AZ EGRI BOROK MEGJELENÉSE A NEMZETKÖZI PIACON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EGRI BOROK MEGJELENÉSE A NEMZETKÖZI PIACON"

Átírás

1

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT EXPORT-IMPORT MENEDZSMENT SZAKIRÁNY AZ EGRI BOROK MEGJELENÉSE A NEMZETKÖZI PIACON BUDAPEST, 2009 KÉSZÍTETTE: Birinyi Eszter 2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés Borpiaci kitekintés A magyar borgazdaság helyzete Az Egri Történelmi Borvidék A magyar borok külkereskedelme Az Európai Uniós exporttámogatások rendszere A borexportot ösztönző és támogató szakmai szervezetek Az Egri Borvidék borexportja A Borvidék exporttevékenységének kialakulása Az Egri Borvidék legnagyobb exportőreinek tevékenysége Vitavin Kft Egri Csillagok Zrt Monarchia Borászat Ostoros-Novaj Bor Zrt A borászatok exporttevékenységének összehasonlítása Az export elősegítése hazánkban és az Egri Borvidéken Következtetések, összegzés Mellékletek Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Képek jegyzéke Felhasznált irodalom

4 1. Bevezetés A bor az egyik legegyedibb élelmiszeripari termék: nincs még egy olyan étel vagy ital, amely ilyen sokszínű lenne, amelyet ennyire befolyásolna a fajta, a földrajzi eredet, a termelő vagy akár az adott évjárat. Történelmünket végigkísérte a bor, szorosan beleivódva a bort termelő és kedvelő emberek mindennapjaiba, kultúrájába és vallásába, amely népszerűségéből a mai napig sem veszített. A kelet-európai országok közül Magyarországot tekintik az első számú bortermelő országnak, amely a minőségi borok készítése terén nagy hagyományokkal bír. Hazánk kedvező klimatikus feltételekkel rendelkezik: a rövid, hideg tél és a hosszú, napsütéses nyár tökéletes alapot teremt a bortermelés számára. A változatosság a magyar borok egyik legfőbb erénye: hazánk a klasszikus borfajták teljes skáláját átfogja a könnyű fehér boroktól kezdve, a testes vörösborokon át a természetes édes borokkal bezárólag. A szőlőfajtákban is nagy változatosság mutatkozik, hiszen a magyar és nemzetközi fajták egészséges egyensúlyban vannak jelen a borkészítésben. A hazai szőlő- és borszektor nemcsak gazdaságilag fontos, hanem kulturális, gasztronómiai és társadalmi szerepe is jelentős. A szőlővel és borral kapcsolatos tevékenység a magyar társadalom szinte valamennyi rétegét érinti, beleértve a nagy borászati üzemeket, a családi vállalkozásokat és azokat a kistermelőket is, akik kedvtelésből foglalkoznak vele. A magyar mezőgazdaság bruttó termelési értéke a KSH évi adatai szerint 1655 milliárd Ft volt, amelyhez a szőlőtermesztés 89 milliárd Ft-tal járult hozzá. Ez 5,4 % annak ellenére, hogy a szőlőterületek Magyarországon az összes terület 1 %-át teszik ki. Magyarországon 100 ezer hektár első osztályú szőlőtermelésre alkalmas terület van, hazánk éves bortermelése 4,2 millió hektoliter, melyet a 22 történelmi Borvidéken érlelnek. A magyar termelők számára a legfontosabb a hazai piac ellátása, hiszen itt adják el a megtermelt bor háromnegyedét. A bor mint külkereskedelmi termék azonban egyre komolyabb szerepet játszik Magyarország számára is. Hazánknak jó esélye van arra, 4

5 hogy visszaszerezze a rendszerváltás következtében elvesztett piaci részesedését a külföldi piacon. A jó minőségű, kedvező áron eladható magyar borok versenyképesnek bizonyulnak az Európai Unió tagállamaiban és az Unión kívüli harmadik országok piacán is. Évente nagyjából hektoliter magyar bor kerül külföldi forgalomba, ezzel a helyet foglaljuk el a világranglistán. Dolgozatomban a hazai bortermelő vidékek közül az Egri Történelmi Borvidék exporthelyzetét szeretném bemutatni, illetve a benne rejlő lehetőségeket feltárni. Azért választottam ezt a témát, mert én is az Egri Borvidéken élek, családommal hosszú évek óta foglalkozunk szőlőtermesztéssel, emellett a Borvidék egyik legnagyobb borászati cégénél, az Ostoros-Novaj Bor Zrt.-nél eltöltött szakmai gyakorlat hozzásegített ahhoz, hogy nagyobb betekintést nyerjek e témában. Szakdolgozatom célja, hogy felhívjam a figyelmet a kiváló minőségű és világhírű egri borok exportjának fontosságára, valamint bemutassam azokat az exportösztönző módszereket, amelyek segítik boraink nemzetközi piacra jutását. Emellett az motivál, hogy megkeressem, milyen további lehetőségekkel lehetne bővíteni az Egri Borvidék kivitelét, valamint az abból származó bevételt. Dolgozatom főként az egri borexportőr cégek tevékenységére terjed ki, amelyek elemzését követően kívánok ötleteket adni az export fejlesztésére a térségben. A dolgozat elkészítésénél főként nyomtatott és elektronikus adatbázisokra, illetve információs forrásokra támaszkodtam, valamint primer adatgyűjtésre is alkalmam nyílt a személyes interjúk készítése során. Az interjúalanynak felkért borászati vezetők, kereskedők és termelők egyéni véleményeikkel gazdagították dolgozatomat. 5

6 2. Borpiaci kitekintés A világ szőlőterülete 7,5 millió hektár, bortermelése millió hektoliter körül alakul időjárástól függően, amely növekvő tendenciát mutat. A világon egy személyre eső elfogyasztott bor mennyisége azonban 3,6 literre apadt a tavalyi év végére. 1 Mivel a nagy bortermelő országokban is évről évre mérséklődik a kereslet miközben az amerikai, dél-afrikai és az ausztrál konkurencia erősödik túltermelés jelentkezik a bor világpiacán. A borfelesleg kialakulása pedig többek között a termelői árak csökkenéséhez vezetett. Ha a jelenlegi tendenciák tovább folytatódnak, a túltermelés mértéke 2010-re elérheti az éves termelés 15 %-át. A túlkínálat megfékezésére hozta létre az Európai Unió a termelési szabályozásokat. Az állandó piactámogatási intézkedések köztük a lepárlások állandó lehetőséget biztosítanak az eladhatatlanná vált borfelesleg számára. A világ szőlő- és bortermelő országaiban az elmúlt évtizedekben jelentős változások zajlottak le. Az utóbbi években a szőlőterületek nagysága csökkent, míg a bortermelés fejlődése jelentősen felgyorsult. Előtérbe kerültek a minőségi elvárások, valamint az eredet- és minőségtanúsítási rendszer, s tovább erősödött a környezetmegóvás igénye is. 1. ábra: A világ szőlőterületeinek megoszlása a kontinensek között (2005) 1 (letöltés: ) Forrás: FAO 6

7 A szőlőterületek 55 %-a Európában található, így az öreg kontinensen terem a világ bortermelésének közel 60 %-a. Ez a részesedés az 1990-es évek elején még 65 % volt, azóta viszont a kontinensen folyamatosan számolják fel a termőterületeket. Az 1. ábra szemlélteti, hogy az európai államok birtokolják a szőlőterületek többségét, a második helyen pedig Ázsia áll, megelőzve Dél-Amerikát. Az ázsiai országok közül a legdinamikusabban fejlődő bortermelő állam Kína, annak ellenére, hogy szakértők szerint a kínai borok közel 90%-a mondható rossz minőségűnek. 2. ábra: A szőlőterületek megoszlása az EU 27 tagállama között (2007) Forrás: Eurostat Az európai kontinens és benne az Európai Unió tagállamai játsszák a főszerepet a bor világpiacán. Az európai államok közül három vezető bornagyhatalom emelkedik ki: Franciaország, Olaszország és Spanyolország, amelyek együttesen a teljes mennyiség harmadát termelik meg, de jelentős még Németország, Portugália, Görögország, Románia, Bulgária, Horvátország és Magyarország bortermelése is. Hazánk a szőlőterületek megoszlása alapján a 8. helyet foglalja el, megelőzve Ausztriát, Szlovéniát, Szlovákiát, Görögországot és Csehországot. Érdekes tény, hogy az újonnan csatlakozott Románia és Bulgária jelentős szőlőművelésre alkalmas területtel rendelkezik, hiszen a két bortermelő ország együttesen a területek 8 %-át birtokolja. A bortermelés jelentős szerepet tölt be a Közösség mezőgazdasági össztermelését tekintve, részesedése 5,3 %-ot tesz ki, bár fontossága tagállamonként változó. Az Európai Unió bortermelése a évben 170 millió hektoliter volt, amelynek közel 7

8 50%-a minőségi bor, 40 %-a asztali bor és 10 %-a tájbor. Az elmúlt öt évben az EU bortermelése átlagosan 178 millió hektoliter volt, melynek értéke több mint 16 milliárd Euro. A két újonnan csatlakozott tagállam, Románia és Bulgária belépésével ez a mennyiség 7 millió hektoliterrel nőtt. A Közösség fogyasztása stabilnak mondható: a es időszakot tekintve az EU tagállamaiban összesen 130 millió hektoliter bort fogyasztottak. Ha ezt a mennyiséget egy uniós polgárra levetítjük, akkor évente 28,8 literes átlagfogyasztást kapunk. A minőségi bor iránt világszerte egyre nagyobb az igény, a fogyasztók rendkívül sokféle termék közül választhatnak. Az elmúlt évben az Európai Unió tagállamai 12,7 millió hektoliter bort importáltak harmadik országokból. A legnagyobb importőr Ausztrália, amely az import közel 30%- át tudhatja magáénak. A második legnagyobb beszállítónak Chile számít 23 %-kal, őt követi Dél-Afrika 18, valamint az USA 17 %-kal. Az uniós tagországok közül Németországban fogyasztanak a legtöbb harmadik országból érkező bort, az import bor 11 %-át. Az EU kifelé közös vámmal, a Közösségen belül szabad forgalommal működik. Az EU tagállamai között lebonyolított kereskedelem 43 millió hektoliter bort érint. A borexport az EU-n kívüli harmadik országokba 17,8 millió hektoliterre nőtt. Az Unió a világ borpiacának nem csak legnagyobb termelője és fogyasztója, hanem exportőre is. Ezt a pozíciót azonban jelentősen gyengíti az a tény, hogy a közösségi borkivitel lassan növekszik, míg az import az utóbbi tíz évben megduplázódott. 3. ábra: Az Európai Unió legfontosabb exportpiacai (2007) Forrás: Bor és Piac magazin, saját ábra 8

9 A Közösség országai a megtermelt bor 27 %-át, azaz 46 millió hektoliter bort szállítanak az Amerikai Egyesült Államok piacára, 21 %-át pedig a legnagyobb területű európai országba, Oroszországba (3. ábra). Ezek után kiemelkedő a svájci, kanadai és japán kivitel is. Az exportált mennyiség legnagyobb részét (14 millió hektoliter bort) a már említett bornagyhatalmak Franciaország, Spanyolország és Olaszország szállították ki harmadik országokba ben a legnagyobb arányban Bulgária kivitele növekedett, hiszen termésének 23, 4 %-át értékesítette külföldi piacokon. 2 Az Uniós export nagyobb mértékben nőtt az importnál, így a Közösségnek sikerült megtartani pozitív külkereskedelmi mérlegét. Az export növekedését elsősorban az asztali borok kivitele segítette. Az újvilági borok térnyerése is egyre komolyabb méreteket ölt, így az Amerikai Egyesült Államokban, Chilé-ben, Ausztráliában és Új-Zélandon is nőtt a termelt bor mennyisége az elmúlt évtizedben. A jó minőségű, modern technológiával előállított, mégis alacsony áron eladható újvilági borok pedig az európai termelők rovására tudnak piacot szerezni, amelynek következtében 8 %-kal csökkent a francia borok kivitele. Az újvilági borokat főként a britek, kanadaiak, hollandok, németek és a dánok kedvelik. 3. A magyar borgazdaság helyzete A hazai borágazat helyzetét jelentősen meghatározza a megváltozott piaci helyzet, a külső és belső konkurenciák megjelenése, valamint az új piaci lehetőségek megnyílása a Távol Keleten és a volt szovjet utódállamokban. Az Európai Unió piacszabályozó mechanizmusai és a Közös Borpiaci Szabályozás elemei először a csatlakozás évében, azaz 2004-ben léptek életbe Magyarországon. Hazánk a Közösség tagjaként jogosult és köteles végrehajtani a Közös Agrárpolitika szabályozásait, amelyek többek között a bor behozatalára és kivitelére vonatkoznak. A magyar borágazat helyzetének elemzésénél érdemes a lehetséges és létező előnyöket, hátrányokat, lehetőségeket és az esetleges fenyegetéseket megvizsgálni. Erre kiváló lehetőséget biztosít számomra a Swot-analízis. Az értékelés természetesen csupán 2 Sztanev Bertalan: A évről számokban, Bor és Piac magazin, 2008/8. szám, Budapest p

10 iránymutató lehet, hiszen nem tudjuk megállapítani, hogy a jelenlegi fenyegetések nem válnak-e a jövőben lehetőségekké, vagy az előnyöket nem-e kellene a kihívások között szerepeltetni. Erősségek: Olcsó inputforrások, elsősorban a föld és a munkaerő szempontjából Több száz éves, elismert hagyományok a szőlőtermesztésben és -művelésben, a borászatban, valamint a borkereskedelem területén Borfogyasztói társadalom A hazai borkülönlegességek (Tokaji Aszú, Egri Bikavér) léte és nemzeti marketing ereje Sajátos klíma a Kárpát-medencében, mely kiváló a fehér- és vörösbor számára egyaránt A magyar borpiac versenypiac Az Európai Unió által nyújtott védelem Gyengeségek: Keleti piacok elvesztése a rendszerváltás során Az ország Borvidékei közötti különbségek (eltérő minőségű borok előállítása) A kutatás-fejlesztés hiánya A technológiai fejlettség nem megfelelő szintje A termelés alacsony hatékonysága Fenyegetések: Új Európán kívüli beszállítók (USA, Dél-Amerika, Ausztrália, Észak-Afrika) megjelenése a Közösség piacán Import borok növekvő behozatala az Európai Unió tagállamaiba 10

11 A hazai és nemzetközi borfogyasztás csökkenő tendenciája, kedvezőtlen változások a fogyasztói igényekben A borkultúra átalakulása Az EU piacának telítődése Kedvezőtlen és kiszámíthatatlan gazdasági, politikai és kereskedelempolitikai változások Lehetőségek: Az intézményrendszer hatékony működtetése és fejlesztése A nemzetközi kereskedelem akadályainak leépülése Javuló hozzáférés a finanszírozási forrásokhoz (Európai Uniós támogatások) További hazai és külföldi tőke bevonása a borágazatba A költségek alacsony szinten tartásával a nemzetközi versenyképesség fenntartása Erőteljes és hatékony marketing- és reklámtevékenység A termékek és piacok pontosabb differenciálása, pozícionálása A magyar bor helyzete és megítélése felemás, versenyképessége több tényező együttes összehangolásán alapszik. A hazai bor versenyképessége alapvetően az olcsó input erőforrásokon (föld és humán munkaerő) és a kiváló természeti adottságokon alapul. A magyar borgazdaság jelentős mértékben exportorientált, tehát a hazai bortermékeknek a külföldi piacokon versenyhelyzetben kell megállniuk a helyüket. A bor iránti hazai és külföldi kereslet nagymértékben függ a borfogyasztás alakulásától. Jelenleg világszerte csökken a borfogyasztás, amely többek között betudható az életmódbeli változásoknak és az úgynevezett divatváltozásoknak. Magyarországon a kannás borok iránti kereslet évről évre csökkenő tendenciát mutat, míg a palackos bor iránt egyre növekszik. Az aktuális divat hazánkban a vörösborok fogyasztásának kedvez, így a fehérborok iránti kereslet alulmarad a vörösborokéval 11

12 szemben. A világpiacon kialakult tendencia azonban a fehérborokat részesíti előnyben. A hazai borászatok által értékesített borokról általában elmondható, hogy hipermarketekben és diszkontáruházakban kerülnek eladásra. A hazai kereskedelmi láncok nagy tételben vásárolják fel és értékesítik a hazai borokat, amely árképzésükben is megmutatkozik, hiszen alacsony áron kínálják a magyar nedűket. A beáramló import termékek (olasz, francia, spanyol, bolgár és újvilági borok) is árnyomás alatt tartják a hazai borok árszínvonalát. A növekvő költségek és kiadások miatt a pincészetek azonban kénytelenek árat emelni, ezért a magyar, kiváló minőségű borok hátrányba kerülnek az olcsó, rosszabb minőségű külföldi borokkal szemben. A hazai borágazati verseny a beszállítók és a fogyasztók alkuerejétől függ, hiszen éppen olyan fontos, hogy a borászok mennyiért tudják előállítani boraikat, mint az, hogy a vevők mennyiért hajlandók a termékeket megvenni. A fogyasztók alkuereje egyre növekszik, mert az életmód változásával gazdasági erejük gyarapodik: az egyre bővülő választékból többet válogatnak, jobban megnézik, milyen bort vásárolnak. Az ágazat versenyhelyzetét egyre inkább kiélezi az újonnan belépők betörése a piacra. A helyettesítő termékek sör, szeszesitalok előretörése is fenyegetettséget jelent az ágazat termékeivel szemben. A bort termelők alkuereje a borfelesleg gyarapodásával egyre gyengül. A magyar borgazdaság európai integrációja elsősorban technológiai, szabályozási és technikai téren jelent kihívást. Magyarországnak alkalmazkodnia kell az EU borpolitikájához és a közösségi szinten hozott szabályozásokhoz, amelyek jelentős hatással vannak a nemzetközi borpiac átalakulására. A 2008-ban kezdődő borpiaci reform elsődleges célja a közösségi bortermelési szint csökkentése, ezáltal a piaci egyensúly megteremtése. Így a szakértők szerint versenyképesebbé tehető az Unióban megtermelt bor a világpiacon. A magyar bor jövője tehát az Európai Unió keretén belül dől el, de a nemzetközi borpiac is hozzájárul a versenyképesség növekedéséhez. 3.1 Az Egri Történelmi Borvidék Magyarország Európa tradicionális bortermelő országai közé tartozik, területén 22 Borvidék található. A legtöbb Borvidék nagysága 1000 és 5000 hektár között mozog. A 12

13 Borvidékek közül három a Nagy-Alföldön fekszik, tizenöt Borvidék található a Dunántúlon és négy Észak-Magyarországon. 3 Az észak- magyarországi Borvidékekhez tartoznak a tokaji (korábban Tokaj-hegyaljai), az egri, a mátrai (korábban mátraaljai) és a bükkaljai térségek. Az észak-magyarországi Borvidékek összterülete hektár, melyek közül az egri rendelkezik a második legnagyobb szőlőterülettel. Az Egri Borvidék összterülete hektár, melyből 5100 hektár van betelepítve szőlővel. Az egri régió ad otthont a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének. 4. ábra: Magyarország borvidékei Forrás: A történelmi Borvidék olyan több települést magában foglaló földrajzi egység, ahol évszázadok óta országos viszonylatban híres bort termelnek. 4 Magyarország egyik legnevesebb borvidéke, az Egri Történelmi Borvidék hazánk északi részén, a Bükk hegység déli lábánál fekszik 6500 hektár területen. 5 Az Eger környéki dombokat már a XIII-XIV. században betelepítették szőlővel, azóta foglalkoznak a régióban szőlőtermesztéssel és borászattal. Számos érték mellett azonban mégis a bor az, mi 3 (letöltés: ) 4 (letöltés: ) 5 (letöltés: ) 13

14 Eger történelmében a kezdetektől meghatározó értékkel bír. 6 Eger 1987 óta birtokolja a Szőlő és Bor Városa címet, amelyet a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal felhívásán nyert el. 7 A megyei jogú város alatt hatalmas kiterjedésű pincerendszer húzódik, amely kiválóan alkalmas a helyi borok érlelésére és tárolására. A hét pincesor jelentős számú borospincét foglal magában, amelyek körülölelik a várost. A hevesi megyeszékhely legismertebb része a Szépasszony völgy, amely az évszázados borospincékről és pincesorról híres. A völgyben a hazai és külföldi vendégeknek lehetősége nyílik a helyi borok megkóstolására. A legtöbb pincészet borkóstoló keretében mutatja be híres nedűit. Eger és környéke az ország legdinamikusabban fejlődő Borvidéke, ezt bizonyítja a számos egri tájról származó, híres bor, mint például az Egri Bikavér, az Egri Leányka vagy a Debrői Hárslevelű. Annak ellenére, hogy a térség természeti adottságai elsősorban a fehér szőlőfajták termesztésének kedveznek, a Borvidéket mégis az Egri Bikavérként ismert testes, száraz vörösbor tette híressé. A Bikavér többszörös díjnyertes, eredetvédett bor, amely Európában igen nagy hírnévnek örvend. Az Egri Bikavér elkészítéséhez legalább három, a Hegyközség rendtartásában ajánlott szőlőfajta borának háziasítása szükséges. Ezen javasolt fajták: a Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Blauburger, Kékmedoc, Zweigelt, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Merlot és a Pinot Noir. A Bikavér összetevői közül egy szőlőfajta aránya sem haladhatja meg az 50 %-ot, valamint egy fajtából legalább 5 %-nyi mennyiséget kell tartalmaznia. A hektáronkénti termésátlag nem haladhatja meg a 13,6 tonnát. A Bikavér mellett a Debrői Hárslevelű és az Egri Leányka is a Borvidék védett eredetű borai közé tartoznak. 8 Az Egri Bikavér a Tokaji Aszú mellett hazánk legismertebb bora. Magyarország eredetvédett borai közül ez az első, melynek tiszteletére 1997-ben az Egri Hegyközség megalkotta a Bikavér kódex -et. A Szekszárdi Borvidéken hamarabb jelent meg a Bikavér, de nem örvend olyan hírnévnek, mint egri társa. Ez máig vita tárgyát képezi a 6 Dr. Nagy Imre: Minden, ami Eger, Egri Borvidékért magazin az egri bor szelleméről 1.szám, Eger, 2006.július, p81 7 (letöltés: ) 8 Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa: Az Egri Borvidék védett eredetű borainak szabályzata, ápr. 4., Eger, p5-6 14

15 két híres Borvidék között. A kiváló bort a minden év július elején tartott Egri Bikavérnapok alkalmával ünneplik a helyi borászok és borfogyasztók. Az Egri Borvidéket híres nedűje után méltán nevezik a Bikavér hazájának. A rendszerváltozást követően az Egri Borvidék hatalmas fejlődésen ment át. Jelentős mértékben növekedett a szőlőültetvények területe, s az újabb borászatok létrejöttével a borok minősége is javult. A Borvidék az egri és a debrői körzetből áll, magában foglalva Eger városát és 17 községet. A debrői körzethez tartozik lakóhelyem, Verpelét is, amely 2005-ben nyerte el a Bor és Nóta faluja címet. Azóta a nagyközség minden ősszel szüreti felvonulással és borkóstolóval egybekötött nótaműsornak ad otthont. Eger olyan jellegzetes környéke hazánknak, amelyen egyaránt jelentős a fehér- és vörösbor előállítása. 9 A XV. századig Egerben csak fehérszőlőt termesztettek, majd a felvásárlási árak emelkedése a kékszőlő ültetésének kedvezett. A magyar vörösborok szerepeltek jobban a kiállításokon és fesztiválokon, ezért is folytatták az egri termelők a vörösbortermelést és értékesítést. Az egri pincékben érlelt borok kiemelkedő helyet foglalnak el a magyar borok között, ezért a virágzó borturizmus keretében minden évben nagyszámú hazai és külföldi vendég keresi fel a vidéket. Eger környékén a IXX XX. században a fehérborok aránya meghaladta a vörösborfajtákét, mára azonban a Borvidék borösszetétele a következőképp alakul: 70 %-ban vörösbort és 30 %-ban fehérbort termelnek. Az őshonos szőlőfajták közül Kékfrankos szőlőt termesztenek a terület 23,2 %-án, Cabernet Sauvignont 502 hektáron (a területek 10,6%-án), Merlot 420 hektáron, míg Leánykát a szőlőterületek 8,4 %-án, azaz 400 hektáron. A debrői körzetben a legnagyobb területen Hárslevelű és Olaszrizling fehér szőlőfajtákat termesztenek. A Debrői Hárslevelű igazi hungarikum, míg az Egerszóláti Olaszrizling a legnagyobb termőterületen termesztett fehér szőlőfajta. 10 Az 1990-es években megkezdődött a privatizáció: felbomlottak az akkori termelőszövetkezetek, helyettük nagyüzemek, részvénytársaságok és pinceszövetkezetek jöttek létre, valamint újonnan alapított családi vállalkozások és 9 Haraszti Gyula: Egri borok; Kossuth Kiadó, 2003, p (letöltés: ) 15

16 magáncégek is megkezdték működésüket a térségben. A régióban tevékenykedő borászatok magas minőségű borral látják el a hazai és uniós piacokat. Ezt igazolja, hogy már három egri pincészetvezető is elnyerte a Magyar Bor Akadémia által odaítélt Év Bortermelője címet: 1995-ben Thummerer Vilmos, 1998-ban Gál Tibor, majd 2005-ben Vincze Béla, és a évi jelöltek között tudhatjuk Dr. Lőrincz György egri borászt is. A régió számos borászata szállítja termékeit az Európai Unió tagállamaiba és harmadik országok piacaira. A Borvidék valamennyi termelőjének célja a térség nemzetközi hírnevének terjesztése, és ezáltal a magyar borok megkopott dicsőségének visszaállítása. Az Egri Borvidék legkiemelkedőbb borászatai az Egri Korona Borház, az Egervin Zrt., a Gál Tibor Pincészet, a Gál Lajos Pincészet, az Egri Csillagok Zrt., a Monarchia Borászat, az Ostoros-Novaj Bor Zrt., Thummerer Vilmos Pincészete és a Varsányi Pincészet. Ha a helyi borászok jól kiaknázzák a vidék lehetőségeit és lépést tartanak a világ bortermelő országaival, a jövőben még több nemzetközi sikerre számíthatnak. Az Egri Borvidékért Alapítvány azért jött létre, hogy elősegítse a régió borainak, borászatainak hazai és nemzetközi elismertségét, valamint az egri borkultúra szintjének emelését. A szervezet anyagi és szellemi erőforrásokkal járul hozzá a Borvidék fejlesztéséhez. Az alapítvány tagjai összefogják a Borvidék marketing és értékesítési feladatait, valamint a helyi rendezvények szervezésében is főszerepet vállalnak. Az Egri Borvidékért Alapítvány új eszközt és borminősítési rendszert hozott létre: a Bikavér Kontrollt, amely által egyértelműen megkülönböztethetővé válik a gyenge minőségű Bikavér a jó minőségűtől. Egyedi Bikavér palackot terveztek, amely mint védjegy alkalmas arra, hogy a fogyasztók egyértelműen választani tudjanak a minőségi és a forgalmi borok között. Erre azért volt szükség, mert a Bikavér túl széles minőségi- és árszegmensben található meg a boltok polcain, amelyek elbizonytalanítják a vásárlókat. Az általuk felállított Top 15 elnevezésű csapat a legsikeresebb és legnagyobb egri borászatokat foglalja magában, akik közreműködésével megalapították az Egri Borkereskedőházat. A Kereskedőház a Borvidék egészének kereskedelmi képviseleteként marketing eszközök segítségével szervezi a térség borászatainak értékesítési támogatását. Kommunikációs politikájukat az Egri bort közvetlenül Egerből vezérelv köré építették. Az alapítvány a helyi és országos borszakmai szervezetekkel együttműködésben végzi munkáját. 16

17 4. A magyar borok külkereskedelme Magyarország nyitott, exportorientált gazdaság, a gazdasági fejlődés kulcsa az export növekedésében rejlik. A gazdaság áruexportja és importja alkotja a külkereskedelmi mérleget, melynek egyenlege megmutatja, hogyan viszonyul egymáshoz a valutabevétel- és kiadás. Az idei év első hét hónapjában a KSH adatai alapján a magyar külkereskedelmi termékforgalom 100,9 millió Euro többlettel zárt, szemben a 2006-os év passzív mérlegével. A hazai export mértékét leginkább a magyar valuta árfolyama befolyásolja. Ha a hazai fizetőeszköz erős, akkor az exportőrök költségei megnövekednek, amely az export csökkenéséhez, illetve az import növekedéséhez vezet. Ezzel szemben a gyenge hazai valuta az exportösztönzés legfontosabb tényezője. Hazánk szőlő- és bortermelése hosszú időkre nyúlik vissza, mely számos viszontagságon ment keresztül, ám minden nehézség ellenére ma is helytáll. A magyar bor már a középkori gazdálkodásban is fontos kereskedelmi árucikk volt. A XVIII. század közepétől azonban az osztrák gazdaságpolitika adminisztratív intézkedésekkel akadályozta meg a jó minőségű magyar borok külhoni megjelenését. Így a borkereskedelem pangása miatt boraink kiszorultak az európai piacokról. Az 1875-ben megjelent filoxériavész a hazai szőlészetekben nagy pusztítást végzett, majd az első világháború mért súlyos csapást borgazdaságunkra. A világháború után szőlőterületeink csupán egyharmada maradt meg, és a hazánkat korlátozó kiviteli tilalmak miatt borexportunk is csekély mennyiségre szűkült. A második világháború időszakában a szőlő- és bortermesztés színvonalában ismét hanyatlás következett. A mélypontra jutott bortermelés a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes agrárpolitikája nyomán indult újra fejlődésnek. A tervgazdaság negyven évében megkezdődött a szőlőrekonstrukció és a borászati nagyüzemek korszerűsítése. A hetvenes években a KGST döntése alapján Magyarország felelt a keleti országok borellátásáért, így kivitelünk fokozatosan nőtt és boraink bekerültek Európa borkeringésének fő áramába. Az évi ötmillió hektoliteres termelés egyharmadát a keleti piacokon értékesítettük. Az 1990-ig tartó időszakban minden borászat állami vagy szövetkezeti keretek között működött. A tervgazdaság a mennyiséget helyezte előtérbe a minőséggel szemben, hiszen a hazai és a keleti piacok ellátásához hatalmas termelési volumenre volt szükség. Magyarország a kilencvenes 17

18 évek elején jutott túl a politikai és gazdasági rendszerváltáson, amely hátráltatta az európai bortermelő országokhoz való felzárkózást és a borkereskedelembe való integrációt. A rendszerváltás újabb megpróbáltatás elé állította borkereskedelmünket: elveszítettük a szovjet utódállamok hatalmas felvevő piacait, a nemzetközi piacokon pedig eladhatatlanná váltak a rossz minőségű magyar borok. Borexportunk évi mélypontja után 1996-ig csupán mérsékelten növekedett. Az export elsődleges célja az volt, hogy a magyar pincékben felhalmozódott borfeleslegtől megszabaduljon a gazdaság. A beszűkült külföldi piacok miatt borexportunk azonban között 44 %-kal csökkent. A lassú, kitartó mélyrepülés a mai napig sem ért véget, hiszen jelenlegi borkivitelünk az egymillió hektolitert sem haladja meg évente. A borkivitel mennyiségbeli csökkenését ellensúlyozza, hogy a külföldi piacokon értékesített magyar borok értéke növekedett, amely tovább ösztönzi az exportforgalmat. A borkivitel mennyisége a palackozott és hordós bort, a szőlőlét, mustot, valamint a pezsgőt is magában foglalja. Az 5. ábra bemutatja, hogyan változott hazánk bortermékeinek kivitele a kilencvenes évek végétől 2007-ig ban a borexport mennyisége még hl-t tett ki, majd folyamatosan mérséklődött, végül 2003 és 2005 között érte el mélypontját. Az Uniós csatlakozást követő évben (2005) kivitelünk alig érte el a hl-t. 5. ábra Forrás: KSH, saját ábra 18

19 2006-ban növekedésnek lehettünk szemtanúi, ekkor összesen hektoliter bor került a külföldi piacokra. Tavaly közel 10 %-kal csökkent a magyarországi borkivitel mennyisége, értékében azonban mintegy 3 %-kal meghaladta a 2006-os árbevételt. Ez többek között annak tudható be, hogy 2007-ben az export átlagárak 10 %-kal emelkedtek. Az értékbeli növekedésnek köszönhetően pedig a kivitel mennyiségi visszaesése nem ad okot aggodalomra. Reményeink szerint az idei évben a kivitel értéke mellett a mennyiség is növekedni fog, amely jelentősen hozzájárul külkereskedelmi mérlegünk javulásához. Az elmúlt évben Magyarország bortermeléséből 684 ezer hektoliter került külföldi piacokra, amely 9,2%-kal kevesebb az azt megelőző évhez képest. Ugyanakkor a kivitel összértéke 65,5 millió Euro volt, amely meghaladta a 2006-os évi export értékét. Tehát a kivitel mennyiségben nem, de értékben annál inkább növekedett. A külföldre szállított bormennyiség 88 %-a, azaz hektoliter került az Unió országaiba. A 2007-ben Magyarországon termelt bor és megoszlása Teljes mennyiség = liter Minőségi bor Tájbor Asztali bor l l l 1. táblázat Forrás: Bor és Piac Magazin A fennmaradó 12 %-ot, azaz hl bort harmadik országok piacain értékesítettük, melynek felét Oroszország vásárolta fel. A hazai bort felvásárló országok élén továbbra is Németország áll, ahová a teljes kivitel 21,5 %-a kerül eladásra, azt követi Csehország 12,6, majd Nagy-Britannia 10,5 %-kal. Oroszország, Szlovákia, Lengyelország, Svédország, USA, Lettország és Kanada is jelentős felvevő piacai a hazai boroknak. Az export bor literre vetített átlagára sajnos még 2007-ben sem érte el az egy Eurót. A Közösség országaiban értékesített magyar borok átlagára 0,9 Euro/liter volt. A Németországba, Szlovákiába és Csehországba szállított bort az átlagárak alatt sikerült 19

20 értékesítenünk, az Egyesült Királyság volt az egyedüli, amely 1,58 Euro/liter áron vásárolta meg a magyar borokat. A hazai borexport fejlődésének útjában álltak a szocializmus évei és a rendszerváltás folyamata, de sajnos az azóta hatalmon lévő politikai döntéshozók sem hoztak javulást e téren. Az állandó pénz- és tőkehiány, az elhibázott törvényi szabályozások, az elavult technológiai háttér, a borimport előretörése és a borhamisítás elterjedése mind-mind akadályozzák a kivitel kibontakozását és a magyar borgazdaság sikerét. Magyarország bortermelési adatait követően érdemes azt is elemezni, hogy melyek a hazai borok célországai, azaz pontosan melyek azok az országok, amelyek jelentős mennyiségű bort vásárolnak a magyar borászatoktól. 6. ábra Forrás: KSH A legnagyobb mennyiségű hazai palackos bort, az éves export 20 %-át Nagy-Britannia vásárolta fel 2006-ban (6. ábra). Azt követi Németország, amely csupán 4 %-kal maradt alul a szigetországgal szemben. Csehország hazánk harmadik legnagyobb felvevő piaca, amelyet 1 %-os hátrányban Oroszország követ, ahol a borértékesítés számít a legdinamikusabban fejlődő piaci szegmensnek a szeszes italok piacán. Oroszország számos kiaknázatlan lehetőséget rejt magában, azonban export szempontból az adminisztratív akadályok, a bürokrácia és a gyenge fizetőképességű orosz cégek támasztanak akadályokat a borok kivitelében. Lengyelország a magyar borok 8 %-át vásárolta fel 2006-ban, amelyet szorosan követ Szlovákia 6 %-kal. 20

Világtendenciák (szőlő-bor ágazat)

Világtendenciák (szőlő-bor ágazat) Világtendenciák (szőlő-bor ágazat) SZŐLŐTERMESZTÉS 1 A szőlőterület változása A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

Borpiaci információk. Bor piaci jelentés. Hazai borpiaci információk. Borimport alakulása Magyarországon. 9. ábra: Borimport alakulása Magyarországon

Borpiaci információk. Bor piaci jelentés. Hazai borpiaci információk. Borimport alakulása Magyarországon. 9. ábra: Borimport alakulása Magyarországon A K I Borpiaci információk V. évfolyam / 1. szám 27. január 31. 2-3. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk Borimport alakulása Magyarországon 1-2. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 23. szám november hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 23. szám november hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 23. szám 2006. 28. 45-46. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A vörös asztali borok árának alakulása néhány európai országban 1-2. táblázat, 1-8.

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem, Eger 2005. január 2629. A Felvidéki borrégió, mint lehetőség Gál Lajos mb. igazgató FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Eger VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem,

Részletesebben

20 éves a Tokaj Kereskedőház

20 éves a Tokaj Kereskedőház 20 éves a Tokaj Kereskedőház Készítette: Dr. Kiss István vezérigazgató Budapest, 2013.01.29. 2 Tartalom Szakágazati kitekintés Cégbemutató Szakágazati összehasonlítás Főbb adatok, jellemzők alakulása 3

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Bormarketing konferencia Sopronban

Bormarketing konferencia Sopronban HAZAI KÖRKÉP Bormarketing konferencia Sopronban Az V. Magyarországi Bormarketing Konferenciát 2004. december 2 3. között rendezték meg a Bormarketing Műhely Kht. és a Sopron Borvidék Hegyközségi Tanács

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

A világ szőlő- és bortermelése

A világ szőlő- és bortermelése A világ szőlő- és bortermelése A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal összesen 71 bortermelő országot tart számon, de számottevő bortermelés csak 26, döntően európai országban folyik. (OIV, 2002.)

Részletesebben

A főbb növényi termékek

A főbb növényi termékek UDOVECZ GÁBOR A főbb növényi termékek világpiaci kilátásai NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 25 BUDAPEST A világ búzatermelésének legnagyobb termelő országok szerinti megoszlása 24-ben és 214-ben EU TERMELÉS:

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország 57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország Az európai építési piac kilátásai 2004-2006 között Összefoglaló Készítette: Gáspár Anna, Build & Econ Stockholm, 2004. június 10-11. Gyógyulófélben

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 13. szám július

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 13. szám július A K I Borpiaci információk III. évfolyam / 13. szám 25. 2. 26- Bor piaci jelentés Borpiaci információk 1-4. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2. oldal 3-7. oldal Készítette:

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 20. szám október hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 20. szám október hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 2. szám 26. 17. 39-4. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A magyar asztali és minségi borexport alakulása 26 els félévében 1-2. táblázat, 1-8. ábra:

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A K I. 300 Ft/kg. tonna

A K I. 300 Ft/kg. tonna PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/13. szám 7.12. 25/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai...

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR május 25. Zöldség, Gyümölcs és Bor 19- Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Isépy Anett isepy.anett@aki.gov.hu Varga Viktória

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

PIAC PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. VIII. évfolyam/15. szám /31.

PIAC PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. VIII. évfolyam/15. szám /31. PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat VIII. évfolyam/15. szám 08.12. 2008/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke termelői, és a csirkehúsok feldolgozói értékesítési

Részletesebben

Integráció és szövetkezés

Integráció és szövetkezés Integráció és szövetkezés Jakab István Országgyűlés alelnöke MAGOSZ elnöke Napi Gazdaság Konferencia Budapest 2013. április 30. A mezőgazdasági termelés hatékonyságát a élelmiszerláncban elért magas érdekérvényesítési

Részletesebben

A külgazdasági politika intézményrendszere Magyarországon

A külgazdasági politika intézményrendszere Magyarországon A külgazdasági politika intézményrendszere Magyarországon Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Intézményrendszer madártávlatból Kormányzat Miniszterelnökség Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Hivatal

Részletesebben

XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014 Megjelenik kéthetente május 7. Felelős szerkesztő

Részletesebben

NÖVEKEDÉS ÉS BŐVÜLÉS, ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ EXPORTFINANSZÍROZÁSBAN. Mizser Zoltán Képviseletvezető (Győr)

NÖVEKEDÉS ÉS BŐVÜLÉS, ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ EXPORTFINANSZÍROZÁSBAN. Mizser Zoltán Képviseletvezető (Győr) NÖVEKEDÉS ÉS BŐVÜLÉS, ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ EXPORTFINANSZÍROZÁSBAN Mizser Zoltán Képviseletvezető (Győr) CÉLOK a magyar export-szektor, kiemelten a kkv szektor versenyképességének erősítése az exportcélú beruházások,

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. november 29. Baromfi 2010. 46. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

PIAC PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. VIII. évfolyam/10. szám /21.

PIAC PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. VIII. évfolyam/10. szám /21. PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat VIII. évfolyam/10. szám 06.03. 2008/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke termelői, és a csirkehúsok feldolgozói értékesítési

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR MAGYAR SZŐLŐ- ÉS BORÁGAZAT ÉRTÉKELÉSE ÉS LEHETŐSÉGEI AZ EU CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MARKETING SZEREPÉRE. Készítette: Trestyánszki

Részletesebben

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés Árfolyamok Miskolci Egyetem mesterképzés 24 órás devizapiac (Forex) Dollár/euró árfolyam alakulása (1999-2014 hónapvégi,ecb) 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1 0,9 0,8 jan..99 jún..99 nov..99 ápr..00 szept..00

Részletesebben

XV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

XV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS XV. évfolyam, 2. szám, 202 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 2. szám, 202 Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék Piaci

Részletesebben

2012/7. Állományváltozás az első félévben Állománynövekedés Állománycsökkenés Állományváltozás

2012/7. Állományváltozás az első félévben Állománynövekedés Állománycsökkenés Állományváltozás 2012/7 A KSH adatai szerint a szarvasmarha-állomány júniusban 733 ezer egyed, 41 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A tehénállomány 8 ezerrel haladja meg a tavaly júniusit, 335 ezer darab. E pozitív

Részletesebben

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi

Részletesebben

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM EGYESÜLT ÁLLAMOK KITERJESZTETTÉK A DDGS KIVITELÉT Az Egyesült Államok továbbra is jelentős mennyiségben exportálnak DDGS-t. (distiller s dried grains with solubles szárított

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. V. évfolyam / 6. szám április

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. V. évfolyam / 6. szám április Borpiaci információk V. évfolyam / 6. szám 27. április 12. 12-13. hét Borpiaci jelentés Borpiaci információk A spanyol borpiac bemutatása 2. oldal 2. oldal 1-2. táblázat, 6-11. ábra: Belföldi fehér asztali

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

2015. április 10. Egerszólát. 2015-ben X. alkalommal került megrendezésre az Aranytőke borszemle.

2015. április 10. Egerszólát. 2015-ben X. alkalommal került megrendezésre az Aranytőke borszemle. ARANYTŐKE BORSZEMLE 2015 2015. április 10. Egerszólát 2015-ben X. alkalommal került megrendezésre az Aranytőke borszemle. A borok értékelése a Nemzetközi Szőlészeti és Borászat Hivatal (OIV) által javasolt

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

SERTÉSPIAC 2015 Világ- és európai piaci tendenciák

SERTÉSPIAC 2015 Világ- és európai piaci tendenciák SERTÉSPIAC 2015 Világ- és európai piaci tendenciák Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériuma (USDA) szerint a sertéshús globális termelése 111,5 millió tonna volt 2015-ben, alig 1 százalékkal haladta

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Borpiaci információk. V. évfolyam / 21. szám 2007. november 7. 42-43. hét. Borpiaci jelentés. Hazai és nemzetközi borpiaci tendenciák

Borpiaci információk. V. évfolyam / 21. szám 2007. november 7. 42-43. hét. Borpiaci jelentés. Hazai és nemzetközi borpiaci tendenciák A K I Borpiaci információk V. évfolyam / 21. szám november 7. 42-43. hét Borpiaci jelentés Hazai és nemzetközi borpiaci tendenciák A magyar bortermékek importjának alakulása 7-12. ábra: Belföldön és külföldön

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék Borvidéki terv Balatonfelvidéki Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről

Részletesebben

XI. évfolyam/17. szám /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán júliusban többnyire

XI. évfolyam/17. szám /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán júliusban többnyire PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/17. szám.09.08. /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9

Részletesebben

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9. A harcsatenyésztés fejlesztésének lehetősége itthon Lengyel Péter, Udvari Zsolt Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja,

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Richter Csoport. 2013. 1-9. hó. 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31.

Richter Csoport. 2013. 1-9. hó. 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31. Richter Csoport 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31. Összefoglaló 2013. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: +5,2% ( ), +7,1% (Ft) + jó ütemű növekedés Kínában, az EU15 piacokon és

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁRCIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1.

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16. A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Pocsai Krisztina

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Pocsai Krisztina DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Pocsai Krisztina Debrecen 2014 1 DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR GAZDASÁGELMÉLETI ÉS ALKALMAZOTT INFORMATIKAI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR - SZEPTEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Stelazsi ZRt.? Hungaroprodukt ZRt.? Magyar-Orosz Kereskedőház

Stelazsi ZRt.? Hungaroprodukt ZRt.? Magyar-Orosz Kereskedőház Stelazsi ZRt.? Hungaroprodukt ZRt.? Magyar-Orosz Kereskedőház Ujhelyi Sándor elnök Vállalkozók Klubja Egyesület 1 Bevezetés Előzmény: V. Magyar-Orosz Nemzetközi Gazdasági Fórum és Üzletember-találkozó

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt.

Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt. Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt. A világgazdasági átrendeződések és hatásuk a magyar exportpiaci lehetőségekre, a gazdasági növekedésre és

Részletesebben

Borvidéki terv. Szekszárd Borvidék

Borvidéki terv. Szekszárd Borvidék Borvidéki terv Szekszárd Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlő szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről szóló 1994.

Részletesebben

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Építési Piaci Prognó zis 2017. Építési Piaci Prognó zis 2017. Világgazdaság Nemsokára az eddigi egymilliárd helyett három milliárd ember fog fejlett országban élni. Az lenne a csoda, ha egy ilyen folyamat nem járna megrázkódtatásokkal.

Részletesebben

Magyar vállalkozások exporttevékenység támogatása. Exporttámogatásban részt vevő intézmények Corvinus Rt- egy új program

Magyar vállalkozások exporttevékenység támogatása. Exporttámogatásban részt vevő intézmények Corvinus Rt- egy új program Magyar vállalkozások exporttevékenység támogatása Exporttámogatásban részt vevő intézmények Corvinus Rt- egy új program Export támogatás szükségesség Szükségesség: Ismertetlen terep: piacra lépési akadályok

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben