JELENTÉS a Nyugat-dunántúli környezetvédelmi beruházások ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Nyugat-dunántúli környezetvédelmi beruházások ellenőrzéséről október

2 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3 Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-7-034/2002. Témaszám: 595 Vizsgálat-azonosító szám: V0028 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Papp Sándor osztályvezető főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Beck Miklós számvevő Csóry Györgyné számvevő tanácsos, tanácsadó Dr. Horváth Erika számvevő gyakornok Kalmár István számvevő tanácsos Dr. Mohácsi Istvánné számvevő tanácsos Sinka Zoltán számvevő gyakornok A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: Az ÁSZ ebben a témában eddig vizsgálatot nem folytatott le. Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A levegő védelmét szolgáló jogszabályi és szervezeti háttér A levegővédelmet szolgáló jogszabályi háttér A levegőminőségi és a kibocsátási mérések és ellenőrzések szervezeti háttere Az érintett régió levegőszennyezettségének okai, a befolyásoló tényezők változásának tendenciái A központi forrásokból származó környezetvédelmi támogatások A nemzetközi, ezen belül a szomszédos országokból érkező támogatások kezelését biztosító jogszabályi, illetve költségvetési intézményi háttér A városi energia koncepciók elkészítése, végrehajtása A koncepciók elkészítésének folyamata A koncepciók pénzügyi háttere A koncepciókban lefektetett energia-korszerűsítési és levegőminőség védelmét szolgáló célok teljesülése Az energiakoncepciókban megjelent fő célkitűzések A koncepciókban foglalt javaslatok teljesülése A koncepciók javaslataitól függetlenül hozott intézkedések A koncepciókban javasolt környezetvédelmi célkitűzések teljesülése A levegő szennyezettségének és minőségének javítását célzó beruházások Fűtés korszerűsítését célzó beruházások Gázüzemre való átállást célzó beruházások Biomassza fűtőművek építését célzó beruházások Energiamegtakarítást célzó beruházások Villamos energia felhasználást csökkentő beruházások Primer energia felhasználás csökkentését célzó beruházások Osztrák cégek további megbízásai A koncepciók végrehajtásának, a beruházások megvalósításának a levegőminőség és levegő szennyezett-ség mutatóira gyakorolt hatása A károsanyag kibocsátás (emisszió) mutatóinak alakulása Az imisszió mutatószámainak alakulása 36

4 MELLÉKLET 1. számú melléklet: Kimutatás az önkormányzatok tanulmányterveihez igényelt és kifizetett pályázati összegeiről 2. számú melléklet: A beruházások főbb adatai 3. számú melléklet: A beruházások pénzügyi adatai 4. számú melléklet: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter észrevétele FÜGGELÉK 1. számú függelék: A koncepciók elkészültének és pénzügyi hátterének adatai 2. számú függelék: Az egyes városokra vonatkozó a koncepciókban rögzített energetikai és légszennyezettségi adatok részletezése 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat EHP Energia Hitel Program EKFM Energetikai, Környezetvédelmi és Faipari Mérnöki Kft. GM Gazdasági Minisztérium IKIM Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium KöM Környezetvédelmi Minisztérium KWI Kapustra és Wildburger G.m.b.h. OKTH Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal Ökoplan Ökoplan Energietechnische Ökologische Beatungs und Planungs G.m.b.h. SZTKFT Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. t.r.b. I.C. Interdiscipälinare Consulenten ZT G.m.b.h.

6 4

7 JELENTÉS a Nyugat-dunántúli környezetvédelmi beruházások ellenőrzéséről BEVEZETÉS A Környezetvédelmi Minisztérium A nagy távolságra jutó, határokon átterjedő légszennyezésről szóló Genfi Egyezmény című évi kiadványa alapján a környezeti károk növekvő mértéke fokozottan igényli a környezetszennyezés csökkentését, illetve a növekedése ütemének mérséklését. A levegőt szennyező kibocsátási források természeti eredetűek, illetve emberi tevékenységből - főként tüzelőanyag felhasználásból - származnak. A légszennyezés nem ismer határokat, terjedése nem áll meg az országhatárokon. A légköri folyamatok révén a légszennyező anyagok káros hatásaikat nem csak keletkezésük környezetében fejtik ki, hanem attól nagy távolságra, akár több ezer kilométerre is. A helyzet javítására csak széles nemzetközi együttműködés keretében van lehetőség. A légköri környezet védelmére szolgáló első nemzetközi megállapodást 1979-ben Genfben fogadták el. A magyar környezetvédelemre vonatkozó jogi szabályozás alapjait és ezen belül a levegő tisztaságának védelmét a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (Kvt.) biztosítja, a részletes szabályozás kormány- és miniszteri rendeletek, illetve rendelkezések útján valósul meg. Az Osztrák Köztársaság - környezetfejlesztési törvénye alapján 1996-tól támogatást nyújtott Magyarország nyugati határvidékén fekvő városainak olyan energiakoncepciók kidolgozásához, amelyek Ausztria számára környezeti szempontból kedvezőbb helyzetet eredményezhetnek (a magyar fél által benyújtott pályázat kidolgozását az osztrák állam finanszírozta és közvetlenül a pályázatot készítő osztrák cég(ek)nek fizette ki). A program és év között 5 magyar város (Szombathely, Sopron, Körmend, Mosonmagyaróvár Csorna), köztük a szombathelyi FALCO Rt. 7 projektjét támogatta, összesen 13,768 millió ATS összegben. A projektek döntően az érintett városok környezetvédelmi feladatait, az energiafelhasználás optimalizálását, korszerűsítését, valamint a javasolt beruházások megvalósíthatósági tanulmányát foglalták magukban. A program Ausztriában a Környezetvédelmi Minisztériumhoz tartozott, a kifizetések és az elszámolások kezelő szerve egy osztrák pénzintézet, a Kommunalkredit AG volt. Az osztrák támogatásból elkészült tanulmányok alapján megvalósult beruházások forrásaként a hazai lehetőségeken belül az önkormányzati saját erőn és a lakossági hozzájáruláson kívül a környezetvédelmi és a gazdasági tárca célelőirányzatai, valamint a nemzetközi pályázatokon elnyerhető támogatások (például Phare) jöhettek szóba.

8 A két ország számvevőszékének elnökei a február i határmenti találkozón megállapodtak a határokon átnyúló környezeti kérdések egyidejű, egymástól független vizsgálatában. Az Osztrák Számvevőszék a Környezetvédelmi Minisztérium tevékenységét 2002-ben vizsgálja. Jelentésében be kívánja mutatni a magyar településeknek nyújtott környezetvédelmi támogatások eredményességét. A vizsgálathoz két lépésben kapcsolódtunk. Az osztrák támogatással készített projektek megvalósulásáról részletes adatokat szolgáltattunk februárjában. A jelen ellenőrzésünk célja annak értékelése volt, hogy hogyan valósultak meg az Osztrák Köztársaság által pénzügyileg támogatott energiaracionalizálási és környezetvédelmi projektek, és a megvalósult beruházások mennyiben csökkentették a környezetterhelést, illetve milyen jellegű energiakorszerűsítést és energia megtakarítást eredményeztek. Egyidejűleg áttekintettük a szomszédos országokkal való környezetvédelmi együttműködés hazai szabályozását. Az ellenőrzés 13 megvalósult, illetve befejezés előtt álló, valamint négy előkészületben levő beruházásra irányult. Helyszíni ellenőrzést végeztünk az öt érintett város polgármesteri hivatalaiban, a Környezetvédelmi Minisztériumban, az Észak-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségeknél. Tájékozódás céljából megkerestük a Gazdasági Minisztériumot, illetve az Energiaközpont Kht-t, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézetét, az Országos Meteorológiai Szolgálatot, a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft-t, és adatokat kértünk. Vizsgálatunk során figyelembe vettük a Környezetvédelmi Minisztérium év elején lefolytatott átfogó ellenőrzésének vonatkozó megállapításait. Az osztrák támogatás hasznosulását a teljesítmény-ellenőrzés módszerével értékeltük. A megvalósult beruházások energia korszerűsítési és megtakarítási hatását hatékonysági, míg a környezetre gyakorolt hatását eredményességi szempontból értékeltük. A ráfordítások hatékonyságának megállapításához az energiamegtakarítások mértékét és a megtérülési időt vettük alapul. Az eredményesség alapjául a koncepciókban célként rögzített indikátorok és a környezetvédelmi hatóságok méréseinek, valamint az üzemeltetők bevallásainak az adatai szolgáltak. Összevetéssel értékeltük - ahol adatok rendelkezésre álltak - a szennyező források beruházások előtti és a megvalósítást követően mért káros anyag kibocsátási adatait. A tervezett, illetve folyamatban lévő beruházásoknál a választott műszaki megoldás révén elérhető környezetszennyezés csökkentésének várható mértékét mutattuk be. Az ellenőrzés az január május 10. közötti időszakot fogta át. Az ellenőrzés végrehajtására az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (5) bekezdése, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 121. (3) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV törvény 92. (2) bekezdése alapján került sor. A jelentést véglegezés előtt egyeztettük a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, aki az abban foglalt megállapításokra észrevételt nem tett. (4. sz. melléklet) 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A környezet és ezen belül a levegőtisztaság védelmét az osztrák támogatásból finanszírozott energiakoncepciók készítése, illetve megvalósulása idején a környezet védelmének általános szabályairól szóló, többször módosított törvény, valamint annak végrehajtási rendeletei szabályozzák. Az érintett magyar városok levegőszennyezettségének javítását célzó tanulmányok készítésére irányuló osztrák kezdeményezés és annak magyar részről történt kedvező fogadtatása megfelelt a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésre vonatkozó, Genfben, az év november hó 13. napján aláírt NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY szellemének. Ebben az aláíró országok így Ausztria és Magyarország is - vállalták, hogy közösen lépnek fel a környezeti szennyezések ellen. A felajánlás önkormányzatok általi elfogadásának alapját az önkormányzatokról illetve a környezetvédelem általános szabályairól szóló törvények biztosították. Az önkormányzatok az önkormányzati törvény és a Ptk. által biztosítottan magánjogilag is önálló jogalanyok, ennél fogva befogadhatnak a feladatstruktúrájukba illeszthető, pl. környezetvédelmet célzó tanulmánykészítésre irányuló kezdeményezéseket. Az önkormányzati törvény nagyfokú önállóságot biztosít számukra a közszolgáltatási feladatok kiválasztásában és megvalósításában. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szintén kitér az önkormányzatok környezetvédelmet érintő feladataira. A vizsgálatban érintett öt magyar város osztrák cégektől, illetve külső információk alapján értesült a pályázati lehetőségről. Az adott városokra vonatkozó energiakoncepciókat az ajánlattevő cégek készítették el, amit a Kommunalkredit osztrák pénzintézet finanszírozott. Az öt város energiakoncepcióját (a FALCO Rt. támogatása nélkül) az osztrák Környezetvédelmi Minisztérium Ökofond alapjából finanszírozták. Erre a célra összesen 11,975 millió ATS-t fordítottak. A kifizetések ütemezése városonként eltérő volt. Szombathely Energetikai Főtervére a szerződésben rögzített összeg 70 %-át fizették ki. A kifizetések során, pl. Körmend és Csorna városokban a helyszínen nem tisztázható pénzügyi konstrukciók is előfordultak (pl. odavisszautalás, vállalás nélküli önrész kifizetés). Egyéb dokumentumok hiányában ennek tisztázása csak az osztrák cégeknél lehetséges. Az önkormányzatok nem fordítottak kellő figyelmet az eljárással kapcsolatos dokumentumok kezelésére. Az eljárás menetének (pl. szerződések), valamint a környezetvédelmi, illetve energetikai célkitűzéseknek az értékelését (pl. pályázatok) az alátámasztó dokumentumok hiánya korlátozta. Az Osztrák Számvevőszék előzetes véleménye szerint a koncepciók készítése nem volt szabályszerű, ezt vizsgálatunk is megerősítette. Erre utal, hogy az elő- 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK készítő szakasz (pl. szerződéskötés) eljárási folyamata városonként eltérő volt, az önkormányzatok az osztrák cégek útmutatása alapján jártak el, a megbízásokat versenyeztetés nem előzte meg. (A pályáztatás osztrák eljárási rendjéről ismereteink nem voltak.) Szombathely város Energetikai Főterve a Világbank által finanszírozott országos program keretében készült el, a tanulmány kidolgozását az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium irányította. A finanszírozásba a Kommunalkredit is bekapcsolódott. Az elkészült koncepciókat két város képviselő-testülete nem tárgyalta meg, ennek ellenére az abban javasolt beruházásokat megvalósították. A koncepciók javaslatai az ajánlatokban és a pályázatokban foglalt előzetesen kijelölt feladatokhoz és célokhoz igazodtak. Ezek hangsúlyozottan az energiagazdálkodás korszerűsítésére, kisebb részben és közvetetten a környezet javítására irányultak. A marketing és kommunikációs javaslatok a racionális energiagazdálkodás széles körben való elterjesztésének szükségességére mutattak rá. A gázfűtésre való átállást a kibocsátott károsanyag mennyiség és a fajlagos költségcsökkentés, a biomassza fűtőanyag használatát a hagyományos tüzelőanyagokkal szembeni előnye, az ún. üvegház-hatás kialakulásához vezető széndioxid kibocsátás csökkenése, valamint a helyben rendelkezésre álló tüzelőanyag mennyisége is alátámasztotta. A napenergia hasznosítása és a közvilágítás korszerűsítése, valamint az épületek utólagos szigetelése a primer energiahordozók igénybevételének csökkentését célozta. A javaslatok megvalósulása eltérő képet mutat. A városok környezeti javulását célzó marketing és kommunikációs jellegű javaslatokat az érintett önkormányzatok nem minősítették feladatkörükbe tartozónak, a végrehajtásukhoz szükséges forrásokat biztosítani nem tudták. A javaslatok koncepciókban való megjelenése az osztrák és a magyar fél közötti kommunikáció hiányosságára utal. A konkrét beruházási javaslatokon belül az önkormányzatok az azonnali eredményt hozókat helyezték előtérbe. Az összességében kedvező fogadtatáson még az sem változtatott, hogy Sopron - a javaslatok városi tervekbe történt beépítése mellett -, a fűtőmű építésére, illetve a napkollektor telepítésére vonatkozó javaslatot elutasította. A városok 13 beruházást kezdtek el, illetve valósítottak meg, ezek összege 640,1 millió Ft. A 10 megvalósult beruházás 402,9 millió Ft-ba került, 3 pedig még folyamatban van. Az előkészítési fázisban lévő 4 legnagyobb összegű beruházás közül 3 tervezett összege millió Ft, egynek költségtervezete még nincs. Három beruházás biomassza fűtőmű építését célozza, vagyis az önkormányzatok kedvezően fogadták az erre irányuló javaslatokat. A projektek finanszírozása több különböző forrásból történt. A koncepciók elkészítését az osztrák támogatás finanszírozta, az azokban foglaltak végrehajtásának fedezetét az önkormányzatok biztosították. A megvalósult, illetve folyamatban levő beruházások finanszírozásában a közvetlen önkormányzati forrás mindössze 3,2 millió Ft volt, a forráshiány áthidalására az önkormányzatok 188,9 millió Ft hitelt és 7,4 millió Ft visszatérítendő támogatást vettek igénybe. A megvalósulást 27 millió Ft állami támogatás és az egyéb forrásokon belül 27 millió Ft lakossági hozzájárulás is segítette. A legnagyobb összeget, 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 357,8 millió Ft-ot az önkormányzati tulajdonú cégek biztosították. Források hiányára utal, hogy először a kisebb összegű beruházásokat kezdték meg. A beruházások közül hat érte el a közbeszerzési törvényben foglalt értékhatárt, ebből két esetben volt közbeszerzési eljárás, két esetben a beruházást az üzemeltető maga hajtotta végre. Ugyancsak két esetben a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó törvényi előírások mellőzésével kötöttek szerződést (versenyeztetés, illetve közvetlen szerződéskötés). Az önkormányzatok a koncepciók megvalósításának folyamatában a tervezést végző osztrák cégeknek további megbízást adtak szakértői és bonyolítói tevékenység elvégzésére. Körmenden és Mosonmagyaróváron a közvilágítás korszerűsítésében, Szombathelyen a biomassza fűtőművel kapcsolatos munkálatokban vettek részt. Mosonmagyaróváron a közvilágítás korszerűsítéséhez szükséges eszközök beszállítását is osztrák cég végezte. A koncepciókra fordított osztrák támogatás hasznosulását jelzi a beruházások megvalósításával elért energia és pénzügyi megtakarítás, valamint a levegő minőségének a javulása. Az energiamegtakarítást célzó beruházásoknál (pl. közvilágítás korszerűsítése) a teljesítményben számított megtakarítás 50 % feletti, a megtérülés az üzemi ráfordításoknál átlagosan 5-8, a közvetlen energia költségeknél kb. 10 év alatti. A tanulmányok az energiamegtakarításon túl az energiatermelőhely károsanyag-kibocsátásának csökkenését is prognosztizálták. A környezetvédelmi célú beruházásoknál (pl. gázfűtésre való átállás) az újonnan bevezetett energiahordozó alacsonyabb fajlagos költségszintje pénzügyi megtakarítást is eredményezett. A beruházásoknak a levegőre gyakorolt hatását már nem lehet ilyen egyértelműen értékelni. A koncepciók Mosonmagyaróvár kivételével a városra vonatkozó legjellemzőbb levegőterhelési és légszennyezettségi bázisadatokon túl a környezetvédelmi céloknak megfelelő konkrét elvárásokat nem fogalmaztak meg. A károsanyag-kibocsátást a beruházást követően mérésekkel nem ellenőrizték. A levegő terhelés csökkenése mindössze egy, a javaslatok között nem szereplő beruházásnál mutatható ki az átalakítást megelőző kibocsátási adatokkal való összehasonlíthatóság alapján. A vizsgálatba vont városok levegő terhelési adatai a környezetvédelmi felügyelőségek mérései szerint javultak. Ez azonban nem hozható szoros összefüggésbe a koncepciók alapján megvalósult beruházásokkal, mivel a vezetékes gázfűtésre való áttérés a koncepciótól függetlenül a városokban a kibocsátott károsanyagok csökkenését, illetve az egyes összetevők mértékének, arányának a változását vonta maga után. Az adott régiókban nyilvántartott több ezres levegőszennyező pontforrás egyikén megvalósított beruházás következtében elérhető károsanyag kibocsátás csökkenés alig vagy egyáltalán nem mutatható ki a határmenti terület levegőminőségében. A légszennyezettségi adatok alapján a városok levegőminősége a vizsgált időszakban némiképp javult. Mosonmagyaróváré és Soproné megfelelő maradt, Szombathelyé a korábbi szennyezett minősítésről mérsékelten szennyezettre

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK változott. Két szennyezőanyag (kéndioxid és ülepedő por) mutatói az országos átlaggal megegyezően határérték alatt maradtak. Ugyanakkor - elsősorban a közlekedéssel összefüggésben a nitrogéndioxid koncentráció Mosonmagyaróváron és Sopronban az M 1 autópálya közelsége miatt többször túllépte az egészségügyi határértéket. Ezeknek az eseteknek a száma azonban a vizsgálatba vont régióban folyamatosan csökken. A levegő minőségének javulása elsősorban hazánkban érzékelhető. A Csorna városra készített tanulmány szerint Ausztriában is kismértékű javulás jelentkezhet. Az uralkodó szélirány gyakorisága, illetve az osztrák határ távolsága (25 km) miatt Ausztriába a károsanyag-kibocsátás 10%-a jut. A Körmendre készített tanulmány alapján a legkedvezőtlenebb hatás a kibocsátó forrástól délre, max. 120 méter távolságban várható. A koncepciók adatbázisai a további fejlesztésekhez alapként szolgálhatnak, szellemi tőkeként a jövőben is hasznosíthatóak. Az előkészület alatt álló beruházásoknál a technikai fejlődés és a jogszabályi változások felvetik a koncepciók időszakos aktualizálásának szükségességét. A koncepciókban a városok tágabb környezetét érintő, nem kizárólag önkormányzati feladatkörbe tartozó javaslatok is megjelentek. Ilyen javaslat volt pl. az energiahordozó-váltás hatása a környezetszennyezésre és ennek népszerűsítése. A KöM a kétoldalú kapcsolatok koordinálásában nem vett rész, annak ellenére, hogy a minisztériumot két város is megkereste. Szombathely Energetikai Főterve világbanki kezdeményezésre, minisztériumi közreműködés mellett készült el, ami ugyancsak az érintett tárcák jövőbeni együttműködésének a szükségességére hívja fel a figyelmet. Az Osztrák Számvevőszék Elnöke levélben tájékoztatta a Magyar Állami Számvevőszék Elnökét az Osztrák Környezetvédelmi Minisztérium konkrét beruházások támogatására irányuló szándékáról. A vizsgálat tapasztalatai szerint az önkormányzatok részéről fokozott igény mutatkozik - elsősorban visszatérítési kötelezettség nélküli - támogatási lehetőségek iránt. A magyar környezetvédelem javítását célzó osztrák támogatás - megfelelő keretben kiegészülve a magyar támogatási rendszer forrásaival - hatékonyan szolgálná a környezetvédelmi beruházások megvalósulását. Ennek feltétele a környezetvédelmi beruházásokat célzó források komplex kezelésének megoldása. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek: A regionális környezetvédelmi feladatok megvalósítása érdekében fokozottabban működjön közre a kétoldalú kapcsolatok koordinálásában, a kezdeményezések felkarolásában, szervezze meg a források hatékony és koncentrált felhasználását. Vegye fel a kapcsolatot az Osztrák Környezetvédelmi Minisztériummal és tájékozódjon a várható magyarországi támogatásokról. 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a vizsgálatban érintett önkormányzatok polgármestereinek: 1. Gondoskodjanak a beruházások előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos dokumentáció egységes és hiánytalan kezeléséről. 2. Intézkedjenek a koncepcióban foglalt javaslatok, valamint adatbázisok szükség szerinti aktualizálásáról és kísérjék figyelemmel a megvalósulásukat 3. Fordítsanak kiemelt figyelmet a beruházásokra vonatkozó szabályok, különösen a közbeszerzésre és a szabadkézi vételre vonatkozó jogszabályok betartására.

14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A LEVEGŐ VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR 1.1. A levegővédelmet szolgáló jogszabályi háttér A levegőtisztaság-védelem alapjait a környezet védelmének általános szabályairól szóló (2000-ben módosított) évi LIII. tv. biztosítja. Fontos kiegészítő szabályokat tartalmaz az egészségügyről szóló évi CLIV törvény. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló évi XI. törvény a légszennyezettséggel összefüggő mérési, értékelési feladatok szervezeti hátterét jelöli ki. Az egészségügyről szóló évi CLIV tv. 45. (1) a környezet egészségkárosító hatásainak vizsgálatával és a megelőzés lehetőségeinek feltárásával összefüggő feladatokat a környezet- és település-egészségügy feladatává jelöli ki. A tv a tiltja a talaj, a vizek és a levegő fertőzését, illetőleg az ember egészségét veszélyeztető mértékű szennyezését. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról (ÁNTSZ) szóló tv. 4. (1) a. pont szerint az ÁNTSZ feladata a légszennyezettség (immisszió) egészségügyi határértékeinek megállapításában való közreműködés, a légszennyezettség rendszeres közegészségügyi értékelése. A levegőtisztasággal kapcsolatos szabályokat a levegőtisztaság védelméről szóló 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet rögzítette, a vizsgált időszakban közepéig - ez képezte bázisát a további rendelkezéseknek. Az MT rendelet az ország területét a védelem megkívánt szintjéhez igazodva védett és kiemelten védett területek kategóriába sorolta. A kiemelten védett területre (pl. természetvédelmi terület, gyógy- és üdülőhelyek) az egészség- illetve a környezet védelme érdekében a legalacsonyabb határértékek vonatkoztak. A többi terület a védett I-II. kategóriába tartozott. A II. kategóriába tartoztak a lakott és a kiemelten védett területekkel közvetlenül nem érintkező ipari, illetve mezőgazdasági nagyüzemi telepek, ezekre enyhébb levegő tisztasági követelményeket lehetett meghatározni. Erre az érintett önkormányzatok képviselő testülete volt jogosult. A vizsgált régióban a gyógy- és üdülőhelyek védelme érdekében Sopronban volt kijelölt kiemelten védett terület. Sopron egyéb részei, illetve Csorna és Mosonmagyaróvár a védett I. kategóriába tartozott. Sopronban a képviselő testület tavaszán a védett II. kategória eltörléséről határozott. Az MT rendelet a levegőminőségi (imissziós) határértékek vonatkozásában is differenciált határértéket állapított meg. A kibocsátási (emissziós) határ- 12

15 értékekre vonatkozó előírásokon belül területi, illetve technológiai kibocsátási határértéket különböztetett meg. Ezekre differenciált alkalmazást írt elő. A kevésbé szennyezett területek további elszennyeződése, illetve a súlyosan szennyezett területek javulása érdekében a rendelet előírta, hogy a két határérték közül mindig a szigorúbbat (kisebbet) kell alkalmazni. A rendelettel az egyes légszennyezők által kibocsátható szennyező anyag mennyiségét és a bírságolás alapjául is szolgáló tényleges kibocsátás ellenőrzését az önbevallás rendszerével valósította meg. A kötelezettség teljesítése adatbevallásra, alapbejelentésre, illetve a változások bejelentéseire terjedt ki. Az alapbejelentés olyan légszennyező anyagokra vonatkozott, amelyek mérésére országos, illetve ágazati szabvány előírások rendelkezésre álltak. A változás bejelentését a kibocsátási határérték módosulását eredményező változás esetén (pl. légszennyező forrás magasságának változása) 30 napon belül, a mérési szabvány alá tartozó anyagnál év végén kell megtenni. Az évi LIII. törvény évi módosítását a kapcsolódó joganyagok aktualizálása követte. Az MT rendelet hatályon kívül helyezését követően annak a helyébe a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet lépett. Az önbevallás rendszere továbbra is az adatszolgáltatás alapját képezte, fennmaradt az alapbejelentési kötelezettség (légszennyező anyagokra), új elemként jelentkezett a légszennyezés mértékére vonatkozó éves bejelentés. A rendelet a légszennyezettség mértéke alapján 5 betűvel jelölt zónát állapított meg, ezeken belül ökológiailag sérülékeny területek kijelölését engedte meg. A kibocsátási (emissziós) határértékek megállapítására egy új alapfogalom az elérhető legjobb technika bevezetése szolgált. A pontforrások emisszióját a korábbiaktól eltérően a térfogatáram és egy kibocsátási koncentráció megadásával határozza meg, új mértékegysége a korábbi kilogramm/óra helyett kifejezett mg/nm 3. A kormányrendelet 3. -a pontosította a levegőre vonatkozó két fontos mutató értelmezését: levegőterhelés (emisszió): valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása; légszennyezettség (immisszió): a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését. Az MT rendelet a határértékek meghatározását a népjóléti miniszter feladatává tette. A légszennyező anyagokról, a levegőminőségi határértékekről és a légszennyezettség méréséről szóló 17/1993. (VIII. 25.) NM rendelet intézkedett. A kormányrendelet hatálybalépését követően a levegő legfontosabb összetevőire vonatkozó követelményeket az NM rendeletet hatályon kívül helyező, a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet írta elő.

16 Az EU környezetpolitikájának alapja a szennyezés megelőzése, illetve csökkentése, de szintén nagy hangsúly helyeződik a megfelelő információcsere biztosítására. Ezért a kormányrendelet új feladatként írta elő a légszennyezettségi vizsgálatokat végző állami szervezetek számra az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer felé történő adatszolgáltatást. Előírta az állami és nem állami mérőhálózatok egymás közötti adatcsere-rendszer kialakítását, illetve a szabályozás megteremtését, a légszennyezettségi adatok nyilvánosságának, valamint a környezetvédelmi miniszter nemzetközi adatszolgáltatásainak kötelezettségét. Az EU környezetvédelmi szabályozásának fő irányvonala a fenntartható fejlődés megvalósítására való törekvés, ezen belül a környezetre legnagyobb hatást gyakorló energiapolitika. Az ipar és energetika területén alapvető cél a kibocsátások csökkentése, vagyis a megelőzés. A káros hatások teljes, illetve részleges semlegesítéséhez a fűtési energiaigény csökkentése, a kis szennyezőanyag kibocsátású tüzelőberendezések és megfelelő tüzelőanyagok alkalmazása szükséges. Ennek eszköze a határértékek megállapítása és rendszeres ellenőrzése. Hazánkban a fenti törekvések a fűtő- és tüzelőberendezések légszennyező hatásainak korlátozását szakágazati rendeletekben meghatározott kibocsátási határértékek szabályozásával és korlátozásával biztosították. Ez a kör 2001-től szélesebb szabályozást nyújtott a korábbinál alacsonyabb bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezésekre vonatkozó előírások lefektetésével. A 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet az 50 MWth-nál kisebb, de 140 KWth-nál nagyobb tüzelőberendezéseket is hatálya alá vonta A levegőminőségi és a kibocsátási mérések és ellenőrzések szervezeti háttere A levegőminőség mérésével, ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörök és feladatok februárjáig megosztottak voltak. A környezet védelméről szóló évi LIII. tv. a környezet állapotának elemezését és értékelését a környezetvédelmi miniszter feladatává tette. Ennek érdekében a minisztérium a környezeti állapot figyelemmel kísérésére mérő, értékelő és ellenőrző hálózatot létesít és működtet. Ugyanezen feladatot rögzíti a környezetvédelmi miniszter feladat - és hatásköréről szóló 158/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet is. A települések légszennyezettségének rendszeres ellenőrzését 2001 előtt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló évi XI. tv. az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) feladatává tette. A levegő állapotának nyomon követésére az Országos Imisszióvizsgáló Hálózat manuális mérőrendszere (RIV) és monitorállomásai szolgáltak. Az imisszió mérése nem teljes körűen megoldott. RIV mérőpont a vizsgált városok közül Szombathelyen, Sopronban és Mosonmagyaróváron található. Csornán és Körmenden mérőállomás nincs. 14

17 Az ÁNTSZ által mért adatokat a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézete összesítette és értékelés nélkül félévente továbbította a Környezetvédelmi Minisztériumba. A 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet a helyhez kötött légszennyező források légszennyező-anyag kibocsátásával kapcsolatos feladatok ellátására az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt (OKTH) jelölte ki. A légköri háttérszennyezettség mérését az Országos Meteorológiai Szolgálat látta el. A tevékenységbe a vizsgálatba vont térségben a környezetvédelmi felügyelőség is bekapcsolódott. A mérőhálózatok közötti adatforgalmi rendet, az adatcserét, az adatfeldolgozás és értékelés módját rendelet nem szabályozta. A Környezetvédelmi és az Egészségügyi Minisztérium közötti adatcserét együttműködési megállapodás alapján látták el. A mérések adatait a KöM kezelte és értékelte, ezeket évente kiadvány formájában tette közzé. A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a káros anyagot kibocsátó forrás tevékenysége és hőteljesítménye alapján jelölte ki az önbevallások kezelésére hivatott szervezetet. A jogszabály értelmében, levegővédelmi ügyekben első fokon a környezetvédelmi felügyelőség, illetőleg e rendeletben meghatározott esetekben, a települési önkormányzat polgármestere illetve jegyzője jogosult eljárni. A 120 KW feletti üzemi hőtermelő berendezések légszennyező anyag kibocsátását 2001 közepéig a környezetvédelmi felügyelőségek mérték, és elvégezték az üzemi technológiákból származó több mint 100 légszennyező komponens adatainak nyilvántartását, ellenőrzését. Ezt a feladatot a szolgáltatók vonatkozásában a települések jegyzői végezték el. A levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés szerint a bevallási kötelezettség a 120 KW alatti tüzelőberendezésekre nem vonatkozott. A környezetvédelmi felügyelőség határozatban állapíthatja meg - a helyhez kötött légszennyező források tekintetében - a kibocsátási határértékeket, levegővédelmi követelményeket, valamint ezek ellenőrzési módját és gyakoriságát. Ennek ellátására mérést, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet. A törvénymódosítás alapján végétől a mérőhálózatot az ÁNTSZ és a környezetvédelmi felügyelőségek közösen működtették, elejétől a feladatok véglegesen a környezetvédelmi felügyelőségekhez kerültek. A fenti feladatokat a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet alapján mind a termelők, mind a szolgáltatók esetében az önbevallás rendszerének fenntartásával a felügyelőségek vették át. Továbbra is az önkormányzatok hatósági jogkörében maradtak a háztartási tüzelőberendezések forrásai, valamint a 140 KW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásai.

18 1.3. Az érintett régió levegőszennyezettségének okai, a befolyásoló tényezők változásának tendenciái A légszennyezési anyagok kibocsátásának és területi megoszlásának vizsgálatához négyzethálós rendszerű emisszió kataszterek készülnek. A legjelentősebb légszennyező anyagok a tüzeléssel megjelenő kéndioxid, a közlekedéshez kapcsolható nitrogéndioxid, ezeken kívül jelentős még a szénmonoxid és a szilárd anyagok aránya is. A környezetvédelmi kimutatások szerint a gazdaságszerkezet átalakulása, a tüzelőberendezések korszerűsítése, a felhasznált tüzelőanyagok változásának eredményeként a kéndioxid és a szilárd anyag kibocsátásának mutatói javultak. A közlekedésben a korszerűbb üzemanyagok és katalizátorok alkalmazásának pozitív hatását a közúti közlekedés volumenének növekedése lerontotta. Erre utal a nitrogéndioxid kibocsátás mértékének növekedése. Vas megyében a levegőminőségi állapotot alapvetően befolyásoló ipari üzemek nincsenek, a légszennyezettséget a nagymértékű tranzit forgalom határozza meg. A nitrogéndioxid és a szilárd anyag emisszió a megyében 1996 óta stagnál, a széndioxid (20 %-kal), a szénmonoxid emisszió (65 %-kal) csökkent. Oka a vezetékes gáz használatának elterjedése (a lakásállomány 56 %-a vezetékes gázzal ellátott). A térség a szeles területek közé tartozik, ennek hígító hatása a levegő minősége szempontjából kedvező. A megye az imissziós mérések alapján az országos adatokkal való összevetéssel a rangsor első harmadában van, ugyanakkor Szombathely térségében a porkoncentráció a legnagyobb 5-ös kategóriába esik. Győr-Moson-Sopron megyében az ismét termelésbe lépő és az új üzemek kibocsátása alacsony - lényegében az as éveknek megfelelő - szinten maradt. Mindezek következtében az összkibocsátás valamennyi komponense csökkenő tendenciát mutatott. A szennyezett térségek levegőminőségének javítására irányuló 1079/1993. (XII. 23.) Korm. határozat alapján elindított levegőtisztaság-védelmi Ágazatközi Intézkedési Program keretében a megengedett határérték felett kibocsátó források üzemeltetőit kötelezték a káros kibocsátás megszüntetésére. Az elért eredmények és a folyamatos bírságolás ellenére még mindig üzemelnek a határértéket meghaladó szennyező források. A javulást elősegítette a vezetékes gáz hálózat kiépítése, ugyanakkor az állandósuló átmenő közúti forgalommal összefüggő nitrogéndioxid koncentráció növekedése a légszennyezettséget kedvezőtlenül befolyásolta. 16

19 1.4. A központi forrásokból származó környezetvédelmi támogatások A költségvetési pénzek közül a környezetvédelmi és a gazdasági tárca célelőirányzatai jelentettek forrást a levegő állapotát befolyásoló beruházások finanszírozásához. Környezetvédelmi beruházásokhoz a vizsgált időszakban a Környezetvédelmi Minisztérium kezelésében levő Környezetvédelmi Alap (KKA), illetve a fejezet célelőirányzatai közé 1999-ben integrálódott Környezetvédelmi Alap Célfeladat biztosított pályázati úton - döntően vissza nem térítendő - támogatást. A levegő védelme érdekében I. féléve között 1118 pályázó összesen 150,2 milliárd Ft beruházásához 66,2 milliárd Ft támogatást kért. A tárcaközi bizottság 464 pályázatot támogatott 13,3 milliárd Ft összeggel, a tényleges kifizetés 7 milliárd Ft volt. Győr-Moson-Sopron megyében ebből 16 pályázat részesült támogatásban 161,4 millió Ft összértékben. A támogatások környezetre gyakorolt hatásának eredményességéről értékelések nem állnak rendelkezésre. Az egyes pályázatok célkitűzéseit nem rögzítették, az eredményesség értékeléséről alapot szolgáltató követelményeket, mutatókat nem határoztak meg. A KöM működéséről szóló évi ÁSZ jelentés szerint a fejlesztésekre fordított támogatásokról, azok hasznosságára, eredményességére következtetést lehetővé tevő összegezések, nyilvántartások nincsenek. Az említett forrásokon kívül a GM fejezet - Széchenyi terv céljaival összhangban levő - vállalkozási célelőirányzata biztosíthatott támogatást, az energia megtakarítás és korszerűsítés finanszírozásával. A pályázati rendszerben től 2002 közepéig a vizsgált két megyében (Győr-Moson-Sopron és Vas) összesen 461,1 millió Ft támogatást nyújtottak, a támogatásokból a lakosság, az önkormányzatok és a vállalkozások egyaránt részesültek. A lakosság részesedése mintegy 188 millió Ft (40 %) volt, a célok között a megújuló energiaforrások hasznosítása is szerepelt 89,5 millió Ft támogatással A nemzetközi, ezen belül a szomszédos országokból érkező támogatások kezelését biztosító jogszabályi, illetve költségvetési intézményi háttér Az Osztrák Köztársaság környezetvédelmi törvénye alapján évtől Magyarország határvidékén lévő városoknak nyújtott támogatások kezelésére külön jogszabályi, illetve költségvetési intézményi háttér nem alakult ki. A magyar városok levegőszennyezettségének javítását célzó tanulmányok készítése megfelelt a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésre vonatkozó, Genfben, az évi november hó 13. napján aláírt NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY-ben foglaltak szellemének. Magyarország 1980; az Osztrák Köztársaság 1982 óta részese az egyezménynek.

20 elismerve a levegőszennyező anyagok nagy távolságokra való továbbjutásával járó következmények tanulmányozásának és a felismert problémák megoldása keresésének szükségességét megerősítve készségüket, hogy fokozzák az aktív nemzetközi együttműködést..továbbá arra, hogy információcsere, konzultáció, kutatás és megfigyelés révén összehangolják a levegőszennyezés - ezen belül a nagy távolságokra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezés elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzeti tevékenységet. Az önkormányzati törvény és a Ptk. által biztosítottan az önkormányzatok magánjogilag is önálló jogalanyok, ennél fogva befogadhatnak ingyenes vagy visszterhes, a feladatstruktúrájukba illeszthető külföldi tanulmánykészítésre irányuló tevékenységet, illetve felajánlást. Az önkormányzati törvény 8. (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében az épített és a természeti környezet védelme is. Az önkormányzati törvény nagyfokú önállóságot biztosít az önkormányzatoknak a közszolgáltatási feladatok kiválasztásában és a megvalósításában. Ennek következtében az osztrák cégeknek az önkormányzatok felé irányuló közvetlen megkeresése is megfelel a hazai törvényi előírásoknak. A törvény 8. (2) bekezdése alapján a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A törvény 1. (4) bekezdése értelmében önkormányzati alapjog, hogy a helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény ugyancsak kitér az önkormányzatok környezetvédelmet érintő feladatira. A törvény 12. (3) bekezdése szerint az állami szervek és az önkormányzatok feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni. A törvény IV. fejezete a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait részletesen meghatározza. Például a 46. (1) alapján a települési önkormányzat a környezet védelme érdekében a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz, a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. 2. A VÁROSI ENERGIA KONCEPCIÓK ELKÉSZÍTÉSE, VÉGREHAJTÁSA 2.1. A koncepciók elkészítésének folyamata Három város Mosonmagyaróvár, Szombathely, Sopron vezetését ban osztrák cégek keresték meg és egy energiakoncepció elkészítésére tettek javaslatot. Két város, Csorna és Körmend külső információkból szerzett tudomást 18