364/2008. Tervezet a Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület létesítéséről és a természetvédelmi kezelő megnevezéséről szóló 8/1991. (IV.26.)

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE Cél: A gyerekek ismerjék meg a mai és a korábbi generációk utazási szokásait, megvizsgálva, hogy milyen távolságokra utaztak, milyen közlekedési eszközt használtak és ezeknek

Részletesebben

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK A tájgazdálkodás múltja, jelene és jövője egy hazai borvidék példáján Szerzők: Dr. Nyizsalovszki Rita, MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Ferik Tünde okl. építészmérnök Völgyzugoly Műhely Kft. Corvinus Egyetem, 2010. március 22.

Ferik Tünde okl. építészmérnök Völgyzugoly Műhely Kft. Corvinus Egyetem, 2010. március 22. Ferik Tünde okl. építészmérnök Völgyzugoly Műhely Kft Corvinus Egyetem, 2010. március 22. Problémafelvetés Egy tervezési kutatás tapasztalatai Aprófalvas térségek Mikrotérségi tervezés Népességcsökkenés,

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

TÁJI ÖRÖKSÉG és TURIZMUS

TÁJI ÖRÖKSÉG és TURIZMUS TÁJI ÖRÖKSÉG és TURIZMUS Táji örökség és turizmus cultural landscape - traditional landscape - modern landscape - degraded landscape Vecchiato, D. - Tempesta, T. Djumboung, D. A. - Arboretti Giancristofaro,

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Átfogó lakossági felmérés 2014. I. félév

Átfogó lakossági felmérés 2014. I. félév ÁROP-1.A.5-2013-2013-0084 Szervezetfejlesztés Soltvadkert Város Önkormányzatnál Átfogó lakossági felmérés 2014. I. félév Készítette: Nexcon Technológiai Tanácsadó Kft. Soltvadkert Város Önkormányzata 6230

Részletesebben

A javaslati dokumentáció tartalma, egy példán bemutatva

A javaslati dokumentáció tartalma, egy példán bemutatva A javaslati dokumentáció tartalma, egy példán bemutatva Mészáros János megyei főépítész Megyei Értéktár Bizottság titkárság Mi indokolja azt, hogy erről beszéljünk? A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktárhoz

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Csima Péter

Oktatói önéletrajz Dr. Csima Péter egyetemi tanár Tájépítészeti és Településtervezési Kar Kar Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1967-1972 kertészeti egyetem, táj- és kertépítészet Tudományos fokozatok,

Részletesebben

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 98/1. SPSS állomány neve: Könyvtári dokumentum sorszáma: 287. Budapest, 1998.

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 98/1. SPSS állomány neve: Könyvtári dokumentum sorszáma: 287. Budapest, 1998. TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 98/1 SPSS állomány neve: d58.sav Könyvtári dokumentum sora: 287 Budapest, 1998. Omnibusz 98/1 2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETÉS 3 A MINTA ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:

Részletesebben

Település adatlap. Település neve:... Kategória: Falu: 2000 főig, Falu: 2000 fő fölött, Város: főig, Város: fő fölött,

Település adatlap. Település neve:... Kategória: Falu: 2000 főig, Falu: 2000 fő fölött, Város: főig, Város: fő fölött, Település adatlap Település neve:... Kategória: Falu: 2000 főig, Falu: 2000 fő fölött, Népesség:... Megye:... Turisztikai régió:... Polgármester:... Cím:... Telefon:... Zsűrizők neve:............... Összegzés:

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben