FÖLDTANI KÖZLÖNY EKTEKEZESEK. A TALAJOK JELLEMZÉSE VIZES KIVONATUK SEGÉLYÉVEL.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FÖLDTANI KÖZLÖNY EKTEKEZESEK. A TALAJOK JELLEMZÉSE VIZES KIVONATUK SEGÉLYÉVEL."

Átírás

1 * A vizsgálati módszerek részletesen le vannak írva a következ munkákban : FÖLDTANI KÖZLÖNY XLin. KÖTET JULIUS-AUGUSZTÜS-SZEPTEMBER FÜZET. EKTEKEZESEK. A TALAJOK JELLEMZÉSE VIZES KIVONATUK SEGÉLYÉVEL. írta : Balleneggee Róbekt szén a m. kir, földtani intézet agrogeológiai felvételeket végz tagjai a mezgazdasági szakoktatás céljait szolgáló talajgyüjteményt állítottak össze. Ez a!25 talaj szelvénybl álló gyjtemény fleg tipusos, nagy területeket alkotó talajnemeket tartalmaz. A talajok kémiai jellemzése céljából megvizsgáltam vizes kivonatukat. A kivonatot elzleg ki nem szárított talajból készítettem olykép, amint azt az amerikai és orosz talajkémiai laboratóriumokban szokás,^ t. i. 100 g talajra 500 cm^ desztillált vizet vettem, a kivonatot három percnyi keverés után Schleichee és ScHÜLL-féle 602. sz. «extra hart» jelzés szrpapírból készült reds szrn leszrtem. A legtöbb talajból ilyképen teljesen tiszta oldatot kaptam. Kivételt csupán a székes talajok és az ú. n. nyiroktalajok képeztek. A székes talajokból készült kivonat ugyan teljesen tisztán ment át, azonban oly lassan, hogy egy nap alatt cm^-nél több nem szrdött. Ezért a székes talajok vizes kivonatának elkészítésénél a légszivattyút vettem igénybe olykéj), hogy a vízzel elkevert talajt egy átlyukkasztott porcellánlappal ellátott tölcsérbe öntöttem, a tölcsér lapjára elzleg egy darab szrvásznat tettem, melyet szrpajdírossal borítottam le ; a szrlombikban ezután vacuumot állítottam el. Megkisérlettem a PuKALL-féle agyagszrk használatát is, amint azt Mitscherlich - használja, azt tapasztaltam azonban, hogy a szragyag absorbtió következtében a kivonatban lev ásványos anj^agok egy részét visszatartja s így a vizes kivonat összetételét megváltoztatja. OswALD ScHREiNER G. H. Failyer : Colorimetric, tiirbidity, and titration methods iised in soil investigations, Washington, 1906 és Gedroiz K. : A talajelemzés mtklszerei. Földtani Közlöny. Budapest líd 2. - E. A. MiTSCHKRLiCH : Eine chemische Bodenanalyse für pflanzenphj^siologische Forschimgen. Landwirtschaftliche Jahrbücher. Berlin, old. Földtani Közlöny. XLllI. köt. Í9i3. 21

2 318 BALLENEGGER RÓBERT Az így nj'ert vizes kivonatnak minden egyes esetben meghatároztam elektromos vezetképességét 18 C -on és lúgosságát \ loo normál kénsavval való titrálással (indicator methylorange, illetve ha a talaj normális karbonátokat tartalmazott phenolphtalein volt). Ezenkívül a WiNKLEK-féle eljárással meghatároztam a kivonat (<'a" -tartalmát, továbbá \''ioo normál ezüstnitráttal a C7'-t. Egyes típusos talajoknál ezenkívül meghatároztam az összes oldott részt egy adott térfogatú kivonat bepárologtatása által, továbbá a maradék összes ásványos részeit a száraz maradék kiizzítása útján. Az elektromos vezetképességbl továbbá kiszámítottam a kivonatban lev ásványos részek összegét, az oldott ásványos anj'agok sequivalens súlyát középértékben 75-nek véve. Az így nyert értékeket a mérés útján nyert értékkel összehasonlítva, azt látjuk, hogy a mezségi talajoknál, ahol a talajnedvesség fleg Ca{HCO^)^-^ oldatából áll, a két érték kitnen egyezik, a szürke erdei talajoknál és a székes talajoknál a számított érték kissé alacsonyabb. Ennek oka a talajnedvesség eltér összetételében keresend, ugyanis az erdei talajoknál és a székes talajoknál a talajnedvesség kolloidális ásványos anyagokat is tartalmaz {SiOo, AJ^O^, Fe^-^O.^, ezek az elektromosságot nem vezetvén, a vezetképesség mérése által nem is határozhatóak meg. A vizsgálat számadatait a következ táblázatban foglaltam össze (L. 3^ old). A táblázat értékeinek összehasonlításánál kitnik, hogy az egyes talajnemek vizes kivonataik segélyével jól jellemezhetek. A szürke erdei talajok vizes kivonata tartalmazza a legkevesebb oldott anyagot, a tenkei talaj A) szintjében 100 g talajból 0"0246 g oldódik, ebbl O'OOOG (31) %) szerves anyag. A kivonat alkalinitása oly csekély, hogy majdnem neutrálisnak mondható. A tavaszi és az szi talajnedvesség összetételében különbség alig van. A tenkei talajon ma is erd (tölgy) áll, ez a legkilúgzottabb, a többi a táblázatban szerepl szürke erdei talaj már régebb id óta szántóföld, a mvelés következtében ezeknek könnyen oldható sótartalma és alkalinitása is valamivel magasabb értékkel bir. A barna erdei talajok vizes kivonata mái- koncentráltabb. A karádi talajban (si bülikerd) 0'0435"ó könn3'en oldható rész van, melynek 34% -a szerves anyag. A kivonat alkalinitása is magasabb, 0'0104. A bicsérdi talaj már régóta szántóföld lévén, nem típusos erdei talaj többé, hanem átmenetet képz-z a mezségi földek felé. Az erdei talajok vizes kivonatai színtelenek. A mezségi zóna talajai között Magyarországon legnevezetesebl)ek a sötét- és világosbarna mezségi talajok, ezek a Nagy Magyar Alföld legtermékenyebb földjei és nagy területeket borítanak be a Tisza és a

3 A TALAJOK JELLEMZÉSE VIZES KIVONATUK SEGÉLYÉVEL. 31^ Maros szögében, továbbá a Bácskában. Ezek között a csorvási feltalajban 0'0706 ó könn^'en oldható alkotórész van, melynek csak 10% -a szerves anyag. Általában a könnyen oldható sók mennyisége a megvizsoált talajok A) szintjében 0*05:2:2 (f0762, a kivonat lúgossága pedig 0*047(') ()"080() értékek közt váltakozik. Mig a szürke erdei talajoknál az A) és B) szintekbl készült kivonat összetétele nem mutat lénj^eges különbséget, addig a barna mezségi talajoknál az A) szint több könnyen oldható sót tartalmaz, mint a B) szint. A C) szintben a sótartalom és az alkalinitás rohamosan emelkednek. A tavasszal gyjtött talajminta kevesebb sót tartalmazott, mint az sszel gyjtött. Érdekes tünemény még, hogy a csorvási föld altalajában másfél méter mélységben 0*05l% szóda {Ncic^CO^) van, amelynek jelenlétét a felszínen még semmi sem árulja el. A táblázatban a mezségi földek között szerepl hatvani talaj nem iipusos mezségi föld, hanem oly terület talaja, amely régebben erd volt, ma azonban mesterségesen elállított mezség. Az oroszországi csernozemmel összehasonlítható fekete föld Magyarországon csak az erdélyi mezségben ismeretes. Könnyen oldható ásványos rész tartalmát és alkalinitását illetleg az erdei és a barna mezségi földek között áll. A Nagy Alföldön igen nagy területeket foglal el a fekete réti íigyag ; a táblázatban két ilyen talaj szelvény szerepel, a békési szelvény egy még csak kis id óta szántott területrl való,^ míg a Simon-majori szelvényen már az elszékesedés kezdete látható, ami a B) szint magas sótartalmában és alkaiinitásában nyilvánul. A mezségi talajok A) szintjébl készült kivonatok sárga színek, a mélyebb szintekbl készültek színtelenek. A székes talajok között a balmazújvárosi típusos kérges-oszlopos sós talaj, a könnyen oldható sóknak a B) szintben való felhalmozódása jellemzi. Szóda csak az altalajban mutatkozik. A szürkeszín feltalaj vízben könnyen oldható részének 28% -a szerves anyag. A kúnszentmiklósi homokos, szerkezetnélküli széktalajnak már a legfelsbb szintje is tartalmaz szódát. Az oldható sók a feltalajban accumulálódtak. A székes talajok vizes kivonata sötétbarna szín. A talajok vizes kivonatának jellemzésére igen jól felhasználható az elektromos vezetképesség meghatározása. Ezt a módszert Magyarországon 'SiGMOND Elek'- ismertette és a békésmegyei talajok tanulmái A békési fekete réti agyag teljes kémiai elerazését és leírását illetleg lásd Ballenegger E. : Felvételi jeleutés az év Byaráu Békés környékén végzett agrogeolíjgiai részletes felvételrl. A m. kir. földtani intézet évi jelentése Budapest 191i>. 2 'SiGMOND Elek : Székes talajok vizsgálata a helyszínén. Az T. nemzetközi íigrogeológiai konferencia jelentése. Budapest 1909, 21*

4 i I 1 I S20 BALLENEGGER RÓBERT 05 t-- 00 CO -^ O X' i-~ C-. ÍO CO -^ * -^ O O O -M o o o o r o o o ó ó ó ó "^ 00 I. ^1 o C O -; o o o o o o oo <3< * (51 lo -* "^»J' -^ Cs o O o o O c 'O o o o io 00 -^ co I CO Sí o 3 C O <* c; o o o 2 M- "^ _2 ^ ^tü ^^ <D a N P, "^ rabzspicioj

5 A TALAJOK JELLEMZÉSE VIZES KIVONATUK SEliELYEVEL. 321 o sí s-l X --c --c * :o x) X ro -st '3-1 ot o o O o o o o C: O O O O O ^ X -^ "^ o? ro o o o O C5 o OOO!0

6 3'2-2 BALLENEGGER RÓBERT

7 A TALAJOK JELLEMZÉSE VIZES KIVONATUK SEGÉLYÉVEL. 323 CO O C: 00 -^ O o O o O o O o o o o o t-i íc -?i ^ o o o o

8 : 3í24 BALLLENEGGER RÓBEKT nyozásánál alkalmazta is. A módszer azonban nemcsak a székes talajok térképezésénél használható, ahol azonban nélkülözhetetlen is, hanem általában az összes talajok tanulmányozásánál. A táblázatból láttuk, hogy az egyes talajtípusoknál az A) szintben a vezetképesség a következ értékekkel bir szürke erdei talajoknál x. W barna ««75'() réti agyagoknál _. 71'o 77*7 barna mezségi talajoknál.., 139*4 203*0 székes talajoknál, 1 364*0 A vizes kivonatok vezetképességének meghatározása tehát gyorsan tájékoztat a talaj könnyen oldható sótartalmát és a sóknak az egyes szintekben való eloszlását illetleg. Az oldható sók mennyiségének és a kivonat reakciójának ismerete pedig felvilágosítást nyújt arra nézve, hogy a kérdéses talaj min talajképzdési folyamaton megy keresztül. Kelt Budapesten, 1913 május 1-éu. A FRUSKA-GORA TRACHITOS KZETEI. írta : dr. Maübitz Béla. A Fruska- Gora trachitos kzeteit már eddig is igen sok kutató tanulmányozta. Rövidebben foglalkoztak vele Wolf,* Doeltee,'^ Nedeljkovic.^ Popovic,* Szabó ^ ^^ és Lenz ; több munkájában behatóan tárgyalja ket Koch Antal ' és Kispatic.* Ásványos összetétel és szövet tekintetében Koch és KisPATic leírásai nem sok kívánni valót hagynak maguk után ; épen ezért a következkben csak egész röviden akarok a kzettani leírásra kitérni. Koch e közeteket «dolerites trachit», Kispatic pedig ((trachit«névvel illeti. A pontos rendszertani helyzet megállapításához megbízható elemzésekre volt szükségem ; vizsgálataim eredményét a következkben foglalhatom össze. * Verhandlungeu dcr k. k. geol. Eeichsanstalt Verhandlungen der k. k. geol. Eeichsanstalt * Verhandlungen der k. k, geol. Eeichsanstalt * Földtani Közlöny Vorhandl. d. k. k. geol. Eeichsanstalt. 1S74. Í2-J6. ' Földtani Közlöny «Jahrbuch der k. k. gool. Eeichsanstalt Í295. í Földtani Közlöny ; 187G. 21 ; Magyarlioni Földtani Társulat Munkálatai. III. 82. Jahrbuch der k. k. geol. Eeichsanstalt és M. Tud. Akadémia. Értek, a math. és természettud. körébl és M. Tud. Akadémia. Math. term. tud. Közlemények. XXY. 5. szám. «.Jahrbuch der k. k. geol. Eeichsanstalt és 409.

9 ; A FRUSKA-GORA TRACHITOS KZETEI. 325 KocH szerint a Fruska-Gora trachitos kzetei a fels krétakorú üledékek közé konkordáusau betelepülve két telepet alkotnak. Koch tanár úr szívességébl két kzetpéldány állott rendelkezésemre ; a kett habitus tekintetében egymástól meglehetsen eltér. Az egyik példány lelhelye «Verdnik (Szerem m.), Dobra voda felett a Vieuacon, a Kamenár közelében*. Világosszürke alapanyagban nagy (5 10 mm-nyi) üvegfényü földpáttáblákat és számos 2 10 mm-nyi fényes sötét amfibolprizmát látunk kiválva. Az automorf földpáttáblák részint szanidinek, részint savanyú plagioklászok (oligoklászok) ; teljesen friss állapotban vannak megtartva ; optikai sajátságaik jól megállapíthatók. Az amfibolok automorf módon vannak kifejldve, az oldallapon és prizmán kívül a terminális lapok is jelen vannak. Optikai sajátságaik: a kioltás r:c= 12 14, a tengelyszög meglehets kicsi, a ketts törés gyenge, a pleochroizmus : c = barnába hajló sötétzöld, b = sötétzöld, a = sárgászöld ; megtartásuk teljesen friss, a magmatikus rezorpciónak épen csak nyomait lehet észlelni. A kzet igen nagy menynyiségü makroportiros (1 mm-nyi) augitot is tartalmaz, amelyet azonban halványzöld színe miatt szabadszemmel nehéz felismerni. Ezek az augitprizmák teljesen automorfok, a vékony csiszolatban halványsárga színben átlátszók, optikai tulajdonságaik : r : c = 40 körül, tengelyszög = 60 körül, néha kissé zónás szerkezetet is mutatnak, st helyenként még homokóraszerkezet is ismerhet fel mindezek a tulajdonságok a diopszidszer monoklin augitra utalnak. Biotitot ez a kzet egyáltalában nem tartalmaz. Az alapanyag földpáttábláknak és szemecskéknek rendkívül tömött szövedékébl áll. Meglehets sok zömök apatitprizma, élesen automorf titanitkristályok, továbbá alaktalan magnetitszemek egészítik ki az elegyrészek sorozatát. Másodlagosan keletkezett a kevés kalcit, kvarc, limonit és hematit. A kzet kémiai összetételét a következnek találtam (1. számú elemzés): súly- o/o TiO^, AkO,.;- - FögOg FeO. MnO MriO C<iO Na^O. a;o CfK

10 326 D' JIAURITZ BÉLA A másik megvizsgált közetpéldány lelhelye fledince (Szerem m.) k- bánya a Eatorszkipatakban, az ércbányán fölül». Küls habitus tekintetében az elbbitl nagyon eltér. Makroporfirosan kevés földpát és amfibol van kiválva ; az utóbbiak azonban nem automorfok. Az alapanyag sötétebb kékesszüi'ke és a tefritekre emlékeztet. A vékony csiszolatban az amfibol különös elváltozásokat árul el : helyenként hosszanti irányban mintegy rostokra bomlott szét, máskor pedig szabálytalan repedésekkel van átjárva, amelyek másodlagosan ércekkel töltdtek ki. Az amfibolok mindig barna biotitlemezkékkel vannak körülvéve ; a mikroszkópi kép azt a benyomást kelti, mintha ezen biotitpikkelyek az amfibol rezorpciója révén keletkeztek volna. A biotit egyes önálló nagyobb táblákban is elfordul, a hasadások mentén érccsomók váltak ki benne. Az augit ugyanazokat a tulajdonságokat mutatja, mint az elbbi kzetben. Az alapanyag aránylag meglehets uagyszemíí ; benne az oligoklászok a fénytörés révén a szanidinektöl élesen különválnak. Az oligoklászok az idsebbek, mert a legtöbb esetben szanidinköpenyeggel vannak körülvéve. Az apatitprizmák ebben a kzetben meglehets nagyok és a vékony csiszolatban kékes színnel átlátszók ; rendkívül nagymennyiség opak pálcikás zárványt tartalmaznak. A kzet kémiai összetételét a következnek találtam {-2. számú elemzés) : súly-% SiO^... FeO }fno Mr/O.. OiO H.O ch...

11 A FRUSKA-GORA TKACHITOS KZETEI. 327 s a C t 63"9 6"1 2*3 11 '6 1. számú elemzés '5 6* "5 Bruderkunzberg-tipus (Siebeugeb.) Kolmer Scheibe-tipus (Böhm. Mittelgeb.). A Ijruderkimzberg-trachittipusról már Osann is megjegyzi, hogy a legbázikusabb trachitoknak egyikét képviseli, amelyet joggal lehet a trachidoleritek közé is besorolni ; az utóbbi közetcsoportban a Kolmer Scheibe-tipus csaknem azonos a fruskagorai kzetekkel. Kémiai összetétel tekintetében igen közel állanak e közetekhez az Arso-trachit és a Columbretes- szigetek némely trachitos kzetei, utóbbiakat Becke * «tefrites trachit» névvel illette: Fru 1 TifK^ FeO \íno... Ml/0 CaO Na^O h\ö H,0 _ (; ^ _ _ P'^O, s<\, Cl ', A Fruska-Gora tracliitos kzetei az igazi trachitoknál jóval bázikusabb kzetek, vagyis az igazi trachitokhoz képest kevesebb kovasavat és több színes elegyrészt (vas-magnézium-kalciumszilikátot) tartalmaznak. Kémiai összetételük alapján nincsen kizárva a íoldpátpótló ásványok keletkezésének lehetsége. A teitnészetes kzetrendszerben a trachitok és trachidoleritek közé illeszkednek be. A "dolerites trachit') megnevezést, amelynek szerzje Koch.íntal, igen szerencsésnek tartom, amennyiben ez a név kifejezi a kzetnek a trachitcsaládhoz való tartozását, de másrészt utal arra a körülményre, hogy e kzetek az igazi trachitoknál bázikusabbak. Egyáltalában nem lesz meglep, ha elegyrészeik között elbb-utóbb a földpátpótló ásványokat is fel fogjuk fedezhetni. intézetében. Készült a tud. egyetem ásvány-kzettani és a megyetem ásvány-földtani Budapest, 1913 május havában. 1 TscHERMAKs Min.-j)etr. Mitt. XVI. 168.

12 A VISEGRÁDI DÜNASZOROS E8 A PESTI SIKSAG FIATALABB KAVICSTELEPEI.* Irta : Strömpl Gábob dr. A Dunavölgy középmagyarországi szakaszának kavicstelepeiröl szóló irodalom már eddig is tekintélyes. Többen foglalkoztak vele, de összefoglalóan, avagj'^ részletesebben eleddig még senki sem. Magam a M. kir. Földtani Intézet kitüntet megbízásából jutottam e tanulmányokhoz, amikor mint ennek az Intézetnek küls munkatársa tavaly nyáron a Duna Esztergom és Ercsi közé es szakaszának kavicslerakódásait nyomoztam. Sajnos, kogy a rendelkezésemre álló id rövid volta, különösen azonban a tervbe vett terület nagy kiterjedése, nem engedték meg a részletes kutatást. Jóformán csak átnézetes felvételt végezhettem, de már ez maga is elegendöképen tájékoztatott a kavicstelepek általános geológiai viszonyairól. Kutatásaimat az irodalom, megjelölte módszerekkel kezdettem. Eleinte csupán a kavicsok sztratigrafiai és települési viszonyaira ügyeltem, késbb azonban, mihelyest a dunamenti kavicsokban fluviatilis eredet terraszkavicsokra ismertem és kivettem, hogy e kavicstelepek a Duna völgyének térszíni arculatában határozottan kifejezett lépcss, terraszos elhelyezkedést mutatnak, tanulmánj^aimba belevontam a gyorsabb áttekintést adó morfológiai megfigyelési módokat is s ez, a jobbadán medd, sokszor rosszul feltárt, vagy a még újabb képzdményektl teljesen elhantolt kavicstakaróknál, telepeknél és foltoknál célravezetbbnek bizonyult. Morfológiai tanulmányaimnak a Dunavölgy térszíni kialakulását érint megfigyeléseit a Földrajzi Társaságnak múlt évi (1910. XII. 22.) szakülésén terjesztettem el, míg jelen eladásomban pusztán a kavicsok geológiai viszonyait óhajtanám ismertetni. Településüket, majd függleges és vízszintes elterjedésüket, végül sztratigrafiai helyzetüket. Széltében a Duna itteni völgyén majdnem mindenütt van kavics. Váctól Soroksárig és még lejebb a folyam balpartján, futóhomok vagy mocsaras és morotvás üledék fedi ; a Duna szorosában meg a jobb partokon (líasaharc, Dunabogdáuy, Vác felett, Gellérthegy stb,) sok helyütt lösz, egyebütt mésztufa (Kiscell), omladék, patakhordalék (Dunabogdány. Tahi stb.) líorítja. Fekvje liasonlóan változatos. Leggyakrabban a neogén rétegekre települ (liákosszentmihály. Kbánya, Pusztaszentlörinc, Budafok, Nagytétény stb., néhol (Kismaros, Göd, Kiscell, cinkotai Annatelep stb.) a paleogén képzdményeinek erseblien diszlokált rétegeit üli meg, míg a * Elöuclta a Magyarhoni Földtíiiii Társul;it líml niiijus 3-iki szakülésén.

13 ; A VISEGRÁDI DUNASZOROS ÉS A PKSTI SÍKSÁG FIATALABB KAVICSTELEFEI. 32{> Duna szorosában sziklaterraszokkal (Pilismarót, Dömös, Visegrád, Nagymaros stb.) magán a kemény andeziten fekszik. Települési viszonyainak leghbb képét szelvényeken tüntethetem fel. Az egyiket Csepel Rákoskeresztúron át vonom meg, a másikat valamivel feljebb Kiscell és Csömör között. Mindkettt a fváros közelében, hogy ismertebb területet érintsenek s mert a kavicslerakódások épen ezen a tájon vannak a legszebben kifejldve, illetleg terraszai épen itt a legtipiisosabbak. A kavicsok, ahogy azt a szelvényeken láthatjuk, takarókban, leplekben ülik meg a diszlokált aljazatnak egyes elvetdött rögeit és d i s z k or d á n s a n telepázenek a harmadkori képzdményeknek hol fiatalabb, hol meg idsebb rétegeire. Kivételt teszen a csömöri Kálváriahegynek kavicselöfordulása, mert ennek álrétegzett kavicstakarója konkordánsan fekszi meg a pannóniai agyagnak legfels emeletét. Ugyanilyen konkordancia van a szentlörinci alsóbb, a levantei kavicsnál is. A kavicsterraszok szintesek anyaguknak szerkezete fészkes település és álrétegzett. Kavicsuk általában lapos. Túlnyomóan kvarcból áll, csak ott, hol sziklatalajt érint a takaró, az illet helynek anyakzete lesz az uralkodó. Nagytéténynél sok benne a szarmatamészk, Dömösnél a nem mállott andezit. Ezekbl a kimosott, de nem nagyon messzire hordott s épen ezért apró darabokra nem töredezett, kevéssé koptatott anyakzettuskókból olykor hatalmas kavicsokat, valóságos kavicstömböket találunk (Szentlrincen a lajtamészk, a Sashalom laposán andezittufa). Gödnél pl, a Duna még ma is 0*7 x 0-5 m nagyságú kavicsalakú tömböt formált a közeli partnak fels-oligocén homokkövébl. A kavicstelepeknek ez a szintes, a fekvrétegeket mintegy lenyes, a fluviatilis eredet álrétegzettség szemelöttartásával, határozottan folyóterraszokra utal és ezt a terraszos térszínt a szelvényeknek arányosan torzított magaslatai világosan mutatják. Még a kavicsokra rakódott homokbuckák hepe-hupássága nem nyomja el a terraszoknak általános, jól kivehet laposait, mert a terraszok bels pereme, a homlokai, legalább itt a fváros közvetlen közelében, koptatósabb lejtikkel túlszárnyalják az alantabb következ terraszlaposnak valamennyi kiemelkedését. Dunakeszi felett, Göd és Szöd körül, ahol magasabbak a buckák, cserbenhagy a morfológiai kutatás. A térszín lépcsi helyett itt, magát a kavicskibukkanást kell megkeresni, ha tájékozást akarunk szerezni a kavicstakarók további lefutásáról. Egyebütt már a terrasz-homlokainak követése is megadja a kell felvilágosítást a kavicsleplek elterjedésérl. Nagyjában, átnézetesen követtem is ezeket a lépcszetes lejtket. Esztergomtól, az Ipoly és a Garam torkolati.szakaszainak belevonásával, a jobbparton le Ercsiig, a balparton Soroksárig, Rákoskeresztúrig. Elterjedésüknek, lefutásuknak morfológiai érdekesség leírását itt mellzöm, függleges tagozottságukra vonatkozólag pedig csak a legfontosabbakat említem meg. A Duna szorosán át a pesti róna felé általában négy terrasz kíséri a szorosabb értelemben vett Duna völgyét. Magasságuk a folyam mai szintje felett, amennyire azt eddigi átnézetes felvételeimen térkép útján megállapíthattam, 3 5, 6-8, és m. Pontosabb adatokat csak gondos mérések után adhatok. A Csömör és Cinkota környéki terraszok ennél magasabbak, de a m-nél feljebb nem nyúló terraszok, illetleg kavicstakarók

14 330 Dt STRÖMPL GÁBOR száma bizonytalan. Elterjedésük is kétes, mert már Szödnél nyomuk vész. A kavicsok eredetét, sztratigraiiai helyzetét már ezekbl az adatokból is sejthetjük, egyelre azonban még nem bizonyíthatjuk. A két els, azaz az alsóbb (3 5 és 6 N m) terraszokon fekv kavicsok a mai áitér üledékeivel együtt a'l 1 u vi á 1 i sa k ; a középsk (10 15 és m), a dunamenti kavicsoknak legnagyobb részét hordó terraszok. miként az hazánk számos helyérl az e magasságú terraszokból gyjtött körületek igazolják, pleisztocén korúak. És pedig az alacsonyabbik (Cholnoky «városi ))-terrasza) fels-, a magasabbik (Cholnoky ((fellegvári»-terrasza) alsó-pleisztocén korú. S ezt a sztratigrafiai szintezést az itteni kövületek és települési viszonyok is igazolják. A mai Duna felett 3 50 m magasságban fekv kavicsokat a Duna rakta le. Részint a közeli, nagyobbára andesit- és mészkhegyekbl származó törmelékekbl, részint s ez a túlnyomó kvarckavicsokra áll abból a levantei korú törmelékkúpból (Lóczy, Inkey), amelynek legalsó, közvetlenül a pannóniai agyagot megfekv kövületes részletét Pusztaszentlrinc nagy kavicsbányájából ismerjük. A magasabban fekv kavicsok, valamint a szentlrinci alsó (levantei) kavics nem a Duna hordaléka. Kavicsuk jóval nagyobb, semhogy azt a Duna a Kis-Alföldön át hozhatta volna. Sokkal magasabban is fekszenek a Duna szorosának legmagasabb (50 m) terraszánál. Lerakódásukkor a Duna még nem folyt át a mai középhegységi szorosán, hanem ott veszett el a Kis- Alföldnek beltavában ('?). amikor a Csallóköznek hatalmas törmelékkúpját építgette. Csak késbb, a pleisztocén korszak legelején lépte át a visegrádi szorost a dömösi andezitkúpok közti horpadáson át és ömlött a Nagy- Alföld medencéjébe. Hogy és miként, azt csak a késbbi tanulmányok fogják kideríteni. Nem tévedek, azt hiszem, ha ezeknek a magasabban fekv, a csömöri Kálvária- és Szl-hegyeken oly nagy vastagságú kavicstakaró lerakódásának korát a levantei korszakba teszem. Ugyanis a m relativus magasságig hágó kavics konkordánsan fekszi meg a pannóniai agyag legfels rétegeit, míg nyugaton a Dunának régi alsó-pleisztocén korú terraszos völgye határolja. Lerakódása csak a pannóniai és a pleisztocén korszak közötti idben, a levantei korszakban történhetett. Levantei korszaklieli kavicsot ugyanis a közeli Pusztaszentlrincrl ismerünk s úgy tudom, nem csalódom, ha ebben a magasan fekv, Mogyoródtól Csömörön át szinte Pécelig terjed tekintélyes kavicstakaróban, települési viszonyai és nem zsákos redzései miatt annak a levantei korú törmelékkúpnak a legfels darabját, a keleti szegélyét látom, amely törmelékkúpnak legalsó, ugyancsak a pannóniai agyagra települ homokosabb részletét épen Szentlrincnél vizsgálhatjuk. A két kavicselfordulás, eltekintve a törraelékkúpnak felhalmozódásához szükséges, de aránylag rövid idtl, egykorú és mindenesetre azonos eredet törmelékkúpos lerakódás. A levantei törmolékkúpba vágódott Dima késbbi oldiileróziója nem ért el egészen Csömörig s így a törmelékkúpnak ezt a keleti szegélyét nem takaríthatta el. Csermelyek és záporpatakok marta takarójával most is ott fekszik pannóniai aljazatán. A szontlrinci levantei kavicselfordulást a pannóniai agyagnak és vele a levantei kavicsnak az Alföld felé irányult postlevantei

15 ' A VISEGKADI DUNASZOROS ES A PESTI SÍKSÁG FIAT.VLABB KAVICSTELEPEI. 331 sülyeclése (a SzEMEEE-féle lövház mentén) mentette meg az elhordástól, amennyiben a Dunának alsó- pleisztocén korszaki oldaleróziója itt ért le a pannóniai agyag szintjéig. Erzsébetfalván a felsö-pleisztocén korú völgy fenék már igen. amiért ehelyütt a szálban álló levantei kavicsnak már nyoma smcs. Tekintélyes vastagságú és kiterjedés törmelékkúp boríthatta az Alföldnek a Duna szorosáig ér csücskét, amelyet késbb a szoroson átfolyó Duna bontott meg a felismerhetetlenségig. A levantei kavicsok származását kutatva, a pleisztocén korú kavicsok tanulmányozásánál oly célszernek bizonyult terrasznyomozások legalább eddig, a futólagos felvétellel, nem vezettek határozott eredményekre. Már Fótnál, de még inkább Göd táján vastag futóhomok lepi el a kavicsokat. A terraszok elmosódnak, kibogozásuk alapos bejárás nélkül lehetetlen. Szödnél nyomuk vész, folytatásukat nem ismerjük. LóczY tanár úr a levantei kavicsot a Cserhátnak mediterrán korú abráziós kavicsaiból származtatja, amelyet torrens jelleg vízfolyás hordott el dél felé a levantei korszakban Az ö ajánlatára kezdtem meg ez idén húsvétkor a cserháti (Nógrád, Diósjenö) kavicsok geológiai és morfológiai tanulmányozását. Az eddig bejárt területnek megfigyelései még initsem bizonyítanak a fenti feltevés mellett, mindazonban a két (levantei és mediterrán) kavicsterület általános lejtési és morfológiai viszonyai biztatók s remélem, hogy az idei nyár tanulmányaival geológiai és petrografiai érvekkel igazolhatom majd a cserháti eredet helyességét. A CSEPELSZÍGET HOMOKJAKOL. írta : Yendl Aladár dr. (A ILI. táblával.! Tanulmányom célja a Csepelsziget ENy-i része homoktalajának ásványtani alkotását a petrografia és az elemz kémia módszereinek segítségével kvalitative és amennyire lehetséges kvantitative jellemezni. A tanulmányozott homokpróbákat Csepel községtl Ny-ra, a töltényg.yár ÉNy-i sarka körül gyjtöttem, közvetlen a felületrl s legfeljebb 10 cm mélységbl. A homokot a növényi részek eltávolítása céljából 1 mm lyukacsú szitán átszitáltam. E szitán az összes homokmennyiség keresztülhullott ; tehát a homok szemecskéi 1 mm-nél kisebb átmérjek. A szemek nagyjában koptatottak, de ez a koptatottság nem túlságos; mindenesetre azonban jóval gömbölyödöttebbek a szemek, mint a folyami éles homok. Úgy, hogy a kalcit, apatit szemeinek túlnyomó része s a kvarc szemei közt is igen sok majdnem teljesen szakülésén. * Eladta a Magyarhoni Fcildtaui Társulat l'.hl. évi május hóuap 3.-iki

16 332 IK VEN DL ALADAE gömbölj'ü. Hogy a homok vagy a talajok vázáuak luineralógiai összetételét legalább közelítleg kvautitative is jellemezni lehessen, az egyes ásványfajok egymástól való minél tökéletesebb elválasztása szükséges. Ideális eredmény úgy volna elérhet, ha sikerülne minden ásványfajt külön-külön izolálni s az egyes ásványfajok összes súlyát lemérni, de ez természetesen elérhetetlen, ^leg kell elégednünk avval, hogy a homokot alkotó ásványokat fajsúlyuk szerint bizonyos csoportokra szétkülönítjük, az így nyert részleteket megmérjük s végül e részleteket külön-külön megelemezve, az elemzési adatokkal észleleteinket kiegészítjük. Ily módon habár teljesen kvantitatív mineralógiai elemzést nem sikerül is kereszt ülvinnünk annyit mindenesetre elérünk, hogy kvantitative jellemezzük a kérdéses homokot. Egjdk dolgozatom alapján' a Duna hordalékának fbb ásványait nagyjában már elzetesen ismertem; úgy hogy e csepeli homok vizsgálatát mindjárt a kvantitatív szétválasztással kezdhettem meg. A kolloid anyagok a nehéz folyadékok és olvadékokkal való elválasztást meghiúsítják. Ezért elbb a vizsgálandó homokot 20 cm magas vízoszlopon keresztül való "li- órás napokon át tartó ülepítéssel a kolloid anyagoktól megszabadítottam. Az így leiszapolt agyag mennyisége az egész homoknak 0-72% -a. Ezenkívül még a 16'40" percnél nagyobb id alatt üleped iszapot is különválasztottam, ami 0'52%ot tett ki. Ily módon a homoktalajnak 742"56 gr vázrészére tettem szert s a további vizsgálatokat evvel az anyaggal folytattam. Nehéz folyadékok és olvadékok segélyével nagyjában a Eetgees W.^ ajánlotta csoportokra választottam szét a homokot. Minden elválasztást kétszer ismételtem. Nehéz folyadékul a Thoulet-oldatot, a jodmetilént s a jodmetilénes jod+jodoformoldatot, nehéz olvadékul - többszöri próbálgatás után a thalliummercuronitrátot használtam, mellyel, minthogy csak a legnagyobb fajsúlyú kis mennyiségíí anyag szétválasztására használtam, igen kényelmesen lehet próbacsben dolgozni. A thalliummercurouitrát eltávolítására híg KJ oldattal, majd vízzel mostam ki az illet részletet. A szétválasztott s kimosott részleteket szobahmérsékleten szárítva mértem, s így a következ csoportokat nyertem : Fajsúly

17 : ; A CSEPELSZIGET HOMOKJÁBÓL. 333 E számok természetesen nem lehetnek állandóak ; mindamellett fontos jellemzi a talajvázrészek ásványtani összetételének. A fajsúlyuk szerint szétválasztott részleteket részben óraüvegen ismert törésmutatójú folyadékokban, részben kanadabalzsamos preparátumokban tanulmányoztam a mikroszkópi vizsgálat módszereivel. A kisebb törésmutatójú ásványokat rendesen benzolban, a nagy törésmutatójúakat jodmetilénben vizsgáltam. A közepes törésmutatók közelít meghatározására még néhány Scheoeder VAN DER KoLK ajánlotta Igen gyakran az folyadékot használtam fel. ismert mikrokémiai reakciók egyike-másika is szükséges volt az optikai úton nyert eredmények kiegészítésére. A meghatározott ásványok diagnózisaikkal együtt a következkben fog lalhatók össze Mikroklin. A 2'60-nál kisebb fajsúlyú részletben a földpátok túlnyomó része mikroklin. A mikroklin- szemek a jellemz rácsos struktúrájukról könnyen felismerhetk; a kioltás a P lapon szimmetrikusan 16 körül. A szemek átlátszók, üdék, tiszták ; némelyik szem azonban zavarosnak látszik. Néha fekete, gyakran elágazó interpoziciók. máskor rozsdás foltok észlelhetk bennük. Némelyik szemben barnásfekete, átlátszatlan zárvány volt megfigyelhet. Ortúkláfiz már jóval ritkábban fordul el, mint a mikroklin. Szemecskéi elég tiszták ; némelyikben azonban sárgásszín zavarodás mutatkozik. Hasadásuk jói kivehet. A szétzúzás útján nyert P hasadási lapon átlagos 0 extinkció észlelhet. Az ortoklász és a mikroklin szemecskéi rendesen inkább lemezesek, mint izometrikusak. A mikroklin és ortoklász összes mennyisége az egész homoknak csak 2'40%-a, amit a kémiai analízis eredménye mutat. Igen ritkán a következ 2" fajsúlyú részletben is akad egy egy káliföldpát-szemecske ; ezek mennyisége azonban roppant csekély. Opál. A legkisebb fajsúlyú részletben egy-két sárga vagy sárgásbarna színíí szemet találtam, melyek részben koptatottak, részben friss kagylóstörés felületet mutattak. A szemecskéket szétzúzva, helyenként víztisztán átlátszók ez átlátszó részeken a benzolénál jóval kisebb fénytörés volt megfigyelhet. Az átlátszó helyek részben izotrop módon viselkednek ; részben foltos interferencia-színeket mutatnak. Ügy. hogy ez a néhány szem közönséges sárga viaszopál vagy m á j o p á 1 volt. Kvarc a f alkotó ásványa a homoknak. Maga a 2 '60 S2*70 fajsúlyú kvarccsoport túlnyomó része kvarc, de a két szomszédos részlet is tartalmaz kvarcot. Úgy, hogy a homok összes kvarctartalma 73 '80% ; tehát kereken a homoknak mintegy ^ 4 része kvarc. A kvarc szemecskéi változó alakúak ; egy részük közelítleg nagyjában izoméi rikus s meglehets koptatott. De sok szem teljesen szögletes, éles. tele friss egyenetlen kagylós töréssel, ami arra mutat, hogy a homok még nem tett meg nagy utat a szél hatására. A kvarcszemek legnagyobb része teljesen víztisztán átlátszó, optikailag egynem viselkedés. De e színtelen szemeken kívül sok szürkés, barna, fekete, már kevesebb zöld, rózsaszín s néhány teljesen átlátszó halványsárga szín Földtani Közlöny. XLIII. köt

18 334 D? VENDL ALADÁR kvarc is megfigyelhet. A szürkésbarna, fekete szín szemek annyira teltek opak interpoziciókkal, hogy majdnem teljesen átlátszatlanok. A rózsaszín szemek némelyikében hematitpikkelyek konstatálhatok : az ily szemecske HF-hen való oldás után igen ers Fi; reakciót ad. A zöldes szín kvarcszemecskék törmelékeiben apró zöldes lemezkéket lehet megfigyelni, st némelyik szilánkon látni ket beágyazottan a szemecskébe, amint éleikkel felfelé állanak. E zöld lemezkék kloritoknak bizonyultak. Ezeken kívül zárványként még z i r k o n t, r u t i 1 1, a m f i b o 1 1 s folyadékzárványt mozgó libellával észleltem. Egyik kvarcszemecske biotittal, egy másik klorittal volt összenve. Igen ritkán egy-egy teljesen sárga, tiszta átlátszó kvarc is akad. Bár a kvarcszemek túlnyomó része optikailag egynem viselkedés, ritkán egy-egy különbözen orientált egyénekbl álló szemecske is akad ; ezek homogén aggregátumként foltosán oltanak. Soeby H. C. szerint ezek palákból származó kvarcok ; az egységes optikai viselkedések pedig gránit és gnejszból származtak.' A 2"70 3*00 fajsúlyú részletben lev harmadik kvarcrészlet legnagyobb részben a zavaros kvarcfóleségeket tartalmazza, amelyek bár kémiailag fleg SiOg-bl állnak, mégsem minsíthetk tiszta kvarcoknak, hanem inkább szaruk. talán jászpisz stb. féleségek. Plagiokláíizok túlnyomó részben a kvarcrészletben találhatók, de a '60 fajsúlyú részletben is elfordulnak. Határozott formát megállapítani nem lehetett rajtuk, de annyi bizonyos, hogy szemecskéik talán inkább lemezesek, mint izometrikusak, tehát olyanok, mint a káliföldpátok. Aminek oka a (001) szerint való kitn hasadásuk lehet. A plagioklász szemecskéi részben tiszták, színtelen átlátszók, részben zavarosak, sárgás foltot tartalmazók, mállófélben levk. Legtöbb szem igen jól ikerrovátkos. Néhány plagioklászszemecske törésmutatója az eugenol ( 1*540) és nitrobenzol (1'552) törésmutatója között volt s az ikerrovátkás /' lapon közel 0 kioltást mutatott, tehát o 1 i - g o k 1 á s z nak tekinthet. Ezeken kívül szép ikerrovátkás szemecskék, melyeknek a' és ;''-ja > a nitrobenzol törésmutatójánál és jóval nagyobb a kanadabalzsaménál, a következ kioltásokat mutatták: 9 12, , 9 11, 14 16, 19 20, 21 22, Ezek a 1 a br a d or i t féle tagok közé tartoznak. A kémiai elemzés alapján a plagioklászok összessége az andezin összetételének felel meg, ami az optikai megfigyelésekkel jól összevág. Muffzkovií a legfontosabb csillámféleség a Csepelsziget homokjában ; túlnyomó részben a 2"70 3'00 fajsúlyú részletben konccntrál(')dik. Igen ritkán a két szomszédos részletben is akad egy-egy lemezke. A muszkovit mindig finom pikkelyek, lemezkék alakjában található, melyek általában nagyok. Kettó'sterésük nagysága tetemes, optikailag negativok. A tengelyszöget csavaros mikrométerokulárral 2 V^ 34, 37, 3'J, 41 nagyságúnak mértem. Zárványként * SoKBY H. C. : On the microscopical Characteis of Saud and Clays. The mouthly niieroscopical Journal ; ref. Rosknbusch H. : Neues Jahrb. f. Min. cte. 1880, 1. :>,s.

19 A CSEPELSZIGET HOMOKJÁKÓL. 335 színtelen zirkon tk, vörösbarna vagy sárgásvörös lécalakú foltok, opak, fekete maguetitpontocskák s ily pontokból összerakott olvasószerü sorok fordulnak el. Biotit már jóval kevesebb található a homokban, mint muszkovit ; mindig pikkelyek alakjában észlelhet. Többnyire barnásfekete, sötétbarna szín lemezkék ; sok azonban bronzsárga, némelyik zöldes árnyalatú. De egész halvány, csaknem színtelen pikkelyek is akadnak köztük. A tengelyszög 2 y= 11, 15, 17. Némelyik lemezke fekete opak (magnetit?) zárványt, ritkábban rutiltket tartalmaz. A biotit legnagyobb része is természetesen a muszkovittal együtt a :2"70 3*00 fajsúlyii került, de a nagyobb fajsúlyú biotitfajtáknak megfeleln a következ nagyobb fajsúlyú részletben is találhatók biotitpikkelyek ; az elválasztás tökéletlensége miatt igen-igen ritkán még a :2'60 2"70 részletben is akad egy-egy lemezke. Klárit zöld, sárgászöld vagy szürkészöld lemezkékben jelentkezik. Ketts törés nagysága igen csekély, a vékonyabb lemezkéken csak teinte sensibleval észlelhet. Zárványként magnetit és sagenit észlelhet. A kloritlemezkék mennyisége a biotiténál sokkal kisebb. Amfibolok. A 3*00 3'30 fajsúlyú homokrészlet túlnyomó része amfibol. E szemecskék rendesen hosszúkás, pálcikaalakúak, a hosszú irány a c tengellyel parallel ; úgy, hogy határozott fzóna mindig jól felismerhet rajtuk ; meglehets élesek, szögletesek, ami a kitn hasadás következménye lehet. A hasadás jól kivehet, különösen a szétzrizott szemeken. Ez amübolszemecskék többfélék ; határozottan a sötétzöld varietások túlnyomók, ers pleochroizmussal : y = sötétzöld, kissé kékes árnyalattal, ;' J_ = halvány sárgászöld vagy halvány barnászöld ; maximális észlelt kioltásuk Néhány szemre vonatkozólag y = sötétkékes ibolya J_i' = halványabb kék, extinkció 20 körül. A barna amfibolok száma már kisebb; ezeknek pleochroizmusa is ers: ^-^r sötét zöldesbarna, _L ^ ^ barnássárga, kioltás jóval 20 alatt. Eitkán oly szem is akadt, mely ;- := sötét vörösbarna, _L 7" " világos vörösbarna pleochroizmust mutatott ; ezeken csak 9 10 kioltást észleltem. A színtelen vagy csak igen halványzöld, nem pleochroos a k ti n o 1 i t-féle amíibolok sem ritkák maximális kioltással. A megfigyelt amfibolok optikailag negatívok, fzónájuk pozitív. Zárványként némelyik szemben opak (magnetit?) pontok észlelhetk. Fajsúlyúk a színnel arányban n. Ftömegük a 3'00 3"30 fajsúlyú részletben található. Igen ritkán a két szomszédos részletben is akad egy-egy szemecske. Apatit fajsúlyának megfelelen az amfibolrészletben koncentrálódik. Szemecskéi rendesen gömbölyííek, ritkábban hosszúkás pálcikaalakúak, színtelenek. Eitkán a hosszúkás pálcikaalakú oszlopocskán haránt hasadás észlelhet. Törésmutalójuk nagy, kettó'störésük gyenge, a vékony szemecskék csak a legalacsonyabb szürke interferencia színeket mutatták. Optikailag negatívok. Ellenrzésül az ammoniummolybdofoszfát reakciót használtam. Az apatitszemek rendesen tiszták ; ritkán magnetitzárványt és igen apró, színtelen, ersen fény- és kettstör. minden valószínség szerint zirkontüket tdrtalmaznak. 22*

20 az ;: 336 DE VENDL ALADÁR Turmalin fajsúlya 3*Ü0 3*30. amfiboliészletben gyakori. Bár a gránitok, gnejszokban etc. akcesszorikus, nagy keménysége s ellentálló képessége^ érthetvé teszi a homokban, talajban stb. való elfordulását. Gömböly és prizmatikus szemek egyaránt elfordulnak, utóbbiakon az egyenes kioltás észlelhet. Fénytörésük és kettöstörésük tetemes ; optikailag negativok. Makroszkóposán a legtöbb sötétbarnás fekete szín. Pleochroizmusuk igen ers s a szemek túlnyomó részére nézve (o = igen sötét (zöldes) barna, = halvány barnássárga. Ritkábban w ~-- barna, e = sárgás rózsaszín, vagy cy =-- halvány szürkésbarna, e = színtelen. Zárványként magnetit észlelhet egyik-másik szemben. Andaluzü szabálytalan vagy kissé hosszúkás szemek alakjában található az amíibolrészletben. A hasadás jól kivehet, ehhez mérve a kioltás egyenes. Törésmutató nagy (a monobromnaftalin és monojodbenzol között), kettstöréskicsi. Az andaliizitszemek pleochroizmusa határozott : a -= rózsaszín, J_ a = színtelen ; optikailag negativok, a tengelyszög nagy. Ritkábban fekete opak interpoziciókat tartalmaznak. Az andaluzitszemecskék száma azonban csekély. SziUhnanit. Az amfibol- és a piroxénrészletben egyaránt igen ritkán hosszú keresés után egy-egy szillimanitszeraecske is akad. Ezek hosszúkás vékonyan szálas, élénken polarizáló, színtelen vagy kissé szürkés szemek ; törésmutatójuk az a monobromnaftaliné körül. A szemecskék hossziránya ^'-val esik össze, ehhez képest a kioltás egyenes. Némely szem fekete, opak zárványokat tartalmaz. Hipersztén. A "60 fajsúlyú piroxéncsoport túlnyomó része hipersztén. A szemecskék rendesen nagyobbak az amfibolszemeknél s vagy kissé gömbölyödöttek vagy hosszúkás pálcika alakúak, mikor is a ^-val parallel fzóna jól kivehet. Pleochroizmusuk igen ers : ;' = sötétzöld vagy sötét barnászöld, _]_ y = halavány teabarna. Optikai tengelyszög nagy, optikai karakter amennyire megfigyelhet volt mindig negatív. A szemecskék legtöbbje sok opak zárványt tartalmaz, ritkán üvegzárványhoz hasonló interpoziciót. Monokli II idroxénok roppant alárendelten kis mennyiségben találhatók a liomokban. Igen ritkán lehet egy-egy hosszúkás, oszlopalakú nem pleochroos palackzöld vagy fzöld szín a u g i t ra akadni ; kioltásuk körül optikailag pozitivok. Ritkán alig észrevehet pleochroizmus is mutatkozik Y = zöld, J_ Y = kissé világosabb zöld. Néha színtelen, nem pleochroos. d i p s z i d szer piroxén is akad, melynek kioltása szintén ersen ferde, körüli. Optikailag ezek is pozitivok. Némelyik szemben opak érczárvány fordul el. Zoizil. A piroxén és amfibolrészletben igen ritkán egy-egy színtelen táblás vagy oszlopalakú ers - 1'7 körüli fénytörés szem figyelhet meg. E szemek kettstörése igen gyenge, kioltásuk a hosszirányhoz képest egyenes ; két optikai tengelyck, pozitivok, amennyire kivehettem p > v; platinkanálban való izzítás után sósavban kocsonyásodnak. Epidotszemek a piroxénrészletben koncentrálódnak. Hosszúkás, vagy gömbölydedek ; sárgás, sárgászöld vagy zöld színek, néha igen halványak, st.

Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok

Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2010. Kőzetalkotó ásványok A kőzetalkotó ásványok megjelenése a kőzetekben

Részletesebben

35 - ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK ERDÉLYBŐL. Dr. Primics György egyetemi tanársegédtől. I. Szabad orthoklaöföldpátok. a Munfyele-mare gránitjából.

35 - ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK ERDÉLYBŐL. Dr. Primics György egyetemi tanársegédtől. I. Szabad orthoklaöföldpátok. a Munfyele-mare gránitjából. 35 - ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK ERDÉLYBŐL. Dr. Primics György egyetemi tanársegédtől. I. Szabad orthoklaöföldpátok. a Munfyele-mare gránitjából. A Kis-Szamos forrásvidéki kristályos hegytömeg központi magját,

Részletesebben

SAVARIAI ISEUM TERÜLETÉN ELŐKERÜLT EGYIPTOMI KÉK PIGMENT LABDACSOK ÉS FESTÉKMARADVÁNYOK OPTIKAI MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATA HARSÁNYI ESZTER

SAVARIAI ISEUM TERÜLETÉN ELŐKERÜLT EGYIPTOMI KÉK PIGMENT LABDACSOK ÉS FESTÉKMARADVÁNYOK OPTIKAI MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATA HARSÁNYI ESZTER FÜGGELÉK I. 291 292 SAVARIAI ISEUM TERÜLETÉN ELŐKERÜLT EGYIPTOMI KÉK PIGMENT LABDACSOK ÉS FESTÉKMARADVÁNYOK OPTIKAI MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATA HARSÁNYI ESZTER 2016 293 Pigment labdacsok és festékmaradványok

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Magmás kőzetek szerkezete és szövete

Magmás kőzetek szerkezete és szövete Magmás kőzetek szerkezete és szövete Szövet: A kőzetet alkotó ásványok alaki sajátságai, az ásványok egymáshoz való viszonya, kapcsolata, elhelyezkedési módja és mérete. A kőzeteket felépítő ásványokat

Részletesebben

Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK

Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 1997-2003. ALAPFOGALMAK Kőzet: A bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag

Részletesebben

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba 2. Talajképző ásványok és kőzetek Dr. Varga Csaba Talajképző ásványok A földkéreg egynemű szilárd alkotórészei, melyeknek többsége szabályos, kristályos felépítésű. A bennük az építőelemek szabályosan

Részletesebben

CURCUMAE XANTHORRIZAE RHIZOMA. Jávai kurkuma gyökértörzs

CURCUMAE XANTHORRIZAE RHIZOMA. Jávai kurkuma gyökértörzs Curcumae xanthorrhizae rhizoma Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.3-1 01/2015:1441 CURCUMAE XANTHORRIZAE RHIZOMA Jávai kurkuma gyökértörzs DEFINÍCIÓ A jávai kurkuma Curcuma xantorrhiza Roxb. (C. xantorrhiza D. Dietrich)

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

109 - ÁSVÁNY-FÖLDTANI KIRÁNDULÁS ERDÉLY ESZAKNYüGOTI SZEGLETÉBE. Dr. Mártonfy Lajos gymn. tanártól.

109 - ÁSVÁNY-FÖLDTANI KIRÁNDULÁS ERDÉLY ESZAKNYüGOTI SZEGLETÉBE. Dr. Mártonfy Lajos gymn. tanártól. 109 - ÁSVÁNY-FÖLDTANI KIRÁNDULÁS ERDÉLY ESZAKNYüGOTI SZEGLETÉBE. Dr. Mártonfy Lajos gymn. tanártól. Az erdélyi muzeum-egyl. megbízásából végzett földtani kirándulásaim egy részéről volt szerencsém jelentést

Részletesebben

Mélységi magmás kızetek

Mélységi magmás kızetek Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa

Részletesebben

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK 12. elıadás MAGMÁS KİZETEK MAGMÁS KİZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képzıdnek a fıkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív (mélységi) kızetek (5-20 km mélységben)

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13.

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13. Kutatási jelentés Vid Gábor 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl 2012. február 13. 1. Bevezetés 2009. január 5-én kértem, és 2009. február 27-én 55-6/2009

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK

7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK 7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA FOGALMA Izotrópia (irányok szerint egyenlı): a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerben kristályosodó kristályok.

Részletesebben

Törökbálinti Homokkő: 25 29 millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le

Törökbálinti Homokkő: 25 29 millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le Dunabogdány Alapok Kőzet: Földi léptékben nagy kiterjedésű ásványkeverék. Dácit: Vulkáni kiömlési kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei a fehér színű földpát, a fekete, többnyire lemezes biotit, a fekete,

Részletesebben

Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig

Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig www.meetthescientist.hu 1 26 ? ÚTKERESÉS?? Merre menjek? bankár fröccsöntő?? politikus? bogarász?? jogász? tudományos kutató

Részletesebben

KÖZLEMENYEK A MAGYAR KIRÁLYI FÖLDTANI INTÉZET CHEMIAI LABORATOliirMÁBOL. *

KÖZLEMENYEK A MAGYAR KIRÁLYI FÖLDTANI INTÉZET CHEMIAI LABORATOliirMÁBOL. * 12 KALEC'SINSZKY SÁNDOR. KÖZLEMENYEK A MAGYAR KIRÁLYI FÖLDTANI INTÉZET CHEMIAI LABORATOliirMÁBOL. * K alecsinszky SÁNDOR-tÓl. Második sorozat. ** (Előterjesztetett a magyarhoni Földtani Társulat szakülésén

Részletesebben

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag

Részletesebben

REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE

REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE Joerg Wendel Wendel Email GmbH. Németország XXI International Enamellers Congress 2008 Május 18-22, Sanghaj, Kína Reológia - a kölcsönhatások összessége Joerg Wendel

Részletesebben

INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ

INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ Strandröplabda bizottság INFORMÁCIÓK STRANDRÖPLABDA PÁLYA ÉPÍTÉSÉHEZ 1. Játékterület: A játékpálya 16 X 8 méteres négyszög alakú terület, melyet legalább 3 méteres kifutó vesz körül és légtere legalább

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu

MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu IUGS osztályozás (Streckeisen, 1976, 1978; Le Maitre, 1989) Modális ásványos összetétel Normatív ásványos összetétel Szöveti jellegek Szín index

Részletesebben

MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu

MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu 1. Terepi- és s kézipk zipéldány-kőzettan A legprimitívebb osztályoz lyozás: mélysm lységi (abissziks( abissziks, intruzív) magmás s kőzetek k

Részletesebben

Néhány aczélfajta Összehasonlítása egymással, a nikkellel és a moraviczai magnetittel remanens mágnességükre nézve.

Néhány aczélfajta Összehasonlítása egymással, a nikkellel és a moraviczai magnetittel remanens mágnességükre nézve. Néhány aczélfajta Összehasonlítása egymással, a nikkellel és a moraviczai magnetittel remanens mágnességükre nézve. l)i". Aht Antal egyetemi tanártól. Az 1891-ben végzett vizsgálataimhoz, a mikor a moraviczai

Részletesebben

Mikroszkópos vizsgálatok

Mikroszkópos vizsgálatok Imrik Zsófia Mikroszkópos vizsgálatok Holland festő, a XVII. századi Aelbert Cuyp modorában: Lovasok kocsma előtt, XVII. sz. (?) Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék 20122013as tanév Mikroszkópos

Részletesebben

Mátrai és cserhátaljai pannon homokok vizsgálata

Mátrai és cserhátaljai pannon homokok vizsgálata Mátrai és cserhátaljai pannon homokok vizsgálata írta : Herrmann Margit, Budapest Pannon homokok mikromineralógiai vizsgálatait, melyeket 1953-ban a Bükk-aljában Ernőd Andornaktálya közti területről gyűjtött

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

MSZAKI ZOMÁNCOK ÉS ÜVEGEK ELLENÁLLÁSI VISEL- KEDÉSE IGEN KORROZÍV KÖZEGBEN Dr. Günter Schäfer - Pfaudler Werke GmbH

MSZAKI ZOMÁNCOK ÉS ÜVEGEK ELLENÁLLÁSI VISEL- KEDÉSE IGEN KORROZÍV KÖZEGBEN Dr. Günter Schäfer - Pfaudler Werke GmbH MSZAKI ZOMÁNCOK ÉS ÜVEGEK ELLENÁLLÁSI VISEL- KEDÉSE IGEN KORROZÍV KÖZEGBEN Dr. Günter Schäfer - Pfaudler Werke GmbH (Email 2004/6) 1. ÖSSZEGZÉS Összehasonlító korróziós próbákat végeztünk lúgokban a Pfaudler

Részletesebben

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj

Részletesebben

Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése

Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2002. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése A kőzetalkotó ásványok

Részletesebben

- 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír

- 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír 1. A talaj vízmegkötő képességének vizsgálata Kötelező védőeszközök Szükséges eszközök - 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír Szükséges anyagok - talajminták

Részletesebben

Ásványtani alapismeretek 6. előadás Kőzetalkotó ásványok Az ásványok olvadékból történő kristályosodásának sorrendje Bowen szerint Kőzetalkotó ásványok: SiO 2 ásványok Kvarc: hexagonális és trigonális

Részletesebben

GY EF KT BF. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA!

GY EF KT BF. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA! KAÁN KÁROLY 24. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA! 1. feladat.. AZ ERDŐ FÁI 12 p Írd

Részletesebben

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT PÜNKÖSDI KIRÁNDULÁSA A BALATON KÖRNYÉKÉRE.

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT PÜNKÖSDI KIRÁNDULÁSA A BALATON KÖRNYÉKÉRE. 6 5 2 D? TÉGLÁS GÁBOR G y u la tanítványai valamelyikétől egy középkori Elephas primigeniua L. zápfogát kapta 1910-ben az iskolának ajándékba. VI. Avasmegyei Bögöte alig 20 kilométernyire van B a 11 a

Részletesebben

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával)

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) Üveg: különleges anyag Sajátos szerkezet: rövid távú rendezettség, röntgen-amorf, térhálós Oxigén atomok alkotják

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek

Részletesebben

Kerámiák archeometriai vizsgálata

Kerámiák archeometriai vizsgálata Bevezetés Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

A nitrobenzol tulajdonságainak megváltozása,

A nitrobenzol tulajdonságainak megváltozása, A nitrobenzol tulajdonságainak megváltozása, előidézve az előállítására szolgáló anyagok megváltoztatásával. IFJ. DVORSZKY BÉLA oki. gyógyszerésztől. Bevezetés. sorrendjének A kilenezvenes évek elején

Részletesebben

minden színben, sávokkal színtelen, zöld, barna vagy vörös berakódásokkal kékeszöld, vagy pirosaslila

minden színben, sávokkal színtelen, zöld, barna vagy vörös berakódásokkal kékeszöld, vagy pirosaslila Achát minden színben, sávokkal Mohaachát színtelen, zöld, barna vagy vörös berakódásokkal Alexandrit kékeszöld, vagy pirosaslila Amazonit zöld, kékeszöld Ametiszt ibolyalila, halvány pirosaslila Andaluzit

Részletesebben

Kémia: minden, ami körülvesz. 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik

Kémia: minden, ami körülvesz. 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik Kémia: minden, ami körülvesz 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik TARTALOM 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik...2 1. Sodium PolYacrylate egy polimer a babák egészségéért...3

Részletesebben

Kerámiák archeometriai vizsgálata

Kerámiák archeometriai vizsgálata Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Archeometria 2011. május 3. Bevezetés Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max.

Részletesebben

Az istállótrágya és mőtrágya egymáshozi viszonya.

Az istállótrágya és mőtrágya egymáshozi viszonya. Az istállótrágya és mőtrágya egymáshozi viszonya. (Agricultur-chemiai eszmefuttatás.) A mőtrágyákat a külföld különösen Anglia, Franczia- és Németország már több évtized óta és folyton fokozódó mértétben

Részletesebben

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát Natrii aurothiomalas Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.8-1 07/2007:1994 NATRII AUROTHIOMALAS Nátrium-aurotiomalát DEFINÍCIÓ A (2RS)-2-(auroszulfanil)butándisav mononátrium és dinátrium sóinak keveréke. Tartalom: arany

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu

Részletesebben

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi

Részletesebben

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

ZOMÁNCOZOTT ACÉLLEMEZ SZEGMENSEK- BL CSAVARKÖTÉSSEL SZERELT TARTÁ- LYOK ÉS SILÓK: MÚLT ÉS JÖV

ZOMÁNCOZOTT ACÉLLEMEZ SZEGMENSEK- BL CSAVARKÖTÉSSEL SZERELT TARTÁ- LYOK ÉS SILÓK: MÚLT ÉS JÖV ZOMÁNCOZOTT ACÉLLEMEZ SZEGMENSEK- BL CSAVARKÖTÉSSEL SZERELT TARTÁ- LYOK ÉS SILÓK: MÚLT ÉS JÖV Koen Lips PEMCO Brugge Hollandia XXI International Enamellers Congress 2008 Május 18-22, Sanghaj, Kína Zománcozott

Részletesebben

4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI

4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI 4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI KRISTÁLYFIZIKA ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA JELENSÉGE Izotrópia (irányok szerint egyenlı): ha a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerbe

Részletesebben

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba 6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2011-2016

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2011-2016 2310 Szigetszentmiklós Szilágyi L. u. 54/C www.soloriensbt.hu SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2011-2016 1 Szigetszentmiklós Város Képvisel-testülte 49/2011 (II.23.) számú Önkormányzati

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

Siló lemezek Melegen hengerelt szerkezeti acélok pikkelymentes

Siló lemezek Melegen hengerelt szerkezeti acélok pikkelymentes Siló lemezek Melegen hengerelt szerkezeti acélok pikkelymentes zománcozása Dipl. Ing. Kohen Lips. Pemco Brugge (Email-Mitteilungen,2009/5) (Fordította: Dr Való Magdolna) Áttekintés Majdnem minden zománcozott

Részletesebben

A BÜKK ÁLGESZTESEDÉS VIZSGÁLATA A SOMOGYI ERDÉSZETI

A BÜKK ÁLGESZTESEDÉS VIZSGÁLATA A SOMOGYI ERDÉSZETI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A BÜKK ÁLGESZTESEDÉS VIZSGÁLATA A SOMOGYI ERDÉSZETI ÉS FAIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ERDÁLLOMÁNYAIBAN Írta: Biró Boglárka Nyugat-Magyarországi Egyetem Sopron 2004 1 A téma

Részletesebben

(Email-Mitteilungen, 2008/2)

(Email-Mitteilungen, 2008/2) Kémiai nanotechnológián alapuló javítási réteg vegyipari készülékek hibahelyein. Dr. Sigrid Benfer, Dr. Wolfram Fürbeth, Prof. Dr. Michael Schütze Karl-Winnacker Institut DECHMA (Email-Mitteilungen, 2008/2)

Részletesebben

Falra rakható terméskövek

Falra rakható terméskövek Falra rakható terméskövek homlokzatburkolat.hu Az árlistában szereplő árak a raklapon 1 sort tartalmaznak ahol "/sor" a mértékegység, mely kb. 0.9-1 nm2-t fed le a burkolandó felületen, függően a fuga

Részletesebben

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2 BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Hőkezelés. (PhD) féléves házi feladat Acélok cementálása Thiele Ádám WTOSJ Budaest, 11 Tartalomjegyzék 1. A termokémiai kezeléseknél lejátszódó

Részletesebben

FÖLDTANI KÖZLÖNY ÉRTEKEZÉSEK. MOCS KÖZSÉG KÖRNYÉKE.

FÖLDTANI KÖZLÖNY ÉRTEKEZÉSEK. MOCS KÖZSÉG KÖRNYÉKE. FÖLDTANI KÖZLÖNY XLIV. KÖTET. 19U MÁJUS-JÚNIUS. 5-ü. FÜZET. ÉRTEKEZÉSEK. MOCS KÖZSÉG KÖRNYÉKE. Irta: telegdi Eoth Lajos. Az 1913. év nyarán a kolozsmegyei Mocson tartózkodván, e község környékén néhány

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓ. Ismeretlen festő: Okolicsányi Farkas nemesi testőrként

RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓ. Ismeretlen festő: Okolicsányi Farkas nemesi testőrként RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓ Ismeretlen festő: Okolicsányi Farkas nemesi testőrként 2014-2015 A restaurálandó tárgy Ismeretlen festő: Okolicsányi Farkas Nemesi testőrként Leltári száma: 60.171. Tulajdonos,

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1 Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, ami lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük,

Részletesebben

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.

Részletesebben

Cirkon (ZrSiO4) Kis Annamária Ásvány- és Kőzettár

Cirkon (ZrSiO4) Kis Annamária Ásvány- és Kőzettár Cirkon (ZrSiO4) Kis Annamária Ásvány- és Kőzettár Tudományos és múzeumi Állandó kiállításunkon megtekinthetők az egyik legidősebb földi ásvány, egy cirkonkristály Nyugat- Ausztráliából származó kortársai.

Részletesebben

Ásványtani alapismeretek

Ásványtani alapismeretek Ásványtani és s kőzettani k alapismeretek Előadók: Dr Molnár Ferenc, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Dr Ditrói Puskás Zuárd, egyetemi docens, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Gyakorlatvezetők: Dr Molnár

Részletesebben

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

1. Magmás. 2. Üledékes. 3. Metamorft. A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása.

1. Magmás. 2. Üledékes. 3. Metamorft. A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása. A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása. 1. Magmás 2. Üledékes 3. Metamorft (átalakult) A kőzetképződés körfolyamata (Juhász Á. nyomán) KELETKEZÉS Forró kőzetolvadék

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

Magyarország növényföldrajzí térképe Símonkaí Lajos hagyatékából*

Magyarország növényföldrajzí térképe Símonkaí Lajos hagyatékából* 288 TUZSON JÁNOS Magyarország növényföldrajzí térképe Símonkaí Lajos hagyatékából* (V. tábla, térkép.) Az elbb közzétett, S i m o n k a i L. tudományos munkálkodásáról szóló megemlékezésben röviden ki

Részletesebben

Hogyan jut a Dunából a fürdkádba a víz?

Hogyan jut a Dunából a fürdkádba a víz? Hogyan jut a Dunából a fürdkádba a víz? Mi a csáposkút? Mikor épült alagút a Duna alatt a Szentendrei-szigetre? Miért kerül mustármag a pohárba? Érdekességek arról, hogyan jut el Budapesten a csapunkig

Részletesebben

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Kedves Kollégák! A Panoráma sorozat kiadványainak megalkotása során két fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt olyan tankönyvet szerettünk volna létrehozni,

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9.

1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9. 1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9. Szerves ásványok 1. Terméselemek 26 fajta - fémes: Au(szab) arany tisztán található

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3 5. gyakorlat. Tömegmérés, térfogatmérés, pipettázás gyakorlása tömegméréssel kombinálva. A mérési eredmények megadása. Sóoldat sőrőségének meghatározása, koncentrációjának megadása a mért sőrőség alapján.

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 17 KRISTÁLYFIZIkA XVII. Hőtani, MÁGNEsEs, ELEKTROMOs, RADIOAKTÍV TULAJDONsÁGOK 1. Hőtani TULAJDONsÁGOK A hősugarak a színkép vörös színén túl lépnek fel (infravörös

Részletesebben

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren (73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren Digital publication of the 1:200,000 scale agricultural soil map on the georgikon map talajtan@georgikon.hu

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége

ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége Tomas Róbert, Stockwork Exploration Kolozsvár, BBTE III. év ELŐADÁS TARTALMA 1. BEVEZETŐ:

Részletesebben