SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
|
|
- Hunor Kovács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9600 Sárvár, Várkerület 2. Pf. 78. Fax.: 95/ , Tel.:95/ M E G H Í V Ó Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete december 16-án /kedden/ órai kezdettel a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal nagytermében /Sárvár, Várkerület 3. II.em./ ülést tart, amelyre meghívom. Napirend előtt: A polgármester beszámol a két ülés között történt jelentősebb eseményekről, tett intézkedésekről. N A P I R E N D: 1. Beszámoló a Kolping Támogató Szolgálat Sárvár évi munkájáról. Előadó: Rábáné Varga Anita szolgálatvezető 2. A Kolping Támogató Szolgálat Sárvár által nyújtott támogató szolgáltatásra vonatkozó ellátási szerződés jóváhagyása. Előadó: Kondora István polgármester 3. Sárvár Város Önkormányzatának tulajdonában álló egyszemélyes cégek vezető tisztségviselőire, felügyelőbizottsági tagjaira vonatkozó Javadalmazási Szabályzat jóváhagyása. Előadó: Kondora István polgármester 4. A Sárvári Gyógyfürdő Kft. a) ügyvezetőjének megválasztása. b) ügyvezetője megbízási szerződésének jóváhagyása. c) felügyelőbizottsága tagjainak megválasztása és díjazásának megállapítása. d) felügyelőbizottsága tagjai megbízási szerződésének jóváhagyása. e) Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről szóló döntés meghozatala. f) Alapító Okiratának elfogadása. g) ügyvezetőjének felkérése a fentiekkel összefüggő eljárási teendők intézésére. h) folyószámla-hitel szerződésének megkötéséhez történő hozzájárulás és kezességvállalás. i) tagi kölcsönszerződésének módosítása. Előadó: Kondora István polgármester
2 5. A Sárvár TÁVHŐ Kft. a) ügyvezetőjének megválasztása. b) ügyvezetője munkaszerződésének jóváhagyása. c) felügyelőbizottsága tagjainak megválasztása és díjazásának megállapítása. d) felügyelőbizottsága tagjai megbízási szerződésének jóváhagyása. e) Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről szóló döntés meghozatala. f) Alapító Okiratának elfogadása. g) ügyvezetőjének felkérése a fentiekkel összefüggő eljárási teendők intézésére. h) tagi kölcsönszerződésének módosítása. Előadó: Kondora István polgármester 6. A Sárvári Zöld Pont Nonprofit Kft. a) felügyelőbizottsága tagjainak megválasztása és díjazásának megállapítása b) felügyelő bizottság tagjai megbízási szerződésének jóváhagyása. c) könyvvizsgálójának megválasztása, díjazásának megállapítása. d) Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésé szóló döntés meghozatala. e) Alapító Okiratának elfogadása. f) ügyvezetőjének felkérése a fentiekkel összefüggő eljárási teendők intézésére, g) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésének módosítása. Előadó: Kondora István polgármester 7. Önkormányzati rendeletalkotás a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról és a közterületek tisztán tartásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet módosításáról. Előadó: Kondora István polgármester 8. A Sárvári Média Nonprofit Kft. a) felügyelőbizottsága tagjainak megválasztása. b) felügyelőbizottsága tagjai díjazásának megállapítása. c) felügyelőbizottsága tagjai megbízási szerződésének jóváhagyása. d) Alapító Okiratának módosítása. e) ügyvezetőjének felkérése a fentiekkel összefüggő eljárási teendők intézésére. Előadó: Kondora István polgármester 9. A Sárvári Hírlap évi nyomdai szerződésének jóváhagyása. Előadó: Máhr Tivadar alpolgármester 10. Sárvár Város környezeti állapotának értékelése. Előadó: dr. Kulcsár László környezetvédelmi referens 11. Sárvár város évek közötti Környezetvédelmi Programjának megállapítása. (Az előterjesztés később kerül fel a honlapra.) Előadó: dr. Kulcsár László környezetvédelmi referens
3 12. Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat évi átmeneti gazdálkodásáról. Előadó: Kondora István polgármester 13. Önkormányzati rendeletalkotás a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló önkormányzati rendelet módosításáról. Előadó: dr. Szijártó Valéria jegyző 14. Önkormányzati rendeletalkotás a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításáról. Előadó: dr. Szijártó Valéria jegyző 15. Az önkormányzat évi belső ellenőrzési tervének megállapítása. Előadó: dr. Szijártó Valéria jegyző 16. Sárvár Város Önkormányzata évi Közbeszerzési tervének módosítása. Előadó: dr. Szijártó Valéria jegyző 17. Vagyonkezelési szerződés kiterjesztésének kezdeményezése a Nádasdy Várban működő Nádasdy Vár Művelődési Központ és Könyvtár által használt épületrészre. Előadó: Kondora István polgármester 18. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok helyiségeinek ingyenes használatba adása A/ Batthyány u. 29. B/ Várkerület 17/A. C/ Városgazdálkodás Sárvár kérelme. Előadó: Kondora István polgármester 19. A MÁV Zrt. és az Önkormányzat között az NYDOP-3.2.1/B projekt beruházás során keletkezett létesítmények, eszközök üzemeltetésére vonatkozó megállapodás jóváhagyása. Előadó: Kondora István polgármester 20. Sárvár város településrendezési eszközeinek módosítása véleményezési szakaszt lezáró döntések meghozatala. (Az előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra.) Előadó: Kondora István polgármester 21. Fedezet biztosítása a Multifunkcionális sportcsarnok tanulmányterv készítéséhez. Előadó: Kondora István polgármester 22. Megállapodás jóváhagyása a Sárvár, Kinizsi u. 13. szám alatt található orvosi rendelő udvarának felújítása tárgyában.
4 Előadó: Máhr Tivadar alpolgármester 23. Orvosi rendelő alapellátáson túli használatának engedélyezése dr. Császár Veronika háziorvos részére. Előadó: Máhr Tivadar alpolgármester 24. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtése tárgyú egyszerű beszerzési eljárásban az eljárás eredményének megállapítása és a közszolgáltatási szerződés jóváhagyása. Előadó: Kondora István polgármester 25. Gázközmű hozzájárulás mértékének megállapítása /Hegyközség/. Előadó: Kondora István polgármester 26. A képviselő-testület évi Feladattervének és évi I. félévi Munkatervének megállapítása. Előadó: Sütő Károly aljegyző 27. Egyebek. Napirend után: Kérdések, bejelentések. Sárvár, december 11. /: Kondora István :/ polgármester
5 11./ NAPIRENDI PONT ELŐTERJESZTÉS Sárvár Város közötti időszakra vonatkozó Környezetvédelmi Programjának jóváhagyása Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995 évi LIII. Törvény (továbbiakban Tv.) tartalmazza az önkormányzatok környezetvédelemmel összefüggő feladatait. A törvényben a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai között a környezetvédelmi programkészítési előírás is szerepel (Tv. 46. (1) bekezdés). Sárvár Város II. Környezetvédelmi Programjának időbeli hatálya időszakra vonatkozott, ezért ebben az évben aktuálissá vált a Környezetvédelmi Program következő időszakra ( ) szóló elkészítése. A Környezetvédelmi Program megalkotása és rendszeres felülvizsgálata a jogszabályi előírásoknak való megfelelésen túl a város folyamatban lévő Európai Uniós projektjeihez kapcsolódó horizontális vállalásoknak is része, mely vállalások tejesítését a Közreműködő Szervezet rendszeresen ellenőrzi. Kérem, a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy Sárvár város közötti időszakra vonatkozó Környezetvédelmi Programját a határozathoz mellékelt tartalommal hagyja jóvá. Határozati javaslat Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete Sárvár Város közötti időszakra vonatkozó Környezetvédelmi Programját a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, december 12. Kondora István Polgármester
6 SÁRVÁR VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Megrendelő: Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Készítette: ABU Hungary Mérnökiroda Kft Győr, Külső Árpád u december
7 ALÁÍRÓLAP SÁRVÁR VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: ABU HUNGARY MÉRNÖKIRODA KFT GYŐR, KÜLSŐ ÁRPÁD U. 41. Témafelelős: dr. Petróczki Ferenc környezetvédelmi szakértő
8 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A KÖRNYEZETVÉDELEMI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA SÁRVÁR ÉS A KISTÉRSÉG RÖVID JELLEMZÉSE Területi elhelyezkedés, népesség, közlekedés- és településhálózat Közlekedés és járműállomány Topográfiai és természetföldrajzi viszonyok Kiemelkedő természeti értékek Meteorológiai viszonyok A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE Levegő Vizek Felszíni vizek Felszín alatti vizek Ivóvíz Ivóvíz Csapadékvíz Talajok Hulladékgazdálkodás A Sárvár - Hegyközségben lévő inert hulladéklerakó rekultivációja Természetvédelem, tájhasználat Villamos energia felhasználás Vezetékes gázfelhasználás KÖRNYEZETBIZTONSÁG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJAVASLAT Intézkedési programjavaslat A környezet védelmét szolgáló általános intézkedések Helyi rendeletek és programok rendszeres felülvizsgálata A lakosság környezeti tudatosságának erősítése Környezeti nevelés, oktatás A környezeti elemekkel és önálló hatótényezőkkel kapcsolatos intézkedések Levegőtisztaság védelem Felszín alatti és felszíni vizek védelme... 49
9 Talajvédelem Hulladékgazdálkodás Természet- és tájvédelem Energiagazdálkodás Zöldterület gazdálkodás ÖSSZEFOGLALÁS... 56
10 BEVEZETÉS A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 46. (1) bekezdés b) pontjának rendelkezése a települési önkormányzat feladataként határozza meg, hogy illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgozzon ki, illetve rendszeresen vizsgálja felül, amely összhangban van a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével. A 46. (1) bekezdés e) pontja szerint a környezet védelme érdekében a települési önkormányzat illetékességi területén elemzi, értékeli a környezet állapotát és arról szükség szerint, de rendszeres időközönként tájékoztatja a lakosságot. E feladatának eleget téve, Sárvár Város Önkormányzata a törvény előírásainak megfelelően ben kidolgoztatta a város környezetvédelmi programját a hatályos jogszabálynak megfelelő tartalommal, amelyet az önkormányzat képviselő-testülete jóváhagyott. A Környezetvédelmi Program időbeli hatálya 2013-ig terjedt ki, ezért Sárvár Város Önkormányzata az új közötti programozási időszakra vonatkozó környezetvédelmi program kidolgozására adott megbízást. A dokumentáció felülvizsgálatának szabályai időközben módosultak. A változás értelmében pl.: megszűnt a korábbi 2 éves felülvizsgálati kötelezettség. Életbe lépett helyette a program készíttetője által szükségesnek talált, vagy a Nemzeti Környezetvédelmi Program megújítását követő aktualizálás elve. A települési környezetvédelmi program elvei a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, valamint a település fejlesztési és rendezési terveivel összehangoltan lettek meghatározva. A harmadik Nemzetközi Környezetvédelmi Program ig szólt, alapelvei között kiemelt szerepet kapott az ország fenntartható fejlődési pályára való átállásának segítése. Rendszerbe foglalta a környezet védelmére irányuló célokat, feladatokat a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt intézkedések meghatározásával. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) stratégiai céljai között az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása, a természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata, valamint az erőforrás-takarékosság és a -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése szerepelnek. A környezetvédelmi törvény évi módosításai az országos, területi és települési kapcsolatok megerősítésére irányultak. Ezen kívül módosultak a programkészítés tartalmi elemeinek követelményei is, melyeket jelen felülvizsgálati dokumentáció elkészítésénél figyelembe vettünk. A módosított Kvt. előírásainak megfelelően a települések sajátosságaival, adottságaival és gazdasági lehetőségeikkel összhangban, a Kvt. 48/B és 48/E értelmében a települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell: a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; 1
11 a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; az intézkedések végrehajtásának, valamint az előző pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével. A légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel, a zöldfelület-gazdálkodással, a települési környezet és a közterületek tisztaságával, az ivóvízellátással, a települési csapadékvíz-gazdálkodással, a kommunális szennyvízkezeléssel, a településihulladék-gazdálkodással, az energiagazdálkodással, a közlekedés- és szállításszervezéssel, a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezet-károsodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat. Mindezeken túl a környezetvédelmi program felülvizsgálata tartalmazhatja még a környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen: - a területhasználattal, - a földtani képződmények védelmével, - a talaj-, illetve a termőföld védelmével, - a felszíni és felszín alatti vizek védelmével, - a vízbázisok védelmével, - a rekultivációval és rehabilitációval, - a természet és tájvédelemmel, - az épített környezet védelmével, - az ár- és belvízgazdálkodással, - az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, - az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, - a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat. 2
12 A környezetvédelmi program időtávját a törvény 6 évben határozza meg. Jelen környezetvédelmi program ezért a jogszabályi előírásnak megfelelően, a közötti időszak programját és célkitűzéseit foglalja magában. A környezetvédelmi program felülvizsgálatát az ABU Hungary Mérnökiroda Kft. (9027 Győr, Külső Árpád u. 41.) a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével végezte el. 1. A KÖRNYEZETVÉDELEMI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA A felülvizsgálat a város fenntartható fejlődése érdekében, a városüzemeltetési feladatok integrált megközelítésével, és azzal a céllal készült el, hogy az egymással szoros kölcsönhatásban álló társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok hosszabb távon se veszélyeztessék a várost alkotó közösség életkörülményeit, környezeti biztonságát, biztosítsák a természet által alkotott és az ősidők óta itt élő emberek által létrehozott gazdag örökség megőrzését, fenntartható használatát, fejlesztését, és növeljék a város vonzerejét. Ennek szellemében a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról Sárvár Város Önkormányzata gondoskodik, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását. Ehhez kell, hogy még hozzájáruljanak a helyi erőforrások is, ami tulajdonképpen a Sárváron élő, dolgozó embereknek, választott képviselőiknek, a gazdálkodó szervezeteknek és az önkormányzat hivatali szerveinek környezettudatos magatartását, összefogását és partnerségét jelenti, hiszen a környezet értékgondozó fejlesztése nem csupán anyagi kérdés, megvalósítása érdekében minden magánszemélynek és szervezetnek a saját szintjén cselekednie szükséges. Ha a többség sikerrel hajtja végre a programban javasolt intézkedéseket, az hozzá fog járulni a város környezeti minőségének javulásához, vonzóbbá és egészségesebbé teszi Sárvárt nemcsak a lakosok, de a munkavállalók és a befektetők számára is, erősíti Sárvár kistérségi vezető szerepkörét, és csökkenti a tágabb környezetre gyakorolt kedvezőtlen környezeti hatásokat is. A jó minőségű városi környezet megteremtése tehát elképzelhetetlen a különböző stratégiák, szakmapolitikai elképzelések, kezdeményezések szoros összehangolása és az ebben érintett szereplők együttműködése nélkül. Az egyes társadalmi-gazdasági tevékenységek más-más térfelosztási egységekben alkotnak egységes rendszereket, és más-más területi léptékben kezelhetők optimális módon ezért a tervezés során a külső térbeli és ágazati kapcsolatokra is kitekintéssel kellett lenni. A város környezetvédelmi programja így Vas megye, a nyugat-dunántúli stratégiai tervezési régió és hazánk környezetvédelmi, területfejlesztési, területrendezési és egyéb terveivel is összhangban van. A helyi tervek közül pedig a városfejlesztési szempontból meghatározó terveket emelhetők ki. Jelen felülvizsgálat célja, hogy Sárvár jelenlegi környezeti állapotának bemutatásával és értékelésével, valamint a hatályos jogszabályok alapján kívánatos környezetvédelmi célok és célállapotok kijelölésével, javaslatot tegyen a képviselő-testület számára a végrehajtandó feladatokra, azok megvalósításának sorrendjére és határidejére, felvázolva a kitűzött célok 3
13 megvalósításának eszközeit, és amennyiben ez lehetséges, a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokat is. A környezetvédelmi program felülvizsgálatával nem titkolt cél, hogy a társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelő és az azokat szolgáló fejlesztések javítsanak a társadalom életkörülményein, illetve hogy azok hatékonyan segítsék a város eredményes és gazdaságos fejlődését. Ennek érdekében a vizsgálatok a legfontosabb problémák bemutatására törekszenek, illetve próbálnak meg ezek megoldására olyan lehetőségeket felvetni, amelyek összhangban vannak a város stratégiai fejlesztési terveivel. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése, mint átfogó cél a következőket jelenti: forrástakarékos anyag-, víz-, terület-, termőföld- és energiahasználat, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezése, az anyagciklusok körfolyamattá zárása, a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése (pl.: hulladékok minimalizálása, a megújuló energiaforrások fenntartható mértékű használata), a fogyasztók számára a termékek és szolgáltatások értékének növelése a termelés során. A fenntartható fogyasztási szokások meghonosításához alapvető feltétel a fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntarthatóbb, organikus termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás, amely keresleti oldalról is erősíti a termelői folyamatok fenntarthatósága iránti igényt. Az állampolgárok cselekvéseiben hangsúlyossá válik a környezetetikus magatartás, a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód. Előtérbe kerülnek a fenntartható termelési és fogyasztási szokások, melynek eredményeképpen a társadalmi-gazdasági fejlődéssel nem jár együtt a környezetterhelés arányos növekedése. A környezetügy átfogó középtávú programjának tervezete a fenntartható fejlődésen alapul, átfogó céljai között szerepel, hogy megerősítse az állampolgárok életminőségének javításához, az egészséges környezethez való alkotmányos joguk érvényesítéséhez, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődéshez szükséges alapvető feltételeket: a természeti erőforrások fenntartható használatát, a környezet minőségének javítását, a természeti örökség megőrzését és a környezeti biztonságot. A természeti erőforrások és értékek megőrzésére irányuló átfogó cél keretébe tartozik a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzése, a terhelhetőség illetve a megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt figyelmet kap a természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, melyet a szabályozáson túl ennek következetes érvényesítésével is elő kell segíteni. A települési élet- és környezetminőség javítását átfogó cél magában foglalja mindazon intézkedéseket, amelyek a kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítását szolgálják, így a környezet-egészségügyi feltételek teljesülését, a magas színvonalú biztonságos környezeti infrastruktúrát, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő színvonalát és arányát, valamint a lakossági felvilágosító, szemléletformáló tevékenységet. 4
14 A környezetbiztonság javítása kiterjed mind a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák (pl. árvizek, szélviharok, földrengések, erdőtüzek) előrejelzésére és kárainak csökkentésére, mind az ipari balesetek, technológiai eredetű katasztrófák (pl. vegyi balesetek) megelőzésére és az okozott kár csökkentésére. 2. SÁRVÁR ÉS A KISTÉRSÉG RÖVID JELLEMZÉSE 2.1. Területi elhelyezkedés, népesség, közlekedés- és településhálózat Az elmúlt években az ország egyik legdinamikusabban fejlődő kistérsége, a Sárvári kistérség Vas megye keleti részén helyezkedik el. A csepregi, szombathelyi, celldömölki és vasvári kistérségekkel, valamint Győr-Moson-Sopron és Zala megyékkel határos. Területe 590 km 2, ez alapján a második legnagyobb Vas megye kistérségei közül. Ugyanez igaz a települések számával kapcsolatosan is, hiszen a szombathelyi után itt van a második legtöbb (32 db) település. Központja Sárvár város, amely a Rába folyó két partján, a Gyöngyös-patak torkolatánál található, közigazgatási területe 64,65 km 2. A város egyben a nevét viselő, jellemzően aprófalvas, rurális kistérség központja. Közigazgatási területén él a kistérség lakosságának több, mint 40 %-a. A helyiek számára, illetve a környező településekről naponta ingázó munkavállalóknak az idegenforgalom és a gyógy-turizmus mellett az ipar, a kereskedelem és más különféle szolgáltatások adnak megélhetést. A térség relatív földrajzi fekvése kedvező, hazánk nyugati részén, közel az osztrák határhoz helyezkedik el, igaz, jelentős távolságban Budapesttől. A megyén belül nem periférikus a helyzete és közel van a megyeszékhelyhez. Mindebből fakadóan a kistérség egésze viszonylag jól ki tudta használni a fekvéséből származó előnyöket, vagyis általános fejlődése és fejlettsége nem maradt és marad el a megye egészétől, sőt köszönhetően annak is, hogy a föld mélye világviszonylatban is értékes és ritka összetételű, C, illetve 86 C hőmérsékletű, alkáli-hidrogénkarbonátokban gazdag gyógyvizet rejt, ami jelentős nemzetközi érdeklődésre tarthat (és tart is) számot, a közlekedés-földrajzi adottságok kiaknázásának lehetőségei még nagyobbak. Ezt jól segítheti a Hegyeshalom-Csorna-Szombathely vonalon épülő és várhatóan 2016-ben befejeződő M86-os autóút is, mely a térség korábbiakhoz képest kiemelkedően jó megközelíthetőségét teszi majd lehetővé. Sárvár népessége fő (2012.). A lakosságszám alapján a Rába-parti város a második legnagyobb település Vas megyében. Az elmúlt években, ha kismértékben is, de folyamatosan csökkent Sárvár állandó népessége. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg 2001-ben en éltek a városban, addig 2007-ben an, 2012-ben pedig már csak az előbb említett en. A népességen belül magas a évesek aránya. Ebbe a csoportba tartoznak az es évek elején született nagy létszámú korosztály gyermekei. A korösszetétel változása főként a nőknél érzékelhető. A hölgyek több mint fele a 40 év felettiek korosztályába tartozik. A férfiak várható életkora már a születésükkor jóval alacsonyabb, mint a nőké. Ez összefügg a romló anyagi 5
15 és szociális helyzettel, a rohanó élettel, a mindennapi konfliktusokkal. Bizonyos fokig ezzel függ össze a viszonylag alacsony születésszám, valamint a természetes fogyás is. A születések számában a tíz év alatti korosztálynál az országos és a sárvári népesség számát tekintve is ugrásszerű a visszaesés. A gazdaság általános jellegére alapvető hatással bír Sárvár iparának utóbbi évtizedben lezajlott átalakulása és megerősödése. Mindenekelőtt ez az ágazat a legnagyobb foglalkoztató, s számos egyéb területen is központi szerepet játszik. Fontos körülmény, hogy az átalakult gazdasági szerkezet és megerősödött ipar a turizmust közvetlenül nem veszélyezteti, környezetterhelése nem jelentős, s a két szektor térbeli elkülönülése és viszonylag nagy távolsága is kedvező adottság. Külön említést érdemel a mintegy háromezer főt foglalkoztató Sárvári Ipari Park, mely alapvetően azzal a szándékkal jött létre, hogy az elektronikai ipar számára biztosítson koncentrált beszállítói bázist. A letelepült cégek tevékenységi köre alapján a park profilja: elektronika, műanyagfeldolgozás, fémmegmunkálás, csomagolóanyag-gyártás és különböző szolgáltatások, de mindezek mellett fontos és jelentős tradíciókkal rendelkező szelete a helyi iparnak a járműalkatrész gyártás és az élelmiszeripar is. A város jövője, fejlődése szempontjából az önkormányzat kiemelten kezeli a termálvízkincs hasznosítására alapozott gyógyturizmust, de a népesség megtartása, a munkahelyek megőrzése és lehetőség szerinti növelése, a további városiasodás érdekében Sárvár még vonzóbbá tétele az ipari és a szolgáltatói szférába befektetők számára szintén a prioritások közé sorolható. Betelepedésük feltétele azonban az, hogy a beruházások, a fejlesztések környezetkímélő tevékenységet valósítsanak meg, és működésük ne jelentsen vállalhatatlan kockázatot az itt élő emberek életminőségére Közlekedés és járműállomány A kistérség arteriális közlekedési hálózati helyzetű. Négy főút (84., 86., 87. és 88. számú főutak) és három vasútvonal (a Szombathely-Celldömölk villamosított, a Szombathely-Nagykanizsa és a Szombathely-Szentgotthárd vonal) metszi területét. A kistérség déli részén halad át az egész megye sőt a régió szempontjából is alapvető fontosságú 8-as főút. A kistáj nyugati határvonala a magyar-osztrák államhatár része. Az állami közutak hossza 131 km, amelyből 30 km első és másodrendű főút. A közútsűrűség 29 km/100 km 2, a főútsűrűség 7 km /100 km 2. A főút menti települések aránya 30 %. A vasútvonalak hossza 29 km, amelynek 35 %-a villamosított. A vasútsűrűség: 6,3 km/100 km 2. A települések 13 %-a rendelkezik vasútállomással. A négy főközlekedési útvonal mindegyike (főleg nyáron) óriási forgalommal jellemezhető, melynek elvezetését a közeli jövőben várhatóan már jelentősen segítik a most zajló úthálózati fejlesztések. Ezeknek köszönhetően minden bizonnyal a környező lakott területek élhetősége is javulni fog, a környezeti ártalmak pedig csökkennek. A többi, harmadrendű főút vagy összekötő 6
16 út állapota összességében kielégítő, de helyenként keskenyek és rossz minőségűek. Kistérségi szinten fontos lenne a mezőgazdasági utak minőségének a javítása is. A nemzetközi tendenciának megfelelően a jövőben a személygépjármű ellátottság további növekedésével kell számolni, mely a város környezeti állapotát tovább fogja rontani, továbbá társadalmi kára a közúti balesetek miatt számottevő lehet. Komoly problémát jelent a közösségi közlekedési gépjárművek igen magas életkora, amely tovább rontja a közlekedési munkamegosztást, ezzel további környezetterhelést előidézve. A nemzetközi nagyvárosokra jellemzően hazánkban, így Sárváron is egyre népszerűbb a kerékpáros közlekedés, amelynek infrastruktúrája azonban elmaradott. Javítása a jövőben környezetvédelmi szempontból sem lebecsülendő cél lehet Topográfiai és természetföldrajzi viszonyok Domborzat A Rába-völgy szembetűnő alakrajzi és szerkezeti vonása a nagy völgyaszimmetria. A jobb part igen meredek, végig alámosott, számos helyen os lejtővel szakad le a völgy alluviumára. Ezzel szemben a bal partot a Pinka torkolatától 3 5 km széles, fokozatosan lealacsonyodó lankás lejtők (0 5 ) kísérik, ahol a Rába-síkság kavicstakarója minden átmenet nélkül simul bele a völgytalp alluviális felszínébe. További sajátos jellemvonása, hogy széles (3 6 km), feltöltött (4 8 m) alluviális völgytalppal rendelkezik és esése (71 cm/km) igen jelentős. Az ártéri szintek (alacsony- és magasártér) erősen szabdaltak, felszínük mikroformákban igen gazdag. A széles völgysík mikroreliefjét az élő és elsorvadt holtágak és fattyúágak kusza hálózata, a különböző korú morotvagenerációk és morotvatavak sorozata, az ártéri erdővel benőtt hajdani meanderek sokasága, a lefolyástalan vagy rossz lefolyású tőzeglápos, zsombékos, vizenyős lapos mélyedések zegzugos labirintusai, valamint a mocsaras süllyedékek szövevényei teszik változatossá. A természeti képet egyre jobban antropogén hatások és formák (árvízgátak, védőtöltések, duzzasztóművek, csatornák, dűlőúthálózat) egészítik ki. Geológia A Rába-völgy a Nyugat- Dunántúl legnagyobb völgye: árkos süllyedékben keletkezett aszimmetrikus eróziós teraszos völgy. Kialakulása a kemenesháti hordalékkúp építésének befejeződése után, a közép-pleisztocén második felében kezdődött meg, s lényegében az újpleisztocén és a holocén folyamán ment végbe. A völgyet a jobb parton Körmendig, a bal parton pedig a Pinka torkolatáig teraszok szegélyezik. Körmend alatt a teraszok mindkét oldalon egymásba simulva lealacsonyodnak, és szabályosan rétegzett feltöltődésű hordalékkúpba mennek át. A térség tengerszint feletti átlagos magassága m között változik, többé-kevésbé sík terület, az ártéri szintek (alacsony és magas árterek) váltakozása teszi változatossá. Felszíne 7
17 mikroformákban gazdag. A lefolyástalan területek, régi, részben feltöltődött sekély, pusztuló medrek, mélyedések a térségben évszázadokon keresztül közvetve vagy közvetlenül, de kapcsolatban álltak a Rábával és a Gyöngyös-patakkal. Sárvár és környékének természeti képét a természetföldrajzi viszonyok mellett az utóbbi évszázadban egyre erőteljesebben ható emberi tevékenység határozta meg. Az utolsó száz év során a mezőgazdasági tevékenység intenzív fejlesztése amely a Rába és mellékfolyói, köztük a Gyöngyös-patak medrének szabályozásával nyert további területeket a táj jelentős átalakulásával járt. Ehhez járult hozzá a számos ártéri erdő és folyóparti liget kivágása, holtágak feltöltése, értékes, ritka növény- és állatvilággal rendelkező mocsaras, nedves élőhelyek felszámolása, a szántóterületek növekedése a gyepterületek rovására, majd egy részének parlaggá válása (allergén gyomnövények elszaporodása), az illegális hulladéklerakások gyakorisága. Ezen beavatkozások általános hatásai mára a talajvíz jelentős mértékű apadásában, az erdők és természetes növénytársulások eltűnésében és a mezőgazdaság egyre több energiát igénylő fenntartásában nyilvánulnak meg. Sárvár közigazgatási területének több, mint fele szántóföldi művelés alatt áll. A szántóterületek az elmúlt évszázadok során az emberi tevékenység következtében a természetes növénytakaró (erdők, rétek) helyén keletkeztek. Az erdőterületek aránya (20,5 %) még mindig meghaladja az országos átlagot. A jelenleg meglévő, értékesebb erdők a Rába jobb és bal parti zónájában lévő hazai gyertyános-tölgyesek és keményfaligetek, csekély kiterjedésben fűz- és nyárfajokból álló puhafaligetek. Igazi, természetes állapotban csak csekély kiterjedésben maradtak fenn. Nagyobb részük természetközeli erdészeti kezelésektől, telepítésektől nem mentes formában található. Tájidegen fafajokból álló (Juglans nigra, Robinia pseudoacacia, Pinus silvestris, Picea abies, stb.) természetvédelmi szempontból értéktelen erdők aránya jelentős és az erdők korosztályeloszlása is rendkívül kedvezőtlen, természetellenes. Sárvár legfőbb természeti értékeit az ártéri erdők őrzik, ezért hosszútávon kiemelt figyelmet kell fordítani ezen erdőállományok megőrzésére. A gyepek területaránya nagyon kicsi (361,3 ha). A valamikori - főként az ártéri - gyepek kiterjedt, tájképet meghatározó élőhelyek voltak változatos kifejlődéssel és nagy fajgazdagsággal. Eltűnésük több okkal magyarázható, részben a jószág nélkül maradt ártéri legelők gyorsan beerdősülésnek indultak (a legelés, taposás a beerdősülést akadályozta), részben az árvízvédelmi töltésen belülre szorult gyepek a rendszeres elöntés miatt elmocsarasodtak és hasonlóan beerdősültek. Természetvédelmi szerepük, súlyuk ma csekély kiterjedésük miatt elenyésző. 8
18 Sárvár közigazgatási területének felszínborítási (CORINE) térképe A bőséges csapadék és a kedvező domborzati, lefolyási viszonyok következtében sűrű felszíni vízhálózat alakult ki a tájon. A terület a Rába vízgyűjtőjéhez tartozik. A település és egyben a táj fő folyója a Rába, mely a város alatt felveszi a Herpenyő, a város felett pedig a Gyöngyös-patak, majd a Szaput-árok vizét. Ez utóbbi gyűjti össze a város területén csörgedező többi árok (Vágóhídi-árok, Kertaljai-árok, Vasútmenti-árok) vizét. A várostól K-re, a Hegyhát területén ered a Lánka-patak, mely a Berekbe érve a Rábával párhuzamosan halad egészen Pápócig, ahol zsilipen át a Rábába torkollik. Állóvizek elsősorban a Rába mentén fordulnak elő, amelyek eredetüket tekintve a folyószabályozások során az eredeti mederről levágott kisebb, nagyobb kanyarulatok. Az így kialakult holtágak, vagy más néven morotvatavak, különböző mértékben feltöltődtek, elmocsarasodtak. Ezek az áradások idején felfrissülő morotvák, kubikgödrök rendkívül fontos élőhelyet biztosítanak a vízi, mocsári élőlények számára. A város területén évi átlagban mm csapadék hullik. Ugyanakkor a terület atlantikus hatás alatt álló klímája miatt a párolgás kisebb mértékű, ezért a terület vízháztartása pozitív mérleggel zár. A terület kőzettani felépítése és térszíni tagoltsága kedvez a víz tározásának, melynek következtében a keletkezett vízfeleslegek a m vastag kavicsrétegben, illetve az alattuk elhelyezkedő homokos üledékben elraktározódnak. A legfiatalabb, holocén-pleisztocén korú üledékekben tárolódó talajvíz készlet a régi ásott kutakat, és az újabb ipari vizet szolgáltató csőkutakat látja el. Erre a rétegre települtek például a Baromfifeldolgozó Vállalat kútjai is. A kavicsos talaj jó vízáteresztő képességénél fogva ki van téve a felszínről történő szennyeződésnek, így a talajvíz gyakran magas nitrát-tartalmú, ezért ivásra alkalmatlan. 9
19 Ivóvíznyerésre csak a védett, talajvíztároló rétegtől záróréteggel jól elkülöníthető artézi vizet adó réteg alkalmas. Sárváron ezt a funkciót a pannon rétegek töltik be. A porózus szinttájakban gazdag felső-pannóniai rétegsor m-től mintegy 600 m mélységig helyezkedik el. Erre a rétegre települtek a Sárvári Vízmű fúrt kútjai. A beszűrőzött rétegek helyét összehasonlítva, jellegzetes vízadó szinttájakat különböztethetünk meg. Eszerint a vízadó rétegek nagyjából 50 méterenként jelentkeznek. Sárvár város vízellátását 5 db mélyfúrású kút biztosítja. Mivel ezek kapacitása csúcsidőben nem elégséges, ezért a Sárvár-újmajori vízmű-telepről is vezetnek 1400 m 3 vizet a sárvári vízmű-telepre. A mélyebb szintekben elhelyezkedő rétegek a területen jellemző geotermikus hatás következtében már nem hideg vizet, hanem 35 C-nál magasabb hőmérsékletű termálvizet szolgáltatnak. A termálvíz gyógyászati és idegenforgalmi hasznosításán alapul Sárvár nemzetközileg is elismert gyógy idegenforgalma. A felszín alatti vizek védelme azért is fontos feladatnak számít, mivel Sárvár közigazgatási területe a felszín alatti vizek állapota szempontjából a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területnek számít, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület. Sárvár közigazgatási területe a 6/2005. (II. 22.) KvVM BM együttes rendelettel módosított, a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM BM együttes rendelet alapján B közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik Kiemelkedő természeti értékek A Sárvár környékét hajdan övező kiterjedt ártéri erdőségek mára csak nyomokban maradtak fenn (pl. Szatmár-erdő, Bajti-erdő). Helyüket a Rába-ártéren létesített ültetvényerdők (kőris, fekete dió, nemes nyár) foglalták el. A köznép elől a múlt században még elzárt hercegi uradalmi erdő (Sári Tilos) mára illegális szemétlerakások és tarvágások helyszínévé vált. A Farkas-erdő védett banyafái már évekkel ezelőtt kidőltek. A hercegi család kedvelt kiránduló helyének számító Mária-Teréziaforrás régen elapadt. A Rába lefűződött holtágai vízutánpótlás hiányában feltöltődnek. A ma élő ember feladata többek között a még megmaradt természeti értékek megőrzése is az utódai számára. Sárvár város közigazgatási területén található természeti értékek védelmét országos jelentőségű és helyi jelentőségű védett területek biztosítják. Ezek a következők: - Országos jelentőségű természetvédelmi terület: Sárvári arborétum; - NATURA 2000-es hálózat részeként kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület: a Rába és Csörnöc völgye (HUON20008) [A kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területként a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelettel vált a 10
20 NATURA 2000-es hálózat része a Rába és Csörnöc völgye (HUON20008), mely Sárvár közigazgatási területét is érinti]; Sárvár és környékének NATURA 2000 területei - Helyi jelentőségű természetvédelmi területek: Bajti-erdő részlet, Rába-holtág a Szatmár-erdőben, Várpark, Hatvany-Deutsch kastély parkja, Csónakázó-tó melletti parkerdő, Álló-kút, Vadkerti kocsányos tölgy, Gárdonyi úti parkban álló kocsányos tölgyek. Sárvár országos jelentőségű természetvédelmi területe a Sárvári Arborétum mind tudományos, mind kultúrtörténeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír óta áll védelem alatt. A Védett Terület Törzskönyvében szereplő törzskönyvi száma: 39/TT/52. A 9,2057 ha kiterjedésű arborétumban jelenleg több mint 400 fa- és cserjefaj, -fajta található. Az arborétum tulajdonosa a magyar állam, vagyonkezelője az Erdészeti Tudományos Intézet Meteorológiai viszonyok Az éghajlati vizsgálatokhoz az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisában található hiteles adatok kerültek felhasználásra. A Sárvár térségére jellemző éghajlati statisztikai elemzések a vizsgált területhez legközelebb fekvő, hosszú adatsorral rendelkező meteorológiai állomáson (Szombathely), illetve a Vasegerszeg közigazgatási területén működő csapadékmérő állomáson mért adatok feldolgozása alapján kerültek összeállításra, az adatok megfelelő korrigálásával. A feldolgozásokban használt sokévi átlagok legnagyobb része az közötti 30 éves időszakra vonatkozik. 11
SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR, VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó
SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR, VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó Sárvár város Önkormányzatának Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési
RészletesebbenFedőlap Az előterjesztés közgyűlés elé kerül az előterjesztés tárgyalásának napja:
Fedőlap Az előterjesztés közgyűlés elé kerül az előterjesztés tárgyalásának napja: 2018. 06. 21. Javaslat Dunaújváros Megyei Jogú Város IV. Települési Környezetvédelmi Programja készítőjének kiválasztására
Részletesebben1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Mária Előterjesztő: Hegedűs
RészletesebbenA közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére
A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.
RészletesebbenFedőlap Az előterjesztés közgyűlés elé kerül az előterjesztés tárgyalásának napja:
Fedőlap Az előterjesztés közgyűlés elé kerül az előterjesztés tárgyalásának napja: 2019. 03. 21. Javaslat Dunaújváros Megyei Jogú Város IV. Települési Környezetvédelmi Programjának elfogadására Előadó:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
Részletesebben- A környezetvédelem alapjai -
Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenJ a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására
J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály
RészletesebbenVeszprém Megyei Környezetvédelmi Program egyeztetési té anyaga. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A.
Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program 2018-2022 egyeztetési té anyaga PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A. 2018. július 03. A PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. rövid
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAlsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata
Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői
RészletesebbenLIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság
LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság Hazai és EU stratégiai háttér sikeres projekttémák 2018. március 20. Hazai stratégiai háttér Nemzeti Környezetvédelmi Program (2015-2020) Fenntartható Fejlődés
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenSÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR,VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó
SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR,VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAz engedéllyel végzett zöldhulladék égetés hatása a levegőminőségre. Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft.
Az engedéllyel végzett zöldhulladék égetés hatása a levegőminőségre Dr. Ágoston Csaba, KVI-PLUSZ Kft. Ha van Vízművek, van Levegőművek is? (7 éves kislány, 2010) 306/2010 (XII.23.) Korm. Rendelet a levegő
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenRÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község
RészletesebbenVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV
VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Budapest, IV. kerület területén végzett levegőterheltségi szint mérés nem fűtési szezonban. (folyamatos vizsgálat környezetvédelmi mobil laboratóriummal) Megbízó: PANNON NATURA KFT.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMeteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.
Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az
RészletesebbenA FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE
E LŐTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE 6. IKTATÓSZÁM: 33-10/2015. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat Bodajk Város környezetvédelmi program tervezetének véleményezésére ELŐTERJESZTŐ:
RészletesebbenKörnyezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30
JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA 2011. TÉMAKÖR: 1 / 30 Hulladékgazdálkodás Levegővédelem Termékdíj Természetvédelem Vízvédelem, vízgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem 2 / 30 TÖRVÉNYEK
RészletesebbenLevegőminőségi helyzetkép Magyarországon
Levegőminőségi helyzetkép Magyarországon Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Időjárás Éghajlat Levegőkörnyezet Az OLM felépítése AM / Agrárminisztérium OMSZ / Országos Meteorológiai
RészletesebbenKÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.
/ 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
RészletesebbenVedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.
Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenTárgy: Szentgotthárd Város Környezetvédelmi Programja felülvizsgálatának véleményeztetés utáni elfogadása
Előterjesztés a Képviselő-testület 2016. szeptember 01-i ülésére Tárgy: Szentgotthárd Város Környezetvédelmi Programja felülvizsgálatának véleményeztetés utáni elfogadása Szentgotthárd Város Önkormányzatának
RészletesebbenO r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i
Téglás Város Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z ő,
RészletesebbenT/7395. számú törvényjavaslat. a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7395. számú törvényjavaslat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest,
RészletesebbenPEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.
PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenA közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok
A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenA környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
RészletesebbenGÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)
GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal
RészletesebbenZöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás
10/4/2017 Zöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás ÁRAJÁNLAT Nagyvázsony, Mencshely, Pula Községek Települési Környezetvédelmi Program (2018-2023) elkészítése Petrovics Zsolt okl. környezetgazdálkodási
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
RészletesebbenSÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR,VÁRKERÜLET 2-3.
SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR,VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó Sárvár város Önkormányzatának Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenFényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához
Fényeslitke Község Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása Nap elemes - erőműpark T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés II. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását
RészletesebbenTÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum
1. melléklet TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról Preambulum Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenAz egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenO r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i
Nyírkáta Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. május kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
RészletesebbenMiért szeretjük a barnamezős beruházásokat?
Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenA július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
RészletesebbenMakó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó
1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenAgrometeorológiai összefoglaló
Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenO r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i
Nyírcsaholy Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v
RészletesebbenCIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE
CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenTelepülésrendezési Tervének módosításához
Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenBudakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére
Budakalász Város Polgármestere 34/2011.(II.24.) számú előterjesztés E L ŐT E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2011. február 24-ei rendes ülésére Tárgy: Javaslat Környezetvédelmi Alapról szóló önkormányzati
Részletesebben